A Külügyminisztérium 2008-ra tervezett meghatározó feladatai a kormány szándékainak megfelelően a konvergencia program és a hazai modernizációs folyamatok sikeréhez szükséges Európa-politikai és más nemzetközi feltételek biztosítása, az európai integráció fejlődését meghatározó döntésekben való részvétel, a 2007-ben elfogadandó középtávú külkapcsolati stratégia prioritásainak gyakorlati érvényesítése mentén határozhatók meg. Az erősödő regionális és globális versenyben a nemzeti érdekek képviselete, nemzetközi kötelezettségeink teljesítése minden korábbinál jobban megköveteli az összkormányzati szinten összehangolt, célzott külpolitikai fellépést, amelynek koordinációja a kormány 2007. évi határozata alapján új feladatokat ró a külügyi tárcára. Világpolitikai környezetünk gyakran előre nem látható változásai, az állandósuló kockázatok és a globalizációs kihívások szükségessé teszik a tárca munkájának, külképviseleti hálózatunk gyors válaszadó képességének növelését, a szükséges infrastrukturális, informatikai és humán erőforrás háttér javítását. Ez utóbbi a 2011. évi magyar EU elnökségi felkészülés szükségletei miatt az elkövetkező években különösen felértékelődik. Az ország biztonságának garantálása, a sikeres Európa-politika folytatása és a szomszédsági és regionális politika, ebbe szervesen beágyazva a határon túli magyarsággal fenntartott kapcsolatok megújítása változatlanul külpolitikánk súlypontját képezi, s egyben a források jelentős részét igényli. Az Unión és tagországain túl kiemelt figyelmet fordítunk kapcsolataink elmélyítésére térségünk, különösen a Nyugat-Balkán, távolabbi integrációs perspektívával bíró országaival. Kiemelt törekvésünk kapcsolataink elmélyítése az Egyesült Államokkal, Oroszországgal, Kínával és Indiával. Külgazdasági érdekeink és multilaterális kötelezettségeink alapján aktív ázsiai diplomáciai tevékenységgel számolunk. A külpolitika biztonságpolitikai dimenziójában a NATO tagjaként hozzá kívánunk járulni a szövetségi célok eléréséhez, a szervezet reformjához és tervezett bővítéséhez. Térségünk hagyományos fenyegetettsége az elmúlt időszakban csökkent. Eközben a globális kihívások és az új típusú biztonsági kockázatokból eredő potenciális veszélyeztetettség mértéke nőtt. Szövetségesi vállalásaink teljesítése alapvető feladat és érdek; ezen belül 2008-ban kiemelkedik az afganisztáni PRT irányítása, a helyi fejlesztési program megvalósítása civil szervezetek folytatódó bevonásával, valamint folytatódó részvételünk a NATO és az EU nyugat-balkáni katonai és rendőri erőiben, felkészülésünk az Unió koszovói polgári és rendőri szerepvállalására. Európa-politikánk alapját az európai integrációs folyamat továbbviteléhez, az Unió nemzetközi versenyképességének javításához fűződő érdekeink határozzák meg. Az elhúzódó alkotmányozási folyamat formális eredményétől függetlenül az Unió cselekvőképességének és egységének erősítésében vagyunk érdekeltek. Modernizációs feladataink az Unió globális külpolitikai és gazdasági lehetőségeinek bővítését igénylik. 2008. január 1-én várható Schengen-csatlakozásunk egy hosszú felkészülési folyamat végét, ugyanakkor a közös belbiztonsági rendszer működtetésében való teljes jogú részvétel kezdetét – és az ezzel arányos felelősséget – jelenti.
2
Az energiabiztonság és -ellátás stratégiai fontosságának felértékelődésével szükségesnek látjuk közös európai energiapolitika kidolgozását, amit támogatunk és előmozdítunk. Ennek elfogadásáig is, a hazai ellátásbiztonság érdekében, gazdasági és politikai érdekeinkkel összhangban, külpolitikai eszközökkel is törekszünk földgázbeszerzési forrásaink diverzifikálására, a részvételre a magyar szempontból fontos energetikai projektekben. A Magyarországgal szembeni közösségi elvárások erősödnek az Európai Unió Kül- és Biztonságpolitikájához, valamint szomszédságpolitikájához kapcsolódó uniós és kétoldalú programok keretében. Kiemelt figyelmet fordítunk Ukrajna- és Moldovapolitikánkra, a nyugat-balkáni országok európai integrációs perspektívájának támogatására. A 2007. évi német elnökség eredményei és a német és a francia szerepvállalás várható dinamizálása alapján áttörést remélünk az intézményi mélyítés, a globális versenyképesség javítása terén - külpolitikánk különösen fontos feladata lesz a hozzájárulás ehhez és érdekeink képviselete. Szomszédsági és regionális politikánkban folytatjuk a konstruktív együttműködés gyakorlatát. Építve az integrációs folyamat eddigi eredményeire, négy szomszéd ország EU-tagságára, illetve az integrációs folyamat folytatására, szomszédságpolitikánk középpontjába a regionális fejlesztést, az eurorégiók keretében folyó térségi és határ menti együttműködést, az infrastrukturális fejlesztéseket állítjuk, ami elengedhetetlen feltétele logisztikai központtá válásunknak. Az olyan hagyományos regionális együttműködési formákban, mint a Visegrádi Együttműködés, a Regionális Partnerség, vagy a Közép-Európai Kezdeményezés, a politikai együttműködés mellett a projektalapú megközelítést helyezzük előtérbe, a gazdasági élet és civil szereplők aktívabb bevonása, az uniós források optimális kiaknázása mellett. Nemzetpolitikai feladatainkat a Miniszterelnöki Hivatal illetékes szakállamtitkárságával együttműködve látjuk el. Az uniós tagországokban élő magyarság hosszú távú érdekeit szem előtt tartva a fejlesztés- és a szomszédságpolitika összehangolását, a kisebbségi jogok érvényesülését segítő uniós feltételek erősítését tekintjük feladatunknak. Nemzetpolitikai céljainkat a relációnként eltérő sajátosságokat, a szomszédos országok európai integrációs folyamatban való eltérő érintettségét figyelembe véve, differenciáltan kívánjuk elősegíteni. A támogatáspolitikai eszközök alkalmazását fejleszteni kívánjuk a gyors uniós tagsági perspektívával nem rendelkező államokban élő vajdasági és a kárpátaljai magyar közösségek javára. A külügyminisztérium hatáskörébe tartozó vízumpolitika terén kiemelten kezeljük az e közösségek tagjainak utazási, munkavállalási lehetőségeit könnyítő uniós és nemzeti szintű intézkedések bevezetését, alkalmazását, és lehetőség szerinti bővítését. A meghatározó világpolitikai szereplőkkel fenntartott kapcsolataink intenzitása és tartalma arányos hazánk képességeivel, EU- és NATO-tagország státuszunkból adódó külpolitikai lehetőségeinkkel. 2008-ban is biztosítani kell nemzeti érdekeink eredményes képviseletét e globális szereplőknél. Az Egyesült Államokkal kialakított
3
stratégiai partnerségi viszony tükrözi a transzatlanti kapcsolatok elmélyítéséhez, a kétoldalú gazdasági, kulturális és tudományos kapcsolatépítéshez fűződő érdekeinket. A javuló EU-USA viszony várhatóan kedvező kereteket biztosít a transzatlanti együttműködés légkörének javításához, a globális kérdésekben szükséges közös erőfeszítésekhez, amit nemzeti külpolitikánk eszközeivel is elő kívánunk segíteni. A magyar-orosz kapcsolatok pozitív tendenciái tartósak, a reláció kiemelkedő külgazdasági eredményeket produkál. Kapcsolatainkat Oroszországgal az EU-orosz együttműködésben, így az energetikai párbeszédben rejlő lehetőségek, valamint a magyar-orosz kapcsolatokban meglévő kölcsönös érdekek alapján folytatjuk. Célunk, hogy a mérvadó európai államokkal együtt hatékonyan járuljunk hozzá az EU-orosz partnerség elmélyítéséhez, a Partnerségi Megállapodás megújításához a négy együttműködési térség korábban meghatározott irányaiban. Ázsia és a csendes-óceáni térség tekintetében alapvetően gazdasági érdekeink mentén folytatjuk aktív diplomáciai tevékenységünket. Itt a kínai, japán és dél-koreai reláció, valamint növekvő mértékben India élveznek prioritást. Az euroatlanti térségen kívüli országokkal konkrét kétoldalú érdekeink figyelembe vételével alakítjuk kapcsolatainkat - az országcsoporton belül kiemelten kezeljük a Közel-Kelet, az Araböböl és a mediterrán térség stabil arab országaival fenntartott kapcsolataink fejlesztését, amihez lényeges biztonsági és gazdasági érdekeink kötődnek. A nemzetközi szervezetekben a magyar külpolitika prioritásainak érvényesítéséhez fel kell használnunk a hatékony multilateralizmus nyújtotta lehetőségeket és eszközöket. Szorgalmazzuk az ENSZ reformfolyamatát, külön hangsúllyal a kisebbségeket érintő nemzetközi normák, magatartási szabályok továbbfejlesztését. A nemzetközi közösség ezeken a területeken számít az aktív magyar szerepvállalás folytatására. Mozgásterünket és tekintélyünket jelentős mértékben befolyásoló tényezőként fontos tagsági díjaink időbeni befizetése a nemzetközi szervezetekben. A külgazdasági diplomácia az egységes külképviseleti hálózat működtetésének kiemelt eleme. A GKM-mel és az érintett szaktárcákkal együttműködve relációnként differenciáltan, a szakattaséi hálózat aktív felhasználásával képviseljük gazdasági érdekeinket. Élünk az uniós tagság nyújtotta új lehetőségekkel, részt veszünk az unió gazdasági kapcsolatokat közvetlenül befolyásoló közösségi politikák formálásában, támogatjuk a magyarországi vállalatok külgazdasági törekvéseit, előmozdítjuk a megfelelő szintű partnerkapcsolatokat. A nemzetközi fejlesztési együttműködés (NEFE) és humanitárius segélyezési tevékenység egyre fontosabb szerepet játszik a fejlett országok nemzetközi kapcsolatrendszerében, az EU a külgazdaság és a biztonságpolitika mellett külső fellépése harmadik pillérének tekinti. A magyar NEFE politika céljai megegyeznek a nemzetközi donor közösségével: a szegénység csökkentése, a demokratikus átalakulás, a béke és biztonság előmozdítása, a stabil és fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése, a fejlődő országok lemaradásának mérséklése. Az elmúlt években kialakult bilaterális donor tevékenységünk és bekapcsolódtunk az EU és egyéb donor szervezetek multilaterális NEFE tevékenységébe. Uniós elvárás, hogy 2008. évtől hozzájáruljunk a fejlődő országok világgazdasági betagolódását előmozdítani hivatott
4
kereskedelmi képesség fejlesztési programba (Aid for Trade). Stratégiai szempontból fontos megemlítenünk, hogy Magyarország 2011. évtől befizetője lesz az afrikai, karibi és csendes-óceáni országok támogatását szolgáló 10. Európai Fejlesztési Alapnak. Kormányzati vállalás és egyben uniós elvárás, hogy a fejlődő országok segítése és a szegénység csökkentése érdekében 2010-ig a bruttó nemzeti jövedelem hivatalos nemzetközi fejlesztési támogatásra (ODA) fordított részaránya érje el a 0,17%-ot. A fejlesztési együttműködési tevékenységet szeretnénk a magyar vállalatok gazdasági kapcsolatainak szélesítésére, új piacokra jutásának szolgálatába állítani, ennek előmozdítása céljából tervezzük a NEFE-politikánk szempontjából kiemelt országokban, illetve régiókban néhány nagykövetségünk megerősítését fejlesztési együttműködési kérdésekkel foglalkozó diplomatával. Uniós tagságunk és demokratikus értékrendünk jegyében nagyobb figyelmet, több erőfeszítést és pénzügyi forrást igényel demokratikus értékeink, a jó kormányzás és politikai-gazdasági-társadalmi átmenetünk tapasztalatainak átadása olyan relációkban és országokban, ahol erre igény és fogadókészség létezik. Ebben együttműködünk európai és transzatlanti partnereinkkel mind közvetlen földrajzi környezetünkben, mind távolabbi térségekben. A külügyi és konzuli igazgatás szervezeti és intézményi hátterének stabil, hatékony biztosítása folyamatos feladat, a Külügyminisztérium és külképviseleteink állandóan meg kell, hogy feleljenek a nemzeti és uniós elvárásoknak. Konzuli területen jelentős változást eredményez schengeni tagságunk, mivel szükségessé válik – a többi tagállamhoz hasonlóan – a Konzuli Főosztály tevékenységének átalakítása.. Ennek feladata a tagságból eredő kötelezettségeink teljesítésének biztosítása, valamint a vízumkiadás gyakorlatának folyamatos ellenőrzése. Élve a schengeni rendszer nyújtotta lehetőséggel, megvizsgáljuk, hogy mely relációkban nyílik lehetőség a vízumkiadás jogának átadására más tagállamnak, vagy átvételére más államtól. Az eredményes felkészülés a 2011. évi magyar EU-elnökségre, a külügyi igazgatás kormányzati koordinációhoz és nemzetközi együttműködéshez szükséges feltételeinek időarányos megteremtése a költségvetési év meghatározó követelménye. Külképviseleti hálózatunk tervezett bővítése és elsősorban az informatikai területet érintő minőségi fejlesztése az elnökségi felkészüléshez közvetlenül kapcsolódó feladat. Tovább kell erősítenünk a külügyi és konzuli igazgatás szolgáltató jellegét, a külpolitika civil kapcsolatait.
5
∗ ∗ ∗ A XVIII. Külügyminisztérium fejezet 2008. évi költségvetésének fő előirányzatai az alábbiak szerint alakulnak:
Kiadás Bevétel* Támogatás
adatok millió forintban 2008. évi javasolt előirányzat 50 149,0 7 630,4 45 843,1
* Ebből központosított külképviseleti konzuli- és vízumdíj bevétel: 3 324,5 M Ft
A Külügyminisztérium fejezet 2008. évi költségvetési támogatása 45 843,1 millió forint. Az előirányzat a Minisztérium alapvető működési kiadásaihoz, a munkafeltételek szinten tartásához, a szakmai célokhoz igazodó fejlesztésekhez, valamint a kiemelt külpolitikai célokhoz kapcsolódó fejezeti kezelésű előirányzatokhoz nyújt fedezetet. A központosított bevételek 2008. évi tervezett növekedése a schengeni tagságból eredő vízumdíj 35-ről 60 euróra, illetve az ukrán és szerb eddigi ingyenes vízum 35 euróra történő emelkedésének tulajdonítható. A Külügyminisztérium 2008. évre tervezett engedélyezett létszáma 1772 fő, melyből a Külügyminisztérium központi igazgatásának létszáma 658 fő, a külképviseletek igazgatásának létszáma 1094 fő, a Magyar Külügyi Intézet létszáma 20 fő.
1. cím: Külügyminisztérium 1. alcím: Külügyminisztérium központi igazgatása Az alcím 2008. évi költségvetési támogatása 7 035,4 M Ft, bevételi előirányzata 242,0 M Ft, kiadási előirányzata 7 277,4 M Ft. Az előirányzat takarékos gazdálkodás mellett fedezetet nyújt 658 fő köztisztviselő és munkaszerződéses dolgozó, néhány fő nemzeti szakértő, valamint alkalmanként megbízásos szerződéssel foglalkoztatott munkatársak személyi juttatásaira és járulékaira. Az alcím feladata a Külügyminisztérium külpolitikai, diplomáciai, konzuli, irányítási, igazgatási, gazdálkodási tevékenységének ellátása, valamint a külképviseletek szakmai
6
működéséhez szükséges személyi, pénzügyi, tárgyi és logisztikai háttér feltételeinek biztosítása. A dologi kiadások előirányzata a Minisztérium alapvető működéséhez és a munkafeltételek szinten tartásához elegendő, beruházásra, fejlesztésre ebben a pénzügyi periódusban minimálisan elegendő keret jut.
2. alcím: Külképviseletek igazgatása Az alcím támogatási előirányzata 31 826,7 M Ft, bevételi előirányzata 3 231,1 M Ft, kiadási előirányzata 35 057,8 M Ft. Az alcím 2008. évi támogatási összegének az előző évhez viszonyított 4,5 százalékos növekedése a tavalyi 1039 fős éves statisztikai átlaglétszámú (engedélyezett státusz létszám 1075 fő) külképviseleti rendszer 1059 éves statisztikai fő átlaglétszámra történő bővítésével (engedélyezett státusz létszám 1094 fő), új missziók (Tbiliszi, Baku) nyitásával, valamint a külképviseletek megnövekedett többletfeladatainak (pl. schengeni vízumkiadás, Közös Vízumkérelem-átvevő Központ) ellátásához szükséges forrásnövekedéssel magyarázható. Az alcím tervezett bevételi előirányzatának 1 százalékos csökkenése az alkalmazottaknak nyújtott gépjármű-vásárlási kölcsönbevételek csökkenéséből ered. Az alcím kiadási előirányzata az 1059 fős éves statisztikai átlaglétszámú külképviseleti rendszer (amely létszám tartalmaz a társtárcáktól delegált 203 fő szakdiplomata státuszt) működtetésének kiadásain felül fedezetet kell, hogy nyújtson az alábbi új feladatok végrehajtásához: — Szabadka, Beregszász, Ungvár schengeni vízumkiadás miatt 6 fő, a kisinyovi Közös Vízumkérelem-átvevő Központ (CAC) miatti 4 fő, valamint 4 fő EU szakdiplomata és helyi alkalmazotti létszámbővítés kiadásainak fedezetére; — a 2008-ban újonnan megnyitandó Tbilszi-i, Baku-i külképviseletek létesítési költségeire; — a schengeni övezethez való csatlakozás II. ütem technikai feltételeinek zavartalan biztosítására; — a washington-i beruházás elindítására (lakások és nagykövetség felújítása) külső befektetői források igénybevételével, valamint a pozsonyi és prágai lakóingatlanok államigazgatáson belüli átvételére.
7
Az Áht. 109/A. §. (4) pontjának értelmében a központi költségvetési szerv vagyonkezelésében lévő ingatlan értékesítéséből származó bevétel fejlesztési célokra történő felhasználását az államháztartásért felelős miniszter engedélyezheti. 2008. évben a Külügyminisztérium vagyonkezelésében lévő helsinki, chilei, berlini, bonni, oslói ingatlanok betervezett értékesítéséből származó bevételt a Külügyminisztérium a washingtoni és zágrábi képviseletek felújítására kívánja felhasználni. A KüM a 2008. évre tervezett fejlesztéseit a 2011. évi magyar EU elnökségre való felkészüléssel összhangban végzi (pl. Brüsszel ÁK II. ütem fejlesztése szakmai befektető bevonásával). A Külügyminisztérium a magyar külképviseletek számát 2008. évben 120 fölé nem emeli. Eszék 2008. évben is szünetelteti tevékenységét. Elmondható, hogy a Külképviseletek igazgatása alcím előirányzata összességében a jelenlegi diplomáciai hálózat folyamatos felülvizsgálata, kiadáscsökkentő, takarékos intézkedések meghozatala mellett nyújt fedezetet a működési kiadásokhoz és a munkafeltételek szinten tartásához és a szükséges minimális fejlesztésekhez.
4. cím: Magyar Külügyi Intézet A cím támogatási előirányzata 154,9 M Ft, bevételi előirányzata 2,5 M Ft, kiadási előirányzata 157,4 M Ft. A Magyar Külügyi Intézet (MKI) a kormány 2200/2006. (XI.22.) sz. határozata alapján 2007. január 1-jén kezdte meg működését. Elsődleges feladata a nemzetközi kapcsolatok kutatása, ezen a területen rendezvények szervezése, külföldi és hazai személyiségeknek platform biztosítása, kiadványok megjelentetése. Az MKI tevékenysége – a létrehozásáról rendelkező jogszabállyal összhangban – kiterjed a Teleki László Alapítvány és az Atlanti Kutató és Kiadó Közalapítvány által korábban ellátott feladatok teljességére. A Magyar Külügyi Intézet 2007. évben kezdett működése során töltötte és tölti fel létszámkeretét. Ennek megfelelően a bérek és azok terhei növekvő trendet mutatnak. Az Intézet korábbi székhelyéről (XII. Szilágyi Erzsébet fasor 22/c.) új székhelyre (I. Bérc utca 13-15.) költözött.
8
5. cím: Fejezeti kezelésű előirányzatok A Külügyminisztérium 2008. évi költségvetése előirányzatot tartalmaz.
25 darab fejezeti kezelésű
3. alcím: NATO Békepartnerség Az alcím támogatási és kiadási előirányzata 20,0 M Ft. Az előirányzat forrást nyújt tanulmányok készítésére, rendezvények megszervezésére, illetve az azokhoz való hozzájárulásra, így hazánk NATO tevékenységének erősítéséhez, régiónk stabilitásának és biztonságának elősegítéséhez, valamint az EAPC/PfP-tagországokkal (Euro-Atlantic Partnership Council/Partnership for Peace) való kapcsolattartáshoz járul hozzá.
6. alcím: Nemzetközi tagdíjak és európai uniós befizetések Az alcím támogatási és kiadási előirányzata 3 113,5 M Ft. Az alcím finanszírozza a Magyar Köztársaság nemzetközi szervezetekben viselt tagságáról szóló hatályos nemzetközi szerződésekből eredő fizetési kötelezettségeit, valamint az uniós és nemzetközi normák alapján megállapított kötelező jellegű, önkéntes hozzájárulásokat. Az Unió költségvetéséből történő nettó részesedés pontos kimutatása érdekében az EU egyes szervezetei részére teljesítendő tagdíjak összege külön kerül kimutatásra. 1. jogcímcsoport:
Nemzetközi tagdíjak és kötelező jellegű, önkéntes hozzájárulások
A jogcímcsoport támogatási és kiadási előirányzata: 3 062,3 M Ft. A jogcímcsoport a Magyar Köztársaság szempontjából alapvető fontosságúnak ítélt nemzetközi szervezetekben: Egyesült Nemzetek Szervezete, ET, NATO, EBESZ, OECD, WTO, Aid for Trade a regionális szervezetekben való részvételre: Visegrádi Alap, Duna Bizottság, valamint az uniós és nemzetközi normák alapján megállapított kötelező jellegű, önkéntes hozzájárulásokra biztosít fedezetet.
9
2. jogcímcsoport: Európai uniós befizetések A jogcímcsoport támogatási és kiadási előirányzata: 51,2 M Ft. A jogcímcsoport előirányzata - a tervezés időszakában rendelkezésre álló adatok ismeretében - az Európai Unióhoz kapcsolódó szervezetek részére fizetendő tagdíjakat tartalmazza (EU Műhold Központ, Biztonsági Tanulmányok Intézete, EIPA, College of Europe, European Institute).
8. alcím: Turistakölcsönök és konzuli segítségnyújtás A jogcímcsoport támogatása 3,0 M Ft, bevételi előirányzata 2,0 M Ft, kiadási előirányzata 5,0 M Ft. A jogcímcsoport célja visszatérítendő anyagi segítség nyújtása az ideiglenesen külföldön tartózkodó, önhibájukon kívül arra rászoruló magyar állampolgárok hazatéréséhez. Az előirányzat támogatási része a bajba jutott magyar állampolgárok azonnali megsegítése érdekében be nem hajtható követelések kiegyenlítésére szolgál pl. baleset esetén történő hazatérés át nem hárítható költségeinek visszafizetés terhe nélküli biztosítását fedezi. Ebből a támogatásból biztosítható a külföldön börtönbe került magyar állampolgárokkal való konzuli kapcsolattartáshoz köthető vissza nem térülő költségek anyagi háttere is.
9. alcím: Állami protokoll kiadásai 2. jogcímcsoport: Kormányfői Protokoll A jogcímcsoport támogatási és kiadási előirányzata 180,0 M Ft. Az előirányzat tartalmazza a kormányfő külföldi programjainak és a hazánkba látogató magas rangú külföldi delegációk a tervezés időszakában ismert várható kiadásainak összegét, illetve a nemzeti és állami ünnepek, kiemelkedő fontosságú rendezvények költségeit. Az Államfő protokoll kiadásainak fedezetét – 277,9 M Ft - a Köztársasági Elnöki Hivatal tervezi, amely előirányzatot az év során megállapodás keretében ad át a Külügyminisztérium Központi igazgatása alcím részére.
10
12. alcím: Alapítványok támogatása 9. jogcímcsoport: Demokrácia Központ Közalapítvány támogatása A jogcímcsoport támogatási és kiadási előirányzata 50,0 M Ft. Az előirányzat célja hozzájárulás a Magyar Köztársaság demokratikus átalakulása során szerzett tapasztalatai feldolgozásának, közzétételének és átadásának, valamint a hazai és nemzetközi közvélemény tájékoztatásának, és más országok demokratikus reformfolyamatainak előmozdítása céljából a Magyar Köztársaság Kormánya által létrehozott Demokrácia Központ Közalapítvány működési költségeihez.
14. alcím: Civil szervezetek támogatása 1. jogcímcsoport: Az atlanti gondolatot támogató nem kormányzati szervek támogatása A jogcímcsoport támogatási és kiadási előirányzata 37,0 M Ft. A jogcímcsoport célja az atlanti gondolat megismerését célul kitűző nem kormányzati szervek működési költségeihez való hozzájárulás. 2. jogcímcsoport: A nemzetközi szervezeteket kutató és népszerűsítő nem kormányzati szervek A jogcímcsoport támogatási és kiadási előirányzata 3,0 M Ft. A jogcímcsoport célja a nemzetközi szervezetek tevékenységét népszerűsítő nem kormányzati szervezetek - köztük a Magyar ENSZ társaság - működési költségeihez való hozzájárulás.
15. alcím: Külügyi kommunikáció Az alcím támogatási és kiadási előirányzata: 120,3 M Ft. Az előirányzat hazánk külföldi megítélésének javítását, az egyes külképviseletek által külföldön, illetve a Minisztérium által Magyarországon ellátott tájékoztatási tevékenységet, valamint a civil társadalom külpolitikai érdekeink érvényesítésébe történő aktívabb bevonását, a társadalmi kapcsolatok erősítését és a határon túli magyarok külpolitikai támogatásának megvalósítását szolgálja.
11
Ennek keretében hazánk európai integrációs érdekérvényesítésének elősegítésére, az EU integrációból adódó feladatok, célok támogatására és tudatosítására, az EU-ról szóló ismeretek lakosság felé való közvetítésére, valamint hazánk külföldön történő népszerűsítésére és az ebben részt vevő média bevonására kerül sor.
17. alcím: EU utazási költségtérítések Az alcím bevételi és kiadási előirányzata: 320,2 M Ft. 2004. május 1-jétől kezdve az Európai Unió Magyarország számára is megtéríti a tanácsi üléseken való részvétellel kapcsolatban felmerült utazási költségek egy részét. Minden tagállam évente egy előre rögzített összegre jogosult. Tekintettel arra, hogy a Tanács egycsatornás úton kommunikál a tagállamokkal, 2006. második negyedévétől a koordinátor feladatát a Külügyminisztérium látja el, fogadja az uniós költségtérítést, összesíti az érintett tárcáktól beérkező elszámolásokat és utalja a költségtérítések összegét. A támogatás érintett tárcák részére történő továbbításával kapcsolatban felmerülő költségek fedezetére 0,2 M Ft került betervezésre.
22. alcím: Nemzetközi Fejlesztési Együttműködés 1. jogcímcsoport: Nemzetközi Fejlesztési Együttműködés A jogcímcsoport támogatási és kiadási előirányzata: 300,0 M Ft. OECD és EU tagságunkból adódóan a nemzetközi fejlesztési együttműködésben való részvétel hazánk kötelessége a nemzetközi közösség kevésbé fejlett, politikai krízisek vagy természeti csapások által sújtott népeivel szemben. Magyarország 2003-tól vesz részt a Nemzetközi Fejlesztési Együttműködés keretében megvalósuló, hazánk megítélése és nemzetközi szerepvállalása szempontjából kiemelt jelentőséggel bíró (segélyezési-, támogatási-) programban. Az előirányzat célja Magyarország felzárkóztatása az Európai Unió nemzetközi fejlesztéspolitikai finanszírozási kötelezettségeihez, a magyar NEFE végrehajtóinak (vállalati szféra, civil szervezetek) támogatása közösségi finanszírozású fejlesztési projektek megpályázásánál és kapcsolatrendszerük kiépítésénél, valamint a magyar külpolitikai-, külgazdasági érdekek és célok megvalósítását elősegítő kétoldalú fejlesztési együttműködési tevékenység ellátása a kiemelt NEFE stratégiai
12
partnerországokban partnerországban.
(Bosznia-Hercegovina,
Szerbia,
Vietnám)
és
a
kilenc
Az Európai Unió tagországai politikai kötelezettségvállalást tettek arra, hogy 2010-ig a tagországok ODA/GNI aránya eléri a 0,51%-ot, az EU átlagában pedig a 0,56%-ot. A legutóbb csatlakozott országoktól azt várják el, hogy 2010-re érjék el a 0,17%-ot. 2. jogcímcsoport: Afganisztáni PRT támogatása a NEFE keretében A jogcímcsoport támogatási és kiadási előirányzata: 500,0 M Ft. A Miniszterelnöki Hivataltól a KüM átveszi az Afganisztáni PRT (Provincial Reconstruction Team) Tárcaközi Bizottság elnökletét, ezért a MeH-nél betervezett 500 millió forint a KüM-nél került betervezésre. Az előirányzat felhasználásáról a fent említett tárcaközi bizottság dönt. 4. jogcímcsoport: Humanitárius Segélyezés A Külügyi segélyezés bázisán létrejött jogcímcsoport támogatási és kiadási előirányzata: 30,0 M Ft. A keret a fejlesztési segélyre jogosult államok, területek, továbbá a szomszédos országok humanitárius jellegű soron kívüli segélyezésének finanszírozására szolgál. Az eddigi reaktív képességen túl további cél a katasztrófa megelőzés és a rehabilitáció folyamataiban való részvétel. Ezen kívül sürgősségi jelleggel humanitárius segítség nyújtható természeti csapások, háborús, illetve politikai jellegű fegyveres konfliktus okozta károk, szenvedések enyhítésére. Az előirányzat felhasználásának lehetőségeiről az 1096/1995 (X. 4.) Kormány határozat rendelkezik. 30. alcím: Schengeni követelmények 2. jogcímcsoport: Schengeni követelményeknek való megfelelés A jogcímcsoport támogatási és kiadási előirányzata 262,5 M Ft. A támogatás célja a schengeni övezethez való csatlakozás második ütem technikai feltételeinek zavartalan, folyamatos biztosítása, további, a schengeni előírásokhoz kapcsolódó fejlesztések, a külképviseleti épületek biztonsági átalakításának és az informatikai hálózat fejlesztésének, illetve a vízumkiadási tevékenységet folytató külképviseleteknél átalakítások, beruházások, fejlesztések végzése.
13
35. alcím: Kelet- és dél-kelet európai kormányzati stratégia végrehajtása és a határon túli magyar kapcsolatok
Az alcím támogatási és kiadási előirányzata 158,0 M Ft. Célja a régió stabilitásának és demokratizálódásának megteremtése, a határon átnyúló együttműködésének támogatása, Magyarország, mint EU határország szomszédos országokkal való együttműködésének elősegítése, az EU csatlakozás során szerzett tapasztalatok átadása, valamint a térségbeli, EU csatlakozásból adódó külpolitikai tevékenység erősítése az EU balkáni és kelet-európai külpolitikájában való szerepvállalás révén.
36. alcím: Lakossági EU tájékoztatási feladatok 1. jogcímcsoport: „Euvonal” Telefonos Tájékoztató Szolgálat A jogcímcsoport támogatási és kiadási előirányzata 150,0 M Ft. Az előirányzat az „EU vonal” ingyenesen hívható telefonvonal és honlap 2007. évi működtetésének, a telekommunikációs szolgáltatások, az elhelyezés és az ismertség fenntartásának költségeit fedezi. 2. jogcímcsoport: EU projektek és programok A jogcímcsoport támogatási és kiadási előirányzata: 35,0 M Ft. A támogatás célja a magyar lakosság uniós tájékozottságának növelése annak érdekében, hogy állampolgáraink a közösség által kínált lehetőségeket jobban kihasználhassák (pl. ösztöndíjak, munkalehetőségek, esélyegyenlőség), megismerjék az uniós polgárok jogait és kötelezettségeit, valamint azonosulhassanak saját uniós tagságukkal. 3. jogcímcsoport: Európai Uniós kiadványok – Európai Tükör A jogcímcsoport támogatási és kiadási előirányzata: 50,0 M Ft. A KÜM és a MEH között létrejött megállapodás értelmében az Európai Tükör című folyóirat kiadói jogai, szakmai irányítása 2007. évtől megállapodás alapján a Külügyminisztériumhoz került. Az EU-tájékoztatás hagyományos feladata az uniós kiadványok előállítása és vásárlása. Az előirányzat fedezetet nyújt a kiadvány megjelentetésével kapcsolatos kiegészítő kiadásokra.
14
37. alcím: Magyar állampolgárok válsághelyzetből történő evakuálása A jogcímcsoport támogatási és kiadási előirányzata 10,0 M Ft. A világban bekövetkező természeti katasztrófák megkövetelik az érintett országban tartózkodó magyar, kettős és külföldi állampolgárok, Európai Uniós együttműködés keretében történő csoportos evakuálását. A magyar állampolgárok háborús térségből történő csoportos evakuálása a konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény 7. §-ában külön nevesített sajátos államikormányzati feladat, melynek végrehajtásában a konzuli szolgálat közreműködik.
38. alcím: Demokratikus átalakulás elősegítése A jogcímcsoport támogatási és kiadási előirányzata 100,0 M Ft. A magyar diplomácia prioritásai között szerepel a diktatúrák megszűnését, felszámolását követő demokratikus átalakulás közvetlen és közvetett elősegítése a világ elmaradott, fejlődő térségeiben. Ennek keretében a Külügyminisztérium közvetlenül, illetve civil szervezetek támogatásán keresztül segítséget nyújt a magyarországi szakmai továbbképzésekhez, tudományos konferenciák szervezéséhez, a magyarországi helyzetet ábrázoló, a magyarországi demokratikus átalakulást bemutató filmek, segédanyagok, könyvek, kiadványok megszerkesztéséhez, terjesztéséhez. Az előirányzat továbbá lehetőséget teremt az újonnan alakult demokratikus államok külföldi diplomáciai tevékenységének elősegítéséhez, intézményi hátterének támogatásához, működési feltételeinek megteremtéséhez.
39. alcím: 2011. évi magyar EU elnökségre való felkészülés 1. jogcímcsoport: Külügyminisztérium feladatai a 2011. évi magyar EU elnökségre való felkészüléssel kapcsolatban A jogcímcsoport támogatási és kiadási előirányzata: 40 M Ft. A tárca ebből az előirányzatból tervezi megindítani azokat a 4-5 éven átívelő kommunikációs és informatikai fejlesztéseket, továbbá uniós szakmai és nyelvi képzéseket, melyek lehetővé teszik hatékonyabb kapcsolattartást a külképviseletek és a Központ, illetve szakterületenként az EU, valamint a tagállamok hivatalai között. Az előirányzat 2008. évben fedezetet nyújt az elnökség koordinálásával megbízott munkatársak és az elnökségi megfigyelők képzési folyamatához, az elnökséggel
15
kapcsolatos konferenciák, utazások finanszírozásához, valamint az elnökséghez kapcsolódó kiadványok, folyóiratok beszerzéséhez. A pontos ütemterv és költségkalkulációk ismeretében 2008. kormányhatározat készül a szükséges forrás biztosítása érdekében.
év
során
40. alcím: Magán és egyéb jogi személyek kártérítése A jogcímcsoport támogatási és kiadási előirányzata 50,0 M Ft. A 2008. évi költségvetési javaslat kidolgozására vonatkozó tervezési körirat értelmében a tárca a tavalyihoz hasonlóan a peres eljárásokkal kapcsolatos kiadásokat a „Magán és egyéb jogi személyek kártérítése” fejezeti kezelésű előirányzatként tervezte meg.
41. alcím: Külső Határok Alap A jogcímcsoport támogatása 169,4 M Ft, (EU forrásból származó, Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumon keresztül érkező) bevételi előirányzata 508,3 M Ft, kiadási előirányzata 677,7 M Ft. 2007/574/EK határozat 2007. május 23-án döntött a Külső Határok Alap létrehozásáról. Az Alap olyan vissza nem térítendő támogatást biztosít, amelyből az EU által meghatározott stratégiai iránymutatásoknak megfelelő programok 75 %-a finanszírozható. Magyarországnak 25 %-os önrészt kell biztosítania. A támogatás célja a vízumkiadás és az illegális bevándorlás elleni küzdelem finanszírozása, a közösségi jogi eszközök végrehajtásához informatikai rendszerek létrehozása, a Schengeni határ-ellenőrzési kódex és az Európai vízumkódex hatékony alkalmazásának támogatása.
50. alcím: Fejezeti tartalék 2. jogcímcsoport: Fejezeti egyensúlyi tartalék A 2008. évi előirányzatokból 1 444,2 millió forint kötelezően képzendő fejezeti egyensúlyi tartalék év közben jelentkező feladatokra történő visszaforgatási opcióval került megállapításra és biztosításra.
16
7. cím: Központosított bevételek 1. jogcímcsoport: Konzuli- és vízumdíj A Külügyminisztérium 2008. évi központosított külképviseleti konzuli- és vízumdíj bevételeinek összege 3 324,5 M Ft. A központosított konzuli- és vízumdíj bevételek a schengeni vízum díj növekedésének, valamint az eddig bilaterális alapon díjmentes szerb és ukrán relációkban bevezetésre kerülő vízumdíjnak és kishatárforgalmi engedély díjának köszönhetően – a vízumdíj bevezetéstől függetlenül prognosztizált volumencsökkenéssel együtt – a 2008. évben a 2007. évi tervezett 2 300 millió forintról várhatóan 3 324,5 millió forintra növekednek.
Dr. Göncz Kinga külügyminiszter
Dr. Veres János pénzügyminiszter
17
