A ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Zsigmond Király Főiskola

A ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

2011. Budapest Szervezeti és Működési Szabályzata 35/1


BEVEZETÉS A Zsigmond Király Főiskola (a továbbiakban: Főiskola) állami elismeréséről a Magyar Köztársaság Országgyűlése 2000. október 17-én, a 3007. számú határozatával hozott, és a felsőoktatásról rendelkező, akkor hatályos 1993. évi LXXX. törvény módosításáról szóló 2000.évi CVII. számú törvény 4. §-a rendelkezik. A névadó Luxemburgi Zsigmond király (1386-1437) politikai és kulturális tevékenysége részeként 1395. október 5-én Óbudán hozta létre a második magyar egyetemet, amely mintegy 8 éven át működött. Ennek a több mint 600 éves szellemi örökségnek a folytatásaként alapította a több mint 30 éves oktatási, felnőttképzési tapasztalattal rendelkező TANORG Tanácsadó és Szervező Korlátolt Felelősségű Társaság (cégjegyzék száma: 0109-169954, képviselője dr. Juhászné Belatiny Katalin) – a továbbiakban: Alapító vagy Fenntartó - a Főiskolát. A Főiskola az oktatási és kutatási alaptevékenység egységére alapozott, szakmailag önálló, önkormányzattal rendelkező magán felsőoktatási intézmény. A Főiskola tevékenységét a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvényben – a továbbiakban: Ftv. – és a közhasznú szervezetekről rendelkező 1997. évi CLVI. törvényben írtak alapján közhasznú szervezetként látja el. A Főiskolára vonatkozó alapvető adatokat, a Főiskola jogállására, feladataira, tevékenységére, vagyonára, gazdálkodására, szervezeti tagolásának elveire vonatkozó szabályokat a Fenntartó által elfogadott Alapító Okirat tartalmazza. A Szabályzat hatálya Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) hatálya kiterjed a Főiskola valamennyi munkavégzésre irányuló jogviszonyban, azaz munkaviszonyban illetve megbízási jogviszonyban foglalkoztatott oktatójára, kutatójára, az egyéb munkakörben illetve feladatkörben foglalkoztatottakra, és a Főiskola hallgatóira. A Szabályzat tartalma Az SZMSZ – az Ftv. – rendelkezései alapján tartalmazza - a Főiskola szervezeti és működési rendjére vonatkozó szabályokat, ezek közül az SZMSZ mellékletét képező külön szabályzatban a Szenátus döntéseinek az érintettekkel való közlési, illetve nyilvánosságra hozatali módját, a Főiskola működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés rendjét (1. számú melléklet, az iratokba történő betekintés rendjéről szóló szabályzat); a Főiskola befektetési tevékenységére vonatkozó szabályokat (2. számú mellékelt, Befektetési Szabályzat); a Főiskola minőségbiztosítási rendjére vonatkozó szabályokat (3. számú melléklet Minőségbiztosítási Szabályzat); - a Főiskola foglalkoztatási követelményrendszerét rendező az SZMSZ mellékletét képező külön szabályzatot (4. számú melléklet Foglalkoztatási Követelményrendszer); - a Főiskola hallgatói követelményrendszerét rendező az SZMSZ mellékletét képező külön szabályzatot (5 számú melléklet Hallgatói Követelményrendszer);

Szervezeti és Működési Szabályzata 35/2


Az SZMSZ és a részét képező szabályzatok elfogadása és módosítása a Főiskola Szenátusának hatáskörébe tartozik, azzal, hogy azok érvénybe lépéséhez az Alapító és Fenntartó képviseletében eljáró elnök (az Alapító és a Fenntartó a továbbiakban: elnök) jóváhagyása szükséges, és azok az ezt követő kihirdetéssel lépnek hatályba. I.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Főiskola alapadatai 1. §

1. A Főiskola neve a.) magyar nyelven:


b.)angol nyelven:

King Sigismund College

c.) német nyelven:

König Sigismund Hochschule

d.) francia nyelven:

École Supérieure Roi Zsigmond

e.) orosz nyelven:

Институт имени Короля Сигизмунда

f.) latin nyelven:

Academia Rex Sigismundus

2. A Főiskola székhelye:

1039 Budapest, Kelta utca 2.

3. A Főiskola telephelye:

1032 Budapest, Vályog utca 10.

4. A Főiskola a Magyar Köztársaság államilag elismert, szakmailag önálló – önkormányzattal rendelkező – magán felsőoktatási intézménye. A Főiskola közhasznú szervezetként működik. 5. A Főiskola általános felügyeletét az elnök, törvényességi felügyeletét a nemzeti erőforrás miniszter látja el. 6. A Főiskolán az oktatás nyelve a magyar, azonban a képzés részben vagy egészben más nyelveken is folyhat. 2. § 1. A Főiskola jelképéről, a Zsigmond Király Főiskola címeréről az Arculati Kézikönyv rendelkezik. 2. A Főiskola hivatalos - kötelezően nem meghatározott átmérőjű - körbélyegzőjének mértani középpontjában a Magyar Köztársaság címere áll, amit a ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA *BUDAPEST* felirat vesz körbe, ezzel a lenyomattal szárazbélyegző is alkalmazható. Hivatalos levezésben használható a beosztást (pl. elnök, rektor, kancellár stb.) is feltüntető lenyomatú bélyegző. Az elnöki bélyegző kivételével valamennyi Szervezeti és Működési Szabályzata 35/3


körbélyegző nyomatán is feltüntetett sorszámmal van ellátva. 3. Az elnök által meghatározott esetekben körbélyegző azon változata is használható, amelynek mértani középpontjában a Főiskola 1. pontban körülírt címere szerepel. Ezzel a lenyomattal szárazbélyegző is alkalmazható. A Főiskola alapítója és fenntartója 3. §

1. A Főiskola alapítója és fenntartója a TANORG Tanácsadó és Szervező Korlátolt Felelősségű Társaság (székhelye: 1032 Budapest, Vályog u. 10.). 2. Az alapítói és fenntartói jogokat a Fenntartó mindenkori képviselője, mint a Főiskola elnöke gyakorolja. Az elnök az Ftv-ben és az egyéb hatályos jogszabályokban, a Főiskola Alapító Okiratában, a jelen SZMSZ-ben és a Főiskola egyéb szabályzataiban, valamint belső utasításaiban meghatározottak alapján gyakorolja jogosítványait. 3. Az elnök munkáját a Tanácsadó Testület segíti. Az elnök jogai és kötelezettségei gyakorlása során speciális szakértelemmel rendelkező tanácsadók és szakértők segítségét is igénybe veheti. 4. A Tanácsadó Testület a társadalmi-gazdasági szféra szakembereiből álló, létszámában nem kötött testületi szerv. Feladata a társadalmi-gazdasági igények kielégítésére irányuló intézményi tevékenység figyelemmel kisérése, értékelése, a képzés és képzésfejlesztés véleményezése, az intézmény oktatói és tudományos munkájával, fejlesztésével kapcsolatos stratégiai javaslatok kialakítása és a fejlesztési tervek véleményezése. Az elnök felkérésére egyéb stratégiai kérdésben is állást foglalhat. A Tanácsadó Testület tagjait határozott időre – a Főiskola rektorával történt egyeztetés alapján – az elnök kéri fel. A Tanácsadó Testület működésének szabályait maga határozza meg, és azt az elnök hagyja jóvá. II. A FŐISKOLA FELADATAI, TEVÉKENYSÉGE 4. § 1.

A Főiskola alaptevékenysége az oktatás, a felnőttképzés és a tudományos kutatás.

2.

Az oktatási alaptevékenység magában foglalja: - az alapképzést, - a mesterképzés, - a doktori képzést, - a felsőfokú szakképzést és - a szakirányú továbbképzést.



3.

Felnőttképzési tevékenység: A Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ AK-VII/14/2003. sz. határozata alapján a Zsigmond Király Főiskolát a BME Nyelvvizsgaközpont nyelvvizsgahelyeként akkreditálta.

4. -

A kutatási alaptevékenység magában foglalja: az alap-, alkalmazott és kísérleti kutatásokat és fejlesztéseket, a technológiai innovációt, valamint az oktatást támogató egyéb kutatásokat.

5.

A Főiskola az Ftv-ben, a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvényben (a továbbiakban: szakképzésről szóló törvény), a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) és a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvényben (a továbbiakban: felnőttképzésről szóló törvény) foglaltak szerint elláthat közoktatási, továbbá a felsőoktatásnak nem minősülő szakképzési és az ágazati törvényekben meghatározott egyéb képzési feladatokat (az alaptevékenységhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységek).

6.

A Főiskola tevékenysége során együttműködik hazai és külföldi

-

felsőoktatási intézményekkel, tudományos kutató, fejlesztő, tervező és egyéb oktatási intézményekkel, kormányzati és önkormányzati szervekkel, társadalmi szervezetekkel és gazdálkodó szervezetekkel.

7.

A Főiskola alaptevékenységeihez kapcsolódó feladatokat lát el (pl. tankönyvek, oktatási segédanyagok kiadása; könyvtári és médiatári szolgáltatások nyújtása; pályaorientációs tanácsadás és pályakövetési tevékenység).

8.

A Főiskola rendszeresen ad teret tudományos konferenciáknak, kulturális és művészeti rendezvényeknek, kiállításoknak, és ellát egyéb közművelődési feladatokat is.

9.

A Főiskola működése során, alapvető közhasznú céljait és alaptevékenységét nem veszélyeztetve, azok megvalósítását elősegítve, feltételeit javítva, vállalkozási tevékenységet is folytat.

10.

A Főiskola tevékenységeinek részletes meghatározását az Alapító Okirat tartalmazza.

III.

A FŐISKOLA VEZETÉSE ÉS VEZETŐ SZERVEI 5. §

1. A Főiskola vezetésével kapcsolatos feladatokat az Ftv. szerint megosztva a) a Szenátus b) az elnök Szervezeti és Működési Szabályzata 35/5


c) a rektor d) a rektorhelyettes(ek) e) a kancellár f) a Vezetői Értekezlet látják el. 2. A Főiskola feladatainak ellátásához szükséges döntések meghozatalában – a jogszabályok és jelen Szabályzat által meghatározott módon – képviselőik révén az oktatók és az egyéb beosztású alkalmazottak, a dolgozói érdekképviseleti szervek és a hallgatói önkormányzati testületek is közreműködnek, illetve közreműködhetnek. A Szenátus 6. § 1. A Főiskola legfőbb döntést hozó és a döntés végrehajtását ellenőrző testülete a Szenátus. 2. A Szenátus 2.1. elfogadja: a.) a Főiskola intézményfejlesztési tervét, az annak részét képező foglalkoztatási tervet; b.) az intézményfejlesztési tervvel összhangban a kutatási-fejlesztési innovációs stratégiát; c.) a Főiskola képzési programját és annak módosítását; d.) a Főiskola SZMSZ-ét, az annak mellékletét képező szabályzatokat; e.) doktori szabályzatát, minőségfejlesztési programját, felsoroltak módosításait; f.) a minőség és teljesítmény alapján differenciáló jövedelemelosztás elveit; g.) elemi költségvetését, éves, illetve éven túli kötelezettségvállalási tervét és végrehajtásának ütemtervét, továbbá vagyongazdálkodási tervét, h.) a számviteli rendelkezések alapján elkészített éves beszámolóját, i.) és jóváhagyásra az elnöknek megküldi a kancellár előterjesztése alapján a Főiskola éves közhasznú jelentését. 2.2. meghatározza: a.) a hallgatói tanácsadás rendszerét; b.) az oktatói munka hallgatói véleményezésének rendszerét. 2.3. dönt: a.) a Főiskola szervezetének, szervezeti egységének átalakításáról, megszüntetéséről; b.) a kutatási program elfogadásáról; c.) a Tudományos Tanács tagjainak megválasztásáról; d.) doktori iskola létesítéséről, doktori képzés indításáról; e.) a habilitációs eljárás szabályozásáról; f.) képzés indításának illetve megszüntetésének kezdeményezéséről; g.) a Főiskola szakmai tevékenységének, minőségfejlesztési programja végrehajtásának Szervezeti és Működési Szabályzata 35/6


értékeléséről; h.) Professor Emeritus ill. Professor Emerita, magántanári, címzetes főiskolai tanári illetve címzetes főiskolai docensi, mesteroktatói illetve mestertanári cím adományozásáról; i.) a Főiskolát vagy szervezeti egységét érintő minden olyan előterjesztésről, amelyet jogszabály vagy intézményi szabályzat a hatáskörébe utal, vagy amely a felsoroltak alapján nem tartozik más szervezeti egység, vagy személy kizárólagos hatáskörébe. 2.4. véleményezi a.) a rektor és a vezető állású munkavállaló munkaviszonyának létesítésére vonatkozó javaslatokat; b) az egyetemi tanári, főiskolai tanári kinevezésre és alkalmazásra, illetve kinevezés visszavonására, alkalmazás megszüntetésére vonatkozó javaslatokat; c.) a Főiskola jogállásának megváltoztatásával kapcsolatos javaslatot; d.) az oktatási-, kutatási-, vagy egyéb szervezeti egység létesítésére, összevonására vagy megszüntetésére vonatkozó javaslatot; 3. A Szenátus bármely kérdés megvitatását napirendjére tűzheti, bármely kérdésben kialakíthatja álláspontját, és írásbeli javaslattal élhet a döntéshozatalra, intézkedésre jogosult felé, aki köteles arra a kézhezvételtől számított harminc napon belül, testület esetében a harmincadik napot követő első ülésen választ adni. 4. A Szenátus elnöke a rektor. 5. A Szenátus létszáma 7 vagy 8 fő elnöke a rektor, tagjai: - az intézetekben munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállalók képviseletében 1-1 fő, összesen 3 fő; - a Tanulmányi Osztályon, Gazdasági Hivatalban, valamint Könyvtár és Médiatárban munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállalók képviseletében 1 fő; - a Főiskola egyéb szervezeti egységeiben munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállalók képviseletében: 1 fő - a Hallgatói Önkormányzat 1 vagy 2 képviselője. Amennyiben a hallgatói önkormányzat választásában a hallgatók legfeljebb egynegyede vett részt, a hallgatói önkormányzat egy tag delegálására jogosult a szenátusba. 6. A Szenátus tagjai szavazati jogukat csak személyesen gyakorolhatják. 7. A Szenátus állandó, tanácskozási joggal rendelkező meghívottja az elnök. A Szenátus tanácskozási joggal rendelkező meghívottja a Minőségirányítási és Ellenőrzési Bizottság elnöke, a Felügyelő Bizottság elnöke, valamint a főtitkár, a Üzemi Tanács elnöke és az Idegennyelvi Lektorátus vezetője. 8. A Szenátus ülésére tanácskozási joggal meghívható: a napirend előadója, a napirenddel érintett szakfelelős, a napirenddel érintett bizottság(ok) képviselője, a napirenddel érintett oktató vagy más beosztású alkalmazott.



9. A Szenátus tanácskozási joggal rendelkező titkára a vezető jogtanácsos. 10 A Szenátusba választott tagjainak megbízatása 5 év, a Hallgatói Önkormányzat delegáltja esetében legalább 1 és legfeljebb 3 év lehet. 11. Nem lehet a Szenátus tagja az a hallgató, akinek hallgatói jogviszonya megszűnt illetve szünetel, illetve aki fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. Amennyiben a HÖK Képviselőtestülete által delegált hallgató tagsága szűnik meg felsorolt okokból, úgy a HÖK Képviselőtestülete jogosult az érintett helyébe új hallgatói képviselőt delegálni. 12. Ha a Szenátus oktatók vagy kutatók által megválasztott tagjának megbízatása mandátuma lejárta előtt bármely okból megszűnik, a Szenátus a megüresedett helyre a megbízatás hátralévő idejére – tagjainak egyszerű szavazattöbbségével meghozott határozata alapján az oktatók vagy kutatók közül új tagot kooptálhat, amennyiben a Szenátus működőképessége (határozatképessége) ezt indokolja. 13. A Szenátusnak az oktatók, kutatók közül legfeljebb egy kooptált tagja lehet. 14. A Szenátus választott tagjainak megválasztására az időpontot a mindenkor hivatalban levő rektor jelöli ki, azzal, hogy a választás időpontjának munkanapra kell esnie és a választás munkaidőben történik. Az oktatók és kutatók Intézetenként egy-egy képviselőt választhatnak. A megválasztandó személyekre az elnök, a rektor, valamint a választással érintett Intézet alkalmazásában álló bármely oktató vagy kutató Intézetenként lebonyolításra kerülő választói gyűléseken tehet javaslatot. A választói gyűlés akkor határozatképes, ha azon a választásra jogosultak több mint fele megjelent. A határozatképtelenség miatt megismételt, az eredeti ülés napjára vagy az azt követő 8 napon belülre összehívott választói gyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. A választás alapján a legtöbb szavazatot kapott személy válik a Szenátus tagjává. Ha több fő azonos számú szavazatot kapott, az érintett személyeket ismét szavazásra kell bocsátani. Szavazni csak arra a személyre lehet, akit a választói gyűlés jelöltnek fölvett, és a jelölést elfogadta. A választásokat a rektor által előzetesen közzétettek alapján elektronikusan is le lehet bonyolítani. 15. A Szenátus évente legalább két alkalommal áttekinti a Főiskola működését, gazdálkodását, az Alapító Okiratban, valamint a vonatkozó jogszabályokban meghatározott feladatok végrehajtását. 16. A Szenátus hatáskörét ülésein gyakorolja. A Szenátus szükség szerint, de félévenként, legalább két alkalommal tart ülést. A Szenátus ülését a rektor az előzetesen javasolt napirenddel hívja össze. Az ülésen olyan, előzetesen közzé nem tett napirendi pont is tárgyalható, amelynek napirendre tűzéséről és tárgyalásáról a Szenátus határozatképes létszámban jelenlévő tagjai valamely tag indítványára egyhangú egyetértéssel döntöttek. 17. A Szenátus ülését 15 napon belül rendkívüli ülésre össze kell hívni, ha azt tagjainak egyharmada, az elnök, vagy a Felügyelő Bizottság határozata alapján annak elnöke - a napirendre tűzni kívánt kérdés feltüntetésével - írásban kéri. 18. A Szenátus elnöke az ülés egészére, vagy azon meghatározott napirendi pont tárgyalására Szervezeti és Működési Szabályzata 35/8


- tanácskozási joggal - olyan személyt is meghívhat, aki nem tagja vagy állandó meghívottja a Szenátusnak. 19. A Szenátus tagjait és a meghívottakat - az előterjesztéseket és az előkészítő anyagokat elektronikus formában megküldve - a rendes ülés előtt nyolc naptári nappal, rendkívüli ülés előtt pedig három naptári nappal korábban kell meghívni az ülésekre. 20. A Szenátus ülését a rektor vagy akadályoztatása esetén a jelen lévő tagok egyszerű többségével megválasztott levezető elnök vezeti. A Szenátus akkor határozatképes, ha az ülésen tagjainak legalább 50 %-a jelen van. A minősített (3/4-es) döntést igénylő kérdésekben a határozatképességhez az összes tag legalább kétharmadának jelenléte szükségeltetik. Határozatképtelenség esetén az ülést nyolc napon belül újból össze kell hívni. 21. A Szenátus ülései nyilvánosak, azonban az ülés elnöke a jelen lévő tagok több mint felének szavazatával a személyiségi jogok, a Főiskola vállalkozási (nem közhasznú) tevékenységével kapcsolatos üzleti titkok, illetve szellemi alkotásokhoz fűződő jogos érdekek védelme érdekében zárt ülést, illetve titkos szavazást rendelhet el. A Szenátus tagjai kézfeltartással szavaznak, személyi kérdésekben az előzőekben írtak szerint rendelhető el titkos, szavazócédulák alkalmazásával történő szavazás. 22. A Szenátus az előterjesztett javaslatot akkor fogadja el, ha arra a jelenlévő tagok több mint a fele – a minősített többséget igénylő döntések esetében a jelenlévő tagok több mint háromnegyede - igennel szavaz, ellenkező esetben a határozat nemleges, ide nem értve a szavazategyenlőség esetét. A Szenátus adott határozatának meghozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt, vagy akit a döntés személyében érint. Nem minősül előnynek a Főiskola cél szerinti juttatásai keretében bárki által igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás. Felsoroltakat az adott kérdésben a határozatképesség számításánál is figyelmen kívül kell hagyni. 23. Minősített döntést igénylő kérdések: - az SZMSZ és a mellékletét képező szabályzatok elfogadása és módosítása; - a rektor kinevezésének és felmentésének előzetes véleményezése. 24. A Szenátus ünnepélyes alkalmakkor nyilvános ülést tarthat. A tanévnyitók és a főiskolai oklevelek átadása minden esetben nyilvános, ünnepélyes ülés keretében történik, melyekről jegyzőkönyvet vezetni nem szükséges. Az ünnepi ülésen a Szenátus tagjai, illetve az okleveleket átvevő hallgatók a rendszeresített talárban vesznek részt. Az elnök és a rektor a taláron elnöki illetve rektori láncot és érmét viselnek. 25. A Szenátus üléseiről készült jegyzőkönyveket, illetve a Szenátus állásfoglalásait, határozatait (a döntés tartalmát, a támogatók és az ellenzők számarányát és személyét) tartalmazó Határozatok Könyvét a vezető jogtanácsos, akadályoztatása esetén a kancellár készíti el, az ülés elnöke pedig aláírásával hitelesíti. A Szenátus határozatai a Főiskola honlapján is közzétételre kerülnek.



26. A Szenátus működésével kapcsolatos ügyviteli teendők ellátásáról a vezető jogtanácsos gondoskodik. 27. A Főiskola és a Szenátus állandó bizottságai, testületei: a) Minőségirányítási és Ellenőrzési Bizottság (MEB) - A felsőoktatási törvény alapján a minőségbiztosítással és minőséghitelesítéssel foglalkozó, a rektor munkáját segítő bizottság A MEB tanév végi éves jelentésében rendszeresen értékeli a képesítési követelmények, illetve képzési és kimeneti követelmények, valamint a MAB követelményeinek érvényesülését, a személyi és tárgyi feltételeket, az oktatási-kutatási tevékenységet. Az éves jelentést a rektor a Szenátus elé terjeszti. A MEB betekinthet a Főiskola intézményi dokumentumaiba. A MEB a Főiskola tevékenységére, működésére vonatkozóan mind éves jelentésében, mind a vizsgálatai alapján a tanév közben ajánlásokat, megállapításokat tehet. A MEB tagjai közül két személyt az elnök és a rektor közösen írásban kér fel a tudományos fokozattal és jelentős tapasztalattal rendelkező vezető oktatók, illetve elismert külső szakértők közül, akik közül a rektor az elnök egyetértésével nevezi ki a Bizottság elnökét. A Bizottság egy tagot kooptál a Főiskola tudományos fokozattal rendelkező vezető oktatói közül, egy tagot a Hallgatói Önkormányzat delegálhat. A Bizottság tagja továbbá a Főiskola kancellárja, a minőségügyi képviselője. A Bizottság titkári teendőit a kancellár látja el. A MEB saját maga állapítja meg működésének rendjét. b) Tanulmányi és Ösztöndíj Bizottság (TÖB – Ftv. 27. § (11) bekezdés)- a hallgatók tanulmányi- vizsga-, és szociális ügyeiben eljáró testület, melynek tagjaa főtitkár, a tanulmányi osztályvezető valamint a Hallgatói Önkormányzat által delegált két fő, elnöke a főtitkár, elnökügyrendjét maga fogadja el, melyet a Szenátus hagy jóvá; c) Kreditátviteli Bizottság – a kreditek elismerésével, a kreditek alapjául szolgáló tanulmányok ismeretanyagának összevetésével kapcsolatos szakértő feladatokat ellátó testület, melynek elnöktagjai az intézetvezetők, munkáját a rektorhelyettes vezeti, ügyrendjét maga fogadja el, melyet a Szenátus hagy jóvá; d.) Tudományos Tanács (Ftv. 5. § (3) bekezdés) - a Főiskola kutatási-fejlesztési-innovációs stratégiájának kialakítását és megvalósítását irányító 3-6 tagból álló testület, melynek tagjait a főiskolai, egyetemi tanárok, a főiskolai, egyetemi docensek, továbbá a tudományos fokozattal rendelkező kutatók közül a Szenátus választja meg. A Bizottság elnöke a kutatási igazgató. A Bizottság maga fogadja el ügyrendjét, melyet a Szenátus hagy jóvá. e.) Esélyegyenlőségi Bizottság - a Szenátus által létrehozott 4 tagú testület, amely az intézmény működése során figyelemmel kíséri a nők és a férfiak arányos képviseletét, javaslatokat tesz az arányos képviselet elérésére, ellenőrzi az intézkedések eredményességét, feltárja a megkülönböztetés megnyilvánulásait, a nők arányos szerepvállalását sértő intézkedéseket, és kezdeményezi megszüntetésüket. A Bizottság tagjai sorából maga választja meg az elnökét, és fogadja el ügyrendjét, melyet a Szenátus hagy jóvá. f.) Szakmai Véleményező Testület a az intézetvezetőkből álló, állandó testület, amely elsősorban az egyetemi és főiskolai tanári pályázatok véleményezésével kapcsolatos Szervezeti és Működési Szabályzata 35/10


feladatokat látja el. A Testület véleményt nyilvánít a professor emeritus cím adományozásával kapcsolatosan is. A Testületet az intézetvezetői posztot legrégebben betöltő személy vezeti. g.) A Tankönyvbizottság a hallgatók oktatási segédanyagokkal történő ellátásával kapcsolatos szakmai feladatokat ellátó testület, melynek tagja a három intézet 1-1 oktatója, munkáját a rektorhelyettes vezeti. 7. § Az elnök 1. A Főiskola felügyeleti, irányítási rendjében az alapítói és fenntartói jogok képviseletét és gyakorlását a Főiskola elnöke látja el. 2. Az elnök kinevezéséről és visszahívásáról a Fenntartó legfőbb szerve határoz. Az elnök gyakorolja a fenntartói irányítás körébe tartozó, az Ftv-ben, valamint az egyéb irányadó jogszabályokban, a Főiskola Alapító Okiratában, SZMSZ-ében és egyéb Szabályzataiban, valamint belső Utasításaiban meghatározott jogosítványokat. Az elnök általános képviseleti és önálló aláírási joggal rendelkezik a Főiskola képviselete során. 3. Az elnök a felsőoktatási törvényben meghatározottak alapján a.) kezdeményezi az Oktatási Hivatalnál a Főiskola állami elismerésére, illetve állami elismerésének visszavonására irányuló eljárást; b.) kiadja, illetve módosítja a Főiskola Alapító Okiratát; c.) jóváhagyja a Főiskola költségvetését, a számviteli rendelkezések szerint készített éves beszámolóját, Szervezeti és Működési Szabályzatát, intézményfejlesztési tervét; d.) ellenőrzi a Főiskola gazdálkodását, működésének törvényességét, hatékonyságát, értékeli elemi költségvetésének, kötelezettségvállalási tervének és végrehajtásuk ütemtervének időarányos teljesítését; e.) ellenőrzi a szakmai munka eredményességét; f.) a Szenátus véleményének kikérését követően kezdeményezi a rektor megbízását és felmentését, továbbá gyakorolja felette a munkáltatói jogokat; g.) a rektor - Szenátus véleményének kikérését követően - előterjesztett javaslata alapján megbízza a rektor-helyettest, a kancellárt visszavonja megbízásukat; h.) egyetértési jogot gyakorol az egyéb magasabb vezető és vezető állású alkalmazottak megbízásával, megbízásának visszavonásával kapcsolatosan; i.) a rektor – Szenátus véleményének kikérését követően - előterjesztett javaslata alapján kezdeményezi az egyetemi tanári, főiskolai tanári kinevezést és felmentést a nemzeti erőforrás miniszter útján a köztársasági elnöknél; j.) a törvényesség biztosítása keretében ellenőrzi az intézményi dokumentumokban foglaltak megtartását, jogszerűségét, a Főiskola működésének és a döntéshozatalnak a jogszerűségét, ellenőrzése alapján – megfelelő határidő tűzésével – felhívja a rektort a jogszabálysértő döntés orvoslására, a szükséges intézkedés megtételére; k.) vizsgálja a Szervezeti és Működési Szabályzat egységességét, teljességét, törvényességét, hatékonyságnak való megfelelőségét;



l.) gyakorolja a felsőoktatási törvény szerint az irányító testület részére meghatározott jogosítványokat, kivéve, ha annak gyakorlását a felsőoktatási intézményre ruházta át. 4. Az elnök jogai, intézkedési lehetőségei az intézményi dokumentumokkal és döntésekkel kapcsolatban: a.) A rektor a Főiskola SZMSZ-ét, intézményfejlesztési tervét, költségvetését, kötelezettségvállalási tervét, és végrehajtásának ütemtervét, valamint ezek módosítását a Szenátus döntésétől számított tizenöt napon belül megküldi jóváhagyás végett az elnöknek. b.) Ha a Főiskola a költségvetésétől, kötelezettségvállalási tervétől eltérő döntést kíván hozni, az arra vonatkozó javaslatot előzetesen meg kell küldenie az elnöknek. Az elnök ezzel kapcsolatos kifogásait a kézhezvételtől számított 15 napon belül közli a rektor útján a Főiskolával. Az elnök által közölt kifogásba ütköző döntést a Szenátus kizárólag valamennyi tagja egyhangú egyetértésével hozhatja meg. Az elnök a Szenátus által meghozott egyéb döntések megküldését is kérheti. c.) Az elnök a szakmai munka eredményességét és az intézmény működésének hatékonyságát a számviteli rendelkezések szerint készített éves beszámoló, és az intézményi minőségfejlesztési program végrehajtásáról szóló beszámoló alapján értékeli és indokolt esetben – megfelelő határidő tűzésével – intézkedést kezdeményez. d.) Az elnök a Főiskola a. költségvetésével, kötelezettségvállalási tervével, költségvetése végrehajtásának ütemtervével kapcsolatos észrevételeit annak kézhezvételétől számított harminc napon belül, b. SZMSZ-ével kapcsolatos észrevételeit annak kézhezvételétől számított hatvan napon belül, c. intézményfejlesztési tervével kapcsolatos észrevételeit annak kézhezvételétől számított kilencven napon belül közölheti a rektor útján a Főiskolával. A határidők egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatók, a határidő esetleges meghosszabbítását az elnök az eredeti határidő lejárta előtt a rektorral írásban közli. e.) Ha az elnök a fentiek szerint részére megküldött költségvetésben, kötelezettségvállalási tervben, végrehajtási ütemtervben, SZMSZ-ben, illetve intézményfejlesztési tervben foglaltakkal nem ért egyet – egy alkalommal, megfelelő határidő tűzésével – visszaküldi azt a rektor útján a felsőoktatási intézménynek, kezdeményezve annak átdolgozását. f.) Az elnök megtagadhatja a költségvetés, az SZMSZ és az éves beszámoló jóváhagyását, amennyiben azok nem felelnek meg az egységesség, teljesség, törvényesség, hatékonyság, gazdasági ésszerűség követelményeinek, illetve veszélyeztetik a Főiskola Alapító Okiratában foglalt célok megvalósítását. g.) Az elnök a felsőoktatási törvényben írtak szerint bírósági eljárást kezdeményezhet, ha a Főiskola a jelen SZMSZ 7. § 3. j.), 4. a.)-e.) pontjaiban írtak szerinti felhívásban foglaltaknak nem tesz eleget. Szervezeti és Működési Szabályzata 35/12


h.) A fenntartói irányítás nem sértheti a Főiskola törvényben biztosított önállóságát, döntési hatásköreit. A Főiskola Szenátusának döntése alapján a rektor az Ftv-ben meghatározott esetekben bírósági eljárást kezdeményezhet. A rektor 8. § 1. A rektor vezeti és képviseli a Főiskolát, e jogkörében eljár mindazon ügyekben, amelyeket jogszabály, az Alapító Okirat, az SZMSZ, vagy egyéb szabályzat illetve Utasítás nem utal más személy vagy testület hatáskörébe. 2. A rektor kinevezését - a Szenátus előzetes véleményezése alapján – az elnök a nemzeti erőforrás miniszter útján kezdeményezi a miniszterelnöknél. A rektor kinevezése háromöt évre szólhat, és a Szenátus előzetes véleményének kikérését követően korlátlan alkalommal meghosszabbítható. Nyilvános vagy zártkörű pályázat kiírására kizárólag abban az esetben van szükség, ha az elnök előterjesztése alapján a Szenátus pályázat kiírását rendeli el. Pályázat kiírása esetén a pályázatokat a kiírásban meghatározott szempontok alapján a Szenátus rangsorolja. 3. rektori megbízást az kaphat, aki legalább 10 éves felsőoktatási és vezetési gyakorlattal, szervezési és gazdálkodási ismeretekkel rendelkezik, a Főiskolával teljes munkaidőre szóló munkaviszonyban áll, illetve vele a Főiskola ilyen munkaviszonyt létesít. A rektori megbízáshoz egyetemi tanári, főiskolai tanári, egyetemi docensi, tudományos tanácsadói, kutatóprofesszori illetve tudományos főmunkatársi munkakörben történő alkalmazás szükséges. 4. A rektor az intézmény törvényes képviselője, munkáltatója a Főiskola elnöke. A rektor felelős a Főiskola szakszerű és törvényes működéséért, az Alapító Okiratban meghatározott tevékenységek jogszabályokban meghatározottaknak megfelelő ellátásáért, az egészséges és biztonságos munkafeltételek, oktatási és kutatási feltételek megteremtéséért. 5. A rektor feladat- és hatáskörébe tartozik: a.) a Főiskola hazai és nemzetközi kapcsolatainak irányítása; b.) a Főiskola oktatási, képzési, a tudományos-kutatási és pályázati tevékenységének felügyelete; c.) a munkáltatói jogkör gyakorlása a foglalkoztatási terv keretei között, a foglalkoztatási követelményrendszerben meghatározottak alapján; d.) a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének felügyelete, azok teljességének és hitelességének biztosítása; e.) az intézmény gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményének érvényesítése; a szakképzettséget és végzettséget tanúsító oklevél kiadása; f.) a Szenátus döntéseinek előkészítése és határozatainak végrehajtása; g.) a vezető jogtanácsos munkájának irányítása és felügyelete; h.) javaslattétel az elnöknek egyetemi tanári és főiskolai tanári kinevezés, illetve felmentés kezdeményezésére; Szervezeti és Működési Szabályzata 35/13


i.) a Szenátus véleményének kikérését követően javaslattétel az elnöknek a rektorhelyettes(ek), a kancellár megbízására, illetve megbízásának visszavonására; j.) a Vezetői Értekezlet véleményének kikérését követően a főiskolai docensek, főiskolai adjunktusok és főiskolai tanársegédek kinevezése és felmentése; k.) a Szenátus véleményének kikérését követően – az elnökkel egyetértésben – az i.) pontban meghatározottakon kívüli magasabb vezetői és vezetői megbízások kiadása, és visszavonása; l.) továbbá mindazon hatáskörök gyakorlása, amelyeket jogszabály vagy Főiskolai Szabályzat a hatáskörébe utal. 6. A rektornak feladatai ellátása és hatáskörének gyakorlása során általános utasítási, illetve intézkedési joga van. Nem utasíthatja azonban sem a Szenátust, sem a Hallgatói Önkormányzatot vagy más érdekképviseleti szervezetet. 7. A jogszabályok és a Főiskola szabályzatai szerint a hallgatók által jogorvoslati kérelemmel támadott ügyekben, egyéni érdeksérelemre hivatkozással benyújtott kérelem esetén a rektor hoz döntést. 8. A rektor akadályoztatása esetén – az Ftv-ben, és az SZMSZ-ben rögzítettek figyelembe vételével – a rektorhelyettes, valamint a kancellár jár el. 9. A rektor a hatáskörébe tartozó ügyek ellátását – a 8. § 8. pontjában meghatározottakon túl – esetenként, tartósan, vagy állandó jelleggel a Főiskola más alkalmazottjára is írásban átruházhatja. Az átruházott hatáskört annak gyakorlója nem jogosult másra átruházni.

A rektorhelyettes 9.§ 1. A rektor tevékenységét a rektorhelyettes(ek) segíti(k). A rektorhelyettes(eke)t a Szenátus véleményének kikérését követően a rektor javaslata alapján az elnök három-öt évre bízza meg, mely megbízást a Szenátus véleményének kikérését követően, a rektor javaslata alapján az elnök hosszabbíthat meg. A megbízás visszavonására a Szenátus véleményének kikérését követően a rektor javaslata alapján az elnök jogosult. A rektorhelyettes(ek) felett az egyéb munkáltatói jogokat a rektor gyakorolja. rektorhelyettesi megbízáshoz pályázat kiírására nincs szükség. 2. rektorhelyettesi megbízást az kaphat, aki megfelel a rektori megbízás jelen Szabályzat 8. § 3. pontjában előírt követelményeknek és feltételeknek. 3. A rektor akadályoztatása esetén – figyelemmel az SZMSZ 8: § 8. pontjában foglaltakra – a rektor-helyettes jár el mindazon ügyekben, melyet jelen Szabályzat nem utal a kancellár hatáskörébe. 4. A rektorhelyettes feladata – több rektorhelyettes esetén az elnök által jóváhagyott munkamegosztás rendje szerint – a rektor irányítása mellett: a) felügyeli a Főiskola oktatási és kutatási alaptevékenységét, az egyes Intézetek szakmai (oktatási-, tudományos kutatási- és képzési) tevékenységét; Szervezeti és Működési Szabályzata 35/14


b) elkészíti az Intézményfejlesztési Tervre, a képzési programra, ezek módosítására vonatkozó előterjesztéseket, melyeket a Szenátus fogad el, és az elnök hagy jóvá; c) elkészíti az intézményi minőségfejlesztési program végrehajtására vonatkozó beszámolót; d) felügyeli a hazai és nemzetközi oktatási- és kutatási fejlesztési tárgyú pályázatok kiválasztását, koordinálja azok színvonalas elkészítését; e) felügyeli és koordinálja az intézetvezetők és a szakfelelősök tevékenységét; f) irányítja és felügyeli a Könyvtár és Médiatár működését; g) közreműködik a nemzetközi és hazai intézményközi kapcsolatok szervezésében és fenntartásában; h) közreműködik a hazai oktatás-felügyeleti és akkreditációs szervekkel történő kapcsolattartásban; i) a Minőségirányítási és Ellenőrzési Bizottság és az intézményi minőségügyi képviselő bevonásával, az intézetvezetőkkel együttműködve gondoskodik az Intézményfejlesztési Tervben és a képzési programokban meghatározottak alapján kialakított tantervek, tananyagok és egyéb oktatási programok, tematikák szakmai minősítéséről, folyamatos megfelelőségéről; j) a stratégiai irányelveknek megfelelően kezdeményezi és irányítja az oktatási anyagok folyamatos fejlesztését, a szükséges módosításokra vonatkozó javaslatok kidolgozását. Ezeket a rektor jóváhagyását követően az illetékes – az adott anyag oktatásáért felelős Intézet vezetőjével együttesen terjeszti a Szenátus elé. k) kezdeményezi, koordinálja és felügyeli az oktatással kapcsolatos főiskolai szabályzatok elkészítését, módosítását, fejlesztését, az azokra vonatkozó szenátusi előterjesztéseket; l) az SZMSZ és a mellékletét képező Foglalkoztatási Követelményrendszerben foglaltaknak megfelelően gondoskodik az oktatói és kutatói kinevezési és alkalmazási, kinevezésvisszavonási és alkalmazás megszüntetési javaslatok előkészítéséről; m) irányítja és felügyeli a kutatási igazgató tevékenységét; n) közreműködik a Szenátus határozatainak végrehajtásában, a végrehajtás ellenőrzésében; o) a Szenátus és a Vezetői Értekezlet tagjaként közreműködik a Főiskola irányításában és vezetésében; p) a Tankönyvbizottság vezetése. A kancellár 10. § 1. A kancellár a Főiskola gazdásági és pénzügyi, valamint az oktatásszervezéssel kapcsolatos igazgatási feladatait látja el. A kancellárt a Szenátus véleményének kikérését követően, a rektor javaslata alapján az elnök bízza meg 3-5 évre, és ugyanezen eljárás keretében az elnök jogosult a megbízás visszavonására is. A megbízatást a Szenátus véleményének kikérését követően a rektor javaslata alapján az elnök meghosszabbíthatja. Pályázat kiírására nincs szükség. 2. A rektor akadályoztatása esetén a Főiskola gazdálkodási ügyeiben, valamint a munkáltatói jogkör gyakorlásában – a Foglalkoztatási Követelményrendszerben meghatározott magasabb vezető, illetve vezető megbízatású alkalmazott tekintetében a megbízás, illetve annak visszavonása kivételével – a rektor helyettese. 3. A kancellár hatásköre és feladatai: Szervezeti és Működési Szabályzata 35/15


3.1.a Főiskola gazdasági és pénzügyi feladatainak ellátása során: a) részt vesz a Főiskola Intézményfejlesztési Tervének, és az annak részét képező Foglalkoztatási Tervnek a kimunkálásában, előkészítésében; b) elkészíti a Főiskola költségvetését, éves illetve éven túli kötelezettségvállalási tervét, végrehajtásának ütemtervét, vagyongazdálkodási tervét, éves beszámolóját, éves közhasznúsági jelentését, s ezeket az elfogadásra hatáskörrel rendelkező szerv elé terjeszti, c) gazdaságilag megalapozott javaslatot tesz a Vezetői Értekezlet számára gazdálkodó szervezet alapítására, abban részesedés megszerzésére, azzal, hogy ezekre csak az elnök jóváhagyásával kerülhet sor. A tárgyévet követő április 30-áig a rektorral együttműködve jelentést készít az elnök számára a Főiskola által alapított, vagy részvételével működő gazdálkodó szervezet működéséről, gazdálkodásáról, eredményéről; d) az elnök számára a rektorral együttműködve előterjesztést készít hitel felvételére, beruházás indítására, hosszú távú kötelezettségvállalásra, ingó vagy ingatlan vagyontárgy elidegenítésére vonatkozóan. A felsoroltakra vonatkozó szerződést az elnök jóváhagyása esetén az elnökkel együttesen ellenjegyzi; e) gondoskodik a számviteli-, adó- és egyéb jogszabályokban meghatározott könyvvezetési, nyilvántartási, beszámolási, bejelentési, bevallási, igazolás-kiadási stb. kötelezettségek előírásoknak megfelelő teljesítéséről, a Főiskola képviseletében eljár az adóhatóságnál, a számlavezető pénzintézeteknél; f) gondoskodik a Főiskola gazdálkodására vonatkozó belső szabályzatok elkészítéséről, azok folyamatos, naprakész állapotban tartásáról, az abban foglaltak betartatásáról, a végrehajtás ellenőrzéséről;. g) gondoskodik a Főiskolával munkaviszonyban és munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban lévő munkavállalók, illetve egyéb alkalmazottak részére a munkabér, illetve megbízási díj számfejtéséről, kifizetéséről, a szükséges munkaügyi és társadalombiztosítási nyilvántartások vezetéséről, az adatszolgáltatások teljesítéséről; h) utasítási jog illeti meg a Főiskola valamennyi dolgozójával szemben a gazdálkodást érintő kérdésekben. i) a rektor által átruházott hatáskörben – a rektort, rektorhelyettest és a magasabb vezető állású munkavállalókat, valamint az egyetemi- és főiskolai tanárokat kivéve - munkáltatói jogokat gyakorol, a munkaszerződések illetve a munkavégzésre irányuló egyéb szerződések (megbízás, vállalkozás stb.) megkötésénél és megszüntetésénél a Főiskola képviseletében eljár; j) figyelemmel kíséri a Főiskola pénzeszközei alakulását, likviditási helyzetét, befektetéseit, bankszámláit, gondosodik azok haszonnal való forgatásáról, kezeléséről, gondoskodik a kintlévőségek behajtásáról, a kötelezettségek határidőben való teljesítéséről; k) utalványozási jogot gyakorol a pénztár és az elszámolási számla pénzeszközei fölött; l) felügyeli, irányítja és szervezi a Gazdasági Hivatal (Főkönyvelő, Humánpolitikai referens, a Kontrolling munkatárs és a Jegyzetellátó), tevékenységét, m) felügyeli a Fenntartó munkatársai által a Főiskola részére szerződés alapján nyújtott üzemeltetési és egyéb szolgáltatások végrehajtását; n) a Szenátus és a Vezetői Értekezlet tagjaként részt vesz a Főiskola irányításában, vezetésében. 3.2. a Főiskola oktatásszervezéssel kapcsolatos általános igazgatási feladatai ellátása során: Szervezeti és Működési Szabályzata 35/16


a) felügyeli: - a főtitkár tevékenységét, - a Főiskola minőségfejlesztési és minőségellenőrzési rendszerét, a minőségügyi képviselő tevékenységét, - a vonatkozó jogszabályok és a főiskolai szabályzatok rendelkezései, a Szenátus, a Vezetői Értekezlet vagy a rektor határozatai, döntései szerint a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben döntési, intézkedési jog illeti meg, igazgatási és ügyviteli intézkedéseket ad ki, ellátja mindazon feladatokat, amelyeket a számára meghatároznak; - részt vesz az általa felügyelt tevékenységekre vonatkozó szabályozások elkészítésében és karbantartásában; - a Minőségirányítási és Ellenőrzési Bizottság munkájában annak tagjaként és titkáraként részt vesz; - igazgatási kérdésekben segíti a rektor, a rektorhelyettes(ek) munkáját. b) utasítási jog illeti meg a Főiskola valamennyi dolgozójával szemben az oktatásszervezést érintő kérdésekben.

A főtitkár 10/A § 1. A főtitkár a Főiskola oktatásszervezéssel kapcsolatos igazgatási feladatait látja el. A főtitkárt a Szenátus véleményének kikérését követően, a kancellár bízza meg és jogosult a megbízás visszavonására is, munkáját a kancellár irányításával látja el. Pályázat kiírására nincs szükség. 2. A kancellár akadályoztatása esetén oktatásszervezési kérdésekben – a munkáltatói jogkör gyakorlásának kivételével – a kancellár helyettese. 3. A főtitkár a Főiskola oktatásszervezéssel kapcsolatos általános igazgatási feladatai ellátása során: a. felügyeli a Főiskola oktatásszervezési, tanulmányi adminisztrációs, hallgatói ügyintézéssel, az ETR rendszer működtetésével és fejlesztésével, a nyilvántartások, kötelező intézményi adatszolgáltatások és a közzétételi illetve nyilvánosságra hozatali kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos tevékenységét, b. irányítja a Tanulmányi Osztály és a Rendszerigazgatóság tevékenységét; c. vezeti az Elnöki és Rektori Hivatalt illetve az oktatásszervezéssel és hallgatói ügyintézéssel kapcsolatos tevékenységet; d. a vonatkozó jogszabályok és a főiskolai szabályzatok rendelkezései, a Szenátus, a Vezetői Értekezlet, a rektor vagy a kancellár határozatai, döntései szerint a feladatés hatáskörébe tartozó ügyekben döntési, intézkedési jog illeti meg, igazgatási és ügyviteli intézkedéseket ad ki, ellátja mindazon feladatokat, amelyeket a számára meghatároznak; e. részt vesz i. az általa felügyelt tevékenységekre vonatkozó szabályozások elkészítésében és karbantartásában; ii. a Főiskola minőségfejlesztési és minőségellenőrzési rendszerének fejlesztésében, Szervezeti és Működési Szabályzata 35/17


f. g. h. i. j. k.

l.

betartatásában, segíti a minőségügyi képviselő tevékenységét, igazgatási kérdésekben segíti a rektor, a rektorhelyettes(ek) és a kancellár munkáját. a kancellár megbízása alapján képviseli a főiskolát egyes – különösen oktatási – hatóságok előtt. összehangolja a Főiskola belső igazgatási tevékenységét; irányítja a Főiskola szervezet-fejlesztési tevékenységét; irányítja és ellenőrzi a Főiskola központi iratkezelési és irattározási munkáját; segíti a rektor munkáját a határidős feladatok és kötelezettségek határidőre történő teljesítésében, illetőleg az ehhez szükséges előterjesztések és testületi döntések előkészítésében; részt vesz a Főiskola Szabályzatainak kidolgozásában, módosításában, ellenőrzi azok jogszabályi megfelelését, konzisztenciáját, harmonizációját. A Vezetői Értekezlet 11. §

1. A Vezetői Értekezlet a Főiskola működésének operatív irányítása során segíti a rektor munkáját, a jelen SZMSZ-ben és a Főiskola egyéb Szabályzataiban, valamint működési rendjében meghatározottak szerint a Szenátus által átruházott és önálló hatáskörében döntési és véleményezési jogköröket gyakorol. 2. A Vezetői Értekezlet a Szenátus által átruházott hatáskörében: 2.1. dönt: a) bel- illetve külföldi oktatási, tudományos, közművelődési, kutatási stb. intézményekkel megkötendő, intézményi szintű együttműködési megállapodás megkötéséről, módosításáról, megszüntetéséről; b) főiskolai kitüntetés, vagy kitüntető cím alapításáról és adományozásáról, és felterjesztés megerősítéséről állami, miniszteri, önkormányzati és egyéb kitüntetésekre; c) dönthet minden olyan, a Főiskola folyamatos működtetését érintő, és testületi döntést igénylő kérdésről, mely a jogszabályokban vagy a jelen Szabályzatban meghatározottak alapján nem tartozik a Szenátus vagy más testületi szerv kizárólagos és átruházhatatlan hatáskörébe, ennek során meghatározza az adott feladatot, végrehajtásának határidejét, és a végrehajtásért felelős(öke)t, és figyelemmel kíséri a feladatok végrehajtását, azok végrehajtásának eredményességét. 2.2. véleményezi: a.) a főiskolai docensi, adjunktusi, tanársegédi, és a Szenátus hatáskörébe nem tartozó egyéb munkakörben történő alkalmazásra, illetve alkalmazás megszüntetésére irányuló javaslatokat; b.) a Szenátus hatáskörébe utalt javaslatokat, előterjesztéseket. 3. A Vezetői Értekezlet szavazati jogú állandó tagjai: a rektor, a rektorhelyettes (ek), a kancellár, a főtitkár, az egyes Intézetek vezetői, az Idegennyelvi Lektorátus vezetője, a Rendszerigazgató, a Tanulmányi Osztály vezetője és a vezető jogtanácsos. Tanácskozási jogú állandó meghívott az elnök. Az értekezlet ülésére a napirendtől függően az érintett Szervezeti és Működési Szabályzata 35/18


szervezeti egységek, testületek, bizottságok vezetői illetve képviselői is meghívást kaphatnak. 4. A Vezetői Értekezlet működési rendjét a rektor előterjesztése alapján maga állapítja meg, azzal, hogy a Főiskola operatív irányítását, tevékenységének szabályozását, bel- és külkapcsolatait, gazdálkodását, és a foglalkoztatást érintő kérdésekben eltérő szabály hiányában egyszerű többséggel határoz. Szavazategyenlőség esetén a rektor szavazata dönt. A Fenntartó jóváhagyásához illetve egyetértéséhez kötött kérdésekben a döntés kizárólag a Fenntartót képviselő elnök jóváhagyásával illetve egyetértésével lép érvénybe. 5. A Vezetői Értekezlet munkájának előkészítésével és működésének adminisztrációjával kapcsolatos teendőket a vezető jogtanácsos látja el. 6. A Vezetői Értekezlet látja el a felsőoktatási törvény 27. § (12) bekezdésében meghatározott esélyegyenlőségi bizottsági feladatokat. IV. OKTATÁSI ÉS TUDOMÁNYOS KUTATÁSI SZERVEZETI EGYSÉGEK Az Intézetek 12. § 1. A Főiskola önálló oktatási és kutatási szervezeti egységei a Főiskola képzési területeinek megfelelően kialakított Intézetek. 2. A Főiskolán az alábbi Intézetek működnek: - Gazdaság- és Vezetéstudományi Intézet; - Kommunikáció- és Művelődéstudományi Intézet; - Nemzetközi és Politikai Tanulmányok Intézete. Az intézeti tanszékek 13. § 1. Az Intézeteken belül az intézetvezető javaslata alapján a Szenátus az egyes összefüggő tantárgyak, tantárgycsoportok, modulok oktatásának megszervezésére önálló szervezeti alanyisággal és költségvetéssel nem rendelkező intézeti tanszékeket hozhat létre, egyben megválasztja azok vezetőit. A Szenátus dönt az intézeti tanszékek megszüntetéséről, összevonásáról, szétválásáról, átalakulásáról is. 2. a Gazdaság- és Vezetéstudományi Intézet keretein belül működő intézeti tanszékek: - Közgazdaságtudományi Tanszék; - Módszertani és Informatikai Tanszék; - Munkatudományi Tanszék; - Pszichológiai Tanszék; - Vezetéstudományi Tanszék.



3. a Kommunikáció- és Művelődéstudományi Intézet keretein belül működő intézeti tanszékek: - Filmtudományi Tanszék, - Filozófiai és Vallástudományi Tanszék; - Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék; - Művelődéstudományi és Andragógia Tanszék; - Nyelvtudományi Tanszék, - Szociológia Tanszék. 4. a Nemzetközi és Politikai Tanulmányok Intézete keretein belül működő intézeti tanszékek: - EU-Tanulmányok Tanszék; - Jogtudományi Tanszék; - Nemzetközi Tanulmányok Tanszék; - Politikatudományi Tanszék; - Történelem- és Földrajztudományi Tanszék. Egyéb oktatási és kutatási egységek 14. § 1) A Főiskola oktatási tevékenységében a rektor előterjesztése alapján, a Szenátus által meghatározottak szerint speciális oktatási vagy kutatási feladatok ellátását végző, intézeti keretekbe nem tartozó egységek (pl. testnevelési csoport, kutatócsoport) közreműködhetnek. 2) A Főiskola kutatóközpontjai a rektor közvetlen felügyelete alatt a Főiskola oktatóiból és kutatóiból létrehozott, önálló szervezeti egységek, amelyek a Szenátus által jóváhagyott éves kutatási terv alapján működnek: a) A Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatási terve és költségvetésének keretei között összehangolja, irányítja, szervezi, nyilvántartja a Főiskola oktatóinak és kutatóinak tudományterülethez tartozó kutatási tevékenységét, önálló kutatási projekteket indít és folytat, külső megbízók részére kutatási tevékenységet végez, javaslatot tesz a kutatási eredmények publikálására, közreműködik annak előkészítésében, az intézményen kívüli kutatási pályázatokon történő részvételt koordinálja. A Társadalomtudományi Kutatóközpont vezetőjének megbízására az intézetvezető-helyettes megbízására vonatkozó szabályok az irányadók. b) Geopolitikai Kutatóközpont: Kiemelt feladata hazánk új jövőbeli geopolitikai stratégiájának megalapozása, széleskörűen együttműködve a hazai tudományos intézményekkel és kormányzati szervekkel. Legfontosabb célkitűzése Magyarország jelenlegi és jövőbeli szerepkörének erősítése a most formálódó többpólusú világpolitikai és világgazdasági rendszerben. Konferenciák és tudományos szemináriumok rendezésével a világpolitika eseményeinek geopolitikai áttekintését teszi hozzáférhetővé mind a szakmai, mind a közönség számára. c) Blue Ribbon Research Center: Az Európai Unióval foglalkozó kutatások egyik legújabb területe különös figyelmet szentel a többszintű kormányzás és a kohéziós politikában kialakuló paradigmaváltás viszonyrendszerének, ehhez igazodva a “Kék Szervezeti és Működési Szabályzata 35/20


d)

e)

f)

g)

h)

Szalag” kutatási program azt a célt tűzte ki maga elé, hogy az Európai Duna Stratégia széleskörű megvalósításának bázisán feltárja a többszintű kormányzás különböző formáit, egyúttal felhívja a figyelmet az EU újkeletű makroregionális stratégiáiban megfogalmazott legfontosabb társadalmi-gazdasági és környezetvédelmi kihívásokra. „Vallás, társadalom, politika" Kutatóközpont: Alapvető céljai: a vallástudomány rendkívül széles és szerteágazó spektrumából a megnevezésben szereplő fogalmakkal jelzett összefüggésekre irányítani a figyelmet; lehetőséget teremteni az e témakörökben folytatott oktató és kutatómunka tartalmasabbá, átgondoltabbá, hatékonyabbá tételéhez; bekapcsolódni az e körben országos szinten folyó gondolkodásba, politikaformálásba; aktuálissá, élővé tenni a különböző műhelyek és a főiskolán folyó munka kapcsolatát; műhelyt teremteni a főiskolán az e körbe folyó tevékenység számára, lehetővé tenni, hogy ebbe más területekről, intézményekből is bekapcsolódhassanak. Média- és Kultúratudományi Kutatóközpont: Tagjai között etnográfus, politológus, történész, jogász, irodalmár és szociológus, továbbá média- és kommunikációkutató egyaránt található. A központ nyitott, műhelyjellegű, ezzel is szeretnénk további külső kutatókat, előadókat megnyerni. Célja a problémák, jelenségek, versengő narratívák stb. megértése. A központ célja az is, hogy folyamatos és „órán kívüli” kutatási lehetőséget biztosítson a hallgatóknak. Ők a hivatásos kutatókkal-oktatókkal olyan közös kutatási projektekben vehetnek részt, amelyekben a médiaszövegek elemzése, az archív anyagok használata, a résztvevő megfigyelés, az interjúkészítés és az oral history módszerét alkalmazhatják. Jelenkutató csoport: A csoport fő profilja a választáskutatás, aktív hallgatói részvétellel. Feladatának tekinti továbbá a nemzetközi választási modellek elemzését és összehasonlítását. Az eredmények közzétételét rendszeres workshopok és műhelykonferenciák erősítik. Geroedukációs Kutatóközpont: Az idősek helyzetével, problémáival foglalkozó tudományos műhely, melynek aktualitását a társadalom idősödése adta. Az idősebb nemzedék kapcsán nemcsak egészségügyi, hanem mentális állapotuk is fontos a munkaerőpiacon maradás érdekében, de lendületet kell kapniuk arra is, hogy átképezzék magukat új állásokra, korszerű ismeretekre. A kutatóközpont ezekben a témákban szervez konferenciákat, kerekasztal-beszélgetéseket, vitákat, könyvbemutatókat. ZSKF Vietnami Kulturális és Kutató Központ: A Központ célja a vietnami és magyar kulturális örökség feltárása, feldolgozása lehetőségeinek megteremtése kutatások, tanfolyamok, kulturális foglalkozások, bemutatók, kiállítások, összejövetelek rendszeres szervezésével, rendezésével, valamint a vietnami és magyar kulturális és felsőfokú oktatási kapcsolatok fejlődésének elősegítése, élénkítése, országaink kultúrájának kölcsönös bemutatása, megismertetése. A vietnami történelem, irodalom, művészeti ágak tanulmányozásával és oktatásával, kulturális és művészeti rendezvények rendszeres szervezésével hozzájárulni a hallgatók képzéséhez, a vietnami–magyar kapcsolatok fejlesztéséhez.

3. A Főiskolán a hallgatók idegen nyelv – ideértve a magyar, mint idege nyelv – oktatását valamint egyes a Vezetői Értekezlet által meghatározott oktatási feladatokat, továbbá a nyelvvizsgáztatási feladatokat az Idegennyelvi Lektorátus végzi.



Az intézetvezetők és az intézetvezető-helyettesek 15. § 1. Az Intézetben folyó oktató és tudományos munkát az intézetvezető irányítja. Az intézetvezető munkáját az intézetvezető-helyettes segíti, aki az intézetvezető által meghatározott feladatokat látja el, illetve az intézetvezetőt annak akadályoztatása esetén helyettesíti. 2. Az intézetvezetőt és helyettesét a Szenátus véleményének kikérését követően, az elnök egyetértésével a rektor 3-5 évig terjedő határozott időre nevezi ki. Megbízás kizárólag olyan oktatónak vagy kutatónak adható, aki egyetemi tanárként, egyetemi docensként, illetve főiskolai tanárként – intézetvezető-helyettes esetén legalább főiskolai docensként első főállású, teljes munkaidős munkaviszonyban áll a Főiskolán, tudományos fokozattal, és legalább 5 éves, felsőoktatási intézményben oktatói illetve kutatói munkakörben eltöltött tapasztalattal rendelkezik. A megbízás az ismertetett rend szerint több egymást követő alkalommal is meghosszabbítható, illetve lejárta előtt visszavonható. A megbízáshoz illetve annak meghosszabbításához kizárólag akkor van szükség pályázat kiírására, ha a rektor javaslata alapján a Szenátus így dönt, egyben meghatározza a pályázat részletes feltételeit. 3. Az intézetvezető feladat- és hatásköre: a) képviseli az Intézetet a főiskolai testületek és a rektor előtt, továbbá - hatáskörének keretein belül – a főiskolán kívüli szerveknél; b) véleményt nyilvánít, és javaslataival döntéseket kezdeményez az Intézetet érintő, hatáskörét meghaladó kérdésekben; c) megszervezi az Intézetben folyó oktató és tudományos kutatási tevékenységet; d) az előírások szerint előkészíti és a döntésre jogosult testület, illetve személy elé terjeszti az oktatók, kutatók, egyéb munkakörben az Intézet keretében foglalkoztatni kívánt személyek alkalmazására, illetve alkalmazásuk megszüntetésére vonatkozó javaslatokat; e) irányítja és ellenőrzi az Intézet oktatóinak, kutatóinak és egyéb beosztásban lévő alkalmazottainak munkáját; f) dönt a jogszabályokban, illetve a Főiskolai szabályzatokban meghatározottak szerint az Intézet oktató és tudományos kutató munkájával kapcsolatos kérdésekben; g) gondoskodik a tudományos diákkörök tevékenységéhez szükséges szakmai feltételek megteremtéséről, bevonja a hallgatókat a tudományos munkába, elméleti és gyakorlati útmutatást ad tudományos munkájukhoz; h) elkészíti az Intézet munkatervét, gondoskodik az Intézet munkájára vonatkozó beszámoló elkészítéséről, azok Vezetői Értekezlet elé terjesztéséről; i) irányítja és felügyeli a szakfelelősök munkáját, részt vesz a folyamatos tananyagfejlesztési munkákban, a Főiskola minőségbiztosítási tevékenységében; j) ellátja a jogszabályokban, szabályzatokban, vagy utasításokban az oktatási egység vezetője részére kijelölt feladatokat. 4. Az Intézet vezetői, oktatói, kutatói, adminisztratív és egyéb beosztásban lévő munkatársai szemeszterenként, a rektor utasításában meghatározottak szerinti intézeti értekezleteken tekintik át az Intézet szervezetét, aktuális feladatait, működési rendjét, értékelik az Intézetben folyó szakmai munkát, megfogalmazzák a Főiskola vezetése számára Szervezeti és Működési Szabályzata 35/22


javaslataikat, melyeket az intézetvezető terjeszt a döntésre jogosult személy vagy testület elé. A szakfelelősök 16. § 1. A Főiskola Vezetői Értekezlete által az intézetvezetők javaslata és a rektor előterjesztése alapján a szakon oktató vezető oktatók közül megválasztott szakfelelősök felelnek a hozzájuk tartozó szakok akkreditációjáért, előkészítik a szakmai anyagokat, elkészítik a szak önértékelését. A szakfelelősök felelnek a szakok minőségi követelményeinek folyamatos betartásáért. 2. A szakfelelősök feladat- és hatásköre: a) felelnek a képzési és kimeneti követelményekhez igazodó óra-, és vizsgatervek meghatározásáért, a tanterv kidolgozásáért, javaslatokat tesznek a módosításokra; b) véleményezik a szakok tantárgyi tematikáit, gondoskodnak azok összehangolásáról; c) ellenőrzik a pontos minőségi szakmai munkavégzést (órák, konzultációk, vizsgák megtartása), valamint a főiskolai óra és vizsgaterhelést a képzés minden szintjén; d) ellenőrzik a képzéssel összefüggő adminisztrációt (vizsgajegyzőkönyvek, leckekönyvek aláírása, zárthelyi dolgozatok, hallgatói munkák megőrzése, nyilvántartása stb.). e) felügyelik az órarend kidolgozását és engedélyezik az indokolt órarendváltozást; f) a tanszékvezetőkkel egyeztetve javaslatot tesznek a továbbtanuló oktatók támogatására és a külföldi tanulmányutakra; g) figyelemmel kísérik a szakokhoz kapcsolódó tudományos diákköri tevékenységet; h) segítik az intézményi koordinátor munkáját az oktatói és hallgatói mobilitás ügyében. A kutatási igazgató 17. § 1. A kutatási igazgatót a Szenátus véleményének kikérését követően, az elnök egyetértésével a rektor bízza meg 1-5 évig terjedő, években meghatározott időszakra. kutatási igazgató kizárólag legalább 5 éves felsőoktatási és/vagy kutatási szakmai gyakorlattal rendelkező, minősített oktató ill. kutató lehet, aki a Főiskolával első főállású teljes munkaidős munkaviszonyban áll. A megbízás az ismertetett rend szerint több egymást követő alkalommal is meghosszabbítható, illetve lejárta előtt visszavonható. A megbízáshoz illetve annak meghosszabbításához kizárólag akkor van szükség pályázat kiírására, ha a rektor javaslata alapján a Szenátus így dönt, egyben meghatározza a pályázat részletes feltételeit. 2. A kutatási igazgató tevékenységét a rektorhelyettes felügyeli. A kutatási igazgató feladat és hatásköre: a) a Tudományos Tanács tagjaként közreműködik az intézményi kutatás-fejlesztésiinnovációs stratégia, az intézményi kutatási program és az ezekre vonatkozó beszámoló Szervezeti és Működési Szabályzata 35/23


kidolgozásában és végrehajtásában; b) az intézetvezetőkkel együttműködve felügyeli és nyilvántartja az egyes Intézetekben folyó egyéni és csoportos kutatásokat, kutatói műhelyeket, az oktatók egyéni kutatási terveit, és a kutatásokra vonatkozó beszámolók elkészítését; c) gondoskodik az oktatók és kutatók publikációs tevékenységének és jegyzékeinek nyilvántartásáról, azok aktualizálásáról; d) felel a Főiskola keretein belül folyó kutatási eredmények rendszeres, főiskolai vagy intézeti szintű megjelentetéséért (pl. évkönyv vagy periodika stb.), szervezi a kiadványok megjelentetését; e) a kancellárral, az intézetvezetőkkel, a szerzőkkel és a Főiskola szerződéses partnereként közreműködő kiadóval együttműködve felügyeli és szervezi a tankönyvek, szöveggyűjtemények, jegyzetek, oktatási segédanyagok megrendelésével, elkészítésével, kiadásával kapcsolatos tevékenységet; f) felel a Főiskola hazai és nemzetközi részvétellel szervezett tudományos konferenciáinak szakmai előkészítéséért; g) a kijelölt TDK-felelős oktatókkal együttműködve irányítja és segíti a hallgatók tudományos munkáját. A minőségügyi képviselő 18. § 1. A minőségügyi képviselő felel a Főiskola minőségirányítási politikájának és stratégiájának megfelelően az ISO szabvány követelményeinek megfelelő minőségirányítási rendszer kialakításáért, valamint a rendszer működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásáért annak érdekében, hogy az Főiskola termékei, szolgáltatásai a hallgatók és az intézmény partnerei mindenkori minőségi követelményeit kielégítsék. Tevékenységét a kancellár felügyeli. A minőségügyi képviselőt a Szenátus véleményének kikérését követően, az elnök egyetértésével a rektor nevezi ki, munkáltatója a rektor. Megbízása visszavonása ugyanilyen eljárással történhet. Megbízása legfeljebb öt évre szólhat, amely több alkalommal meghosszabbítható. Pályázat kiírása nem szükséges. 2. A minőségügyi képviselő feladatai: a) az ISO 9001:2008 szabvánnyal kapcsolatos minőségügyi kérdésekben ellátja a Főiskola képviseletét, b) a Főiskola minőségpolitikájában meghatározott minőségügyi célok eléréséhez az ISO 9001:2008 szabvány előírásának érvényesítése, c) azoknak a folyamatleírásoknak, munkautasításoknak, bizonylatoknak a meghatározása, amelyek szükségesek az előírt minőségi követelményeknek megfelelő termék és szolgáltatás gazdaságos biztosításához, d) irányítja, értékeli a dokumentumokon végrehajtott változtatásokat abból a szempontból, hogy azok kielégítik-e az ISO-szabvány követelményeit, e) megszervezi a vezetőségi átvizsgálásokat és az ott elhatározott intézkedések végrehajtását ellenőrzi, f) a belső felülvizsgálati program biztosítása, a felülvizsgálatok elvégeztetése, az auditorok munkájának koordinálása, g) a minőségügyi oktatások megszervezése (új belépők, ismétlődő oktatások), Szervezeti és Működési Szabályzata 35/24


h) a vállalkozási és megbízási szerződések véleményezése a minőségi követelmények teljesíthetősége szempontjából. V. A FŐISKOLA OKTATÓI, KUTATÓI Oktatók 19. § 1. A főiskolán az alábbi oktatói munkakörök létesíthetők: a) tanársegéd (gyakornok); b) adjunktus; c) főiskolai illetve egyetemi docens; d) főiskolai illetve egyetemi tanár. 2. Az oktatókkal szemben támasztott alkalmassági, előmeneteli és teljesítménykövetelményeket, és azok nem teljesítésének lehetséges jogkövetkezményeit a jelen Szabályzat 1. sz. melléklete, a Foglalkoztatási követelményrendszer szabályozza, azzal, hogy az egy évnél hosszabb időre szóló egyetemi és főiskolai docensi, egyetemi és főiskolai tanári munkakörök betöltésére sem kötelező nyilvános pályázat kiírása. Ha pályázat kiírására kerül sor, annak részletes feltételeit a Ftv-ben foglaltak alapján a Foglalkoztatási követelményrendszer határozza meg. 3. Az oktatói munkakörben foglalkoztatottat megilleti az a jog, hogy a) emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék; b) a képzési program keretei között a képesítési és kimeneti követelményekben, a tantervi előírásokban foglaltak alapján meghatározza az oktatott tananyagot, részt vegyen annak fejlesztésében, megválassza az általa alkalmazott oktatási és képzési módszereket, a szervezeti egységekben kialakított munkamegosztásnak megfelelően; c) a Főiskola működésével összefüggésben javaslattal éljen, s arra a megkereséstől számított harminc napon belül érdemi választ kapjon; d) a felsőoktatási törvényben és a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározottak szerint részt vegyen a Főiskola testületeinek megválasztásában, továbbá megválasztása esetén a testület munkájában; e) az oktatási jogok miniszteri biztosához forduljon; f) igénybe vegye az Oktatásügyi Közvetítői Szolgálatot; g) világnézete és értékrendje szerint végezze oktatói munkáját, anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítené, vagy késztetné a hallgatót; h) a Főiskola tanrendjében meghatározottak szerint megválassza a hallgatókat, továbbá irányítsa és értékelje a hallgató munkáját; i) hozzájusson a munkavégzéséhez szükséges ismeretekhez; j) szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa, részt vegyen pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában; k) tudományos, illetve művészeti célú pályázatot nyújtson be; l) a munkaköri feladataiból származó tudományos kutatási feladatai mellett a maga választotta tudományos témában végezzen kutatótevékenységet; m) tudományos kutatási, illetőleg művészeti eredményeit közzétegye; Szervezeti és Működési Szabályzata 35/25


n) a jogszabályokban meghatározott kedvezményes közművelődési lehetőségeket, és egyéb kedvezményeket, támogatásokat igénybe vehesse. 4. Az oktató kötelessége, hogy a) részt vegyen az intézmény oktatói munkájában, a foglalkozások vezetésében, a vizsgáztatásban, az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse; b) tudományos kutatási tevékenységet végezzen; c) oktató tevékenysége során figyelembe vegye a hallgató egyéni képességét, tehetségét, fogyatékosságát; d) a hallgatókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, kérdéseikre érdemi választ adjon; e) a hallgató emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa; f) részt vegyen a Főiskolai közéletben, ellássa a választás által elnyert intézményi tisztséget; g) a minősített oktató részt vegyen az oktatói utánpótlás képzésében; h) az intézményen belül és azon kívül hozzájáruljon a Főiskola jó hírnevének kialakításához, megőrzéséhez és növeléséhez. 5. A Főiskola oktatóinak tanácskozó testülete a félévenként legalább egyszer ülésező oktatói értekezlet. Az értekezlet évente legalább egy alkalommal – a rektor beszámolója alapján – megvitatja a Főiskola egész tevékenységét és a következő időszak fontosabb feladatait. Az értekezleten a Főiskola oktatói mellett részt vesznek: az elnök, a Felügyelő Bizottság tagjai, a Minőségfejlesztési és Minőségbiztosítási Bizottság tagjai, a illetve a hivatali, szolgáltatási szervezeteinek vezetői, meghívott munkatársai. A kutatók 20. § 1. Tudományos kutatói munkakörben kell foglalkoztatni azt, aki a munkaszerződésében meghatározottak alapján a teljes munkaidejének legalább kilencven százalékát a Főiskola tudományos tevékenységének ellátására fordítja, továbbá munkakörébe tartozó feladatként részt vesz a Főiskola oktatással összefüggő tevékenységében is. 2. A felsőoktatási intézményben létesíthető kutatói munkakörök a következők: a) tudományos segédmunkatárs, b) tudományos munkatárs, c) tudományos főmunkatárs, d) tudományos tanácsadó, e) kutatóprofesszor. 3. A Kormány határozza meg a kutatói munkakörök betöltésének feltételeit, ennek keretei között különösen az egyes munkakörök létesítésének feltételeit és a juttatásokat. 4. A Kutatók jogaira és kötelezettségeire a jogszabályokban írtak alapján az oktatók jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályok értelemszerűen irányadók.



A tanári munkakörben foglalkoztatottak 21. § 1. Tanári (így különösen: nyelvtanár, testnevelő tanár, gyakorlati tanár stb.) munkakörben az foglalkoztatható, aki felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik. 2. A tanári foglalkoztatás részletes szabályait a Foglalkoztatási követelményrendszer tartalmazza. 3. A tanárok jogaira és kötelezettségeire a jogszabályokban írtak alapján az oktatók jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályok értelemszerűen irányadók. VI.

FŐISKOLAI HIVATALOK, FUNKCIONÁLIS ÉS SZOLGÁLTATÓ EGYSÉGEK 22. §

1. A Főiskola hivatali, igazgatási, szervezési és részben szolgáltató feladatot ellátó egységei: a) Elnöki és Rektori Hivatal, b) Rendszerigazgatóság, c) Tanulmányi Osztály, d) Könyvtár és Médiatár, e)Tanácsadó, Közkapcsolati és Alumni Centrum, f) PR és Marketing Centrum. g) Gazdasági Hivatal 3. A főtitkár felügyelete alá tartozó, az oktatástechnikai feltételek és informatikai rendszer működtetésével kapcsolatos feladatokat ellátó, és külső megbízások ellátására is alkalmas szervezeti egység: a) Tanulmányi Osztály; b) Rendszerigazgatóság. A kancellár felügyeli továbbá a Fenntartó munkatársai által a Főiskola részére szerződés alapján nyújtott üzemeltetési és egyéb szolgáltatások végrehajtását. Az Elnöki és Rektori Hivatal 23. § 1. Az Elnöki és Rektori Hivatal a Főiskola jogi, igazgatási, szervezet-fejlesztési, koordinációs, valamint az elnök és a rektor titkársági feladatait látja el. 2. A vezető jogtanácsost a Szenátus véleményének kikérését követően, a rektor bízza meg és jogosult a megbízás visszavonására is, munkáját a rektor irányításával látja el. Pályázat kiírására nincs szükség. 3. A vezető jogtanácsos a)

ellátja a Főiskola jogi képviseletét, s eljár a Főiskola nevében a bíróságok, illetve hatóságok előtt folyamatban lévő és a Főiskolát érintő ügyekben; Szervezeti és Működési Szabályzata 35/27


b) c)

d) e)

előkészíti a Főiskola működésével kapcsolatos szerződéseket; ellátja a Szenátus titkárának feladatait: gondoskodik az ülések előkészítéséről, azok napirendjét tartalmazó Meghívók, és a napirendi előterjesztések dokumentumainak szétosztásáról, elkészíti az ülések jegyzőkönyveit és emlékeztetőit, nyilvántartja a meghozott határozatokat és gondoskodik azok közzétételéről; előkészíti a Vezetői Értekezlet üléseit, és ellátja a döntések dokumentálásával és kihirdetésével kapcsolatos feladatokat; részt vesz a Főiskola Szabályzatainak kidolgozásában, módosításában, ellenőrzi azok jogszabályi megfelelését, konzisztenciáját, harmonizációját. 24. §

1. Az Elnöki és Rektori Hivatal oktatásszervezéssel és hallgatói ügyintézéssel kapcsolatos feladatai: a) az oktatókkal történt előzetes egyeztetés alapján gondoskodik a törvényben előírt és a Főiskola vezetése által meghatározott határidőre a tanév időbeosztására, a szorgalmi és vizsgaidőszakra, az egyes szakok oktatásának rendjére, a tantárgyak felelőseire és előadóira vonatkozó, a Tanulmányi és Vizsgaszabályzattal egyező óra- és vizsgarend elkészítéséről; b) a szakfelelősökkel együtt ellenőrzi az órarend szerinti tanórák és a vizsgarend szerinti vizsgák és számonkérések megtartását; c) oktatónkénti bontásban havi kimutatást készít az elmaradt órákról; d) elkészíti és folyamatosan karbantartja a helyettesítési rendet, gondoskodik az elmaradt órák pótlásáról, illetve a helyettesítésről; e) elkészíti és folyamatosan karbantartja a hétvégi oktatások ügyeleti rendjét; f) az intézetvezetőkkel együttműködve előterjesztést készít a Vezetői Értekezlet számára a szigorlati és záróvizsga bizottságok összetételéről, a javasolt bizottsági elnökök személyéről; g) gondoskodik az oktatók és kutatók előírásoknak megfelelő személyi dokumentációjának begyűjtéséről és nyilvántartásáról; h) gondoskodik az oktatók megbízási szerződéseinek, és a tankönyvekre, jegyzetekre vonatkozó felhasználói-kiadói szerződések megkötéséről, módosításáról, nyilvántartásáról; h) nyilvántartja az oktatói követelmények teljesítését, vezeti az oktatói óranyilvántartásokat és ezekről havi összesítést készít ; i) külső és belső adatszolgáltatási kötelezettségeit maradéktalanul és határidőre köteles teljesíteni; j) a Tanulmányi Osztállyal együttműködve feladata a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban és a törvényi előírásokban foglaltak maradéktalan betartása és betartatása k) a hallgatói tájékoztatás intézése; l) a beiratkozás, a hallgatói szerződések megkötésének irányítása, szervezése, a gólyák fogadásának szervezése, közreműködés a Gólya-tábor megszervezésében;. m) közreműködés a hallgatói követelményrendszer és a részét képező szabályzatok szakmai előkészítésében, karbantartásában és a szabályzatokban foglaltak betartásában; n) a szabályzatokban foglaltak szerint a hallgatók által benyújtott kérelmek, észrevételek, panaszok elintézése, elbírálása, illetve a döntésre jogosult testület vagy vezető elé terjesztése, a meghozott döntések, és határozatok hallgatókkal történő közlése; Szervezeti és Működési Szabályzata 35/28


o) a hallgatók folyamatos tájékoztatása az oktatás rendjéről, a vizsgarendről, a hallgatók jogairól, kötelezettségeiről, az ügyintézés rendjéről, a hallgatókat érintő egyéb fontos kérdésekről. 2. A főtitkár az Elnöki és Rektori Hivatal munkatársaiból munkacsoportokat hoz létre az Ügyfélszolgálat és az Oktatásszervezés működtetésére. A Tanulmányi Osztály 25. § 1. 1. A Tanulmányi Osztály vezetőjét a Szenátus véleményének kikérését követően, a kancellár bízza meg és jogosult a megbízás visszavonására is. Pályázat kiírására nincs szükség. Munkáját a főtitkár irányításával és felügyeletével végzi. Az osztályvezető irányítja és szervezi a tanulmányi előadók munkáját 2. A Tanulmányi Osztály feladata: a) a hallgatói nyilvántartás, a tanügyigazgatással, illetve a tanügyi adminisztrációval kapcsolatos ügyek intézése; b) a beiratkozás, irányítása, szervezése, a gólyák fogadásának szervezése, közreműködés a Gólya-tábor megszervezésében; c) közreműködés a hallgatói követelményrendszer és a részét képező szabályzatok szakmai előkészítésében, karbantartásában és a szabályzatokban foglaltak betartásában; d) a hallgatói jogviszony keletkezését, fennállását, megszűnését igazoló okmányok elkészítése, ezekről nyilvántartások vezetése; e) a jogszabályokban és a szabályzatokban előírt, papíralapú és elektronikus adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése; A Könyvtár és Médiatár 26. § 1. A Könyvtár és Médiatár vezetője az osztályvezető, akit a Szenátus véleményének kikérését követően a rektor nevez ki. Munkáját az általános rektor-helyettes felügyelete alatt látja el. 2. A Könyvtár és Médiatár, illetve vezetőjének feladata: a) Gondoskodik a Főiskola keretében folytatott tevékenységek szakirodalmi és média hátteréről. b) Szervezi és irányítja az Osztály dolgozóinak munkáját. c) Beszerzi – az Intézetek javaslatát is figyelembe véve – a szükséges jelentősebb újságokat, folyóiratokat, kiadványokat, elektronikus kiadványokat. d) Adott témákban kutatást, gyűjtést, elemzést folytat. e) Szervezési tevékenységével segíti a Főiskolai feladatok megvalósítását. f) Ellátja mindazokat a feladatokat, amelyek az oktatók, kutatók, illetve a hallgatók zavartalan szakmai-tudományos munkájához szükséges. Szervezeti és Működési Szabályzata 35/29


g) Kidolgozza és karbantartja az Osztály működési rendjét, kölcsönzési stb. szabályzatát, amelyeket a Szenátus hagy jóvá. A Rendszerigazgatóság 27. § 1. A Rendszerigazgatóság vezetője a rendszerigazgató, akit Szenátus véleményének kikérését követően a rektor nevez ki. Munkáját a főtitkár irányításával és felügyeletével végzi. A rendszerigazgató irányítja és szervezi a rendszergazdák, oktatástechnikai mérnökök és technikusok munkáját. 2. A Rendszerigazgatóság feladatai: a) a Főiskola számítástechnikai és oktatástechnikai eszközeinek, hálózati elemeinek, szervereinek fejlesztése, üzemeltetése, karbantartása; b) az ETR, egyéb ügyviteli és egyéb informatikai rendszerek fejlesztése, üzemeltetése, karbantartása; c) felhasználói segítségnyújtás, tanácsadás oktatók, dolgozók, hallgatók részére; d) szoftverfejlesztés, ide értve webes alkalmazások fejlesztését; e) a tanórák megtartásához szükséges oktatástechnikai eszközök biztosítása, f) hardver- és szoftverbeszerzések koordinálása, bonyolítása, garanciális ügyek intézése. A Tanácsadó, Közkapcsolati és Alumni Centrum 28. § 1. A Tanácsadó, Közkapcsolati és Alumni Centrum vezetőjét a Szenátus véleményének kikérését követően a rektor nevez ki. Munkáját a kancellár irányítása alatt látja el. 2. A Tanácsadó, Közkapcsolati és Alumni Centrum feladata: a) ellátja a hallgatók életviteli és életpálya tanácsadásával, valamint elhelyezkedési esélyeik növelésével kapcsolatos szaktevékenységeket; b) szervezi, koordinálja, nyilvántartja a hallgatók intézményen kívüli szakmai gyakorlatait, a képző helyek megszervezését, a képző helyekkel történő folyamatos kapcsolattartást; c) szakmai segítséget nyújt a hallgatóknak a végzés utáni elhelyezkedéshez; d) szervezi és lebonyolítja a szakterülethez kapcsolódó rendezvényeket; e) kapcsolatot épít és együttműködik a munkaerőpiaci szereplőkkel, partnerintézményekkel; f) kialakítja és folyamatosan ápolja a szakmai kapcsolatot a végzett hallgatókkal; g) kapcsolatot létesít és koordinál a Főiskola – hallgatók – munkaerőpiac között; h) ellátja mindazon tevékenységet, melyet a Főiskola Szabályzatai, a Szenátus, a Vezetői Értekezlet, vagy a Főiskola magasabb vezetői meghatároznak.



A PR és Marketing Centrum 29. § 1. A PR és Marketing Centrum vezetőjét a kancellár nevezi ki, munkáját a kancellár irányítása alatt látja el. 2. A PR és Marketing Centrum feladata: a) ellátja Főiskola PR és marketing tevékenységét; b) előkészíti, karban tartja és betartatja a Főiskola Arculati Kézikönyvét, amelyet az elnök hagy jóvá; c) szervez, koordinál, nyilvántart és elemez minden, az oktatók és hallgatók körében végzett olyan véleményfelmérést, amely nem tartozik a Ftv. szerint az oktatói munka hallgatói véleményezése körébe; d) előkészíti és elemzi az oktatói munka hallgatói véleményezését; e) ellátja mindazon tevékenységet, melyet a Főiskola Szabályzatai, a Szenátus, a Vezetői Értekezlet, vagy a Főiskola magasabb vezetői meghatároznak. A Gazdasági Hivatal 29/A. § 1. A Főiskola gazdálkodásával, költségvetésének tervezésével, számvitelével, befektetéseivel és pénzügyeivel, adóhatósági kapcsolataival, és a személyügyi nyilvántartással, bérszámfejtéssel kapcsolatos feladatokat ellátó szervezeti egység a Gazdasági Hivatal. 2. A Gazdasági Hivatalt a kancellár felügyeli és irányítja. 3. A Gazdasági Hivatal munkatársai: - a főkönyvelő - a humánpolitikai referens - a kontrolling munkatárs - könyvelők - pénztáros. 4. A főkönyvelőt a kancellár javaslatára a rektor nevezi ki. A főkönyvelő a kancellárt gazdasági ügyekben távolléte esetén teljes jogkörrel helyettesíti, a kancellár irányításával ellátja a Gazdasági Hivatal feladatkörébe tartozó szakmai tevékenységeket, felügyeli a humánpolitikai referens, a könyvelők és a pénztáros tevékenységét. 5. A Főkönyvelő felügyelete alá tartozó, a hallgatók részére a tanuláshoz szükséges tankönyvek és jegyzetek ellátásával kapcsolatos feladatokat ellátó szervezeti egység a Jegyzetellátó.



VII.

FŐISKOLAI HALLGATÓK 30. §

1. Az, aki a főiskolára felvételt vagy átvételt nyert, a főiskolával hallgatói jogviszonyban áll. 2. A hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre. A hallgatói jogviszonyból eredő jogok ha az Ftv. vagy a Főiskola SZMSZ-e korábbi időpontot nem állapít meg - a beiratkozás napjától gyakorolhatók.

3.

A hallgatói jogviszonnyal összefüggő szabályokat a Hallgatói Követelményrendszer határozza meg.

9. A hallgató joga, hogy a) személyiségi jogait, ezen belül személyisége szabad kibontakozásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez való jogát tiszteletben tartsák, feltéve, hogy ezen jogainak gyakorlása nem korlátoz másokat, e jogainak érvényesítése során nem veszélyezteti a saját és társai, illetve a Főiskola alkalmazottainak egészségét, testi épségét; b) az emberi méltóság és a személyiségi jogok tiszteletben tartásával véleményt nyilvánítson az oktatók munkájáról, a Főiskola működéséről, az oktatók munkáját az intézményi előírások szerint véleményezze; c) az intézményi előírásoknak megfelelően tájékoztatást kapjon a személyét és tanulmányait érintő kérdésekben, javaslatot tegyen, illetve kérdést intézzen a Főiskola vezetőihez, oktatóihoz, és arra a megkereséstől számított 30 napon belül érdemi választ kapjon, a döntésekkel szembeni jogorvoslat jogával éljen; d) az előírások szerint igénybe vegye a Főiskolán rendelkezésre álló eszközöket, létesítményeket, szolgáltatásokat; e) tagja legyen tudományos diákkörnek, részt vegyen a Főiskola kutató és fejlesztő tevékenységében; f) állapotának és személyes adottságainak, esetleges fogyatékosságának megfelelő elbánásban részesüljön; g) az előírások szerint igénybe vegye a Főiskola tanulmányi- és életpálya-tanácsadási szolgáltatásait; h) egyéni és közösségi érdekeit érvényesíthesse, választó és választható legyen a Hallgatói Önkormányzatba, képviselőin keresztül részt vegyen a hallgatókat érintő döntések meghozatalában, a Főiskola működtetésében. 10. A hallgató kötelessége, hogy a) teljesítse a Főiskola hallgatói követelményrendszerében meghatározott kötelezettségeket, betartsa a Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzatában és egyéb szabályzataiban foglaltakat;



b) betartsa a Főiskola helyiségei és a Főiskola épületéhez tartozó területek használati rendjét, az intézményen belüli vagy kívüli gyakorlati képzés rendjét megőrizze, illetve az c) előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott eszközöket, óvja a Főiskola létesítményeit és felszereléseit, saját és mások testi épségét, egészségét, elsajátítsa az egészségét és biztonságát védő ismereteket; d) tiszteletben tartsa a Főiskola hagyományait, a Főiskola alkalmazottai és társai személyiségi jogait, emberi méltóságát, a Főiskolán belül és azon kívül olyan magatartást tanúsítson, amely főiskolai hallgatóhoz méltó; e) tartózkodjon minden olyan magatartástól, amellyel hallgatótársai tanulmányait, különösen az előadás hallgatását, a felkészülést és a vizsgázást, illetve a Főiskola rendjét zavarja. 11. A kötelességeit megszegő Főiskolai hallgató fegyelmi vétséget követ el. A hallgató fegyelmi felelősségre vonásának, illetve károkozás esetén a kártérítésre kötelezés részletes eljárási szabályait a hallgatói követelményrendszer állapítja meg. VIII. A HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZAT 31. § 1. A Főiskolán a hallgatói érdekek képviseletére hallgatói önkormányzat működik. A hallgatói önkormányzatnak minden hallgató tagja. A hallgatói önkormányzat tevékenysége a hallgatókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A felsőoktatási törvényben szabályozott eljárásokban a hallgató képviseletében - megbízás alapján - a hallgatói önkormányzat is eljárhat. A hallgatói önkormányzat a törvényben meghatározott jogosítványait akkor gyakorolhatja, ha megválasztotta tisztségviselőit, és jóváhagyták az alapszabályát. 2. A hallgatói önkormányzat dönt saját működéséről, a hallgatói önkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, az intézményi tájékoztatási rendszer létrehozásáról és működtetéséről. A hallgatói önkormányzat részére érdekképviseleti tevékenysége körében utasítás nem adható. A hallgatói önkormányzat megválasztja tisztségviselőit, ennek során minden érintett hallgató választó, illetve választható. Érvényes a választás, ha azon a hallgatók legalább húsz százaléka részt vett. 3. A hallgatói önkormányzat alapszabálya határozza meg a hallgatói önkormányzat működésének a rendjét. Az alapszabályt a hallgatói önkormányzat küldöttgyűlése fogadja el, és a Szenátus jóváhagyásával válik érvényessé. Az alapszabály jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő, vagy ellentétes a Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzatával. Az alapszabály jóváhagyásáról a Szenátusnak legkésőbb a beterjesztést követő harmincadik nap eltelte utáni első ülésen nyilatkoznia kell. Az alapszabályt, illetve módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a Szenátus a meghatározott határidőn belül nem nyilatkozott. 4. A hallgatói önkormányzat működéséhez és a feladatai elvégzéséhez a Főiskola biztosítja költségvetésének keretei között a feltételeket, a jogszerű felhasználást a Főiskola képviseletében a kancellár jogosult ellenőrizni. 5. A hallgatói önkormányzat a törvényben meghatározott jogainak megsértése esetén beleértve azt is, ha az alapszabályának jóváhagyását megtagadják - a közléstől számított Szervezeti és Működési Szabályzata 35/33


harminc napon belül jogszabálysértésre vagy intézményi szabályzatban foglaltakba ütközésre hivatkozással bírósághoz fordulhat. 6. A hallgatói önkormányzat egyetértési jogot gyakorol mindazon kérdésekben, melyeket a felsőoktatásról szóló törvény ilyenként nevesít. 7. A hallgatói önkormányzat két tagot delegálhat a Szenátusba. Ha a hallgatói önkormányzat választásában a hallgatók legfeljebb egynegyede vett részt, a hallgatói önkormányzat egy tag delegálására jogosult a Szenátusba. 8. A hallgatói önkormányzat a) javaslattal élhet a szabadon választható tantárgyak, szemináriumok bevezetésére, külső, oktató (előadó) meghívására; b) részt vesz a tudományos és szakmai diákkörök szervezésében; a dolgozatok közzétételében; a hallgatók hazai és külföldi oktatási, kulturális és tudományos képzési kapcsolatainak építésében; c) a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint részt vehet a szociális, kulturális, sport vagy más szabadidős tevékenység szervezésében, és gondoskodik az e célból rendelkezésére bocsátott helyiségek és eszközök rendeltetésszerű felhasználásáról és megóvásáról; d) véleményezi a hallgatók rendelkezésére álló helyiségek, eszközök, felszerelések használatának rendjét; e) gondoskodik a delegálásról, ha e törvény vagy más jogszabály, illetve a szervezeti és működési szabályzat szerint a hallgatói részvételt biztosítani kell; f) dönt a hallgatói követelményrendszerben meghatározott ügyekben, továbbá a hallgatói követelményrendszerben meghatározottak szerint közreműködik a hallgatók tanulmányi ösztöndíj, szociális és más támogatási ügyeinek intézésében; g) véleményezi a felsőoktatási intézmény sportlétesítményeinek hasznosítását; h) a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak szerint közreműködik a kollégium vezetésében. 9. A hallgatói önkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a Főiskola működésével és a hallgatókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A hallgatói önkormányzat a jogait az alapszabályában rögzített módon gyakorolja. Az intézkedésre jogosult személy vagy szervezet a hallgatói önkormányzat javaslatára harminc napon belül - a Szenátus esetén a harmincadik napot követő első ülésen - érdemi választ köteles adni. 10. A hallgatói önkormányzat választásáról az alapszabálya rendelkezik. Amennyiben a hallgatói önkormányzat tisztségviselőinek mandátuma új tisztségviselők megválasztása nélkül megszűnik, a Szenátus intézkedhet a tisztségviselők megválasztásáról.



IX. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK. 32. § A jelen Szervezeti és Működési Szabályzat a módosításokkal egységes szerkezetben tartalmazza annak eredeti a Szenátus által elfogadott, és a fenntartót képviselő elnök által jóváhagyott szövegét. Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat 2011. augusztus 1. napján lép hatályba. Budapest, 2011. július 27. Dr. Bayer József rektor A Szervezeti és Működési Szabályzatot jóváhagyom:

Dr. Juhászné Belatiny Katalin elnök


A ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Recommend Documents