A WWF MAGYARORSZÁG ÉRTÉKELÉSE A ’VÍZGYŰJTŐGAZDÁLKODÁSI TERV 2015, VITAANYAG’ CÍMŰ DOKUMENTUMRÓL 2015.08.31-ei határidővel közzétett vitaanyag
Tisztelt kollégák! Az országos VGT2 vitaanyag véleményezésében a WWF Magyarország aktívan szeretne részt venni, és számít a beküldött vélemény alapos feldolgozására. Ennek fényében már a korábbi, jelentős vízgazdálkodási problémákról szóló részvízgyűjtő dokumentumokat is értékeltük. Ebben az értékelésünkben a vitaanyagban lévő fejezetekhez teszünk konkrét észrevételeket és a társadalmi véleményezés folyamatához szólunk hozzá. A dokumentum végén a Duna és a Dráva részvízgyűjtő vitaanyagához küldött javaslatainkból idézünk olyan pontokat, melyek az országos terv kapcsán is fontosak, illetve a kiemelt víztestek állapotának besorolásához kapcsolódó javaslatok.
ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK: A TERV FELÉPÍTÉSE, GYAKORLATI MEGKÖZELÍTÉSE, VÉGREHAJTÁSA •
A júniusban közzétett vitaanyag kapcsán észrevételünk, hogy a rendkívül hosszú és részletes dokumentáció átnézésére kevés idő állt rendelkezésre. A közzétett anyagok és mellékleteik véleményünk szerint a témával kevéssé foglalkozók számára nehezen áttekinthetőek, ami megnehezíti az érintettek részvételét a véleményezési folyamatban. Problémát jelent, hogy a társadalom véleményének a megismerésére és becsatornázására a tervezésbe a felelős nemzeti hatóság nem biztosít elegendő időt és erőforrást a tervezők számára. A VKI-ban előírt hat hónapos időszak a valóságban nem áll rendelkezésre a véleményezésre, hiszen ez alatt az idő alatt készül el maga a vitaanyag és a terv is. A rövid idő alatt, emiatt széleskörű tájékoztatás nélkül lebonyolított társadalmasítás nem teszi lehetővé a vélemények érdemi megfogalmazását és azok felhasználását.
•
Észrevételünk szerint a vitaanyagban kevés információ kapható a VGT2 várható végrehajtásáról, és kevés az adat a VGT2-ben javasolt intézkedések végrehajtásának finanszírozásáról. Nem tartjuk elég hatékonynak, ha arra hivatkozik a vitaanyag, hogy más témakörben beadott projektekbe lehet beépíteni a VGT2 intézkedéseket. Ezekben az esetekben a VKI szemlélet és a VGT2 célkitűzések háttérbe szorulhatnak. Ezért nagyon fontos, hogy kifejezetten a VGT2 intézkedéseket támogató projektek szülessenek 2015 után, és ennek lehetőségére, szükségességére a VGT2 ráirányítsa a figyelmet. Felhívjuk a figyelmet a LIFE Environment programra, melyben a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek teljeskörű végrehajtását célzó és más forrásokat is mobilizáló integrált projektek finanszírozására van lehetőség a vízpolitika terén.
•
Hiányoljuk, hogy nincs leírás arról, hogy a konfliktusos témákat (például árvízvédelem, nem megfelelő területhasználat és gazdálkodási mód a vízpartok mellett, infrastrukturális
beruházások tervei) milyen módszerrel igyekeznek orvosolni/kezelni a tervezők, nem a 2015 év vége utáni végrehajtás, hanem 2015 év végéig tartó tervezés és egyeztetés során. •
A vitaanyagban nem látjuk azt a folyamatot, hogy fogják a VGT2 végrehajtásáért felelős intézmények más szektorok számára kommunikálni a VGT2 céljait, és hogy fogják számukra érthetővé tenni szerepüket a végrehajtásban. Ez azért különösen fontos, mert keretirányelvről lévén szó, ennek végrehajtása csak akkor lesz hatékony, ha a témában eddig nem járatos szektorok is részt vesznek benne.
•
A dokumentum gyenge pontja, hogy több fontos fejezete nagyon elméleti síkot követ, és távol áll a gyakorlatiasságtól. Ezért nem csak a társadalmi szereplők nem látják benne a szerepüket, hanem olyan ipari, vagy mezőgazdasági termelők, beruházók sem, akik számára a víz jelentős erőforrás, és akiknek szerepe lehet a VGT2-ben megfogalmazott intézkedések végrehajtása során.
•
Jónak tartjuk a hidromorfológiai állapot javítására a 8.2.4.3 fejezetben bemutatott intézkedéseket, ezek végrehajtásával a vizek gyenge állapotát, vagy potenciálját okozó problémák gyökerét lehet kezelni. Nem derül ki azonban a terv mellékleteiből sem, valamint a részvízgyűjtőkre vonatkozó tervekből sem, hogy melyik víztesteken mely intézkedéseket javasolja a terv alkalmazni. Enélkül a terv nem fog a végrehajtást tartalmazó projekteket generálni.
•
Jó, amit a 7.2 mellékéletben találunk a követő és a kezdeményező VGT-ről. A VGT2 intézkedési programjainak nagy szerepe van abban, hogy VKI konform projektek szülessenek. Azt kell itt jobban hangsúlyozni, hogy az Operatív programok (Kehop, VP) kiírásaiért felelős intézményeknek is nagy szerepe van abban, hogy a pályázati kiírások VKI konformak legyenek. Fontos lenne itt konkrétan is megnevezni az intézményeket, a Miniszterelnökség és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megfelelő államtitkárságait. Mivel a VGT1 jelenleg is hatályos és a VGT2 2015 végére elkészül, a Kehop és a VP végrehajtása pedig még nem kezdődött el, a lehetőség még nyitva áll e források VGT-konform felhasználására.
•
Fel kell hívni az EU-s források elosztásáért felelős szervek figyelmét, hogy a VGT1, illetve a VGT2 hatálya folyamatos, nem szűnik meg a felülvizsgálat elindulásával. Ebből következően a VGT2 2020-ig – finanszírozás hiányában – meg nem valósuló intézkedéseire a forrásokat az elsők közt kell a 2021-2027 költségvetési időszakra betervezni. Továbbá hangsúlyozni szükséges, hogy 2027 utáni derogációra nincs lehetőség, a célok el nem érése esetén szankciókra lehet számítani.
•
Azt is konkrétabban meg kell nevezni, hogy mikorra kell időzíteni a VGT3 tervezési folyamat kezdetét, hogy az OP források eléréséhez már legyenek tervezési javaslatok.
•
Jónak tartjuk, amit a 8.4 fejezetben írnak a gazdasági szabályozók eszközeiről. Ezek megfelelő alkalmazása fontos a hatékony végrehajtáshoz.
RÉSZLETES ÉSZREVÉTELEK: 1. VÍZTESTEK BESOROLÁSA, MINŐSÍTÉSE, TERVEZÉSI SZEMLÉLET •
Az 1.4 háttéranyag az állóvizeknél a módosítottság fizikai okait a hozzájuk tartozó társadalmi igényekhez csoportosítva mutatja be. Ezzel szemben a vízfolyásoknál ez nem így szerepel,
hanem ömlesztve, ami elfedteti a lényeget, a társadalmi igények és a módosítottság kapcsolatát. Emellett a háttéranyagból nem derül ki, hogy az alkalmazott arányok közül melyek származnak a nemzetközi szabványból, és melyek azok, amelyeket nemzeti hatáskörben alkalmazunk. Kérjük, hogy a háttéranyagban a vízfolyásokról szóló rész pontosítását. •
Ezzel kapcsolatos kérdés, hogy a VGT2-ben véglegesen erősen módosított státuszba kerülő víztestekre mikor és ki fogja kidolgozni a maximális ökológiai potenciál értékeket? Jelenleg a tervben ezeket nem találtuk.
•
3.3.2 fejezet a Hosszirányú beavatkozások: A fejezet nem hangsúlyozza elég jól, hogy a folyószabályozás, az árvízvédelem, a szabályozott mederforma és a helytelen területhasználat idézi elő döntő mértékben vízfolyásaink rossz, vagy gyenge állapotát és ez okozza az egyre újabb problémákat okozó gyakorlatokat (nincs lehetőség vízvisszatartásra, az árvízvédelem minden más szempontot megelőz, belvíz és aszály akár egymást követő néhány hét alatt gondot okoz) a vízgyűjtő-gazdálkodásban. A fejezet ír arról, hogy a parti sávokat is érinti a folyószabályozás, és ez közvetlen hatással van a vizek állapotára, de tágabb értelemben nem szól a szabályozás káros hatásairól. Ezért ennek a fejezetnek javasoljuk az átdolgozását: szerepeljen benne az a megállapítás, hogy a műszaki beavatkozások nemcsak megváltoztatták a vízfolyások hidrológiai és morfológiai állapotát, hanem lerontották azt. Nem elég úgy fogalmazni, hogy a szabályozások következménye a talajok és a táj teljes átalakulása lett, a következmény a teljes leromlás, a megújulásra való lehetőségek megszűnése lett. Helyesnek tartjuk, hogy a fejezet tartalmaz olyan következtetéseket, miszerint az árvízi védekezésben az egykori árterületek fenntartását, helyreállítását célzó beavatkozásokat prioritásként kell kezelni és alkalmazni.
•
A VGT2-ben a korábbihoz képest lehetőség van a részletesebb tervezésre, illetve a későbbi tervezésekhez részletesebb ajánlások megfogalmazására. Például vízvédelmi zónák kijelölése, intézkedések kivitelezéshez szóló javaslatok és feltételek. A közzétett anyagok szerint ezt a lehetőséget nem használták ki. Nagyon sok általános megállapítás és következtetés található, de kevés a konkrét, víztestet, vagy megnevezett folyószakaszt érintő megállapítás, amelyek alapján az egyes víztesteken az intézkedések végrehajtását el lehet kezdeni tervezni, és az előkészítés után ezek megvalósítása következhet. Példa: ’a 4.1.2 Vonalvezetés/mederforma/parti sáv/ morfológiai módosítása mezőgazdasági céllal’ terhelés típusra adott intézkedés a 8.2.4.3 fejezetben: ’6.7 Parti sávban a megfelelő növényzóna helyreállítása.’ - Mit jelent a megfelelő növényzóna?; ’6.8.1 Trapézmeder formatermészetesebbé tétele, fenntartás’ – mi a természetesebb definíciója ebben az esetben? Az indoklás szerint ezek a vízfolyás vízkategóriánál alkalmazhatók – javasoljuk kritériumokkal kiegészíteni, hogy milyen vízfolyásra kell gondolni: például síkvidéki, árvízvédelmi töltéssel és mezőgazdasági földekkel kísért vízfolyások; vagy dombvidéki árvízvédelmi töltés nélküli, erdővel kísért vízfolyások, stb. A végrehajtás során ilyen, vagy még szemléletesebb példákkal lehet a VGT2 használói és folyóvizeket kezelő szervezetek számára érthetővé tenni, hogy mire szólnak ezek az intézkedések.
•
A víztestek minősítéséhez szóló észrevételünk, hogy a víztestek besorolásában lévő változtatási lehetőségre, és ennek jelentőségére nem világít rá a vitaanyag. A 3.3 fejezet utolsó bekezdéseiben, az 1.4.3 fejezetben, valamint az 1-4 háttéranyagban olvasható az a kritériumrendszer, ami alapján egy víztest erősen módosított kategóriába sorolható. Ilyen
kritérium például, hogy az egykori hullámtér felét töltésekkel elválasztották a folyótól. Ha ez alapján egy víztestet erősen módosítottá nyilvánítanak, az nem jelenti azt, hogy a hullámtér elválasztása ma is helyesnek ítélhető, és hogy a társadalmi igény ezt kívánja. Ebben az esetben fontos kiegészítő magyarázat kell legyen, hogy ez a státusz a jövőben változhat, sőt a társadalmi igények, az érdekeltek javaslatainak meghallgatása alapján könnyen lehet, hogy épp ennek az állapotnak a felülvizsgálatára és kezelésére van szükség. Ezeket az állapotokat észrevételünk szerint nem lehet megváltoztathatatlan adottságként kezelni. Javaslatunk szerint éppen ezeket a problémákat kell kielemezni a VGT2 tervezése során, és a megoldásokat szükséges esetben teljesen új alapokra kell helyezni. A Vitaanyag ezzel kapcsolatban az 1.4.3 fejezetben így fogalmaz: „A VITAANYAG egyik célja, hogy a társadalom beleszólhasson a döntésekbe és a VKI szerint az erősen módosított besorolás egy olyan kérdés, amelyben a társadalmi-gazdasági érdekeket is figyelembe kell, lehet venni. Az érintettekkel közösen az alábbiakat kell megfontolni: _ Az azonosított beavatkozás megszüntetése veszélyezteti-e más cél/igény elérését vagy kielégítését, ha igen a veszélyeztetett cél/igény beletartozik-e a VKI által megadott körbe (környezeti cél, hajózás, tározás ivóvíz és öntözés célra, energiatermelés, ár- és belvízvédelem, rekreáció, egyéb fontos célok, igények). _ Az adott igény kielégítése megoldható-e más, a jó állapot elérését nem befolyásoló módon, illetve annak megvalósítása nem jár-e aránytalan költségekkel, illetve a társadalom támogatja-e?” Itt nem egyértelmű, hogy mit kellene a társadalomnak támogatni? Arra utal-e ez a pont, hogy a fentebb felsorolt, EM-et okozó igények valóságosságát a társadalom támogatásának kell igazolni, máskülönben nem biztos a létezésük? Vagy éppen ellenkezőleg, az igény más módon történő kielégítését csak akkor tartják a tervezők elfogadhatónak, ha azt a társadalom támogatja? Akárhogy is, mivel az egyes víztesteknél nincs feltüntetve, hogy konkrétan milyen igény indokolja az erősen módosított besorolást okozó változás fenntartását, továbbá az sem, hogy milyen alternatívák léteznek az adott igény környezetileg kedvezőbb kielégítésére, a társadalom nem tud érdemben nyilatkozni. Ezt illusztrálhatja a 3.5.1 fejezetben ismertetett tény, miszerint „VKI szempontból problémát jelent olyan víztesteken a „hajózás miatt” a meder szabályozása, ahol nincs érdemi forgalom, csak a jogszabály által kijelölt viziút. A fenntartás költségeit (és környezeti kárait – kiegészítés a véleményezőtől) a társadalomnak kell megfizetni, ugyanakkor gazdasági haszon – tevékenység hiányában – sincsen.” Ilyen esetben például a módosítás fenntartását a társadalmi/gazdasági szereplők viselkedése/tényszerű cselekedetei nem indokolják, így a jogszabály előírásait a VKI értelmében felül kellene vizsgálni. Mindenképp fontosnak tartjuk, hogy a célok, mentességek, víztestek állapotának meghatározását megelőzően feltérképezzék az érintett társadalmi csoportok, piaci szereplők, gazdálkodók, ágazatok és szektorok elvárásait, és a különböző igényeket és szempontokat vitára bocsátva történjen a döntés előkészítés.
•
Szorosan az előző észrevételhez tartozik, hogy az erősen módosított víztest státusz mentesség lehetőségével jár (1.4.3. fejezet) – A mentességek esetében javaslatunk szerint sokkal alaposabb indoklás szükséges: Mi az a társadalmi igény, ami alapján a jelentős beavatkozás a víztesten továbbra is fenntartandó? A társadalmi igény kiszolgálása lehetséges-e úgy, hogy a víztest emiatt nem lesz erősen módosított? A társadalmi igény felülvizsgálata nem időszerű? Például, az a tény, hogy jelenleg a vízfolyás hosszú szakaszain kőszórásos partvédelem található akár évtizedekkel ezelőtti beavatkozások eredményeképpen, nem egyenlő azzal, hogy a kőszórás ma is szükséges, és nem lehetne
eltávolítani. Természetesen az eltávolításnak költsége lenne, ahogy minden más állapotjavító intézkedésnek. Korábbi terepi példák alapján elmondható, hogy sok korábbi hidromorfológiai beavatkozás esetében 1) megváltozott az a társadalmi igény, ami azt létrehozta, vagy 2) a technika fejlődésének köszönhetően (pl. számítógépes hidraulikai modellezés) ugyanaz az igény ma már a módosítás fenntartása nélkül is kielégíthető. Éppen ezért az erősen módosított víztesteket műszakilag és társadalmi szempontból is behatóbban szükséges megvizsgálni a státusz véglegesítése előtt. Ennek fontosságára az EU Bizottság is felhívta a figyelmet a VGT1re vonatkozó értékelésében („Az erősen módosított víztestek kijelölésének teljesítenie kell a 4. cikk (3) bekezdésében előírt összes követelményt. A hasznosításukra vagy a tágabb környezetre gyakorolt jelentős mértékben káros hatásoknak, valamint a környezet szempontjából jóval előnyösebb eszköz hiányának az értékelését konkrétan meg kell említeni a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben. Erre a kijelölési folyamat átláthatóságának biztosításához van szükség.”) Ha ezt a tervezés idő- és pénzbeli lehetőségei nem teszik lehetővé, akkor igazolás hiányában javasoljuk a víztest természetes besorolását, jelezve, hogy ha későbbi vizsgálatok a jelenlegi hidromorfológiai változások fenntartásának szükségét igazolják, akkor átkerülhet EM státuszba. •
A felszíni vizek minősítését összefoglaló mellékletekből (6.1, 6.2) hiányzik a halakra vonatkozó vizsgálatok eredménye. Ez mikor kerül pótlásra és hogyan fogják figyelembe venni a minősítésben?
•
A 2.4 fejezetből hiányoljuk annak leírását, hogy milyen beavatkozásokra és intézkedésekre van leginkább szükség a táblázatokban felsorolt védett területek állapotának javításához, vagy fenntartásához. Szintén hiányoljuk, hogy nem szerepelnek adatok arról, hogy a táblázatokban felsorolt védett területek közül hány függ kiemelt mértékben a vízellátástól, és ezek ökológiai vízigényét megállapították-e. A 2.5, 2.6, 2.7 táblázatot javasoljuk példákkal kiegészíteni, az adatok mellett fontos azt látni, hogy pl. a 247 összes érvényes FEV között vane kiemelt jelentőségű.
•
Fórumon elhangzott, hogy a víztestekre vonatkozóan meghatározásra került az ökológiai vízigény. Milyen módszertannal dolgoztak, és ezeket az értékeket hol lehet megtekinteni? Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a természettudományos, ökológiai alapokon állapítsák meg az ökoszisztémák vízigényét. Ezeket azután referenciaértéknek tekintve lehet arról döntést hozni, hogy az emberi igényeket is figyelembe véve egyes víztesteknél kompromisszumos vízmegosztással az ökológiai vízigényt csak részben lehet biztosítani.
•
Fontos lenne a tervben megemlíteni, hogy az egészséges ökoszisztémák hozzájárulnak a jó vízminőséghez és általában a vizek jó állapotának a fenntartásához. Tehát egy-egy ökoszisztéma nem csupán vízigénnyel bír, hanem adott esetben akár nélkülözhetetlen szolgáltatásokat is nyújt a vizeket használó emberiségnek.
2. KAPCSOLÓDÓ TERVEK, ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS, OPERATÍV PROGRAMOK •
A 3.3.2 fejezet az árvízkockázat-kezelési intézkedésekről a valós helyzetnél idealizáltabb képet mutat be, mintegy vázolja a jövőre nézve kedvező irányt. Jelenleg azonban az árvízi és belvízi védekezés terén még nem elterjedtek azok a folyóknak teret biztosító, vízvisszatartáson és földhasználat-váltáson alapuló megoldások, amelyeket itt említenek. Javasoljuk a reális helyzet bemutatását, és ennek elválasztását a mostani helyzettől.
Ugyanakkor az ország kiszárításától eltérített, a víz visszatartásán, a táji vízkivezetésen és – megtartáson alapuló, kívánatos jövőképének a felvázolása is fontos feladata a VGT2-nek. •
Tekintettel arra, hogy az 8.5.5 fejezetben felvázolt, elengedhetetlen egyeztetési folyamat a VGT2, az ÁKK tervezés (továbbá a nagyvízi mederkezelési tervek készítése) között jelentős késést szenved, nem látszik biztosítottnak, hogy az árvízzel kapcsolatos beavatkozások valóban az ökológiai állapotok javítására/nem-rontására tekintettel kerülnek megtervezésre. Fontosnak tartjuk felhívni a figyelmet, hogy az árvízvédelmi intézkedések esetén is el kell végezni a VKI 4.7 cikke szerinti vizsgálatot, különös tekintettel a d) pontra.
•
Sokan tisztában lehetnek vele, hogy a VGT2 tervezésével párhuzamosan más tervek, és stratégiák is készülnek. Ezek között vannak olyanok, melyek a VGT2 intézkedések megfelelő végrehajtását nehezítik, lehetetlenné teszik, vagy ellentmondanak a VKI célkitűzéseinek és a jó ökológiai állapot, vagy potenciál elérésének. A Vitaanyag 9.1 és 9.2 melléklete nem sorolja fel ezeket a vízügyi stratégiai terveket: Kvassay Jenő Terv, Nagyvízi Mederkezelési Terv, Árvízkockázat-kezelési Stratégia és Terv, VTT. Ezekre a tervekre minden valószínűség szerint el kell végezni a 4.7 cikkely szerinti vizsgálatot, és még inkább hatékony, ha a tervek készítői alapos tájékoztatást kapnak arról, hogy mik a VKI célkitűzései, ezeket hogyan kell értelmezni.
•
8.6.3 fejezet árvízi kockázatról szóló bekezdés: a bekezdés tartalmának jelentős átfogalmazását és kiegészítését javasoljuk. Itt szükséges rávilágítani arra, hogy az árvízi kockázatkezelés keretében végzett munkáról nagyon kevés információ érhető el a VGT2 tervezés ideje alatt. Az ÁKKT intézkedési típusok között viszont szerepelnek olyanok, melyek konfliktusban állnak a VKI céljaival. Javasoljuk összefoglalni, hogy a VGT2 tervezése és végrehajtása során milyen gyakorlatot szeretnének alkalmazni az ellentmondások feloldására és az egymást elősegítő intézkedések hatékony összehangolására. Helytelennek tartjuk, hogy a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelése című programot itt külön kiemelve találjuk, és anélkül, hogy a program bármelyik elemét részletesen olvashatnánk, megállapításokat találunk arról, hogy az miért szolgálja a VGT2-őt. A Tisza mente és az egész Alföld krónikus vízhiánytól szenved a folyószabályozások óta. Ennek a térségnek az árvízi kezelése a helyes vízgazdálkodásnak és vízgyűjtő-gazdálkodásnak csak egy apró szelete, ezért a VGT2-ben, aminek épp az integrált megközelítést kell szorgalmaznia, semmiképp sem javasoljuk kiemelni a Tisza árvízvédelméről szóló programot. Inkább azt a konfliktust javasoljuk itt bemutatni, ami a ritka árvizek kezelésének feladata és más feladatok (az egykori árterek, mélyfekvésű területek vízpótlása, vízvisszatartásra alkalmas területek újjáélesztése, mellékágak és holtágak visszacsatolása a folyóhoz, több teret a folyónak az árvízvédelmi töltéseken kívülre juttatott vízzel, stb.) végrehajtása között feszül. Az EU Bizottság VGT1-ről szóló értékelésében szintén kiemelte a természet vízmegtartó funkciójának a fontosságát, és ennek jobb kihasználására szólít fel („Kiterjedtebben kell alkalmazni a természetes vízvisszatartó intézkedéseket.”)
•
A 8.6.3 fejezetben a leírásban nem szerepel, csak a táblázatból látható, hogy az árvízvédelmi intézkedések, és a dombvidéki tározók építése a KEHOP-ba a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás címszóval kerültek be. Véleményünk szerint ez a két intézkedési csomag nem szolgálja megfelelően a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást. Javasoljuk, hogy erre a hibára a 8-15 táblázat kapcsán hívják fel a figyelmet. A klímaváltozáshoz való alkalmazkodást szolgáló vízgazdálkodási intézkedéseket nem új infrastruktúra építésével járó beavatkozások szolgálják. Többoldalú megoldásokra van szükség, melyek több kihívásra választ adnak, mint a területhasználat és gazdálkodás olyan átalakítása, mely kevésbé sérülékeny a vízhiányra és vízbőségre, rendelkezik a megfelelő pufferkapacitással, segíti a vízvisszatartást vízbőség idején, növeli a folyók hullámterének nagyságát és megteremti a kapcsolatot a folyók és
ártereik között. Az árvízvédelmi művek fejlesztése a létező infrastruktúra bővítését és fejlesztését jelenti, ami nem alkalmazkodás, hanem egy probléma technokrata szemléletű kezelése. •
Az olvasható a konzultációs anyagban, hogy az EU elvárása miatt olyan programokat/projekteket/intézkedéseket lehet a VGT2-ben megemlíteni, vagy név szerint hivatkozni, melyeknek finanszírozása biztosított. Ehhez az elváráshoz képest az anyagban és a mellékletekben sem találni olyan listát, melyben a leendő, már előkészített projektek szerepelnek. Viszont ismert a 1318/2015 számú kormányhatározat, melyben a KEHOP által támogatott folyóvizeket és vizesélőhelyeket érintő projektek vannak. Ebben a listában sok olyan projekt van, ami hivatkozik a VKI/ VGT elvárások kielégítésére. A VGT2-ben miért nem szerepel hivatkozás erre a kormányhatározatra? Ki értékelte és állapította meg, hogy a 1318/2015 kormányhatározatban lévő projektek valóban megfelelnek a VKI célkitűzéseknek? Mivel ezek a projektek nagyszabású fizikai beavatkozásokkal fognak járni, felhívjuk a figyelmet az EU Bizottság VGT1-re küldött értékelésének figyelembe vételére a VGT2-ben („Nem egyértelmű, hogy a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben szerepel-e új fizikai módosításra vonatkozó terv. Ha igen, a 4. cikk (7) bekezdése szerinti mentességek alkalmazását a VKI által előírt lépcsők alapos értékelésére kell alapozni, különösen a tekintetben, hogy a projekt elsőrendű közérdeket szolgál-e, és hogy a társadalmi hasznok felülmúlják-e a környezet károsodását, valamint hogy nincsenek-e a környezet számára előnyösebb alternatívák. Emellett ezeket a projekteket csak akkor szabad végrehajtani, ha minden lehetséges lépést megtesznek a víztest állapotára gyakorolt ártalmas hatás mérséklésére. A 4. cikk (7) bekezdésének egyedi projektekben való alkalmazására vonatkozó feltételeket a projekttervezés lehető legkorábbi szakaszába bele kell foglalni, és indokolni kell a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben.”)
3. MENTESSÉGEK ÉS VKI 4.7 CIKK SZERINTI ELEMZÉS •
a VKI 4.7 cikke szerinti elemzés sarkalatos pont lesz a VGT2 végrehajtása során. Ezt véleményünk szerint nem csak nagyobb programokra, hanem konkrét projektekre nézve is el kell végezni. Ennek jó módszertant követő útmutatója elősegítheti a VKI célok elérését. Ezért tartjuk nagyon fontosnak, hogy a 4.7 elemzés logikai lépéseit pontosan bemutassa a VGT2 és az ehhez kapcsolódó csatolmányok adjanak könnyen értelmezhető és jól követhető módszertant. A 7.1 mellékletben jelenleg szereplő anyag ezt a feltételt most nem szolgálja. Javaslatunk szerint a 7.1 melléklet jelenleg alig 2,5 oldalas 2.-es fejezetét sokkal alaposabban ki kell fejteni, folyamatábrával, táblázattal szemléletessé tenni, hogy mi a 4.7 elemzés folyamata és logikai menete. A 4.7-es útmutató 14. oldalon található javaslata, mely szerint „minden, a felszíni vizek biológiai állapotát (5 élőlénycsoport) befolyásoló terv esetén erre vonatkozóan víztest szintű 4.7 elemzést kell végezni azokon a víztesteken, amelyek a biológiai elemek tekintetében veszélyeztetettek.” nem felel meg a VKI-nak. A VKI szerint nem csak a nem jó állapotú (itt „veszélyeztetett”) víztestek esetében kell a 4.7 szerinti elemzést elvégezni, hanem minden víztest esetében, a jó állapotúaknál is, sőt, az erősen módosítottaknál is. Továbbá, felhívjuk a figyelmet az Európai Bíróság Weser folyóval kapcsolatos, 2015.07.01-ei ítéletére, amely a 4.7 cikk szerinti vizsgálatok során az elvárt feltételek értelmezésére szolgál iránymutatással. Ennek az ítéletnek a következtetéseit feltétlenül javasoljuk beépíteni a 7.1 mellékletben található útmutatóba. Az ítélet letölthető: http://curia.europa.eu/juris/documents.jsf?num=C-461/13 honlapról. Az ítélet kiemeli, hogy
az állapot nem-romlását elemenként kell vizsgálni, és nem csak a biológiai elemek tekintetében. Az útmutató 20. oldalán hiba, vagy érthetőségi zavar van az alábbi szövegben: „Van-e környezetileg kedvezőbb alternatíva? Meg kell vizsgálni, hogy a tervezett beavatkozás célja más módon, más eszközökkel is elérhető -e? Az SKV-nak tartalmaznia kell változatelemzést, ami kiindulásként szolgál ennek megválaszolására: Ha nincs ilyen alternatíva → a VKI-célkitűzés nem módosítható, a terv nem megvalósítható” Észrevételünk: A nyitó kérdés és a végén adott válasz ellentmondásba keveredett egymással, hiszen ha nincs a tervezett projektnek környezetileg kedvezőbb alternatívája, éppen akkor lehetséges, hogy megvalósítható, tehát akkor kell tovább vizsgálni a tervezett projektet. Ha van kedvezőbb alternatíva, akkor afelé kell elindulni, a projektet alapjaiban át kell tervezni. Javasoljuk módosítani: Ha van ilyen alternatíva → a VKI-célkitűzés nem módosítható, a terv nem megvalósítható
Nem utolsó sorban azt tartjuk nagyon jelentősnek, hogy a 4.7 elemzések megfelelő végrehajtására szóló VGT2 dokumentumok szigorúan a VKI követelményeit helyezzék előtérbe, és kiemelten hívják fel az olvasók figyelmét arra, hogy állapotromláshoz vezető terepi munkát nagyon szigorú feltételekkel lehet engedélyezni és kivitelezni. Véleményünk szerint a közzétett VGT2 anyag 7-es fejezetében és mellékleteiben ezek a pontok nem szerepelnek kellő hangsúllyal. Kérjük az útmutató átdolgozását. •
VKI 4.7 cikkely előírja, hogy az árvízvédelmi (belvízvédelmi) célú új fejlesztés akkor engedélyezhető, ha igazolható, hogy a cél más módon csak aránytalan költségek mellett érhető el. A VGT2 és az ÁKKT összehangolásáról tartott fórumon hangzott el a következő konzultációs kérdés: Egyetért-e azzal, hogy jó ökológiai állapot elérését akadályozó új árvízvédelmi célú fejlesztések (egyes ÁKK intézkedések) engedélyezhetők a VKI 4.7 cikkely szerinti hatásvizsgálat (SKV keretében) elvégzése után? Válaszunk: Csak akkor, ha a 4.7 cikkely szerinti vizsgálatot megfelelően végzik el (ld. korábbi pontban kifejtett javaslatunkat), és az abból következő módosításokat a vizsgált program/stratégia szintjén megteszik. Továbbá, nem csak a program/stratégia szinten felelnek meg az iránymutatásnak, hanem ezeket az egyes projektekre nézve is betartják. (ld. Weser).
•
A mentességek alkalmazásával kapcsolatban is szeretnénk emlékeztetni az EU Bizottság VGT1-hez fűzött értékelésében megfogalmazott elvárásaira („A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek első ciklusában nagy számú mentességet alkalmaztak. Noha a VKI rendelkezik mentességekről, ezek jogos alkalmazásához konkrét feltételeknek kell teljesülniük. A mentességek alkalmazásának átláthatóbbnak kell lennie, és a mentességek okait egyértelműen meg kell határozni a tervekben. Az ebben az első vízgyűjtő-gazdálkodási tervben alkalmazott mentességek nagy száma aggodalomra ad okot. Magyarországnak meg kell tennie minden ahhoz szükséges intézkedést, hogy a mentességek számát a következő ciklusra lecsökkentse, beleértve a jellemzési folyamat, a monitoringhálózatok és az állapotértékelési módszerek szükséges javítását, valamint a bizonytalanság mértékének jelentős csökkentését.”)
4. TERHELÉSTÍPUSOK, VGT2 INTÉZKEDÉSEK, MONITORING •
A VGT1 megvalósításának elindulását bemutató 8.1.6 fejezetet és 8.2 mellékletét nagyon informatív lenne kiegészíteni egy olyan táblázattal, hogy az adott projektek mely víztestekre voltak hatással. Ebből azután levezethető egy olyan táblázat is, hogy mely víztestet milyen intézkedés érintett a VGT1 időszak alatt. Az N1 (nem VKI célkitűzést végrehajtó) intézkedések feltüntetése is hasznos lenne, ha megoldható.
•
A 8.6 fejezetben a rendelkezésre álló forrásokat mutatják be. Itt táblázatos formában szerepel, hogy a különböző operatív programok mely intézkedései kapcsolódnak a VKI-hoz illetve a vízgazdálkodáshoz. Ezekből a táblázatokból nem derül ki, hogy konkrétan melyik VGT2 intézkedést szolgálják az itt bemutatott OP prioritások és projektek. Javasoljuk, hogy a táblázatokban mutassák be ezt az összefüggést. A 8.2.1. fejezet szerint a VGT2-ben lévő intézkedések hatékonyságát indikátorokkal kell igazolni, egy bonyolult folyamat során. Ehhez képest a 8.6 fejezetben az operatív programok prioritásainak igazolását nem tartjuk helyesnek ilyen leegyszerűsített formában igazolni. Hiányoljuk innen azoknak az indikátoroknak és peremfeltételeknek a rögzítését, amelyek a tervezett KEHOP projektek végrehajtásakor beépítendőek és számon kérhetőek lesznek. Ötletek indikátorokra azokhoz a KEHOP pályázati kiírásokhoz, amelyek a VKI szerinti állapot javítására hivatkoznak: például melyik víztesteken mennyi és melyik minősítő elem értéke fog legalább egy osztályzatot javulni a projekt következtében. Vagy például hány km-en fog a víztestek hidromorfológiai állapota a természetes referencia-állapothoz hasonló állapotba kerülni, ezáltal legalább egy osztályzattal javulni. Vagy például ha vízhiány miatt leromlott állapotú védett (Natura 2000) területet érint a víztest, akkor hány hektáron fog az ökoszisztéma állapota javulni, és az ökológiai vízigény biztosítása mennyivel lesz jobb a projekt eredményeképpen.
•
•
8.2.2 fejezet – a terheléstípusok között nem szerepel: o
vízátvezetés mentett oldalon lévő területekről, belvízelvezetés. Ez azért jelentős terhelés, mert egyenlő a terület kiszárításával. Javasoljuk a vízkivételek és átvezetések (3-as) típushoz besorolni;
o
medermélyülés, amit nevezhetünk rejtett terhelésnek, vagy több eredőből összeálló terhelésnek – A 4.1 morfológiai típusnál javasoljuk megemlíteni;
o
a hordalékhiány is jelentős terhelés, vagy probléma a jó ökológiai állapotra nézve. Szintén 4.1. morfológiai típusú terheléshez;
o
az egyéb terheléstípus pontot (5-ös pont) javasoljuk kiegészíteni a hullámtér folyamatos feltöltődésével. Javasoljuk, hogy a hullámtér feltöltődése és a medermélyülés közti összefüggésre mutasson rá a magyarázat;
8.2.3 fejezet, 369. oldal: a kötelező alapintézkedések között nem intézkedések, hanem irányelvek szerepelnek. Ezek nagyon tág keretet adnak, ennél konkrétabb intézkedések megnevezését szeretnénk látni ennél a felsorolásnál, hiszen ezeknek a 8-10 táblázatba lévő intézkedési célok elérését kell szolgálniuk. Miért nincsenek az alapintézkedéseknél is olyan konkrétumok mint a további alapintézkedéseknél és a kiegészítő intézkedéseknél? A fejezet végén a VGT1 és a VGT2 intézkedések összehasonlítása nehezen átlátható és bonyolult, egyszerűbb megfogalmazást javaslunk, vagy táblázatos ábrázolást.
•
8.2.4.3 fejezet – az itt felsorolt intézkedések mind nagyon jók, alkalmazásukat mindenhol tudjuk javasolni, de finanszírozásuk véleményünk szerint sajnos kérdőjeles. A 8.2.4.3 fejezetben és a többi intézkedési típusnál is javasoljuk, hogy terheléstípusok és az intézkedési típusok közti összefüggésekre jobban világítsanak rá. Elfogadjuk, hogy vannak olyan intézkedések, melyek a 8.2.4.1 – 8.2.4.4. fejezetekben egyenként bemutatott terheléstípusokra adnak válaszokat, de vannak olyanok is, melyek több terhelés típusra megoldással szolgálnak.
•
Az átfogó intézkedések körébe tartozó kutatás és fejlesztés fejezet (8.1.1.6) csak a vízgazdálkodás és hidrológia témakörében fogalmaz meg – egyébként támogatandó – javaslatokat. Ugyanakkor folyamatosan gátló tényezőként merül a tervezés és megvalósítás során az ökológiai adatok, például a védett területek jó állapotával és az ökológiai vízigénnyel kapcsolatos elvárások, élőhely-térképek, jó környezeti állapot nyújtotta előnyöket feltáró tanulmányok teljes körűségének a hiánya. Ezért nagyon fontosnak tartjuk, hogy a VGT2 hívja fel a figyelmet, hogy a VKI végrehajtásához az ökológiai kutatások fejlesztésére, jobb finanszírozására, stb. is égető szükség van.
•
Kérjük az átfogó intézkedések közt kiemelten felhívni a figyelmet, hogy a VKI végrehajtásához a környezetvédelmi és vízügyi mellett stabil természetvédelmi intézményrendszerre (természetvédelmi hatóságokra, nemzeti park igazgatóságokra) van szükség. Ezek gyengítése esetén nem tudják ellátni a helyes vízgazdálkodáshoz kötődő feladataikat, ami végső esetben az ex-ante feltételeknek való megfelelés hiányát és uniós támogatások befagyasztását eredményezheti. Éppen ezért a természetvédelmi intézményrendszer jelentős fejlesztésére, és a VKI végrehajtásába történő folyamatos és érdemi bevonására van szükség. Javasoljuk továbbá a természetvédelmi és agrár-környezetgazdálkodási szaktanácsadói hálózat fejlesztését, kapacitásbővítését, naprakész ismeretanyag és megfelelő finanszírozás biztosítását, a területhasználatokat érintő intézkedések végrehajtásának segítésére. Ugyancsak az intézményrendszer szükséges reformjához tartozó észrevétel, hogy a Vízgazdálkodási Tanácsok működése kiüresedni látszik. Sem a területi VT-k, sem a részvízgyűjtő VT-k nem töltik be társadalmi koordinációs szerepüket, nem jelennek meg az érintett csoportok érdekei, nincs egyeztetés. A tanácsok jogköre is lecsökkent, véleményüknek, állásfoglalásuknak nincs súlya.
•
A 8.4-es táblázatban helyes intézkedéseket párosítottak a terhelés típusokhoz, viszont abban van hiányosság, hogy nemcsak a védett természeti területeken van szükség az ökológiai szempontok figyelembe vételére és az ökológiai értelemben minimális vízigény biztosítására. Az árvizek szempontjából mentesített oldalon lévő, egykor vízzel járt területeken mindenhol terhelést jelent a víz hiánya, ami a folyószabályozások eredménye. Ezek a vízvisszatartásra, extenzív mezőgazdasági termelésre, állattartásra, stb. alkalmas területek jelenleg elzártak a víztől, és a helytelen (víz levezetését igénylő) területhasználat miatt a száraz évek jelentős részében lehetőségük sincs vízhez jutni. Emiatt a mentett oldali területek országszerte szárazodnak, a természetes növénytakaró pusztul, a mezőgazdasági tevékenységre alkalmatlanná válik a táj.
•
A kiegészítő intézkedések között találhatóak az alábbiak: ’6.5.3 A parti növényzet állapotának javítása az árvízvédelmi funkcióval összehangolva; 6.8.3 Növényzónák részleges rehabilitációja, fenntartás (növényirtás) jó gyakorlat szerint.’ Javasoljuk, hogy a parti növényzet esetében tegyenek különbséget az őshonos és az invazív növénytakaró között. A vízzel járt területek és hullámterek jó természetességű állapotához hozzátartozik, hogy őshonos növénytakaró és jó állapotú élőhelyek borítják. Ezekre szükség van a parti sávban, növényirtás ezek esetében nem jöhet szóba. Ellenben az invazív növényfajok távoltartására a
jó természetességi állapot fenntartása érdekében is szükség van, támogatjuk azokat az intézkedéseket, melyek ezek eltávolítását vagy távoltartását segítik.
5. A DUNA ÉS A DRÁVA RÉSZVÍZGYŰJTŐ VITAANYAGÁBÓL IDÉZETT, AZ ORSZÁGOS VITAANYAGHOZ KAPCSOLÓDÓ JAVASLATOK (az idézetek fejezetei és a mellékletek számozása az érintett részvízgyűjtő vitaanyagához tartozó hivatkozás) DUNA •
A Duna részvízgyűjtőn a jelentős vízfolyások között a ’Duna Sió-torkolat és országhatár közti szakasza’ a táblázat szerint még vizsgálat tárgyát képezi. Azt javasoljuk, hogy ez a víztest ne kapjon erősen módosított minősítést. Az elmúlt években sok mellékágat és fokot helyreállítottak ezen a folyószakaszon, és vízellátásuk javult. A Budapest és Belgrád közti Dunán ez az egyik legjobb állapotú szakasz, viszonylag széles ártérrel, és gazdag vizesélőhelyekkel. Ha ezt a szakaszt erősen módosított állapotba sorolják, akkor mindenképp jelezni kell, hogy a jelentős méretű víztesten jó állapotú folyószakaszok, holtágak, mellékágak és fokok vannak, melyek vízellátását a jövőben is biztosítani kell.
•
A Duna részvízgyűjtő vitaanyagban és az országos vitaanyagban a kiegészítő intézkedések között találhatóak az alábbiak: ’6.5.3 A parti növényzet állapotának javítása az árvízvédelmi funkcióval összehangolva; 6.8.3 Növényzónák részleges rehabilitációja, fenntartás (növényirtás) jó gyakorlat szerint.’ Javasoljuk, hogy a parti növényzet esetében tegyenek különbséget az őshonos és az invazív növénytakaró között. A vízzel járt területek és hullámterek jó természetességű állapotához hozzátartozik, hogy őshonos növénytakaró és jó állapotú élőhelyek borítják. Ezekre szükség van a parti sávban, növényirtás ezek esetében nem jöhet szóba. Ellenben az invazív növényfajok távoltartására a jó természetességi állapot fenntartása érdekében is szükség van, támogatjuk azokat az intézkedéseket, melyek ezek eltávolítását vagy távoltartását segítik. DRÁVA
•
•
•
•
Az 1.1 mellékletben a Dráva természetes besorolást kapott. Ezt a besorolást helyesnek tartjuk, és örülünk, hogy változott a VGT1-hez képest. A kanyargós, zátonyokkal, kövezés nélküli partoldalakkal, mellékág-rendszerekkel jellemezhető folyószakasz Magyarország leginkább változatos, és legkevésbé szabályozott folyószakaszai közé tartozik. A horvátországi vízerőmű miatt naponta változó vízállás és a hordalékhiány miatt süllyedő meder ellenére ez a folyószakasz természetesnek, szinte szabályozatlannak tekinthető, és a jellemzően jó ökológiai állapotú. Szintén van javaslatunk Dráva részvízgyűjtőn a Dombó-alsó és Dombó-felső víztestekre, melyek mesterséges víztestként szerepelnek az 1-1 mellékletben. A Dombó-csatorna valóban mesterségesen ásott mederben folyik, de a mellékletből az nem látszik, hogy a Dráva magyar oldalának legértékesebb láperdőjében van. A Dombó-csatornát ezért a hozzá szorosan kapcsolódó láperdővel érdemes megvizsgálni. Ezt figyelembe véve a Dombó víztest besorolása során javaslatunk szerint emiatt ne mesterséges kategóriába essen. Véleményünk szerint a Kerka-patak víztest nem sorolható erősen módosított kategóriába. A Kerkán lévő keresztirányú műtárgy ellenére a Kerka-patak változatos partszakaszokkal, értékes élőhelyekkel kísért vízfolyás. Sok helyen Magyarországon ritka rovarok élnek a partjai mellett. Emiatt a besorolás újraértékelését javasoljuk. A Mura erősen módosított állapotát javasoljuk felülvizsgálni. A Drávához hasonlóan jó állapotú vízfolyás, mely a parti kövezések és sarkantyúk ellenére változatos hidromorfológiával rendelkezik, és dinamikus folyó. Keresztirányú műtárgy ismereteink
•
•
•
szerint nincs a folyó Magyarországi szakaszán, az 3-9 mellékletben ezt a cellát javítani szükséges. Az 1-3 mellékletben nincs bejelölve egyetlen a Murát érő terheléstípus sem, ezért nem derül ki az anyagból, hogy mi alapján került erősen módosított státuszba. A Mura természetes besorolását javasoljuk. Az 1.4.3-as fejezet, 47. oldalán olvasható: „A Dráva részvízgyűjtőn a kijelölt víztesteknek csak 37%-a (40 db) természetes vízfolyás vagy állóvíz, mesterséges kategóriába 6% (7 db) sorolandó, míg a természetes eredetű víztestek közül erősen módosított 62 db (57%) víztest (1-11. ábra). A VGT1 tervezési időszaka óta 82 %-kal nőtt az erősen módosított víztestek aránya.” – Az előző bekezdésben írtak alapján javasoljuk, hogy ezt a besorolást értékeljék újra. Nem értjük, hogy mi az oka ennek a jelentős változásnak az arányszámokban. Milyen jellegű vízfolyások kerültek át ebbe a kategóriába? Melyik minősítési paraméter miatt sorolták át őket? A 6.5.1 fejezetben a Dráván bemutatott vízgazdálkodási problémák és okaik között örülünk, hogy a Jelentős Vízgazdálkodási Problémák dokumentumhoz képest a medermélyülés nagyobb hangsúllyal jelenik meg. A fejezetet javasoljuk kiegészíteni: a medersüllyedés okai között ne csak a vízerőművek szerepeljenek, hanem a szabályozás és a korábbi évtizedek kavicskitermelései is. Ezeknek a csúcsrajáratott vízerőműveken kívül jelentős hatásuk van a medermélyülésre. Örülünk, hogy a Dráván kijelölt hajóút felülvizsgálata szerepel ebben a fejezetben. Ennek fenntartása valóban olyan kötelezettség, mely jelentős feladatokkal jár, de a hajóút igénybevételére gyakorlatilag nincs igény. Más intézkedési javaslatokhoz hasonlóan ez a javaslat is akkor hoz eredményt, ha nemcsak ebben az anyagban jelenik meg, hanem továbbítják a hajóút kijelöléséért felelős döntéshozók felé. Szintén a 6.5.1 fejezetben a jelentős problémák és okaik között javasoljuk megemlíteni az árvízvédelmi indokkal a múltban zajló beavatkozásokat. Jelentős problémának látjuk, hogy a Dráva Barcs alatti szakaszán voltak olyan töltésmagasítások, melyek az ökológiai állapot javulásához nem járulnak hozzá. Az Alsó- és Felső-Dráva víztesten a magas vízállások esetén egyaránt vízmegtartásra lenne fontos törekedni. Újra kell értékelni az árvízi kockázatokat (amire a 2015-ben párhuzamosan zajló tervezés lehetőséget ad), és ahol a természeti és társadalmi feltételek adottak, ott az árhullámok levezetése helyett azok visszatartását kell alkalmazni. Jelentős vízgazdálkodási probléma továbbá, hogy az árvíz és a belvíz elleni védekezés miatt a Dráva menti területek, elsősorban az Ormánság vízellátása nem javítható (erre a problémára rámutat az SEE River projekt keretében készült Ágazatok közötti megállapodás is). A vizek megtartása helyett a vízelvezetés volt hosszú évtizedekig a feladat, ami aszályos időszakokban a vízhiányra nem ad megoldást. Ez a helyzet akkor javulhat, ha a nagy folyóknak és a kisvízfolyásoknak egyaránt több teret biztosítunk, a szűk parti sáv helyett fenntartjuk azt a hullámteret, ahol a vízfolyás aktívan tudja alakítani környezetét, és a vízpartok közelében az intenzív mezőgazdasági termelés helyett az extenzív művelési formák kerülnek előtérbe. A Dráván jelenleg az átlagos árhullámok a hullámteret elöntik, de az átlagos vízállások esetén a hullámtér szárazon van. Megszűnik a kapcsolat a folyó és hullámtere között, a folyó és környezetének állapota minden szempontból romlik.
Gruber Tamás Kerpely Klára WWF Magyarország Budapest, 2015.08.18.
