Absztraktfüzet. . Gyermekkultúra Konferencia és Kiállítás november

GYERMEKKULTÚRA KONFERENCIA ÉS KIÁLLÍTÁS TÁMOP 4.1.2.B.2-13/1-2013-0007 „ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT”

. Gyermekkultúra Konferencia és Kiállítás 2014. november 20–21. ELTE Tanító- és Óvóképző Kar Kiss János altábornagy utca 40. 1126 Budapest http://gyermekkultura.tok.elte.hu

Absztraktfüzet



Plenáris előadások Dr. habil Mikonya György ELTE TÓK, dékán

Értékőrzés, értékteremtés az ELTE Tanító- és Óvóképző Karán – 100 éve volt Gyermekkultúra Kiállítás Magyarországon

Szávai Ilona Pont Kiadó, főszerkesztő

Merre magyar gyermekkultúra?

Dr. Tészabó Júlia ELTE PPK, művészettörténész

20. század eleji hazai törekvések a gyermekkultúra területeinek meghatározására – Az 1914-es Gyermekművészeti Kiállítás és utóélete

Dr. Trencsényi László ELTE PPK, az ELTE címzetes egyetemi tanára

A gyermekkultúra dilemmái – Kutatói kihívások

Szentirmai László Magyar Bábjátékos Egyesület, elnök

Nevelés kézzel – bábbal… Hogy’ , s mint

Dr. Podráczky Judit KE PK, dékán

Változó családok, változó gyermekkor

Winkler Márta Kincskereső Iskola, tanító, iskolaalapító

Rózsát oltani


I. SZEKCIÓ

Dr. Bajzáth Mária Meseközpont Alapítvány az állami gondozásban élő gyerekekért

Nyitva van az aranykapu A Meseközpont Alapítvány és a Meseközpont célja, az alapítás éve (2010) óta: állami gondozásban élő gyerekeknek lelki támogatást, megerősítést, bátorítást és életviteli segítséget adni. Hisszük, hogy minden gyerek mesehősnek születik, azonban ahhoz, hogy céljait elérje, a népmesék tanítása szerint: meg kell találni az „aranyhajszálat”, amelyek rejtett, még szunnyadó belső erőforrásaikhoz vezetnek. A Meseközpontban folyó munka alapja az élőszavas mesemondás, amelyet a művészeti nevelés különböző eszközeivel egészítünk ki. A népmesék évezredek tudását, generációk tapasztalati esszenciáját rejtik. Ehhez a kincshez mesehallgatás közben, mindenki hozzáférhet. Ezért mesélünk kicsiknek és nagyoknak, állami gondozásban, és családokban élő gyerekeknek egyaránt. A mese fonalát összekötjük népi játékokkal, népdalokkal, néptánccal, találós kérdésekkel, kézművességgel alkotó, folyamatokkal, s ezek segítségével vezetjük közelebb a gyerekeket a természet örök rendjéhez, és önmaguk belső harmóniájához. A hagyományos kultúra komplex egységélményt közvetített a növekvő gyermeknek, a mese és a népköltészeti alkotások alkalmasak arra, hogy test-lélek-szellem egységben gondolkozó, életet támogató, élmény és örömközpontú pedagógiánkat (Népmesekincstár mesepedagógiai módszer) segítsék. A népköltészeti alkotások felölelik és leírják az élet minden mozzanatát, didaktikus magyarázat nélkül, a jobb agyfélteke tevékenységére alapozva vezetik közelebb a gyerekeket környezetük, testük, érzelmeik, kapcsolataik értelmezéséhez és megértéséhez. Ugyanezt segíti a madárházunkban élő több száz madár is. A mese a tánc, a film és mese összekapcsolása az egyetemes emberi létezéssel járó érzések, küzdelmek, félelmek, öröm, kifejezését segítheti. Táncos munkánkban a modern táncirányzatok ötvöződnek a néptánc formavilágával. Filmes tevékenységünkben a belső képek, mozdulatokban, hangban, játékban rögzített külső képként jelennek meg, mindig azt a motívumot kiemelve a meséből, amely a gyerekeket foglakoztatja. Akárcsak a táncnál, ebben az esetben is a mese évezredes kristályszerkezete ötvöződik a modern eszközökkel, a gyerekek szabad, spontán és kreatív önkifejezésének igényének teret hagyva. 2014 januárja óta munkánk egész évben folyamatos, az állami gondoskodásban élő gyerekeket hétköznapjaikban is segítik szakmai programjaink, és szakembereink mellett, önkéntesek is. Önkéntes mesélőink hetente többször járnak mesélni a gyermekotthonokba. A Meseközpont Alapítvány az ELTE PPK család- és gyermekvédelem tanári mesterszakos hallgatóinak gyakorlóhelye. állami gondozás, Népmesekincstár, mesélés, élmény- és örömközpontúság, kreatív önkifejezés, hagyomány

Dr. habil Bálint Péter DE GYFK, IKKA Tanszék, tanszékvezető főiskolai tanár

Életvilágbeli veszteségek a népmese kihalásával (avagy miről marad le a gyermek, ha nem ismeri a tradicionális népmesét?) 1. Állítás: Odo Marquard írja A szellemtudományok nélkülözhetetlensége tanulmányában: „[…] a kísérleti tudományok hajszolta modernizáció életvilágbeli veszteségeket okoz” –, ez a kijelentés egyszerre több kérdést is fölvet a tradicionális népmese és kutatása/oktatása kapcsán.


2. Tétel kibontása: 2/1. Marquard elsődlegesen azt hangsúlyozza, hogy az emberek a modernizáció oltárán feláldozzák „hagyományos különbözőségüket”, amit az „egyformaság” győzedelmeskedése követ. 2/2. Az uniformlizálódáson túli veszteségekre azért is kell rámutatnunk, mert a tradicionális népmese átadása és a (Grimmek vagy Benedek Elek által) „irodalmiasított népmese”, mint átirat között alapvető különbség van, mely a gyermek irodalmi nevelésében „fogyatékosságokhoz” vezet. Különbözőségek megragadása: a) a mondás szabályszerűségében (az oralitásban kimunkált történet „elszíntelenedik”, b) a „varázstalanítás” következményeiben: szín-éhség, meghittség-éhség, értelem-éhség c) a sorsszerű létlehetőségből választásban (identitás-képzés, hagyományos-transzcendentális világkép rögzítése, tapasztalatcsere) d) az anyanyelvi szókincs megalapozásában (egy évszázadokon át használt nyelvi kódtól fosztódik meg) e) etikai viszonyulásban (a reszponzív-etika, tilalom/büntetés, ígéret/számon kérhetőség, hívás/felelet)

Végkövetkeztetés: A tradicionális népmese a hagyomány szolgálatában: a globalizáció ellenében kialakul a származásvilághoz való ragaszkodás. Az antropológia és pedagógia lehetséges válaszai a „gyökértelenítés” ellenében.

Dr. Siposné Tavaszi Virág ELTE TÓK

Tantervi tudás integrálása népmesével vizualizált tananyag által Egy első osztályt indító tanító legfontosabb feladata a harmonikus óvoda-iskola átmenetet segítő tevékenységek megvalósítása. A betűk és az olvasás megtanulásán, a matematikai alapműveletek elsajátításán túl az elsődleges feladat ennek az új közegnek és tevékenységnek a megszerettetése. Az óvoda mesés-játékos világából első osztályba érkező gyermekkel fokozatosan kell megismertetni az iskolai életet és tanulást, s ebben a folyamatban nagy jelentősége van a különböző érzékszervek bekapcsolhatóságának. A képi megjelenítés és felidézés segítik a látható világ használatát, alakítását, a kreativitás fejlesztését is. Az iskola első osztályában a tananyag elsajátítása, a tantervi tudás integrálása könnyebben válik megvalósíthatóvá az óvodai élményvilághoz némiképpen igazodó, életkornak megfelelő, játékosságot biztosító rendszerben. Egy több korosztályon átívelő konkrét népmese (Árgyélus királyfi és Tündérszép Ilona) tanórákhoz igazítható, egyedi eszköz- és szemléltetőanyagának kidolgozása által folyamatosan ébren tartható a motiváltság, s a már megismert keret kellő biztonságérzetet nyújt az újabb tudásanyag elsajátításához is. A mese ismertsége és tartalmi elemei számtalan lehetőséget biztosítanak a tanórai anyag feldolgozásához, a különféle művészeti műfajok alkalmazásához, a széleskörű felhasználhatósághoz az óvodás korosztálytól a felnőtt korosztályig egyaránt. óvoda-iskola átmenet, kreativitás, szemléletesség, motiváltság, komplexitás

Juhász László és Siklós Anita KGRE


Intézményesített meseterápia: Egy új egészségfejlesztő mesepszichológiai program hatása óvodás korú gyerekek hangulatára, viselkedésére és egészségére Vizsgálatunk egy új óvodai egészségfejlesztő program kedvező hatásait mutatja be középső- és nagycsoportos óvodás gyermekek (N=60 fő, életkor=4-6 év) hangulatára, viselkedéses és egészségi mutatóira. Célja a mesepszichológiai kutatások eredményeinek gyakorlati alkalmazásával az óvodai intézményrendszerben olyan, csoportosan használható meseterápia kialakítása, amely ezen életkorú gyermekek két alapvető szükségletére: a mesére és a játékra épít. A program tervezett hatásai: hangulatjavítás, az immunrendszer facilitálása, testi-lelki egészségi állapotfejlesztés, az egészségügyi hiányzások csökkentése és a proszociális viselkedésformáik gyakoriságának növelése. A program modulrendszerű: egy egynapos és egy háromnapos mese- és játékterápiát tartalmaz. Az egynapos modul mottója a „Segíts!” volt, mert a segítés és a társas támogatás hatásmechanizmusaira épült. A háromnapos program többféle, komplex pszichés hatásmechanizmusú, amelyet nem részletezünk. 2011-ban a program során három, óvodásokból álló csoportot vizsgáltunk. A „komplex” csoport (N=19 fő) a teljes programban, a „Segíts!” csoport (N=18 fő) a programnak csak az egynapos moduljában részesült, egy csoport (N=23 fő) pedig nem vett részt a programban, ők alkották a kontroll csoportot. Méréseinkhez az SDQ-t (Gyermek Képességek és Nehézségek Kérdőív), a CARIFS-t (Canadian Acute Respiratory Infection and Flu Scale), egy képes Likert-skálát, egy általunk összeállított kérdéssort és a gyermekek egészségügyi hiányzási statisztikáit használtuk fel. A mért adatokat SPSS 17.0 statisztikai programmal dolgoztuk fel. Fontosabb eredmények: A programban résztvevő gyermekek hangulata szignifikánsan javult a program alatt és után, pl. a „Segíts!” feltételű csoport (Z=-1,41, p<0,05, Wilcoxon). A program hetében a „komplex” csoportban az előző időszakhoz képest szignifikánsan jobb volt a hangulat (Z=- 2,83, p.0,005, Wilcoxon). A programot követő három hétben szignifikánsan csökkent az egészségügyi hiányzások és a panaszos tünetek száma pl. nátha. (Poszteren részletezve). A programot követő második héten a „Segíts!” feltételben résztvevők szignifikánsan kevesebbet hiányoztak egészségügyi okból a kontroll csoporthoz képest (.2=7,15, p<0,05, Kruskal-Wallis). Mindkét intervenciós csoportban a programot követő másfél hónapban szignifikánsan több proszociális viselkedésformáról (Z=-1,89, p.0,05; ill. Z=-2,35, p<0,05, Wilcoxon) számoltak be a szülők, mint a program előtt. A program nem várt további pozitívuma, hogy erősítette a szülők és az intézmény együttműködését. Az eredmények a kutatás folytatására ösztönöznek, mivel a program hatásai jelentősek és feltételezhetően generációs hatásúak. egészség fejlesztés, játékterápia, meseterápia, nátha, proszociális viselkedés

Dr. Nyitrai Ágnes KE PK

Mese a bölcsődében


II. SZEKCIÓ

Dr. habil Kismartony Katalin ELTE TÓK, Ének-zenei tanszék

Kavicsok közt gyémánt A gyémántot ékszerész vagy képzett laikus is felismerheti. Tudnunk kell, mi az értékes a zenében. Segítségre és önképzésre van szükségünk. A maradandó, a csiszolt, „márványba vésett” hosszú távon hat, ezt érdemes átadni és keresni ezek birtokában a pillanatnyi jót is (élő zenei rögtönzés). Az internet és a média világában is keresni kell az igazat, mert válogatás nélkül kínálják a művészetet és pótlékait. Az eredeti és legjobb előadás keresése fontos átiratok esetén is. Őszinte önvizsgálattal jó szembenézni azzal, mit vált ki belőlem a hallgatott zene. Az igaz, szép és értékes belső rendet teremt és jóra serkent. A zenei poén is lehet gazdagító. Az önnevelés lehetőségeire a közösségben megélt éneklési élményektől az énekelve beszélésen át a csend figyeléséig több lehetőségünk van. Az élőzenei élmény, a zenére mozgás, a saját örömünkre való hangszeres játék teljesebbé teszi a zenével való kapcsolatunkat. A dalokban és zeneművekben megbúvó mozdulatok, gesztusok felfedezése színesíti zenehallgatásunkat. Az előadás abban igazít el, hogyan kerülhetünk személyes közelségbe az igen változatos értékes zenei világhoz passzív befogadóként és aktív, leleményes pedagógusként. érték, internet, média eligazodás, önnevelés

Lonovics Zoltán Móra Könyvkiadó

Az esztétikum mint a tömegtermelés és giccs ellenpontja - Kortárs magyar könyv- és illusztrációtervezés A könyvtervezés alappillérei: - Vezető kortárs illusztrátorok - Minőségi kivitel: Formátum, papírválasztás, kötészet - Nyomdai kivitel - Célcsoportok: rétegkönyvek kontra közönségtermékek - A megfelelő borítógrafika szerepe, hatása kiállítás, bemutató, babaolvasó program, érték, giccs

Mándoki Noémi Gennaro Verolino Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégum

Autizmus és kreativitás - Kézimunka foglalkozások autizmus specifikus megtervezése Az autizmus spektrumzavar (Autism Spectrum Disorder, ASD) egy olyan pervazív (átható) fejlődési zavar, melynek három magtünete a kommunikáció, társas interakciók és rugalmas gondolkodás, viselkedésszervezés minőségi sérülése. Utóbbit a nyolcvanas években Lorna Wing a képzeleti működés zavaraként írta le. Az ASD gyermekek kognitív stílusa eltér a neurotipikustól: agyuk máshogyan dolgozza fel az információkat, ami kihat mind az emlékezeti, mind az érzelmi működésükre. Nehézséget jelent számukra a tartalmi jelentés hozzáadása az észlelésekhez és tapasztalatokhoz, emiatt a külvilág ingereit korlátozottan képesek értelmezni. Jellemző az észleleti dominancia: absztrakció hiányában a megértés fejlődésében a percepció marad a meghatározó tényező, nem képesek az adott információ mögé hatolni, túllépni a közvetlenül,


szó szerint adotton, ezért a részletek uralkodnak a külvilág befogadásakor. Az autizmus jellegzetességeinek figyelembe vétele, az autizmus specifikus eszközrendszer használata (motiváció, folyamatábrák, vizuális támpontok, kommunikációs kártyák) alapvető az óvodai nevelés, iskolai oktatás, illetve a kézimunka foglalkozások megszervezése során is akár szegregált, akár integrált intézményről legyen szó. Az autizmussal élő gyermekek alapvetően képekben gondolkodnak, a vizuálisan közvetített információ a legérthetőbb számukra (szemben a verbálissal). Sokuknak kiemelkedő vizuális memóriája van, gyakran jól teljesítenek vizuális-téri képességeket mozgósító tesztekben, ám előfordul, hogy a gyermeknek csak ezek a képességei megfelelőek. Az ilyen természetű készségeket „szigetszerű” képességeknek nevezzük, melyek igen gyakoriak az érintett gyerekek körében, de nincsenek jelen minden egyes esetben (általában magasabb intelligencia esetén szembeötlőek). A szigetszerű képességek közül a legtöbb adat zenei, rajzolási, naptári kalkulációs adottságokról áll rendelkezésre, amiben gyakran felülmúlják tipikusan fejlődő kortársaikat. A képzeleti működés zavara, absztrakció nehézségei miatt az autizmussal élő gyerekek rajzai, alkotásai többnyire sztereotip érdeklődési körüket tükrözik (tehát témájukat tekintve egyhangúak, például: buszok, házak, vagy mesefigurák) és meglehetősen „szó szerintiek”, tehát azt ragadják meg, amit a szem valóban lát. Érdeklődésüket többnyire más kelti fel, mint egy tipikusan fejlődő gyermekét, élményeikből mást emelnek ki. Ha a kreativitás, illetve divergens gondolkodás Guilford-féle meghatározására gondolunk (melynek része többek között a rugalmasság, eredetiség és elaboráció is), egy ASD gyermek aligha teljesítene jól egy kreativitás teszten. Ugyanakkor mindennapi munkánk során azt tapasztaljuk, hogy a gyerekek egy része adott érdeklődési körén belül, saját, eltérő gondolkodása mentén képes – ha nem is a hagyományos értelemben vett- kreatív teljesítményre, ezt a Haász Zsuzsa által regisztrált kiállítással szemléltetjük, a Gyermekkultúra Konferencia ás Kiállításon. autizmus, kreativitás, kézimunka foglalkozás, autizmus specifikus tervezés

Orvos Levente PPKE – HTK

Reális alternatíva: tekintélyelvű ám személyközpontú nevelés

Dr. Aggné Pirka Veronika ELTE TÓK

A gyermekkultúra „arcai” a századforduló pedagógiai sajtójában Az előadás a századforduló magyar pedagógiai reformmozgalmaihoz kapcsolódóan mutatja be az időszak gyermekszemléletét. A dokumentumelemzés és a tartalomelemzés módszere segít feltárni a magyar életreform és az ezzel összhangban kibontakozó reformpedagógia kutatása során a gyermekről alkotott kép és a hétköznapi gyermekfelfogás jellemzőit. Az életreform-motívumok pedagógiai vonatkozásainak elemzéséhez a korabeli pedagógiai sajtó reprezentatív kiadványai (Népművelés, az Új Élet) szolgáltak forrásként. A századfordulón megváltozott a pedagógusszerep és a pedagógiai munka, megjelentek az életreform fejlesztő hatásai a gyermekképben különböző területeken (ld. „szent” gyermek mítosza, a gyermek megmentése), a művészeti nevelés területén is. A kutatásban a következő kérdésekre kerestem a választ: -Milyen területeken jelentek meg a pedagógiai reformok fejlesztő hatásai a pedagógiai sajtóban? -Milyen változások jelentek meg a gyermekszemléletben? -Mit is jelent a gyermekkultúra a vizsgált pedagógiai ban? Hayden White gondolatának megfelelően folytattam le a kutatást, amely szerint a tudományos adatokat azok a kérdések konstruálják, amelyekkel a kutató az általa feltárni kívánt jelenségekhez fordul (Whi-


te, 1997). A pedagógiai sajtóban a tanulmányok szerzői bemutathatták véleményüket pl. a városi kultúráról, művészetről, nevelésről, az iskola új feladatairól. Mi lett a fontos? Az új társadalom- új emberúj erkölcsök- új nevelés, és a GYERMEK. Megváltozott a pedagógus szerep, és a pedagógiai munka, megjelentek az életreform és a pedagógiai reformok fejlesztő hatásai a gyermekképben különböző területeken: barátság, természethez való viszony, az egyéniség fontosságának tudatosításában, stb. pedagógiai reform, gyermekszemlélet, pedagógiai sajtó, új nevelés, életreform


III. SZEKCIÓ

Kardos Mária ELTE TÓK

Cserép és kerámia játékszerek A kerámia történetében sok apró tárgy került elő sírmellékletként, amelynek eredeti funkciója nem tisztázott. Az apró edénykék, cserépgolyók, kicsi kocsik, babák és makettek elképzelhető módon játékszerként vagy kultikus tárgyként kerültek a sírokba. Funkciójuk tisztázása régészek feladata, számunkra mindez az ötletek gazdag tárházát kínálja a gyerekekkel folytatott agyagos tárgykészítések során. Csoportszobában vagy osztálytermi körülmények között természetesen csak a speciális szaktudást nem igénylő egyszerűbb eljárások jöhetnek szóba: így megismertethetjük a gyerekeket az agyagszalagból felépítés, a tömb üregesítés, lapokból építés, forma kitapasztása, agyaglap formára terítése, héjakból építés fogásaira. A díszítő eljárások közül a karcolás, pecsételés, papírsablonos díszítés, hengeres pecsételés, szabadkézi festés gazdagíthatja az elkészült tárgyak felületét. A kisgyermekek számára a játékszer készítése a leginspirálóbb, így ezeket a fogásokat a babakonyha edényeinek elkészítésére, babák, bábok, makettek (betlehemes, madáretető, babaház) készítésére, apró hangszerek és zajkeltők (sípoló lovacskák, madársípok, cserépcsengők, dobok) előállítására használhatjuk. Az előadás arra is példát szeretne mutatni, hogy a hazai és külföldi múzeumok kiállításain látható kerámia tárgyak hogyan használhatók az oktatásban, hiszen nem múzeumi műtárgymásolásról, hanem a látott példák oktatási körülmények közötti „átírásáról”, transzponálásáról van szó. S ha ebbe a folyamatba a kiállítótermekben az általános iskolásokat is bevonjuk, akkor a múzeumpedagógia vizuális nevelési szempontú használatát is érintjük.

Trentinné Dr. Benkő Éva ELTE TÓK

Alkotó hallgatók – A pedagógusképzés szerepe a gyermekkultúra iránti fogékonyság kialakításában és megerősítésében

Simon Tünde OFI

Vizuális nyelv a kultúrák találkozásában Kambodzsában tapasztalhattam meg a vizuális nyelv valódi hatalmát, mikor önkéntes rajztanárként részt vehettem egy ázsiai oktatási intézmény életében. Kambodzsában magas a 15 évnél fiatalabbak aránya, az ország számára nagy kihívás, hogyan tudja ezt a nagyarányú fiatal népességet tudáshoz juttatni, hiszen a felnőttek körében is csak most nőtt fel az az első generáció, akik a felsőoktatásba is eljutottak. Nagyrészt vállal ebben feladatban az a humanitárius szervezet, mely a gyermekeknek társadalomba való visszailleszkedését tűzte ki célul, biztonságos környezet megteremtésével, a tanulás lehetőségének biztosításával és ahol személyesen betekintést nyerhettem az ország és az intézmény mindennapjaiba. Az intézmény folyamatosan a helyi igényekre reflektálva, dinamikusan fejlődik, felépítése összetett, filozófiája az organikus iskolamodellekhez hasonlítható. Az intézmény több ezer, mélynyomorban élő gyerekről és családjáról próbál meg gondoskodni, és nem csak reményt ad, hanem esélyt teremt egy emberibb élethez. A kambodzsai gyerekek más vallási, történelmi, társadalmi, gazdasági alapokon nőnek fel, mint az európai gyerekek. Ezek a gyökerek jelentősen meghatározzák társas kapcsolataikat. Az ázsiai társadalmakban a közösség szerepe kiemelt fontosságú, és az egyének közötti hierarchia természetes és


elfogadott. Az individualista társadalmakra jellemző önérvényesítő, asszertív magatartás szinte teljesen hiányzik a gyerekekből. Ezek az együttműködés alapvető meghatározói. Elsősorban a szabadidős tevékenységek szervezésében tartottak rám igényt, ami bár nem kötelező, mégis fontos része az oktatásnak. A sport és a tradicionális tánc és ének a napi órarendbe is beiktatott tevékenység, de a képzőművészet csak az esti órákban kap teret. Nem kötelező, de a gyerekek rendkívül hálásak minden törődésért és lelkesen vetik bele magukat mindenféle tevékenységbe. A kicsik nem beszélnek a khmeren kívül semmilyen nyelven, ez némiképp megnehezítheti a foglakozások szervezését. Mivel a khmer nyelv annyira különbözik bármely általunk megszokottól, a nemzetközinek vélt szavak használhatatlanok első találkozáskor. Mit lehet tenni? A festés, rajzolás és a bábjáték segítségével építettünk hidat egymás felé. Minden héten más téma, eszköz volt fókuszban, reflektálva folyamatosan a helyi sajátosságokra és a gyerekek igényeire, és néhány hét után valóban megtörtént a csoda: határokat léptünk át, falakat bontottunk le, felszabadultak a kreatív energiák és a teremtés kapujában állva új világok tárultak fel. Kambodzsában szerzett tapasztalataimat szeretném megosztani előadásomban, mely rengeteg tanulsággal szolgál a hazai vizuális nevelés gyakorlatának is. önkéntesség Kambodzsában, vizuális kommunikáció, bábjáték, HHH-s gyerekek tanítása, organikus iskola

Dr. Pajorné Kugelbauer Ida PhD ELTE TÓK

Szabadon választott témájú gyermekrajzok témaelemzése a címekkel összefüggésben

Simon Tünde OFI

Vizuális kultúra helye és szerepe az intézményi együttműködésekben A filozófiai és a technikai fejlődés, a gazdasági változások hatása nyomán az oktatás célkitűzései és módszerei jelentősen átalakultak, átalakulóban vannak. Gyorsan változó világunkban az adaptivitás és az együttműködés képessége az egyik legfontosabb sikertényezővé vált (Delors, 1999; Hatano és Inagaki 1992) egyéni és intézményi szinten egyaránt. Mit tehetünk ezért a vizuális kultúra tanítása során? Mi lehet a vizuális kultúra tantárgy releváns válasza a 21. században felmerült kérdésekre? Nemzetközi és hazai kutatások egyre többet foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy mely pontok határozzák meg a jól működő, valamilyen konszenzuson alapuló szempont szerint eredményes oktatási intézményeket (Mckinsey 2007; Csapó 2004, 2003, 2002). Az innovációk jelentős része az együttműködésre, hálózati aktivitásra irányul, mely aktivitás fókuszában az iskolai munka minőségének javítása áll, melynek centrumát képezik a 21. század kulcsfogalmai közé tartozó tanulás, tudás és információ (Castells 2005; Bessenyei 2007; Gyekiczky 1994). A vizuális információ és a vizuális kultúra mindennapjaink részévé vált a digitalizációval. A vizuális kommunikáció már nem csak a képek értelmezését jelenti, hanem magában foglalja azt a társadalmi mezőt is, melyhez hozzátartozik a tekintet, a szubjektum, az identitás, az emlékezet, a képzelet is (Rusbult, 1995). Az informatikai kultúra fejlődése és az ezzel párhuzamosan teret nyerő vizualizáció legalább olyan forradalmi, mint a könyvnyomtatás feltalálása a 15. században (Arnheim, 2004,[1979]; Nyíri, 2000 a,b, 2002, 2008). A társadalom széles rétegét érintő, rendkívül gyorsan változó, szimbólumokban gazdag képi kultúra kitágította a lehetséges és kívánatos vizuális produktumok fogalomkörét, új képnyelvi lehetőségek tárulnak fel. Napjaink vizuális nevelése nem egy ábrázolási konvenciórendszer, hanem egy rugalmas, önkifejezésre és hétköznapi, ipari vagy tudományos közlésekre egyaránt al-


kalmas közlő nyelv elsajátítására törekszik. A vizuális műveltség körébe tartozó képességek és tudáselemek a 20. század második felében jelentősen kibővültek. A vizuális nyelv része a társadalmi érintkezésnek, motivál, megjeleníti érveinket, a tudományos vizualizáció és a hétköznapi szemléltetés révén egyre fontosabb ismeretközvetítő módszer. A vizuális kultúra tanítása során elkezdhetjük és erősíthetjük a társadalmi kommunikációt, intézményi együttműködéseket, a vizuális kommunikáció alapvető eszköze lehet az ön-meghatározásnak, én-kifejezésnek, kultúrkörök és osztályok találkozásának. Előadásomban személyes gyakorlat során szerzett tapasztalataimból mutatok be néhány jó gyakorlatot, melyben a művészeti nevelés, mint a szélesebb körű társadalmi párbeszéd eszköze jelenik meg. vizuális kultúra, horizontális tanulás, hálózat, együttműködés, szocializáció


IV. SZEKCIÓ

Keglovich Ferencné Kiss Áron Játék Társaság

Babák Mit jelent a baba szavunk, honnét eredeztethető? Milyen jelentősége van a babának a kisgyermekkori szerepjátékokban? Melyik életkorban milyen babával játszanak a kislányok? Mit jelent a felnőttek számára a baba? Mindezekre a kérdésekre adtak választ az 1997 óta évente megrendezett győri babakonferenciákon elhangzott előadások. baba, mint kultúrtörténeti tárgy, a baba, mint a gyermek személyiségfejlődésének egyik eszköze , a baba , mint a gyermekkori szorongások levezetésének gyógyító figurája, a baba készítése , mint felnőttkori hobbi témájában évről-évre neves szakemberek foglalták öszsze mondanivalójukat. A konferenciák kísérő rendezvényén, a baba és mackókiállításon pedig a látogatók a készítők által a babákra leképezve tekinthették meg az aktuális trendeket, a reborn babákat, a bjd babákat, s más, a divat által közvetített irányzatokkal. A kiállított alkotások a tizenegy kategóriában – melyek között kiemelten kezelt a játék- meghirdetett országos baba és mackókészítési versenyre érkeztek. A rendezvény országos sikere bizonyítja, hogy a baba napjainkban is fontos szerepet tölt be a mindennapokban.

Bernáth Éva Hetedhét Játékmúzeum

Játékszerek jelen és múlt - A Hetedhét múzeumpedagógiája

Dr. Nienhaus Rózsa Míves Tojás Gyűjtemény

Míves Tojás Gyűjtemény lehetőségei a gyermekkultúra formálásához A Míves Tojás Gyűjtemény mint muzeális intézmény (a továbbiakban: Múzeum) lehetőségei alkalmasak a gyermekkultúra fejlesztésére, ezért megalakulása óta él is ezen lehetőségeivel (a szervezett oktatási rendszeren kívül) és kiemelt figyelmet fordít a gyermekekkel és a tanuló ifjúsággal való kapcsolatára. A Múzeum több ezernyi díszített népművészeti és iparművészeti tojáscsoda tárháza és bemutatóhelye. A szépség látványát és élményét adja. Élményből épül az ember. „A kicsi gyermek megtudja tanulni a szép és jó alkotásának, teremtésének az örömét a játékkal... egy gyermekrajz – már teremtés, művészi alkotás. Semmivel sem pótolható élmény” (Andrásfalvy Bertalan: A magyarság kép torzulásai a Világban és bennünk, 2010) A Múzeum látványa, a színek, minták változatos kombinációja rokon a végtelen gyermeki fantázia csodálatos világával. Az élénk színek, a sokszor megmagyarázhatatlan formájú mintázatok megragadják és megindítják a gyermekek fantáziáját, s a szükséges kellékek biztosításával lehetőséget kapnak, hogy „rekonstruálják” a látottakat vagy fantáziájuknak megfelelően hozzanak létre rajzban, vagy tojáshéjon önálló alkotásokat szakértői útmutatással. A hagyományos tojásdíszek megismerését segíti elő az autentikus, megnevezett mintákkal szerkesztett Memória- és Hímes tojás Négyzet játék is. A foglalkozások a gyermeki kor előrehaladtával egymásra épülnek. Kezdődik az előnyomtatott mintalapok nezésével, majd minták másolásával, később üres tojásformák kitöltése saját mintákkal, színekkel, mindez síkban, papíron. Ezt követően pőre tojásra rajzolás, teljes tojás díszítés és színezés. Utóbbiak már mester-


ségbeli fogások ismeretét is igénylik, hiszen a díszített tojás egy végtelen, de mégis véges nagyságú felület, a minták és színek sokaságával. A foglalkozások, játékok hatására a gyermekeknél - készség és képesség (kézügyesség) fejlesztés érhető el - fejlődik a minta és színharmónia iránti érzék, térlátás, arányérzék, kompozíciós készség - könnyebbé válik a vizuálisan oktatott ismeretek elsajátítása, fejlődik a tárgyiasult művészetek iránti érdeklődésük. A gyermekek játékos formában ismerkednek a színek, mintázatok világával, a szebbnél szebb népművészeti alkotásokkal, és kerülnek közel a népi, népművészeti hagyományokhoz (identitástudat fejlődés) A Múzeum ismeretterjesztő anyagai, az évente megrendezett Országos Ifjúsági Tojásfestő versenyek, a "Hímestojás Szeretteinknek" címmel szervezett ajándékkészítő foglalkozások a húsvét előtti Nagyhéten, már a tojásdíszítők új nemzedékének neveléséhez is hozzájárulnak. míves tojás, térlátás, arányérzék, kompozíciós készség, színharmónia

Bencéné Dr. Fekete Andrea PhD. Míves Tojás Gyűjtemény

Művészetek és idegennyelv- elsajátítás óvodás korban Az óvodai német nyelvi foglalkozások célja a készségeket fókuszba állító, pozitív attitűdöket erősítő nyelvelsajátítás. Elsősorban a jókedv, az élmény kerül előtérbe és nem a tanulás, s ez könnyen megvalósítható a művészetek eszközeivel. A gyerekek tevékenységének mozgatója az élmény, szeretnek mesélni, zenélni, táncolni, bábozni, dramatizálni, barkácsolni, festeni, rajzolni. A művészeti nevelés segítségével történő interaktív nyelvi foglalkozásokon az idegen nyelv eszköz. Nem a nyelv grammatikailag hibátlan használata a cél, hanem az, hogy a gyerekek minél több idegen szót ismerjenek meg, és alkalmazzák azt a cselekvéshez kötötten, az őket körülvevő világban. A gyerekek a játékos tevékenység közben sajátítják el az új német szavakat és kifejezéseket. Rajzolás, festés, barkácsolás során folyamatosan mondják célnyelven, hogy mit csinálnak. Az elmúlt két évben végzett empirikus kutatás arra irányult, hogy megfigyeljük, hogy az óvodások mely módszer segítségével tanulják meg az új szavakat és kifejezéseket, illetve mely gyakorlási mód után lesznek tartósabbak az ismeretek. Arra a következtetésre jutottunk, hogy amikor a művészeti eszközöket alkalmazzuk, akkor eredményesebb az elsajátítás. A kicsik hamarabb sajátítják el az új ismereteket, és a rajzolás, festés, énekes játékok során az új kifejezéseket gyorsan alkalmazzák már önállóan is. Különösen kedvelik az óvodások azokat a dalokat, ritmikus mondókákat, amelyeket mozgással kapcsolunk öszsze, illetve eredményesen alkalmazhatók a dalos játékok. A gyerekek az éneklése során könnyebben ismerkednek meg az idegen nyelvi hangzókészlettel. A visszahúzódó gyermekek a közös éneklés során először bátortalanul, aztán az idő előre haladtával egyre többször mondogatják a kórussal az új szavakat. A gyakori ismétlés eredményeként az idegen szavak szinte észrevétlenül megmaradnak a gyermek emlékezetében, és később bármikor előhívhatók lesznek a megfelelő kontextusban. A nyelvi foglalkozásokon a gyermekek tapasztalatot szereznek, megfigyelnek, információt gyűjtenek. Az idegennyelv-elsajátítás során a gyerekek megismerkednek egy másik kultúrával, a művészet sajátosságaival, egy számukra idegen nép szokásaival, hagyományival. A német nyelvi foglalkozásokon tanulunk német, osztrák és svájci népdalokat, népi játékokat, s ezáltal új szófordulatokat. Megjelennek, a gyerekek barátaivá válnak a népi mesealakok. Az ily módon történő, élményen alapuló nyelvtanulás az első lépés a művészetek iránti szenzitivitás létrejöttében, és elősegíti a gyermeki lélekben a multikulturális szemléletmód iránti érzékenységet kialakulását is. idegennyelv-elsajátítás, zene, tánc, rajz, óvoda


Berzsenyi Emese ELTE PPK, SZTE BTK

Gyermekjátékok az iszlám világban A játék, mint a gyermeknevelés egyik tárgyi eszköze nagy szerepet játszik a felnövekvő generáció tudatának, értékrendjének, képi és tárgyi világának kialakításában is. Az iszlám civilizáció már nem törekszik rá, hogy a nyugatot utánozó módon kövesse. Saját fejlődési vonalat szabott önmagának, melytől a kulturális, politikai és társadalmi hatások révén lehetnek eltérések, ám alapeszméiben — mentesen a szekularizáció befolyásától — ragaszkodik a Korán vallási tanításainak rendjéhez. Előadásomban ezeket a speciálisan muszlim jelenségeket szeretném bemutatni, ezeknek értelmét és lényegét megvilágítani. Szükségesnek látom ez esetben a politikai és gazdasági szélsőségek megemlítését is, hiszen ezek azok a területek, melyekről a hírek kapcsán rendszeresen hallhatunk és olvashatunk a különböző médiákban. Ám a gyermekek mindennapi életkörülményeiről, az ő világunk mindennapjainak változásairól csak keveset tudhatunk. Nem lehet a játék valami idegen dolog, olyannak kell lennie, amit a gyermek ismer, ami számára megszokott és meghitt. Ezért formáz mecsetet homokból, vagy építi meg fakockákból, kendőt köt a babája fejére, a Lego építőjátékban Mohamed prófétát teve hátára ülteti és ramadán-naptárral várja a legnagyobb „Eid”-ot, azaz ünnepet. Előadásomban sok képpel ezeket a játékokat mutatom be, valamint a gyermekeket is, akik ezekkel játszanak —illusztrálva az óriási eltéréseket életlehetőségeik körülményeiben nyugati kultúrában élő muszlim közösségek, az afrikai, az indonéziai, az ázsiai és a közel-keleti iszlám között. Hazánkban is egyre több muszlim él, e családok gyermekeinek integrációja igen fontos és a velük foglalkozó, illetve kapcsolatba kerülő szakemberek számára bizonyos ismeretek elengedhetetlenek. A földrajzilag tőlünk nyugatabbra lévő országokban pedig az iszlám közösségek részei a multikulturális világ mindennapjainak. iszlám vallás, muszlim gyermeknevelés, muszlim játékok, vallási törvények


V. SZEKCIÓ

Dr. Bács Gábor Kaposvári Egyetem

Az etikatanításról Előadásomban az erkölcstan sajátosságaiból adódó buktatókat, nehezségeket szeretném feltérképezni, melyekkel egy pedagógusnak szembe kell néznie az általános iskolai erkölcstan tanítása során. Arra is szeretnék rávilágítani, hogy bár az általános iskolai erkölcstan kerettanterve és az általános iskolai erkölcstan tankönyvek tartalmilag és módszertanilag kielégítőek, vannak tisztázásra váró kérdések, mint amilyen a világi semlegesség és az értékközvetítés látszólag egymásnak ellentmondó alapkövetelménye. Előadásomban ezen nehézségek némelyikének megoldására is javaslatot teszek majd. etika, etikatanítás, készségfejlesztés, erkölcsi fejlődés,

Dr. habil Tőzsér János Kaposvári Egyetem

A gyerekfilozófia lehetősége és jelentősége Noha az utóbbi évtizedekben egyre többször felvetődik a gyerekfilozófia (azaz: a gyerekek számára való filozófiaoktatás) bevezetésének a lehetősége, sokan idegenkednek az elképzeléstől. Úgy gondolják: a gyerekek 13-14 éves korukig nem alkalmasak a metaszintű gondolkodásra (gondolkodni a gondolkodásról), és mivel a filozófia metaszintű gondolkodást igényel, ennélfogva filozófiai gondolkodásra sem alkalmasak. Előadásom két részből áll. Először azt mutatom meg, hogy a gyerekfilozófia kritikusainak érvelése azért elhibázott, mert implauzibilis filozófia-fogalomra támaszkodik. Másodszor azt vizsgálom, hogy bizonyos filozófiai (különösen metafizikai) problémák felvetése és elemzése milyen módon fejleszt(het)i a gyerekek kritikai gondolkodását. gyerekfilozófia, a filozófia fogalma, filozófiai problémák, képességtudás, kritikai gondolkodás

Dr. Lehmann Miklós ELTE TÓK

Gyermeki kultúra és internet Az internet térhódítása a felnőttek világától elkülönített, védett gyermeki környezet jelentős visszaszorulását eredményezte, és erőteljes hatást gyakorolt mind a gyermeki kultúra, mind a szocializáció, mind pedig a játék és tanulás elsődleges területeire. E folyamat értékelése a szakirodalomban – természetes módon – többnyire negatív előjelet kap. Számos kutató foglalkozik az internet jelentette veszélyekkel, a védelem és védekezés lehetőségeivel; ugyanakkor kevesebb alkalommal vizsgálják az internetben rejlő lehetőségeket a gyermekkultúra közvetítésében, és bár vannak kezdeményezések (például a gyermekeknek szóló internet kiépítése vagy a tartalom alakítása a gyermekek fejlődési igényei szerint), az internet még mindig inkább „ellenségként”, mintsem használható eszközként jelenik meg. Az előadásban megkísérlek felvázolni egy realista internet-képet, valamint új irányokat felvetni a hálózati gyermekkultúra alakításához. világháló, interaktivitás, digitális környezet, virtualitás, szocializáció


Pócsik Orsolya Bocskai István Szakképző Iskola

Általános és középiskolás tanulók oktatási és nevelési kultúrájának változása Előadásomban a gyerekek nevelési kultúrájának változásairól szeretnék értekezni tanítói és középiskolai tanári szemmel. Éles különbség mutatkozik napjaink és az előző generációk nevelési kultúrája között. Szemléletes példákkal szeretnék kitérni a tanulók magatartási és tanulási szokásokban bekövetkezett változásira, melyek meglátásom szerint szorosan összefüggenek a kulturális, művészeti neveléssel. Fel szeretném vázolni, hogy milyen oktatási módszerekkel, hogyan fejlesztető az gyerekek tanulási szokásai. Hangsúlyozni szeretném, hogy mennyire hatékony lesz az a nevelés, ha osztályfőnöki órán tanulási módszerek és életre nevelés kérdései is elhangoznak. Arra is ki szeretnék térni, hogy hogyan lehet bevonni a szülőket az oktatási-nevelési folyamatban, mi lenne a hatékony tanulásban a szerepük. Előadásomban ki szeretnék térni, arra, hogy tanulhatnak iskolán kívüli módszerekkel. Multikulturális és multidiszciplináris hatások hogyan befolyásolják a kisgyerekkortól a nevelés folyamatát egészen a kamaszkorig. Rá szeretnék világítani, hogy a anyanyelvi, idegen és nyelvi és művészeti nevelés hatására, hogyan változik a tanulók személyiségfejlesztése. Valamint, hogy etnokulturális hatások fejlesztésével, hogyan formálható a tanuló személyisége az iskolai nevelésben. A téma releváns kérdés, hiszen a felvázolt tények, tapasztalatok meg határozzák a tanulók oktatási- nevelési kultúráját. gyakorlati tapasztalat, multikulturális nevelés, iskolán kívüli nevelés segítése, generációk nevelése, oktatási nevelési kultúra

Dr. Takács István, Gelencsérné Bakó Márta és Dr. Szalai Katalin Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar Gyógypedagógiai Intézet

Állatasszisztált pedagógiai foglalkozások Az állat-ember kapcsolat jótékony hatásai régóta ismeretesek, ezért mind a pedagógia mind a pszichológia beépítette módszertanába az állasszisztált tevékenységeket. Főként kutyákkal végzett vizsgálatokkal bizonyították, hogy az állat jelenléte biztonságot nyújt a kliensnek, csökkenti a stressz és a félelem érzését, erőteljesebb motivációt biztosít a feladatvégzésben, növeli az önbecsülést, segíti az önkontroll kialakulását. Jelen előadásban egy interdiszciplináris megközelítésű, ember-állat kapcsolat különböző aspektusaira koncentráló kutatássorozatot mutatunk be, melynek fókuszában óvodai és iskolai környezetben végzett állatasszisztált pedagógiai foglalkozások állnak. Munkánk újszerűsége többek között az, hogy a résztvevő kisállat a törpenyúl. Pilot vizsgálatunkat 2014. márciusa és júniusa között végeztük 66 6-7 éves gyermekkel, akiket véletlenszerűen osztottunk be 3 csoportba: 22 fő a hat héten át tartó foglalkozásokat a nyúllal közvetlen kontaktusban töltötte (simogathatta, ölbe vehette az állatot), 22 fő a nyúl passzív jelenlétében dolgozott (az állat végig a ketrecben tartózkodott), 22 fő pedig nyúl jelenléte nélkül vett részt a vizsgálatban. A figyelmi és emlékezeti funkciók fejlesztését célzó feladatok egységesek voltak mindhárom csoportban. A gyermekeket független pszichológusok tesztelték (WISC-IV. részpróbáival) a program megkezdése előtt és után. A fejlesztésről, a gyermek interakcióiról a foglalkozások során jegyzőkönyv valamint hangfelvétel készült. Előadásunkban bemutatjuk a pilotvizsgálat pedagógiai-gyógypedagógiai valamint pszichológiai szempontú eredményeit, valamint a kutatássorozat 2014/15-ös tanévre tervezett állomását. állatasszisztált pedagógia, ember- állat kapcsolat, fejlesztés, pilot vizsgálat, interdiszciplinaritás


VI. SZEKCIÓ

Dr. Peres Csizmadia Gabriella Konstantin Filozófus Egyetem Nyitra, adjunktus

Tendenciák a kortárs gyermekirodalmi antológiákban Napjaink magyar gyermekirodalmában jelentős szerepet töltenek be az antológiák, ahol különböző terjedelmű és típusú szövegek kapnak helyet egymás mellett. A hagyományos tematikai elrendezés mellett (karácsonyi, nyári szövegek) megjelentek a „népszerűségi” (Navigátor) és a motivikus (Tejbegríz) gyűjtemények is. Előadásomban a tematikus vizsgálaton túl az antológiákban megjelenő nyelvi-stilisztikai sajátosságokra, a kortárs gyermekirodalmi szövegek narrato-poétikai sajátosságaira kívánok rámutatni.

Dr. Kovács Zoltán Kaposvári Egyetem

Engem vigyen fel a padlásra! - A gyermek nézőpontjának patetikus és ironikus kontextusai a magyar irodalmi romantikában és posztromantikában Az előadás a gyermeki nézőpont alkalmazásának változatait veti össze egymással a magyar irodalom néhány kanonikus műve révén Vörösmarty Mihálytól József Attiláig. A módszert tekintve egyrészt arra összpontosít, hogy a gyermeki nézőpont alkalmazása milyen szövegszervező eljárásokkal jár együtt. Másrészt, mivel a gyermekekhez kötődő fokalizáció a vizsgált művekben általában együtt jár az olvasásmód etikai meghatározottságával, ezért az előadás kiemelt szerepet szán az interpretációt befolyásoló, e nézőpont implikálta morális elvárásoknak, különös tekintettel az irodalmi szövegek pedagógiai alkalmazhatóságára. gyermeki nézőpont, magyar irodalom, irodalom és pedagógia, etikai kritika

Dr. N. Tóth Anikó Konstantin Filozófus Egyetem Nyitra, adjunktus

Újragondolt mesék – Gimesi Dóra szövegkönyvei A gyermekkultúra egyik fontos tere a színház. A gyermekközönségnek szánt színházi előadások többsége meseadaptáció. Előadásomban Gimesi Dóra fiatal dramaturg, író szüvegkönyveiben azt vizsgálom, hogyan változik a mesei narratíva drámai szöveggé, illetve rámutatok a hagyományos mesei elemek sajátos változataira.

Dr. Bereczki Anna ELTE TÓK

Frankofón mesék Maurice Carême pályájának jelentős állomása a Caprine meséi című kötet, amelyben az író a világban elveszett ember kérdéseit, a lét szorongásait sajátos mesei univerzumban láttatja. A történetek népmesei és realisztikus elemei fantasztikumba hajló motívumokkal ötvöződnek, kapcsolatba hozhatók az északi tengerparti misztikus atmoszférával. Az előadás a mesék történetközpontú világának rétegeit, kellékeit mutatja be. mesei keret, az irodalmi fantasztikum témái, átváltozás, nyugtalanító különösség

Bodnár Ilona ELTE TÓK

A gyermek mint szurkoló


VII. SZEKCIÓ

Kovács Eszter Pagony Könyvkiadó, főszerkesztő

Hogyan vigyük be a kortárs irodalmat a nevelésbe és az oktatásba?

Dr. Kopházi- Molnár Erzsébet Kaposvári Egyetem

Olvassunk mesét! De melyiket?! Avagy rövid barangolás a modern meseátiratok útvesztőjében Ha az írás történetét végignézzük, akkor ennek kialakulását már a történelem előtti korban is nyomon követhetjük, hisz a barlangrajzok, sziklába és fába vésett rajzolatok morfológiai szempontból talán az írás előfutárainak tekinthető. Azonban az első összetettebb írásformák megjelenése az időszámításunk előtti negyedik évezred végére tehető. Ebben a rendszerben a jelek többsége egyszerűen a külvilág képe volt, vagyis az egyes szavak által jelentett tárgyak szabványosított megjelenítése. Ezt követte a fonetikus elv, mely már lehetővé tette az összes szó írásos megjelenítését egy nyelvben. Mivel a fonetikus írás az emberi beszédet imitálja, alkalmas az egyén gondolatainak a kifejezésére is. A fonetikus jelek a beszéd bármekkora egységét rögzíthették, így kialakulhatott a szótagírás és az ábécé. Kezdetben az írást az emlékezés szolgálatába állították és nem kommunikációs eszközként használták, s az írott könyvnek sem gyakorlati haszna volt, hanem isteni eszköznek tekintették. Az írás kialakulása kétségkívül óriási mérföldkő a kommunikáció történetében, mely elsődlegesen a mindennapi és nem a ceremoniális kommunikáció összefüggésében fejlődött ki. A kulturális emlékezet funkcionális hatáskörébe csak később került át. Azt hihetnénk, hogy az írásban rögzített szöveg kizárja a variációt, míg a szóbeli hagyományozás során a megfogalmazás nincs rögzítve, így minden egyes előadás a maga módján aktualizálja a szöveget. Ám ennek pont a fordítottja igaz. A szóbeli hagyományozás során csekély a szövegek megújulási képessége. Itt a szöveg csak akkor tapad meg a kulturális emlékezetben, ha valami javarészt ismerőset szólaltat meg. Az írásos hagyományozás világában fordított a helyzet, s itt kezdődik az ismétlések időszaka. Ezt a problémát már Egyiptomban és Görögországban is feljegyezték az írásos irodalmi kultúra legelején. Tehát az írás használatával vált gyakorivá a szövegek különböző változatainak létrehozása. Emellett egy másik fontos momentum az írással kapcsolatban az, hogy maga az írás tudása hatalmat jelentett. Az írást (pontosabban az írott szövegeket) mindig is használták/használják manipulatív eszközként, s ez különösen igaz az ún. tömegkultúra megjelenésének időszakára. Kialakult egy olyan kultúra, melyet ipari technológiával tömegméretekben gyártanak, s amelyet a profit reményében bocsátanak ki a fogyasztói piacra. A kultúra fogyasztói piacának egyik legnagyobb területe a könyvkiadás, s ezen belül pedig a gyerekkönyvek szinte végeláthatatlan sora. Több éve figyelem és gyűjtöm a klasszikus mesék és történetek modern átiratait, s próbálok valamiféle rendet felfedezni közöttük. Az ún. morfológiai bontásnak alávetett klasszikus meséket és azok átiratait vizsgálva megállapítható, hogy azok különböző kategóriákba sorolhatók. Az előadás ezeket a csoportokat igyekszik bemutatni. mese, átirat, morfológiai elemzés, klasszikus, modern

Dr. Belovári Anita


Kaposvári Egyetem

A fekete kutya szimbolikája a Harry Potter regénysorozatban Sokan és sokféle formában megvitatták már, hogy mi volt a J. K. Rowling jegyezte gyermekregény sorozat példátlan sikerének titka. Ez az előadás természetesen nem erre a kérdésre keresi a választ, csupán rámutat a mű sikerének egy lehetséges összetevőjére. Művelődéstörténészként természetesen nem lehetett nem észrevennem a műben gyakorta megjelenő kultúrtörténeti adalékokat, közös kulturális emlékezetünk kincseit, amelyek a gyermek olvasót talán csak kisebb részben, a felnőttet nyilvánvalóan sokkal erősebben megérintik, az ismerősség cinkos érzetét keltve benne. A gyermekek számára ez a módszer lehetőséget teremt ismereteik bővítésére, a befogadott történet újabb árnyalataival gazdagítva az élményt. A műben gazdagon használt szimbolika egyik legszebb példája a „fekete kutya” szerepeltetése, amelynek kiindulópontja az egyik főszereplő, Sirius Black hátterének művészi eszközökkel való finomítása, végeredményben azonban – ahogy arra előadásomban rá kívánok mutatni – sokkal szélesebb, az esztétikai élményen túl számos – többszöri olvasás után is újabb élményt adó – jelentésréteggel gazdagította a művet. Az említett írói eszköznek természetesen sokkal több példája jelenik meg a hétkötetes regénysorozatban, az általam elemzett példa azonban kitűnik kivételes kidolgozottságával, árnyaltságával. Előadásom elsősorban művelődéstörténeti jellegű, azonban a vizsgált tárgy jellegénél fogva a műelemzés eszközeivel is él. gyermekirodalom, művelődéstörténet, szimbólum, jelentés, műelemzés

Dr. Gajdó Andrea ELTE TÓK

Gyerek - színház - olvasás A betűfogyasztáson túlmutató értelemben vett olvasás egyre inkább háttérbe szorul napjainkban. Pedig az (irodalom) olvasással járó megértő tevékenység és empátiagyakorlat nélkül az emberi érzékenységre való képességünk korcsosul el, s romlanak az ember intellektuális kvalitásai. Végső soron emberségünk a tét, amikor azt a kérdést feszegetjük: hogyan juttathatók a 21. század gyermekei az Olvasók Birodalmába. A gyerekszínházak sokat tesznek és tehetnek a jelenbeli folyamat ellensúlyozásáért, a Gutenberg-galaxis hagyományainak jelenkori integrációjáért. Mi lehet a szerepük, és hogy működik ez a szerep - ebbe kíván bepillantani az előadás. betűfogyasztás, (irodalom)olvasás, esztétikai befogadás, érzékenyítés, gyerekszínház

Hevérné Kanyó Andrea Kaposvári Egyetem Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium

A helyesírás fejlesztése Bosnyák Viktória meseregényein keresztül “Nekem azt súgja az ösztönöm, hogy aki a gyerekhez közeledik, még a zörgő kulcscsomót is hajítsa el, amivel a megszokás szekrényét nyitogatjuk.” (Karinthy Frigyes)

A “megszokás szekrénye” egy nem létező fogalom Bosnyák Viktória szókincsében. Az írónő újabb és újabb módszerekkel, próbál segíteni mindenkit anyanyelvünk pallérozottabb használatában. 4 kötetből álló anyanyelvi meseregény sorozata a j-ly helyes használatával, a tulajdonnevek és a földrajzi nevek helyesírásával és a kétértelmű szavak nehézségeivel


foglalkozik. Ezeket a könyveket a magyar nyelv- és irodalom órákon felhasználva próbálom tanítványaim anyanyelvi kompetenciáit fejleszteni. Különböző feladattípusokat, új munkamódszereket és az infokommunikációs eszközöket váltogatva próbálom elérni a gyerekeknél helyesírásuk fejlődését és az olvasási kedv felkeltését. Előadásomban “a másképpen is lehet, mást is lehet” szekrény ajtaját tárnám ki a hallgatóság felé, hátha ők is kedvet kapnak e könyvek felhasználásához mindennapi munkájuk során. gyermekirodalom, helyesírás,olvasás, interaktív program, feladatok


VIII.SZEKCIÓ

Dr. habil Márkus Éva ELTE TÓK Idegen Nyelv- és Irodalom Tanszék, tanszékvezető

A német nemzetiségi gyermekirodalom gyöngyszemei Az előadás a magyarországi németek gyermekirodalmát mutatja be röviden, konkrét példákon keresztül. A hallgatókat megismerteti a nemzetiségi gyermekirodalom kurzushoz készült oktatási segédanyaggal (Ene bene Tintenfass, geh’ zur Schul’ und lerne was!), a fontosabb, népköltészeti alkotásokat összegyűjtő kötetekkel, pl.: Hoppe hoppe Reiter; Kinderlieder, Reime und Spiele der Ungarndeutschen; Vadalma, vadalma, magva de keserű! A magyarországi németek népköltése (dalok, mondókák, játékok etc.), a népköltészeti alkotások eredetével, és a népmesegyűjteményekkel: Teufelsgipfel, Der schlaue Bergmannsknappe, Reigöd vum Weidepam. Josef Michaelis kortárs szerző gyermekversei közül is élvezhetnek az érdeklődők néhányat aZauberhut/Varázscilinder c. kötetből, magyar fordításban. magyarországi németek, gyermekirodalom, Karl Manherz, Angela Korb, Josef Michaelis

Dr. Gombos Péter Kaposvári Egyetem

Disztópiák viadala – disztópiák diadala? A 21. század (ifjúsági) irodalmának talán legsikeresebb, legolvasottabb műfajává vált az antiutópia/disztópia. A korábban is létező műfaj az előző század végén megújult, s Az emlékek őre szerzője, Lois Lowry „köpönyegéből” olyan szerzők bújtak elő, mint Suzanne Collins, Ally Condie, Veronica Roth, Lauren Oliver. Az ő könyvsorozataik (Az Éhezők Viadala, a Matched, A beavatott, a Delírium) "végigsöpörtek" a világon, sokmilliós olvasóközönséget nyerve meg maguknak. Milyen szerepe volt e sikerben a filmeknek? Hogy köszön vissza Az emlékek őre több motívuma e regényekben? Hogy lehet, hogy épp Lowry művének filmváltozata készült el legkésőbb? Hogyan alakult ki a fehér disztópia ("csajos antiutópia") műfaja? Van-e, lesz-e, lehet-e hasonlóan sikeres egy magyar disztópia? Előadásomban a hazai és az angolszász szakirodalom segítségével ezekre a kérdésekre keresem a választ. disztópia, Az Éhezők Viadala, fehér regény, fehér disztópia, Lois Lowry

Lantosi Nóra Zimándy Ignác Általános Iskola Törökbálint

Az öreg kút meséi Az előadás témája egy meseíró, meseillusztráció pályázat melynek eredményeként 41 mese, 45 illusztráció valamint 1 képregény jelent meg antológiában 2014 júniusában a Garbo Kiadó támogatásával. Az ünnepi könyvhéten a szerzők – akik 9-14 éves gyerekek a Zimándy iskola tanulói – dedikáltak, felolvasásokat tartottak. A pályázathoz készült prezentáció, sajtóanyag, egyben rádió és tv adás is tudósított az eseményről. Fotóanyagok, mesekönyv példányok is bemutatásra kerülnek. Terveim közt van egy országos pályázat melyre követő iskolákat várok! Az előadás időtartama 30 perc. kút, mese, olvasás, öreg gyerekek, Az öreg kút meséi


Dr. Daróczi Gabriella ELTE TÓK Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék

A gyermekkultúra mediális egységei Előadásomban azt szeretném bemutatni, hogy a szemitoikailag strukturált mese-jelenségek miként játszanak szerepet az óvodáskorú gyermekek olvasóvá válásának folyamatában, irodalmi kompetenciájuk megalapozódásában, szükségképpen tehát kognitív kompetenciájuk fejlődésében. Mindennek leírásakor a családok életében jelenlévő különféle mese-médiumokra hivatkozom. Bemutatom azt, hogy mi a forrása a megismerésnek és a megértésnek a reprezentációs és a szimulációs játéklehetőséget felkínáló mese-médiumok esetében, melyek közül napjainkban jónéhány médium a paideia játékformáját kínálja fel. Tehát miközben ludikus koherens világot szimulálnak, a valóban értékes médiumok a gyermekek paidikus vágyát strukturálják. A meseanyag befogadásának vizsgálata során a kognitív szemléletből s nem az iseri interpretatív értésből/olvasásból indulok ki, azaz a megértést kognitív és paradigmatikus műveletek sorozataként azonosítom. Végül megvizsgálom azt, miként biztosítják a napjainkban elérhető különféle mese-médiumok az óvodáskorú gyermekek metakognitív képességeinek fejlesztési lehetőségeit.

Pásztor Csörgei Andrea Kaméleon Könyvközösség Alapítvány

Olvasóvá nevelés a digitális korban


MŰHELYEK

Jeles napok: advent, karácsony Legeza Márta, Dóra Fruzsina, Csiki Lóránt, Pintér Piroska, Berta Alexandra Élményközpontú, tevékenykedtető foglalkozásunkon a résztvevők komplex módon (archív filmrészletek megtekintésével, dal- és tánctanulással, drámajáték segítségével, kézműveskedéssel), az iskolai tananyaghoz kötődve, annak kiegészítéseképpen ismerkedhetnek a téli ünnepkör népszokásaival, András naptól Vízkeresztig.

Hitelesség és élményszerűség – népdal tanítás Berta Alexandra A magyar népdal stílusos énekléséhez szükséges hangképzési, előadásmódbeli és tájegységi ismeretek fölvázolása mellett a közös daltanulás és éneklés élményét kínáljuk a résztvevőknek

Bemutatkoznak gyerek- és ifjúsági néptáncos programjaink – Találkozás a néphagyománnyal/ Figurás Bakonyi Erika, Babinecz Sándor A Kárpát-medence magyarságának tánchagyománya kerül a terítékre. A különböző területekről választott táncpéldákkal szemléltetjük néptánc hagyományunk és tánctípusaink gazdagságát, történeti vonatkozásait

Rendhagyó népzene óra Agócs Gergely „Rendhagyó óra” elnevezésű programsorozatunk a néphagyomány olyan területeivel szeretné megismertetni a résztvevőket, amelyek az iskolai tananyagban nem kapnak kellő hangsúlyt, vagy nem is szerepelnek, de ismeretük – meggyőződésünk szerint – nem hiányozhat a felnövekvő generációk alapműveltségéből. Néprajzi ismeretekkel, jóízű adomákkal, olykor hangszeres zenével, énekszóval és tánccal átszőtt, 45–60 perces, interaktív irodalom-, hon- és népismereti, történelem-, földrajz-, tánc- és zeneóráink egyben művészi produkciók is, hiszen a „tananyag átadására” felkért „tanárok” az adott terület (népzene, néptánc, néprajztudomány és egyéb területek) elismert és hiteles szakemberei.

Népmese élőszóval Agócs Gergely, Endrődi Judit, Legeza Márta és a Hagyományok Háza mesetanfolyamán végzett hallgatók A népmese elsősorban az olvasáskultúra (mesekönyv) keretei között jelenik meg a gyermekkultúrával foglalkozók életében. Most azonban a népmese természetes, szóbeli létét, a szájhagyomány által kiérlelt jellegzetességeket tapasztalhatjuk meg a meghívott mesemondók közreműködésével.

Mesterségünk címere – pásztorkodás Legeza Márta, Dóra Fruzsina, Varga Máté, Csiki Lóránt, Pintér Piroska Élményközpontú, tevékenykedtető foglalkozás, melynek keretében a résztvevők (archív filmrészletek megtekintésével, dal- és tánctanulással, drámajáték segítségével, kézbe fogható múzeumi tárgyak segítségével és kézműveskedéssel) az iskolai tananyaghoz kötődve, annak kiegészítéseképpen ismerhetik meg a hagyományos kézműves mesterségeket, ez alkalommal a pásztorkodást


MŰHELY

Körmendiné Takács Zsuzsanna Kaposvári Egyetem Gyakorló Óvoda

Origami játékok - Papírhajtogatás Kiállítás Főiskolásként kerültem kapcsolatba először az origamival. Már akkor nagyon megfogott,de a hajtogatás tanításamég nem foglalkoztatott.25 éve a Magyar Origami Kör tagjaként eljutottam odáig,hogy az egészen egyszerű és a bonyolult formák,figurák hajtogatása mellett saját - külföldi magazinban megjelent- modelljeim is vannak. Talán 15 évvel ezelőtt kezdtem az óvodás gyermekeket is origamira tanítani. Hosszú időbe telt, mire megtapasztaltam, hogy milyen módszerekkel magyarázattal,technikával lehet ez eredményes. Saját óvodai csoportomban már a legkisebbek is találkoznak origami modellekkel. A gyerekek számára természetesen a mozgó, mozgatható játékok a vonzóak,de mellette nap,mint nap látják a dekorációs és funkcionális darabokat is. A ráérősen évek alatt elsajátított hajtogatási technikának nagycsoportra látszik igazán az eredménye. Képességeik fejlődése mellett, mire iskolába mennek tudnak valami olyat,amit sokan nem: origamizni. Eddigi sikereim ösztönöztek arra, hogy az egész intézményünkben foglalkozzam, a tehetséges gyerekekkel. origami, tehetséggondozás, sikerélmény, hajtogatási technikák, módszertan

Koósné Sinkó Judit ELTE TÓK Magyar Nyelv- és Irodalom Tanszék

Drámapedagógiai műhely

Dr. Géczi-Laskai Judit PhD ELTE-TÓK

Népi gyermeki játékok – A gyermeki játék, játékszerek, a jelen és a múlt A gyermekjáték-néprajz kutatás fő törekvése a gyermek-néprajz felnőttekével való összehasonlítása, a letűnt kulturális javak hasznos következtetéseit akceptálva. Az egykor apáról fiára öröklődő hagyományok mai újratanulása mellett számos szakmai érv szól, melyhez csatlakozik azon törekvésünk, hogy a népi kézművesség – jelen esetben a paraszti gyermekjátékok is - érvényes tudásként jelenjenek meg az oktatásban. Az alsó tagozatos tematika szerves részét képezi a néprajzi ismeretanyag. A környezetismeret, ének-zene, magyar nyelv, irodalom, vizuális nevelés és technika tárgyak kiadványai a Nemzeti alaptanterv és a Kerettanterv elvárásainak megfelelően tekintélyes mennyiségben tartalmazzák a néphagyomány azon ismereteit, amelyek a népi kézműves gyermekjátékok ismeretét és kivitelezését írják elő. A rajz és technika tantárgyakban külön kiemelten szereplő népi kismesterségek elméleti és gyakorlati ismereteire fókuszálva a néphagyomány játékszeres játékai témában olyan a gyakorlati hasznosulásra alkalmas példákat vonultatok fel, amelyek a természet alapanyagait felhasználva alkalmasak egyszerű népi kézműves alkotó technikák, használati tárgyak és a népi kézműves játékok készítésére. A gyermekjáték-néprajz kutatása külön figyelmet fordít a gyermekjáték olyan jelenségeire, amelyekben a gyermek a kezdeményező, aki maga készíti játékszereit – sárból, fűből, fából, termésekből, stb. A neveléselmélet néprajztanítási módszertana szerint a néprajzi tananyag optimálisan úgy strukturálható, hogy a praktikus műveletek-, a gyakorlati tevékenység élménye felől közelítünk az tantárgy elméleti háttere felé. A Vizuális nevelés/tárgy- és környezetkultúra, ill. technika/tárgyi kultúra, technológiák, műveltségi területeinek megfogalmazott céljai között nagy hangsúly helyeződik a tevékenykedtetésre (cse-


lekvő részvétel), a szociális kompetenciák sokirányú fejlesztésére, a közösségi élethez, a játék és a munka világába való belépéshez szükséges képességek és ismeretek elsajátítására, az egészséges életmód kialakítására, az aktív részvételre, öntevékenységre és a kreativitásra is. Cél, hogy a hallgatóink és a téma iránt érdeklődők ismerjék és szerettessék meg a gyermekekkel a hagyományos népi kézműves technikákat. A hétköznapokban, ill. az ünnepekre közösen készülve alkossanak, éljék át a teremtő folyamat örömét, ezáltal fejlesztve a gyermekek kézügyességét, a természet-szeretetét, kreativitását és személyiségét. Az alkalom nem más, mint a gyermekjátékok néprajzából rövid ízelítő az egyfajta „visszatanítása,” melyet néhány kézműves gyermekjáték (például: baba, zajkeltő, lovacska, ökör, koszorú) elkészítésével kísérlünk meg szemléltetni. néprajz, gyermekjáték, kézművesség, létjogosultság, saját élmény

Dr. Bajzáth Mária Meseközpont Alapítvány az állami gondozásban élő gyerekekért

Nyitva van az aranykapu A Meseközpont Alapítvány és a Meseközpont célja, az alapítás éve (2010) óta: állami gondozásban élő gyerekeknek lelki támogatást, megerősítést, bátorítást és életviteli segítséget adni. Hisszük, hogy minden gyerek mesehősnek születik, azonban ahhoz, hogy céljait elérje, a népmesék tanítása szerint: meg kell találni az „aranyhajszálat”, amelyek rejtett, még szunnyadó belső erőforrásaikhoz vezetnek. A Meseközpontban folyó munka alapja az élőszavas mesemondás, amelyet a művészeti nevelés különböző eszközeivel egészítünk ki. A népmesék évezredek tudását, generációk tapasztalati esszenciáját rejtik. Ehhez a kincshez mesehallgatás közben, mindenki hozzáférhet. Ezért mesélünk kicsiknek és nagyoknak, állami gondozásban, és családokban élő gyerekeknek egyaránt. A mese fonalát összekötjük népi játékokkal, népdalokkal, néptánccal, találós kérdésekkel, kézművességgel alkotó, folyamatokkal, s ezek segítségével vezetjük közelebb a gyerekeket a természet örök rendjéhez, és önmaguk belső harmóniájához. A hagyományos kultúra komplex egységélményt közvetített a növekvő gyermeknek, a mese és a népköltészeti alkotások alkalmasak arra, hogy test-lélek-szellem egységben gondolkozó, életet támogató, élmény és örömközpontú pedagógiánkat (Népmesekincstár mesepedagógiai módszer) segítsék. A népköltészeti alkotások felölelik és leírják az élet minden mozzanatát, didaktikus magyarázat nélkül, a jobb agyfélteke tevékenységére alapozva vezetik közelebb a gyerekeket környezetük, testük, érzelmeik, kapcsolataik értelmezéséhez és megértéséhez. Ugyanezt segíti a madárházunkban élő több száz madár is. A mese a tánc, a film és mese összekapcsolása az egyetemes emberi létezéssel járó érzések, küzdelmek, félelmek, öröm, kifejezését segítheti. Táncos munkánkban a modern táncirányzatok ötvöződnek a néptánc formavilágával. Filmes tevékenységünkben a belső képek, mozdulatokban, hangban, játékban rögzített külső képként jelennek meg, mindig azt a motívumot kiemelve a meséből, amely a gyerekeket foglakoztatja. Akárcsak a táncnál, ebben az esetben is a mese évezredes kristályszerkezete ötvöződik a modern eszközökkel, a gyerekek szabad, spontán és kreatív önkifejezésének igényének teret hagyva. 2014 januárja óta munkánk egész évben folyamatos, az állami gondoskodásban élő gyerekeket hétköznapjaikban is segítik szakmai programjaink, és szakembereink mellett, önkéntesek is. Önkéntes mesélőink hetente többször járnak mesélni a gyermekotthonokba. A Meseközpont Alapítvány az ELTE PPK család- és gyermekvédelem tanári mesterszakos hallgatóinak gyakorlóhelye. állami gondozás, Népmesekincstár, mesélés, élmény és örömközpontúság, kreatív önkifejezés, hagyomány


Tóth Anna Móra Könyvkiadó

Mesél a festmény – múzeumpedagógia az óvodában A Móra Kiadó új módszertani kiadványa, a Mesél a festmény című gyermekeknek szóló könyvsorozatot egészíti ki. A műhely résztvevői megismerhetnek egy olyan ingyenesen letölthető módszertani segédeszközt, amely rávilágít arra, hogy a múzeumpedagógia metodikája az óvodai nevelés részévé válhat.



Dr. Sándor Ildikó Hagyományok Háza

Hagyományőrzés? Kulturális génbank – A néphagyomány napjaink gyermekkultúrájában

Dr. Lázár Katalin MTA BTK Zenetudományi Intézet tudományos főmunkatársa

A népi játék a gyermek kultúrájának alapja

Tímár Borbála Televele Egyesület

Médiapedagógia, médiaélmény – Tudatosság a média használatában A Televele Egyesület célja a médiapedagógiai tevékenység minél szélesebb körű elterjesztése, szemléletmódjának elfogadottá tétele, a médianevelés helyének kialakítása a mindennapi nevelési, oktatási környezetben. Az Egyesületet pedagógusok, pszichológusok alapították, akik főfoglalkozásuk mellett kezdtek el foglalkozni a médiapedagógiával. Az Egyesület több éve tart óvodákban, iskolákban, illetve kapcsolódó intézményekben médiapedagógiai programokat. Az Egyesület formálisan 2009-ben alakult, de az alapítók már 2007-től kezdődően több médiapedagógiai programot valósítottak meg. Az egyesület több konkrét (némelyike szabadon hozzáférhető) médiapedagógiai programcsomagot dolgozott ki óvódások és kisiskolások számára.

Dr. Györgyi Erzsébet Kiss Áron Magyar Játék Társaság, elnök

A játék királyi út – Bemutatkozik a Kiss Áron Magyar Játék Társaság

Ritók Nóra Igazgyöngy Alapítvány, projektvezető

Művészettel az integráció felé – Alkotás halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekkel

Dr. habil Mikonya György ELTE TÓK, dékán

Egy sajátos élettér: a gyerekszoba


I. MŰHELY

Dr. Pataky Gabriella ELTE TÓK

Épített környezeti nevelés az óvodában A hétköznapjainkban minket körülvevő épített környezet nagymértékben meghatározza életünket. Az épített környezet üzeneteket közvetít, jelképeket hordoz, befolyásolja közérzetünket és meghatározza cselekvési lehetőségeinket. A gyerekek és a fiatalok fejlődését is meghatározzák a lakás, a tanulás és a játék terei, mivel megszabják a társadalmi interakció kereteit és ezáltal döntő hatást gyakorolnak a szocializációs folyamatokra. Az épített környezetnek ezért nagyobb hangsúlyhoz kell jutnia mind a formális, mind a nem formális oktatásban. Vajon milyen módszerekkel lehet az óvodás korosztály figyelmét felkelteni az épített környezet értékei iránt? Milyen módszerek alkalmazhatunk az óvodában építészeti témák közvetítésére? A workshop az ELTE TÓK Vizuális Nevelési Tanszékének 3612 Vizuális képességkutató műhelyével kooperációban valósul meg, folytatva sikeres, közös projektjeink sorát, melyeket a kultúrAktív Egyesülettel valósítunk meg. kultúrAktív Egyesület, épített környezeti nevelés, óvodai nevelés, vizuális nevelés, komplex művészeti nevelés

Kardos Mária ELTE TÓK Vizuális Nevelés Tanszék

Kerámia műhelygyakorlatok gyakorló pedagógusoknak

Pintér Krisztina Váci Waldorf Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Intézmény

Rámozduló: Íráselőkészítő formarajz óra – A Waldorf-pedagógia gyakorlati megtapasztalása


II. MŰHELY

Bavalics Laura Óbudai Csicsergő Óvoda, Dráma és Mesepedagógus, Óvodapedagógus

Mesekuckó – Lépjünk be a mesébe! A műhely munka során, saját élményen keresztül, átélhetjük a mese adta lehetőségeket. Módszertani eszközöket, drámapedagógiai technikákat ismerhetnek meg a résztvevők, amit akár saját gyermekcsoportjukban is alkalmazhatnak majd. mese, mesepedagógia, drámapedagógia, saját élmény, mesekuckó

Szerdahelyi Katalin ELTE Gyakorló Óvoda, óvodapedagógus

Ünnepeink. Népmesék és népek meséi – Óvodások: Befogadók és előadók

Dr. Takács Anett és Csimáné Dr. Pozsegovics Beáta Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar

Múzeumpedagógiai módszerbazár „A modern múzeumok a látogatót fókuszba helyezve, a tudomány, a technika, a történelem, a művészetek komplex interpretálására törekszenek. Tradicionális feladataik mellett egyre hangsúlyosabb szerepet kap az oktató-nevelő funkció, mely egyúttal feltételezi az iskolák és múzeumok közötti együttműködés szorosabbá válását. A pedagógusok számára kiváló eszköz az élményközpontú pedagógia alkalmazása a múzeumokban. A pedagógus hallgatók számára e színes eszköztár ismerete, alkalmazásának elsajátítása későbbi munkájukban „hatékony fegyverré” válhat.” (Takács, 2013. 1.) A műhelymunka célja, hogy bemutassa, hogyan állítható a múzeumpedagógia eszköztára a tanulás, nevelés, különös tekintettel a művészeti nevelés szolgálatába. A műhelymunka során néhány jó gyakorlaton keresztül a résztvevők megismerik a múzeumban alkalmazott pedagógiai módszereket, jó gyakorlatokat, majd közösen adott téma feldolgozásával, a különféle módszerek alkalmazásával múzeumi órát terveznek. A közös munkát egy bemutató (módszerbazár) zárja. A műhely felépítése: Időtartam: 1,5-2 óra Maximális létszám: 16 fő Szükséges eszközök: kivetítő, tollak, filcek, színes lapok, kartonlapok, A4-es lapok múzeum, múzeumpedagógia, művészettel nevelés, atipikus pedagógiai módszerek alkalmazásával


III. MŰHELY

Kovács Zsanett Móra Könyvkiadó

Olvasóvá nevelés születéstől három éves korig A Móra Kiadó bemutatkozik. kiállítás, bemutató, babaolvasó program, érték, giccs

Hopp Erzsébet és Rózsa Györgyné Míves Tojás Gyűjtemény

Hímestojás készítés viaszlevonatos módszerrel Az egyik legismertebb hagyományos tojásdíszítő módszer a szakmai nevén, viaszlevonatos hímestojás. - A módszer ismertetése - A szükséges munkaeszközök bemutatása - A tojásfelület felosztásának, a minták szerkesztésének elvei - A kivitelezés gyakorlati lépései - A viasszal megírt tojás festése - Az ismertetett díszítő eljárás kipróbálása a gyakorlatban a műhelyfoglalkozáson résztvevők által (maximum 15 fő) a múzeum által biztosított kellékekkel (pőre tojás, mintalap, íróka, viasz, festék). A gyakorlatvetető által korábban készített alkotások bemutatása. A foglalkozás időtartama 1 óra. viaszlevonatos hímestojás, mintalap, íróka, tojásfestés

Bagota Mónika ELTE TÓK Matematika Tanszék

Gondolatok, játékok, kreativitás A fogalomalkotás hosszú folyamat, ami a „játszás” szakaszával kezdődik és ezek a konkrét tapasztalatok fokozatosan válnak gondolativá. Ahogy a matematika történet is az intuitív gondolkodástól fokozatosan jutott a precíz logikai következtetésekkel alátámasztott axiomatikusan felépített elméletekhez, úgy a gyerekek fejében is fel kell építeni egy „valóságos” matematikát a tapasztalatokra alapozva, mielőtt a kritikai elemzés szintjére jutnának. Ennek megfelelően a cselekvésből induló gondolkodásra nevelés, a felfedeztető tanítás, a megértésen alapuló fejlesztés kell legyen a matematika tanítás módszere. Amikor a gyerekek csoportokat alkotva valamilyen játékos tevékenységet folytatnak, képesek lesznek mások gondolatmenetének meghallgatására, megértésére. Meg tudják majd fogalmazni a saját gondolataikat, érveiket s ezáltal, az érveken alapuló vitakészségük is fejlődik. gondolkodás, élmény, játék, ötlet, matematika


IV. MŰHELY

Károlyi Juli, Gruber Andrea és Rózsa Móni Romani Design Stúdió

Roma gyerekekkel végzett művészeti projektmunka folyamatának bemutatása

Gállné Gróh Ilona Ringató V. MŰHELY

Arató András Váci Waldorf Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Intézmény, tanító

Rámozduló – zeneóra. A Waldorf-pedagógia gyakorlati megtapasztalása

Talliánné Papp Emőke KE, Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, tanító

Haldorádó… művészeti kalandok a hallal

Stepán Kata Szennai Skanzen

Gondolkodjunk játékosan! – Műhelyfoglalkozás pedagógusoknak Stepán Kata vagyok, a Szennai Skanzen múzeumpedagógusa. Nagyon fontosnak tartom egy gyermek életében a játékot. Ezért múzeumi foglalkozásaim során igen gyakran használom a játékot, mint kimeríthetetlen eszköztárat. játék, ötletek, tapasztalat, saját kezűleg, hagyomány VI. MŰHELY

Orczán Zsolt ELTE TÓK

Videokonferencia rendszerek alkalmazása kisgyermekkorban A videokonferencia alkalmazása a földrajzi helytől függetlenül megteremti a kollaboratív és a konnektív tanulás a kultúrák cseréjének a lehetőségét a köz-, és a felsőoktatásban egyaránt. A videokonferencia rendszer alkalmazása kiterjeszti a "világot" a kultúrát a kisgyermek számára. Például egy közös anyák napi , vagy karácsonyi ünneplés határon innen és túl. Mire és hogyan használják a nagyvilágban: - Kultúrák cseréje, megismerése - Közös ünneplés, éneklés - Vetélkedő, verseny - Kérdezd a szakértőt - Könyv klub - Író olvasó találkozó - Könyvtári, múzeumi, állatkerti... " virtuális" látogatás; - Mi leszek, ha nagy leszek szakmák, foglalkozások bemutatása)


Bemutató óra tanítójelölteknek, Nyílt óra szülőknek? (ez még felhasználásra példa?) video konferencia, kollaboráció a föld körül, konnektivizmus VII. MŰHELY

Bánki Vera ELTE TÓK Ének - Zene Tanszék

A költészet zeneisége – ahogy a múzsák játszanának

Absztraktfüzet. . Gyermekkultúra Konferencia és Kiállítás november

Recommend Documents