A Wesley János Lelkészképzı Fıiskola Doktori Iskolájának minıségpolitikája A Doktori Iskola szerves része a Wesley János Lelkészképzı Fıiskolának, így annak szabályozó dokumentumai értelemszerően érvényesek a Doktori Iskola mőködésére is. Tekintettel azonban a Doktori Iskola sajátosságaira, célszerő annak minıségpolitikáját külön is meghatározni. 1. Elızmények A minıségbiztosítás szerepének fontosságát és az oktatásban való alkalmazásának alapelveit az Oktatási és Kulturális Minisztérium fektette le egy 2000-ben megjelent tanulmányában. Ennek hazai megjelenését olykor heves szakmai viták és szervezeti intézkedések követték, amelyek az oktatási intézmények mőködésében ismétlıdıen változó mértékő sikereket és kudarcokat hoztak. A viták azon kérdés körül forogtak, hogy mennyiben lehetséges, szükséges és alkalmas a lényegileg az ipari gyártási folyamatokra vonatkoztatott normarendszert a tanítás-tanulás folyamatába beépíteni. Az elmúlt évtizedben a minıségbiztosítás szemléletének és módszereinek az oktatásban történı gyakorlati alkalmazását jelentıs mértékben nehezítették a következı körülmények. (1) A minıségbiztosítás hivatalos normatív szabványjellegő dokumentumai olyan fogalomkészlettel dolgoznak és olyan terminológiával élnek, amelynek az értelmezése a humán- és a reálszférában radikálisan különböznek (2) Antagonisztikus ellentmondások vannak a versenyszféra és a közszolgálat értékrendje között.. (3) Hátráltató tényezı a kormányváltások során jelentkezı oktatáspolitikai irányelvek, preferenciák és intézkedések állandó változása is. (4) Rivalizáló projektmenedzselési módszerek jelentek meg az oktatásban. Például az ISO szabványok, a LogFrame módszer, a SWOT technika, a controlling eljárások, stb. (5) Súlyosbító körülményt jelentettek az (egyre szükségesebbé váló) európai uniós pályázatok elkészítésénél az állandó és kiszámíthatatlan lobbiérdekektıl függı elvárások is. (6) Nem létezett kielégítıen hatékonyan (tehát az informatikai eszközök szintjén korszerően) naprakészen (tehát nem kampányszerően, illetve bürokratikusan vagy formálisan letudható kötelezettség alakjában) alkalmazható módszer a minıségbiztosítás oktatásban való bevezetésére. 2. Alapfogalmak Dorte Kristoffersen, Andrée Sursock és Don Westerheijden Minıségbiztosítás a felsıoktatásban. Minıségbiztosítási kézikönyv. Eljárások és gyakorlat. (European Training Foundation, 1998. november) címő kézikönyve tartalmazza a felsıoktatás minıségbiztosításában szükséges és használt fogalmakat. A minıség központi érték a felsıoktatásban, amivel kapcsolatosan azonban sok félreértés él. Ugyanakkor vannak olyan álláspontok, amelyek jobban alkalmazhatók a felsıoktatási rendszerekre, mint azokra a rendszerekre, amelyek dinamikus és pozitív szerepet játszanak a társadalomban, a kultúrában és a gazdaságban. Az alábbiakban szerepelnek a minıség fogalmának különbözı definíciói, mivel a definíció kiválasztása egyben a minıség értékelésének megközelítését is meghatározza. 15
A minıség fogalmának meghatározásai Harvey és Green felosztása szerint több csoportba sorolhatók, amelyek közül a legfontosabbak a következık: A minıség mint kiválóság: Ez az a hagyományos akadémikus nézıpont, ami szerint a cél a legjobbnak lenni. A tudósok és a politikusok gyakran ezt az értelmezést alkalmazzák a felsıoktatás minıségérıl folytatott vitákban. A minıség mint nullhiba: Szabványok és nullhibák leginkább a tömegtermelésben fogalmazhatók meg, ahol részletes termékspecifikációk határozhatóak meg és az ezeknek való megfelelés egyforma termékek szabványosított mérésével állapítható meg. A felsıoktatásban azonban a végzett hallgatók nem egyformák; épp ezért ez a nézıpont nem igazán alkalmazható ebben a vonatkozásban. A minıség mint a célnak való megfelelés: A minıségrıl szóló szakirodalom egyik legfontosabb tétele, hogy a minıség valamely mőködı definíciójának mindig pontosan körülhatároltnak kell lennie: valami minıségbeli megfelelése egy adott célnak. Általános minıség nem létezik. A felsıoktatás vonatkozásában ez például azt jelenti, hogy egy adott képzési program, ami kutatók képzésére jó, lehet, hogy gyakorlati szakemberek képzésére nem, vagy pont fordítva. Ez a nézet a minıségnek egy olyan fogalmát vonja maga után, aminek középpontjában a vásárlók igényei (akiket máshol érdekelteknek neveznek) állnak bármilyen nehéz legyen is definiálni ezeket a vásárlókat a felsıoktatásban (a hallgatók, a munkaadók, a tudományos közösség, a kormány mint a társadalom egészének képviselıje, stb. mind-mind vásárlók). Ennek a fogalommagyarázatnak az egyik legnagyobb gyengesége, hogy azt sugallja: minden mehet a felsıoktatásban, ameddig annak meg tudnak fogalmazni valamilyen célt. Ennek megfelelıen a célnak való megfelelés fogalommagyarázatot a felsıoktatás esetében ki kell egészíteni a cél megfelelıségének fogalmával. Erre vonatkozóan egy értékelés során a fejlıdés biztosítása érdekében a célok átfogó jellegét és megfelelıségét is lehet tárgyalni. A minıség mint küszöbérték. Egy minıségszempontú küszöbérték meghatározásához fel kell állítani bizonyos normákat és kritériumokat. Minden olyan egység, ami eléri vagy meghaladja ezeket a normákat és kritériumokat, minıség szempontjából megfelelınek tekinthetı. A küszöbérték megállapításának az elınye az, hogy az egész felsıoktatási rendszert illetıen objektív, tanúsítható és egységes. A hátránya pedig az, hogy maga a fogalom statikus jellegő: csak nehézkes politikai eljárásokkal igazítható a változó körülményekhez. Épp ezért a normák szinte mindig lemaradnak a tényleges fejlıdéstıl. Ez pedig azt vonja maga után, hogy a minıség küszöbértékként történı megfogalmazása nem ösztönzi az egységeket arra, hogy kihasználják az új lehetıségeket, új nézıpontokat sajátítsanak el az oktatást vagy egy tudomány legújabb eredményeit illetıen, egyszóval, hogy minıségüket javítsák. A legtöbb európai felsıoktatási rendszerben egy minimális követelményeknek nevezhetı variánst használnak. Ezeket a minimális követelményeket gyakran igen tömören definiálják: csupán annak általános megfogalmazására terjed ki, hogy a végzetteknek milyen tudással, ismeretekkel és jártassággal kell rendelkezniük. Ezek a minimális követelmények a felsıoktatási rendszer egészében biztosítanak bizonyos minimális minıséget és az egységek illetve programok bizonyos minimális összehasonlíthatóságát. Ugyanakkor minden egységnek illetve programnak eleget kell tennie ezeknek a minimális követelményeknek, azokat saját célkitőzéseikkel bıvítve és a minıséget ezeknek a célkitőzéseknek az elérése révén kell javítania. A minıség mint értéknövelés. Ez a megfogalmazás pontosan a folyamatos jobbítást hangsúlyozza. Középpontjában az az elképzelés áll, hogy a minıség elérése alapvetı fontosságú a tudományos szellemiséghez és hogy pontosan a felsıoktatásban dolgozó oktatók tudják a legjobban, hogy az adott idıben mi képviseli a maximális minıséget.
16
Ez a megközelítés az egyetemi körök azon felelısségére helyezi a hangsúlyt, hogy az intézményi autonómiát és a tanárok tudományos szabadságát a lehetı legjobban kihasználják. A minıség ilyetén megközelítésének (a küszöbérték-megközelítés ellentetjeként) pontosan az, hogy nehezen lehet objektíven értékelni. Érdemes megemlíteni, hogy a felsıoktatással kapcsolatos nyugat-európai értékelési eljárások inkább a minıség mint értéknövelés megközelítésen, semmint a minimális követelményeken alapulnak A minıség itt javasolt megfogalmazása a legelterjedtebb megközelítésnek felel meg és a célnak való megfelelés megközelítés továbbfejlesztett változatának tekinthetı. A megfogalmazás a következı: o a minıséget a felsıoktatásban meghatározott célok tükrében kell meghatározni; o ezeknek a céloknak meg kell felelniük egy felsıoktatási rendszernek; o a fogyasztók (vagy érdekeltek) különbözı csoportjai helyzetükbıl adódóan eltérı véleményeket képviselnek; a tudományos kiválóság egyike ezeknek a véleményeknek; o a felsıoktatás elsıdleges felhasználóiként a hallgatók a fogyasztók egyik fontos csoportját képviselik; o a felsıoktatás tömegessé tételével a hallgatói igények egyre többrétegőek lesznek; o a fenti okokból kifolyólag a célok az egyes felsıoktatási intézmények, karok illetve szakok szintjén fogalmazhatóak meg a legjobban, a nemzeti sajátosságok figyelembevételével. A felsıoktatás minıségének értékelésére (beleértve természetesen az önértékelést is) alkalmazott eljárásnak összhangban kell lennie a választott minıség-fogalommal. A minıségirányítás alapelvei az MSZ EN ISO 9000:2001-ben (1) Vevıközpontúság. A szervezetek a vevıiktıl függenek, ezért ismerniük kell a jelenlegi és a jövıbeli vevıi szükségleteket, teljesíteniük kell a vevık követelményeit, és igyekezniük kell felülmúlni a vevık elvárásait. (2) Vezetés. A vezetık megteremtik a szervezet céljainak és igazgatásának egységét. Hozzanak létre és tartsanak fenn olyan belsı környezetet, amelyben a munkatársak teljes mértékig részt vehetnek a szervezet céljainak elérésében. (3) A munkatársak bevonása. A szervezet lényegét minden szinten a munkatársak jelentik, és az ı teljes mértékő bevonása teszi lehetıvé képességeik kihasználását a szervezet javára. (4) Folyamatszemlélető megközelítés. A kívánt eredményt hatékonyabban lehet elérni, ha a tevékenységeket és a velük kapcsolatos erıforrásokat folyamatként irányítják. (5) Rendszerszemlélet az irányításban. Az egymással összefüggı folyamatok rendszerként való azonosítása, megértése és irányítása hozzájárul ahhoz, hogy a szervezet eredményesen és hatékonyan valósítsa meg céljait. (6) Folyamatos fejlesztés. A szervezet mőködésének átfogó, folyamatos fejlesztése legyen a szervezet állandó célja. (7) Tényeken alapuló döntéshozatal. Az eredményes döntések az adatok és egyéb információk elemzésén alapulnak. (8) Kölcsönösen elınyös kapcsolatok a (be)szállítókkal, mert ez fokozza értéktermelı képességüket. 3. Logikai minıségbiztosítás A minıségbiztosításban szakmai szempontból döntı fordulatot hozott a 2005. év. Egy nemzetközi kutatócsoportnak sikerült ötvöznie, szintézisbe hoznia a minıségbiztosításban addig legelterjedtebb és viszonylag leghatékonyabb (bár lényegileg csak manuálisan mőködtethetı) minıségbiztosítási módszert, az ISO szabványkört, valamint a valószínőségi kockázatelemzés 1967 – óta fejlıdı, (1974 óta USA szabvánnyá váló, magát az ISO-t is évtizedekkel megelızı) metodológiáját. Ennek alapdokumentuma a következı: A. Aghaie:
17
Evaluating ISO 9001:2000 Implementation Using Fault Tree Analysis (FTA). Total Quality Management & Business Excellence, Vol. 15 (2004) No. 7, pp 971-983. A Fıiskola Környezetbiztonsági Tanszéke ekkortól kapcsolódott be a minıségbiztosítás ezen innovatív megközelítését jelentı, újabb nevén logikai kockázatelemzésen alapuló minıségbiztosítás kutatásába és fejlesztésébe. Ezen új megközelítésmódra a logikai minıségbiztosítás elnevezést vezettük be. A logikai minıségbiztosítás ismérvei a következık: (1) Nem a „jó minıség” (értsd: elfogadható minıség) elérését állítja célba, hanem - indirekt módon - a „rossz minıség” elkerülését; (2) Nem definíciót ad a célfogalomra, hanem kritériumot ad az ellencél fogalmára; (3) Célját (értsd: ellencélját) nem tárgyi-fınévi, hanem állítmányi-igei alakban tételezi. Nem arról van szó, hogy mi a tárgy (ti. a „jó minıség”), amit el kell érni, hanem hogy mi az az indirekt formájú állítás, amit meg kell cáfolni. Ez az állítmány a mi esetünkben részletesen a következı. Az adott körülmények között az ISO 9001 2000 szabvány bevezetése sikertelen. (4) Feltételezéseit nem verbálisan teszi, hanem formalizálva, szimbolikus jelrendszerben. Ennek során a formális (szimbolikus) logika jelrendszerét alkalmazza. Olyan jelrendszer ez, amelyben semmi sem magától értetıdı. Így ebben a jelrendszerben vagy minden állítást le kell valamely premisszákból vezetni, vagy pedig egyértelmően és a levezetésekhez alkalmazott jól formált módon (elızetesen rögzített szintaktikai szabályoknak eleget téve) adott premisszákat kell felvenni. (5) Újraértelmezi a minıség és a megbízhatóság kapcsolatát. A megbízhatóság humán mértékben mentes explikátumát a valószínőségi bizonytalanságtól jelentıs megbízhatóságelmélet jelenti. Ez az elmélet feltételezi, hogy megbízhatóságról csak olyan tárgyi rendszerek esetében lehet beszélni, amelyek vonatozásában értelmezhetı egyrészt a túlélés, másrészt a valószínőség fogalma. Ezen az alapon a megbízhatóság fogalma leszőkül a túlélés feltételes valószínőségére. Így azután minıségrıl csak akkor és annyiban lehet beszélni, ha és amennyiben a szóban forgó rendszer megtartja önazonosságát. Így egy rendszernek akkor és csak akkor van paradigmatikusan megalapozott minısége, ha megbízható. A logikai minıségbiztosítás módszere ott is alkalmazható ahol a valószínőség fogalma értelmezhetetlen. A logikai minıségbiztosításnak nem a megbízhatóság, hanem a biztonság a kulcsfogalma.Biztonságon az elfogadható biztonság és nem az abszolút biztonság értendı. A biztonság kritériuma pedig nem a kockázatmentesség, hanem az elfogadhatóság bizonyossága, logikai szükségszerősége. Ebben a kontextusban tehát a minıségpolitika alapját a valamely rendszer elfogadhatatlan minıségére vonatkozó esemény (mint állítás) megcáfolhatósága, ennek technikai megléte, diszponibilitása (rendelkezésre állása) jelenti. Itt nem a minıségbiztosítás megtervezésérıl, hanem az elfogadhatatlan minıségbiztosításra vonatkozó állítás hamisságának logikai cáfolatáról van szó. (6) A logikai minıségbiztosítás bevezetése során elıforduló mulasztások felelısségi viszonyainak feltárásán túl a sikeresség elıfeltételeinek ellenırizhetı garanciáit is szolgáltatja. (7) A logikai minıségbiztosítás logikai alapját az alábbi felsorolásban szereplı nem kívánatos, a minıségbiztosítást végzı szervezet által kezelhetı események (a szokásos szakterminológiában: „prímesemények”) elkerülése képezik A nemkívánatos események az alábbiak: o vezetıségi elkötelezettség hiányossága o audit (felülvizsgálat) bemenı adatainak hiányossága o audit (felülvizsgálat) kimenı adatainak hiányossága o ügyfélelégedettség mérés hiányossága o minıségpolitika hiányossága
18
o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o
minıségcélok hiányossága minıségirányítási rendszer hiányossága felelısségi- és hatáskörök meghatározásának hiányossága vezetıség felelısségének hiányossága belsı kommunikáció hiányossága általános követelmények hiányossága dokumentációs követelmények általános hiányossága minıségi dokumentumok hiányossága dokumentáció ellenırzésének hiányossága feljegyzések ellenırzésének hiányossága tartalék erıforrások hiányossága felszerelések hiányossága munkakörnyezet hiányossága emberi erıforrások általános hiányossága kompetenciák tudatosságának és képzésének hiányossága méréselemzés és javítás általános hiányossága nem megfelelı termékek ellenırzésének hiányossága adatelemzés (feldolgozás, értelmezés) hiányossága ügyfél elégedettség hiányossága belsı audit hiányossága eljárások ellenırzésének és mérésének hiányossága termék ellenırzés és mérés hiányossága folyamatos fejlesztés hiányossága helyesbítı tevékenység hiányossága megelızı tevékenység hiányossága termékelıállítás/szolgáltatás megvalósítás tervezésének hiányossága ellenırzı tevékenység és mérı mőszerek hiányossága ügyfélkommunikáció hiányossága termékminıség meghatározásának hiányossága termékminıség felülvizsgálatának hiányossága beszerzési eljárás hiányossága beszerzési háttérinformáció hiányossága beszerzett termékre vonatkozó igazolás hiányossága k+f tervezés hiányossága k+f bemenı adatainak hiányossága k+f kimenı adatainak hiányossága k+f változások ellenırzésének hiányossága k+f felülvizsgálatának hiányossága k+f igazolásának hiányossága k+f validálásának hiányossága termékek és szolgáltatások ellenırzésének hiányossága termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó validálási eljárások hiányossága azonosítás és nyomonkövetés hiányossága ügyféligények felmérésének hiányossága termék megırzés (raktározás, archiválás) hiányossága általános ellenırzésmulasztás
4. Legfontosabb célok A Wesley János Lelkészképzı Fıiskolán az oktatás minıségét a szőkös erıforrások ellenére is folyamatosan javítjuk, mely célkitőzést fenntartjuk a Doktori Iskolára is. A minıségügy
19
jelentıségét fokozza a hallgatói létszám nagyarányú bıvülése a Fıiskola mőködésének megkezdése óta. A hallgatók általános felkészültsége és motiváltsága olyan, mint a felsıoktatás egészében. Ezen tényezık hiányosságait az oktatói oldalon kell ellensúlyozni. A minıségpolitika legfontosabb rendeltetése, hogy ennek a törekvésnek utat mutasson és keretet adjon. A minıségpolitika alapvetı célja továbbá az oktatási kormányzat és a Magyar Felsıoktatási Akkreditációs Bizottság vonatkozó elıírásainak és ajánlásainak folyamatos és szisztematikus követése. 5. Személyi és technikai feltételek Minıségpolitikánk a legszorosabb kapcsolatban van oktatási és kutatási tevékenységünkkel, miután a Természettan szakon (a Környezetbiztonsági Kockázatelemzés tantárgy keretében) a minıségbiztosítás témaköre centrális helyet foglal el. Tanári karunk több tagja is rendszeresen publikál a témában, egyikük (Kun István) pedig társzerzıje a kétkötetes, 2004-ben megjelent Minıség és megbízhatóság c. fıiskolai tankönyvnek. Az oktatói állományunk mindegyike a szakmájukban ismert és elismert személy. Alapvetınek tekintjük az elıadások és szemináriumok magas színvonalát. Elvárjuk és ösztönözzük, hogy a hallgatók bátran kérdezzenek, vitatkozzanak. Saját tapasztalataink és a korábbi akkreditációs vizsgálatok megállapításai szerint egyaránt a hallgatók elégedettek az oktatás színvonalával. Szakmai munkánk legalapvetıbb háttérbázisa – mint bármely felsıoktatási intézményben – a könyvtár. Ennek állománya igen gazdag. Képzett, szakmájukat szeretı könyvtárosok segítik a hallgatók és az oktatók szakirodalmi és általános mővelıdési igényeinek kielégítését. Az oktatástechnikát jól felkészült, lelkiismeretesen dolgozó informatikusok támogatják. Segítségükkel az oktatók hatékonyan tudják használni a rendelkezésre álló informatika eszközparkot, amely megfelel a kor elvárásainak. 6. Szervezeti feltételek A Fıiskola vezetısége elkötelezett a minıség iránt. Ez az elkötelezettség megnyilvánul a rendszer mőködési feltételeinek biztosításában. A Fıiskolai Tanács egyik szerepe – az iskolai közéletben való részvétel biztosításán túl –az, hogy a szakmai minıség folyamatos megvitatására és ellenırzésére is lehetıséget nyújt. A Tudományos Tanács készíti el a Fıiskola minıségfejlesztési programját, és évente értékeli a Fıiskola minıségbiztosítását. A fıiskolán 2000 óta mőködik Minıségbiztosítási Tanács, eleget téve a törvényi elıírásoknak. A Tanácsot rektor helyettes vezeti. A Minıségbiztosítási Tanács tagjai a szakok vezetıi. Ugyancsak részt vesz a Minıségbiztosítási Tanács munkájában a hallgatói képviselet. A Minıségbiztosítási Tanács a Szenátus munkarendjéhez igazodva ülésezik. A minıségbiztosítási rendszer mőködését a Tudományos Tanács rendszeresen értékeli. A Fıiskola belsı kommunikációja a Szenátus ülésein, a Minıségbiztosítási Tanács értekezletein, szak és oktatói értekezleten, Intraneten, és a Fıiskola szellemiségébıl következıen dominánsan személyesen megy végbe. A Oktatási és Továbbképzési Hivatal feladata – a különbözı képzési szintek szakvizsgáinak, tanfolyamainak megszervezése, szakmai felügyelete mellett – a minıségbiztosítás irányítása.
20
Az oktatási folyamat ellenırzése alkalmanként óralátogatások formájában történik. Az oktatói munka hallgatói értékelése része a minıségbiztosítási rendszernek. 7. Minıségbiztosítási dokumentumok A minıségbiztosítási tevékenység alapdokumentuma a Szervezeti és Mőködési Szabályzathoz kapcsolódó Minıségbiztosítási Szabályzat. Ennek érvényben levı változatát a Szenátus 2008- ban fogadta el. A Fıiskola minıségfejlesztési programja 5 éves idıtartamra készült el, ebben a vezérfonalat az adott idıszakban elérendı célok jelentik. A minıségfejlesztési program tartalmazza: o . a partnerközpontú irányítás tökéletesítését, o . a partneri visszajelzések körének bıvítését, o . a kiszőrt nem-megfelelések alapján a folyamatok fejlesztését. A program fı célkitőzései: o . megfelelés a partnerek igényeinek, o . az oktatás és kutatás színvonalának emelése, o . a mőködés hatékonyságának és gazdaságosságának növelése. A küldetésnyilatkozatok szakonként a Fıiskola honlapján olvashatók, megfogalmazzák a o szervezet hivatását és vállalt feladatait. A minıségbiztosítási rendszer tevékenységei és döntései a következık: o . munkatervkészítés, o . vezetıi ellenırzés, o . irányított önértékelés, o . dokumentumkezelés, o . éves értékelés, o . hallgatói elégedettség mérés. A tevékenységekhez és döntésekhez folyamatábra készült, a felelısségek, hatáskörök és az elkészítendı feljegyzések egyértelmő hozzárendelésével. Elkészültek és érvényben vannak az oktatással és kutatással kapcsolatos alapvetı szabályzatok. A szabályzatok elektronikus formában a Fıiskola honlapján érhetık el az oktatók és a hallgatók számára, de nyomtatott változatban is rendelkezésre állnak. A feladat- és hatáskörök szervezeti ábrán, munkaszerzıdésben és munkaköri leírásban egyaránt megfelelı formában megtekinthetık. 8. Összefoglalás Az elızı fejezetekben kifejtésre került, hogy a Wesley János Lelkészképzı Fıiskola Doktori Iskolája minıségbiztosítási rendszere támaszkodva a Fıiskola minıségbiztosítási politikájára a logikai minıségbiztosítás ajánlásait követi. Ennek során: o alkalmazza a logikai kockázatelemzés úgynevezett hibafa-metodológiáját, o felhasználja ennek informatikai implementációját, o ennek alapján az ISO 9001:2000 elıírásait maradéktalanul teljesíti, o nyitott az újabb minıségügyi szabványok befogadására.
21