Hogyan alakulnak a járulékok 2012-ben

HÍRLEVÉL Baranya Paktum 2012. január

Tisztelt Partnerek! A Baranya Paktum hírleveléhez felhasználtuk a partnereink által rendelkezésünkre bocsátott információkat illetve az adott pályázatkiíró szervezet által nyilvánosságra hozott pályázati dokumentációkat, tervezeteket.

Hogyan alakulnak a járulékok 2012-ben 1.

Munkabérek, illetmények (minimálbér, garantált bérminimum) Havi bér Ft/hó

Heti bér Ft/hét

Napi bér Ft/nap

Órabér Ft/óra

93.000 21.400 4.280 535 Minimálbér 298/2011. (XII.22.) Korm.r. 2. § (1) bek. 108.000 24.850 4.970 621 Garantált bérminimum* 298/2011. (XII.22.) Korm.r. 2. § (2) bek. 16.525 3.305 Közfoglalkoztatási bér 170/2011.(VIII.24.) Korm.r. 71.800 1.§ (1) bek. 92.000 21.175 4.235 Garantált közfoglalkoztatási bér* 170/2011. (VIII.24.) Korm. rend. 2. § (1) bek  A garantált bér a legalább középfokú iskolai végzettséget, középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalót (közfoglalkoztatottat) illeti meg Köztisztviselők illetményalapja 2011. évi CLXXXVIII. tv. (Költségvetési tv.) 56. § (1) 1992. évi XXIII. tv. (Ktv.) 43. § (1) bek. Kormánytisztviselők illetményalapja 2011. évi CLXXXVIII. tv. (Költségvetési tv.) 56. § (2) 2010. LVIII. tv. (Ktjv.) 18. § (1) bek. Közalkalmazotti illetménypótlék számítási alapja 2011. évi CLXXXVIII. tv.. (Költségvetési tv.) 57. § (1) bek. b) pontja - 1992. évi XXIII. tv. (Kjt.) 69. § Legalacsonyabb bírói, ügyészi alapilletmény – 1. fizetési fokozat 2011. évi CLXXXVIII. tv. (Költségvetési tv.) 58. § (1) – (2) bek. 1997. évi LXVII. tv. 103. § (2) bek. – 1994. évi LXXX. tv. 46/D. § (2) bek. Jogi segítői óradíj, kirendelt ügyvédi óradíj 2011. évi CLXXXVIII. tv. (Költségvetési tv.) 58. § (3) – (4) bek. – 2003. évi LXXX. tv. 1. § (3) bek.

38.650,-Ft 38.650,-Ft 20.000,- Ft 391.600,-Ft 3.000,-Ft/óra

– 1998. évi XI. tv. 131. § (2) bek. A nevelő szülői díj legalacsonyabb összege –gyermekenként, fiatal felnőttenként 2011. évi CLXXXVIII. tv. (Költségvetési tv.) 59. § (1) bek. – 1997. évi XXXI. tv. 66/F. § (2) bek. A hivatásos nevelő szülői díj legalacsonyabb összege 2011. évi CLXXXVIII. tv.. (Költségvetési tv.) 59. § (2) bek. - 1997. évi XXXI. tv. 66/L. §(1) bek. 2.

Nyugdíj előtti álláskeresési segély 1991. évi IV. tv. 30.§ Keresetpótló juttatás 1991. évi IV. tv. 14. § (6) bek. alapján közfoglalkoztatási bér 60100%-a között mérlegelési jogkörben állapítható meg

27.900,-Ft 27.900,-Ft

Ellátás összege Munkaerőpiaci járulékalap 60%-a, legfeljebb a jogosultság kezdő napján hatályos minimálbér 100%-a: 93.000,-Ft/hó 3.100,-Ft/nap minimálbér 40%-a: 37.200,-Ft 1.240,-Ft/nap 43.080,-Ft/hó – 71.800-,-Ft/hó Csak a munkaügyi kirendeltség által ajánlott, vagy elfogadott intenzív – heti 20 órás – képzésben való részvétel esetén jár!

Munkaadók által fizetendő közterhek Szociális hozzájárulási adó 2011. évi CLVI. tv. 453. §, 459.§ Rehabilitációs hozzájárulás 2011. évi CXCI. tv. 23. § (5) bek. Szakképzési hozzájárulás 2011. évi CLV. tv. 4.§ (1)-(2) bek.

5.

28.500,-Ft 24.250,-Ft 76.260,-Ft

Álláskeresők ellátása, keresetpótló juttatás Álláskeresési járadék (folyósítási idő maximum 90 nap) 1991. évi IV. tv. 27.§ (3) bek.

4.

135.000,-Ft/hó

A 2011. december 31-ét követően megállapított nyugdíjak, nyugdíjszerű ellátások Öregségi nyugdíj legkisebb összege 168/1997. (X. 6.) Korm. rend. 11. § Árvaellátás legkisebb összege 168/1997. (X. 6.) Korm. rend. 64/D. § Saját jogú nyugellátás ás az özvegyi nyugellátás együttfolyósítási összeghatára 168/1997. (X. 6.) Korm. rend. 62. § (7) bek. Rehabilitációs ellátás minimális összege: minimálbér 30%-a 2011. évi CXCI. tv. 9. § Rokkantsági ellátás minimális összege: minimálbér 30%-a 2011. évi CXCI. tv. 12. §

3.

15.000,-Ft/hó

Adóalap 27%-a 964.500,-Ft/év/fő (kötelező foglakoztatási szintből hiányzó létszám alapján) Szociális hozzájárulási adóalap 1,5%-a

Munkavállalók által fizetendő közterhek Munkavállaló egyéni járulék és magánnyugdíj-pénztári tagdíj fizetési kötelezettsége 1997. évi LXXX. tv. (Tbj.) 19.§(1)-(2)- (3) bek.

Nyugdíjjárulék

10%

Egészségbiztosí tási és munkaerő-piaci járulék

Természetbeni egészségbiztosítási járulék Pénzbeli egészségbiztosítási járulék Munkaerő-piaci

4% 3% 1,5%

járulék összesen mindösszesen A nyugdíjjárulék fizetés felső határának egy naptári napra jutó összege 2011. évi CLXXXVIII. tv. (Költségvetési tv.) 55. § (1) bek. és az 1997. évi LXXX. tv. (Tbj) 24. § (2) bek. 6. Egészségügyi szolgáltatási járulék Ft/nap)

8,5% 18,5% 21.700,-Ft/nap

6.390,- Ft/hó (213,-

Egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni az a belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra a törvény alapján nem jogosult, továbbá a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, illetve a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás. [Tbj. 19. § (4) bek. 39. § (2) bek.] Adósávok, adókedvezmények Adósávok 1995. évi CXVII. törvény (Szja. tv.) 8. § Adóalap-kiegészítés Szja. tv. 29.§ (3) bek. Adóalap kedvezmény Szja. tv. 29/AB.§

Adójóváírás Szja. tv. 33. § Kedvezményes adózású természetbeni juttatások [1995. évi CXVII. törvény (Szja. tv.) 71. §] Az adó mértéke: 16% (alapja a kiadott juttatás értékének 1,19 szerese,) és 10% EHO

Mezőgazdasági őstermelőnek az e tevékenységből származó Szja. tv. 23. § szerint figyelembe veendő jövedelme [1991. évi IV. tv. 58. § (5) bek. e./2. pont, és 1995. évi CXVII. tv. (Szja. tv.) 23. §]

Az e törvény hatálya alá tartozó jövedelem után az adó mértéke - ha e törvény másként nem rendelkezik - az adóalap 16 százaléka - évi 2 424 000 Ft alatt nem növeli az adóalap összegét az adóalap-kiegészítés, - a jövedelem évi 2 424 000 Ft fölötti része után 27%-os mértékkel kell az adóalap-kiegészítést megállapítani. A bruttósított összevont adóalap – az adóelőleg, illetve az adó kifizetésekor – - egy és két eltartott esetén havonta, kedvezményezett eltartottanként 62.500,- Ft-tal, - legalább három eltartott esetén havonta, kedvezményezett eltartottanként 206.250,- Ft-tal csökkenthető. 2012. január 1-től megszűnik - a munkahelyi, üzemi étkeztetés max. 12.500 Ft/hó, és/vagy - fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító Erzsébetutalvány max. 5.000 Ft/hó; - Széchenyi Pihenő Kártya szálláshely alszámlán maximum 225 000 Ft; vendéglátás alszámlán maximum 150 000 Ft; szabadidő alszámlán maximum 75 000 Ft. Iskolakezdési támogatás: 27.900,Ft/év Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás 46.500,Ft/hó önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizetett munkáltatói munkáltatói hozzájárulás 27.900,Ft/hó Csekélyértékű ajándék: 3x9.300,- Ft. Évente három alkalommal adható, a juttatás értékének 1,19szerese után fizetett 16 % SZJA és 27 % EHO mellett. 600.000,-Ft

8.

Pénzbeli társadalombiztosítási ellátások és családtámogatások Terhességi gyermekágyi segély (GYÁS) 1997. évi LXXXIII. tv. (Eb. tv.) 42. § Gyermekgondozási díj (GYED) 1997. évi LXXXIII. tv. (Eb. tv.) 42/D. § (1) bek. Táppénz 1997. évi LXXXIII. tv. (Eb. tv.) 48. § (8) bek.

Családi pótlék (CSP) 1998. évi LXXXIV. tv. (Cst.) 11. § (1) bek.

Anyasági támogatás 1998. évi LXXXIV. tv. (Cst.) 31. §

A naptári napi átlagkereset 70 %-a

A naptári napi átlagkereset 70 %-a, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 %-a: 130.200,-Ft A napi átlagkereset 60 %-a (folyamatos, legalább 2 év biztosítási idő esetében) A napi átlagkereset 50 %-a (2 évnél rövidebb biztosítási idő esetében vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás esetén) A táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 200 százalékának 30-ad részét. [2011. április 30. napját követően bekövetkező keresőképtelenség esetére vonatkozó rendelkezés a 2011. évi XXXI törvény 6. § (2) bek. alapján.] 2011. július 1. napjától a biztosítási jogviszony megszűnését követően táppénz nem jár!!! (Megjegyzés: a passzív jogon járó táppénz jogintézménye 2011. július 1. napjával hatályon kívül helyezésre került, tehát e naptól táppénzben csak biztosítási jogviszonyban álló személy részesülhet, biztosítási jogviszonyának fennállása alatt, de, legfeljebb 1 év időtartamban.) Egy gyermekes család esetén 12.200,-Ft/hó Egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13.700,-Ft/hó Kétgyermekes család esetén gyermekenként 13.300,-Ft/hó Két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 14.800,-Ft/hó Három, vagy több gyermeket nevelő család esetén gyermekenként 16.000,-Ft/hó Három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 17.000,-Ft/hó Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén gyermekenként 23.300,-Ft/hó Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 25.900,-Ft/hó Nagykorú fogyatékos esetén 20.300,-Ft/hó Intézményben elhelyezett gyermek esetén 14.800,-Ft/hó Az öregségi nyugdíjminimum 225 %-a: 64.125,-Ft Ikergyermek esetén 300%-a:

Gyermekgondozási segély (GYES) 1998. évi LXXXIV. tv. (Cst.) 26. § (1)-(2) bek.

Gyermeknevelési támogatás (GYET) 1998. évi LXXXIV. tv. (Cst.) 26. §(1)-(2) bek. 9.

85.500,-Ft A támogatás a szülést követő 180 napon belül igényelhető, ha az anya legalább négyszer – koraszülés esetén egyszer – részt vett terhes-gondozáson (Cst. 29. és 32. §). Az öregségi nyugdíjminimum 100 %-a: 28.500,-Ft/hó 2 ikergyermek esetén az öregségi nyugdíjminimum 200%-a (57.000,-Ft/hó), 3 Ikergyermek esetén 300%-a (85.500,-Ft/hó), 4 Ikergyermek esetén 400%-a (114.000,-Ft/hó), 5 ikergyermek esetén 500%-a (142.500,- Ft/hó), 6 ikergyermek esetén 600%-a (171.000,- Ft/hó) A gyermek 3 éves koráig, ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek után a gyermek 10 éves koráig vehető igénybe (Cst. 20. §). Az öregségi nyugdíjminimum 100 %-a: 28.500,-Ft/hó A támogatásban az a szülő részesülhet, aki 3 vagy több gyermeket nevel, és a legkisebb 3 és 8 év közötti (Cst. 23. §)

Kis összegű követelés értékhatára 100.000,-Ft [2011. évi CLXXXVIII. tv. (Költségvetési tv.) 68. § (2) bek.]

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 108. § (4) bekezdés alapján az államháztartás alrendszereiben - az önkéntes teljesítésre történő felhíváson kívül - a fenti értékhatárt el nem érő kis összegű követelést behajtásra előírni nem kell. 10. közteher

Az egyszerűsített foglalkoztatás során történő munkavégzésre tekintettel fizetendő

Egyszerűsített foglalkoztatási A közteher mértéke (Ft/nap) forma 1. mezőgazdasági 500,- Ft idénymunka 2. turisztikai idénymunka 500,- Ft 3. alkalmi munka 1.000,- Ft Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (Efo. tv.) 8.§ (2) bekezdés alapján. Az ellátás alapja az egyszerűsített foglalkoztatás során jogviszonyban álló számára kifizetett (nettó) bér.

11.

Szociális ellátások Rendszeres szociális segély (RSZS) 1993. évi III. tv. (Szoc. tv.) 37.§ (1), (4) bek. 63/2006. (III.27.) Korm. rend. 17/B. § (2) bek.

Jogosult Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján a) egészségkárosodott személynek minősül, vagy b) a rá irányadó nyugdíjkorhatárt öt éven belül betölti, vagy c) 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel - feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, gyermekgondozási díjban, terhességi gyermekágyi segélyben - és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.] nem tudják biztosítani, vagy d) a települési önkormányzat rendeletében foglalt feltételeknek megfelel.

Foglalkoztatást helyettesítő támogatás 1993. évi III. tv. (Szoc. tv.) 35.§

Jogosult Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult az a személy, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították, kivéve azt, aki RSZS-re jogosult (a fent hivatkozottak szerint) Jogosult Havi összege a reá irányadó nyugdíjkorhatárt a) betöltött személy, akinek saját és vele az öregségi nyugdíj minimum 80%-a: együtt lakó házastársa, élettársa 22.800,-Ft/hó jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át, az egyedülálló, a reá irányadó b) nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75 az öregségi nyugdíj minimum 95%-a: évesnél fiatalabb személy, akinek havi 27.075,-Ft/hó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-át, az egyedülálló, 75. életévét betöltött c) személy, akinek havi jövedelme nem az öregségi nyugdíj mimimum 130%haladja meg az öregségi nyugdíj a: mindenkori legkisebb összegének 37.050,-Ft/hó 130%-át. Jövedelemmel rendelkező jogosult esetén az időskorúak járadékának havi

Időskorúak járadéka 1993. évi III. tv. (Szoc. tv.) 32/B § és 32/C §

Havi összege A rendszeres szociális segély havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja havi összjövedelmének különbözete. Nem haladhatja meg a közfoglalkoztatási bér (71.800,-Ft) mindenkori kötelező legkisebb összege személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének 90%-át azzal, hogy ha a rendszeres szociális segélyre jogosult családja tagjának foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságot állapítottak meg, a rendszeres szociális segély összege. Nem haladhatja meg a nettó közfoglalkoztatási bér 90%-ának és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegének különbözetét.. A családi jövedelemhatár összege megegyezik a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 90%-ának szorzatával. Maximum összege: 42.326,- Ft Fht-ban részesülő családtag esetén, a rszs maximum összege 19.526,- Ft Havi összege A foglalkoztatást helyettesítő támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a: 22.800,- Ft/hó

Ápolási díj 2011. évi CLXXXVIII. tv. (Költségvetési tv.) 59. § (8) bek. és 1993. évi III. tv. (Szoc. tv.) 44. §

összege a fentiek szerint járó összeg és a jogosult havi jövedelmének a különbözete, de legalább 1.000,- Ft. Jogosult Havi összeg A súlyosan fogyatékos, vagy tartósan Ápolási díjra jogosult - a jegyes beteg 18 év alatti személy gondozása kivételével - a hozzátartozó [Ptk. 685. esetén a Költségvetési tv-ben § b) pontja], ha állandó és tartós meghatározott alapösszeg 100 %-a: gondozásra szoruló 29.500,-Ft - súlyosan fogyatékos, vagy - tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását, ápolását végzi A fokozott ápolást igénylő súlyosan (Szoc. tv. 41. §) fogyatékos személy gondozása, ápolása esetén a Költségvetési tvben meghatározott alapösszeg 130 %-a: 38.350,-Ft A 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolása esetén legalább a Költségvetési tv-ben meghatározott alapösszeg legalább 80 %-a: 23.600,-Ft

12. Bérgarancia támogatás maximuma (1994. évi LXVI. tv. 7. § (1) bek., Hivatalos Értesítő Közlöny 2011/15. szám))

1.013.000,-Ft 2011/13. szám, valamint Nemzetgazdasági

A felszámoló a támogatási igény meghatározása során a támogatásra jogosult gazdálkodó szervezetnek a jogosultakkal szemben, a bérfizetési napon fennálló bértartozását, de egy felszámolási eljáráson belül jogosultanként legfeljebb a tárgyévet megelőző második év - Központi Statisztikai Hivatal által közzétett - nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének (a továbbiakban: bruttó átlagkereset) ötszörösét veheti figyelembe. Amennyiben a felszámolási eljárás egyes naptári éveiben a bruttó átlagkereset mértéke eltérő, a jogosultság szempontjából a magasabb bruttó átlagkereset alapján számított támogatási mértéket kell figyelembe venni. Ha a felszámolási eljárás kezdetétől egy év eltelt, azon jogosultak esetében, akikre vonatkozóan az addig igénybe vett összeg kimerítette az említett ötszörös mértéket, jogosultanként további, legfeljebb kettő havi bruttó átlagkeresetnek megfelelő támogatást igényelhet a felszámoló, ha annak e törvényben meghatározott egyéb feltételei fennállnak. A kétszeres összeg (7.§ (2) bek) 405. 200, Ft. A Magyar Közlöny 2011. évi 157. számában 2011. december 22-én megjelent a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékéről és a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékéről szóló 299/2011. (XII.22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet). Az abban foglaltak végrehajtásának elősegítése egyaránt érdeke a munkavállalóknak, a munkáltatóknak és a kormányzatnak Az Útmutató kiadásának célja, hogy szakmai segítséget nyújtson a Rendeletben foglaltak értelmezéséhez, és végső soron hozzájáruljon a 2012-ben adó- és járulékteher növekedéssel érintett munkavállalók 2011. évi nettó nominális bérének megőrzéséhez, a bruttó bérek ezt szolgáló növelését célzó munkáltatói döntések meghozatalához, és így a munkáltatói adókedvezmény zökkenőmentes érvényesítéséhez. Az elvárt béremelésnek a munkáltató döntésén alapuló végrehajtásától függetlenül a minimálbér és a garantált bérminimum összege 2012. január 1-jétől emelkedik az erről szóló 198/2011. (XII.22.) Korm. rendelet szerint havi 93 000, illetve 108 000 Ft-ra. Az ennek hatálya alá tartozó béreket kötelezően meg kell emelni. Az új kötelező bérminimumokra történő ráállás azonban az érintett munkavállalóknál nem minden esetben elégséges az elvárt béremelés teljesítéséhez. Törvényi háttér, a törvények és a Rendelet kapcsolata, a Rendelet hatálya Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 29. §-ában foglaltak szerint 2012. január 1-jétől megszűnik a munkavállalók adójóváírási lehetősége. A törvény 202. §-a szerint szintén 2012. január 1-jétől 1%-ponttal emelkedik a munkavállalók által fizetett egészségbiztosítási járulék. A két intézkedés együttes hatására 2012-ben a

havi szinten 216.806 forint alatt keresők 2011. évi nettó nominális bére csak úgy őrizhető meg, ha a bruttó béreik emelkednek. A Rendelet e nettó nominális érték megőrzéshez szükséges béremelések mértékeit és a béremelés végrehajtásának módját határozza meg. A rendelet hatálya nem terjed ki azokra a munkáltatókra, ahol a Kormány közvetlen munkavállalói kompenzációt biztosít. Ez a költségvetési célelőirányzatból megvalósuló közvetlen munkavállalói kompenzáció a költségvetési szerveknél és az egyházi fenntartású, közfeladatot ellátó egészségügyi, oktatási, szociális, valamint közgyűjteményi és közművelődési szolgáltatást nyújtó intézményeknél foglalkoztatott munkavállalókra terjed ki. Minden más munkáltató – ideértve a gazdasági társaságokat, az egyéni vállalkozásokat és a non-profit szervezeteket - a munkavállalók bruttó bérének a Rendeletben foglaltak szerinti emelésével biztosíthatja a bérek nettó értékének megőrzését 2012-ben. A Rendelet az elvárt béremelés tekintetében két törvény végrehajtásához ad technikai segítséget. Az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi XCIX. törvénynek a 2011. évi CLVI. törvény 446.§-ával történt módosítása kiegészítette a Munka Törvénykönyve 17. § (1) bekezdését egy új c) ponttal, amely felhatalmazást adott a Kormány számára a bruttó 300 000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés elvárt mértékének, a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékének, valamint a munkabéremelés elvárt mértékével kapcsolatos részletes szabályoknak rendeletben történő meghatározására. Az adó- és járulékváltozások 2012. évi konkrét mértékeinek ismeretében az ellentételezés valójában a bruttó 300 000 Ft-nál alacsonyabb, a bruttó 216 806 Ft alatti bérek esetén válik indokolttá 2012-ben. A 2011. évi XCIX. törvény 6. §-a a közbeszerzési eljárásokon ajánlattevőként történő indulás, valamint a költségvetési támogatások tekintetében ahhoz fűz hátrányos következményeket, ha a munkáltató az érintett munkavállalók legalább kétharmada esetében nem hajtja végre a Rendelet szerinti (annak 2-3. §-ában meghatározott) elvárt béremelést. Emellett a törvény lehetőséget ad arra, hogy a béremeléseket részben béren kívüli juttatásokkal biztosítsa a munkáltató. Ennek beszámítására vonatkozó előírásokat a Rendelet 4. §-a tartalmazza. A már hivatkozott, az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 460. §-ának (1) bekezdése szerint a folyamatos foglalkoztatás feltételeinek megfelelő munkavállalók körében a Rendeletben foglaltak végrehajtása esetén a szociális hozzájárulási adóból levonható adókedvezményt érvényesíthetnek a foglalkoztatók (munkáltatók). A 460. § (6) bekezdése szerinti számítási módszerrel a béremelések 5% feletti teljes (bér és szociális hozzájárulási adó) költségének levonása válik lehetővé. Az adókedvezmény igénybevételének és az a) pontban jelzett szankciók alóli mentesítés feltételeiben azonban három eltérés van: Az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha valamennyi folyamatosan foglalkoztatott tekintetében a Rendelet szerinti - annak 2-3. §-ában meghatározott - elvárt béremelés végrehajtásra kerül, míg a szankciók elkerülésének a feltétele az érintett munkavállalók kétharmada körében megvalósított elvárt béremelés. Az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha a folyamatosan foglalkoztatottak esetében teljes mértékben a Rendelet 2-3. §-ában foglaltak szerint valósítják meg a béremelést a foglalkoztatók (munkáltatók). A szankciók elkerülése érdekében ugyanakkor elfogadható, hogy az elvárt béremelést a Rendelet 2-3. és 4. §-a együttes alkalmazásával – tehát részben a béren kívüli juttatások növelésével – valósítja meg a munkáltató. Az adókedvezmény igénybevételénél a folyamatos foglalkoztatás fogalmába beletartoznak a 2011. november 1-je és december 31-e közötti időszak bármely napján nem csak az adott munkáltatóval, hanem a belföldi kapcsolt vállalkozások körébe tartozó bármely munkáltatóval munkaviszonyban álló munkavállalók, amennyiben az adókedvezményt igénybe vevő munkáltató foglalkoztatja őket munkaviszonyban 2012-ben. Az elvárt béremelést tehát ebben a szélesebb körben kell teljes egészében a Rendelet szerinti módon végrehajtani az adókedvezmény igénybevételéhez. A szankciók elkerüléséhez a 2011. november 1-je és december 1-je közötti időszak bármely napján az adott munkáltatóval munkaviszonyban állók körében szükséges a munkavállalók legalább kétharmada számára biztosítani a Rendelet 2-3. és 4. §-a együttes alkalmazásával az elvárt béremelést. A személyi hatályban meglévő eltérést a Rendelet 1. §-ának (1) és (2) bekezdése tartalmazza. Közös azonban a személyi hatályt illetően, hogy a Rendelet hatálya a munkaviszonyban állókra terjed ki, amely körbe beletartoznak a munkából tartósan távol lévők, az ún. jogi állományba lévők is. A jelzett három eltérés kivételével minden más vonatkozásban a Rendeletben foglaltak azonosan értelmezendők a 2011. évi XCIX. törvény és a 2011. évi CLVI. törvény 460. §-ának alkalmazása tekintetében. Az elvárt béremelések és a kompenzációs rendszer alapelvei

Kompenzációs célú adókedvezményre jogosult az a munkáltató, aki a Rendeletben meghatározott elvárt béremelést minden folyamatosan foglalkoztatott munkavállalója esetében végrehajtotta. Az elvárt béremelés mértéke úgy került meghatározásra, hogy a munkavállalók nettó bére változatlan feltételek mellett ne csökkenjen. Az adókedvezmény összege úgy került meghatározásra, hogy a munkavállalók nettó bérének változatlansága esetén a foglalkoztatás munkáltatóra háruló költségei munkavállalónként legfeljebb 5%-kal nőjenek. Amennyiben a vállalkozás a feltételeket teljesítette, az adókedvezmény a 2012-ben újonnan belépett munkavállalók esetében is igényelhető. Az újonnan alakult foglalkoztatók automatikusan jogosultak a kedvezmény igénybevételére, kivéve, ha belföldi kapcsolt vállalkozásuk által 2011-ben, a november 1jét követő időszakban foglalkoztatott munkavállalót foglalkoztatnak 2012-ben (adóörvény 460. § (3). Utóbbi esetben az adott munkavállaló kapcsán végre kell hajtani az elvárt béremelést az adókedvezmény igénybevételéhez. 2012. év közben visszamenőleges hatállyal végrehatott elvárt béremelés esetén – ha ezzel az elvárt béremelés valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállaló esetében teljesült az adott hónapokra vonatkozóan - a kompenzáció visszamenőlegeses is érvényesíthető (2001. évi CLVI. törvény 460. § (2) bekezdés). Kik igényelhetik a kompenzációt? A kedvezményt a költségvetési szervek, valamint az egyházi fenntartású, közfeladatot ellátó egészségügyi, oktatási, szociális, valamint közgyűjteményi és közművelődési szolgáltatást nyújtó intézmények kivételével minden munkáltató igényelheti, aki valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállalója számára (beleértve a belföldi kapcsolt vállalkozástól a munkáltató állományában került munkavállalót is) a Rendeletben meghatározott elvárt béremelést kizárólag a bérek növelésével biztosította. A kompenzáció összege A kompenzáció összege 2012-ben az alábbi képlet segítségével kerül meghatározásra: X * 0,215, ha X <= 75 000 16 125 – ([X-75 000] * 0,14), ha X > 75 000, ahol X az adott hóban kifizetett bruttó munkabér összege. A kedvezmény alapja a munkavállalót a munkaviszonyára tekintettel megillető (bruttó) munkabér, melyet a számviteli törvényben foglaltak értelemszerű alkalmazásával kell meghatározni. A fenti képlet biztosítja, hogy amennyiben a munkavállaló nettó jövedelmét szinten tartotta, a munkáltató költségei csupán 5%-kal nőjenek. Mely munkavállalók esetében szükséges végrehajtani a béremelést a kompenzáció igénybevételéhez? A béremeléseket a folyamatosan foglalkoztatott munkavállalók esetében szükséges végrehajtani. Folyamatosan foglalkoztatott munkavállalónak minősül az olyan munkavállaló, aki 2011-ben a 2011. november 1-jén kezdődő időszak bármely napján az adókedvezményt érvényesítő kifizetővel munkaviszonyban állt (természetes személy kifizető esetében ideértve különösen az általa egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként vagy egyéb körülmények között munkaviszony keretében foglalkoztatott természetes személyt); 2011-ben a 2011. november 1-jén kezdődő időszak bármely napján az adókedvezményt érvényesítő kifizető kapcsolt vállalkozásával – akár csak egyetlen napig – munkaviszonyban állt (természetes személy kifizető esetében ideértve különösen az olyan egyéni cég által munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személyt, amely egyéni cégnek a kifizető vagy közeli hozzátartozója a tagja, valamint a közeli hozzátartozója által egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként vagy egyéb körülmények között munkaviszony keretében foglalkoztatott természetes személyt). Az elvárt béremelés viszonyítási alapja (2011. évi rendszeres bér és referencia időszak) Az elvárt béremelés teljesítéséhez szükséges béremelés 2012. évi mértékét (összegét) és ehhez a 2011. évi viszonyítási alapot mindkét hivatkozott törvény (az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi XCIX. törvény, illetve az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény) végrehajtása céljából az érintett - havi 216.806 Ft alatt kereső munkavállalókra – személyenként külön-külön szükséges meghatározni. Az elvárt béremelés mértékét a Rendelet mellékletében szereplő táblázat tartalmazza. A Rendelet 2. § (2) bekezdése szerint az elvárt béremelés alapjául szolgáló 2011. évi munkabéren a munkavállaló személyi alapbérének és rendszeres bérpótlékainak (a Rendeletben együtt: rendszeres bér) egész havi átlagát kell érteni. A Rendelet 2. § (5) bekezdése rögzíti továbbá, hogy teljesítménybér

alkalmazása esetén személyi alapbéren a százszázalékos teljesítéshez kapcsolódó teljesítménybér értendő. Az elvárt béremelés alapjául szolgáló 2011 évi rendszeres bér meghatározásának szabályai: Ha a munkavállaló a referencia időszakban (lásd később) a személyi alapbéren kívül nem részesült rendszeres bérpótlékban, és/vagy teljesítménybérben, akkor a munkavállaló 2011. évi egész havi munkabére azonos a személyi alapbérével. Ha a személyi alapbér órabérben került megállapításra, akkor 174-gyel, részmunkaidő esetén ennek időarányos részével, történő szorzással kell meghatározni a havi személyi alapbért, illetve munkabért. Ez gyakorlatilag minden munkavállalónál egyetlen személyi alapbér adat, amivel a munkáltatónak a továbbiakban számolnia kell. Kivétel képez, ha valaki 2011. október 31-ét követően létesített az adott munkáltatóval munkaviszonyt, és ezt követően a személyi alapbére még 2011-ben megváltozott. Ebben az esetben a különböző (tehát nem egyetlen) személyi alapbérrel díjazott időszakoknak a munkavállaló munkarendje szerinti munkanapjaival súlyozott átlagaként kell meghatározni a 2011. évi személyi alapbért/rendszeres bért (Rendelet 2. § (2) bekezdés d) pontja). Ha a munkavállaló a referencia időszakban a személyi alapbéren kívül rendszeres bérpótlékban is részesült, akkor a 2011. évi rendszeres bér személyi alapbér részét az 1. pont szerint kell meghatározni. A rendszeres pótlékok pedig azok a bérpótlékok, amelyeket a munkavállaló távolléti díjának számítása során ilyenként egyébként is figyelembe kell venni (a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 151/A. § (2) bekezdés). A túlórapótlék tehát nem veendő figyelembe, a műszakpótlék viszont igen. A rendszeres pótlékoknak az egész havi átlagát a referencia időszakban ilyen címen történt kifizetések alapján kell meghatározni olyan módon, hogy a pótlék címen történő kifizetéseket osztani kell a ledolgozott munkanapok számával, majd pedig szorozni kell a referencia időszak hónapjainak a munkavállaló munkarendje szerinti átlagos munkanapjai számával, beleértve a Munka Törvénykönyve 125. § (3) bekezdése szerinti munkaszüneti napokat is. A havi rendszeres bér egyenlő a havi személyi alapbér és a havi rendszeres bérpótlékok összegével. Teljesítménybér alkalmazása esetén személyi alapbérként a százszázalékos teljesítménynek megfelelő teljesítménybér veendő figyelembe. A jellemző teljesítménybéres formák esetében ez a következőket jelenti: Ha a teljes összegű személyi alapbéren nyugvó teljesítménybéres bérformában a munkavállaló százszázalékos teljesítmény esetén a személyi alapbérét kapja meg teljesítménybérként, akkor a rendszeres bér személyi alapbér része azonos az 1. pont szerinti személyi alapbérrel. A személyi alapbérrel, illetve kisebb összegű fix bérrel kombinált teljesítménybéres bérformában a bérezési forma fix része és a százszázalékos teljesítményhez kapcsolódó teljesítménybér rész együttes összege képezi a rendszeres bér személyi alapbér részét. Ennek az egész referencia időszakra vonatkozó egész havi átlagát a 2. pontban a pótlékokra leírtakkal azonos módon kell meghatározni. Nem a munkavállaló bérén, hanem az elvégzendő munka bérezésén nyugvó teljesítménybéres bérformában a referencia időszakban szászázalékos teljesítés esetén járó teljesítménybért kell átszámolni egész havi bérré a 2. pontban leírtak szerint, és ez képezi a rendszeres bér személyi alapbér részét. Jutalékos bérformák esetén a százszázalékos teljesítés nem értelmezhető, ezért ebben az esetben a bérforma időbér része (ha van ilyen) és a referencia időszakban ténylegesen kifizetett jutalék együttes összegét kell átszámolni egész havi bérré a 2. pontban leírtak szerint, és ez képezi a rendszeres bér személyi alapbér részét. A fent leírt számítások során tehát a munkavállaló számára biztosított 2011. évi munkabér kifizetések közül nem kell (nem lehet) figyelembe venni a teljesítménybéres bérforma részét nem képező prémiumokat, a jutalmakat, a 13. havi béreket, a távolléti díj stb. munkabér kifizetéséket. A számításokat a részmunkaidőben foglalkoztatottak esetében is a havi tényleges munkaidőre kell elvégezni, a teljes munkaidőre való átszámítás nem alkalmazandó. A Rendelet megfogalmazásában a 2011. évi egész havi átlagos rendszeres bér az olyan teljes havi vagy egész hónapra átszámított bért jelenti tehát, amit a munkavállaló a teljes hónapban végzett munka alapján 2011. év átlagában a referencia időszakban rendszeresen megkapott vagy törthónap esetén megkapott volna. Ez a 2011. évi egész havi átlagos rendszeres bér a Rendelet melléklete alkalmazása során mint 2011. évi munkabér veendő figyelembe. A munkából tartósan távol lévő munkavállalók 2011. évi személyi alapbérét a Rendelet 2. § (8) bekezdése szerint kell meghatározni, tehát a már esetleg évek óta változatlan béreket aktualizálni kell. Referencia-időszak

A főszabály szerint a 2011. év azon időszakának béradatai veendők figyelembe, amely időszak alatt a munkavállaló személyi alapbére megegyezik a 2011. december 31-i, illetve a 2011. november 1-je és december 31-e közötti időszakban történt munkaviszony megszüntetés időpontja szerinti személyi alapbérével. Ennek jellemző példái: Akinek 2011. január 1-jét követően nem változott a személyi alapbére, annak a 2011. teljes év béradatait kell figyelembe venni. Akinek 2011. év közben – legkésőbb 2011. október 31-én - változott a személyi alapbére, annak a legutolsó évközi változás időpontjától 2011. december 31-ig (vagy a november-december havi munkaviszony megszűnési időpontig) számított időszak béradatait kell figyelembe venni. Akinek 2011. év közben – legkésőbb 2011. október 31-én – több alkalommal változott a személyi alapbére, annak a legutolsó évközi változás időpontjától 2011. december 31-ig (vagy a novemberdecember havi munkaviszony megszűnési időpontig) számított időszak béradatait kell figyelembe venni. Aki 2011. év közben létesített az adott munkáltatóval munkaviszonyt, és 2011-ben nem változott a személyi alapbére, annak az évközi belépési időponttól számított időszak béradatait kell figyelembe venni. Aki 2011. év közben létesített az adott munkáltatóval munkaviszonyt, és 2011-ben még év közben – legkésőbb 2011. október 31-én - változott a személyi alapbére, annak a legutolsó évközi változás időpontjától 2011. december 31-ig (vagy a november-december havi munkaviszony megszűnési időpontig) számított időszak béradatait kell figyelembe venni. A főszabály mellett a 2011. október 31-ei időpontot követően történt változások tekintetében két szabályt tartalmaz a Rendelet 2. §-ának (2) bekezdése: Akinek a munkaviszonya 2011. október 31-én fennállt, és 2011. október 31-ét követően megváltozott a személyi alapbére, annak e változás időpontja előtti időszakra kell a főszabályt alkalmazni, és a 2011. október 31-ét követő bérváltozás utáni időszakot figyelmen kívül kell hagyni. Aki 2011. október 31-ét követően létesített az adott munkáltatóval munkaviszonyt, a belépés időpontjától számított teljes 2011. évi időszak béradatait kell figyelembe venni, akkor is, ha közben a személyi alapbér még 2011-ben megváltozott. A fentiek alapján az elvárt béremelés vonatkozik arra a munkavállalóra is, akinek a munkaviszonya 2011. november 1-jét követően az adott munkáltatónál megszűnt, és 2012-ben a munkáltatóval (a kompenzáció igénybevétele szempontjából ideértve a belföldi kapcsolt vállalkozást is) 2012-ben újra munkaviszonyt létesített. Az elvárt béremelés A Rendelet 3. § (1) bekezdése szerint a munkáltató a 2. § (2) bekezdés szerinti személyi alapbér emelésével tehet eleget az elvárt béremelésnek. A 2. § (5) bekezdésére is figyelemmel ez azt jelenti, hogy időbér esetén valóban a 2011. évi személyi alapbér emelését szükséges a 3. § (1)-(2) bekezdésben foglaltak szerint végrehajtani, teljesítménybér esetén (ideértve az időbérrel – fix bérrel - kombinált teljesítménybéres formákat) valójában a 2011. évi teljesítménybért kell a megfelelő mértékben megemelni. Rendszeres bérpótlék esetén a személyi alapbér (teljesítménybér) emelése mértékének meghatározására választási lehetőséget biztosít a Rendelet: A 3. § (2) bekezdése szerint a 2011. évi rendszeres bérpótlékok figyelembevételével kell meghatározni a személyi alapbér (teljesítménybér) emelés mértékét, ami a személyi alapbértől függő pótlékok növekedését is maga után vonja. A 3. § (3) bekezdése egyszerűbb megoldásként – az adminisztrációs teher csökkentését célozva - a munkáltató számára biztosítja annak lehetőségét, hogy rendszeres bérpótlékok fizetése esetén is a 2011. évi személyi alapbér alapján – a 2011. évi rendszeres bérpótlékok figyelmen kívül hagyásával - állapítsa meg és hajtsa végre az elvárt mértékű béremelést. Ez az egyszerűsített eljárás alkalmazható a teljesítménybéres bérformában dolgozóknál is a teljesítménybér emelésével, abban az esetben, ha a teljesítménybér mellett rendszeres bérpótlék fizetésére is sor került 2011-ben. Tolerancia Az esetleges számítási hibák elbírálása érdekében a kompenzációhoz kapcsolódóan az adótörvény 1 464/A. és 464./B §-ai a szokásosnál enyhébb szankciókat határoznak meg, amennyiben az elvárt béremelést a kedvezmény igénybevevője a folyamatosan foglalkoztatottak legalább 90%ában teljes mértékben teljesítette, és

1 Megállapította a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 121. §-a

az elvárt béremelés és a végrehajtott béremelés különbsége összesen nem haladja meg az adott hóban folyamatosan foglalkoztatottnak minősülő valamennyi munkavállaló létszámának és 300 Ft-nak a szorzatát, és amennyiben az érintett munkavállaló az ellenőrzés megkezdésekor még a munkáltatóval állt munkaviszonyban, a kedvezmény igénybevevője legkésőbb az ellenőrzés megállapításairól hozott határozat jogerőre emelkedéséig bizonyítja, hogy az elvárt béremelést az ellenőrzéssel érintett időszak vonatkozásában visszamenőleg valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállalója tekintetében teljesítette. Ilyen esetekben a munkáltató a jogosulatlanul igénybevett kedvezmény összege 15%-ának megfelelő, de legalább 100.000 Ft mértékű mulasztási bírságot köteles fizetni. Mentesül a bírság alól az a munkáltató, aki a szükséges béremelést valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállaló tekintetében visszamenőleg, az ellenőrzés megkezdésének időpontját megelőzően végrehajtotta (Az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény 172. § (20d) bekezdése).

*‐*‐*‐*  Példák az elvárt bérnövekedés teljesítésére Személyi alapbér bérpótlék nélkül Ha a 2011. évi személyi alapbér mértéke nem haladja meg az 59.600 Ft/hó összeget, akkor a 2011. évi személyi alapbér 26%-os növelésével megvalósul az elvárt béremelés (3. § (1) bekezdés a) pont). Ha a 2011. évi személyi alapbér mértéke meghaladja az 59.600 Ft/hó összeget, akkor a Melléklet 2. pontja szerinti táblázat 2011. évi személyi alapbérnek (ami ebben az esetben megegyezik a 2011. évi munkabérrel) megfelelő sorában szereplő összeggel kell növelni a 2011. évi személyi alapbért az elvárt béremelés megvalósítása érdekében (3. § (1) bekezdés b) pont és (2) bekezdés). 1. számú példa: A 2011. évi személyi alapbér 40.000 Ft/hó (részmunkaidő). Elvárt emelés: 40.000*0,26 = 10.400. Tehát 50.400 Ft/hó 2012. évi személyi alapbér esetén valósul meg az elvárt béremelés. 2. számú példa: 2011. évi személyi alapbér 120.000 Ft/hó. Elvárt emelés a 115.801 – 121.700 bérsávban: 12.600 Ft/hó. Tehát 132.600 Ft/hó 2012. évi személyi alapbér esetén valósul meg az elvárt béremelés. 3. számú példa: A 2011. évi személyi alapbér 78.000 Ft/hó. Elvárt emelés a 74.401–80.300 bérsávban: 14.700 Ft/hó. Tehát 92.700 Ft/hó 2012. évi személyi alapbér esetén valósul meg az elvárt béremelés. Ez esetben azonban valójában a személyi alapbért a minimálbér új összegére, 93.000 Ft/hó összegre kell emelni, mégpedig 2012. január 1-jétől, ha a példa teljes munkaidős munkavállalóra vonatkozik. 4. számú példa: A 2011. évi személyi alapbér 85.000 Ft/hó. Elvárt emelés a 80.301 – 86.200 bérsávban: 14.400 Ft/hó. Tehát 99.400 Ft/hó 2012. évi személyi alapbér esetén valósul meg az elvárt béremelés. E példában így nem elég a teljes munkaidős munkavállaló esetében a minimálbér 2012. évi 93.000 Ft-os összegére felemelni a teljes személyi alapbért az elvárt béremelés megvalósulásához. Személyi alapbér + rendszeres bérpótlékok A Rendelet szerint ebben az esetben a személyi alapbér növelésével eleget lehet tenni az elvárt béremelésnek, mivel az alapbér növelése esetén a rá vetülő bérpótlékok összege is emelkedik. Ha a 2011. évi rendszeres bér nem haladja meg az 59.600 Ft/hó összeget, akkor a 2011. évi személyi alapbér 26%-os növelésével – a személyi alapbérre vetülő bérpótlékok emelkedésével együtt - valósul meg az elvárt béremelés (3. § (1) bekezdés a) pont). Ha a 2011. évi rendszeres bér mértéke meghaladja az 59.600 Ft/hó összeget, akkor a Rendelet 3. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdése szerinti módon kell meghatározni a szükséges személyi alapbér-emelést. Ez esetben a munkáltató azonban választhatja az 3. § (3) bekezdés szerinti egyszerűsített megoldást is, tehát a rendszeres bérpótlékok számítása nélkül határozza meg a személyi alapbér növelését: a Melléklet 2. pontja szerinti táblázat 2011. évi személyi alapbérnek megfelelő sorában szereplő összeggel kell növelni a 2011. évi személyi alapbért az elvárt béremelés megvalósítása érdekében. Az alábbi példák nem az egyszerűsített megoldásra vonatkoznak. 5. számú példa: 2011. évi rendszeres bér 50.000 Ft/hó, személyi alapbér 45.000 Ft/hó (részmunkaidő). Személyi alapbér emelés: 45.000*0,26 = 11.700. Tehát 56.700 Ft/hó 2012. évi személyi alapbér esetén valósul meg az elvárt béremelés, annak figyelembevételével, hogy bérpótlékok a személyi alapbér növekedés arányában emelkednek. 6. számú példa: 2011. évi rendszeres bér 65.000 Ft/hó, személyi alapbér 58.000 Ft/hó (részmunkaidő). A 2011. évi személyi alapbér/rendszeres bér: 58.000/65.000=0,892. A 65.000 Ft/hó

rendszeres bér szintjén a Melléklet 2. pontja táblázata alapján elvárt munkabér-emelés: 15.300 Ft/hó. Ez a 2011. évi személyi alapbér 15.300*0,892 = 13.648 Ft/hó növelésével, tehát 71.648 Ft/hó 2012. évi személyi alapbérrel érhető el úgy, hogy a bérpótlékok a személyi alapbér növekedés arányában emelkednek. 7. számú példa: 2011. évi rendszeres bér 85.000 Ft/hó, személyi alapbér 78.000 Ft/hó. A 2011. évi személyi alapbér/rendszeres bér: 78.000/85.000=0,918. A 85.000 Ft/hó rendszeres bér szintjén a Melléklet 2. pontja táblázata alapján elvárt munkabéremelés: 14.400 Ft/hó. Ez a 2011. évi személyi alapbér 14.400*0,918 = 13.219 Ft/hó növelésével, tehát 91.219 Ft/hó 2012. évi személyi alapbérrel érhető el. Mivel a minimálbér szabály alapján teljes munkaidő esetén a személyi alapbér nem lehet kevesebb havi 93.000 Ft-nál, valójában a személyi alapbért az elvárt munkabéremeléshez szükségesnél nagyobb mértékben, az új minimálbérre meg kell emelni. A bérpótlékok a személyi alapbér növekedés arányában emelkednek. 8. számú példa: 2011. évi rendszeres bér 175.528 Ft/hó, személyi alapbér 163.000 Ft/hó. A 2011. évi személyi alapbér/rendszeres bér: 163.000/175.528=0,929. A 175.528 Ft/hó rendszeres bér szintjén a Melléklet 2. pontja táblázata alapján elvárt munkabéremelés: 10.000 Ft/hó. Ez a 2011. évi személyi alapbér 10.000*0,929 = 9.290 Ft/hó növelésével, tehát 172.290 Ft/hó 2012. évi személyi alapbérrel érhető el úgy, hogy a bérpótlékok a személyi alapbér növekedés arányában emelkednek. 9. számú példa: 2011. évi rendszeres bér 218.300 Ft/hó, személyi alapbér 200.000 Ft/hó. Mivel a 2011. évi rendszeres bér meghaladja a 216.805 Ft/hó összegű felső határt, annak ellenére, hogy a személyi alapbér nem éri el a 216.805 Ft/hó összeget, a személyi alapbért nem szükséges emelni. Teljesítménybér bérpótlék nélkül Teljesítménybér esetén a Rendelet alkalmazásában személyi alapbéren a százszázalékos teljesítéshez kapcsolódó teljesítménybért kell érteni (2. § (5) bekezdés). Ha a 2011. évi teljesítménybér (személyi alapbér) mértéke nem haladja meg az 59.600 Ft/hó összeget, akkor a 2011. évi teljesítménybér (személyi alapbér) 26%-os növelésével megvalósul az elvárt béremelés (3. § (1) bekezdés a) pont). Ha a 2011. évi teljesítménybér (személyi alapbér) mértéke meghaladja az 59.600 Ft/hó összeget, akkor a Rendelet 3. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdése szerinti módon kell meghatározni a szükséges személyi alapbér-emelést. A következőkben a hivatkozások az 5-6. oldalon szereplő teljesítménybéres bérformákra történnek. 3a) pont: Százszázalékos teljesítés esetén a személyi alapbér jár Az ide vonatkozó példák megegyeznek a fenti 1-4. számú példákkal, mert a személyi alapbér megfelelő emelése biztosítja a százszázalékos teljesítéshez tartozó teljesítménybért. 3b) pont: Százszázalékos teljesítés esetén fix bér + teljesítménybér jár 10. számú példa: 2011. évi fix bér: 60.000 Ft, százszázalékos teljesítménybér: 15.000 Ft. A 2011. évi teljesítménybér (a Rendelet alkalmazásában személyi alapbér, egyúttal a példában rendszeres bér is) tehát 75.000 Ft/hó (részmunkaidő), aminek szintjén a Melléklet 2. pontja táblázata alapján elvárt munkabéremelés: 14.700 Ft/hó. A munkáltató az elvárt béremelésnek a teljesítménybér tényezők módosításával tehet eleget (3. § (5) bekezdés). Ha a teljesítménybér rész nem függ a fix bér mértékétől, akkor például felemelheti a fix bért 74.700 Ft/hó összegre és a teljesítménybér részt változatlanul hagyja. Alternatív megoldásként a fix bért változatlanul is hagyhatja, és a teljesítménybér részt emeli fel 29.700 Ft/hó összegre. Természetesen lehetséges olyan megoldás is, hogy mindkét bértényezőt emeli a munkáltató úgy, hogy az emelések együtt kiadják a 14.700 Ft/hó növekményt. Ha a teljesítménybér rész a fix bér rész arányában került megállapításra, akkor erre tekintettel a fix bér emelésénél lehet úgy eljárni, hogy a teljesítménybér rész növekménnyel együtt megvalósuljon a 14.700 Ft/hó növekmény. Ennek számítási módja: Fix bér növelése: 60.000/75.000*14.700 = 11.760 Ft/hó. A teljesítménybér rész 15.000/75.000*14.700 = 2.940 Ft/hó növekményével együtt megvalósul a 14.700 Ft/hó rendszeres bér növekmény. 11. számú példa: 2011. évi fix bér: 70.000 Ft, százszázalékos teljesítménybér: 35.000 Ft. A 2011. évi teljesítménybér (a Rendelet alkalmazásában személyi alapbér, egyúttal a példában rendszeres bér is) tehát 105.000 Ft/hó (a minimálbér alatti fix bér ellenére a teljesítménybér miatt a példa vonatkozhat teljes munkaidősre), aminek szintjén a Melléklet 2. pontja táblázata alapján elvárt munkabéremelés: 13.200 Ft/hó. A munkáltató az elvárt béremelésnek a teljesítménybér tényezők módosításával tehet eleget (3. § (5) bekezdés). Ha a teljesítménybér rész nem függ a fix bér mértékétől, akkor például felemelheti a fix bért 83.200 Ft/hó összegre és a teljesítménybér részt változatlanul hagyja. Vagy a fix bért hagyja változatlanul, és a teljesítménybér részt emeli fel 48.200 Ft/hó összegre. Természetesen lehetséges olyan megoldás is, hogy mindkét bértényezőt emeli a munkáltató úgy, hogy együtt kiadja a 13.200 Ft/hó növekményt.

Ha a teljesítménybér rész a fix bér arányában került megállapításra, akkor erre tekintettel a fix bér emelésénél lehet úgy eljárni, hogy a teljesítménybér rész növekménnyel együtt megvalósuljon a 13.200 Ft/hó növekmény. Ennek számítási módja: Fix bér növelése: 70.000/105.000*13.200 = 8.800 Ft/hó. A teljesítménybér rész 35.000/105.000*13.200 = 4.400 Ft/hó növekményével együtt megvalósul a 13.200 Ft/hó rendszeres bér növekmény. 12. számú példa: 2011. évi fix bér: 190.000 Ft, százszázalékos teljesítménybér: 35.000 Ft. A 2011. évi teljesítménybér (a Rendelet alkalmazásában személyi alapbér, egyúttal a példában rendszeres bér is) tehát 225.000 Ft/hó. Mivel a 2011. évi rendszeres bér meghaladja a 216.805 Ft/hó összegű felső határt, annak ellenére, hogy a bérforma fix része nem éri el a 216.805 Ft/hó összeget, a teljesítménybér-tényezőket nem szükséges módosítani. 3c) pont: Százszázalékos teljesítés esetén az elvégzett munka bére jár 13. számú példa: 2011. évi százszázalékos teljesítménybér (a Rendelet alkalmazásában személyi alapbér, egyúttal a példában rendszeres bér is) 57.000 F/hó (részmunkaidő). A Melléklet 1. pontja alapján az elvárt munkabéremelés 57.000*0,26 = 14.820 Ft. Azonos százszázalékos 2012. évi teljesítmény esetén a teljesítménybérnek el kell érnie a 71.820 Ft/hó összeget. A munkáltató az elvárt béremelésnek a teljesítménybér tényezők módosításával tehet eleget (3. § (5) bekezdés). Ezt úgy biztosíthatja a munkáltató, hogy a munka (munkák) bértételét, a normaidő bérét 26%-kal megnöveli. 14. számú példa: 2011. évi százszázalékos teljesítménybér (a Rendelet alkalmazásában személyi alapbér, egyúttal a példában rendszeres bér is) 94.000 Ft/hó. A munkavállaló teljes munkaidőben dolgozik. A munkakör ellátása középfokú képesítést igényel. A Melléklet 2. pontja táblázata alapján elvárt munkabéremelés: 13.800 Ft/hó. Ez havi 107.800 Ft/hó teljesítménybért biztosítana százszázalékos teljesítmény mellett. Ez azonban nem éri el a garantált bérminimum 2012. évi 108.000 Ft/hó kötelező összegét, amihez 14.000 Ft/hó emelés szükséges. A garantált bérminimumot úgy biztosíthatja a munkáltató, hogy a munka (munkák) bértételét, a normaidő bérét 14.000/94.000 = 14,9%-kal - mégpedig 2012. január 1-jétől - megnöveli. 15. számú példa: 2011. évi százszázalékos teljesítménybér (a Rendelet alkalmazásában személyi alapbér, egyúttal a példában rendszeres bér is) 180.000 Ft/hó. Melléklet 2. pontja táblázata alapján elvárt munkabéremelés: 9.500 Ft/hó. A munkáltató az elvárt béremelésnek a teljesítménybér tényezők módosításával tehet eleget (3. § (5) bekezdés). ). Ezt úgy biztosíthatja a munkáltató, hogy a munka (munkák) bértételét, a normaidő bérét 9.500/180.000 = 5,3%-kal megnöveli. 3d) pont: Jutalékos bérforma fix bérrel kombinálva 16. számú példa: 2011. évi fix bérrel kombinált jutalék (a Rendelet alkalmazásában egyúttal a példában rendszeres bér is) 120.000 Ft/hó, amelyből a fix bér 100.000 Ft/hó. A Melléklet 2. pontja táblázata alapján elvárt béremelés 12.600 Ft/hó. A munkáltató az elvárt béremelésnek úgy tehet eleget, hogy egyrészt 100.000/120.00*12.600 = 10.500 Ft/hó összeggel megemeli a fix bért, így a megemelt fix bér 110.500.- Ft/hó. Másrészt a jutalék arányosan növekvő összegét a teljesítmény-tényezők módosításával határozza meg a munkáltató. 3d) pont: Tiszta jutalékos bérforma 17. számú példa: 2011. évi tiszta jutalék (a Rendelet alkalmazásában személyi alapbér, egyúttal a példában rendszeres bér is) 120.000 Ft/hó. Melléklet 2. pontja táblázata alapján elvárt munkabéremelés: 12.600 Ft/hó. A munkáltató az elvárt béremelésnek a teljesítménybér tényezők módosításával tehet eleget (3. § (5) bekezdés). Ezt úgy biztosíthatja a munkáltató, hogy a forgalomarányos jutalékot növeli 12.600/120.000 = 10,5%-kal. A munkavállalónak a bérforma részét nem képező - munkaszerződés szerinti - személyi alapbérét a jutalék növelésének arányában indokolt emelni. 18. számú példa: 2011. évi tiszta jutalék (a Rendelet alkalmazásában személyi alapbér, egyúttal a példában rendszeres bér is) 250.000 Ft/hó. Mivel a 2011. évi rendszeres bér meghaladja a 216.805 Ft/hó összegű felső határt, a teljesítménybért nem szükséges emelni. Teljesítménybér + rendszeres bérpótlékok A Rendelet szerint ebben az esetben a teljesítménybér (a Rendelet alkalmazásában személyi alapbér) növelésével eleget lehet tenni az elvárt béremelésnek, mivel a teljesítménybér (személyi alapbér) növelése esetén a rá vetülő bérpótlékok összege is emelkedik. Teljesítménybér esetén a Rendelet alkalmazásában személyi alapbéren a százszázalékos teljesítéshez kapcsolódó teljesítménybért kell érteni (2. § (5) bekezdés). Ha a 2011. évi rendszeres bér nem haladja meg az 59.600 Ft/hó összeget, akkor a 2011. évi teljesítménybér (személyi alapbér) 26%-os növelésével – a személyi alapbérre vetülő bérpótlékok emelkedésével együtt - valósul meg az elvárt béremelés (3. § (1) bekezdés a) pont).

Ha a 2011. évi rendszeres bér mértéke meghaladja az 59.600 Ft/hó összeget, akkor a Rendelet 3. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdéses szerinti módon kell meghatározni a szükséges teljesítménybér (személyi alapbér) emelést. Ez esetben a munkáltató választhatja az 3. § (3) bekezdés szerinti egyszerűsített megoldást is, tehát a rendszeres bérpótlékok számítása nélkül határozza meg a teljesítménybér (személyi alapbér) növelését. Az egyszerűsített megoldás választása esetén a Melléklet 2. pontja szerinti táblázat 2011. évi százszázalékos teljesítménybérnek megfelelő sorában szereplő összeggel kell növelni a 2011. évi teljesítménybért. Az alábbi példák nem az egyszerűsített megoldásra vonatkoznak. A következőkben a hivatkozások az 5-6. oldalon szereplő teljesítménybéres bérformákra történnek. 3a) pont: Százszázalékos teljesítés esetén a személyi alapbér jár 19. számú példa: A 2011. évi rendszeres bér 50.000 Ft/hó, személyi alapbér 40.000 Ft/hó (részmunkaidő). Elvárt emelés: 40.000*0,26 = 10.400. Tehát 50.400 Ft/hó 2012. évi személyi alapbér esetén valósul meg az elvárt béremelés, mivel a bérpótlékok a személyi alapbér növekedés arányában emelkednek. 20. számú példa: 2011. évi rendszeres bér: 131.233 Ft, személyi alapbér 120.000 Ft/hó. A 2011. évi személyi alapbér/rendszeres bér: 120.000/131.233 = 0,914. A 131.233 Ft/hó rendszeres bér szintjén a Melléklet 2. pontja táblázata alapján elvárt munkabéremelés: 11.900 Ft. Ez a 2011. évi személyi alapbér 11.900*0,914 = 10.877 Ft/hó növelésével, tehát 130.877 Ft/hó 2012. évi személyi alapbérrel érhető el úgy, hogy a bérpótlékok a személyi alapbér növekedés arányában emelkednek. 3b) pont: Százszázalékos teljesítés esetén fix bér + teljesítménybér jár 21. számú példa: 2011. évi fix bér: 100.000 Ft, százszázalékos teljesítménybér: 35.000 Ft, rendszeres bérpótlék: 15.000 Ft. A 2011. évi teljesítménybér (a Rendelet alkalmazásában személyi alapbér) tehát 135.000 Ft, rendszeres bér pedig 150.000 Ft/hó. A 2011. évi személyi alapbér (teljesítménybér) /rendszeres bér: 135.000/150.000 = 0,9. A rendszeres bér szintjén a Melléklet 2. pontja táblázata alapján elvárt munkabéremelés: 11.000 Ft/hó. Ez a teljesítménybér 11.000*0,9 = 9.900 Ft/ hó növelésével érhető el úgy, hogy a bérpótlékok a személyi alapbér (teljesítménybér) növekedés arányában emelkednek. A munkáltató a teljesítménybér tényezők módosításával biztosíthatja a teljesítménybér 9.900 Ft/hó összegű növekedését. Ha a teljesítménybér rész nem függ a fix bér mértékétől, akkor például felemelheti a fix bért 109.900 Ft/hó összegre és a teljesítménybér részt változatlanul hagyja. Vagy a fix bért hagyja változatlanul, és a teljesítménybér részt emeli fel 44.900 Ft/hó összegre. Természetesen lehetséges olyan megoldás is, hogy mindkét bértényezőt emeli a munkáltató úgy, hogy együtt kiadja a 9.900 Ft/hó növekményt. Ha a teljesítménybér rész a fix bér arányában került megállapításra, akkor erre tekintettel a fix bér emelésénél lehet úgy eljárni, hogy a teljesítménybér rész növekményével együtt megvalósuljon a 9.900 Ft/hó növekmény. Ennek számítási módja: Fix bér rész növelése: 100.000/135.000*9.900 = 7.333 Ft/hó. A teljesítménybér rész 35.000/135.000*9.900 = 2.567 Ft/hó növekményével együtt megvalósul a 9.900 Ft/hó teljesítménybér növekmény. 3c) pont: Százszázalékos teljesítés esetén az elvégzett munka bére jár 22. számú példa: 2011. évi százszázalékos teljesítménybér (a Rendelet alkalmazásában személyi alapbér) 150.000 Ft/hó, rendszeres bérpótlék 13.000 Ft/hó, a rendszeres bér tehát 163.000 Ft/hó. A 2011. évi személyi alapbér (teljesítménybér) /rendszeres bér: 150.000/163.000 = 0,92. A rendszeres bér szintjén a Melléklet 2. pontja táblázata alapján elvárt munkabéremelés: 10.500 Ft/hó. Ez a teljesítménybér 10.500*0,92 = 9.660 Ft/ hó növelésével érhető el úgy, hogy a bérpótlékok a személyi alapbér (teljesítménybér) növekedés arányában emelkednek. A munkáltató a teljesítménybér növelésnek a teljesítménybér tényezők módosításával tehet eleget (3. § (5) bekezdés). Ez úgy biztosíthatja a munkáltató, hogy a munka (munkák) bértételét, a normaidő bérét 9.660/150.000 = 6,4%-kal megnöveli. 3d) pont: Jutalékos bérforma fix bérrel kombinálva Az ide vonatkozó példa megegyezik a 21. számú példával, azzal a - számításokat nem befolyásoló – eltéréssel, hogy a 2011. évi százszázalékos teljesítménybér helyett a 2011. évi jutalék havi átlagos összegét kell figyelembe venni. 3d) pont: Tiszta jutalékos bérforma Tiszta jutalékos bérforma esetén bérpótlék fizetése nem jellemző. Béren kívüli juttatások növekményének figyelembevétele A kompenzáció igénylésének feltételétől eltérően az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi XCIX. törvény alkalmazása szempontjából az elvárt béremelés részben biztosítható a béren kívüli juttatások 2012. évi

növekményével is. A beszámítható növekmény azonban nem haladhatja meg az elvárt béremelés 25%-át (Rendelet 4. §-a). 23. számú példa (a 8. számú példa béradatainak figyelembevételével) 2011. évi rendszeres bér 175.528 Ft/hó, személyi alapbér 163.000 Ft/hó. A 175.528 Ft/hó rendszeres bér szintjén a Melléklet 2. pontja táblázata alapján elvárt munkabéremelés: 10.000 Ft/hó. A munkavállaló 2011. évben 200.000 Ft, tehát 16.667 Ft/hó nettó béren kívüli juttatásban részesült. 2012-re 220.000 Ft, tehát 18.333 Ft/hó nettó béren kívüli juttatásra szerzett jogosultságot. A Rendelet 4. § (2) bekezdése szerint a béren kívüli juttatás 2012. évi növekményét a nettó növekmény 130,94%aként kell meghatározni. Ez (18.333-16.667)*1,3094 = 2.181 Ft/hó. A 2.181 Ft/hó növekmény kisebb a 10.000 Ft/hó elvárt béremelés 25%-ánál, azaz 2.500 Ft/hó összegnél. Ezért a teljes növekménnyel csökkenthető a valódi munkabéremeléssel biztosítandó elvárt béremelés, ami így 10.000 -2.181 = 7.819 Ft/hó összegre csökken. A példában a 2011. évi személyi alapbér/rendszeres bér: 163.000/175.528=0,929. Az elvárt béremelés bér része a 2011. évi személyi alapbér 7.819*0,929 = 7.264 Ft/hó növelésével, tehát 170.264 Ft/hó 2012. évi személyi alapbérrel érhető el úgy, hogy a bérpótlékok a személyi alapbér növekedés arányában emelkednek. 24. számú példa (a 21. számú példa béradatainak figyelembevételével) 2011. évi fix bér: 100.000 Ft, százszázalékos teljesítménybér: 35.000 Ft, rendszeres bérpótlék: 15.000 Ft. A 2011. évi teljesítménybér (a Rendelet alkalmazásában személyi alapbér) tehát 135.000 Ft, rendszeres bér pedig 150.000 Ft/hó. A rendszeres bér szintjén a Melléklet 2. pontja táblázata alapján elvárt munkabéremelés: 11.000 Ft/hó. A munkavállaló 2011. évben 120.000 Ft, tehát 10.000 Ft/hó nettó béren kívüli juttatásban részesült. 2012-re 150.000 Ft, tehát 12.500 Ft/hó nettó béren kívüli juttatásra szerzett jogosultságot. A Rendelet 4. § (2) bekezdése szerint a béren kívüli juttatás 2012. évi növekményét a nettó növekmény 130,94%aként kell meghatározni. Ez (12.500-10.000)*1,3094 = 3.274 Ft/hó. A 3.274 Ft/hó nagyobb a 11.000 Ft/hó elvárt béremelés 25%-ánál, tehát 2.750 Ft/hó összegnél. Ezért nem a teljes növekménnyel, hanem 2.750 Ft/hó összeggel csökkenthető a valódi munkabéremeléssel biztosítandó elvárt béremelés, ami így 11.000–2.750 = 8.250 Ft/hó összegre csökken. A példában a 2011. évi személyi alapbér (teljesítménybér) /rendszeres bér: 135.000/150.000 = 0,9. Az elvárt béremelés bér része a teljesítménybér 8.250*0,9 = 7.425 Ft/ hó növelésével érhető el úgy, hogy a bérpótlékok a személyi alapbér (teljesítménybér) növekedés arányában emelkednek. A munkáltató a teljesítménybér tényezők módosításával biztosíthatja a 7.425 Ft/hó növekedést. Ha a teljesítménybér rész nem függ a fix bér mértékétől, akkor például felemelheti a fix bért 107.425 Ft/hó összegre és a teljesítménybér részt változatlanul hagyja. Vagy a fix bért hagyja változatlanul, és a teljesítménybér részt emeli fel 42.425 Ft/hó összegre. Természetesen lehetséges olyan megoldás is, hogy mindkét bértényezőt emeli a munkáltató úgy, hogy együtt kiadja a 7.425 Ft/hó növekményt. Ha a teljesítménybér rész a fix bér arányában került megállapításra, akkor erre tekintettel a fix bér emelésénél lehet úgy eljárni, hogy a teljesítménybér rész növekménnyel együtt megvalósuljon a 7.425 Ft/hó növekmény. Ennek számítási módja: Fix bér növelése: 100.000/135.000*7.425 = 5.500 Ft/hó. A teljesítménybér rész 35.000/135.000*7.425 = 1.925 Ft/hó növekményével együtt megvalósul a 7.425 Ft/hó teljesítménybér növekmény. Munkaidő változás kezelése A Rendelet 2. § (6) bekezdése a 2011. évi (bázis) adatok átszámítását írja elő abban az esetben, ha a munkavállaló munkaideje 2011. október 31-ét követően megváltozik. 25. számú példa (a 2. számú példa alapulvételével, tehát nincs rendszeres bérpótlék és nincs teljesítménybér) 2011. évi személyi alapbér teljes munkaidő mellett 120.000 Ft/hó. A teljes munkaidő változatlansága esetén az elvárt béremelés a Melléklet 2. pontja szerint 12 600 Ft/hó lenne. Ha a munkaidő 6 órára csökken, az elvárt béremelés számítása a következő: A 6 órára átszámított 2011. évi személyi alapbér: 120.000/8*6=90.000 Ft/hó. 90.000 Ft/hó személyi alapbér (a példában egyúttal rendszeres bér) esetén az elvárt béremelés a Melléklet 2. pontja szerint 14.100 Ft/hó. Ezért a munkavállaló 6 órára biztosított 2012. évi 104.100 Ft/hó személyi alapbére mellett teljesül az elvárt béremelés. 26. számú példa (a 6. számú példa alapulvételével, tehát van rendszeres bérpótlék, de nincs teljesítménybér) 2011. évi rendszeres bér 65.000 Ft/hó, személyi alapbér 58.000 Ft/hó 4 órás részmunkaidő esetén. A 2011. évi személyi alapbér/rendszeres bér: 58.000/65.000=0,892. A részmunkaidő változatlansága esetén a 65.000 Ft/hó rendszeres bér szintjén a Melléklet 2. pontja táblázata alapján elvárt munkabéremelés: 15.300 Ft/hó lenne.

Ha a munkaidő 8 órára emelkedik, az elvárt béremelés számítása a következő: A 8 órára átszámított 2011. évi rendszeres bér 65.000/4*8=130.000 Ft/hó, amiből a személyi alapbér: 58.000/4*8=116.000 Ft/hó. 130.000 Ft/hó rendszeres bér esetén az elvárt béremelés a Melléklet 2. pontja szerint 11.900 Ft/hó. Ez a személyi alapbér 11.900*0,892 = 10.615 Ft/hó növelésével, tehát 126.615Ft/hó 8 órás 2012. évi személyi alapbérrel érhető el úgy, hogy a bérpótlékok a személyi alapbér növekedés arányában emelkednek.  

    Folyamatban lévő pályázatok.

TÁMOP-2.1.3.A-11/1 - Munkahelyi képzések támogatása mikro- és kisvállalkozások számára Beadási határidő: 2011. 03. 01.-től folyamatos Forrás: ESZA és a Magyar Köztársaság költségvetése Pályázati felhívás elérhetősége: http://ujszechenyiterv.gov.hu/doc/2639

TOVÁBBI PÁLYÁZATOK: TIOP 3.4.2-11/1 - Önkormányzati, állami, egyházi, nonprofit fenntartású bentlakásos intézmények korszerűsítése Beadási határidő: 2011. 12. 19. - 2012. 02. 13. Forrás: ERFA és a Magyar Köztársaság költségvetése Pályázati felhívás elérhetősége http://www.nfu.hu/doc/3083 AIK-2011 - Akkreditált Innovációs Klaszter cím elnyerésére Beadási határidő: 2011. 08. 01.- 2013. 01. 15. Pályázati felhívás elérhetősége: http://www.pafi.hu/_pafi/palyazat.nsf/77fe61b3986a5fe4c12572e9007843c9/9354be70923ef6b5c1257 8b0003f6ced?OpenDocument

  http://www.nfu.hu/content/7887 KEOP-2011-4.3.0 - Megújuló energia alapú térségfejlesztés Beadási határidő: 2011. 03. 01. -2013. 12. 31. Forrás: ERFA és a Magyar Köztársaság költségvetése Pályázati felhívás elérhetősége: http://ujszechenyiterv.gov.hu/doc/2637

DDOP-5.1.5/B-11 - Helyi és térségi jelentőségű vízvédelmi rendszerek fejlesztése Beadási határidő: 2011. 06. 30. - 2012. 02. 09. Forrás: ERFA és a Magyar Köztársaság költségvetése Pályázati felhívás elérhetősége: http://www.nfu.hu/content/7887 Továbbá mellékeljük a Brüsszeli forrásokról szóló Januári hírlevelet.

A hírlevelek a www. baranyapaktum.hu dokumentumok részében folyamatosan feltöltésre kerülnek

HÍRLEVÉL A 2012. JANUÁRBAN PÁLYÁZHATÓ TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSI ÉS KÖZÖSSÉGI PROGRAMOKRÓL

Bevezető .................................................................................................................... 2 Az Európai Területi Együttműködés célkitűzés programjai.................................. 3 Közép-Európai transznacionális program ............................................................... 3 Dél-Kelet-Európai transznacionális program ........................................................... 5 Interregionális tapasztalatcsere program ................................................................ 8 Európai tapasztalatcsere és tanulási program a fenntartható városfejlesztés támogatásáért ....................................................................................................... 10 Brüsszeli kezelésű támogatási programok .......................................................... 12 Versenyképességi és Innovációs Program ........................................................... 12 Vállalkozási és innovációs program .................................................................. 12 Az Információs és Kommunikációs Technológiák támogatásának programja ... 14 „Intelligens Energia – Európa” program ............................................................. 15 Az Európai Unió foglalkoztatási és társadalmi szolidaritási programja ................. 17 Környezetvédelmi Pénzügyi Eszköz ..................................................................... 19 Kultúra Program .................................................................................................... 22 Élethosszig tartó tanulás integrált akcióprogram ................................................... 24 Hetedik Kutatási-, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogram ......... 29 Európa a Polgárokért Program ............................................................................. 34

1

Bevezető A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség nemzetközi pályázati együttműködésekkel foglalkozó hírlevelében röviden áttekintésre kerülnek azok a zömében brüsszeli pályázati felhívások (az Európai Területi Együttműködés célkitűzés aktuális pályázati lehetőségei, a versenyképesség és innováció, esélyegyenlőség és foglalkoztatás, környezetvédelem, kultúra, oktatás-képzés, kutatás és technológia-fejlesztés, európai állampolgárság, városfejlesztés programok), amelyek keretében 2012. januárban pályázatok benyújtására van lehetőség. Az aktuális pályázati információk a folyó szövegben sárga háttérrel kiemelve szerepelnek. Amennyiben más pályázati programokról is információra van szükségük – mivel a hírlevél a brüsszeli pályázati források nem teljes körére koncentrál –, azt kérem, a lenti elérhetőségeken okvetlenül jelezzék. Amennyiben a pályázati lehetőségekkel kapcsolatban bármilyen kérésük, kérdésük van, az alábbi elérhetőségeken rendelkezésre állok: Tel: +36-72-513-764 Fax: +36-72-513-768 Mobil: +36-30-334-7741 E-mail: [email protected] Honlap: http://www.deldunantul.com/ddrfu/nemzetkozi_kapcsolatok/brusszeli_kepviselet A pályázati források lehívásához kollegáim nevében is sok sikert kívánok! Üdvözlettel:

Pálmai Zsolt DDRFÜ Nonprofit Kft. Pécs, 2012. január 17.

Az Európai Területi Együttműködés célkitűzés programjai

CENTRAL EUROPE Program Közép-Európai transznacionális program (www.central2013.eu) Programozási időszak: 2007-2013 Rendelkezésre álló keret: 231 millió EUR Programtér: Nyolc EU tagország (Lengyelország, Németország (nem teljes területével), Ausztria, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Olaszország (nem teljes területével)) Cél: A területi kohézió erősítése, a belső integráció előmozdítása és a versenyképesség növelése Közép-Európában A transznacionális együttműködést elősegítő program a benne résztvevő térségek közös problémáira keres megoldást a fenntartható és kiegyensúlyozott területi fejlődés érdekében, a következő prioritások mentén: 1. 2. 3. 4.

Az innováció támogatása Közép-Európában Közép-Európa külső és belső elérhetőségének javítása A környezet felelősségteljes használata Városok és régiók versenyképességének és vonzerejének növelése

A program célterülete az alábbi országok régióiból tevődik össze:

Forrás: http://www.central2013.eu/index.php A társfinanszírozás mértéke magyar partnerek esetében 85%, melyet 10%-os kormányzati társfinanszírozás egészít ki. A 10%-os kormányzati társfinanszírozás a nyertes magyar partnerek számára automatikusan biztosításra kerül.

A projektek leginkább tervezési, kutatási, szakmai együttműködési jellegűek, melyek indokolt esetben kisebb kivitelezési elemeket is magukban foglalhatnak. A program kedvezményezettjei non-profit jelleggel valamilyen közcélért tevékenykedő jogi személyiséggel rendelkező szervezetek (közintézmények, hatóságok, civil szervezetek). A program központi irányítását valamint jogi képviseletét a Bécsi Regionális Önkormányzatnál működő Irányító Hatóság (IH) látja el. Az IH szorosan együttműködik a program napi technikai menedzsmentjéért felelős Közös Technikai Titkársággal (KTT). A KTT gondoskodik a pályázati felhívások előkészítéséről és megjelentetéséről, a pályázatok befogadásáról és értékeléséről, valamint a jóváhagyott projektekkel való szerződéskötésről és azok végrehajtásának nyomon követéséről. A KTT munkáját a programterületen lévő országokban működő Információs Pontok segítik. A program hivatalos nyelve angol. Aktuális pályázati felhívások: A program 2007-2013 közötti negyedik és egyben utolsó pályázati felhívása 2011. október 14-vel lezárult. A jelentős érdeklődés mellett lebonyolított fordulóra beadott 134 pályázat értékelésének eredménye 2012 nyara előtt várható. További információ: http://www.central2013.eu/news-events-publications/news/newsdetail/article//central-europe-programme-receives-134-applications-for-funding/

SOUTH EAST EUROPE Program Dél-Kelet-Európai transznacionális program (www.southeast-europe.net) Időtáv: 2007-2013 Költségvetés: 206,7 millió EUR A Délkelet-Európai Transznacionális Együttműködési Program fő célja a programterületen megvalósuló fejlesztések kiegyensúlyozottságának elősegítése, valamint az integráció támogatása. A program négy prioritást ölel fel, amelyek beavatkozási területekre osztva a következők: 1. Az innováció és a vállalkozások támogatása 1.1 A technológiai és az innovációs hálózatok speciális területeken történő fejlesztésének támogatása 1.2 Kedvező környezeti feltételek kialakítása az innovatív vállalkozások segítése érdekében 1.3 Az innováció keretfeltételeinek megteremtése és szabad út biztosítása 2. A környezet védelme és fejlesztése 2.1 Az integrált vízgazdálkodás fejlesztése és az árvizek megelőzése 2.2 A környezeti ártalmak megelőzése 2.3 A természeti értékek és védett területek összefogásának segítése 2.4 Hatékony energia és erőforrás felhasználás 3. Az elérhetőség javítása 3.1 Az elsődleges és másodlagos közlekedési hálózatok fejlesztése a koordináció, a tervezés és a működtetés fejlesztésével 3.2 Különböző stratégiák kifejlesztése a digitális világ kettészakadásának megakadályozása érdekében 3.3 A multimodális platformok kialakításához szükséges keretfeltételek javítása 4. A transznacionális szinergiák erősítése a térségek fenntartható növekedése érdekében 4.1 A városi térségeket és a települések regionális rendszerét érintő problémák kezelése 4.2 A növekedési térségek vonzásképességének és megközelíthetőségének támogatása 4.3 A kulturális értékek fejlődés érdekében történő felhasználásának ösztönzése

A program célterülete az alábbi országok régióiból tevődik össze:

Forrás: http://www.southeast-europe.net/en/ A társfinanszírozás mértéke magyarországi partnerek esetében 85%, melyet 10%-os kormányzati társfinanszírozás egészít ki. A kormányzati társfinanszírozás a nyertes magyar partnerek számára automatikusan biztosításra kerül. A támogatandó tevékenységek között megjelenik különböző tanulmányok készítése, rendezvények szervezése, eszközbeszerzés, kisebb pilótajellegű beruházások végrehajtása. A program kedvezményezettjei közhatóságok, illetve magán- vagy közjogi szabályozás szerint létrehozott, nem profitorientált jogi személyek, szervezetek (angol terminológiával: legal bodies governed by public or private law). A program lebonyolítása kétkörös pályázati eljárás keretében történik. Az első körben egy áttekintő jellegű, a partnerséget, a célokat, tevékenységeket általánosan bemutató alapkoncepció benyújtása szükséges. Az első körös pályázatok értékelését követően a legjobbak kapnak lehetőséget a részletes projektdokumentáció kidolgozására, amely alapján a végleges támogatói döntés megszületik. A program irányító hatóságának teendőit a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Nemzetközi Együttműködési Programok Irányító Hatósága, a program menedzsmentjének feladatait pedig a VÁTI Nonprofit Kft. szervezeti keretein belül működő Közös Technikai Titkárság látja el. A program hivatalos nyelve az angol.

Aktuális pályázati felhívások: A SEE Program (www.southeast-europe.net) egy un. stratégiai (a dél-kelet-európai térség fő problémáira koncentráló, a Program 4 fő célkitűzésével összhangban levő) és egy általános (azaz a program fő célkitűzései alatt nevesített intézkedések megvalósítását célzó) pályázati kiírást tett elérhetővé 2011-ben. A stratégiai kiírás (harmadik pályázati forduló) 2011. június 17-ével lezárult, erre 44 pályázat érkezett az előírt határidőre. A támogatott projektek kiválasztására a Program Monitoring Bizottságának 2011. szeptember 12-13-i szkopjei ülésén került sor. A program negyedik, általános fordulója 2011. november 25-vel zárult le. A beadott több mint 300 projektjavaslat értékelése jelenleg is zajlik. Erről bővebb infromáció itt olvasható: http://www.southeast-europe.net/en/news_and_events/news/fourthcall A fenti két pályázati kiírásról archív információk itt találhatók: http://www.southeast-europe.net/en/downloads_section/calls/third_call/ http://www.southeast-europe.net/en/downloads_section/calls/fourth_call/

INTERREG IVC Program Interregionális tapasztalatcsere program (http://i4c.eu/) Időtáv: 2007-2013 Költségvetés: 321 millió EUR Az interregionális együttműködés az európai régiók közötti tapasztalatcserét támogatja, a kohéziós politikai hatékonyságának valamint a kohéziós politika rendelkezésére álló eszköztárnak a fejlesztése érdekében. A törekvés keretéül az INTERREG IVC Program szolgál, amelynek prioritásai a következők:  innováció és tudásgazdaság,  környezet és kockázat-megelőzés. Az Operatív Program alapján a prioritásokon belül különböző altémákban lehet pályázatot benyújtani. A program célterülete az EU27 összes országa, valamint Norvégia és Svájc:

Forrás: http://i4c.eu/

A társfinanszírozás mértéke magyar partnerek esetében 85%, melyet 10%-os kormányzati társfinanszírozás egészít ki. A 10%-os kormányzati társfinanszírozás a támogatásban részesült magyar partnerek számára automatikusan biztosításra kerül. A támogatandó tevékenységek jellemzően a jó gyakorlatok gyűjtésére, tapasztalatcserére fókuszálnak: különböző tanulmányok készítése, rendezvények, tanulmányutak szervezése, eszközbeszerzés. A program kedvezményezettjeinek köre: közintézmények, közhatóságok, elsősorban helyi és regionális szinten (profitorientált szervezetek nem támogathatók). A program és a pályázás nyelve angol. A program menedzsmentjét a Lille-i székhelyű, a Nord-Pas de Calais régió szervezeti keretein belül működő Közös Technikai Titkárság látja el. Aktuális pályázati felhívások: Az INTERREG IVC Program (http://i4c.eu/) negyedik és egyben utolsó pályázati felhívása 2011. április 1-én lezárult. Jelen hírlevél összeállításáig a program Közös Technikai Titkárságához 355 projektjavaslat érkezett, amelyek közül a program Monitoring Bizottsága 2011. december 15-16-i varsói ülésén 82 projektet részesített támogatásban. Mindezekről bővebb információ itt található: http://i4c.eu/2011-12-19_approval_fourth_call.html

URBACT II Program Európai tapasztalatcsere és tanulási program a fenntartható városfejlesztés támogatásáért (http://urbact.eu/) Időtáv: 2007-2013 Költségvetés: 68,24 millió EUR Az URBACT II. (Urban Development Network Programme) Operatív Program a 2007-2013 közötti programozási időszak Területi Együttműködés Célkitűzésén belül került kidolgozásra. A program Európai Bizottság általi elfogadása 2007. október 2án történt meg. Az URBACT II elődje 2002-2006 között az URBACT Program volt, amely pedig az URBAN II Közösségi Kezdeményezésű Programban felhalmozódott városfejlesztési tapasztalatok cseréjét és kapitalizációját (kb. a felhalmozódott tapasztalatok hasznosulását, további programokba való beépülését jelenti) segítette elő. Az URBACT II., mint a területi együttműködési programok egyike (e programok másik csoportját az INTERREG IV programok alkotják), jól illeszkedik az Európai Bizottság „Régiók a gazdasági változásért” kezdeményezésének gyakorlati megvalósításához is. A kezdeményezés lehetővé teszi olyan, az európai régiókból származó legjobb/legrosszabb gyakorlatok megismerését, cseréjét, amelyek tanulságai majd sikeresen beilleszthetők az Európai Unió tagállamainak un. főáramú (például: Új Magyarország Fejlesztési Terv) programjaiba is. Ezáltal az URBACT II. közvetlenül hozzájárul a gazdasági növekedéshez és a munkahelyteremtéshez, egyúttal a Lisszaboni és a Göteborgi Stratégiákban foglalt európai szintű célkitűzések eléréséhez is. Az URBACT II. jelentősebb újdonságai tehát az alábbiak: a gazdasági modernizáció szempontjából meghatározó témák kerülnek kiválasztásra, a programban közreműködő régiók és városok hálózatukat és programjaikat ezen témák köré építve fogalmazzák meg és építik ki, a program biztosítja ezen hálózatok és az előbb említett főáramú programok közötti dialógus megteremtését. Az URBACT Program (2002-2006) főbb következtetései (a legtöbb uniós tagállamban a városok lakosság jellemzői mutatói eltérnek az össznépességétől: az oktatás színvonala magasabb, a családot egyedül nevelő szülő sokkal gyakoribbak, a munkanélküliségi arány magasabb, stb.) alapján speciális városfejlesztési politikát szükséges kialakítani és végrehajtani helyi szinten. Ezért az URBACT II program nagy hangsúlyt helyez a következő problémák orvoslására: a növekvő szociális kirekesztettség és területi szegregáció, a gazdag és a szegény városi területek közötti gazdasági szakadék növekedése, városok polarizációja (iskolázott/művelt és a kirekesztett városok), egyenlőtlen városfejlesztések, a gazdasági fejlesztések lassulása, idegen (nem a többségi nemzetet alkotó) közösségek integrációjának problémái. Ezeket a program (a teljesség igénye nélkül) a következő tevékenységekkel kívánja kezelni: a gazdasági globalizációval összefüggésben a városi térségek szerepének fejlesztése, a városi centrumok fő feladatának,

szerepének erősítése, az információs társadalom gyors terjesztése, a kis- és középvállalkozások fejlesztése, a városközi hálózatok erősítése. Az URBACT II. Program három prioritási tengelyre épül:  a városok, mint a növekedés és munkahelyteremtés motorjai (vállalkozások támogatása, innovációs és tudásalapú gazdaság fejlesztése, a munkaerő minőségének javítása, oktatási és képzési rendszerek javítása, munkaerő-piachoz való hozzáférés);  vonzó és összetartó városok (a hátrányos helyzetű területek integrált fejlesztése, szociális integráció – ide értve a migrációs politikát, a fiatalok helyzetét, az egészségügyet és a kultúrát –, környezetvédelmi kérdések – hulladékgazdálkodás, levegő-minőség, megújuló energia, integrált közlekedés politika –, várostervezés és -vezetés);  a program megvalósításához szükséges technikai segítségnyújtás. A programban a 27 EU tagállam, Norvégia és Svájc (a két állam nem jogosult az ERFA támogatásra, de a programban részt vehetnek saját pénzügyi forrással), az IPA (Instruments for Pre-Accession) országok (szintén ERFA nélküli részvétellel, azonban projektpartnerként az IPA Pénzügyi Eszközt használva), valamint bármely ezeken kívüli más ország saját anyagi forrásával vehet részt. Az URBACT II kedvezményezettjei:  városok: az EU 27 tagállamának minden városa, kis és nagyváros, agglomeráció (municipalities and organized agglomerations) számára nyitott a program,  régiók és tagállamok,  egyetemek és kutatási központok. A program megvalósítására kétfajta eszköz áll rendelkezésre:  tematikus hálózatok és munkacsoportok,  „Fast track option”: az európai városokban, régiókban fellelhető legjobb városfejlesztési gyakorlatok beépítése a főáramú programokba, az Európai Bizottság támogatásával. Az URBACT II. Program költségvetése 68,24 millió EUR (ebből 53,31 millió EUR közösségi finanszírozás és 14,92 millió EUR nemzeti hozzájárulás). A projektek költségvetéséből találkozók, konferenciák, találkozók, publikációk finanszírozhatók. A konvergencia régiókból származó partnerek 80%-os, míg az azon kívüliek 70%-os társfinanszírozásban részesülnek. A norvég partnerek esetében a társfinanszírozás 50%-os. A program nyelve az angol. A program menedzsmentjét a franciaországi székhelyű URBACT Titkárság látja el. Aktuális pályázati felhívások: Az URBACT II Program harmadik pályázati kiírása 2011. december 9. és 2012. március 15. között áll nyitva. A felhívás keretében 19 új tematikus hálózat kialakítására nyílik lehetőség. A városfejlesztési fókuszú program harmadik pályázati kiírása illeszkedik az EU2020 Stratégia vonatkozó elvárásaihoz is. Bővebb információ: http://urbact.eu/en/header-main/news-and-events/view-one/news/?entryId=5100

Brüsszeli kezelésű támogatási programok

Versenyképességi és Innovációs Program (http://ec.europa.eu/cip/index_en.htm) Időtáv: 2007-2013 Költségvetés: 3.621 millió EUR A keretprogram legfontosabb céljai a vállalkozások – és különösen a kis- és középvállalkozások – versenyképességének növelése; az innováció – beleértve az öko-innovációt – támogatása; a versenyképes, innovatív és integrált információs társadalom fejlődésének felgyorsítása; az energiahatékonyság, valamint az új és megújuló energiaforrások kiterjedtebb hasznosításnak támogatása valamennyi ágazatban (beleértve a közlekedést is). A fentieknek megfelelően a program elsődleges célcsoportját az európai kis- és közepes vállalkozások, illetve az azokat tömörítő szervezetek (kamarák, egyéb érdekképviseletek) alkotják. A Versenyképességi és Innovációs Keretprogram (CIP) javaslata számos közösségi politikát érintve több meglévő, konkrét programot foglal össze egyetlen, hárompillérű keretbe: I. Vállalkozási és innovációs program, költségvetése: 2.166 millió euró, II. Információs és Kommunikációs Technológiák támogatásának programja, költségvetése: 728 millió euró, III. „Intelligens energia – Európa” program, költségvetése: 727 millió euró. Vállalkozási és innovációs Program A vállalkozási és innovációs program a vállalkozásra, a kis- és középvállalkozások támogatásra, az ipari versenyképesség növelésére és az innováció gyorsítására vonatkozó tevékenységeket foglalja magába. Különösen a kisés középvállalkozásokat célozza meg a csúcstechnológiával működő vállalkozásoktól kezdve a hagyományos mikro- és családi vállalkozásokig, amelyek a vállalkozások nagy többségét jelentik Európában. Magába foglalja az ipari és a szolgáltatási ágazatokat, ösztönzi a vállalkozásokat és a potenciális vállalkozókat, és segíti a vállalkozási szellem kialakulását. Az erős versenypiaci nyomás a gazdaságban elengedhetetlen a vállalatok számára, hogy azok folyamatosan készek legyenek az innovációra és a kutatás-fejlesztésre. Az innováció olyan üzleti folyamat, amely összekapcsolódik az új termékekre, szolgáltatásokra és üzleti folyamatokra vonatkozó piaci lehetőségek kiaknázásával. Ez szoros kapcsolatban van a kockázatvállalás és az új ötletek piacon való

kipróbálásának hajlandóságával, ezért a kockázati tőkéhez való hozzáférés rendkívül fontos. A nem kielégítő innováció az egyik lényeges oka Európa csalódást keltő gazdasági növekedésének. A Vállalkozási és Innovációs Program ezért horizontális tevékenységeket fog támogatni, hogy fejlessze, bátorítsa és elősegítse a vállalkozások innovációs képességeit (beleértve az öko-innovációt is). Ez magában foglalja az ágazat-specifikus innováció, a klaszterek, az állami-magán innovációs partnerség és az innováció-irányítás alkalmazásának előmozdítását. Továbbá hozzájárul a regionális szintű innovációt támogató szolgáltatások biztosításához, különösen a tudás és a technológia nemzetközi átadása, valamint a szellemi és ipari tulajdonjogok kezelése területén. A program keretében egységáras szerződések lehívására illetve (tenderek esetében) ajánlattételre van lehetőség. A program nyelve – bizonyos tagállami nyelveken elérhető dokumentumok kivételével – az angol. A program menedzsmentjét az Európai Bizottság Ipar és Vállalkozás Főigazgatósága végzi. Aktuális pályázati felhívások: http://ec.europa.eu/enterprise/newsroom/cf/newsbytheme.cfm?displayType=fo&lang =en Ajánlattételi felhívás a Globális Navigációs Szatellit Rendszer jelfogóinak integritásával kapcsolatban, a pályázatok beadási határideje: 2012. január 30. További információ: http://ec.europa.eu/enterprise/newsroom/cf/itemlongdetail.cfm?item_id=5575&lang=e n&tpa_id=0&ref=newsbytheme.cfm%3Flang%3Den%26displayType%3Dfo%26fosub type%3D%26tpa%3D0%26period%3Dlatest%26month%3D%26page%3D1 GMES szakértők kiválasztása, a pályázatok beadási határideje: 2012. május 11. További információ: http://ec.europa.eu/enterprise/newsroom/cf/itemlongdetail.cfm?item_id=3132&lang=e n Szolgáltatások a KKV-k pénzügyi forrásokhoz való hozzájutásával kapcsolatos adatok/információk gyűjtésére, bemutatására és elemzésére; a pályázatok beadási határideje: 2013. január 30. További információ: http://ec.europa.eu/enterprise/newsroom/cf/itemlongdetail.cfm?item_id=4184&lang=e n Pályázati felhívás öko-innovációs pályázatértékelő szakértők (élelmiszeripar, építőipar, stb.) kiválasztására, a pályázatok beadási határideje: 2013. szeptember 30. További információ: http://ec.europa.eu/enterprise/newsroom/cf/itemlongdetail.cfm?item_id=1736&lang=e n&tpa_id=0&ref=newsbytheme.cfm%3Flang%3Den%26displayType%3Dfo%26fosub type%3D%26tpa%3D0%26period%3Dlatest%26month%3D%26page%3D1 Közgazdász látogató program a Versenyképességi Jelentés (2011-2014) összeállításának támogatására, a pályázatok beadási határideje: 2014. június 30. További információ: http://ec.europa.eu/enterprise/newsroom/cf/itemlongdetail.cfm?item_id=5274&lang=e n&tpa=0&displayType=fo&fosubtype=p&ref=newsbytheme.cfm%3Flang%3Den%26d

isplayType%3Dfo%26fosubtype%3D%26tpa%3D0%26period%3Dlatest%26month% 3D%26page%3D2 Az Információs és kommunikációs technológiák támogatásának Programja Az innovációs és kommunikációs technológiák (IKT) alkalmazása mind a magán-, mind az állami szektorban kulcsfontosságú eszköz az innovációs teljesítmény és a versenyképesség fejlesztésében. Az információs és kommunikációs technológiák adják a tudásalapú gazdaság gerincét, emellett az intézményi változás és az innováció katalizátorai is. A gyorsan növekvő szektorokban az információs és kommunikációs technológiák minden termék és szolgáltatás hozzáadott értékének jelentős és egyre növekvő részét teszik ki. A program az egyik eszköze az „i2010: Európai Információs Társadalom” elnevezésű új kezdeményezés (COM(2005) 229 „i2010 – európai információs társadalom a növekedésért és a foglalkoztatásért”) megvalósításának, amit a Bizottság 2005. februárjában fogadott el. A program ösztönzi az információs és kommunikációs technológiák polgárok, üzleti vállalkozások és kormányok által történő szélesebb körű alkalmazását, és megcélozza az innovációs és kommunikációs technológiákba való állami beruházás fokozását. A program épít az eTen, az eContent és a MODINIS programokból gyűjtött tapasztalatokra, miközben fejleszti az ezek között meglévő szinergiákat és azok hatásait. A program támogatja az egységes európai információs tér kialakítását, valamint az információs termékek és szolgáltatások belső piacának erősítését. Ösztönzi az IKT szélesebb körű használatát és az abba történő beruházásokat a közérdekű területeken hatékonyabb és hatásosabb szolgáltatások kialakítása, valamint az életminőség javítása érdekében. A program foglalkozik az európai digitális tartalom piaca felaprózódásának kérdésével, az online európai tartalom készítésének és terjesztésének előmozdításával, valamint Európa kulturális és nyelvi sokszínűségének támogatásával, és 2008-tól kezdődően pedig továbbviszi a Tanács és az Európai Parlament által nemrég elfogadott eContentplus programot. A programban az EU, Norvégia, Izland, Lichtenstein, Horvátország, Montenegró, Törökország és Szerbia jogi személyiséggel bíró szervezetei vehetnek részt. A programban nagyméretű és un. operatív kísérleti projektek kidolgozására van lehetőség, a tematikus hálózatok mellett. Az elismerhető költségek maximálisan 50%-a társfinanszírozott, elsősorban szolgáltatásvásárlásra vehető igénybe, de kellően indokolt esetben kisléptékű eszközvásárlásra is. A program nyelve az angol, a pályázatok benyújtása elektronikus formában (EPSS – electronic proposal submission system) történik. A program menedzsmentjét az Európai Bizottság Információs Társadalom és Média Főigazgatósága végzi. Aktuális pályázati felhívások: http://ec.europa.eu/information_society/activities/ict_psp/calls/call_proposals_07/inde x_en.htm Az IKT Program hatodik, 2012. évi felhívása az okos városokra; a digitális tartalomra, hozzáférhető adatokra és kreativitásra; egészségre, öregedésre és befogadásra; innovatív kormányzati és közszolgáltatásokra; valamint a megbízható eszolgáltatásokra és egyéb akciókra koncentrál. A program információs napjára 2012.

február 3-án kerül sor Brüsszelben. A hatodik pályázati felhívásra 2012. február 1. és 2012. május 15. között lehet projektjavaslatokat benyújtani. Pályázati felhívás az Európai Bizottság IKT Programmal kapcsolatos munkáját segítő szakértők kiválasztására, a pályázatok beadási határideje: 2013. december 31. További információ: http://ec.europa.eu/information_society/activities/ict_psp/participating/calls/call_exper ts_07/index_en.htm „Intelligens Energia – Európa” Program Az „Intelligens energia – Európa” program (2003-2006) a Közösség nem technológiai jellegű programja az energiaágazatban. Célja a nem műszaki jellegű akadályok felszámolása, piaci lehetőségek teremtése és a környezettudatosság növelése. A program 2007-től a CIP keretében folytatódik és egyúttal ki is bővül. A program négy egyedi területre irányul:  energiahatékonyság és az energia racionális felhasználása, különösen az épületekben és az iparban (SAVE);  az új és a megújuló energiaforrások alkalmazása a villamos energia és a fűtés centralizált és decentralizált előállításában, valamint ezek integrálása a helyi környezetbe és az energiarendszerekbe (ALTENER);  a közlekedési ágazat energia-specifikus szempontjai, a tüzelőanyagok diverzifikációja, pl. új, fejlesztés alatt álló és megújuló energiaforrásokon keresztül, valamint a megújuló tüzelőanyagok és az energiahatékonyság alkalmazása a közlekedésben (STEER);  integrált tevékenységek: épületek energiahatékonysága és a megújuló energiák, helyi energetikai vezetés, helyi energetikai befektetések mobilizálása (INTEGRATED). Ezenkívül a program támogatást biztosít a gazdaság különböző ágazataiban az energiahatékonyságot és a megújuló energiaforrásokat integráló és/vagy a különböző eszközöket és szereplőket egyazon cselekvésben vagy projektben összefogó horizontális kezdeményezésekhez. A program két fő projekttípust támogat:  népszerűsítési és terjesztési projektek, amelyek célja a fenntartható energetikai technológiáknak kedvező, általános feltételek előmozdítása, beleértve az igazgatási struktúrákat, az általános környezettudatosságot, a horizontális és a vertikális együttműködést és hálózatokat, valamint a keretszabályozás jobb végrehajtását;  replikálási projektek, amelyek szisztematikusan előmozdítják a fenntartható energiákhoz kapcsolódó új technológiák alkalmazását. A pályázó szervezetek az EU, Norvégia, Izland, Lichtenstein és Horvátország közösségi és piaci szervezetei, valamint nemzetközi szervezetek lehetnek. Magánszemélyek számára az IEE Program nem biztosít finanszírozást. A népszerűsítési és terjesztési projektek esetében a maximális támogatás mértéke 75%-os, míg a program más részeiben lehetőség közbeszerzés (tenderek) keretében piaci vállalkozói ajánlatok benyújtására.

A program nyelve az angol, a pályázatok benyújtása elektronikus formában (EPSS – electronic proposal submission system) történik. A program menedzsmentjét a Versenyképesség és Innováció Végrehajtó Ügynökség látja el Brüsszelből. Aktuális pályázati felhívások: http://ec.europa.eu/energy/intelligent/call_for_proposals/index_en.htm A Program 2012. évi pályázati kiírása 2011. december 20. és 2012. május 8. között állt nyitva. A pályázati forduló eredményeinek közzététele 2011. novemberben esedékes. Bővebb információ: http://ec.europa.eu/energy/intelligent/getting-funds/call-for-proposals/index_en.htm A program európai információs napjára 2011. január 24-én kerül sor Brüsszelben. Az információs napról bővebben itt olvashatnak: http://ec.europa.eu/energy/intelligent/events/2012/european-info-day_en.htm A pályázati kiírás az Intelligens Energia Európa Program pályázatértékelő szakértőinek kiválasztására 2013. szeptember 30-ig áll rendelkezésre. További információ: http://ec.europa.eu/enterprise/newsroom/cf/itemlongdetail.cfm?item_id=1685&lang=e n

PROGRESS Program Az Európai Unió foglalkoztatási és társadalmi szolidaritási programja (http://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=327&langId=en) Időtáv: 2007-2013 Költségvetés: 743,25 millió EUR Korábban négy közösségi akció program létezett, amelyek az antidiszkriminációt, a nemek közötti esélyegyenlőséget, a társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet és a foglalkoztatást serkentő intézkedéseket foglalnak magukban. A PROGRESS program a 2007-2013-as időszakban veszi át a jelenleg hatályban lévő foglalkoztatással, szociális ügyekkel, munkakörülményekkel foglalkozó közösségi programok szerepét és kiegészíti az Európai Szociális Alap által lefedett területeket. A PROGRESS program európai szintű hálózatoknak kínál társfinanszírozást, átfogó célja, hogy az Európai Unió foglalkoztatáspolitikai, szociális és esélyegyenlőségi célkitűzéseinek megvalósulását támogassa és hozzájáruljon az Európai Unió Szociális Programjához. A PROGRESS program tartalmát 2006 októberében hagyták jóvá és az öt alterületet foglal magában: foglalkoztatás, társadalmi integráció és védelem, munkakörülmények, antidiszkrimináció, nemek közötti esélyegyenlőség. A program elemző tevékenységeket, kölcsönös tanulást, tapasztalatcserét, információterjesztő tevékenységeket támogat maximum 80%-os hozzájárulással. A program elsődleges célcsoportjai sokrétűek: munkaerő-piaci szervezetek, helyi és regionális hatóságok, a társadalmi partnerek szervezetei, nem kormányzati szervezetek, felsőoktatási intézmények és kutatóintézetek, nemzeti statisztikai hivatalok, továbbá a média szereplői. A program keretében pályázati felhívásokra és tenderekre lehet projektjavaslatot/ajánlatot benyújtani. A programban az EU tagállamok, az EU tagjelölt államok, valamint az EFTA és az Európai Gazdasági Térség (Izland, Lichtenstein és Norvégia) országai vehetnek részt. A főbb témák a 2007-2013-as forrásallokáció százalékában: Foglalkoztatás – 23 % Szociális védelem és szociális integráció – 30 % Munkakörülmények – 10 % Antidiszkrimináció – 23 % Nemek közötti egyenlőség – 12 % Technikai segítségnyújtás – 2 % A program főnyelvei az angol, a német és a francia, de az EU összes hivatalos nyelvének használata megengedett. A program menedzsmentjét az Európai Bizottság Foglakoztatás, Szociális Ügyek és Társadalmi Összetartozás Főigazgatósága látja el.

Aktuális pályázati felhívások: http://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=630&langId=en A program keretében pályázatok benyújtására jelenleg nincsen lehetőség.

LIFE+ Program Környezetvédelmi Pénzügyi Eszköz (http://ec.europa.eu/environment/life/index.htm) Időtáv: 2007-2013 Költségvetés: 2,143 milliárd EUR A LIFE-III programot a 2007-2013. közötti programozási időszakban a LIFE+ program váltja fel. A LIFE+ általános célja a közösségi környezetpolitika és a környezetvédelmi jogszabályok fejlesztése, végrehajtásának ellenőrzése, értékelése és kommunikációja, hozzájárulva az EU fenntartható fejlődéséhez. A LIFE+ különösen a 6. környezetvédelmi cselekvési program végrehajtását támogatja, amelynek célja az éghajlatváltozás elleni küzdelem, a természeti állapot hanyatlásának és a biodiverzitás csökkenésének megállítása, a környezet, az emberi egészség és az életminőség javítása, a természeti erőforrások és a hulladékok fenntartható használatának és kezelésének előmozdítása, stratégiai megközelítések kifejlesztése a politika-alakításhoz, végrehajtáshoz és információs kampányokhoz valamint a tudatosság fejlesztéséhez. A LIFE+ olyan tevékenységeket támogat, amelyek:  európai hozzáadott értékkel rendelkeznek: a LIFE+ csak akkor avatkozik be, ha egyértelmű az EU szempontjából a hozzáadott érték létezése, és a tevékenységek európai szinten járulnak hozzá a méretgazdaságossághoz,  kiegyenlítő vagy multiplikátor-hatásuk van: a LIFE+ a tagállamokkal, a regionális vagy helyi hatóságokkal, és egyéb, az állami vagy magánszférába tartozó szereplőkkel együtt társfinanszírozási mechanizmust biztosít,  katalizátor vagy demonstratív jellegűek: a LIFE+ olyan intézkedéseket támogat, amelyek újszerűen közelítenek a környezetvédelmi politikához és annak végrehajtásához,  hosszú távú kilátásokkal bírnak: a LIFE+ intervenciók a jövő befektetései. Céljuk a fenntarthatóság alapjainak biztosítása. A LIFE + program részei:  LIFE+ Természet és Biodiverzitás EU direktívák alkalmazása,  LIFE+ Környezetvédelmi Politika és Irányítás,  LIFE+ Információ és Kommunikáció környezetvédelmi területeken. A LIFE+ a támogatja a 6. környezetvédelmi cselekvési program végrehajtását, különösen az alábbiakhoz járul hozzá:

 olyan minőségű környezet megteremtése, amelyben a szennyezés mértéke még nincs, káros hatással az emberi egészségre és a környezetre,  az üvegházhatást okozó gázok koncentrációjának stabilizálása a légkörben egy olyan szinten, amivel megelőzhető az éghajlattal történő veszélyes antropogén (ember általi) kölcsönhatás,  a természetes rendszerek, természetes élőhelyek, a vadon élő flóra és fauna védelme, megőrzése, visszaállítása és működésük elősegítése, az elsivatagosodás leállítása és a biodiverzitás csökkenésének megelőzése céljából,  a természeti erőforrásokkal és hulladékkal történő jobb gazdálkodás előmozdítása, és a fenntarthatóbb termelési és fogyasztási módozatokra váltás bátorítása,  stratégiai megközelítések kifejlesztése a politika alakítására, végrehajtására és integrációjára, beleértve a környezetvédelmi kormányzás javítását és a tudatosság fejlesztését. A LIFE+ végrehajtás és irányítás célja:  hozzájárulni az innovatív politikai megközelítések és eszközök kifejlesztéséhez és demonstrációjához, beleértve a sikeres kutatási eredmények promócióját,  hozzájárulni a fejlesztési, vizsgálati, monitorozási és kiértékelési tudásbázis konszolidációjához, beleértve a környezetvédelmi politika és jogszabályok utólagos értékelését (többek között tanulmányok végzésével, modellezéssel és forgatókönyv-készítéssel),  a környezet állapotának, és az arra ható tényezők, nyomások és válaszok ellenőrzésére és monitorozására szolgáló megközelítések tervezésének és végrehajtásának támogatása,  a közösségi környezetpolitika végrehajtásának elősegítése, különös hangsúlyt fektetve a helyi és regionális szintű végrehajtásra, többek között kapacitásépítéssel, a jó gyakorlattal kapcsolatos tapasztalatcserével és hálózatépítéssel, valamint oktatási modulok és/vagy programok kifejlesztésével,  a környezetvédelmi szempontból jobb kormányzás támogatása, az érintett felek szélesebb körű bevonása a szakpolitikai konzultációkba és a végrehajtásba, beleértve a nem kormányzati környezetvédelmi szervezeteket is. A LIFE+ Program kedvezményezettjei (elsődleges célcsoportja) az EU-ban letelepedett, jogi személyiséggel bíró köz-és magánjogi szereplők, szervezetek és intézmények, jellemző módon azonban a környezetvédelmi szakigazgatás szervezetei. A program maximálisan 50%-os társfinanszírozást nyújt, de bizonyos kiemelt „biodiverzitás” típusú projektek esetében ennek a mértéke 75%-os is lehet. A programra jellemző támogatható tevékenységek a hálózatok, adatbázisok kialakítása és fenntartása, tanulmányok, felmérések írása, modellek kidolgozása, technikai segítségnyújtás. Az eddigi LIFE programok centralizált programként futottak, tehát nem voltak nemzeti kvóták, így azonos eséllyel indult minden projekt, függetlenül attól, hogy melyik tagállamból származott a pályázó. A nemzeti kvóták jelenleg alkalmazott bevezetése azonban azt jelentette, hogy minden egyes beadott pályázattal nagyobb esélyünk volt arra, hogy az EU-s forrás Magyarországra kerüljön. A LIFE+ programot a Bizottság 2007-2013 között a részben centralizált programok közé helyezte át, ami annyit jelent, hogy a pályázatok kiírásában, elbírálásában és koordinálásában szerepet kapnak a tagállamok ún. „nemzeti ügynökségei” is. Ezeknek az ügynökségeknek lesz a feladata a Bizottság által készített többéves stratégiai programok alapján az éves nemzeti programok elkészítése is, melyben

meghatározásra kerülnek azok a prioritások, melyek a nemzeti környezet- és természetvédelmi érdekeket legjobban segítik, illetve a pályázható témaköröket is meghatározzák. Magyarországon a nemzeti hatóság szerepét a Vidékfejlesztési Minisztérium tölti be. A program nyelve az angol. A program menedzsmentjét a nemzeti ügynökségek közreműködésével (a tagállamból a pályázatokat ide kell benyújtani) az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatósága látja el. Aktuális pályázati felhívások: http://ec.europa.eu/environment/life/funding/lifeplus.htm A program keretében pályázatok benyújtására jelenleg nincsen lehetőség.

Kultúra Program (http://ec.europa.eu/culture/index_en.htm) Időtáv: 2007-2013 Költségvetés: 408 millió EUR A Kultúra Program – a közös kulturális örökséget alapul véve – az alkotók, a kulturális élet szereplői és a résztvevő államok kulturális intézményei közötti kulturális együttműködés fejlesztésével hozzájárul az európai polgárok közös kulturális térségének előmozdításához, annak érdekében, hogy a kultúra területén dolgozók határokon átívelő mobilitásán, a művek, valamint a művészeti és kulturális termékek országok közötti áramlásán és a kultúrák közötti párbeszéden keresztül elősegítse az európai polgári azonosságtudat kialakulását. A program céljai:  a kulturális szektorban dolgozók határon átnyúló mobilitása,  kulturális és művészeti termékek nemzetközi áramlásának elősegítése,  az interkulturális párbeszéd segítése. A program területei: 1) terület: kulturális tevékenységek támogatása: a) többéves együttműködési projektek, b) együttműködést szolgáló intézkedések és irodalmi fordítások, c) speciális intézkedések (együttműködés harmadik országokkal; támogatás európai kulturális fesztiváloknak, 3 éves keretpartnerség európai kulturális fesztiváloknak) 2) terület: támogatás a kultúra területén aktív európai szervezetek számára (éves és többéves együttműködési projektek); 3) terület: támogatás a kulturális együttműködést célzó projektek hatásainak maximalizásálát elősegítő elemzések, információgyűjtés- és terjesztés számára: a) támogatás kulturális kontaktpontok (szervezetek) számára, b) támogatás a kulturális együttműködést célzó projektek hatásainak maximalizásálát elősegítő elemzések, információgyűjtés- és terjesztés számára. A program kedvezményezettjei a kultúra területén működő profitorientált vagy nonprofit céllal működő európai, tagállami, regionális és helyi szervezetek. A potenciális pályázók az EU tagállamaiból, Bosznia-Hercegovinából, Horvátországból, Macedóniából, Montenegróból, Norvégiából, Szerbiából és Törökországból jöhetnek. A program tipikusan szolgáltatási tevékenységeket (találkozók, rendezvények szervezése, tanulmányok írása) finanszíroz. A program nyelve az angol. A program menedzsmentjét főszabályként az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség látja el, azonban bizonyos az 1. területhez tartozó intézkedéseket az Európai Bizottság Oktatás és Kultúra Főigazgatósága kezel.

Aktuális pályázati felhívások: http://eacea.ec.europa.eu/culture/funding/2012/index_en.php 1. terület: kulturális tevékenységek támogatása: többéves együttműködési projektek, a pályázatok beadási határideje: 2011. október 3. együttműködést szolgáló intézkedések, a pályázatok beadási határideje: 2011. október 3. irodalmi fordítások: a pályázatok beadási határideje: 2011. február 3. együttműködés harmadik országokkal, a pályázatok beadási határideje: 2011. május 4. támogatás európai kulturális fesztiváloknak, a pályázatok beadási határideje: 2011. november 15. 3 éves keretpartnerség európai kulturális fesztiváloknak: 2012 évben nem kerül kiírásra 2. terület: támogatás a kultúra területén aktív európai szervezetek számára (nagykövetek, tanácsadó hálózatok, platformok): éves időtávban, a pályázatok beadási határideje: 2011. szeptember 18. többéves időtávban: 2012 évben nem kerül kiírásra 3. terület: támogatás a kulturális együttműködést célzó projektek hatásainak maximalizásálát elősegítő elemzések, információgyűjtés- és terjesztés számára: a kulturális politika elemzésével foglalkozó szervezetek együttműködési projektjei, a pályázatok beadási határideje: 2012. október 1. Szakértői lista létrehozása az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség munkájának segítése érdekében az oktatás, audiovizuális kultúra valamint az ifjúsági és európai állampolgárság területén; a pályázatok beadási határideje: 2013. június 30, további információ: http://eacea.ec.europa.eu/about/call_experts/call_experts_2007_en.php

Lifelong Learning Integrált Akció Program Élethosszig tartó tanulás integrált akcióprogram (http://ec.europa.eu/education/programmes/newprog/index_en.html) Időtáv: 2007-2013 Költségvetés: 6,2 milliárd EUR Az egész életen át tartó tanulás programjának általános célkitűzése, hogy az egész életen át tartó tanulás révén hozzájáruljon a Közösség mint fenntartható gazdasági fejlődést mutató, több és jobb munkahellyel és nagyobb fokú társadalmi kohézióval rendelkező, fejlett, tudásalapú társadalom fejlesztéséhez, biztosítva mindeközben a környezet megfelelő védelmét a jövő generációk számára. Különösen elő kívánja segíteni a Közösségen belüli oktatási és képzési rendszerek közötti kölcsönös cserét, együttműködést és mobilitást, hogy e rendszerek a minőség tekintetében az egész világ számára referenciaértékké válhassanak.

A több alprogramot magába foglaló Lifelong Learning Integrált Akció Program kedvezményezettjeinek köre is kiterjedt: a Programban részt vevő országok által e minőségükben hivatalosan elismert iskolák és felsőoktatási intézmények, tanulók, ifjúsági munkások, ifjúsági csoportok és szervezetek, az oktatási és szakképzési ágazathoz tartozó azon intézmények és szervezetek, amelyek évi bevételeik több mint 50%-át az elmúlt két évben állami forrásból kapták, vagy amelyeket állami szervek vagy azok képviselői ellenőriznek. A program az EU tagállamaiban, Norvégiában, Izlandon, Lichtensteinben érhető el, valamint az egyes alprogramokként eltérő, további célországokban. A programban támogatott tevékenységek is rendkívül sokszínűek: ösztöndíjak, nyári egyetemek, képzők képzése, nemzetközi tapasztalatcsere is részét képezi a támogathatót tevékenységeknek. A programok keretében nyújtott támogatás is változatos, ösztöndíjakból, a beadott pályázatokra megítélt költségtérítésből, illetve az adott programban elvárt mértékű önerőből tevődik össze. A program többnyelvű. A decentralizáltnak minősülő programok (főként tapasztalatcsere és tanulmányutak) az adott országban működő nemzeti hatóság kezelésébe, míg a centralizált programok az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (Brüsszel) hatáskörébe tartoznak.

Aktuális pályázati felhívások: A Life Long Learning Programme nemzeti ügynöksége Magyarországon a Tempus Közalapítvány. A Közalapítvány honlapján (www.tka.hu) közzétett, jelenleg is aktuális pályázati felhívások az alábbiak: Pestalozzi program tanár-továbbképzési szemináriumai, a pályázatok beadási határideje folyamatos. Egész életen át tartó tanulás program / Comenius szakmai továbbképzés pedagógusoknak akcióban megvalósuló továbbképzések szervezése, a pályázatok beadási határideje (legalább 5 hónappal a kurzus kezdete előtt) folyamatos. CEEPUS nyári egyetemek, intenzív nyelvi és szakmai kurzusok, a pályázatok beadási határideje folyamatos. Comenius tanárasszisztens fogadása, a pályázatok beadási határideje: 2012. január 31. Comenius tanárasszisztensi akció leendő tanárok részére, a pályázatok beadási határideje: 2012. január 31. Grundtvig többoldalú projektek, a pályázatok beadási határideje: 2012. február 2. Grundtvig hálózatok, a pályázatok beadási határideje: 2012. február 2. Grundtvig kiegészítő tevékenységek, a pályázatok beadási határideje: 2012. február 2. Leonardo innovációtranszfer, a pályázatok beadási határideje: 2012. február 2. Leonardo innovációfejlesztés, a pályázatok beadási határideje: 2012. február 2. Leonardo kiegészítő tevékenységek, a pályázatok beadási határideje: 2012. február 2. Leonardo tematikus hálózatok, a pályázatok beadási határideje: 2012. február 2. Comenius centralizált pályázatok (hálózatok, kiegészítő tevékenységek, többoldalú projektek), a pályázatok beadási határideje: 2012. február 2. Erasmus centralizált pályázatok (akadémiai pályázatok, kísérő intézkedések, többoldalú projektek), a pályázatok beadási határideje: 2012. február 2. Erasmus intenzív nyelvi kurzus (EILC) kurzusszervezők részére, a pályázatok beadási határideje: 2012. február 3. Leonardo mobilitási és mobilitási tanúsítvány pályázatok, a pályázatok beadási határideje: 2012. február 3. Jean Monnet program, a pályázatok beadási határideje: 2012. február 15.

Grundtvig tanulási kapcsolatok, a pályázatok beadási határideje: 2011. február 21. Grundtvig felnőtt tanulói műhelyek, a pályázatok beadási határideje: 2012. február 21. Comenius iskolai együttműködések, a pályázatok beadási határideje: 2012. február 21. Comenius régió együttműködések, a pályázatok beadási határideje: 2012. február 21. Leonardo Partnerségek, a pályázatok beadási határideje: 2012. február 21. TEMPUS program, a pályázatok beadási határideje: 2012. február 23. Transzverzális programok, a pályázatok beadási határideje: 2012. március 1. Erasmus intenzív programok, a pályázatok beadási határideje: 2012. március 9. Erasmus mobilitási főpályázat, a pályázatok beadási határideje: 2012. március 9. Grundtvig időskorú önkéntes projektek, a pályázatok beadási határideje: 2012. március 30. Grundtvig asszisztensek, a pályázatok beadási határideje: 2012. március 30. Szakértői tanulmányutak, a pályázatok beadási határideje: 2012. március 30. Grundtvig látogatások és cserék, a pályázatok beadási határideje: 2012. április 30. Grundtvig szakmai továbbképzés felnőttoktatóknak, a pályázatok beadási határideje: 2012. április 30. Comenius szakmai továbbképzés pedagógusoknak, a pályázatok beadási határideje: 2012. április 30. Erasmus Mundus pályázatok, a pályázatok beadási határideje: 2012. április 30. Comenius előkészítő látogatások, a pályázatok beadási határideje: 2012. május 31. Leonardo előkészítő látogatások, a pályázatok beadási határideje: 2012. május 31. Grundtvig előkészítő látogatások, a pályázatok beadási határideje: 2012. május 31. Erasmus előkészítő látogatások, a pályázatok beadási határideje: 2012. május 31. CEEPUS hallgatói és oktatói mobilitás pályázatok, a pályázatok beadási határideje: 2012. június 15. Fogyatékossággal élő vagy súlyosan beteg Erasmus hallgatók/oktatók kiegészítő támogatása: a pályázatok beadása 2012. július 27.

Comenius előkészítő szeptember 6.

látogatások,

a

pályázatok

beadási

határideje:

2012.

Leonardo előkészítő látogatások, a pályázatok beadási határideje: 2012. szeptember 6. Grundtvig előkészítő látogatások, a pályázatok beadási határideje: 2012. szeptember 6. Erasmus előkészítő látogatások, a pályázatok beadási határideje: 2012. szeptember 6. Grundtvig látogatások és cserék, a pályázatok beadási határideje: 2012. szeptember 17. Grundtvig szakmai továbbképzés felnőttoktatóknak, a pályázatok beadási határideje: 2012. szeptember 17. Comenius szakmai továbbképzés pedagógusoknak, a pályázatok beadási határideje: 2012. szeptember 17. Comenius előkészítő szeptember 17.

látogatások,

a

pályázatok

beadási

határideje:

2012.

Leonardo előkészítő látogatások, a pályázatok beadási határideje: 2012. szeptember 17. Grundtvig előkészítő látogatások, a pályázatok beadási határideje: 2012. szeptember 17. Erasmus előkészítő látogatások, a pályázatok beadási határideje: 2012. szeptember 17. Szakértői tanulmányutak, a pályázatok beadási határideje: 2012. október 12. Comenius előkészítő látogatások, a pályázatok beadási határideje: 2012. október 18. Leonardo előkészítő látogatások, a pályázatok beadási határideje: 2012. október 18. Grundtvig előkészítő látogatások, a pályázatok beadási határideje: 2012. október 18. Erasmus előkészítő látogatások, a pályázatok beadási határideje: 2012. október 18. CEEPUS hallgatói és oktatói mobilitás pályázatok, a pályázatok beadási határideje: 2012. október 31. Comenius előkészítő látogatások, a pályázatok beadási határideje: 2012. november 29. Leonardo előkészítő látogatások, a pályázatok beadási határideje: 2012. november 29.

Grundtvig előkészítő látogatások, a pályázatok beadási határideje: 2012. november 29. Erasmus előkészítő látogatások, a pályázatok beadási határideje: 2012. november 29. CEEPUS hallgatói és oktatói mobilitási pályázatok freemovereknek, a pályázatok beadási határideje: 2012. november 30. A fentiekről bővebb információ a következő honlapon található: http://www.tpf.hu/pages/content/index.php?page_id=24

Hetedik Kutatási-, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogram (http://ec.europa.eu/research/fp7/index_en.cfm, http://cordis.europa.eu/home_en.html) Időtáv: 2007-2013 Költségvetés: 50,521 milliárd EUR A közösségi szintű kutatás-fejlesztési együttműködés fő formáját a tagállamok által megvalósított négyéves kutatási-, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogramok jelentik. A keretprogramok célja, hogy a tagállamok közti kutatási együttműködések erősítésével, az erőforrások koncentrálásával olyan kutatási célok megvalósítását segítsék, melyek erősítik az európai ipar tudományos és technológiai alapjait, javítják Európa nemzetközi versenyképességét és elősegítik a társadalmigazdasági fejlődést. Az Európai Tanács 2000-ben, Lisszabonban tartott ülésén megfogalmazott célkitűzések hatására – amely szerint 2010-re a Közösségnek a világ legdinamikusabban fejlődő, legversenyképesebb tudásalapú gazdaságává kell válnia – az Unióban a korábbinál még erőteljesebben érvényesül a tagállami keretek között folyó kutatás- fejlesztési tevékenységek összehangolására, a kutatások szétaprózottságának csökkentésére irányuló szándék. A kutatás-fejlesztés az, mely az oktatással és az innovációval együtt a „Tudás háromszögét” alkotják. Ezért a lisszaboni célkitűzések felülvizsgálatakor a kutatás központi szerepet kapott. A 2005. február 2-án nyilvánosságra hozott bizottsági jelentés által kitűzött célok között szerepel többek között a kutatás-fejlesztésbe történő befektetések növelése és javítása, erős európai ipari bázis kialakítása és az innováció előmozdítása. 2004 júniusában az Európai Bizottság elfogadta a „Tudomány és technológia, Európa jövőjének a kulcsa – iránymutatások az Európai Unió kutatáspolitikájának támogatásához” című dokumentumot, mely meghatározza az Európai Unió új kutatáspolitikájának hat fő célkitűzését, melyek a következők:  európai kiválósági központok létrehozása a laboratóriumok együttműködésén keresztül,  az európai technológiai kezdeményezések elindítása,  az alapkutatás kreativitásának ösztönzése a kutatócsoportok európai szintű versenyén keresztül,  Európa vonzóvá tétele a legjobb kutatók számára,  európai léptékű kutatás-fejlesztési infrastruktúrák fejlesztése,  a nemzeti kutatási programok koordinálásának erősítése.

A 2007-ben elindított 7. Kutatási-, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogram négy specifikus programra tagolódva – Kooperáció, Ötletek, Emberi erőforrás, Kapacitások – magában foglalja e hat fő célkitűzést. A kooperáció specifikus program az, mely a fent említett hat célkitűzés közül hármat foglal magában: így a kollaboratív kutatást, az európai technológiai kezdeményezéseket, illetve a nemzeti programok koordinációját. Az „Ötletek” az alapkutatás támogatását tűzte ki célul a kutatócsoportok európai szintű versenyén keresztül. Az „Emberi erőforrások” program a már létező Marie Curie akciók továbberősítését szolgálja a tudás és karrierfejlesztés valamint az ipar- akadémia közti mobilitás erősítése érdekében. A „Kapacitások” a kutatási infrastruktúra, a kutatási potenciál fejlesztését célozza meg. A Lisszaboni Stratégiát felváltó Európa2020 Stratégia az intelligens növekedés prioritás keretében megfogalmazott Innovációs Unió zászlóshajó program részeként az innovációt és a kutatást-technológiai fejlesztést a társadalom aktuális kihívásaihoz igazítja hozzá, valamint az innovációs lánc minden egyes összetevőjének az erősítésére törekszik. A cél megvalósításának eszköze maga a keretprogram is. Eltérően az eddigiektől a 7. Keretprogram nem négy, hanem 7 éves, mint az Európai Unió költségvetési időszaka. A 7. Keretprogram a 6. Keretprogram folytatását jelenti, tehát a Bizottság arra törekedett, hogy a 6. Keretprogramhoz képest kevés új eszközt vezessen be, hisz az új eszközök megismeréséhez idő kell. A 6. Keretprogramhoz képest újdonság:  a 6. Keretprogram fenntartható fejlődés, globális változások és ökoszisztémák tematikus prioritás 3 alprioritása – közlekedés, energia, környezet – önálló tematikus prioritásként jelenik meg,  biztonságkutatás,  „ötletek” specifikus programon keresztül az alapkutatás támogatása. A jelentős költségvetésű Keretprogram kedvezményezettjei között szerepelnek a kutatás-fejlesztéssel foglalkozó profitorientált vagy non-profit kutató-fejlesztő helyek, oktatási- és tudásbázisok, a vállalati-vállalkozói szféra, valamint nemzetközi szervezetek és civil társadalmi szervezetek is. A programra az EU tagállamaiból és az FP7-hez társult országokból (gyakorlatilag a világ bármely országából) lehet pályázatot benyújtani. A program támogatott projekttípusai az együttműködésen alapuló projektek, a kiválósági hálózatok, a koordinációs és támogató tevékenységek, az egyedi projektek, a kutatók képzésének és életpályafejlesztésének támogatása, továbbá adott csoportok (különösen a KKV-k) számára végzett kutatások. A projektek társfinanszírozásának alapértéke 50%, amely bizonyos jogi személyeknél elérheti a 75%-ot is. Egyes tevékenységek pedig (konzorcium igazgatása, hálózatszervezés, stb.) esetén 100%-os finanszírozás is lehetséges. A program nyelve az angol, a pályázatok benyújtása elektronikus formában (EPSS – electronic proposal submission system) történik. A program menedzsmentjét az Európai Bizottság Kutatási és Innovációs Főigazgatósága látja el Brüsszelből. Magyarországon a program EU kapcsolattartói a Nemzeti Innovációs Hivatalban dolgoznak.

Aktuális pályázati felhívások: Az alábbi felsorolásban elsősorban azok a pályázati kiírások kerülnek áttekintésre, amelyek összhangba hozhatók a Dél-dunántúli régió kutatás-fejlesztési célkitűzéseivel, kapacitásaival, illetve azok fejlesztési elképzeléseivel. „Együttműködés” specifikus program: Egészségügy: Több pályázati kiírás (innováció a fenntartható fejlődésért, szembeszállás a közegészségügy főbb fenyegetéseivel), több beadási határidő. További információ: http://ec.europa.eu/research/participants/portal/page/cooperation#health Élelmiszeripar, mezőgazdaság és halászat, biotechnológia: Egy pályázati kiírás (földből, erdőkből és vizekből származó biológiai erőforrások fenntartható termelése), a pályázatok beadási határideje: 2012. február 28. További információ: http://ec.europa.eu/research/participants/portal/page/cooperation?callIdentifier=FP7ERANET-2012-RTD Információs és kommunikációs technológiák: Több pályázati kiírás (zöld autók, energia-hatékony épületek, a jövő gyárai), több beadási határidő. További információ: http://ec.europa.eu/research/participants/portal/page/cooperation#ict Nanotudományok, nanotechnológiák, anyagok és új termelési technológiák További információ: http://ec.europa.eu/research/participants/portal/page/cooperation#nmp Energia: Több pályázati kiírás (megújuló energiák hasznosítása, elektromosság-termelés, intelligens energia hálózatok, stb.), több beadási határidő. További információ: http://ec.europa.eu/research/participants/portal/page/cooperation#energy Környezetvédelem (ideértve a klímaváltozást is): Egy pályázati kiírás (Európa klímával kapcsolatos tudásának összekapcsolása, vízzel kapcsolatos kihívások a változó világban), a pályázatok beadási határideje: További információ: 2012. március 20. http://ec.europa.eu/research/participants/portal/page/cooperation?callIdentifier=FP7JPROG-2012-RTD Közlekedés (ideértve a repülést is): Több pályázati kiírás (fenntartható felszíni közlekedés, repülés és légi szállítás, Európai Kutatási Tanács, stb.), több beadási határidő. További információ: http://ec.europa.eu/research/participants/portal/page/cooperation#tpt

Általános tevékenységek: Egy pályázati kiírás (horizontális programszintű akciók), a pályázatok beadási határideje: 2012. február 28. További információ: http://ec.europa.eu/research/participants/portal/page/cooperation?callIdentifier=FP7ERANET-2012-RTD Társadalmi-gazdasági tudományok és humán tárgyak: Több pályázati kiírás (kis és nagy hatáskörű együttműködési projektek: a tudás változó szerepe a gazdaságban, regionális, területi és társadalmi kohézió), több beadási határidő. További információ: http://ec.europa.eu/research/participants/portal/page/cooperation#ssh Közös technológiai kezdeményezések: Több pályázati kiírás (szállítmányozás és üzemanyag-töltési infrastruktúra, hidrogén termelés és elosztás, kezdeti stádiumban levő piacok), több beadási határidő. További információ: http://ec.europa.eu/research/participants/portal/page/cooperation#sp1-jti „Ötletek” specifikus program: Több pályázati kiírás (Európai Kutatási Tanács, kezdő független kutatói ösztöndíjak), több beadási határidő. További információ: http://ec.europa.eu/research/participants/portal/page/ideas#erc „Emberek” specifikus program: Több pályázati kiírás (Marie Curie tréning hálózatok, kivándorló és visszaintegráló támogatások, személyzeti csereprogramok), több beadási határidő. További információ: http://ec.europa.eu/research/participants/portal/page/people „Kapacitások” specifikus program: A tudás régiói: Több pályázati kiírás (kutatás vezérlet klaszterek transznacionális együttműködése – EU digitális napirend, erőforrás hatékony Európa; urbánus Európa [globális városi kihívások, közös európai megoldások]), több beadási határidő. További információ: http://ec.europa.eu/research/participants/portal/page/capacities?callIdentifier=FP7REGIONS-2012-2013-1 Tudomány a társadalomban: Egy pályázati kiírás (a társadalom és a tudomány kapcsolatának még dinamikusabb irányítása, politikai-társadalmi-etikai kérdések), a pályázatok beadási határideje: 2012. február 22. További információ: http://ec.europa.eu/research/participants/portal/page/capacities?callIdentifier=FP7SCIENCE-IN-SOCIETY-2012-1

„Euratom” specifikus program: Jelenleg nincsen pályázati kiírás. További információ: http://ec.europa.eu/research/participants/portal/page/calls

Európa a Polgárokért Program (http://eacea.ec.europa.eu/citizenship/index_en.php) Időtáv: 2007-2013 Költségvetés: 215 millió EUR Az Európai Bizottság új, 2007-től 2013-ig tartó programjának az a szerepe, hogy igazi kapocs legyen a polgárok és az Unió között. A polgárok aktív részvétele Európa közös építésében elengedhetetlenül szükséges. A program ennek érdekében támogatja különböző országok polgárainak és szervezetinek együttműködését, hogy találkozzanak, közösen cselekedjenek és együtt alakítsák ki saját elképzelésüket egy nemzeteken túlmutató, de a sokszínűséget tiszteletben tartó európai környezetről. A program általános célkitűzései:  lehetővé tenni a polgárok számára, hogy aktívan részt vegyenek egy hozzájuk közel álló, demokratikus, a világra nyitott, kulturális sokszínűségében egységes Európa alakításában – röviden az európai uniós állampolgárság fejlesztése,  a közös értékeken, történelmen és kultúrán alapuló európai identitás erősítése,  a polgárokban erősíteni azt az érzést, hogy az Európai Unió az övék,  erősíteni a toleranciát és a kölcsönös megértést az európai polgárok között, tiszteletben tartva és népszerűsítve a kulturális és nyelvi sokszínűséget, ugyanakkor hozzájárulva a kultúrák közötti párbeszédhez. A program kedvezményezettjei állampolgári csoportok, önkormányzatok, kutatóintézetek, civil társadalmi szervezetek, továbbá az amatőr sport és az önkéntes munka terén aktív szervezetek. A programban az EU 27-ek és Horvátország, továbbá az Európai gazdasági Térség és a Nyugat-Balkán (Horvátországon kívüli) államai vehetnek részt. Az Európa a polgárokért program kétféle támogatást nyújthat: projekteknek nyújtott támogatások és az aktív európai polgárságot támogató szervezetek működési költségvetésének támogatása formájában. A program keretében vissza nem térítendő támogatás igénybe vételére van lehetőség (rögzített napidíjak, illetve támogatási prioritásonként eltérő (60-80%os) társfinanszírozás mentén). A program prioritásai (zárójelben a 2010. évi kiemelt célok):  az Európai Unió jövője és alapvető értékei (május 9. Európa Napja különös tekintettel a Schuman Nyilatkozat 60 éves évfordulójára),  aktív európai állampolgárság: részvétel és demokrácia Európában (civil társadalmi szervezetek, civil részvétel az EU demokratikus életében, politikai esélyegyenlőség, figyelemfelhívás az Európai Önkéntesség 2011-es Évére),  kultúrák közötti párbeszéd (2010 a Szegénység és a Társadalmi Kirekesztés Elleni Küzdelem Európai Éve),

 

jólét Európában: munka, szociális kohézió és fenntartható fejlődés (a jelenlegi gazdasági helyzet hatásai és konzekvenciái: a civil társadalmi szereplők bevonása a helyi erőforrások mozgósítása érdekében), az EU politikák hatása a társadalmakra (az EU aktuális és jövőbeli politikáira vonatkozó közmeghallgatások, véleménycserék az Európai Állampolgárság Program kedvezményezettjeinek bevonásával).

A program támogatási prioritásai és intézkedései: 1. akció: Aktív polgárok Európáért Testvérvárosok Állampolgári projektek és támogató intézkedések 2. akció: Aktív civil társadalom Európában Működési támogatás közpolitikákkal foglalkozó európai kutatóintézeteknek Működési támogatás civil társadalmi szervezeteknek Civil társadalmi projektek 3. akció: Együtt Európáért Nagy hatású rendezvények Tanulmányok Disszemináció, információterjesztés 4. akció: Aktív európai emlékezet Projektek A program nyelve az angol, a pályáztatási mechanizmus részben elektronikus, részben postai úton működik. A program menedzsmentjét az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség látja el. A program Magyarországon működő nemzeti kapcsolattartója a Tempus Közalapítvány. Aktuális pályázati felhívások: Aktív polgárok Európáért Testvérvárosok – találkozók, a pályázatok beadási határideje: 2012. február 15. Testvérvárosok – tematikus hálózatok, a pályázatok beadási határideje: 2012. február 15. Állampolgári projektek: a pályázatok beadási határideje: 2012. június 1. Támogató intézkedések, a pályázatok beadási határideje: 2012. június 1. Aktív civil társadalom Európában Civil társadalmi projektek, a pályázatok beadási határideje: 2012. február 15. Együtt Európáért A prioritás pályázati kiírásaival az Európai Bizottság Oktatás és Kultúra Főigazgatósága foglakozik. A prioritás témái összefüggésben állnak a Cselekvő Ifjúság Programéival is. Ez utóbbi programról bővebb információ a következő címen érhető el: http://ec.europa.eu/citizenship/index_en.htm

Aktív Európai Emlékezet a deportálások, a nácizmus és a sztálinizmus áldozatai emlékének, valamint az azokkal összefüggő emlékhelyek és gyűjtemények megőrzése érdekében. A pályázatok beadási határideje: 2012. június 1. További információk: http://eacea.ec.europa.eu/citizenship/funding/2012/index_en.php