A Z
I B M
N E G Y E D É V E N T E
M E G J E L E N Ô
2007/2
Kék Rózsa
F O L Y Ó I R A T A
• A mi emberünk: Ökrös Anna • Made in Hungary: Az ipari adatátvitel élvonalában – Cason Rt. • Utazási ajánlat: Pöstyén – a nyugalom szigete • Portré: Talmácsi Gábor motorversenyző
Kék Rózsa 2007/2
Tartalom Beköszöntô IBM-hírek
3 4–7
Kedves Olvasó! A mi emberünk: Ökrös Anna
8–9
IBM-referencia: A Tiszai Vegyi Kombinát
10–11
IBM-ajánlat: Új Express modellek
12–13
IBM-aktuális
14–17
IBM-partner: HAISystems Kft.
18–19
IBM-innováció: Identity Mixer
20–21
Made in Hungary: Cason Rt.
22–23
Kulturális ajánlat
24–25
Utazási ajánlat: Pöstyén
26–27
Éttermi ajánló: Kafana
28
Portré: Talmácsi Gábor motorversenyző
29
Életmód: Vadvizi kaland
30
IMPRESSZUM Kék Rózsa – az IBM Magyarország ügyfélmagazinja Megjelenik: 8000 példányban • Felelôs kiadó: IBM Magyarország. 1117 Budapest, Neumann János u. 1. • Tel.: 382-5500, e-mail:
[email protected] Fôszerkesztô: Intôdy Gábor • Szerkesztôbizottság: Kósa István, Csapó Viktória, Erôs Judit, Inczefi Judit, Jurisich Lídia, Szekeres Mónika, Tornóczky Gabriella Fômunkatárs – üzlet és informatika: Horváth Annamária Fômunkatárs – életmód, portrék: Szablyár Eszter Lapszerkesztô: Stark László • Fotós: Bagó Dániel • Tördelés: Zsivanov Sándor Szerkesztôség: Mmd Corporate, Public Affairs and Public Relations Consultants, Oktogon Ház; 1062 Budapest, Aradi u. 8–10. • Tel.: 266-7833, Mészáros Ilona Design, nyomdai elôkészítés: Impressio Magyarország Kft. Ügyvezetô igazgató: Dózsa Tamás • Nyomda: Pera-Unió Kft.
Az IBM-nél meggyôzôdésünk, hogy az informatika nem pusztán technológiai kérdés, hanem a nemzetgazdaság versenyképességének egyik tartópillére. Magazinunkban röviden ismertetjük az Amerikai Kereskedelmi Kamara hasonló szellemben, a közelmúltban kiadott állásfoglalását a hazai elektronikus kultúra fejlesztésének szükségességérôl, az e-kormányzati megoldások széles körû alkalmazásának elodázhatatlanságáról. Ha repülôvel utazik a nyáron, van rá esélye – pontosan másfél százalék –, hogy elkeveredik a csomagja. A KLM, az amszterdami Schiphol repülôtér és az IBM összefogásával a holland fôvárosban már közel felével csökkentették az elirányított poggyászok számát. Cégünk a közlekedés más területein is kamatoztatja tudását: egyik friss kutatási projektünkben azt vizsgáljuk, miként képesek az autókat még intelligensebbé tenni, hogy egyaránt növeljük a biztonságot és a forgalom hatékonyságát. E számunkban Ökrös Anna munkatársunkat mutatjuk be, a magyar szinkronúszó-válogatott korábbi csapatkapitányát, aki üzleti szolgáltató-központunkban, az IBM ISSC-ben lát el HR-feladatokat. Természetesen a kitekintés sem marad el. Made in Hungary rovatunkban megismerhetik az ipari adatátvitelben kiemelkedô, külföldi képviseleteket alapító Cason Rt.-t. Ajánlunk éttermet és programokat is. Rövid idô alatt, kényelmesen elérhetô utazási célként a szlovákiai Pöstyénre hívjuk fel a figyelmet, ahol a monarchia legjobb polgári hagyományait idézô környezetben pihenhet és lazíthat családjával, barátaival, de akár vállalati eseményt is szervezhet. Portrénkban Talmácsi Gáborral, az elmúlt harminc év legsikeresebb magyar gyorsaságimotorversenyzôvel beszélgetünk, aki a közforgalomban megfontoltan és úriember módjára közlekedik. Kellemes olvasást kíván
Paál Péter vezérigazgató
3
4
Kék Rózsa 2007/2
IBM-hírek
Az IBM nyerte a Családbarát Munkahely díjat
A nagyvállalatok között a nagy kapacitású adattárolórendszereket gyártó váci IBM Data Storage System Information Technology nyert a pályázaton, amelyet a Szociális és Munkaügyi Minisztérium hirdetett meg. A díjat olyan cégeknek és intézményeknek ítélik, melyek példamutatóak a munkavégzés eredményessége és a családi kötelezettségek szempontjából egy-
aránt. A pályázatra idén ötvenkilenc cég jelentkezett, amelyek adatlapon számoltak be arról: mit tettek a rugalmas munkaidôért, a munkaidômodellbôl való választásért, a képzésért, a munkavállalói alkalmazkodóképesség javításáért. Közölniük kellett azt is, milyen lehetôségek vannak a cégnél a gyes, gyed, gyet utáni munkavállalásra, mennyit költ a társaság a gyermekintézmények fenntartására, korszerûsítésére, s a bírálók értékelték a munkabiztonságot is. Tarcsi Gyula, koordinációs szakállamtitkár elmondta, hogy az élesedô versenyben is rendkívül fontos, hogy a vállalatok emberbarát módon érjék el céljaikat. Hangsúlyozta, hogy azok a vállalkozások, melyek foglalkoznak a dolgozóik környezetével, családi viszonyaival, vagy a munkahelyi stressz oldásával, hosszabb távon eredményesebben mûködnek, mint közömbös társaik, mert egy jó munkahelyen kevesebb a baleset, a hiányzás, a táppénzen töltött idô és kisebb a fluktuáció, ami jótékonyan hat a teljesítményre és a bevételre. www.szmm.gov.hu
Az IBM tanulmánya a poggyászkezelés nagyjavítását sürgeti Egyre több utas és egyre több panasz A légiutasok száma várhatóan eléri a hétmilliárdot 2020-ra, így elkerülhetetlennek tûnik az elveszett pogygyászok miatt keletkezô káosz. Az IBM üzleti tanácsadó részlegének kutatóintézete, az IBM Institute for Business Value, a „Túl a poggyászkiadó szalagon” (Beyond the Carousel) címû legújabb tanulmánya szerint kritikus fontosságú a szorosabb integráció a légitársaságok és a repterek között. A tanulmány szerint 2005-ben az európai városokban minden ezerbôl átlagosan 16 poggyász tûnt el. Ez 12 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. 2006 szeptemberében az Egyesült Államokban az elveszett poggyászok száma közel duplájára emelkedett 2005 szeptemberéhez képest, több mint 183 ezerre. Az eltérített csomagok 2006-ban a légitársaságoknak 2,5 milliárd dolláros költséget jelentettek, és – hacsak nem változtatnak a rendszereken – 2020-ra ez a szám – a legszerényebb becslések szerint is – akár az 5 milliárdot is meghaladhatja. Az IBM-kutatók három fô okot emelnek ki: a légiutazások (a terrorveszély és más fenyegetések, például a
SARS-fertôzés ellenére) növekvô számát, a szélesebb körû biztonsági intézkedéseket, amelynek eredményeképpen sokkal több poggyászt néznek át, és azt, hogy nincs a folyamatnak egy holisztikus áttekintése, amelyet a légitársaságok és a repterek együttesen felügyelnének. Az IBM kutatásának eredménye világosan mutatja, hogy szükség van a légitársaságok és a repterek szorosabb együttmûködésére, mind az irányítás, mind az informatikai rendszerek terén, s hogy a poggyászkezelést átfogó és áttekinthetô, egységes rendszerként kell kezelni. Az iparág vezetôinek néhány éven belül ki kell dolgozniuk egy új folyamatot, megosztott felelôsségekkel, szabványosítással és közös informatikai beruházásokkal. De a legfontosabb a légitársaságok és a repterek együttmûködésének javítása. A Beyond the Carousel tanulmánya idéz egy sikertörténetet is egy légitársaság és egy repülôtér-üzemeltetô összefogásáról. A felek minimális tôkebefektetéssel elérték, hogy a poggyászokkal kapcsolatos problémák négy év alatt több mint 40 százalékkal csökkentek. ibm.com/services/us/index.wss/ibvstudy/gbs/ a1027377?cntxt=a1000068
Kék Rózsa 2007/2
IBM-hírek
A Honda Racing Team új versenyautója, IBM-megoldásokkal Az innovatív csapat stratégiai döntésként befektet az életciklus-kezelési megoldásokba A Honda Racing F1 Team a csapat 2008-as F1-es versenyautóját, az IBM szoftvereit és szolgáltatásait felhasználva fogja fejleszteni és gyártani. A Forma1-ben, a motorsport csúcsán, az autók fejlesztési ciklusának lerövidítése a legfontosabb. A pályán elért sikerekhez képzett, innovatív mérnökökre, stabil csapatmunkára, csúcstechnológiára és a legjobb anyagok használatára van szükség. Az IBM megoldásai lehetôvé teszik, hogy a fejlesztés alatt álló jármûvet és alkatrészeit virtuálisan vizsgálják és teszteljék, még a prototípus legyártása elôtt. A tervezés gyorsasága alapvetô fontosságú ahhoz, hogy az újítások gyorsan a pályára kerülhessenek, és megfeleljenek a FIA (Federation Internationale de l’Automobile) által megkövetelt elôírásoknak, alkalmazva az azonnal implementálható módosításokat. Az új rendszerben könnyen koordinálható és integrálható a csapat és az anyacég (a japán Honda Motor Co., Ltd.) munkája. Lehetôség nyílik a vállalaton belül az erôforrások maximális kihasználására, a költségek csökkentésére, és felgyorsítható a Forma 1-ben alkalmazott
újítások piaci megjelenése. A megállapodás aláírása óta a Honda Racing F1 Team már építi a tervezôi és formatervezôi rendszereket, amit az év folyamán a teljes gyártási környezet üzembe helyezése követ. Ez a megállapodás elsô lépése az IBM és a Honda Racing F1 Team egyre szélesedô partnerkapcsolatának. Mûszaki területen az IBM már az idén is támogatja a kollaboratív fejlesztési funkciók hozzáadását, további IBM köztesszoftverek és együttmûködési eszközök telepítésével. www.hondaracingf1.com
Intelligens gépkocsik elektronikus reflexekkel Az IBM bejelentette: kutatást indított, egy olyan – a jármû és a közlekedés biztonságát szolgáló, autóba szerelhetô – technológia kifejlesztésére, mellyel megelôzhetôek a forgalom anomáliái és a balesetek. Az új technológia lehetôvé teszi a gépkocsivezetôk folyamatos információcseréjét, akik egymástól és az úthálózat felügyeletétôl idôben megkapják a veszélyhelyzetek elkerüléséhez, a korrekciós mûveletekhez szükséges visszajelzéseket. Hasonlóan az automatikus váltókhoz, a blokkolásgátló- és sebességszabályozó-rendszerekhez, a speciális technológia megkönnyíti a sofôr dolgát, hisz bonyolult vezetési helyzetekben önállóan végez manuális mûveleteket. Az intelligens jármû a környezetébôl beérkezô adatok alapján tud reagálni a pillanatonként változó közlekedési szituációkra. Elektronikus reflexei gyorsabbak az emberi reakcióknál, ezért a jármûvek egymáshoz közelebb haladhatnak, biztonságosan gyorsíthatják a forgalmat. Ha az autó korrekciós mûveletet hajt végre, a vezetô azt érzékeli, hogy megváltozik a gázpedál nyo-
mása, vagy valamilyen erô-visszacsatolás jelentkezik a kormányon, de kap hallható és látható jelzéseket is. Így a jármûvek egymással és az úthálózattal is kommunikálnak, információt adnak saját helyzetükrôl, az elvégzett mûveletekrôl, a környezet változásairól, például a csúszós útról, a dugókról. Persze összetett helyzetek elemzésekor az emberek még mindig jobbak a gépeknél. „Az elv az, hogy mindig a vezetô az úr, mert több információt kap a helyzetek megítéléséhez. Csak a nyugati világban félmilliárd autó van az utakon. Nagyszerû lehetôség áll elôttünk a forgalom jobb szabályozására és a torlódások csökkentésére” – nyilatkozta az IBM haifai kutatólaborjában, a kísérleti kutatási projekt kezdeményezôje, Dan Chevion. A közlekedési hatóságok és minisztériumok mindenütt szeretnék javítani a szomorú statisztikákat. Az autóbalesetek által okozott kár az Egyesült Államokban évi 230 milliárd dollárra, Európában pedig 160 milliárd euróra rúg. www.haifa.il.ibm.com
5
6
Kék Rózsa 2007/2
IBM-hírek
A Cell technológia bekerült az idei tantervbe Programozási verseny 25 ország egyetemi és fôiskolai diákjai számára. A Budapesti Mûszaki Fôiskola (BMF) bejelentette, hogy idén, az ôszi szemeszterben egy teljes értékû informatikai B.Sc.-kurzust indít, ahol a diákok megismerkedhetnek a következô generációs Cell Broadband Engine™ (Cell/B.E.) technológiával. A tárgy támogatása egy IBM Faculty Award keretében történik. Ezt az exkluzív díjat azok az egyetemek és fôiskolák kapják, akik segítik az IBM és a vezetô egyetemek kutatói közötti együttmûködést, valamint tananyagok és tantárgyak innovációját. „Diákjaink maximálisan kihasználhatják a Cell Broadband Engine-hez hasonló csúcstechnológiák megismerésének elônyeit, melyek komoly potenciális hatással bírhatnak azokban az iparágakban is, ahol hallgatóink nemsokára dolgozni fognak.” – nyilatkozta dr. Sima Dezsô egyetemi tanár, a BMF Neumann János Informatikai Fôiskolai Karának alapító fôigazgatója. A Faculty Award részeként a BMF oktatói és az IBM Global Engineering Solutions csapatának tagjai a Semmelweis Egyetem sejtanalitikai laborjának szakértôivel és a 3DHISTECH Kft.-vel együtt kutatják, hogyan
gyorsítja fel a Cell/B.E. a betegek hisztológiai, citológiai és fluoreszcens tárgylemezadatainak digitalizálását. Az IBM jelenleg Cell University Challenge néven egy programozási versenyt is meghirdetett 25 ország egyetemi és fôiskolai diákjai számára, pénzdíjakat és jutalmakat kínálva az úttörô Cell Broadband Engine-re készült leginnovatívabb alkalmazásokért. Az IBM, a Sony csoport és a Toshiba által közösen fejlesztett forradalmi Cell/B.E. úttörô felépítésû processzor, amelyben egy, az IBM iparágvezetô Power Architecture™ technológiájára épülô központi feldolgozóegység, valamint nyolc szinergikus feldolgozóelem (SPE) található. A Cell/B.E. extra lendületet ad a számításigényes alkalmazásoknak, remek teljesítményt a számítógépes szórakoztatóeszközökhöz, kézi gépekhez, a virtuális valósághoz, a vezeték nélküli letöltésekhez, a valós idejû videocsevegéshez, az interaktív tévémûsorokhoz, és egyéb, „képéhes” feldolgozási környezetekhez. Az úttörô Cell/B.E. processzor olyan termékekben jelenik meg, mint az IBM BladeCenter QS20-vagy az IBM Global Engineering Solutions egyedi Cell/B.E. alapú megoldásai. www.bmf.hu
Az e-kormányzat, nemzeti versenyképességünk egyik tartópillére Az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) közelmúltban nyilvánosságra hozott állásfoglalásában kitér – az Európai Unió állásfoglalásával összhangban mûködô és ide vonatkozó – Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) operatív programjainak elemzésére. Eszerint a jelenlegi költségvetési megszorításokból az e-közigazgatás stratégiáinak javára erényt kellene kovácsolni, hangsúlyozva, hogy e technológiai és szervezeti újítások jelentôs költségmegtakarítást eredményeznek. Központi döntéshozatalt kell érvényesíteni a kormányzati informatikai döntéshozatalban, és kihasználni a közigazgatásban meglévô költséghatékonysági tartalékokat. Meg kell újítani az adatvédelmi törvényt, hogy biztosítható legyen a hatóságok közötti adatáramlás,
szélesíteni kell a nyilvános adatok körét a közbiztonság növelése érdekében. Növelni kell a közhiteles nyilvántartások hozzáférhetôségét az ügyintézô rendszerek számára. Javítani kell az ügyfélkapu szolgáltatási színvonalát és felhasználói felületét, be kell vezetni az elektronikus fizetést az e-ügyintézéshez. Meg kell oldani az elektronikus iratkezelés jogi szabályozását. A minôségi jogalkotást is informatikai rendszerekkel kell támogatni, elektronikus jogszabálygyûjteményt kell létrehozni. A korszerû elektronikus kormányzat olyan világos, átlátható rendszer, amely a különbözô államigazgatási szervek közti együttmûködést segíti, hatékony mûködésével hozzájárul a költségvetési kiadások lefaragásához. amcham.hu/news
Kék Rózsa 2007/2
IBM-hírek
Heterogén adatforrások egységes kezelése Information Integration Seminar címmel rendezett szakmai elôadást az IBM Magyarország. A Kék Óriás az utóbbi esztendôben, az erre a területre specializálódott különbözô cégek – például a DWL és a piacvezetô Ascential – megvásárlásával, és termékeik továbbfejlesztésével teljesítette ki portfolióját, mely így már itthon is elérhetô. A résztvevôk szóltak a nagyvállalati adatforrások heterogenitásából, redundanciájából és inkonzisztenciájából származó kihívásokról. Betekinthettek az ilyen problémák kezelésének folyamatába: az adatvagyon felmérésbe, az adattisztításba, az adatmozgatásba, valamint adatforrás-virtualizációba (federációba). Megismerhették az IBM célmegoldásait, a WebSphere ProfileStage-et, a WebSphere QualityStage-et, a WebSphere DataStage-et és a WebSphere Information Integratort. A késôbbiekben ezeknek az eszközöknek segítségével megvalósítható összetett rendszereket vizsgálták. Sok más mellett az
IBM iparág-specifikus adatmodelljén nyugvó adattárházát – amit az IBM Global Business Services szakértôje az ING Bankban bevezetett rendszer példáján keresztül szemléltetett. Górcsô alá került a heterogén adatforrásokat és alkalmazásokat megôrzô – de konzisztens és online mûködésre alkalmas – központi adattárak (MDM) legklasszikusabb példája, a központosított ügyféladatok kezelésére alkalmas WebSphere Customer Center. Az IBM komoly befektetéseket hajtott végre a legmodernebb technológiával rendelkezô cégek felvásárlásakor. Ugyanakkor támogatja 2006-ban a megszerzett szoftverek integrációját a meglévô portfólióba. Így jöhet létre még idén az IBM Information Server, mely a korábbi, IBM-es „Hawk” és ascentialös „Serrano” kódnevû fejlesztések vívmányait egyesíti egyetlen adatintegrációs platformban. ibm.com/software/data/integration/launch.html
Megnyitotta innovációgyárát a távközlési ipar számára az IBM Az IBM elindította az Innovation Factory for Telecom elnevezésû szolgáltatást, amely az üzleti növekedést élénkítô ötleteket, új termékeket és megoldásokat szállít. A távközlési cégekre nagy nyomás nehezedik a verseny miatt, amely kikényszeríti, hogy újfajta bevételi lehetôségeket teremtsenek, új üzleti modelleket próbáljanak ki, és gyorsítsák fel az innovációt. Az Innovation Factory szociális hálózati technológiák alkalmazásával gyorsítja fel e téren az új termékek, szolgáltatások születését, kipróbálását és piacra kerülését. Az alkalmazottak, partnerek, szoftverfejlesztôk és elôfizetôk online közösségben dolgoznak, ahol – az ötletektôl egészen a kereskedelmi megvalósításig – a közös alkotás folyamatának hatékonysága és irama nô. Annál is inkább, mert az innovációgyárban a kutatás, a fejlesztés és a piaci tesztelés egy helyre került. Amint a távközlési operátorok átállnak IP-re és új generációs szolgáltatásokra, szükségük van arra az infrastruktúrára, ami lehetôvé teszi, hogy minimális költséggel hívják életre, próbálják ki, és – inkubációs körülmények között – indítsák el, teszteljék a különféle hang- és adatszolgáltatásokat. Az Innovation Factory for Telecom olyan technológiákat használ az
új szolgáltatások mielôbbi piacra kerüléséhez, mint a blogok, a wikik, a szociális címkézés, a felmérések és a kérdôívek. Ezeket a szociális hálózati és információfelderítési funkciókat, az operátorral – vagy éppen az olyan külsô közösséggel, mint az elôfizetôk, üzleti partnerek vagy finanszírozók – közösen kimunkált szolgáltatásokra alkalmazzák. Az Innovation Factory for Telecom központi szerepet játszhat az online dokumentáció biztosításában, a próbák támogatásában, az innovációs közösség visszajelzéseinek begyûjtésében. Ez a folyamat elôre kirajzolhatja a piaci trendeket, közelebb viszi a szolgáltatókat elôfizetôikhez, a fogyasztók igényeihez szabott termékek létrehozását szolgálja. Az IBM-en belül kipróbált informatikai eszközökre épülô Innovation Factory for Telecom az IBM szoftvereibôl, nyílt forráskódú rendszerekbôl, illetve külsô gyártók termékeibôl áll. ibm.com/industries/telecom
7
8
Kék Rózsa 2007/2
A mi emberünk
Vízből pattant menyecske A kontyok rögzítéséhez a Horváth Rozi-féle étkezési zselatin a legjobb, ráadásul szépen csillog tôle a haj – avat szakmai titkokba Ökrös Anna. Az egykori válogatott szinkronúszó fél éve az IBM csapatához igazolt: munkaügyeket koordinál. – Hogy kerül hirtelen az IBM-hez a válogatott szinkronúszó, akiért tavaly még a Margit-szigeti Európa-bajnokságon szurkoltunk? – Egy idôben államvizsgáztam a Budapesti Corvinus Egyetemen, csak azt nem közvetítették élôben, mint a versenyt. – Két komoly verseny együtt… Igazi bûvészmutatvány lehetett. – Azóta tudom, hogy a gyógynövényteák és a ginzengkapszula csodákra képes! Egyébként meg szervezés kérdése. A napi nyolc óra edzés mellett lehet idôt szorítani tanulásra, vizsgákra. Gyakorlott idôbeosztó vagyok. Végig úgy jártam az iskolákat, hogy minden percnek megvolt a helye. – Mikor kezdte az úszást? – Hétéves voltam. A következô évben már áttértem a szinkronúszásra. – Létezett Magyarországon akkortájt ilyen? – Itthon nem is hallottak róla. Akkoriban Moszkvában éltünk. Édesapámat öt évre kiküldték az Ikarus képviseletében, édesanyám pedig biokémikus kutatóként dolgozott. – Nem berzenkedett a költözés ellen? – Nem emlékszem rá. Nagycsoportos óvodásként kezdtem a kinti pályafutásomat. Úgy egy évig nehéz volt, amíg meg nem tanultam a nyelvet. Aztán már mindenki azt hitte, született orosz vagyok. Egyszerre tanultam írni oroszul és magyarul. – Nem gyûlt meg a baja a cirill betûkkel? – Sôt, az orosz ábécé sokáig jobban ment, mint a magyar, a magyar iskolába ugyanis csak heti kétszer jártam. – Mi a legkedvesebb emléke Moszkváról? – Hogy a hatalmas Gorkij-park sétányait felöntik vízzel, és egész télen ott korcsolyázom. – Hogy döntött mégis az uszoda mellett? – Meguntam a korcsolyaedzéseket, akkor vitt le édesanyám az uszodába. Miután megtanultam úszni, beírattak a szinkronúszó gyerekcsapatba. – A sportág orosz találmány? – Nem, ha jól emlékszem, a mûfajt Esther Williams
hollywoodi színésznô nevéhez kötik, ô káprázatta el elôször Amerikát a filmjeiben látható vízi revükkel. – És mikor irigyelték el a színésznôtôl a sportolók? – Hamar. A szinkronúszás elsô olimpiai bajnokát 1984ben avatták Los Angelesben. Európában eleinte az angolok aratták a babérokat, aztán, úgy tíz éve, az oroszok vették át a vezetést. Olyannyira, hogy a magára valamit is adó tehetségeknek – éljenek bárhol a világon –, mind orosz az edzôjük. – Mi a titkuk? – Komolyan veszik, nagy a szigor és van pénz. Profi koreográfusokkal dolgoznak, ami itthon egyáltalán nem jellemzô. Elôfordult, hogy a kûrjeinket orosz koreográfus készítette, meg is látszott az eredményeken. – Mióta létezik egyáltalán magyar szinkronúszás? – A szakszövetség tizenöt éve alakult, versenyzôk elôször 1993-ban indultak Európa-bajnokságon, 1994-ben pedig világbajnokságon. A sydneyi olimpián, 2000-ben a magyar duó a 23. helyen végzett. – Azt is említsük meg, hogy tagja volt a 2002-es berlini Európa-bajnokság csapatának, amely tizenkettedik helyezést ért el, a következô évben, a barcelonai világbajnokságon huszadikak lettek, duóban huszonharmadi-
Kék Rózsa 2007/2
A mi emberünk
kak. És nem szabad elfelejteni, hogy az ellenfelek orosz, japán, spanyol profi sportolók, azaz kizárólag az úszásról szól az életük. A magyar lányok mind iskolába járnak vagy dolgoznak az úszás mellett. – Hogy mit jelent a profizmus, azt már Moszkvában megtapasztaltam. A hét-nyolc éves csapattársaim fizetést kaptak, a válogatott tagjai együtt laktak, együtt edzettek. – Mibôl áll a felkészülés? – A szárazedzés, amely többnyire futást jelent, az állóképesség fejlesztésére szolgál. A technikai elemek kivitelezését a balettórákon lehet elsajátítani, és még csak akkor jön a napi többórás szinkronedzés, a koreográfia betanulása. Szárazon és vízen. – Volt kedvence? – Egy kicsit mindegyik az, különben az ember képtelen lenne milliószor elpróbálni. Egy háromperces szólószámot fél évig gyakorolunk. A duót, a csapatszámot még tovább. – Ha mégis ki kellene emelni párat? – Nagyon szerettem a Karikás együttes zenéjére készített magyaros számunkat, a Rómeó és Júliát, és a tavalyi EB csapatszámát. Akkor egy Hungária-válogatást vittünk vízre. – A dresszeken stílusosan a tupírozott hajú Dollyval. – A ruha a látvány fontos része. Minden fellépôdresszünket mi magunk terveztük. Volt, hogy miután a varrónô megvarrta, a többmaroknyi flittert már mi öltögettük fel. Így olcsóbb volt. – Erre mikor szorítottak idôt? – Az edzôtáborok csendes pihenôiben. De azzal is lehet spórolni, ha az ember maga sminkel. – Áruljon el még néhány kulisszatitkot! Miért nem kenôdik el a festék a víz alatt, miért nem bomlik szét a hajkompozíciójuk, hogyan hallják a zenét, hogyan látják egymást, és hogyan vesznek levegôt a víz alatt? – A vízálló rúzs, szemceruza, szemhéjfesték élettartamát púderrel lehet meghosszabbítani, a hullámcsatokkal rögzített kontyra legjobb a melegében felkent étkezési zselatin, a zenét pedig a víz alatti hangszórókból éppúgy halljuk, mint a közönség. Az edzéseken úszószemüvegben gyakoroljuk a számokat, a versenyeken meg hozzászoktunk, hogy ki tudjuk nyitni a szemünket a víz alatt. Mire volt még kíváncsi? – A levegôvételre.
– Sokáig bírjuk egy levegôvel, és hogy akkor se menjen víz az orrunkba, amikor fejjel lefelé vagyunk, arra meg ott az orrcsipesz. Hogy még eláruljak egy titkot, több tartalékcsipeszt rejtünk a versenyen a dressz alá, arra az esetre, ha véletlenül leesne, vagy valaki leverné a másik orráról. – Csillog a szeme, amikor a szinkronúszásról mesél. Miért hagyta abba? – Tizennégy év versenyzés hosszú idô. Kézenfekvô volt a váltás, miután megszereztem a diplomát. – Mibôl írta a szakdolgozatot? – Az unió és Oroszország kapcsolatáról. A témával még az Általános Vállalkozási Fôiskolán kezdtem foglalkozni, az ottani szakdolgozatomat fejlesztettem tovább a Közgázon. Vlagyimir Putyin és az unió együttmûködését, tárgyalásait vizsgáltam. Nagy segítségemre volt, hogy nem felejtettem el az oroszt. – Milyen titulust szerzett? – A nemzetközi kapcsolatok szakértôje lettem hivatalosan. Ezzel a végzettséggel jelentkezhettem volna a Külügyminisztériumba, a Nemzetbiztonsági Hivatalhoz. De mindkettôt túlzottan átszövi a politika, amiért nem rajongok, hogy finom legyek. Aztán olvastam egy hirdetést az interneten. Az IBM ISSC Magyarországot képviselô HR-est keresett. Megtetszett. – Ez kölcsönös volt. A négyfordulós felvételin ön lett a befutó. Mivel foglalkozik pontosan? – Az IBM-es kollégák kereshetnek meg ügyes-bajos dolgaikkal. Szabadság, fizetés, juttatások, orvosi ellátás… Eddig nagyon tetszik. Fiatal csapat, jó légkör. Amit még nagyon szeretek itt, hogy gyakran adódik lehetôség az angolom karbantartására, és néha az orosz területekért felelôs kollégámnak is besegítek. – Egy életre szakított az uszodával? – Dehogy! Heti kétszer lejárok edzeni és jövôre talán sikerül befejeznem a Testnevelési Egyetem edzôi szakát is. Az elsô év már megvan. – És a szinkron? – Alakul valami. A régi csapattársaimmal újra elkezdtünk együtt dolgozni, rendezvényeken vállalunk fellépéseket. Például a Gellértben. – A végén még meglep minket, és jövôre ott lesz a pekingi olimpián. – Nagy vágyam, hogy eljussak Kínába. De szigorúan csak turistaként. szinkronuszas.hu synchro2006.extra.hu
9
10
Kék Rózsa 2007/2
IBM-referencia
Tiszai Vegyi Kombinát, ahol Lassan egy évtizede már annak, hogy egy olyan, kicsinek igazán nem mondható cégnél, mint amilyen a Tiszai Vegyi Kombinát, a vállalati ügyintézés egészét Lotus Notes alapokon végzik. A bevezetés, illetve a napi használat tapasztalatairól Papp Alberttel, a TVK informatikai vezetôjével, illetve Kolesár Andrással, a programot forgalmazó UniOffice Rendszerház cégtulajdonosával beszélgettünk. Nem megszokott ma még Magyarországon, hogy egy 1200 alkalmazottat foglalkoztató vállalat dolgozóinak mintegy kétharmada számítógéppel végezze az ügykezeléssel járó napi feladatokat. A TVK e cégek közé tartozik, ráadásul már akkor felfigyeltek a csoportmunkában végzendô dokumentumkezelés elônyeire, amikor ezt még alig ismerték nálunk. Az IBM Premier Business Partner címmel is büszkélkedô UniOffice Rendszerház pedig még náluk is régebbi játékos: már másfél évtizeddel ezelôtt kezdett érdeklôdni e téma iránt. – 1992-ben alig hallott valaki Magyarországon elektronikus dokumentumkezelésrôl, a Lotus Notes pedig még Európában is újdonságnak számított – kezdi a történetet Kolesár András. – A sors és a szerencse úgy hozta, hogy cégünk igen korán megismerkedhetett ezzel a programmal, valósággal összenôtt vele, hiszen négy évig kizárólag mi foglalkoztunk vele Magyarországon, és ma is e termék bázisán fejlesztjük az alkalmazásainkat. – Mikor kerültek kapcsolatba a UniOffice-szal, illetve a Notesszal? – fordulok a TVK informatikai vezetôjéhez. – 1996-ban olyan szoftvereszközt kerestünk, amelylyel nyomon követhetjük a mindennapok kommunikációját, kezelni tudjuk a bejövô és kimenô dokumentumokat, s megoldhatjuk a belsô ügyfelekkel való kapcsolattartást. Ekkor találtunk rá a UniOffice-ra és a Lotus Notesra, s talán nem meglepô, hogy elôször szûkebb körben, az informatika berkein belül próbálgattuk a programot. Néhány havi használat és tapasztalat után bemutattuk a felsô vezetésnek, s ôk igen pozitívan reagáltak rá. 1997. január 1-jével megtörtént a vállalati szintû bevezetés a legfelsô és az alatta lévô szinten, majd az azt követô két év alatt egyre lejjebb, egyre többen megismerkedhettek a Notes kínálta elônyökkel.
Papp Albert
Papp Albert nem gyôzi hangsúlyozni a vezetôi hozzáállás fontosságát a termék vállalati elterjedését és elfogadását illetôen, hiszen ha a használata elvárás a vezetôség részérôl, akkor a beosztottaknak is ezzel kell dolgozniuk. S hogy a vezetôség jó lóra tett, azt a most már közel egy évtizedes folyamatos használat, illetve a programmal nyert tapasztalatok igazolják. A TVK – állítja az informatikai vezetô – valóban sokat nyert a Notesszal. Szavait alátámasztandó, még egy példát is említ: integrált vállalatirányítási rendszerük nagyjából nyolcórányi meghibásodást visel el, viszont ha a Notes ügykövetés esik ki, akkor már tíz perc múlva csörög a telefon az informatikai osztályon, hogy baj van, csináljanak gyorsan valamit. Mára ugyanis annyira hozzászoktak a dolgozók a használatához, hogy gyakorlatilag nem is tudnak létezni nélküle. Az elmúlt tíz év alatt természetesen a Notes is sokat változott. A UniOffice nemcsak karbantartja, hanem folyamatosan fejleszti is a rendszert, s ennek során a felhasználók, így természetesen a TVK tapasztalatait is figyelembe veszik. – A fejlesztés egy idô után kifejezetten strukturális kérdéseket is felvetett, ezért úgy döntöttünk,
Kék Rózsa 2007/2
IBM-referencia
nélkülözhetetlen a Notes hogy mûszaki szempontból is megújítjuk a rendszert – magyarázza Kolesár András. – Ez pedig azt eredményezte, hogy ha ma kérnek tôlünk valamilyen változtatást, azt jóval gyorsabban meg tudjuk valósítani, mint a régi rendszerben. – Gondolom, a felhasználók is pozitívnak tartják a változásokat… – Valóban, ám az igazsághoz hozzátartozik, hogy idônként egyfajta korlátozást is jelent a számukra. A fejlesztés során ugyanis igen komolyan és következetesen átalakítottuk a jogosultsági rendszert, s bizonyosan vannak olyan felhasználók, akik némi szabadságfok-csökkenést éreznek. Viszont hibát is nehezebb elkövetni, az egész rendszer korrektebbé vált. – S hogyan látja ön mint felhasználó az új verziót? – kérdezem Papp Alberttôl. – Tény, hogy a munkafolyamatok, pontosabban az egyes lépések jobban nyomon követhetôk, mint régebben. Minthogy minden egyes jóváhagyás regisztrálva (logolva) van, egyértelmûen látható, ki a felelôs, ha valahol „áll” egy dokumentum, s bármikor utólag is megtekinthetô, hogy ki mikor mit csinált egy-egy anyaggal. A UniOffice vezetôje a helyettesítési funkciót is megemlíti, amelyet azért építettek a rendszerbe, hogy ne legyen fennakadás, ha egy vezetô szabadságon van. A program ismeri a szervezeti struktúrát, s ha szükséges, a jogosultságokat a kellô idôben átadja az egy szinttel lejjebb lévô, azaz a helyettesítést végzô személynek. Így aztán nem fordulhat elô, hogy hetekig nem történik semmi egy-egy ügyirattal. – Ugyancsak fontosnak érezzük még, hogy minden egyszerûen kikereshetô – veszi át a szót Papp Albert. – A Notes ügykövetésben ugyanis elektronikusan tároltak a dokumentumok, és egyértelmûen azonosítható bármelyikük. Mondok egy sarkított példát: nálunk, az informatikán még akkor is megtalálunk egy óra alatt egy régebbi dokumentumot, ha valaki csupán az évszámra és arra emlékszik, hogy nagyjából mivel volt kapcsolatos a szóban forgó irat. Képzelje el, meddig tartana a keresés a hagyományos, papír alapú rendszerben! A TVK-nak egyébként nemcsak a forgalmazó UniOffice-szal, hanem az IBM-mel is nagyon jó a kapcsolata. E témát érintve, kicsit a múltba is visszatekint az informatikai vezetô.
– Emlékeim szerint volt egy igazán pozitív periódus, amikor a Lotus Notes kiemelt szerepet játszott az IBM termék-portfóliójában. Azután viszont következett egy viszonylag rövid, egy-másfél éves, ám számunkra annál aggasztóbb idôszak, amikor nem lehetett pontosan tudni, hogy mi lesz a szoftvertermék sorsa. S ez nemcsak az ügykövetés miatt izgatott bennünket, hanem azért is, mivel jó néhány alkalmazás mûködik még nálunk Notes-bázison. Szerencsére mára az IBM egyértelmûvé tette, hogy kiáll a Notes mellett, és stratégiai termékének tekinti. Azt hiszem, ez nemcsak minket nyugtatott meg, hanem a termék további, legalább 120 millió felhasználóját a világon. www.tvk.hu Kolesár András
11
12
Kék Rózsa 2007/2
IBM-ajánlat
System i Club: Új Express modellek Igazi nagyágyúk, komoly teljesítménynövekedéssel Lassan hagyománnyá válik, hogy az IBM szakemberei klubrendezvény keretében ismertetik a Kék Óriás bejelentéseit, technikai-technológiai áttekintést adnak ügyfeleik számára. Az IBM már hosszú ideje feladatának érzi, hogy az integráltságból fakadó elônyöket eljuttassa felhasználóinak, hogy azok tevékenységének lényege ne az IT-üzemeltetés, hanem az üzleti szemlélet kialakítása lehessen. Ezt támasztják alá a legújabb bejelentések is, amelyek középpontjában, az új szemléletben kialakított Express modellek állnak. Az új konfigurációk jellemzôit a május 2-ai System i Club összejövetel keretében ismerhették meg az IBM hazai ügyfelei. Kis- és közepes vállalatoknak ajánlják a 9407 típusszámú, 515 modellszámú Express gépet. Az 5–40 felhasználó között skálázható komputert a 64 bites processzortechnológia tizedik generációja, az 1,9 GHz-es, L3 cache-sel kiegészített Power5+ processzor mûködteti. A System i 515 Express egy-, illetve kétprocesszoros változatban kapható. Legfeljebb nyolc lemezig bôvíthetô, 70 GB-os lemezekkel. Maximum 16 GB-os memóriája lehet. Az 515 Express nem támogatja a HSL (High Speed Link) és a fibre channel csatlakozást. Legalább V5R4 operációs rendszer szükséges hozzá, és a P05 szoftvercsoportba tartozik. A virtualizációs szolgáltatások opcióként jelennek meg. A modellhez 90 napos szoftverkarbantartást kínál a gyártó. A System i 525 Express a 9406 típusszámot kapta. Alapkiépítésben legalább 30 felhasználót kezelhet, s korlátlan felhasználói számú változatban is megrendelhetô (ld. még késôbb). Processzortechnológiája megegyezik a kisebbik modellével (1, 9 GHz-es, L3 cache-sel kiegészített Power5+ processzor), s minthogy 1/2 processzor van beépítve, a konfiguráció igény szerint bôvíthetô. Teljes lemezkapacitása 39 TB, és 32 GB a maximális memóriamérete. Támogatja az I/O bôvítést, a HSL és a fibre channel csatlakozást. P10es a szoftvercsoportja, s a virtualizációs szolgáltatások megszokott köre, így többek között a dinamikus logikai
particionálás és a mikroparticionálás eleve beépítettek. Az 525 Express modellhez egyéves szoftverkarbantartás is jár. A klubtalálkozó következô részében az IBM új licencelési politikáját elemezte az elôadó. Ennek értelmében a számítógép operációs rendszere figyeli, hogy hány i5/OS-felhasználóra vették meg a hozzáférést. Felhasználónak az minôsül, aki valamilyen hitelesítési információt cserél az operációs rendszerrel, illetve valamelyik azon futó alkalmazással. Mindez azt is jelenti, hogy vállalati környezetben, tehát egy adott cégen belül, minden felhasználónak kell hogy legyen felhasználói jogosultsága (licence). Az üzleti életben persze rengeteg olyan hozzáférési kezdeményezés is elképzelhetô, amikor a vállalaton kívülrôl partnerek, végfelhasználók vagy egyszerûen csak név nélküli látogatók szeretnének hozzáférni olyan adatokhoz, amelyeket az i5/OS-en futó alkalmazások használnak. E felhasználói szám nem tervezhetô elôre, ezért is hozta létre az IBM a külsô hozzáférés kategóriát, amelyet természetesen nem egyedi felhasználókra kell megvásárolni.
Kék Rózsa 2007/2
IBM-ajánlat
Ami a konkrét licenceket illeti: az 515 Express öt alapfelhasználói licenctôl indul, és ötös csomagokban lehet további licenceket vásárolni. Ennél a modellnél nincsen lehetôség korlátlan hozzáférés megvásárlására. Az 525-ös modell 30 felhasználótól indul, s korlátlan felhasználói lehetôség vételére is van mód. Új modellek piacra kerülésekor óhatatlanul elôtérbe kerül az upgrade-elési lehetôség kérdése is. Az 515 Express igazi dobozos entry modell: sem róla, sem rá nem lehet upgrade-elni. Továbblépési lehetôség azért van: a már említett kétprocesszoros konfigurációra. Az 525-ös modell bôven kínál upgrade-elési lehetôséget, nem árt azonban figyelni arra, hogy például a 810-es modellrôl az IBM csak december 1-jéig biztosít ilyen lehetôséget. Feltehetôen szívesen veszik az ügyfelek a bejelentést, miszerint a bemutatott modellekhez két-, illetve hatlemezes csomagok is kaphatók, amelyek ára jóval kedvezôbb, mintha egyenként vásárolnák meg a lemezeket. A számok nyelvére lefordítva: akár 35-40 százalékos megtakarítás is elérhetô. Hasonlóan jó hír, hogy az áprilisi bejelentéseket követôen lemezárakat is csökkentett a Kék Óriás. a 70 GB-osak árát 50 százalékkal, a 141 GB-osakét 40 százalékkal. A 35 GB-os lemezek forgalmazása megszûnik, viszont addigi áráért (sôt, egy kicsit még olcsóbban is) 70 GBos lemezt lehet majd vásárolni. A következô bejelentést a „nem annyira sokkoló”
jelzôvel illette az elôadó: megérkezett a 2,3 GHz-es Power5+ processzor az 595-ös modellekbe. Ez igazi nagyágyú, amelynél komoly teljesítménynövekedés könyvelhetô el. Az új modellnél is az 1,9 GHz-es változatnál megszokott DDR1 és DDR2 memóriát lehet használni, ami viszont lényeges különbség: az új processzor kizárólag a V5R4 (vagy magasabb) operációs rendszerrel hajlandó kommunikálni. Sokakat érdeklô témaként került szóba az i5/OS integráltsága, ami természetesen igen kedvezô, ám nem mindenkinek van szüksége ilyen összetettségre. Számukra kínálja az IBM az i5/OS Application Server lehetôséget: bizonyos partíciókra csökkentett operációs rendszer licencet is lehet vásárolni, természetesen jóval olcsóbban, mint amennyibe a teljes áru licenc kerül. Az elôadás végén még szóba kerültek a bejelentett visszahívások is. Az V5R2 operációs rendszer supportja április 30-án megszûnt, az V5R3 marketing életciklusának vége: 2008. január 4. Az 5xx-es gépcsalád az utolsó, amely támogatja az 5074/5079 I/O bôvítôket, illetve az optikai HS-t. A klubrendezvény résztvevôi azt is megtudhatták, hogy megújul a Query, az XML Toolkit, s hogy az IPtelefónia és a csoportmunka-megoldások integrációját is elkészítette már az IBM. További információk a System i gépcsaládról: ibm.com/system/i/hardware/
13
14
Kék Rózsa 2007/2
IBM-aktuális
A villanyórával harcol az IBM A világ számítógépei tekintélyes mennyiségû áramot fogyasztanak, és most, hogy a globális felmelegedés egyre jobban érezteti hatását, a gyártók számára is fontossá vált a takarékosság. Az IBM bécsi központjában tett látogatásunk során arra kerestük a választ, hogy a Kék Óriásnak is becézett cég hogyan valósítja meg a „nagy zöld" célkitûzést. A projekt ugyanis igen tekintélyes: az IBM évi egymilliárd dollárt áldoz arra, hogy saját adatközpontjait környezetbaráttá varázsolja. Rejtôzködô energiazabálók Az adatközpont az a hely, ahol a szerverek laknak, és ha manapság valaki azt mondja, IBM, akkor már csak ilyen nagygépes rendszerekre gondolhatunk. A cég ugyanis két évvel ezelôtt megszabadult a személyi számítógépes üzletágától, és azóta csak nagy teljesítményû gépekkel foglalkozik – olyanokkal, amelyek létezésérôl az átlagos internetezô vagy nem is tud, vagy ha tud, akkor is szinte teljes egészében figyelmen kívül hagyja. Pedig a szerverek ott vannak, csendesen zümmögve távoli géptermeikben, és teszik a dolgukat: például továbbítják az elektronikus leveleinket, feldolgozzák a banki tranzakcióinkat, vagy elküldik a PC-nkre az éppen megnyitott weboldalt, hogy azt meg tudjuk nézni a böngészôben. És mindeközben áramot fogyasztanak, nem is keveset. Egy idei, amerikai energetikai felmérés szerint az Egyesült Államokban lévô adatközpontok összesített fogyasztása öt darab, egyenként 1000 megawattos erômû áramtermelô kapacitását kötné le. Ez azt jelenti, hogy csak az USA szervereinek üzemeltetése két és fél paksi atomerômûnyi kapacitást igényel, és a villanyszámla sem csekély: évi 2,7 milliárd dollár. Világviszonylatban ez a szám 14 ezer megawatt, vagyis hét Paks, és 7,2 milliárd dollár – csak a nagyszámítógépek áramfogyasztására. Ebbôl a fogyasztásból az IBM saját gépei is kiveszik a részüket rendesen: a cég ugyanis amellett, hogy feltalálta az adatközpontot, mint olyat, mindeddig közel négymillió négyzetméternyi számítógéptermet tervezett és épített ügyfeleinek. Krízis a villanyóra miatt Az informatikai ipar pedig jelenleg krízisben van emiatt – dramatizálta a helyzetet Steven Sams, a
cég adatközpontokkal foglalkozó üzletágának vezetôje. Egyre több számítógépre van ugyanis szükség: 2000-tôl 2010-ig meghatszorozódik a szerverek száma, az összesített tárolókapacitás pedig 69-szeresére nô, miközben nem csak az áramfogyasztás, de az energiaárak is növekednek. Az pedig csak tetézi a bajt, hogy a jelenleg üzemelô adatközpontok legnagyobb része elavult: 86 százalékuk ugyanis még 2001 elôtt létesült, a korszerûtlen rendszerek és a magas villanyszámla pedig gátolja a szükséges fejlesztéseket és kapacitásbôvítést. Az üzemeltetôknek pedig már az is elég nagy tragédia, hogy a kiadások nagyobb része nem informatikai eszközökre, hanem a villanyszámlára megy el. Mit lehet hát tenni, hogy a szervertermek kevesebb áramot zabáljanak? Legnagyobb meglepetésünkre a fogyasztás legnagyobb részéért nem is a számítógépek a felelôsek: annak harmadát ugyanis a légkondicionálás költségei teszik ki – tudtuk meg a szakember elôadásából.
Mare Nostrum, Európa legerôsebb szupergépe Bercelonában A jégkocka újrafeltalálása Hamarosan az is kiderül, hogy a hatékonyabb léghûtés érdekében az IBM újra feltalálta a jégkockát. Persze nem szó szerint, de az általuk kifejlesztett új megoldás ugyanolyan elven mûködik, mint a jégkocka: tárolja a hideget, vagyis egyfajta hômérséklet-akkumulátor. A cég újítása lehetôvé teszi, hogy a szervertermek légkondicionálása gazdaságosabban mûködjön: a hûtôventillátorok ugyanis a szupertitkos összetételû hôtároló anyagnak adják át elôször a hideget, és a szerverterem onnan veszi át. A hideget
Kék Rózsa 2007/2
IBM-aktuális
tároló rendszer ráadásul igen tartós: csupán tizenöt évente egyszer kell benne kicserélni a szupertitkos matériát. A gépeknek persze áram is kell, az áram pedig kábeleken jön, amelyeket rendszerint a terem padlója alá rejtenek. Itt egy nagyon vicces kép került fel a vetítôre, amelyen leginkább egy tál spagettire emlékeztetô, majd’ félméteres vastagságban elterülô kábelköteget láthattunk – egy szerverteremben. Sams szerint viszont az sem mindegy, hogyan vezetik el a drótokat, mivel a rossz helyre bezsúfolt kábelköteg elállja a hûtô légáramlatok útját. Amikor az IBM szakemberei átrendezték a gigantikus spagettit, a hûtés 80 százalékkal lett hatékonyabb.
Vízhûtéssel kevésbé izzik a szekrény
Buborékok és vízhûtés Az igazán lenyûgözô technológiai újítások viszont már a számítógépen belül rejtôznek. A Kék Óriás a héten mutatta be új processzortípusát – a Power6-ot –, amelynek teljesítményét, elôdjéhez képest úgy duplázták meg, és tették ezzel a lapkát a világ legerôsebbjévé, hogy az áramfogyasztása nem változott. A cég szilíciumot kotyvasztó boszorkánykonyháiban egész sor trükköt dolgoztak ki a fogyasztás csökkentésére: például apró légbuborékokat alakítanak ki a tranzisztorokat befogadó anyagban, amelyek segítik a hûtést, vagy közvetlen szoftveres vezérléshez kötik a chipek áramellátását. A legnagyobb dobás azonban nem ez, hanem a léghûtés és a virtualizáció bevezetése – tudtuk meg Mike Desenstôl, a cég rendszertervezéssel foglalkozó szakemberétôl. A vízhûtés lényege, hogy a gépek ventillátorait vízzel feltöltött hûtôbordákkal egészítik ki, amelyek a szerverszekrény elejétôl a hátulja felé áramoltatott hôt vezetik el. Így a gép nem a környezetét fûti, vagyis a légkondicionálást terheli a feladattal, hanem a meleg javát közvetlenül adja le a saját hûtôrendszerének. Emellett a cég kísérletezik olyan megoldással is, amely nem levegô áramoltatásával, hanem közvetlenül a chipek közé beágyazott hûtôberendezéssel oldaná meg a dolgot.
Ez szép lenne, de a valóságban egészen más van a padló alatt Valódi szerver helyett virtuálist A virtualizáció pedig egész egyszerûen azt jelenti, hogy több, kisebb kihasználtsággal mûködô gép helyett kevesebb, de jobban kihasznált gép mûködik a teremben – amelyek virtuális gépeket futtatnak. A felhasználó ebbôl nem érzékel semmi változást, a virtuális számítógép viszont, értelemszerûen, hôt sem termel, hiszen az csak egy szoftver – és ezzel radikálisan csökkenthetô az igénybe vett szerverek száma. A fentebb már említett amerikai energiaszolgáltató adatközpontjában például 300 gép helyett jelenleg már csak hat darab dolgozik. A legkorszerûbb adatközpontokban pedig már a villanyóra sem a régi: a legújabbak ugyanis nem egyszerûen csak egy folyamatosan pörgô mechanikus számlálót tartalmaznak, hanem negyedóránként jelentik az aktuális áramfogyasztást, amirôl részletes naplót lehet vezetni a számítógépen. Ezt a technológiát pedig nem csak nagyvállalatok használhatják ki a fogyasztás optimalizálására, amelyek az energiatôzsdén veszik maguknak az áramot, hanem akár az otthoni fogyasztók is, mivel egy ilyen eszköz segítségével könnyebben ki lehet szúrni a pazarló háztartási eszközöket. « Vámosi Gergô Forrás: origo.hu Az [origo] engedélyével
15
16
Kék Rózsa 2007/2
IBM-aktuális
Szaktudás az IBM-partnereknek – megtérülő befektetés Ha valakivel együtt elindulnak egy úton, akkor nem hagyják megállni Az IBM – igen tudatosan – nem kevés erôforrást fordít partnerei szaktudásának növelésére. S hogy ezt milyen helyesen teszi, azt egyértelmûen jelzi az eredmény: növekedô bevételek, elégedett partnerek. 2003-ban, amikor a kelet-közép-európai régió által produkált gazdasági növekedés érezhetôen magasabb volt, mint más országokban, az IBM úgy döntött, megéri az extra befektetés ebbe a térségbe. A befektetés egy része hazánkat, ezen belül is elsôsorban az IBM partnerhálózatát érintette. E döntés persze érthetô, hiszen hazánkban az informatikai értékesí-
tés tradicionálisan viszonteladói hálózaton keresztül zajlik. Az IBM például a hardver- és szoftverforgalmának 90%-át partnerein keresztül realizálja, s a többi informatikai céghez hasonlóan, mind operatív, mind stratégiai szinten szoros az együttmûködés közte és partnerei között. Ami a partnerek összetételét illeti: az IBM-nek is megvoltak, illetve megvannak a kizárólagos partnerei, akik csak a Kék Óriás termékeit értékesítik, ugyanakkor az is nyilvánvalóvá vált, hogy egyfajta szélességi bôvítésre is szükség van, azaz olyan cégeket is be kell vonni a partneri körbe, akik nem, illetve nem csak az IBM felé elkötelezettek.
Kék Rózsa 2007/2
IBM-aktuális
Az IBM négy pillérre építette partnerhálózatát, s azt is nyilvánvalóvá tette, kit miben kell segíteni. Az elsô pillért a klasszikus hardver-viszonteladói partnerek jelentik – számukra a hardver infrastrukturális elemekben a rendszerkialakítás, a meglévô rendszerek bôvítése, integrációja az elsôdleges tevékenységi kör. A szoftvereket forgalmazó partnereknek (ez a második pillér) nem kell feltétlenül hardveroldali tudással rendelkezniük, viszont tisztában kell lenniük azzal, hogyan lehet az IBM szoftvereit felhasználni a programfejlesztéseknél, illetve hogyan lehet csatolni az IBM megoldásait a már meglévô szoftverekhez. Legalább ennyire fontosnak tartja az IBM a harmadik pillért: a klasszikus rendszerintegrációt végezô, nagy multibrand jellegû lokális cégek együttmûködését. Végül a negyedik pillért a kis- és középvállalkozói vonalon mûködô viszonteladói hálózat jelenti: a volume resellerek –, akiknek az elsô fénykora akkor volt, amikor még létezett az IBM PC-divíziója. Amikor egyértelmûen kialakult a négy pillér, mindinkább elôtérbe került a fejlesztés szükségessége, annak tudatában, hogy míg a partnerhálózat kezelése operatív, addig a fejlesztése üzleti stratégiai kérdés. Ehhez legelôször azt vizsgálták, hogy milyen indokok alapján dönti el valaki, hogy kinek legyen a partnere. A bevétel és a haszon mellett sokat nyom a latba, hogy milyenek a fejlôdési lehetôségek, illetve az, hogy menynyit segít az anyacég abban, hogy a partner versenyképes legyen. Amikor világosan megfogalmazták ezeket, egyértelmûen látszott, hogy azt nem lehet garantálni, hogy mindig, mindenki, minden üzletben az IBM termékeivel keresi a legtöbbet. Van viszont valami, amiben valóban egyedülállót kínál a Kék Óriás: ez a szaktudás átadása, azé a szaktudásé, amellyel a partner tényleg unikum lehet a vevôi körében. Ez így viszonylag egyszerûen hangzik, de a partnerkapcsolatokért felelôs osztálynak jó másfél évébe került, amíg kidolgoztak egy nagyon komoly üzleti tervet az említettekkel kapcsolatban. Ennek alapján a partnereknek átadni kívánt termékszaktudást két részre kell bontani. Az egyik az a tudás, amely a hivatalos IBM-kapcsolatrendszerhez kell. Vannak ugyanis olyan termékcsoportok, amelyek forgalmazásához hivatalos IBM-bizonyítványra van szükség. Az ehhez kapcsolódó oktatási program ingyenes, ami már csak azért is figyelemreméltó, mert egy hasonló célú, ötnapos nemzetközi tanfolyam egy ember számára átlagosan 5000
dollár lenne (utazás, szállás, étkezés nélkül). Az IBM Magyarországnál viszont úgy vélték, vannak annyira fontosak a partnerek, hogy itt helyben, térítésmentesen megtartják számukra ezeket a továbbképzéseket, az esetek nagy részében külföldi elôadókkal. Ami a továbbképzések helyszínét illeti: az IBM székházában található az a, hazai viszonylatban is egyedülálló, oktatási, teszt-, demóközpont (az Innovation Center for Business Partners), ahová az IBM a létezô legfrissebb technológiát telepítette, nagyjából 4 millió dollár értékben. A felszerelést nem belsô felhasználásra szánták, hanem kifejezetten a partnereiknek, akik ezeken mutathatják be ügyfeleiknek az IBM-eszközök kínálta elônyöket. Még ennél is nagyobb értéknek tartják viszont a bemutatóteremben dolgozó öt kolléga szaktudását, akik különbözô területek nagyon komoly szakértôi, és ha a partner bejön valamilyen problémával, biztos, hogy megfelelô útmutatást, segítséget kaphat. A kifejezett szakmai oktatáson kívül kereskedelmi jellegû tanfolyamokat és szemináriumokat is szerveznek az IBM-nél. Ezeken nem konkrétan a termékekrôl van szó, hanem azok használhatóságáról, kompatibilitásáról, illetve arról, hogy mely területeken érdemes kereskedni velük. Az elmúlt évek tapasztalatai egyértelmûen mutatják, hogy helyesen döntött az IBM partnerhálózata képzésével kapcsolatban. S ezúttal nemcsak az emelkedô bevételekben megtestesülô eredményekrôl van szó, hanem arról is, hogy a partnerek körében is egyre népszerûbbek ezek a tanfolyamok. S ebben feltehetôen az is szerepet játszik, hogy a Kék Óriás nem öncélúan szervezi ezeket a továbbképzéseket, hanem tudatosan támogatja a partnereket azok növekedési, fejlôdési célkitûzéseiben. Azaz, ha valakivel együtt elindulnak egy úton, akkor nem hagyják megállni, megpróbálnak mindenkit megfelelôen kalauzolni, segíteni a tevékenységi körének megfelelôen. ibm.com/partnerworld
17
18
Kék Rózsa 2007/2
IBM-partnerek
HAISystems Kft. – magas technológiai színvonalon Rendszerintegráció, kiemelkedô technológiai színvonalat képviselô megoldásszállítás, hardver- és szoftvereszközök széles platformján nyújtott mûszaki mérnöki szolgáltatások – így összegezhetô az IBM Advanced Business Partner fokozatú HAISystems Kft. tevékenysége. A HAISystems Kft.-t (amely 2004 elejéig Haitec Magyarország Kft. néven tevékenykedett) három IBM Business partner alapította 1998-ban: az IBM egyik legnagyobb németországi partnere, a Haitec AG Németország, a Fabicad Kft. (ma Varinex), valamint az Opsys Kft. A kezdetek azonban még ennél is régebbre nyúlnak vissza, hiszen – tudom meg Csurgai Gábor ügyvezetô igazgatótól – az Opsys Kft. már 1994 óta jelen van a rendszerintegráció területén: kezdetben kereskedelmi Unix-rendszerekkel foglalkozott, s a Data General magyarországi partnere volt. – Mikor kerültek szorosabb kapcsolatba az IBM-mel? – 1995-96 körül kerültünk közelebb az IBM-hez, természetesen az Unix rendszer kapcsán, de azért némi személyes szál is belejátszott a választásba. Egy 1996-ban kötött megállapodás alapján az RS 6000-s (jelenlegi nevén System p) vonalat is felvettük tevékenységi körünkbe, bár már akkor is inkább technológiai, semmint kereskedô-cégként dolgoztunk: elôször egyfajta supporterként, illetve az RS/6000-s szerviz külsôs elemeként próbáltunk mûködni, s ez a tevékenység egészült ki némi kereskedelemmel. Az 1998-as év vége felé számos új technológia jelent meg az IBM-nél is, így az akkor már létezô Haitec Kft. teljes egészében az IBM-termékekre kezdett koncentrálni, míg az egyéb rendszerintegrációs területek az Opsysnél maradtak. – Önöket ma már HAISystems Kft.-nek hívják. Mi áll a névváltás hátterében? – Sajnos 1999-ben egy szerencsétlen baleset történt a németországi Haitec vezetôségében, s a két, magyar területért felelôs kulcsember kiesett az üzleti életbôl. Ezzel párhuzamosan a német prioritások, illetve a mi kapcsolatunk is sok tekintetben megváltozott, s lényegében magunkra maradtunk. Ez persze nem jelentette azt, hogy leálltunk volna a munkával: cégünk fokozatosan fejlôdött, s beszálltunk komolyabb integrációs
feladatokba is. Jó néhány olyan „lábunk” kialakult, amelyet megpróbáltunk továbbfejleszteni, s így van ez egészen a mai napig. Lényeges váltás volt a cég életében, amikor a német tulajdonos végleg kiszállt, s az Opsys elôbb többségi, majd 100%-os tulajdonossá vált. – Úgy tudom, hogy jelenlegi forgalmuk, illetve tevékenységük 70-80 %-a IBM-technológiához kötôdik. Egyáltalán, mekkora ez a forgalom, és milyen területeken jelennek meg?
Kék Rózsa 2007/2
IBM-partnerek
– Minthogy mi voltunk az egyik legkésôbb belépô technológiai partner, nekünk csupán szûkebb terület jutott. Persze nem akarok panaszkodni, hiszen vannak igazán jó IBM-s közbeszerzési projektjeink; 2000-tôl szinte minden évben közbeszerzési partnerek vagyunk. Ami pedig a számokat illeti, a két cég (tehát az Opsys és HAISystems) 2,5 milliárd forintos forgalmat könyvelhetett el tavaly. Az igazgató ezután arról beszél, hogy az elmúlt években nekik is váltaniuk kellett: a nagy rendszerekrôl a közepes rendszerekre nyergeltek át. Azok a technológiák ugyanis, amelyeket korábban kizárólag RISC-es nagy rendszereknél használtak, már a közepes rendszereken is elérhetôk, s nagyon komoly erôforrást és technológiai megoldásokat képviselnek, akár Windows- akár Unix-alapon. A HAISystemsnél egyébként már nagyon korán elkezdtek blade technológiákkal is foglalkozni, nem véletlen tehát, hogy az IBM blade-ek területén is, legyen szó hardverrôl vagy a kapcsolódó megoldásokról, igen figyelemre méltó projektjeik vannak. Erôfeszítéseiket amúgy az IBM is elismeri: amellett, hogy Advanced RS 6000-, Lotusés CATIA-partnerek, 2001-ben megkapták az „IBM Advanced Business Partner” elismerést, valamint a „Kiváló MKGI Partner” oklevelet is. A 37 fôs cég – tudom meg ezután – továbbra is inkább technológiai orientációjú, s az üzletek jelentôs részében integrációs szolgáltatást kínálnak, s ehhez adják az infrastruktúrát. – Sok ügyfelük van? – Nincsenek túl sokan, viszont akik vannak, azokkal valóban hosszú távú kapcsolatban vagyunk. Magyarországon a mi lehetôségeinkkel sajnos nem jön össze, hogy folyamatosan nagy projektekben vegyünk részt, állandóan high-end infrastruktúrákkal dolgozzunk, hiszen egy-egy nagyobb projekt elôkészítési ciklusa néha 1–1,5 évet is igénybe vehet. Az ilyen nagy projektek mind munka, mind pénzügyi szempontból is egy-egy csúcsot jelentenek, de ezek nem töltik ki folyamatosan az életünket, közöttük egyéb tevékenységekkel is foglalkozunk. – Például mikkel? – Megpróbáljuk teljesen lefedni ügyfeleink informatikai igényeit, s – hála a komoly beszállítói hálózatunknak – akár még a printertonert is beszerezzük. Úgy gondoljuk, hogy az átlagot meghaladó szaktudásunk és tapasztalatunk van az eltérô szállítóktól származó infrastruktúrák integrációs feladatainak az ellátásában, így nem jövünk zavarba, ha mondjuk egy SUN-szervert és egy IBM-tárolóegységet kell összehozni.
– Mit tart a közeljövô slágertermékeinek? – Igen fontosnak érzem a szerver- és tároló-konszolidációkat, ezen belül is kiemelten a szervervirtualizációt, amely most kezd felfutni. Az elônyök már pár évvel ezelôtt is világosan látszottak, de a kapcsolódó technológia és szaktudás még nem volt elég kiforrott. Egy másik ilyen terület az informatikai rendszermenedzsment, ahol a Tivoli termékben érzünk ígéretes lehetôségeket. – Hogyan foglalná össze a terveiket? – Bár cégünk életében a legfontosabb technológiákban erôs az IBM-dominancia, azért meg szeretnénk ôrizni a több branddel való kapcsolatot, illetve az említett integrációs megoldásokkal szeretnénk továbbra is foglalkozni, ezeket kívánjuk erôsíteni. www.haisystems.hu
19
20
Kék Rózsa 2007/2
IBM-innováció
Az Identity Mixer megvéd az internetes bűnözőktől
A Nagy Testvér nem látja digitális lábnyomunkat Biztonságosabbá teszi az internetes tranzakciókat a rüschlikoni kutatóintézet új szoftvere, az Idemix, mely megakadályozhatja, hogy adatainkkal viszszaéljenek. Aki szeret a világhálón barangolni, esetleg interneten vásárolni, az akaratlanul is nyomokat hagy maga után, még akkor is, ha a biztonságos módszert: tanúsítványt vagy titkosítást használ. A szervereken található számtalan bankkártya-információ állandó veszélyt jelent, hisz alkalmat teremt a lopásra, az adatokkal történô jogtalan visszaélésre. Az internetes bûnözés és az identitáslopás napjaink egyik legnyugtalanítóbb jelensége. Vint Cerf, az internetezés úttörôje szerint, a számítógépek több mint egynegyede hackeres támadások áldozata lesz. A hackerek fôként a Botsnet gépekbôl álló hálózatokat támadják meg, és vonják ellenôrzésük alá. A szakemberek véleménye szerint 650 millió internet-hozzáféréssel rendelkezô számítógép közül 70 millió gép ilyen hálózatokhoz kapcsolódik szerte
a világon. A Botnets-támadások és a jogtalan hozzáférések különbözô szervezeteknek – eseményenként átlagosan – közel másfél millió dolláros kárt okoztak (a Trusted Securities 2006 becslése szerint). Az IBM új szoftverével a felhasználók biztonságossá teszik az internetes tranzakciókat, megelôzhetik az identitáslopást, a személyes adatokkal való jogtalan visszaélést. Az új technológiát az IBM rüschlikoni kutatóintézete fejlesztette ki. Identity Mixernek (rövidebben „Idemix”-nek) nevezik, és – mint OpenSource-Software – térítésmentesen elérhetô. Az Idemix fejlett kriptografikus mechanizmust alkalmaz, amely titkosítja a személyes adatokat, így a felhasználó biztonságosan azonosíthatja magát az interneten anélkül, hogy a saját identitását felfedné. A felhasználó azt is ellenôrizheti ezzel a szoftverrel, hogy ki férhet hozzá a személyes adataihoz, bankszámla- vagy hitelkártyaszámaihoz. Manapság ezeket az adatokat különbözô szervezetek és szolgáltatók saját hatáskörükben kezelik. A zürichi IBM kutatóintézet projektvezetôje, dr. Jan Camenisch szerint, az Idemix jelentôsen javítja az adat- és identitásvédelmet a világhálón. Ez a rendszer szállítja a fontos és szükséges adatmechanizmust, ami elôfeltétele a következô generáció web- és e-commerce-használatának.
Kék Rózsa 2007/2
IBM-innováció
A láthatatlan ember Minden egyes internetes tranzakciónál, ahol a felhasználó személyes adatainak megadásával egy terméket vagy szolgáltatást vásárol – ez lehet zeneletöltés, illetve online újság rendelése – adatnyomokat hagy maga után, melyek az internetes vásárlások gyakoriságára, terjedelmére, forrására utalnak, és bármikor visszakövethetôvé válnak. Az IBM Identity-Mixer-Software kitörli ezeket a nyomokat. Az úgynevezett pszeudonimokat, azaz a mesterségesen létrehozott identitási információkat az internetes tranzakciók titkosításához használják. A hitelkártyaszám felfedése nélkül például könyveket, ruhákat lehet az interneten keresztül vásárolni. Ugyanúgy lehet költséghatárt igazolni anélkül, hogy a számlán levô összeg kitudódna. Az életkor azonosítása a születési dátum megadása nélkül is lehetséges. Más identitási menedzsment rendszerekkel ellentétben – amelyek a valós személyes adatok egy részét továbbítják – az Idemix-rendszerek a személyes információkat fokozottabban védik. Itt csak a pszeudonimok cserélôdnek ki. Ez megakadályozza a kémkedést, és az adatok jogtalan használatát – jegyzi meg Jan Chamenisch. Az Identity Mixer titkosított digitális tanúsítványokon alapszik, melyeket (Trusted Third Party) a hatóságok, biztosítók, bankok hitelesítenek és állítanak ki. Az internetes vásárlásoknál például egy bank digitális jogosító tanúsítványa tartalmazhatja egy hitelkártya számát és érvényességi idejét. Ám ez a tranzakciónál – a jogosító tanúsítvány szoftver segítségével – titkosítva kerül tovább az internetes kereskedôhöz. Az IBM-kutatók által kifejlesztett új, kriptografikus mechanizmusokkal az Idemix egyfajta közvetítô szerepet kap, igazolja az internetes bank használatát anélkül, hogy a kereskedô a tényleges hitelkártyaadatokat megtudná. A következô vásárlásnál a jogosító tanúsítványt mindig újratitkosítják. Nagy jövô vár az Idemixre az egészségügyben is, ahol olyan szolgáltatások, mint például tanácsadás, illetve gyógyszervásárlás egyre gyakrabban az interneten történik. Itt a betegbiztosító egy jogosító tanúsítványt állítana ki, amely felvilágosítást ad a biztosított jogviszonyáról. A biztosított az identitás feltárása nélkül – egy betegbiztosító internetes portálon keresztül – orvosi információkat kérhet, és az Idemixel igazolhatja a biztosítási jogviszonyát. A Harward LawSchool Berkman Center for Internet and Society a Senior Fellow egyik tisztségviselôje John Clippinger szerint: „az identitáslopás veszélye radikálisan csökkenne, ha az internet felhasználói személyes adataik kiadása nélkül tudnának a világhálón szolgáltatásokat igénybe venni.”
Az Identity Mixerrel titkosított tranzakciók a fogyasztók bizalmát növelnék az internetes használatában, ami viszont egészen új kihívást jelentene az e-commers számára. Az IBM piacvezetô szerepe megnô az identitás és hozzáférési menedzsment terén is, ha – a tervek szerint – az Identity Mixert integrálja majd a Tivoli szoftver portfóliójába. Kényes információk álarcban Az IBM az Identity Mixer szoftvert az Open-SourceEclipse-Higgins rendelkezésére bocsátja és biztosítja a szabad hozzáférést. Az Idemix szolgáltatja a szükséges adatvédelmi mechanizmust a Higgins-projektnek, ami egy felhasználóbarát identitás-menedzsmentet alakít ki. „Nagyon nyugtalanító az adatlopással, veszteséggel járó esetek szaporodása. A kényes adatok védelmét az szolgálná leginkább, hogy ha ezeket egyáltalán nem tesszük hozzáférhetôvé. Alapvetô feltétel, hogy a személyes adatokból minél kevesebbet adjunk ki. Ezért az internetes tranzakcióknál a legfontosabb információk, az új IBM-szoftver segítségével, álarcban jelennek meg” – mondta dr. Ann Cavoukian, a kanadai Ontario adatvédelmi biztosa. További információk az Idemixhez: www.zurich.ibm.com/security/idemix/ A Higgins-projekt honlapja: www.eclipse.org/higgins/
Az IBM 3200 munkatársával világszerte 8 telephelyen a legnagyobb ipari, kutatási szervezetet alkotja. A zürichi kutatóintézetben jelenleg 30 különböző nemzetiségű, összesen 320 munkatárs dolgozik. A kutatási súlypontokhoz az IT-biztonság és az adatvédelem tartozik. A Higgins-projektet 2006 februárjában a Harvard LawSchool, IBM, Novell, és Parity Communication keltette életre. Ez az első nagy OpenSourcekezdeményezés egy felhasználóorientált identitási menedzsment rendszer fejlesztéséhez. Az Eclipse Alapítvány az ITipar Open-Source legbefolyásosabb közösségeinek egyike, ahol jelentős technológiai szolgáltatók, Start-ups, egyetemek, kutatóintézetek valamint magánszemélyek tevékenykednek.
21
22
Kék Rózsa 2007/2
Made in Hungary
Éves szünet: 2,6 másodperc Lakótelepi lakásban alakult 1992-ben két fôvel a Cason Rt. elôdje olajipari laborberendezések forgalmazására és szervizelésére. Kezdetben az egyetlen és egyben legfontosabb berendezési tárgy egy zöld színû, mûanyag telefon volt. A társaság oszták-magyar vegyes vállalatként indult, míg 2000ben teljesen hazai tulajdonba került. Jelenleg száznégy fôt alkalmaznak, s idei bevételük várhatóan meghaladja a négymilliárd forintot. Paál Péter, az IBM Magyarország vezérigazgatója Szakács Ferenc villamosmérnökkel, a Cason Rt. elnökvezérigazgatójával és Farkas Zsuzsanna vegyészmérnökkel, általános igazgatóval beszélgetett. – Hogyan indult növekedésnek a cég, mi volt a kitörési pont? Sz. F .: A kilencvenes évek második felében laborberendezések és szivattyútelepek üzemeltetéséhez szükséges kiegészítôk szállítójaként jól tudtunk legfontosabb ügyfelünk, a Mol akkori komoly problémájáról, az olajvezetékeket megfúró és megcsapoló tolvajokról. A vezetékfúrás egyébként annyira elterjedt annak idején Kelet-Európában, hogy ennek következtében például Romániában teljes egészében megszüntették az olajipari csôhálózat használatát, Ukrajnában pedig ma is országos fegyveres ôrség felügyeli a vezetékek biztonságát. A Molnál nagyon komoly volt az elhatározás
a stratégiai fontosságú vezetékhálózat megôrzésére, és kiírtak egy tendert a vezetékhálózat szivárgásérzékelésének megoldására. – Nem túl nagy a távolság a labortechnológia és a szivárgásérzékelés között? Sz. F .: Az olajiparban tevékenykedtünk. Szakmabeliként tudtuk, hogy rendkívül érdekes és kevéssé feltárt terület a csôvezetékben áramló folyadékok fizikája. Ráadásul egy mérnök számára különösen izgalmas a csôben 64szeres légköri nyomáson, másodpercenként két méteres sebességgel áramló anyag és a hangsebesség háromszorosával terjedô hullámai közlekedési tulajdonságainak tanulmányozása. Személyes és szakmai érdeklôdésbôl is nagyon sokat foglalkoztunk ezzel a témával; számításokat végeztünk, egyenleteket alkottunk és olyan összefüggésekre jöttünk rá, amelyeket mások nem ismertek. Ezt a tudást felhasználva elhatároztuk, hogy elindulunk a pályázaton. Elsô körben kiestünk, ami számunkra ugyan elszomorító, ám érthetô volt, mert több nagy, jelentôs tôkével és létszámmal rendelkezô pályázó is indult. – Mégsem döntöttek úgy, hogy visszafordulnak… F . Zs.: Nem adtuk fel. Amíg a nyertes csak nehezen haladt elôre a projekttel, mi néhány teszt során bebizonyítottuk, hogy 100 méteres pontossággal meg tudjuk mondani, hol történt szivárgás a vezetékben, és milyen mennyiséget „csapoltak” le. Rövidesen elnyertük a megbízást, és megkezdtük a rendszer kiépítését.
Kék Rózsa 2007/2
Made in Hungary
Sz. F .: Ennek alapját szivárgásérzékelô mûszereink alkották, amelyek több ezer mérést végeztek másodpercenként, s az eredmények nagyon gyorsan statisztikai feldolgozásra kerültek, amellyel folyamatosan nyomon lehetett követni az áramlás topológiáját. Az adatok továbbítása a mérési pontoktól GSM-hálózaton történt (minden mérôhely egyszerre két szolgáltatóval volt kapcsolatban), így 99,99 százalékos rendelkezésre állást és biztonságot tudtunk elérni. Ez évi maximum 2,6 másodperc kiesést jelenthet. A GSM ilyen célú alkalmazásában úttörôk voltunk. – A szivárgás érzékelését megoldották, és segítettek a tolvajok lefülelésében. De gondolom ilyen megrendelést nem remélhettek minden évben. Sz. F .: Világossá vált számunkra, hogy tapasztalatunk az ipari célú adatgyûjtés, adatfeldolgozás, GSM hálózaton alapuló adattovábbítás és távfelügyelet terén még számos területen kamatoztatható. Több ezer gázállomást kiszolgáló mérôhálózatot telepítettünk már több ügyfelünknek. Egy másik számára több ezer jármûbôl álló kamionflottát követô, és a fuvarszervezést optimalizáló megoldást hoztunk létre – a kamionsofôrök egy fedélzeti eszköz segítségével kapják a központtól a feladatokat és az útinformációt tartózkodási helyük alapján. De gyártunk gyufásdoboz méretû személyi biztonsági eszközt is, amely gombnyomásra GSM-hálózaton küldi a riasztást és a védett személy GPS által meghatározott földrajzi koordinátáit. Az egyik szomszédos ország postája ezzel fogja felszerelni kézbesítô alkalmazottait.
– Hol készítik eszközeiket? F . Zs.: A prototípusok és az elsô néhány száz darab gyártása itthon történik, éppen most építünk egy új üzemcsarnokot. A tömegtermelést Indiában végeztetejük. – A jövô? Sz. F .: Az itthon, hazai igények alapján kifejlesztett megoldásokat külföldön is el tudjuk adni, ha az ügyfeleknek képesek vagyunk megmagyarázni azokat az elônyöket, amelyeket rendszereink nyújtanak, s egy kicsit megtanítjuk technológiánkra is. Most kezdünk nemzetközi céggé válni: leányvállalatokat alapítunk Szingapúrban, Romániában, Franciaországban, Spanyolországban. Sokszor visszaemlékszem arra, fiatal mérnökként azt gondoltam, hogy a hagyományos iparágakban elôdeink már mindent feltaláltak és megoldottak – de itt naponta látom, hogy maradt még feladat nekünk is bôséggel. www.cason.hu
23
24
Kék Rózsa 2007/2
Ajánló
Mérô László szórakoztató és sokak által támadott – a Tericum kiadónál megjelent – Az élô pénz címû könyve az ember és a pénz viszonyáról, a vállalkozások mûködésérôl szól. A szerzô úgy tekint a pénzre, mint „élôlényre”. Ha minden, ami biológiai értelemben élô, fehérjékbôl épül fel, akkor hogyan lehet élô szervezet a pénz? Ugyanúgy, ahogyan a gének, amelyek önmagukban nem élôk, mégis meghatározzák, miként szervezôdjenek a fehérjék élô szervezetekké. A pénznek, pontosabban a tôkének ugyanolyan formában van köze az élethez, mint a génnek, mivel gazdasági élôlényeket, azaz vállalkozásokat hoz létre. A gén a biológiai élet elképesztôen sokféle variációját, a tôke pedig sokféle gazdasági vállalkozást képes létrehozni. A biológiai, a gazdasági és a szellemi élet evolúciója ugyanarra a logikára épül. Ezért a globalizálódó gazdaság ellen lázadni ugyanolyan értelmetlen, mintha a genetikai kódok ellen lázadnánk. Mérô egyik legvitatottabb állítása, hogy „a gazdaság mûködése nem afféle emberi alkotás, amit az ember egyszerûen lecserélhet valami másra, valami olyanra, amit jobbnak gondol. A gazdaság szereplôi is a darwini evolúció termékei, rájuk is vonatkozik a biológia logikája. A gazdaság mûködésébe való beavatkozás ugyanolyan katasztrofális lehet, mintha a biológiai élet mûködésébe avatkoznánk be önkényesen.” www.tericum.hu
Lenyûgözô élmény a Szépmûvészeti Múzeum új tárlata, mely – És akkor megérkeztek az inkák címmel – nyílt meg nemrég, s egy letûnt civilizáció közel háromezer esztendejének fölbecsülhetetlen értékû mûkincseit mutatja be. Az elsô bemutatott tárgyakat az i. e. 1200-tól fennálló vallási központok szertartásaihoz használták, az utolsó kiállított régészeti leletek pedig a XVI. század elsô felébôl valók. Az Andok vidékén, az idôszámítás elôtti elsô évezred kezdetétôl a mûvészeti stílusok, az ikonográfia, a temetkezési szokások és egyéb kulturális jegyek hasonlóak. Az átmeneti korszakokban viszont ez az egyöntetûség megszûnt. 1532-ben az inkák birodalmát elpusztító spanyol conquistadorok 11 tonna aranytárgyat gyûjtöttek be. A fôváros, Cusco kirablásából származó megbecsülhetetlen mennyiségû zsákmány is nagyban hozzájárult Spanyolország világbirodalommá válásához. A legendák szerint a királyi aranykertben lámákat, különféle kultúrnövényeket ábrázoló életnagyságú arany- és ezüstszobrok álltak. Ezeket késôbb beolvasztották, így nem tudjuk, milyenek lehettek valójában az inkák igazi kincsei. A most látható gyönyörû mûtárgyak jó része az agyagpiramisokból, a modern tudományos kutatási módszereknek köszönhetôen került elô. Megtekinthetô: szeptember 9-éig. www.inkak.hu
Edith Piaf életérôl szól Olivier Dahan új filmje, amit nemrég kezdtek vetíteni a mozikban. A jelentéktelen kis szürke „veréb” lényébôl karizmatikus erô áradt, hangját, dalait az egész földkerekségen ismerik. Az énekesnôt – aki a franciák nemzeti ikonjává vált – méltán nevezik a sanzon királynôjének, „Párizs lelkének”. Sorsát sötét drámák árnyékolták be, de fürdött a népszerûségben, a közönség szeretetében is. A legmélyebb nyomorból küzdötte föl magát a legrangosabb koncertpódiumokra. Rendszeresen fellépett a New York-i Carnegie Hallban, és a Waldorf Astoriában épp oly sikert aratott, mint a párizsi Olympia színpadán. Alkoholista szülôk gyermeke volt, nevelését nagyanyjára, egy bordélyház madámjára bízták. Piaf az utcán énekelt és koldult. Itt fedezte fel az egyik párizsi kabaré igazgatója. Sikerei csúcspontján összeroppant, gyakran rosszul lett a színpadon, számtalan autóbalesete volt. Miután szerelme, Marcel Cerdan bokszvilágbajnok lezuhant egy repülôgéppel, Piaf az alkohol és a drog rabja lett. 1963. október 11-én halt meg. Több mint negyvenezres tömeg – köztük egyik legjobb barátnôje, Marlene Dietrich – kísérte utolsó útjára. A fôszereplô, Marion Cotillard túlfûtött alakítása elismerô kritikai visszhangot kapott. A 140 perces filmet Franciaországban eddig többen látták, mint a Taxi 4-et. www.tfmdistribution.fr
film
A sanzon királynôje
tárlat
Az inkák kincsei
könyv
A pénz mint élôlény
Kék Rózsa 2007/2
Ajánló
Nagy szabású tárlat nyílt nemrég a Magyar Nemzeti Múzeumban, mely óriási sikert aratott Bonn, München, Schallaburg és Isztambul közönségének körében. A több mint ötszáz tárgyat bemutató budapesti kiállítás a korábbiaknál is gazdagabb, mert magyarországi közgyûjtemények agyagából készült – a tatárjárás idôszakát és legfrissebb régészeti leleteit bemutató – tárgyi emlékekkel gyarapodott. Nemcsak a világhódító Dzsingisz kán (eredeti nevén: Temüdzsin) személyéhez kerülhetünk közelebb, hanem a buddhista mûvészet lenyûgözô mûalkotásaihoz is, és megismerhetjük Mongólia legújabb kori történetét. A „tatárjárás” magyarhonban valójában „mongoljárás” volt, hisz az ellenálló tatár törzseket az uralkodó már korábban szinte teljesen kiirtotta. Ellentmondásos kép rajzolódik ki elôttünk errôl, a nyolcszáz év múltán sem fakuló korszakról. Látjuk a bestiális kegyetlenséggel pusztító mongol seregeket, ugyanakkor csodálattal tekintünk egy hatalmas világbirodalom széles látókörû, sok vonatkozásban toleráns, nagy formátumú irányítóinak egyetemes, történelmi szerepére. Dzsingisz kán szeptember 2-áig vendégeskedik majd a Magyar Nemzeti Múzeumban, de a tatárjárást bemutató önálló hazai rész még egy hónapig nyitva tart. www.mnm.hu www.dzsingisz.hu
Kevesen ismerik a Magyar Vasúttörténeti Parkot, melyet a XIV. kerületben, a Tatai út 95. szám alatt, egy régi fûtôházban és annak környékén rendeztek be. Itt száznál is több vasúti jármûvet mutatnak be, 70 000 négyzetméteres alapterületen. Bizonyos napokon lehet itt hajtányozni, vagy akár mozdonyt vezetni. A kis fordítókorong mellett sorakoznak az üzemképtelen vasparipák, de egyre több régi szerkezetbe sikerül életet lehelni. A gôzmozdonyok közül a legnagyobb az 520-as, a legszebb a 328-as gyorsvonati gôzmozdony. Technikatörténeti érdekesség a tûznélküli gôzmozdony, amit robbanásveszélyes üzemekben használtak. A fordítókorong másik oldalán találjuk meg híres Kandó villamosmozdonyt, a V40-est. A dízelek legerôsebbike az M63-as. De láthatóak itt teherkocsik, hómarók, hóekék és vágánygépkocsik is. Az Utasellátó Kávéháza mellett – egy külön kis parkban – kaptak helyet a hajtányok, és a Szombathelyrôl áttelepített régi vasúti gyalogos felüljáró, ahonnan remekül lehet fotózni. Szeptember 2-án és 10-én várják ide a Venice Simplon Orient Express érkezését, 15-én lesz az európai királyi vonatok találkozója. A park megközelíthetô a 30-as autóbusszal, a Baross térrôl kell menni a Rokolya utcai megállóig. A nyári nyitva tartás alatt ingavonat közlekedik a Nyugati pályaudvar és a park között. (Az elôre váltott parkbelépôvel ingyenesen lehet utazni.) www.vasuttortenetipark.hu
idõutazás
cd
Napjaink egyik legnépszerûbb jazzelôadója Roberta Gambarini. A fantasztikus hanggal megáldott mûvészt személyesen hallhatták sokan nemrég az A38-as hajón, Budapesten is. A zenekritikusok a legnagyobb formátumú énekesek – Carmen McRae és Sarah Vaughan – utódját látják benne. Édesanyja kedvence volt a Roberta címû musical egyik dala, innen származik mûvészneve. A nyolcvanas években, tinédzser korában már turnézott számtalan országban, és a legnagyobb sztárokkal lépett színpadra. 1998-ban költözött az Egyesült Államokba, miután elnyerte a bostoni New England Conservatory ösztöndíját, s harmadikként végzett a Thelonious Monk Nemzetközi Énekversenyen. De ekkor még csak egy lemeze jelent meg, és nem kapott állandó szerzôdést. Pár hete került a boltokba új CD-je, ami valóban méltó Roberta mûvészi rangjához. John Clayton az egyik bôgôs, Bili Evans dobosa, Joe LaBarbera és James Moody is közremûködik a felvételeken. Remek zongoristáját Tamir Hendelmannak hívják. Roberta megejtô könnyedséggel énekel, saját szövegekkel vokalizál olyan hangszerszólókat, mint Dizzy Gillespié, Sonny Rollinsé, Sonny Stitté vagy Johnny Hodgesé, de a legbriliánsabbak ballada-interpretációi. A Porgy and Bess áriáit drámai erôvel teszi jazz- vagy akár operaélménnyé. In+Out – CD Bár www.myspace.com/robertagambarini
Dzsingisz kán Nosztalgikus és öröksége vasparipák
kiállítás
Roberta Gambarini, a jazzdíva
25
A békebeli nyugalom szigete
Pöstyénben Ha valaki igazi kikapcsolódásra, kellemes pihenésre vágyik, ideális úti cél Pöstyén, a szlovákiai Pieštany. Úgy érezzük, mintha visszautaztunk volna a régi szép idôkbe. Igaz, nem sétálnak már hölgyek hosszú szoknyában, kalapban, napernyôvel, fehér vászonöltönyös uraságok oldalán a parkban. De az Osztrák-Magyar Monarchia idején, az Erdôdy grófok birtokán kiépült gyógyüdülôhely mind a mai napig megôrizte a századfordulós eleganciáját. Érdemes itt eltölteni egy hoszszú hétvégét. Budapestrôl az M1-esen elindulva, akár három óra alatt megtehetjük a 280 kilométeres utat. Ha csak nem állunk meg egy kis idôre Pozsonyban, hogy megpihenjünk a magyar királyok koronázótemplomának közelében, a gyönyörûen rekonstruált középkori és barokk utcácskák valamelyik kávézójának teraszán. Innen hamar eljuthatunk a zöldellô dombok közt vezetô úton Pöstyénbe. A város szlovák neve a fövenyes folyópartra utal, és „homokon lakót” jelent. Hidak ívelnek át a Vág folyó felett, mely itt két ágra szakadva
öleli körül a fürdôszigetet, ahol a lombtenger fölé patinás szállodák magasodnak. A holtágat termálforrások táplálják, és gát zárja le. Medrébôl termelik ki a szurokfekete iszapot, aminek hatása a mozgásszervi bajokra, kénes gôze pedig légzôszervi betegségekre áldásos. Már a rómaiak is felfedezték a 67 fokos hévíz csodatévô erejét, késôbbi századokban a helybéli atyafiak szalmával kibélelt vizesgödrökben kúrálták magukat, mígnem 1551-ben elkészült az elsô fürdôház, amit a török elpusztított. A szigeten, a századfordulón emelt impozáns épületeket méltó keretbe foglalja a hatalmas árnyas liget. A mintaszerûen gondozott parkot – széles sugárútjaival, meghitt labirintusaival, üde tisztásaival, szökôkútjaival és zenepavilonjaival – a magyar iparszerû kertépítés megteremtôje, a hamburgi származású Hein János tervezte, aki munkásságáért 1900-ban, a párizsi Világkiállításon aranyérmet kapott. Ez idô tájt Pöstyén jobb körökben már felkapott üdülôhely volt. Éppúgy vonzotta a módos polgárokat, arisztokratákat, mint a hírességeket. Emlékezetes volt Erzsébet királyné felvidéki látogatása, aki nem itt szállt meg, hanem Bártfán. De a rajongók közadakozásból Pöstyénben is szobrot állítottak neki, mely Sisit koronázási ruhájában ábrázolja. Az átadási ünnepség – 1902. augusztus 10-én – istentisztelettel kezdôdött, a koszorúzást délben lakoma, este díszelôadás, majd történeti körmenet követte, ahol Mátyás bevonulását idézték meg. Végül pedig a Velence Pöstyénben címû látványosságot virágcsata és tûzijáték rekesztette be. Jankovics Gyula
Kék Rózsa 2007/2
Utazási ajánlat
szobrászmûvész alkotása most a Danubius Health Spa Resort Thermia Palace és a hozzá kapcsolódó Irma Gyógyfürdô homlokzatát díszíti. Az ötcsillagos hotel két magyar építész, Hegedüs Ármin és Böhm Henrik tervei alapján épült 1912-ben. Vendégül látta száz esztendôn át a golfbajnokságok, a nemzetközi sakk-, vívó- és úszóversenyek, szépségversenyek és a híres Concours d’Elégance autóverseny résztvevôit és közönségét. Régi fényében állították helyre az épületet nemrég, az osztrák Gina Zarski belsôépítészeti tervei szerint, aki az Art Nouveau kifinomult formavilágát összhangba hozta a ma elvárható, legigényesebb komforttal. A komplexum tulajdonosa a Danubius Hotels Group, de emellett még tíz szállodája van a cégnek Pöstyénben. Az idén megjelent Magyar fürdôalmanch szerkesztôi is utalnak rá: óriási szerencse, hogy magyar gazdára leltek megint ezek a történelmi hûséggel újjávarázsolt, a virágzó hazai fürdôkultúra hagyományait ôrzô épületek. Tavaly decemberben nyitották meg a nagy mûgonddal restaurált Danubius Health Spa Resort Thermia Palace-t, ami ma éppúgy, mint hajdanán rangos események, szakmai konferenciák, fontos üzleti találkozók és megbeszélések kedvelt helyszíne. Megújult a több mint száz szoba, a 14 luxuslakosztály, az elôcsarnok és a lépcsôházak valamennyi kerámiadísze, burkolata, ólomüveg ablaka, az Alexander Kávéház s a Ferdinánd-terem. A Grand Restaurant kristálycsillárainak fényében újra látható a szeceszszió atyja, a cseh Alfons Mucha allegorikus festménye, melyet hálából, kislánya gyógyulása után adott ajándékba. A könnyû franciás ételek, a párolt húsok, grillezett zöldségek, könnyû gyümölcssaláták
is belesimulnak a hely stílusába, már szinte a látványukkal jól lehet lakni. Nem is kíván az ember többet, ha az Irma fürdôben 39 fokos vízben „kifôzték”, majd száraz dunsztba rakták, és még ki sem izzadt magából minden gondot, alaposan meg is masszírozták. Itt Ludovít Winter – a szálloda és a gyógysziget elsô bérlôje, a jelenleg is használt tradicionális pöstyéni gyógyászat megalapítója – sokféle bevált „ifjító kínzást” honosított meg. Ma több mint félszáz gyógy-, fitnesz- és kozmetikai szolgáltatást lehet igénybe venni, semmivel se drágább árakon, mint Pesten. Persze turistaként választhatunk olcsóbb megoldást is, a túlparton lévô szolidabb szállodákban, ha átballagunk a sétálóhídon, melyet 1930-ban Emil Belu, a neves szlovák funkcionalista mûépítész tervezett. A szélvédô üvegfalakat Martin Benka képzômûvész vitrázsa díszíti. Járhatunk kezelésre a híres, dóroszlopos Napóleonfürdôbe is. Ha nosztalgiázni támad kedvünk, lubickolhatunk az EVA-ban, a megújult szocreál népfürdôben. Akkor is látjuk útközben a nagyszálló védjegyét a pávát. Egy legenda szerint a törött lábú madár menten meggyógyult, amint a kénes vízbe lépett. Ugyancsak találkozunk egy másik helyi jelképpel, a boldog férfiú szobrával, aki Pöstyénbôl távozván, feleslegessé vált mankóját töri éppen darabokra. www.spapiestany.sk www.danubiushotels.hu
27
28
Kék Rózsa 2007/2
Éttermi ajánló
Jól csak az orrával lát az ember
– dalmát hangulatú vacsora a Belvárosban
A Kafana éttermet csukott szemmel is meg lehet találni, csak követni kell a Sörház és Molnár utca sarkán lebegô illatfelhôket. Valaha egy decens szórakozóhely volt itt, a Marlene, ahol öltönyös urak és elegáns hölgyek táncoltak az argentin tangó ritmusára. Az új tulajdonos levetkôztette a falakat, láthatóvá váltak a nyers téglák, a sötét fagerendák, a padlót nyers kerámia borítja. Körben a különbözô méretû és korú és stílusú asztalok, székek, almáriumok és elsô pillantásra megnevezhetetlen tárgyak sorakoznak. A polcon egy jobb idôket látott Royal tangóharmonika pihen. Esténként messzire hallatszik a tambura, a furulya, a csörgôdob hangja, ha a Dilber vagy a Söndörgô zenekar lép pódiumra és szerb zene szól. Mert a Kafana – nevéhez híven – nemcsak egy századfordulós kávéház hangulatát idézi, a XIX. századi székesfôvárost megelevenítô hatalmas posztereivel, hanem élô kulturális központ és galéria, ami éppúgy helyet ad fiatal etnozenészeknek, mint a kortárs képzômûvészeknek, akiknek egyes képeit meg is lehet vásárolni. Legutóbb éppen muzsikáló lényeket láttunk a derûs olajfestményeken. A helynek minden napszakban más a hangulata. Délben csendes ebédezôhely, délután meghitt kávézó, ahol a régi szôttesekkel letart asztaloknál nyugodtan lehet beszélgetni. Este pedig forr a levegô, a koncer-
tek közönség tapssal, füttyszóval biztatja a zenészeket. De a Kafana igazi vonzereje, az autentikus szerb konyha. Aki kedvet és hajlamot érez arra, hogy a kiváló ízek és aromák forrásához is eljusson, az nyugodt szívvel hívhat ide igényes vendéget is. Igaz, az ételekre várni kell, de minden frissen és jó alapanyagokból készül. Ehetünk itt hamisítatlan csevapcsicsát, sült bárányt, sertést vagy borjút. Mindegyiknek remek a fûszerezése. Megkóstolhatjuk a pljeskavicát, a többféle húsból készült lepényt, melyhez jól illik a gomolyával meghintetett uborka- és paradicsomszeleteket megbékítô sopszka saláta vagy a krémszerû padlizsános ajvar. Finom a többféle töltelékkel megbolondított pite, palacsinta, és mindig tartanak friss gyümölcsöt is. Emlékezetes gasztronómiai élményt nyújtanak a grillezett zöldségek koszorújában, hatalmas tányéron adjusztált juhtúrós gombócok, a lackovaci falatok. Ám kérhetünk egy olyan tálat is, ahol mindez együtt van, különlegesen elkészített sertéshús, vesalica társágában, burgonyakörettel, ami nagyanyáink legendás tepsis krumplijára emlékezetet, kívül ropogós, belül pedig omlós és puha. Erre jól csúszik a száraz vörösbor vagy forró nyári estéken egy korsó jéghideg sör. Kafana étterem Bp. V., Sörház utca 4. www.kafana.hu
Kék Rózsa 2007/2
Portré
Két kerékkel: több! Interjú Talmácsi Gáborral
– Motorra született. – Nem, sajnos négy évet várnom kellett az elsôre. – Az még amolyan gyerekeknek való volt, fröccsöntött vázzal és mûanyag kerekekkel? – Még csak az kellett volna! Profi minimotor, édesapám rakta össze, kalapálta, fûrészelte nagy mûgonddal. – Irigyelhették az óvodástársai. Honnan értett hozzá? – Éppenséggel asztalos a szakmája, de hihetetlen mûszaki érzékkel van megáldva. Minden elfogultság nélkül állíthatom, ma is ô az egyik legjobb szakember Magyarországon, számtalan motor került ki a keze alól. – Ön is ennyire ért a technikai részéhez, vagy inkább szakemberre bízza? – Irányítástechnikai mûszerésznek tanultam, meg édesapámtól is sok mindent ellestem. Muszáj érteni hozzá. A beállítások idején mindent átbeszélünk a mérnökökkel, szerelôkkel, minden részletrôl közösen döntünk. – Kié az utolsó szó? – Aki okosabbat mond. Ebben nincs makacskodás, hiúsági kérdés. – Sokszor váltott csapatot, és legalább annyiszor gépet is. Hamar kiismer egy új motort? – Néhány nap, aztán persze még jó pár a finomhangolás. – Milyen motort is vezet ebben a szezonban? – Apriliát. Amit én vezetek, azt csak profiknak ajánlom. Nehezebb kezelni, mint az elôzô motoromat, de ez egy kiforrottabb jószág. – Huszonkét éve gyûri a sportot. Meg tudja saccolni, hány motoron ült eddig életében? – Közelítôleg úgy… rengetegen. Mert hát persze minden szezonban kipróbálom az összes új utcai szériát is. – Ezek szerint versenyen kívül is csak a motor. – De akkor egész más, akkor nincs rajtam nyomás. – És a rendôrök? Gyakran elkapják gyorshajtás miatt? – A magánéletben igyekszem lassítani, és úriember módjára vezetni. – Diplomatikus válasz. Vannak még olyan kérdések, amelyekre a kerülôutat választja majd? – Az biztos, hogy a sportágban sok a titok. Ezredmásodperceken múlhat minden, úgyhogy nem ajánlott kiadni a személyes trükköket a riválisoknak. – Ezek szerint azt se kérdezzem meg, mi a gyenge pontja. Egyáltalán, van ilyen? – Például a jobbos kanyarok. Persze, ha az ember komoly
eredményt ér el valahol vagy csak jó a verseny hangulata, az minden jobb kanyart felülír. – Mindig a tizennégyes számmal indul? Babonás? – Elôször 2003-ban indultam ezzel a számmal, aztán így maradt. De nem tagadom, van egy-két rituális szokásom. Arról már leszoktam, hogy minden versenyen ugyanazt az alsónadrágot hordjam. De verseny elôtt mindig ugyanahhoz a piszoárhoz megyek, és a rajtnál megfogom egy pillanatra a jobb csizmakoptatómat, ami a kanyarokban leér a betonra. – Apropó, felszerelés! Gyönyörûek a sisakjai. – Az ötlet az enyém, egy olasz tervezô pedig megvalósítja. – A menedzsere is olasz. – De már tizenéve Magyarországon él. Stefano Favarót édesapám barátja mutatta be, lefordított nekünk egy olasz szerzôdést. Megtetszett neki, amit csinálok, és azóta segíti a munkámat. – Olaszul beszélnek? –Magyarul, bár közben annyi idôt töltöttem Olaszországban, hogy én is megtanultam a nyelvet. Bármennyire is az angol ural mindent, a motorsport nyelve az olasz. – Mit csinál, ha éppen nem versenyez? – A ranglistát a Playstation vezeti, az nagyon kikapcsol. De szeretek az interneten böngészni, kipróbálni szimulációs játékokat. Ez mentális tréningnek sem rossz. – Csak semmi mozgás? – Dehogynem! Télen krosszmotor, és rendszeresen futok, járok fallabdázni, edzeni. Az erônlét mellett a felesleges kilók eltüntetésében is segít. A szabályzat ugyanis elôírja, hogy felszerelésben, motorral együtt, tank nélkül, maximum 136 kiló lehet az ember az én kategóriámban. – Ha gyors összegzést kellene készíteni eddigi pályafutásáról, akkor szerepelne benne a többszörös magyar bajnoki cím, 50, 80, 125 köbcentis géposztályban, a ’97-es Európa-bajnokság negyedik helyezése, a ’98-as ötödik hely, a világbajnokságokról pedig a tizennyolcadik és a tizenhetedik hely mellett a 2005-ös bronzérem. Az elmúlt harminc év legsikeresebb magyar gyorsasági versenyzôje. A legendás Drapál János óta az elsô, akinek külföldön is ismerik a nevét. – Itthon meg újra megtanulták a motorsport nevét. Talán ez a legfontosabb. www.talma.hu
29
30
Kék Rózsa 2007/2
Életmód
Vadvízi kaland Ötös – állapította meg egyszer kimérten egy úriember a szemközti, hegyes sziklákkal megrakott, sebes sodrású folyó láttán, valahol Ausztriában. Megrögzött tanár lehet, gondoltam, aki a pompás látványt iskolai jegyekkel osztályozza. Késôbb kiderült: raftingos. A vadvizek megszállottjai ugyanis hat csoportba osztják a folyamokat: a sodrás, a hullámzás, a folyókanyarulatok élessége, az akadályok kikerülhetôsége és az útvonal beláthatósága alapján. Az ötös nehézségi fokozat vízeséseket is tartogat a bátor vállalkozóknak, de már a második szint is örvényekkel, lépcsôs mederrel kecsegtet. Mindezt nem olyan rég, úgy a kilencvenes évek eleje óta tudja a kalandra éhes magyar közönség. Akkor hallottunk elôször az úgynevezett extrém sportokról, és akkor szálltak vízre az – amerikai hadieszközbôl sportalkalmatossággá szelídült – strapabíró gumicsónakok elsô „legénységei”. Persze ez többnyire nem Magyarországon történt, nálunk alig van erre alkalmas folyó. A Rába bizonyos szakaszait ajánlják a szakemberek, de legfeljebb kezdôknek és kizárólag áradáskor. Európa más vidékein sokkal jobb a helyzet: így a szomszédos Ausztriában a Pielach és a stájerországi Grand Canyonnak becézett Salza folyó, Szlovákiában a Belá, Szlovéniában pedig a Soca számít közkedvelt úti célnak. (A távolabbra merészkedôknek a Zambézit és az Andok folyóit javallják.) A vadvízi mutatványoknak több válfaját különböztetjük meg, annak ellenére, hogy gyakran a raftingolás
szót használjuk mindegyik típusra. A téves gyûjtônév a legbiztonságosabb és egyúttal a legelterjedtebb fajtát jelenti, amikor a 4–12 személyes gumicsónakban ülôk a hajó két oldalán eveznek, a leghátul elhelyezkedô kormányos pedig irányítja a csapatot. A trekkinget már jóval kisebb és keskenyebb, 2–3 személyes csónakokban ûzik, ahol az emberek egymás mögött helyezkednek el, félig térdelô pozícióban. A raftingnál aktívabb evezést igénylô trekkingnél is komolyabb felkészültséget kíván a vadvízi kajakozás, ahol mindössze egyetlen kajakos dacol a sodrással. Még ezen is túltesz a rodeókajakozás, amelynek lényege kifejezetten a habzó vízben való pörgés-forgás. De aki még ennél is vízközelibb élményre vágyik, annak ajánlják a hydrospeedet, azaz a vadvízi úszást, egy mûanyag úszótest és békatalp segítségével. Az úgynevezett canyoning a sportág legösszetettebb formája: a társaság elôször felkapaszkodik egy hegyi patak völgyében, majd speciális védôruhát öltve ereszkedik le a vízen. Apropó, védôruha! A vadvízre szállás elengedhetetlen kelléke a 3–4 milliméter vastag neoprén ruha, amely megvéd a kisebb sérülésektôl, a mikropólusokon beáramló vizet pedig testhômérsékletûre „melegíti”. A védelmet szolgálja még a speciális, komoly felhajtóerôvel rendelkezô mentômellény, a tarkót és halántékot takaró sisak, illetve a sziklák távoltartására alkalmas evezôlapát is. A hajók hasznos felszerelése a dobózsák, amely 15–20 méteres, fogódzkodóban végzôdô kötelet tartalmaz – ezzel húzzák ki a vízbepottyant delikvenst. Hogy a vadvízi móka extrém lenne – népszerûségének köszönhetôen ma már vitatják. A titulus fenntartására egyre romlanak az esélyek: újabban ugyanis a havas hegyoldalakban is megjelentek a speciális köpenybe öltöztetett, 50 kilométeres sebességgel száguldó gumicsónakok. Télen sem szabad leereszteni!
