ADAPT Európai Tanterv a Gyógytestnevelés Témakörében

ADAPT Európai Tanterv a Gyógytestnevelés Témakörében 1. Fejezet: Fogalmak..........................................................................................................2 2. Fejezet: Orvosi tulajdonságok.....................................................................................14 3. Fejezet: Értékelés..........................................................................................................92 4. Fejezet: Beavatkozás....................................................................................................110 5. Fejezet: Sport és szervezetek.......................................................................................123 6. Fejezet: Osztályba sorolás............................................................................................136 7. Fejezet: Képzés, oktatás, edzés....................................................................................140 8. Fejezet: Technológia és hozzáférhet ség....................................................................142 9. Fejezet: Társadalmi környezet....................................................................................150 10. Fejezet: Tudomány......................................................................................................161

Co-ordinator: Prof. Herman Van Coppenolle Tervuursevest 101 3001 Heverlee Belgium [email protected]

1

Fejezet1: Fogalmak 1_1 Definiciók 1_1_1 Gyógytestnevelés 1_1_1_01 Fogyatékosok testnevelése és sportja - Adaptált Fizikai Aktivitás (AFA) Az AFA fogalma 1973-ban került bevezetésre, amikor belga és kanadai szakemberek megalapították az IFAPA-t (Adaptált Fizikai Aktivitás Nemzetközi Szövetsége). Az IFAPA 1977-ben Quebeck-ben tartotta az els nemzetközi találkozóját, míg a másodikat 1979-ben Brüsszelben. Az els nemzetközi kísérlet az AFA definíciójának meghatározására az 1989-ben megrendezett 9. Nemzetközi Szimpóziumon Berlinben került sor. Ez volt az IFAPA történetének legnagyobb szimpóziuma, amelyen Doll-Tepper és munkatársai egy több-nemzeti perspektívában definiálták az AFAt: „Az AFA egy olyan mozgásra, fizikai aktivitásra, sportra utal, amelyben a f hangsúlyt olyan emberek érdekeire és képességeire helyezi, akik korlátozott képességekkel rendelkeznek, mint például a mozgáskorlátozottak, egészségkárosultak és az id sek.” Az IFAPA elnökének üzenete azt javasolja, hogy az AFA szakemberek bátorítsanak minden személyt arra, hogy vegyenek részt rendszeres fizikai aktivitásban egész életükön keresztül. „Mi minden olyan fizikai aktivitást értékesnek tartunk és támogatunk, amely rekreáció, sport, gyógykezelés, fittnesz és egyéb önkifejezési formában valósul meg.” Az IFAPA Szervezeti és M ködési Szabályzata (amelyet 1997 májusában az igazgató tanács Quebecben, Kanadában fogadott el) elismeri, hogy: Az IFAPA programjai és aktivitásai els sorban olyan egyénekre vonatkoznak, akik sérültek, fogyatékosok vagy mozgássérültek, ami megakadályozhatja az egyént abban, hogy a számukra szükséges fizikai aktivitást folytathassák. Ezen nyilatkozatokra epítve az AFA célja a továbbiakban úgyis meghtatározható, mint a közetkezök szolgáltatása: • alkalmazott praktikák • tárgyi és szociális környezet • speciális eszközök • speciális szabályok és más olyan faktorok, amelyek lehet vé teszik korlátozott kondíciójú személyek számára, hogy aktív életstílust folytassanak fizikai aktivitásban való részvételük segítségével. www.ifapa.net

1_1_1_02 AFA mint szolgáltatás a testnevelésen belül AFA azon személyek számára alkalmazható, akik valamilyen okból kifolyólag nem képesek részt venni biztonságosan és eredményesen az általános testnevelésben.

2

Ha az „alkalmazott” szót behelyettesed a „módosított” szóval, akkor lesz elképzelésed, mi is az Adaptált Fizikai Aktivitás. Ez egy jó, helyes és korszer oktatás, amely úgy adaptálja (megváltoztatja) a tantervet, feldatot, és/vagy a környezetet, hogy MINDEN diák teljesen részt tud venni a testnevelésben. A diákok különböz formájú instrukciókat kapnak, pl. nevelési környezet: • Egy adott felállás meghatározza azt, hogy a diák hol tudja elérni a számára legjobb oktatási hatásfokot. AFA, mint egy szakma egy sor szakembert foglal magába: tanárok fels oktatási szakemberek edz k terapeuták adminisztrátorok kutatók ... Ezen emberek számára az AFA nem más mint egy m vészet és személyi és környezeti faktorok menedzselésének szakértelme, amelyen keresztül segítik a korlátozott képesség egyének részvételét a fizikai aktivitásokban. AFA a teljesség igénye nélkül a következ tevékenységeket foglalja magába: • Tervezés • Feladat meghatározás • Elrendelés/Pozicionálás • Oktatás/Tanácsadás/Edzésvezetés • Értékelés • Források koordinálása/Közösségek szervezése • Pártfogás és követés 1_1_1_03.rtf AFA mint iskolai tananyag AFA multidiszciplionáris tanulmánya a fizikai aktivitás el életének, körülményeinek, folyamatának és eredményének amelyet úgy adaptáltak, hogy limitált kondícióval rendelkez egyéneket szolgálja. ADAPTÁCIÓS elmélet alapelvei: • alapvet , interaktív és kölcsönös változási folyamat az egyén és környezete között • önszervez vagy célirányosan indokolt és tervezett folyamat • bels változtatás, szabályozás vagy kapcsolatok alkalmazása az ökorendszeren belül • fizikai aktivitás lehet ségeire (terápia, rekreáció, edzés, sport) és alkalmazási módjára (integrált vagy szegregált) vonatkozik Az AFA-n belül széleskörben elfogadott elméletek a következ k: • humán filozófia • szabványosítás • önaktivációs és önmegvalósító elméletek

3

• szociális kognitív elmélet • ökológiai feladatelemzés • „Tegyük ket képessé” elmélet. Az AFA-val kapcsolatos szakterületek: • biomechanika • sport pszichológia • teljesítmény élettan • szociológia • motoros tanulás Ezen szakterületek paradigmáinak és módszereinek alkalmazása az AFA kontextusán belül segítenek a tervezésben és szolgáltatás nyújtásban és a megváltozott képességüek sportolásában. Az adaptációs elmélet szorosan kapcsolódik az egyes kulcselemekhez, amelyek ebben a fejezetben kerültek tárgyalásra a képessé tétel, ökológiai feladatelemzés és szolgáltatás nyújtásával együtt. 1_1_2_01.rtf Egészségi állapotok A föld népességének hozzávet legesen 10%-a szenved valamilyen betegségben vagy korlátozott képességg . Az Egészségügyi Világszervet (WHO) korábbi osztályzása az egészségi állapotra olyan terminológiákat tartalmazott, mint impairment (károsodás), disability (fogyatékosság) és handicap (sérült). Károsodás-Impairment • Valamilyen pszichológiai, élettani vagy anatómai struktúrális vagy funkcionális hiány vagy normálistól eltérés • magába foglalja az anomáliák, defektusok létezését vagy el fordulását és a végtagok, szervek, szövetek vagy más testszerkezet hiányát, a mentális funkciókat is beleértve • a hiányok és abnormalitások lehetnek ideiglenesek vagy állandók. Fogyatékosság-Disability • Valamilyen képesség (károsodásból ered ) korlátozottsága vagy hiánya amely megakadályozza az ép emberre jellemz cselekvések végrehajtását. • Olyan összetett vagy integrált aktivitásokra vonatkozik, amelyek egy személy egészére utal, aki elkötelezett egy feladatban, képességben vagy egy viselkedes sajátos formájában. • Általában elvárható viselkedés vagy cselekvés túlsúlyban van vagy hiányzik. • Ez lehet: ideiglenes vagy állandó visszafordítható vagy visszafordíthatatlan növekv vagy csökken Felismerés fontos szerepet játszik ezen a tapasztalati szinten. Fogyatékosság kialakulhat egy károsodás közvetlen okozójaként vagy egy egyéni, els sorban pszichológiai, fizikai, érzéki vagy más károsodás miatt. Ez a károsodás felismerését jelenti és egy ilyen a személy rendellenes képességére utal. 4

Sérült-Handicap • Ez olyan hátrány egy bizonyos személy számára, ami egy károsodásból vagy fogyatákosságból ered és limitálja vagy megakadályozza egy átlagos, ép szerep végrehajtását (függ en a kortól, nemt l és a szociokultúrális faktoroktól). • Hasonló hátrány jelentkezhet különböz helyzetekben egy fogyatákosság eredményeként. • Egy szociális jelenség, amely a károsodás és fogyatékosság szociális és környezeti konzekvenciáit fejezi ki. • Disszonanciával jellemezhet ami az egyén teljesítménye vagy státusa és egy meghatározott csoport elvárásai között van, aminek az egyén a tagja. A hátrányt szubjektíven lehet észlelni: • a személy által • mások által, akik meghatározók a személy számára • a közösség, mint egy egész által A sérülés egy károsodás vagy fogyatékosság szocializálását képviseli és az egyén számára az alábbi következményekkel jár, valamint az alábbi terülteket érinti: 1_1_2_02.rtf Egészségi állapot Ezen elterjedt fogalmak egyre inkább ép adottságokra utalnak a fogyatékossággal szemben, és a m ködés szociális kotextusára az orvosi modellel szemben. Jóllehet, egy nem kategorizáló megközelítés is elfogadott, amely az egyéni különbségekre szorítkozik, és amely inkább kirekesztést indukál, a fizikai aktivitásba való beolvadással szemben. Így a funkcionális megközelítés került alkalmazásra a jelen tanulmányban. Az egészségi állapot f kategóriáinak osztályozása a következ : 1. Érz -mozgató egészségi állapotok Az ideg-, és mozgatórendszer olyan funkcióira vonatkoznak (pl. gerincvel i károsodás, agyvérzés, amputációk), amelyek limtálják a mozgás fejl dését, koordinációját és/vagy a mozgás végrehajtását. Az ilyen elváltozással rendelkez személyek gyakran használnak segédeszközöket, vagy szükségük van személyi segítségre a napi rekreációs tevékenységük végrehajtásához. 2. Bels szervi egészségi állapot A bels elválasztású mirigyek, a légzési, vérkeringési, vese, vagy más szervek olyan funkcióira vonatkozik, amelyek limitálják éllettani teljesít képességeiket. 3. Pszichoszociális egészségi állapot Érzelmi és szociális kölcsönhatás funkcióira vonatkozik (pl. autizmus, skizofrénia), amelyek így limitálják az egyén szociális kapcsolatait a saját környezetével. 4. Intellektuális egészségi tartományok

5

Olyan magasabb kongnitív funkciók, amelyek kifejezetten értelmi fogyatékosságra, tanulási rendellenességre utalnak, és ezzel megakadályozza az egyént abban, hogy önnálló életvitelt folytasson. További részletes információ ezekr l a kategóriákról az „Egészségi állapotok” alatt találhatók a f menüben. 1_1_3_01 Funkció ICF – WHO 2001 A „M ködés, Fogyatékosság és Egészség Nemzetközi Osztályozása” (angol rövidítés: ICF) ®1.5, az utóbbi id ben felülvizsgált, az új nemzetközileg elfogadott taxonómiát ajánlja, ami segítséget nyújt az osztályozásra, értékelésre és kezelésre. ICF egy közös nyelvezetet nyújt a fogyatékosságok és betegségek körülírására és megértésére. Az ICF egész tartományának kifejtését a következ cimen lehet megtalálni. http://www3.who.int/icf/training/icf.ppt ICF egy többdimenziós koncepció, amely az egészség inkább szociális, mint sem orvosi modelljére épít. A szociális modell egyenl séget mutat a következ kben: • a környezet akadálymentesítés • szociális cselekvés • viselkedésbeli tudatosság A szervezet fizikai aktivitással kapcsolatos kérdései: m ködés és rendszer. Az ICF-en alapulva, a következ testrendszerek és m ködések vonatkoznak a fizikai aktivitásra. A rendszerek és m ködések limitációja jelenti a f szempontot az adaptált szolgáltatások és cselekvések rendszerezésében, azon belül is els sorban a felmérés, elhelyezés és kezelés kérdéseiben. 1_1_3_02.rtf Az ICF stukturális tartalma Aktivitások és részvétel Az ICF modellben az alábbi feladatokat és élethelyezteket sorolták fel, amelyek az egészségi állapotnak megfelel en korlátozottak lehetnek: • • • • • • •

Tanulás és tudás alkalmazása Mindennapi élet általános feladatai és követelményei Kommunikáció Mozgás Önellátás Háztartás életterei Interperszonális kapcsolatok

6

• Meghatározó élethelyzetek és tevékenységek • Közösségi, szociális és civil élet Ezen kritériumok közül a mozgás, kommunikáció, tanulás és interperszonális kapcsolatok az AFA f érdekl dési területei. Az AFA ezen területeken képes pozitív hatást gyakorolni és fejlesztéseket végezni. Környezeti tényez k Az ICF által ajánlott környezeti tényez k leküzdhetetlen akadályokat eredményezhetnek és megkönnyíthetik a részvételt a következ feltételek esetén: • Termékek és technikák, melyek lehet vé teszik az akadálymentes esélyegyenl séget • Természetes környezet és ember által elvégzett változtatások a környezetben • Szül k és más meghatározó személyek támogatása és velük való kapcsolat • Edz , tanár, partner és más meghatározó személyek hozzáállása • Szolgáltatások, rendszerek és el írások, a közlekedést is beleértve

hozzáférést,

az

Egyéni tényez k Természetes egyéni tényez k, amelyek nem köt dnek egy adott egészségi állapothoz, mint pl. az egyén neme, szomatotípusa, és pszichés sajátossága (ld. , mint pl. összetartozás érzése, célorientáltság), meghatározhatják a részvétel fokát és a cselekvés kimenetelét egy meghatározott specifikus contextusra vonatkozóan. Egyéni és környezeti faktorok és alkalmazható mértékek tartalmi elemzése csökkenthetik a nem kívánt eredményeket. 1_2_1_01.rtf Alkalmazkodás Alkalmazkodási elmélet "Az ismeretlen tényez k kezelésének m vészete és tudománya jelentheti a kívánt eredmények elérését” (Sherrill, 1997, 60). Minden egyes mozgásos cselekvés módosítható és adaptálható. Mozgásos cselekvéseket a fogyatékosság speciális figyelembe vételével kell végrehajtani, és a következ kben tartalmazhat változásokat: Eszközök: pl. különböz anyagú és méret labdák alkalmazása. Környezet: pl. a háló leeresztése és a játéktér területének csökkentése. Feladat: feladatok könnyített végrehajtása, a célok módosítása, pl. röplabdázás ül helyzetben vagy kerekesszékben. Szabályok: pl. a teniszlabda kétszer is pattanhat miel tt visszajátszák (az id meghosszabítása a labda megütésére).

7

Iránymutatás: kognitív képességekhez való alkalmazkodás, pl. egyszer sítés, egyszerre egy instrukció kiadása, inkább egyenes irányú mozgás, mint körkörös. http://web.macam98.ac.il/%7Eshayke/thenapa/euro_resources.htm#tf Ezen adaptációk megszervezhet k cselevésenként és egészségi állapotonként, mint az alábbi példa mutatja: Cselekvés: 2000 m futás atlétikában. 1_2_2_01.rtf Szolgáltatás nyújtása Szolgáltatás nyújtása egy olyan módszer, amely megteremti az egyén számára az AFA által kívánt lehet legalkalmasabb (legkevésbé korlátozó) környezetet. A tervezés megköveteli a Legkevésbé korlátozó környezet (angol rövidítés: LRE) meghatározását az AFA tevékenységének folytatására. A testnevelés tantervének adaptálása vagy módosítása és/vagy minden gyerek egyénre szabott képességéhez igazodó instrukciók alkalmazása. Adaptációkat arra kell alkalmazni, hogy minden gyerek megtapasztalja a sikert egy biztonságos környezetben. Szolgáltatás nyújtásának rendszere Annak érdekébn, hogy az LRE része legyen a fejl dési procedúrának, a helyszínek id r l-id re változhatnak. Tipikus helyszíni kombinációk az alábbiakat foglalják magukba • Speciális iskola • Speciális osztály többségi iskolán belül • Tanárasszisztens / kiscsoport együttes oktatása normál osztályon belül • Két tanár együttes tanítása egy osztályon belül • Hagyományos osztályfelállás mindenféle segítség nélkül 1_2_2_02.rtf Egyénre szabott tervezés az AFA-n belül (angol rövidítés:IPAPA) Az AFA-n belüli egyénre szabott tervezés (IPA) egy AFA szakember által készített mérhet és objektív állításokat tartalmazó terv. A célok és feladatok tükrözik a fizikai aktivitás oktatási tartalmát, felügyeltek és értékeltek egy szabott szabályozás szerint. Ez lehet vé teszi, hogy a célokat és feladatokat meghatározott id ben el lehessen érni. A Személyi Oktatási Tervek (angol rövidítés: IEP) az egyes európai országokban gyakoriak, pl. Nagy Britannia, annak ellenére, hogy törvényileg nincs el írva. Jó gyakorlatnak számít, ha az AFA óra megszervezésére személyi oktatási terv kerül alkalmazásra. Személyi Oktatási Tervek a következ kérdésekkel foglalkoznak: Funkcionalitás adott állapotának megítélése Konkrét célok kit zése

8

Adaptációk meghatározása annak érdekében, hogy a kit zött célokat elérjék Tervezés A tervezés értékelést és a célok meghatározását kívánja a következ területeken: 1_2_3_01.rtf Integráció Az integráció alapelvei Az integráció alapelve, hogy tiszteljük az emberi közösség különböz ségét. Egyes szerz k az integrációt erkölcsi kötelességnek tartják (Bricker, 1995; Rogers, 1993; Stainback & Stainback, 1996) megkövetelve a gyerekek kategorizálás nélküli, korlátozás mentes integrációját. Integráció több mint fogyatékos és nem fogyatékos gyerekek egyszer összezárása (f áramlat). Integráció azt is jelenti, hogy meghatározott szolgáltatások kerülnek alkalmazásra, megváltozik a hozzáállás és fejl dik a felel sségtudat. Pl.: ahelyett hogy egy fogyatékos gyerek készül fel egy többségi osztálynak kell alkalmassá válnia a fogyatékos gyermek befogadására.

osztályközösségre, a többségi

Miért integráció? A szül k egy integrált oktatáson keresztül elsajátítják a gyermekük képességeinek kiegyensúlyozott figyelemmel kísérését. Az ép társak kihívásokkal néznek szembe a fogyatékos társakkal való találkozáskor, és gazdagítják támogató repertoárjukat és empátiájukat a fogyatékos társakkal szemben. Fogyatékos gyerekek az iskola elvégézést követ en különböz emberekkel fognak élni és dolgozni. Integráció egy kulcskérdés, ha azt szeretnénk, hogy a gyerekeket úgy fogadják az iskolát követ en is, mint ahogy az iskolás években. A tanárok megtanulnak különböz populációjú diákokat tanítani, akik alternatív elvárásokat és célokat igényelnek az ép diákokhoz képest. 1_2_3_02.rtf Az integráció felkarolása Az integráció az emberi szemlélet legújabb formája a pedagógiában azok számára, akik fogyatékossággal élnek. El segíti a szabad akaratot és az egyén fogyatékossággal való részvételét a közösségben, hasonlóan más egyéb kisebbségekhez képest. Nirje (1969) kivívta a speciális oktatási rendszerek szeparációs modelljét a mentális és fizikai fogyatékosok számára. ezt normálizációs elvnek min sítette.

9

Wolfensberger és munkatársai (1972) jelentékeny változtatást indítottak el az oktatást támogató rendszerekben azzal, hogy elmozdultak a gyakorlatiasnak min sített integráció felé a teljes integráció érdekében. Integráció Európában Az Európa Tanács foglalkozott az integrációval az Európai Sport Kartában: Sport mindekinek – Fogyatékosok 1987-ben, és felhívta a tagországokat az integrációra való felkészülésre. Legtöbb európai ország megteremtette az oktatást fogyatékos gyerekek számára úgy, hogy integrálta ket a többségi iskolarendszerbe. Nyilvánvalóan voltak sikeres példák, de ez sok fogyatékos gyerek számára a testnevelés és a sport közel totális kiszorításához vezetett (Európai Karta, 1987, 20). A 2002-ben született Madridi Nyilatkozat a ‘Diszkrimináció ellenességr l valamint iránymutató eredményekr l az integráció területén’ ahhoz vezetett, hogy a 2003-as évet a ‘Fogyatékosok Évének’ nyilvánították. A nyilatkozat kimondta, hogy a fogyatékos embereknek egyforma jogaik vannak és ezzel megalapozta a lépéseket a sokkal befogadóbb, integráló társadalom számára. www.madriddeclaration.org Finnország iránymutatást nyújt a testnevel tanárok számára, hogy támogassák a fogyatékos gyerekek integrálását a többségi testnevelés oktatásába (Heikinaro-Johansson, Sherrill, French, & Huuhka, 1995). Norvégiában a sportszervezetek konföderációja lépéseket tett annak érdekében 1998-ban, hogy bátorítsa a hagyományos sportszövetségeket abban, hogy vállalják fel a fogyatékosok sportoltatását. Ezidáig négy szervezet vállalt teljes felel sséget a fogyatékosok sportja iránt, és 11 további szövetség integrálta tevékenységébe a fogyatékos sportolókat. Integráció nemzetközi szinten Az USA-ban a kormány, a különböz szervezetek és a mindennepi gyakorlat célul t zte ki a fogyatékosok integrálását a testnevelésben és a sportban, és ennek megfelel en 1975-óta a különböz szinteken gyakorlattá is vált (pl., Block, 1999; Sherrill, 1998) Ausztráliaban az integráció már él gyakorlat, az élsportolókat teljes mértékben integrálták az Ausztrál Sportintézet tevékenységeibe (Downs, 1995). Több programot indítottak el annak érdekében, hogy helyi szinteken is növeljék az integráció elismerését. Kanadában, 1998-ban fogadták el az „Akciótervet”, mint egy konszenzuson alapuló dokumentumot. Ezt a dokumentumot számos tett követte, többek között a ‘Integráció Útján’ ‘Akciócsomag az Integráció Segítésére’ c. sorozatok, és nemrégen a fittnesz oktatóknak kiadott csomag, amely alapvet tudásanyagot tartalmaz a fogyatékos emberek részvételére vonatkozóan. 1_2_4_01.rtf Ökoszisztéma A cselekvési struktúra Gestalt tradíciójára hivatkozva, Kiphard (1983) and Newell (1986) azt javasolták, hogy a cselekvést egy, az egyén és környezete közötti kölcsönösségi viszonyon alapuló eseményként kell megítélni. A

10

környezet gátakat szab amely arra kényszeríti az egyént, hogy olyan cselekvési mintákat fejlesszen ki, amelyek segítségével végre tudja hajtani a kit zött feladatot. Mindazonáltal az egyén alkalmazkodik, és átalakítja környezetét minden alkalommal, amikor azzal kapcsolatba kerül. Emiatt a cselekvési mintáknak nem feltétlenül kell mindíg állandónak lenniük, amikor egy cselekvés végrehajtásra kerül az egyén és környezete közötti kapcsolat esetében. Példa 1: kosárlabda dobása ül helyzetb l (kerekesszékes ember)

Feladat

Környezet

Személy

Feladat: • Kosárlabda dobása a zónán kívülr l

Környezet: • kosár magassága • labda súlya • labda mérete • kerekesszék (eszköz) er átviteli feltétel (ez függ a háttámlától, súlyponttól, kerékt l, kéz és kerékperem adottságaitól, stb.) Személy: • karok és a törzs ereje • törzs kontrolja • hajtási készség • észlelési figyelem (fókuszálás) • szem-kéz koordináció. További példákért az alábbi cimre látogasson el - THENAPA quiz oldal: http://www.kuleuven.ac.be/thenapa/quiz/examples_english.htm 1_2_5_01.rtf Igazságosság Egyenl ség (Equality): feltélek egyenl esélye, pl. ugyanazon startvonal kijelölése. Méltányosság (Equity): a lehet legszélesebb feltételek kínálata mindenki számára. Pl.: Egyenl ség = a közösség minden gyereke részt vehet a labdarúgó programban. Méltányosság = kísér , vagy társoktató kijelölése a fogyatékos gyerekek számára. Egyenl ség = minden gyerek vegyen részt a kosárlabdában. Méltányosság = az a gyerek, aki kerekeszékben játszik, kapjon lehet séget arra, hogy alacsonyabb kosárra dobhasson az minimum 2 méterr l. Az elmúlt 20 évben az egyenl ség szó átalakult a méltányosság szóvá. Az egyenl ség szónak a továbbiakban olyan jelentése van, ami az akadálymentes környezet meg rzésére utal azért, hogy az emberek képesek legyenek bejutni olyan helyekre, amelyek mentesek minden fizikai

11

és szociális akadálytól annak érdekében, hogy gyakorolhassák és bemutathassák képességeiket és lehet ségeiket. A Sport For All Európai Kartája Európában az indítvány arra, hogy a fizikai aktivitást mindenki számára lehet vé tegyék els ként Strassburgban, 1966-ban fogalmazták meg, amelyet 1986 májusában újra meger síttek. A karta els sorban kormányok és helyi önkormányzatok figyelmét hívta fel arra, hogy hozzanak jogi intézkedéseket fogyatékossággal el emberek számára. Továbbá azt is kérte, hogy az oktatási kormányzatok, sport és rekreációs intézmények növeljék azon szabályaik és rendeleteik számát, amelyek lehet vé teszik a fogyatékossággal el emberek részévételét. A javasolt intézkedések a következ ket tartalmazták: Megközelíthet , akadálymentes sportlétesítmények Közlekedési támogatás Technikai segítség a fizikai aktivitásokban való részvételben 1_3_1_01.rtf Oktatás Az oktatás nagyon fontos a testnevelés tanítási, mind pedig a tanulási fogyamatában amikor a fogyatákosok integrációjáról van szó. Ezért, az iskolai tesnevelés és fels oktatsi szakképzés is bemutatásra fog kerülni. Testnevelés (angol rövidítés: PE) A testnevelés célja az iskolában az hogy egy megfelel alapot nyújtson egy aktív életstílushoz azzal, hogy bevezeti a következ ket: • alapvet motoros minták • bevezet csapatjátékok • labdajátékok • vizes sportok • fittnesz AFA egy olyan testnevelés, amelyet úgy alakítottak át hogy úgy feleljen meg a fogyatékos emberek számára, mint az épeknek. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, több AFA specialistára vagy fogyatékosok oktatására kiképzett testnevel tanárra van szükség. Az európai jogrendszer elég eltér a fogyatékos diákok kezelésében. Néhány országban a testnevelés tantárgyat az általános iskolában nem diplomás testnevel k tanítják, hanem csak a középiskolában (pl. Anglia, Bulgária). Az egyes ország különbségeit a következ helyen lehet tanulmányozni: http://www.kuleuven.ac.be/thenapa/education/comparative/index.htm Fels oktatás

12

Az testnevel k és AFA szakemberek képzése különb z az egyes országokban, amiatt szükségesnek látszik, hogy a végz sök egy közös képzést kapjanak ezeken a területeken. A THENAPA egyik f célja az volt, hogy tanulmányozza és fejlessze a fels oktatási programokat az AFA területén Európában. Ezt követ en az Európai Kredit Transzfer Rendszer (ECTS) koncepciójának megfelel en kialakításra került az AFA szakembert legjobban jellemz profil. Ez a kredit profil képviseli azt a minimum AFA oktatási tartlamat, ami elvárható a testnevel tanárok, fizikóterápiás szakemberek képzésében és specializált AFA programokban egész Európában. Ez a CD lemez azt az AFA-hoz szükséges alaptantervet tartlamazza, amely magabá foglalja a fentebb említett fokozatok és tanulmányok legfontosabb elemeit. Amennyiben a szakembernek egyforma szakmai hátterük van, az integrációt szolgáló jogalkotás megtörténhet és Európába összes országában egyenl követelményekre emelhet . Akik kíváncsiak az AFA specializált oktatási programjaira, a következ információkat: http://www.kuleuven.ac.be/thenapa/education/index.htm http://www.iseflombardia.it/deuapa http://www.iusm.it/didattica/master/link/22_07_02-programma.pdf

honlapokon kaphatnak

1_3_2_01.rtf Versenysport A fogyatékosok versenysportját több nemzetközi szervezet felügyeli, amelyek az elmúlt évszázadban alakultak ki. A szenzomotorikus egészségi állapotot képvisel egyének a Nemzetközi Paralimpiai Szövetség (IPC) keretein belül sportolnak. Sok sportoló vesz részt a paralimpiai mozgalom által kifejlesztett különböz aktivitásokban, amióta ezt az úttör munkát Sir Ludwig Guttman elkezdte. Hallássérült fogyatékosokat külön szervezik, k az un. Siketolimpáin vesznek részt a Siketek Sportja Nemzetközi Bizottsága szervezésében (CICC) , ami az saját döntésük volt. Az értelmi fogyatékosok a Speciális Olimpia szervezet által képviselt különböz helyi és nemzetközi sportversenyeken vesznek részt. Ebben a témában további információt a f men „Sport & Szervezetei” részben lehet találni. 1_3_3_01.rtf Rekreáció A rekreációs tevékenységek f célja, hogy megteremtsen egy aktív életstílust és választási szabadságot, hogy az egyén hogyan szervezze meg szabadidejét. Ezért a fogyatékosok számára biztosított rekreációs lehet ségek közvetlenül érintik a megközelíthet ség kérdéseit és tudatos cselekvéseket a szociális környezetben.

13

Rekreáció egyre jobban integrálttá és elfogadottá válik ami az emberek tudatossága növekedésnek és a szabályozásnak köszönhet . Egyes országok azonban le vannak maradva a másiktól abban, hogy egyenl jogokat és lehet ségeket biztosítsanak, valamint minden országban különbözik a sport és aktivitások biztosítása. 1_3_4_01.rtf Rehabilitáció/Utógondozás Rehabilitáció egy olyan szakmai folyamat, amely csökkent vagy megakadályoz egy károsodást, visszaállít vagy fejleszt bármely egészségi állapot funkcióit. Így a rehabilitáció a jelenlegi helyzet véleményezésén, a beavatkozási célok elemzésén és az elért eredmények folyamatos értékelésén alapszik. Rehabilitáció olyan kezeléseket alkalmaz, amelyeket terépiaként ismerünk, és inkább gondozást jelentenek (valakit gondozni) mintsem ápolást (gyógyító) kezelési funkciót. A terápia a paramedikusi szakmai szervezetekhez köt dik pl. mozgásterápia, foglalkozásterápia, beszédterápia és más AFA vonatkozású szakmák, mint pl. pszichomotoros terápia, tánc-, és mozgásterápai, terápiás rekreáció és hidroterápia (víziterápia) és szív- és vérkeringési rehabilitáció. Terápiás lépések specifikusan kerülnek alkalmazásara pl. egy specifikus cél elérése érdekében az adott beavatkozási tervek eltérhetnek egymástól függ en a sérülés mértékének egészségi állapotától. • pl. az egyensúlyfejlesztés ataxiás egyéneknél más sorrendet követel, mint a spasticitásosaknál. A terápia gyakran a f eszköz egy rehabilitációs (funkcionális helyreállítás) folyamaton belül, mint pl. egy Cerebro-Vascular Balesetb l (angol rövidítés: CVA) való felépülés esetében is, az AFA-nak számos eszköze van a terápia és rehabilitáció folyamatára. •

A kezelés lényeges része közvetlenül az els dleges funkcionális limitációra vonatkozik, pl. szív rehabilitációban, ahol szív-, és vérkeringési rendszerek ellen rzött edzése lényeges ahhoz, hogy megfelel terápiás/rehabilitációs célokat érhessünk el.

•

A kezelés második szakasza a másodlagos funkcionális limitációkra vonatkozik, pl. funkcionális limitációban szenved egyének izomerejének és állóképességének visszanyerése, akik hajlamosak elhagyni a fizikai aktivitást.

•

A kezelés harmadik szakasza, amely a esetlegesen jelentkez , a sok üléssel összefügg és funkcionális limitációkkal vagy egészségkárosodással életstílust él egyéneknél a negatív fizikai és pszichoszocális hatások elkerülésére irányulnak, pl. fizikai aktivitás végzése olyan n k számára, akinek eml amputációjuk volt (mastektomia).

Lásd még a „Kezelés” részt a f menüben további információkért.

14

Második fejezet 2_1_1_01.rtf Látás Definíciók A “látássérült” kifejezés arra a fogyatékosságra utal, ami a látásában sérült ember életét, életmin ségét még korrekciók segítségével együtt is - hátrányosan befolyásolja. Látássérültek azok, akik: • sosem rendelkeztek látással • látók voltak éveken át, miel tt fokozatosan vagy hirtelen, részlegesen vagy teljesen elvesztették látásukat • halmozottan sérültek, és egyben látássérültek is • látómezjének egy részében különböz sérülés van • éleslátása általában megromlott a teljes látómez ben. (WHO definíció) Ha a fogyatékosság három éves kor el tt kezd dött, akkor az illet születetten vaknak tekintend (“born blind”). Kategóriák Vakság és gyengénlátás megállapítása a következ kiadvány szerint történik: International Classification of Diseases, 1o. kiadás (ICD10): • VAKSÁG: látás élesség < 3/60 vagy a jobbik szem látómezejének csökkenése, elvesztése a lehet legjobb korrekcióval (3-as, 4-es, 5-ös kategória) • GYENGÉNLÁTÁS: látás élesség < 6/18, de egyenl vagy job mint 3/60 a jobbik szemben a lehet léegjobb korrekcióval (1-es, 2-es kategória). Okok Három oka lehet a látás sérülésnek: • Betegség: 42% (glaukóma; id skori hályog; cukorbetegség; keringési betegség; szifilisz) • Veleszületett: 31% (rubella, toxoplazmózis; terhesség alatti beavatkozások, betegségek) • Balesetek: 27% (sérülések; háborús balesetek, stb.) Gyakoriság A vakság és gyengénlátás becsült el fordulási gyakorisága 0.7%, a WHO adatok szerint. Figyelmeztet jelek • • • • • •

duplalátás az irisz színének elváltozása foltok és különböz szellemképek észlelése egy szem látásának hirtelen elvesztése világos vagy fekete pontok villogása függönyszer foltok, takarások a látásban

Megel zés 15

• • •

csecsem k és kisgyerekek részére sz r vizsgálatok az általános szemproblémák kisz résére feln tteknek es id seknek javasolt a rendszeres szemvizsgálat véd szemüveg viselése a szemre veszélyes tevékenységek közben

Kezelés Vakok számára a legfontosabb az, hogy biztonságos körülmények között mozogjanak, hogy önállaóan tudjanak öltözni, enni és más alapfunkciókat ellátni. Ennek megtanulása, biztosítása számtalan oktatószolgáltató módszer által történik. Felhasznált irodalom 1.

3. 4. 5.

Davis K, Kennedy JW, Kemp HG, et al. Complication of coronary arteriography from the Collaborative Study of Coronary Artery Surgery (CASS). Circulation 1979; 59: 1105-1111. 2. De Bono D. Komplikációk of diagnostic cardiac catheterisation: results from 34 041 patients in the United Kingdom confidential enquiry into cardiac catheterization complications. Br Heart J 1993; 70: 297-300. Fischer Williams M, Gottschalk PG, Browell JN. Transient cortical blindness. An unusual complication of coronary angiography. Neurology 1970; 20: 353-355. Rama BN, Pagano TV, Del Core M, et al. Cortical blindness after cardiac catheterisation: effect of re-challenge with dye. Cathet Cardiovasc Diagn 1993; 28: 149-151. Vranckx P, Ysewijn T, Wilms G, et al. Acute posterior cerebral circulation syndrome accompanied by serious cardiac rhythm disturbances: a rare but reversible complication following bypass graft angiography. Cathet Cardiovasc Interv 1999; 48: 397-401.

2_1_2_01.rtf Hallás Definíciók A helyes kifejezes a hallással kapcsolatos károsodásokra a siket vagy nagyothalló, függ en a károsodás fokától vagy néha az egyén kommunkációs képességét l. • Siket: az az egyén, aki csak a hallási funkció által nem érti meg a beszédet, akár használ hallókészüléket, akár nem. • Nagyothalló: az az ember, aki nehézséggel ugyan, de akadályozott a hallás általi beszédértésben, akár használ hallókészüléket, akár nem. • Siketség: kommunicációs és társadalmi elfogadottsággal kapscsolatos állapot, amely az összes gyógypedagógiai területnél szorosabban kapcsolódik a beszéd és más speciális károsodáshoz/fogyatékossághoz. Kategóriák • •

Kondukciós halláskárosodás: nagyothallást eredményez a közép- és küls fülön át történ csökkent hangvezetés. Szenzo-neurális halláskárosodás: a bels füllel kapcsolatos probléma. A szenzoros receptorok a hanghullámokat neurális impulzusokká alakítják át, amiket a központi idegrendszerbe vezetnek. Az apró idegvégz dések sérülése vagy degenerációja miatt károsodik a hallás.

16

•

Kombinált halláskárosodás: ebben az esetben mind a kondukciós, mind a szenzo-neurális halláskárosodás együttesen megtalálható.

Okok • • •

50% genetikus 20% speciális ok (hosszú id n át nagy zajnak volt kitéve az egyén; az anya rubeolás megbetegedése a terhesség során, koraszületés; meningitisz; agytumor; magas vérnyomás; diabétesz; bizonyos gyógyszerek, drogok mellékhatása; stb.) 30% ismeretlen ok

El fordulás A WHO adatok szerint 250 millió ember hallássérült. Indikátorok • • • • • •

nehézség a szavak megértésében, különösen a nagy háttérzajban vagy tömegben tompa min ség beszéd és hangok igény arra, hogy a tévé, radio nagyon hangosan szóljon a beszélget tásak megkérése, hogy lassabban, tisztábban és hangosabban beszéljen folyadék szivárgása a fülb l egyensúlyvesztés, egyensúlyproblémák.

Kezelés • •

Kondukciós halláskárosodás esetén * m tét és/vagy gyógyszer * hallókészülék vagy implantátum a hallás javítására hearing Szenzo-neurális halláskárosodás esetén * nem korrigálható sem m téttel, sem gyógyszereléssel

Felhasznált irodalom 1. 2. 3. 4. 5.

Erenberg, A., Lemons, J, Sia, C., et all: Newborn and infant hearing loss: detection and Kezelés. American Academy of Pediatrics, 1999; 103 (2): 527-30 Freeman, R.D., Carbin, C.F., Boese, R.J: Can’t your child hear? In: A guide for those who care about deaf children. Baltimore, MD: University press; 1981 Mayo Foundation for Medical Education and Research(MFMER), 1998-2002 Morton, N.E. Genetic epidemiology of hearing impairment. Ann NY Acad Sci 1991; 630: 16-31 Twefik,T.L., Teebi, A.S., Der Kaloustian, V.M. Syndroms and conditions associated with genetic deafness(eds). Congenital Anomalies of the Ear, Nose and Throat, Oxford University Press; 1997

2_1_3_00.rtf Idegrendszer •

Alzheimer kór

•

Cerebrális parézis

17

•

Parkinson kór

•

Szklerózis multiplex

•

Epilepszia

•

Gerincvel sérülés

•

Szpina bifida

•

Hidrokefalusz

•

Sztrók

2_1_3_01.rtf Alzheimer kór Definíció Az Alzheimer kór az agy degenerative elváltozása, amelyre jellemz az emlékez tehetség, gondolkodás, számolás, beszéd, annak megértése, és tanulás progresszív rosszabbodása. Az Alzheimer kór tüneteit meg kell különböztetni a kognitív funkciók id s korral járó természetes gyengülését l, melyek lassabb ütemben, fokozatosabban vezetnek egy sokkal enyhébb fokú képességcsökkenéshez. Kategóriák A betegség progressziója egyénenként változik. Az Alzheimer kór általában a következ fokokban mutat rosszabodást, egyik fokot sem kihagyva. • Enyhe fokú: a beteg segítség nélkül képes élni. • Közepes fokú: segítség, felügyelet nélkül súlyosabb gondjai lehetnek a mindennapi tevékenységekben. • Súlyos fokú: általában ezek a betegek már nem tudják ellátni magukat. Gyakoriság: A 6o év feletti férfiak 5%, illetve a n k 6%-át érinti. Indikátorok: A betegség tünetei: • Állandó és rosszabbodó feledékenység • Az elvont gondolkodásban tapasztalható nehézségek • Gondok a megfelel kifejezések használatában, megtalálásában • Diszorientáció • Az ítél képesség elvesztése • Nehézségek az addig gyakorolt/végzett feladatok végrehajtásában • A személyiség változása

18

Rizikó faktorok • • •

Életkor: 65-nél id sebbek, (ritkán 40 év alatti kor) Örökletes Néhány környezeti tényez

Kezelés Mostanáig nincs mód a vetegség gyógyítására, viszont a következ célokat t zik ki a beteggel kapcsolatban: • A beteg képességeinek minél magasabb szint megtartása. • A mentális képességek visszesése által okozott egyéb képességvesztés (fogyatékosság) minimalizálása; a napi teend k rutin-szer vé alakítása, és így a meg rzött funkciók maximalizálása. • Minél jobban csökkenteni a depressziós tüneteket, a nyugtalanságot és gyanakvást. • A beteg családjának támogatása. • Pszicho-szociális segítség: * oktatás * támogatás * tanácsadás és gondoskodás a beteg és családja részére. • Gyógyszerelés • Testmozgás Felhasznált irodalom Alzheimer' s Disease Education and Referral Centre, (2001). Progress Report on Alzheimer' s Disease: Taking the Next Steps. Alzheimer' s Disease Education and Referral Centre (NIH Publication No. 004859), Silver Spring, MD.

2_1_3_02.rtf Cerebrális Parézis Definíció Cerebrális parézis (CP) egy átfogó megnevezése az olyan motoros rendszert érint betegségeknek, amelyek a központi idegrendszer sérülése következtében érinti a a kisgyermeket, függetlenül a sérülés okától és annak hatásától. Kategóriák •

Spasztikus: leggyakoribb típus; az izmok merevek és állandó összehúzódásban vannak. - diplégia – mindkét alsó/fels végtag érintett - hemiplégia – a végtagok csak az egyik oldalon érintettek - kvadriplégia – az összes végtag érintett - monoplégia – csak egy végtag érintett - triplegia – három végtag érintett 19

•

• •

Atetoid (vagy diszkinetik): 10% és 20% közötti az olyan CP betegek száma, akik keze, lába vagy egész also/fels végtagja lassú, control nélküli mozgásban van. Néha az arc izmait és a nyelvet is érinti, ami miatt a beteg grimaszol vagy nyáladzik. Ritkán diszarthriát is okoz, mert azokat az izmokat érinti, amelyek a beszédért felel sek. Ataxiás: 5% és 10% közötti az olyan CP beteg, akinek az egyensúlya, mélységérzete, koordinációja érintett és bizonytalanul jár lábait széles terpeszbe téve. Sokuknak gondjuk van a hirtelen vagy pontos mozdulatokkal. Vegyes: 10%-a a CP betegeknek két vagy több ketegóriába sorolható.

Okok Cerebrális parézis nem örökölhet és nem ragályos. Néhány lehetséges kiváltó ok: • Terhesség alatti fert zés (rubeola, cytomegalo virus, toxoplazmózis, hugyuti fert zés) • Elégtelen oxigénellátás és más komplikációk a szülés során • Koraszülés • Más születési rendellenességek • Szerzett CP: a betegek 10%-a szenved agyi károsodást az els két életév alatt pl. agyat érint fert zés (meningitisz, enkefalitisz) vagy szenved fejsérülést. Gyakoriság Egyezer szülésb l 3.5 ember CPs beteg lesz. Indikátorok A CP tünetei egyénenként változó és id vel változhat: • rohamok • szoptatási/szopási és etetési/evési nehézségek • er s nyálfolyás • szabálytalan légzés • elmaradás a motoros képességek fejl désében, pl. átfordulás, ülés, mászás, járás, stb. • motoros/mentális retardáció • a látást, hallást, beszédet érint eltérések • spaszticitás • progresszív izületi kontraktúrák • az izület mozgásterjedelmének besz külése Kezelés A CP nem gyógyítható, de az orvosi kutatások és fejlesztéseknek köszönhet en sok beteg élhet a teljeshez közelít életet, amennyiben problémáikat jól kezelik. Felhasznált irodalom

2.

1. Grether, J.K., Nelson, K.B. Maternal infection and cerebral palsy in infants of normal birth weight. Journal of the American Medical Association, volume 278, number 3, July 16, 1997, pages 207-211. Pellegrino, Louis. Cerebral palsy, in Batshaw, M.L. (ed.), Children With Disabilities, Fourth Edition, Baltimore, MD, Paul H. Brooks Publishing Company, 1997, 499-528.

20

2_1_3_03.rtf Parkinson kór Definíció A Parkinson kór gyakori progresszív idegrendszeri betegség, mely a a neuronok degenerációjának következménye az agy azon területén, ahol a mozgáskontrol, irányítás m ködik (substantia nigra). A degenráció következtében kevesebb a dopamine nev neurotransmitter, ami mozgáskárosodást okoz. Okok Több elmélet ismert, mint például: • örökl dött Parkinson kór • egy vagy több környezeti tényez okozta Parkinzon kór Gyakoriság • •

leggyakrabban a 70-80 éves emberek között fordul el n knél gyakoribb, mint férfiaknál

Indikátorok Els jelek: a végtagok remegése, különüsen a test nyugalma közben. A remegés a legtöbbször egyoldalon, az egyik kézen jelentkezik. Más gyakori tünetek: • lassú mozgás (bradykinézia) • mozgásképtelenség (akinézia) • merev végtagok • csoszogó járás • görnyedt tartás • kevesebb arckifejezés • halk beszéd • depresszió és feledékenység Kezelés A Parkinson kór nem gyógyítható. A betegek gyógyszeres kezelésben részesülnek. Felhasznált irodalom 1996 National Human Genome Research Institute (NHGRI) and the National Institute of Neurological Diseases and Stroke (NINDS) at the National Institutes of Health (June 1997 NHGRI) 2_1_3_04.rtf Szklerózis multiplex

21

Definíció A szklerózis multiplex (SzM) a központi idegrendszer degenerative megbetegedése. A SzM krónikus, potenciálisan teljesen el- és legyöngít betegség, mely a gerincvel t és az agyat érinti. Kategóriák • •

• • •

Jóindulatú (Benign). Az SzM-ben szenved emberek 10-15%-ának tünetei enyhék, amik nem rosszabbodnak és nem vezetnek állandó fogyatékossághoz. Rosszabodó-szünetel (Relapsing-remitting - RRMS). A betegség egy vagy két fellobbanása évente, vagy két vagy háromévente, amit szünet követ. Ezek a fellobbanások hirtelen következnek be, egy pár hétig vagy hónapig tartanak, majd a panaszok fokozatosan megsz nnek. A tünetek minden alkalommal gyarapodhatnak. Az SzM-es betegek 75%-ánál ebben a formában kezd dik a betegség. Els dlegesen progresszív (Primary progressive - PPMS). Az els panaszok megjelenése után rosszabodás következik be, szünet és/vagy jobbulás nélkül. A betegek 15%-a tartozik ehhez a csoporthoz. Másodlagosan progresszív (Secondary progressive). Az RRMS-ben már évek óta szenved betegek fele a folyamatosan romló fokozatba kerül. Hirtelen bekövetkez rosszabbodások fordulhatnak el a folyamatosan romló állapot tetejébe. Progresszíven rosszabbodó (Progressive relapsing). Ez a PPMS egy fajtája, azzal együtt, hogy új tünetek jelennek meg hirtelen vagy a meglév k súlyosbodnak. Az SzM-ben szenved k 10%-a tartozik ehhez a csoporthoz.

Okok A betegség valószín leg egy autoimmune betegség, ami azt jelénti, hogy a szervezet immunrendszere idegennek ítéli és aszerint jár el az egyébként saját test-anyag/-résszel szemben. A szkelorzis multiplex betegségben a test antitesteket és fehér vértesteket irányít az agyi és gerincidegeket borító mielin hüvely ellen. Ez a hüvely és kés bb az idegek gyulladásához vezet, ami több területen szklerózist, hegesedést okoz. A károsodás lelassítja vagy gátolja az izomkoordinációt, a látó és más idegi jeleket. Gyakoriság A betegek háromnegyede n , egynegyede férfi. Indikátorok Az SzM tünetei különböz ek lehetnek, attól függ en, hogy az idegrendszer mely részét érinti a betegség. A panaszok, tünetek a következ k lehetnek: • zsibbadás, gyengeség vagy egy/több végtag bénulása • rövid fájdalom és bizsergés, elektromos kisüléshez hasonló érzés • remegés, koordinálatlan vagy bizonytalan járás • megromlott látás, gyakran fájdalom kíséri a szemmozgást • a szemmozgások zavara, mely kett slátáshoz vagy a látómez mozgásához vezet • kimerültség • szédülés • értelmi hanyatlás

22

•

húgyhólyag vagy bélproblémák, szexuális diszfunkció

A betegség fokozatos rosszabbodásával a következ panaszok lépnek fel: izomgörcsök, elmosódott, összefolyó beszéd, a látás gyengülése, elvesztése, problémák a húgyhólyaggal, belekkel, szexuális zavarok, akár bénulás is felléphet. Ritkán mentális problémák, mint pl. feledékenység és zavarodottság el fordul. Rizikó faktorok A következ tényez k növelik az SzM kialakulását: • Örökl dés • Környezeti tényez k: sok virust és bacteriumot hoznak összefüggésbe az SzM-mel és ami el idézi a betegség kialakulását, ha az egyén rendelkezik hajlammal. Felhasznált rodalom Medline medical encyclopaedia Pathology and implications for exercise for persons with chronic disease and disability. Neurological Diseases. European Master Degree Adapted Physical Activity, course from A. Niewboer, 2002-2003

2_1_3_05.rtf Epilepszia Definíció Az epilepszia az agy betegsége, amelynek lényege, hogy idegsejtek/neuronok egy csoportja id nként abnormális jeleket bocsát ki. Az idegsejt m ködésének normális rendje és mintája zavart szenved, ezzel különös érzetet, érzékelést, érzelmeket és viselkedést keltve, néha rángatódzást, izomgörcsöket és eszméletvesztést okozva. Epilepsziásnak az tekinthet , akinak már két vagy több rohama volt. Okok Az agykéreg bármely típusú sérülése, betegsége epilepsziát okozhat, mint pl. fert zés, fejsérülés, sztrók és tumor. Indikátorok • • • • •

“Blackouts" azaz olyan id szak, amikor a beteg nem emlékszik a veletörténtekre, vagy zavaros az emlékezete Merev bámulás, és a beteg meg-nem-magyarázott okból nem reagál a környezetére A kezek és lábak akaratlan mozgása Furcsa hangok kiadása, eltorzult észlelés, indokolatlan félelemérzet Rohamok A rohamok különböz ek lehetnek, a legkisebb figyelemkiesés vagy izomrángástól a súlyos és hosszantartó rángásokig. Az el fordulásuk is változó: lehet, hogy majdnem egy év is eltelik két roham között, lehet, hogy napi több roham is el fordulhat.

23

A rohamok osztályzása: *

Részleges vagy fokális roham - Egyszer részleges (fokális) roham tudatvesztés vagy annak sérülése nélkül - Összetett részleges roham esetén már sérül az öntudat

*

Általános roham

*

Status epilepticus - 30 percig folyamatos roham, az epizódok között szünet nélkül - 5 percig tartó rángatódzó roham - 3 különálló rángatódzás egy órán belül

Felhasznált irodalom 1.

3.

Devinsky, O. A guide to understanding and living with epilepsy. Philadelphia: F.A. Davis Co, 1994 2. Freeman, J.M., Vining, E.P.G., & Pillas, D.J. (2002). Seizures and epilepsy in childhood: A guide for parents (3rd ed.). Baltimore, MD: Johns Hopkins University Press WHO; fact sheet: 165

2_1_3_06.rtf Gerincvel sérülés Definíció Balesetek következtében a gerincvel olyan sérülése következhet be, amikor sejtek vagy idegpályák sérülnek, melyek fel- és lemen jelek továbbítására szolgáltak a központi idegrendszerben. Kategóriák • • • •

Zúzódásos gerincvel sérülés (GS) (Contusion): a gerincvel zúzódása. Összenyomásos GS (Compression): a gerincvel t ér nyomás okozza a sérülést. Szakításos GS (Lacerations): néhány idegszál súlyos tépése általi sérülés, pl. golyólövés általi sérülés. Centrális gerincvel i szindróma (Central cord syndrome): a gerincvel középs részén lév idegsejtek és idegpályák sérülése.

Gyakoriság 1.2-3 eset/100 000 évente Okok Baleseti - 75% • a gerinc nyaki szakaszán törés vagy diszlokáció • balesetek a közlekedésben, sportban, esések, öngyilkosságok, er szakos cselekmények Nem baleseti - 25% 24

•

gerincvel gyulladás, keringési betegségek, szklerózis multiplex, porckorong sérv, tumorok

Indikátorok • • • • • • •

gyakran: bénulás érzés vesztés a sérülés magassága alatti funkciók elvesztése, mind az akaratlagos és autonóm tevékenységeket, m ködéseket, pl. légzés, bél- és hugyhólyag control izomgörcs szexuális diszfunkció hólyag fert zés a tüd fert zése

Kezelés Az akut gerincvel sérülés azonnali ellátásába tartozik pl. a gerincvel nyomásának csökkentése, megszüntetése, megfelel , a sérülést/balesetet követ 8 órán belül gyógyszeres terápia (kortikoszteroidok) a sejtek sérülésének minimlaizálására és a csigolyák stabilizálása a további sérülés megel zésére. Felhasznált irodalom 1. Adams, M. (2003). Towards therapy for spinal cord injuries. Spinal cord. Aug, 41(8): 425-6 2. American Association of Neurological Surgery (1999). Patient disease: Spinal cord. 3. Hughes, J.T. (1978). Pathology of the Spinal Cord. Philadelphia, Saundres. 2_1_3_07.rtf Szpina bifida Definíció A szpina bifida (SzB) a neurális cs defektusa, egy olyan betegség mely az agy, a gerincvel és/vagy azok véd burkának tökéletlen fejl dését jelenti, annak következtében, hogy a terhesség els hónapjában a magzat gerince nem záródott. Kategóriák 1. 2. 3.

Szpina bifida okkulta: a gerincoszlop csigolyájának vagy több csigolyának nyitottsága, a gerincvel látható sérülése nélkül. Meningokéle: a mening, azaz a gerincvel t fed véd réteg a csigolya nyilásán keresztül kitüremkedik egy zsákban, melynek latin elnevezése meningokéle. A gerincvel azonban érintetlen marad, aminek köszönhet en az idegpálya sérülése javítható az elváltozás. Mielomeningokéle: Ez a SzB legsúlyosabb formája, amelyben a gerincvel kitüremkedik a gerinccsatornából. Néhány esetben a gerincvel t b r fedi, más esetekben a szövetek és idegek fedetlenek.

Okok • • •

10% családi eredet Terhesség alatti magas láz Epilepsziás n k, akik “valproic acid” hatóanyagú gyógyszert szedtek a rohamok kezelésére

25

•

Kevés folsav a szervezetben a terhesség el tti id szakban és a terhesség els hónapjában

Indikátorok • • • •

izomgyengeség illetve bénulás azon a szakaszon, amelyen a záródás hibája tapasztalható. az érzékelés elvesztése a hasadék, nyitott ponttól lefelé a bél és hugyhólyag m ködés kontrolálásanak hiánya hidrokefalus, azaz az agyfolyadék felgyülemlése

Kezelés A szpina bifida okkulta általában nem igényel kezelést. A meningokéle és mielomeningokéle esetén röviddela születés után m téti beavatkozást hajtanak verge Felhasznált irodalom 1. McLone, D. (1998). An introduction to spina bifida. Washington, DC: Spina Bifida Association of America. 2. Sandler, A. (1997). Living with spina bifida: A guide for families and professionals. Chapel Hill, NC: University of North Carolina Press. 2_1_3_08.rtf Hidrokefalusz Definíció Hidrokefalusz vagy vízfej ség az agyvíz (cerebrospinal fluid - CSF) kóros felhalmozódása az agyban. Eredményeképpen az agyban lév kamrák/üregek kórosan kitágulnak, és nagy nyomást okoz az agyszövetre. Kategóriák •

Veleszületett vagy szerzett hidrokefalusz Veleszületett: present at birth, caused by either environmentális influences during foetal development or genetic predisposition. Szerzett: develops at the time of birth or at some point afterward, caused by injury or disease.

•

Nyitott (Communicating) vagy zárt (non-communicating) hidrokefalusz Nyitott: elzáródás akadályozza az agyvíz (CSF) kiáramlását az agyüregeken kívül. Zárt vagy elzáródott ("obstructive"): már az agyürgen belül is akadélyozva van az agyvíz áramlása.

•

Hidrokefalusz ex-vacuo és normál nyomású hidrokefalusz els sorban feln tteket érint. Ex-vacuo: az agy megsérül egy baleset vagy sztrók miatt Normál nyomású: id s betegeknél figyelhet meg, és az id s korban jellemz tünetek jelentkeznek, mint pl. memóriazavar, feledékenység, járással kapcsolatos problémák, inkontinencia, és a feladatok végrehajtásának általános lelassulása.

Okok:

26

• • • •

genetikai (örökl dés) vagy fejl dési rendellenesség Koraszülés során el forduló komplikációk, mint pl. intraventrikuláris vérzés , betegségek, mint pl. meningitisz, tumor, szpina bifida baleseti fejsérülések

Indikátorok A tünetek változóak lehetnek a kor, a betegség progressziója és az emberek között, az adott betegséggel szemben mutatkozói tolerancia különbségeknek megfelel en. Csecsem kor: • a koponya körfogatának hirtelen emelkedése vagy szokatlanul nagy koponya • hányás, álmosság, irritábilitás, a szem lefelé irányuló elváltozása és rohamok. Gyermekkor és feln ttkor: • fejfájás, amit hányás követ, • kett s látás, homályos, elmosódott látás és papilledema, • egyensúlyi problémák, rossz koordináció, járás bizonytalanság, • inkontinencia, a kornak megfelel fejl dés mértékének lassulása, illetve lemaradás, a személyiségben és értelemben változások állnak be, emlékezetvesztés. Kezelés Sönt beépítése, mely elvezeti a felesleges agyvizet. Felhasznált irodalom 1. 2.

Mayo Foundation for Medical Education and Research (MFMER). What is Hydrocephalus? (2003) National Institute of Neurological Diseases and Stroke (NINDS): Hydrocephalus Fact Sheet: http://www.ninds.nih.gov

2_1_3_09.rtf Sztrók Definíció A sztrók vagy agyi katasztrófa (cerebrovascular accident - CVA) akkor k0vetkezik be, amikor a oxigént és egyéb tápanyagokat az agy egyes területeire szállító vérdedény hirtelen szétrobban vagy elzáródik. Ahogy a véráram már nem jut el az addig ellátott agyi területere és nem jut a szükséges oxigénhez, az érintett agysejtek lassan elhalnak. Kategóriák A sztrók két általános fajtáját különböztetjük meg: isémiás (helyi vértelenség) és vérzéses. Isémiás szrók (az esetek 80%-a). Akkor fordul el , amikor hirtelen vérhiány keletkezik az agy egy adott területén, mert egy vérrög zárja el az artériát vagy véreret. Ezen a kategórián belül a következ ket különböztetjük meg:

27

• •

Trombotikus sztrók vagy agyi trombózis (az esetek 50%-a): trombózis okozza. Az agyi artériában egy vérrög keletkezik, ami a vérfalon marad és addig növekszik ott, amíg el nem zárja a véráramot. Emboliás sztrok vagy agyi embólia (az esetek 30%-a): a vérrögök két módon okozhatnak isémiát és infarktust. Ez a másik módja, amikor a vérrög az emberi test más részén keletkezik, és az érrendszeren keresztül jut el az agyi artériába, ahol megakad. Ezt a szabadon mozgó rögöt hívják embólusnak és gyakran a szívben keletkezik.

Vérzéses sztrók (az esetek 20%-a). Akkor fordul el , amikor az agyban vagy akörül futó ér megpattan és a vér azon vagy a környez agyi terültekre ömlik. Ekkor az addig táplált idegsejtek az oxygen és tápanyagok hiányában nem tudja feladatát ellátni, funkciója megsz nik. Az ilyen tipusú gyvérzés legnagyobb valószín séggel az arterioszklerózisban(érelmeszesedés) és magasvényomásban szenved betegnél fordul el . • Subarachnoiás verses: a vérzés a koponya és a agy között történik. • Intracerebrális vérzés: az agyszöveten belül egy sérült artéria megreped és a környez szöveteket elönti a vér. A vérzéses sztrókok gyakori oka egy aneurizma megrepedése (körülírt üt értágulat, az érfal rendellenes kidudorodása), vagy rendellenes erek egy csoportja (arteriovenous malformation - AVM). Míg az aneurizma tünetmentes lehet egészen az érfal szétrepedéséig, addig a AVM-nél több panasz is jelentkezhet, mint pl. rohamok, az er s fájdalomcsillapításra sem sz n fejfájás és progresszív neurológia problémák. Rizikó Faktorok • • • •

Kor – a sztrókok kétharmada az 65 évesnél id sebb embereknél fordul el Nem – Ismeretlen okból a férfiaknál 25%-kal gyakoribb, mint n knél Faj – A sztrók el fordulása fajonként különböz , ami valószín leg genetikai tényez kkel magyarázható Családi vagy egyéni el zmények – A családban az agyi ereket érint betegség el fordulása a betegség egyik el idéz jének t nik.

Tünetek • • • • •

Hirtelen zsibbadás vagy gyengeség az arcon, karon, lábon, különösen a test egyoldalán. Hirtelen zavarodottság, nehézségek a beszédben, vagy megértésben Hirtelen fellép látási problémák Hirtelen probléma a járással, szédülés, egyensúlyvesztés és koordinációs zavarok Ismeretlen okból hirtelen fellép fejfájás

Kezelés és a sztrokkal járó fogyatékosság A sztrók okozta fogyatékosság a következ k lehetnek: bénulás, mentális deficit, beszéd problémák, érzelmi problémák, napi alapfeladokban való korlátozottság és fájdalom. A sztrók kezelésében három fokozatot különböztetünk meg: megel zés; a sztrók utáni azonnali beavatkozás és a sztrók utáni rehabilitáció. A leggyakoribb kezelés a gyógyszeres kezelés. Felhasznált irodalom

28

1. 2.

Hayes, S.H., Carrol, S.R. Early intervention care in the acute stroke patient. Arch. Phys. Med. Rehabil., 67:319-321, 1986 Mohr, J.P, Caplan, L.R, Melski, J.W, et al. The Harvard Cooperative Stroke Registry: a prospective registry. Neurology. 1978; 28:754-762.

2_1_4_01.rtf Izomsorvadás Definíció Az izomsorvadás (muscular dystrophy - MD) egy olyan genetikai betegségcsoportot jelent, melynek legf bb jellemz je a vázizmok egyre romló gyengülése és degenerációja. A betegség egyes formájában a szívizmok és más simaizmok is érintettek. Kezelés Fizikóterápia a megel zésben: • Kontraktúrák = az izület körül megrövidült izmok rendellenes és sokszor fájdalmas izületi pozíciót eredményez • Orthoses = támásztást szolgáló ortopédiai eszközök Bizonyos esetekben helyreállító ortopédiai m tét lehet szükséges az életmin ség javítására. Az EmeryDreifuss-tipusú és a myotonic izomsorvadással el forduló szív problémák szívritmusszabályzó beültetését igényelhetik. A miotónia (az izom er s összehúzódása utáni megkésett elernyedés) gyógyszereles terápiával is kezelhet . Felhasznált irodalom 1.

3.

Congenital muscular dystrophy: searching for a definition after 98 years. Neurology, 2001 Apr 24; 56(8): 993-4 2. Current status of Duchenne muscular dystrophy. Pediatr Clin Nord Am. 1992 Aug; 39(4): 879-94 NINDS Muscular Dystrophy Information Page: http://www.ninds.nih.gov

2_1_5_00.rtf Csontváz Az emberi csontváz 206 csontból épül fel. A feln tt csontok mintegy 70%-a asványi anyagokból áll, a fennmaradó 30% szerves anyag, f leg fehérjekollagén. A csontok támasztják alá a testet és adják meg alakját, valamint megvédik a bels szerveket. Segítségükkel vagyunk képesek mozogni, elmozdulni. Két csont találkozásakor izületet alkot. Így lesz a csontváz rugalmas és nélkülük nem jönne létre mozgás. Bár a csontok er sek, törhetnek is és sérülések vagy betegségek megrongálhatják a csontot. Az emberi betegségek gyakran a csontvázat is érintik. A csontváz megbetegedése lehet maga f betegség, vagy másodlagos károsodás, illetve veleszületett vagy szerzett. •

Reumás betegségek

29

•

Csontritkulás

2_1_5_01.rtf Reumás betegségek Definíció A reumás betegségek jellemz je a csontok, inak, szalagok, csontok és izmok gyulladása és funkcióvesztése. Némely reumás betegség más szerveket is érint. Összesen több mint 100 féle reumás betegséget ismerünk. Kategóriák – Példák reumás betegségekre • Oszteoartritisz: gyakori típus, kezdetben a porcot érinti, amely kopni kezd és teljesen elkophat, ezzel izületi fájdalmat és merevséget okozva. • Reumatoid artritisz: az izületi hártya gyulladásos betegsége, mely fájdalmat, merevséget, duzzanatot, izületi sérülést és funkcióvesztést okoz. Leginkább a kéz és láb izületeit érinti és általában szimmetrikusan jelentkezik. • Serdül kori reumatoid artritisz: gyermekkorban a reuma leggyakoribb formája, fájdalmat, merevséget, duzzanatot, izületi sérülést és funkcióvesztést okozva. Kiütésekkel és lázzal hozható összefüggésbe és a test különböz részeit érintheti. • Szisztémás lupusz eritematozusz (Systemic lupus erythematosus - SLE): röviden lupusz: autoimmune betegség, amelyben a immunrendszer megtámadja a szervezet egészséges sejtjeit és szöveteit, melynek következtében az izületek, a b r, a vese, a szív, a tüd és az agy begyullad és károsodik. • Szpondilo-artropátiák: a reumás betegségek ezen csoportja a gerincet érinti. Az ankylosing spondylitis gyakori formája ennek a reumás betegségnek, és nemcsak a gerincet, hanem a csíp váll és térdizületeket is érinti. Az inak és szalagok begyulladnak ezzel fájdalmat és merevséget okoznak. A reactív izületigyulladás vagy Reiter szindróma az alsó hugyút, belek és más szervek fert zése után fejl dik ki ez a tipusú reuma, mely szem problémákkal, b rkiütésekkel és szájsebbel is jár. • Fert z izületigyulladás: kórokozók fert zik meg a szervezetet, baktériumok és vírusok okozzák. • Polimiozitis: fogyatékossághoz vezet az egész test izomzatát érint gyulladás és izomgyengeség • Burzitisz: a burza (nyáktöml ) gyulladása, mely a csontok közötti súrlódást csökkenti az izületen belül. Izületi gyulladás is okozhatja vagy a burza megfert z dése. Fájdalmat okoz, ami csökkenti az adott izület és más közeli izület mozgását. • Ingyulladás (Tendonitis): az inak gyulladása a meger ltetést l, sérülést l vagy reumás állapot, mely fájdalmat okoz, és csökkenti az adott izület és más közeli izületek mozgását. Okok Számos rizikó faktort ismerünk, melyek a reumatikus megbetegedések kialakulásához vezethetnek. Például a genetikus tényez k, öröklött porc gyengeség, az életkor vagy az ismétl d sérülések következtében tartós behatás az izületen. A n k körében gyakoribb a Lupus és reumatoid artritisz, arra utalva, hogy talán a hormonok, vagy más férfi-n közötti biológiai különbség is szerepet játszthat ebben az állapotban. Indikátorok •

Egy vagy több izület megdagad

30

• • • •

Az izület merevsége, mely a reggeli órákban legalább egy órán keresztül tart Állandó és visszatér fájdalom az izületben Az izület normális mozgásának és használatának nehézsége Meleg és vörös szín az izület körül

Kezelés Többek között pihenés, lazítás, helyes étrend, gyógyszeres kezelés, mozgatás, és az energia megtartása érdekében gyógytorna és annak megtanulása, hogy hogyan lehet kímélni, helyesen mozgatni az izületeket. Súlyos esetekben m tét is szükséges lehet. Felhasznált irodalom 1. 2. 3.

Oxford Textbook of Rheumatology, 2nd ed. Oxford Medical, 1999; 58: 67(Jan) Questions and answers about Arthritis and Rheumatic Diseases. NIAMS, 2002: http://www.niams.nih.gov

2_1_5_02.rtf Csontritkulás Definíció A csontritkulás során a csontok gyengék és törékenyek lesznek, ritka esetekben annyira, hogy kisebb mozdulatoktól (pl. el rehajlás vagy köhögés) eltörhet egy csont. Okok • • •

hormonális elégtelenség, endokrin betegségek, kortikoszteroidok nagyon gyakori használata mozgásszegény életmód/képtelenség és rosszindulatú csont betegségek családi el fordulás és életkor

Gyakoriság F leg id s n knél tapasztalható, de id s férfiak is megkaphatják. Indikátorok A betegésg els fázisában általában nincs semmilyen panasz vagy fájdalom. A csontritkulás tünetei: • Hátfájás • Testmagasság csökkenés és hajlott tartás • A csigolyacsontok, csukló, combcsont és más csontok törése Kezelés and óvintézkedés A csontritkulás kezelése során a cél a csonts r ség csökkenésének lassítása vagy megállítása és a csonttörések megel zése azáltal, hogy minimálisra csökkentjük az elesés esélyét. További cél a betegséggel járó fájdalom csökkentése. • Hormonpótlás • Rendszeres testmozgás (seta, kocogás, tánc)

31

• •

A megfelel mennyiség kálciumot, D vitamint és fehérjét tartalmazó táplálkozás A dohányzás és alkoholfogyasztás elkerülése

Felhasznált irodalom 1. 2.

International Osteoporosis Foundation (2003). Osteoporosis: What you need to know. http://www.osteofound.org Mayo Foundation for Medical Education and Research (MFMER), 2003. Osteoporosis.

2_1_6_01.rtf Fejl dési Koordinációs Betegség Definíció A fejl dési koordinációs betegség (Developmental Coordination Disease - DCD) a motoros fejl désben elmaradás következménye, de nincs összefüggésben az ismert orvosi vagy neurológiai problémákkal. A diagnózis néha “ügyetlen gyerek szindróma” (Clumsy Child Syndrome), és lényege a mozgás koordináció hiánya, mely a korosztályának megfelel feladatok végrehajtásában segítené. Okok Összefüggésbe hozható más tanulási nehézséget okozó betegségekkel (pl. kommunicációs zavar és az írásban való kifejezés zavara) Gyakoriság Durván az iskolás koru gyerekek 6%-nak van valamilyen fokú DCD betegsége. Indikátorok • • • • • •

késedelem a fejl désben a felülés, mászás és járáskor gondok a kézírással durva mozgás koordinációs problémák finom mozgás koordinációs problémák ügyetlenség bizonytalan járás

Kezelés Testnevelés és perceptuális mozgástanulás bizonyult a legjobb megközelítésnek az ilyen típusú koordinációs betegségeknél. Felhasznált irodalom 1.

Cantell MH, Smyth MM, Ahonen TP. 1994. Clumsiness in adolescence: Educational, motoros, and social outcomes of motoros delay detected at 5 years. Adapted Physical Activity Quarterly 11(2): 115–129

32

3.

2. Henderson, L., Rose, P., Henderson, L.P. (1992). Reaction time and movement time in children with developmental coordination disease. Journal of Child Psychology and Psychiatry, 33, 895-905 Polatajko, H.J., Fox, M., Missiuna, C. (1995). An international consensus on children with developmentális coordination disease. Canadian Journal of Occupational Therapy, 62, 3-6

2_1_7_00.rtf Más •

Neurológiai szindrómák

•

Tik betegségs

2_1_7_01.rtf Neurológiai szindrómák A perifériális motoros neuron szindrómája A károsodás helye lehet az elüls szarvon, az agytörzsben (brainstem nucleus), az ideggyökön vagy a periferális idegen. • • • •

Parézis vagy bénulás Hipotónia vagy atonia (csökkent tónus vagy annak hiánya) Hiporeflexia vagy areflexia (csökkent reflex vagy annak hiánya) Hipotrófia vagy atrophia (csökkent izomtömeg vagy annak hiánya)

A piramidális szindróma A károsodás helye lehet nemcsak az elüls szarvon, de a gerincvel ben és az egytörzs egészében. • • • • •

Parézis vagy bénulás Az izom fokozott tónusa Hiperreflexia és rángás A hasi és cremaster reflexek elt nése Patológiás reflexek jelenléte, köztük a legfontosabb a Babinski reflex.

Kisagyi szindróma ❖A vermis szindróma • Az egyensúly zavara állóhelyzetben • Az egyensúly zavara járás közben ❖Kisagyi félteke szindróma • Hipermetria (az orr ujjal való megérintése, a térd sarokkal való érintése, stb.) • Szándékos remegés • Adiadochokinesia • Hipotónia

33

Vesztibularis szindróma • • • •

Szédülés Hányás Szemrezgés, nisztagmus Egyensúlyzavarok: - Romberg teszt: a beteg a sérült oldal felé billen - Járó teszt: a beteg járásirány a sérült oldal felé hajlik

Paleosztriatal szindróma A sérülés az alábbi két agyi képleten keletkezett: globus pallidus és substantia nigra. A Parkinson kórt hozzák összefüggésbe ezzel a betegséggel • Merevség • Bradikinázia vagy akinézia (bénulás, mozgásképtelenség) • Remegés nyugalomban Neostriatal szindróma A sérülés az alábbi két agyi képleten keletkezett: putamen és a caudate nucleus. A “Chorea of Sydenham” vagy “Chorea of Huntington” (vitustánc) betegségeket hozzák összefüggésbe ezzel a szindrómával. • vitustánc • hipotónia Felhasznált irodalom Neurological Diseass. European Master Degree Adapted Physical Activity, course from A. Niewboer, 2002-2003 2_1_7_02.rtf Tikkelés Definíció A tik, tikkelés hirtelen, gyors, ismétl d , aritmiás mozdulat, arckifejezés vagy hangadás/kiejtés. A tikkelés önmagukban nagyon rövidek, kb. egy másodpercig tart. Egy sorozat több tikkelésb l áll, ahol az egyes tikkek között rövid szünet van. Kategóriák • • •

Átmeneti tikkelés: gyakran az iskolakezdés éveiben kezd dik és nem tart to often begin during early svább egy évenél. Pislogás, orrhúzogatás, grimaszolás és bandzsítás a jellemz . Krónikus motoros tikkelés: gyerekeknél és feln tteknél figyelhet meg, általában nagyon stresses id szakokban vagy kimerültség idején. Több even át tarthat és nem változik a tikkelés módja. Tourette szindróma: 18 éves kor el tt kezd dik és sokféle hangot ad ki a beteg, valamint akaratlanul lép mozgásba több izomcsoport. A hangok lehetnek szipogás, köhögés, szavak és csettintés.

34

Okok Az alap oka ismeretlen, de a legfrissebb kutatási eredmények szerint genetikai rendellenesség hatásaként a neurotransmitterek (dopamin, szerotonin és norepinefrin)anyagcseréje érintett. Pszichés tényez k, mint pl. a stressz és szorongás szintén rizikófaktornak számít. Gyakoriság Gyerekeknél nagyobb valószín séggel alakul ki tikkelés, és fiúknál kilenszer gyakoribb mint lányoknál (9:1 arány). Indikátorok • • •

az arc tikkelése – pislogás, orrnál izomrángatódzás, orrhúzogatás, grimaszolás a nyak nyújtogatása, a fej rángása, lábbal dobbantás, törzsfordítások akaratlanul képzett hangok, szipogás, torokköször lés, morgás

Kezelés A tikkelés betegségben szenved k nagyrésze nem szorul gyógyszeres kezelésre. De ezek már elérhet k, amennyiben a tünetek a napi életivitelt befolyásolják. Pszichoterápia és relaxációs technikák segítik a betegeket. Az életkor el rehaladtával sok ember állapota javul. Felhasznált irodalom 1. 2.

Janovic, J. Rohaidy, H. (1987). Motoros, behavioural and pharmacologic findings in Tourette’s syndrome. Canadian Journal of Neurological Science, 14, 541-546 Lang, A. (1991). Patient perception of tics and other movement diseases. Neurology, 41, 223-228

2_2_1_00.rtf Szív- és érrendszer •

Isémiás szívbetegség

•

Szerzett szívbilleny betegség

•

Veleszületett szívbetegségek

•

Magasvérnyomásos szívbetegség

•

Aritmia

Isémiás szívbetegség Definíció

35

Isémiás szívbetegség, más nevén koszorúsér betegség a szív vérellátását érint betegség. A szív koszorú ere kevesebb vért szállít az érfalon található koleszterin lerakódás (plakk) következtében kialakuló sz kület vagy elzáródás miatt. Okok Egy vagy tübb tényez játszhat szerepet a betegség kialakulásában: genetikai vagy családi hajlam; nem (férfiak hajlamosabbak erre a szívbetegségre); magas vérnyomás; dohányzás; magas koleszterin szint; mozgásszegény életmód; diabétesz és stressz. Indikátorok • • • • • • •

mellkasi fájdalom, ami a balkarba, az alba és a hátba sugárzik a szívverést érzi a beteg szabálytalan vagy gyors pulzus légszomj, mely fekv helyzetb l való felkelés után jelentkezik köhögés fáradtság, kimerültség, gyengeség izzadás a teljes testen

A betegség különböz megnyilvánulásai: • Anginás roham (angina pectoris): átmeneti vérhiány vezet ahhoz az érzéshez, mint pl. nyomás, szorítás vagy nagy súly a mellkason, amit általában fizikai aktivitás után, mintegy 1-3 percig éreznek. • Szívizom infarktus: amikor egy plakk elzárja a vér útját a szívizomhoz és percekre megsz nik a vérellátás. Ez szövetelhaláshoz vezet és a szívizomban hegesedést okoz. • Hirtelen halál: már az els megnyilvánulás is lehet halál. Kezelés • • • •

Gyógyszereles kezelés: béta-blokkolók és nitrátok M téti beavatkozás: koszorús ér bypass m tét “Percutaneous transluminal coronary angioplasty” A rizikó faktorok kezelése, megel zés


Falk, E., Shah, P.K., Fuster, V. Coronary plaque disruption. Circulation 1995, 92: 657-71 Web Health Centre. Ischemic Heart Disease: http://www.webhealthcentre.com

2_2_1_02.rtf Szerzett szívbillenty betegség Definíció A szívbillenty k elégtelen m ködése vagy a tökéletlen záródásuk vagy a részleges nyitásuk miatt. Mindkét probléma súlyosan korlátozza a szív képességét arra, hogy a vért a szívüregeken át pumpálja.

36

Kategóriák A szívbillenty k elégtelenségeket két csoportba oszthatjuk: • Érsz kület: a szívbillenty nyilása túl sz k ami az áthaladó vér mennyiségét befolyásolja • Visszaáramlás: a szívbillenty nem zár teljesen és a vér visszaáramlik a szívbillenty n keresztül. Okok A betegségnek lehet veleszületett okai, de fiatal korban egy reumás megbetegés következtében károsodott szívizom is okozhatja, illetve id s korban a szívbillenty degenerációja. Indikátorok • • • • •

légzési nehézségek gyors szívverés mellkasi fájások, diszkomfort dagadt lábak, bokák néha semmilyen tünet sem jelentkezik

Kezelés Gyógyszeres kezelés: beta blokkolók, vízhajtók, digoxin M téti megoldások: szívbillenty k helyreállítás (valvuloplasty) vagy beültetés (mechanikai billenty vagy sertés szívb l) Felhasznált irodalom 1. 2.

Morphological aspects of valvular heart disease: Part 1. Curr Probl Cardiol. 1984, Oct, 9(7): 1-66 The Merck Manual of Medical Information-Home Edition. Section 3. Heart and Blood Vessels Diseases, chapter 19. Merck and Co, INC, 2000

2_2_1_03.rtf

37

2_3_7_02.rtf Szorongás betegségek Definíció A szorongás szó általában aggodalomra, nyugtalanságra vagy idegességre utal. Néhányan életüket állandó szorongással töltik. A szorongási betegség megakadályozza az egyént napi feladatai normális elvégzésében. Kategóriák • • • • • •

Generalizált szorongásos betegség (GAD): állandó, er s aggodalomra és stresszre utal a mindennapi teend k során, szituációkban. Pánik betegség: pánikszer rohamokkal, vagy nyilvánvaló ok nélkül el forduló er s félelmekkel jellemzett. Szociális szorongási betegség: szociális élethelyzetekt l való er s félelem. Obszesszív-Kompulzív zavar (OCD): Obszesszív zavar: – újból és újból fellép gondolatok és sugallatok, melyekr l az egyén úgy érzi, hogy nem tud kontrolálni. Poszttraumás stresszbetegség (PTSD): traumás vagy rémít múltbeli eseményhez kapcsolódó szorongás. Specifikus fóbiák: specifikus eseményekhez, dolgokhoz (amelyek valójában nem veszélyesek) köt d irrealisztikus félelmek. Ilyen dolgok például a magasság, kutyák vagy repül gépen repülés.

Okok Nincs egyértelm magyarázat a szorongás betegségre. Több tényez szerepet játszhat benne: • Genetika • Agy biokémiája • Túlf tött “fight or flight reakció” • Emocionális vagy fizikai stressz • Gyógyszermellékhatások Gyakoriság Kétszer annyi n t érint, mint férfit. Az élet bármely szakaszában felléphet, de leggyakrabban a gyermekkor és a középkor között jelentkezik. Indikátorok • • • • •

Rángatózás vagy remegés Izomfeszülés Izzadás vagy szájszárazság Fejfájás Gyors vagy szabálytalan pulzusszám

Kezelés 38

• • • •

Gyógyszeres kezelés Kognitív-viselkedési terápa vagy más típusú beszédterápia Relaxáció vagy izomfeszülést kontroláló biofeedback A kezelések kombinációja

Felhasznált Irodalom Diagnostic and Statistical Manual of Mental Diseases, 4th edition (DSM-IV). American Psychiatric Association (APA), 1994 2_3_7_03.rtf Szomatoform betegség Definíció A szomatoform betegség egy viszonylag újonnan használatos kifejezés, neurológiailag vagy általános egészségi állapottal nem teljesen tisztázható, fizikai panaszokkal jellemzett betegségcsoport leírására. Kategóriák • Szomatizált zavar: gyakran dramatikus és túlzott formában jelentkez krónikus, ismétl d betegség, sokféle panasszal. •

Konverziós zavar: Leggyakoribb a gyermekkori típus. Az akaratlagos motoros és szenzoros funkciókat érinti, megmagyarázhatatlan tünetekkel (alagút látás, zsibbadtság, roham) vagy egyéb zavarokkal (járás-, beszéd-, hallászavar) jár együtt. • Hipokondriázis: az egyén saját testi szimptómáinak és funkcióinak félreértelmezéséb l adódó súlyos betegségt l való félelem. • Fájdalombetegség: A klinikai kezelés során elsõsorban fájdalommal jellemezhetõk a tünetek. Pszichológiai faktorok fontos szerepet játszanak a fájdalom idõtartamában és súlyosságában. Okok A szomatoform betegség szimptómáinak kialakulási folyamata nem teljesen tisztázott. Biológiai tanulmányok feltételezik, hogy az agyba men szenzoros jelek téves észlelésér l és értékelésér l van szó. Általános eredmények arra utalnak, hogy a betegség családoknál gyakoribb, ugyanakkor a stressz, a trauma, a családi konfliktusok kiváltó tényez k lehetnek. Gyakoriság A szomatoform betegségr l feltételezik, hogy kevésbé kifinomult vagy m velt populációkban gyakrabban fordul el . Nemek közötti külöbségek szerint 5:1 a n -férfi arány. Indikátorok • •

Gyakori fejfájások Szorongás vagy aggodalom 39

• • • •

Fáradtság Étvágytalanság Hátfájdalom, hasgörcs, izületi fájdalom, medence fájdalma Beképzelt testi deformitások vagy hibák

Kezelés A szomatoform betegség kezelésének célja, hogy az egyén a lehet ségek szerint normális életet élhessen, még akkor is, ha még fennállnak nála némi fájdalmak vagy más panaszok. Szükségszer a pszichoterápia és egyes esetekben az orvosi kezelés. Felhasznált Irodalom Diagnostic and Statistical Manual of Mentális Diseases, 4th edition (DSM-IV). American Psychiatric Association (APA), 1994 2_4_1_01.rtf Mentális retardáció Definíció A mentális retardáció átlag alatti intellektuális funkciót jelent, melyhez 18 év alatt alkalmazkodóképességi problémák társulnak. A mentálisan retardált emberek gyengén teljesítenek az intelektuális funkciós tesztekben (IQ tesztek), de a napi feladatokra is hatással van a retardáció súlyossága és a hozzátársuló károsodás. Okok A mentális retardáció okai több kategóriára bonthatók le: • • • • • •

75%-a megmagyarázhatatlan Trauma (prenatális és posztnatális) Fert zés (kongenitális és posztnatális) Kromoszóma rendellenességek Genetikai rendellenességek és örökl d anyagcserebetegségek Anyagcserebetegségek

Gyakoriság A mentális retardáció a populáció 1-3 %-át érinti. Indikátorok • • • •

Intellektuális fejl dési jelek találkozásával hiány Fennmaradó infantilis viselkedés Érdektelenség Emlékez képesség csökkenése

40

• • •

Tanulási nehézségek Iskolanevelési elvekkel szembeni összeférhetetlenség Szociális szabályok meg-nem-értése

Kezelés A kezelés els dleges célja az egyén lehet ségeinek maximális fejlesztése. Az egyén tanulása érdekében a speciális nevelést és téninget a lehet legkorábban el kell kezdeni, támogatni és fejleszteni kell az egyén legalább részben független életet. Felhasznált Irodalom 1. 2. 3. 4.

Batshaw, M.L. Children with disabilities (4th edition). Baltimore MD: Paul H. Brookes Publishing Co.; 1997. Mental Retardáció. The Journal of American Medical Association (JAMA), vol.288, No.12, Sep, 2002 Murphy, C.C, Boyle, C., Schendel, D., Decouflé, P., Yeargin-Allsopp, M. Epidemiology of mental retardáció in children. Mental Retardáció and Developmental Disabilities Research Reviews 1998; 4:6-13. Smith, R. (Editor). Children with mental retardáció: a parents'guide. Rockville, MD: Woodbine House; 1993.

2_4_2_01.rtf Down-szindróma Definíció A Down-szindróma genetikai betegség. Születési rendellenességek kombinációit tartalmazza és különböz mérték fizikális és mentális retardációval jár. Az állapot súlyosbodik és okoz enyhétõl súlyosig terjedõ fejlõdési zavarokat. Okok Egy emberi sejt normális esetben 23 pár kromoszómát, tehát összesen 46 kromoszómát tartalmaz. Minden kromoszómapárt egy anyai és egy apai kromoszóma alkot. A Down-szindróma a három abnormális sejtosztódás egyike, mely a 21-es kromoszómát érinti. Ezek az abnormalitások a következ k lehetnek: • • •

21-es kromoszóma triszómiája: hibás kromoszóma szétválás. Az embrió sejteiben van egy 21-es extrakromoszóma. Transzlokáció: a kromoszómaszétválás során a 21-es kromoszóma egy része különválik és egy másik kromoszómához kapcsolódik. Mozaik: A fertilizáció után hibás a sejtosztódás, néhány sejt normálisan 46 kromoszómát tartalmaz, míg egy részük 47-et, a normális és az abnormális sejtek mozaikot alkotnak.

Gyakoriság A Down-szindróma 800-1000 kisbabából 1-et érint. 41


Születéskor csökkent izomtónus Lapos arcvonások Asszimetrikus vagy különös koponyaforma Ferdén felfelé irányuló szem Kis száj, kiálló nyelvvel Széles, rövid kéz Túlzott flexibilitás

Kezelés A Down-szindrómának nincs specifikus kezelése. A mentálisan fogyatékos gyermekek részére többen speciális nevelést és tréninget ajánlanak. Aspecifikus szívhibák sebészi korrekciót igényelnek. A látási problémék lehet sége, a halláskárosodás és a megnövekedett fert zésre való hajlam megfelel szint megfigyelést és kezelést igényel. Felhasznált Irodalom 1. 2.

March of Dimes Birth Defects Foundation. Down syndrome. http://www.marchofdimes.com Roizen, H.J., Patterson, D. Down’s syndrome. Lancet. 2003, Apr; 361(9365): 1281-9

2_4_3_01.rtf Tanulási zavarok Definíció A tanulási zavar olyan rendellenesség melyben a a beszélt és az írott nyelv megértése vagy használata, matematikai feladatok megoldása, koordinált mozgások kivitelezése vagy a közvetlen figyelem okoz gondot. Habár a tanulási zavarok nagyon kicsi gyermekeknél fordulnak el , a problémát rendszerint iskolás korig nem ismerik fel. Kategóriák A tanulási zavarokat a DSM kritériumok (mentális zavarok diagnosztikai kritériumai) szerint 3 nagy csoportra oszthatjuk fel: 1. Beszéd-, és nyelvi fejl dési zavarok • Artikulációs hibák: a beszédsebesség és hangképzés kontrollálásának zavara • Nyelvi kifejez képességi zavar: a beszélt nyelvvel történ kommunikáció zavara • Receptív jelleg nyelvi hiba: a beszéd megértésének zavara 2.

Elméleti tanulási zavar • Olvasási zavar: diszlekszia néven is ismert • Írászavar • Számolási zavar

42

Egyéb tanulási zavarok: késés van a nyelv elsajátításában, elméleti és motoros tanulásában, amely befolyásolhatja a tanulási képességet, de nem egyezik a specifikus tanulási zavarok kritériumaival. Okok Kultúrális és nevelési hiány, emocionális problémák, mentális retardáció, az agy betegségei mind tanulási zavarokat okozhatnak. Gyakoriság Az általános iskolás gyermekek 2-8 %-ának van valamilyen szint tanulási zavara. Indikátorok Amikor a gyermeknek tanulási zavara van, a következ problémákkal szembesülhet: • • • • • •

Kés n tanulja meg a nyelvet és sz k a szókincse ABC tanulási nehézségei vannak Csúnya kézírása van, vagy ügyetlenül fogja a ceruzát Az utasításokat nehezen követi Összekeveri a matematikai jeleket és félreolvassa a számokat Nem tud sorrendben történetet mesélni

Kezelés A speciális nevelés szakért i segítséget, egyéni tanítást, továbbá különórákat igényel. Mindegyik tanuló egyéni bánásmódot és egyéni tanulmányi tervet igényel. Fontos a lelki támogatás, mivel nagyon sok tanulási zavarral rendelkez gyermeknek csökkent az önbizalma. Pszichológiai kezelés is segíthet. Felhasznált Irodalom 1. 2. 3.

Cordoni, B. Living with a Learning Disability. Carbondale, IL: Southern Illinois University Press, 1987 Diagnostic and Statistical Manual of Mental Diseases, 4th edition (DSM-IV). American Psychiatric Association (APA), 1994 Lerner, J.W. (2000). Learning disabilities: Theories, diagnosis, and teaching strategies (8th ed.). Boston, MA: Houghton Mifflin.

2_4_4_00.rtf Egyéb

•

Prader-Willi szindróma

•

Rett szindróma

2_4_4_01.rtf Prader-Willi szindróma

43

Definíció Prader-Willi szindróma (PWS) egy összetett genetikai betegség, melyre jellemz a gyenge izomtónus, alacsony termet, nemi érési zavar, kognitív rendellenességek, problémás viselkedés, krónikus éhségérzet, amely túlevéshez és életet veszélyeztet elhízáshoz vezehet. Okok A PWS legtöbb esetben spontán genetikai hibának tulajdonítható, amely ismeretlen okok miatt a fogamzás pillanatában, környékén fordul el . Az esetek kis százalékában (2%, vagy annál kevesebb), genetikai mutáció következtében fordul el , amikor a szül csak hordozza a betegséget és a gyermekben manifesztálódik. Ilyen családokban több, mint egy gyermek is érintett lehet. A PWS-szer betegség szerzetten is el fordulhat, ha az agy hipothalamusz része sérülés vagy sebészi beavatkozás útján megsérül. Gyakoriság Nagyjából minden 12-15 ezredik ember szenved PWS-ben. Annak ellenére, hogy ritka betegségként van számon tartva, a Prader-Willi szindróma az egyik leggyakoribb genetikai betegség, és az elhízás egyik leggyakoribb genetikai okaként azonosították. A PWS mindkét nem és az összes rassz esetében el fordul. Indikátorok • • • • •

Hipotónia Hipogonadizmus Hiperfágia Kognitív diszfunkció Nehézkes viselkedés

Kezelés Segítséggel, a PWS-ben szenved k végezni tudják ugyanazokat a tevékenységeket, mint az egészséges társaik: elvégzik az iskolát, munkába állnak, és elköltöznek a családi fészekb l. Azonban sok tör dést, pszichológiai konzultációt és táplálkozási odafigyelést igényelnek az ehízás elkerülése érdekében. Felhasznált Irodalom Haig, D., Wharton, R. Prader-Willi syndrome and the evolution of human childhood. Am J Human Biol. 2003 May-Jun; 15(3): 320-9. 2_4_4_02.rtf Rett szindróma Definíció A Rett szindróma gyermekkori idegrendszert károsító betegség. Jellemz je, hogy korai normális fejl dés után, a kézügyeség csökken, lelassul az agy, és a fej növekedése, rendellenes testtartás, rohamok, és mentális retardáció jelentkezik. Kizárólag n ket érint betegség.

44

Kategóriák I. stádium: korai stádium Általában 6 és 18 hónapos kor között kezd dik. A gyermek szemkontaktusa csökkeni kezd, érdektelenséget mutat a játékok felé, a motoros tanulásban késés van: a gyerek kés bb kezd el ülni, mászni, csökken a fej növekedése. Ez a stádium általában néhány hónapig tart, de esetenként több, mint egy évig is fennáll. II. stádium: gyors destruktív stádium Általában 1 és 4 éves kor között kezd dik és hetekig, hónapokig tart. A jellegzetes kézmozgások újra kiújulnak ebben a stádiumban. A kezüket a hátuk mögött összekulcsolják vagy oldalt tartják, véletlenszer en megérintenek, megragadnak, majd elengednek valamit. A mozgások ébrenlétben jelentkeznek, alvás során megsz nnek. Autista-szer szimptómák, mint a társas kapcsolatok és kommunikáció hiánya fennállhat. III. stadium: plató fázis vagy pseudo-stacionárius stádium Általában 2 és 10 éves kor között jelentkezik, és évekik eltarthat. Apraxia, motoros problémák vannak, és felt n ek a rohamok. A viselkedésben javulás van, az ingerlékenység csökkent, a sírás kevesebbszer fordul el , és az autista-szer vonások elvésznek. Sok lány életének nagy része ebben a stádiumban telik. IV. stádium: kés i motoros degenerált stádium Évekik vagy évtizedekig eltarthat. Jellemz je a csökkent mozgékonyság, izomgyengeség, merevség, spaszticitás, disztónia és skoliózis. Azok a lányok akik korábban képesek voltak járni, hirtelen járásképtelenek lesznek. Általában az észlelési, kommunikációs képesség, továbbá a kézügyesség nem csökken. Okok: 80% A Rett szindrómát egy hibás szabályózó gén, az MECP2 gén okozza, ami X-kromoszómához kötött. 20-30% A gén, illetve a gének szakaszaiban még nem azonosított mutációk következnek be. Gyakoriság: •

Világszerte különböz rasszoknál és etnikai csoportoknál el fordul.

•

N knél az el fordulása 1:10000 és 1: 23000.

Indikátorok • •

A betegség normális 6 és 18 hónapos korig. Ezt követi a beszéd és kézügyesség elvesztése, lelassult fejnövekedés és sztereotipizált ismétl d kézmozdulatok, a mozgékonyság elvesztése vagy nehézkessé válása. 45

• • •

A kézmozgások magukban foglalják a kézmosást, kézszorítást, kopogtatást, tapsolást, a kéz szájba vételét. Apraxia: motoros diszfunkció. További problémák tartalmazhatnak rohamokat, szabálytalan légzést(hiperventilláció és apnea), fogcsikorgatást, és gerincferdülést (skoliózis).

Kezelés A Rett szindrómára nincs gyógymód. Gyógyszerkombinációk, foglalkozási terápia, fizioterápia és speciális kezelések segítenek a Rett-szndrómában szenved lányokon, asszonyokon, hogy jól élejenek a középkorukban és azon túl is. Felhasznált Irodalom 1. 2.

Irsa, International Rett Syndrome Association, (Mar 8, 1998). http://www2.paltech.com/irsa/whatis.htm Johnston, M.V., Homann, C.F., Blue, M.E. (1995). Neurobiology in Rett syndrome. Neuropediatrics, 26, 199-122

46

Második fejezet 2_1_1_01.rtf Látás Definíciók A “látássérült” kifejezés arra a fogyatékosságra utal, ami a látásában sérült ember életét, életmin ségét még korrekciók segítségével együtt is - hátrányosan befolyásolja. Látássérültek azok, akik: • sosem rendelkeztek látással • látók voltak éveken át, miel tt fokozatosan vagy hirtelen, részlegesen vagy teljesen elvesztették látásukat • halmozottan sérültek, és egyben látássérültek is • látómezejének egy részében különböz sérülés van • éleslátása általában megromlott a teljes látómez ben. (WHO definíció) Ha a fogyatékosság három éves kor el tt kezd dött, akkor az illet születetten vaknak tekintend (“born blind”). Kategóriák Vakság és gyengénlátás megállapítása a következ kiadvány szerint történik: International Classification of Diseases, 1o. kiadás (ICD10): • VAKSÁG: látás élesség < 3/60 vagy a jobbik szem látómezejének csökkenése, elvesztése a lehet legjobb korrekcióval (3-as, 4-es, 5-ös kategória) • GYENGÉNLÁTÁS: látás élesség < 6/18, de egyenl vagy job mint 3/60 a jobbik szemben a lehet léegjobb korrekcióval (1-es, 2-es kategória). Okok Három oka lehet a látás sérülésnek: • Betegség: 42% (glaukóma; id skori hályog; cukorbetegség; keringési betegség; szifilisz) • Veleszületett: 31% (rubella, toxoplazmózis; terhesség alatti beavatkozások, betegségek) • Balesetek: 27% (sérülések; háborús balesetek, stb.) Gyakoriság A vakság és gyengénlátás becsült el fordulási gyakorisága 0.7%, a WHO adatok szerint. Figyelmeztet jelek • • • • • •

duplalátás az irisz színének elváltozása foltok és különböz szellemképek észlelése egy szem látásának hirtelen elvesztése világos vagy fekete pontok villogása függönyszer foltok, takarások a látásban

Megel zés 47

• • •

csecsem k és kisgyerekek részére sz r vizsgálatok az általános szemporblémák kisz résére feln tteknek es id seknek javasolt a rendszeres szemvizsgálat véd szemüveg viselése a szemre veszélyes tevékenységek közben

Kezelés Vakok számára a legfontosabb az, hogy biztonságos körülmények között mozogjanak, hogy önállaóan tudjanak öltözni, enni és más alapfunkciókat ellátni. Ennek megtanulása, biztosítása számtalan oktatószolgáltató módszer által történik. Felhasznált irodalom 1.

3. 4. 5.

Davis K, Kennedy JW, Kemp HG, et al. Komplikációk of coronary arteriography from the Collaborative Study of Coronary Artery Surgery (CASS). Circulation 1979; 59: 1105-1111. 2. De Bono D. Komplikációk of diagnostic cardiac catheterisation: results from 34 041 patients in the United Kingdom confidential enquiry into cardiac catheterization complications. Br Heart J 1993; 70: 297-300. Fischer Williams M, Gottschalk PG, Browell JN. Transient cortical blindness. An unusual complication of coronary angiography. Neurology 1970; 20: 353-355. Rama BN, Pagano TV, Del Core M, et al. Cortical blindness after cardiac catheterisation: effect of re-challenge with dye. Cathet Cardiovasc Diagn 1993; 28: 149-151. Vranckx P, Ysewijn T, Wilms G, et al. Acute posterior cerebral circulation syndrome accompanied by serious cardiac rhythm disturbances: a rare but reversible complication following bypass graft angiography. Cathet Cardiovasc Interv 1999; 48: 397-401.

2_1_2_01.rtf Hallás Definíciók A helyes kifejezes a hallással kapcsolatos károsodásokra a siket vagy nagyothalló, függ en a károsodás fokától vagy néha az egyén kommunkációs képességét l. • Siket: az az egyén, aki csak a hallási funkció által nem érti meg a beszédet, akár használ hallókészüléket, akár nem. • Nagyothalló: az az ember, aki nehézséggel ugyan, de akadályozott a hallás általi beszédértésben, akár használ hallókészüléket, akár nem. • Siketség: kommunicációs és társadalmi elfogadottsággal kapscsolatos állapot, amely az összes gyógypedagógiai területnél szorosabban kapcsolódik a beszéd és más speciális károsodáshoz/fogyatékossághoz. Kategóriák • •

Kondukciós halláskárosodás: nagyothallást eredményez a közép- és küls fülön át történ csökkent hangvezetés. Szenzo-neurális halláskárosodás: a bels füllel kapcsolatos probléma. A szenzoros receptorok a hanghullámokat neurális impulzusokká alakítják át, amiket a központi idegrendszerbe vezetnek. Az apró idegvégz dések sérülése vagy degenerációja miatt károsodik a hallás.

48

•

Kombinált halláskárosodás: ebben az esetben mind a kondukciós, mind a szenzo-neurális halláskárosodás együttesen megtalálható.

Okok • • •

50% genetikus 20% speciális ok (hosszú id n át nagy zajnak volt kitéve az egyén; az anya rubeolás megbetegedése a terhesség során, koraszületés; meningitisz; agytumor; magas vérnyomás; diabétesz; bizonyos gyógyszerek, drogok mellékhatása; stb.) 30% ismeretlen ok

El fordulás A WHO adatok szerint 250 millió ember hallássérült. Indikátorok • • • • • •

nehézség a szavak megértésében, különösen a nagy háttérzajban vagy tömegben tompa min ség beszéd és hangok igény arra, hogy a tévé, radio nagyon hangosan szóljon a beszélget tásak megkérése, hogy lassabban, tisztábban és hangosabban beszéljen folyadék szivárgása a fülb l egyensúlyvesztés, egyensúlyproblémák.

Kezelés • •

Kondukciós halláskárosodás esetén * m tét és/vagy gyógyszer * hallókészülék vagy implantátum a hallás javítására hearing Szenzo-neurális halláskárosodás esetén * nem korrigálható sem m téttel, sem gyógyszereléssel

Felhasznált Irodalom 1. 2. 3. 4. 5.

Erenberg, A., Lemons, J, Sia, C., et all: Newborn and infant hearing loss: detection and Kezelés. American Academy of Pediatrics, 1999; 103 (2): 527-30 Freeman, R.D., Carbin, C.F., Boese, R.J: Can’t your child hear? In: A guide for those who care about deaf children. Baltimore, MD: University press; 1981 Mayo Foundation for Medical Education and Research(MFMER), 1998-2002 Morton, N.E. Genetic epidemiology of hearing impairment. Ann NY Acad Sci 1991; 630: 16-31 Twefik,T.L., Teebi, A.S., Der Kaloustian, V.M. Syndroms and conditions associated with genetic deafness(eds). Congenital Anomalies of the Ear, Nose and Throat, Oxford University Press; 1997

2_1_3_00.rtf Idegrendszer •

Alzheimer kór

•

Cerebrális parézis

49

•

Parkinson kór

•

Szklerózis multiplex

•

Epilepszia

•

Gerincvel sérülés

•

Szpina bifida

•

Hidrokefalusz

•

Sztrók

2_1_3_01.rtf Alzheimer kór Definíció Az Alzheimer kór az agy degenerative elváltozása, amelyre jellemz az emlékez tehetség, gondolkodás, számolás, beszéd, annak megértése, és tanulás progresszív rosszabbodása. Az Alzheimer kór tüneteit meg kell különböztetni a kognitív funkciók id s korral járó természetes gyengülését l, melyek lassabb ütemben, fokozatosabban vezetnek egy sokkal enyhébb fokú képességcsökkenéshez. Kategóriák A betegség progressziója egyénenként változik. Az Alzheimer kór általában a következ fokokban mutat rosszabodást, egyik fokot sem kihagyva. • Enyhe fokú: a beteg segítség nélkül képes élni. • Közepes fokú: segítség, felügyelet nélkül súlyosabb gondjai lehetnek a mindennapi tevékenységekben. • Súlyos fokú: általában ezek a betegek már nem tudják ellátni magukat. Gyakoriság: A 6o év feletti férfiak 5%, illetve a n k 6%-át érinti. Indikátorok: A betegség tünetei: • Állandó és rosszabbodó feledékenység • Az elvont gondolkodásban tapasztalható nehézségek • Gondok a megfelel kifejezések használatában, megtalálásában • Diszorientáció • Az ítél képesség elvesztése • Nehézségek az addig gyakorolt/végzett feladatok végrehajtásában • A személyiség változása

50

Rizikó faktorok • • •

Életkor: 65-nél id sebbek, (ritkán 40 év alatti kor) Örökletes Néhány környezeti tényez

Kezelés Mostanáig nincs mód a vetegség gyógyítására, viszont a következ célokat t zik ki a beteggel kapcsolatban: • A beteg képességeinek minél magasabb szint megtartása. • A mentális képességek visszesése által okozott egyéb képességvesztés (fogyatékosság) minimalizálása; a napi teend k rutin-szer vé alakítása, és így a meg rzött funkciók maximalizálása. • Minél jobban csökkenteni a depressziós tüneteket, a nyugtalanságot és gyanakvást. • A beteg családjának támogatása. • Pszicho-szociális segítség: * oktatás * támogatás * tanácsadás és gondoskodás a beteg és családja részére. • Gyógyszerelés • Testmozgás Felhasznált Irodalom Alzheimer' s Disease Education and Referral Centre, (2001). Progress Report on Alzheimer' s Disease: Taking the Next Steps. Alzheimer' s Disease Education and Referral Centre (NIH Publication No. 004859), Silver Spring, MD.

2_1_3_02.rtf Cerebrális Parézis Definíció Cerebrális parézis (CP) egy átfogó megnevezése az olyan motoros rendszert érint betegségeknek, amelyek a központi idegrendszer sérülése következtében érinti a a kisgyermeket, függetlenül a sérülés okától és annak hatásától. Kategóriák •

Spasztikus: leggyakoribb típus; az izmok merevek és állandó összehúzódásban vannak. - diplégia – mindkét alsó/fels végtag érintett - hemiplégia – a végtagok csak az egyik oldalon érintettek - kvadriplégia – az összes végtag érintett - monoplégia – csak egy végtag érintett - triplegia – három végtag érintett 51

•

• •

Atetoid (vagy diszkinetik): 10% és 20% közötti az olyan CP betegek száma, akik keze, lába vagy egész also/fels végtagja lassú, control nélküli mozgásban van. Néha az arc izmait és a nyelvet is érinti, ami miatt a beteg grimaszol vagy nyáladzik. Ritkán diszarthriát is okoz, mert azokat az izmokat érinti, amelyek a beszédért felel sek. Ataxiás: 5% és 10% közötti az olyan CP beteg, akinek az egyensúlya, mélységérzete, koordinációja érintett és bizonytalanul jár lábait széles terpeszbe téve. Sokuknak gondjuk van a hirtelen vagy pontos mozdulatokkal. Vegyes: 10%-a a CP betegeknek két vagy több ketegóriába sorolható.

Okok Cerebrális parézis nem örökölhet és nem ragályos. Néhány lehetséges kiváltó ok: • Terhesség alatti fert zés (rubeola, cytomegalo virus, toxoplazmózis, hugyuti fert zés) • Elégtelen oxigénellátás és más komplikációk a szülés során • Koraszülés • Más születési rendellenességek • Szerzett CP: a betegek 10%-a szenved agyi károsodást az els két életév alatt pl. agyat érint fert zés (meningitisz, enkefalitisz) vagy szenved fejsérülést. Gyakoriság Egyezer szülésb l 3.5 ember CPs beteg lesz. Indikátorok A CP tünetei egyénenként változó és id vel változhat: • rohamok • szoptatási/szopási és etetési/evési nehézségek • er s nyálfolyás • szabálytalan légzés • elmaradás a motoros képességek fejl désében, pl. átfordulás, ülés, mászás, járás, stb. • motoros/mentális retardáció • a látást, hallást, beszédet érint eltérések • spaszticitás • progresszív izületi kontraktúrák • az izület mozgásterjedelmének besz külése Kezelés A CP nem gyógyítható, de az orvosi kutatások és fejlesztéseknek köszönhet en sok beteg élhet a teljeshez közelít életet, amennyiben problémáikat jól kezelik. Felhasznált Irodalom

2.

1. Grether, J.K., Nelson, K.B. Maternal infection and cerebral palsy in infants of normal birth weight. Journal of the American Medical Association, volume 278, number 3, July 16, 1997, pages 207-211. Pellegrino, Louis. Cerebral palsy, in Batshaw, M.L. (ed.), Children With Disabilities, Fourth Edition, Baltimore, MD, Paul H. Brooks Publishing Company, 1997, 499-528.

52

2_1_3_03.rtf Parkinson kór Definíció A Parkinson kór gyakori progresszív idegrendszeri betegség, mely a a neuronok degenerációjának következménye az agy azon területén, ahol a mozgáskontrol, irányítás m ködik (substantia nigra). A degenráció következtében kevesebb a dopamine nev neurotransmitter, ami mozgáskárosodást okoz. Okok Több elmélet ismert, mint például: • örökl dött Parkinson kór • egy vagy több környezeti tényez okozta Parkinzon kór Gyakoriság • •

leggyakrabban a 70-80 éves emberek között fordul el n knél gyakoribb, mint férfiaknál

Indikátorok Els jelek: a végtagok remegése, különüsen a test nyugalma közben. A remegés a legtöbbször egyoldalon, az egyik kézen jelentkezik. Más gyakori tünetek: • lassú mozgás (bradykinézia) • mozgásképtelenség (akinézia) • merev végtagok • csoszogó járás • görnyedt tartás • kevesebb arckifejezés • halk beszéd • depresszió és feledékenység Kezelés A Parkinson kór nem gyógyítható. A betegek gyógyszeres kezelésben részesülnek. Felhasznált Irodalom 1996 National Human Genome Research Institute (NHGRI) and the National Institute of Neurological Diseases and Stroke (NINDS) at the National Institutes of Health (June 1997 NHGRI) 2_1_3_04.rtf Szklerózis multiplex

53

Definíció A szklerózis multiplex (SzM) a központi idegrendszer degenerative megbetegedése. A SzM krónikus, potenciálisan teljesen el- és legyöngít betegség, mely a gerincvel t és az agyat érinti. Kategóriák • •

• • •

Jóindulatú (Benign). Az SzM-ben szenved emberek 10-15%-ának tünetei enyhék, amik nem rosszabbodnak és nem vezetnek állandó fogyatékossághoz. Rosszabodó-szünetel (Relapsing-remitting - RRMS). A betegség egy vagy két fellobbanása évente, vagy két vagy háromévente, amit szünet követ. Ezek a fellobbanások hirtelen következnek be, egy pár hétig vagy hónapig tartanak, majd a panaszok fokozatosan megsz nnek. A tünetek minden alkalommal gyarapodhatnak. Az SzM-es betegek 75%-ánál ebben a formában kezd dik a betegség. Els dlegesen progresszív (Primary progressive - PPMS). Az els panaszok megjelenése után rosszabodás következik be, szünet és/vagy jobbulás nélkül. A betegek 15%-a tartozik ehhez a csoporthoz. Másodlagosan progresszív (Secondary progressive). Az RRMS-ben már évek óta szenved betegek fele a folyamatosan romló fokozatba kerül. Hirtelen bekövetkez rosszabbodások fordulhatnak el a folyamatosan romló állapot tetejébe. Progresszíven rosszabbodó (Progressive relapsing). Ez a PPMS egy fajtája, azzal együtt, hogy új tünetek jelennek meg hirtelen vagy a meglév k súlyosbodnak. Az SzM-ben szenved k 10%-a tartozik ehhez a csoporthoz.

Okok A betegség valószín leg egy autoimmune betegség, ami azt jelénti, hogy a szervezet immunrendszere idegennek ítéli és aszerint jár el az egyébként saját test-anyag/-résszel szemben. A szkelorzis multiplex betegségben a test antitesteket és fehér vértesteket irányít az agyi és gerincidegeket borító mielin hüvely ellen. Ez a hüvely és kés bb az idegek gyulladásához vezet, ami több területen szklerózist, hegesedést okoz. A károsodás lelassítja vagy gátolja az izomkoordinációt, a látó és más idegi jeleket. Gyakoriság A betegek háromnegyede n , egynegyede férfi. Indikátorok Az SzM tünetei különböz ek lehetnek, attól függ en, hogy az idegrendszer mely részét érinti a betegség. A panaszok, tünetek a következ k lehetnek: • zsibbadás, gyengeség vagy egy/több végtag bénulása • rövid fájdalom és bizsergés, elektromos kisüléshez hasonló érzés • remegés, koordinálatlan vagy bizonytalan járás • megromlott látás, gyakran fájdalom kíséri a szemmozgást • a szemmozgások zavara, mely kett slátáshoz vagy a látómez mozgásához vezet • kimerültség • szédülés • értelmi hanyatlás

54

•

húgyhólyag vagy bélproblémák, szexuális diszfunkció

A betegség fokozatos rosszabbodásával a következ panaszok lépnek fel: izomgörcsök, elmosódott, összefolyó beszéd, a látás gyengülése, elvesztése, problémák a húgyhólyaggal, belekkel, szexuális zavarok, akár bénulás is felléphet. Ritkán mentális problémák, mint pl. feledékenység és zavarodottság el fordul. Rizikó faktorok A következ tényez k növelik az SzM kialakulását: • Örökl dés • Környezeti tényez k: sok virust és bacteriumot hoznak összefüggésbe az SzM-mel és ami el idézi a betegség kialakulását, ha az egyén rendelkezik hajlammal. Felhasznált Irodalom Medline medical encyclopaedia Pathology and implications for exercise for persons with chronic disease and disability. Neurological Diseases. European Master Degree Adapted Physical Activity, course from A. Niewboer, 2002-2003

2_1_3_05.rtf Epilepszia Definíció Az epilepszia az agy betegsége, amelynek lényege, hogy idegsejtek/neuronok egy csoportja id nként abnormális jeleket bocsát ki. Az idegsejt m ködésének normális rendje és mintája zavart szenved, ezzel különös érzetet, érzékelést, érzelmeket és viselkedést keltve, néha rángatódzást, izomgörcsöket és eszméletvesztést okozva. Epilepsziásnak az tekinthet , akinak már két vagy több rohama volt. Okok Az agykéreg bármely típusú sérülése, betegsége epilepsziát okozhat, mint pl. fert zés, fejsérülés, sztrók és tumor. Indikátorok • • • • •

“Blackouts" azaz olyan id szak, amikor a beteg nem emlékszik a veletörténtekre, vagy zavaros az emlékezete Merev bámulás, és a beteg meg-nem-magyarázott okból nem reagál a környezetére A kezek és lábak akaratlan mozgása Furcsa hangok kiadása, eltorzult észlelés, indokolatlan félelemérzet Rohamok A rohamok különböz ek lehetnek, a legkisebb figyelemkiesés vagy izomrángástól a súlyos és hosszantartó rángásokig. Az el fordulásuk is változó: lehet, hogy majdnem egy év is eltelik két roham között, lehet, hogy napi több roham is el fordulhat.

55

A rohamok osztályzása: *

Részleges vagy fokális roham - Egyszer részleges (fokális) roham tudatvesztés vagy annak sérülése nélkül - Összetett részleges roham esetén már sérül az öntudat

*

Általános roham

*

Status epilepticus - 30 percig folyamatos roham, az epizódok között szünet nélkül - 5 percig tartó rángatódzó roham - 3 különálló rángatódzás egy órán belül

Felhasznált Irodalom 1.

3.

Devinsky, O. A guide to understanding and living with epilepsy. Philadelphia: F.A. Davis Co, 1994 2. Freeman, J.M., Vining, E.P.G., & Pillas, D.J. (2002). Seizures and epilepsy in childhood: A guide for parents (3rd ed.). Baltimore, MD: Johns Hopkins University Press WHO; fact sheet: 165

2_1_3_06.rtf Gerincvel sérülés Definíció Balesetek következtében a gerincvel olyan sérülése következhet be, amikor sejtek vagy idegpályák sérülnek, melyek fel- és lemen jelek továbbítására szolgáltak a központi idegrendszerben. Kategóriák • • • •

Zúzódásos gerincvel sérülés (GS) (Contusion): a gerincvel zúzódása. Összenyomásos GS (Compression): a gerincvel t ér nyomás okozza a sérülést. Szakításos GS (Lacerations): néhány idegszál súlyos tépése általi sérülés, pl. golyólövés általi sérülés. Centrális gerincvel i szindróma (Central cord syndrome): a gerincvel középs részén lév idegsejtek és idegpályák sérülése.

Gyakoriság 1.2-3 eset/100 000 évente Okok Baleseti - 75% • a gerinc nyaki szakaszán törés vagy diszlokáció • balesetek a közlekedésben, sportban, esések, öngyilkosságok, er szakos cselekmények Nem baleseti - 25% 56

•

gerincvel gyulladás, keringési betegségek, szklerózis multiplex, porckorong sérv, tumorok


gyakran: bénulás érzés vesztés a sérülés magassága alatti funkciók elvesztése, mind az akaratlagos és autonóm tevékenységeket, m ködéseket, pl. légzés, bél- és hugyhólyag control izomgörcs szexuális diszfunkció hólyag fert zés a tüd fert zése

Kezelés Az akut gerincvel sérülés azonnali ellátásába tartozik pl. a gerincvel nyomásának csökkentése, megszüntetése, megfelel , a sérülést/balesetet követ 8 órán belül gyógyszeres terápia (kortikoszteroidok) a sejtek sérülésének minimlaizálására és a csigolyák stabilizálása a további sérülés megel zésére. Felhasznált Irodalom 1. Adams, M. (2003). Towards therapy for spinal cord injuries. Spinal cord. Aug, 41(8): 425-6 2. American Association of Neurological Surgery (1999). Patient disease: Spinal cord. 3. Hughes, J.T. (1978). Pathology of the Spinal Cord. Philadelphia, Saundres. 2_1_3_07.rtf Szpina bifida Definíció A szpina bifida (SzB) a neurális cs defektusa, egy olyan betegség mely az agy, a gerincvel és/vagy azok véd burkának tökéletlen fejl dését jelenti, annak következtében, hogy a terhesség els hónapjában a magzat gerince nem záródott. Kategóriák 1. 2. 3.

Szpina bifida okkulta: a gerincoszlop csigolyájának vagy több csigolyának nyitottsága, a gerincvel látható sérülése nélkül. Meningokéle: a mening, azaz a gerincvel t fed véd réteg a csigolya nyilásán keresztül kitüremkedik egy zsákban, melynek latin elnevezése meningokéle. A gerincvel azonban érintetlen marad, aminek köszönhet en az idegpálya sérülése javítható az elváltozás. Mielomeningokéle: Ez a SzB legsúlyosabb formája, amelyben a gerincvel kitüremkedik a gerinccsatornából. Néhány esetben a gerincvel t b r fedi, más esetekben a szövetek és idegek fedetlenek.

Okok • • •

10% családi eredet Terhesség alatti magas láz Epilepsziás n k, akik “valproic acid” hatóanyagú gyógyszert szedtek a rohamok kezelésére

57

•

Kevés folsav a szervezetben a terhesség el tti id szakban és a terhesség els hónapjában

Indikátorok • • • •

izomgyengeség illetve bénulás azon a szakaszon, amelyen a záródás hibája tapasztalható. az érzékelés elvesztése a hasadék, nyitott ponttól lefelé a bél és hugyhólyag m ködés kontrolálásanak hiánya hidrokefalus, azaz az agyfolyadék felgyülemlése

Kezelés A szpina bifida okkulta általában nem igényel kezelést. A meningokéle és mielomeningokéle esetén röviddela születés után m téti beavatkozást hajtanak verge Felhasznált Irodalom 1. McLone, D. (1998). An introduction to spina bifida. Washington, DC: Spina Bifida Association of America. 2. Sandler, A. (1997). Living with spina bifida: A guide for families and professionals. Chapel Hill, NC: University of North Carolina Press. 2_1_3_08.rtf Hidrokefalusz Definíció Hidrokefalusz vagy vízfej ség az agyvíz (cerebrospinal fluid - CSF) kóros felhalmozódása az agyban. Eredményeképpen az agyban lév kamrák/üregek kórosan kitágulnak, és nagy nyomást okoz az agyszövetre. Kategóriák •

Veleszületett vagy szerzett hidrokefalusz Veleszületett: present at birth, caused by either environmentális influences during foetal development or genetic predisposition. Szerzett: develops at the time of birth or at some point afterward, caused by injury or disease.

•

Nyitott (Communicating) vagy zárt (non-communicating) hidrokefalusz Nyitott: elzáródás akadályozza az agyvíz (CSF) kiáramlását az agyüregeken kívül. Zárt vagy elzáródott ("obstructive"): már az agyürgen belül is akadélyozva van az agyvíz áramlása.

•

Hidrokefalusz ex-vacuo és normál nyomású hidrokefalusz els sorban feln tteket érint. Ex-vacuo: az agy megsérül egy baleset vagy sztrók miatt Normál nyomású: id s betegeknél figyelhet meg, és az id s korban jellemz tünetek jelentkeznek, mint pl. memóriazavar, feledékenység, járással kapcsolatos problémák, inkontinencia, és a feladatok végrehajtásának általános lelassulása.

Okok:

58

• • • •

genetikai (örökl dés) vagy fejl dési rendellenesség Koraszülés során el forduló komplikációk, mint pl. intraventrikuláris vérzés , betegségek, mint pl. meningitisz, tumor, szpina bifida baleseti fejsérülések

Indikátorok A tünetek változóak lehetnek a kor, a betegség progressziója és az emberek között, az adott betegséggel szemben mutatkozói tolerancia különbségeknek megfelel en. Csecsem kor: • a koponya körfogatának hirtelen emelkedése vagy szokatlanul nagy koponya • hányás, álmosság, irritábilitás, a szem lefelé irányuló elváltozása és rohamok. Gyermekkor és feln ttkor: • fejfájás, amit hányás követ, • kett s látás, homályos, elmosódott látás és papilledema, • egyensúlyi problémák, rossz koordináció, járás bizonytalanság, • inkontinencia, a kornak megfelel fejl dés mértékének lassulása, illetve lemaradás, a személyiségben és értelemben változások állnak be, emlékezetvesztés. Kezelés Sönt beépítése, mely elvezeti a felesleges agyvizet. Felhasznált Irodalom 1. 2.

Mayo Foundation for Medical Education and Research (MFMER). What is Hydrocephalus? (2003) National Institute of Neurological Diseases and Stroke (NINDS): Hydrocephalus Fact Sheet: http://www.ninds.nih.gov

2_1_3_09.rtf Sztrók Definíció A sztrók vagy agyi katasztrófa (cerebrovascular accident - CVA) akkor k0vetkezik be, amikor a oxigént és egyéb tápanyagokat az agy egyes területeire szállító vérdedény hirtelen szétrobban vagy elzáródik. Ahogy a véráram már nem jut el az addig ellátott agyi területere és nem jut a szükséges oxigénhez, az érintett agysejtek lassan elhalnak. Kategóriák A sztrók két általános fajtáját különböztetjük meg: isémiás (helyi vértelenség) és vérzéses. Isémiás szrók (az esetek 80%-a). Akkor fordul el , amikor hirtelen vérhiány keletkezik az agy egy adott területén, mert egy vérrög zárja el az artériát vagy véreret. Ezen a kategórián belül a következ ket különböztetjük meg:

59

• •

Trombotikus sztrók vagy agyi trombózis (az esetek 50%-a): trombózis okozza. Az agyi artériában egy vérrög keletkezik, ami a vérfalon marad és addig növekszik ott, amíg el nem zárja a véráramot. Emboliás sztrok vagy agyi embólia (az esetek 30%-a): a vérrögök két módon okozhatnak isémiát és infarktust. Ez a másik módja, amikor a vérrög az emberi test más részén keletkezik, és az érrendszeren keresztül jut el az agyi artériába, ahol megakad. Ezt a szabadon mozgó rögöt hívják embólusnak és gyakran a szívben keletkezik.

Vérzéses sztrók (az esetek 20%-a). Akkor fordul el , amikor az agyban vagy akörül futó ér megpattan és a vér azon vagy a környez agyi terültekre ömlik. Ekkor az addig táplált idegsejtek az oxygen és tápanyagok hiányában nem tudja feladatát ellátni, funkciója megsz nik. Az ilyen tipusú gyvérzés legnagyobb valószín séggel az arterioszklerózisban(érelmeszesedés) és magasvényomásban szenved betegnél fordul el . • Subarachnoiás verses: a vérzés a koponya és a agy között történik. • Intracerebrális vérzés: az agyszöveten belül egy sérült artéria megreped és a környez szöveteket elönti a vér. A vérzéses sztrókok gyakori oka egy aneurizma megrepedése (körülírt üt értágulat, az érfal rendellenes kidudorodása), vagy rendellenes erek egy csoportja (arteriovenous malformation - AVM). Míg az aneurizma tünetmentes lehet egészen az érfal szétrepedéséig, addig a AVM-nél több panasz is jelentkezhet, mint pl. rohamok, az er s fájdalomcsillapításra sem sz n fejfájás és progresszív neurológia problémák. Rizikó Faktorok • • • •

Kor – a sztrókok kétharmada az 65 évesnél id sebb embereknél fordul el Nem – Ismeretlen okból a férfiaknál 25%-kal gyakoribb, mint n knél Faj – A sztrók el fordulása fajonként különböz , ami valószín leg genetikai tényez kkel magyarázható Családi vagy egyéni el zmények – A családban az agyi ereket érint betegség el fordulása a betegség egyik el idéz jének t nik.

Tünetek • • • • •

Hirtelen zsibbadás vagy gyengeség az arcon, karon, lábon, különösen a test egyoldalán. Hirtelen zavarodottság, nehézségek a beszédben, vagy megértésben Hirtelen fellép látási problémák Hirtelen probléma a járással, szédülés, egyensúlyvesztés és koordinációs zavarok Ismeretlen okból hirtelen fellép fejfájás

Kezelés és a sztrokkal járó fogyatékosság A sztrók okozta fogyatékosság a következ k lehetnek: bénulás, mentális deficit, beszéd problémák, érzelmi problémák, napi alapfeladokban való korlátozottság és fájdalom. A sztrók kezelésében három fokozatot különböztetünk meg: megel zés; a sztrók utáni azonnali beavatkozás és a sztrók utáni rehabilitáció. A leggyakoribb kezelés a gyógyszeres kezelés. Felhasznált Irodalom

60

1. 2.

Hayes, S.H., Carrol, S.R. Early intervention care in the acute stroke patient. Arch. Phys. Med. Rehabil., 67:319-321, 1986 Mohr, J.P, Caplan, L.R, Melski, J.W, et al. The Harvard Cooperative Stroke Registry: a prospective registry. Neurology. 1978; 28:754-762.

2_1_4_01.rtf Izomsorvadás Definíció Az izomsorvadás (muscular dystrophy - MD) egy olyan genetikai betegségcsoportot jelent, melynek legf bb jellemz je a vázizmok egyre romló gyengülése és degenerációja. A betegség egyes formájában a szívizmok és más simaizmok is érintettek. Kezelés Fizikóterápia a megel zésben: • Kontraktúrák = az izület körül megrövidült izmok rendellenes és sokszor fájdalmas izületi pozíciót eredményez • Orthoses = támásztást szolgáló ortopédiai eszközök Bizonyos esetekben helyreállító ortopédiai m tét lehet szükséges az életmin ség javítására. Az EmeryDreifuss-tipusú és a myotonic izomsorvadással el forduló szív problémák szívritmusszabályzó beültetését igényelhetik. A miotónia (az izom er s összehúzódása utáni megkésett elernyedés) gyógyszereles terápiával is kezelhet . Felhasznált irodalom 1.

3.

Congenital muscular dystrophy: searching for a definition after 98 years. Neurology, 2001 Apr 24; 56(8): 993-4 2. Current status of Duchenne muscular dystrophy. Pediatr Clin Nord Am. 1992 Aug; 39(4): 879-94 NINDS Muscular Dystrophy Information Page: http://www.ninds.nih.gov

2_1_5_00.rtf Csontváz Az emberi csontváz 206 csontból épül fel. A feln tt csontok mintegy 70%-a asványi anyagokból áll, a fennmaradó 30% szerves anyag, f leg fehérjekollagén. A csontok támasztják alá a testet és adják meg alakját, valamint megvédik a bels szerveket. Segítségükkel vagyunk képesek mozogni, elmozdulni. Két csont találkozásakor izületet alkot. Így lesz a csontváz rugalmas és nélkülük nem jönne létre mozgás. Bár a csontok er sek, törhetnek is és sérülések vagy betegségek megrongálhatják a csontot. Az emberi betegségek gyakran a csontvázat is érintik. A csontváz megbetegedése lehet maga f betegség, vagy másodlagos károsodás, illetve veleszületett vagy szerzett. •

Reumás betegségek

61

•

Csontritkulás

2_1_5_01.rtf Reumás betegségek Definíció A reumás betegségek jellemz je a csontok, inak, szalagok, csontok és izmok gyulladása és funkcióvesztése. Némely reumás betegség más szerveket is érint. Összesen több mint 100 féle reumás betegséget ismerünk. Kategóriák – példák a reumás betegségekre • Oszteoartritisz: gyakori típus, kezdetben a porcot érinti, amely kopni kezd és teljesen elkophat, ezzel izületi fájdalmat és merevséget okozva. • Reumatoid artritisz: az izületi hártya gyulladásos betegsége, mely fájdalmat, merevséget, duzzanatot, izületi sérülést és funkcióvesztést okoz. Leginkább a kéz és láb izületeit érinti és általában szimmetrikusan jelentkezik. • Serdül kori reumatoid artritisz: gyermekkorban a reuma leggyakoribb formája, fájdalmat, merevséget, duzzanatot, izületi sérülést és funkcióvesztést okozva. Kiütésekkel és lázzal hozható összefüggésbe és a test különböz részeit érintheti. • Szisztémás lupusz eritematozusz (Systemic lupus erythematosus - SLE): röviden lupusz: autoimmune betegség, amelyben a immunrendszer megtámadja a szervezet egészséges sejtjeit és szöveteit, melynek következtében az izületek, a b r, a vese, a szív, a tüd és az agy begyullad és károsodik. • Szpondilo-artropátiák: a reumás betegségek ezen csoportja a gerincet érinti. Az ankylosing spondylitis gyakori formája ennek a reumás betegségnek, és nemcsak a gerincet, hanem a csíp váll és térdizületeket is érinti. Az inak és szalagok begyulladnak ezzel fájdalmat és merevséget okoznak. A reactív izületigyulladás vagy Reiter szindróma az alsó hugyút, belek és más szervek fert zése után fejl dik ki ez a tipusú reuma, mely szem problémákkal, b rkiütésekkel és szájsebbel is jár. • Fert z izületigyulladás: kórokozók fert zik meg a szervezetet, baktériumok és vírusok okozzák. • Polimiozitis: fogyatékossághoz vezet az egész test izomzatát érint gyulladás és izomgyengeség • Burzitisz: a burza (nyáktöml ) gyulladása, mely a csontok közötti súrlódást csökkenti az izületen belül. Izületi gyulladás is okozhatja vagy a burza megfert z dése. Fájdalmat okoz, ami csökkenti az adott izület és más közeli izület mozgását. • Ingyulladás (Tendonitis): az inak gyulladása a meger ltetést l, sérülést l vagy reumás állapot, mely fájdalmat okoz, és csökkenti az adott izület és más közeli izületek mozgását. Okok Számos rizikó faktort ismerünk, melyek a reumatikus megbetegedések kialakulásához vezethetnek. Például a genetikus tényez k, öröklött porc gyengeség, az életkor vagy az ismétl d sérülések következtében tartós behatás az izületen. A n k körében gyakoribb a Lupus és reumatoid artritisz, arra utalva, hogy talán a hormonok, vagy más férfi-n közötti biológiai különbség is szerepet játszthat ebben az állapotban. Indikátorok •

Egy vagy több izület megdagad

62

• • • •

Az izület merevsége, mely a reggeli órákban legalább egy órán keresztül tart Állandó és visszatér fájdalom az izületben Az izület normális mozgásának és használatának nehézsége Meleg és vörös szín az izület körül

Kezelés Többek között pihenés, lazítás, helyes étrend, gyógyszeres kezelés, mozgatás, és az energia megtartása érdekében gyógytorna és annak megtanulása, hogy hogyan lehet kímélni, helyesen mozgatni az izületeket. Súlyos esetekben m tét is szükséges lehet. Felhasznált Irodalom 1. 4. 5.

Oxford Textbook of Rheumatology, 2nd ed. Oxford Medical, 1999; 58: 67(Jan) Questions and answers about Arthritis and Rheumatic Diseases. NIAMS, 2002: http://www.niams.nih.gov

2_1_5_02.rtf Csontritkulás Definíció A csontritkulás során a csontok gyengék és törékenyek lesznek, ritka esetekben annyira, hogy kisebb mozdulatoktól (pl. el rehajlás vagy köhögés) eltörhet egy csont. Okok • • •

hormonális elégtelenség, endokrin betegségek, kortikoszteroidok nagyon gyakori használata mozgásszegény életmód/képtelenség és rosszindulatú csont betegségek családi el fordulás és életkor

Gyakoriság F leg id s n knél tapasztalható, de id s férfiak is megkaphatják. Indikátorok A betegésg els fázisában általában nincs semmilyen panasz vagy fájdalom. A csontritkulás tünetei: • Hátfájás • Testmagasság csökkenés és hajlott tartás • A csigolyacsontok, csukló, combcsont és más csontok törése Kezelés and óvintézkedés A csontritkulás kezelése során a cél a csonts r ség csökkenésének lassítása vagy megállítása és a csonttörések megel zése azáltal, hogy minimálisra csökkentjük az elesés esélyét. További cél a betegséggel járó fájdalom csökkentése. • Hormonpótlás • Rendszeres testmozgás (seta, kocogás, tánc)

63

• •

A megfelel mennyiség kálciumot, D vitamint és fehérjét tartalmazó táplálkozás A dohányzás és alkoholfogyasztás elkerülése

Felhasznált Irodalom 1. 2.

International Osteoporosis Foundation (2003). Osteoporosis: What you need to know. http://www.osteofound.org Mayo Foundation for Medical Education and Research (MFMER), 2003. Osteoporosis.

2_1_6_01.rtf Fejl dési Koordinációs Betegség Definíció A fejl dési koordinációs betegség (Developmental Coordination Disease - DCD) a motoros fejl désben elmaradás következménye, de nincs összefüggésben az ismert orvosi vagy neurológiai problémákkal. A diagnózis néha “ügyetlen gyerek szindróma” (Clumsy Child Syndrome), és lényege a mozgás koordináció hiánya, mely a korosztályának megfelel feladatok végrehajtásában segítené. Okok Összefüggésbe hozható más tanulási nehézséget okozó betegségekkel (pl. kommunicációs zavar és az írásban való kifejezés zavara) Gyakoriság Durván az iskolás koru gyerekek 6%-nak van valamilyen fokú DCD betegsége. Indikátorok • • • • • •

késedelem a fejl désben a felülés, mászás és járáskor gondok a kézírással durva mozgás koordinációs problémák finom mozgás koordinációs problémák ügyetlenség bizonytalan járás

Kezelés Testnevelés és perceptuális mozgástanulás bizonyult a legjobb megközelítésnek az ilyen típusú koordinációs betegségeknél. Felhasznált irodalom 1.

Cantell MH, Smyth MM, Ahonen TP. 1994. Clumsiness in adolescence: Educational, motoros, and social outcomes of motoros delay detected at 5 years. Adapted Physical Activity Quarterly 11(2): 115–129

64

3.

2. Henderson, L., Rose, P., Henderson, L.P. (1992). Reaction time and movement time in children with developmental coordination disease. Journal of Child Psychology and Psychiatry, 33, 895-905 Polatajko, H.J., Fox, M., Missiuna, C. (1995). An international consensus on children with developmentális coordination disease. Canadian Journal of Occupational Therapy, 62, 3-6

2_1_7_00.rtf Más •

Neurológiai szindrómák

•

Tik betegségs

2_1_7_01.rtf Neurológiai szindrómák A periferális motoros neuron szindrómája A károsodás helye lehet az elüls szarvon, az agytörzsben (brainstem nucleus), az ideggyökön vagy a periferális idegen. • • • •

Parézis vagy bénulás Hipotónia vagy atonia (csökkent tónus vagy annak hiánya) Hiporeflexia vagy areflexia (csökkent reflex vagy annak hiánya) Hipotrófia vagy atrophia (csökkent izomtömeg vagy annak hiánya)

A piramidális szindróma A károsodás helye lehet nemcsak az elüls szarvon, de a gerincvel ben és az egytörzs egészében. • • • • •

Parézis vagy bénulás Az izom fokozott tónusa Hiperreflexia és rángás A hasi és cremaster reflexek elt nése Patológiás reflexek jelenléte, köztük a legfontosabb a Babinski reflex.

Kisagyi szindróma ❖A vermis szindróma • Az egyensúly zavara állóhelyzetben • Az egyensúly zavara járás közben ❖Kisagyi félteke szindróma • Hipermetria (az orr ujjal való megérintése, a térd sarokkal való érintése, stb.) • Szándékos remegés • Adiadochokinesia • Hipotónia

65

Vesztibularis szindróma • • • •

Szédülés Hányás Szemrezgés, nisztagmus Egyensúlyzavarok: - Romberg teszt: a beteg a sérült oldal felé billen - Járó teszt: a beteg járásirány a sérült oldal felé hajlik

Paleosztriatal szindróma A sérülés az alábbi két agyi képleten keletkezett: globus pallidus és substantia nigra. A Parkinson kórt hozzák összefüggésbe ezzel a betegséggel • Merevség • Bradikinázia vagy akinézia (bénulás, mozgásképtelenség) • Remegés nyugalomban Neostriatal szindróma A sérülés az alábbi két agyi képleten keletkezett: putamen és a caudate nucleus. A “Chorea of Sydenham” vagy “Chorea of Huntington” (vitustánc) betegségeket hozzák összefüggésbe ezzel a szindrómával. • vitustánc • hipotónia Felhasznált irodalom Neurological Diseass. European Master Degree Adapted Physical Activity, course from A. Niewboer, 2002-2003 2_1_7_02.rtf Tikkelés Definíció A tik, tikkelés hirtelen, gyors, ismétl d , aritmiás mozdulat, arckifejezés vagy hangadás/kiejtés. A tikkelés önmagukban nagyon rövidek, kb. egy másodpercig tart. Egy sorozat több tikkelésb l áll, ahol az egyes tikkek között rövid szünet van. Kategóriák • • •

Átmeneti tikkelés: gyakran az iskolakezdés éveiben kezd dik és nem tart to often begin during early svább egy évenél. Pislogás, orrhúzogatás, grimaszolás és bandzsítás a jellemz . Krónikus motoros tikkelés: gyerekeknél és feln tteknél figyelhet meg, általában nagyon stresses id szakokban vagy kimerültség idején. Több even át tarthat és nem változik a tikkelés módja. Tourette szindróma: 18 éves kor el tt kezd dik és sokféle hangot ad ki a beteg, valamint akaratlanul lép mozgásba több izomcsoport. A hangok lehetnek szipogás, köhögés, szavak és csettintés.

66

Okok Az alap oka ismeretlen, de a legfrissebb kutatási eredmények szerint genetikai rendellenesség hatásaként a neurotransmitterek (dopamin, szerotonin és norepinefrin)anyagcseréje érintett. Pszichés tényez k, mint pl. a stressz és szorongás szintén rizikófaktornak számít. Gyakoriság Gyerekeknél nagyobb valószín séggel alakul ki tikkelés, és fiúknál kilenszer gyakoribb mint lányoknál (9:1 arány). Indikátorok • • •

az arc tikkelése – pislogás, orrnál izomrángatódzás, orrhúzogatás, grimaszolás a nyak nyújtogatása, a fej rángása, lábbal dobbantás, törzsfordítások akaratlanul képzett hangok, szipogás, torokköször lés, morgás

Kezelés A tikkelés betegségben szenved k nagyrésze nem szorul gyógyszeres kezelésre. De ezek már elérhet k, amennyiben a tünetek a napi életivitelt befolyásolják. Pszichoterápia és relaxációs technikák segítik a betegeket. Az életkor el rehaladtával sok ember állapota javul. Felhasznált Irodalom 1. 2.

Janovic, J. Rohaidy, H. (1987). Motoros, behavioural and pharmacologic findings in Tourette’s syndrome. Canadian Journal of Neurological Science, 14, 541-546 Lang, A. (1991). Patient perception of tics and other movement diseases. Neurology, 41, 223-228

2_2_1_00.rtf Szív- és érrendszer •

Isémiás szívbetegség

•

Szerzett szívbilleny betegség

•

Veleszületett szívbetegségek

•

Magasvérnyomásos szívbetegség

•

Aritmia

Isémiás szívbetegség Definíció

67

Isémiás szívbetegség, más nevén koszorúsér betegség a szív vérellátását érint betegség. A szív koszorú ere kevesebb vért szállít az érfalon található koleszterin lerakódás (plakk) következtében kialakuló sz kület vagy elzáródás miatt. Okok Egy vagy tübb tényez játszhat szerepet a betegség kialakulásában: genetikai vagy családi hajlam; nem (férfiak hajlamosabbak erre a szívbetegségre); magas vérnyomás; dohányzás; magas koleszterin szint; mozgásszegény életmód; diabétesz és stressz. Indikátorok • • • • • • •

mellkasi fájdalom, ami a balkarba, az alba és a hátba sugárzik a szívverést érzi a beteg szabálytalan vagy gyors pulzus légszomj, mely fekv helyzetb l való felkelés után jelentkezik köhögés fáradtság, kimerültség, gyengeség izzadás a teljes testen

A betegség különböz megnyilvánulásai: • Anginás roham (angina pectoris): átmeneti vérhiány vezet ahhoz az érzéshez, mint pl. nyomás, szorítás vagy nagy súly a mellkason, amit általában fizikai aktivitás után, mintegy 1-3 percig éreznek. • Szívizom infarktus: amikor egy plakk elzárja a vér útját a szívizomhoz és percekre megsz nik a vérellátás. Ez szövetelhaláshoz vezet és a szívizomban hegesedést okoz. • Hirtelen halál: már az els megnyilvánulás is lehet halál. Kezelés • • • •

Gyógyszereles kezelés: béta-blokkolók és nitrátok M téti beavatkozás: koszorús ér bypass m tét “Percutaneous transluminal coronary angioplasty” A rizikó faktorok kezelése, megel zés


Falk, E., Shah, P.K., Fuster, V. Coronary plaque disruption. Circulation 1995, 92: 657-71 Web Health Centre. Ischemic Heart Disease: http://www.webhealthcentre.com

2_2_1_02.rtf Szerzett szívbillenty betegség Definíció A szívbillenty k elégtelen m ködése vagy a tökéletlen záródásuk vagy a részleges nyitásuk miatt. Mindkét probléma súlyosan korlátozza a szív képességét arra, hogy a vért a szívüregeken át pumpálja.

68

Kategóriák A szívbillenty k elégtelenségeket két csoportba oszthatjuk: • Érsz kület: a szívbillenty nyilása túl sz k ami az áthaladó vér mennyiségét befolyásolja • Visszaáramlás: a szívbillenty nem zár teljesen és a vér visszaáramlik a szívbillenty n keresztül. Okok A betegségnek lehet veleszületett okai, de fiatal korban egy reumás megbetegés következtében károsodott szívizom is okozhatja, illetve id s korban a szívbillenty degenerációja. Indikátorok • • • • •

légzési nehézségek gyors szívverés mellkasi fájások, diszkomfort dagadt lábak, bokák néha semmilyen tünet sem jelentkezik

Kezelés Gyógyszeres kezelés: beta blokkolók, vízhajtók, digoxin M téti megoldások: szívbillenty k helyreállítás (valvuloplasty) vagy beültetés (mechanikai billenty vagy sertés szívb l) Felhasznált Irodalom 1. 2.

Morphological aspects of valvular heart disease: Part 1. Curr Probl Cardiol. 1984, Oct, 9(7): 1-66 The Merck Manual of Medical Information-Home Edition. Section 3. Heart and Blood Vessels Diseases, chapter 19. Merck and Co, INC, 2000

2_2_1_03.rtf Veleszületett szívbetegségek Definíció A veleszületett szívbetegségek olyan szív problémák, melyek a terhesség els 1o hetében az embrió szivének fejl désének károsodása miatt alakulnak ki. A szív sok részét vagy különféle funkcióját érintheti. A defectus olyan enyhe is lehe, hogy évekig egészségesnek t nik a gyermek, de lehet olyan súlyos is, hogy közvetlen életveszélyben van a csecsem . Kategóriák Sokféle szívbetegséggel találkozhatunk a születéskor, amik lehetnek öröklöttek vagy az anyaméhben fejl dtek ki. • Obstruktív lézió: különböz ér és billenty sz kületek (aorta sz kület, pulmonary valve stenosis) • A bal és job oldali vérkörök átjárhatósága: pitvari sövény defektus; kamrai sövény defektus, állandósult ductus arteriosus

69

• •

Teljes atrio-ventricularis block: teljes összehangolatlanság a pitvar és a karma elektromos m ködésében Más komplex betegségek: Fallot tetralógia, subaortic sz kület, pulmonáris atrózia

Okok • • • •

kromoszóma sérülés a terhesség korai szakaszában az embrió fejl dési rendellenességet okozó (teratogenik) tényez knek volt kitéve: rubeola; alkoholfogyasztás; vírusfert zés; sugárveszély; bizonyos kémiai anyagok örökl dés a legtöbb esetben az ok ismeretlen marad

Gyakoriság Az élve születések kb. 1%-a Indikátorok • • • • • • •

nem szándékos súlygyarapodás lábak és bokák dagadása kiugró nyaki erek nehézlégzés - mozgás közben - lefekvés után alvási nehézségek kimerültésg, gyengeség szabálytalan vagy gyors pulzus

Kezelés A szívbetegségek kezelésének célja sokféle: a szív munkájának csökkentése, a só és vízvisszatartás szabályzása és a szívm ködés javítása. • diagnosztikus kiértékelés • gyógyszerelés • orvosi eljárások (katéter vagy m tét) Az el rehaladottabb betegségeknél vagy amikor hirtelen következik be a szívelégtelenség, fekvés vagy fizikai kimélés javasolt, hogy a szív munkáját csökkentsék. Felhasznált irodalom Cardiac Diseases - Pathology and Implications of Exercise for Persons with Chronic Diseases and Disabilities. European Master Degree Adapted Physical Activity, course from Prof. Dr. R.Fagard, 2002-2003

2_2_1_04.rtf Magasvérnyomásos szívbetegség 70

Definíció A magasvérnyomásos szívbetegség egy a magasvérnyomásból kialakuló komplikáció, ami a szivet érinti. Magas vérnymásról az Egészségügyi Világszervezet meghatározása szerint a következ két érték között beszélünk: SBP ≥ 160 and/or BBP ≥ 95 mm Hg. Kategóriák Els dleges (esszenciális) hipertenzió Másodlagos hipertenzió Okok Els dleges (esszenciális) hipertenzió: nincs kimutatható oka (talán a genetikai és a környezeti tényez k együttese) Másodlagos hipertenzió: kimutatható okok: vese betegség, a vese artéria sz külete, kóros kövérség, diabétesz Gyakoriság A nyugati civilizációban él k 10-15%-ának van magasvérnyomásos szívbetegsége. Indikátorok A szívszélh dés (congestive heart failure) egyike a lehetséges következményeknek. Ennek tünetei a következ k: • Légszomj, különösen fizikai aktivitás során • A beteg éjszaka légszomjra ébred • Megemelt párnán való alvás a légszomj elkerülésére • Gyors vagy szabálytalan pulzus • Köhögés, esetleg habzó vagy véres nyálkás • Láb és boka duzzadás • S r éjszakai vizelés Kezelés Orvosi kezelés: vízhajtók, bétablokkolók, calcium csatorna blokkolók, angiotenzin és direct értágítók. A vérnyomás rendszeres ellen rzése a beteg állapotának követésére. Életmódváltoztatások: • Fogyással és táplálkozási szokással kapcsolatos tanácsadás • Fizikai aktivitás • A dohnányzás és alkoholfogyasztás visszaszorítása Felhasznált irodalom

71

Cardiac Diseases - Pathology and Implications of Exercise for Persons with Chronic Diseases and Disabilities. European Master Degree Adapted Physical Activity, course from Prof. Dr. R. Fagard, 2002-2003

2_2_1_05.rtf Aritmia Definíció Aritmiának nevezzük a szívverés ritmusának bármilyen irányú megváltozását. Kategóriák A szívritmus rendellenességek három típusát ismerjük: • Tahikardia = kórósan szapora szívm ködés/szívverés, percenként 100 feletti a szívverés • Bradikardia= kórósan lassú szívm ködés/szívverés, percenként 60 alatti a szívverés • Szabálytalan szívritmus: kimarad egy szívverést vagy plusz szívverés figyelhet meg. Okok • • •

Szívbetegségek, különösen a szív koszorúerének betegsége, szívbillenty zavar és szívb;nulás, szívszélh dés Túlzott mérték alkohol és koffeinfogyasztás, dohányzás, stressz vagy sportolás. Néha az ok ismeretlen marad

Indikátorok • A szívverés érzése • Ájulás • Szédülés • Mellkasi fájdalom • Légszomj • A pulzus ritmusának, sebességének megváltozása • Sápadtság Néha nincs semmilyen panasz, és az els tünet, ami jelentkezik az lehet a szív hirtelen leállása, ami újraélesztést igényel. Kezelés Azonnali beavatkozás • defibrillació, • ideiglenes szívritmus szabályozó beültetése az aritmiát megszakítandó • intravénás gyógyszerek alkalmazása Hosszútávú kezelés: • napi gyógyszerelés (aritmia ellen, vagy a szívritmust lassító vagy gyorsító készítmények) 72

•

radiófrekvenciás katéter

Felhasznált irodalom American Heart Association. Fighting heart diseases and stroke: What are arrhythmias? http://www.americanheart.org 2_2_2_00.rtf Légzés • •

Krónikus elzáródásos tüd baj ???? Asztma

2_2_2_01.rtf Krónikus tüd elzáródás ?? obstruktív tüd baj?? Definíció A krónikus elzáródásos tüd baj (Chronic obstructive pulmonary disease - COPD) egy átfogó szakkifejezés azoknak az eseteknek a leírására, amikor a leveg útját valami elzárja. Ilyen a krónikus hörghurut és a tüd tágulás. • Krónikus hörghurut (chronic bronchitis) egy gyulladásos betegség, ami a tüd lebenyben található kisebb járatokat érinti el ször, és fokozatosan terjed a nagyobb légutakra. Hatására a légutakban található nyálka mennyisége megn és a légcsövek baktriális fert zése is megn , ami azt eredményezi, hogy gátolja a leveg áramlását. • Tüd tágulás (emphysema): visszafordíthatatlan tüd károsodást okoz azáltal, hogy gyengíti és megrepeszti a léghólyagokat. Ennek következménye, hogy a tüd szövet elveszti rugalmasságát és a légutak összeomlanak, és elzáródnak. Okok • • • • •

Sok éven át tartó dohányzás (80-90 %-ban számít ez a tényez ) Öröklés Passzív dohányzás Légszennyezett munkahely vagy környezet Gyermekkori léguti fert zések

Gyakoriság Az Egészségügyi Világszervezet 2000-es riportja szerint az öt leggyakoribb léguti betegség felel s az össz-halálozás 17,4%-ért és a fogyatékkal él k 13.3%-ért, azokra az évekre vetítve, amikor már a károsodás/sérülés megtörtént. Indikátorok • • •

krónikus köhögés mellkasi szorítás légszomj

73

• • •

a légzést meger ltet en végzi megnövekedett nyálkatermel dés gyakori torokköszörülés

Kezelés Fontos, hogy a betegséget minél hamarabb felismerjük. Sajnos a diagnosis felállításakor betegek sokszor már az ötvenes, hatvanas éveikben járnak. Ezért a kezelés célja a tünetek enyhítése, a betegek segítése abban, hogy maguk is céltudatosabban éljenek és hogy minél teljesebb életet éljenek. Amennyiben orvos és beteg jól tud együttm ködni, akkor a következ k érhet k el: • a légzési funkciók javítása • a kórházban töltött id csökkentése • az akut id szakok megel zése • a fogyatékosság minimalizálása • a korai halálozás csökkentése. Felhasznált irodalom 1.

American Lung Association: Breathless in America-Background on COPD, Feb., 2001 2. Petty, T.L. A new national strategy for COPD. J. Resp. Dis. 1997; 18(4): 365-369

2_2_2_02.rtf Asztma Definíció Az asztma egy hosszútávon fennálló krónikus obstruktív tüd baj, ami hiperaktív légutakkal és jórészt visszafordítható légúti elzáródással jellemezhet . A tüd ben a légutak elzáródnak, ezzel a tüd k a szokásosnál kevesebb leveg höz jutnak. Okok Az asztma oka a légcs gyulladása, ami léguti korlátozással jár, és a tüd túlzottan érzékeny lesz, túlaktivizálódik. Amikor az asztma légzési problémákat okoz, akkor asztmás rohamról beszélünk. A kiváltója ennek kétféle anyag lehet: allergén és irritáló, izgató, ingerl hatású szerek (irritants). Gyakoriság Az utóbbi 20-30 évben az asztma gyakorisága évtizedenként mintegy 50%-kal n tt. Ezért a növekedésért részben a környezeti és életmód tényez k felel sek (pl. légszennyezés, gyermekkori fert zések). Indikátorok Az asztmás roham tünetei lehetnek: • légzési nehézség • mellkasi szorítás • köhögés • zihálás • nehézlégzés

74

Kezelés F leg gyógyszeres kezelést alkalmaznak. Fontos az asztmás rohamot el idéz ingerek, ágensek megismerése és azok elkerülése. Tudni kell a teend ket egy asztmás roham esetén. Felhasznált irodalom Steerenberg, P.A., Loveren, H.; Vandebriel, R.J., Vos, J.G., Opperhuizen, A. The prevalance of asthma and allergy increases: a world-wide problem. Amsterdam JGC van 30 p in English, 2000

2_2_3_00.rtf Metabolikus •

Diabétesz

•

Elhízás

•

Vese betegség

2_2_3_01.rtf Diabétesz Definíció Diabétesz, vagy cukorbetegség, de pontos elnevezése szerint diabétesz mellitus a szénhidrát anyagcsere betegsége, amire a magas vércukorszint és a cukor jelenléte a vizeletben. Két keletkezési formája van: a hasnyálmirigy inzulin termelése nem megfelel vagy a sejtek nem képesek megfelel en felhasználni az inzulint. Kategóriák A diabétesz két f tipusa: • I. tipusú vagy serdül kori: a szervezet nem termel elegend inzulint. A beteg inzulin függ . • II. tipusú vagy feln ttkori: a szervezet nem képes elég inzulint termelni, vagy nem tudja felhasználni. A beteg nem inzulin függ . Okok Valószín leg az örökl dés játsza a f szerepet mindkét tipusú diabétesz kialakulásában. I. tipusú diabétesz A hasnyálmirigy bétasejtjei károsodtak a következ okokból: • a szervezet immunrendszere, vagy • a bétasejtek a vírusokra fokozott érzékenysége 75

•

bétasejt degeneráció

II. tipusú diabétesz Még ismeretlen a pontos oka, de úgy t nik, hogy mind a genetikai, mind a környezeti tényez k (elhízás, mozgásszegény életmód) szerepet játszhatnak a kialakulásában. A II. tipusú diabéteszt általában 30 éves kor felett diagnosztizálják és a betegek 75%-a elhízott vagy az volt korábban. A betegség kialakulása fokozatosan történik és nehéz megállapítani, mit l. Gyakoriság A diabétesz gyakorisága az életkorral n , és 85 éves kor felett az emberek negyedét érinti. A diabéteszes betegek 10-15%-a az I. tipusú csoportba, a 85-90%-a a II. tipusú csoportba tartozik. Indikátorok I. tipusú diabétesz tünetei: • Fogyás a nagyobb étvágy ellenére • Fokozott szomjúság • Fokozott vizeletürítés • Kimerültség • Homályos látás II. tipusú diabétesz tünetei: • Fokozott szomjúság és étvágy • Fokozott vizeletürítés • Bizsergés zsibbadás a kézen és lábon • Kimerültség • Lassan gyógyuló fert zések • Férfiak esetén impotencia Kezelés A vércukor szint napi ellen rzése, megfelel diéta, gyógyszerek és mozgás. A gyakorlatok mások lehetnek a két különböz tipusú diabétesznél. Az I. tipusú diabéteszben szenved k feltétlenül beszéljék meg orvosukkal, hogy hogyan el zzék meg a mozgásprogram közben és végére kialakuló alacsony vércukorszintet. Az I. tipushoz tartozó komplikáció-mentes betegeknek egyáltalán nem kell a fizikai terhelést csökkenteni. Felhasznált irodalom Diabetes and exercise. European Master Degree Adapted Physical Activity, course from Prof. M. Goris, 2002-2003 2_2_3_02.rtf Elhízás Definíció

76

A kóros elhízás a nagyon megnövekedett teszsír vagy zsírszövet a … testtömegre vonatkoztatva. Férfiaknál a 25%-os testzsír, n knél a 35%-os testzsír esetén beszélünk elhízásról. B rred mérés, és sok más technika, mint pl. ultrahang, CT vagy MRI képes a testzsír eloszlást megbecsülni. Kategóriák A testtömeg index (Body Mass Index - BMI) a testtömeg és testmagasság arányát fejezi ki. Ez egy matematikai képlet, amiben az egyén kilogramban kifejezett testsúlyát elosztják a méterben kifejezett testmagasság négyzetével. Túlsúlyosnak tekintik a 25,0–29,9-es értékkel bírókat. Kórosan elhízottnak tekintik a 30-as vagy afeletti értékkel bírókat. Okok • magas kalóriabevitel és/vagy mozgásszegény életmód • hormonális problémák • abnormális zsiranaygcsere, genetikus okokra vagy más szervi betegségre visszavezethet en • életkor • nem (n knél nagyobb a rizikó) • bizonyos gyógyszerek • pszichés vagy fizikai trauma Gyakoriság 2000-ben mintegy 300 milliósra becsülték az elhízott feln tteket és további 18 millióra a túlsúlyos 5 év alatti gyermekeket. Komplikációk • • • • • • •

Magasvérnyomás Szívbetegség Diabétesz Rák Degenerativ izületi gyulladás Asztma és alvási légzésszünet A terhesség alatti kövérség nagyobb halált okozó rizikót jelent a születend gyermekre és az anyára nézve

Kezelés A kóros elhízás súlyos betegség, ami sokféle orvosi komplikációhoz vezethet. Az elhízás és túlsúlyosság összefüggésbe hozható a magas halálozási mértékkel. A grafikonon ábrázolt összefüggés görbevonalú és a rizikó nagyot ugrik amikor a testömeg index eléri a 30-as értéket. Ezért a kezelés a diéta, a mozgás, az életmód megváltoztatása és a gyógyszerelés kombinációja. Széls séges esetekben m tét is végezhet . Felhasznált irodalom

77

1. 2.

National Institutes of Health. Clinical guidelines on the identification, evaluation, and treatment of overweight and obesity in adults. Bethesda, Maryland: Department of Health and Human Services, National Institutes of Health, National Heart, Lung, and Blood Institute, 1998 Van Peteghem, A., Varray, A., Gosselink, R., Troosters, T. Comparison of two individualised training programmes for obese children. European Bulletin of Adapted Physical Activity Volume I, Issue 1 October 2002. http://www.bulletin-apa.com

2_2_3_03.rtf Vesebetegségek Definíció A végs stádiumos vesebetegség (end-stage renal diseases - ESRD) a vese m ködésének olyan mértékig való leállását jelenti, hogy a bomlási termékeket már a vérb l kell kitisztítani. Általában krónikus vesebajok addig a szintik csökkentik a vesem ködést, hogy az az alapállapothoz képest 10% alá kerül. Okok A veseelégtelenségek más betegségek következménye (másodlagos károsodása), mint pl. • diabétesz • magasvérnyomás • vesegyulladás (glomerulonephritis) • policisztikus vesék • veserák • vesekövek • bizonyos gyógyszerek. Gyakoriság • •

Ez a betegség is egy egyre emelked tendenciát mutat, nagy különbségekkel a betegség formájában, súlyosságában. Az el fordulási arányok világszerte igen különböz ek.

Indikátorok • • • • • • • • • • •

nem szándékos fogyás émelygés, hányás általános rossz közérzet kimerültség, fáradtság viszketés jelent sen csökkent vizeletmennyiség a b r könnyen zúzodik és a vérzik álmosság, letargia izomrángások és görcsök a b r színe sárgás vagy barnás csökkent érzés a kézen, lábon és más területeken.

Kezelés 78

A betegség többféle anyagcserezavarban mutatkozik meg: • metabolikus savtúltengés • magasvérnyomás • balkamrai hipertrófia • vérszegénység • perifériális ideggyengeség • izomgyengeség A vesebetegségek az akut betegségfázisban néha, a krónikus fáziban mindig igénylik a kezelést az életben tartáshoz. Három lehet ség van a kezelésre: vérdialízis, peritoneális dialízis (hashártya) és veseátültetés. Felhasznált irodalom 1. 2.

Maisoneueve, P., Agonda, L., Gellert, R. at al. Distribution of Primary Renal Disease. Am.J.Kidney Disease (2000) Vol.35 No.1:157-165 Kopple, J.D. Rationale for an International Federation of Kidney Foundations. Am.J.Kidney Disease (2000) Vol.36 No.5: 1059-1070

2_2_4_00.rtf Más •

Rák

•

Cisztikus fibrózis

2_2_4_01.rtf Rák Definíció A rák leggyakoribb meghatározása a kóros és control nélküli sejtosztódás/sejtszaporodás, egy egészséges szövet mutánsaként. Kategóriák Legalább 200 féle rákbetegséget ismerünk. Szinte bármely szervben, vagy szövetben képesek kifejl dni. Van olyan fajtája is, amely vérsejteket, nyirokrendszert, b rt, csontot, izmot vagy idegsejtet érint. Okok A rák általában a sejtnövekedés, annak szabályozásának zavara. A sejtszaporodás lényegében szigorúan szabályozott folyamat: új sejtek n nek az öreg sejtek helyére, hogy a szükséges m ködés biztosítva legyen. Ha a sejt megsérül vagy nincs további funkciója, akkor elpusztul. Ha a sejtszaporodás és sejthalál közötti egyensúly felborul, akkor rákos daganat képz dhet. A szabályozási zavarnak több oka lehet: • az immunrendszer zavara

79

• • •

• • •

örökl tt módosult gén bizonyos vírusok káros sugárzás napfény dohányzás rossz étkezési szokás

Gyakoriság A rákos betegségek világszerte az egyik vezet halálozási ok. Az utóbbi id ben a rák felismerésének, diagnosztizálásan és kezelésének javulása, több tipusú rák esetében nagyban javította a túlélési esélyeket. Indikátorok A tünetek rák fajtájától és a szervezetben elfoglalt helyét l függ en változnak. Héhány fajta esetén nincs is panasz, de ha van, az alábbiak a leggyakoribbak: • Hidegrázás • Éjszakai izzadás • Súlyvesztés • Étvágycsökkenés • Kimerültség • Rossz közérzet • Szokatlan vérzés Kezelés Kölönböz ek lehetnek, a tumor fajtájától és el rehaladottságától függ en. A rákos betegség fokozata a tumor nagyságától és attól függ, hogy van-e már áttét. Amennyiben még áttét nélküli és a tumor jól körülhatárolható, akkor a gyógyulás a cél, m téti megoldással. Ez egy gyakori példa a b rrák esetére. Ha van már áttét, és az a közeli nyirokcsomókon található, akkor néha azok eltávolítása is lehetséges. Ha nem minden tumor távolítható el m téti megoldással, akkor sugárkezelést és/vagy kemoterápiát alkalmaznak. Megint másik rákbetegség esetén együttesen alkalmazzás a m tétet, a sugárkezelést és a kemoterápiát. Felhasznált irodalom 1. 2.

National Cancer Institute. Cancer Facts: Questions and Answers, 2003. http://www.nci.nih.gov Salmon, E..S., Sartorelli, A.C. (1998) Cancer Chemotherapy. IN Basic & Clinical Pharmacology, Appleton & Lange: 881-915.

2_2_4_02.rtf Cisztikus fibrózis Definíció Cisztikus fibrózis (CF) az életet veszélyeztet betegség, ami f leg a légz rendszert és az emészt szerveket érinti. A különböz mirigyek m küdését befolyásolja, amelyek könnyet, izzadságot, nyálat és emészt nedveket termelnek. Normálisan ezek az kiválasztott anyagok csúszósak és higak, de a

80

CF betegségben ezek s r ek és ragacsosak, ami a légutak, vezetékek és járatokat sz kítik és/vagy elzárják, leginkább a tüd ben és a hasnyálmirigyben. Okok CF örökletes betegség. Egy recesszív gén változtatja meg a fehérjét, ami a sejt só (szódiumklorid) ki- és beáramlását szabályozza. A gyermek mindkét szül jét l örökli, szül nként egy ilyen gent, hogy a betegség manifesztálódjon. Gyakoriság Ha két ilyen recesszív génhordozó gyermeket nemz, az utód különböz esélyekkel lesz CF beteg (25%), beteg gén hordozó (50%) vagy teljesen érintetlen (25%). Indikátorok • • • • • • •

sós b r b zös, nyálkás széklet krónikus köhögés vagy zihálás orrpolipok s r köpet visszamaradt, késleltetett fejl dés gyakori légz szervi fert zések, mint pl. tüd gyulladás, és bronchitisz

Kezelés A CF betegséget nem lehet gyógyítani. Sok kezelés csak tünetenyhít és a komplikációkat el zi meg. A f cél az, hogy a fert zéseket kezeljék, a tüd ket a köpett l megtisztítsák, tiszta légutakat biztosítsanak és megfelel kalória és tápanyagbevitelhez jutassák a beteget. Mindezen célokat fizikóterápiával, tüd gondozással, gyógytornával, sportolással és gyógyszeres kezeléssel támogatják. A CF betegek átlagos élettartama közel 30 év. Felhasznált irodalom Mayo Foundation for Medical Education and Research: Cistic Fibrosis. http://www.mayoclinic.com 2_3_1_01.rtf Autizmus Definíció Az autizmus egy súlyos, krónikus fejl dési rendellenesség, ami 3 éves kor el tt jelentkezik. Jellemz , hogy a beteg gyermek nem reagál a környezetére, a kommunkációs képessége igen korlátolt, bizarre és streotipiás viselkedés. Negatívan befolyásolja az agy normális társasági és kommunikációs képességét. Okok Kutatások azt igazolják, hogy az autizmus a következ kkel hozható összefüggésbe:

81

• • • • • •

abnormális az agy szerkezete és m ködése metabolikus és táplálkozási egyensúlytalanság terhesség alatt kémiai hatás érte az anyát nem kezelt betegségek, mint pl. fenilketonuria, kanyaro (rubeola), és bélfelszívódási betegség (intestinal malabsorption syndrome) bármilyen az embriót ér sérülés genetikai tényez k

Gyakoriság A gyermekek 0.2%-a autista. Azonban annak esélye, hogy egy családban a második gyermek is autista lesz 50-szer nagyobb, és 10-20%-ra n . A fiúk között az autizmus 3-4-szer gyakoribb, mint a lányoknál. Indikátorok Valamilyen kombinációban és különböz mértékben az alábbi területek lehetnek érintettek: • Kommunikáció: képtelen egy beszélgetést kezdeményezni vagy lefolytatni, a beszéd lassan vagy egyáltalán nem fejl dik, szavakat ismétel, kiejtéseket megfordít, értelmetlen verselés, szavak helyett gesztusokkal kommunkál, a figyelme rövidideig tartható fenn. • Társasági viselkedés: empátiás képesség hiánya, barátkozási nehézségek, visszahúzódás, jobban szeret egyedül, mint társakkal lenni, kevésbé fogékony az érintkezési jelekre, mint pl. szemkontaktus vagy mosoly. • Csökkent szenzoros képesseég: túlérzékeny vagy éppenséggel nem fogékony a különböz látási, hallási, tapintási, szaglási vagy ízlelési ingerekre. A fájdalomra kevésbé reagál, nem tud megijedni a hangos zajokra. • Játék: kevesebb imaginációs és szimulációs játék, mások tevékenységét kevésbé utánozza, magányos vagy rituális játékot részesíti el nybe. • Viselkedés: ismétl d mozdulatok, er s dühkitörések, sz k érdekl dési kör, “konzerválás” (preservation: rögeszmés érdekl dés egy dolog, egy ötlet, tevékenység vagy ember iránt), nyilvánvaló ítél képesség-hiány, másokkal vagy magával szemben esetleg agresszív, lehet hiperaktív vagy nagyon passzív. Kezelés A korai intenzív és szakszer kezelés nagyban javítja a legtöbb kisgyerek autista állapotát. A legtöbb program a gyermek érdekl désére épít, épít foglalkozásokkal, egy nagyon szoros, szigorú órarendben. Sokféle hatásos terápia létezik, mint pl. alkalmazott viselkedéselemzés, (“auditory integration training”), gyógyszerek, zeneterápia, fizikóterápia, szenzoros integráció, beszédterápia és vizuális terápia. Felhasznált irodalom Diagnostic and Statistical Manual of Mental Diseases, 4th edition (DSM-IV). American Psychiatric Association (APA), 1994 2_3_2_01.rtf Hiperaktivitás betegség Definíció

82

A hiperaktivitás (attention deficit hyperactivity disease – ADHD) egy neurobiológiai állapot, melynek jellemz je a fejl dési problémák miatt kialakult nem megfelel szint : figyelem, összpontosítóképesség, aktivitás, hajlam a figyelemelvonásra és impulzívitás. Gyermekek közt ez az egyik leggyakoribb mentális betegség. Gyakorta folytatódik a kamasz- és feln tt korban és élethosszan okoz frustráló álmokat és érzelmi fájdalmakat. Kategóriák Három féle típust ismerünk: • figyelmetlen típus (inattentive), amikor a beteg nem képes a feladatra figyelni. • hiperaktív-impulzív típus, amikor a beteg nagyon eleven, aktív és gyakran gondolkodás nélkül cselekszik. • kombinált típus, a fenti két leírás együttesen érvényes Okok Még mindig ismeretlen az ADHD kialakulásának oka. Ugyanakkor kutatók úgy gondolják, hogy az ilyen betegek egy részének nincs elegend neurotransmittere az agyban, melyek a viselkedést szabályozzák . Gyakoriság A gyermekek 3-5%-át érinti. A fiúk között kétszer-háromszor többször fordul el , mint lányoknál. Indikátorok A tünetek tipikusan 3 éves korra már megjelennek. Attention deficit: • képtelen a részletekre figyelni; figyelmetlenségb l adódó hibékat vét a munkában, iskolában vagy más tevékenység közben • kudarc egy feladat teljesítésében, mert befejezetlenül marad a feladat • nehézség a feladatok megszervezésében • könnyen elterelhet a figyelme • képtelen több mint egy utasítás követésére Hiperaktivitás: • izeg-mozog ülés közben vagy állandó mozgásban van • az osztályteremben feláll a padból, körbejár, amikor elvárnák, hogy maradjon • bajosan tud résztvenni olyan feladatokban, ahol csendben kell maradni, pl. olvasás • sokat beszél Impulzivitás: • még a kérdés befejezése el tt kimondja a választ • nehezen várja ki a sorát • másokat félbeszakít • bomlasztó magatartás Más: • alvászavarok • kiközösített vagy magányos • nyilvánvalóan semmibe veszi a saját biztonságát • általában nem változtat a magatartásán dícséret vagy elmarasztalás miatt • más speciális tanulási nehézségek

83

Kezelés A mozgás sokoldalú terápiás eszköz ebben az esetben is. A fizikai aktivitás stimulálja a mozgásos pontosságot és a mozgásfejl dést, valamint felhasználja és levezeti az egyén energiáját. Speciális programok együttesen alkalmazzák a kognitív viselkedést módosító és fejleszt stratégiákat, a testmozgást és a gyógyeres kezelést hogy el segítsék az egyén tervezett viselkedését és csökkentsék a lobbanékonyságot. Felhasznált irodalom Diagnostic and Statistical Manual of Mental Diseases, 4th edition (DSM-IV). American Psychiatric Association (APA), 1994 2_3_3_01.rtf Demencia Definíció Demencia, az elme zavarodott állapota (tébolyodottság, rület), egy olyan betegségcsoport, amely az agym ködés súlyos sérülése. A betegség orvosi, társadalmi és gazdasági probléma és az id s emberek számának növekedésével lényeges kérdéssé válik. A legtöbb kiváltó ok megel zhet , kivédhet . Okok • • • •

az agy keringési és neurológiai szerkezetének betegségei normal nyomású hidrokefalusz agytumorok anyagcsere problémák

Gyakoriság A demencia kialakulásának nagyobb rizikóját jelenti a családi el fordulás, az ha már sztrókhoz vezet rizikófaktorral rendelkezik az egyén. Több n t érint a betegség, mert a n k általában hosszabb ideig élnek. Indikátorok • • • • • • • •

progressziv emlékezetvesztés a koncentrálásra való képtelenség a problémamegoldó és ítél képesség csökkenése zavarodottság hallucináció, tévhitek megváltozott érzés és felfogás a felismer képesség sérülése (agnosia) mozgásrendszer megtomlása - motoros funkciók csökkenése (apraxia) - a járás változása

84

• • •

- helytelen mozdulatok rövid és hosszútávú memóriakiesés beszédzavar vagy –képtelenség (afázia) személyiségben bekövetkez változások

Kezelés Mégha az orvos diagnózisa a demencia visszafordíthatatlan formája, akkor is sokat tehet a kezelés a beteg és családja számára. A gyógyszerek a viselkedési és egyéb tüneteket szabályozzák, mint pl. álmosság, háborgás, izgatottság, elmerengés, szórakozottság és depresszió. További módszerek az egészséges táplálkozás, rendszeres testmozgás, közösségi programok, orvosi felügyelet és biztonságos, harmónikus környezet megteremtése. Felhasznált irodalom Diagnostic and Statistical Manual of Mental Diseases, 4th edition (DSM-IV). American Psychiatric Association (APA), 1994 2_3_4_01.rtf Depresszió Definíció A depresszió a testet, a hangulatot és a gondolatokat érint betegség. Befolyással bír az egyén evésére, alvására, az önmagával kapcsolatos érzésekre és különböz dolgokkal kapcsolatos gondolatira, egész gondolkodásmódjára. A depressszió nem azonos a múló rossz hangulattal, lehangoltsággal. A betegség nem az egyén gyengeségét jelenti és nem lehet kívánni, hogy végetérjen vagy azon akarater vel túljutni. Kezelés nélkül a tünetek hetekig, hónapokig vagy akár éveking tarthatnak. A súlyos és tartós depresszió jelent sen gátolja az egyén képességeit és normál feladatvégzését, funkcióját. Kategóriák •

•

•

Bipoláris betegség vagy maniás depresszió: gyógyítható betegség, melyet a végletes hangulatváltozás jellemez, melyek drámaiak lehetnek és gyorsan, de a legtöbbször fokozatosan történnek. A depressziós szakaszban az egyén a depressziós betegség minden vagy csak néhány tünetét mutathatja. A manias szakaszban pedig az egyén túl aktív, túl sokat beszél, agresszív, vakmer , meggondolatlan és önértékelése helytelen (többnek, fontossabb képzeli magát). Súlyos depresszió: a depresszió összes tünete megfigyelhet és ezek már az egyén alapfunkcióiban akadályozzák: munka, alvás, evés, a korábban szeretett elfoglaltságokban. A depresszió ezen formája az egyén életében lehet, hogy csak egyszer fordul el , de lehet, hogy többször is. Dysthymia: a depresszió egy kevésbé súlyos formája, de a tünetek krónikusak, hosszabb ideig mutatkoznak. Nem okoz fogyatékosságot, de a beteg nem érzi jól magát és akadályozhatja, hogy teljes életet éljen. El fordul, hogy egy súlyosabb depressziós id szak váltja fel.

Okok •

genetikus és biológiai tényez k

85

• •

pszichés faktorok (önértékelési zavar: kishit ség, súlyos veszteség, kapcsolatromlás, stb.) környezeti tényez k (életmód váltás, más életritmus, helyzet)

Gyakoriság A n ket csaknem kétszer olyan gyakran érinti a depresszió, mint a férfiakat (férfiak 5.8%-a, n k 9.5%-a). Indikátorok • • • • • • • • •

Elhúzódó szomorúság vagy megmagyarázhatatlan sírás Álmatlanság vagy tél sok alvás Étvágytalanság vagy farkas étvágy Ingerlékenység, mergel dés, aggódás, Pesszimizmus, minden-mindegy hangulat Gyengeség, energiátlannak érzi magát a beteg, tartós letargia Koncentráció hiány, habozó magatartás Visszahúzódás, a korábbi érdekl désében képtelen örömöt találni Visszatér gondolatok a halálról vagy öngyilkosságról

Kezelés A legtöbb beteg számára els sorban antidepresszáns gyógyszereket, pszicho-terápiás kezelés adnak, vagy a kett kombinációját. Más hasznos eljárás a támogató körök kiépítése a beteg, a család és más közösségek részére. Felhasznált irodalom Diagnostic and Statistical Manual of Mental Diseases, 4th edition (DSM-IV). American Psychiatric Association (APA), 1994 2_3_5_00.rtf Táplálkozási betegségek A táplálkozási betegségek azokat a zavarokat foglalják össze, amikor az egyént túlságosan leköti a testsúlyával való foglalkozás és az súlyos táplálkozási rendellenességhez vezet. A leggyakoribb megjelenése az ICD-10 osztályozás szerint az anorexia nervóza és a bulémia nervóza. •

Anorexia nervóza

•

Bulémia nervóza

2_3_5_01.rtf Anorexia nervóza Definíció Az anorexia nervóza lényegében egy önként vállalt éhezés, a normálisnak gondolt és elfogadott testsúly fenntartásának visszautasítása. A táplálkozási betegségben szenved k gyakran hánytatják magukat, has-

86

vagy vízhajtókat szedhetnek, és azért sportolnak sokat, hogy tartsák a súlyukat, vagy foggyanak. Ez az állapot vékony alakhoz vezet, de kóros soványságot isokozhat, és nagyon súlyos esetekben az anorexiának halálos végkimenetele is lehet. Kategóriák • •

Anorexia nervóza. A testsúly legalább a kívánt érték 15%-a alá kerül. A súlycsökkenést a beteg maga idézi el és torzított a magáról alkotott testképe. Gyakran kíséri endokrin betegség. Bulémia anorexia nervóza. Az anorexia nervóza egy vagy több kulcseleme hiányzik.

Okok Az anorexia nervóza pontos oka nem ismert, de a szakemberek úgy gondolják, hogy a társadalom és az egyén divathoz való hozzáállása és a családi tényez k szerepet játszanak a betegség kialakulásában. Az egyén bizonyos pszichés tényez i és gyengesége, sebezhet sége is hozzájárulhat a folyamathoz. Gyakoriság A betegség gyakran a serdül vagy fiatal feln ttkorban alakul ki. Több n t, mint férfit érint: a n k 1-2%át, míg a férfiak csak 0.1-0.2%-át. A n k 0.5-3.7%-a szenved anorexiás betegségben az élete során. Indikátorok Az els • • • • • • • • •

dleges jelek és tünetek a következ k: Súlyvesztés, néha igen súlyos mértékben Komoly félelem a súlygyarapodástól A testkép zavara N knél a menstruáció zavara vagy elmaradása Önkorlátozás a táplálkozásban, gyakran titkolva Vázizom atrófia Alacsony vérnyomás Fogászati problémák az önhánytatás miatt Foltos, sárgás színú b r

A másodlagos jelek és tünetek a következ k lehetnek: • Kimerültség • Depresszió • Szorongás • Kialvatlanság • Az embertársak kerülése Kezelés Az els dleges cél a normál testsúly és táplálkozási szokás visszaállítása, majd a pszichés tényez k rendezése. Kórházi ellátásra szorulhat az, aki az elvárt testsúlyához képest 30%-kal alatta marad. További kezelési módszerek az egészségügyi segít szolgálat, pszicho-terápia és anti-depresszáns gyógyszerek szedése. Az életet veszélyeztet súlyos esetekben intravénás táplálásra lehet szükség. Felhasznált irodalom 87

American Psychiatric Association Work Group on Eating Diseases. Practice guideline for the treatment of patients with eating diseases (revision). American Journal of Psychiatry, 2000; 157(1 Suppl): 1-39. 2_3_5_02.rtf Bulémia nervóza Definíció A bulémia nervóza ismétl d id szakos túlevés, ami után egészségtelen módon próbál az egyén megszabadulni a rengeteg magához vett ételt l és így a hízást elkerülni. A bulémiás ember sokszor magas kalóriatartalmú ételt fogyaszt, amit l azután még a felszívódás el tt egy eröltetett hányással vagy hashajtóval megszabadul. Gyakran normális testsúlyuk van és marad. Kategóriák • •

Bulémia nervóza: az ételek állandó témát jelentenek és kívánja a beteg. Olyan technikák gyakori bevetése, amik az ételek hízlaló hatása ellen tesznek. Az egyénnek beteges félelme van az elhízástól Bulémia bulémia nervóza: egy vagy több jellemz hiányzik.

Okok A bulémia kialakulásának oka ismeretlen, de vannak tényez k, melyeket összefüggésbe lehet hozni a betegség kialakulásával. Ezek: • családi problémák • hiányos alkalmazkodás • önazonosság probléma • a küls megjelenésnek túlzot, kultikus jelent séget tulajdonítás. Gyakoriság A betegség gyakran a serdül vagy fiatal feln ttkorban alakul ki a társadalom 3%-át érintve, de ebb l kiemelkedik a f iskolás/egyetemista lányok csoportja a maga 20%-ával. A n k 1,1-4,2%-a szenved bulémiás betegségben az élete során. Indikátorok A bulémia f bb tünetek: • ismétl d id szakonként nagy evészet rendezése • kontrolvesztés az étkezési szokásokban • provokált hányás, hashajtók és más gyógyszerek használata, koplalás vagy túlzott mérték sportolás • az önértékelés túlságosan az alak és testsúly alapján történik Másodlagos tünetek: • ciklikus súlycsökkenés és gyarapodás

88

• • • • •

dehidráció, kiszáradás fáradtság depresszió szuvas fogak és beteg fogíny a hányás miatti savas anyagoktól a rendszeres hányástól feldagadt arc

Kezelés Lényege, hogy megtörjék azt a ciklusos viselkedési kört, amikor túleszi magát a beteg, majd megszabadul az ételt l, hiszen tudatában van annak, hogy ez egy abnormális dolog. Tanácsadást biztosítanak az egyén, egy csoportos vagy akár a család részére is és viselkedést befolyásoló technikákat is használnak a járóbeteg rendeléseken. Felhasznált irodalom 1. 2. 3.

American Psychiatric Association Work Group on Eating Betegségs. Practice guideline for the treatment of patients with eating betegségs (revision). American Journal of Psychiatry, 2000; 157(1 Suppl): 1-39. Bruce, B., Agras, W.S. Binge eating in females: a population-based investigation. International Journal of Eating Disorders, 1992; 12: 365-73. International statistical classification of diseases and related health problems (ICD-10), 10th rev. Geneva, World Health Organisation, 1992.

2_3_6_01.rtf Skrizofénia Definíció A skrizofénia az agy súlyos betegsége, ami hónapok vagy évek alatt lassan fejl dik ki. A betegnek nehéz megkülönböztetni a valóságos élményeket a nem valóságosoktól, logikusan gondolkodni, normális érzelmi reakciót adni és a társas helyzetekben helyesen viselkedni. Kategóriák Öt skizofrénia típusát ismerjük: • Katatoniás típus (pszichomotoros izommerevség): - motoros zavarok - kábulat - merevség - izgatottság, idegesség - lahet, hogy képtelen ellátni magát - csökkent érzékenység a fájdalmas behatásokra •

Szervezetlen (disorganised) típus: - következetlenség, összefüggéstelenség, érthetetlen - visszafelé haladó viselkedés - téveszmék - hallucinációk - nem ill nevetés

89

•

Paranoid típus: - téves gondolatok arról, hogy üldözik vagy fenséges, fontos, grandiózus természetér l, személyiségér l - szorongás - harag, düh - er szak - veszeked s

•

Nem differenciált típus: Lehetnek tünetei több más skrizofénia tipusból.

•

Megmaradt (residual) típus: A betegség f bb tünetei lecsökkennek, de néhányuk magmarad, pl. hallucinációk vagy lapos érzelmi állapot.

Okok A skizofrénia kialakulására nem nevezhet egyetlen ok. Sok betegség esetén gondolják, hogy együtt játszanak szerepet a genetikus, a környezeti és a viselkedési tényez k és ez lehet a skrizofénia esetében is. Gyakoriság Világszerte a lakosság mintegy 1%-át érinti, egyformán a n ket és férfiakat, azonban a n knél kés bb kezd dik és jobbak a kezelés eredményei. Indikátorok • • • • •

téveszme: realitást nélkülöz gondolatok és hiedelmek hallucinációk: valótlan dolgokat hall, lát és érez beteg gondolkodás: a gondolatok a legkülönböz bb témák között csaponganak, amelyek között nincs is összefüggés, illetve a beteg értelmetlenségeket hord össze katatonias viselkedés: bizarre mozgásos viselkedés, amit a környezettel való csökkent kommunkáció vagy hiperaktivitás jellemez, ami nem az adott ingerrel kapcsolatos ellaposodott érzelmek: olyan megjelenés vagy hangulat, amely nem mutatt érzelmeket

Kezelés Három f komponense van: • gyógyszeres kezelés a tünetek enyhítésre és a rosszabodás megel zésére • Pszich-szociális kezelésés oktatás a beteget és családját segíti a betegséggel való együttélésben • Rehabilitáció a beteg társadalomba való újraintegrálására Felhasznált irodalom Diagnostic and Statistical Manual of Mental Diseases, 4th edition (DSM-IV). American Psychiatric Association (APA), 1994 2_3_7_00.rtf

90

Más •

DSM-IV osztályozási rendszer

•

Szorongás

•

Szomatoform betegség

2_3_7_01.rtf Osztályozási rendszer (DSM-IV Axis classification) A következ kben a Mentális Betegségek Diagnosztikus és Statisztikai Kézikönyve (Diagnostic and Statistical Manual of Mental Diseases) 4. kiadásának segítségével a mentális betegségek osztályázát ismertetjük (DSM-IV). A kézikönyv szerz i az “5 tengelyes diagnózis rendszerét” használták (5 Axes system of diagnosis). Els tengely (Axis I): Klinikai betegségek Ebbe a csoportba tartoznak: • A csecsem korban, gyermekkorban vagy serdül korban diagnosztizált betegségek (autizmus, ADHD, stb.) • Delirium, demencia és más kognitiv betegségek (demencia, Alzheimer kór, stb.) • Mentális betegségek • Alkohol és drogfügg ség • Skrizofénia és más pszihotikus betegségek • Hangulat betegségek (depresszió, bipolaris, etc.) • Szorongás • Szomatoform betegségek (konverziós betegség, hipohondria, stb.) • Mesterkélt, kitalált (factitious) betegségek • Tudathasadásos (dissociative) betegségek (disszociativ azonosság kór, etc.) • Szexuális és nemi azonosság betegségek • Táplálkozással kapcsolatos betegségek (anorexia, bulémia, stb.) • Alvási zavarok, betegségek (álmatlanság, stb.) • Impulse-control, “ihlet” betegségek (kleptománia, stb.) • Adjustment (beszabályozási) betegségek Második tengely (Axis II): Személyiségzavarok és mentális retardáció Például: • Paranoiás személyiségzavar • Borderline (határvonal) személyiségzavar • Antiszociális személyiségzavar • Dependent (alárendelt) személyiségzavar • Mentális retardáció Harmadik tengely (Axis III): Általános orvosi állapot (General Medical Condition) A kézikönyvben itt kerülnek felsorolásra azok az általános orvosi, testi kondíciók, amelyek utalhatnak és segíthetnek megérteni, hogy milyen mentális betegségben szenved az adott egyén. Negyedik tengely (Axis IV): Pszichoszociális és környezeti problémák

91

• • • • • • • • •

A közeli hozzátartozókkal kapcsolatos problémák (válás, bántalmazás, haláleset, születés, szülés, stb.) A társadalmi környezettel kapcsolatos problémák (nyugdíjazás, egyedüllét, barátságokban keletkezett problémák, stb.) Tanulással kapcsolatos problémák (írástudatlanság, tanulási/iskolai kudarcok, tanárokkal való konfliktus, stb.) Munkahelyi problémák (munkanélküliség, nehézségek, problémák a munkakörülményekben, elégedettség vagy annak hiánya, stb.) Lakással kapcsolatos problémák (hontalanság, biztonság hiánya a lakókörzetben, szomszédokkal való konlfiktus, stb.) Megélhetéssel kapcsolatos problémák (szegénység, a kívánt/meglév életmód elégtelen finanszírozása, stb.) Egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos problémák (nem megfelel betegség biztosítás, ellátás, vagy az egészségügyi intézménybe való eljutás /szállítás/ nehézsége, pl. autó, busz, vonatjárat hiánya, stb.) Igazságszolgáltatással kapcsolatos problémák, b nözés (letartóztatás, áldozattá válás, stb.) Egyéb pszichoszociális és környezeti problémák (katasztrófa, stb.)

Ötödik tengely (Axis V): Teljes funkcióvizsgálat Egy 1 és 1oo közötti számmal jellemzik az egyént a nyílvánvaló, jól megfigyelhet tevékenysége alapján. A lényeges elemekr l az alábbi táblázatot ismerhetjük meg: 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10

Nincsenek tünetek Minimális tünetek, jó m ködés Átmeneti, múló tünetek, amelyek a pszichoszociális sterosszorok hatására mutatkoznak Enyhe tünetek VAGY nehézség a munkahelyen és tanulásban Közepes tünetek VAGY közepes nehézség a munkahelyen és tanulásban Súlyos tünetek VAGY súlyos problémák munkahelyen és tanulásban Bizonyos károsodás a realitás érzékelésben, kommunkiációban VAGY alapvet problémák az élet sok területén: család, munkahely, tanulás, gondolkodásmód, hangulat, stb. Az egyén viselkedése lényegesen befolyásolttá válik a tévhitek vagy hallucinációk miatt VAGY súlyos kommunkációs és értékelési problémák VAGY az élet legtöbb területén képtelen funkcionálni Kissebb önveszély vagy veszély másokra nézve VAGY alkalmanként képtelen az higiénéjét megteremteni, VAGY nagyfokú kommunkációs képtelenség Állandó önveszély vagy veszély másokra nézve, VAGY tartós képtelenség a higiéné megteremtésére VAGY súlyos öngyilkossági kísérlet a halál valóságos beteljesítésére.

Az 5 tengelyes rendszer alkalmazásával egy teljes, mindenre kiterjed diagnosis állítható fel. Xxxxxxxxxxxx Ezutáni részt Szilvinek elkuldtem 2_3_7_02.rtf

92

Fejezet 3: Értékelés 3_1 Perceptuális motórium 3_1_1 Bevezetés Tesztelés A teszt elemnek ugyanazokat az alap variációkat kellene vizsgálnia, mint ami értékelend a standard fittség felméréskor egy egészséges személynél. Talán szükséges adaptálni bizonyos mérési procedúrákat, hogy hozzáalkalmazkodjon a mozgássérült személy természetéhez. Figyelembe vehet tényez k: • Teszt napok legyenek beépítve, utazás, elérhet ség. • Kommunikációs probléma a résztvev és a megfigyel között olyan pontokat adva, ami nem reprezentálja a résztvev igazi potenciálját. • A pontok interpretációja akadályozott lehet a résztvev n értékelt specifikus normák hiánya miatt. • A tapasztalat hiánya a fizikai mozgást igényl gyakorlatokban megakadályozhatja a résztvev t a csúcsteljesítmény mutatásában, mert fél. • A résztvev alkalmazkodása a teszt körülményekhez és a teszt adminisztrátorhoz. ALAPFOKÚ TESZTEK NEUROLÓGIAI VETÍTÉS VIZSGÁLAT (NSE) Egy általános fizikai vizsgálat egy olyan személyen, akinél feltehet en nincs elváltozás az idegrendszerben, csak egy rövidebb neurológiai vizsgálattal egészül ki. Az NSE komponensei 3 szempont szerint alakulnak: • Detektálni a szokásos neurológiai abnormitásokat, amit gyakran nem hoz tudomásunkra a beteg • Azon vizsgálati aspektusok használata, amik nagyon érzékenyek: pl.: tesztelni azt, hogy ha normális, akkor megjósolhatjuk a következ tesztjét annak a különös funkciónak, ami el hozná az eltéréseket. • Olyan könnyen reprodukálható tárgyakat tehetünk bele a vizsgálat aspektusai közé, amelyek, dokumentálják a fontos funkciókat. SZENZOROS INTEGRÁCIÓ ÉS PRAXIS TESZT (SIPT) A vetítési teszt hasznos a rokkant emberek számára, különösen azoknak, akik szenzoros integráció problémával szenvednek, ADHD-vel, agysérüléssel, cerebral palsy, autisztikus rendellenességek. SIPT méri a szenzoros integráció folyamatokat, amik a tanulás és a viselkedés alapjai. Mérik a vizuális, taktilis, kinesztetikus percepciót és a motoros teljesítmény. A 4 és 9 év közötti gyermekeknek minden egyes teszthez vannak normák. 17 alap tesztb l áll, ami 2 órát vesz igénybe összesen, de az egyéni tesztek elkülönítve adminisztrálhatók vagy kombinálva. További információk a fejl désr l és a tesztekr l, és a leírások beszerzésér l az alábbi helyeken kaphat: http://www.tpc-international.com/resources/section.cfm?area-occup

93

3_1_2 Motoros fejl dés • • • • • •

A nagy motors fejl dés tesztje 2 (TGMD 2) A nagy motoros funkció mérése (GMFM) Mozgás mér elem gyerekeknek (Movement ABC) A Bruininks-Oseretsky- Motoros jártasság tesztje A Peabody fejl dési motor skála- 2 (PDMS-2) Kisgyemrek fejl dési Bayley skálák- 2.kiadás (BSID-II)

3_1_2_01 A nagy motoros fejl dés tesztje 2 (TGMD 2) Szerz : Dale A. Ulrich, 2000 A TGMD2, a nagy motoros fejl dés tesztjének nagymérték kib vítése, a szokásos nagymotoros képességek normálisan referenciált mérése. Ez az egyik legkedveltebb teszt az alap motoros képességek mérésére. Életkor tartomány: 3-tól 11 évesig Célok: • A lokomotoros és tárgykontrol mérése • Azon gyerekek identifikálása, akik szignifikánsan hátrányba maradnak a társaikkal szemben a nagymotoros képesség fejl dését illet en • Ezen felmérés eredménye használható arra, hogy az instrukciós programokat, monitoros progressziót fejlesszék, értékeljék a gyógyítást és vezessék a távolabbi kutatásokat a nagymotoros fejl désben. Leírás 2 altesztet tartalmaz, mind 6 képességgel: • Lokomotoros: futás, galoppozás, szökdelés, ugrás, horizontális ugrás, csúszás • Tárgyi kontrol: ütni egy mozdulatlan labdát, mozdulatlan pattogtatás, rúgás, elkapás, fels kezes dobás, gurítás Szükséges id : 15-20 perc Az eredmények interpretálhatók normálisan és kritikusan is. http://www.tpc-international.com/occu/TGMD2.htm http://web.macam98.ac.il/%7Eshayke/thenapa/TGMDEng.files/frame.htm

3_1_2_02 A nagy motoros funkció mérése (GMFM) Szerz k: Dianne J. Russel, Peter L. Rosenbaum, Lisa M. Avery, Mary Lane A nagy motoros funkció mérése (GMFM) az els értékelend mérése a motoros funkciónak, ami a mennyiségi változásra lett tervezve a cerebral palsy-ban szenved gyerekek nagy motoros képességeihez. Célcsoport: CP-s gyerekek

94

Cél A nagy motoros funkció változásának mérése (id n túl) Leírás 88 tétel obszervációs eszközei • GMFM-66 (teljesen átdolgozott új verzió) a standard GMFM-et transzformálja interval méréssé • Tételek között található egy tétel térkép” a relatív nehézségr l. • Egy felhasználó barát, komputeres software programot tartalmaz, hogy segítse a GMFM adatok értékelését és interpretációját. • Standardizált és érvényes http://canchild.interlynx.net/patches/GMFMScoresheet.pdf A NAGY MOTOROS KÉPESSÉG BECSL • Egy interval szint mérést biztosít a nagy motoros funkcióra • Azon alapszik, amit a tételeken mértünk gyerekeknek a GMFM-nél A teszt csak CP-s gyerekekre érvényes.

3_1_2_03 Mozgásmér elem gyerekeknek (Mozgás ABC) Szerz : Sheila E Henderson és David A Sugden, 1992 A CP-s gyerekek szempontjából, a Mozgási ABC egy fejlett értékelési módszer a GMFM-hez képest Életkor tartomány: 4-12 éves Cél Vetítés mozgás problémák Identifikálni a gyerekeket a speciális szolgáltatásokhoz Megengedni: a) Klinikai exploráció b) Intervenció tervezés c) Program értékelés Leírás A mozgás ABC teszt 32 tételt tartalmaz ami egy 4(életkor szint) x 8(teljesítés kategória) mátrixba szervezhet A 8 teljesítési kategória a következ : • Kézügyesség (3) • Labda ügyesség (2) • Egyensúly Az eredményeket egy károsodási” skálába konvertálják, 0-5-ig, ahol nagyobb értékek szegényesebb teljesítményt mutatják. Teljes károsodási eredmények százalékossá lehet alakítani Normatív teszt értékeihez viszonyítva, a Mozgás ABC min ségi értékelést ad mindazon faktorokról, amelyek nehézséget okoznak a motoros mozgásban. Id igény: 20-40 perc 95

1_2_04 A Bruininks-Oseretsky - Motoros jártasság tesztje Szerz : Robert Bruininks, 1978 Dr. Robert H Bruininks 1972-ben kezdte a Bruininks-Oseretsky teszt fejlesztését. Bruininksrészben az U.S. adaptációs Oseretsky - Motoros jártasság tesztre alapozta a tesztjét. Életkor tartomány: 4-15 év Cél Bruininks-Oseretsky teszt úgy lett kifejlesztve, hogy segítsék a tanítókat, klinikusokat és kutatókat hasznos információkkal a következ kben: Felmérni a diákok motor képességét Fejleszteni és értékelni a motoros edzésprogramokat Felmérni a komoly motoros diszfunkciókat és fejl dési késéseket a gyerekeknél. Leírás A Bruininks-Oseretsky - Motoros jártasság tesztje: Egyénileg adminisztrált teszt Norma referenciált, eredmény orientált teszt, ami két formát tartalmaz, hosszú és rövid formát A hosszú forma 46 tételb l áll és 8 altesztté lett szervezve: Futási sebesség és gyorsaság Egyensúly Bilaterális koordináció Er

Fels test koordináció Válaszsebesség Vizuális motor kontrol Fels test sebesség és ügyesség

A teszt standardizált értékeket és életkort ad, amelyek minden altesztnél ugyanazok, mint a nagy motoros, finom motoros és vegyes standardizált értékek, százalékok, életkor egyenl ségek. A rövid forma 14 tételb l áll (legalább egy mindegyik hosszú formából) és egy átfogó standardizált értéket, százalékot ad. Id igény: 45-60 perc, rövid forma 15-20 perc

3_1_2_05 A Peabody fejl dési motor skála- 2 (PDMS-2) Szerz : M. Rhonda Folio és Rebecca R. Fawell A PDMS-2 egy korai gyermekkori motoros fej dési program, ami mind a mély mérésben, mind az edzésben vagy a nagy motoros és finom motoros képességek felépülésében ad lehet séget. Életkor tartomány: születést l 83 hónaposig Cél Arra lett tervezve, hogy mennyiségileg meghatározzák a motoros fejl dését mind a nagy mind a finom motoros képességnek Identifikálják a gyerekeket, akiknek a képességeik késnek vagy sérültek Meghatározzák a szükségét /alkalmasságát az intervenciós programokra Segíteni megtervezni egy intervenciós programot 96

Értékelni a változásokat az id után is Leírás A kritérium és norma referenciált PDMS-nek 2 skálája van: Nagy Motoros és Finom motoros A GM skálának 12 tétele van, amelyek 5 képességi területre osztottak (reflexek, egyensúly, nemlocomotoros, befogadás, propulzió) minden egyes 17 életkor szintre jutva, összesen 170 tétel. Az FM skálán 6-8 tételt találunk, amelyek 4 képességi területre vannak elosztva (tehetetlen, kézi használat, kéz-szem koordináció, kézügyesség) mind a 16 életkor szintre jutva összesen 112 tétel. Nyers eredmények konvertálhatók: Százalék T értékek

Standardizált fejl dési motoros kvóciens Legalsó és top életkor szint

Az altesztek a következ ket tartalmazzák: • Reflexek (születést l 11 hónaposig csak) • Mozdulatlanság • Helyváltoztatás • Tárgyi manipuláció (12 hónapos és öregebb) • Tehetetlenség • Vizuális és motoros integráció Id igény: 20-30 perc minden skálára, 45-60 perc összesen

3_1_2_06 Kisgyermek fejl dési Bayley skálák- 2. kiadás (BSID-II) Szerz : Nancy Bayley, 2001 Életkor tartomány: 1-42 hónapos Cél

• • • •

Felmérni a korai kognitív, perceptuális és motoros képességeket Identifikálni a motoros késéses gyerekeket Intervenciós programokat tervezni Az intervenciós programok hatékonyságának monitorozása

Leírás A klasszikus Bayley skálák felfrissítése, kritérium és norma-referenciált. Ez a teszt a korai gyermekkor átfogó felmérése. BSID-II megtartja a széles tartalmú lefedettséget, ami karakterizálja az eredeti skálákat, és a következ ket tartalmazza: A mentális skála (178 tétel)- ami értékeli a szenzoros/perceptuális élességet, er sséget, diszkriminációt, a tárgyai állandóság megszerzése, emlék, tanulás és probléma megoldás, vokalizáció, korai verbális kommunikáció és absztrakt gondolkodás, szokások, mentális feltérképezés, komplex nyelvi és matematikai konceptusok formációja. A motoros skála (111 tétel)- ami értékeli a testkontroll arányát, a nagy izmok koordinációját, finom manipulációs képességeket, dinamikus mozgást, poszturális imitációt és sztereogenoziszt. Ez a skála a

97

test kontrolra fókuszál és finom és nagy motoros képességekre, standardizált pszichomotoros fejl dési Indexet ad és egy becsült fejl dési életkort. A viselkedést értékel skála (30 tétel)- ami méri a figyelmet és az érzés felkeltést, orientációt, és a lefoglaltságot, érzelmi szabályozást és motoros min séget. Id igény: 25-35 perc 15 hónaposnál fiatalabb gyerekeknek 60 perc 15 hónapos és annál id sebbeknél http://www.tpc-international.com/occu/BSID2.htm

3_1_3 vízi sportok Vizi önállóság Mérés (AIM) Szerz k: Shayke Hutzler, Chacham, Bergman és Reches, 1998 Az AIM-et a Víz Orientációs Ellen rzési listából adaptálták (Killian, Joyce-Petrovich, Menna & Arena, 1984) Cél A víz orientáció és alap úszási képességek mérése. Leírás 23 elemes skála. Az értékelés egy 5 pontos skálán történik: a nem megfelel képességt l (0) a résztvev a feladatot (5)-ig.

elvégzi önállóan

Az elemek a nehézség szerint vannak sorba rendezve, a kezd orientációtól kezdve a biztonságos független úszásig. A sérülést l függ en, ez a sorrend variálható. Az els 16 képesség a vízre kész képességeket reprezentálja és az utolsó 7 pedig az úszás képességeket. Nagyon fontos, hogy minden rangsorolás ugyanazzal a teszterrel legyen adminisztrálva, ugyanolyan körülmények között (víz h mérséklet, id pont, el -teszt feladatok) ÚSZÁS FÜGGETLEN MÉRÉSSEL (SWIM) Szerz k: K. Peacock & J. Mason Cél Ez a mérés, hogy lette megszerkesztve, mint a sérült gyerekek mérése, akik a Hallwick rendszert követik. Leírás 11 elemb l áll Az értékelés 1-7-ig terjed. (maximális eredmény= 77) Hátrány: nem érvényes még!

98

3_2 Fitness 3_2_1 Bevezetés Fittségi eredmények általános információt adnak a következ kr l: − Funkcionális képesség − egészség Tesztelés Lehet vé teszi egy javított eredmény megfigyelését Segíti egy sokkal aktívabb életstílus motivációját Az adatok segítenek ötletet adni a megfelel foglalkozási helyhez Egy sérült ember fittségi tesztelése fontos, hogy optimalizálják a magas szint edzés programokat, és hogy megfigyeljék a rehabilitációt egy sportsérülés után. A fittségi eredmények általánosabb információt adnak a funkcionális képességekr l és egészségr l, demonstrálva a javított teljesítmény vagy motiválni a korábban inaktív személyt egy sokkal aktívabb életmódra. A legtöbb teszt eredetileg átlagos vagy normál funkciójú emberre lett tervezve és így nehézségeket okozhat, hogy nem hatékony a sérült emberek tesztelésére.

3_2_1_0 Bevezetés (folyt.) A fittségi tesztelés multidimenzionális szemléletmód, ami a következ k mérését igényli: • • • •

Kardiovaszkuláris kapacitás Izom er Testösszetétel Hajlékonyság

Hajlékonyság: • Az izületek mozgása egy el írt mozgástartományban Testösszetétel: • Testtömeg a magasság viszonyában, pl.: Testtömeg index (BMI= tömeg/testmagasság2) • A testzsír százalék A legmegfelel bb procedúra a testösszetétel meghatározására a hidrosztatikus súly (víz alatti), ami feltételezi a fix csonts r séget, hogy kiszámoljuk a testösszetételt. Azonban, speciális populációknak gyakran van a csontjuk ásványi anyag tartalmában csökkenés betegség vagy paralízis következtében, így befolyásolva a rugalmasságukat és hidrosztatikus mérésüket. B rréteg tesztelés egy másfajta procedúra a testzsír mérésére, ami egész pontos lehet egy nagyon jól képzett vizsgálóval. A sérült embereknél, az ilyen eredmények interpretációja problémás lehet, minthogy a standard egyenletek nem mindig helyesek a speciális populációnál. Bár hidrosztatikus súlymérés és b rréteg mérés megfelel érzékenységgel mutatja a testösszetétel változásait. A csonttömeg becslése hasznos izomfejl dési indexet mutat, ami csak egy kis kooperációt igényel az egyént l. 99

Izomer : • A nem hosszantartó munka végzése nagy ellenállással szemben. Pl: robbanó vagy csúcs er Csúcs izomer és izom állóképesség általában standard laboratóriumi technikákkal tesztelt, a láb és/vagy marokszorítás erejének mérése: • Izometriás kábel tenziometria • Dinamometria • Izokinetikus dinamometria Nehézségek felléphetnek a tesztelés során, a kommunikáció terén, vak vagy siket emberek esetében, vagy a CP-s betegek spaszticitása és izom rendellenessége miatt. Normákat fejlesztettek a fels test erejére a kerekesszékes használók számára. Id sebb embereknél fontos, hogy tudatában legyenek annak, hogy a robbanó er tesztelése töréshez vezethet az elgyengült vagy ásványi anyag hiányos csontok esetében. Kirobbanó gyorsulás szükséges a kerekesszékes eseményeken, mint a sprint vagy a kosárlabda, ami megengedi a versenyz knek, hogy hosszabb ideig dolgozzon. Mint egy kerekesszék használó, az is nagyon fontos, hogy jó izomereje legyen a mindennapi élet feladataihoz, mint a közlekedés és hogy olyan akadályokat legy zzenek, mint a rámpák, járdaszegélyek, egyenetlen talaj.

3_2_2 Aerobik 3_2_2_01 Maximális tesztek Maximális Oxigén fogyasztás teszt (VO2max) 20 méter ingafutás teszt (Több elemes Fittségi teszt) 12 Perc Kerekes távolság Teszt a Fittségi szint megállapítására Submaximalis 2 km séta teszt PWC 170 Teszt (Bicikli ergométer teszt)

3_2_2_02 Maximális Oxigén fogyasztás Tesztje (VO2max) Célcsoport: 18 évesek és id sebbek, fittek. Legjobb az állóképességi atléták számára Eljárás: • Egy megfelel ergométeren végeznek feladatot (futószalag, bicikli, úszópad) • A munkatermelési hasznosulása mérsékeltt l maximális intenzitásig fejl dik • Az oxigén felvételt az O2 és a CO2 méréseib l számolják ki a kilélegzett leveg ben és percventillációban. − Maximális szintet a teszt végeztével vagy annak közelében határozzák meg. − Az eredményeket l/perc vagy ml/kg/perc-ben adják meg VO2max akkor érhet el, ha a következ kb l, több mint egy jelenség felmerül 1. Az oxigén felvételben csúcs túllépés 100

2. Maximális szívritmus elért (220- életkor (években) az alsó végtagokra végzett feladatoknál, 210életkor a fels végtagoknál) 3. Légcsere értéke 1.15 vagy nagyobb 4. Akaratlagos kilégzés El nyök: a test O2 felhasználásának aktuális mérését igényli és maximális szívritmus. (HR) Hátrányok: a teszt id igényes és drága. 2_2_02 20 méteres ingafutás tesztje (többszint fitnesz teszt) Ugyancsak ismert, mint Beep teszt vagy Leger teszt Célcsoport: sport csapatok és iskolai csoportok. • Kerekesszék használóknak, a táv 25 méter Eljárás: • Elérni a megfelel szintet és a megfelel mennyiség pontot, miel tt nem tudnák felvenni a versenyt a felvétellel. Minden szintre létezik egy VO2 max eredmény • Folyamatos futás két vonal között, 20 m-re egymástól, a sípszó elhangzásáig. • A jelzett sípszavak között csökken az id minden egyes percben (szinten). El nyök: nagy csoportban végezhet , kis költséggel, maximális er kifejtésnél mér Hátrányok: a gyakorlás hiánya és a motiváció szintje befolyásolja az eredményt.

3_2_2_03 12 perc kerekesszékes távolság teszt fitnesz szint mérésére Ugyancsak ismert, mint futó teszt id re vagy távolságra Célcsoport: paraplég emberek (kerekesszékben) de nem jó quadriplég emberek számára. Eljárás • Nagyjából mérni a szívkeringési funkciót • 200 vagy 400 méteres sportpályán mérhet • 12 perces periódusban, amennyi kört csak lehet, annyit kell futni • maximális er kifejtésre kell bíztatni a személyeket és minden egyes körben meg kell adni a hátralév id t. El nyök: csoportosan végezhet , könny és egyértelm Hátrányok: a talaj felületben lehet különbség, a kör távolságok különbsége, kerekesszékes stílus, nehéz az olyan emberek számára, akiknek nincs tapasztalatuk.

3_2_2_04 2 km gyaloglási teszt Célcsoport: 20-65 évesek, alacsony fittséggel, nem képesek a futó tesztet elvégezni. Eljárás: • Fürge gyaloglás kemény felület terepen • Direkt információt ad gyalogló fittségr l (id megjósolására is használható.

és szívritmus) és a maximális oxigén felvétel

101

• Az eredményeket a 2km idejéb l, a végs szívritmusból, testtömeg indexb l, életkorból számolják ki. • A normák arra jók, hogy az egyéni eredményeket a fittségi kategóriákba helyezhessük el. El nyök: minimális felszerelés és költség szükséges; saját magunk is mérhetjük; nagy csoportban is mérhet , egyszer mérés Hátrányok: nagyon könny a magas edzettséggel rendelkez knek.

3_2_2_05 PWC 170 Teszt (Bicikli ergométer teszt) Célcsoport: minden életkor és fittségi szint Eljárás: Sub-maximális aerob teljesítményt mér Statikus bicikli ergométeren végzett 9 percnél nem hosszabb ideig tartó folyamatos pedálozás a munkaterhelés 2-szer emelhet (3. és 6.percben), összesen 3 terhelés szívritmus minden egyes terhelés utolsó 15 másodpercében mért (munkaterhelés szabályozott, a HR szerint, a teszt végén megközelít en 170bpm legyen) a 170bpm HR meghatározott a munkaterhelésnek megfelel en El nyök: azok az emberek is mérhet k, akik nem tudnak futni vagy tartani a testsúlyukat rendesen Hátrányok: el kell osztani az eredményeket a testsúllyal, hogy igazoljuk, hogy biciklivel lett alátámasztva

3_2_2_06 Aerobic Kardiovaszkuláris állóképesség vagy aerob fittség: • • •

A folyamatos feladatvégzés képessége hosszabb id n keresztül Az oxigén mennyiségén múlik, amit a test eljuttat az izmokba Az izmok hatékonyság az oxigén felhasználásra

A legjobb teszt az aerob fittség mérésére a maximális oxigén felvétel tesztje. De minthogy az a teszt id igényes és drága, van sok más sokkal egyszer bb teszt, a VO2 max eredményének megjósolására. Az aerob fittség tesztje felosztható egy maximális és egy szub-maximális tesztté: Maximális: • Terhelni a testet, a teljes oxigén kiürítésre sarkallva (nem mindig megfelel ) Szubmaximális: • Egy sokkal mérsékeltebb szinten való feladatvégzés id határral • Kevésbé meger ltet (habár nem mindig megfelel ) Számtalan fittségi tesztet találhatunk gyerekek és serdül k számára Kevesebb teszt létezik viszont a feln ttek és id sek mérésére.

102

Az aerob teljesítmény laboratóriumi mérése kézzel, sokkal alacsonyabb csúcs szív ritmust eredményez mint lábbal, és akkor is ha összehasonlítjuk egy hasonló életkorú egészséges emberrel, aki futószalagon fut.

3_2_3 Szempontok 3_2_3_01 Tényez k ERGOMÉTEREK A megfelel ergométerek kiválasztásának szempontjai: • Magasság és testfelépítés • A feladat elvégzéséhez szükséges hely • Különleges okok a feladat elvégzéséhez • A számos változó monitorozása és tesztelése Kéz ergométer • A kerekesszékes egyének száméra hasznos • Id sek és olyan személyek számára ajánlott akiknek a kondíciójuk korlátozott, mert kardiopulmonáris betegségben szenvednek, így nem tudják a magasabb intenzitást végezni a lábukkal. • Kis helyet igényel, de megfelel belmagasságot. Bicikli ergométer • A munka arány direkt számlálását adja • Komputer vezérelt • Kis helyet igényel és olcsó • Megfelel azoknak, akinek nem bírják a nehéz súlyokat vagy akadályozva vannak • A legnagyobb határ a fáradtság a quadricepszben, f leg ha nincs biciklis tapasztalata. Kerekesszék ergométer • SCI, spina-bifida és olyan egyéb betegségben szenved knek szükséges, akik kerekesszékre szorulnak • Gyorsaság és emelkedési szög változtatható • A kerekesszék ergométerek és kerekesszékes biciklis ergométerek gyakran csak szegényes stimulációját adjak a valódi feladatnak, ahogy alkalmazzák a sebességet és az ellenállási nyomaték hasznát • A er kibocsátás meghatározása nem pontos Futószalag • Gyerekeknek és id sebbeknek megfelel bb • Könnyebb alkalmazást és az eltérések detektálását engedi • Zajos és nagy helyet igényel • Nehéz meghatározni a munka arányt • Sebesség és d lés szög szabályozható

103

3_2_3_02 Gyermek életkorú csoport tesztelésének tényez i Szív ritmus • Pubertás után a maximális szívritmus (HR) az életkorral n , évente kb. 0.7 vagy 0.8 ütéssel percenként • A lányoknál magasabb a szívritmus, mint a fiúknál, bármely munkavégzés során a pubertás után. • Az obes (elhízott) gyerekeknél a szubmaximális HR magasabb, mint a vékonyabb gyerekeknél azonos munkavégzés során. • A futószalag gyakorlat egy magasabb maximális HR-t eredményez, mint a bicikli ergometria. Vérnyomás • A maximális szisztolés vérnyomás (BP) ritkán éri el a 200mm Hg • Nincs bizonyíték a veszélyre, amikor a szisztolés BP eléri a 250mm Hg egy feladat alatt egy aszimptomás gyereknél, vagy feln ttnél. • Férfiaknak magasabb a maximális lökés mennyiség, mint a n knél, így magasabb a szisztolés BP válasz Laktát szint tolerancia • Az elérhet csúcs laktát szint a gyakorlat alatt alacsonyabb a gyerekeknél, mint a feln tteknél. • Sok gyerek nem éri el a maximum oxigén felvételt, mert nincsenek motiválva a maximális munka elvégzésére Gyermekkorú feladat teszteléshez a futószalag ergométer az ajánlott.

3_2_3_03 A CP-s személyek tesztelésének tényez i Koordináció A CP-s emberek gyakran szegényes mechanikai hatékonysággal rendelkeznek • Spaszticitás és túlzott izom tónus kontratúrákhoz vezetnek • A reciprok gátlás hiánya görcsös vagy nem koordinált mozgást okoz • A mozgás elkezdésének problémái a hiperaktív streccs reflex miatt vannak Mérési technikák ismétl d ritmikus példái igen nehéz lehet nagyon sok CP-s számára. Kardiorespiratikus kapacitás • A kutatás megmutatta, hogy a CP-seknek csökkentebb kardiorespiratikus funkciói vannak, mint az egészséges embereknek. A fittségi tesztelés ebben a csoportban problémás lehet a különböz faktorok miatt, amik limitálják a standard protokoll betartását Ezért a mérésekhez kreatív protokollváltoztatások szükségesek, minthogy: 1. Fels test ergométert használjanak, ha szükséges 2. Fejlesszenek ki olyan pántokat, amely segíti a láb elhelyezését a bicikli ergométeren 3. Olyan ergométerek alkalmazása, amely monitorozzák a specifikus munka kibocsátást, és nem függ a lépésszámtól 4. Olyan protokoll kifejlesztése, ami csökkenti az alternatív reciprok mozdulatok szükségességét. 5. Módosított fúvóka és orrcsipesz alkalmazása a laboratóriumi teszteléshez 104

3_2_3_04 A tesztelés tényez i: Veleszületett szív defektusos személyek • A feladat tesztelés folyamatos gáz csere mérése mellett megengedhet • Helytelen kérd ívet kitölteni velük, és nem túl tapintatos • Ergospirometria a szenzitív értékelést engedi a globális kardiovaszkuláris funkciónak. • Feladat tesztelés bicikli ergométeren, vagy ahogy tetszik a gyerekkori tesztelés futószalagon • Sürg sségi életment felszerelés mindig kéznél kell, hogy legyen Gerincvel sérültek (SCI) • A HR általában alacsony a tetraplég embereknél, mert a normál szimpatikus ideg stimulációja a mozgási HR-nek hiányzik • Az aerob er f leg kézzel, és nem lábakkal végzete, generál egy sokkal alacsonyabb maximális HR. • Magas h mérséklet stressz a feladat alatt el fordulhat, mivel a gerincvel sérült nem jól m köd testh mérséklet vezetése a sérülést l függ • Kézpántok is szükségesek lehetnek, hogy segítség a felszerelések használatát, ha magas a személy sérülése Szellemileg visszamaradott és pszichoszociális személyek • Egyszer és vizuális demonstráció szükséges a feladatok elvégzéséhez, még akár gyakorlást is igényel. • Külön bátorítást igényel, hogy motiváltak legyenek a teszt ideje alatt. • A mérés el tt szükséges lehet a tesztszoba meglátogatása is, hogy minél kényelmesebben érezzék magukat, ha ismerik a környezetet. • Figyelembe kell venni, hogy az életstílusuk f leg ül • A szellemi visszamaradás szintje befolyásolhatja az elvégzend változókat és a teszt végs eredményét.

3_3 Pszicho-szociális 3_3_1 Bevezetés Sport és fizikai aktivitás vitathatatlanul el nyös az önbizalom és pszichológiai jólét szempontjából és megvéd a betegségekt l. Növelheti a saját teljesítményét azoknak, akik kisebb önálló élettel rendelkeznek, vagy az életüket drámaian befolyásolta a sérülés vagy a betegség. Pszichoszociális mérések szükségesek: • Megérteni, hogy a betegség jelensége vagy a korlátozottság hogyan befolyásol és a közegészségügybe, hogyan építhet be. • Felállítani terapeutás objektívumokat és befolyásolni a stratégiákat, amikor egy zavart viselkedés mérhet mind a normális, mind a pszichológiailag zavart embereknél • A munka rendszeres m ködését garantálja Mérési módszerek a következ képpen differenciálhatók: • Megfigyel • Önértékel

105

3_3_2 Megfigyelési tesztek LOFOPT Szerz : J. Simons Célcsoport: gyermek és feln tt pszichiátriás páciens Cél: • • •

Direkt indikációk alkalmazása a terápiában a viselkedés megfigyelésén alapulva mozgási szituációk ideje alatt. Megfigyelni a devianciát a normál motoros viselkedést l az emocionális kapcsolatokban, önbizalomban és fizikai aktivitásban Egy szisztematikus cél ad a terápiának, mert az elemek a terapeutás tárgyakból származnak

Leírás • A résztvev ket fizikai aktivitással, játékkal, vagy csoportmunkával foglaljuk le. A megfigyelés 5 alkalommal egy vagy két héten keresztül történik. • Egy 7 pontos skálát használunk; -3 és +3 között (a nagyon aktív viselkedést l a az aktivitás vagy érzelmek hiányáig), 0 normál állapot. Megfigyelt elemek: 1. Emocionális reakciók 2. Magabiztosság 3. Aktivitás 4. Relaxáció 5. Mozgás kontroll 6. A szituációra való figyelem 7. Mozgás kifejezés 8. Verbális kommunikáció Szociális szabályzás képessége El nyök: könny adminisztrálni, bármely szituációban elvégezhet Hátrányok: szubjektív, pl., nincs pontos leírási lehet ség, hogy mi a normális viselkedés

3_3_2_01 Videó torzítás Szerz : Michael Probst Célcsoport: étkezési problémákkal küzd k Cél: Hogy a betegek kijavítsák azt az eltorzított képet, amit önmagukról alkottak a képerny n, míg végre megfelel az a valóságnak Hogy felfedje a testméretet, amelyet éreznek, és amelyet szeretnének, és amit gondolnak, (tudnak), hogy mik. El nyök: életnagyságú képerny t alkalmaznak Hátrányok: technológia felszerelést igényel

106

3_3_2_02 Video konfrontáció Szerz : Michael Probst Célcsoport: étkezési problémákkal küzd k Cél: • •

Hogy lássák az étkezési problémákkal küzd emberek a problémájukat Szembesülni a valósággal

Leírás A videó konfrontáció a standard videó készítésb l áll a paciensr l, általában fürd ruhában, a gyógyítás kezdetén és fix id intervallumokban kés bb. A résztvev k (lehet leg a többi páciens társaságában) megnézik a felvételeket. A résztvev ezután kifejezi az érzéseit, amik felmerültek látva a videót, és aztán a másik csoport résztvev inek is lehet ségük van kifejteni az érzéseiket, és kérdéseket tehetnek fel. A rehabilitáció elvégzésekor (a korházból való elbocsátáskor) a legels és a legutolsó videókat megnézik és összehasonlítják. Lehetséges érzései az anorexiás pácienseknek ebben a pillanatban, az indifferencia, meglepettség, zavar, bizonytalanság, és félelem, elégedetlenség, undor, tagadás, szégyen, bels elégedettség

3_3_3 Önértékelö skálák A BAT (TESTVISELKEDÉSI TESZT) Szerz k: M. Probst, W. Vandereycken, H. Van Coppenolle &J. Vanderlinden, 1995 Célcsoport: étkezési problémákkal küzd n k Cél: • •

Mérjék a szubjektív testérzést és a saját teste felé való viselkedés A testméret elfogadásával kapcsolatos érzések felfedése, test elégedetlenség, pihenési faktor

Leírás: A BAT 20 elemb l áll, amelyek egy 6 pontos skálán (0-5) értékel k. A maximális teljes pont 100: a legmagasabb érték, a legatipikusabb testérzést ad. El nyök: Jó érvényessége van a létez kérd íveknek TEST ALAK KÉRD ÍV (BSQ) Szerz k: Cooper PJ., Taylor, Cooper Z.,& Fairburn, 1987 Célcsoport: étkezési problémákkal küzd n k Cél: Hogy mérje a nyugtalanságot a test alak és a túlsúlyérzéssel szemben

107

Leírás BSQ 34 darabból álló önjelentés mérése Tisztán differenciál a bulémiás páciensek és olyan n k között, akik étkezési problémákkal küzdenek. Magas értékek mutatják a negatívabb testviselkedést El ny: differenciál a nem klinikai páciensek és az anorexiásakat a bulémiás páciensekt l. ROSENBERG ÖNBECSÜLÉS SKÁLA (SES) Szerz : Dr. Morris Rosenberg Rosenberg önbecsülés skála, talán a legszélesebb körben használt önbecsülés mérés a szociológiai kutatásokban Célcsoport: korlátlan Cél Mérni a viselkedést saját értékek és globális önbecsülés figyelembevételével Leírás • Az eredeti skála az 1960-as években lett kifejlesztve és úgy osztályozták, mint a Guttman skálát. • Demonstrálja, mind az unidimenzionális és a két faktor struktúrát (önbizalom és az önsanyargatás) • Nagy megbízhatóság Miközben úgy lett tervezve, mint a Guttman skála, a SES most már a Likert skálához hasonlóan értékel. A 10 elemre egy 4 pontos skálán válaszolnak, nagyon egyetértek-t l, az egyáltalán nem értek egyet-ig ÖNLEÍRÁS KÉRD ÍV (SDQIII) Szerz : H. Marsh, 1989 Cél Az önkép mérése specifikus és globális területeken Célcsoport: kés i kamaszok és fiatal feln ttek Leírás Teoretikusan az önleírás Shavelson-féle többkép , hierarchikus modelljének teóriáján alapszik SDQ III egy 136 elemb l álló önjelent kérd ív 13 skálával: • Mérve 4 tudományos önleírást Verbális / matematika/probléma megoldás/általános tudomány • 8 nem tudományos terület Fizikai képességek/fizikai megjelenés/baráti kapcsolatok-azonos nem/baráti kapcsolatok-másik nem/szül vel való kapcsolat/emocionális stabilitás/ szinteség és megbízhatóság/spirituális értékek és vallás • Általános skála a Rosenberg önbecsülési skálából nyerve

108

A teljes értéket ugyancsak meg rzik, mert nyilvánvaló indikátor a teljes vagy általános önleírás. Mind a 13 SDQ III skála bizonyított a 10 és 12 elemek válaszain alapulva, fele negatívan- fogalmazott, hogy az elfogult válaszadást kizárja. Résztvev k értékelik a válaszaikat egy 8 pontos skálán: 1=biztosra hibás 8= tutira igaz

109

Fejezet 4: Intervenció 4_1 Pzichomotoros 4_1_1 Bevezetés A gyógytestnevelés egy olyan beavatkozás, amely kiszélesíti a szövetséges egészségügyi foglalkozások munkáját és a részvétel és a fizikai aktivitás életen át tartó fokozására, er sítésére fókuszál. A terápia meghatározható, egy szisztematikus szemléletként, amib l hasznos eredmények várhatók azon emberek számára, akik valamely rendellenességgel küzdenek. Számos európai országban a Pszichomotoros Terápia (PMT) kifejezés arra használatos, hogy meghatározzák azon kísérleteket, hogy, hogyan lehet fejleszteni a pszichoszociális funkciókat mozgáson és testérzékelésen keresztül, olyan embereknél, akik pszichológiai és pszichiátriai problémákkal küzdenek. A pszichomotoros terápiát olyan embereknek tervezték, akik pszichológia problémákkal küzdenek. Ez a terápia fontos része a kezelési keretnek. Ez azokra a pszichiátriás páciensekre vonatkozik, akik depresszióval, szorongással, táplálkozási zavarokkal, skizofréniával, demenciával, stb. küzdenek. A pszichomotoros terápia a fizikai aktivitás szisztematikus alkalmazása terápia formájában. Ez minden életkor számára hasznos lehet: gyerek, serdül , feln tt, id s. A PMT pozitív és elérhet aspektusokra koncentrál, hogy megszüntesse, vagy legalábbis csökkentse a személy problémáit. A mozgások számos adattal rendelkeznek, amelyek megmutatják a szoros kapcsolatot a mozgások, kifejezések és személyiség között. A f alapelvei a következ n alapszanak: • A terápia általános teóriái a pszichiátriában • A pszichiátriai problémák specifikus jellemz i • Specifikus pszichomotor diagnosztikus metódusok A PMT testi aktivitáson keresztül hatással van a pszichológiára, miközben befolyásolja az egész emocionális szférát, a fejl dését és szerepét az aktivitásban és a cél elérésére való törekvésében. A PMT helyreállítja az önbizalmat, és több egyensúlyt hoz az érzések, hozzáállás és a viselkedés közötti kapcsolatba. Stimuláló szerepet játszik, abban, hogy a személy megtanuljon megbarátkozni a feszült szituációkkal, és arra használja a mozgást, hogy konfrontálja a nem megoldatlan érzelmi élményekkel. A PMT-r l és a szakmai tréningekr l megtudhat többet, ha meglátogatja a következ Internet oldalakat: www.kuleuven.ac.be/thenapa/eduaction/pmt/index_pmt.htm www.pmtinfosite.nl/globe/globe-e.htm www.psychomot.org

4_1_2 PMT gyakorlat • • • • •

Fitness Sherborne módszer Gyógytestnevelési foglakozások PMT anorexiásoknak PMT demenciára 110

• PMT gyereknek fejl dési elmaradással

4_1_2_01 Fitnesz Fitnesz edzés, úgy ismert, mint egy effektív kisköltség stratégia, minimális veszélyekkel, ami a depressziós személyeknél használható önmagában vagy segédletként a gyógyítás tradicionális formái mellett. Megalkottak egy strukturált és individualizált pszichomotoros programot, ami fitnesz edzést használ, mint anti-depresszáns stratégia, a nem pszichotikus paciensek rehabilitációjába. A program céljai: • Fejleszteni az objektív és szubjektív állóképességet • A szorongás és a feszültség érzésének csökkentése • Sikerélmény nyújtása • Önkép fejl dése • Megtanítani az egyéneket, hogy aktívan keressék a megoldást • Segítsék a gyenge verbális képességekkel rendelkez egyéneket • Megel zzék visszatér depressziót A program kombinálja az er és állóképesség edzést, háromszor hetente.

4_1_2_02 Sherborne módszer A teória, mely megalapozza a Sherborne módszert, Rudolf Laban emberi mozgás analízisén alapul. Laban célja nem igazán az volt, hogy sikeres sportolókat faragjon a személyekb l, hanem hogy személyiséget fejlesszen, hogy növelje a potenciált, és hogy segítsen, hogy az emberek megértsék és megtapasztalják a lehet legszélesebb mozgástartományt. A gyakorlatokkal ebben a módszerben leginkább a tapasztalást vette célba, mintsem a feladatokat. A mozgás tapasztalás a gyermekek fejl désének is az alapja, de különösen fontosak azon gyermekek számára, akiknek speciális segítségre van szüksége. A Sherborne módszer a következ rendellenességben szenved gyerekeknél alkalmazható: • Mérsékelt tanulási nehézségek • Súlyos és többszörös tanulási nehézségek • Emocionális és viselkedési zavarok • Fizikai rendellenességek A két legfontosabb cél: Kapcsolatok fejlesztése Testi tudatosság fejlesztése

4_1_2_03 Gyógytestnevelési gyakorlatok A gyógytestnevelési gyakorlatok javíthatják az életmin séget: • •

Megtanít együttm ködni Növeli az állóképességi, fitnesz szintet 111

• • • •

Er síti a testet az önálló mozgásokhoz Lehet ségek teremtése a szocializációra Felhatalmazás érzését adja A test megértése

A GYAKORLATOK VÉGEZHET K BELS ÉS KÜLS TÉRBEN IS VAGY AKÁR VÍZBEN IS. AZ EDZ , VAGY A TERAPEUTA VEZETI A GYAKORLATOKAT SPECIÁLIS CÉLOKKAL, MINDEN EGYES EGYÉN SZÁMÁRA.

4_1_2_04 PMT anorexiára A PMT Anorexia Nervosa-ban szenved pácienseknek magába foglalja a pszichoterápia minden formáját, ami a testre fókuszál, hogy így fejlessze a pszichikus funkciókat. Ebben a szemléletben az egyének els dleges nem verbális tapasztalásokkal állnak szemben, amit meg lehet beszélni kés bb vagy máshol a kezelés ideje alatt. PMT gyakran használja a mozgási feladatokat, sportokat, játékokat, relaxációs technikákat és test kifejezéseket és felfedezéseket. A táplálkozási zavarok specifikus viselkedési példájából kiindulva, három lehetséges kezd pont lehet: • • •

Eltorzult testkép Hiperaktivitás Az önkontrol elvesztését l való félelem

A PMT direktbe tudja befolyásolni ezt a 3 faktort, 4 speciális célkit zésen dolgozva: 1. Újjáépíteni egy reális önképet 2. Megfékezni a hiperaktivitást, impulzusokat és a tenziót 3. Fejleszteni a szociális kézséget 4. Megtanulni hogyan élvezze a testét Létezik számos technika ezen célkit zések végrehajtásához. • Relaxáció és légzési gyakorlatok • Masszázs • Szerep játék • Fizikai aktivitás, sport, játékok • Tánc és kreatív mozgások • Szenzoros tudatosság edzése • Vezetett ábrázolás

4_1_2_05 PMT demenciára A fizikai aktivitás segíti a demenciában szenved embereket, hogy kommunikálni tudjanak, kapcsolatba lépjenek más emberekkel és ezáltal felülkerekedjenek a passzivitásukon. Ezért a PMT demenciára mindig csoportban végzend . A demenciával küzd embereknek nincs mimikájuk, sem érzelmeik. A PMT célja, hogy segítse ket szervesen részt venni a foglalkozásokban, és így megtapasztalják az örömöt és más érzéseket.

112

Az óra egy barátságos bemelegít feladattal kezd dik, hogy megismerjék egymást a résztvev k, és id t adjon mindenkinek, hogy kapcsolatot teremtsenek a csoporttal. Aztán a feladatok egy lendületesebb ütemet vesznek fel, edzve a motoros ellen rzést és dolgoztatva a memóriát és az orientációt más individuumok felé. A feladatok úgy lettek megtervezve, hogy stimulálják a csoport interakciókat. Az óra ugyancsak magába foglal egy csoportbeszélgetést, hogy ezzel is provokálják a kommunikációt az érzésekr l és tapasztalatokról a feladatok alatt, és hogy a páciensek értékeljék egymás teljesítményét. Minden résztvev bátorítva van, hogy levezessen egy feladatot, hogy magabiztosságot építsenek ki magukban és használják a beszélt nyelvet. A PMT igyekszik elhárítani az elkerülhetetlen degenerációt, amit a demencia okoz.

4_1_2_06 PMT fejl dési elmaradással rendelkez gyermekek számára BIZONYOS PMT PROGRAMOK NAGYON HASZNOSAK ADD-S, DCD-S HIPERKINETIKUS RENDELLENESSÉGGEL RENDELKEZ GYEREKEK SZÁMÁRA.

ÉS

Ezek a programok együttesen fókuszálnak az individuumra és környezetére, ezáltal a következ kön dolgoznak: • Szociális és emocionális viselkedés • Motoros viselkedés és percepció • Kongnitivitás • Kontextus Az intervenciós technikák mind specifikusak és nem specifikusak. Specifikusak: • Játékok és feladatok, amelyek szociális kézséget és csoport interakciót igényelnek • Interakció és jó kapcsolatépítés a terapeutával és a szül kkel • Gátlási feladat az irreleváns válaszokra • El segíteni az alap perceptuális készséget • Motoros kontrol • Viselkedés kontrol • Reakció tervezése és kontrolja • Másodlagos szimptómák redukálása • Konzultáció (szül k, tanárok) Nem specifikusak: • Móka és mozgás, hogy megszilárdítsuk a gyerek spontaneitását • Támogatás • A család felhatalmazása • Komplex sorozatok megvalósítása • Tónusok regulációja • Reális önkép • Motiváció • Reflexivitás • Csoport kohézió • Pozitív szociális válasz

113

Elmagyarázzák a feladatokat, és a gyerek elismétli azt, hogy jobb legyen az orientációja és felkészültsége ahhoz, hogy végrehajtsa a kit zött célokat, feladatokat. Megtanulják, hogyan kell várniuk és kooperálniuk, ezen felül pedig kifejlesztik a mentális képfeldolgozást. Megtanítják a gyerekeket, hogy hallgassanak magukra és figyeljék magukat. A legtöbb fejl dési elmaradással rendelkez gyerek, akik részt vesznek a PMT órákon, id r l id re, növelik az önbizalmukat és a képességet, hogy barátkozni tudjanak.

4_2 Rehabilitáció 4_2_1 Szív 4_2_1_01 Kardiális rehabilitáció •

Meghatározható: „Az intervenciók együttesen igénylik, hogy biztosítsák a legjobb lehetséges, fizikai, pszichológiai és szociális kondíciókat, így a szubakut, vagy krónikus szívbetegségben szenved páciensek saját erejükb l próbálják meg rizni, vagy visszaszerezni a lehet legnormálisabb lehetséges helyüket a társadalom életében.” (Randal, 1964; Task Forces ESC, 1991) • Ez magába foglal egy multidiszciplináris kezelést hosszabb id n keresztül. • A kardiális rehabilitáció három alrészre osztható a WHO szerint (habár néhány ország négyfázisú módszert használ)

4_2_1_02 Rehabilitációs fázisok Akut fázis (I): A diagnózis után, korai és progresszív kórházi kezelés, rizikó faktor ellen rzés és pontosabb meghatározás kezd dik. Ez a szemlélet csökkentette a komplikációkat, mert elkerüli az elnyúlt immobilizációs periódust szívinfarktus után. A rövidebb kórházi kezelés és a korai mobilizáció, csökkenti az aggodalmaskodást és megel zheti a sürg sségi hívásokat és a szükségtelen kórházi kezelést. Helyreállítási fázis (II): Az ambuláns rehabilitáció a klinikai teszttel kezd dik. Egy maximális vagy szimptóma limitált gyakorlatból álló teszttel és egy pszichoszociális vizsgálattal, 4 héttel az akut coronariás történés, vagy szív m tét után. A legfontosabb komponens a II fázisba a fizikai edzés, a rizikófaktor módosítás és tanulási programok, pszichoszociális tanácsadás, és ha szükséges, egyéni pszichológiai kezelés. A kardiális rehabilitációs csapat egy orvosból, terhelésélettanászból, terapeutából, gyógytornászból, szociális munkásból, pszichológusból, dietetikusból vagy táplálkozás szakért b l, és egy n vérb l áll. Fenntartási fázis (III): Ez a fázis folytatja a fenntartást és a másodlagos megel zést. A hangsúly a megfelel aktivitáson és a rizikó faktorok módosításán van.

fizikai

A sport aktivitás általában kevésbé klinikai környezetben történik (sport centrum, uszoda). A terapeuták és a trénerek jól képzettek a kardiológia területén, és az újraélesztési technikákban. 114

A páciensek szervezete fontos lehet ebben a környezetben, hiszen ez a gyakorlati szervet motiválja tagjait, hogy a terápiában maradjanak.

4_2_1_03 Fázis III: A Jó edzés példája HARPA (Szívbetegek) egy sport klub szívbeteg páciensek részére, akik befejezték a II. rehabilitációs fázist. A jól edzett csapat megfelel medikai felszereléssel van ellátva és mindig van egy sürg sségi terv készen. Úszás és aquaaerobic minden héten egyszer van. A f bb edzés, futásból, callisthenic-b l, talajgyakorlat, kosárlabdából és röplabdából áll, s heti kétszer van 1-2 órát. Minden feladat megszervezéséhez a HARPA a Leuven-i Katolikus Egyetem (Belgium) Testnevelési Karának infrastruktúráját használja. Más HARPA-szervezetek gyaloglásokat, sportnapokat, információs el adásokat szerveznek, a legújabb orvosi hírekr l kardiológia és véredény betegségek témájában, illetve újjáélesztési technikákról tartanak tanfolyamot az önként jelentkez páciensek és szociális munkások részére.

4_2_2 Tüd rehabilitáció A tüd rehabilitáció egyénre szabott multidiszciplináris programot tartalmaz, amely stabilizálja és visszaállítja a tüd betegség pszichológiáját, pszichopatológiáját, pontos diagnózis, terápia, emocionális támogatás és tanítás segítségével. Megkísérli visszaállítani a beteg tüd kondícióját a lehet legmagasabb kapacitásra, és javítani az élethelyzetét. A tüd rehabilitáció a következ kb l áll: • Fizikai gyakorlat • Légzési feladatok • Er ltetett kilégzés • Poszturális drainage • Kézi mellkasfal kompresszió • Perkusszió és vibráltatás A gyakorlatsor a következ kb l áll: • Interval edzés • Állóképességi edzés • Karkörzés • Lábkörzés • Sétálás Légzési és perifériás izomedzés: Irányelvek: Intenzitás- 55% - 90% maximális HR vagy 40-85% VO2max Id tartam- 20 és 60 perc között Frekvencia- 3-5x hetente Ellenállás és hajlékonyság edzés: 2-3x hetente

115

4_2_3 Járásmód Rehabilitáció Járásmód (kett s pedáljárás) sémája természetesen fejl dik ki az embereknél, de amint a neuromotoros rendszer megsérül, baleset, vagy valamilyen betegség következtében, egy nagyon nehéz és komplex feladattá válik, amit újra kell tanulni. Olyan veleszületett problémák, mint a cerebral palsy (agybénulás), szerzett ortopédiás és neurológiai problémák, mint a traumás agysérülés, cerebrovascularis baleset, gerincsérülés, csíp csere, reumás arthritis mind társulnak a járásmód sémák speciális edzésével. Járógépek használata, különösen, amelyek részleges testtámasztékkal is rendelkeznek újabban nagy érdekl désnek örvendnek a tudósok és a terapeuták körében. Ökológiai teórián alapulva úgy t nik, hogy a járógép mozgó felülete indukálja a kényszert, hogy el segítse a járási séma generációját. Egy ejt erny szer , felszerelve hámmal és csigával kompenzálja az egyensúlyveszteséget és a reflexek hiányát, ugyanakkor pedig támasztja a testet is. A járógép teljes kör járásedzést nyújt nagyon sok ismétléssel. A terápia kezdetén, két terapeuta segít a végtag mozgatásában (mellette ülve), súlyváltoztatással, csíp extenzióval és törzsemeléssel (mögötte állva). Egy másik mód arra, hogy elkezdjük a járásmód tanítását, a biciklizés. Ez vezeti az egyének lábát, stimulálja a primitív járás módokat. http://userpage.fu-berlin.de/~bhesse/e_index.html

4_3 Terápia 4_3_1 Tánc és mozgás A tánc, mint terápia az 1940-es években jelent meg a köztudatban. Petra Klein, táncterapeuta és pszichológus az alaptója a Nemzetközi Táncterápiás Intézetnek (IIDT), amit 1983-ban alapítottak Németországban és most Tenerifén van a központja. A Táncmozgás Terápia a mozgás és tánc pszichoterapeutás használata, amin keresztül egy személy kreatívan alkalmazhatja a módszert a további emocionális, kognitív, fizikai és szociális integrációban. Azokon a principumokon alapszik, ahol a mozgás reflektálja az egyén gondolkodását és érzéseit. Táncterápia segíti az embereket, hogy felfedezzék és újra felfedezzék saját magukat, hogy nagyobb öntudatosságot és egészséget érjenek el. Testkoordinációt növel és kontrolál, továbbá javítja az egyensúly érzéket. Ez egy nem verbális csoport szemlélet, ami mind csoportosan, mind egyénileg alkalmazott. EL NYEI • Növelt magabiztosság, önbizalom, személyes autonómia • Növeli és próbálja az adaptív barátkozási viselkedést • Segít kifejezni és rendszerezni az elsöpr érzéseket vagy gondolatokat • Maximalizálja a kommunikációs forrásokat • Teszteli a személy hatását másokra • Kezdeményezi a fizikai, emocionális és/vagy kognitív változásokat • Bizalmi kapcsolatot fejleszt

116

• •

Segíti, hogy a személy irányítsa az érzéseit, ami zavarná a tanulást. Er síti a szociális interakciókat

Tánc és mozgásterápia el nyös a következ problémákkal küzd személyeknek: • Szegényes identitás (testkép, önbizalom, szégyenl sség, szorongás) • Kapcsolati problémák • Szexuális, fizikai és/vagy érzelmi er szak áldozatai • Kognitív késések és/vagy neurológiai problémák • Pozitív test tudat • Szegényes düh kontroll • Kreativitás és játékosság hiánya • Szegényes probléma megoldás • Szegényes kommunikációs készség A tánc és mozgásterápia az egészségügyben, oktatásban és aszociális szervezeteknél is létezik, továbbá privát módon is. Ez egy olyan szolgáltatás, ami világszerte létezik. További jó és hasznos információkért érdemes meglátogatni a következ oldalt: http://www.artslynx.org/heal/dance.htm

4_3_2 Hidroterápia 4_3_2_01 Bevezetés Hidroterápia vagy Aquaterápia általában terápiás feladat a vízben, amelyben az alámerülés hatása kombinált a szisztematikusan alkalmazott feladatokkal (metódusokkal). Ezek a metódusok kézi segítséggel vagy anélkül történnek, és általánosan fókuszálnak egy vagy több problémára, amely a betegnél felmerül. (fájdalom, hipertónus, er veszteség, egyensúly probléma, aerob kondició hiánya, stb.) Az alámerülés fiziológiás stimulusai és ez a gyakorlat arra használatosak, hogy mind a rövid mind a hosszútávú terápiás effektusok meg legyenek egy fogyatékos biológiai rendszerében (általában a neurolocomotoros rendszerben) A fiziológiai stimulusok, amelyek a folyadék mechanikai és termál eredésének használata: • • • • •

hidrosztatikai nyomás felhajtó er viszkózus ellenállás hullámok h mérséklet

Habár a hidroterápiát már dokumentálták i.e. 2400-ban is, az aktív hidroterápia 1930 körül kezd dött Angliában, amikor a paralízisben szenved ket vízben edzették. A modern technikák fejl dése Halliwick Metódussal (1950) és a Bad Ragaz gy r vel (1955) kezd dött. Ma a hidroterápia egy elfogadott és populáris formája a különböz esetek gyógyításának, a kutatás fellendülésének köszönhet en. Növekv számú klinikai vizsgálatokat adtak ki könyvben. Látogass el: 117

http://www.seamine-de-rhumatologie.org http://www.ewac.nl http://www.arjo.com

4_3_2_02 Módszerek Bad Ragaz gy r módszer Halliwick conceptus Passzív relaxációs módszerek • Jahara technika • Watsu • Óceános újraegyensúlyozás • Vizimasszázs • Vizimozgás • Vizitánc • Hidrorelaxáció • Hullámzás Ai-Chi

4_3_2_03 Bad Ragaz Gy r Módszer A Bad Ragaz Gy r Módszer (BRRM) eredetileg 1950 körül alakult ki Németországban. Kezdetben arra használták, hogy er sítsék az izmokat szimpla egy dimenziós módon. A pacienseket belerakták egy úszó szerkezetbe és szupinált pozícióban dolgoztatták ket. A terapeuták korlátozták a mozgást, ahogy a páciensek haladtak a vízben. 1957-ben bemutatták a módszert a Bad Ragaz-i Egészség Spa Centrumban Svájcban. A 60-as évek elején, 3 dimenziós mintákat adtak a mozdulatokhoz a Prorprioceptív Neuromusculáris Facilitáció (PNF) ötletén alapulva. 1975-ben történtek további módosítások a módszerben és ezeket Beatrice Egger fizioterapeuta írta le. 1990-ben írt egy könyvet az Új BRRM-r l és a frissítések megvásárolhatók CD Rom-on. www.halliwick.net/cdrom.asp A BRRM céljai: • Izomer sítés és újra tanítás • Növekv mozgástér • Tónus redukció és relaxáció • A törzs stabilitásának és kiegyenesítésének javítása

4_3_2_04 Halliwick Koncepció A Halliwick Koncepció egy olyan szemléletmód a tanításban, amely különösen azokra fókuszál, akik fizikailag korlátozottak vagy tanulási nehézségekkel küzdenek: • •

Hogy részt vehessenek a vízi aktivitásokban Hogy függetlenül mozoghassanak a vízben 118

•

Hogy úszni tudjanak

Ez a módszer azon a véleményen alapszik, hogy a vízi mozgások jótékonyak az egészségre és a Halliwick Koncepció kiemeli az alapelemeket a vízi tudás tanulásához. A víziben való mozgás el nyei: • Fizikai • Személyes • Rekreációs • Szociális • Terapeutás A Halliwick Koncepció James McMillan (Anglia) által lett kifejlesztve 1950-ben, amikor bemutatta a 10-pont-programját. 1975 óta a koncepció kiterjedt a hidroterápiás technikákra is és speciális terápiás feladatokra is. A koncepció elterjedt a világon és következésképpen, 1944-ben a Nemzetközi Halliwick Szervezet megalakult Bad Ragaz-ban Svájcban. http://www.halliwick.org

4_3_2_05 Jahara technika Ez a módszer megtanítja a vízi tudatosságot. Jahara alapja a két alapvet elem megértésnek: 1. test mechanika 2. a víz fizikai kellékei Flexibilis úszó berendezés, amit 3. karnak neveznek, és arra használják, hogy a résztvev testének segítséget nyújtson. Ezzel er nélkül mozgathatja a pácienst a terapeuta és egyfajta könnyedséget generál. A gerinc finom és folyamatos trakciója expanziót eredményez és ellazítja a csont-izom rendszert. Jahara filozófiája a következ kben fogalmazható meg: • b vítés • segítség • er nékülözés • invizibilitás • adaptáció http://www.jahara.com

4_3_2_06 Watsu („WATer shiatSU”- ból származik) AZ 1980-AS ÉVEKBEN HAROLD DULL (USA), ZEN-SHIATSU MESTER, AKI SHIATSU STRECHINGET VÉGZETT MEDENCÉBEN, KIFEJLESZTETTE A WATSU MÓDSZERT. AZT TALÁLTA, HOGY E NYÚJTÓ MOZDULATOK KOMBINÁCIÓJA, ALKALMAZVA A SHIATSU

119

MASSZÁZST ÉS FINOM MOZDULATOKAT, MÉLY RELAXÁCIÓT OKOZHAT. EGYSZER EN CSAK AZT MONDJUK, HOGY A WATSU EGY ÚSZÓ MASSZÁZS. A terapeuta segítségével: A résztvev úszik kényelmesen egy nagy melegvizes medencében, miközben masszírozzák az izmait. • Az izületeket mobilizálják és a szöveteket megnyújtják. • Az energia utak kinyitottak és az egész testet finom mozgatjuk a vízben Gyógytornászok, masszázs terapeuták és egyéb terapeuták használják a következ k gyógyítására ezt a módszert: • Stressz • Krónikus hát fájdalom • Ortopédiai problémák • Lokomotoros problémák • Arthritis • Alvási nehézségek • Fibromyalgia • Egyes esetek velejárói A Watsu-t lehet kombinálni a szárazföldi Shiatsu, meditációs és egyéb (alternatív és keleti) technikákkal. Ma Watsu-t több mint 1000 képzett és hivatalosan elismert praktizáló alkalmazza 6 kontinensen, a következ helyen: • • •

Fürd k és otthoni medencék Kórházak és fizikoterápiás klinikák Szépségfarmok

4_3_2_07 Ai-Chi Ai-Chi egy aktív relaxációs terápiaforma, ami a Tai-Chi-b l származik A relaxáció lassú mozdulatok szériáján keresztül kombináljuk a légzési technikákkal. A progresszió a mozdulatok koreográfiájával érhet el. Ez egy kézi segítség nélküli technika, amelyek könnyen beépíthet k a közösségi programokba. Más technikák ugyancsak fókuszálnak a légzés, poszturális kontro és relaxáció kombinációjára: Wat-shi-gong; Aquatic Feldenkrais (http://www.feldenkrais.com) Aquatic Pilates és az el z ekben leírt Halliwick.

4_3_3 Lovas terápia Elsbet Bodtker (Norvégia) volt az els , aki a lovaglást ajánlotta terápiás módszerként az 1950-es években, és széles körben alkalmazták Németországban, az 1960-as években. A lovasterápia általában a következ betegségben szenved emberek száméra használatos: - CP - MR és DS - Autizmus - Spina Bifida 120

-

Izom disztrófia Diszlexia

A ló mozgása stimulálja a lovas egész testét: - Idegrendszert és az agyat - A propriocepciót (az izületi mozgásérzést) - A vesztibuláris rendszert (egyensúlyérzést) - Taktilis rendszert (a tapintási érzést) - Az olfaktorális rendszert (szaglási érzés) - A látást A ló tartása szerint a lovas gravitációs központja állandóan változik, s állandóan arra kényszeríti, hogy a nyereg közepében maradjon. Ehhez szükséges izommozgás és kontrol. A ló dinamikus mozgása (el re és hátra, fel és le, oldaltól oldalig) stimulálja a lovas idegrendszerét. Ez növeli az egyéni tudatosságot, hogy a teste hogy alkalmazkodik a környezethez. Az idegrendszer stimulációja javítja a nyelvhasználatot, a jobb tervezést és a motoros mozgások jobb végrehajtását egy sokkal spontánabb módon. Amikor a nyelvi és motoros képességek automatikusabbá válnak az idegrendszer hatékonyabb lesz, hogy feldolgozza és megszervezze a szenzoros inputot. Más el nyök, amelyek fejl déssel járnak a következ k: • Egyensúly • Poszturális kontrol • Test tudatosság • Vizuális percepció • Önbizalom • Mozgástartomány • Járásmód

4_3_4 Játék terápia A játék terápia a következ kb l áll: • Pszichoanalitikus terápia a beszédre fókuszálva • Felderíteni és kifejezni, amiben a gyereknek kell vezetnie nem a terapeutának. A játék terápia a gyerekeknél úgy m ködik a gyerekeknél, mint a tanácsadás, avagy pszichoterápia a feln tteknél. Nagyon jótékonya a gyerekek száméra, akik emocionális ill. kifejezésbeli problémákkal küzdenek. Pl. egy ADHD-s, autista, szelektív néma és más pszicho-szociális betegségben szenved gyerek, vagy aki er szak áldozata lett. A Gyermek és Játék terápiás nemzetközi Társaság az irányító testület http://www.bapt.uk.com További információkért látogassa meg a következ helyet: http://www.playtherapy.org

121

4_3_5 Visszapattanó terápia A visszapattanó terápia f leg Angliában és Németországban lett létrehozva az 1960as évek óta. Trampolin órák vehet k és a Német Aktionkreis Psychomotorik által igazolt terápiás módszerként léteznek. http://www.psychomotorik.com Az elasztikus részei a trampolin felszínének növelik a mozgás funkcióját és csökkentik az olyan egyénekben lév tónusosságot, akik olyan fogyatékos szenzomotoros és pszichológiai betegségekben szenvednek, mint az agysérülés, cisztikus fibrózis, CP, DCD, vakság és autizmus. A visszapattanó terápia a klinikai és poszt klinikai rehabilitáció hasznos gyógymódjának része, ha a baleset megel zési alapelveket betartják. A terápia feladatok szisztematikus sorozatából áll, amelyet megfelel en edzett sport tanárok, medikai pedagógusok és gyógytornászok végeznek. El nyök: • Jó alternatíva a futószalagon futáshoz • A biomechanikai stimulusok jelent sége, nagysága azonos nagyságú stressz esetén nagyobb trampolinon való ugráláskor, mint futáskor • Megnövekedett gravitációs stimulus, amely növeli a proprioceptív válaszadást. Megnövekedett er és egyensúly kontrol.

122

Fejezet 5: Sportok & szerveztek 5_1 Rekreáció 5_1_1 Szabadban • • • • • • •

Archery Camping Golf Orienteering Climbing Rappelling Off Road Wheelchair Cycling (ORWC)

5_1_1_01 Íjászat Az íjászat az egyik legrégibb olyan sportm vészet, amely még ma is él a K korszak óta! Lehet játszani: • zárt helységben vagy szabadban • csapatban vagy egyénileg • álló vagy ül helyzetben A résztvev k íjat használnak, amellyel a nyílvessz t a 10 koncentrikus körre osztott céltáblára lövik. A lövések pontszáma attól függ, hogy melyik koncentrikus körre landol a nyílvessz . A modernizált felszerelés lehet vé teszi, hogy az ujjak használata nélkül is l hessenek a résztvev k. Visit www.archery.org to find out more about this sport.

5_1_1_02 Kemping Az összes fontos felszereléssel együtt a kempingezés mindenki számára elérhet , az egyén kívánalmai szerint, az egyszer t l a luxusig. Kempingezni sátorban vagy lakókocsiban lehet. Az extra egyéni igényeknek nem szabad megállni anélkül, hogy a nagyszer környezetben alvást és a természetet ne fedeznénk fel.

5_1_1_03 Golf A golfot klubokban lehet gyakorolni, amely során a golyót a lyukba kell terelni. A hagyományos golfpályák 18 vagy 9 lyukkal rendelkeznek, de az egyén kérésének megfelel en lerövidíthet k. Ez a játék nagy kihívás, mivel precizitást és kiváló kéz- szem koordinációt igényel. A legfontosabb, hogy koncentráljunk a játékra, magasabb szinten pedig a táj látványa is nagy élvezetet jelent és a játék részévé válik.

123

5_1_1_04 Tájékozódás Jó mulatságot és kooperációs aktivitást egyaránt kínáló tájékozódást könnyen megszervezhetünk egy különlegesen complex környezetben. A természet és földrajz megismerésének szórakoztató és egészséges útja, mendemellett fizikai aktivitás is társul hozzá.

5_1_1_05 Mászás A mászás er t és technikai tudást kíván. A felszerelés általában kissé drága, habár számos klub falmászásra alkalmas területet is kínál mind fedett, mind nyitott területen.

5_1_1_06 Rappelling A rappellinghez nem sok mozgás kell, inkább az asszisztens dolgozik, aki a kötelet tartja! Amire viszont nagy szükség van az a bátorság ahhoz, hogy a csúcson túljussunk!

5_1_1_07 Off Road Kerekesszékes kerékpározás (ORWC) Az Alpokban több mint 200 erre kijelölt hely van. Lehet versenyszer en vagy hobbiszinten barátokkal, családdal m velni. Kenek javasolt? • Bárki, aki tud karral fékezni és irányítani • Legjobb két tars segítségével végezni, mivel a pályán vízszintes és emelked szakasz is van Sok új tanács született a kerekesszékes kerékpározás technikájával és fékezésével kapcsolatban. More information can be found on: http://ftt.free.fr

5_1_2 Fedett • • • • • • • • •

Aerobics Table Tennis Curling Darts Bowling Boccia Floor hockey Parachute Dancing

124

5_1_2_01 Aerobik Az aerobik a fittség elérésének nagyszer módszere és csak zenét igényel. Az oktatók egyre kreatívabbak és a tradicionális rutint egyre jobban befogadják, mindamellett rájöttek arra, hogy ül helyzetben is lehet gyakorolni. Az aerobik a koordináció és az id érzék fejlesztésének módszere.

5_1_2_02 Asztalitenisz Az asztalitenisz az 1880-as években Angliában indult hódítóútjára, akkoriban az ebédl asztalon dugóval játszották az üres percekben. Úttör ik úgy tekintettek sportjukra, mint könny id töltésre, egy kis flimflamra. A celluloid labdát az 1900-as években vezették be, majd ezután került a faüt re gumiborítás. A Nemzetközi Asztalitenisz Szövetséget (ITTF) 1926- ban alpították. A játékot egyéni vagy páros formában lehet játszani, és relative egyszer felszerelést igényel. A játék lényege egyszer és vonzó, egy üt vel kell a hálón átütni a labdát. Az asztaliteniszt csökkent motoros koordinációjú egyének is végezhetik.

5_1_2_03 Curling Curling állandó mozgást igényel. Népszer sége folyamatosan n . Számos útja van a curlingezésnek: versenyszer , szabadid sport szer , szociális jelleg szórakozás varátokkal, kollégákkal. A curlinget hagyományosan jégen játszák, bár más környezethez és felszereléshez is lehet adaptálni.

5_1_2_04 Darts (célbadobás) A célbadobás valahonnan a középkorból származik, amikor eltört nyilat dobtak egy 3-as körbe. Végs soron a tábla és a célbadobás egyre kidolgozottabbá vált és nemzeti és nemzetközi versenyeket is rendeztek bel le. A darts játéknak sok kreatív formája van, amely nagyon élvezetes, mindamellett úgy alakítható, hogy sérültek is élvezettel játszhassák. Ennek egy példája a fújó darts.

5_1_2_05 Bowling A bowling egy igazi társasági játék. Számos útja van annak, hogy hogyan adaptáljuk a felszereléseket, a felhajtót, a fogantyút, a golyót és az elektronikus vezérl rendszert.

5_1_2_06 Boccia A bocciát lehet egy az egy ellen, párban vagy három tagú csapatban játszani. A játék lényege, hogy a labdát a lehet legközelebb hozzuk a speciális cél-labdához. A játék úgy kezd dik, hogy a játékos a fehér target labdát bedobja a pályára. Az ellenfelek megpróbálják saját labdájukkal a lehet lejobban megközelíteni a target labdát.

125

Végezhet hobiszinten, versenyszer en vagy az iskolai tornaórán. A játék tervezést és stratégiát igényel, mivel a maximális pontszám elérésére kell törekedni és úgy helyezni a saját labdát. A kéz szem koordináció fejl dése szintén elérhet vele. A boccia egy olyan aktivitás, amely mindn korosztály számára élvezetes és sérültek is könnyen elsajátítják. A játék úgy alakítható, hogy azt könnyedén lehessen funkcionális sérültek számára is játszani. Súlyos mozgássérült egyének is részt vehetnek és magas szintre fejl dhetnek ebben a játékban.

5_1_2_07 Földhoki A földhoki a jégkorongból alakult ki. A csapatnak a kapussal együtt hat tagja van. A hokiüt és a korong mérete tetsz legesen változtatható, hogy az egyéni igényeket kielégítse.

5_1_2_08 Ejt erny zés Az ejt erny zést bemelegítésre vagy levezetésre lehet használni csapatjátékok, labdajátékok esetén. Végtelen ötletet lehet belecsempészni, mindamellett egy igen vonzó útja annak, hogy hogyan bírjuk rá az inaktív embereket az élvezetes mozgásra, az ejt erny zsinórjának tartására. http://www.teachingideas.co.uk/pe/parachute/contents.htm

5_1_2_09 Tánc A tánc az önkifejezés és társas érintkezés egyik formája. Mindenki tud táncolni akár állva, vagy kerekesszékkel. A kerekesszéses tánc különféle stílusokban végezhet , pl. társas tánc, néptánc, balett vagy modern tánc formájában. Ezen kívül más formák is ismertek, pl. a COMBI tánc (amikor a kerekesszékes nem sérülttel táncol) vagy a DUO – tánc (két kerekesszékes táncol egymással), Társas - tánc (kerekesszékes egyedül vagy másokkal táncol szabadon) és az Egyedüli tánc (a kerekesszékes egyedül táncol).

5_1_3 Vízi aktivitások • • • • • •

Kayaking Canoeing Water ski Sailing Activities Scuba diving

5_1_3_01 Kajak Megfelel felszereléssel a sérültek is kajakozhatnak egy arra alkalmas területen nem sérült párjukkal. A felszerelés módosítása a következ ket foglalja magában: • egy elmozdítható fels fedélzet a kiszállás megkönnyítésére • egy pár úszókar, amely az “edz keréknek” felel meg

126

• •

pedálos radio és radar kontroll a kormányzáshoz pánttal rögzíthet pedál

5_1_3_02 Kenu A kenuzást két ember végzi, de egyedül is kivitelezhet . A pedált az egyik oldalon használják leginkább az er sebb testfél oldalán. Különböz ül alkalmatosság tehet a kenuba, hogy az eltér szükségleteket.

5_1_3_03 Vízisí A vízisí egyre egyszer bbé válik az évek során sérültek esetén: •

A sí, amely leginkább táblára vagy térd - boardra hasonlít, nagy fejl désen ment keresztül, amely párnázott ülést és lábzsebet is tartalmaz.

Ez az egyik sportág a kevés közül, amelyet sérültek is zhetnek és amelyben a sérült nem sérülttel versenyezhet. • • •

Nehéz terepen is át lehet egyedül jutni. Vakvezetés nem szükséges. A m végtagokat kidobjuk a mólóról.

1986 – Vízisí Bizottság Sérülteknek (Norvégiában alapították) 1987 – els világbajnokság, amelyet Angliában rendeztek Visit the International Waterski Federation (IWSF) and www.waterskieame.org/disabled.htm Kategóriák: • Ül -sí • Egy amputált lábbal sielés • Sielés kar-sérüléssel • Látáskorlátozott sielés • Egyéb Versenyszámok: Szlalom / Tehnika / Ugrás

5_1_3_04 Vitorlázás “...nincs job érzés annál, minthogy ülünk a hajóban és átnézünk a kerekesszéken és látjuk az üres dokkot.” – mondja Chris Freeman, C4-5 quadriplegiával. Recreational sailing, A vitorlázni tanulók és haladók részére egyaránt kínál lehet séget ahhoz, hogy: • javítsuk a rehabilitációt • javítsuk az énhatékonyságot és a függetlenséget • építsünk hozzáértést és új képességet • növeljük nemcsak a sérültek, hanem családtagjaik, barátaik, egészségügyi ellátásban dolgozók élettapasztalatát.

127

IFDS, a Sérült Vitorlázás Nemzetközi Szervezete azért jött létre, hogy a sérültek vitorlázását népszer sítse szerte a világon: www.ifds.org AIMS sailing program: www.aimssailing.org Options for sailors with disabilities: www.footeprint.com/sailingweb

5_1_3_05 Aktivitások Végeláthatatlan választásokat rejtenek a vízi aktivitások és játékok. Az úszás óriási szabadságot és függetlenséget biztosít azok számára különösen, akiknek mozgása korlátozott a szárazföldön. Sok úszási segédeszköz létezik, amellyel függetlenséget biztosít és segítséget nyújt. Ezen kívül sokféle tárgy segít a mozgás kivitelezésében és a teljesítmény-motiváció létrehozásában.

5_1_3_06 Búvárkodás Még a mély tenger is mindenki számára elérhet . A víz mozgási szabadságot teremt mindazoknak, akiknek ez nem adatik meg a szárazföldön. A búvárkodást lehet üdül helyen, tavakban, tengerekben, de még úszómedencében is gyakorolni. A vízi világ megnyílik el ttünk. Létezik búvár bizonyítvány sérültek számára is. Visit: www.hsascuba.com www.ukddg.com

5_1_4 Tél Sílesiklás El ször mint rekreációs fizioterápiás módszert alkalmazták háborús veteránok részére. A második világháború után amputált lábú német és osztrák katonák döntöttek úgy, hogy nem adják fel kedvenc sportjukat. 1948

• az els dokumentált sérülteknek rendezett verseny Ausztriában • az els tanfolyam, amely sérült siel k számára volt hírdetve.

Ett l a dátumtól kezdve gyors fejl désen ment keresztül ez a sport, amelyben amputált és látáskárosodott sportolók vettek részt. • El ször két roved sílécet er sítettek a mankóhoz, így kezd dött a mozgássérültek modern síje. • Síbob (2 síléccel) kés bb született, de nagyobb volt a balesetveszély.

128

•

A monsí, vagy ül sí nagy áttörést jelentett, mivel lehet vé tette a súlyos mozgássérült emberek sielését is.

A technológia fontos szerepet játszik a sí fejlesztésében. Vannak speciális rögzít k, amellyekkel az ül sí hozzákapcsolható a sífelvonóhoz.

5_2 Verseny sportok 5_2_1 A Nemzetközi Paralimpiai Bizottság • • • • • • • •

IPC Current developments and Issues Members of IPC CP-ISRA IBSA INAS ISMWSF ISOD

5_2_1_01 IPC A Nemzetközi Paralimpiai Bizottság egy világszerte ismert szervezet, amely sérült sportolók számára alakult. IPC • • • •

1989-ben alapították egyik legnagyobb sportszervezet a világon: 161 tagállama van öt sérülés-specifikus nemzetközi sportszövetséggel eserny -szervezetek – minden sportágat és sérülést átölelnek Szervezi, felügyeli és koordinálja a Paralimpiai Játékokat és más versenyeket többszörösen sérült egyének számára

Link: http://www.paralympic.org

5_2_1_02 Jelenlegi fejlesztések és elemek A Nemzetközi Paralimpiai Szövetség (IPC) és a Nemzetközi Olimpiai Szövetség (IOC) közötti megegyezés acélból jött létre, hogy partnerkapcsolatot hozzon létre kölcsönös el nyökkel. Az IOC/IPC kulcselemei a következ k: Marketing: • Az IPC nemzetközi jogainak átvitele • További marketing lehet ség teremtés Média: • Médiaszereplés teremtés növelése • A szponzori érdekl dés felkeltése • Az IPC védjegy növelése A Játékok fejlesztése:• Egy szervez bizottság létrehozása a Paralimpiai és Olimpiai Játokokra •“Azonos” szabályok Fininszírozás: •A belép díj eltörlése sportolók számára és ingyenes szállás, utazás, ellátás biztosítása 129

• •

A Nemzetközi Paralimpiai Szövetségek ellátása Az IPC adminisztráció ellátása

A sportolók feladatai Minden országnak legyen egy képvisel je, aki a sportolók érdekeit közvetíti Magas elvárásaik legyenek önmagukkal és a Játékokkal szemben Motiváltak legyenek a legjobb eredmények elérésére A kvalifikációval és a csapatba választás kritériumaival tisztában legyenek Nézzenek szembe az akadályokkal és érjenek el az élsportolói szintre Élvezzék az egyenl esélyeket a Paralimpiai Játékokon keresztül A Paralimpiai Játékok értéke Gazdasági el nyök Infrastruktúra: Javuló építészeti átalakítások; Javuló szállítási feltéstelek; Javuló megértés a lakosság részér l Általános hatás: A lakosság hozzáállásának befolyásolása; Elvárások a jöv ben rendezett Játékok iránt: Teremtsen lehet séget; Emelje az elvárásokat; Gazdasági el nyök és felhatalmazás; Magasabb teljesítmény és job felszerelés elérése Fejl dés alapszinten További fejl dés keletkezik az alapszinten sportolók esetén Javít a nemzetek fejl désében és új sportágakat hoz létre, javítja a besorolási folyamatot

5_2_1_03 Az IPC tagjai 5_2_1_04 CP-ISRA: Agyi sérültek Nemzetközi Sportja és Rekreációs Szövetsége • • •

1978-ban alapították és alkotmányosították, amelyt Skóciában a Nemzetközi Játékokon fogadtak el. Mindazok számára alakult, akik cerebrális sérüléssel vagy ahhoz kapcsolódó neurológiai zavarral élnek. Egy világ, ahol agyi károsodottak vagy ahhoz kapcsolódó idegrendszeri zavarral rendelkez egyének sportolni tudnak, vagy ahhooz kapcsolódó rekreációs foglalkozáson vehetnek részt. Küldetésük, hogy el relendítse és fejlessze az anyagi ezközeit annak hogy az emberek az egész világon sportolhassanak vagy rekreációs tevékenységben vehessenek részt.

Érdekes tény, hogy a CP-ISRA az egyetle olyan ISOD, amelyik rekreációs szinten is fejleszteni kívánja a sportolói lehet ségeket. http://www.cpisra.org/

5_2_1_05 IBSA: Vakok Nemzetközi Sportszövetsége • • •

1981: megalakul Párizsban a Vakok Sportágának Kormányzó Testülete, és ismertté válik világszerte. Abból a meggy z désb l vezérelve, hogy a vak sportolók a küzd téren képesek legyenek bármely általuk felállított cél elérésére. azon fáradozik, hogy elismerést és elfogadtatást kapjanak a vakok számára kialakított sportágak a világ minden pontján. 130

•

Speciális hangsúlyt fektet a különböz szakmai specialitásoknak, tréningeknek fejlesztésére abból a célból, hogy a sportolók a lehet legtöbbet kihozhassák magukból az alpszintt l az élsportig .

Link: http://www.ibsa.es/

5_2_1_06 INAS-FID: Szellemileg sérültek Nemzetközi Szervezete • • •

1986-ban alapították acélból, hogy sportolási lehet séget biztosítsanak a szellemileg sérült egyének számára és nemzetközi mozgalmat hozzanak létre. 86 nemzet tartozik hozzá. vallja, hogy a szellemileg sérült személyeknek is joguk van a sportolásra azon a szinten, amelyiken képességeik és szükségleteik megkívánják.

Filozófiája a normalizáció szerepén alapul: a szellemileg visszamaradott személyek is tagjai a szervezetnek és ugyanazon jogokkal, lehet ségekkel és feladatokkal rendelkeznek mint mindenki más. Nem különlegesek, DE speciális szükségleteik vannak. A szellemileg sérült sportolók élsportolói szinten versenyeznek nemcsak azért hogy követni való példát mutassanak, hanem azért is, hogy segítsenek lerombolni az el ítéletet és tudatlanságot, amely a sérült egyének életét keseríti meg. Link: http://www.inas-fid.org/

5_2_1_07 ISMWSF: Nemzetközi Stoke Mandeville Kerekesszékes Sportszövetség TÖRTÉNELEM: 1945 Az angliai Stoke Mandeville Kórházban Sir Ludwig Guttmann alapította. volt a sportrehabilitáció egyesítésének úttör je. 1948 Stoke Mandeville Kerekesszékes Játékokat rendeztek a gerincvel sérült II. Világháborús veteránok részére. 1952 Holland sportolók csatlakoztak a versenyhez, így létrejött az els nemzetközi torna. 1960 A Római Olimpiai Játékok helyszínén az Olimpiával párhuzamosan rendeztek versenyt, ezért vonult be ez a datum a Paralimpiai Játékok kezdeteként a történelembe. Link: http://www.wsw.org.uk/

5_2_1_8 ISOD: Sérültek Nemzetközi Sportszervezete • • • •

1964: PÁRIZSBAN ALAPÍTOTTÁK AZOKNAK TEREMTVE EZZEL LEHET SÉGET, AKIK NEM TUDTAK EGYESÜLNI AZ ISMGF –EL (NEMZETKÖZI STOKE MANDEVILLE JÁTÉKOK SZERVEZETE). Az ISOD kezdeti célja az volt, hogy magába foglalja a jöv sérült sportolóit és mint koordináló szövetség funkcionáljon. Különféle sportprogram megszervezéséért felel s, pl. Les Autres. Aktív fejlesztéseket végez a sport, mint egész el nyeit tekintve. Különösen a sérültek sportjának fejlesztésére: - el készít nemzetközi tudnivalókat és általános ajánlatokat a sérültek sportprogramjaihoz való csatlakozási lehet ségekr l - Nemzetközi programokat hírdet tervez és koordinál

131

5_2_2 Paralimpia 5_2_2_01 Történelem A Paralimpiai Játékok olimpiai típusú megmérettetés, amelyt sérültek számára rendeznek. Mindig az Olimpiai Játékok évében és helyszínén kerül megrendezésre 1988 óta (a nyári Játékok) illetve 1992 óta (a téli Játékok). A Paralimpia a világ második legnagyobb sporteseménye. A paralimpiai mozgalom relative új, 1948-ban kezd dött, Sir Ludwig Guttmann rendezte az els Stoke Mandeville Játékokat gerincvel sérült II. Világháborús veteránok részére. Kés bb más sérült csoportok is saját szervezetet hoztak létre, amelyek számos eseményt és versenyt rendeztek. Id vel multi- sérülteknek rendezett versenyek is kialakultak: 1960 Olympic stílus játékok, amelyet el ször Rómában rendeztek, majd kés bb Paralimpiai Játékokká vált. 1976 A Torontói Paralimpiai Játékok alatt látás-korlátozott és a Les Autres csoport is részt vett. 1980 Paralimpiát rendeztek Arnhemben, Hollandiában, ahol amputáltak és agyi sérült sortolók is részt vettek. 1996 Az Atlantában rendezett Paralimpián szellemileg sérült sportolók is részt vettek. 2000 Sydneyben kötötték a megállapodást, mely szerint a Paralimpia helyszíne mindig az Olimpiai Játékok helyszínével egyezik meg. Paralimpia ma Mára a Paralimpia élsportolói eseménnyé vált hat különböz sérült csoportban. • Amputáltak • Vakok és látás-károsodottak • Agy-károsodottak • Paralízises sportolók • Les Autres • Intellektuálisan sérültek (még vita tárgyát képezik) A sportteljesítményekre fektetik a hangsúlyt és nem sérülésük mértékére.

5_2_2_02 Summer Sports: • • • • • • • • •

Archery Athletics Boccia Cycling Equestrian Fencing Goalball Judo Powerlifting

• Sailing • Shooting Football (5 a side, and 7 a side) • Swimming • Table Tennis • Wheelchair Basketball • Wheelchair Rugby • Wheelchair Tennis Volleyball

132

5_2_2_03 Winter sports • Alpine Skiing • Nordic Skiing

Ice Sledge Hockey Curling

5_2_3 Speciális Olimpia 5_2_3_01 Történelem Eunice Kennedy Shriver alapította 1968-ban USA-ban. A nemzetközi szervezet a mentálisan retardált egyének számára jött létre, hogy a sportolás és versenyzés örömén keresztül er sítse ket: • fizikális fittséget hozzon • produktív és elismert tagjai legyenek a társadalomnak A mentálisan retardált gyerekek és feln ttek részére éves felkészülés-verseny ciklust alakít ki: • 26 nyári és téli sportágban • 1 milliónál több résztvev nek • több mint 150 országban A SPECIÁLIS OLIMPIAI ESKÜ: "Hadd nyerjek. De ha nem tudok nyerni, engedd hogy bátorkodjam megkísérelni." Missziója: Lehet séget biztosítson a fizikai edzettség feljlesztésére, bátorságot demonstráljon, tapasztalatot nyújtson örömben és részvétben, lehet séget adjon, hogy ajándékot, szakértelmet cseréljenek és barátságokat kössenek a résztvev k más olimpiai résztvev kkel és más szervezetek tagjaival. Milyen el nyökhöz jut a speciális olimpián szerepl ? • fejl dik és javul fizikai állapota és motoros funkciója • n az önállósága, javul az énképe • mentális, szociális és szellemi érésen megy keresztül • élvezi a jutalmazást és barátságokat • új képességeket, tehetséget emellett az önkifejezés egyéb lehet ségét fedezi fel Ki vehet részt? • 8 éves vagy id sebb • hivatalos szakmai vélemény bizonyítja a következ ket: mentális retardáció, kognitív késés, amely a mérési protokoll szerint bizonyított szignifikáns tanulási és hangtani problémák, amelyek kognitív késésnek köszönhet k http://www.specialolympics.org

5_2_3_02 Sportágak • Alpesi sí, sífutás • Vízisport

• sí-gimnasztika • er emelés

133

• • • • • • • • •

Atlétika Tollaslabda Boccia Kosárlabda Bowling Lovaglás M korcsolya Földhoki Labdarúgás

• roller-sí • Softball • Asztalitenisz • csapat kézilabda • Tenisz • Röplabda • Hótalpazás • Gyorskorcsolya

5_2_4 Siketek Olimpiája 5_2_4_01 Történelem Az els hivatalos nemzetközi atlétikai versenyt siketek számára 1924-ben rendezték. Ezen versenyeknek három hivatalos nevük volt: 1. Nemzetközi Játékok Siketeknek, 1924-1965 (aka. Nemzetközi Csenjátékok) 2. Világjátékok Siketeknek, 1966-1999 (aka. Csend Világjátékok) 3. Deaflympia, 2000 A Nemzetközi Olimpiai Bizottság mindeddig elutasította a siketek esetén az olimpiai elnevezést. A Deaflimpiai Játékok négyévenként kerül megrendezésre. A Nyári és Téli Játékok kétévente váltják egymást. A Deflimpiai Játékok nem nemzetek között zajlik, mivel nincs nemzeti osztályozás az eredmények tekintetében. Online at: http://www.deaflympics.com http://www.ciss.org Ki jelentkezhet? A Deflimpián korlátozott létszámban részt vehetnek mindazok, akik: • siketek, amely legalább 55dB halláscsökkenést jelent • a CISS- tagállamok egyikének állampolgára • nem használ hallási segédeszközt vagy kürt-implantátumot egy versenyen sem A Deflimpiai céljai a következ k: • fizikális és mentális jóllét javítása • az élsportban való részvételben lehet séget teremt • négyévenként összehozza a világ sportolóit • hírdeti a CISS szabályokat világszerte, ezáltal er síti a globális jóakaratot a siketek társadalmában.

5_2_4_02 Sportágak • Atlétika • Tollaslabda • Kosárlabda

• Lövészet • Úszás • Asztalitenisz 134

• • • • •

Bowling Kerékpár Labdarúgás Kézilabda Tájékozódás

• • • •

Sielés (lesiklás) Sífutás Snowboard Jéghoki

• Tenisz • Röplabda • Vízilabda • Birkózás

135

Fejezet 6: Osztályozás 6_1 általános törvények 6_1_1 Mozgásfunkció A mozgásfunkciós rendszerek az egyéni versenyz ket különböz versenykategóriákba sorolják az egyén funkcionális képességeinek szintje szerint. Pl. Azon ellenfelekkel versenyeznek, akiknek mozgásfunkciós képességei hasonló szinten vannak. A legelterjedtebb besorolási rendszert a sportoló mozgásfunkciós képességei szerint alkotják meg. Pl. A test bizonyos részeinek mozgásterjedelme, izommunka hatékonysága és koordinációja. Az egyes rokkantsági csoportokon belül mozgásfunkciós osztályok különíthet k el, amelyek az egyén mozgáskorlátozottságának természetét veszik figyelembe. Sport Specifikus (Funkcionális) Osztályozó Rendszer: • Az alapgyakorlatok bemutatásának funkcionális képességén alapul . • A funkcionális képesség független a szakértelemt l és a sportoló edzését l. • Számos osztály sportágakon belül a sportspecifikus követelményeknek és a sportoló lehetséges funkcionális képességének megfelel en van meghatározva. Pl. az úszásban a funkcionális klasszifikációs rendszert használják A sport-specifikus rendszerek funkcionális természet ek, mert a sportmozgások bemutatásának képességére fókuszálnak. Azonban a klasszifikációs rendszernek funkcionálisnak kell lennie abban az esetben ha nem sportág szerinti a beosztás. A terminus “Funkcionális Osztályozás” a következ ket foglalja magába: • orvosi vizsgálatot, amely megállapítja, hogy a sportoló rendelkezik-e minimális rokkantsággal vagy annak sportági kritériumaival. • a sportoló megfigyelését aktivitás közben A besorolást szakképzett, tapasztalattal rendelkez orvosok végzik. A besorolási rendszereket általánosságban a mozgássérült sport használja, amelyeket egy vagy annál több szempont szerint alakítanak ki az alábbiak közül: • a sportoló mozgás-korlátozottságának súlyossága és természete • a sportoló mozgásfunkcióinak képessége a sportmozgások kivitelezéséhez • a sportoló teljesítménye el z versenyeken

6_1_2 Orvosi rendszerezés Az orvosi besoroláson belül, a sportoló azon sportolóval versenyez, akinek ugyanolyan szint mozgáskorlátozottsága van. Az orvosi elnevezés rávilágít arra a rendszerre, amely anatómiai és élettani különbségeket vesz figyelembe. Pl. Az atlétika az orvosi besorolási rendszert használja.

136

A rokkantság-specifikus rendszer legf bb kritikája az, hogy ugyanaz az egy klasszifikációs rendszer nem m ködik egyformán jól minden sportágban. • A mérhet változóknak nem egyforma a sportteljesítményre kifejtett hatása. • Túl sok osztály eredményez, amely befolyásolja a verseny vezetését és attraktivitását. (érmek áradata indul meg a túl sok kategória miatt egy sportágon belül). Történetileg, orvos és rehabilitációs specialista foglalkozott el ször azzal, hogy sportolási lehet séget biztosítson mozgássérültek részére és arra buzdította ket, hogy kezdjenek el sportolni. Jóllehet azáltal, hogy az orvosi diagnosis a figyelem el terébe került, ahhoz vezetett, hogy megszaporodtak a besorolások, különösen a mozgássérült egyéni versenysportokban. A besorolás orvosi megközelítése nem teszi lehet vé, hogy különféle mozgáskorlátozottságot és funkcionális különbségeket összekombináljon. Az anatómiai alapú besorolási rendszer alapján, a fizikailag sérültek az alábbiak szerint vannak osztályozva: • Nyolc osztály a gerincvel sérült kerekesszékes egyéni sportolók esetén. • Kilenc osztály a láb-amputált egyéni kerekesszékes vagy álló egyéni sportolók részére. • Hat osztály az ortopédiai mozgáskorlátozottságban szenved egyéni versenyz k esetén, akik “A többiek” elnevezés alá esnek ás kerekesszékben vagy állva versenyeznek. • Három osztály a látáskorlátozott egyéni versenyz k részére. Jelenleg csak a látáskorlátozott csoport használja az orvosi –alapú vizsgálatot a versenycsoport eldöntésére. Látáskorlátozott (vak): • látásvizsgálat alapján van osztályozva – a sportoló teljesen vak • három kategória különíthet el: • B1: kevesebb, mint 3/200 Snellen pontban (vakság) • B2: 3/200 -tól 10/200-ig Snellen pontban • B3: valódi vakság 20/200 a Snellen pontban

6_2 Sportok 6_2_1 Atlétika Osztályozás Hat f kategória különíthet el az orvosi besorolás alapján. • • •

Cerebralis palsia Amputált végtag Siketség

• Kerekesszék • Látáskorlátozott • Tanult mozgáskorlátozottság

Ezen kategóriákon belül szubkategóriák különíthet k el, amelyeket osztályoknak neveznek. T= Track versenyek F= Field versenyek A szám jelzi a mozgáskorlátozottság kiterjedését; minél alacsonyabb a szám, annál kiterjedtebb a korlátozottság.

137

CEREBRAL PALSY CLASSES F32 Limitált mozgáskontroll T33/F33 Teljes fels test er a fels végtagokon, a kerekesszék hajtása akadálymentes, mindkét kar és láb vagy ugyanazon kar és láb érintettsége. T34/F34 Jó funkcionális er a comb vagy a törzs minimális mozgáskorlátozottságával vagy kontroll problémával, a lábak érintettségével. T35/F35 Segédeszköz használata megengedett, enyhe egyensúlyvesztés, amely az egyik alsó lábszárra vagy mindkét lábra és egy karra lokalizálódik. T36/F36 Sétál és fut segédeszköz nélkül, egyensúly-, és motoros kontroll problémái vannak. T37/F37 Jó funkcionális képességek a test domináns oldalán, amely az azonos oldali kart és lábat érinti. T38/F38 Minimális érintettség jelentkezhet az alsó végtagokon, az azonos oldali karon és lábon, egy láb egyensúlyzavara figyelhet meg. AMPUTEE CLASSES A besorolás annak függvénye, hogy melyik testrész kerül amputálásra és milyen fokban. T42 Egyik térd felett, alsó és fels végtag amputáció, minimum korlátozottság mellett. T43 Mindkét térd alatt, alsó és fels végtag amputáció, a dobókéz normális m ködése mellett. T44 Mindkét térd alatt, alsó és fels végtag amputáció, közepesen csökkent funkcióval az egyik vagy mindkét végtagon. T45 Mindkét könyök felett, mindkét könyök alatt. T46 Egyik könyök felett, egyik könyök alatti fels végtag amputáció, a dobókar normális funkciója. F42 F43 F44 F45 F46

Egyik könyök felett, alsó és fels végtag-amputáció, a dodókar funkciója normális. Mindkét könyök felett vagy alsó és fels végtag amputáció. Egyik könyök felett, alsó és fels végtag amputáció, a dobókéz normál funkciója. Mindkét könyök felett, mindkét könyök alatt. Az egyik könyök felett, vagy könyök alatt, fels végtagi funkcióval a dobókarban.

TÖRPENÖVÉS T40/F40 WHEELCHAIR CLASSES A képességek mértékét l függ en T51 Tenyerét használja a kerekesszék tolásához, lehetséges vállgyengeség mellett. T52 A tolóer a könyök nyújtásából származik. T53 Normális fels végtag m ködés, a törsz nem aktív. T54 Fejl désben elmaradott törzsmozgás, törzshasználat az irányításhoz, dupla térd alatti amputáció. F51 Nincs mozgás a nem dobó karban, lehetséges vállgyengeség. F52 Nehézségek a fogásban a nem dobó karon. F53 A nem dobó kar közel teljes fogási képessége. F54 Nincs egyensúly ülés közben. F55 Jó-közepes ülési képesség. F56 Jó egyensúlyozás a hátra-el re mozgásnál, jó törzsfordítás. F57 Jó mozgások el re-hátra, általában egy oldalra (oldalról oldalra mozgások). F58 Standard izomer minden végtagon, amely nem lépi túl a 70 pontot.

138

BLIND T11/F11 T12/F12 T13/F13

Teljesen vak. Látáskorlátozott. Kismérték látáscsökkenés.

TANULT ROKKANTSÁG Az atlétikai szövetség még nem döntött a helyénvalóságáról.

6_2_2 Kosárlabda A funkcionális besorolás egyik világosan követhet példája a kerekesszékes kosárlabda. A kerekesszékes kosárlabda szervez i a funkcionális, sport-specifikus besorolási rendszer fejlesztésének vezet egyéniségei voltak. Ez a rendszer képessé teszi a mozgássérülteket a kerekesszékes kosárlabda meccseken való részvételre. A jelen játékos osztályozási rendszer kerekesszékes kosárlabdában 1982-ben, Dr. Horst Strohkendl által született. Célja az volt, hogy • • •

csökkentse az orvosi stigmát, amely az osztályozáshoz kapcsolódik, ezáltal a növeli a kerekesszékes kosárlabdázó kompetenciáját a mozgásban, értelmezze és alkalmazhatóvá tegye a sportágat, biztosítson egyenl játéklehet séget minden résztvev nek függetlenül a rokkantság súlyossági fokától.

A funkcionális besorolás azonosítja a játékos akcióképességét és szakértelmi erejét és figyelembe veszi a kerekesszék által kínált edzhet ségi tartományt és teljesítményt. A kerekesszékes játékos aktuális besorolása a sportoló mérk zés és edzés alatti teljesítményét l függ, amelyet osztályozó szakemberek végeznek. A kerekesszékes kosárlabdázók öt osztályba sorolhatók (1, 2, 3, 4, 4.5). A legtöbb sportoló besorolható ezen öt osztályba, jóllehet vannak kivételek és határesetek ahol a körülmények fél ponttal enyhítik a klasszifikáció használatát. Ezért a sportolók a következ osztályokba sorolhatók: 1, 1.5, 2, 2.5, 3, 3.5, 4, 4.5. Az öt játékos pontértékét összeadják. A kapott pontérték nem érheti el a 14 pontot bármely nemzetközi verseny adott idényében.

6_2_3 Északi Sí Az Északi sít az 1984-ben rendezett Paralimpián mutatták be a szánkóhasználatával. Az ül –sí-szánt fokozatosan fejlesztették ki, majd 1994-re a Játékok idejére véglegesítették, és rendeztek bel le versenyt. A besorolási pontrendszer finomítása Másik fontos fejl dés az új %-os rendszer bemutatásában volt, amely lehet vé tette, hogy olyan sportolók is mérk zzenek egymással, akiknek képességeik eltér szinten voltak.

139

Hagyomány szerint a paralimpikonok csak az azonos osztályaba tartozókkal versenyeztek. Ezt az új rendszert el ször az USA-ban fejlesztették ki és használták el ször, amely új %-os rendszerhez vezetett, a SUPERCUP – format –hoz, ahogy eredetileg nevezték. A %-os besorolást el ször 1998-ban Naganoban, a Paralimpiai Játékokon használták. A KLASSZIFIKÁCIÓS RENDSZER Kategóriák: Ül -sí

álló

látáskorlátozott

A kategóriák mindegyike egyéni osztályokra tagolódik, amelyek a funkcionális képességek szerint különítik el a sportolókat. Akkor lehet egy osztályból választani a versenyz ket, ha legalább 4 résztvev versenyez 4 különböz országból. Ha a feltétel nem valósul meg, akkor más osztályokkal kombinálják. A biatlonnak és a hosszú távú versenyeknek 3 kategória-rendszere van. A roved-, és középtávú versenyeknél az egyéni klasszifikációs rendszer szerint történik a besorolás. 1.

2.

3.

Standing: A legtöbb versenyz nek végtaghiánya van, térd alatti, vagy feletti végtagamputáció, illetve könyök feletti vagy alatti végtagamputáció. Ez a kategória hat individuális osztállyal jellemezhet : LW2, LW3, LW4, LW5/7, LW6/8 and LW9. Sit-ski: A versenyz k szánkón ülnek, amely egy speciálisan kialakított szék, melyhez egy pár sílécet kapcsolnak. A versenyz k két rúddal hajtják magukat el re. Ebbe a kategóriába az also végtagi mozgáskorlátozottság tartozik. A versenyz k három egyéni osztályba sorolhatók: LW10, LW11 és LW12. Visually Impaired: Minden Nord sí versenyen kísér segíti a sportolókat. A kísér közvetlenül a versenyz el tt megy és irányítja beszéddel vagy radio segítségével az összes pályaváltozásról, beleértve a sarkokat, emelked ket, lejt ket. Ez a kategória három egyéni osztállyal jellemezhet : B1, B2, and B3.

A biatlon versenyeken egy akusztikus rendszer irányítja a látáskorlátozott sportolót a cél felé. Minden versenyen a kísér t is éremmel jutalmazzák.

140

OSZTÁLYOK B1: A fényérzékelés teljes hiányától a fényérzékelésig terjed. Képtelen a kéz alakját felismerni függetlenül a távolságtól és iránytól. B2: A kéz alakjának felismer -képességét l a 2/60 –as látásélességig és/vagy a vizuális mez kisebb, mint 5 fok. B3: A 2/60 –as vagy afeletti látásélességt l a 6/60 -asig és/vagy 5-20 fokos vizuális mez ig. LW2: Súlyos fokú mozgáskorlátozottság az egyik also végtagban, 2 sível és bottal versenyzés. LW3: Mindkét alsó végtag mozgáskorlátozottsága, 2 sível és bottal versenyzés. LW4: Mindkét alsó végtag mozgáskorlátozottsága, 2 sível és bottal versenyzés. LW5/7: Mindkét fels végtag mozgáskorlátozottsága, 2 sível versenyzés. A rokkantság olyan mérték , hogy a bot használata lehetetlen. LW6/8: Egyik fels végtag mozgáskorlátozottsága, 2 sível, egy bottal versenyzés. A rokkantság olyan mérték , hogy csak egy botot tud használni. LW9: Fels -, és alsóvégtagi mozgáskorlátozottság kombinációja, a felszerelés választható a versenyz által. LW10: Alsóvégtagi mozgáskorlátozottság, nincs funkcionális ül -egyensúly. LW11: Alsóvégtagi mozgáskorlátozottság, gyenge ül egyensúly. LW12: Alsóvégtagi mozgáskorlátozottság, jó ül egyensúly. A SZÁZALÉKOS RENDSZER Szabályozott id formula, amely a versenyz helyezésének és teljesítményének meghatározására vállalkozik: a százalékot úgy kapjuk, hogy az egyén legf bb mozgáskorlátozottságának osztályát megszorozzuk az aktuális versenyid vel.

6_2_4 Úszás Az úszás az 1960-as els Római Paralimpiai Játékok óta része az olimpiai programnak n k és férfiak számára egyaránt. A funkcionális klasszifikációs rendszerrel elérhet az egyenl és hiteles versenyzés. A rendszer arra törekszik, hogy összekapcsolja a mozgáskorlátozottság fokát a potenciális úszóteljesítménnyel. Az úszás az egyetlen sportág, amely funkcionális rendszert használ az amputáció ténye, agyi károsodás (koordináció, mozgáskorlátozottság), gerincvel sérülés, végtaggyengeség vagy paralízis bármely végtagkombinációban, és egyéb korlátozottság figyelembe vétele mellett . A besoroló csapat következ kb l áll: • 1 orvosból • 1 technikai szakemberb l A szárazföldi és vízi teszt, valamint a verseny alatti megfigyelés alkotja a besorolási folyamatot. A versenyz knek részt kell venni mindenben és kooperálni kell a tesztelés minden fázisában, ahhoz hogy a besorolás megtörténhessen. A besorolási folyamat “pad-tesztet” tartalmaz, amely az izomfunkció, koordináció, mozgásterjedelem és/vagy a végtaghosszúság kerül elbírálás alá a sportoló rokkantságának természetét figyelembe véve. A besorolás alatt elbírálás alá kerül a rajtolás, mellúszás és fordulás kivitelezése.

141

A szárazföldi “pad-teszten” kapott pontszám segíti a bírálót a szint megítélésében, az úszásteszt a végs döntést hivatott megkönnyíteni. Az osztályozók és technikai tanácsadók csapatban dolgoznak annak érdekében, hogy a verseny zavartalan legyen . http://www.ipcswimming.org/mainframe.htm ÚSZÓK LOCO-MOTOR KORLÁTOZÁSSAL [amputáltak, agykárosodottak, les autres, gerincvel sérültek és gyermekbénulásban szenved k] Gyorsban, hátúszásban és pillangóban versenyeznek, S1 jelenti a legsúlyosabb, S10 a leggyengébb fokú mozgáskorlátozottságot . Mellúszásban ezek a sportolók SB1 -t l SB9 –ig terjed osztályokban versenyeznek. Medley úszók SM1 -t l SM10 –ig versenyeznek A látáskorlátozott sportolók az S11- ben versenyeznek abban az esetben, ha a sportoló egyáltalán nem lát, S13-ig terjed a súlyossági fokozat, amely enyhe látáscsökkenést jelöl. Csökkent értelmi képesség ek az S14 osztályban úsznak. (Jelenleg az INAS-FID sportolók az IPC felfüggesztése alatt állnak.)

142

8. fejezet 8_1_1_01.rtf Mindennapi életvezetés Sok fogyatékos ember képes az önálló életvezetésre, és csak nagyon kevés segítségre van szüksége a mindennapos feladatok ellátásához. Másoknak állandó szükségük van például kerekesszék, vakvezet kutya avagy m végtag használatára. A SPECIALIZÁLT ESZKÖZÖK TERÜLETÉN TAPASZTALT FEJL DÉS NAGYBAN SEGÍTETT A FOGYATÉKOS EMBEREKNEK FÜGGETLENSÉGÜK ELÉRÉSÉBEN, A SZOCIÁLIS KORLÁTOK LEBONTÁSÁBAN. A REKREÁCIÓS ÉS SZABADID S TEVÉKENYSÉGEKBEN VALÓ RÉSZVÉTEL ALAPVET AZ ÜL ÉLETMÓD KÁROS KÖVETKEZMÉNYEINEK FELSZÁMOLÁSÁBAN A JÓ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT MEG RZÉSÉBEN. SAJNÁLATOS MÓDON MANAPSÁG MÉG MINDIG JELEN VANNAK A FOGYATÉKOSOK MINDENNAPJAIBAN NEHÉZSÉGET OKOZÓ TÉNYEZ K, ÚGYMINT: MEGFELEL KÖZLEKEDÉSI ESZKÖZÖK, FELVONÓK VAGY BEJÁRATOK. Ezek módosítására, átalakítására van szükség a min ségi környezet kialakításához. Az átalakítás maga nemcsak az épületek és a közlekedés változtatására kell vonatkozzon, hanem a szociális interakciókra is, úgy, hogy a fogyatékos és sérült emberek méltósággal és tisztelettel legyenek kezelve. Amennyiben egy fogyatékos és/vagy sérüIt személy lehet séget keres új kihívások, fittsége megteremtése, versenyszer tevékenyég végzése vagy relaxáció, szociális interakció formájában, lényeges, hogy ne csak maguk a tevékenységek színterei, hanem maguk a tevékenységek is hozzáférhet ek legyenek. 8_1_2_00.rtf Sport •

Sportági technikák és felszerelés

•

Kézi meghajtású kerékpár

•

Petra kerékpár

•

Vitorlázás

8_1_2_01.rtf Sportági technikák és felszerelés Noha a sporttevékenységek egyre szélesebb köre elérhet vagy hozzáférhet a megváltozott igényekkel él k számára, a teljes hozzáférhet séget akadályozó körülmények néhol még mindig fenn állnak. A hozzáférhet séget az egyes sportágak végzéséhez szükséges, átalakított felszerelések könnyítik meg. Például: Speciális felszerelések, mint például a támasztékkal használt mono-sík, és a beül k, tették hozzáférhet vé a téli sportokat. A sportági technika és felszerelés az alábbiak szerint változik: A sportág jellege A fogyatékosság és/vagy sérülés típusa és mértéke Az egyén képzettségi és edzettségi foka

143

Egyéni igények A megfelel sportfelszerelések rendelkezésre állása különösen fontos a jöv versenyz i számára. Ez lehet m végtag,, versenyzésre alkalmas kerekesszék, különböz kerékpárok, vagy átalakított íjász felszerelés, az eszközöket az egyes versenyz igényeihez kell igazítani. Az eszközöket akár házilag, akár speciális laboratóriumok segítségével lehet átalakítani. A legfontosabb, hogy teljes mértékben illeszkedjék a versenyz höz, aki biztonságosan tudja használni azt. Az eszközök átalakítása terjedhet a teljesen egyszer t l (a markolat szélességének, hosszúságának, vagy anyagának megváltoztatása) a bonyolultig (m végtag vagy kerekesszék tervezése) is. 8_1_2_02.rtf Kézi meghajtású kerékpár Kézi meghajtású kerékpár használatával azok számára is elérhet vé válik a kerékpársport, akik csak korlátozott mértékben tudják használni alsó végtagjaikat. A kézi meghajtású kerékpárokat három kerékkel szerelik szemben a megszokott kétkerek kialakítással, így a használóiknak csak a fels testüket kell igénybe venniük a meghajtásához, és az egyidej kormányzáshoz, miközben az egyensúlyozásra nem kell különösebb gondot fordítaniuk. Manapság világszerte mind többen élvezik ennek a sporttevékenységnek a szépségeit a paralimpikonoktól kezdve azokig, akik csak szabadid sportként zik. 8_1_2_03.rtf Petra kerékpár A Petra kerékpár a háromkerek kerékpár módosított változata, speciálisan a gyors el rehaladás biztosítása érdekében. A Petra különleges kormányszerkezetének és kerékméreteinek köszönhet en nagyon könnyedén halad és megtartja az irányt függetlenül attól, hogy homokos, kavicsos vagy füves talajról van szó. A könny és stabil haladás még a súlyosan sérült emberek számára is biztosítja a mozgás lehet ségét. Függetlenül attól, hogy hol használják a Petrát, megszünteti az edzés, a tanulás és a játék között létez falakat. Egyidej leg jelenthet közlekedési eszközt, terápiás vagy oktató eszközt, sport és a szabadid eltöltésére szolgáló eszközt. Noha a mozgásmintája nem minden esetben egyezik meg a normális járáséval, avagy futáséval, az általános mozgásélmény és az ez által megszerzett fittség a sportoló egyén javát szolgálja. 8_1_2_04.rtf Vitorlázás A technikai fejl dés legújabb eredményei és az innovatív tervezés segítségével lehet ség nyílik a fogyatékosságok széles körével rendelkez vitorlázók számára – beleértve a quadriplégiát és a paraplégiát, a vakságot, az izom dystrophyát, a sclerosis multiplexet, az amputációt, survivors of stroke, rák, a központi idegrendszer sérülését és az agyvérzést, a poliót, stb. – hogy bármely méret vitorlás hajó legénységének aktív tagjai lehessenek. Fogyatékos vitorlázók számára újonnan tervezett és konstruált eszközök:

144

•

6-Way Power kormányos ülés ergonómikus és biztos ülést nyújt minden kormányosnak, épeknek és fogyatékkal rendelkez knek egyaránt. Súlyos fogyatékossággal-sérüléssel rendelkez k – mint pl. quadriplégek – az ülés beállítható az automatikus “level-seating” üzemmódba. Ekkor az ülés automatikusan beállítja önmagát függ leges állásba, ezzel is megtartva a kormányos függ leges ül helyzetét, a hajó d lésszögét l függetlenül.

•

Whitlock “Cobra” kormányszerkezet könny és érzékeny kormányzást biztosít nagy kormánylapát esetén

•

Hordozható legénységi ülés funkcionális ülést biztosít minden, egyensúlyozási képességében érintett hajózónak, miközben a reá háruló feladatokat elláthatják a fedélzeten

•

Személyi lift a hajókabin tengerviszonyoktól független elérhet ségét biztosítja a hajózók számára

Link: http://www.martin16.com http://www.aimssailing.org 8_1_3_00.rtf Kerekesszékek A technológiai fejl dés nagymértékben növelte a versenypályán és az azon kívül elérhet teljesítményt. A kerékpározásban folytatott kutatások eredményei amelyeket a kerekesszékek területén alkalmaztak drámai változásokat hoztak. Mindezek eredménye képen különböz kerékméretek és meghajtó keretek, állítható felület és d lésszög ülések jelentek meg. A kerekesszékek gazdaságos mozgatásával kapcsolatos vizsgálatokat folytattak in terms of rim átmér , “csapásszám”, ülésmagasság, sportági technika, sebesség, a sérülés mértéke, és versenyszám (sprint vs. távolsági). Az eredmények az egyes – fent említett - változók közötti interakciók és az “emberi tényez ” függvényében variálnak. A kerekesszékek tömegének csökkenésével, továbbá az ülésmagasság, a kerék d lésszöge, a meghajtó keret méretek egyéni beállításának lehet ségével, a teljesítmények nagy mértékben megn ttek az elmúlt években. A kerekesszék hajtássebessége bizonyítottan inkább a gyors csapásszámmal mint a nagy csapáshosszal van összefüggésben. A sport kerekesszékek könnyebb anyagokból készülnek miközben az áramvonalasság és a gördül képesség is el térbe kerülnek. A verseny-kerekesszék mérete, súlya és magassága általában a használójához van igazítva. Az ülés konfigurációja az adott testhez van alakítva. Szivacsos felületek, párnák segítenek a felfekvések elkerülésében. Napjaink versenyz i a sportáguknak megfelel en specializált kerekesszékeket használnak; néhány motorral hajtott, néhány utcai versenyekre lett kialakítva, és néhány az egyes tevékenységek igényei szerint lett átalakítva, mint a kerekesszékes kosárlabda, a quad rugby, vagy a tenisz. 8_1_4_01.rtf Speciális segédeszközök

145

M végtagok A speciális felszerelések, mint a m kar vagy a m láb, nemcsak a dizájn és a funkcionalitás területén, hanem a tömeget és az esztétikumot tekintve is óriásit fejl dtek. Az rtechnológia megjelent a sportpályákon. A különböz m végtagok könnyebbek, er sebbek és hajlékonyabbak lettek. Gyakran titán ötvözetb l készülnek, melyet repül gépek építésénél használnak, vagy üvegszál és fém kombináció alkotja ket. A versenyz k igényei szerint jól illeszked , és az épek eredményeit megközelít teljesítményre képes m végtagokat gyártanak. Olyan anyagok, mint a szilikon és uretán, megnövelték a végtagok és a m végtagok közötti illeszkedés kényelmét. Ezek az anyagok csökkentik az ütközési er hatásokat és a súrlódást, megnövelik a komfort érzést és a rugalmas kapcsolatot. A technikai fejl dés ellenére továbbra is problémát jelentenek a futók számára az üvegszálas m lábakban kialakuló törések, valamint a rosszul illeszked m végtagok okozta lágy szövet sérülések. 8_1_4_02.rtf Speciális segédeszközök Speciális eszközök a rehabilitációban: Lokomotoros terápia A futószalagon végzett terápia, avagy lokomotoros terápia, amely lehet vé teszi a tehermentesítést is, új perspektívákat nyit a járás rehabilitálásában. A Locomat nev új eszközt, mint automatikus járássegít berendezést alkották meg. A futószalagon önálló járásra képtelen páciensek lábmozgását segíti el . A Locomat elektromos meghajtású othotikus segédeszköz, amely csíp részb l és két lábból áll. Mindegyik orthotikus láb külön csíp és térd meghajtással rendelkezik. Továbbá, köszönhet en az eszköz automatikus m ködésének, a terapeuták megszabadulhatnak a komoly fizikai megterhelést l, valamint egyidej leg lehet ségük nyílik több páciens kezelésére is. Link: http://www.hocoma.ch 8_1_4_03.rtf Speciális segédeszközök Speciális segédeszközök a felmérésben Zebris járáselemz rendszer A Win Gait rendszer különböz mérési lehet ségeket biztosít a járáselemzésben: az egyoldali alsó végtag vizsgálattól a kétoldali teljes test vizsgálatig A járáselemzést elvégezhetjük futószalagon vagy a padlón. Az adatrögzítési távolság nagymértékben megnövelhet megfelel telemetries rendszerrel Egyidej EMG és nyomásviszonyokra vonatkozó adatrögzítés is elvégezhet nyomásérzékel betétek és platform segítségével 8_2_1_01.rtf Közlekedés 146

Tömegközlekedés Tömegközlekedést a lakosság sokszín igényeihez kell alakítani (hozzáférhet ), ki kell elégíteni a közlekedési igényeket (hatékony), a környezethez kell illeszteni (környezetbarát) és hosszú távon m köd képesnek kell lennie. A közlekedés akadályozottsága az egyik legnagyobb gondja a fogyatékossággal él embereknek. Az akadálymentesített közlekedési rendszerek tervezésekor figyelembe kell venni, hogy a megtenni kívánt intézkedések függnek a környezeti lehet ségekt l, valamint a közlekedési eszközökt l is (busz, vonat, metró, stb.). A tömegközlekedési eszközök esetében: • a felszállást mindenki számára tegyék lehet vé; • alacsony padlószintje vagy rámpa biztosítsa a járm re való fel- és az arról történ leszállást, függetlenül a fizikai képességek szintjét l; • rendelkezzenek különleges igényekkel rendelkez utasok számára fenntartott helyekkel; • legyenek felszerelve integrált audiovizuális rendszerrel amely automatikusan biztosít az utasok számára információt; • amennyiben a járm rendelkezik mellékhelyiséggel (pl. vonat), a lehet legtágasabb kialakítás és csúszóajtók felszerelése kívánatos. 8_2_1_02.rtf Közlekedés Épített környezet tervezése A tömegközlekedés állomásainak és megállóhelyeinek is mindenki számára hozzáférhet eknek kell lenniük. Ezeket: • • • •

utcaszinti bejáratokkal, vagy kis lejtés rámpákkal; akadálymentesített liftekkel; audiovizuális információs táblákkal - menetrendek, útirányok és megállóhely számok - ; mindenki számára biztonságos felszállást biztosító – a járm vek és a járdaszegély között kis távolságot tartó - beállókkal; • a jegykiadó automatákat megfelel magasságban elhelyezett gombokkal, hangos, írott és Braille információkkal kell ellátni.

A parkolókban elegend helyet kell kialakítani a megváltozott igényekkel él k számára. Amennyiben a parkolóhelyek épületen belül helyezkednek el, úgy a talajszinti helyeket ezen személyek számára kell fenntartani. A gyalogos közlekedés tereit kis lejtés rámpákkal kell kialakítani a megközelíthet ség érdekében. A közlekedési lámpákat a látássérültek biztonsága érdekében hangjelz vel kell felszerelni. 8_2_2_01.rtf

147

Sportlétesítmények Sportlétesítmények építésének általános követelményei A sportlétesítményeknek hozzáférhet eknek kell lenniük, függetlenül attól, hogy új építés ek, vagy átalakítottak. A létesítményekben a f bejáratnak, az öltöz knek és a termeknek egy szinten kellene elhelyezkedniük. Az épületeken belüli akadálymentesítésnek megvannak az általános szabályai. Ezek között említhetjük: Bejárati ajtók: könnyen nyithatónak kell lenniük, lehet ség szerint automata ajtókat kell felszerelni. Recepciós pult: mind az álló, mind pedig a kerekesszéket használó vendégek igényeit ki kell elégítenie. A kerekesszéket használók számára az ideális pultmagasság 750-800 mm. Liftek: a megszokottnál nagyobb bels mérettel kell rendelkezniük, valamint a kapcsoló gombokat mind a kerekesszéket használók, mind pedig az álló helyzetben utazó vakok számára megfelel en kell kialakítani és elhelyezni Lépcs k: egyenes kialakításúaknak és megfelel en elüt szín szegély nek kell lenniük Folyosók: minden veszélyt és akadályt jelent tényez t l mentesen kell kialakítani úgy, hogy kell távolság álljon rendelkezésre a kerekesszékkel és egyéb segédeszközökkel közleked k számára . A falakon kapaszkodókat kell elhelyezni a nehezen mozgók, vagy egyensúlyozási problémákkal küzd k részére. WC: a közös terekben és az öltöz kben a WC-knek mindig hozzáférhet eknek kell lenniük. Megfelel helyet kell biztosítani a kerekesszékkel történ mozgáshoz, hogy az ül két elölr l vagy oldalról igénybe lehessen venni. Az ül ke mindkét oldalán felhajtható kapaszkodóknak kell lenniük. Öltöz k: tágas bels terekkel kell kialakítani. Felülést segít kapaszkodókat kell szerelni a falakra különböz magasságokban. A zárható tárolószekrényeket szintén különböz magasságokban kell elhelyezni. 8_2_2_02.rtf Sportlétesítmények Speciális átalakítások Úszómedence: alacsony lépcs kkel és korlátokkal kell felszerelni mindkét oldalon, valamint platform lifttel, amely víznyomással m ködik. Konditerem és felszerelései: A konditermet a sportcsarnokkal egy szinten kell kialakítani, avagy rámpával, lifttel megközelíthet nek kell lennie. Az eszközöknek hozzáférhet eknek és önálló használatra alkalmasnak kell lenniük a különböz fogyatékosságokkal rendelkez személyek számára. (pl. súlyzók Braille írással ellátva a látássérültek részére, vagy leszerelhet ülések hogy kerekesszékkel is hozzáférhet ek legyenek).

148

Táncterem: a kerekesszéket használók számára nagyobb hely biztosítása szükséges egy normál táncteremnél. A hangosítóberendezésnek kerekesszékb l is kezelhet nek kell lennie. Hallássérültek részére zárt indukciós rendszer kiépítésével válik tisztán hallhatóvá a zene. Lovarda: fedett helyet kell kialakítani a kerekesszékek tárolására. A lóraszállást rámpa vagy állvány segítségével kell lehet vé tenni. A biztonságos és kellemes lovagláshoz nyugodt vérmérséklet ló és szakképzett segít személyzet igénybevétele ajánlott. 8_2_3_00.rtf Jogalkotás A jogalkotás a törvények el készítési és beiktatási folyamatát jelenti a helyi, állami és nemzeti szinteken. A jogalkotás folyamata szorosan kapcsolódik a pénzügyekhez hiszen a törvényeket nem lehet alkalmazni megfelel forrás hiányában. Az emberi jogok kérdése nemzetközi összefogást igényel, mely jogok szószólói és rz i földrajzi és kulturális határokon átível en fejtenek ki konstruktív befolyást. Egyre növekv számú országban fogadnak el olyan törvényeket, amelyek a fogyatékkal él k számára kedvez ek. A jogalkotás eredménye képen büntethet vé válik a fogyatékkal él kkel szemben kifejtett direkt/indirekt diszkrimináció, megteremti az esélyegyenl ség feltételeinek kialakításához szükséges egységes és átfogó kereteket, valamint az ezek alkalmazásához szükséges feltételeket. Eljárási szabályok megalkotásával sietteti a fogyatékkal él k teljes kör társadalmi integrációját. Hozzájárul a meghozott szabályok érvényre juttatásához, valamint lehet séget nyújt a törvényt megszeg k elleni határozott fellépésre. •

Európai országok akadálymentesítésre vonatkozó törvényei

•

Európai kezdeményezések

8_2_3_01.rtf Európai országok akadálymentesítésre vonatkozó törvényei Az európai országok akadálymentesítésre vonatkozó törvényei nagy mértékben különböznek alkalmazási területüket és szerkezetüket tekintve. (Accessibility Legislation in Europe, Status report). Néhány országban az akadálymentesség fogalma még mindig nincsen következetesen meghatározva, avagy kezelve sem. Sok helyütt különböz jogszabályi területeken, összehangolatlanul jelenik meg (építésügy, szállítás, gyártási szabványok, szociálpolitika). Ennek a helyzetnek két negatív hatása van: •

•

Az akadálymenteség kérdése nincs globálisan megközelítve, a kormányzatok és az államigazgatás napirendjében a lista alján foglal helyet, és kizárólagosan mint technikai, “sztenderd-alapú” kérdésként van kezelve, gyakran kizárólagosan a kerekesszéket használók szempontjait figyelembe véve Az információ, a figyelem felkeltése és a végrehajtás különböz szervek között oszlik meg anélkül, hogy közös szemlélet kialakulna, amely káros hatással van a hatékony szabályozási keretek kialakítására

8_2_3_02.rtf Európai kezdeményezések 149

Az akadálymentesség kérdése régóta nagy hangsúllyal szerepel az Európai Unió (EU) politikai napirendjén. Az évek során számos állásfoglalás született amelyek el segítették az átfogó – minden részletre kiterjed - politikai nyilatkozatok, technikai szabályok és el írások megszületését. Kezdeményezések az EU-ban: • Az Európai Bizottság kommunikációja “The Social Integration of Disabled People – A Framework for the Development of Community Action” (A fogyatékkal él k szociális integrációja); 1981 november; és Resolution from the Council of Ministries, 1981 december A két kezdeményezés egy “integrált program” kialakítását támogatta, amelyben helyi projektek szerepeltek a fogyatékkal él k teljes kör és aktív életvezetésére vonatkozóan, az akadálymentesítést is beleértve •

HELIOS programok (HELIOS I, 1988 és HELIOS II, 1993) a független életvezetés megvalósítását célzó projekteket támogatott, beleértve a középületek akadálymentesítését is

•

Towards Barrier free Europe for People with Disabilities, 2000, (A fogyatékkal él k számára korlátok nélküli Európa megteremtése)- mind az EU mind pedig a nemzeti kormányok szintjén összehangolt megközelítést javasolt a vezérelvek kialakítása területén

Globális szinten, az Egyesült Nemzetek Szervezete egy Ad Hoc Bizottságot hozott létre 2001-ben, hogy áttekintsék a “fogyatékkal él k jogait és méltóságát támogató, véd , átfogó nemzetközi megállapodásra vonatkozó javaslatokat”, amelyek sorába az épített környezet akadálymentessége is beletartozik Link: http://www.sre.gob.mx/discapacidad/whatrights.htm

150

Fejezet 9: Társadalmi környezet 9_1 Attitüd 9_1_1 Kifejezések A nemzetközi m ködési, sérülési és egészségügyi osztályba sorolás javított változata, amit ICF-nek rövidítenek (WHO, 2001) [lásd “Concepts” a fels menüben] úgy magyarázza a részvételi megkötéseket, mint problémákat, amellyel az egyén találkozhat az élethelyzetek megléte vagy kiszélesítése közben, megromlott testi funkcionális vagy strukturális és kontextuális faktorok következtében. A személyi változók, ugyanúgy, mint a környezeti változók, beleértve a testi, szociális és attit d környezetet, amelyben az emberek élnek és leélik életüket, adja a kontextuális faktort. Az attit d általános definíciója: “ egy ötlet érzelmekkel, amellyel el vételezik akciók egy csoportját a társadalmi helyzet egy kifejezett csoportjára.” (Triandis, 1971) Ez a meghatározás tartalmazza mindhárom összetev t, amelyek tipikus meghatározásai a sérültek felé irányuló attit dnek, beleértve a kognitív, affektív és viselkedési attribútumokat (Antonak & Livneh, 1988; Tripp & Sherrill, 1991). •

• •

A kognitív attribútumok azzal a sztereotípiával kapcsolatosak, ahol a sérült egyénnek állandó segítségre van szüksége, nem képes élvezni az életet, szomorú, stb. Egy példa az állításra, amely az attit d kognitív aspektusát mutatja: “A sérült gyerekeknek sok segítségre van szükségük ahhoz, hogy megtegyenek dolgokat.” Az affektív attribútumok érzelmi reakciókat jelentenek, mint például aggodalom, sajnálat, rosszkedv ség, stb. Egy példa, mely mutatja az érzelmi viszonyulást: “Sajnálom a sérült embereket.” A viselkedési attribútumok a tettrekészség vagy korlátozottság, hogy sérült egyénekkel legyen kapcsolatban. Kifejezések, amelyek ezt az álláspontot fejezik ki: “Megpróbálok távol maradni a sérült személyt l; Nem alkalmazhatok egy sérült személyt, túl sokat lesz beteg.”

9_1_1 Definició 9_1_1_01 tások a gyógytestnevelés területen Az attit d egy nagyon fontos része a sportnak. Az eddigi kutatások az attit d területén az alábbiakra fókuszált: • Tanári és kisegít tanári attit d a sérült egyének testmozgása iránt • Vezet i attit d a sérült gyerekek testmozgása iránt • Sérült gyermekek attit d vizsgálata az inklúzív testmozgás iránt A nemiség kérdése szinte névtelenül lett lejegyezve, mint szignifikáns változó minden részvételi kategóriában. N i szakemberek, vezet k és sérült egyének sokkal pozitívabb hozzáállást mutatnak a részvételt tekintve, mint a férfiak. El zetes tapasztalat sérült egyénekkel, valamint gyógytestnevelési kurzusokon való részvétel hasznos lehet a sérült egyének iránti attit d javításában. A szakemberek és vezet k attit djére irányuló tanulmányok nagy része mennyiségi kutatást tartalmaz, csak 1 olyan van, amely min ségi szempontból vizsgálja ket. Európában egy nem régi kérd ív (január 2 – február 6, 2001) több, mint 16000 egyént kérdezett meg (Euro barometer 54,2) amellyel az európaiak tudását és hozzáállását vizsgáltak az inklúzióhoz és a sérült egyénekhez. Úgy t nik, hogy a túlnyomó 151

többség (97%) szeretne valamit tenni annak érdekében, hogy jobb integráció valósuljon meg. Az európaiak több, mint 80%-a kényelmesen érezné magát, ha a szomszédja, a munkatársa és f nöke kerekesszékben ülne.

9_1_2 Kutatások a gyógytestnevelés területén A THENAPA project keretében megvalósult kutatások nemrégiben kimutatták: • A nemzeti szinten megtörtént legális intézményi elemzések számos nehézséget teremtettek a legális keretek kialakításában. Eltér problémák léptek fel a speciális oktatás törvényi szabályozását illet en. • Az inklúzió vagy integrált oktatás alap vagy teljes támogatottsága létezik minden európai országban. • Általában a legális keretek nemzeti szinten olyan módon vannak felépítve, hogy a speciális szükséglet gyerekeknek széles körben biztosít oktatási lehet séget, de a hangsúly azon van, hogy a speciális oktatás minimális lehet séget biztosít a testnevelésben vagy testmozgásban való részvételre. Összegzésként ajánlott volt, hogy a nemzeti legális kereteknek garantálni, biztosítani kell, hogy a testnevelés vagy gyógytestnevelés a speciális szükséglet gyerekek részére a nemzeti oktatásszervezés, tantervfejlesztés és iskolai szervezetek része legyen. (THENAPA, 2003)

9_1_3 Elméletek Az elméletek, tények, állítások vagy tervek csoportja, amelyek egy központi téma körül szisztematikusan helyezkednek el. Az elméleteket arra használjuk, hogy megmagyarázzunk, értelmezzünk vagy feltételezzünk bizonyos megjelenéseket vagy jelenségeket. A tudás robbanás meglehet sen lehetetlenné tette, hogy emlékezzünk arra a sokmillió apró elkülönült információ részecskére, amely már eddig is összegy lt. A kapcsolódó tények és ötletek elméletben történ szintézise segít jobban megérteni a világot és el segíti a probléma megoldását (Sherrill, 1993). • Kapcsolat elmélet • Okkal történ akció és tervezett viselkedés elmélet • Kognitív disszonancia elmélet

9_1_3_01 Kapcsolat elmélet Ez az egyik legszélesebben alkalmazott elméleti megközelítés a szakemberek és vezet k sérült emberek felé kifejezett attit djének vizsgálatában (Allport, 1954). Allport meghatározta azokat a feltételeket, amelyek szükségesek a hatékony csoportbeli kapcsolatokhoz: • A csoportoknak egyenl jogokkal kell rendelkezniük. • A csoportoknak egy közös cél érdekében kell együtt dolgozniuk. • Csoporton belüli kooperáció megléte. • A csoportokat intézményileg támogatni kell a hatóságoknak, törvényeknek vagy a vásárlásnak, mivel ezek adják meg az elfogadási normákat. Manapság a kapcsolat elméletet nem csak arra használjak, hogy az embereket összehozzák, hanem az integrációhoz is, amely a pozitív attit d kialakulását segíti tervezett interakciós tapasztalatokkal és pontosan megtervezett környezettel (Horne, 1985: Jones, 19840). Az egyének közötti kapcsolat lecsökkentheti az el ítéleteket és sztereotípiákat, ha óvatosan szerkesztett és alkalmazott (Sherrill, 1998).

152

9_1_3_02 Okkal történ akció és tervezett viselkedés elmélete Az okkal történ akció elmélete (TRA; Ajzen & Fishbein, 1980) vagy ennek jogutódja a tervezett viselkedés elmélete (TPB; Ajzen, 1985) egy másik közkedvelt csoportja a testnevel tanári attit d eltér eszközeinek vizsgálata a sérültek felé (PEATH II; Rizzo, 1984), testnevel tanárok attit d vizsgálata sérültek oktatását tekintve (PEATH III; Rizzo & Vispoel, 1991) vagy vízi oktatók hite az inklúzióban (AIBTI; Conaster, Block &Gansender, 2002). Ezek az eszközök olyan állításokat használnak, amelyben a tanulók egy meghatározott részét speciális jelz vel illetik. PEATIDIII 3 különböz f területr l tartalmaz állításokat (Folsum-Meek & Rizzo, 2002): 1. sérült gyerekek oktatásának eredménye (pl: sérült gyerekek elfogadása vezet k által, annak a lehet sége, hogy a sérült gyerek megzavarja az osztály harmóniáját). 2. tanulók tanulási folyamatára van hatással (pl: megtanulni, hogyan kell együtt dolgozni célok elérése érdekében, a sérült gyerekek kellemesebb önarcképének fejlesztése). 3. Több egyetemi, tanulmányi el készület szükséges (pl: nem megfelel képzések.

9_1_3_03 Kognitív disszonancia elmélete A kognitív disszonancia elmélet (CDT; Festinger, 1957) egy másik lehetséges elmélet az attit d változás megmagyarázására. A kognitív disszonancia a mentális állapotot hangsúlyozza, amelyben az emberek úgy érzik, tesznek valamit, vagy olyan élményük van, amely nem illik más véleményükhöz, amelyet eddig gondoltak. CDT feltételezi, hogy amikor disszonancia van, változnia kell valaminek ahhoz, hogy ezt megszüntessük és el hívjuk a mentális állapothangsúlyt. Annak érdekében, hogy a disszonanciát megszüntessék az egyének: • A disszonáns hitek fontosságát lecsökkentik. • Több egybehangzó hitet alkalmaznak, hogy a disszonáns hitet kiiktassák. • Megváltoztatják a disszonáns hiteket, és így már nem ellentmondó.

9_1_4 Gyakorlati figyelembevétel • • • • •

Általános áttekintés A társadalmi környezet tartalmi elemzése Társadalmi akadályok Társadalmi könnyítés Európai legalizáció és ajánlások az inklúziót illet en

9_1_4_01 Általános áttekintés Az attit d változásáról szóló gyakorlat orientált szakirodalom (Petty, Priester & Wegener, 1994; Yuker, 1987; Zimbardo & Leippe, 1991) a következ 3 m ködési modellt ajánlja: • • •

Kognitív megközelítése a sérülésnek pl: kór lapok Viselkedéstani megközelítés, amely közvetlen kapcsolatot teremt a sérült egyénekkel, mint egy kioldógomb, hogy elmozdítsa a korlátokat. Affektív-érzelmi megközelítés, jelentésteljes tapasztalatok együttese (szimulációk), amely alapul szolgál az empátia és a társadalmi elfogadottság fejlesztéséhez. Egy kés bbi megközelítés 153

szimulációkat (bizonyos tevékenységek tettetése) fogad el, mint egy f eszköz, hogy könnyítse az attit d változást. A szimuláció egy csoportos tevékenység, amelyben a feladatokat szimulált sérülési feltételek mellett kell teljesíteni. Ha hozzáért módon kihallgatott és felügyelt, a szimuláció egy olyan lehet séget kínál, amelyben mind a viselkedési, kognitív és érzelmi reakciók megfigyelhet k, így beleértvén az összes f változót, amelyet az attit d-változás megkövetel (Florian & Kehat, 1987). Gyakorlati szimulációk leírása elérhet a következ web címen: http://web.macam98.ac.il/~shayke/thenapa/structure/htm

9_1_4_02 A társadalmi környezet tartalmi elemzése Az ICF taxonómia alapján [lásd ‘FOGALMAK a fels menüben] úgy t nik, hogy az egyéni és környezeti attribútumoknak közvetett funkciója van a beavatkozás eredményének alakulásában, mely minden egyes gyógytestnevelési megközelítésnél más és más lehet (oktatás, élsport, rehabilitáció, rekreáció). Például, ha egy gyerek inklúzív környezetben gyakorolja a testmozgást lehet, hogy megtapasztalja a hatalmi társadalmi összehasonlítást, de lehet, hogy nem, amely nagyban függ a tanárok és vezet k visszajelzését l. Az olyan megjegyzések, mint “te nem vagy jó”; “nem szeretem t választani a csapatomba” egyértelm en egy elutasító társadalmi környezetet mutat, ahol a gyereknek igen kevés alkalma lesz sikeresnek éreznie magát és nem lesz boldog a teljesítményével. Ezek a fajta tényez k a részvét akadályát jelentik. A támogató visszajelzések, úgy mint, “gyere és legyél a csapattársam”; “szeretnek veled játszani”; “csatlakozhatom hozzád egy körre (a kerekesszéken)” részvételt serkent k.

9_1_4_03 Társadalmi akadályok Vezet k A következ k példák a vezet k interakcióira, amelyek gátló tényez k lehetnek a korlátolt képesség gyerekeknél: • • • • • • •

Nevetés azon a gyereken, aki nem találta el a célt, a labdát, elesik az akadályban…stb. Kigúnyolni egy gyereket, mert kövér. Túlóvják a gyereket, aki ily módon nem tud részt venni öntevékeny testmozgásban. Nem figyelembe venni egy gyereket a társadalmi tevékenységben. Sajnálni egy gyereket. Bámulni egy gyereket, aki más. Ellopni egy ember segédeszközét, úgy mint kerekesszék vagy mankó.

154

Szakemberek (Tanárok, Edz k, Oktatók, stb.) A következ k példák szakemberek interakcióira, amelyek gátló tényez k lehetnek a korlátolt képesség gyerekeknél: • Fenyegetni egy gyereket elégedetlenség miatt. • Kigúnyolni egy gyereket a hozzá nem értése miatt. • Túlóvni a gyereket, aki ilyen módon nem tud részt venni öntevékeny testmozgásban. • Eldönteni, hogy mi jó és rossz egy embernek. • Versenyt kiírni, ahol a résztvev k meg mindig a f feladat megoldásával vannak elfoglalva. • Cinikus megjegyzést tenni a résztvev k felé. Szül k A következ k példák a szül i interakciókra, amelyek gátló tényez k lehetnek a korlátolt képesség gyerekeknél: • Túlóvni a gyereket olyan módon, hogy így nem tud részt venni öntevékeny testmozgásban. • Túlreagálni egy bizonyos célt, így nem reális elvárásokat állítanak fel a gyerekeknek. • Nem megadni azokat a minimális lehet ségeket, amelyek a m ködésbeli behatároltság következtében szükségesek lennének, pl: testi terápia, tanulási segítség, szállítás…stb. • Nem megadni egy biztos környezetet, menekültként szolgál reggelt l környezeti változásokkal. • Válogatni a terapeuták között, ezzel behatárolni a gyermek normális interakcióját a vezet kkel és feln tt “munkaviselkedést” kérni a gyerekt l. • Testvéreket megkérni, hogy segít szül ként vagy terapeutaként viselkedjenek.

9_1_4_04 Társadalmi támogatások Vezet k A következ k példák a vezet k interakcióira, amelyek támogató tényez k a korlátolt képesség gyerekeknél: • Elfogadni a gyermeket a társadalmi környezetben. • Meglátogatni egy gyermeket a szabadid ben. • Meghívni egy gyereket társadalmi tevékenységbe szabadid ben, úgy mint születésnapi buli, elmenni moziba. • Befogadni a gyermeket játékokba, ha az nem túlságosan változtatja meg a játék szerkezetet. • Olyan igazságtalan helyzetbe a gyerek mellé állni, mint amikor a tanári kar nem szeretne a gyereket magával vinni a kirándulásra. Szakemberek A következ k példák a szakemberek interakcióira, amelyek támogató tényez k a korlátolt képesség gyerekeknél: • Minimális változtatásokat használnak a szükséges gyakorlatokban. • Segíteni olyan módon, hogy nem helyeznek hangsúlyt a serülésre. • Észrevenni a gyermek képességeit, nem pedig a sérülését. • Bevonni a gyermeket abba a döntéshozatali folyamatba, amely a módosításokkal kapcsolatos. • Hovatartozást biztosító környezet. • Fejleszt jelleg környezet. Szül k A következ k példák a szül k interakcióira, amelyek támogató tényez k a korlátolt képesség gyerekeknél: • Megfelel kihívást biztosítani testmozgásra és fejlesztésre. 155

• • • •

Biztonságos környezetet teremteni, amikor elfáradnak a környezeti kihívások következtében. Az összes szükséges forrással ellátni a gyermeket, hogy a környezeti kihívásokkal megküzdjenek, úgy mint szállítás, terápia…stb. Bátorítani a kiegyensúlyozott kapcsolatot a testvérekkel. Elfogadni a gyerek játék iránti szükséglet, inkább mint csak “munkát” a terápia során.

9_1_4_05 Európai törvények és ajánlások az inklúzióhoz 1986-ban az Európai Tanács Miniszter Bizottsága elfogadta az “Európai Sporttörvénykönyvet mindenki részére: sérült személyek”, mint egy ajánlást a tagállamok kormányzata számára. Ez megemlíti az összes sérüléstípust, amely a sportban el fordulhat. A tagallamok kormányzatainak a következ ket ajánlották: • Bátorítsak az oktatási szervezeteket, hogy lépéseket tegyenek afelé, hogy megfelel támogatást biztosítsanak a sérült gyerekek részére az iskolában, és képezzék azokat, akik ezen a szinten a gyerekekkel foglalkoznak. • Megfelel tevékenységrendszer kifejlesztése minden szinten (top sport, sportrendezvények, rekreációs sport, egészségmeg rz sport) sérültek számára. • Elismerni, hogy sérült emberek is rész vehetnek az elit sportban sérülésükt l függ en minden fajta diszkrimináció nélkül, legyen az testi, pszichológiai vagy anyagi. • Biztosítani az együttm ködést különböz társadalmi szervezetek között, amelyek a fogyatékosok sportjával foglalkoznak, úgy mint egészség, társadalmi jóllét, oktatás és sport szakosztályok. • Az Általános Oktatási és Kulturális Tanács kezdeményezését követve és válaszolván a megnövekedett parasport iránti érdekl désre 1993. novemberében megalakult a Fogyatékos Emberek Európai Sporttanácsa (ECSPD). 2001-ben az Európai Parlament elfogadott egy határozatot és köszöntötte a Bizottsági kommunikáció 2000 elnevezés “A fogyatékos emberek akadálymentes Európájáért”. A megoldás kifejezte, hogy egy akadálymentes Európát kell teremteni, amely speciális mértékeket kivan meg a fogyatékos emberek részére, melyet operacionális alkalmazás követett, megfigyelés és ezek leírása, valamint, hogy a 2003-as évet a sérült emberek európai évének nyilvánították.

9_2 Foglalkoztatottság 9_2_1 Fogalmak A foglalkoztatottság koncepciója emberi alapokat kíván és az 190-as évek társadalmi tevékenységeinek ideológiájából, valamint az 1970-es évek önsegít néz pontjaiból ered (Freire, 1970; Kiefer, 1984; Rappaport, 1981). Rappaport (1987) kezdte azzal, hogy a foglalkoztatottság olyan er t ad az emberek hitének, hogy mind a saját végzetük uralói legyenek és számos közösség életébe lépjenek be. A foglalkoztatottság központi tényez je a jelenlegi életmin ség és önmegvalósítás képének bátorítása a fogyatékosok elfogadását illet en a társadalomban és vica versa. Ez a tanult segítségnélküliségnek az antonomiája (Selgman, 1981) és ezt a megnövekedett társadalmi kapacitás, aktivitás és részvétel jellemzi. Számos részlet azonos a foglalkoztatottság definíciójában: • Megnövekedett elérhet ség elérése a forrásokhoz (képességek, készségek, társadalmi támogatás), amely az ember élet feletti kontrolját biztosítja (Gutierrez, 1990).

156

• •

Változtatások felel sségének összegzése, amely egy egészséges, aktív életstílushoz és pozitív mentális egészséghez vezetnek (Hutzler & Sherrill, 1999; Zimmerman & Rappaport, 1998). Megnövekedett részvétet felállítani és aktív szerepet játszani a társadalmi kontextusban (Akseliuk, 1996).

9_2_2 Fejlesztés és gyakorlat • • • •

Foglalkoztatás, mint folyamat (1) Foglalkoztatás, mint folyamat (2) Foglalkoztatási gyakorlat Foglalkoztatás, mint eredmény

9_2_2_01 Foglakoztatás, mint folyamat A foglalkoztatás egyben folyamat és eredmény is. A foglalkoztatás megjelenhet egyéneknél, csoportoknál és társadalmi rétegeknél. A foglalkoztatás, mint folyamat tanulmányozása figyelmet érdemel a gyógytestnevelés irodalmában. •

•

Mély interjúkat használnak (Shayke, Hutzler, 1990), hogy bemutassák a sport általi foglalkoztatás kezdeti modelljét vegyes csoportokban, ahol f leg férfi kerekesszékesek voltak. A modell alapján relatív lineáris növekedés mutatható ki az egyéni er ben mesteri tapasztalatokra alapozva, növekedett az önhatékonyság, önbizalom és társadalmi elfogadottság és csökkent az agresszió. Az ezt követ tanulmány a foglalkoztatottság folyamatára fókuszált n i kerekesszékes országúti versenyz knél (Wuerch & Sherrill, 1998) kiemelvén az szinte folyamatot a következ elemekkel: a) Egy fejezet az akadályokkal való megküzdésr l és reciprok kapcsolatok megtapasztalása b) Egy fejezet a tanulásról, jelentés elvonatkoztatása c) Megnövekedett határozottság, önbizalom és hatékonyság észlelhet .

9_2_2_02 Foglalkoztatás, mint folyamat (2) Számos foglalkoztatási modellt (Dempsy & Foreman, 1997; Zimmerman et al., 1992) emeltek ki, melyek kulcsfontosságú elemeket tartalmaznak a foglalkoztatás fejlesztését illet en. A következ összetev kben egyeztek meg (Hutzler, 2003): • Intraperszonális összetev , mint az önhatékonyság és ellen rzés megnövekedett percepciója. • Interakcionális összetev , amely a funkcionális stratégiák (képességek) és források fejlesztésével foglalkozik a társadalmi tevékenységben való megnövekedett részvétel és együttm ködés érdekében. • Viselkedési összetev , amely azokra a megnyilvánulásokra koncentrál, amelyet az emberek a közösségben visznek véghez részvételükkel szervezetekben és tevékenységekben. • Kognitív összetev , amely a kritikus gondolkodással van összefüggésben, a társadalmi és politikai kapcsolatok megnövekedett megértését szolgálja. Bels tényez k (Pensgaard &Soerensen, 2002), amelyek szoros kapcsolatban vannak a foglalkoztatás növekedésével: • Önhatékonyság (Bandura, 1997) • Feladat és ego orientáció (Duda, 1989; Nichols, 1989) • Sérülés beazonosítása 157

Küls tényez ket, amelyek esetleg manipulálni lehetne, még nem határozták meg. Úgy t nik, hogy (a) a véghezvitt er vel kapcsolatos tapasztalás szintje és (b) az összehasonlítható vezet i csoport fontos kritériumok a foglalkoztatottság fejl désében.

9_2_2_03 Foglalkoztatás gyakorlata A tapasztalat orientált reflekció sokkal inkább a bels re fókuszál, mint az engedékenységre. A tanárokat és szül ket bátorítják, hogy reflektív gyakorlatokon vegyenek részt, hogy fejlesszék gyermekeik tapasztalatait eltér en a narratív kooperációs tanácsadástól. Feladatnehézség adagolása Adatok igazoljak, hogy elbukni egy feladat megoldásában néha bíztató, fejleszt hatású lehet, pl: “Én alternatív megoldást találtam.” (Hutzler, Fleiss, Chacham et al., 2002). A társadalmi támogatás mértéke is egy másik fontos paraméter. • Tanárok és más feln ttek a következ téves következtetést követik: “Mindenki gy ztes” vagy egy 5-ös jegy a testnevelés órán, annak ellenére, hogy a részleges részvétel nem hat fejleszt leg. • Másfel l, ha a feladat megoldását nagyra értékelték a szignifikáns többiek és/vagy nem megfelel jutalmazást kap egy személy, akinek magas az ego orientációja és alacsony az önhatékonysága úgynevezett “pseudo-fejlesztésen” mehet keresztül, amelynek olyan eltorzult viselkedési formái lehetnek, mint a lopás vagy mások életének kockáztatása (White & Duda, 1993). A példakép egy fontos jelz , amely az önhatékonyság teóriáján alapszik (http://www.emory.edu/EDUCATION/mfp/effpage.html) , hogy növelje a motivációt és a hatékonyság érzését. A fejlesztés konfliktusok és hiányok útján keletkeznek inkább, mint megfelel vagy b séges siker és önaktualizálás. Így a fejlesztés nem mehet végbe, ha csak gy zelem létezik, minekután az egyénnek nincs erre szüksége.

9_2_2_04 Fejlesztés, foglalkoztatás, mint eredmény A fejlesztés eredményének tanulmányozása számos kutatás központi kérdése. Ezt úgy mérték, hogy f leg a fejlesztés egy összetev jét, az önhatékonyságot vizsgálták (Hedrick, 1985). Ez a tanulmány megvizsgálta számos tenisz oktatás és játékfeltétel hatását fiatal kerekesszékeseknél, akik még nem ismerték a kerekesszékes teniszt. A kutatás f kérdése az inklúzív és szegregált oktatás és játékfeltételek hatását vizsgálta. A tanulmány felhasznált: • Tenisz képességek aktuális felmerését • Önhatékonyság érzékelése • Szorongás vizsgálata különböz feltételek mellett • Az eredmények azt sugalljak, hogy inklúzív beállítás mellett a tanulás lehetséges volt, de az ugyanilyen feltételek melletti játék nagymértékben stresszelte a személy fejl dését, amelyet alacsony kepeségi mutatók, önhatékonyság és megnövekedett szorongás mutat.

158

9_3 Részvétel 3_1 A részvétel fázisai A fogyatékos versenyz k karrierjének fejl dése az átviteli modellel (Wheeler, Malone, VanVlack et al. 1996) szemléltethet . A modell 3 társadalmi és részvételi stratégiát ír le a fogyatékosok sportjában: • Kezdetek • Versenyek • Visszavonulás Minden egyes fázis egy evolúciós szakasz a versenyz életében, amely kapcsolatban áll az azt követ szakasszal a tranzit szakaszok révén. Ez a fejl dés tipikus különböz karrierek kifejlesztésénél, bar a fogyatékosok sportjában számos egységes jellemz figyelhet meg.

9_3_1_01 Kezdetek Ebben a fejezetben a résztvev a sport struktúrájában kap els dlegesen szocializálódást, és megismerkedik a versenysport kezdeti szakaszával. Ez egy fontos szakasz, mert itt alapozza meg köt dését a sporthoz beleértve a ragaszkodást és teljesítményt a sportkarrier által. Ha az edzés és verseny klímája nem egyezik meg a resztvev atléta célperspektívájával a feladat és ego orientáció szempontjából, akkor korai kiégést lehet tapasztalni (Pensgaard & Roberts, 2002). •

•

•

Míg az ép atléták 10-15 évet töltenek el ezen a szinten amíg elérik a nemzetközi versenyzési szintet, addig a fogyatékosok gyakran kevesebb, mint 2 év elteltével már a nemzetközi porondon vannak. (Wheeler, Steadward, Legg, Hutzler et al., 1999). Egy példa: Norma Lorincz (2001) azt jelentette, hogy az egyéni karrierje 10 hónap után ért a csúcsra egy világbajnoki címmel a versenysport területén. Egy ilyen rövid id alkalmazás extrém lehet. Néhány versenyz hirtelen kerül a média középpontjába és a sportpolitikába, amely esetleg “kiegyenesítheti” az ego szükségleteiket, de “elhanyagolt” az feladatérzékelésük, mely szintén szükséges az elit versenyzéshez. Ez egy érzékeny eredménye a gyors tranzitnak a kezdeti szakaszból a versenyszakaszba. Az edz ket és managereket arra biztatják, hogy inkább teljesítmény orientált, mint ego vezérelt klímát használjanak. A másik gyakori hátránya a kezdeti szakasznak, hogy nincs példakép a szakemberek között. A versenyz knek kötelez azonosulni és szocializálódni olyan résztvev kkel, akiknek óriási a korkülönbsége. A megfelel társadalmi támogató rendszer hiánya a verseny mili ben végzetes eredményekkel járhat a h ség és karrier tekintetében.

9_3_1_02 Versenyzés 2 központi elem meghatározó a fogyatékos sportolók versenyzésében az összes változó közül, hogy egy ép versenyz höz hasonló karriert fussanak be (pl: családi támogatás, szakemberek reakciói, anyagi támogatás). • A csoportba sorolás fontos szerepet játszik a karrier felépítésében. Miután behatárolt az egyes kategóriák versenyz i létszáma, az a személy, aki egy bizonyos csoportban kezdett, a nemzetközi versenyen egy magasabb csoportban kell, hogy versenyezzen. Ez kimondottan releváns a n i versenyszámokban és alacsonyabb csoportoknál. • Az alacsonyabb létszámnak köszönhet en néhány versenyz több, mint egy versenyszámban indul el és mutatja meg képességeit. Ha az edz k és managerek nem el vigyázatosak ebben a 159

szakaszban, egy “versenyszám-vásárlás” fordulhat el az osztályba sorolás megváltoztatása következtében vagy mert az osztályokat összevonják egy bizonyos versenyszámban. Ez szintén vezethet teljesítményhanyatláshoz az ego orientáció el nyére és behatárolhatja a karrier lehet ségeket. A fogyatékos atlétáknak fontos, hogy párhuzamos karriereket keressenek, úgy mint iskola, egyetem vagy foglalkozás, annak érdekében, hogy alternatív cél perspektívájuk legyen, ha már a versenyzés nem kielégít többé.

9_3_1_03 Visszavonulás A versenysportból való sikeres visszavonulás önmagunk újra befektetését jelenti az egyéniség más területeire. Ez azt jelenti, hogy a versenykarrier alatt fejleszteni kell a résztvev személyiségének alternatív perspektívait, máskülönben ez az átmenet traumás lehet. Néhány esetben az újra osztályba sorolás hirtelen akaratlan visszavonulást okozott. • •

• •

Néhány résztvev kifejlesztett egy atletikus személyiséget, mint egy lehet séget a sérülés azonosítására. Ha nem fejleszt ki egy másik perspektívát, újra bevonják magukat a sérülés azonosításába, miután már visszavonultak a sportból. A pszichológiai és fiziológiai követelmények következtében számos versenyszámban kisebb megkötések vannak, mint az épek sportjában, néhány fogyatékos atléta kitolja a versenysporttól való visszavonulást egészen addig a korig, amely már káros lehet számára. Ezen atléták jelenléte néha limitálja a fiatal sportolók karrierjének fejl dését f leg a csapatsportokban, mint például kerekesszékes kosárban vagy góllabdában. A sportszervezeteket és résztvev ket bíztatják, hogy fejlesszenek ki alternatív formákat, hogy a sporthoz tartozást fejlesszék a visszavonulás után is, mint például mesterek versenye vagy kaland versenyek. Fontos, hogy a szenior korú atléták érdekeltségét elmozdítsák a versenyt l az edz sködés, menedzselés és támogatás felé megfelel professzionális képzéssel, így megfelel azonosságot hozhatnak létre a szenior versenyz knek, a fiatal versenyz knek pedig egy mindig hiányzó példaképet állíthatnak fel. Így a versenysporttól való visszavonulás a kezdete lehet egy új egyéni identitásnak.

160

Fejezet 10: Tudomány 10_1 Ember 10_1_01 Motoros viselkedés Alkalmazási terület A motoros viselkedés és kontrol az értelmi szerkezetek és folyamatok felfedezésével járul hozzá az emberi szakmunkához. Ez a terület hagyományosan magában foglalja azokat a kutatásokat, amelyek az ember komplex motoros képességeinek megtanulásával és kontroljával foglalkoznak. A pszichomotoros terápia a test és lélek egységén alapszik. A test és a lélek képezi az emberi természet lényegét. A szomatikus m ködés folyamatosan befolyásolja pszichikus m ködést és ez fordítva is igaz. Szervezetek: Nemzetközi Ökológiai Pszichológia Társaság: http://www.trincoll.edu/depts/psyc/isep.html Folyóiratok: Journal of Human Motor Behaviour Human Movement Science: http://www.sciencedirect.com/science/journal/01679457 Perceptual & Motor Skills: http://www.pr-pms.com Developmental Medicine & Child Neurology

10_1_02 Gyakorlati alkalmazások Ez a terület tájékoztatja a tanári, edz i, orvosi rehabilitációban, ergonómiai és más területen dolgozókat, hogy hol lényeges az agyai közrem ködés a fizikai munka végrehajtásában. Egyre újabb technológiák alakulnak ki, amelyek az emberi érzékelés, a memória és más agyi m ködések tanulmányozását teszik lehet vé, és egy úgy kutató nemzedék alakul ki, akiknek óriási lehet ségeik vannak, hogy gyakorlati megoldásokkal lássák el a legtöbb zavaros emberi tevékenység problémákat.

10_1_03 Példák jelenlegi gyógytestnevelési kutatásokra • Efstratopoulou, M., Simons, J. és Coppenolle, H. KU Leuven, Belgium. Kezdeti lépések motoros viselkedés ellen rz program megalkotásához. A kutatás célja egy olyan érvényes és megbízható mér eszköz megalkotása, amelyet testnevel tanárok és motoros viselkedés kutatók használhatnak annak érdekében, hogy iskoláskorú gyerekek motoros, motoros-kognitív és szociális érzelmi viselkedésér l információt gy jtsenek testnevelési órák, szabad játékhelyzetek vagy terápiák alkalmával megfigyelés formájában. http://www.kuleuven.ac.be/thenapa/research/earapa.htm • Van Wijk, R., Reynders, K. KZ Groningen, Hollandia. Pszichomotoros terápia és krónikus fájdalom. A kutatás célja, hogy a súlyos krónikus fájdalommal küzd betegek pszichomotoros programjának hatékonyságát vizsgálja a fájdalom és stresszcsökkentés, fizikai fittség és jólét, a mindennapi élettevékenységbe való visszatérés és társadalmi integráció szemszögéb l. http://ww.rug.nl

161

• Bianco, A. Torino Egyetem, Olaszország. Motoros játékok a kognitív képességek értékeléséhez integrált értelmi fogyatékosok gyerekeknél többségi osztályokban. 4 korosztály részére határoztak meg motoros játékokat, melyek az értékelés módszerét szolgáltatták. Minden egyes motoros játék más-más képesség mérésére szolgált: durva és finom koordináció, érzékelés, nyelv, test séma, id kihasználás, hogy javítsák a kognitív képességeket. http://arpnet.it/irrsaeto/

10_1_2 Pedagógia Alkalmazási terület A testnevelés tudománya A sportpedagógia a testnevelés (gyakorlat) elismert tudománya (elmélet). Mint az emberiség tudományága, a sportpedagógia funkciója, hogy: • Kifejlesszen és irányítson mozgásos tevékenységeket minden korosztály részére csoportosan és egyénileg. • El készítse, alkalmazza és értékelje a mozgásos tevékenység és sport oktatását és edzését figyelembe véve a helyi, regionális, nemzeti, nemzetközi jellegzetességeket és társadalmi felépítéseket. Szervezetek: Nemzetközi Sportpedagógiai Társaság: http://www.icsspe.org Folyóiratok: Journal of Comparative Physical Education and Sport European Physical Education Review: http://www.saqepub.co.uk

10_2_01 Gyakorlati alkalmazások Manapság a sportpedagógia nem csak az iskolai oktatás és versenysport problémáival foglalkozik, hanem a társadalmi rekreációval, munkahelyi központokkal és sport klubokkal, szenior sporttevékenységekkel, sérültek sportjával és ”sport mindenkinek”.

10_2_02 Példák jelenlegi gyógytestnevelési kutatásokra Az egyik legfontosabb kutatási téma a pedagógia területén a sérültek integrációjának tanulmányozása többségi testnevelési órákon. Sajátos kutatási kérdések és az inklúzió hatékonyságát vizsgáló kérdések: • A szakemberek (tanárok, edz k és instruktorok) fejlesztik attit djüket az inklúzió érdekében? • Az egyenrangú sérült tanulók fejlesztik attit djüket az inklúzió irányába? • A sérültek ragaszkodnak a többségi integrált oktatáshoz? • Hogyan befolyásolja a határozottságot/felhatalmazottságot az inklúzió a sérültek esetében? • Hogyan befolyásolja a sérültek tanulásra fordított idejét az inklúzió? • Hogyan befolyásolja sérültek képesség fejl dését, önhatékonyságát, szorongás állapotát és más pszichológiai szerkezetét az inkluzív oktatás?

162

A következ példák mutatják azokat a kutatásokat, amelyek a témával foglalkoznak: • Obrasnikova, I., Block, M.E., Valkova, H. Egyetemi értekezés, EMDAPA. Az inklúzió hatása többségi testnevelési órán többségi tanulóknál: el tanulmány. A kutatás célja, hogy értékelje 4 osztályos tanulók attit djét és tanulási folyamatát egy olyan osztályban, ahová integráltak egy kerekesszékes tanulót, aki nem kap közvetlen segítséget vagy nincs kijelölt felügyel je az általános testnevelés órán (GPE). http://www.kuleuven.ac.be/thenapa/newsletter/newsletter3/index.htm • Fillat, A. Lleida Egyetem, Spanyolország. Milyen lehet ségeim vannak, hogy részt vegyek integrált testnevelés órán többségi iskolában? A kutatás megpróbálja értékelni a speciális szükséglet (mozgássérült) gyerekek integrációját a többségi testnevelés órákon és hogy milyen mértékben függ a tanárok attit djét l és képzettségét l, illetve a gyerek képességeit l az integráció. http://www.udl.es • Hutzler, Y., Zach, S., Gafni, O. Zinman College, Izrael. Testnevelési szakemberek érzékelt önhatékonysága és attit dje sérültek integrációjával kapcsolatosan. A kutatás célja, hogy a nem (a), el zetes tapasztalatok sérültek oktatásában (b), el zetes gyógytestnevelés tanfolyamon való részvétel (c), és a sérültek integrációjával kapcsolatos tanulmányok f iskolai éveinek száma (d) közötti kapcsolatot vizsgálja, és a tanítás hatékonyságát értékelje az integrált többségi iskolákban. Kapcsolat: [email protected]

10_3 Szociológia Alkalmazási terület A sportszociológia 1960-as évekt l önálló tudomány. A sportszociológia a sport történetével és fejl désével foglalkozik és ennek társadalmi néz pontból való megvalósításával, úgy, mint szervezetek, szövetségek és klubok. A következ jellegzetes távlatokat célozza meg: • Bemutatni a sport társadalmi és kulturális integrációját • Megmagyarázni a társadalmi értékeket és normákat, amelyek hatással vannak a sportra • Felkutatni sportban való részvétel okait • Feljegyezni a sportban és szervezetekben bekövetkezett változásokat Szervezetek: Nemzetközi Sportszociológiai Társaság: http://u2.u-strasbg.fr/issa/ Folyóiratok Sport Journal: http://www.humankinetics.com The International Review for Sociology of Sport: http://firstsearch.oclc.org

10_3_01 Gyakorlati alkalmazások A szociológia arra keresi az együttm ködési lehet ségeket, hogy a sportot megértsük és tájékoztasson az irányvonalakról, amelyek segítségével a sportok zése hatékonyabb és energiatakarékosabb lesz. Ez számos úton el tudjuk érni:

163

• Szakért i tanácsadást ajánlunk fel a kormány irodáknak, közérdekl d knek és tudósítóknak olyan területeken, mint a drogok, er szak és egészségre nevelés. • Kutató csoportokat látunk el, akik keresik az egyenl tlenségeket nemi, társadalmi osztálybeli, életkori és sérülés típusbeli szempontok alapján, figyelembe véve a hozzáférhet séget, anyagi keretet és helyzetet. • Fellépünk a sportolók jogaiért és felel sségükért.

10_3_02 Példák jelenlegi gyógytestnevelési kutatásokra • Williams, T. Loughborough Egyetem, Egyesült Királyság. Testmozgás és gerinc sérültek társadalmi felépítése. A tanulmány átfogó képet ad a gerincsérülésr l és annak számos fogalmi részér l, amelyek egy részr l ebb l erednek, más részr l pedig abból a szociális kulturális alkalmassági szintb l, amely ahhoz szükséges, hogy a sérülésen kívüli önálló, független emberként tudjon élni. http://www-lboro.ac.uk/departments/ss/index.htm • Sorenson, M., Kahrs, N. Norvég Testnevelési és Sporttudományi Egyetem. Az integrációs folyamat értékelése a norvég sportban. A kutatás célja, hogy kimutassa az integráció elméleti céljait, amelyet az alábbi kritériumok alapján fogalmaz meg: szervezeti/strukturális néz pont, társadalmi objektív és szubjektív néz pont és szakértelem. http://www.nih.no • Ninot, G., Bilard, J., Delignieres, D. és Sokolowski, M; Montpellier, Franciaország. Értelmi fogyatékos kamaszok érzékelt alkalmassága integrál sportrészvétel hatására. A kutatás célja, hogy tanulmányozza a program típusok és sportágak hatását a sportképességekre, észrevehet társadalmi elfogadottságra és alkati megjelenésre, atletikus alkalmasságra és általános önértékelésre. http://www.univ-montp2.fr

10_2 Sportok 10_2_1 Biomechanika Alkalmazási terület A biomechanika: • A biológiai rendszer tanulmányozása a mechanika eszközeivel. • A testen keletkez bels és küls er k és ezen er k hatása. A biomechanika célja, hogy: • Biomechanikai törvényszer ségeket alkalmazzon sportképességek elemzésére, mint egy eszköz, amely a biztonságot szem el tt tartva az emberi teljesítmény hatékonyságát tartja fent. • Növelje az ügyességi mozgások komplexitásának megértését. • Hatékonyabb technikákat határozzon meg. Általános kutatási módszerek a biomechanikában: • Mozgáselemzés kinematikus dinamikus adatok alapján • Kineziológiai elektromiográf • Testtartáselemz

164

Szervezetek Sportbiomechanikai Világszervezet Nemzetközi Biomechanikai Társaság: http://www.isb.ri.ccf.org Folyóiratok Gait & Posture: http://www.elsevier.nl Journal of Biomechanics: http://www.jbiomech.com Journal of Rehabilitation Research and Development: http://www.vard.org/jour/jourindx.htm Journal of Prosthetics and Orthrotics: http://www.aandp.org/jpo

10_2_1_01 Gyakorlati alkalmazások A sportbiomechanika sokféle módon hozzájárul a teljesítménynöveléshez. A testmozgás típusának, a mozgatórendszer terhelhet ségének és rezgésének nagyságának ismeretében, valamint annak tudatában, hogy a terhelés milyen hatással van a lágy és kemény szövetekre rehabilitációs programokat és ortopédiai transzplantátumokat és küls , illetve bels m végtagokat terveznek. A biomechanikában számos olyan projecttel is találkozhatunk, melyek az amputált végtaggal, kerekesszék tervezésével és a segítségadás lehet ségeinek kifejlesztésével kapcsolatosak sportolók és nem sportoló sérült emberek részére.

10_2_1_02 Példák jelenlegi gyógytestnevelési kutatásokra A biomechanikai kutatások célja a gyógytestnevelés területén: • Javítani a sérülés megel zésen és az edzésen a mechanikai terhelések jobb megértése érdekében a testmozgással kapcsolatosan • Az alkalmas sport gyakorlatok és technikák egyéni optimalizálása • A gyógytestnevelési eszközök mechanikai igényeinek összegzése, pl: kerekesszék, kézi kerékár • Valandewijck, Y., Daly, D., Verellen, J., Van Houte, S. KU Leuven, Belgium. Kézi meghajtású kerekesszék biomechanikája. • A tanulmány az ideális biomechanikai megközelítés és az emberi mozgás közötti kapcsolatot tanulmányozza. Ez kihívást jelent a világ összes biomechanikusa számára, hogy ne az „épek mozgását”, hanem az „emberi mozgást” tanulmányozzák, beleértve minden ember függetlenül a fizikai és funkcionális állapotától. http://www.kuleuven.ac.be • Vanlandewijck, Y. KU Leuven, Belgium. Biomechanika a gyógytestnevelésben: egy rehabilitációs, egészség központú fitness és teljesítmény optimalizációs perspektíva. A kutatás a terápia-sport egységét vizsgálja, azt, hogy hogyan tükröz dik ez vissza a gyógytestnevelési szakemberek értékelésében és beavatkozásában a rehabilitáció, a rekreáció és a versenysport területén. Továbbá, hogyan használhatjuk a biomechanikai elemzéseket értékel eszközként, a különböz beavatkozások hatékonyságának ellen rzésére. http://www.kuleuven.ac.be • Janssen, T. et all. Vrije Egyetem, Hollandia. Kerekesszékes versenyz k biomechanikai értékelése. A kutatás a megegyezés szükségét magyarázza a biomechanikai módszerek és kutatási stratégiák szemszögéb l ugyanúgy, mint a kézi hajtású kerekesszékek biomechanikai elemzését, amely bizonyítékok alapján teljesítménynövel hatású lehet és megérthetjük, a kerekesszékes sportban rejl kockázatokat és veszélyeket. http://www.fbw.vu.nl

165

10_2_2 Terhelés élettan 10_2_2_01 Sportélettan Alkalmazási terület A sportélettan a sportendokrinológiával, az immunológiával és a gyakorlatok biokémiájával együtt a sportorvoslás azon területeit fedi le, amelyek a változások és állandó folyamatok hatását vizsgálják egyszeri és rendszeres testmozgás alatt. A sportélettan a fiziológiai folyamatokat hangsúlyozza különös tekintettel a testmozgásra, az analízisre alapuló átfogó kezelésekre, fejlesztésre, valamint az egészség és fittség fenntartására, szívproblémák rehabilitációjára, tüd megbetegedésekre és más krónikus betegségekre és/vagy rokkantságra, ugyan úgy, mint az emberi adaptáció akut és krónikus gyakorlataira. Szervezetek European College of Sport Science: http://www.ecss.de Folyóiratok Journal of Applied Physiology: http://www.humankinetics.com Medicine and Science in Sport and Exercise European Journal of Applied Physiology: http://www.jap.physiology.org

10_2_2_02 Gyakorlati alkalmazások A sportélettan széles kör gyakorlati alkalmazással rendelkezik. Egyfel l a teljesítményt úgy lehet értékelni, hogy például információt szerzünk a jelenlegi edzettségr l profi versenyz knél vagy a rekreációs jelleggel sportolók fittségi szintjét mérjük fel. Másfel l az egyszeri és rendszeres gyakorlatok hatását vizsgálják a fiziológiai funkciókra (vérnyomás szabályozás, immunvédekezés), hogy megértsék a fiziológiai alapú folyamatokat, amelyek hatással vannak az egészségjavításra és a betegek rehabilitációjára. Ezen szabályozó folyamatok ismerete nagyon fontos számos betegség megel zésében és segít optimalizálni különböz sport rehabilitációs programot.

10_2_2_03 Példák jelenlegi kutatásokra a gyógytestnevelés területén • Knechtle, B. et all. Svájci Paraplégiás Központ, Svájc. Kerekesszékes versenyz k anaerob protokoll testgyakorlatainak vizsgálata. A kutatás célja, hogy meghatározza, mely sebesség és terjedelem a legalkalmasabb kerekesszékes versenyz k protokoll gyakorlatainak végrehajtásához sprint versenyek felkészítésében, és a laktát szint növekedik-e hosszabb munkavégzés hatására. http://www.paranet.ch • Lev, A., Vanhess, L. Egyetemi értekezés, EMDAPA. Testmozgás hatása összetett koronária artéria betegségben (CAD) szenved betegeknél és krónikus romló tüd betegeknél (CORD). A tanulmány célja, hogy megvizsgálja, vajon a szív rehabilitációs program szignifikánsan javítja-e a mozgás kapacitást az összetett CAD és CORD betegeknél ugyanúgy, mint szívbetegeknél, akiknek nincs CORD. http://www.kuleauven.ac.be/thenapa/newsletter/newsletter4/index.htm • Moskova, K. et all. Károly Egyetem, Csehország. Mozgáskapacitás és a motoros rendszer fogyatékossága Hodgkin szindrómás (HD) túlél kön.

166

A tanulmány célja, hogy feltárja a kerékpár ergométeren végzett testmozgás és HD betegek mozgáskapacitása közötti kapcsolatot. Továbbá a mozgáskapacitás hatását vizsgálja a lokomotorikus rendszer funkcionális sérüléseinél. http://www.cuni.cz

10_2_3 Sportorvoslás Alkalmazási terület A sportorvoslás els , modern megfogalmazását a kölni Kardiológiai és Sportorvos Intézet adta 1958-ban: „Az orvostudomány azon elméleti és gyakorlati ágait foglalja magában, amelyek a gyakorlatok, edzések hatását vizsgálják, ép és beteg emberek sportolási tevékenységét valamint a testmozgás hiányának eredményét kutatják, hogy el segítsék a prevenciót, terápiát és rehabilitációt.” A kortárs sportorvoslás magában foglalja az emberek egészségi és orvosi ellátását, akik sportolnak, és testmozgást végeznek olyan sport orvosi szakterületek szemszögéb l, mint megel z orvostudomány, kardiológia, ortopédia, testmozgás orvoslás, rehabilitáció. Szervezetek Nemzetközi Sportorvostudományi Szövetség: http://www.fims.org Folyóiratok International Journal of Sport Medicine: http://www.thieme.de/sportsmed/ Journal of Sport Rehabilitation: http://www.humankinetics.com

10_2_3_01 Gyakorlati alkalmazások A sportorvoslás által feltárt új ismeretek segítenek a profi sportolóknak, a rekreációs sportot z knek, és minden korosztályú résztvev nek, hogy növeljék, fenntartsák egészségüket és élvezzék, amit tesznek. A sportorvoslás és gyógytestnevelés közötti kapcsolatot leggyakrabban a következ kkel lehet magyarázni: • Rehabilitációs stratégiák a gyógytestnevelés területén • Hogyan el zzük meg és gyógyítsuk a sérült sportolókat (mind a versenyz ket, mind pedig a rekreációs jelleg sport részvev ket)

10_2_3_02 Példák jelenlegi kutatásokra a gyógytestnevelés területén •

Yi Kyung-OK et all. Ewha Womans University, Korea. Mélyvízi gyakorlatok hatása a fizikumra, fizikai fittségre, fájdalomra és id sebb n k járásmintájára romló csontizületi gyulladásban. A tanulmány a testtartás, a testforma és járásminta javulását vizsgálja, valamint a comb, csíp és térd fájdalom romlását tanulmányozza mélyvízi gyakorlatok hatására. Ez a fajta edzésmódszer mély és hosszú nyújtást tesz lehet vé és fejleszti az izomegyensúlyt a hajlító és feszít izmok között. Kapcsolat: http://www.ewha.ac.kr/ewhaeng/ • Curtis, K.A., Black, K. California Állami Egyetem, USA. Vállfájdalom n i kerekesszékes kosárlabdázóknál. A kutatás célja, hogy megállapítsák az aktivitás szintjét, az anamnézist, valamint a váll és fels végtagon érzékelt fájdalom gyakoriságát és intenzitását funkcionális tevékenység hatására n i versenyz kön, akik kerekesszékes kosárlabdát játszanak. http://www.calstate.edu

167

•

Dickhuth, H. –Hermann. Freiburg Egyetem, Németország Testmozgás és szívkeringési megbetegedés. A tanulmány a testmozgás fontosságát és hatását magyarázza f leg az els dleges és másodlagos megel zést figyelembe véve, valamint a rehabilitációt egyfel l a testi képességeket, másfel l pedig a szívkeringési halálozást figyelembe véve. http://www.uni-freiburg.de

Példák jelenlegi kutatásokra a gyógytestnevelés területén •

Yi Kyung-OK et all. Ewha Womans University, Korea. Mélyvízi gyakorlatok hatása a fizikumra, fizikai fittségre, fájdalomra és id sebb n k járásmintájára romló csontizületi gyulladásban. A tanulmány a testtartás, a testforma és járásminta javulását vizsgálja, valamint a comb, csíp és térd fájdalom romlását tanulmányozza mélyvízi gyakorlatok hatására. Ez a fajta edzésmódszer mély és hosszú nyújtást tesz lehet vé és fejleszti az izomegyensúlyt a hajlító és feszít izmok között. Kapcsolat: http://www.ewha.ac.kr/ewhaeng/ • Curtis, K.A., Black, K. California Állami Egyetem, USA. Vállfájdalom n i kerekesszékes kosárlabdázóknál. A kutatás célja, hogy megállapítsák az aktivitás szintjét, az anamnézist, valamint a váll és fels végtagon érzékelt fájdalom gyakoriságát és intenzitását funkcionális tevékenység hatására n i versenyz kön, akik kerekesszékes kosárlabdát játszanak. http://www.calstate.edu • Dickhuth, H. –Hermann. Freiburg Egyetem, Németország Testmozgás és szívkeringési megbetegedés. A tanulmány a testmozgás fontosságát és hatását magyarázza f leg az els dleges és másodlagos megel zést figyelembe véve, valamint a rehabilitációt egyfel l a testi képességeket, másfel l pedig a szívkeringési halálozást figyelembe véve. http://www.uni-freiburg.de

10_2_4 Sport pszichológia Alkalmazási terület A sportpszichológia tudománya egy tudományos és professzionális tudásáramlás, amely számos sportdimenzión és testi viselkedésen alapszik. A sportpszichológia célja, hogy megmagyarázza és kihasználja azokat a folyamatokat, amelyek kapcsolatosak: • Az egészséges életmód fenntartásának népszer sítésével • Az egyéni fejl déssel, ahol a testmozgás és sport nagyon fontos • A teljesítménynöveléssel a testmozgás és sport területén Megfigyelések, introspektív technikák, és közvetlen interjúk a módszertanilag legalkalmasabb formák a sportpszichológiai kutatásokban. Szervezetek Sportpszichológusok Nemzetközi Társasága (ISSP): http://www.issponline.org Sportpszichológusok Európai Szövetsége: http://www.psychology.luse/fepsac/

168

Folyóiratok Journal of Sport and Exercise Psychology: http://www.humankinetics.com International Journal of Sport Psychology: http://www.swets.nl Journal of Applied Sport Psychology: http://www.tandf.co.uk Psychology of Sport and Exercise: http://www.elsevier.nl/inca/publications/store/6/2/0/7/9/2/

10_2_4_01 Gyakorlati alkalmazások A sportpszichológia 3 nagy gyakorlati területre osztható fel: • Oktatás – tudás terjesztése a tanárok, edz k, adminisztrátorok és a speciális szükséglet populáció felé azért, hogy segítsen nekik megérteni alkalmazni a pszichológiai elveket miközben viselkedési, és etikai dilemmákkal néznek szembe. • Elmélet és kutatás – terepkutatás modellek és elméletek megalkotása, amely a sport és testmozgás körébe tartozik. (motiváció és tulajdonság, csoport dinamika és vezet i készség, kommunikáció és érzelmek) • Munkára való jelentkezés – számos munkakör tartozik ide, úgy, mint edz i munka, oktatás, klinikai gyakorlat, atlétikai edzés és rehabilitáció.

10_2_4_02 Példák jelenlegi kutatásokra a gyógytestnevelés területén •

Bredahl, A.M. Beitostoelen egészség sport centrum, Norvégia. Mozgásos aktivitás és a pszichológiai segítségnyújtás használata. A tanulmány azt kutatja, hogy a pszichológiai támasz, melyet klinikai pszichológusok nyújtanak és gyógytestnevelési mozgások kombinációja, hogyan befolyásolja az önmegbecsülést, a depressziót, a magányt és a fogyatékosok testi megbecsülését, akik sohasem részesültek el tte pszichológiai megbeszélésben. http://www.kuleuven.ac.be/thenapa/newsletter • Holter, G., Ungerer-Roehrich, U. Bayreuth Egyetem, Németország. Klinikai populációk gyógytestnevelésének szubjektív gyógyító faktorai. A tanulmány célja, hogy kérd ív segítségével felkutassa a klinikai gyógytestnevelés hatását 4 különböz beavatkozás alapján, klinikai betegeken: a) A test és önmaga megismerése b) Önéletrajzi tapasztalatok c) Csoportkapcsolatok aktualizálása d) Mozgás és jóllét aktualizálása. http://www.uni-bayreuth.de • Flies-Douer, O., Vanlandewijck, Y, Van de Awelle, Y., Hutzler, Y. Funkcionális mozgássérülés és cél perspektíva kapcsolata kerekesszékes kosárlabdázóknál. Ez a tanulmány a kosárlabdázók cél perspektíváját tanulmányozza ép játékosokkal összehasonlítva és a kerekesszékes kosárlabda osztályba sorolása alapján. 59 flamand kerekesszékes kosárlabdázó töltötte ki a 13 kérdésb l álló a „Feladat és Ego Orientáció a Sportban” cím kérd ívet, melyet egy szituáció és reakció intraindividuális analízis követett, melyben a kerekesszékes kosárlabdázók extrém magas és alacsony feladat és ego mintaképét vizsgálták. Az eredmények azt mutatják, hogy ez a minta túlnyomóan feladat orientált, és hogy a cél orientációt nem befolyásolta az osztályba sorolás. Kapcsolat: [email protected]

169

10_3 Kutatás 10_3_1 Módszertan A gyógytestnevelésben használt módszertan a módszertani megközelítések összes fajtáját lefedi, beleértve a természet és társadalomtudományokat. A sporttudományon belüli altudományok a megfelel kutatásmódszertani eljárásokat használják. Fontos azonban megjegyezni, hogy az „alternatív” módszertant (pl.: esettanulmányok, min ségi kutatások) több esetben használják, mint bármely más tudományágban, ezzel is kifejezve az óriási a kutatásokban részt vev sérültek heterogenitását. • Statisztikai eljárások • Kutatásmódszertan jellemz i • Mérések határa • Érzékenység • Behatároló tényez k

10_3_1_01 Statisztikai eljárások A gyógytestnevelés kutatásmódszertana általános kutatás módszertani eljárásokat alkalmaz, hogy statisztikai eljárások segítségével elemezze az adatokat, majd magyarázza és értelmezze az eredményeket. Ez a legtöbb esetben alkalmazott statisztika: Alap leíró statisztika Korrelációs módszer és becslés Feltételez statisztikák – t-próbák és variancia analízis Nem paraméteres eljárások Többvariációs analízis

10_3_1_02 A kutatásmódszertan jellemz i •

Érvényesség: Azt mutatja meg, hogy a teszt vagy eszköz valóban azt méri, amit kell. - Bels érvényesség – a kutatás eredményét a kutatásban használt eljárásoknak tulajdonítja. - Küls érvényesség – a kutatás eredményeinek általánosíthatósága: igaz-e más populációkra, berendezésre és mérési eszközökre, nem csak arra az egyre, amit az adott kutatásban mértek? - Kritérium érvényesség – valamilyen elismert kritérium vagy standard alapján étékelt teszteredmények. • Megbízhatóság: a mérés állandóságát és függ ségét fejezi ki. - Bels megfigyel megbízhatósága (objektivitás): 2 megfigyel azonos eredményre jute, amikor egymástól függetlenül ugyanazt a viselkedést vagy alanyt vizsgálják? - Teszt-reteszt megbízhatóság (stabilitás): Ugyanazt az eredményt kapja megfigyel , ha másodszorra is felméri ugyanazt az alanyt? - Bels állandóság (homogenitás): A teszt különböz részei ugyanazt a „dolgot” mérik? • Értelmesség: Az eredményeket befolyásolja-e a konkrét beavatkozás vagy más tényez k is részt vesznek benne?

10_3_1_03 A mérés határa Vannak olyan helyzetek, amikor úgy t nik, az adatok egy része közel van a mérés terjedelmének fels vagy alsó határához. Ezt mennyezet (ceiling) és padló (floor) effektusnak hívják. Ilyen esetekben a

170

csoportok közötti különbségek nem lesznek szignifikánsak, mert az adatok egy része közel van a mérésterjedelem határához. Példa 10 éves DCD-s és nem DCD-s gyerekek [lásd: orvosi feltételek] Gross motoros tesztjének átlageredményeit rögzítették beavatkozás el tt és után, mely alapján nem mutattak látható fejl dést. Futó és ugró teszteredményeik 0 (nem érték el a szintet) és 4 (mindent teljesítettek) közé esett az értékel skálán mindkét teszt esetében.

10_3_1_04 Érzékenység Néhány mérést, különösen a motoros képességek mérését sorszám vagy intervallum skála átlageredményeib l értékeljük, amely gyakran nem elég érzékeny ahhoz, hogy az id beli vagy csoportkülönbségeket kimutassa. A skálákat a mérés tervezésének részeként kellene elkészíteni, és mintaként kellene használni, hogy képes legyen különbségek kimutatására, feltéve, ha van különbség. Miközben például egyensúlyi tesztet végeztetünk az egyensúlyozási képesség javulhat, amelyet a sorszám skála nem mutat ki jó – közepes – gyenge értékelésnél. Habár az olyan tesztek, mint a Test Koordináció Teszt (BCT) [lásd Értékelés] tartalmaz arány táblázatot normatív teszt alapján, amely valószín leg kimutatja majd a különbségeket. Mérési skálák: • Nominális skálák: csak név. Nem lehet statisztikához hasonlítani. Példák: meger sített tag, sohasem szavazott, nem érdekelt. • Sorszám skálák: sorrend vagy rangsor. Alkalmazott összehasonlítás. Példák: boldog – boldogabb – legboldogabb mindig – néha – soha • Intervallum skálák: nem csak a skálák közötti sorrendet adja meg, hanem a közöttük lév távolság nagyságát is. Az intervallumok rangsor alapján értelmesek. Például: mindig 1 2 3 4 5 6 7 soha • Arány skálák: a nominális, sorszám, és intervallum skálák összes tulajdonságával rendelkezik, valamint egy igazi nulla értékkel, amely annak a jellemz nek a teljes hiányát fejezi ki.

10_3_1_05 Behatároló tényez k Miközben változókat mérünk a gyógytestnevelésben sajátos problémák jelentkeznek, amelyeket a fittség vagy a mozgás bizonyos szintjének megjelenésével magyaráznak, de a funkcionális határoknak köszönhet en más magyarázat is létezhet. Például: Kerekesszékesek általában 1,5-2,5 liter/perc VO2 csúcsértéket mutatnak, melyet az alacsony fittségi szinttel lehet magyarázni. Az alacsony izomtömeg részvételi arány következtében, meglehet, hogy egy másik faktor eredményezi a maximális er kifejtés behatároltságát, ami nem más, mint a helyi izom állóképesség.

10_3_2 Szempontok • • •

El zetes szempontok Hogyan készítsük el a gyógytestnevelési kutatást Specifikus módszertani követelmények gyógytestnevelési kutatások publikálásánál

171

10_3_2_01 El zetes szempontok A gyógytestnevelés területén egy jó kutatástervezésnek figyelembe kell venni, hogy a szakember használni fogja a kutatások eredményét, hogy klinikai döntéseket hozzon. Éppen ezért nagyon fontos, hogy megfelel döntéseket hozzunk a kutatás megkezdése el tt és annak eredményeinek, mint írásos riportnak vagy újságcikknek a megjelenése el tt. Manapság az újságszerkeszt k nagyon óvatosan kontrolálják a kutatási tervek és mérések hibáit, amikor megkapják a kéziratot. Az egyik legjobb forrás manapság, hogy kikeressük az irányelveket és a testi kezelések bizonyítékának eredményeit a PEDro, a Fizioterápiás Bizonyíték Adatbázis, amelyben különböz kritériumok alapján lehet keresni, mint például (a) terápia, (b) tudományág, (c) elemzési módszer, (d) probléma és (e) testrész. A PEDro min ségi kritériumokat is felsorol a kutatások megszervezéséhez, beleértve a 10 részb l álló PEDro skálát is. http://www.pedro.fhs.usyd.edu.au/FAQs/Scale/scaleitems.htm

10_3_2_02 Hogyan készítsünk el egy gyógytestnevelési kutatást Hogyan válasszuk ki a legmegfelel bb eszközt • 3 alapdolgot kell figyelembe venni - Miért mérünk? - Mit mérünk? - Kit mérünk? • Alapvet mérési elgondolás, amit figyelembe kell venni - Pszichometriás tulajdonságokkal kapcsolatos ügyek - Hasznossággal kapcsolatos ügyek Miért mérünk? • Összehasonlítást végzünk • Oktatási információ • Egyéni fejl dést figyelünk meg • Programértékelést végzünk • Osztályozás • Stb. Mit mérünk? • Mozgás, motoros képesség, egészséggel kapcsolatos fittség, egyensúly • Ügyesség, attit d, motiváció • Tartalmi tudás - Sport pedagógia - Motoros fejlesztés - Élettan - Sportpszichológia - Biomechanika Információforrás Néhány általános kutatás megtervezésével és statisztikai módszertannal kapcsolatos web cím, amelyeket a természet- és sporttudományokban fel lehel használni: 1. http://www.sportsci.org/resource/stats/index.html 2. http://www.2.fmg.uva.nl/sociosite/topics/research.html 3. http://trochim.human.cornell.edu/kb/index.htm

172

4. http://www.sosig.ac.ik

10_3_2_03 Specifikus módszertani követelmények gyógytestnevelési kutatások publikálásánál Két szignifikáns irodalmi elemzés jelent meg az „Adapted Physical Activity Quarterly” (Porretta, Konzub & Lisboa, 2000; Sherrill & O’Connor, 1999) számában, amely a kritériumokkal kapcsolatos módszertant és a gyógytestnevelési információk bemutatását elemezte. A javaslatokat a következ képpen lehetne összefoglalni: • • • •

elméleti alapú kutatási kérdések összeállítása: hipotézis vagy gyakorlati részhez tartozó kutatási kérések összeállítása; Mintavételi eljárás pontos leírása, résztvev k bevételének vagy kizárásának feltételei. Pontosan ki kell dolgozni a mintavételi eljárás tervezésének és nagyságának befolyásoló szerepét az eredményekre. A résztvev k alapsokaságának pontos leírása a nem, kor, faj, napi tevékenység, sérülés típusa és sérülés foka, funkcionális állapot és más teljesítmény szintek háttérváltozókénti figyelembe vételével. - Ajánlott egy fajta sérülés típust mérni egy mintában. - Különböz nem résztvev ket nem ajánlatos egy csoportba sorolni, hacsak ezt nem bizonyítja jó statisztika és elméleti bizonyíték. Különböz fejl dési és funkcionális állapotú résztvev ket ne soroljunk egy csoportba, hacsak ezt nem bizonyítja jó statisztika vagy elméleti bizonyíték. - Adatgy jtési eljárás pontos leírása úgy, mint kipostázott kérd ív vagy telefonos vagy, személyes interjú. - Eszköz pontos leírása, mely tartalmazza a részek számát, az értékelési skála és minta részeit. Ha min ségi módszertanról van szó, akkor az anyaggy jtés módszerét és kritériumait pontosan le kell jegyzetelni. - Az eszköz érvényességének és megbízhatóságának leírása, beleértve a minta-specifikus értékeket. - A nem válaszolók arányának közlése és annak megvitatása, hogy vajon ez milyen hatással van az eredmények érvényességére. - Az eszköz egyéni átlageredményeinek bemutatása - részr l részre – alrendszerek vagy összesített eredmény alapján, céltól és statisztikától függ en. - A hatásnagyság jelentése miután a csoportok közötti statisztikai különbségeket feltártuk.

173

ADAPT Európai Tanterv a Gyógytestnevelés Témakörében

Recommend Documents