Tanulói munkák ________________________________________________________
131
A Móricz Zsigmond Gimnázium teremtéstörténete Kezdetben nem volt semmi. A Móricz Zsigmond Gimnázium helyén nem volt még egy kupac vörös tégla sem. Egy napon Móricz Zsigmond úgy döntött, megteremti a gimnáziumot. Hét nap alatt teremtette meg. Első nap a vörös téglákból épült híres épületet. Második nap a szép nagy kertet a körtefákkal. Harmadik nap az osztálytermeket, melyek akkor még tele voltak játékokkal, számítógépekkel és egyéb, a diákok szórakozását szolgáló tárgyakkal. Negyedik nap a sportpályákat és a gimnázium külön moziját teremtette, ötödik nap a büfét és a fagyizót. Hatodik nap a diákokat, elsőnek a fiúkat, majd látva, hogy ennél sokkal jobbat is tud, megteremtette a lányokat. Hetedik nap gyönyörködött művében. A diákoknak csak játszani kellett járniuk az iskolába, fagyizni, büfébe meg moziba járni, focizni, és minden egyéb földi jót csinálni. Maga volt a paradicsom! Az iskolában nagyon kevés szabály volt, de ezeket be kellett tartaniuk. Az első az, hogy az iskola épületét tilos rongálni, mert senki sem szeretne romos épületbe járni. A második fontos szabály az volt, hogy mindent csak az arra kijelölt helyen lehet csinálni: fagyizni a fagyizóban, labdázni a sportpályákon. A harmadik az, hogy tilos a diákoknak egymást bántani. Egy napon a diákok a folyosón labdáztak (megszegve ezzel egy fontos szabályt), mikor az egyikük rosszul passzolt. A labda felrepült és levert egy lámpát, majd kitört egy ablakot. Móricz Zsigmond az égben haragra gerjedt és kegyetlenül megbüntette az engedetlen diákokat. Megteremtette a szórakozás helyett a tanulást, játékok helyett a padokat, a tévé és számítógép helyett a tankönyveket (ami számítógépet meghagyott, abból is tantárgyat csinált), a pihenés helyett a leckét és a korán kelést. A mozit kicserélte könyvtárra, a fagyizót menzára. De a legszörnyűbb minden büntetés közül a tanárok megteremtése volt! Miután megteremtette a tanárokat, rájuk bízta a diákok nevelését és vezetését. Így történt, hogy a Móricz Zsigmond Gimnázium tanulóinak tanulniuk kell, időben iskolába járniuk és a tanárok utasításait követniük. Szilágyi Laura 7. B
Sztankovics Anna 7. B
132
Bánk bán Bánk összetett jellemén át Láthattuk a gonosz békát, Aki rosszul kormányozott, Jobbágyokra is bajt hozott.
Sok-sok összefüggő betű, S összeállt a drámai mű. Szárba szökkent a gondolat, amit elemeztünk sokat. Halál, hazugság és ármány, Ebből áll a hosszú (uncsi) Bánk bán. Levetítem most eléd, A mű rövid történetét. Volt egy ember, neve Bánk bán, Elrettenve csalás láttán, Visszatért az otthonába, Hol csak a baj, s káosz várta. Mert Ottó volt ez a beste, Aki csak a bajt kereste, Tiltott gyümölcs után epedt, Anélkül, hogy ráfizetett. S míg Melinda ily kelendő, Gyűlik a sok új szereplő. Nem kellett már sokat várni, Jött a magyar, s a meráni.
Meg akarták gyilkolni őt, Eme zsarnok, despota nőt. De aztán ott termett a bán, Őrá kenni könnyebb talán. Mentette Bánk, amit imád, Melindát, no meg a hazát. Elfajult a szeretete, Szegény lány; meg is halt bele. Aztán nem volt megállás, Meghalt rajta kívül sok más. Petur, s Gertrúd csúf halála Lett a mű tragédiája. Bánk romokban, nő a kétség, Az udvarban sok a vétség. Endre király megbocsátó, Bár helyzete nagyon fájó.
De a végén reményteli Gyermekeit megöleli. Így lett ez a hosszú, merész Bánk bán végre kerek egész. Tréfás Luca 10. A
Pszotka Ede 10. C
133
AZ IRODALOMTÁBORBAN SZÜLETETT ALKOTÁSOKBÓL
Mottó: Víz, víz, fullassz meg, Tűz, tűz, égess el, Föld, föld, temess el, Lég, lég, éljek még! Csizmadia Patrícia Jöjj, jó hajnal, a kerteken át, és légy neki kéz, szép napsugarakból. Gondos szél, te kopogj be, de halkan. Álmából a sötétbe felébred a fény, ragyogó por. Ebből hímezz tarka virágokat szürke hajába. hajnal tapaszd le két szemét csillagokkal segítsd fel majd odaát boldogan simogasd meg fáradt homlokát várd, hogy az éj elillanjon a megújuló horizonton (Név nélkül) Gondolkodtam sokat ezen a végzeten. Mi ez a kavargó, végesen végtelen? És végül megtudtam, hogyan is képzelem. Bárha mindig nehéz, de akkor elhiszem: Meg van írva már a sorsban a végzetem. S ami tegnap történt, az már történelem. Mert amíg létezem, érték az életem. S addig a képzelet nekem a lételem.
Zsuffa Cecília 12. C
142
(Név nélkül) Olyan gyors volt, alig hiszem, Elmúlt minden máris itt, Arra sem volt még időm, hogy Megunjam a párizsit.
Zenélni és mesélni, míg Elfárad a pengető, Hallgatni a játékot, mi Olyan egetrengető.
Kevés volt a perc, az óra, Elmélyedni volna jó, Elmélyedni önmagamban, Bárha hív a bánki tó.
És ez a sok fontos ember, Drága, becses, bátor, S a kezdet, mi összeköt, Az irodalomtábor.
Seager-Smith Dániel: Virrasztás Elmúlt. S itt ülünk. Könnyeink felfüggesztve a vöröslő virrasztásban. Az arcok a szavak mind némák félhomályba burkolva egy remegő sikoly. Kakasszó, hajnali napkorong s a könnyek elerednek, szétszakadnak a fellegek. Omlik szét körülöttünk a törékeny boldogság Savas maró fájdalom, a szívekbe pengék futnak. Az elmék megzavarodnak. Tébolyult pupillák
reszkető arcokon. Halottak. Föltámadtak. Az emlékek kapui kinyíltak. Szabaduló orkán, s a könnyek, a könnyek. Nyári zápor tisztító tüze szemeink vöröslenek. A nap fölkelt a sikoly elhalkul. Maradunk. Könnyünk óceánja alattunk s fölöttük mi a hajnal szellőivel táncolva. Fölfüggesztve A tűző nap hevében.
A véres félidő (a táborlakók közös alkotása egy megadott mondatra) A vuvuzelák hangjai tompán szűrődtek ki a kocsma ajtaján. D. a teraszon állt. Ajkai mozogtak, mintha valami imaszerűt mormolt volna magában. Alakja homályba burkolódzott. Ekkor szemeltem ki magamnak. Erősen alkonyodott. A bíró épp most fújta le az első félidőt. Ez a megfelelő pillanat – gondoltam magamban. Erőt gyűjtöttem, s
143
határozottan megindultam felé. Ám ekkor kivágódott a kocsma ajtaja, ez megzavart. Egy kövér nő lépett D. mellé, cigarettával kínálta. D. rágyújtott, s a kifújt füst elhomályosította látásomat. A háttérbe kellett húzódnom. Beszélgetésükből csak néhány mondatfoszlányt vettem ki. - Mikor érkeztél vissza? – kérdezte sípoló hangon a nő. - Mi közöd hozzá? Miért lógsz rajtam? Miért szívod állandóan a véremet? – ez a mondat meghökkentett, hirtelen féltékenység fogott el. Más is szemet vetett rá? A nő elengedte a füle mellett a megjegyzést. - És ő is veled jött? – összerezzentem. Talán mégis észrevettek? - Ehhez sincs semmi közöd – és D. elkáromkodta magát. A nő erre sarkon fordult, és sértetten visszadöcögött a kocsmába. Nagy megkönnyebbülés járt át. A meccs szünetéből még néhány perc lehetett hátra, ezért gyorsan kellett cselekednem. Anyámtól örökölt elszántsággal lendültem ismét támadásba. D. gyanútlanul eregette tovább a füstkarikákat, melyeket egy hirtelen légáramlat tüntetett el az utamból. Úgy tetszett, végre célt érek. Sikerült nesztelenül a háta mögé kerülnöm. Gondolataiba merülve érintésemet nem érzékelte. Fegyverem a hátába fúródott, éreztem, ahogy húsába hatol. Valamit elvétettem: talán rossz helyre szúrtam? Karja hirtelen megrándult. Túl késő volt már a meneküléshez. Utoljára még hallottam eltorzult hangját: - Azt hitted, nem vettelek észre? – és elsötétült előttem a világ. - Ostoba szúnyogok! – mondta D., és befordult a kocsmába, hiszen elkezdődött a második félidő. Kesztyűs Orsolya: Erdei ének Mák-anyó, gonosz boszorka Száll az ének, ős varázslat Táncra kel a cserje csapat Holdba állnak a faágak, Kő forog erős kezükben. Gombasereg is igyekszik Tüske készül, ostor éke Mennek a fanép elébe Kezdetét veszi a tusa: Lomb a kalap ellen indul, Törzse törik favitéznek, Csonka gomba sír a fűben. Mák-anyó, gonosz boszorka Látva élete veszélyben Gonosz erejét eloltja, Béke-magot hint a földre, Szép az Orsi-mese vége.
142
Skobrics Kata 13. D
DIÁKHUMOR - TANÁRHUMOR
Így írtok ti József Attila: Mama Az apró, törékeny nőnek csak ártott a foglalkozása. Anyja emlékét hűen és nagy szeretettel őrzi, kiemelve sanyarú sorsát, amelyet példaként állít mindenki elé. Az anyja mint egyén halt meg… Mivel a költő édesanyja mosónő volt, és a „mosónők korán halnak”, tehát József Attila anyja is korán meghalt. Édesanyjának korai halála rányomta bélyegét a költő költészetére. A mosónői teendők nincsenek hangsúlyozva. A vers nyitóképe egy jelenet, ami képszerűen ábrázolja a vershelyzetet. Édesanyja tiszteletreméltó mosónő, akihez József Attilát őszinte szeretet fűzte. Itt az anya alakja inkább egy hasonlat a Dunára. A Mama című versben egy olyan anya képét látjuk, akinek csak a dolgozó oldalát mutatja be. A másik versben szánakozóbb, és már nem az óriás oldalát, hanem a megfáradt oldalát mutatja édesanyjának. A Mama című vers konkrétan József Attila vagy legalábbis a költői én édesanyjáról szól.
Ilyés Kinga 7. B
143
Láttatta édesanyját erősen és tiszteletreméltóan, de bemutatta akkor is, amikor nem teljes fényébe már kicsit megziláltan, belefáradtan („mosástól kicsit meggörnyedt”) éli a mások által nem feltétlenül megbecsült mosónők éltét „álmában…” József Attila: Thomas Mann üdvözlése Azt szeretnék, hogy meséljen el mindent, amit egy modern, értelmes európai író csak tudhat. ...a nép és a hallgatóság kérelmét találjuk az író felé, hogy meséljen minden szépről és egyben minden bajról is. Hisz a költők és írók úgy tudják a hallgatók felé közölni az információkat, hogy csak az értheti meg, akinek tényleg szánják a gondolataikat. Jöjjön Thomas Mann, és kezdje el a meséjét. Hisz mindenki figyelni fogja, valaki hallgatni is, de lesz olyan, aki csak nézi, hisz végre láthat egy modern Európából származó értelmiséget. És így értékeljük mi… (A dőlt betűvel írottak a dolgozatokat értékelő tanár megjegyzései) „A leírás közben az egyszerű, mégis szép Juditról kapunk ábrázolást, mint eszményített nőalak.” Aki egyszerű, nem lehet szép: Miért van ellentétben ez a kettő? „Kata hajának levágására visszautal a költő (aki valójában író) egy hasonlattal a mű elejére, itt kap értelmet Kata munkájának jelképe.” Jelentkezzen, aki érti! Sem az nem derül ki, milyen hasonlatot fedezett fel a dolgozat írója, sem az, hogy mi Kata munkájának a jelképe.
„Péter bűnös volt, megcsalta a feleségét, és ezek után egy keresztet akar feltenni a templomra. Nagy részben Zsófi miatt (akarja látni, hogy jön-e), de talán ez a feltétel arra is jelkép akart lenni, hogy mostmár nem él bűnösen.” Péter épp megcsalta a feleségét, kászálódik ki az ágyból, a nő megkérdi, hova mész, Péterkém, mire ő közli, hogy keresztet akar feltenni a templomra. Most így a megcsalás után ez igen jólesne neki. Közben sandán arra gondol, vajon jön-e már az asszony, mert ha meglátja messziről a keresztet, rájön, hogy férjura „mostmár” nem csalja őt, hiszen éppen keresztet tesz fel.
144
„Az öregasszonyt azonosíthatjuk a sorssal, aki bevégezteti (Kivel? Valaki mással?) a békülni készülő pár kapcsolatát, valamint Zsófi és az öregasszony látogatásából kifolyólag Péter életével fizet félrelépéséért.” Zsófi az öregasszonnyal együtt meglátogat valakit, balladai homály fedi nyilván, hogy kit, és emiatt Péternek meg kell halnia. „Az alkotó leginkább Péterrel és Zsófival foglalkozik.” Zsófit mosolygós szereplőként mutatja be, hol boldogan, hol fájón.” Az író-alkotó-narrátor, miközben Zsófival foglalkozik, hol boldog, hol fájdalmai vannak. Mikszáthnak sem lehetett könnyű! „A megbocsátás is fontos motívum, mert az özvegy képes megbocsátani férjének.” Aki özvegy, annak halott a férje. Zsófi még életében megbocsátott Péternek, azért ment hozzá el a másik faluba! Akkor viszont még nem volt özvegy, csak szalmaözvegy. „A narrátor nem egyezik meg egyik szereplővel sem, az íróval azonosul.” Van tehát egy narrátor, egy elbeszélő, aki elmeséli a történetet, és van egy író is. A narrátor szegény íróval érez együtt, mert amit ő elbeszél, az írónak kell leírnia. „A cím igen nagy jelentőséget tulajdonít, mely a szereplőhöz és a témához is egyaránt kapcsolódó, tulajdonképpen kulcsfogalom, mely előrevetíti a novella fontosságát. Ez egy úgymond beszélő cím.” A cím minek tulajdonít nagy jelentőséget? A cím egy kulcsfogalom, ami azt jelzi, vigyázz, olvasó, fontos novella következik? „A férj és a feleség egyszerre találkoznak a torony alatt.” Az lett volna csak a bravúr, nem egyszerre találkozni! Tud valaki ilyet? A találkozás nem attól az, hogy egy helyen együtt vannak valakik? Mondjuk, ha azt írta volna a dolgozatíró, hogy egyszerre értek a torony alá, annak lett volna értelme. De ennek! „A feleség lentről jött oda (a torony aljánál is lentebbről? Valami gödörből? Pincéből?), a nyomorúságból (nem tűnt annyira szegénynek a novella alapján! Háza, kertje volt, dohánypalántákat ültetett, stb.), a gyászból, a férj viszont fentről (a tetőről), a boldogságból, sikerből. Na ez az, ami ún. belemagyarázás!
Alpek Alex 9. B
145
TARTALOMJEGYZÉK Ajánlás ……………………………………………………………………………………....3 A gimnázium dolgozói……………………………………………………………………....5 Osztályok …………………………………………………………………………………..13 Kitűnőink……………………………………………………………………………….......57 Büszkeségeink…………………………………………………………………………...... 59 Megmérettetések……………………………………………………………………….......65 Tanulmányi versenyek………………………………………………………...... 66 Érettségi eredmények..…………………………………………………………...68 Felvételi eredmények …………………………………………………………....74 További megmérettetések ……………………………………………………….75 Diákélet…………………………………………………………………………………….77 DÖK……………………………………………………………………………...78 Gólyatábor – ahogy mi szerveztük………………………..……………………...79 Móricz Akadémia.………………………………………………………………..81 Játék az idővel – avagy rendhagyó irodalom óra – avagy játsszunk színházat…..83 Bánk bán, másképp……………………………………………………………....84 Móricz-napok 2010………………………………………………………………85 Táborok, csereutak, honismereti kirándulások …………………………………………….91 Irodalomtábor…………………………………………………………….………92 Történelemtábor………………………………………………………………….93 Címerező tábor ………………………….……………………………………….97 Karbantartó tábor………………………………………………………………..100 Olasz diákcsere………………………………………………………………….101 A dések Erdélyben jártak…..tizenharmadikban…………………………….... 102 ….tizenkettedikben………..………………………………………………….…104 ….és tizenegyedikben is………………………………………………………...106 Részletek egy párizsi út naplójából……………………………………….….....107 Nyitótábor – zárótábor…………………………………………………………..110 Sporttáborok……………………………………………………………………..115 Jeles napok…………………………………………………………….…………………..117 1848. március 15………………………………………………………………...118 Szalagavató……………………………………………………………………...119 „ Ballag már a vén diák”………………………………………………………...121 Búcsúzik a 13. D….…………………………………………………………...123 Ballagási ünnepség 126 Az iskolai könyvtár………………………………………………………………………..129 Tanulói munkák…………………………………………………………………………...131 A Móricz Zsigmond Gimnázium teremtéstörténete……………………………..132 Bánk bán……………………………………..………………………………….133 Az irodalomtáborban született alkotásokból…………………………………….134 Diákhumor – tanárhumor ……………………………..…………………………..137
146
147
