EME 162 sitck, s liogy inindonesotro előbb létrejött hasadékok és üregek kitöltcsoi. A kitöltési anyag ólomfény, melynek kristályain (co 0 00, 0) gyakran észlelhető az olvadtnak, gömbölyödöttnek látszó rendetlen kiképződés. Az ólomfény arany és ezüst tartalmú; de az arany kiválóan mégis szabad állapotban fordul elő a telér töltelékben. Némely tclérrészekben az ólomkéneg elmállásábol szénsavas ólom, vagyis Cerussit jött létre, mely igen szép hármas kristályokban található. Igen gyakran és nagy tömegekben előfordul a Pyrit és a Markasit, a magneskcneg (Pyrrhotin) és arsenkéneg (Arsenopyrit), melyek, sajnos, eddigelé ipari alkalmazást nem nyernek. A felsorolt ásványok mellete még czinkfény (Zinkblende, Sphalerit) is tekintélyes mennyiségben van jelen, mely a „Radnai fekete Sphalerit" név alatt igen általánosan ismeretes. Hogy mindeddig nem használtatott fel, annak oka az, hogy csak 26—28% czinket tartalmaz. Alárendelten ^előfordulnak m é g : Quarz, Mészpát, Barnapát, Manganpát stb. 0-Rodnánál egy tömör szilárd amphibolpalában még ílézkéneg. Malachit és Aztirit is találtattak, de oly csekély mennyiségben, hogy kibányászásokra nem lehet gondolui. Barnavasércz telepek előfordulnak az Aniescu és az Isvorul mare (0-Radnánál) völgyeiben, a hol azokat régibb időben bányászták és olvasztották, találhatók még a Cubariel és a Valea Gloduluiban is. A Pojána Rotundán agyagvaskövet bányásztak, a Russaiaban Caz aranyos Beszterczénél) létező mágnesvaskőbánya még folyvást müvelés alatt áll Ezen rövid leirásból — ha még tekintetbe vesszük, hogy a terület koránt sincs még kellően átvizsgálva, kitűnik tehát, hogy a kerület sok ásványkincset rejt magában, melyek okszerű kiaknázását a legáldásdúsabb siker követhetné.
A zsidó míveltstíg szerepe a középkorban W. ,). Sn'i'eíden, Die Bbdeutung der Juden für E r h a l t u n g und Wiederbelebung der Wissenschafteii im M i t t e k l t e r , j-te Auíl. Leipzig 1877.
Egész Európának meg volt a maga középkora, az az szellemi és erkölcsi hanyatlása, de a zsidóknak nem. Szellemük rugékonyságát szétmállottságuk és vérlázító elnyomásuk mellett is meg bírták őrizni, sőt emberies érzület és gondolkodásmódjuk annál jobban fellángolt, minél inkább bántalmazták őket. Hogy a zsidóság, a n e m z e t t e s t megsemmisülése után, minden szétmállottsága daczára is egy n é p maradott, annak oka e 1s ő b e n a kereskedésre való ügyességök. Zsidó telepek voltak már a mi időszámításunk előtt Európa legnyugotibb részében,
EME 163 sőt Jeruzsálem elpusztulása után
EME 164 séget kárhoztatja azt, s egyszersmind az imáról azt a szép elvet mondja ki, hogy annak csak az anyanyelven van értéke, idegen nyelven a szivet üresen hagyja. A leydai könyvtár kéziratgyüjteményébén S c a 1 i g er Józsefnek egy o l a s z n y e l v e n irott Ethikája van. E szerint ő az első az európai zsidók*) közt, ki hazája nyelvén irt. A zsidóknál erkölcsi és jogi kötelesség édes testvérek. Mint a jogtudomány mivelői úgy is kitűnő helyet foglalnak el (pl. H a i r., S i m l a i r., H a l e v i Izsák, 12-ik századbeli jogtanitó) és a száraz római jogra termékenyítőleg hatottak a váltó és hitellevelek feltalálásával. A közegészségügyet is erkölcsi törvénynek tekintették a zsidók. Innen van, hogy tanítóik javarésze az o r v o s t a n b a n is jártas. A Montpellier és Salernobeli orvosi iskolák megnyíltáig a zsidók a föld kerskscgén majdnem az egyedüli orvosok, kikhez később Spanyolországban az arabok csatlakoztak. Volt idő, midőn a keresztyének abban a balvélemínybea voltak, hogy csupán csak a zsidóknak van eszök az orvostanra. Akkor volt ez, midőn minden egyházi és világi fejedelemnek zsidó orvosa volt. T a r r a g u t N. Károly házi orvosa; Z e d e k i á s a Kopasz Károlyé, D a n n ol 0 S a b b a t a i a byzantzi alkirály Cuprarissé. S u l c j m a n I z s á k a 9 i k századvégén egy nevezetes arab művet irt a l á z r ó l . A 13-ik században C a b r i t Ábrahám Hippocrateshez commentárt ir : Maimunit, ki Galent átdolgozta, oroszlánszívű Richárd házi orvosának hivta meg; de nem fogadta el a meghívást. Alcharisi egészségtani tankölteményét (A tett üdve) a 17-ik században B a c h n e r Kain lengyelzsídó utánozta L u a c h C h a i m (Az élet asztala) czímű művel, mely egészségtani szabályokat tartalmazó könyv 1696ban jelent meg. A c s i l l a g á s z a t b a n is kitűnők. A csillagos ég ismeretét eleitől fogva az istentisztelet kiegészítő részének tárták. u. 39-ben J e h o s u a immár rájött egy kis (Halley-féle) üstökös 70 éves körútjára. M a r Sámuel külön művet irt az évszakokról, mely mint kézirat ma is a Vaticanban van S a h a l a l T a b a r i a 7-ik század végén, mint mathematikus és csillagász hiresedett el. Ő fedezte fel a fény sugártörését. D u n a s A b u 8 a h a l a kitűnő orvos és csillagász egyike azoknak, kik legelsőbben élnék az arab számrendszerrel. S e v i l l a i J á n o s (a 12-ik száz) kiváló mathematikusa irt egy gyakorlati számtant, melyben már a tizedes törtek is (valószínűen mint saját találmánya) előfordulnak. A 13-ik században a „ S o h a r " zsidó mü kimondja, hogy a nappal és éj oka a föld forgása. Ugyané században X. Alfonz Castilia királya az új csillagászati táblák készítése vezetését S i n I z s á k ( B e n S i d ) zsidó csillagászra bizta; H a k o h e n J u d a s ugyané király számára fordítá Avi*) Vájjon az ToU-é?
Szerk.
EME 165 cenna csillagászati műveit; s ugyancsak neki tulajdonítják a 48 csillagképletben levő összes csillagok beosztását, P r o f a t i u s a montpellieri akadémia legkiválóbb orvostan tanítója, kitűnő volt a csillagászatban. A mondottakból kitűnik, hogy a zsi(!ók a 13-ik századig miveltségben és tudományban egyaránt túlszárnyalták keresztyén kortársaikat. Nemcsak az élet urai voltak, mint fejedelmi orvosok, hanem gazdag szellemi kincseik következtében az állami legfőbb ügyeket is vezették. J ó z s u a nagytekintélyű férfi volt Hadrián és A b b a h n r. Diocletian udvarában. C h a sd a i J u s s u f III. Abdulrahman külügyminisztere, Salbib A m r a m mint államférfi nagy tekintélyben állt YI. Alfonz udvarában. Kivált a pénzügy kezelése dolgában tűntek ki a zsidók s ügyességükért és becsületességökért gyakran reájok bízták a pénzügyek kezelését. A b r a h a m J e c h i e l Ill-ik Sándor pápa pénzügyminisztere ; • A b a r b a n e 1 Izsák elsőben V-ik Alfonz, később Castiliai Ferdinánd (Portugallia királya) minisztere volt. A zsidók m ű v é s z e t i tehetségének (az u. n. képzőművészeteket vallásuk tiltván) szép tanúbizonyságaival találkozunk a költészet terén. Nincs oly keresztyén nemzeti irodalom, mely az ő megható nyelvezetű és fenséges gondolatokkal teljes zsoltáraik, cantatéikhez és oratoriumokhoz foghatókat birna felmutatni. A spanyol-zsidók közt tuczetszámra termettek a kenetteljes költők. Nagrela, Gabiról, Chasdai, Esra Mózes, H a l e v i J e h u d a , A1 C h a r i s i mind-mind a jelesek legjelesebbjei. Az összes keresztyén költészet (Miltont és Klopstokot sem véve ki) nem bir Halevi „Zionelegiájánál" magasztosabbat felmutatni. E mellett Alcharisi és Manuelo és mások mint világi dalköltők nevezetesek. A meseköltészetben is annyira kitűntek, hogy H a n a k d a n B e r a c h j a (1260-beli) meseköltő sok meséjét átvette Lafontaine. Még csak M a n u e l o t (ben Salomon) említjük meg, ki Boccacio előhírnöke s Dante meghitt barátja vala. G a b i r ő l S a l a m o n ^ ) (szül Malagában, élete nagy részét Saragossában tölté s Valencziában halt meg) múzsája a bibliai képek tejjel-mézzel folyó tengerében fürdik, szárnyai nem igen érintik a talmudi eszmevirágok hímporát. Leginkább hasonlít hozzá a költök közt E s r a . Költeményeit, melyek igen kevés kivétellel hymnusok és imák, valódi vallásos kenet j á r j a át. A (Cheter Malchuth) „királyság koronája" cz. vallásos költemény se nem hymnus, se nem ima, se nem kegyes elmélkedés, se nem csillagászati tanköltemény és mégis mindenik. Nem is mértékes, hanem rímea próza. E műben istenről és az er») Az i t t iövetkező adatokat L. Dukea „Ehrensaulen czímű idevágó becses müTéből vettem.
und
Denkateine" F . L,
EME 166 kölcsileg könnyen megeső emberrűl fenséges áliitattal szól. Van egy tréfás alkalmi költeménye is. (B i k u r e I tt i m). Tárgya egy Mózesi' nevű gazdag fösvény, ki egyszer a purim ünne]) iitán a költőt vendégségre hivja, s midőn a bor elfogyott, vízzel vendégeli meg. Erre ered meg lyráján a humoros dal, mely azzal az átokkal végződik, hogy a házi gazda utódainak, mint a Rechet fiainak (Jerem. 35.) mindig vizet kelljen inni. A l c h a r i s i J u d a (szül. Spanyolországban). A zsidók „rabbi polytropus magnusa". Folytonosan utazik, legtöbbet Spanyolország, Francziaország es Palaestinában volt, s úti költségét rendesen hires művek (arabból héberre való) fordításával kereste. Pordítványai közül némelyek megvannak a vaticáni könyvtárban. Iratait humor és szerelem jellemzik., a melyek mégis komoly világnézletének vannak alárendelve. 0 az első, a ki szépirodalmi könyvet irt. A nézleltetésben és képleirásban valódi miívész. „T a c h k e m o n i" ez. műve költészeti encyklopaedia, az akkori költészeti törekvések élő képmása. Epos és dráma azért nincs benne, mert az arabok nem ismerték. Művét tisztán mulattatásra irta. Nem volt czélja se metaphysikát, se erkölcstant, se geographiát, se logikát versben irni: csupán olvasóit akarta mulattatni. Epigonja S a t n o w Izsák, ki a mult század végén Berlinben élt, s „C h i s o j o n"^ cz. műve Alcharisit utánozva, egy kis nyelvtant, logikát, physikát és ethikát tartalmaz. Satnow volt az utolsó, ki a spanyol költői formákkal bánni tudott. A költészettől eltekintve, Alcharisi azért is megérdemli a figyelmet, mert értékes jegyzeteket hagyott hátra arról, hogy a történetírás különböző országokban miként kapott lábra, s hogyan fejlett tovább. Utána egész R i e t i Izsákig, (ki a Rossi-féle könyvtár adatai szerint 1388-ban, mások szerint 1416-ban született) a héber Danteig senki sem hagyott történeti följegyzéseket hátra. Művét („Hechal Yeullam") 48 éves korában végezte be. A költészetről és ékesszólásról következők í r t a k : A b a r b a n e l Izsák (szül. Spanyolországban 1437-ben, meghalt 1508) ki a költői műveket három fajra osztja : mértékesekre, rímesekre és dallamosokra. J e h u d a rabbi (Messer Leo) 1474-ben mantuai rabbi. „Nofeth Zufín" cz. műve rendszeresen tárgyalja a rhetorikát, s szorosan Ciceró és Quintilían nyomán megy. A r k a v o l t i Sámuel 160l-ben, irt gramatikai művében („Arugoth Habbosem") külön fejezetben szól a költészetről, s az előadásnak négy faját különbözteti meg: t. í. az e g y s z e r ű t , a s z ó n o k i t , a t a l á n y o s t és a k ö l t ő i t , mely utóbbinak a metrikára és rimre kell vigyázni.
EME 167 E s r a J a k a b (szűl. Granadában) 1358-ban irta „A kert virága" czímű művét, mely mint kézirat ma is a Bodlejan könyvtárban van Oxfordban. Műve nagyszabású^ s azért is figyelemre méltó, mert a' költészet elméletét és történetét tárgyalja. A költűi alkotás könnyítésére irtaJi rímlexiconokat is. O l i v e i r a Salamon, arasterJanii tanító 1668-ban adá ki Amsterdamban „ S a r t e r o t h G a b l u t h ' czímű erre vonatkozó művét. Továbbá B i l i a Dávidnak, (ki 1368 előtt élt) van a Kossi-féle könyvtárban ^ T o v - D e r e s " czímű vezérfonala a versírásra. Valóban bármely körét tekintjük a szellemi életnek, a középkori zsidók közül mindenre erős fegyvi^rzetű egyének és akkor vállalkoznak midőn az európai nemzetek nagyreszt tétlenül ülnek, vagy pusztán a létért küzdenek. A Renaissance a zsidóknak, mint kitűnő fordítóknak szintén sokat köszönhet. A népvándorlás után az araboknál zsendülő szellemi életnek a zsidók adnak tápszert görög müvek lefordításával. Vlll-ik Constantin, illetőleg C l i a s d a i ideje óta egész családok foglalkoztak görög művek latinra fordításával, pl. a T i b b o n i d á k íbrdíták Aristoteles és Euclidés műveit latinra. Hasonlóan liires fordító volt a K a 1 o n y m-család. A középkori zsidók az okszerű földmivelés, ipar és nagykereskedés előmozditói, s e mellett a tudomány minden ágának lelkiösmeretes mivelői, fejlesztői s e szellemi kincsek fáklyáját a középkor végén ébredező nemzetek kezébe adják, hogy átlássák, hogy mint a portugál Ribeyra de Santos mondja: bölcseleti, növénytani, orvostani, csillagászati és világrajzi, mint szintén a nyelvtanra, a bibliai nyelvekre és a bibliai egész irodalomra vonatkozó ismeretünk legnagyobb részét a zsidóknak kell köszönnünk. Felméri Lajts.
Report of the
Superintendent of public
iiistruction
of tho commoDwealth of Pennsylvania, for t h e year 1 8 7 6 . bury 1 8 7 6 . Y I I + 3 4 2 lap.
Harris-
"Wickersham J . P. tanfelügyelő ez évi tudósítványa nemcsak a benne levő tanügyi statistikai adatokért becses ; hanem főleg azért, mert a philadelphiai kőzkiállítás tanügyi részével is foglalkozik. P e n n s y l v a n i a a közkiállításon egészen különálló terjedelmes épülettel vett részt. Ez épületben külön csoportokba voltak beosztva a következő intézetek: 1) A közoktatásügyi szakosztály. 2 ) A gyermekkertek 3) A tartományok szám szerint 3 3 . 4 ) Az egyes városok. szám szerint 2 0 . 5 ) Az akadémiák, összesen 17-en. 6) A collegiumok, összesen 15-ön. 7) Tanitóképző intézetek, öszs/iesen
