ADÓ ÉS CAFETÉRIA VÁLTOZÁSOK 2012

ADÓ ÉS CAFETÉRIA VÁLTOZÁSOK 2012

ADÓ ÉS CAFETERIA VÁLTOZÁSOK 2012

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék ......................................................................................................... 1 Adótörvények 2012 ..................................................................................................... 2 Személyi jövedelemadó .......................................................................................... 2 Társasági adó ......................................................................................................... 4 Általános forgalmi adó............................................................................................. 5 Adózás rendje ......................................................................................................... 6 Cafetéria 2012 ............................................................................................................ 8 Béren kívüli juttatások ............................................................................................. 8 Egyes meghatározott juttatások .............................................................................. 9

1


Jelen kiadványunkban röviden összefoglaljuk a 2012-es év eddigi legfontosabb változásait, átlátható képet adva a különbözı adónemekkel és a juttatásokkal kapcsolatos módosításokról.

Adótörvények 2012 SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ Adóalap kiegészítés Elmarad a 2012-re tervezett adóalap-kiegészítés részleges kivezetése, de legalábbis nem a 2010-ben elképzelteknek megfelelıen valósult meg. 2012-ben ugyanis jövedelemhatárhoz kötik az adóalapkiegészítés alkalmazását. 2 millió 424 ezer forint éves jövedelem alatt megszőnik az adóalapkiegészítés, felette továbbra is alkalmazni kell a „szuperbruttósítást”, ami azt fogja eredményezni, hogy évi 2 millió 424 ezer forintig (azaz havi 202 ezer forintig) 16 százalékkal adózunk, felette pedig 20,32 százalék lesz az „adókulcs”.

Családi kedvezmény Kiszélesítik a családi kedvezmény alkalmazásának körét. Hatályos jogszabályok alapján csak az minısült eddig kedvezményezett eltartottnak, aki után családi pótlékot folyósítottak. Ezért eddig nem tudták érvényesíteni a családi kedvezményt azok, akik ugyan jogosultak voltak családi pótlékra, de valamilyen oknál fogva nem kérték a folyósítását.

Adójóváírás 2012-tıl megszőnik az adójóváírás intézménye, ami az alacsony bérő munkavállalókat érinti hátrányosan. Kompenzációként a Szociális Hozzájárulási Adó összegében (a munkáltatói társadalombiztosítási járulékot nevezik 2012-tıl Szociális Hozzájárulási Adónak) adókedvezményt érvényesíthetnek majd azok a munkáltatók, akik a nettó bérek megırzéséhez szükséges bérkompenzációkat elvégzik.

2


Adóelőleg szabályok Jövıre is változnak az adóelıleg levonásra vonatkozó szabályok. Szőkíti a törvény azoknak a körét, akitıl a kifizetınek nem kell levonni az adóelıleget. Ezentúl csak akkor nem merül fel adóelıleglevonási kötelezettség a kifizetı részérıl, ha az egyéni vállalkozónak, vagy ıstermelınek teljesít kifizetést. Így az adószámmal rendelkezı magánszemélyeknek történı kifizetések esetén ismét kötelezı a kifizetınek megállapítania és levonnia az adóelıleg összegét. Változik az adóelıleg-nyilatkozatra vonatkozó szabály is. Eddig a magánszemély a teljes bevétel 100 százalékáig terjedı költség érvényesítésérıl tehetett nyilatkozatot a kifizetı felé, 2012-tıl már csak a bevételek 50 százalékig terjedhet az igazolható vagy igazolás nélkül elszámolható költségrıl szóló nyilatkozat.

Ingó/Ingatlanértékesítés megváltozott szabályai Az elfogadott törvény eltérı szabályokat állapít meg az ingatlan értékesítésbıl származó adóköteles jövedelemre, ha az ingatlant a magánszemély termıföldbıl minısítetné át, ezzel csökkentve a spekulánsok számát. Ebben az esetben ugyanis, ha a magánszemély a szokásosnál több hozamot ér el, akkor háromszoros adómérték terheli a szokásos hozamot meghaladó részt, vagyis 48 százalék adómértékkel adózik. Nem kell bevallást beadnunk, ha ingó értékesítésbıl származik a bevételünk és ennek éves összege nem haladja meg a 600 ezer forintot, vagy a bevételbıl megállapított jövedelem a 200 ezer forintot.

Külföldi pénznemben szerzett jövedelem forintra történő átszámítása Összhangba került a bevételek és kiadások átszámítási szabálya 2012-tıl. A magánszemélyek jövedelmük kiszámításánál már nem csak a bevételre alkalmazhatják az árfolyamválasztás lehetıségét, hanem a külföldi pénznemben felmerült kiadásokra is. Így akár a külföldi pénznemben felmerült kiadások forintra történı átszámításánál is használhatják a megelızı hó 15. napján érvényes MNB árfolyamot.

3


TÁRSASÁGI ADÓ A társasági adó módosításának a célja a társasági adóalanyok terheinek csökkentése, a hazai adókörnyezet versenyképességének javítása és az adóelkerülést célzó ügyletek visszaszorítása volt.

Bejelentett immateriális jószág A tervezettel összhangban bevezetésre került a bejelentett részesedés mintájára a bejelentett immateriális jószág fogalma. A jövıben a vállalkozások csökkenthetik a társasági adóalapjukat az immateriális jószág értékesítésekor, apportálásakor elért pozitív eredménnyel, ha 60 napon belül bejelentették az immateriális jószág megszerzését az adóhatósághoz, és azt legalább egy éven át folyamatosan az eszközei között nyilvántartották. Olyan immateriális jószág esetében is ad erre lehetıséget a törvény, amelyet nem jelentettek be az adóhatósághoz. Ebben az esetben egy feltételes mentességrıl beszélhetünk, ugyanis az elszámolt eredményt három adóéven belül újabb jogdíjbevételre jogosító immateriális jószágra kell fordítani.

Alultőkésítettség A tervezethez képest változtak az alultıkésítettségre vonatkozó szabályok a végleges adótörvényben. Nem csak azt a kötelezettséget lehet figyelembe venni csökkentésként, amelyet kölcsönként vagy egyéb jogcímként továbbadott a társaság, hanem a mérlegben szereplı pénzkövetelések adóévi napi átlagos állományával (befektetett pénzügyi eszköz, követelés, értékpapír) is csökkenthetı jövıre a kötelezettségek napi átlagos állománya. A kötelezettségek számításánál viszont figyelembe kell venni 2012-tıl az olyan kötelezettséget is, amely után nem számol el kamatot a társaság, de a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak miatt módosítja az adóalapját a vélelmezett kamatráfordítással.

Elhatárolt veszteség A tervezetnek megfelelıen változtak az elhatárolt veszteségre vonatkozó szabályok. Ezentúl a Társaságok a korábbi évekrıl elhatárolt veszteségeiket kizárólag a felhasználás nélkül számított pozitív adóalap 50%-áig használhatják fel. Szigorodtak az átalakuló és a megvásárolt cég elhatárolt veszteségére vonatkozó szabályok is, nem minden esetben élhetnek a jövıben az addig elhatárolt veszteségek felhasználásának lehetıségével a társaságok, csak abban az esetben tudják azt felhasználni, ha megfelelnek a jogszabályi feltételeknek. Jogutód társaság csak akkor tudja felhasználni a jogelıd által elhatárolt veszteséget, ha olyan tag szerez közvetlen vagy közvetett befolyást a jogutód társaságban, amely az átalakulás elıtt ugyanilyen befolyással rendelkezett a jogelıdben és az átalakulást követı két adóévben legalább egy a jogelıd által folytatott tevékenységbıl bevételt szerez.

4


Cégvásárlás esetén nem vihetı tovább az elhatárolt veszteség, ha olyan személy szerez többségi befolyást, amely a szerzést megelızı két adóévben nem állt folyamatosan kapcsolt vállalkozási viszonyban a társasággal. Ezen kivételt nem kell alkalmazni amennyiben a társaság részvényeit szabályozott piacon jegyzik, vagy ha megszerzést követı két adóévben továbbfolytatja a társaság megvásárlás elıtti tevékenységét és abból bevételt szerez.

Adomány Bevezetésre került a törvénybe az adomány fogalma, ami megkönnyíti a társaságok adminisztrációs terheit, ugyanis nem kell nyilatkozatot kérni, és nem kell vizsgálni, hogy pozitív-e a támogatott adózás elıtti eredménye a támogatás figyelembevétele nélkül, ha megfelelünk az adomány fogalmának, elég már csak a közhasznú, kiemelten közhasznú szervezet igazolásával rendelkezni.

ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ A legfontosabb változás az adó általános mértékének növelése 25 százalékról 27 százalékra, mely döntést követıen az EU-n belül nálunk a legmagasabb az áfa mértéke. Változik a törvény az irányelvvel összhangban és kimondja, hogy a láncügyletek esetén csak a közbensı szereplınek van lehetısége, hogy bizonyítsa nem beszerzıként, hanem értékesítıként járt el az adott ügylet során. Eddig bárki bizonyíthatta, ami okozott némi kellemetlenséget egy-egy adóellenırzés során. Bıvült azon esetek köre, amikor az adóalap csökkenése miatt az adózónak nem kell visszanyúlnia az eredeti ügylet bevallási idıszakára, azaz önellenırzést készíteni. Így például, ha tévesen alkalmaztunk egy magasabb adómértéket vagy az ellenértéket tüntettük fel a számlánkon helytelenül, a számla helyesbítésénél abban az idıszakban vehetjük figyelembe a fizetendı adó csökkenésünket, amelyben a számla a befogadónál rendelkezésére áll. Megszőnt a bérelt gépkocsihoz tartozó elızetesen felszámított adó levonási tilalma. Figyelni kell azonban arra, hogy a magánhasználat után nem vonható le az elızetesen felszámított adó, csak azon összeg erejéig, amit a társaság az adóköteles bevételszerzı tevékenységéhez vett igénybe. Ezért ismét érdemes vezetni az útnyilvántartást, amivel igazolni tudjuk a magánhasználatot.

5


ADÓZÁS RENDJE A törvény több új jogintézményt vezet be, melyek bıvítik az adóhatóság eszköztárát az adóelkerülés és a feketegazdaság elleni küzdelemben.

Adóregisztrációs eljárás Egyik ilyen intézmény az adóregisztrációs eljárás. Az adóregisztrációs eljárás esetén az adóhatóság még az adószám megállapítása elıtt megvizsgálja, hogy áll-e fenn olyan kizáró ok, amely az adószám megállapítását akadályozhatja pl. a leendı vezetı tisztségviselı jelentıs adótartozást felhalmozó, vagy jelentısen jogsértı társaságban mőködött eddig közre. Ezt az eljárást már létezı társaság vezetı tisztségviselıjének illetve tagjainak változása esetén is lefolytatja az adóhatóság. A másik intézmény a fokozott adóhatósági felügyelet. Kezdı vállalkozásunk, ha átesett az adóregisztrációs eljáráson és az adóhatóság megadta az adószámot, de valamiért kockázatosnak ítéli meg tevékenységét, akkor a mőködés elsı szakaszában folyamatos adóhatósági felügyelet mellett tudja csak folytatni a tevékenységet. Adóhatósági felügyelet alatt az adóhatóság kérheti, hogy a bevallásokat adótanácsadóval vagy adószakértıvel ellenjegyeztesse a cég, de kérhet gyakoribb adóbevallást, valamint az áfa bevallás analitikáját az összes bizonylat másolatával. A jogbiztonság növelése érdekében az adóhatóság honlapján találhatunk arról információt, hogy az adómentes ingatlan bérbeadás és értékesítés tekintetében kik választották az általános szabályok szerinti adózást és mikor.

Ellenőrzés Változtak az ellenırzéshez kapcsolódó szabályok is. Az ellenırzés 2012-tıl nem az ellenırzésrıl szóló értesítés kézhezvételekor, hanem a megbízólevél átvételekor kezdıdik. Megszőnt a kötelezı ellenırzés, ami a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkezı adózókra volt érvényes, Új ellenırzési formával is találkozhatunk egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló ellenırzés néven. Az ellenırzés célja a valódiság vizsgálata mellett az egyes bőncselekmények elkövetési értékének megállapítása. Lehetıség nyílik arra, hogy az adóhatóság kiutalást teljesítsen a „kiutalások elıtti ellenırzések” esetén, azon összegek vonatkozásában, amelyeket nem kifogásol segítve ezzel, hogy ne romoljon a társaságok likviditási helyzete. Jelentısen emelkedik az adóbírság mértéke azokban a jogsértı esetekben, ahol a bizonylatok, könyvek meghamisításáról, iratok megsemmisítésérıl van szó. Ezekben az esetekben az eddig hatályban lévı 75 százalék helyett akár 200 százalékig is terjedhet az adóhatóság által kirótt bírság, ezzel együtt a minısített adózókra vonatkozó „kedvezményes” 20 százalékos bírság is megszőnik.

6


A számviteli beszámoló közzétételét és letétbe helyezését elmulasztó adózókkal szemben megszőnik az adószám felfüggesztés alkalmazása, helyette mulasztási bírságot szab ki a hatóság. Amennyiben a felszólítás ellenére sem tesz eleget kötelezettségének a társaság, az adószámot felfüggesztés nélkül törli az adóhatóság, továbbá kezdeményezi a társaság megszőntnek nyilvánítását.

7


Cafetéria 2012 A kifizetı terhe mellett adható juttatások is változtak 2012. január 1-tıl. Újdonság, hogy a béren kívüli juttatásokat már nem csak a jutatott érték 1,19-szerese után fizetendı 16 százalékos személyi jövedelemadó terheli, hanem további 10 százalékos egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni ugyanazon adóalap (119%) után. Az egyes meghatározott juttatások adóterhe nem változik. A törvény továbbiakban is tételesen felsorolja, mely juttatások tartoznak az egyes csoportokba, és érvényes az a szabály, hogy amely juttatások nem besorolhatóak, azok az összevont adóalap részeként adóznak a magányszemélynél. 2012-tıl azonban léteznek kivételek is. Ismét bekerült a törvénybe, hogy egyes meghatározott juttatásként adható a törvényben külön meg nem határozott olyan juttatás, amit minden dolgozó részére azonos nagyságban, vagy minden dolgozó által megismerhetı szabályzat alapján meghatározott személyi kör részére biztosít a munkaadó.

BÉREN KÍVÜLI JUTTATÁSOK Béren kívüli juttatások után 16 százalékos személyi jövedelemadót és 2012-tıl további 10 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Nem változott azonban, hogy az adó alapja a juttatás 1,19szerese, ami után kell a 10 százalékot is megfizetni, így az összes adóteher a béren kívüli juttatáson 30,94 százalék.

2012-től a következő juttatások adhatók béren kívüli juttatásként: • • •

•

•

•

Iskolakezdési támogatás évente a minimálbér 30 százalékáig gyermekenként, szülınként. Helyi utazási bérlet, kizárólag csak munkáltató nevére szóló számlával. Az étkeztetéssel kapcsolatos juttatások rendszere megváltozik és a havi 18.000 forintig adható univerzális étkezési jegy helyett, fogyasztásra kész étel vásárlására havi 5.000 Ft-ig adható utalvány, Erzsébet utalvány formájában. Az Erzsébet utalványt a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány bocsátja ki papíralapon, vagy elektronikus formában. 2012. december 31.ig melegkonyhás vendéglátóhelyeken is felhasználható. A juttatás utólag is adható, természetesen a fent említett korlátok figyelembevételével. Az étkeztetéssel kapcsolatos juttatások másik formája a munkahelyi étkeztetés formájában nyújtott támogatás. Munkahelyi étkeztetésnek minısül a munkáltató telephelyén kizárólag a munkáltató munkavállalóit ellátó étkeztetés, kizárólag az ilyen étkezıhelyre havi 12.500 forintig adhat a munkáltató támogatást kedvezményesen. A kétféle étkeztetési juttatás közül a magánszemély választhat, de akár mind a kétféle juttatást is igényelheti, és nem zárja ki, hogy akár a munkáltató a következıkben ismertetett SZÉP kártya vendéglátás-szolgáltatás kártyájára is utaljon a dolgozójának, amit a munkahelyi étkeztetésre is fel tud használni. Széchenyi-pihenıkártya keretében három féle juttatás adható, az alábbi összeghatárokkal: o a tavaly megismert szálláshely-szolgáltatásra évi 225.000 forint, o vendéglátás-szolgáltatásra évi 150.000 forint és

8


szabadidı eltöltését, rekreációt, egészségmegırzést szolgáló szolgáltatásra évi 75.000 forint. A munkáltató saját üdülıjében a munkavállalónak és közeli hozzátartozónak nyújtott üdülési szolgáltatás személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó mértékben. Iskolarendszerő képzés munkáltató által átvállalt költsége (évente a minimálbér két és félszerese). Iskola rendszerő képzésnek nevezzük azt a képzést, amelyben a résztvevık hallgatói vagy tanulói jogviszonyban állnak az intézménnyel. Azonban vannak feltételek is, mint például, hogy a munkavállaló munkakörének betöltéséhez szükséges ismeret megszerzését és bıvítését kell szolgálnia a képzésnek. Szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet magánszemély tagja részére évente a minimálbér feléig adott juttatás. Munkáltatói hozzájárulás az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba havonta a minimálbér 50 százalékáig. Munkáltatói hozzájárulás az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba/önsegélyezı pénztárba havonta a minimálbér 30 százalékáig. Foglalkoztatói hozzájárulás a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe havonta a minimálbér 50 százalékáig. o

• •

• • • •

Nem adható már béren kívüli juttatásként: • •

2012. január 1-tıl az internet használat vagy internet számla megtérítése havi 5.000 forintig. 2011. október 1-tıl az üdülési csekk a minimálbér összegéig.

Fontos változás 2012-ben, hogy a béren kívüli juttatások egy éves keretet kaptak, és évi 500.000 ezer forintig adhatóak kedvezményes adózás mellett, az ezen felül jutatott rész „egyes meghatározott juttatásnak” minısül.

EGYES MEGHATÁROZOTT JUTTATÁSOK Az említett juttatások adóterhei nem változtak a tavalyi évhez képest, továbbra is a korrigált adóalap, vagyis a juttatás 1,19-szerese után kell a 16 százalékos személyi jövedelemadót és a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást fizetni. Az összes munkáltatói adóteher 51,17 százalék.

2012. január 1-től a következő juttatások adhatók egyes meghatározott juttatásként: • • • • • •

A béren kívüli juttatások évi 500.000 forintot meghaladó része. Az egyes béren kívüli juttatások törvényi korlátot meghaladó része. Hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkeztetés vagy más szolgáltatás. Cégtelefon esetén a magánszemély által meg nem térített magánhasználat. Csoportos életbiztosítás. Minden dolgozó részére azonos nagyságban, vagy minden dolgozó által megismerhetı szabályzat alapján meghatározott személyi kör részére biztosított juttatás. Például ha eddig béren kívüli juttatásként adott internet hozzájárulást minden dolgozójának biztosítja 2012-ben is a munkáltató, akkor elszámolható, mint egyes meghatározott juttatás, függetlenül attól, hogy a törvény nem tartalmaz rá felsorolást. Fontos, hogy a jogosultak körét a belsı szabályzat ne egyénileg, hanem a munkakör, beosztás, munkaviszonyban eltöltött idı, vagy egyéb más ismérv alapján határozza meg. A csoportképzés azonban nem lehet teljesítménytıl függı.

9


•

• •

•

•

•

Bekerültek 2012-tıl azok az üzletpolitikai (reklám-) célú ajándékok értékhatár nélkül, amelyek nem tartoznak a szerencsejáték szervezésérıl szóló törvény alá (ajándéksorsolás), illetve nem felelnek meg az adómentesség feltételeinek. Csekély értékő ajándék juttatás legfeljebb évi három alkalommal a minimálbér 10 százalékáig. Egyidejőleg több magánszemélynek jutatott ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás, ha a kifizetı jóhiszemő eljárása ellenére sem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet. Reprezentációnak nem minısülı vendéglátás keretében egyidejőleg több magánszemélynek szervezett ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel kapcsolatban viselt költség (résztvevık utazási, szállásköltsége, nekik nyújtott étel és italszolgáltatás), beleértve az ilyen rendezvényen, eseményen a résztvevınek adott ajándéktárgyat, ha annak az értéke nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát. Jogszabályi rendelkezés alapján átadott termék, nyújtott szolgáltatás, ilyen lehet, ha pl. önkormányzati rendelet alapján nyújtanak a magánszemélynek nem pénzbeli adóköteles juttatás. Reprezentáció, üzleti ajándék címén jutatott jövedelem társasági adóalanyok esetén is.

2012. január 1-től megszűnt egyes meghatározott juttatások: •

Kikerül a törvénybıl a jelenleg a minimálbér 1 százalékáig adható reklámcélú vagy egyéb jogcímen adott ajándék.

Reméljük hasznosnak találta összefoglalásunkat, az említett szabályokat érintı további változásokról és az újabb módosításokról igyekszünk folyamatos felvilágosítást adni blog bejegyzéseinkben és hírleveleinkben. Szakmai publikációink célja, hogy megosztva Önnel tapasztalatunkat és szakértelmünket megkönnyítsük feladatát és hozzájáruljunk szakmai sikereihez. Kövessen minket!

10


További információ www.ucmsgroup.hu [email protected]

11

ADÓ ÉS CAFETÉRIA VÁLTOZÁSOK 2012

Recommend Documents