ADALÉKOK A MUNKÁSMfJVEL ŐDÉS ELŐZMÉNYEIHEZ $S KEZDETEIHEZ DEBRECENBEN A DUALIZMUS ELSŐ SZAKASZÁBAN (1867-1890) Major Zoltán László
Bevezetés
Születtek már országos vonatkozású tanulmányok és összefoglalók a munkásművelődésről és munkáskultúráról,t ezekben azonban nem vagy csak alig esett szó Debrecenr ől. A munkásművel ődés történetének kutatásáról még a hatvanas évek vé gén Kabos Ern ő írt egy tanulmányt, de csak a kutatási szempontokat fogalmazta meg .2 Kevés szó esett témánkról a Debrecen és a jelenlegi Hajdú-Bihar megye munkásmozgalmának történetét tárgyaló munkákban is 3 A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményeinek 13. száma foglalkozott az iskolán kívüli népművelés témakörével 1867-1919 között és ebben már korszakunkra vonatkozó adatok is találhatók a Egy kimondottan ilyen tartalmú előadásokat tartalmazó kiadvány is megjelent s Noha a munkásmozgalom történetét már összefoglalta a megyei helytörténetírás, a dualizmus kora - melybe tárgyunk is tartozik - meglehetősen elhanyagolt . Méltán írta Vörös Károly, hogy . . . a dualizmuskori fejezetek majd minden helytörténeti m ű viszonylag legsommásabban elintézett részei közé tartoznak ; néhány fő tényezőre, els ősorban a gazdasági fejlődés eredményeire utaló számszerű adatok regisztrálásával, de mélyebb elemzések nélkül ."6 A szakirodalom az agrárjelleg ű Debrecen mérsékelt ütemű fejlődésének okai között tartja számon a kereskedelmi útvonalak kedvezőtlen eltolódását, a piacok és az ipari nyersanyagok kitermelő helyének távolságát, a fejletlenebb vidéket, mint adott gazdasági hátteret, valanint az állattenyésztés helyzetéb ől adódó problémákat? Népesedési adatok a váro> lakosságának megduplázódását mutatják, emellett i Szilágyi János: Munkásmozgalomés kultúra 1867-1945. A magyar munkásmozgalom kulturális tevékenységének válogatott dokumentumai. Bp . 1979 . Felkai László : A munkásság művelődési törekvései a dualizmus korában. Bp. 1980 . Műveltség -Művészet - Munkásmozgalom . (Szerk .: Vass Henrik-Sípos Levente.) Bp . 1982 . I-II . 2 Kabos Ernő: Gondolatok a munkásművel ődés történetének kutatásáról . Párttörténeti Közlemények . 1969 . 4. sz. 3 A debreceni munkásmozgalom története a munkásmozgalmi szervezkedés kezdetétől a Tanácsköztársaság leveréséig . (Szerk . : Yarla Zoltán) Db., 1956 . Hajdú-Bihar megye és Debrecen munkásmozgalmának története. (Szerk . :Tokody Gyula) Db ., 1970. 4 Ha majd a szellem napvilága . . ." Az iskolán kívüli népművelés Hajdú-Bihar megyében 18671919 . HBMLK 13 . sz. (Szerk . : Gazrhg István) Db., 1979. 5 Munkásművelődés hajdan és ma . Fottások és adatok Hajdú-Bihar megye művelSdéstörténetéhez. 2. (Szerk . : Bényei Miklós) Db ., 1980 . 6 Yörös Károly : Hajdú-Bihar megye újabb helytörténetírása . HBMLÉ. II . (Szerk .: Gazdag István) Db ., 1975 . 7 Debrecen iparának története. (Szerk .:Ránki György) Db ., 197 . 8. old. 85
azonban jelentős ipari átalakulás is következett be. Az iparban dolgozó népesség száma 1870-ben 6857, 1881-ben 6352, 1890-ben 7625 .8 Minthogy a kapitalizálódás kezdetén a város lakosságának majdnem fele a mezőgazdaságból élt, erő sen agrárjellegű volt a gazdasági élet, s következésképpen a társadalmi szemlélet is. Ez a földhöz kötött, konzervatív gondolkodás a hagyományos gazdálkodást védelmezte, nem az ipar és kereskedelem támogatását szorgahnazta.9 A nagyipari fejlődés Debrecenben kés őn indult meg. Az 1860-80-as évek néhány nagyipari beruházása jóformán csak arra volt elegendő, hogy a helyi szükséglet jobb kielégítését fedezte . A kiegyezés évétől az iparosok nagy részét a kézműiparosok adták, az 1890-es évek elejéig .l° Debrecenben számba jöhető gyári ipar 1880-ban még nem volt, a gőzmalom és cukorgyár, a két legnagyobb üzem csak időszakosan foglalkoztatott munkásokat és alkalmazottakat . A cukorgyár 392 állandó és 600 ideiglenes munkást, az István gőzmalom pedig 132 munkást foglalkoztatott . Hasonló volt a helyzet a Műtéglagyár esetében . 1887-ben az Állami Dohánygyár olyan munkáslétszámmal kezdte meg működését, mely a középüzemek fölé emelkedett . Az 1890-es években alapították a város századforduló utáni legnagyobb üzemét, a MÁV Javító M űhelyt .it Dolgozatunk eddigi adatai és a levéltári forrásanyag gyér volta azonban nem adhat nekünk felmentést a téma kutatásának megkísérlése alól. Mint köztudott, a magyarországi munkásmozgalom szervezkedésének els ő szakaszában 1868-1871 között létrehozza szervezeteit, a Buda-Pesti Munkásegyletet és az Általános Munkásegyletet . Az előbbi a Schulze-Delitzsch-féle önsegélyezés elvét fogadja el, míg az utóbbi lassalleánus színezetű. Mindkét egylet programjában szerepel a mű velődés kérdése, a műveltség, szakismeret fejlesztése tudományos elő adások, felolvasások tartásával, nyelvek tanításával, könyvtár szervezésével, folyóiratok olvasásával, de nem zárja ki az ének és a tornázás szerepét sem . 1871-ben az Általános Munkásegyleten belül megalakul a szakegyleti osztály, majd megkezdik működésüket a szakegyletek, melyek hosszú időre a munkásművelődés fő fórumaivá válnak.t2 1871-ben már tudunk tehát az Általános Munkásegylet irodalmi, énekkari és könyvtári szakosztályairól . Megindulnak olyan munkáslapok, mint az Általános Munkás Újság, majd Testvériség, melyek kulturális kérdésekkel is foglalkoznak . Döntő jelentősége van annak, hogy vidéken is egyre rendszeresebbé válik a kulturális tevékenység .t3 Debrecenben a munkásmozgalom feltételeit a város ipari szerkezete határozta meg . Ez a hagyományos kézműipar-kisipar számbeli túlsúlya mellett azt is jelentette, hogy a nagyüzemi termelés az országoshoz képest későn bontakozott ki.t4 Emellett kevés volt a munkaalkalom is, amelynek már az 1860-as évek elején hangot adtak .ts A munkaalkalmat keresőknek csak egy része tudott az iparban elhelyezkedni, mert az 1872-es ipartörvény következményeként visszaesés észlelhető a debreceni kisiparban, a fejl ődés pedig nam oly nagy mértékű a gyáripar8 Mózes Mihály : Debrecen ipara a dualizmus korában. In :Debrecen iparának története i. m. 8687 . old. A Magyar Korona Országaiban az 1881 . év elejénvégrehajtott Népszámlálás eredményei . I. kötet. Bp . 1882 . 814-815. old. 9 Irinyi Károly : A debreceni cfvis gondolkodása és mentalitása a századfordulón . Alföld . 1986 . 12. sz . 51 . old. 10 Debrecen iparának története. i. m. 94 . old. 11 Hajdú-Bihar és Debrecen munkásmozgalmának története i . m. 12 . old. 12 Felkai L. : i. m. 8-9. old. 13 Szilágyi J. : i . m. 13 . old. 14 Hajdú-Bihar és Debrecen munkásmozgalmának történee i. m. 26 . old. 15 Szűcs Ernő: A debreceni István gőzmalom története. HBMLK. 12 . sz. (Szerk .: Gazdag István) Db ., 1978 . 106. old.
86
ban, hogy nagyszámú munkaalkalmat tudott volna teremteni . Az új üzemek tönkrement kisiparosokat és segédeket alkalmaztak, a bevándorolt munkaer ő csak szakképzettséget nem igénylő munkát végezhetett, egy részük csupán időszaki munkában tudott tevékenykedni .tb A tönkrement kisiparosok és segédek egyes iparágak hanyatlásából következően kerültek a munkások soraiba, de voltak olyan iparágak is, ahol a téli munkaszünet ideje alatt a segédeknek és inasoknak favágással kellett foglalkozniuk. A debreceni iparos réteg 1872-ig a céhszervezet keretei között élt, majd ettől kezdve az ipartársulatok fogták össze a volt céhtagokat és képviselték az érdekvédelmet .t' A hetvenes években azonban Debrecenben már megjelennek a munkásmozga lomhoz sorolható, annak előzményeit képező szakegyletek is. Természetesen a céhek keretén belüli mozgolódásoktól hosszú volt az út a szakegyletek megteremtéséig, még hosszabb a szervezett munkásmozgalomig. Nagyobb céhek a legényvándorlás időszakában Európa-szerte fenntartottak az idegenb ől érkez ők számára legényszállásokat . Ezek sok helyen mintegy embrionális formában tartalmazták a majdan kialakuló munkásmozgalmak eszmei gyúanyagát, hiszen az idegenbő l érkez ő legények itt cserélték ki tapasztalataikat . Debreceni céhek esetében csak a XIX . század elejéről tudunk egy-két kezdeményezésről, de itt a legények gyülekezési helye általában az atyamester házánál volt. Az ifjúság üléseit tobzódásra és részegeskedésre hivatkozva tiltották különböző rendelkezések, de az igazi ok a korabeli szocialisztikus nézetek feltűnése volt. Van adatunk arra nézve is, hogy Debrecenben a reformkorban már ismerték a korai utópista és kispolgári szocialisták tanait . 1830-ban a tímárok céhartikulusai azt a kívánságot fogalmazták meg, hogy a mesterlegényeknél a vándorlás alatt felszedett heves és érettlen képzelődések" lehiggadjanak . Lázzítás"-nak minősült a legények összebeszélése", a bér, munkaid ő, munkakörülmények javítására vonatkozó törekvés . A legénytársaságok azonban még nem jelentik az osztályharc kibontakozását, a XIX . század els ő felében felbukkanó kezdetleges ellenállásnak a szervezői els ősorban a városba érkező vándorlegények voltak . Ilyen eseménynek számított az 1845-ben, amikor a kalapos legények elhagyták munkahelyeiket .t$ A XIX. század elejér ől már az egyleti szervezkedésre nézve is találunk adatokat. 1807-ben a városi nyomda dolgozói a művezetővel együtt béremelést kérnek . 1814ben a nyomdászlegények újabb béremelési mozgalmáról tudunk, amely most sikerrel jár. A nyomda munkásai 1828-ban Tóth Ferenc provizorsága idején létrehozták els ő egyletüket, a Könyvnyomdai Társaság"-ot, mely elsősorban vándorúton lévő nyomdászokat látott el útisegéllyel, de tagjai segélyezéséről is gondoskodott. A társaság jövedelme a tagsági díjakból s az évenként rendezett farsangi mulatságok jövedelméből került ki. 1845-ben Tóth Endre művezető kezdeményezésére kiszélesedett az eddigi jótékony célú tevékenység. Egy nagyobb tőkével rendelkez ő Segítő Pénztár" jött létre, amelynek pénzalapjából kaptak támogatást a nyomdászok özvegyei és árvái . Ez a pénztár rendes alapszabállyal bírt és 1872-ig működött .t9 16 Korompai Gáborné: A Debreczeni Ellenőr helyi vonatkozású közleményei a lap első korszakában, 1874-1890. I. rész . HBMLÉ. XIII . (Szerk.: Gazdag István) Db ., 1986 . 136. old. 17 Balogh István : A cívisek világa (Debrecen néprajza). Bp . 1973 . 158., 160., 183. odl. 18 Debrecen története II . k. (Szerk .: Rácz István) Db., 1981 . 101., 102., 103 . old.; Bényei Miklós : Debrecen reformkori művelődéstörténetének néhány kérdése. In : HBmLÉ. I. (Szerk .: Gazdag István) Db ., 1974 . 206. old. 19 Csürös Ferenc : A Debreceni Városi Nyomda története. Debrecen, 1911 . 299. old. Takács Béla : A debreceni nyomdászegyesületek, a nyomdászszakszervezet működése 1949-ig. In : Nyomdatörténeti és nyomdászéletmód-kutatási tanulmányok : Debrecen város 625., a debreceni nyomdászat 425. évfordulójára (Szerk . : Tóth Béla-Daskó Imre) Db ., 1986 . 28 . old. (A továbbiakban : Nyomdatörténet . . . )
87
Nemcsak a nyomdászok szociális jellegű szervezetér ől tudunk akkortájt Debrecenben . A városban a XIX. század elejétől minden céh hozzájárult az ún: Meszenaféle alapítványból létrehozott ispotály fenntartásához, ahol az arra rászoruló iparos legényeket ingyen orvosi ellátásban részesítette.z° A szakegyletek és a m űvelődés kérdése Már a munkásmozgalom kezdeti időszakában megfogalmazódott egy művel ődési program a fontos gazdasági és szociális kérdések mellett. Debrecen város társadalmában is jelen volt egy m űvelődési igény, mely a helyi sajtó hasábjain is tükröződött. Több helybeli polgár 1866-ban olvasóegyletek létrehozásán fáradozott?t Nem sokkal ezután $rsek Lajos kereskedősegéd ugyancsak a Hortobágy" újságban egy szerény olvasó kör" felállítására tett javaslatot a kereskedősegédek számára, ahol a szellemi ösztönzés, a művelődés és társalgás előmozdítása" lenne a cél . Megjegyezte még azt is, hogy ha kereskedői kórodát fenn tudnak tartani, akkor dalárda szervezésére is van lehetőség?2 Az olvasóegyletek létrehozására, a közmíveltség támogatására egy másik lapban is történt hivatkozás. Utaltak is a Hortobágy" ilyen tárgyú előző felhívására?3 Egy következő cikk a többször emlegetett felolvasások hiányát panaszolta .Za Pesszimista írás jelent meg a népművelés helyzetéről is. Azon kesergett a szerző, hogy 31 évvel ezelőtt 272-vel volt több az elemi tanulók száma Debrecenben, mint jelenleg zs Az alakuló szakegyletek a politikai és szociális kérdések mellett már súlyt helyeznek a művelődési feladatokra is. Az els ők között szerveződik 1868-ban a Kereskedő Ifjak Önképző Egylete, 1872-ben a nyomdászok megalakítják a Beteg- és Utas segélyz ő Egyletet és ett ől függetlenül még ugyanebben az évben a Debreceni Nyomdászok Önképző Egyletét. Egy hónap múlva kiszélesedik az egylet tevékenysége és az eredménye az lesz, hogy a következő év, 1873. január 12-én létrejön debreceni központtal a Keletmagyarországi Könyvnyomdászok Önképző Egylete. 1876-ban a Debreceni Pincérek Betegá oló és Segélyező Egylete alakul meg, 1879-ben pedig a Debreceni Iparos Ifjúság ~nképz ő és Betegsegélyez ő Egylete is megkezdi mű ködését . 1876 különösen fontos dátum ezek között azért is, mert a városban az Általános Munkás Betegsegélyező Pénztár is megkezdi szervezkedését . Politikailag a szervezet lassalleánus színezetű, a burzsoáziával való megalkuvás álláspontját követi . 1878-ban a budapesti munkáskongresszuson képviselőjük, Kovács József is részt vesz, hazatérve azonban meghallgatja őt a rendőrség is. A szervezetnek 1877-ben hatvan tagja volt, 1883-ban már 135, 1887-ben pedig 432. A segélyezési szervezkedés kiterjedtségét más adat is mutatja. A tagság számbeli növekedéséről tanúskodik az is, hogy 1884 és
20 Debrecen története II . i. m. 326. old. 21 Hortobágy. 1866 . ápr. 15 . 22 Uo . 1866 . máj. 27 . 23 Debrecen - Nagyváradi Értesíts 1866. ápr. 29. 24 Hortobágy . 1866 . okt. 28 . 25 Uo . 1867 . jan. 6.
88
1890 között a taglétszám 164-rő1672-re n őtt. A Vasút" 1876. június 18-i és 25-i számában megjelenik Visontai Soma felhívása : Szervezzünk segélyező pénztárakat!" Sok vasútállomás tett eleget a felhívásnak, közöttük Debrecen neve is szerepel.zb Az oktatás A művelődési kérdések között különösen fontos helyet foglalt el az oktatás kérdése. A dolgozó osztályok gyermekei közül sokan az elemi iskola 4. vagy esetleg 6. osztálya után nem folytattak tanulmányokat, esetleg az ún . vasárnapi iskolába jártak . Itt csak szerény tudásukat tartották szinten, az elemi ismereteket ismételték?' Figyelmet érdemel a tanonc-oktatás, mely a leendő iparossegédek mű velődésének szerény, lehetséges intézményi kerete. Debrecenben az iparoktatás előtörténeténél a rajziskolát kell emlitenünk, hiszen már az 1780-as évek végét ől van rajz oktatás . Elsősorban kőműves és ács inasok, de asztalos és lakatos legények is látogatják az intézményt. Az 1815-ben megújított rendelet intézkedik az inasok számára szükséges rajziskolába járásról . Már előz őleg is született ezt szorgalmazó rendelet, de a rajziskola fejlődése ezután meggyorsul. A reformkor időszakában Kiss Sámuel és Beregszászi Pál munkássága nyomán emelkedett a kézmű iparosok rajzkészsége. Több kézművesmesterségnél kötelezővé tették a rajztanulást és a rajzvizsgát. A céhek azonban gyakran elmulasztották az inasok rendszeres iskolába járatását . Mégis fontos tény, hogy a reformkori inasok és segédek nagyobbik része nemcsak elsajátította a szakrajz alapelemeit, és bizonyos esztétikai képzettséget szerzett, hanem remekrajzaiknak többsége kitűn ő színvonalú .zs 1847-ben a szabócéh alapított egy tanítás gyakorlati intézet"-et, ahol az inasok vasárnaponként gyakorolhatták az olvasást, írást, számolást. Az iparoktatás következő eredménye, hogy 1858. január 3-án megnyílt a kereskedőtanonc iskola . A Debreceni Kereskedő Társulat szervezte és mint vasárnapi iskola működött a kollégiumnak e célra átengedett három tantermében, 93 tanulóval . Az igazgatón kívül 2 tanár és 3 hitoktató működött itt . Az 1868-as XXXVIII. t. c. az iparoktatás helyzetének valamelyes fejlődését jelentette. Ekkortájt vette kezébe a tanoncoktatás ügyét Simonffy Imre, a kés őbbi polgármester. Az 1872. évi VIII. t. c. tekintetbevételével 1877 szeptemberében megnyílt Debrecenben az újonnan megszervezett iparostanonc iskola. Igazgatója Dóczy Gedeon lett. A szeptember 1-én meginduló tanítás június végéig tartott, július 1-én nyilvános vizsgákat tartottak . Tanultak írást-olvasást, nyelvtant, számtant, rajzot, földrajzot, földrajzi előismereteket, fogalmazást, történelmet, természettant, alkotmánytani szükséges ismereteket, végeztek beszéd és értelemgyakorlatokat . 1877-ben 26 Bényei M. : i. m. 193. old. Debrecen története II . i. m. 335. old., Király Ferenc : Ipar, kereskedelem, forgalom, közlekedés . In : Zelizy Dániel szerk. : Debrecen sz. kir. város egyetemes leírása . Db ., 1882. 710., 747. old. Nyakas Miklós : A kapitalizmus kora debrec~i nyomdászságának kulturális élete. In : DM$. 1983-84. Db., 1985 . 168. old. Hajdú-Bihar és Debrecen munkásmozgalmának története i. m. 26 ., 27 ., 29. old. A debreceni munkásmozgalom . . . i. m. 23 ., 24., 25 . old. ; Komoróczy György : Debrecen története a felszabadulásig . (Debreceni írások 1.) Db ., 1955 . 8588 . old. ; HBML . IV . B. 1406/a Eln. i. 340/1877, 246/1878 . ; Gadanecz Béla : A vasutas munkásmozgalom története. Bp . 1985 . 38 . old. 27 Felkai L. : i. m. 20., 22 . old. 28 Dobos György : A debreceni iparoktatás története a XIX-XX . században. Hajdú-Bihari Iskolatörténeti dolgozatok (Szerk.: Gerencsér Attila) Debrecen, 1980 . 13 ., 14 . old.; Balogh István : Beregszászi Pál és a debreceni Rajzoskola" 1819-1856 . Művészettörténeti Értesítő 1960 . i. sz. 43-50. old. ; Bajkó Mátyás : Adalékok Beregszászi Pál Rajz Oskolájának" történetéhez. Acta Universitatis Debreceniensis de Ludovico Nominatae Tom. III/1. 1956 . 191-196. old.
89
727 tanuló iratkozott be, a tanév folyamán ebbő l távozott 143, maradt és vizsgázott 584, 43 féle mesterséget képviselő tanuló . Eredmények is jelentkeztek már. 1879-ben a székesfehérvári kiállitáson rajzalbumot mutattak be az inasok rajzmunkálataiból" . 1881-ben a Református Kollégiumban egy országos iparkiállításon vettek részt rajzaikkal a debreceni iparostanoncok. Ez alkalomból az ipariskolát díszokmánnyal tüntették ki. 1886-ban ugyancsak a kollégiumban június 27-28-29-én megnyílt az első tanoncmunkakiállitás, 365 tanuló munkája 5 teremben. Rendezője Halmi Mihály asztalos, ipartársulati elnök . Hasonló munkakiállításról tudunk 1887- és 1888-ban is. 1885-ben az országos kiállításon rajzokkal és írásbeli munkálatokkal jelent meg az ipariskola és jó munkájáért kitüntetést kapott.z9 Az oktatás alacsony szintjében, az esti tanítás fárasztó voltában, a tudománytalan tananyagban és az uralkodó osztály ideológiájának terjesztésében azonban a tanoncoktatás országos negatív jellemzői is érvényesültek 3° Fentebb emutettük a tantárgyakat, amelyeket a vallásoktatas egészített ki. A tanoncok tudásszintje az elemi ismereteket illetően is mindenképpen alacsony volt. Egy részüket egyenesen analfabétának tartották . Az 1869-es népszámlálás megdöbbentő adatokat tárt fel . A 6 éven felüli népesség 20~-a vallotta magát írástudatlannak . Kimutatás született arról is, hogy a hatvanas években a felnövekv ő generációnak mintegy harmada maradt iskolai oktatás nélkül ." 3t Teljesen érthető tehát, hogy napirendre került a feln őttek oktatásának kérdése. Kovács Lajos polgármester 1872. évről szóló jelentése is ezt mutatta. Ezt a gondolatot fejtegette Szegedi Sándor, a debreceni református főiskolai gimnázium igazgatója is a polgármesterhez írott levelében . Nyolc tanárt nevezett meg, akik vállalkoztak a főiskola egyik termében tartandó oktatásra . Tárgyak állattan, csillagászat, és természettani földrajz, magyar irodalom, helyesírás és fogalmazás, közszámvetéstan, gyakorlati tértan, népszer ű előadások a természettanból, Magyarország története, a magyar váltótörvény népszerű ismertetése, népszer ű előadások vegytanból . Különösen az iparos osztály ifjabb tagjait" hívták fel az ingyen tanulhatás" lehetőségének felhasználására . Frics József nyomdai ügyvezetőt utasították, hogy nagy falragaszon, feltűnő betífkkel nyomassa ki a felhívást. Azoknak a 15 éven túl lévő írni, olvasni és számolni tanuló felnőtteknek, akik vállalkoztak az ismeretszerzésre, Dávid Mihály Péterfia utcai tanítónál kellett jelentkezniük 1873 . november 29-ig ss Valószínűleg ~z országos közoktatásügyi koncepciókkal volt összefüggésben a debreceni intézkedés is ss Eötvös József halála után a felnőttoktatás ügye is lassan lekerült napirendr ől. 1875-ben már a különböz ő analfabéta, szakismereti-tanfolyamok kiadásainak támogatását is beszüntették . Most már a munkásképző egyletek, műkedvel ő csoportok és a kormány által egyedül támogatott háziipari tanfolyamok szervezése volt az országos 29 Debrecen iparának története . . . i. m. 23 . old. ; Bényei M.: i. m. 193. old. HBML. VIII. 59 . 1828-1875. Hajdú Vármegye és Debrecen sz . kir. város népoktatásügye. (Összeáll. : Szoboszlay Sándor) Bp . 1928 . 370., 372-373. old. ; Csurka István : A debreceni államilag segélyezett községi iparostanonciskola története (1795-1909) 17., 19 ., 24., 31 ., 52 ., 53 . old. ; HBML. IV. B. 1403/a. 261/5942 . sz . 1878 . okt. 26 . 30 Felkai L.: i. m. 20. old. 31 Bényei M.: i. m. 193. old. 3 2 HBML. IV.B. 1403/a. 1873 . április 3., 79/2312., HBML : IV.B . 1406/a. Eln. i. 71/1873.; 332/1873 ., Gazdag István : Felnőttek oktatása Debrecenben 1873-ban . Múzeumi Kurír 1984 . január 44, sz. (V . kötet, 4. sz.) 8-9 . old. ; HBML. IV. B. 1406/a. Eln. i. 358/ 1873 . HBML . IV . B. 1405/b. 3118/1873. Ha majd a szellem napvilága" i. m. 66 ., 67. old. 33 Kotnyek István : Az első országos felnSttoktatási akció Magyarországon (1870-1875). Pedagógiai Szemle . 1976/8 . Felkai László : A tanfolyami keretek között folyó képzés kezdetei Magyarországon. Fejezetek a munkásművelődés múltjából. Pedagógiai Szemle, 1978 .7-8 . sz .
90
népművelés fókuszában 34 Mivel a munkásosztály szervezett tevékenysége csak a 90-es években bontakozott ki, a kezdeti időszakban szorosan kapcsolódott munkája a polgári egyletek, szervezetek működéséhez . Így elmosódott a határ a polgárok, kispolgárok és a munkások körében folyó népművelés között.35 Szakegyleti tanfolyamok és előadások Nagy jelentőségű kezdeményezés volt a Debreceni Iparos Ifjúság Önképző és Betegsegélyező Egylete részéről, hogy ingyenes esti iskolát szervezett iparosok számára. Ennek keretében tanultak fogalmazást, levelezést, helyesírást, számvitelt . A téli tanfolyam mífködött 1878-ban, 1880-ban, 1881-ben, 1882-ben, 1883-ban, 1884-ben, 1885-ben, 1886-ban, 1887-ben, 1888-ban és 1889-ben . Ezek a téli tanfolyamok általában novemberben kezdődtek és április végén vagy május elején fejeződtek be . Átlagban 20-22 iparossegéd volt a résztvev ője egy tanfolyamnak, de előfordult olyan is, hogy 40 fő jelentkezett, mint példáu11888-ban . Az is megtörtént azonban, hogy érdeklődés hiánya miatt be kellett a tanfolyamot szüntetni . Szakmai oktatásról is tudunk, így például Szedlák József 1881-82 telén a ruhaszabászatból adott órákat36 A Kereskedő Ifjúság Önképző Egyletében is terveztek egy díjtalan esti tanfolyamot a kereskedősegédek számára már 1872-ben . Az Egylet elnöke és titkára pedig már 1869-ben felhívást intézett a keresked ő ifjakhoz, melyben a francia és német nyelvek tanulására buzdítottak . P. Nagy Sándor jeles nyelvtanár tevékenységét ajánlották a tagok figyelmébe. Egy nyelv tanulásának havi díja 1 Ft 50 kr. volt.3 ~ A nyomdászok is szükségességét érezték a tanulásnak, így nyelvészeti órákat tartottak, melyek a szedők helyesírási készségét növelték . Szépm űvészeti témák is szerepeltek az előadások sorában és ez arra utalt, hogy a tagok ízlését igyekeztek magasabb szintre emelni az esztétikai nevelés módszereivel. Az eredmény abban is megmutatkozott, hogy a debreceni nyomdászok könyvművészeti szempontból vidéki viszonylatban mindig megtartották vezető helyüket. Minden eszközt felhasználtak az egyleti tagok művelődésére : előadások, szedéspályázatok kiírásával fejlesztették a szaktársak ismereteit.38 Az egyleti tagok érdekl ődését, tájékozódását szolgálták az ún. felolvasások vagy előadások . Leggyakoribb témakörük az ipar volt. Az Iparos Ifjak Önképző Egyletében Futó Mihály reáliskolai tanár 1886. január 10-én nagyszámú hallgatóság el őtt fel olvasást tartott az Iparról" . A korabeli kritika igen élvezetesnek mondotta az előadást . Nem ez volt az első ilyen jellegű és tárgyú előadás, mert már 1874-ben Gelléri Mór is felolvasta Az ipar fejlődése hajdan és most" c. értekezését . Hasonló elismerésben részesült dr . Schwarzer Viktor ismertető vállalkozása a tüzelőanyagokról 1879 decemberében . Ugyanebben az évben A cukorgyártásról" és a Vasgyártásról" a Kereskedő Ifjak Önképző Egyletében tartott előadásait ítélték meg pozitívan . Sok elő adó a kereskedelemr ől beszélt gazdaságtörténeti összefüggéseket megfogalmazva. Dr. Szántó Sámuel 1883 januárjában Kereskedelmi viszonyaink Mária Terézia 34 Tóth Béla : Oktatás és népművelés Hajdúszoboszlón 1867-1914 között . In : Tanulmányok Hajdúszoboszló történetéből. (Szerk . : Gazdag István) Hajdúszoboszló 1979. 76 . old. 35 Ha majd a szellem napvilága" i. m. 3. old. 36 DE . 1878 . jan. 8. Debrecen, 1881 . jan. 24 ., 1882 . febr. 13 ., 1884. jan. 23 ., 1884. okt. 21 ., 1884 . nov. 3., 1884 . nov. 15 ., DE 1884 . jan. 24 ., Debrecen . 1885 . jan. 19 ., DE 1887 . jan. 13 ., 1888 . febr . 14., 1888 . dec. 10., 1888. dec. 12 ., Debrecen . 1888 . dec. 12 . 37 Debrecen. 1872 . jan. 2., 1869 . okt. 23 . 38 Nyomdatörténet . . . i. m. 32-34., 29 ., 30. old.
91
alatt", dr. Öreg János A kereskedelmi erkölcstan", dr. Szántó Sámuel Világkereskedelem korunkban", dr. Pollacsek Gyula a bankviszonyokról", Beczner Frigyes pedig A műveltségről és a kereskedelemrő l" címen tartottak ismeretterjesztő előadásokat. Öreg János hangsúlyozta a valláserkölcsi motívumokat, Beczner pedig az anyagi jólét, a szabadelv ű társadalmi intézmények és a felvilágosult gondolkodásmód kereskedelemmel való összefüggéseire mutatott rá. Öreg János előadását közölte a Debreczen 1888. évi 15 . száma, Becznerét pedig ugyanezen lap 1874 . évi 249 . száma. Kevesebb természettudományi tárgyú előadás hangzott el. Fábián Lajos Mór Képek az állatvilágból" című előadása után A lég szerepe a természetben", mutatványokkal, azaz kísérletekkel egybekapcsolt szemléltető magyarázat következett. Lovassy Sándor a keresked ő ifjúság előtt a villanydelejességről" beszélt, annak hatását, valamint a galvanizmus fajtáit ecsetelte és szintén kísérleteket mutatott be. Ugyanitt Szűcs Mihály Természettan" című előadása kísérletekkel együtt a Föld kialakulásáról, a növények és állatok, majd az ember létrejöttér ől szólt. Ködfátyolképek (a caméra obscura segítségével) a földtörténeti korszakokból tájképeket, növények és állatok alakjait mutatta be. Nyilvánvaló, hogy a XIX . század pozitivista, evolucionista szellemében tárta a hallgatóság elé mondandóját . Gyakorlati jelleg ű volt a kertészetről, számtani tárgyú A tizedes idő számításról" és a méter-mértékekről tartott oktatás . Két előadó a forradalmak történetér ől és a világvárosokról közölt ismereteket . Irodalmi jellegű volt Grünwald József szereplése, aki Pet őfi műveiből olvasott fel részleteket és ezeket magyarázatokkal kísérte az Iparos Ifjak Önképz ő Egyletében s9 Műkedvelő előadások Than Gyula debreceni hírlapíró A falu bimbója" című népszínműve volt az egyik bemutatott darab, melyhez a zenét Tárkőnyi Sándor népzenész írta. Az előadást a Pincéregylet javára tartották . A debreceni szűcs iparos ifjúság 1877. szeptem ber 9-én a Falu rossza" c. színművel lépett fel . Tóth Kálmán : Nők az alkotmányban" c. vígjátéka és a Rokkant huszár" c. darab a debreceni iparos ifjúság rendezvényeinek sorába tartozott . Különböző műsoros estek adtak még lehetőségeket a színjátszói fellépésekre. A debreceni Iparos Ifjúság Önképző Egylete fennállásának 6. évfordulóján ünnepélyt rendezett a népkertben. Boka Samu zenekara működött közre, szavalatok és ünnepi beszéd hangzottak el, gordonka szóló is gyönyörködtette a résztvevőket. Megjelent Blaháné Kölesi Lujza és ott volt társaságában Simonffy Imre polgármester is. Ennél sokatmondóbb volt az egylet nyitóünnepélye. Az egyleti fiatal dalárda Alber József karmester vezetésével több énekszámot adott elő. A szavalatok, beszédek és köszöntések után tánc következett. Mulatság közben érkezett a következő távirat : A debreceni iparos ifjúság egyletének, a Népkertben, Debreczenben . Felavatási ünnepélyetekhez fogadjátok jó kívánságainkat, éljen a munkás nép egyetemlegessége! Budapest munkásai!"
39 DE 1884 . jan. 24 ., 1874. nov. 16., Debrecen. 1886 . jan. 11 ., 1879 . dec. 4. ; 1879 . dec. 8.; 1879 . dec. 15 .; 1879. dec. 22. ; 1879 . dec. 29., 1880. febr. 7., DE 1883 . jan. 20 . Debrecen. 1888 . jan. 21 .
92
Dalárdák A különböző dal- és szavalati estélyek, műsoros estek szereplői voltak az egyleti dalárdák is:+° Ismeretes, hogy a XIX . században a dalárdáknak nevezett férfikarok a nemzeti öntudat ébresztését szolgálták. 1867-ben az aradi dalárversenyen mondták ki az Országos Daláregyesület megalakulását. 1868. szeptember 18-án a 4. országos dalárverseny Debrecenben vette kezdetét . 54 dalárda jelent meg, összesen 845 taggal és a Cegléd utcán felépített nagy dalcsarnokban szórakoztatta egy héten át a közönséget. A verseny díszvendége volt Erkel Ferenc is. Itt választották meg az Országos Daláregyesület holtigvaló karnagyává" és a nyitó ünnepélyen vezényelte a Himnuszt a többszóz főből álló összkarnak . Erkel az 1882-ben, ismét Debrecenben tartott dalostalálkozón is megjelent. A Debreceni Dalárda itt aranyérmet kapott. Ekkor már több mint két évtizedes múltja volt a Debreceni Dalárda Egyletnek, hiszen 1861 . december 29-én tartotta első közgy űlését . Egyre több dalárda alakult a városban. 1875-ben a Debreczeni Nyomdászok Dal és Zeneköre", 1886-ban a Kereskedő Ifjak Dalköre", 1890-ben pedig a Debreczeni Iparos Dalegylet" - hogy csak néhányat emlitsünk . Lényeges volt az a tény, hogy a város énekkarainak többségét a fizikai dolgozók együttesei alkották . Ez összefüggésben volt a munkásmozgalom kulturális jellegű szervezkedésével, az önművelés vágyával . A Munkás dalegylet" alapszabályait 1890. november 6-án a belügyminiszter jóvá is hagyta at Könyvtárak A művelődés kutatásának nehéz kérdését jelentik a könyvtárak. Bár szó esik már 1843-ban a Polgári Casinó 259 kötetes könyvtáráról és olyan gazdag kölcsönkönyvtárat tartó magánszemélyről, mint Telegdy Lajos, aki saját könyvnyomdával is rendelkezett. Mindez kevés. Szembeötlő az a megjegyzés, hogy a debreceni salétromházban volt üzemi könyvtár", melynek szervezője valószínűleg Váradi Szabó János főinspektor, a Pestalozzi eszméit magáévá tevő, széles látókörű pedagógiai gondolkodó volt. Jóval kés őbb adatunk van az iparos ifjak egyletének 807 kötetb ől álló könyvtáráról, s az 1883-as évben könyvforgalomban lévő 820 önálló műről. A kereskedő ifjak könyvtára 1874-ben 1137 kötetből állt, 15 hírlapot járatott, 7 politikait, 4 élclapot és 4 szépirodalmit . Az egyletek alapszabályai általában szóltak a könyvtárnok feladatairól és a könyvtárral kapcsolatos teendőkről, az e mögött rejlő tartalom azonban bizonytalan . A tudatos könyvtárfejlesztéssel kapcsolatban a nyomdászok önképzőköri könyvtárosának szempontjait idézhetjük . Célszer űnek tartotta a könnyen érthető tudományos munkák, a nemzeti és világirodalmi klasszikusok beszerzését, az értéktelen műveket és a rémregényeket" pedig selejtezni akarta. Természetesen a divatos német, angol és francia átlagregényeket olvasta szívesen a közönség, de már az 1840-es évektől jelen voltak Dickens és Balzac regényei is a2 40 Magyar Pinczérek Lapja. 1887 . ápr. 30.; Debrecen. 1877 . szept. 12., szept. 13 . ; DE 1880 . máj. 31 ., jún. 14 . ; Debrecen . 1879 . jún. 30 ., 1880 . jún. 8. ; DE 1874 . júl. 6. 41 Szűcs István : Szabad királyi Debrecen város története. Db . 1871 . III. k. 1059 . old. ; Kórusversenyek Debrecenben . 1961-1986. (Összeállította : Straky Tibor) Debrecen, 1986 . 6., 7. old. HajdúBihar és Debrecen munkásmozgalmának története i. m. 26., 27. old. Debrecen zenei élete . (Szerk .: Breuer János) Db., 1975 . 7-8. old., 219220 . old. Debrecen története IV . k. (Szerk . : Tokody Gyula) Db . 1986 . 219., 220., 386. old. HBML . IV.B . 1405/b. 129/1890. 42 Bényei M.: i. m. 204. old. Lengyel Imre : Váradi Szabó János könyvtára. Bp. 1963 . 113. old. Hortobágy 1867 . jan. 13 . ; DE 1884 . jan. 28 . ; 1874. okt. 20.; HBML . IV.B . 1405/b.520/889.; Nyomdatörténet . . . i. m. 266. old. Bényei M.: i. m. 206. old.
93
Munkásújság Bár az újságokból a munkások értesülhettek a kor politikai eseményeiről, munkásújság megjelenéséről nem tudunk. Két mozzanatot azonban érdemes megemlitenünk. 1874-ben a debreceni nyomdászok szerkesztésében megindult az Önképző" c. havonta kétszer megjelenő folyóirat, amelyet Takács Ferenc, Ember Lajos és Harsányi József szerkesztett. A kiadvány anyagi okok miatt azonban hamarosan megsz űnt. 1877 . április 30-tól pedig Vértesi Arnold, a neves író kiadásában, az addig Nagyváradon megjelen ő Magyar-Pinczérek Lapja" Debrecenben jelent meg, Muzsay Béni szerkesztésében . A debreceni sajtó hasábjain is egyre több cikk foglalkozik a munkáskérdéssel . Helyet kap az 1883-as sütőipari sztrájk, az 1$86-os nyomdászsztrájk és a munkások 1890. májusi debreceni gyűléseiről is olvashatunk . A munkásmozgalom lassan kilép az egyleti szervezkedés keretei közül, a haladó polgári értelmiség egy része érdeklő dni kezd a hazai közművelődési viszonyok és a munkásság művelődési törekvései iránt as Contributions to the Study of the Antecedents and Beginnings of Workers' Education in Debrecen during the First Stage of the Dualistic Era (1867-1890! László Zoltán Major An exploration of this theme has been justified by the scant attention devoted to it in the relevant literature . It was also an added historical difficulty that agrarian character of the city was not contributory to promoting industrial development . Thus small-scale industries prevailed and large-scale production, if compared to the national standard, were relatively late in getting under way. Also, usable archival sources are scarce. The present study describes the specialized societies of the 1870's, which served as the antecedents of the labour movement and, on the basis of some relevant data, the pertinent phenomena of the age of guilds are also presented. A brief outline of the character of the labour movement in Debrecen is followed by a short assessment, within the framework of the training of apprentices, of the city's drawing school, and the roles and value of the schools for trade apprentices and industrial apprentices, respectively. Mention is also made of the first attempts at adult education, the free evening courses organized by the societies, the so-called winter schools and the popular educational lectures . These above primarily concentrated on topics pertaining to industry, commerce, natural sciences, practice, arithmetic and literature . A description of the amateur lectures of the societies and evening performances is followed by highlighting the importance of choral societies . It is an important fact that the majority of the membership of the latter was made up of manual labourers. The concluding section focuses on the role of libraries, the workers' press, and the increasing number of articles on the labour movement in the local press. ,Iononnenun x sonpocy coób:muű, npedutecmeyioufux xauany npoceeufeuux paóouux e ~(eópegexe a nepe~zű nepuod deoűcmeennocmu (1867-1890 zz.) 3onmax Jlacno Maűop 0óocaosaaaeM sTOa TeMai sIIUraeTCa To, exo cne~a.~aaa miTepaTypa noeTa ae saaaManacs 9THM BOIIpOCOM. Tpyp~ocTr>EO crryxmno a To, eTO arpapavrll xapaxTep ropoAa Mano cTaMynHposan npoMananeaace passaTae, ,Anst sxoro nepaoga 6vuio xapaxTepao npeoónauaaae peMecne~nc apTene~, a npoMbmrIIeaace npoassoACrso no cpasae~o co sce~c CTpaHO~ pű3BHlIOCb 3t[eCb C ÓOJIbmHM OII03,IjaHHCM . B apxaee Tare no~ra aeT Taxmc acro~cos, xoTOpr~e Moxmo 6auio 6r~ aenom~osaTa. B pa6ore rosoparcx o cnenpaanbavm o6~se,~em~x ceMe,gecaThnc rouos, xoxopr~e nocny~ npep~mecrse~caMa passaTax palioeero Aeaxceaax, o,~axo ~eeTCa a aecxomxo saxaunc ,gaHa~ 43 Nyomdatörténet . . . i. m. 30-32. old. HBML . IV.B . 1406/a. Eln. i. 341/1887 . ; Korompai Gáborné : i. m. 138. old . Yass H.Sípos L . : i. m. 65 . old.
94
