A Z I S K O L A I P E D A G Ó G I A I P R O G R A M J Á N A K

S Z E M ER E B E R TA L A N S Z A K K Ö Z ÉPI S K OL A , S Z A KI S KO L A

ÉS

K O L LÉ GI U M

___________________________________________________________________________

AZ ISKOLAI PED A GÓ GI AI PRO GRA MJÁ NA K KIEGÉS ZÍTÉSE A KOMPETENCIAALAPÚ OKTATÁS BEVEZETÉSÉHEZ

A

MU NK A E RŐ

-P

IA C I

K O M PE T ENC IA

ES ÉL YE K

-A

LA PÚ

J A V Í TÁ S A

A

O K TA TÁ S

B E V E ZE T ÉS ÉV E L

HEF OP-3.1.3 -05/1.-2005 -10 -0421/1 .0

2006. november ___________________________________________________________________________ 3529 Miskolc, Ifjúság u. 16-20. Tel.: (46) 365-912, Fax: (46) 562-239

A munkaerő-piaci esélyek javítása a kompetencia-alapú oktatás bevezetésével HEFOP-3.1.3-05/1.-2005-10-0421/1.0

"Talán a legnagyobb pedagógiai téveszme az a vélemény, hogy az ember csak azt tanulja meg, amit megtanítanak neki. A mintegy mellékesen elsajátított, tartós attitűdök, kedvtelések és ellenszenvek gyakran sokkal fontosabbak, mint a nyelvtanórák, földrajzórák, vagy a megtanult történelmi tények. Mert alapvetően ezek az attitűdök számítanak később".

(John Dewey,1938)

Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium

2


A Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium elkötelezett a pedagógiai innováció, a szemléletbeli és módszertani megújulás mellett, kedvet és erőt érez munkálkodni az iskola igazi reformján, egy korszerű, nyitott, a hátrányokkal érkezőkre is odafigyelő „új iskola” megalkotásán. Valljuk, hogy a bölcsességhez több út vezet, és nem vetjük el a már bevált és bejárt ösvényeket, elvárásunk, hogy pedagógus kollégáink aktívan részt vegyenek az új utak felfedezésében és megépítésében. Miért van szükség fejlesztésre? A világban zajló gazdasági, technológiai és társadalmi változások közvetlenül teszik próbára az egyén alkalmazkodóképességét, ugyanakkor a közösségeket új szerepek vállalására késztetik. Az oktatási rendszerek számára is óriási kihívás, hogy feladatuk teljesítése során fokozott versenyhelyzetnek és változó munkaerő-piaci igényeknek kell megfelelniük. Nem folytatható az a több évtizedes gyakorlat, amikor a tanulási folyamat lezárul az iskolai tanulmányok befejezésével. A jövőben az életpálya bármely szakaszában szükségessé válhat annak módosítása. A személyiség integritásának megőrzése azonban összebékíthető az erőteljes alkalmazkodás követelményével, amennyiben a személyes és szociális kompetenciák megerősítése és fejlesztése célirányosan és módszertanilag megalapozottan zajlik a kisgyermekkortól az ifjúkorig tartó oktatási- nevelési folyamat egészében. Az Európai Unió 2000-ben elfogadott lisszaboni határozatában követelményként fogalmazódik meg a tagállamok oktatási és képzési rendszerének átalakítása - a foglalkoztatás növelése és a tudásalapú társadalom megteremtése céljából. Az eltelt fél évtizedben a döntéshozók sorra megerősítették a kulcskompetenciák fejlesztésének sürgető igényét a versenyképesség biztosítása érdekében. Kutatások és mérési tapasztalatok egyaránt azt támasztják alá, hogy a hazai oktatás tartalmának és módszertanának átalakítása, a rendszer demokratizálása szükségszerű, elodázhatatlan. A hangsúly a hagyományos tartalomközpontú oktatásról a kompetenciák, azaz a képességek, készségek és az alkalmazásképes tudás fejlesztésére tevődik át, hiszen elsősorban ezek révén válhat bárki képessé az egész életen át tartó tanulásra. Különösen fontos az alapozó képzési szakaszban elsajátított alapkészségek kialakítása, fejlesztése, mert ezek a későbbi sikeres tanulás és munkába állás elemi feltételei. Elengedhetetlenül szükséges tehát, hogy az oktatási intézményekben megújuljon a pedagógiai kultúra. Szükséges, hogy a gyermekek életkoruknak és életritmusuknak megfelelően jussanak ismeretekhez az eltéréseket figyelembe vevő pedagógiai módszerek alkalmazásával. Kiemelten fontos az egyéni különbségekhez szakszerűen alkalmazkodó, a személyre szabott fejlesztést eredményesen megoldani képes pedagógiai gyakorlat iskolán belüli meghonosítása. A projekt keretében felkészített pedagógusok képesek használni az újszerű, kompetencia alapú oktatási programcsomagokat és kapcsolódó digitális tartalmakban megjelenő teljes pedagógiai eszközrendszert. Az iskola mindent megtesz, hogy teremtse a fejlesztések intézményi bevezetésének feltételeit is. Az intézmények irányítói elkötelezettek a szervezet folyamatos fejlesztésére, a változások kezelésére.


3


A kompetencia-alapú oktatás bevezetésének tartalma A hat kompetenciaterületet központba állító fejlesztés a Humánerőforrás- fejlesztési Operatív Program 3.1.1-es központi programja keretében valósul meg 2008 nyaráig. A program kezdő szakaszában az óvoda- iskola átmenetre és a belépő 1., 2., 5., 7. és 9. évfolyamokra kifejlesztett programcsomagokat a Térségi Iskola- és Óvodafejlesztő Központok (TIOK) pedagógusai próbálták ki a 2005/2006-os tanévtől. A további évfolyamokra szóló programok és a tesztelés évről évre folyamatosan zajlik. A tesztelést követő korrekció után a HEFOP 3.1.3-as pályázat keretében iskolánk - a több mint 300 nyertes intézmény mellett - vállalkozott arra, hogy megfelelő felkészítés után 2006 szeptemberében a kompetenciafejlesztő programcsomagokat tanrendjébe illeszti. A bevezetést segítette azon szakmai szolgáltató intézmények munkája, amelyek a HEFOP 3.1.4-es pályázat keretében 2006-tól akkreditált pedagógus-továbbképzést tartottak, felkészítve pedagógusainkat az oktatási programcsomagok alkalmazására, valamint a Sulinet Digitális Tudásbázis kezelésére. E fejlesztéseink a közoktatás teljes időtartamát átfogva segítik majd az élethosszig tartó tanulás képességének megalapozását, valamint - kapcsolódva a HEFOP 2.1-es intézkedésben megfogalmazott törekvésekhez - szolgálják a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének növelését is. Az oktatási programcsomag fogalma, összetevői és a fejlesztendő kompetenciaterületek Az oktatási programcsomag egy adott célú tanulási-tanítási folyamat megvalósítását segítő eszközrendszert jelent, amely a különféle, részben digitális taneszközök mellett magában foglalja a folyamat megtervezését, megszervezését és értékelését segítő eszközöket is. Legfőbb funkciója a tanulási- tanítási folyamat biztosítása a célokhoz vezető utak és eljárások leírása által. A programcsomagok a tartalom körvonalazása mellett mindig válaszolnak a hogyan?, illetve a miért? kérdéseire is. A 3.1.1-es program hat kiemelt kompetenciaterületen támogatja oktatási programcsomagok létrehozását. Az eszközjellegű kompetenciák közül a szövegértési-szövegalkotási, matematikai, idegen nyelvi (angol, német, francia, magyar mint idegen nyelv) és az IKT (informatika és médiahasználat) területén, valamint az EU támogatási politikájában kiemelt célként megjelenő, a hátrányos helyzetben lévők felzárkóztatása szempontjából kulcsfontosságú szociális, életviteli és környezeti, illetve az életpálya-építési kompetenciák területén.


4


Kompetencia alapú oktatási programcsomagok Az oktatási programcsomagok a tanítás-tanulás megtervezését, megszervezését segítő választható dokumentumok, szakmai eszközök rendszere. Legfőbb funkciója a tanításitanulási folyamatok segítése úgy, hogy a célokhoz vezető utakat, eljárásokat írja le. Elsősorban a „hogyan?", illetve a „miért?" kérdésre válaszol. Az oktatási programcsomagok szerkezete és tartalmi jegyei A programcsomag meghatározása Az oktatási programcsomag egy adott cé llal létrejövő tanulási-tanítási folyamat megvalósítását szolgáló komplex taneszközegyüttes, amely az ismeretek közvetítését a készségek, képességek tudatosan megtervezett fejlesztésével kapcsolja össze, és hosszú távon is mozgósítható, alkalmazásképes tudást kínál. A különféle tanulói eszközök mellett magában foglalja a folyamat megtervezését, megszervezését és értékelését segítő eszközöket is. Ennek megfelelően az oktatási programcsomag komplex módon tartalmazza mindazokat az elemeket, amelyeket a tanulási-tanítási folyamatban hagyományosan a tante rvek, a tankönyvek, a munkafüzetek, a gyűjtemények (szöveg- és feladatgyűjtemények), a tanári kézikönyvek és segédletek, valamint a mé rési-értékelési eszközök szolgálnak. A programcsomagok jellemzői Valamennyi programcsomag moduláris felépítésű, és kínálatával időben átfogja az 1-12. évfolyamok teljes tanulási időszakát. Lehetővé teszi továbbá az egységek többféle csoportosítását, a sorrend és a tananyagmennyiség hozzáigazítását a pedagógiai szükségletekhez és a helyi igényekhez, valamint nagyobb egységeket átfogó tanítási szakaszok (epochák) beillesztését a tanulási-tanítási folyamatba az egy témához tartozó összefüggések hatékonyabb feltárására. Ennek érdekében a programcsomagok több felhasználási lehetőséget, többféle bejárási utat kínálnak, ami lehetőséget teremt a tanulók differenciált fejlesztésére, a csoportra vagy akár egyénre szabott fejlesztési programok kialakítására. További jellegzetességük a tevékenységre épülő móds zertan, a tanulói aktivitás előtérbe helyezése. A programcsomagok típusai Háromféle programcsomagról beszélhetünk. Az úgynevezett műveltségterületi programcsomag („A" típus) vertikális műveltségterületi rendszer szerint építkezik. Tartalmában teljeséggel lefedi a legközvetlenebbül kapcsolódó műveltségterületet. (Pl. a szövegértés-szövegalkotás esetében a magyar nyelv és irodalom műveltségterületet, a matematikai kompetenciák esetében a matematika műveltségterületet.) A kereszttantervi programcsomag („B" típus) horizontálisan, kereszttantervi rendszerként működik. Ez az jelenti, hogy a program fókuszában álló kompetencia (pl. matematika-logika) fejlesztését nem az erre elsősorban hivatott műveltségterület vagy tantárgy keretében, hanem más területek, tantárgyak tananyagában (pl. történelem, biológia, kémia stb.) valósítja meg.


5


A tanórán kívül felhas ználható programcsomagok („C" típus) a tanórán kívül szakkörökben, táborokban, diákkörökben, erdei iskolákban alkalmazható eszközök. Ilyenek pl. a szociális, életviteli és környezeti kompetencia esetében a Nemzeti alaptanterv Földünk és környezetünk műveltségterülethez kapcsolódó természetfigyelési projektek, vagy ilyen a szövegértés-szövegalkotás kompetenciaterületen belül az Irodalmi önképző, a Médiaismeret, a Báb-dráma stb.


6


Az egyes kompetenciaterületek áttekintése 1.

Szövegértési-szövegalkotási kompetenciaterület

A fejlesztés célja Kommunikáció-központúság. A kommunikációval kapcsolatos ismeretek, szabályszerűségek, normák megtanítása és gyakorlása. A szövegértés-tanításnak ebben a formában nemcsak célja, hanem módszere is a kommunikáció, hiszen a feladatmegoldások, az ellenőrzés, az értékelés folyamatos eszmecserét feltételeznek a tanár és a diákok között. A program a szövegértési képességeket olyan tanulási folyamatban fejleszti, amely a fiatal és a pedagógus demokratikus együttműködésére, vitáira-eszmecseréire épül, kommunikatív cselekvésekre ösztönöz, önállóságot és kritikai készséget kíván. Tevékenységcentrikusság. A tanulóknak nem pusztán kérdésekre kell megtalálniuk a választ, hanem a különböző típusú szövegekkel - akár maguk által elgondolt műveleteket kell végezniük. Rendszeresség. A szövegértés-szövegalkotás gyakorlása minden műveltségterület feladata. A felelősség és a fejlesztés egy tantárgyra szűkítése a program hatásvesztését okozza. A mérések nem az elsajátított ismeretanyag mennyiségének, hanem a kompetenciák szintjének meghatározását szolgálják. Differenciáltság. Kívánatos, hogy a foglalkozások megszervezésének alapja az egyéni képességek, problémák, tempó legyen. A differenciálás szempontja lehet a tanulók szövegértési, illetve szövegalkotási problématípusa, tempója vagy a szükséges tanári támogatás mértéke. A tanulási folyamat hatékonysága nem a tanulócsoport összteljesítményén, hanem az egyes tanulók fejlődésének ütemén mérhető. Partnerség. A program lehetővé teszi, hogy a pedagógus a munka nagy részében a tanulókkal partneri viszonyban, segítő-tanácsadó státusban legyen, ne pedig a hierarchikus tanár-diák viszonyt képviselje. Kutatósze mlélet. A program célja, hogy feloldja az olvasási kudarcok okozta szorongásokat. Ennek egyik feltétele a tévedések és a próbálkozások lehetőségének megadása. A kutatószemlélet fontos eleme a kérdésfeltevés. Integrált magyartanítás - a nyelv és az irodalom új viszonya A szövegértés-szövegalkotás kompetenciafejlesztés az eddig döntően kronologikusan szervezett irodalomoktatás és leíró nyelvtan tanítása helyébe az integrált nyelvi- irodalmikommunikációs képességfejlesztést szolgáló magyartanítást állítja. Ennek egyik része a hatékony kommunikációs képességfejlesztés: a különféle közlési helyzetekben és szövegtípusokban való kommunikáció tudatos stratégiáinak felépítése,


7


a kommunikációs magatartásmódok és tevékenységek egyszerre kreatív és normatív használata, az egyéni közlési stratégiák kialakítása és használata, a nyelvi norma, illetve az attól való célszerű eltérés lehetőségei közti választás képessége, a nyelvi problémaészlelés képességének folyamatos fejlesztése, a szövegértési és szövegalkotási automatizmusok kialakítása az egyes szövegtípusok szerkezeti és jelentéstani jellemzőinek felfedeztetésével, a nem verbális önkifejezés képességének fejlesztése, illetve a partner nem verbális jelzéseinek értelmezése. A kommunikációs képességfejlesztés feltétele a szövegértés-szövegalkotás kompetencia fejlesztésének. A működő nyelv vizsgálatával a szövegértés a következő szempontok szerint valósítható meg: a szöveg grammatikai alapjainak felfedeztetése és kommunikatív alkalmazása, nyelvi adatokkal műveletek végzése, szabályfelfedeztetés: a kontextus hatása a közlések jelentésére és formájára, a lineáris építkezés grammatikai szabályainak alkalmazása, a szavak, terminusok, mondatok és szövegkörnyezetek kétirányú viszonyainak felismertetése és alkalmazása, szövegtípusok interpretálása és alkotása, a szöveg logikai és tematikus szerkezete, nyelvtani tulajdonságai és a kommunikációs helyzet egysége mint problémamegoldó stratégia, a szöveg háttérmondatainak és előfeltevéseinek szerepe a szöveg értelmezésében, a racionális és sikeres vita stratégiáinak elsajátítása. Az átfogó magyartanítás az olvasást konstruktív (az olvasó a szavakból, mondatokból megkonstruálja, megépíti magában a szöveg által felidézett világot, valóságdarabot, jelentésösszefüggést), mozgósítható előismereteken (az előzetes ismeretek folyamatos és tudatos mozgósításán) alapuló, cél által vezérelt, szelektív, erősen az olvasó motivációjától függő szövegértési tevékenységként kezeli. Természetesen más az olvasás értelme, célja mindennapi, gyakorlatias hasznú szövegek esetében, s más szépirodalmi művek olvasásakor. Az előbbieknél az olvasó többnyire már valamilyen előzetesen adott gyakorlati céllal fordul a szöveghez, míg az utóbbiak esetében az esztétikai élvezet, a játék, a kikapcsolódás vagy a másokon keresztüli önmegértés a cél. A szövegértés-szövegalkotás program nem az irodalomtörténetet vagy a műfajelméletet „tantervesíti", illetve „tankönyvesíti", hanem abból indul ki, hogy a jó olvasóban bizonyos képességek potenciálisan működésbe lépnek, ezért elsősorban ezeket a képességeket kell tudatosan és módszeresen fejlesztenie. A típusú programcsomagok. Olyan originális, integrált nyelvi- irodalmi programot kínálnak, amelynek középpontjában a szövegértés-szövegalkotás fejlesztése áll. A programok alapfokon és középfokon az évi teljes óraszámot lefedik.


8


B típusú (ke reszttantervi) programcsomagok. Különböző műveltségterületeken keresik a kompetencia fejlesztésének lehetőségeit. A szövegfeldolgozásra és a szövegalkotásra irányuló és arra mintát adó modulok koherensen illeszkednek (illeszthetők) a tananyaghoz. A programcsomag moduljai elsősorban keretmodulok, amelyek az adott műveltségterület tananyagtartalmával tölthetők meg. Ilyenek lehetnek például a tantárgy specifikumának megfelelő szövegtípusokra, szövegformákra készült feldolgozási sémák. A műveltségterületek mindegyikében megjelenik a szövegértés-szövegalkotás fejlesztése. A program ugyanakkor kiemelten kezeli a műveltségterületek közül azokat, amelyek szövegalapúak, vagyis elsősorban kognitív ismeretek közvetítői. Ember és társadalom, Ember és természet, Földünk és környezetünk és - speciális szövegei miatt - a Matematika és a Testnevelés. Az e területre készülő programtanterv az egyes műveltségterületek tartalmait és képességfejlesztési céljait veszi figyelembe, ezeket tekinti alapmoduloknak, amelyek további modulokra bonthatók. A kérdés, hogy hol, mikor, milyen módon van lehetőség a kompetencia fejlesztésére, illetve a kompetencia fejlesztésének melyik összetevője kaphat hangsúlyt az adott tantárgyban. (Például a problémalátás és az adatkezelés képessége a matematikai szöveges feladatokban, az utasítások hallás utáni megértésének fejlesztése a testnevelésben, a verbális és nem verbális információk együttes megértésének képessége kiemelten fejleszthető az Ember és társadalom, valamint a Földünk és környezetünk műveltségterületeken. ) A szövegfeldolgozásra és a szövegalkotásra irányuló és arra mintát adó modulok koherensen illeszkednek (illeszthetők) a tananyaghoz. A programcsomag moduljai elsősorban a műveltségterület tananyagtartalmát veszik alapul. A tantárgy specifikumának megfelelő szövegtípusokra, szövegformákra készülnek a feldolgozási minták. (Gondolunk olyan modulokra, amelyek az érvelő, magyarázó, kifejtő, dokumentum, narratív, informatív, hivatalos vagy egyéb speciális szövegek megértésének menetét mutatják be az adott terület tankönyvi szövegeit véve alapul.) C típusú programcsomagok (tanórán kívüli fe jlesztés). A kompetencia fejlesztésére a program ezen része a tanórán kívüli lehetőségeket veszi számba. Célunk, hogy ezek a programcsomagok lehetőséget biztosítsanak mind a felzárkóztatáshoz, mind pedig a tehetséggondozáshoz. Felzárkóztatás esetén erős motiváció lehet az a vonatkoztatási keret, amely értelmessé teszi a megtanultakat a gyerek számára. Tehetséggondozás esetében pedig az előzőekben megszerzett ismeretek, képességek stb. komplex módon, egymással kombinálva szervesülnek.


9


A szövegértés-szövegalkotás kompetencia-alapú oktatásához rendelkezésre álló programcsomagok Műveltségterületi kapcsolódás

A programcsomag típusa Műveltségterületi programcsomagok (A)

Szakasz 9-12. évfolyam

Ember és társadalom, ember a természetben, matematika, Kereszttantervi programcsomag (B)

művészetek,

9-12. évfolyam

testnevelés és sport, földünk és környezetünk Tanórán kívül felhasználható programcsomagok ( C ) Tanórán kívül felhasználható programcsomagok ( C )

médiaismeret

7-9. évfolyam

Irodalmi önképzőkör

9-12. évfolyam

Műveltségterületi programcsomagok

szövegértés-szövegalkotás 9.

Tanulói munkatankönyv Tanári útmutató

9.

Tanulói munkafüzet Tanári útmutató Tanulói munkafüzet Tanári útmutató Tanulói munkafüzet Tanári útmutató Tanulói munkafüzet Tanári útmutató Tanulói munkafüzet Tanári útmutató

9.

Kereszttantervi programcsomagok

biológia fizika földrajz kémia történelem


10

A munkaerő-piaci esélyek javítása a kompetencia-alapú oktatás bevezetésével HEFOP-3.1.3-05/1.-2005-10-0421/1.0 Tanórán kívül felhasználható programcsomagok

irodalmi önképző médiaismeret

Tanulói munkafüzet Tanári útmutató Tanulói munkafüzet Tanári útmutató DVD a tanárok részére

9.

Szakmai koncepció és programterv (1-12. évfolyam)


11


2.

Matematikai kompetenciate rület

A fejlesztés célja A kidolgozásra kerülő programcsomagok az alább felsorolt készségek, képességek közül a számlálás, számolás, mennyiségi következtetés, valószínűségi következtetés, becslés, mérés, mértékegység-váltás, szövegesfeladat-megoldás, problémamegoldás, rendszerezés, kombinativitás, deduktív következtetés, valamint az induktív következtetés fejlesztését segítik elő. A matematikai kompetencia készség- és képességkomponensei A matematikai kompetencia a „matematikai tantárgyi ismeretek, a matematika-specifikus készségek és képességek, általános készségek és képességek, valamint motívumok és attitűdök együttese". Készségek (számlálás, számolás, becslés); Gondolkodási képességek (rendszerezés, deduktív és induktív következtetés); Kommunikációs képességek (relációszókincs, szövegértés, térlátás); Tudásszerző képességek (problémaérzékenység, megoldás, metakogníció); Tanulási képességek (figyelem, emlékezet). A matematikai kompetencia fejlesztési területei A típusú programcsomagjaink a matematika műveltségterületének teljes egészét lefedik. Olyan tananyagszervezési- módszertani megoldásokat tartalmaznak, amelyek lehetővé teszik, hogy a tanulókat bevonjuk a tudás- és készségelsajátítási folyamatba; azaz átalakul a matematikatanítás egész folyamata. Erős hangsúlyt kap a tevékenységközpontú módszertan. Dominálja a folyamatokat a játék és az eszközhasználat, a megfelelő tanulási környezet kialakítása, a kooperatív tanulási technikák alkalmazása. Megteremtődik a lehetőség arra, hogy a tanulók saját tanulási tevékenységüket felidézzék, reflektáljanak rá. A matematikatanulás alapja a cselekvő, személyes tapasztalatszerzés. A jó munkalégkör egyik feltétele a tévedés és a vita szabadságának biztosítása. A matematikai ismereteknek igen szigorú felépülési rendje van. Az egyes témák egymást feltételezik, egymást segítik, ezért ezek felépülésének logikájára fűzzük fel a pedagógus munkáját. A fejlesztés különféle területei szintén illeszkednek egymáshoz. A tevékenységek rendjét döntően a gyermekek életkori és egyéni sajátosságai határozzák meg. A problémafelvetés, ahol csak lehet, életszerű helyzetekből indul ki, amelyek a gyerekeket körülvevő világ jobb megértését segítik. Az egyes témakörök feldolgozása során a hagyományos módszerek mellett a számítógép használata is szerepet kap. A „bemenet vezérlésű építkezés" a kezdő szakaszban a pedagógus számára jelöl ki feladatokat, és kisebb hangsúlyt kapnak a gyermekkel szemben támasztott elvárások.


12


Elsősorban a haladás irányát kívánja kijelölni, és a fejlesztés várható eredményeit fogalmazza meg. A kezdő szakasz végére körvonalazódik az elérendő minimális szint ahhoz, hogy a következő szakasz munkája biztonságosan elkezdhető legyen, körvonalazódnak azok a képességek is, amelyek a matematikatanulás folytatásának feltételét jelentik. B típusú programcsomagok az általános gondolkodási képességek fejlesztését célozzák meg a Magyar nyelv és irodalom, Ember és társadalom, Ember a természetben valamint a Földünk és környezetünk műveltségterületeken. Ezen anyagok elsődleges célja nem a tananyag megtanítása, hanem a rendszerező és kombinatív képesség, deduktív és induktív gondolkodás fejlesztése az adott műveltségterületi (tantárgyi) ismeretek segítségével. Ezáltal természetesen a tantárgyi ismeretek is rögzülnek. Minden területen, minden évfolyamon öt modul készül, amelyek a jelenleg érvényes kerettantervek anyagát fedik le. Minden modul 5 egységet tartalmaz, amelyeket öt órára elosztva célszerű feldolgozni, mégpedig oly módon, hogy egyegység fejlesztő feladataival az adott tanóra 10-12 percében foglalkozzanak a tanulók. A feladatsorok az óra bármelyik részébe beilleszthetők akár ráhangoló, akár ismétlő részként, akár gyakorlásként, és feldolgozhatók frontálisan, egyéni munkában, párban vagy akár csoportban. A C-típusú programcsomagok kettős célt szolgálnak: kiegészítik az A, illetve B típusú programcsomagokban megcélzott képességek differenciált fejlesztését, illetve formálják, alakítják a matematika iránti pozitív attitűdöt a tanórán kívüli tevékenységek körében. A matematikai kompetencia-alapú oktatásához rendelkezésre álló programcsomagok A programcsomag típusa Műveltségterületi programcsomagok (A) Kereszttantervi programcsomag (B)

Tanórán kívül felhasználható programcsomagok ( C )

Műveltségterületi kapcsolódás

Szakasz 9-12. évfolyam

Művészetek, Ember a természetben Testnevelés és sport, Magyar nyelv és irodalom, Természetismeret, Történelem, Földrajz, Kémia, Fizika, Biológia

9-12. évfolyam

9-12. évfolyam


13

A munkaerő-piaci esélyek javítása a kompetencia-alapú oktatás bevezetésével HEFOP-3.1.3-05/1.-2005-10-0421/1.0 Műveltségterületi programcsomagok

Tanulói feladatlapok matematika 9.

9.

Tanulói eszközök Tanulói útmutató

Kereszttantervi programcsomagok fizika

Tanulói munkafüzet

földrajz

Tanári útmutató Tanulói munkafüzet

magyar nyelv


történelem


9.

Tanári útmutató

Tanórán kívül felhasználható programcsomagok

tanári útmutató Matematika „c"

9.

tanulói munkafüzet

Szakmai koncepció és programte rv (1-12. évfolyam)


14


3.

Idegen nyelvi kompetenciaterület

A fejlesztés célja Az idegennyelv-tanulás hatékonyságának növelése érdekében szükség van az iskolában folyó idegennyelv-tanítási gyakorlat megújítására. A modernizációt kompetencia alapú nyelvtanítási programok kidolgozásával és fokozatos bevezetésével kívánjuk megvalósítani. Ez a kommunikatív nyelvi kompetencia fejlesztését jelenti. Ennek érdekében olyan oktatási programcsomagok fejlesztését tűztük ki célul, amelyek figyelembe veszik a tanulók életkori sajátosságait, érdeklődését és ismereteit; témakörök, beszédszándékok és szituációk köré szerveződnek; és lehetővé teszik, hogy a tanulók értelmes cselekvések során, kommunikatív feladatok végrehajtása közben sajátítsák el az idegen nyelvet. A tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és folyamatos fejlesztése során három szempontot kell feltétlenül figyelembe venni: egyrészt a tanulók és a társadalom szükségleteit; másrészt azokat a tanulók által elvégzendő feladatokat, amelyek e szükségletek kielégítéséhez elengedhetetlenek; harmadrészt pedig a feladatok elvégzéséhez szükséges, kialakítandó, fejlesztendő kompetenciákat. Legjellemzőbb módszerek és munkaformák az idegen nyelvi kompetencia fejlesztésében: Felfedezés Megbeszélés Vita Dráma Játék Pár- és csoportmunka Projektmunka Célcsoportok Az idegen nyelvi kommunikatív kompetencia fejlesztésére irányuló, újonnan kidolgozandó programok az általános és középiskolai korosztálynak és tanáraiknak szólnak. A sikeres nyelvtanulás egyik alapvető feltétele a nyelvileg és módszertanilag is jól képzett, motivált nyelvtanár. A fejlesztés során így kiemelkedő szerepet kapnak a tanártovábbképzések, valamint a programmegvalósítás mentorálása, szakértése és a támogatói rendszer kiépítése. Az idegen nyelvi kommunikatív kompetencia fejlesztése két szinten Az idegen nyelvi kommunikatív kompetencia fejlesztésére többféle programcsomag készül alap- és középfokra az alábbi felosztásban. Két programot mindkét szinten, 12 évfolyamos fejlesztésben tervezünk.


15


Program

Cél

Szint

Szakasz

Beszédkészség fejlesztése – tevékenységeken keresztül

alap- és középfok

1-12. évf.

Projektek idegen nyelven

Integrált készségfejlesztés projektmunkában – tantárgyközi tartalmak felhasználásával

alap- és középfok

1-12. évf.

Ötletek az Internet felhasználására a nyelvórán

Beszédkészség és szövegértés fejlesztése – autentikus anyagok keresésével és felhasználásával

középfok

7-12. évf.

Kreatív kommunikáció

Idegen nyelvi kompetenciafejlesztés A Nemzeti alaptanterv az élő idegen nyelvek fejlesztési feladatait jelöli meg. Így a programcsomagok fejlesztésénél alapvetően három (angol, német, francia) nyelvet kell figyelembe venni, és ezek fejlesztésére kell alternatív programokat kínálni. A fejlesztés bizonyos szakaszai egységesen kerültek megtervezésre, és magyar nyelven készültek el, de a modulleírások szintjétől kezdve az adott célnyelven dolgozták ki a programokat. Az idegen nyelvi kompetencia fejlesztésére A típusú (egy adott nyelvhez kapcsolódó) programcsomagokat kerültek kidolgozásra. A hatékony fejlesztés és a célirányos alkalmazás érdekében a tanév egy részét lefedő, kiegészítő programcsomagok készültek. Így a nyelvtanárnak lehetősége nyílik a fejlesztést kisebb egységekben kipróbálni, alkalmazni. Az alapfokú fejlesztés szintjén azonban az alacsonyabb óraszám miatt lehetőség van a programcsomagnak akár a teljes tanévet lefedő alkalmazására is. Az idegen nyelvek kompetencia-alapú oktatásához rendelkezésre álló programcsomagok a programcsomag szint típusa Kreatív Alap- és kommunikáció középfok Projektek idegen Alap- és nyelven középfok Internet a Középfok nyelvórán Műveltségterületi programcsomagok Kezdő - haladó (A)

szakasz 1-12. évfolyam 1-12. évfolyam 7-12. évfolyam 9-12. évfolyam

nyelvterület Angol, német, francia Angol, német, francia Angol, német, francia Magyar mint idegen nyelv


16

A munkaerő-piaci esélyek javítása a kompetencia-alapú oktatás bevezetésével HEFOP-3.1.3-05/1.-2005-10-0421/1.0 Műveltségi programcsomagok Angol nyelv


9.

internet a nyelvórán Tanári útmutató Tanulói munkafüzet kreatív kommunikáció Tanári útmutató Tanulói munkafüzet projektek idegen nyelven Tanári útmutató

Német nyelv


9.


Francia nyelv


9.


Szakmai koncepció és programtanterv (1-12. évfolyam)


17


4.

Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák

A terület meghatározása, a fejlesztés célja A szociális és életviteli kompetenciák körébe olyan attitűdök, készségek és képességek tartoznak, amelyek alapját képezik az egyén belső, személyes harmóniájának és társadalmi beilleszkedésének egyaránt. E terület lényeges attitűdelemei az önbizalom, az öntudatos és a környezetért is felelős magatartás, a világgal szembeni pozitív beállítódás, a demokrácia tisztelete, a tolerancia és az őszinte kommunikáció, az értelmes kockázat vállalásának bátorsága. A kapcsolódó képességcsoport legfontosabb összetevői az egyén szintjén a reális énkép kialakításának képessége, a frusztráció elviselése, a reális egyéni célok kitűzésének és követésének képessége, a szabályok és a vágyak összehangolásának képessége, a cselekvési alternatívák meglátásának képessége, a döntési képesség, a kezdeményezőkészség, az akaraterő és a kitartás. A társas viselkedés terén pedig az empátia, a kommunikációs és kooperációs készség, a vitázó- és érvelőképesség, a konfliktustűrő, -kezelő, - megoldó képesség, valamint a vezetőés szervezőképesség kap kitüntetett szerepet. Mindezek olyan képességek, amelyek nagyon hosszú időn át és nagyobbrészt közvetett hatások alatt formálódnak. Bár fontosságuk talán mindenki számára nyilvánvaló, e képességek rendszerszerű fejlesztését eddig még nem célozta meg a hazai közoktatás. A program ezért egyrészt segítséget kíván adni a pedagógusoknak ahhoz, hogy saját személyiségüket és a tanulási környezetet olyanná tudják formálni, amely alkalmas a szociális kompetenciát növelő közvetett hatások kifejtésére; másrészt olyan - tanulói részvételen alapuló - eszköztárral kívánja ellátni őket, amelynek révén közvetlenül is fejleszteni tudják a szociális kompetenciát megalapozó fenti részképességeket és attitűdöket. Jellegzetes módszerek kooperatív tanulás projekt- módszer vita dráma kutatás felfedezés terepgyakorlat interjúkészítés és újságírás


18

A munkaerő-piaci esélyek javítása a kompetencia-alapú oktatás bevezetésével HEFOP-3.1.3-05/1.-2005-10-0421/1.0 Kulcskompetenciák: a programcsomagok kiemelt fejlesztési területei Típus

Alapfok

Középfok

A-B kevert típusú

Én és a világ (Ember és környezete) környezettudatos magatartás kritikai gondolkodás az emberiség értékeinek védelme a biztonságos életvitel kialakítása aktív felelősségtudat

Polgár a de mokráciában (Civil s zerepek) szabad véleményalkotás döntési képesség aktív felelősségtudat vitakészség részvétel a valós folyamatokban szociális érzékenység problémamegoldó képesség konfliktuskezelő képesség

A szociális kompetenciának a tágabb világgal (természet és társadalom) való harmonikus kapcsolat részét erősítő csomagok. Fókuszban a képesség- és készségformálás, a kognitív dimenzió fejlesztése.

B típusú A szociális kompetenciának a szűkebb környezettel való harmonikus kapcsolat részét erősítő csomagok. Fókuszban a képesség- és készségformálás, a társas dimenzió fejlesztése.

C típusú A szociális kompetencia alapját képező személyes kompetenciát erősítő csomagok. Fókuszban az attitűdformálás és az ÉN dimenziója.

Én és a másik (Az együttműködés fejlesztése) baráti magatartás hitelesség empátia kooperativitás autonómia és elfogadás

Én dimenziói (Önállóság, önbizalom, kreativitás) önállóság önbizalom, pozitív énkép belső harmóniára való képesség a fejlődés igénye önértékelés alkotókedv, kreativitás


Felnőtt szerepek (Felkészülés a felnőtt élet szerepeire) tudatosság a kapcsolatokban barátságra és a szerelemre való képesség nemi szerepek szülői, családi szerepek harmonikus viszony a nemzedékekhez és korosztályokhoz munkatársi szerepek átmenetek Toleranciára nevelés (A másik és én) önelfogadás nyitottság előítéletek csökkentése szorongás felismerése és csökkentése kíváncsiság rugalmasság mások elfogadása

19


A szociális, életviteli és környezeti kompetenciafe jlesztéséhez re ndelkezésre álló programcsomagok a programcsomag típusa

műveltségterületi kapcsolódás Ember és társadalom,

Több műveltségterületet átfogó Ember a természetben, programcsomagok (A) Polgár a demokráciában Művészetek, Kereszttantervi programcsomagok (B) Életvitel és gyakorlati ismeretek, Felnőtt szerepek

szakasz

7-12. évfolyam

Testnevelés és sport, Tanórán kívül felhasználható programcsomagok ( C ) Földünk-környezetünk, Toleranciára nevelés Osztályfőnöki óra

Több műveltségterületet átfogó programcsomagok


9.

polgár a demokráciában Tanári útmutató

Kereszttantervi programcsomagok


9.

felnőtt szerepek Tanári útmutató Tanórán kívül felhasználható programcsomagok Tanulói munkafüzet

9.

toleranciára nevelés Tanári útmutató

Fehér Márta: például

(Pedagógusok gyakorlati példái a személyközpontú szemlélet iskolai megvalósítására.)


20

A munkaerő-piaci esélyek javítása a kompetencia-alapú oktatás bevezetésével HEFOP-3.1.3-05/1.-2005-10-0421/1.0 szamai koncepció és programterv (1-12. évfolyam) tanári kézikönyv (1-12. évfolyam) programterv/polgár a demokráciában (7-12. évfolyam) programterv/én és a másik (1-12. évfolyam) programterv/felnőtt szerepek (7-12. évfolyam)


21


5.

Életpálya-építési kompetenciák

A fejlesztés célja Egy képpel szemléltetve: ahogy a vasút haladásához pályára van szükség, elágazásokkal, váltókkal és állomásokkal, úgy van szükség arra, hogy felkészítsük gyerekeinket saját „életvonatuk" tudatos irányítására. Támogatást kell nyújtani számukra a haladáshoz szüksége pálya megépítésében, az egyes állomások meghatározásában, a „meghibásodás" kiküszöbölésében. Az életpálya-építési kompetenciák fejlesztésének célja, hogy a közoktatásból kikerülő gyerekek tisztában legyenek saját képességeikkel, meg tudják fogalmazni a jövőjükkel kapcsolatos elképzeléseiket, és ezek alapján képesek legyenek megtervezni és felépíteni majdani életpályájukat. Mindezeket figyelembe véve fő feladatunk tanulóink felkészítése arra, hogy életpálya-elképzeléseiket a valóságos, egyben változó helyzetekhez tudják igazítani, képesek legyenek terveiket felülvizsgálni és módosítani, erőforrásaik átcsoportosításával a krízishelyzeteket elkerülni. Az életpálya-építési kompetenciák fe jlesztési csomópontjai Helyzetmeghatározás Alkalmasság a pillanatnyi körülmények, lehetőségek, ismeretek, képességek, érdeklődés és vágyak megítélésére, Döntési csomópontok felismerése és döntéshozás a döntéshozás és a helyzetmeghatározás kongruenciájának megteremtésére. Célkitűzés, tervezés, megvalósítás A helyzetmeghatározás alapján alkalmasság a célok megfogalmazására, a megvalósítás lépéseinek meghatározására és sorrendezésére, az idővel való gazdálkodásra, a kockázatelemzésre és a kockázatok kiküszöbölésének módjára, az akadályok elhárítására. Az életpálya-építés „A" típusú programcsomagjai a fentieket 45 perces tanórákban, a következő műveltségterületek tartalmaiba ágyazva fejleszti: Ember a természetben Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium

22


Ember és társadalom Művészetek Földünk és környezetünk Testnevelés és sport Életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségterületen, valamint osztályfőnöki órákon történik a specifikus életpálya-építési ismeretek: o a pálya- és szakmaismeret, o a munkaerő-piaci ismeretek, o az álláskereséséi technikák fejlesztése. „B" típusú programcsomagjaink a matematika és a szövegértés-szövegalkotás órák 15-20 percnyi részében szolgálják fejlesztési céljaink elérését. A tanórán kívüli idősávban a „C" típusú programcsomagok keretében folyik célirányosan a munka világára felkészítő pályaorientáció együtt a munkapiac- ismerettel, továbbá olyan komplex projektek valósulnak meg, amelyek szórakoztató és izgalmas tevékenységek keretében segítik azoknak az emberi értékeknek - a későbbi munkahelyzetekben hasznos tulajdonságoknak, képességeknek, kompetenciáknak az elsajátítását és fejlődését mint az együttműködés, a sportszerűség, a tolerancia, a kudarctűrés, a szolidaritás, az önállóság, az önbemutatás, az önérdek-érvényesítés és konfliktuskezelés. Az életpálya-építési kompetenciák fejlesztésének alapelvei A tanulónak tisztában kell lennie kapott feladatainak céljával, a sikeres teljesítés kritériumaival, a mérhető, egyértelműen meghatározható követelményekkel. A tanulónak minden esetben kellő próbálkozási (tévedési) lehetőséget kell adni, lehetőséget és támogatást kell biztosítani ahhoz, hogy problémáit megfogalmazza, gondjainak megoldásához segítséget kérjen. Az alkalmazott módszereknek és tanulásszervezési módoknak lehetővé kell tenniük a személyes megnyilvánulást, a próbálkozást, kísérletezést, a kérdezést, segítségkérést, a tanulók közötti együttműködést. Szokássá kell alakítani a tanulás során a tervezést, a döntések indoklását, a vélemény indoklását, az önállóságot, a kérdésfeltevést. Lehetőséget kell teremteni az egyéni megoldásoknak, értékelni kell az eredetiséget, a kritikus és önkritikus magatartást, valamint mások munkájának támogatását, a szolidaritást. Az életpálya-építési kompetenciák eredményes fejlesztése érdekében a pedagógusnak törekednie kell az iskola és a család folyamatos együttműködésének biztosítására is.


23


A életpálya-építési kompetencia fe jlesztéséhez rendelkezésre álló programcsomagok a programcsomag típusa

műveltségterületi kapcsolódás ember és társadalom,

szakasz 7-12. évfolyam

ember a természetben, művészetek, Több műveltségterületet átfogó programcsomagok (A)

életvitel és gyakorlati ismeretek, testnevelés és sport, földünk-környezetünk, osztályfőnöki óra

Kereszttantervi programcsomagok (B)

Magyar nyelv és irodalom,

7-12. évfolyam

matematika

Tanórán kívül felhasználható programcsomagok ( C )

7-12. évfolyam

Több műveltségterületet átfogó programcsomagok Tanulói munkafüzet

9.

életpálya építési ismeretek Tanári útmutató Tanulói munkafüzet ember a természetben

Tanári útmutató

Tanulói munkafüzet ember és társadalom Tanári útmutató Tanulói munkafüzet földünk és környezetünk Tanári útmutató Tanulói munkafüzet művészetek testnevelés és sport

Tanári útmutató Tanári útmutató


24

A munkaerő-piaci esélyek javítása a kompetencia-alapú oktatás bevezetésével HEFOP-3.1.3-05/1.-2005-10-0421/1.0 Kereszttantervi programcsomagok


9.

matematika Tanári útmutató Tanulói munkafüzet szövegértés Tanári útmutató

Szakmai koncepció és programte rv (1-12. évfolyam).


25


A pedagógiai program kiegészítésének elfogadása és jóváhagyása A pedagógiai program kiegészítését az iskola diákönkormányzat 2006. év december hó 14. napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt: 2006. december 14.

............................................................................... Kis-Simon Katalin az iskolai diákönkormányzat elnöke

A pedagógiai program kiegészítését a szülői munkaközösség iskolai vezetősége 2006. év december hó 14. napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt: 2006. december 14. ............................................................................... Gál Károlyné az iskolai szülői munkaközösség elnöke

A pedagógiai program kiegészítését az iskolaszék vezetősége 2006. év december hó 14. napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt: 2006. december 14.

............................................................................... Baráti Tibor az iskolaszék titkára

A kompetencia-alapú oktatás bevezetésével kapcsolatban az iskola vezetése a nevelőtestület a 2006. év november hó 20. napján tartott nevelőtestületi értekezleten tájékoztatta. Kelt: 2006. december 14.

............................................................................... Lipcsei Gábor igazgató


26


A Pedagógiai Program kiegészítésének nyilvánossága, kihirdetése: Az elkészült programot az Iskolaszék, a Szülői Bizottság, a Diákönkormányzat, a nevelőtestülete megtárgyalta és elfogadta. A kiegészített program az időközben bekövetkezett jogszabályi változások miatt szükséges átalakítások miatt 2007 évben kerül átalakításra és egybe szerkesztésre a kompetencia-alapú oktatás bevezetésével kapcsolatos tartalommal. A Pedagógiai Program az előzőekben leírt formában Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának (mint fenntartó) jóváhagyása után válik érvényessé. A program elhelyezésre kerül és megtekinthető az alábbi helyeken:  1 példány Irattár,  1 példány az iskola igazgatója,  1-1 példány az iskola igazgatóhelyettesei és kollégiumvezető,  1 példány a tanári szobában, és a nevelőtestület tagjainál  1 példány iskolai könyvtár  elektronikus formában az iskola honlapján (www.szemere.sulinet.hu ).


27

A Z I S K O L A I P E D A G Ó G I A I P R O G R A M J Á N A K

Recommend Documents