ADALÉKOK A SZABOLCS MEGYEI ELEMI ISKOLÁZTATÁS TÖRTÉNETÉHEZ ( )

HEBENY

ZOLTÁN:

ADALÉKOK A SZABOLCS MEGYEI ELEMI ISKOLÁZTATÁS TÖRTÉNETÉHEZ (1868-1914) E g y k ö z i g a z g a t á s i egység e l e m i i s k o l á i n a k v i z s g á l a t a t ö b b i r á n y ú k u t a ­ t á s t i g é n y e l . C é l s z e r ű n e k látszik, hogy bemutassuk a tankötelezettség h e l y z e t é t , v é g r e h a j t á s á n a k a k a d á l y a i t , majd az i s k o l á k belső é l e t é t v i z s ­ g á l v a meg k e l l á l l a p í t a n u n k a s z e m é l y i és t á r g y i f e l t é t e l e k s z í n v o n a l á t , i l ­ letve azok v á l t o z á s á t . E z u t ó b b i h o z k a p c s o l ó d v a fontos i s m e r n ü n k az elemi i s k o l á k f e n n t a r t ó i t , a f e l ü g y e l e t i rendszert és annak t e r j e d e l m é t , az isko­ l á k á l l a p o t á t , az e l e m i o k t a t á s h a t é k o n y s á g á t — stb. E t a r t a l m i t é n y e z ő k k ö z ü l m i e h e l y ü t t f i g y e l m ü k e t az e l e m i i s k o l á k f e n n t a r t ó i r a i r á n y í t j u k . Az elemi iskolák

fenntartói

N é p o k t a t á s i t a n i n t é z e t e k e t , az E ö t v ö s - t ö r v é n y szerint, h a z á n k b a n az á l ­ l a m o n k í v ü l nemcsak a „ p o l i t i k a i k ö z s é g e k " , hitfelekezetek, h a n e m az er­ re a c é l r a alakult e g y e s ü l e t e k , t á r s u l a t o k , sőt m é g m a g á n o s o k is á l l í t h a t ­ tak fel, a t ö r v é n y b e n m e g á l l a p í t o t t feltételek m e g t a r t á s a mellett. A t ö r ­ v é n y az elemi i s k o l á k f e n n t a r t á s á r a csak a k ö z s é g e k e t k ö t e l e z t e ; az á l l a m ­ nak, a felekezeteknek, m a g á n embereknek és a t á r s u l a t o k n a k c s u p á n jo­ got b i z t o s í t o t t arra n é z v e , hogy i l y e n i n t é z e t e k e t f e l á l l í t h a t n a k és fenn­ tarthatnak. H a azonban a k ö z s é g b e n m á r elemi iskola m ű k ö d ö t t , mente­ s í t e t t e azokat i s k o l a f e n n t a r t á s i k ö t e l e z e t t s é g ü k alól. E z a g y a k o r l a t b a n azt jelentette, hogy a k ö z s é g e k , a m á r m e g l é v ő felekezeti iskolák miatt, isko­ l á k a t csak nagyon r i t k á n l é t e s í t e t t e k . Szabolcs m e g y é b e n — a korabeli dokumentumok t a n ú s á g a szerint — a t ö r v é n y m e g j e l e n é s e k o r csak felekezeti iskolák voltak. A községi, á l l a m i és e g y é b j e l l e g ű e l e m i iskolák csak az 1870-es é v e k b e n alakultak, de — m i n t l á t n i fogjuk — m é g a s z á z a d f o r d u l ó n is az összes iskolák t ö r e d é k é t képezték. 1. A felekezeti

elemi

iskolák

Szabolcs megye l a k o s s á g a t ö b b felekezethez tartozott. Lélekszámban legnagyobb a r e f o r m á t u s felekezet volt. U t á n a a r ó m a i katolikus, a g ö r ö g

katolikus, az izraelita és az e v a n g é l i k u s k ö v e t k e z e t t . K i s s z á m b a n éltek m é g a m e g y é b e n az u n i t á r i u s és a g ö r ö g keleti v a l l á s h í v e i is. A feleke­ zeti m e g o s z l á s n a k m e g f e l e l ő e n a t a n k ö t e l e s g y e r m e k e k s z á m á r a ref., r ó m . k a t , g ö r . kat., i z r . és e v a n g é l i k u s e l e m i i s k o l á k a t á l l í t o t t a k fel az e g y h á ­ zak. A z u n i t á r i u s és a g ö r . k e l e t i t a n k ö t e l e s e k s z á m á r a felállított elemi i s k o l á k r ó l nincs t u d o m á s u n k . A t a n u l ó k k e v é s s z á m a és t e r ü l e t i e l s z ó r t s á ga miatt ők m á s felekezet i s k o l á j á b a n tanultak. A z i s k o l á b a j á r a t o t t tan­ k ö t e l e s e k felekezetek szerinti m e g o s z l á s a 1876—1911 k ö z ö t t a k ö v e t k e z ő volt:

a

-

1

0

Tanév

Ref.

1876/77 1881/82 1882/83 1883/84 1884 85 1885/86 1889/90 1891/92 1892/93 1910/11

9 10 9 10 10 11 12 14 14 14

433 064 937 503 653 076 659 358 511 173

R. kat.

G . kat.

5 6 6 6 6 6 8 9 10 9

3 999 3 808 3 620 3 980 3 838 4 240 4 802 5 848 6 233 5 079

680 135 336 539 236 662 083 508 619 006

Izr. 2 1 2 2 2 2 3 3 3 1

Evang.

294 878 070 288 450 961 184 850 916 818

1 1 2 1 1 2 1 2 2 2

709 991 177 959 999 132 195 137 197 504

A z iskolába j á r ó fenti t a n k ö t e l e s e k k i m u t a t á s á b ó l m e g á l l a p í t h a t ó , hogy a ref. és a r ó m . kat. v a l l á s ú g y e r m e k e k k é p e z t é k a t a n u l ó k nagyobb r é ­ szét. A t a n u l ó k s z á m á n a k v á l t o z á s a mutatja, hogy 1876-tól a beiskolázás fokozatosan emelkedett a század v é g é i g , e k k o r azonban — az ev. t a n u l ó k k i v é t e l é v e l — e r ő t e l j e s c s ö k k e n é s k ö v e t k e z e t t be. Igen s z e m b e t ű n ő ez a c s ö k k e n é s az izraelita t a n u l ó k e s e t é b e n , m e l y n e k okait k é s ő b b r é s z l e t e z ­ zük. A felekezeti i s k o l á k b a j á r ó t a n k ö t e l e s e k s z á m á r a a k ö v e t k e z ő iskolák álltak fenn: 11

Tanév 1875/76 1876/77 1880/81 1881/82 1882/83 1883/84 1884/85 1885/86 1889/90 1891/92 1892/93 1900/01 1904/06 1910/11 * =

Ref.

R . kat.

G . kat.

Izr.

9

7

7

?

?

? ? 73 68 73 73 74 75 75 7« 83 78 79

?

7

7

122 123 124 124 124 129 133 131 135 118 117

a nagymértékű ménye!

csökkenés

? 47 47 47 47 47 49 51 52 54 4!) 44

? (i 9 10 15 18 20 20 20 17 15 16

a z 1876-ban b e k ö v e t k e z e t t

Evang.

Összesen

7 17 17 17 8? 18 18 lí! 18 17 17 17 18 26 megyerendezés

329 344 2H4* 265 255? 272 277 281 291 296 296 306 278 282 következ­

A f e n t i t á b l á z a t b a n s z e m b e t ű n ő , h o g y a z 1882/83-as t a n é v b e n a t a n f e l ü g y e l ő i j e ­ l e n t é s a z e l ő z ő é v i 17 e v . i s k o l á v a l s z e m b e n c s u p á n 8 e l e m i i s k o l a l é t e z é s é r ő l s z á ­ m o l be. E z m i n d e n b i z o n n y a l t é v e d é s e n a l a p u l . U g y a n i s a z á g . ev. f e l e k e z e t m á r a z 1869/70-es t a n é v b e n 9 v á r o s i é s 9 t a n y a i , a z a z ö s s z e s e n 18 i s k o l á t t a r t o t t f e n n . E z e k ­ b e n 18 r e n d e s é s 6 s e g é d t a n í t ó 1410 ev., 39 r . k a t . , 23 g. k a t , 12 ref. é s 3 i z r . , ö s z s z e s e n 1487 g y e r m e k e t t a n í t o t t . A z e m l í t e t t 18 i s k o l a k ö z ü l 17 e l e m i v o l t , e g y p e ­ dig p o l g á r i . A z u t ó b b i b a n P a z a r I s t v á n és S z é n f y G y u l a tanított. A z i s k o l á k s z á m a a z 1876/77-es t a n é v b e n i s 17 v o l t , c s u p á n a z ö s s z e t é t e l b e n t ö r t é n t v á l t o z á s . E k k o r u g y a n i s a t a n y a i i s k o l á k s z á m a 10-re e m e l k e d e t t , m e l y e k b e n a k ö v e t k e z ő t a n í t ó k dolgoztak: ( t a n y á k nevei) M á t s á n s z k y S á m u e l ( F e l s ő - B a d u r ) , T o m a s o v s z k y K á r o l y (Alsó-Badur), K i r t y á n Mihály (Antal-bokor), H r e n k ó A n d r á s (Racskó-bokor), Válent P á l (Manda-bokor), C s e r n á k J á n o s (Újtelek), G a r a y M á r t o n (Nagycserkesz), F á b i á n M á r t o n (Kiscserkesz), V i e t ó r i s z A n d r á s ( S u l y á n - b o k o r ) , M r á z J á n o s (Henzsel). A v á ­ rosban dolgozó tanítók — a polgári iskola tanítóival együtt — a következők voltak: Stoffán Lajos, M r á z Károly, Z s á k Endre, R ú z s a Endre, Gdovin Endre, Kabzsuda D á ­ niel, Boczkó Lajos, H u d á k György, G e r h a r d S o m a (Sámuel), Szénfy Gyula, Pazar I s t v á n és G d o v i n J á n o s . ö s s z e s e n t e h á t a z e v . f e l e k e z e t i s k o l á i b a n 24 t a n í t ó d o l g o ­ zott. M i v e l a z 1881/82-es t a n é v b e n is 17 e l e m i i s k o l á r ó l v a n t u d o m á s u n k , v a l a m i n t a k ö v e t k e z ő t a n é v iskolaszéki és tanítóegyleti j e g y z ő k ö n y v e i b e n a t a n i t ó k és isko­ l á k s z á m á n a k c s ö k k e n é s é r ő l s e m m i l y e n b e j e g y z é s n e m t a l á l h a t ó , t o v á b b á a z 1883/84es t a n é v b e n f e l t ü n t e t e t t 18 e l e m i i s k o l a d o k u m e n t á l t , k e l l ő b i z t o n s á g g a l á l l í t h a t j u k , h o g y a k é r d é s e s t a n é v b e n n e m 8, h a n e m l e g a l á b b 17 e l e m i i s k o l a m ű k ö d ö t t . E z z e l a m e g y e f e l e k e z e t i i s k o l á i n a k s z á m a 255 h e l y e t t 2 6 4 - r e . m ó d o s u l ! 1 2

1 3

A z egyes felekezeti i s k o l á k s z á m á n a k v á l t o z á s á t t e k i n t v e m e g á l l a p í t h a ­ tó, hogy a ref., a r ó m . kat. és gör. kat. i s k o l á k s z á m a fokozatosan e m e l ­ kedett a s z á z a d f o r d u l ó i g , m í g az e v . i s k o l á k s z á m a 1877—1901 k ö z ö t t v á l ­ tozatlan maradt. A z izraelita e l e m i iskolák s z á m a c s e k é l y m é r t é k ű e m e l ­ k e d é s t mutatott. Ezek az adatok azonban ö n m a g u k b a n m é g nem t ü k r ö ­ zik a felekezetek közötti i s k o l á z t a t á s i k ü l ö n b s é g e k e t . E h h e z meg k e l l v i z s ­ g á l n u n k a felekezetekhez t a r t o z ó t a n k ö t e l e s e k b e i s k o l á z á s i a r á n y a i t is, melyhez az I. sz. m e l l é k l e t ad segítséget. E b b e n a t a n k ö t e l e s e k s z á m a m e l ­ lett f e l t ü n t e t t ü k az i s k o l á b a j á r ó k és nem j á r ó k s z á m á t , v a l a m i n t az u t ó b ­ biak a r á n y á t s z á z a l é k b a n is. 1 4 - 1 , 8

A z i s k o l á z a t l a n t a n k ö t e l e s e k felekezetek szerinti s z á z a l é k o s k i m u t a t á ­ sából m e g á l l a p í t h a t ó , hogy k ö z e l 10 é v alatt á t l a g b a n a reformátusok 9,10 s z á z a l é k a , a r ó m . katolikusok 11,69 s z á z a l é k a , az e v a n g é l i k u s o k 12,70 százaléka, a gör. katolikusok 13,27 s z á z a l é k a és az i z r a e l i t á k 17.30 s z á z a l é ­ k a maradt t á v o l az iskolától. M e g f i g y e l h e t ő , hogy az á t l a g o k a t az 1893-as é v e r ő t e l j e s e n n e g a t í v i r á n y b a n b e f o l y á s o l t a . E b b e n az é v b e n ugyanis a t a n k ö t e l e s e k s z á m a u g r á s s z e r ű e n megemelkedett, s e m e g n ö v e k e d e t t ta­ n u l ó l é t s z á m o t a m e g l é v ő i s k o l á k nem t u d t á k befogadni. M í g az 1886— 1890 között az egy é v r e s z á m í t o t t t a n k ö t e l e s e k s z á m á n a k v á l t o z á s a a r. kat.—g. kat.—ref.—ev.—izr. sorrend szerint + 6 0 4 , + 2 3 5 , + 4 7 8 , —83. + 5 5 , addig 1892—93-ban ez a v á l t o z á s + 2 2 7 0 , + 8 4 5 , + 4 8 1 , + 6 3 9 , + 3 1 7 volt; az egy é v r e s z á m í t o t t á t l a g o s e m e l k e d é s t e h á t 1886—1890 között 258, 1892—1893 k ö z ö t t pedig 910 g y e r m e k volt. A t a n k ö t e l e s e k s z á m á n a k 1893ban b e k ö v e t k e z e t t u g r á s s z e r ű e m e l k e d é s e k é t o k r a v e z e t h e t ő vissza, egy­ r é s z t az 1887-ben s z ü l e t e t t e k nagy s z á m á r a és a k ö v e t k e z ő é v e k b e n a me-

g y é b e — f ő k é n t S z a t m á r és B i h a r m e g y é k b ő l — i r á n y u l ó nagyobb a r á ­ n y ú b e t e l e p ü l é s r e , m á s r é s z t pedig a m e g i s m é t e l t és pontosabb ö s s z e í r á s ­ ra. E z u t ó b b i t ugyanis n e m az e g y h á z i a n y a k ö n y v e k alapján végezték, hanem h á z r ó l h á z r a j á r v a . A helyzetet m é g s ú l y o s b í t o t t a , hogy t ö b b is­ k o l a é p ü l e t e é l e t v e s z é l y e s s é vált, vagy összedőlt, s ezekben a t a n í t á s s z ü ­ netelt. P l . Pazonyban, ahol 76 ref. t a n k ö t e l e s volt „ . . . az iskola rossza­ s á g a miatt a t a n u l ó k a t e m p l o m b a n helyeztettek e l " , vagy I b r á n y b a n a 149 ref. l á n y t a n k ö t e l e s „ . . . az iskolai é p ü l e t r o s s z a s á g a , s t ú l z s ú f o l t s á g a m i ­ a t t . . . a paplak egy s z o b á j á b a h e l y e z t e t t e k " . 19

A z anyagi n e h é z s é g e k e l l e n é r e a felekezetek e r ő f e s z í t é s e k e t tettek a sa­ j á t t a n k ö t e l e s e i k b e i s k o l á z á s a é r d e k é b e n . E r r e enged k ö v e t k e z t e t n i az a t é n y , hogy a b e i s k o l á z o t t a k s z á m a h a t á r o z o t t a b b n ö v e k e d é s t mutat, m i n t a t a n k ö t e l e s e k s z á m á n a k e m e l k e d é s e . ( K i v é t e l t k é p e z a m á r e m l í t e t t 1893as t a n é v ! ) E z a tendencia az izraelita v a l l á s ú a k e s e t é b e n igen s z e m b e t ű n ő : az 1884-es 63,95 százalékos b e i s k o l á z á s 1893-ra 89,56 s z á z a l é k r a emelke­ dett. E z a fokozottabb e m e l k e d é s a n y i l v á n o s izraelita elemi i s k o l á k szá­ m á n a k n ö v e k e d é s é v e l és az ú n . z u g i s k o l á k m e g s z ű n é s é v e l , m e g s z ü n t e t é ­ sével m a g y a r á z h a t ó . ( L . : Z u g i s k o l á k ) H a a m e g y é b e n m ű k ö d ö t t összes e l e m i i s k o l á k h o z v i s z o n y í t j u k a fele­ kezeti i s k o l á k a t , akkor a k ö v e t k e z ő k e t á l l a p í t h a t j u k meg: az 1875—76-os t a n é v b e n az iskolák 96,8 s z á z a l é k a volt felekezeti, a r á n y u k 1392—93-as t a n é v r e 94,3 s z á z a l é k r a c s ö k k e n t . E z e n idő alatt országos viszonylatban na­ gyobb m é r t é k ű volt a c s ö k k e n é s : m í g az 1869-es é v b e n a 13 798 n é p o k t a ­ tási t a n i n t é z e t közül 13 324, azaz 96,6 százalék, az 1893-as é v b e n pedig a 16 942 t a n i n t é z e t k ö z ü l 13 924, azaz 82,2 százalék volt felekezeti j e l l e g ű . Szabolcs m e g y é b e n m é g a s z á z a d f o r d u l ó n is, 1901-ben a felekezeti iskolák az összes iskolák 93,9 s z á z a l é k á t a l k o t t á k . E z az a r á n y csak az 1910—11-es t a n é v r e c s ö k k e n t 85,5 s z á z a l é k r a . E z a c s ö k k e n é s a k ö v e t k e z ő k k e l m a g y a ­ r á z a n d ó : 1901-ben m é g 306 felekezeti iskola volt, de 191 l-re ezek közül 24 iskola m e g s z ű n t , illetve k ö z s é g i v é , á l l a m i v á alakult, azaz s z á m u k 282re c s ö k k e n t . Ezzel szemben 1901-ben a 14 községi, 5 á l l a m i és egy m a g á n ­ iskolából 191 l - r e 31 községi, 11 á l l a m i és 6 m a g á n i s k o l a lett. A nem á l ­ l a m i e l e m i iskolák s z á m á n a k i l y e n a r á n y ú n ö v e k e d é s e , r é s z b e n a m a g y a r o s í t á s i t ö r e k v é s e k k e l v a n kapcsolatban. (Lásd a II/1-es és II/2-es m e l l é k ­ letet!) 20

A felekezeti iskolák a m e g y é b e n z ö m m e l e g y t a n í t ó s és osztatlan isko­ lák voltak. C s u p á n a s z á z a d u t o l s ó é v e i b e n é p í t e t t e k olyan i s k o l á k a t , me­ l y e k b e n t ö b b tanterem és t ö b b t a n í t ó is dolgozhatott. E tekintetben jó p é l d á t mutatott az e v a n g é l i k u s felekezet, amikor N y í r e g y h á z á n 1893-ban egy , , p a l o t a s z e r ű " i s k o l á t é p í t t e t e t t . E z v a l ó b a n k o r s z e r ű iskola volt: az emeletes é p ü l e t b e n 10 tanterem kapott helyet, amelyben 10 rendes és egy

s e g é d t a n í t ó kezdte meg m ű k ö d é s é t az 1893—94-es t a n é v b e n . A z iskola építési k ö l t s é g e 86 000 F t volt, e z e n k í v ü l 6 t a n í t ó i l a k á s is m e g é p í t é s r e k e ­ r ü l t , összesen 9500 F t k ö l t s é g g e l . A s z á z a d f o r d u l ó i s k o l a i h e l y z e t é t jól t ü k r ö z i W i l t G y ö r g y t a n f e l ü g y e l ő 1904-ben k é s z ü l t ö s s z e s í t é s e a m e g y é ­ ben m ű k ö d ő elemi i s k o l a s z é k e k r ő l és az alkalmazott t a n í t ó k r ó l . ( L . : III. áz. m e l l é k l e t ! ) Ezek szerint a f e l t ű n t e t e t t 133 szabolcsi t e l e p ü l é s e n 237 fe­ lekezeti iskolaszék m ű k ö d ö t t , melyekhez összesen 332 t a n í t ó tartozott. A z egyes k ö z s é g e k k i m u t a t á s a a l a p j á n m e g á l l a p í t h a t ó , hogy azokban 2—3, sőt 4 k ü l ö n á l l ó elemi iskola is m ű k ö d ö t t . P l . B u j k ö z s é g e n 4 i s k o l a s z é k : nevezetesen r. kat., g. kat., ref. és izr. á l l o t t fenn ö s s z e s e n 4 t a n í t ó v a l . A j a k , Gelse, K e n é z l ő , K i s l é t a , Mada, Oros, Piricse és Tass községekben 3—3 iskolaszék m ű k ö d ö t t 3—3 tanítóval.- A t e l e p ü l é s e k z ö m é b e n egy i s k o ­ l a s z é k h e z egy t a n í t ó tartozott. A nagyobb t e l e p ü l é s e k e n , m i n t p l . N y í r ­ e g y h á z á n , N a g y k á l l ó n , P o l g á r o n , K i s v á r d á n egy-egy i s k o l a s z é k h e z 2—7, sőt a n y í r e g y h á z i ev. i s k o l a s z é k h e z 27 t a n í t ó is tartozott. E z u t ó b b i azonban nem jelentette azt, hogy egy i s k o l á b a n t a n í t o t t a k és ott osztott tanítás folyt. U g y a n i s ha egy felekezeti iskolaszék k e t t ő vagy t ö b b t a n í t ó t a l k a l ­ mazott, akkor a t a n k ö t e l e s e k e t n e m e n k é n t s z é t v á l a s z t o t t á k és ö s s z e v o n ­ tan t a n í t o t t á k az I — I V . o s z t á l y t , e s e t e n k é n t az I — V I . o s z t á l y t is. Nagyobb t a n u l ó i l é t s z á m e s e t é n , m i n t p l . a n y í r e g y h á z i ev. n é p i s k o l á b a n egy-egy ta­ n í t ó a fiú I—II., a III—IV., az V — V I . o s z t á l y o k a t t a n í t o t t , s h a s o n l ó cso­ p o r t o s í t á s b a n o k t a t t á k a l á n y o k a t is. A m e g y é b e n 1908-ig teljesen osztott elemi iskola nem volt. (L.: I V . sz. m e l l é k l e t ! ) M i n d e z e k a l a p j á n teljes biz­ t o n s á g g a l k i j e l e n t h e t j ü k , hogy az e g y t a n í t ó s és osztatlan iskola k i f e j e z é ­ sek ugyanazt az iskolát j e l e n t e t t é k . 21

22

2. A községi

elemi

iskolák

Első n é p o k t a t á s i t ö r v é n y ü n k elrendelte, hogy m i n d e n o l y a n k ö z s é g b e n , ahol n é p i s k o l a nem m ű k ö d i k , azok felállításáról és f e n n t a r t á s á r ó l a p o l g á ­ r i jogokkal r e n d e l k e z ő k ö z s é g k ö t e l e s gondoskodni. H a a k ö z s é g b e n a m á r l é t e z ő felekezeti iskola a t a n k ö t e l e s e k b e f o g a d á s á r a nem k é p e s , illetve ha l e g a l á b b 30 o l y a n t a n k ö t e l e s t a l á l h a t ó a t e l e p ü l é s e n , akik s z ü l e i a hitfele­ kezet által fenntartott e l e m i i s k o l á t nem k í v á n j á k i g é n y b e venni, s z i n t é n k ö z s é g i i s k o l á t k e l l szervezni. A z így felállított és a k ö z s é g i vagyonból fenntartott elemi iskolák o l y a n hitfelekezet n é l k ü l i i n t é z e t e k , amelyeket a k ö z s é g lakói — b á r m e l y felekezethez is tartoznak — i g é n y b e vehetnek. A község j ö v e d e l m é b ő l az ott m ű k ö d ő felekezeti iskolák is s e g é l y e z h e t e k , f e n n t a r t h a t ó k , de ezen j ö v e d e l m e k elosztása „igazságos a r á n y b a n " v a l ó ­ s í t h a t ó meg. A z iskolák f e n n t a r t á s á h o z a h e l y i h a t ó s á g o k a p o l g á r i lakos­ s á g t ó l — i s k o l a a d ó c í m e n — az á l l a m i egyenes a d ó 5 s z á z a l é k á t szedhe-

t i k be. E z e n a d ó n e m k i v e t é s é t és b e h a j t á s á t az 1876. é v i X X V I I I . tc. k ö ­ telező jelleggel előírta. A k ö z s é g i n é p i s k o l á k r a v o n a t k o z ó t e e n d ő k e t és a k ö z s é g i h a t ó s á g o k h a t á s k ö r é t az „ U t a s í t á s a polgári k ö z s é g e k s z á m á r a " c. m i n i s z t e r i rendelet á l l a p í t o t t a meg. A L e x E ö t v ö s fentebbi r e n d e l k e z é s e i a t a n k ö t e l e z e t t s é g egyik alapve­ t ő f e l t é t e l é n e k m e g t e r e m t é s é t , az i s k o l á k l é t r e h o z á s á t és f e n n t a r t á s á t szol­ g á l t a . A z o r s z á g t e r ü l e t é n j e l e n t ő s volt ugyanis azon k ö z s é g e k s z á m a , ame-, l y e k s e m m i l y e n iskola m ű k ö d é s é t sem t u d t á k k i m u t a t n i . 1869-ben p l . 1593 k ö z s é g b e n , 18 7 0-ben pedig 1712 k ö z s é g b e n és t e l e p ü l é s e n nem volt is­ kola h a z á n k b a n . A z iskolával nem rendelkező községek száma — a ren­ d e l k e z é s e k h a t á s á r a — a k ö v e t k e z ő m é r t é k b e n c s ö k k e n t : Trefort Á g o s t o n 1873. évi 12 041. sz. r e n d e l e t é n e k n y o m á n készült k i m u t a t á s a l a p j á n 801 k ö z s é g , 1880-ban 274, 1881-ben 237, az 1891—92-es t a n é v b e n pedig m é g m i n d i g 214 község n e m tartott fenn i s k o l á t . A z e m l í t e t t e k e n k í v ü l je­ l e n t ő s volt azon k ö z s é g e k s z á m a , amelyek m á s t e l e p ü l é s s e l k ö z ö s e n tar­ tottak fenn iskolát; i l y e n k ö z s é g 1869-ben 972, 1880-ban 1876, 1881-ben 1808, és 1891—92-es t a n é v b e n 1757 volt. Összesen t e h á t , az u t ó b b i a k a t is figyelembe v é v e , az o r s z á g b a n 1869-ben 2570, 1880-ban 2150, 1881-ben 2045, az 1891—92-es t a n é v b e n 1971 község, az összes t e l e p ü l é s e k n e k 1869ben 20,3 százaléka, 1892-ben pedig 15,5 s z á z a l é k a s a j á t k ö z i g a z g a t á s i t e r ü ­ l e t é n elemi iskolát n e m tudott k i m u t a t n i . A v a l ó s á g h o z tartozik, hogy az e m l í t e t t k ö z s é g e k t ö b b s é g e kis l é l e k s z á m ú volt. E g y 1893-as j e l e n t é s sze­ r i n t ugyanis 1505 ö n á l l ó k ö z s é g e t n e m lehetett n é p i s k o l á k f e l á l l í t á s á r a kötelezni, mert lakosainak l é l e k s z á m a n e m haladta meg a 250 f ő t . 23

2 4

25

23

23

20

A z o r s z á g t e r ü l e t é n a k ö z s é g i elemi i s k o l á k s z á m a a t ö r v é n y m e g j e l e n é ­ se u t á n csak kevés m é r t é k b e n emelkedett: az 1868-ban kimutatott 479 községi iskola az összes i s k o l á k j e l e n t é k t e l e n h á n y a d á t k é p e z t e . S z á m u k 1893-ban 1952-re emelkedett, de m é g í g y sem é r t e el az elemi i s k o l á k 12 százalékát. 27

Szabolcs m e g y é b e n a n é p o k t a t á s i t ö r v é n y m e g j e l e n é s e u t á n csak n é ­ h á n y , c s e k é l y l é l e k s z á m ú t e l e p ü l é s e n h i á n y z o t t az iskola. A z 1876-ban bekövetkezett megyerendezés u t á n a „saját helyi elöljáróval" rendelkező 135 község közül c s u p á n K i s b á k á n és O n t e l k e n n e m volt iskola, így nem tartozott azon 11 megye közé, m e l y n e k minden k ö z s é g e i s k o l á t tartott f e n n . A szomszédos m e g y é k i s k o l á v a l v a l ó e l l á t o t t s á g á t tekintve viszont „ e l ő k e l ő " helyet foglalt el, m e r t B i h a r b a n 113 (?), S z a t m á r b a n 15, U n g b a n és Beregben 57 község n e m tartott fenn egyetlen i s k o l á t s e m . A z e m l í ­ tett k é t szabolcsi t e l e p ü l é s e n élő t a n k ö t e l e s e k azonban nem maradtak is­ k o l á z a t l a n o k , mert K i s b á k á r ó l N a g y b á k á r a , Ö n t e t e k r ő l pedig a közeli D o m b r á d r a j á r t a k át, ahol felekezeti j e l l e g ű i s k o l á k b a n , o k t a t á s b a n r é ­ szesültek. 23

29

30

K ö z s é g i j e l l e g ű elemi iskola a megye t e r ü l e t é n 1868-ban m é g n e m volt. Ezek m e g a l a k u l á s a csak az 1870-es é v e k b e n k e z d ő d ö t t . 1873-ban b i z o n y o ­ sat csak egy k ö z s é g i iskola l é t e z é s é r ő l tudunk, amely N y í r b á t o r b a n m ű ­ k ö d ö t t egy t a n í t ó v a l . 1876-ban K i s s József t a n f e l ü g y e l ő az i s k o l á k jelleg szerinti k i m u t a t á s á b a n , az V . pont alatt egy községi i s k o l á t e m l í t , de a X V . pont alatt a k ö v e t k e z ő k e t í r j a : ,, . . . 2. A Pappon lévő, s legnagyobb r é s z b e n m é l t ó s á g o s b á r ó H o r v á t h - R o h o n c z y Ilona ú r n ő á l t a l a l a p í t o t t k ö z ­ ségi i s k o l á b a n a b á r ó n é , k o m o r n á j a á l t a l t a n í t t a t j a a l e á n y n ö v e n d é k e k e t r u h a v a r r á s r a és k ö t é s r e . " A 3. pontban pedig a n y í r b á t o r i községi elemi iskola t a n í t ó j á r ó l , S á n d o r A l b e r t r ő l olvashatunk, a k i a gyermekeket ,, . . . k e f é k és szalmakalapok k ö t é s é r e is t a n í t j a " . A p a p p i iskola k ö z s é ­ gi j e l l e g é t egy 1880-ból s z á r m a z ó j e l e n t é s is d o k u m e n t á l j a , m e l y szerint „ . . . az 1876—77-es iskolai é v t ő l k ö z s é g i v é n y i l v á n í t t a t o t t i s k o l a . . . " 167 Ft államsegélyben részesült. Tehát kétséget kizáróan megállapítható, hogy a megye t e r ü l e t é n 1876-ban N y í r b á t o r b a n és P a p p k ö z s é g b e n k ö z s é ­ gi elemi iskola m ű k ö d ö t t . A k ö v e t k e z ő é v b e n ezek s z á m a eggyel n ő t t , mert a k a r á s z i g. kat. e g y h á z k ö z s é g b e l á t t a „ . . . miszerint e g y e s ü l t e r ő v e l t ö b b szolgálatot tehetnek a k ö z o k t a t á s ü g y é n e k . . . i s k o l á j u k a t k ö z s é g i v é n y i l ­ v á n í t o t t á k . " A községi i s k o l á k s z á m a 1882-ben 4-re, 1884-ben 10-re, 1886-ban 12-re, 1893-ban 13-ra emelkedett és 1901-ben ö s s z e s e n 14 i l y e n j e l l e g ű iskola m ű k ö d ö t t . E z u t á n egy é v t i z e d alatt ú j a b b 17 iskolát hoztak l é t r e , s ezzel 1911-ben s z á m u k 3 l - r e emelkedett. ( L . : I I / l . és a III. sz. m e l ­ léklet!) A z összes i s k o l á k h o z v i s z o n y í t v a azonban a r á n y u k m é g 1911-ben sem é r t e el a 10 százalékot. 3 1

32

33

3. Az állami

elemi

iskolák

A z E ö t v ö s - t ö r v é n y a n é p o k t a t á s i t a n i n t é z e t e k f e l á l l í t á s á n a k és fenntar­ t á s á n a k j o g á t az á l l a m r a is kiterjesztette. 1868-ban, a t ö r v é n y m e g j e l e n é ­ s é n e k é v é b e n á l l a m i j e l l e g ű e l e m i iskola m é g n e m volt az o r s z á g b a n , ezek s z e r v e z é s e csak lassan és vontatottan haladt. E n n e k egyik oka az volt. hogy E ö t v ö s József h a l á l a u t á n a k o r m á n y o k t ö b b a l k a l o m m a l kijelentet­ tek: a t ö r v é n y v é g r e h a j t á s á r a csak fokozatosan k e r ü l h e t sor. A z á l l a m i k ö l t s é g v e t é s b e n alig gondoskodtak az i s k o l a é p í t é s e k r e s z á n t ö s s z e g e k r ő l . A z 1870-es é v e k k ö z e p é t ő l azonban az á l l a m i elemi iskolák é p í t é s e , meg­ s z e r v e z é s e m á r egyre i n k á b b e l ő t é r b e k e r ü l t . A k i e g y e z é s u t á n i k ö z o k t a ­ t á s p o l i t i k a ugyanis fokozatosan e l t á v o l o d o t t E ö t v ö s l i b e r á l i s n e m z e t i s é g i p o l i t i k á j á t ó l és a m a g y a r o s í t á s i t ö r e k v é s e k k e r ü l t e k e l ő t é r b e . E n n e k leg­ fontosabb e s z k ö z e k é n t az i s k o l á k a t t e k i n t e t t é k . Első m e g n y i l v á n u l á s k é n t , m e g a l k o t t á k az 1879. évi X V I I I . tc-et, amely kötelező t a n t á r g y k é n t m i n ­ den n é p i s k o l á b a n bevezette a m a g y a r n y e l v t a n í t á s á t , s a n e m magyar

a n y a n y e l v ű t a n í t ó k a t arra k ö t e l e z t e , hogy 4 é v e n b e l ü l s a j á t í t s á k el a m a ­ gyar nyelvet, valamint k é p e s í t é s ü k e t is a magyar n y e l v t u d á s u k t ó l t e t t é k f ü g g ő v é . E z e n t ö r v é n y m e g j e l e n é s e u t á n az á l l a m i e l e m i iskolák é p í t é ­ se, i l l . m e g s z e r v e z é s e m á r e r ő t e l j e s e b b e n é r z é k e l h e t ő : 1879-ig összesen 230 á l l a m i i s k o l á t m ű k ö d t e t t e k , 1885-ben m á r 584, 1890-ben pedig 728 i l y e n j e l l e g ű iskola v o l t . 34

35

A z á l l a m i elemi i s k o l á k s z á m a 1890—1894 k ö z ö t t m i n d ö s s z e 83-mal emelkedett, e z é r t a m i n i s z t é r i u m 500 új iskola s z e r v e z é s é t h a t á r o z t a el. A z e z r e d é v i ü n n e p a l k a l m á b ó l kidolgozott k o r m á n y p r o g r a m ugyancsak tervbe vett 400 á l l a m i n é p i s k o l a f e l é p í t é s é t . A t e l e p í t é s i szempontok azo­ n o s s á g a miatt azonban ezeket az i s k o l á k a t a tervbe vett 500 i s k o l á b ó l v á ­ l a s z t o t t á k k i . Csáky A l b i n miniszter t e r v é t , a k o r m á n y v á l t o z á s miatt, az új miniszter, Wlassics G y u l a hajtotta v é g r e . Wlassics azonban az á l l a m i i s k o l á k gyorsabb ü t e m ű fejlesztését k í v á n ­ ta m e g v a l ó s í t a n i és 1000 ú j iskola m e g s z e r v e z é s é t h a t á r o z t a el. A tervbe vett új i s k o l á k e l h e l y e z é s é r ő l a k ö v e t k e z ő k e t jelentette k i : ,, . . . a tervbe vett 1000 új iskola e l h e l y e z é s é n é l e l s ő s o r b a n f i g y e l e m m e l leszek azon k ö z ­ s é g e k r e , amelyekben a magyar elem k i s e b b s é g b e n v a n , s ezek s z á m á r a nincs a k ö z s é g b e n m a g y a r t a n n y e l v ű j ó n é p i s k o l a ; a z u t á n azon k ö z s é g e k ­ re, a m e l y e k b e n a m á s n y e l v ű e k k e l sz' mben a magyar elem v a n t ö b b s é g ­ ben és ezen magyar t ö b b s é g n e k nincs j ó n é p i s k o l á j a ; ezen r e n d e l k e z é s ­ sel p á r h u z a m o s a n a leggondosabb figyelembe veszem azon tiszta magyar l a k o s s á g ú k ö z s é g e k e t , amelyek ö n e r e j ü k b ő l , k e d v e z ő t l e n anyagi h e l y z e t ü k miatt, n e m k é p e s e k v i r á g z ó n é p i s k o l á k a t b i z t o s í t a n i ; v é g r e f i g y e l e m m e l vagyok az á l l a m i e l e m i n é p i s k o l á k e l h e l y e z é s é n é l azon t i s z t á n n e m z e t i ­ ségi k ö z s é g e k r e is, a m e l y e k magu k é r i k az á l l a m i i s k o l á t . " E z e n „ h ó d í ­ tó és v é d e l m i " szempontok a l a p j á n j e l ö l t e k i az a l a p í t a n d ó i s k o l á k h e l y é t a n e m z e t i s é g i t e r ü l e t e k e n , mert ,, . . . a nemzeti k u l t ú r a s z e m p o n t j á b ó l a magyar fajra k e l l a s ú l y p o n t o t á t h e l y e z n i , . . . a m a g y a r s á g az, amelyben a l e g t ö b b h ó d í t ó e r ő r e j l i k az á l l a m b a n , mert az dolgozik és k ü z d a leg­ t ö b b e t ; ez halad elő a p e r i f é r i á k felé, folyton visszaszerezve a haza föld­ jét, s a m á s o d i k e z r e d é v k e z d e t é n ez v a n h i v a t v a v i r á g z ó v á tenni a magyar nemzeti á l l a m o t . " 36

A fentebbi indokok a l a p j á n kidolgozott n a g y s z a b á s ú i s k o l a é p í t é s i p r o g ­ r a m a k ö v e t k e z ő k é p p e n v a l ó s u l t m e g : 1895-ben 882 á l l a m i iskola l é t e z e t t , 1896-ban m á r 993, 1897-ben 1257, 1898-ban 1401, 1899-ben 1453, 1900-ban 1521, 1901-ben 1571 és a program b e f e j e z é s e k o r , 1902-ben az á l l a m i elemi iskolák s z á m a 1858-ra emelkedett, amelyekben 4000 á l l a m i t a n í t ó dolgo­ zott." E p o z i t í v j e l e n t ő s é g ű i s k o l a s z e r v e z é s r e n é m i á r n y é k o t vet, hogy az ú j o n n a n szervezett i s k o l á k 2/3-ad r é s z é t ideiglenes, b é r e l t h e l y i s é g e k b e n 7

h e l y e z t é k el. Ezek az iskolák v o l t a k hivatottak arra, hogy a „ m a g y a r elem szupremáciáját" biztosítsák. Szabolcs m e g y é b e n az á l l a m á l t a l fenntartott elemi i s k o l á k s z e r v e z é s e az 1370--es é v e k b e n k e z d ő d ö t t . E z e k l é t r e h o z á s á t az i s k o l á z a t l a n o k nagy s z á ­ ma, a felekezetek és a k ö z s é g e k s z ű k ö s anyagi helyzete, v a l a m i n t az ide­ gen a n y a n y e l v ű lakosság j e l e n l é t e i n d o k o l t á k . A megye t e r ü l e t é n nemze­ tiségi l a k o s s á g csak kis s z á m b a n élt, melyek k ö z ü l a kisebb csoportot az „ o l á h o k " a l k o t t á k , akik a megye d é l k e l e t i r é s z é n : Szentgyörgyábrány (1901-től N y í r á b r á n y ! ) , N y í r a d o n y és k ö r n y é k é n éltek. N a g y o b b l é l e k s z á m ­ ban, főleg N y í r e g y h á z á n és a k ö r n y e z ő t a n y a v i l á g b a n é l t e k a „ t ó t o k " , akik az 1773-as ú j r a t e l e p í t é s k o r k e r ü l l e k ide. A z e l ő b b i e k z ö m m e l a g ö r . katolikus, az u t ó b b i a k pedig az e v a n g é l i k u s e g y h á z h í v e i s z á m á t n ö v e l t é k . A s z l o v á k o k asszimilációja, e l m a g y a r o s o d á s a a t á r g y a l t i d ő s z a k b a n csak­ n e m teljesen v é g b e m e n t , kisebb r é s z ü k „ b e o l v a s z t á s á t " pedig az ev. egy­ h á z elemi iskolái e r e d m é n y e s e n f o l y t a t t á k . Nehezebben haladt e l ő r e ez a folyamat a r o m á n n e m z e t i s é g ű e k n é l , akik a n y a n y e l v ü k m e g ő r z é s e é r d e ­ k é b e n e r ő s e l l e n á l l á s t fejtettek k i . A z első á l l a m i elemi iskolát 1873-ban S z e n t g y ö r g y á b r á n y községben s z e r v e z t é k meg, m e l y n e k k ö r n y é k é n r o m á n n e m z e t i s é g ű l a k o s s á g is élt. Itt egy t a n í t ó m ű k ö d ö t t . A m i n i s z t é r i u m 1875-ben szervezte meg a k ö v e t ­ k e z ő á l l a m i iskolát K i s v á r d á n , m e l y e t ideiglenesen, b é r e l t h e l y i s é g b e n he­ lyeztek el. 1877 t a v a s z á n azonban ,, . . . egy p a l o t a s z e r ű á l l a m i e l e m i iskola é p í t é s e . . . megkezdetett, s jövő é v iskolai é v e l e j é r e r e n d e l t e t é s é n e k á t is fog adatni, m e l y b e n 3 f i és 2 n ő t a n e r ő m ű k ö d i k , s e t a n i n t é z e t r ö v i d idő alatt iparos i s k o l á v a l fog egybekapcsoltatni" — olvashatjuk a korabeli d o k u m e n t u m b a n . A z iskola f e l é p í t é s e u t á n a k i s v á r d a i t a n k ö t e l e s e k na­ gyobb r é s z e ebben az i s k o l á b a n r é s z e s ü l t o k t a t á s b a n . 1882-ben p l . a tele­ p ü l é s i s k o l á b a j á r ó 506 t a n k ö t e l e s k ö z ü l 125 fiú és 162 l á n y az á l l a m i is­ kola t a n u l ó j a volt, akik „ . . . nemek szerint e l k ü l ö n í t v e 3—3 tanteremben 6 t a n í t ó á l t a l . . . a t ö r v é n y s z a b t a t a n t á r g y a k b ó l k i t ű n ő e r e d m é n n y e l ta­ níttatnak." 38

3 9

A z á l l a m i elemi iskolák s z á m a 1895-ben P u s z t a b á n h á z á n és 1898-ban K ó t á j o n megszervezett i s k o l á k k a l 5-re gyarapodott (a k i s v á r d a i iskolát k e t t ő n e k s z á m í t v a ! ) . A z előbbi e l h e l y e z é s é r ő l B o r y B é l a birtokos, m í g az u t ó b b i r ó l a k i n c s t á r gondoskodott. 1900-ban a T i s z a l ö k h ö z t a r t o z ó F á s t a ­ n y á n egy ú j a b b á l l a m i iskola kezdte meg m ű k ö d é s é t ideiglenes h e l y i s é g ­ ben, egy t a n í t ó v a l . A v é g l e g e s e l h e l y e z é s r ő l , egy új é p ü l e t felépítéséről b á r ó V a y A r n o l d és Miklós, v a l a m i n t Szomjas G u s z t á v f ö l d b i r t o k o s o k — 1100 k o r o n a költséggel — gondoskodtak. A z iskola m e g é p í t é s e u t á n 1901. szeptember 22-én 90 t a n k ö t e l e s g y e r m e k vette b i r t o k b a az i s k o l á t . U g y a n ­ ebben az é v b e n a k i s v á r d a i á l l a m i e l e m i iskolát 24 000 korona k ö l t s é g b ő l i

tanteremmel b ő v í t e t t é k , így az tíz tanteremmel r e n d e l k e z ő i s k o l á v á v á l t / ' A k ö v e t k e z ő é v e k b e n , f ő k é n t a felekezeti iskolák á l l a m i k é z b e a d á s a k ö ­ vetkeztében, újabb állami iskolák szerveződtek. A z egyházak bár erősen ragaszkodtak i s k o l a f e n n t a r t ó jogukhoz, m é g i s a megye n é h á n y t e l e p ü l é s é n e r r ő l lemondtak. A z esetek t ö b b s é g é b e n azon i s k o l á i k a t a j á n l o t t á k fel a k ö z s é g n e k vagy az á l l a m n a k , amelyek állaga m á r a n n y i r a leromlott, hogy felújítása, illetve egy új iskola é p í t é s e j e l e n t ő s ö s s z e g e k e t e m é s z t e t t volna fel. í g y p l . Papon a ref. iskola az e g y h á z k ö z s é g k é r é s é r e á l l a m i v á ala­ kulhatott azzal a feltétellel, hogy a m e g l é v ő iskolai alap v a g y o n b ó l ,, . . . 2 tantermes i s k o l a h á z és 2 t a n í t ó i l a k á s é p ü l j ö n " . A k ö v e t k e z ő é v e k b e n a m i n i s z t é r i u m á l l a m i iskola felállításán z h o z z á j á r u l t C s e r e p e s k e n é z e n 2 t a n í t ó v a l , Ó f e h é r t ó n 2 t a n í t ó v a l , N y í r b á t o r b a n 6 t a n í t ó v a l és a N a g y h a ­ lászhoz t a r t o z ó T e l e k t a n y á n egy t a n í t ó v a l . A z e m l í t e t t e k k ö z ü l azonban csak az 1905—06-os t a n é v u t á n é p ü l t fel az á l l a m i iskola Ö f e h é r t ó n és C s e r e p e s k e n é z e n . ( L . : V — V I . sz. m e l l é k l e t ! ) A z á l l a m által fenntartott elemi iskolák s z á m á t tekintve t e h á t m e g á l ­ l a p í t h a t ó , hogy az első m e g s z e r v e z é s é t ő l , 1873-tól 1911-ig összesen 11 m ű ­ k ö d ö t t . Ezek a r á n y a az összes elemi iskolák k ö z ö t t c s u p á n 3,3 százalék volt 1911-ben. H a figyelembe v e s s z ü k , hogy az i s k o l á k k ö z ü l p l . Puszta­ b á n h á z á n és T i s z a l ö k - F á s t a n y á n az iskola e l h e l y e z é s é r ő l m a g á n s z e m é l y e k gondoskodtak, v a l a m i n t a k i s v á r d a i f e n n t a r t á s á h o z a község évi 200 F t tal j á r u l t hozzá, a k k o r elmondhatjuk; Szabolcs m e g y é b e n a népoktatás fejlesztéséhez az á l l a m e l e n y é s z ő e n csekély m é r t é k b e n j á r u l t hozzá. A z á l l a m i h o z z á j á r u l á s gyakorlatilag az egyes i s k o l á k kisebb-nagyobb á l l a m ­ segéllyel való t á m o g a t á s á r a k o r l á t o z ó d o t t . 0

41

42

4.

Magániskolák

A z E ö t v ö s - t ö r v é n y adta l e h e t ő s é g g e l élve a m e g y é b e n magánszemé­ lyek is tartottak fenn e l e m i i s k o l á k a t . E n n e k f e l t é t e l e az volt, hogy az i s k o l a f e n n t a r t ó t a n í t ó i k é p e s í t é s s e l rendelkezzen, iskolája a t ö r v é n y által előírt felszereléssel b í r j o n , v a l a m i n t a t ö r v é n y á l t a l m e g h a t á r o z o t t t a n ­ t á r g y a k a t t a n í t s á k . A tandijat az i s k o l a f e n n t a r t ó h a t á r o z t a meg. Szabolcs m e g y é b e n az i l y e n j e l l e g ű n é p i s k o l á k r ö v i d e b b - h o s s z a b b i d e ­ ig működtek, ezért nem képezhették a n é p o k t a t á s szilárd bázisát. S z á m u k a t tekintve, a t á r g y a l t i d ő s z a k b a n , egy és tíz k ö z ö t t v á l t o z t a k . A z 1875—76os t a n é v b e n p l . 7 m a g á n i s k o l a volt a m e g y é b e n , s az 1877—78-as é v b e n s z á m u k 10-re e m e l k e d e t t . 1878-ban é r k e z e t t G ö n c z y P á l m i n i s z t e r i t a n á ­ csos 16 215 sz. i r a t a a m e g y é h e z , melyben a k ö v e t k e z ő k e t olvashatjuk: „ . . . megengedem, hogy Paltzer V i l m a oki. t a n í t ó n ő N y í r e g y h á z á n egy hat o s z t á l y ú elemi m a g á n l e á n y i s k o l á t á l l í t h a s s o n fel, oly feltétel alatt azon45

ban, hogy nevezett t a n í t ó n ő az általa f e l á l l í t a n d ó l e á n y i s k o l á b a n az 1868. évi X X X V I I I . t ö r v . c z i k k n e k a h a s o n l ó i s k o l á k r a v o n a t k o z ó m i n d e n rende­ leteit, ú g y a tantervre m i n t a h e l y i s é g e k és a f e l s z e r e l é s r e n é z v e ponto­ san megtartani k ö t e l e s . " ' A s z i n é r v á r a l j a i r. kat. rendes t a n í t ó n ő n e k m a ­ gyar és n é m e t t a n n y e l v ű alsó elemi l e á n y i s k o l a t a n í t á s á r a volt k é p e s í t é s e . A z 1876-ban b e k ö v e t k e z e t t m e g y e r e n d e z é s u t á n — m e l y n e k s o r á n az ú j o n n a n megszervezett H a j d ú , v a l a m i n t a m e g l é v ő B i h a r m e g y é h e z kapcsol­ tak t ö b b szabolcsi t e l e p ü l é s t — a megye e l e m i i s k o l á i n a k s z á m a c s ö k k e n t . E n n e k k ö v e t k e z t é b e n a m a g á n i s k o l á k s z á m a 188l-re 6-ra m ó d o s u l t . E z e k k ö z ü l k i k e l l e m e l n ü n k Löffkovics I g n á c n y í r e g y h á z i l e á n y i n t é z e t é t , ame­ lyet 1881-ben a m i n i s z t é r i u m 36 627/1880. sz. e n g e d é l y e a l a p j á n „ F r ő b e l féle g y e r m e k k e r t " - t e l e g é s z í t e t t k i . U g y a n e b b e n az é v b e n H a á s M ó r n y í r e g y h á z i f ö l d b i r t o k o s a miniszter 10 797/1881. sz. l e i r a t a a l a p j á n „ . . . e l i s m e r ő és k i t ü n t e t ő okiratot" kapott, m e r t „ . . . az á l t a l a h a s z o n b é r e l t p u s z t á k k ö z p o n t j á n , V a r j ú l a p o s o n egy elemi n é p i s k o l á t á l l í t o t t fel, s azt a s z ü k s é g e s t a n e s z k ö z ö k k e l felszerelte."' H a s o n l ó i s k o l á t hozott létre S z e g e g y h á z a t a n y á n gróf D é g e n f e l d I m r e és B a s h a l o m községben Dessewffy M i k l ó s i s . A z u t ó b b i iskolák jellege f e l e k e z e t n é l k ü l i m a g á n i s ­ kola volt, ahol a f e n n t a r t ó k k é p e s í t e t t t a n í t ó k a t alkalmaztak. E b b e n az é v b e n m é g egy m a g á n i s k o l a l é t r e h o z á s á r ó l v a n t u d o m á s u n k , amelyet S i g ler H e n r i k okleveles t a n í t ó á l l í t o t t fel T i s z a l ö k ö n . E z e k b e n a m a g á n i s k o ­ l á k b a n t a n u l ó g y e r m e k e k , , . . . jó e l ő r e h a l a d á s n a k ö r v e n d n e k " , k ü l ö n ö s e n „ d i c s é r e t e s a t a n í t á s " a n y í r e g y h á z i Löffkovics és a P a c h m a y e r - f é l e i n t é ­ zetekben, a h o v á összesen 113 l á n y j á r t . 16

4 7

lS

49

50

5 1

A z 1882—83-as t a n é v b e n a t a n f e l ü g y e l ő i j e l e n t é s 8 m a g á n elemi i s k o l á ­ r ó l s z á m o l be, de u g y a n a k k o r 12 tanyai és pusztai iskola f e n n t a r t ó j á t n e m jelöli meg. Ezek f e n n t a r t ó i z ö m m e l f ö l d b i r t o k o s o k és b é r l ő k voltak, s i s k o l á i k b a n felekezeti k ü l ö n b s é g n é l k ü l t a n í t o t t á k a gyermekeket. K i ­ mondottan m a g á n i s k o l a ebben az é v b e n 3 keletkezett: Ű j f e h é r t ó n G u t t m a n n József , S c h ö n H e r m a n n izraelita t a n í t ó k nyitottak i s k o l á t , v a l a ­ m i n t N y í r e g y h á z á n L a t i n a k B e n e d i k t y H e r m i n o k i . t a n í t ó n ő „ . . . egy g y e r m e k k e r t t e l ö s s z e k ö t ö t t 6 o s z t á l y ú elemi l e á n y n é p i s k o l á t . . . " szerve­ zett. 52

53

54

A z 1834—85-ös t a n é v r e a m a g á n elemi i s k o l á k s z á m a 5-re c s ö k k e n t . E b b e n az é v b e n a Löffkovics I g n á c által fenntartott elemi i s k o l á t a m i ­ niszter b e z á r a t t a , mert a t u l a j d o n o s - t a n í t ó a g y e r m e k e k k e l szemben „ s z e ­ m é r e m elleni b ü n t e t t e t k ö v e t e t t e l " , s az oda j á r ó g y e r m e k e k egy r é s z e a L a t i n a k J á n o s n é á l t a l fenntartott m a g á n i s k o l á b a k e r ü l t . Ugyanakkor a miniszter e n g e d é l y e z t e , hogy R ó t h M a t i d N y í r e g y h á z á n egy 6 osztályos m a g á n l e á n y i s k o l á t n y i t h a s s o n . A f e n t i e k b ő l l á t h a t ó , hogy a m a g á n i s ­ k o l á k s z á m a és azok f e n n t a r t ó i is szinte é v r ő l é v r e v á l t o z t a k ; egyesek m e g s z ű n t e k , m á s o k megalakultak. 5 5

56

A k é s ő b b i é v e k b e n is a m a g á n i s k o l á k s z á m a á l l a n d ó a n v á l t o z o t t : 1892ig ezek s z á m a 5—6 volt, 1901-ben csak egy m ű k ö d ö t t , 1911-ben azonban m á r ú j r a 6 i s k o l á b a n t a n í t o t t a k . E b b ő l az időszakból n é h á n y m a g á n i s k o ­ la m e g a l a k u l á s á t e m l í t j ü k meg. 1887-ben Berger J a k a b Nyíradonyban nyitott i s k o l á t . 1890 m á r c i u s á b a n L a k n e r I r é n o k i . t a n í t ó n ő kapott en­ g e d é l y t , hogy N y í r b á t o r b a n egy 6 o s z t á l y ú m a g á n elemi n é p i s k o l á t 57

állítson f e l . " 1891-ben K r a u s z S a l a m o n o k i . t a n í t ó K i s v á r d á n l e á n y i s ­ kolát n y i t o t t . 1892-ben G o l d s t e i n V i l m o s G y ü r é n á l l í t o t t fel h a s o n l ó is­ k o l á t . V é g ü l m e g e m l í t j ü k , hogy 1902-ben V e n c s e l l ő n L i e b e r m a n n S. S á n ­ dor is megnyitotta i s k o l á j á t . 5 8

59

60

61

A z e l m o n d o t t a k b ó l k i t ű n i k , hogy a m e g y é b e n m ű k ö d ö t t elemi m a g á n ­ iskolák az összes i s k o l á k n a k csak a t ö r e d é k é t a l k o t t á k . S z á z a l é k b a n k i f e ­ jezett a r á n y u k nem emelkedett 2,5 fölé, sőt 1902—1905 k ö z ö t t m é g az egy százalékot sem é r t e e l . B á r ezek az i s k o l á k a t ö r v é n y á l t a l e l ő í r t f e l t é t e ­ leknek j ó l megfeleltek, k é p e s í t e t t t a n í t ó i k e r e d m é n y e s e n t a n í t o t t a k , m é g i s — az i s k o l á b a j á r ó k e v é s gyermek miatt — csak k i s m é r t é k b e n j á r u l h a t ­ tak hozzá a megye n é p o k t a t á s á h o z . 5.

Zugiskolák

Szabolcs m e g y é b e n j e l e n t ő s s z á m ú ú n . zugiskola m ű k ö d ö t t a X I X . sz. m á s o d i k f e l é b e n és a s z á z a d f o r d u l ó n is. Ezek az i s k o l á k e l s ő s o r b a n az i z ­ raelita t a n k ö t e l e s e k o k t a t á s á v a l foglalkoztak. A z o r s z á g o s m é r e t e k b e n be­ k ö v e t k e z e t e l t e r j e d é s ü k miatt a V K M . arra k é n y s z e r ü l t , hogy az 1391. évi 40 598. sz. r e n d e l e t é v e l m e g h a t á r o z z a azok f o g a l m á t , s egyben b e z á r a ­ t á s u k a t is elrendelje. Ezek szerint „ . . . zugiskola azon n e v e l ő - vagly tan­ i n t é z e t , m e l y b e n t ö b b g y e r m e k a n é p i s k o l a i t a n t á r g y a k r a e g y ú t t e d e n ta­ n í t t a t i k , a n é l k ü l azonban, hogy a f e n n t a r t ó k k ü l ö n e g y h á z i vagy p o l g á r i községet, vagy j ó v á h a g y o t t a l a p s z a b á l y o k mellett iskolai c é l o k r a m ű k ö d ő t á r s u l a t o t k é p e z n é n e k , vagy a f e n n t a r t ó m a g á n e g y é n n e k i l y i n t é z e t fenn­ t a r t á s á r a j o g o s u l t s á g a l e n n e . " A fenti m e g h a t á r o z á s o n k í v ü l ismeretes e l ő t t ü n k R ó s e n b e r g J a k a b b ü d s z e n t m i h á l y i i z r . t a n í t ó v é l e m é n y e is, amely a z u g i s k o l á k k ö r ü l m é n y e i r e is tesz m e g á l l a p í t á s o k a t : , , . . . zugiskola alatt oly g y e r m e k k í n z ó h e l y i s é g e t é r t e k , h o v á t ö b b szülő, k ö l c s ö n ö s m e g á l l a p o ­ dás s z e r é n t , az á l t a l u k a k á r a debreceni v á s á r o n , a k á r budapesten az O r c z y - k á v é h á z b a n felvett és m a g á t t a n í t ó n a k n e v e z ő , de t é n y l e g csirkefogó, faczér p i n c z é r , k a l m á r - s e g é d , bukott d e á k , de legjobb esetben s z e g é n y or­ v o s - n ö v e n d é k vagy technikus e l é j á r a t j a gyermekeit. H o g y ezek annyit é r t e n e k a p a e d a g ó g i á h o z , m i n t t y ú k az Á B C - h e z , ahhoz c o m m e n t á r sem kell. Zugiskola t o v á b b á egy oly v i s k ó , melynek p e n é s z e s falai k ö z t az egész h i t k ö z s é g g y e r m e k e i egy b ó c h e r b ő l lett t a n í t ó által, a k i e g y ú t t a l a 62

sakter t e e n d ő i t is végzi, oktattatnak. Zugiskola v é g r e m é g az is, ha a k ö z ­ s é g b e n létező n y i l v á n o s felekezeti iskola d a c z á r a t ö b b c s a l á d külön, b á r okleveles t a n í t ó t t a r t . " A t a n í t ó m e g k ü l ö n b ö z t e t ú n . d u g - i s k o l á t is, amely ,, . . . a hittanoda k ö p e n y e alatt szereplő oly á d á z és ravasz kígyó, m e l y v e s z é l y e s n e k ugyan n e m látszik, de a z é r t k á r t é k o n y ; mar, pusztít, de csak lappangva" — olvashatjuk k é s ő b b . A z u t ó b b i „ m e g h a t á r o z á s b ó l " egy­ é r t e l m ű e n m e g á l l a p í t h a t ó , hogy a z u g i s k o l á k a t az i z r a e l i t a v a l l á s ú l a k o ­ sok t a r t o t t á k fenn. Ezek főleg a frissen b e v á n d o r o l t ortodox lakosság k ö ­ r é b e n voltak é l e t k é p e s e k — m i n t p l . Ű j f e h é r t ó n — és kifejezetten a ritus, a m e n t a l i t á s , az é r t é k r e n d e k és a m a g a t a r t á s o k t e r é n f e n y e g e t ő asszimi­ láció ellen k í v á n t a k hatni. 63

M á r az 1870-es é v e k b e n az i z r . z u g i s k o l á k mellett megjelentek az i z r . h i t o k t a t ó (thalmud t h ó r a ) i s k o l á k is, amelyek t ö b b esetben h i t o k t a t á s o n k í v ü l m á s t a n t á r g y a k a t is t a n í t o t t a k . E n n e k n y o m á n a V K M . t ö b b rende­ letben megtiltotta, i l l . s z a b á l y o z t a ezek m ű k ö d é s é t . 1877-ben p l . a 20 521. sz. rendelet az izr. h i t o k t a t á s r a szolgáló i s k o l á k a t e n g e d é l y e z t e , s azok be­ z á r á s á t csak abban az esetben í r t a elő, ha azokban a n é p i s k o l a i t a n t á r g y a ­ kat is t a n í t j á k . A V K M . 31 400/1877. sz. rendelete f e l h í v t a a h a t ó s á g o k f i g y e l m é t , hogy a felekezeti i s k o l á k m é g a k k o r sem m i n ő s í t h e t ő k zugisko­ l á k n a k , ha azok a t ö r v é n y k í v á n a l m a i n a k n e m f e l e l n é n e k meg. A 4910/ 1881. sz. és a 24 237/1881. sz. V K M . rendeletek i s m é t e l t e n leszögezték, hogy a t h a l m u d - t h ó r a iskola z u g i s k o l á n a k t e k i n t e n d ő és b e z á r a n d ó , ha benne a h i t t a n í t á s o n k í v ü l m á s t a n t á r g y a t is t a n í t a n a k . I l y e n h a t á r o z o t t r e n d e l k e z é s e k e l l e n é r e az i z r a e l i t a t a n k ö t e l e s e k nem k e v é s s z á m a m é g i s z u g i s k o l á b a n tanult. Szabolcs m e g y é b e n az izr. t a n k ö t e l e s e k b e i s k o l á z á s i a r á n y a a fentebbi m e g á l l a p í t á s t k e l l ő e n igazolja. U g y a n i s az 1870-es é v e k v é g é n az izr. tan­ k ö t e l e s e k t ö b b m i n t 40 s z á z a l é k a n e m j á r t n y i l v á n o s felekezeti vagy enge­ d é l y e z e t t m a g á n i s k o l á b a . A z 1883—84-es t a n é v b e n is ezek a r á n y a a 36 s z á z a l é k o t meghaladta és csak az 1892—93-as t a n é v r e s i k e r ü l t — a h a ­ t ó s á g o k szigorú i n t é z k e d é s e i n y o m á n — ezt az a r á n y t k ö z e l 10 s z á z a l é k r a csökkenteni. A v á r m e g y e i k ö z i g a z g a t á s i b i z o t t s á g az i z r . z u g i s k o l á k s z á m á n a k csök­ k e n t é s é t , i l l . m e g s z ü n t e t é s é t a szülők b í r s á g o l á s á v a l , a t a n k ö n y v e k , tan­ szerek, felszerelések e l k o b z á s á v a l , a z u g i s k o l á k b e z á r á s á v a l , sőt a „ z u g t a ­ n í t ó " községből v a l ó e l t á v o l í t á s á v a l igyekezett e l é r n i . A fentiek igazolá­ s á r a a t a n f e l ü g y e l ő i j e l e n t é s e k b e n b ő s é g e s e n t a l á l u n k p é l d á k a t . M á r 1873. á p r . 4 - é n K i s s József t a n f e l ü g y e l ő a k ö v e t k e z ő k e t í r t a az alispánnak: „ . . . M é l t ó z t a s s é k a k i s v á r d a i alsó j á r á s s z o l g a b í r ó j á n a k , tek. B ó n i s S á m u ­ el ú r n a k k ö t e l e s s é g é v é tenni, m i s z e r i n t az 1868. X X X V I I I . tc. k í v á n a l m a i ­ nak s e m m i tekintetben meg n e m felelő k ö v e t k e z ő z u g i s k o l á k a t , melyek

t a n í t ó i k k a l ú g y n e v e l é s , m i n t o k t a t á s i s z e m p o n t b ó l m i n d e n - b í r á l a t o n alól á l l n a k K i s v á r d á b a n m i e l ő b b z á r a t t a s s a be. Nevezetesen: E l e f á n t Farkas, Goldberger Hermann, W ö h l h ö n d l e r J a k a b és F r i s c h I g n á c z u g i s k o l á i t . " E l e v é l b e n szerepel m é g az a k é r é s , hogy Hetey Alajos, a n á d u d v a r i felső j á r á s szolgabírója N a g y k a l l ó b a n z á r a t t a s s a be M a n n Á b r a h á m , B r ü h l Ig­ n á c , G r ü n f e l d Jakab és F r ü h m a n n D á v i d által fenntartott zugiskoláit. ' 1877-ben is ,, . . . a megye t e r ü l e t é n t ö b b t ö r v é n y t e l e n és a c z é l n a k s a n é p ­ n e v e l é s ü g y é n e k s e m m i k é p p e n meg n e m felelő i z r . z u g i s k o l á t b e z á r a t ­ t a k . " 1879-ben a t a n f e l ü g y e l ő Ű j f e h é r t ó n 5, K e m e c s é n 2, H a l á s z o n 3 izr. z u g i s k o l á t z á r a t o t t b e , de az 1880. m á r c i u s 11-i k ö z i g a z g a t á s i bizott­ sági ü l é s e n a k ö v e t k e z ő k e t kellett i s m é t e l t e n jelentenie: „ . . . Ű j f e h é r t ó n i s m é t 4 izr. zugiskolát fedeztem fel, melyekben m i n d e n rendszer és t ö r ­ v é n y e s felügyelet n é l k ü l , a t a n í t á s r a k é p t e l e n és teljesen alkalmatlan e g y é n e k voltak t a n í t ó k u l alkalmazva. Ezen, i n k á b b a n é p b u t í t á s á r a , mint a k ö z h a s z n ú jóra, s nemes e s z m é k fejlesztésére s z á n t s tartott i z r . zugis­ kolák, a l e g s z i g o r ú b b i n t é z k e d é s mellett azonnal b e z á r a t t a k , s az i z r . tan­ k ö t e l e s e k a helybeli m á s v a l l á s f e l e k e z e t ű i s k o l á k b a j á r á s r a köteleztet­ t e k . " E n n e k e l l e n é r e az izr. z u g i s k o l á k s z á m a n ö v e k e d e t t , e z é r t a K ö z ­ i g a z g a t á s i Bizottság a m á r r é g e b b e n kiadott 875/1879. sz. h a t á r o z a t á n a k e r e d m é n y t e l e n s é g e miatt, 1881. j a n u á r 13-án ú j a b b és s z i g o r ú b b h a t á r o z a ­ tot hozott. Eszerint ,, . . . a j á r á s i szolgabírók ú t j á n s z i g o r ú a n oda u t a s í t ­ tatnak a községek elöljárói, hogy a k ö z s é g ü k b e n l é v ő izr. z u g i s k o l á k a t azonnal, minden h a l a d é k n é l k ü l b e c s u k j á k , a rendes k é p e s í t é s s e l n e m b í ­ ró izr. z u g t a n í t ó k a t a t a n í t á s t ó l s z i g o r ú a n e l t i l t s á k ; a k ö z s é g b e n l é v ő izr. t a n k ö t e l e s e k e t pedig hitelesen ö s s z e í r v á n , ha az illető izr. h i t k ö z s é g azok s z á m á r a rendszeres, n y i l v á n o s elemi iskolát fel n e m állít, az esetben ú g y a 6—12 éves, m i n t a 13—15 éves i z r . t a n k ö t e l e s e k e t a f. é v i febr. 28-ig az ott lévő, a k á r m e l y i k f e l e k e z e t ű n y i l v á n o s n é p i s k o l á b a o k v e t l e n ü l felren­ d e l j é k . T o v á b b á . . . u t a s í t t a t n a k . . ., hogy az ezen h a t á r o z a t e l l e n é r e m é g ­ is z u g i s k o l á t t a r t ó i z r . f e l e k e z e t e k r ő l , az egyesek m e g n e v e z é s é v e l , k i k t i . gyermekeiket i l y z u g i s k o l á b a j á r a t j á k , azonnal tegyenek j e l e n t é s t a k i r . t a n f e l ü g y e l ő h ö z , hogy az a közig, b i z o t t s á g ú t j á n ú g y az egyes szülőkön, mint a t a n í t á s s a l t ö r v é n y t e l e n ü l foglalkozó izr. z u g t a n í t ó n , a jelen v é g z é s ­ ben is kimondott 20—50 ft-ig t e r j e d ő p é n z b ü n t e t é s t v é g r e hajthassa. M e g ­ j e g y e z t e t v é n , m i s z e r i n t ha az illető község e l ö l j á r ó j a az i l y . i z r . z u g i s k o l á ­ kat be nem j e l e n t e n é , annak l é t e z é s e m á s ú t o n t u d a t n é k k i , az esetben a b e j e l e n t é s t e l m u l a s z t ó község e l ö l j á r ó s á g a fog a kiszabott p é n z b ü n t e t é s b e n fenyíttetni." E n n e k , a p é n z b í r s á g o t is k i l á t á s b a h e l y e z ő , s z i g o r ú h a t á ­ rozat m e g h o z a t a l á h o z m i n d e n b i z o n n y a l az is h o z z á j á r u l t , hogy a tanfel­ ü g y e l ő az ü l é s e n ú j a b b 54 zugiskola b e z á r a t á s á r ó l s z á m o l t be. 6

65

66

67

68

A z e m l í t e t t s z i g o r ú h a t á r o z a t o k sem v á l t o z t a t t á k meg a l a p j á b a n a h e l y -

1

zetet. A t a n f e l ü g y e l ő ugyanis 1882 m á r c i u s á b a n tett l á t o g a t á s a s o r á n i s ­ m é t t ö b b h e l y e n tapasztalta az i z r . z u g i s k o l á k m ű k ö d é s é t . P l . Ű j f e h é r t ó n , Szakolyban, M i h á l y d i b a n „ z u g i s k o l a lappang". G e s z t e r é d e n „ . . . 12 i z r . gyermek m i n d e n h á b o r í t á s vagy m e g t i l t á s n é l k ü l egy ronda k a m r á b a z s ú ­ folva, m i n d e n k é p e s í t é s n é l k ü l i e g y é n á l t a l t a n í t t a t n a k " — olvashatjuk a j e l e n t é s b e n . Itt a z u g t a n í t ó p é z n b í r s á g g a l „ m e g f e n y í t t e t e t t " . G e l s é n 8 i r z . t a n k ö t e l e s , B ö k ö n y b e n pedig 48 j á r t z u g i s k o l á b a . N y í r a d o n y b a n a helybe­ l i k o r c s m á r o s tartott fenn i z r . zugiskolát, akit s z i n t é n p é n z b í r s á g g a l s ú j ­ tottak. A z á p r i l i s i t a n f e l ü g y e l ő i j e l e n t é s b e n is szerepelnek a z u g i s k o l á k . E k k o r B e z d é d e n és M á n d o k o n k e r ü l t sor azok b e z á r a t á s á r a . A z u t ó b b i te­ l e p ü l é s e n összesen 5 zugiskola m ű k ö d ö t t , m e l y e k b e n 62 gyermek t a r t ó z ­ kodott. 09

70

A z izraelita z u g i s k o l á k az 1882—83-as t a n é v b e n is m ű k ö d t e k . A tanfel­ ü g y e l ő l á t o g a t á s a k o r b e z á r a t o t t z u g i s k o l á k ugyanis r ö v i d i d ő t t alatt ú j j á ­ s z e r v e z ő d t e k . 1883 m á r c i u s á b a n ú j r a 5 zugiskola b e z á r a t á s á r a k e r ü l t sor Ű j f e h é r t ó n , m e l y e k b e n S c h ö n H e r m a n n 12 t a n u l ó t , Goldstein S á m u e l 16ot, Reinicz S á m u e l 12-t, F e i n Ferenc 12-t és G r ü n f e l d Farkas 8 t a n u l ó t t a n í t o t t . A z 1883. á p r . 12-én tartott k ö z i g a z g a t á s i b i z o t t s á g i ü l é s e n a t a n ­ f e l ü g y e l ő k i m u t a t á s t n y ú j t o t t be az izr. z u g i s k o l á k r ó l , m e l y szerin a m e ­ gye t e r ü l e t é n 23 k ö z s é g b e n 44 z u g i s k o l á t fedeztek fel. A 44 z u g t a n í t ó k ö ­ z ü l csak az új f e h é r t ó i S c h ö n H e r m a n n rendelkezett t a n í t ó oklevéllel. A jelzett i s k o l á k b a n ,, . . . az olvasást, írást, s z á m o l á s t , valamint a t ö b b i t á r ­ gyakat is m i n d e n rendes b e o s z t á s n é l k ü l t i t o k b a n t a n í t j á k s e z é r t az á l ­ taluk h a s z n á l t t a n k ö n y v e k meg nem n e v e z h e t ő k " — olvashatjuk a j e l e n ­ t é s b e n . - (A z u g i s k o l á k r ó l és a z u g t a n í t ó k r ó l k é s z ü l t r é s z l e t e s k i m u t a t á s t a V I I . sz. m e l l é k l e t tartalmazza!) 71

7

A k ö v e t k e z ő t a n é v b e n is olvashatunk a z u g i s k o l á k i s m é t e l t m ű k ö d é s é ­ ről. N y í r a d o n y b a n p l . a 34 i z r . t a n k ö t e l e s k ö z ü l n y i l v á n o s elemi i s k o l á b a egy sem j á r t , ehelyett az ott m ű k ö d ő z u g i s k o l á b a n tanultak. A b ü n t e t é s ­ k é n t k i r ó t t 16 ft-ot a szülők azonnal k i f i z e t t é k . N a g y k á l i ó b a n pedig „ . . . egy e g é s z s é g t e l e n , ronda z u g h e l y i s é g b e n m i n d e n m e g k í v á n t a t ó k é ­ s z ü l t s é g n é l k ü l 11 k ü l ö n f é l e k o r ú izr. fiú t a l á l t a t o t t , k i k a t h a l m u d t h ó r a t a n u l á s á v a l foglalkoztak, s k i k k é t é v i t a n f o l y a m b e v é g e z t e u t á n , m i n t sakter s olykor m i n t r a b b i j e l ö l t e k az é l e t b e e l b o c s á j t a t n a k . " A z i l y e n helye­ ken t a n í t ó h i t o k t a t ó k r ó l igen e l m a r a s z t a l ó v é l e m é n y é n e k adott hangot, t ö b b e k k ö z ö t t a m á r e m l í t e t t R ó s e n b e r g J a k a b b ü d s z e n t m i h á l y i izr. r e n ­ des t a n í t ó a N y í r v i d é k h a s á b j a i n . I d é z z ü n k í r á s á b ó l : ,, . . . l a k i k N . k ö z s é g ­ ben n é h á n y kopott, n y o m o r u l t thalmudista, k i t a k e n y é r h a j h á s z á s v a l l á s t a m t ó k k á avat fel, k i k saját b ű z h ö d t l a k á s u k b a n 10—15 fiút b i b l i á b a n é s thalmudban a l e g k i r í v ó b b j á r g o n f o r d í t á s s a l . . ." t a n í t a n a k . A s z ü l ő k k e l egyezkedve „ . . . c s e r é l n e k , k i k i Reb B r u m á k t ó l elveszi s R e b Dandekhez 73

adja g y e r m e k é t . . ., a k i o l c s ó b b a n t a n í t . De a m e l á m e d e k egyszer elfogy­ nak és a t a n í t á s szünetel*'. E z u t á n n e m s o k á r a j ö n egy „ . . . bitang hoczpocz, l e n g y e l h o n i f a l u b ó l s z á m ű z ö t t , n a g y s z a k á l l ú , kis z ö m ö k zsidócska, akinek állítólag v a l a m e l y c s u d a r a b b i t ó l m e r á j n e r e van, és ő t a n í t ' ' . A t ö b ­ biek lapulnak, mert R e b M u f t i megtelepszik r o v á s u k r a . A z i l y e n i s k o l á ­ zatlan h i t o k t a t ó k t e v é k e n y s é g é n e k b e s z ü n t e t é s é t k é r i , sőt a h i t k ö z s é g e l ­ n ö k é r e 100 ft, a községi b í r ó r a 50 ft, a s z o l g a b í r ó r a 200 ft és a t a n f e l ü g y e ­ lőre „ e l m o z d í t á s " b ü n t e t é s é t javasolja, ha azok 3 h ó n a p alatt „ . . . nem tudják kisöpörni Augias istállóját". 74

R ó s e n b e r g fentebbi k i j e l e n t é s e i igen közel á l l h a t t a k a valósághoz. U g y a n i s a m e g y é b e n m ű k ö d ő r a b b i k t ö b b s é g e n e m rendelkezett megfele­ lő k é p e s í t é s s e l , sőt egyesek m é g m a g y a r u l sem tudtak. Ezek t e h á t nem tettek eleget a V K M . 5047/1884. sz. l e i r a t á n a k , m e l y szerint csak azok lehetnek rabbik az izr. h i t k ö z s é g e k b e n , akik magyar a l a t t v a l ó k és l e g a l á b b a g i m n á z i u m vagy r e á l i s k o l a 4 alsó o s z t á l y á t , esetleg a p o l g á r i i s k o l á t s i ­ k e r r e l e l v é g e z t é k . E z z e l szemben a megye t e r ü l e t é n m ű k ö d ő 19 r a b b i k ö ­ zül csak a n y í r e g y h á z i status quo ante izr. h i t k ö z s é g rabbija v é g z e t t rab­ b i k é p z ő i n t é z e t b e n , Pozsonyban, ,, . . . a t ö b b i rabbinak a n é l k ü l , hogy meg­ előzőleg a g i m n á z i u m vagy r e á l i s k o l a n é g y alsó osztályát, avagy esetleg a p o l g á r i i s k o l á t e l v é g e z t é k volna, egyes ú n . szent rabbik által n y e r t e k k é p e ­ sítést . . . " Állítólag a nagy kallói és a k i s l é t a i r a b b i v é g z e t t i l y e n iskolát, de azt igazolni nem t u d t á k . T o v á b b á m i n d a 19 rabbi m a g y a r o r s z á g i i l ­ letőségű, akik közül azonban 3 m a g y a r u l nem tudott, 3 pedig csak k e v é s s é ismerte a n y e l v e t . (L.: V I I I . sz. m e l l é k l e t ! ) 75

A v á r m e g y e i h a t ó s á g o k e r é l y e s b e a v a t k o z á s a i n a k e r e d m é n y e k é n t az izr. z u g i s k o l á k s z á m a az 1880-as é v e k k ö z e p é t ő l c s ö k k e n ő t e n d e n c i á t mutatott, ezzel egy i d ő b e n az izr. f e l e k e z e t ű n y i l v á n o s e l e m i iskolák, v a l a m i n t az izr. m a g á n i s k o l á k s z á m a n ö v e k e d e t t . A z o n b a n m é g mindig nagy n e h é z s é ­ get jelentett, hogy a t a l m u d i s t á k m u n k á j á n a k t a r t a l m i oldalát és az oda j á ­ r ó izr. t a n k ö t e l e s e k e t nem t u d t á k k e l l ő e n e l l e n ő r i z n i . A z u t ó b b i a k s z á m a ugyanis fokozatosan emelkedett. 1877-ben p l . K i s v á r d á n a v á r o s k ü l ö n b ö ­ ző h e l y e i n G r ü n w a l d M ó r k e r ü l e t i f ő r a b b i , Wohlhendtler J a k a b , E h r e n feld József, F e l d m a n n S á m u e l , F r e n k e l Jakab, B e r l i n e r M á r t o n , F r i e d N á ­ t h á n , Goldberger H e r m a n n és B l e i c k I z s á k n é t a l m u d i s k o l á t vezettek, me­ lyek t a n u l ó i közül t ö b b e n nem f e j e z t é k be az elemi iskolát. S ú l y o s b í t o t t a a helyzetet, hogy a t a n u l ó k z ö m e n e m is volt k i s v á r d a i illetőségű, s azok adatainak e l l e n ő r z é s e komoly a k a d á l y o k b a ü t k ö z ö t t . G r ü n w a l d M ó r t a l m u d i s k o l á j á b a n p l . az ország k ü l ö n b ö z ő m e g y é i b ő l , sőt m é g Galíciából s z á r m a z ó gyermekek is voltak. A f ő r a b b i t a n í t v á n y a i n a k é l e t k o r á t az á l ­ tala b e k ü l d ö t t n é v s o r b ó l nem lehetett m e g á l l a p í t a n i , . m e r t c s u p á n a 85 ta­ n í t v á n y á n a k a n e v é t , l a k h e l y é t és a m e g y é t t ü n t e t t e fel. (L.: I X . sz. m e l 7(i

léklet!) A z izr. z u g i s k o l á k b e z á r a t á s á r ó l ebben az é v b e n csak k é t j e l e n t é s s z á m o l b e : G é g é n y b e n és N y í r e g y h á z á n fedeztek fel z u g i s k o l á t . A z u t ó b ­ bit K l e i n Izidor a P a z o n y i utca 175. sz. h á z b a n , 18 t a n u l ó n a k tartotta fenn, A z 1890-es é v e k b e n a m e g l é v ő , ü l . felfedezett izr. zugiskola t a n í t ó i t s z i ­ g o r ú a n m e g b ü n t e t t é k , sőt n é h á n y esetben azokat a t e l e p ü l é s e l h a g y á s á r a k ö t e l e z t é k . í g y p l . 1891. nov. 2 2 - é n a főszolgabíró B e r n s t e i n M á r t o n z u g ­ t a n í t ó t L ö v ő p e t r i b ő l k i u t a s í t o t t a . H a s o n l ó sorsra jutott 1891. dec. 2 3 - á n H a á s z I g n á c is, akit arra k ö t e l e z e t t a főszolgabíró, hogy B e n k k ö z s é g e t 8 napon b e l ü l hagyja e l . A z 1892—93-as t a n é v b e n egy zugiskola b e z á r a t á ­ s á r a k e r ü l t sor; Eszeny k ö z s é g b e n G r ü n s t e i n L i p ó t és K l e i n E r i k i z r . v a l ­ l á s t a n í t ó k á l t a l vezetett i s k o l á t z á r a t t á k be és az ott t a l á l t „ . . . 2 drb föld­ rajz, 1 drb s z á m o l á s i g y a k o r l ó k ö n y v s 1 drb m é r t a n k ö n y v elkobozta­ tott". A s z á z a d v é g é n az i z r a e l i t a v a l l á s ú a k ellen i r á n y u l ó k ö z h a n g u l a t — m e ­ lyet m é g jobban f e l k o r b á c s o l t a t i s z a e s z l á r i S ó l y m o s Eszter-fele per — szinte l e h e t e t l e n n é tette az izr. z u g i s k o l á k m ű k ö d é s é t . E g y g y a n ú s n a k t ű ­ n ő ö s s z e j ö v e t e l u t á n a v á r m e g y e i h a t ó s á g o k h o z azonnal é r k e z t e k a beje­ l e n t é s e k m á s v a l l á s ú l e l k é s z e k t ő l , t a n í t ó k t ó l , m a g á n e m b e r e k t ő l . 1902-ben pl. Balogh József b ö k ö n y i ref. lelkész jelentette, hogy „ . . . a k ö z s é g b e be­ f é s z k e l ő d v é n egy M a r k o v i t s n e v ű ( M . Henrik) izr. ifjú, t a n í t ó n a k adta k i m a g á t , és a k e v é s é r t e l m ű i z r . szülék j ó h i s z e m ű s é g é t f e l h a s z n á l v a , a n é p ­ n e v e l é s ü g y é b e n való k o n t á r k o d á s s a l akarja m a g á n a k a m e g é l h e t é s t b i z ­ t o s í t a n i " . A t á j é k o z t a t á s szerint a z u g t a n í t ó m a g y a r u l n e m tudott, melyet a lelkész a k ö v e t k e z ő k k e l igazolt: a „ t a n í t ó " az egyik g y e r m e k e g y h á z t ö r ­ t é n e t i f ü z e t é b e a k ö v e t k e z ő „ e l ő í r á s t " tette: „ B e r g e r él aba a v á r o s b a , melyben m á r . . .", s a gyermek ezt t ö b b s z ö r így, h i b á s a n l e m á s o l t a , m e ­ lyet M a r k o v i t s e l é g s é g e s n e k m i n ő s í t e t t . A lelkész az í r á s a l á „az e l ő í r á s e l é g t e l e n " b e j e g y z é s t tette, m e l y r e a z u g t a n í t ó í g y v á l a s z o l t : „ K é r e m csak nem ítélni, n e m vagyok é n magyar t a n í t ó se n e m magyar Pap!, csak m i n t zsidó t a n í t ó és aba versenyhetem! m á s o t s z o r k ö s z ö n ö m s z é p e n legalább k é t szóval t ö b b e t tudom. M a r k o v i c s . " A ref. l e l k é s z a „ s z é d e l g ő ifjú" k i t o l o n c o l t a t á s á t és m e g b ü n t e t é s é t k é r t e . E g y m á s i k b e j e l e n t é s 1901. nov. 2 - á n keltezett, melyet Herczeg Á r m i n k a r á s z i lakos í r t . L e v e l é b ő l nagy­ m é r t é k ű z s i d ó g y ű l ö l e t á r a d : „ . . . t a n í t j á k , hogy azt a bort, melyhez k e ­ r e s z t é n y ember n y ú l t , i n n i n e m szabad, de a k é t m é t e r m á z s a b o r r a l m e g ­ t ö l t ö t t h o r d ó t k e r e s z t é n y embernek a s z e k é r r e feltenni szabad, a 20 gram s ú l y ú z s e b k e n d ő t , m i n t terhet szombaton a zsebben hordani n e m szabad, de ugyanazt a z s e b k e n d ő t n y a k b a f e l k ö t v e hordani szabad, de ha d r ó t ­ tal a v á r o s t k ö r ü l h á l ó z z u k , m á r akkor a z s e b k e n d ő t a zsebben szombaton is szabad h o r d a n i " . T á j é k o z t a t a r r ó l is, hogy az i z r . z u g i s k o l á b a n m a g y a 77

78

7 9

80

8 J

r u l is oktatnak, de ez „ . . . csak arra jó, hogy a magyar a j k ú l a k o s s á g g a l ü z l e t e k e t lehessen k ö t n i , m e g arra, hogy a v á l t ó t ö r v é n y e k e t lehessen o l ­ v a s n i ' . M a j d í g y folytatja l e v e l é t : „ . . . hogy ezek a z u g i s k o l á k a magas k o r m á n y e g y b e o l v a s z t á s i és m a g y a r o s í t á s i s z á n d é k á t i l l u z ó r i k u s s á teszik, hogy ezek a z u g i s k o l á k a X X . s z á z a d b a n s z o m o r ú v i l á g o t vetnek a m a ­ gyar nemzeti k u l t ú r á r a , hogy ezek a z u g i s k o l á k a magyar h a z a f i s á g o t de­ valválják, azt a tekintetes a l i s p á n ú r is t u d j a . " A z i l y e n és ehhez h a s o n l ó b e j e l e n t é s e k a l e g t ö b b esetben e r e d m é n y r e vezettek és a jelzett z u g i s k o l á ­ kat a l e g r ö v i d e b b időn b e l ü l b e z á r t á k s az ott t a n u l ó i z r . t a n k ö t e l e s e k e t a nyilvános elemi iskolába j á r á s r a kötelezték. 82

A z u g i s k o l á k r ó l összefoglalóan e l m o n d h a t ó , hogy azokat az izraelita v a l ­ l á s ú lakosok t a r t o t t á k fenn. A t e l e p ü l é s egyik h á z á b a n az á l t a l u k megfe­ lelőnek ítélt „ t a n í t ó h o z " j á r a t t á k gyermekeiket, akinek i l l e t m é n y é t is ő k s z e d t é k össze. A z i l l e t m é n y m é r t é k e az i s k o l á b a j á r ó t a n u l ó k s z á m á t ó l f ü g ­ gött, de sohasem volt kevesebb, m i n t a n y i l v á n o s e l e m i iskolai t a n í t ó é . Egy-egy z u g i s k o l á b a n t a n u l ó gyerekek s z á m a a 8—20 k ö z ö t t v á l t o z o t t , a k i k a h é b e r n y e l v és az izr. v a l l á s e l s a j á t í t á s a mellett a magyar nyelvet, s z á m o l á s t - m é r é s t , s e g y é b t a n t á r g y a k a t is tanultak. A t a n t á r g y a k o k t a t á s i a n y a g á n a k k i v á l a s z t á s a m i n d i g az illető t a n í t ó e l k é p z e l é s é t ő l függött, a k i o k t a t á s á b a n n é l k ü l ö z t e a r e n d s z e r e s s é g e t és a t e r v s z e r ű s é g e t . Ezen zugis­ kolák t e v é k e n y s é g e a h a t é k o n y a n alkalmazott r e n d e l k e z é s e k h a t á s á r a , v a ­ lamint a zsidóság f e l t a r t ó z t a t h a t a t l a n asszimilációja f o l y t á n fokozatosan c s ö k k e n t és a X X . s z á z a d első é v t i z e d é b e n j e l e n t ő s é g ü k e t szinte teljes mértékben elveszítették. i

A fentebb l e í r t a d a l é k o k legnagyobb n e v e l é s t ö r t é n e t i j e l e n t ő s é g é t abban látjuk, hogy az i s k o l a f e n n t a r t ó k sokfélesége, a k i a l a k u l t k e t t ő s f e l ü g y e l e t (állami és i s k o l a f e n n t a r t ó ) t é n y e , a v a l l á s i e l k ü l ö n ü l é s és s z e m b e n á l l á s nem engedte és nem is engedhette, hogy az elemi i s k o l á k b a n h a t é k o n y és e g y s é g e s n e v e l é s v a l ó s u l j o n meg a s o k f e l e k e z e t ű Szabolcs m e g y é b e n .

MELLÉKLETEK I. sz. m e l l é k l e t A felekezetek i s k o l á z t a t á s i v i s z o n y a i Szabolcs m e g y é b e n 1883 és 1893 k ö z ö t t

1883/84

1884/85

1885/86

1889/90

7416

1891/92

1892/93

9382

10199

12469

R

1.

7696

6886

Ó M.

2.

6539

6236

6662

8083

9508

A T.

3. 4.

1157 15,03

050 9,44

754 10,17

1298 13,85

691 6,78

1850 14,85

G Ö

1.

5021

4385

4546

5488

6581

7426

R.

2.

3980

3838

4240

4802

5848

6233

3.

1041

547

306

686

733

1193

4.

20,73

12,47

6,73

12,50

11,14

16,07

10619

K

K A

A T.

1

11969

11972

12007

,13921

15327

15808

2.

10503

10653

111076

.12659

14358

14511

3.

¡1466

1319

931

1262

969

1297

4.

12,25

11,02

7,75

9,07

6,32

8,20

1.

2445

2340

2401

2069

2167

2806

2,

1959

1999

2132

1915

2137

2197

4.

486 19,88

341 14,57

269 11,20

154 7,44

30 1,40

609 21,70

1. 2.

3578 2288

3237 2450

3536 2961

3756 3184

4056 3850

4373 3916

1290 36,05

787 24,31

575 16,26

572 15,23

206 5,08

R ÍJ 17 í' .

E V A N G.

I Z

R U. O.

4.

457 10,45

(1. = T a n k ö t e l e s e k s z á m a ; 2. = I s k o l á b a j á r ó k s z á m a ; 3. = I s k o l á b a n e m j á r ó k s z á m a ; 4. = I s k o l á b a nem j á r ó k százaléka.)

A Szabolcs megyei e l e m i iskolák m e g o s z l á s a f e n n t a r t ó i k szerint 1876—1911 k ö z ö t t A Z Tanév

felekezeti 329 344 264 265 264 272 277 281 291 296 296 297 298 297 306 284 278 282

1875/76 1876/77 1880/81 1881/82 1882/83 1883/84 1884 85 1885/86 1889/90 1891/92 1892/93 1893/94 1894/95 1897/98 1900/01 1904/05 1905/06 1910/11

E L E M I községi 1 2 6 4 4 10 10 12 10 11 13 14 15 12 14 9 13 31

I S K O L Á K

állami 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 4 4 5 9 9 11

magán 7 — 4 6* 8** 7*** 5 4 4 2 2 1 1 1 3 5 6

* = -4-7 „ f e l e k e z e t n é l k ü l i " iskola ** = -|-12 t a n y a i és puszta iskola ( ( f e n t a r t ó m e g j e l ö l é s e n é l k ü l ) **** _ _|_] g y ü l e t i elemi iskola ( N ő e g y l e t ) ***** = + 1 e g y e s ü l e t i „ n ő i i p a r t a n m ű h e l y " (Nőegylet) e

e s

összesen 340 349 277 285 291 293 295 ,301 311 314 314 316 318 314 326 305 305 330

A z elemi i s k o l á k f e n n t a r t ó k szerinti m e g o s z l á s a Szabolcs m e g y é b e n 1876—1911 k ö z ö t t (százalékban) AZ Tanév

ELEMI

ISKOLÁK

felekezeti

községi

96,78 98,57 95,31 95,32 194,62 03,15 93,90 93,40 93,87 94,27 94,27 93,99 93,71 94,59 93,87 93.12 91,15 G5,45

0,29 0,57 2,17 1,44 1,43 3,42 3,39 4,00 '3,23 ,3,50 4,14 4,43 4,72 3,82 4,29 2,95 4,26 9,41

1875/76 1876/77 1830/81 1881/82 1882/83 1883/84 1884/85 1885/86 1889/90 1891/92 1892/93 1893 94 1894/95 1897/98 1900/01 1904/05 1905/06 1910/11

KÖZÜL

állami

magán

0,88 0,86 1,08 1,08 1,08 1,03 1,02 1,00 0,96 0,96 0,95 0,95 1,26 1,27 1,53 2,95 2,95 3,33

2,05 0,00 1,44 2,16 2,87 2,40 1,69 1,60 1,94 1,27 0,64 0,63 0,31 0,32 0,31 0,98 1,64 1,81

összesen 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100

K i m u t a t á s S z a b o l c s m e g y é b e n a z 1903/04-es t a n é v b e n m ű k ö d ö t t i s k o l a s z é k e k r ő l é s tanítókról. (Az utóbbiak száma I. A j a k :

r . k a t . , g. k a t . , ref.

zárójelben!) (1+1+1),

( 1 + 1 ) , 4. Á g t e l e k : r e f . (1), 5. B a l k á n y :

2. A n a r c s : r e f .

(1), 3. A p a g y :

r. k a t . , ref.

r. kat.,, ref. i z r . ( 1 + 2 + 1 ) , 6. B a l s a :

g. kat.,

ref. ( 1 + 1 ) , 7. B á c s a r a n y o s : g . k a t . , r e f . ( 1 + 1 ) , 8. B á j : r e f . (1), 9. B e n k : r e f . (1), 10. B é r c e i : r . k a t . , ref. ( 1 + 2 ) , 11. B e r e n c s : r e f . (1), 12. B e r k e s z : ref. (1), 13. B e s e n y ő d : ref.

(1), 14. B e s z t e r e c : r e f . (1), 15. B e z d é d :

ref., r . k a t . ( 1 + 1 ) , 16. B i r i : g . k a t . (1),

17. B o g á t : ref., i z r . ( 3 + 1 ) , 18. B o g d á n y : r . k a t . , ref. ( 1 + 1 ) , 19. B ö k ö n y : ref., g. k a t . ( 1 + 2 ) , 20. B u j : r . k a t . ref., g . k a t . , i z r . ( 1 + 1 + 1 + 1 ) , 21. B ü d : g. k a t . (2), 22. C s e r e ­ p e s k e n é z : r e f . (1), 23. C s o b a j : r e f . (1), 24. D e m e c s e r : r . k a t . , ref. ( 1 + 1 ) , 25. D o m b r á d : r . k a t . , ref., i z r . ( 2 + 3 + 1 ) ,

26. D ö g e : r . k a t . , ref. ( 1 + 2 ) , 27. E n c s e n c s : g . k a t . , ref.

( 1 + 1 ) , 28. E ő r : ref. (1), 29. E p e r j e s k e : r e f . (1), 30. E s z e n y : r e f . (1), 31. F é n y e s l i t k e : r . k a t . , r e f . ( 2 + 1 ) , 32. G á v a : r . k a t . , g . k a t . , r e f . ( 1 + 1 + 2 ) , 33. G e l s e : g . k a t . , r . k a t . , ref.

( 1 + 1 + 1 ) , 34. G e m z s e : r . k a t , r e f . ( 1 + 1 ) , 35. G e s z t e r é d :

Gégény:

ref.,

(1)';37. G y u l a j :

39. G y ü r e : r e f . (1), 40. H a l á s z : 42. I b r á n y :

r . k a t . , e v . ( 1 + 1 ) , 36.

g. Itat., r e f . ( 1 + 1 ) , 38. G y u l a h á z a :

r. k a t . , r e f .

ref., r . k a t . ( 2 + 1 ) , 41. H u g y a j : g. k a t . , e v .

ref., r. k a i . ( 3 + 1 ) , 43. I b r o n y : r e f . (1), 44. J á k ó : r. k a t . (1), 45. J é k e :

r . k a t . , r e f . ( 1 + 1 ) , 46. K a n y a r : ref. (2), 47. K a r á s z : r. k a t . , r e f . ( 1 + 1 + 1 ) , 48. lósemjén:

(1+1), (2+1), Kál-

k ö z s . , r . k a t . , g . k a t . ( 1 + 1 + 1 ) , 49. K e m e c s e : r . k a t . , ref. ( 1 + 2 ) , 50. K e -

n é z l ő : r. k a t . , g. k a t . , r e f . ( 1 + 1 + 1 ) , 51. K é k : r e f . (1), 52. K é k e s e : r . k a t . , r e f . ( 1 + 1 ) ,

53. K e r e s : ref. (1), 54. K i s b á k a : ref. ( i ) , 55. K í s k á l l ó : g . k a t . (1), 56. K i s l é t a : r . k a i , g . k a t . , r e f . ( 1 + 1 + 1 ) , 57. K i s v a r s á n y : r e f . (1), 58. K i s v á r d a : r . k a t . , k ö z s . , ref., i z r . , magán (1+2+1+2+1), 61. K o p ó c s a p á t i :

59. K o m o r é : r e f . (1), 60. K ó t a j : r . k a t . , g . k a t . , k ö z s .

r. kat., ref.

kat.

( 1 + 1 ) , 64. L ó r á n t h á z a :

ref.

(1), 67. M a d a :

( 1 + 1 ) , 62. L a s k o d : ref.

(1), 63. L e v e l e k :

(1), 65. L ö v ő : g. k a t . , r e f .

g . k a t . , ref., i z r . ( 1 + 1 + 1 ) ,

r. k a t . , ref., i z r . ( 1 + 2 + 1 ) ,

ref.

68. M a g y :

( 1 + 0 ) , 66.

k á l l ó : r . k a t . , g . k a t . , ref., i z r . ( 1 + 1 + 4 + 2 ) ,

Lövőpetri;

r . k a t . (0), 69. M á n d o k :

70. M á r i a p ó c s : g . k a t . (3), 7 1 . M á r t o n f a l v a :

M i h á l y d i : r e f . (1), 73. M o g y o r ó s : ref. (1), 74. N a g y f a l u :

(1+1+1), r . k a t . , g.

r e f . (1), 72.

ref., r . k a t . ( 1 + 1 ) , 75. N a g y -

76. N a g y v a r s á n y :

r. kat., ref.

(1+1),

77. N a p k o r : k ö z s . , r . k a t . , g . k a t ( 1 + 1 + 1 ) , 78. N y í r a c s á d : g . k a t . , r e f . ( 2 + 1 ) , 79. N y í r a d o n y : r . k a t . , g . k a t . ( 2 + 2 ) , 80. N y í r á b r á n y : r k a t . , g . k a t . , ref. ( 1 + 1 + 1 ) , 8 1 . N y í r b a k t a : r . k a t . , g. k a t . ( 1 + 1 ) , 82. N y í r b á t o r : k ö z s . , r . k a t . , ref., i z r . ( 2 + l + 4 + ) l , 83. N y í r b é l t e k : r . k a t . , g . k a t ( 1 + 2 ) , 84. N y í r l u g o s : r . k a t . , g. k a t . ( 1 + 1 ) » háza:

r . k a t . , g. k a t . , ref., i z r . , ev., k ö z s .

(5+2+4+4+27+2),

8 5

-

Nyíregy­

86. M e z ő l a d á n y :

ref.,

r . k a t . ( 1 + 1 ) , Ó f e h é r t ó : r . k a t . , ref. ( 2 + 1 ) , 88. O r o s : r . k a t . , g . k a t . , r e f . ( 1 + 1 + 1 ) , 89. Pap:

r e f . (1), 90. P a s z a b : ref. (2), 9 1 . P a z o n y : g . k a t . , r e f . ( 1 + 2 ) , 92. P á t r o h a :

ref.

(2), 93. P e t n e h á z a : g . k a t . , r e f . ( 1 + 1 ) , 94. P i l i s : g. k a t . (1), 95. P i r i c s e : r . k a t . , g. k a t . , ref.

(1+1+1),

96. P ó c s p e t r i :

r . k a t . (1), 97. P o l g á r :

r . k a t . , ref., i z r . ( 7 + 0 + 1 ) , 98.

P u s z t a d o b o s : g . k a t . , r . k a t . ( 1 + 1 ) , 99. P r ü g y : r . k a t , r e f . ( 1 + 1 ) , 100. R a k a m a z : r. kat.

(3), 101. R a m o c s a h á z a :

ref. (1), 102. R o h o d : r e f . (1), 103. S é n y ő : r e f . (1), 104.

S z a b o l c s : r . k a t . , r e f . ( 1 + 1 ) , 105. S z a k o l y :

g. k a t . , r e f . ( 1 + 1 ) , 106. S z a l ó k a : ref. (1),

107. S z e n t m i h á l y : r . k a t . , ref., i z r . ( 2 + 6 + 1 ) , 108. S z é k e l y : r e f . (1), 109. T a s s : r . k a t . , g. k a t . , ref. ( 1 + 1 + 1 ) , ref. dob:

110. T a k t a k e n é z :

r e f . (1), 111. T a r d o s : r . k a t . (1), 112. T é t :

(1), 113. T í m á r : g. k a t . (2), 114. T i s z a d a d a : r . k a t , ref., i z r . ( 1 + 2 + 1 ) , 115. T i s z a ­ r . k a t . , r e f . ( 2 + 3 ) , 116. T i s z a e s z l á r :

r . k a t . , r e f . ( 1 + 1 ) , 117. T i s z a l a d á n y :

(1) , 118. T i s z a l ö k : r . k a t . , ref., i z r . , h a j n a l o s p u s z t a i

(1+3+1+1),

ref.

119. T i s z a s z e n t m á r ­

t o n : r e f . (1), 120. T o r n y o s p á l c a : g. k a t . , r e f . ( 1 + 1 ) , 121. T u r a : r . k a t . , r e f . ( 1 + 1 ) , 122. T u z s é r : r e f . (1), 123. Ú j f e h é r t ó : r. k a t . , g . kat., ref., i z r . ( 1 + 2 + 4 + 2 ) , (2)

125. V a s m e g y e r : r e f . (1),

r e s m a r t : ref., g. k a t

124. V a j a :

ref.

126. V e n e s e l l ő : r . k a t . , g . k a t . , r e f . ( 2 + 1 + 1 ) , 127. V e ­

( 1 + 1 ) , 128. V i s s :

r . k a t . , r e f . ( 1 + 1 ) , 129. Z a l k o d :

r . k a t . (1),

130. Z s u r k : r e f . (1), 131. B a s h a l o m : r . k a t . (1), 132. K i r á l y t e l e k : r . k a t (1), 133. K á l ­ m á n h á z a : k ö z s . (1). ö s s z e s e n : 252 i s k o l a s z é k , 399 t a n í t ó .

Á l l a m i elemi iskolai g o n d n o k s á g o k és t a n í t ó k az 1903/04-es t a n é v b e n : 1. K i s v á r d a : (4); 2. K ó t a j : (2); 3. N y í r á b r á n y : (1); 4. P u s z t a b á n h á z a : (1); 5. T e l e k t a n y a : (1); 6. F á s t a n y a : (1); 7. P a p : (1); 8. N y í r b á t o r : (1). ö s s z e s e n : 8 g o n d n o k s á g , 12 t a n í t ó . I V . sz. m e l l é k l e t Szabolcs megye elemi i s k o l á i n a k adatai az 1907/08-as t a n é v b e n Az

elemi

Iskolák teljesen r é s z b e n száma , osztott

Jelleg

mindennapos

iskolák

közül Államsegélyes

1—3

osz­ tatlan

évfolyamú

,

4 0

4 15 64 43 89 20 11 8

7 n 65 43 105 8 14 2

2 5 12 4 11 10 í 4

0 2 1 1 1 4 0 2

7 62 46 100 20 11 0

58

254

252

49

11

246

Állami Községi R ó m . kat. G ö r . kat. Ref. •Evang. Izraelita Magán

9 15 78 48 117 22 15 8

0 0 0 0 0 0 0 0

5 0 14 5 28

összesen:

312

0

2

V . sz. m e l l é k l e t A z á l l a m i elemi iskolák adatai Szabolcs m e g y é b e n 1900-ig

Település

Szerv, é v e

Neme

Kisvárda (Kisvárda Kótaj Szt.gy.ábrány P.-bánháza Tiszalök

1875 1875 1898 1873 1895 1900

fiú lány vegyes vegyes vegyes vegyes

Tanítók

közül

férfi

nő

3 0 2 1 1 '1

0 5 0 0 0 0

Elhelyezés

Tandíj

kincstár kincstár kincstár kincstár Bory Béla b. V a y A r n o l d

van van van van nincs van

A z á l l a m i elemi i s k o l á k Szabolcs m e g y é b e n az ÍÓ06/07-es t a n é v b e n Lélekszám Település

Szerv, éve

Kisvárda Kótaj Nagyhalász (Telektanya) Nyírábrány Nyírbátor Pap Tiszalök (Fástanya)

ö

s

s

z

<

magyar

A tanítók közül nem magyar

férfi

nő

1875 1898 1902

8257 3714 4485

8167 3567 4448

90 147 37

4 2 í

6 0 0

1873 1904 1904 1900

3293 6946 1025 4477

3289 5878 1018 4459

4 68 7 18

2 3 1 1

0 3 1 0

V I . sz. m e l l é k l e t A z á l l a m i elemi iskolai t a n í t ó k Szabolcsban 1900-ig A Név

Község

1. W e i s z h a u s z I g n á c 2. Á b r a h á m i n é K o v á c s i Mária 3. B a l o g h J á n o s 4. S z o i m b a t h y I m r e 5. S e m s e i n é T ü r k P a u l a 6. G é c s i N a g y J ú l i a 7. G a á l G e r g e l y 8. N ó v á k M á r t o n 9. F r á t e r A n n a 10. J ó z a n J ó z s e f 11. N a g y I g n á c 12. J ó s a A n d r e a 13. P o y m á r A l e x a n d r i n a Az

első állami

Kammel

Ferenc

gazdasági

kinevezés

kelte

száma

Kisvárda

1876. X I . 14.

24 789

Kisvárda Kisvárda Kisvárda Kisvárdia Kisvárda Pusztabánháza Szentgyörgyábrány Kisvárda Kótaj Kótaj Kisvárda Kisvárda

1876. 1877. 1884. 1892. 1895. 1895. 1895. 1898. 1898. 1898. 1899. 1900.

24 789 26 096 11 912 25 118 64 618/94 18 200 23 150 51273 51273 51 273 83 450 73 285

X I . 14. X . 16. I V . 19. V I . 24. I. 14. I V . 16. V . 10. I X . 13. X I I . 15. X I I . 15. X I . 16. X . 22.

szaktanító: Nyírbátor

1900. I X . 1.

55 926

V I I . sz. m e l l é k l e t Szabolcs m e g y e i z u g i s k o l á k és z u g t a n í t ó k 1883-ban Település Nyíracsád Nyíradony Nyírbátor

Bököny Dombrád Eszeny Eszlár Gáva Halász Kárász Kállásenijén Kemeese

Kótaj Tisza lök

Mándok

Nyírmada Mihálydi Öfehértó Paszab Pátroha Polgár Tass Üjfehértó

Tanító neve K o r n Móric Herskovits Eisenstadt Jakab M e n d l o v i c s Azér (?) Goldfinger Mózes Moskovics S á m u e l K a t z Lajos Glück Hermann Fischer Jakab Sohwartz Majer Rein Mózes F o r g á c s Józs'ef Szendrovics Á b r a h á m K l e i n Imre Elefánt Gábor Glück Mihály Deutsch Mór. Rosenwasser József Schwartz Márton Maulvolf Emánuel Bürger Jakab Lieber Hermann Friedmann Márkus Fried József Goldstein Zilig Lorber Sámuel Mezei Jakab Weisz Dávid Felbermann Ignác Weisz Ignác Zilib e r m a n n M ó z e s Steiimann Á b r a h á m Weinberger E m á n u e l Weisz Lőrinc Spirer Mihály Kiss Farkas Klein Bernát Reich Leó Schön Hermann Goldstern S á m u e l Reinitz Sámuel Fein Ferenc Grünfeld Farkas

Rabbikerület Nagykálló Balkány Nyírbátor

Üjfehértó Kisvárda Mándok Tiszalök Gáva Halász Tass Nagykálló Kemeese

Nyíregyhá Tiszalök

Mándok

Nyírmada Balkány Pócspetri Bércei Tass Polgár Tass Üjfehértó

1883. á p r . 1.

Velkey

V I I I . sz. m e l l é k l e t Szabolcs m e g y é b e n m ű k ö d ö t t rabbik 1884-ben A Neve Friedmann Ignác Friedmann Károly Weisz Israel Benedikt Bernát Rottenberg József Briszk Salamon Grünfeld Juda Fried Jakab Bródi Emánuel Weinberg Izsák B l i c k József Eisenberger R e m i n i n Silbermenn Ferenc Reinitz Á b r a h á m

RABBI

Szül. é v e 1823 (1830 51845 1821 1853 1843
~T—\

Stw£~

Helye Encsencs Boldogfalva Ópályi .Náchod Halics Felsőnyárád Sátor aljaújhely Felsőfalu

? Dukla Miskolc Szeredny Máriapócs H . m á d (?)

(Magyarul t u d

van van nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs Van nincs nincs nincs

"

e ?

tud nem tud nem tud tud kissé tud tud kissé tud tud tud nem tud tud tud kissé tud tud

I X . sz. m e l l é k l e t Grünvald Mór kerületi főrabbi kisvárdai talmudiskolájának t a n u l ó i 1887-ben Lakhely Név 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23.

Adler Salamon A d l e r József Blank Áron Berkovics Adolf Berkovics Salamon Braun Éliás Bleier Adolf Berger Béni Berkovics Juda Böhm Jónás Berkovics M a n ó Berger M a n ó Böhm Henrik Diamont Nanthán Davidovics S a m u Deutsch M a n ó Fischer József Frankel Israel Frankel Mór Frisohmann Salamon Friedenstein Salamon Freimann Salamon Fleisohmann Antal

Község

Megye

örladány Örladány Homonna Nyírmada Nyírmada Szatmár Munkács K . egerszeg Malezó Nagykároly Űjfehértó Tárkány H. nádas Felsőújfalu N . tornya Hadász Gálszécs N. varsány Tokaj Marokpapi Nagykároly Margitfalva Szatmár

Szabolcs Szabolcs (Zemplén Szabolcs Szabolcs Szatmár Bereg Vas Zemplén Szatmár Szabolcs Zemplén Szilágy Szatmár Zemplén Szatmár Zemplén Szabolcs Zemplén Bereg Szatmár ISzepes Szatmár

Nev 24. G r ó s z Á r o n 25. G o l d s t e i n B a r u c h 26. G r ó s z D á v i d 27. G r ó s z J ó z s e f 28. G e s c h e i d t J ó z s e f 29. G r ü n f e l d J ó z s e f 30. G r ü n f e l d S a m u 31. G r ü n M á r t o n 32. G l ü c k M ó r 33. G e s t e t n e r M á r t o n 34. G u t t m a n n S a l a m o n 35. G r ó s z K á l m á n 36. G r ü n f e l d P i n k á s z 37. G r ü n w a l d D e z s ő 38 G r ü n v a l d I g n á c 39. H a r t s t e i n H e n r i k 40. H a r t s t e i n M a n ó 41. J a k a b o v i c s A l a d á r 42. J a k a b o v i c s S a l a m o n 43. H o l l ä n d e r M ó r 44. K r ó n Á r o n 45. K l e i n A d o l f 46. K a i n L á z á r 47. K h o n B é n i 48. K l e i n B é n i 49. K e s z t e n h a u m J a k a b 50. K l e i n J a k a b 51. K o t h L i p ó t 52. K r a u s z M a n ó 53. K e s t e n b a u m M ó r 54. K ü n s t l i d i e r H e n r i k 55. K r a u s z V i l m o s 56. L e b o v i c s S a m u 57. L i b s t e i n L á z á r 58. M ü l l e r V i k t o r 59. M o s k o v i c s I g n á c 60. N e u m a n n L i p ó t 61. P á h m e r Á r o n 62. P r e i s A d o l f 63. P r e i s A d o l f 64. P r o p p e r M ó r 65. R ó t h É l i á s 66. R ó z n e r I z s á k 67. R e i s m a n n I z s á k 68. R e i c h I z s á k 69. R ó t h S a m u 70. R ó s e n b e r g S a l a m o n 71. R ó s e n b l ü t h H e n r i k 72. R ó t h N á t h á n 73. S c h w a r t z H e r m a n n 74. S p i e g e l Á r o n 75, S p i t z e r S a l a m o n 76. T e i t e l b a u m Á r o n 77. F i s o h l e r J a k a b 73. S z a f i r S a l a m o n 79. U n g a r S a l a m o n 80. W e i s n e r B e r n á t

Község

Megye

Nagykároly Homonna Űjfehértó Gálszécs Putnok Sárospatak Sárospatak Szürnyeg A. hrabócz Csorna Nyíradony Homonna Homonna Csorna Csorna Szomotor Szomotor Anarcs Anarcs T. k r i v ó Kántorjánosi Űjfehértó Vaja Sebeskellemes Tárkány liuszt lik Putnok Benkocz Eszeny Hanusfalva Nyírmada Tárkány B. újfalu Huszt Hencóc Tokaj Semviz Huszt Szerencs Beregszász T.-kerecseny Királyháza Ungvár Legyesbénye Szatmár Sátoraljaújhely Sátoraljaújhely Nagykároly Tárkány N.-lucskó lik Gergely Szatmár Tarcal Dukla Sebeskellemes

Szatmár Zemplén Szabolcs Zemplén Gömör Zemplén Zemplén Zemplén Zemplén Sopron Szabolcs (Zemplén Zemplén Sopron Sopron Zemplén Zemplén Szabolcs Szabolcs Ugocsa Szabolcs Szabolcs Szabolcs Sáros Zemplén Máramaros Szabolcs Gömör Zemplén Szabolcs Sáros Szabolcs Zemplén Zemplén Máramaros Zemplén Zemplén Sáros Máramaros Zemplén Bereg Bereg Ugocsa Ung Zemplén Szatmár Zemplén Zemplén Szatmár Zemplén Bereg Szabolcs (Bereg Szatmár Zemplén Gácsország Sáros

Nev 81. 82. 83. 84. 85.

Weis Jacob Wahrmann Samu Wollner Márton Weil Izsák Schwartz Lipót

Község

Megye

Üköritó Jármi Eperjes Csabinye iNyírbogát

Szatmár Szatmár Sáros Zemplén Szabolcs

JEGYZETEK

1. Szabolcs-Szatmár megyei Levéltár (Továbbiakban: Sz. Sz. M . L.) IV/B-404. (Közigazga­ tási bizottsági iratok) 27.245/1878. IV. p. 2. Ua. 34. 865/1881. 3. Ua. 37/XIV. 35/1883. I. p. 4. Ua. 40/XIV. 20./1884. és 50/1884. 5. üa. 45/XIV. 18/1886. 6. Ua. 46/XIV. 499/1886. 7. Ua. 50/XIV. 344/1890. R. Ua. 54/XIV. 621/18.%. 9. Ua. 55/XIV. 90/1893. 10. Uo. IV/B—411. (Alispáni iratok 10 000/1913. Tanügy. 50—53. lap. 11. Ua. 8600/1908. Tanügy. 37—40. lap. 12. Nyíri Közlöny. 1870. I. évf. 10. sz. „Statisztikai adatok". 13. Sz. Sz. M. L. X/103. (Nyíregyházi ág. ev. Tanítói kör jegyzőkönyvei) 78. lap. 14. Uo. IV/B—404. 26. 42/1877. 15. UO. IV/B—411. 5435/1894. „Népnevelés" 2—3. lap. 16. Ua. 14 526/1895. „Nevelésügy" 6. lap. 17. Ua. 1200/1899. „Népoktatási viszonyokról" 48—53. lap. 18. Ua. 8800/1907. „Tanügy" 39—43. lap. 19. Uo. IV/B—404: 53/XIV. 204/1892. 20. Péterfy Sándor: A magyar elemi iskolai népoktatás. Bp. 1896. II. füzet. 42. lap. 21. Sz. Sz. M. L. IV/B—404. 55/XIV. 90/1893—1082. 22. Ua. 75/111. 294/1907. 23 Péterfy: id. mű. II. füzet. 44. lap. 24. A vallás és közoktatásügyi miniszternek az országgyűlés elé terjesztett jelentése a nép­ iskolai közoktatás állapotáról 1870-ben. = Eötvös József: Kultúra és nevelés. Bp. 1976. Ma­ gyar Helikon. 432. lap. 25. Halász Ferenc: Állami népoktatás. Bp. 1902. Atheneum. 17. lap. 26. Péterfy: id. mű. II. füzet. 45. lap. 27. Uo. 43. lap. 28. Nyírvidék (Szabolcs megyei hetilap) 1882. III. évf. 1. sz. 29. Ua. 1882. III. évf. 32. sz. 30. Sz. Sz. M. L. IV/B—404. 40/XIV. 20/1884. 31. Ua. 26. 42/1877. 32. Ua. 30. 184/1880. 33. Ua. 26. 250/1877. 4. pont. 34. Köte Sándor: Közoktatás és pedagógia az abszolutizmus és a dualizmus korában (1849— 1918). Tk. Bp. 1975. 70. lap. 35. Halász: id. mű. 17. lap. 36. Idézi Köte Sándor: A közoktatáspolitika alakulása a dualizmus időszakában. 100 éves a kötelező népoktatás. (Tanulmányok) Tk. Bp. é. n. 26. lap. 37. Halász: id. mű. 25. lap. 38. Sz. Sz. M. L. IV/B—404. 26. 496/1877. 8. pont.

39. Ua. 36. 514/1882. I. pont. 40. Ua. 59/XIV. 12/1902—2499. 41. Ua. 59/XIV. 12/1902—689. 42. Ua. 60/11. 484/1903—705. 43. Halász: id. mű. 228. és 246. lap. 44. Sz. Sz. M . L. IV/B—404. 76/111. 1339/1907. „Állami elemi népiskolák 1906/07. tanévben. Bp. 1907. 39. lap. 45. Halász: id. mű. 246. lap. 46 Sz. Sz. M . L. IV/B—404. 26. 496/1877. 9. pont. 47. Ua. 26. 430/1877. 48. Ua. 34. 225/1881. 49. Ua. 34. 605/1881. 50. Ua. 34. 865/1831. 51. Ua. 34. 1168/1881. 52. Ua. 35. 268/1882. I. pont. 53. Ua. 37/XIV. 165/1883. 54. Ua. 38/XIV. 273/1883. 55. Ua. 38/XIV. 392/1883. 56. Ua. 40/XIV. 175/1884. 57. Ua. 40/XIV. 176/1884. 58. Ua. 48/XIV. 602/1887. 59. Ua. 49/XIV. 11/1890. 60. Ua. 51/XIV. 4/1891—615 61. Ua. 54/XIV. 522/1892. 62. Ua. 60/111. 366/1903. 63. Körösi Henrik—Szabó László: Az elemi népoktatás enciklopédiája. Franklin Társ. Bp. 1911. III. köt. 461. Lap. 64. Nyírvidék. 1884. V. évf. 45. sz. „Zug-, dug- és jesivaiskolák". 65. SZ. Sz. M . L. IV/B—411. 1601/1873. 66. Uo. IV/B—404. 26. 496/1877. 4. pont. 67. Ua. 29. 294/1879. 08. Ua. 30. 240/1880. 1. lap. 3. bek. 69. Ua. 36. 725/1882—71. 70. Ua. 36. 399/1882. 71. Ua. 36. 514/1882. 72. Ua. 37/XIV. 104/1883. 73. Ua. 38/XIV. 237/1883. 74. Ua. 40/XIV. 67/1884. 75. Nyírvidék. 1884. V. évf. 46. sz. „Ki a hittanár?" 76. Sz. Sz. M . L . IV/B—404. 40/XIV. 69/1884. 77. Ua. 47/XIV. 310/1887—781. 78. Ua. 47/XIV. 369/1887. 79. Ua. 52/XIV. 217/1891—2323. 80. Ua. 52/XIV. 435/1891. 81. Ua. 54/XIV. 442/1892—867. 82. Ua. 59/XIV. 307/1902—800,