A WESLEY THEOLÓGIAI ÉS VALLÁSPEDAGÓGIAI DOKTORI ISKOLA. Theológia tudományágban

A WESLEY THEOLÓGIAI ÉS VALLÁSPEDAGÓGIAI DOKTORI ISKOLA

Theológia tudományágban

Budapest, 2012

1

Az iskola vezetése A Doktori Iskola célja

Tartalomjegyzék

Érvek és megfontolások az iskola alapításához

Felvételi eljárás A doktori iskola oktatási és kutatási programjának szerkezete és főbb sajátosságai Kreditrendszer Szervezett képzés Egyéni felkészülésen alapuló képzés Tanterv

I.szakasz. Az első orientációs félév II. szakasz. A 2-4 félév kurzusai és feladatai III. szakasz. Az 5. és 6. félév feladatai A szigorlat

A képzés PhD dolgozat benyújtásával és megvédésével zárul

A Doktori Iskola tudományos élete A Doktori Iskola nemzetközi kapcsolatai A Doktori Iskola Minőségbiztosításának elvei A DOKTORI ISKOLA működési szabályzata I. Általános rendelkezések II. A DI szervezete és működése

A DI Tanácsa A DI Tanácsának feladata és hatásköre Saját kezdeményezések

Személyi anyagok

2

Amikor John Wesley, a DI-i indító felsőoktatási intézmény névadója a 18. században megfogalmazta szállóigévé vált theológiai-etikai jelmondatát „Az egész világ a parókiám” arra az összetett és átfogó szemléletre utalt, amely tükröződik oktatási és gyakorlati elképzelésünkben. A doktori iskola alapvetően három aspektusból közelít a theológia tudományos világára. Az első megközelítésmód alapvetően „megértő”. A theológia alapvető problémáit, klasszikus „belső” kérdésfeltevéseit alkalmazza, „külső”, „segéd-tudományágként” csak a vallástudományt használja, mégpedig a vallástudománynak azokat a részdiszciplináit melyek a keresztény-zsidó valláskör tanulmányozására valók. A blokk felelősei azok a professzorok, akik – jelen doktori iskola törzstag professzorai közül – a doktori iskola munkáját megalapozó mesterszintü theológusképzésben is leginkább kézben tartották a klasszikus theológiai és klasszikus vallástudományi tárgyakat: Hubai Péter és Majsai Tamás A második megközelítésmód (Riceaur i szóhasználattal élve) „gyanakvó”, azaz lehetővé teszi, hogy a hallgatók mintegy „kívülről” tekintsenek a theológiára – azon a módon vizsgálják azt, ahogy más tudományágak képviselői teszik, illetve úgy járhassanak el – ahogy minden más tudományágban szokásos – azaz a theológia kritikailag vizsgálja önmagát, mint tudományt. Ennek a megközelítésmódnak két természetes tartománya van: hogyan helyezkedik el a theológia az emberi gondolkodás, a filozófia történetében, illetve hogy a theológia egyházszociológiai értelemben (tudásszociológiai, tudományszociológiai, egyetemszociológiai közvetítésekkel is) milyen szerepeket, funkciókat tölt be. A blokk felelősei filozófia és vallásszociológia professzoraink: Gáspár Csaba László és Nagy Péter Tibor A harmadik megközelítésmód „teleológikus” illetve „alkalmazott tudományi” jellegű. Iskolánkban doktoráltak számára – hacsak maga a theológia tudomány szerény méretű tudományos intézményrendszere nem fogadja őket – legtermészetesebb szféra az oktatás, vezető, vagy szellemileg vezető pozíciók betöltése az egyházi és vallási oktatási intézményrendszerben az óvodától, az iskolákon át a felsőoktatásig és felnőttképzésig, illetve a modernitás legfontosabb kérdéseire történő folyamatos valláspedagógiai-theológiai reflexió. A blokk felelősei az egyház és állam oktatási kapcsolatának szakértője Lukács Péter professzor, s a modernitás egyik legfontosabb kihívása – a szexuális nevelés – tárgykörében habilitált Forrai Judit professzor.

3

Az iskola vezetése A doktori iskola vezetője: Nagy Péter Tibor, MTA doktora, egyetemi tanár, Az iskola három tematikus blokkjáért felelős egyetemi tanár törzstagok: Forrai Judit Hubai Péter Gáspár Csaba László Lukács Péter Majsai Tamás Nagy Péter Tibor További törzstagok: Csepregi András egyetemi docens Jakab Attila egyetemi docens Vattamány Gyula egyetemi docens Wildmann János egyetemi docens

4

A Doktori Iskola célja Az iskola képez theológia kutatókat, egyetemi és főiskolai oktatókat, szakértőket, gyakorló lelkészeket. Az iskola theológia felfogása a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség theológia-felfogását jeleníti meg. Az iskola teljes kínálata alanyi jogon elérhető a doktoranduszhallgatók számára, programon kívüli kreditszerzés az iskola vezetőjének engedélyétől függ. A program sajátos jellege abban mutatkozik meg, hogy a theológiát több tudományág szempontjából közelíti meg, s különös hangsúlyt ad a valláspedagógiának Az iskola oktatói összetétele éppen ennek garanciája.

Felvételi eljárás 1. A felvételre pályázó személy feladatai, illetve az általa benyújtandó dokumentumok jelentkezési lap kitöltése a DI valamely témavezetője által támogatott kutatási terv elkészítése (legfeljebb 10.000 karakter + a bibliográfiák terjedelemben) c) a felvételi eljárási díj befizetése; d) az MA/egyetemi leckekönyv vagy diplomamelléklet ; e) az MA/egyetemi oklevél (theológia vagy valláspedagógia), legalább jó rendű; bármely más bölcsészeti oklevél esetében a leckekönyv ill diplomamelléklet alapján a felvételi bizottság különeljárást folytat le f) nyelvtudást igazoló okmányok; g) szakmai önéletrajz publikációs jegyzékkel; h) a témavezető fogadó nyilatkozata; i) egyéni képzési rendre való jelentkezés esetén a munkahely támogató nyilatkozata; j) büntetlen előéletet igazoló erkölcsi bizonyítvány; k) nyilatkozat arról, hogy a jelentkező pályázik-e ösztöndíjra, illetve, hogy kéri-e felvételét akkor, ha ösztöndíjban nem részesül l) a hallgató által legfontosabbnak ítélt munkája másolata – ha az interneten is megvan, az internetcím megadásával m) nyilatkozat arról, hogy a hallgató kész a doktori képzés alatt internetes kommunikációra, művei szövegfile-ban történő elkészítésére n) a 2001-nél nem régebben védett szakdolgozatokról, TDK dolgozatokról szóló szakmai bírálatok o) a képzés keretében kutatni, és a disszertációban kidolgozni kívánt téma rövid írásos kifejtése A jelentkezők értékelése részben a benyújtott pályázat részben egy felvételibeszélgetés alapján történik. A beszélgetés során egy, a DIT által felkért legalább 3 fős bizottság (tagjai a doktori iskola oktatói, s egy meghívott külső szakember, elnöke törzstag egytemi tanár) a képzés keretében kutatni, és a disszertációban kidolgozni kívánt téma megvitatását és a tudományos beszédmód ellenőrzését végzi el, ennek során meggyőződik a jelentkező szakmai felkészültségéről, kutatási elképzeléseiről és nyelvtudásáról. a) b)

5

A felvételi beszélgetésekre a DIT által meghatározott időpontban és helyen kerül sor. Erről a felvételi beszélgetés időpontjáról a Rektori Hivatal írásban értesíti a jelentkezőket. A felvételi rangsorolást a felvételi bizottság véleményét figyelembe véve a DIT állapítja meg, s ennek alapján tesz javaslatot az IDT elnökének a felvételi döntésre. A felvételi döntés lehet: a) felvétel ösztöndíjas szervezett nappali doktori képzésre, b) felvétel költségtérítéses szervezett nappali vagy levelező doktori képzésre, c) felvétel költségtérítéses egyéni felkészülésű doktori képzésre, d) a jelentkezés elutasítása. A felvételről szóló döntés tartalmazza a képzési formát és a felvételi eljárás során elért pontszámot. Az egyes képzési formák között lehetőség van átjelentkezni a DIT-hez benyújtott kérelem alapján. A felvételi eljárás során – ahogy a későbbiekben sem - a doktori iskola nem vizsgálja a hallgató felekezeti és világnézeti irányultságát, a pályázati anyagban erre vonatkozó információnak helye nincs, a bizottság ilyen kérdést nem tehet fel.

6

A doktori iskola oktatási és kutatási programjának szerkezete és főbb sajátosságai Kreditrendszer A Doktori Iskola oktatási szerkezete kreditrendszerre épül. Az iskola teljes kínálata alanyi jogon elérhető (tehát nyilvános) a doktoranduszhallgatók számára, iskolán kívüli kreditszerzés elismerése a 2-4 félév követelményei kapcsán merülhet fel, az iskola vezetőjének engedélyétől függ. Az egyes kurzusok kreditértékét a doktori iskola tanácsa határozza meg és a WJLF honlapján jelenik meg. Az információ legkésőbb a szorgalmi időszak első napját megelőző ötödik naptól interneten hozzáférhető és legalább 5 évig nyilvános. Szervezett képzés A képzési idő 6 félév. A kurzusokon – hacsak az oktató és a hallgató másképp meg nem állapodik, s ehhez a megállapodáshoz az iskola vezetője írásos beleegyezését nem adja fő szabály szerint kötelező a részvétel. A kurzusok anyagából a doktoranduszok minden szemeszter végén vizsgát tesznek, vagy kreditszerző dolgozatot adnak be. Emellett minden hallgató rendszeres konzultációt folytat témavezetőjével – a hallgatónak jogában áll az iskola más oktatóival is konzultálni, s erre témavezetője ill., a iskolavezető utasíthatja is. A rendszeres konzultációt a témavezető aláírásával igazolja. Ha a témavezető aláírását megtagadja, a hallgató tanulmányai egy félévvel meghosszabbodnak, de az adott félévben megszerzett kreditpontjai érvényesek. (A hallgató és a témavezető egyaránt elállhat a munkakapcsolattól, ez esetben a programvezető más témavezetőt jelöl ki.) A hallgatók tanulmányaikat szigorlattal zárják. A szigorlatra jelentkezés feltételei: - egy, a majdani disszertáció fejezetét, vagy annak átfogó tartalmát bemutató dolgozat beadása, 1 szerzői ív terjedelemben, -a iskolavezető írásos nyilatkozata arról, hogy a hallgató elégséges (később részletezendő számú) kreditpontot megszerzett, és konzultációs kötelezettségeinek is eleget tett, amit 6 konzultációs aláírással igazol. -a témavezető írásos nyilatkozata arról, hogy a hat konzultációs időszak alatt a hallgató leendő disszertáció-témájának tervezésében, előmunkálataiban elégséges mértékben előrehaladt. Sikeres szigorlat után a PhD hallgató PhD jelöltté válik, aki bármikor benyújthatja a disszertációját, de csak akkor, -ha a hallgató legalább két – nem az iskola által szervezett – országos vagy nemzetközi tudományos konferencián már szerepelt, -s ha a hallgató legalább két - nem az iskola keretei között kiadott – lektorált tudományos publikációt jelentetett meg. Titkosan lektorált mű esetén a PhD vezető nyilatkozatot tesz, hogy nem ő volt a publikáció lektora. Az órák, a vizsgák, a konzultációk, a dolgozatok, a disszertáció – a programvezető engedélyével – nem magyar nyelven is folyhatnak, ill. készülhetnek. Magyarul nem tudó hallgatók esetén a magyar nyelvű órák látogatása nem kötelező, de a iskolavezetővel egyetértésben a kreditszerző kurzusokkal megegyező óraszámú idegen nyelven hallgatható egyetemi kurzus felvétele kötelező. A más intézményekben hallgatott 7

idegen nyelvű kurzusok teljesítésével kapcsolatos igazolások beszerzése a hallgató feladata. A vizsgákra a magyar nyelvű szakirodalmat helyettesítő idegen nyelvű irodalomjegyzékről a vizsgáztató köteles gondoskodni – minden más tekintetben a követelmények azonosak. A Ph.D. szerzésnek sem feltétele a magyarul tudás, ill. magyar állampolgárság, de csak magyarul, angolul vagy németül benyújtott dolgozatok, ill. e nyelveken tett vizsgák vehetők számításba. Egyéni felkészülésen alapuló képzés Az egyéni felkészülésen alapuló képzés célja, hogy a jelentős, a magyar vagy külföldi felsőoktatásban, tudományos intézményrendszerben eltöltött oktatói és/vagy kutatói gyakorlattal, valamint dokumentált tudományos teljesítménnyel (megfelelő számú és minőségű publikáció) rendelkező szakemberek számára lehetővé tegye a Ph.D. fokozat megszerzését. Az egyéni felkészülők elektronikusan és papíron benyújtott (akár már régebben elkészített) dolgozatait (tanulmányait, könyvfejezeteit, minimum 10 különböző, egyenként legalább egy ív terjedelmű anyagot) az iskola tanácsa a iskolavezető előterjesztése alapján kreditpontokkal (egyenként maximum 20 kredittel) jutalmazza, így elvileg fél év alatt is megszerezhető a 180 kredit. E jelöltek az óralátogatás és az egyéni konzultációk alól felmentést kapnak. A doktori szigorlatot az egyetemi habilitáció tudományos előadásával azonos követelményeket teljesítő előadással ki lehet váltani. Disszertációként – a disszertáció feltételeinek tudományos értelemben megfelelő – öt évnél nem régebbi könyvet is be lehet nyújtani. Az egyéni felkészüléses Ph.D. szerzésnek sem feltétele a magyarul tudás, ill. magyar állampolgárság, de csak a magyarul, angolul, németül benyújtott dolgozatok, ill. e nyelveken tett vizsgák vehetők számításba. Más doktori iskolában megszerzett theológiai doktori szigorlat esetén (amennyiben a jelen fejezet elején leírt jelentős kutatói gyakorlattal nem rendelkezik) a hallgató a II.2 pontban leírt kutatási gyakorlatot köteles teljesíteni, egyébként a doktori iskolában szigorlatozottakkal azonos feltételek fennállása esetén nyújthatja be PhD dolgozatát. Tanterv A tantervet külön dokumentum közli, mely tartalmazza a szigorlat és a fokozatszerzés módját is.

8

A Doktori Iskola tudományos élete A Doktori Iskola keretül szolgál többféle, a Doktori Iskola témájához illeszkedő nemzetközi, OTKA stb. kutatásoknak. A doktori program oktatói által vezetett kutatásokon kívül, más minősített kutatók számára is keretet ajánl kutatásaikhoz, illetve ajánlja a Ph.D.hallgatók tudományos foglalkoztatását. A legambiciózusabb TDK-író, szakdolgozatíró MAhallgatók számára lehetőséget biztosít kutatásokba való bekapcsolódáshoz, még az előtt, hogy felvételt nyernének. A Ph.D.-program keretébe (még) fel nem vett diplomások számára kutatási bekapcsolódási lehetőséget biztosít. A doktori iskola – a hallgatók munkaerejére támaszkodva – maga is támogat fontosnak ítélt, de külső támogatást nem kapott tudományos programokat. A doktori iskola törzstagjai és meghívott tagjai nyilatkoznak arról, mely finanszírozott és nem finanszírozott tudományos programokba való bekapcsolódás lehetőségét tudják a hallgatóknak felajánlani. A doktori iskola szerkesztett és a tudományos folyóiratok formális és tartalmi kritériumainak megfelelő elektronikus folyóiratot működtet, melyben hallgatóinak és a hozzá kapcsolódóknak megjelenési lehetőséget biztosít. Hallgatóinkat elsősorban arra biztatjuk, más tudományos folyóiratokban jelentessék meg közleményeiket, de a megjelent közlemények bővebb változatainak, a megjelenés eredeti helyén nem közölt jegyzetapparátusoknak megjelenési lehetőséget adunk. Kiemelten fontosnak tartjuk a hazai theológiatörténet, vallástudomány-történet klasszikusainak digitalizálását, vagy kéziratos művek megjelentetését. „A minimum két tudományos közlemény a szigorlat feltétele” elvet e folyóiratban történő publikációval nem lehet teljesíteni. Kifejezetten tudományos és kutatási célokból tudatosan együttműködik más hazai és külföldi egyetemek hasonló tárgyú doktori programjaival, oktató és hallgatócserét hajtva végre. Kiemelt kapcsolatot kíván fenntartani az ORZSE-val. Tárgyi vonatkozásban a doktori iskola tudományos élete két részre oszlik A doktori iskola bekapcsolódik valamennyi a WJLF-en működő theológiai, vallástudományi irányultságú tudományos intézet kutatásaiba. Lásd ezeket: http://www.wesley.hu/szervezet/vallastudomanyi-intezet http://www.wesley.hu/szervezet/wesley-egyhaz-es-vallasszociologiai-kutatokozpont-wesz http://www.wesley.hu/szervezet/wesley-egyhaztorteneti-kutatointezet http://www.wesley.hu/szervezet/wesley-theologiai-szeminarium http://www.wesley.hu/szervezet/wesley-vallaspszichologiai-intezet

Az oktatók személyi lapjain is láthatók a külső finanszírozóval rendelkező és azzal nem rendelkező kutatásaink. Törzstagok Csepregi András  A hatalom, az erőszak és az aktív erőszakmentes ellenállás teológiai összefüggései;  Bibó István politikai filozófiájának teológiai értelmezése;

9

A pártállam és az egyházak együttműködésének teológiai értelmezése  Budapesti erkölcsrendészeti iratanyag forrásfeltárása 1873-1889  A fogászat tudomány és a technikatörténetének nemzetközi és hazai összehasonlító kutatása.  Tudománytörténeti gyűjtemény az élettudományok köréből.  Serdülők szexuális felvilágosítási és családi életre nevelésének története, különös tekintettel a nemi betegségek prevenciójára Magyarországon.  A Pető Intézet története és a paramedicinális orvoslás egy fejezete Magyarországon.  A prostitúció, mint deviancia. Társadalmi megoldására való törekvés különös tekintettel a szifilisz népbetegséggé válásának időszakában (Magyarország, 1867-1945).  A prostitúció, mint megszaladási jelenség.  Kutatás nevelőotthonban és nevelőintézetben élő fiatalok között az áldozattá válás megelőzése érdekében  Hátrányos helyzetű populációk szájüregi rákszűrő vizsgálatát célzó program.  Primer prevenciós oktatás és módszertani anyagok készítésére az AIDS és más, nemi úton terjedő megbetegedések megelőzésére.  HIV fertőzések megelőzése és szűrővizsgálaton résztvevők számának növelése: állami gondoskodásban élő fiatalok, heteroés homoszexuális prostituáltak között.  Transnational AIDS/STD Prevention Among Migrant Prostitutes in Europe/Project (TAMPEP).  The project aims at promoting best practices in forced or voluntary return system of women victims of human beings trafficking.  HBV-HCV-HIV: three different and serious threats for European young people. A network to study and to face these challenges in EU.  Transnational AIDS/STD Prevention Among Migrant Prostitutes in Europe/Project (TAMPEP)  Transnational AIDS/STD Prevention Among Migrant Prostitutes in Europe/Project (TAMPEP)  Fenarete program- professional training to Peer Educators in the field of prostitution.  Marginalizált csoportok (melegek, prostituáltak, börtönben élők, elhanyagolt fiatalok)HIV/AIDS attitűdé változása A priori tudás és filozófiai megismerés (Miskolci Egyetem Filozófiai Intézet — OTKA 76865); Hogyan lehet gondolkodni a vallások «isten»-fogalmáról a mai kor tudatának adottságai közepette? — A hegeli gondolkodás aktualitása; Etika - metafizika – dogmatika; Vallásos irodalom a Mediterraneumban a hellenizmus és a későantikvitás közötti időszakban; «The relationship between the historical churches and the Jewish community in Czechoslovakia and Hungary from 1920 until the 

Forrai Judit

Gáspár Csaba László

Hubai Péter Jakab Attila:

10

Lukács Péter

Majsai Tamás

Holocaust». A Civitas Europica Centralis Alapítvány, a Kassai Egyetem és a Selye János Egyetem közös kutatási projektje, melyet részben a Task Force for International Cooperation on Holocaust Education, Remembrance, and Research (www.holocausttaskforce.org/index.php) finanszíroz. 2012 június és 2013 május között. The Social History of the Alexandrian Church. A The Oxford Handbook of Origen részére. Sous la direction de Karen Jo Torjesen and Margo L. Goldsmith, Oxford University Press. En préparation (à rendre en février 2014). Les chrétiens d’Asie Mineure et l’évangélisation du Barbaricum danubien (IIIe-IVe siècles). État de la recherche et inventaire des sources». Regional Geopolitics – Hungary. Central European Dictionary of Political Concepts. Sous l’égide de Kwartalnik Respublica Nova, Warsaw, Poland. A felekezeti- és magániskolák működésének összehasonlító nemzetközi és hazai vizsgálata. Társadalmi – iskolai egyenlőtlenségek, szelekció vizsgálata, különös tekintettel a leszakadó rétegekre. A felsőoktatási expanzió és a felekezeti felsőoktatás vizsgálata. A magyarországi metodizmus intézmény- és MET-vonatkozású gyülekezetei történetének kutatása. A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség története és intézményi élete. A protestáns egyházak és a vészkorszak az egyházi és szekuláris hivatali archívumok tükrében. A tárgykörön belüli mikrohistóriai kutatások. Az evangélikus német egyházi mozgalom. Az egyházi embermentők tevékenysége a vészkorszak idején. Protestáns egyházak és államhatalom. Témacentrikus és mikrohistóriai forráskutatás. a) Az Állami Egyházügyi Hivatal megyei kirendeltségi központjainak tevékenységét tükröző dokumentumok tükrében. b) Az Állami Egyházügyi Hivatal központi hivatalának tevékenységét tükröző dokumentumok tükrében. c) Az egyes egyházak irattári anyagainak tükrében. Az Állami Egyházügyi Hivatal megyei kirendeltségi központjaiban fennmaradt TÜK-iratok feldolgozása. Az Állami Egyházügyi Hivatal szigorúan bizalmas központi kőnyomatosainak repertóriuma, közléspolitikájának elemzése és válogatott írásainak chrestomátiája. A protestáns ökumené hidegháború alatti korszaka a magyarországi állambiztonsági iratok tükrében. A Keresztény Békekonferencia tevékenysége a magyarországi állambiztonsági iratok tükrében. A magyarországi zsidó-keresztény kapcsolatok második háború utáni történetének álomásai. A magyarországi szektakérdés irodalmának értékmentő összegyűjtése. A magyarországi valláspszichológiai tudományosság kezdeti fél

11

Nagy Péter Tibor

Vattamány Gyula Wildmann János

Nem törzstagok Bánlaky Pál Bognár László Boreczki Elemér Bukovics István Csákó Mihály Erős Ferenc Faludy Judit Gedő Éva Gombocz Eszter Hárs György Péter Makai Éva Trencsényi László

évszázada során alkotott mű értékmentő összegyűjtése. (A projekt a Wesley Valláspszichológiai Intézet keretében zajlik.) ’Culturally Composite Elites, Regime Changes and Social Crises in Multi-Ethnic and Multi-Confessional Eastern Europe. (The Carpathian Basin and the Baltics in Comparison - cc. 1900-1950)’.az Európai Kutatási Tanács 230518 sz projektje. Karády Viktorral közös projektünk volt az European Research Council FP7-es elitkutatása, melynek az egyik bázisintézménye a WJLF volt. (’Vegyes kulturális hátterű elitek, rendszerváltozások és társadalmi krizisek a nemzetiségi és felekezeti szempontból megosztott Kelet Európában. (A Kárpát-medence és Baltikum összehasonlító elemzése 1900-1905) Historical Sociology of Science : Modernisation, Internationalisation, Dependency Vallásszociológiai leletmentés. Világnézeti szocializáció Magyarországon 1936-1956 A judaizáló keresztények a Kr. u. az 1.-8. századig. Jelenleg döntésre vár az OTKA-nál a „Vallási cselekvések összehasonlíthatósága. Svéd – magyar kutatási projekt” pályázat. Európai kutatási terv kidolgozása a „Religious Innovation and Pluralism in 21 Century Europe” (R.I.P.E.) Európai kutatócsoporttal A nem törzstagok ajánlatai a személyi lapjaikon láthatóak!

A Doktori Iskola nemzetközi kapcsolatai Törzstagjainkon, meghívott tagjainkon keresztül már létező nemzetközi kapcsolataink továbbfejlesztése várható: A kapcsolatok egyrészének célja, hogy hallgatóink és oktatóink ambícióját külföldi ösztöndíjak megszerzésére, nemzetközi kutatások létrehozására támogathassuk. A kapcsolatok másik részének célja, hogy akár távoktatás segítségével, akár – megfelelő források biztosítása esetén rövid ideutazásokat szervezve – a külföldi kollégákat a hallgatók képzésébe bevonjuk. Az oktatók személyi lapjain mindkét kapcsolattípus tükröződik.

12

Törzstagok Csepregi András

Forrai Judit Gáspár Csaba László Hubai Péter

Jakab Attila:

Lukács Péter

Majsai Tamás

A Doktori Iskola nemzetközi kapcsolatai International Bonhoeffer Society; The Highland Institute for Religious and Philosophical Thought,; International Research Network for Religion and Democracy Robert Song, Durham University; Stephen Plant, Cambridge University; Wolfgang Huber, Berlin; Sebastiano Maffetone LUISS, Róma; Graham Ward, Oxford University; Michael Hoelz, The University of Manchester; Leslie Muray, Curry College, Boston London School of Hygiene and Tropical Medicine (University of London) Dr. Josef Seifert, Internationale Akademie für Philosophie im Fürstentum Liechtenstein; Dr. Johann Figl, Universität Wien, Katholisch-Theologische Fakultät, Institut für Religionswissenschaft. Dr. Hans Förster, Papyrussammlung der Österreichischen Nationalbibliothek Dr. Láda Csaba, University Kent Dankwart Kirchner (ókori egyháztörténet, lelkigondozás) Roderich Kirchner (patrisztika) Hans Förster (antik kéziratok, ókori egyháztörténet) Jutta Henner (Biblia, liturgiatörténet) Craiovai Egyetem: Prof. Dr. Laurentiu Bala Iasi Egyetem: Prof. Dr. Nelu Zugravu Genfi Egyetem: Prof Dr. Valentina Calzolari Strasbourgi Egyetem: Prof. Dr. Pierre Keith Leuveni Egyetem: Prof. Dr. Jean-Marie Auwers Metzi Egyetem: Prof. Dr. Marie-Anne Vannier Bolognai Egyetem: Prof. Dr. Lorenzo Perrone Fank Kline, Ph.D., Professor and Dean: School of Education and Movement Studies, Pacific Lutheran University, USA Gy Neave, Pofessor of Comparative Higher Education Policy Studies, University of Twente Evangelische Hochschule Berlin Hebrew University of Jerusalem Nationale Iwan-Ohijenko-Universität Kamjanez-Podilskyj Nazareth College Rochester, New York Pacific Lutheran University, USA Technische Universiteit Twente Université catholique de Louvain-la-Neuve Frank Kline, Professor of the Pacific Lutheran University Várdy Péter, professor emeritus van de Technische Universiteit Twente Bárdos-Féltoronyi Miklós, professor emeritus de la Université catholique de Louvain-la-Neuve George Eisen, Professor of the Nazareth College Rochester New York Muhammad Shafiq, Professor of the Nazareth College Rochester New

13

Nagy Péter Tibor

Vattamány Gyula

Wildmann János

Nem törzstagok Bánlaky Pál Bognár László Boreczki Elemér Bukovics István Csákó Mihály Erős Ferenc Faludy Judit Gedő Éva Gombocz Eszter Hárs György Péter Makai Éva Trencsényi László

York Konkrét témák meghirdetésével és megfelelő előkészítéssel bármely további fent említett egyetemtől biztos ígéreteink vannak csere- és vendégtanárok fogadására. Arild Tjeldvoll, University of Stockholm, Comparative Education Michael Silber , Univesrity of Jerusalem, History Celeste M. Cranston Director, Center for Biblical and Theological Education Seattle Pacific University Richard B. Steele, PhD , Professor of Moral & Historical Theology, Seattle Pacific University Art Ellis, Profssor of comparative education, Seattle Pacific University A The Vidal Sassoon International Center for the Study of Antisemitism (Hebrew Universtity, Jerusalem) Guy G. Stroumsa Robert S. Wistrich Rudolf Brändle Prof. Dr. REINHOLD KNOLL, Institute of Sociology, University of Vienna, A-1090 Wien, Rooseveltplatz 2 Prof. Dr. HANNA ZIPERNOVSZKY, Department of Historical, Philosophical and Religious Studies, Umeå University, SE-90187 Umeå Prof. Dr. ARNE RASMUSSON, Department of Historical, Philosophical and Religious Studies, University of Ume, SE-90187 Umeå, Prof. Dr. MARCO RICCERI, The Secretary General, Eurispes, 00187 Roma, Via Barberini 11, Italia Prof. Dr. VIGGO MORTENSEN, Centre for Contemporary Religion, Faculty of Theology University of Aarhus DK – 8000 Aarhus C, Taasingegade 3, Denmark A nem törzstagok ajánlatai a személyi lapjaikon láthatóak!

14

A Wesley János Lelkészképző Főiskola Doktori Iskolájának minőségpolitikája A Doktori Iskola szerves része a Wesley János Lelkészképző Főiskolának, így annak szabályozó dokumentumai értelemszerűen érvényesek a Doktori Iskola működésére is. Tekintettel azonban a Doktori Iskola sajátosságaira, célszerű annak minőségpolitikáját külön is meghatározni. 1. Előzmények A minőségbiztosítás szerepének fontosságát és az oktatásban való alkalmazásának alapelveit az Oktatási és Kulturális Minisztérium fektette le egy 2000-ben megjelent tanulmányában. Ennek hazai megjelenését olykor heves szakmai viták és szervezeti intézkedések követték, amelyek az oktatási intézmények működésében ismétlődően változó mértékű sikereket és kudarcokat hoztak. A viták azon kérdés körül forogtak, hogy mennyiben lehetséges, szükséges és alkalmas a lényegileg az ipari gyártási folyamatokra vonatkoztatott normarendszert a tanítás-tanulás folyamatába beépíteni. Az elmúlt évtizedben a minőségbiztosítás szemléletének és módszereinek az oktatásban történő gyakorlati alkalmazását jelentős mértékben nehezítették a következő körülmények. (1) A minőségbiztosítás hivatalos normatív szabványjellegű dokumentumai olyan fogalomkészlettel dolgoznak és olyan terminológiával élnek, amelynek az értelmezése a humán- és a reálszférában radikálisan különböznek (2) Antagonisztikus ellentmondások vannak a versenyszféra és a közszolgálat értékrendje között.. (3) Hátráltató tényező a kormányváltások során jelentkező oktatáspolitikai irányelvek, preferenciák és intézkedések állandó változása is. (4) Rivalizáló projektmenedzselési módszerek jelentek meg az oktatásban. Például az ISO szabványok, a LogFrame módszer, a SWOT technika, a controlling eljárások, stb. (5) Súlyosbító körülményt jelentettek az (egyre szükségesebbé váló) európai uniós pályázatok elkészítésénél az állandó és kiszámíthatatlan lobbiérdekektől függő elvárások is. (6) Nem létezett kielégítően hatékonyan (tehát az informatikai eszközök szintjén korszerűen) naprakészen (tehát nem kampányszerűen, illetve bürokratikusan vagy formálisan letudható kötelezettség alakjában) alkalmazható módszer a minőségbiztosítás oktatásban való bevezetésére. 2. Alapfogalmak Dorte Kristoffersen, Andrée Sursock és Don Westerheijden Minőségbiztosítás a felsőoktatásban. Minőségbiztosítási kézikönyv. Eljárások és gyakorlat. (European Training Foundation, 1998. november) című kézikönyve tartalmazza a felsőoktatás minőségbiztosításában szükséges és használt fogalmakat. A minőség központi érték a felsőoktatásban, amivel kapcsolatosan azonban sok félreértés él. Ugyanakkor vannak olyan álláspontok, amelyek jobban alkalmazhatók a felsőoktatási rendszerekre, mint azokra a rendszerekre, amelyek dinamikus és pozitív szerepet játszanak a társadalomban, a kultúrában és a gazdaságban. Az alábbiakban szerepelnek a minőség fogalmának különböző definíciói, mivel a definíció kiválasztása egyben a minőség értékelésének megközelítését is meghatározza. 15

A minőség fogalmának meghatározásai Harvey és Green felosztása szerint több csoportba sorolhatók, amelyek közül a legfontosabbak a következők: A minőség mint kiválóság: Ez az a hagyományos akadémikus nézőpont, ami szerint a cél a legjobbnak lenni. A tudósok és a politikusok gyakran ezt az értelmezést alkalmazzák a felsőoktatás minőségéről folytatott vitákban. A minőség mint nullhiba: Szabványok és nullhibák leginkább a tömegtermelésben fogalmazhatók meg, ahol részletes termékspecifikációk határozhatóak meg és az ezeknek való megfelelés egyforma termékek szabványosított mérésével állapítható meg. A felsőoktatásban azonban a végzett hallgatók nem egyformák; épp ezért ez a nézőpont nem igazán alkalmazható ebben a vonatkozásban. A minőség mint a célnak való megfelelés: A minőségről szóló szakirodalom egyik legfontosabb tétele, hogy a minőség valamely működő definíciójának mindig pontosan körülhatároltnak kell lennie: valami minőségbeli megfelelése egy adott célnak. Általános minőség nem létezik. A felsőoktatás vonatkozásában ez például azt jelenti, hogy egy adott képzési program, ami kutatók képzésére jó, lehet, hogy gyakorlati szakemberek képzésére nem, vagy pont fordítva. Ez a nézet a minőségnek egy olyan fogalmát vonja maga után, aminek középpontjában a vásárlók igényei (akiket máshol érdekelteknek neveznek) állnak bármilyen nehéz legyen is definiálni ezeket a vásárlókat a felsőoktatásban (a hallgatók, a munkaadók, a tudományos közösség, a kormány mint a társadalom egészének képviselője, stb. mind-mind vásárlók). Ennek a fogalommagyarázatnak az egyik legnagyobb gyengesége, hogy azt sugallja: minden mehet a felsőoktatásban, ameddig annak meg tudnak fogalmazni valamilyen célt. Ennek megfelelően a célnak való megfelelés fogalommagyarázatot a felsőoktatás esetében ki kell egészíteni a cél megfelelőségének fogalmával. Erre vonatkozóan egy értékelés során a fejlődés biztosítása érdekében a célok átfogó jellegét és megfelelőségét is lehet tárgyalni. A minőség mint küszöbérték. Egy minőségszempontú küszöbérték meghatározásához fel kell állítani bizonyos normákat és kritériumokat. Minden olyan egység, ami eléri vagy meghaladja ezeket a normákat és kritériumokat, minőség szempontjából megfelelőnek tekinthető. A küszöbérték megállapításának az előnye az, hogy az egész felsőoktatási rendszert illetően objektív, tanúsítható és egységes. A hátránya pedig az, hogy maga a fogalom statikus jellegű: csak nehézkes politikai eljárásokkal igazítható a változó körülményekhez. Épp ezért a normák szinte mindig lemaradnak a tényleges fejlődéstől. Ez pedig azt vonja maga után, hogy a minőség küszöbértékként történő megfogalmazása nem ösztönzi az egységeket arra, hogy kihasználják az új lehetőségeket, új nézőpontokat sajátítsanak el az oktatást vagy egy tudomány legújabb eredményeit illetően, egyszóval, hogy minőségüket javítsák. A legtöbb európai felsőoktatási rendszerben egy minimális követelményeknek nevezhető variánst használnak. Ezeket a minimális követelményeket gyakran igen tömören definiálják: csupán annak általános megfogalmazására terjed ki, hogy a végzetteknek milyen tudással, ismeretekkel és jártassággal kell rendelkezniük. Ezek a minimális követelmények a felsőoktatási rendszer egészében biztosítanak bizonyos minimális minőséget és az egységek illetve programok bizonyos minimális összehasonlíthatóságát. Ugyanakkor minden egységnek illetve programnak eleget kell tennie ezeknek a minimális követelményeknek, azokat saját célkitűzéseikkel bővítve és a minőséget ezeknek a célkitűzéseknek az elérése révén kell javítania. A minőség mint értéknövelés. Ez a megfogalmazás pontosan a folyamatos jobbítást hangsúlyozza. Középpontjában az az elképzelés áll, hogy a minőség elérése alapvető fontosságú a tudományos szellemiséghez és hogy pontosan a felsőoktatásban dolgozó oktatók tudják a legjobban, hogy az adott időben mi képviseli a maximális minőséget.

16

Ez a megközelítés az egyetemi körök azon felelősségére helyezi a hangsúlyt, hogy az intézményi autonómiát és a tanárok tudományos szabadságát a lehető legjobban kihasználják. A minőség ilyetén megközelítésének (a küszöbérték-megközelítés ellentetjeként) pontosan az, hogy nehezen lehet objektíven értékelni. Érdemes megemlíteni, hogy a felsőoktatással kapcsolatos nyugat-európai értékelési eljárások inkább a minőség mint értéknövelés megközelítésen, semmint a minimális követelményeken alapulnak A minőség itt javasolt megfogalmazása a legelterjedtebb megközelítésnek felel meg és a célnak való megfelelés megközelítés továbbfejlesztett változatának tekinthető. A megfogalmazás a következő: o a minőséget a felsőoktatásban meghatározott célok tükrében kell meghatározni; o ezeknek a céloknak meg kell felelniük egy felsőoktatási rendszernek; o a fogyasztók (vagy érdekeltek) különböző csoportjai helyzetükből adódóan eltérő véleményeket képviselnek; a tudományos kiválóság egyike ezeknek a véleményeknek; o a felsőoktatás elsődleges felhasználóiként a hallgatók a fogyasztók egyik fontos csoportját képviselik; o a felsőoktatás tömegessé tételével a hallgatói igények egyre többrétegűek lesznek; o a fenti okokból kifolyólag a célok az egyes felsőoktatási intézmények, karok illetve szakok szintjén fogalmazhatóak meg a legjobban, a nemzeti sajátosságok figyelembevételével. A felsőoktatás minőségének értékelésére (beleértve természetesen az önértékelést is) alkalmazott eljárásnak összhangban kell lennie a választott minőség-fogalommal. A minőségirányítás alapelvei az MSZ EN ISO 9000:2001-ben (1) Vevőközpontúság. A szervezetek a vevőiktől függenek, ezért ismerniük kell a jelenlegi és a jövőbeli vevői szükségleteket, teljesíteniük kell a vevők követelményeit, és igyekezniük kell felülmúlni a vevők elvárásait. (2) Vezetés. A vezetők megteremtik a szervezet céljainak és igazgatásának egységét. Hozzanak létre és tartsanak fenn olyan belső környezetet, amelyben a munkatársak teljes mértékig részt vehetnek a szervezet céljainak elérésében. (3) A munkatársak bevonása. A szervezet lényegét minden szinten a munkatársak jelentik, és az ő teljes mértékű bevonása teszi lehetővé képességeik kihasználását a szervezet javára. (4) Folyamatszemléletű megközelítés. A kívánt eredményt hatékonyabban lehet elérni, ha a tevékenységeket és a velük kapcsolatos erőforrásokat folyamatként irányítják. (5) Rendszerszemlélet az irányításban. Az egymással összefüggő folyamatok rendszerként való azonosítása, megértése és irányítása hozzájárul ahhoz, hogy a szervezet eredményesen és hatékonyan valósítsa meg céljait. (6) Folyamatos fejlesztés. A szervezet működésének átfogó, folyamatos fejlesztése legyen a szervezet állandó célja. (7) Tényeken alapuló döntéshozatal. Az eredményes döntések az adatok és egyéb információk elemzésén alapulnak. (8) Kölcsönösen előnyös kapcsolatok a (be)szállítókkal, mert ez fokozza értéktermelő képességüket. 3. Logikai minőségbiztosítás A minőségbiztosításban szakmai szempontból döntő fordulatot hozott a 2005. év. Egy nemzetközi kutatócsoportnak sikerült ötvöznie, szintézisbe hoznia a minőségbiztosításban addig legelterjedtebb és viszonylag leghatékonyabb (bár lényegileg csak manuálisan működtethető) minőségbiztosítási módszert, az ISO szabványkört, valamint a valószínűségi kockázatelemzés 1967 – óta fejlődő, (1974 óta USA szabvánnyá váló, magát az ISO-t is évtizedekkel megelőző) metodológiáját. Ennek alapdokumentuma a következő: A. Aghaie:

17

Evaluating ISO 9001:2000 Implementation Using Fault Tree Analysis (FTA). Total Quality Management & Business Excellence, Vol. 15 (2004) No. 7, pp 971-983. A Főiskola Környezetbiztonsági Tanszéke ekkortól kapcsolódott be a minőségbiztosítás ezen innovatív megközelítését jelentő, újabb nevén logikai kockázatelemzésen alapuló minőségbiztosítás kutatásába és fejlesztésébe. Ezen új megközelítésmódra a logikai minőségbiztosítás elnevezést vezettük be. A logikai minőségbiztosítás ismérvei a következők: (1) Nem a „jó minőség” (értsd: elfogadható minőség) elérését állítja célba, hanem - indirekt módon - a „rossz minőség” elkerülését; (2) Nem definíciót ad a célfogalomra, hanem kritériumot ad az ellencél fogalmára; (3) Célját (értsd: ellencélját) nem tárgyi-főnévi, hanem állítmányi-igei alakban tételezi. Nem arról van szó, hogy mi a tárgy (ti. a „jó minőség”), amit el kell érni, hanem hogy mi az az indirekt formájú állítás, amit meg kell cáfolni. Ez az állítmány a mi esetünkben részletesen a következő. Az adott körülmények között az ISO 9001 2000 szabvány bevezetése sikertelen. (4) Feltételezéseit nem verbálisan teszi, hanem formalizálva, szimbolikus jelrendszerben. Ennek során a formális (szimbolikus) logika jelrendszerét alkalmazza. Olyan jelrendszer ez, amelyben semmi sem magától értetődő. Így ebben a jelrendszerben vagy minden állítást le kell valamely premisszákból vezetni, vagy pedig egyértelműen és a levezetésekhez alkalmazott jól formált módon (előzetesen rögzített szintaktikai szabályoknak eleget téve) adott premisszákat kell felvenni. (5) Újraértelmezi a minőség és a megbízhatóság kapcsolatát. A megbízhatóság humán bizonytalanságtól jelentős mértékben mentes explikátumát a valószínűségi megbízhatóságelmélet jelenti. Ez az elmélet feltételezi, hogy megbízhatóságról csak olyan tárgyi rendszerek esetében lehet beszélni, amelyek vonatozásában értelmezhető egyrészt a túlélés, másrészt a valószínűség fogalma. Ezen az alapon a megbízhatóság fogalma leszűkül a túlélés feltételes valószínűségére. Így azután minőségről csak akkor és annyiban lehet beszélni, ha és amennyiben a szóban forgó rendszer megtartja önazonosságát. Így egy rendszernek akkor és csak akkor van paradigmatikusan megalapozott minősége, ha megbízható. A logikai minőségbiztosítás módszere ott is alkalmazható ahol a valószínűség fogalma értelmezhetetlen. A logikai minőségbiztosításnak nem a megbízhatóság, hanem a biztonság a kulcsfogalma.Biztonságon az elfogadható biztonság és nem az abszolút biztonság értendő. A biztonság kritériuma pedig nem a kockázatmentesség, hanem az elfogadhatóság bizonyossága, logikai szükségszerűsége. Ebben a kontextusban tehát a minőségpolitika alapját a valamely rendszer elfogadhatatlan minőségére vonatkozó esemény (mint állítás) megcáfolhatósága, ennek technikai megléte, diszponibilitása (rendelkezésre állása) jelenti. Itt nem a minőségbiztosítás megtervezéséről, hanem az elfogadhatatlan minőségbiztosításra vonatkozó állítás hamisságának logikai cáfolatáról van szó. (6) A logikai minőségbiztosítás bevezetése során előforduló mulasztások felelősségi viszonyainak feltárásán túl a sikeresség előfeltételeinek ellenőrizhető garanciáit is szolgáltatja. (7) A logikai minőségbiztosítás logikai alapját az alábbi felsorolásban szereplő nem kívánatos, a minőségbiztosítást végző szervezet által kezelhető események (a szokásos szakterminológiában: „prímesemények”) elkerülése képezik A nemkívánatos események az alábbiak: o vezetőségi elkötelezettség hiányossága o audit (felülvizsgálat) bemenő adatainak hiányossága o audit (felülvizsgálat) kimenő adatainak hiányossága o ügyfélelégedettség mérés hiányossága o minőségpolitika hiányossága 18

o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o

minőségcélok hiányossága minőségirányítási rendszer hiányossága felelősségi- és hatáskörök meghatározásának hiányossága vezetőség felelősségének hiányossága belső kommunikáció hiányossága általános követelmények hiányossága dokumentációs követelmények általános hiányossága minőségi dokumentumok hiányossága dokumentáció ellenőrzésének hiányossága feljegyzések ellenőrzésének hiányossága tartalék erőforrások hiányossága felszerelések hiányossága munkakörnyezet hiányossága emberi erőforrások általános hiányossága kompetenciák tudatosságának és képzésének hiányossága méréselemzés és javítás általános hiányossága nem megfelelő termékek ellenőrzésének hiányossága adatelemzés (feldolgozás, értelmezés) hiányossága ügyfél elégedettség hiányossága belső audit hiányossága eljárások ellenőrzésének és mérésének hiányossága termék ellenőrzés és mérés hiányossága folyamatos fejlesztés hiányossága helyesbítő tevékenység hiányossága megelőző tevékenység hiányossága termékelőállítás/szolgáltatás megvalósítás tervezésének hiányossága ellenőrző tevékenység és mérő műszerek hiányossága ügyfélkommunikáció hiányossága termékminőség meghatározásának hiányossága termékminőség felülvizsgálatának hiányossága beszerzési eljárás hiányossága beszerzési háttérinformáció hiányossága beszerzett termékre vonatkozó igazolás hiányossága k+f tervezés hiányossága k+f bemenő adatainak hiányossága k+f kimenő adatainak hiányossága k+f változások ellenőrzésének hiányossága k+f felülvizsgálatának hiányossága k+f igazolásának hiányossága k+f validálásának hiányossága termékek és szolgáltatások ellenőrzésének hiányossága termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó validálási eljárások hiányossága azonosítás és nyomonkövetés hiányossága ügyféligények felmérésének hiányossága termék megőrzés (raktározás, archiválás) hiányossága általános ellenőrzésmulasztás

4. Legfontosabb célok A Wesley János Lelkészképző Főiskolán az oktatás minőségét a szűkös erőforrások ellenére is folyamatosan javítjuk, mely célkitűzést fenntartjuk a Doktori Iskolára is. A minőségügy

19

jelentőségét fokozza a hallgatói létszám nagyarányú bővülése a Főiskola működésének megkezdése óta. A hallgatók általános felkészültsége és motiváltsága olyan, mint a felsőoktatás egészében. Ezen tényezők hiányosságait az oktatói oldalon kell ellensúlyozni. A minőségpolitika legfontosabb rendeltetése, hogy ennek a törekvésnek utat mutasson és keretet adjon. A minőségpolitika alapvető célja továbbá az oktatási kormányzat és a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság vonatkozó előírásainak és ajánlásainak folyamatos és szisztematikus követése. 5. Személyi és technikai feltételek Minőségpolitikánk a legszorosabb kapcsolatban van oktatási és kutatási tevékenységünkkel, miután a Természettan szakon (a Környezetbiztonsági Kockázatelemzés tantárgy keretében) a minőségbiztosítás témaköre centrális helyet foglal el. Tanári karunk több tagja is rendszeresen publikál a témában, egyikük (Kun István) pedig társzerzője a kétkötetes, 2004-ben megjelent Minőség és megbízhatóság c. főiskolai tankönyvnek. Az oktatói állományunk mindegyike a szakmájukban ismert és elismert személy. Alapvetőnek tekintjük az előadások és szemináriumok magas színvonalát. Elvárjuk és ösztönözzük, hogy a hallgatók bátran kérdezzenek, vitatkozzanak. Saját tapasztalataink és a korábbi akkreditációs vizsgálatok megállapításai szerint egyaránt a hallgatók elégedettek az oktatás színvonalával. Szakmai munkánk legalapvetőbb háttérbázisa – mint bármely felsőoktatási intézményben – a könyvtár. Ennek állománya igen gazdag. Képzett, szakmájukat szerető könyvtárosok segítik a hallgatók és az oktatók szakirodalmi és általános művelődési igényeinek kielégítését. Az oktatástechnikát jól felkészült, lelkiismeretesen dolgozó informatikusok támogatják. Segítségükkel az oktatók hatékonyan tudják használni a rendelkezésre álló informatika eszközparkot, amely megfelel a kor elvárásainak. 6. Szervezeti feltételek A Főiskola vezetősége elkötelezett a minőség iránt. Ez az elkötelezettség megnyilvánul a rendszer működési feltételeinek biztosításában. A Főiskolai Tanács egyik szerepe – az iskolai közéletben való részvétel biztosításán túl –az, hogy a szakmai minőség folyamatos megvitatására és ellenőrzésére is lehetőséget nyújt. A Tudományos Tanács készíti el a Főiskola minőségfejlesztési programját, és évente értékeli a Főiskola minőségbiztosítását. A főiskolán 2000 óta működik Minőségbiztosítási Tanács, eleget téve a törvényi előírásoknak. A Tanácsot rektor helyettes vezeti. A Minőségbiztosítási Tanács tagjai a szakok vezetői. Ugyancsak részt vesz a Minőségbiztosítási Tanács munkájában a hallgatói képviselet. A Minőségbiztosítási Tanács a Szenátus munkarendjéhez igazodva ülésezik. A minőségbiztosítási rendszer működését a Tudományos Tanács rendszeresen értékeli. A Főiskola belső kommunikációja a Szenátus ülésein, a Minőségbiztosítási Tanács értekezletein, szak és oktatói értekezleten, Intraneten, és a Főiskola szellemiségéből következően dominánsan személyesen megy végbe. A Oktatási és Továbbképzési Hivatal feladata – a különböző képzési szintek szakvizsgáinak, tanfolyamainak megszervezése, szakmai felügyelete mellett – a minőségbiztosítás irányítása.

20

Az oktatási folyamat ellenőrzése alkalmanként óralátogatások formájában történik. Az oktatói munka hallgatói értékelése része a minőségbiztosítási rendszernek. 7. Minőségbiztosítási dokumentumok A minőségbiztosítási tevékenység alapdokumentuma a Szervezeti és Működési Szabályzathoz kapcsolódó Minőségbiztosítási Szabályzat. Ennek érvényben levő változatát a Szenátus 2008- ban fogadta el. A Főiskola minőségfejlesztési programja 5 éves időtartamra készült el, ebben a vezérfonalat az adott időszakban elérendő célok jelentik. A minőségfejlesztési program tartalmazza: o . a partnerközpontú irányítás tökéletesítését, o . a partneri visszajelzések körének bővítését, o . a kiszűrt nem-megfelelések alapján a folyamatok fejlesztését. A program fő célkitűzései: o . megfelelés a partnerek igényeinek, o . az oktatás és kutatás színvonalának emelése, o . a működés hatékonyságának és gazdaságosságának növelése. A küldetésnyilatkozatok szakonként a Főiskola honlapján olvashatók, megfogalmazzák a o szervezet hivatását és vállalt feladatait. A minőségbiztosítási rendszer tevékenységei és döntései a következők: o . munkatervkészítés, o . vezetői ellenőrzés, o . irányított önértékelés, o . dokumentumkezelés, o . éves értékelés, o . hallgatói elégedettség mérés. A tevékenységekhez és döntésekhez folyamatábra készült, a felelősségek, hatáskörök és az elkészítendő feljegyzések egyértelmű hozzárendelésével. Elkészültek és érvényben vannak az oktatással és kutatással kapcsolatos alapvető szabályzatok. A szabályzatok elektronikus formában a Főiskola honlapján érhetők el az oktatók és a hallgatók számára, de nyomtatott változatban is rendelkezésre állnak. A feladat- és hatáskörök szervezeti ábrán, munkaszerződésben és munkaköri leírásban egyaránt megfelelő formában megtekinthetők. 8. Összefoglalás Az előző fejezetekben kifejtésre került, hogy a Wesley János Lelkészképző Főiskola Doktori Iskolája minőségbiztosítási rendszere támaszkodva a Főiskola minőségbiztosítási politikájára a logikai minőségbiztosítás ajánlásait követi. Ennek során: o alkalmazza a logikai kockázatelemzés úgynevezett hibafa-metodológiáját, o felhasználja ennek informatikai implementációját, o ennek alapján az ISO 9001:2000 előírásait maradéktalanul teljesíti, o nyitott az újabb minőségügyi szabványok befogadására.

21

Tanterv – Képzési terv A képzés három szakaszra oszlik: 1.szakasz Orientációs félév –normál időpontja az 1. félév 2. szakasz Átfogó tanulmányok – normál időpontja a 2-4. félév 3. szakasz Specializált tanulmányok – normál időpontja az 5-6. félév 1.

szakasz. Orientációs félév

A hallgató ideiglenes témavezetőt választ. Az első félévben egyetlen kurzus kötelező: „A theológia paradigmái, historiográfiája és legfontosabb kérdései – a társtudományok kihívásai, Kötelező bevezető kurzus, 30 kredit. Több előadó.” A 30 kredit megszerzésének a módja a következő: 1. a hallgató 2 oktatóból álló bizottság előtt hagyományos – 2 tétel húzásán alapuló - vizsgát tesz, melyben bizonyságot tesz arról, hogy ismeri a különféle tudományos paradigmákat, s képes értelmezni az egyes paradigmák eltérő megközelítéseit; valamint képes reflektálni tervezett témája és a hallottak kapcsolatára. 2. a hallgató a kurzus előadói közül szabadon kiválasztott két oktató konzultációját, iránymutatásait igénybe véve egy-egy szakirodalmi áttekintőt készít, mellyel igazolja, hogy a „state of art” típusu dolgozatrészek elkészítésére a jövőben is alkalmas. A paradigmákban való tájékozottság bemutatása előfeltétele a végleges témaválasztásnak és témavezető-választásnak – így ez a vizsga az első szemeszter végén kötelező. A iskolavezető engedélyével ez a vizsga egy félév halasztással is letehető, úgy hogy a hallgató felveszi a második félév kurzusait is. Amennyiben azonban ez a vizsga nem sikeres, akkor a harmadik félévben – mindaddig, amíg az első félévet lezáró vizsgát sikeresen nem teljesíti - a hallgató nem vehet fel újabb kurzusokat. A kurzust – másfél órás előadásokból állítja össze a doktori iskola vezetése. Az előadásokban három nagy blokk képviselteti magát. A doktori iskola alapvetően három aspektusból közelít a theológia tudományos világára. Az első megközelítésmód alapvetően „megértő”. A theológia alapvető problémáit, klasszikus „belső” kérdésfeltevéseit alkalmazza, „külső”, „segéd-tudományágként” csak a vallástudományt használja, mégpedig a vallástudománynak azokat a részdiszciplináit melyek a keresztény-zsidó valláskör tanulmányozására valók. A blokk felelősei azok a professzorok, akik – jelen doktori iskola törzstag professzorai közül – a doktori iskola munkáját megalapozó mesterszintű theológusképzésben is leginkább kézben tartották a klasszikus theológiai és klasszikus vallástudományi tárgyakat: Hubai Péter és Majsai Tamás

22

A második megközelítésmód (Riceaur i szóhasználattal élve) „gyanakvó”, azaz lehetővé teszi, hogy a hallgatók mintegy „kívülről” tekintsenek a theológiára – azon amódon vizsgálják azt, ahogy más tudományágak képviselői teszik, illetve úgy járhassanak el – ahogy minden más tudományágban szokásos – azaz a theológia kritikailag vizsgálja önmagát, mint tudományt. Ennek a megközelítésmódnak két természetes tartománya van: hogyan helyezkedik el a theológia az emberi gondolkodás, a filozófia történetében, illetve hogy a theológia egyházszociológiai értelemben (tudásszociológiai, tudományszociológiai, egyetemszociológiai közvetítésekkel is) milyen szerepeket, funkciókat tölt be. A blokk felelősei filozófia és vallásszociológia professzoraink: Gáspár Csaba László és Nagy Péter Tibor A harmadik megközelítésmód „teleológikus” illetve „alkalmazott tudományi” jellegű. Iskolánkban doktoráltak számára – hacsak maga a theológia tudomány szerény méretű tudományos intézményrendszere nem fogadja őket – legtermészetesebb szféra az oktatás, vezető, vagy szellemileg vezető pozíciók betöltése az egyházi és vallási oktatási intézményrendszerben az óvodától, az iskolákon át a felsőoktatásig és felnőttképzésig, illetve a modernitás legfontosabb kérdéseire történő folyamatos valláspedagógiai-theológiai reflexió. A blokk felelősei az egyház és állam oktatási kapcsolatának szakértője Lukács Péter professzor, s a modernitás egyik legfontosabb kihívása – a szexuális nevelés – tárgykörében habilitált Forrai Judit professzor.

A bevezető kurzusa az alábbi előadásokból kerül összeállításra

Törzstagok Csepregi András Forrai Judit Gáspár Csaba László Hubai Péter Jakab Attila:

Lukács Péter Majsai Tamás

Bibó István Krisztus-képe Vallási és világi szempontok a nemi nevelés területén Új kihívások új válaszok a szexuális ismeretek területén (intézeti fiatalok, prostituáltak és fedél nélküliek életében) – és az egyházak Vallási és világi szempontok a nemi nevelés területén Új kihívások új válaszok a szexuális ismeretek területén (intézeti fiatalok, prostituáltak és fedél nélküliek életében) – és az egyházak Az ókori Egyiptom vallástörténete kutatásának forrásai Áramlatok a korai kereszténységben Intézményfejlődés az ókeresztény korban: laikusok és klerikusok elkülönülése Egyházi geopolitika: Alexandria – Róma – Konstantinápoly – Antiókhia theológiai sajátosságai és hatalmi versengései az ókeresztény korban Felekezeti iskolák külföldön és hazánkban A felsőoktatás expanziója és a felekezeti felsőoktatás hazánkban A Soá singularitásának theológiai aspektusai. A Soá theológiai recepciójának a zsidó vallási tradícióban. A Soá utáni keresztény theológia alapkérdései. A magyarországi protestáns egyházak és a Soáh. Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség létrejöttének konfliktusteoretikai aspektusai Zsidóság és kereszténység, avagy egy rendszer alternatívái. Ökumenizmusa és inter- és multikulturalitás Kereszténység és diktatúrák.

23

Nagy Péter Tibor Vattamány Gyula

Wildmann János

Nem törzstagok Bánlaky Pál Bognár László Boreczki Elemér Bukovics István Csákó Mihály Erős Ferenc Faludy Judit Gedő Éva Gombocz Eszter Hárs György Péter Makai Éva Trencsényi László

A kereszténység és a Soá. A kisegyházak eccleisofenomenológiai differentia specifikái, kitekintéssel a magyarországi helyzetre Az empirikus vallásszociológia dilemmái Az oktatástörténetírás paradigmái és az egyházak Zsidóság-imaginációk a korai keresztény korban „Judaizáló” keresztények és a zsidóellenes retorika előrelendülései a korai keresztény korban A gyakorlati teológia elmélete is módszertana Állam és egyház viszonyának megítélése Magyarországon – egy felmérés tükrében Vallási cselekvés a vallásszociológiában A gazdaságetika alapvető kérdései A nem törzstagok ajánlatai a személyi lapjaikon láthatóak!

II. szakasz. A 2-4 félév kurzusai és feladatai A II. szakasz elején a hallgató és a doktori iskola vezetője egyetértési jogának fenntartásával, az ideiglenes témavezető meghallgatása után a Doktori Iskola Tanácsa végleges témavezetőt jelöl ki. Társ-témavezetés is lehetséges, elsősorban azokban az esetekben, hogyha az egyik témavezető annak a társadalmi ill. pedagógiai kihívásnak a szakértője, melyre témája révén a Phd dolgozat theológiailag reflektál – míg témavezető társa theológus. Külső – doktori iskolában nem tag - témavezető felkérése is lehetséges, de ebben az esetben a társtémavezető mindig a doktori iskola egyik törzstagja. A három félév alatt összesen 90 kredit megszerzése kötelező A kurzusok tutoriális természetűek, egyéni munkán alapulnak. II.1 30 kreditet az iskola vezetője – a témavezető, a témacsoport felelősök, illetve a hallgató munkáját az első félévben közelebbről megismerő oktatók meghallgatása után - ír elő a hallgató számára. Az egyenként 10 kredit értékü kurzusokat úgy kell kijelölni, hogy egy oktató legfeljebb 20 kreditpontot adjon egy hallgatónak. Legalább 10 kreditet törzstagtól kell megszerezni.

24

II.2 30 kreditet a hallgató kutatási szakmai gyakorlattal szerezhet – olyan szakmai gyakorlattal, melyet a doktori iskola bármely olyan törzstagja mellett teljesít, aki nem a hallgató témavezetője, s amelynek kutatási tárgya nem egyezik meg (és nincs átfedésben) a hallgató által választott disszertáció témával, s melynek dokumentálható kutatási eredménye van II.3 30 kreditet az iskola oktatói által hirdetett szabadon választott kurzusok teljesítésével lehet megszerezni. Az egyenként 10 kredit értékü kurzusokat úgy kell kijelölni, hogy egy oktató legfeljebb 20 kreditpontot adjon egy hallgatónak. Legalább 10 kreditet törzstagtól kell megszerezni. A 2-4 félévre rendszeresített kurzusok nyújtása az oktató oldaláról történhet előadástartással, szemináriummal, egyéni konzultációval, kutatásvezetéssel. A kurzus hallgatói teljesítése történhet tanulmányírással, szakirodalom-bemutatással, tudományos előadással, kutatási részvétellel, szakfordítással stb. A hallgatónak kreditszerzéseiben úgy kell eljárnia, a doktori iskola fenn megnevezett három megközelítésmódja egyenként legalább 10 kredittel képviseltesse magát A kurzus ill., kreditszerzési munkaforma kínálata a következő:

Törzstagok Csepregi András

Forrai Judit Gáspár Csaba László Hubai Péter Jakab Attila: Lukács Péter Majsai Tamás Nagy Péter Tibor Vattamány Gyula Wildmann János Nem törzstagok Bánlaky Pál Bognár László Boreczki Elemér Bukovics István Csákó Mihály Erős Ferenc Faludy Judit Gedő Éva Gombocz Eszter

Jézus és az aktív erőszakmentes ellenállás Hátrányos helyzet és prostitució – kihívás az egyházak számára Az igazság fogalma az újkori filozófiában és teológiában Bevezetés a teológiai antropológiába Vallásantropológia és filozófia Szepulchrális kultusz – és azon túl Halál – örökkévalóság – túlvilági élet – feltámadás Ókeresztény társadalom- és intézménytörténet Az újszövetségi kánon kialakulása A felsőoktatás expanziója és a felekezeti felsőoktatás hazánkban A tantárgy címe: Zsidóság és kereszténység kezdeti századokban való kettéválásának történelmi tartalma. Az elit felekezeti háttere 1850-1950 A judaizáló keresztények nyomai az 1-8. századi egyházi irodalomban Vallástudományi alapismeretek Monoteista vallások A világvallások társadalomképe A nem törzstagok ajánlatai a személyi lapjaikon láthatóak!

25

Hárs György Péter Makai Éva Trencsényi László III. szakasz. Az 5. és 6. félév feladatai E két félévben 60 kredit megszerzése kötelező. 20 kredit szakmai gyakorlattal keletkezik. Erre két féléves egyetemi vagy főiskolai óratartás, és egy vizsgáztatás révén kerülhet sor. 20 kredit idegen nyelvű tanulmány írásával keletkezik. 20 kredit egy olyan (konzultációs, kutatócsoporti, asszisztensi stb) munkára adható, mely annak a követelménynek a teljesülését segíti elő, hogy a hallgató (összesen az 1-6 félévben) legalább két, nem az iskola által szervezett országos tudományos konferencián szerepeljen, s legalább két, nem az iskola keretei között kiadott, lektorált tudományos publikációt jelentessen meg. (Ha a hallgató e feltételt már korábban teljesítette, a 20 kredit automatikusan jár neki.) A szigorlat A doktori szigorlat 3 elemből áll: a hallgató választott témában önálló 20 perces tudományos előadást tart, majd 20 percben válaszol az ennek kapcsán feltett kérdésekre; tételhúzással tett hagyományos vizsgával bizonyítja szaktudását az általa és témavezetője által előzetesen megnevezett tudományterületről idegen nyelven teendő vizsgán mutatja be, hogy a hallgató szűkebb témájához kapcsolódóan nemzetközi tudományos közösség előtt is képes lesz tudományos problémák színvonalas kifejtésére. A három elemre a szigorlati bizottság tagjai külön-külön adnak jegyeket. A vizsga akkor tekinthető sikeresnek, ha egyik elemre adott jegyek átlaga sem kevesebb, mint 2. A szigorlati vizsga megismétlésére háromszor van lehetőség, de az első és második vizsga között legalább 1 hónapnak, a második és harmadik, ill a harmadik és negyedik vizsga között legalább hat hónapnak el kell telnie. A fokozatszerzési eljárás A sikeres szigorlatot tett hallgató doktorjelöltté válik, s a szigorlattól számított három éven belül benyújtja doktori értkezését. Az értekezésben fel kell tüntetni a szerző és a témavezető(k) nevét, a Doktori Iskola és vezetőjének nevét, a készítés helyét és idejét. Az értekezéshez a témavezető ajánlása (10-20 ezer karakter), tartalomjegyzék, magyar és idegen nyelvű (egyenként 20-40 ezer karakter) összefoglaló és irodalomjegyzék tartozik. Utóbbiban szerepeltetni kell a jelölt tudományos közleményeit is. Az értekezéshez függelék (pl. fénykép, dokumentumgyűjtemény, stb.) tartozhat.

26

A PhD dolgozat releváns új eredményeket tartalmazó értekezés, melynek formai követelményei (leszámítva, hogy a Phd dolgozat terjedelmében azok többszöröse) a hazai központi bölcsészettudományi akadémiai folyóiratok pl a Századok, Irodalomtörténet, Magyar Pedagógia stb, publikációs standardjaihoz igazodnak. A követendő standardot disszertációi téma pontos bejelentésével egyidejüleg jelenti be a hallgató, döntéséhez témavezetője jóváhagyását szerezve meg. A doktori iskola nem alakít ki egységes formai követelményrendszert, mert a képzés célja épp az, hogy különböző tudományágak közegében önmagukat és munkásságukat elismertetni képes tudósokat neveljen. A PhD–védésre a dolgozatot 5 papiralapú példányban és pdf fileban kell benyújtani. - a papíralapú példányok közül kettő az opponenseké, kettő az intézményi könyvtáré, egyet az OSZK-nak küld meg a doktori iskola. - a pdf filet a doktori iskola az intézmény honlapján – legkésőbb a nyilvános védést megelőző 30. napon - nyilvánossá teszi. A sikeres védést követően az értekezést a Magyar Elektronikus Könyvtárban helyezi el. A nyilvános vitát a Rektori hivatal szervezi meg. A nyilvános vitára szóló meghívókat a Hivatal legalább három héttel az ülés előtt kiküldi. A nyilvános vitára szóló meghívót, valamint az értekezés szövegét a Doktori Iskola honlapján is közzé kell tenni. A nyilvános vitára meg kell hívni: a) a DIT tagjait b) a WJLF valamennyi oktatóját c) a szakmailag illetékes külső szakembereket d) a témavezetőket - A PhD dolgozat védése nyilvános tudományos vita. A vitát legalább egy hónappal megelőzően a jelölt megkapja a DIT által kijelölt két opponens (akik közül az egyik a doktori iskolának nem tagja) véleményét, arra két héten belül megküldi írásos válaszát, s választ a védés előtt két héttel bizottság tagjainak is eljuttatja. A hallgató a bizottság és a közönség soraiból érkező tudományos kérdésekre is köteles válaszolni. -

27

A WESLEY THEOLÓGIAI ÉS VALLÁSPEDAGÓGIAI DOKTORI ISKOLA MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2012 I. Általános rendelkezések

A szabályzat tárgya és hatásköre 1§. 1. A Wesley János Lelkészképző Főiskolán (a továbbiakban: WJLF) zajló doktori képzés szervezett kerete a megfelelő MAB-támogatással működő Doktori Iskola (a továbbiakban: DI) 2. A DI felügyeletét az intézmény rektora gyakorolja, adminisztrációs teendőit a Rektori Hivatal látja el. 3. A DI munkájában oktatóként és témavezetőként nem csak a törzstagok vehetnek rész, hanem más hazai és külföldi főiskolák, egyetemek, akadémiai és kutatóintézetek oktatói és munkatársai is. 4. A DI szervezetéről a Főiskola Doktori szabályzata rendelkezik (a továbbiakban: DSZ). 5. A DSZ határozza meg a DI Tanácsa (a továbbiakban: DIT) feladatait. 6. A DI képzési rendjét a DI Tanulmányi és Vizsgaszabályzata (a továbbiakban: DI TVSZ) határozza meg. 7. A WJLF-en folytatott doktori képzés a mesterfokozat megszerzését követően készít föl a doktori fokozat megszerzésére. A doktori fokozat megszerzéséhez a doktori képzésben való részvétel és az egyéb igazolások (pl. nyelvviszga) bemutatása mellett a hallgatónak abszolválni kell a doktori szigorlatot, bizonyságát kell adnia az önálló kutatómunkára való alkalmasságnak, és a szabályszerű eljárás és a nyilvánosság előtt be kell mutatnia és meg kell védenie értekezését.

2. A doktori iskola felépítése Általános szabályok 2. § 1. A DI vezetőjének munkáját segítő testület a DIT, amelynek tagjait az Intézményi Doktori Tanács (a továbbiakban: IDT) elnöke bízza meg és menti fel. 2. A DI tevékenységében részt vevő oktatókat és kutatókat a DI vezetőjének javaslatára az IDT kéri fel. A doktori iskola vezetője 1.

3.§ A DI vezetőjét az IDT javaslata nyomán és a MAB előzetes véleményének kikérése mellett a rektor nevezi ki.

28

A DI vezetőjének feladatai: felel a DI tudományos és oktatói munkájának a színvonaláért; ellátja a DSZ-ben, a DI TVSZ-ben és a DI MSZ-ben számára előírt feladatokat; ellátja a DIT elnöki teendőit, és ezen belül: javaslatot tesz a DIT-nek a DI rendelkezésére álló személyi és anyagi erőforrások felhasználásáról, javaslatot tesz a szigorlati fő- és melléktárgyakra valamint a szigorlatoztató bizottság összetételése, javaslatot tesz a bírálókra és a bírálóbizottság összetételére, swzakmailag felel a DI gazdálkodásáért 3. A DI vezetője a Theológus és Lelkész (MA) Szak, valamint a Hittanár – Nevelőtanár (MA) Szak vezetőivel együttműködve fejti ki tevékenységét 2.

A doktori iskola tanácsa 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

4.§ A DIT elnöke a DI vezetője, hivatalból tagjai az iskola törzstagjai. Kooptált intézményi tagok: a WJLF Theológus és Lelkész (MA) Szak, valamint a Hittanár – Nevelőtanár (MA) Szak mindenkori vezetői, a WJLF rektora. Választott tagok: A nem törzstag oktatók egy képviselője, a PhD hallgatók és a PhD jelöltek egy-egy képviselője A DIT feladatait a DSZ határozza meg A DIT szükség szerint, de félévenként legalább egyszer ülésezik és dönt a hatáskörébe tartozó ügyekben Szavazásra a DIT elnöke és tagjai jogosult A DIT határozatképes, ha szavazattal rendelkező tagjainak legalább fele jelen van a szavazáson Dötéseit a DIT általában nyílt szavazás keretében megejtett egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Indokolt esetben bármely tag kérhet, és az elnök is kezdeményezhet titkos szavazást Személyi kérdésekben a DIT titkos szavazással dönt /A személyi kérdésekben esedékes döntéshozatalban nem vehet részt az eljárásban az, aki a szóban forgó személlyel az ügy tárgyilagos elbírálását okkal feltétezhetően befolyásoló érdekeltségi-elkötelezettségi és egyéb kapcsolatban áll. Egészen rendkívüli esetektől eltekintve, érvényes DIT-ülés csak akkor tartható, amennyiben a határozathozatalt igénylő ügyekben való állásfoglaláshoz szükséges szakanyagokat a résztvevők az ülést megelőzően legkésőbb három munkanappal korábban – elektronikus vagy más postai megoldássa – kézhez vették, az ülés időpontjáról és a napirendi pontokról pedig legalább az ülést megelőző öt munkanappal korábban értesítést nyertek. A DIT üléséről jegyzőkönyvet kell vezetni amelyet legalább két jelenlévő kézjegyével kell hitelesíteni. (A jegyzőkönyvet a DI oktatói és hallgatói számára elérhetővé kell tenni. A DIT adminisztratív feladatait az elnök javaslatára felkért – és szavazati joggal nem rendelkező, WJLF alkalmazásban álló – munkatárs látja el./ A doktori iskola oktatói 5.§

1. A DI oktatói olyan a tudományos fokozattal rendelkező tudósok, akiket az IDT alkalmasnak tart e feladat ellátására 2. A DI-ben az a tudományos fokozattal rendelkező, aktív kutatói tevékenységet folytató tudós lehet témavezető oktató, akinek témahirdetését az IDT jóváhagyta 3. Egy témavezetőnek egy időben hatnál több állami ösztöndíjas doktorandusza nem lehet

29

4. Egy doktorandusznak legfeljebb két témavezetője lehet. Külső témavezető esetében a DIT a főiskola vagy a DI kebelében tevékenykedő társtémavezetőt jelöl ki. A doktori iskola kommunikációja 6.§ Honlapján a DI perpetuáltan praesens tájékoztatást nyújt az iskola működéséről a következő ügyeket illetően: Személyi információk a) a törzstagok és oktatók szakma-személyi anyagai, b) tudományos együttműködések, c) működési szabályzat, d) képzési terv, e) minőségbiztosítási terv . Képzéssel kapcsolatos információk a) a doktori témákról b) a felvételi követelményekről c) a doktori fokozat megszerzésének feltételeiről d) a DI tanulmányi és vizsgaszabályzatáról e) a tantervről A DI tudományos erdményeiről a) PhD-értekezések b) a fokozatot szerzők c) a doktori rigorózumot teljesítők névsoraa

3. Doktori képzés Jelentkezés, felvételi eljárás 7.§ A jelentkezés általános feltételeit az DSZ tartalmazza . A doktori képzésre benyújtott pályázathoz szükséges dokumentumok: a) jelentkezési lap, b) témavezetői támogatással ellátott kutatási lap, c) MA- végzettség dokumentumának bemutatása d) nyelvtudást igazoló okiratok bemutatása e) szakmai biográfia f) témavezetői elfogadó nyilatkozat g) szükséges esetben munkahelyi támogató nyilatkozat h) erkölcsi bizonyítvány i) nyilatkozat az ösztöndíjigényről j) a hallgató által legfontosabbnak ítélt dolgozata bemuatása k) eljárási díj költségtérítésének igazolása l) nyilatkozat arról, hogy a hallgató kész a doktori képzés alatt internetes kommunikációra, művei szövegfile-ban történő elkészítésére 30

m) a 2001-nél nem régebben megvédett szakdolgozatokról, TDK-dolgozatokról szóló szakmai bírálatok benyújtása n) leendő kutatási téma rövid írásos vázlatának benyújtása A DI történő felvételkor az oklevél minősítését a jelentkező által megszerzett mesterfokozat, vagy azzal egyenértékű oklevél minősítése jelenti. A legalább jó rendű minősítés az oklevél megszerzését követő két évig tekintendő feltételnek. A minősítés azonban ezután is beleszámít a felvételi pontszámba. A felvételi eljárás eredményét a benyújtott pályázat és a felvételi elbeszélgetés alapján nyert minősítés átlaga definiálja. A felvételi elbeszélgetés során egy, a DIT által felkért legalább 3 fős bizottság értékeli a jelentkező szakmai felkészültségéről, kutatási elképzeléseit. A felvételi elbeszélgetés időpontjáról a Rektori Hivatal írásban értesíti a jelentkezőt. A felvételi rangsorolás 4 szempont alapján történik, melyekre összesen 100 pont adható az: a) Oklevél minősítése b) Nyelvismeret c) Tudományos tevékenység d) Kutatási terv, kommunikációs készség alapján A DIT általi rangsorolásra a legalább 60 pontot elért jelöltek kerülnek A felvételi döntést a felvételi bizottság véleményének figyelembevételével kialakított DIT-álláspont alapján kialakított ITD-elnöki javaslat nyomán a Rektor hozza meg. A kedvező felvételi döntés eredménykategóriái: a) Felvétel ösztöndíjas nappali képzésre b) Felvétel költségtérítéses nappali vagy levelező képzésre c) Felvétel költségtérítéses egyéni képzésre. A képzési formák közötti átjelentkezési kérelmet a DIT-hez lehet benyújtani.

Tanterv, munkaterv 8.§ 1. A DI a DIT javaslatára az IDT által jóváhagyott tanterv alapján működik. A DI Képzési Terve tartalmazza a tanterv részletes tartalmát és struktúráját. 2. A tanterv tartalmazza: képzés célját, a megszerezhető kreditpontokat és azok megoszlását, a tantárgyak listáját, az oktatók névsorát. 3. A hallgatók a képzés első félévében egy, a Doktori Kreditszabályzattal összhangban álló munkatervet készítenek. A munkaterv meghatározza a doktoranduszok tanulmányi feladatait. A munkatervet a témavezető ajánlásával a DIT hagyja jóvá. 4. A munkatervnek tartalmaznia kell a tanulmányi program teljesítése végett hallgatni kívánt tárgyak kataszterét. A hallgató bármely, a DI által meghirdetett, illetve a témavezető támogatásával más rokon területen működő hazai és külföldi DI-ik képzésési programjában szereplő tárgyat felvehet. 5. A munkaterv tárgyanként tartalmazza a tárgy: nevét (címét), előadóját, kreditértékét, teljesítésének kronológiai paramétereit

31

A szervezett képzésben résztvevők feladatai 9.§ 1. A DI-képzésben részt vevő hallgatóknak az első szemeszter megkezdése előtt be kell iratkozniuk a megkívánt dokumentumok bemutatásával. A hallgatók a második szemesztertől elektronikusan regisztrálnak. A megjelölt határidő lejárta utáni beiratkozás/regisztráció csak külön eljárási díj ellenében implementálható. 2. A doktorandusz részt vesz a tudományos képzésben és egyéni kutatómunkát végez. A doktorandusz oktatói feladatokat is elláthat. 3. A tanulmányi teljesítmény mértékegysége a doktorandusz hallgatói kötelezettségeinek teljesítését értékelő kredit-pont. A doktoranduszok a teljes képzés alatt összesen 180 kreditet kötelesek teljesíteni. Az adott szemeszterben előírt számú kredit teljesítésének elmulasztása esetén a DIT dönt – a hallgató által indoklásként felhozott szempontok mérlegelésével – a doktori ösztöndíj folyósításának a felfüggesztéséről. Amennyiben a doktorandusz egy éven belül nem pótolja a mulasztást, a DIT a hallgatói jogviszonyt megszüntetheti. 4. A DI-képzés 6 féléve alatt a kötelezően teljesítendő tanulmányi (képzési) kreditek száma 84. A kreditek teljesítését – a felvett tantárgyra előírt vizsga, dolgozat, beszámoló stb. alapján – a tárgy indexben szereplő előadója aláírásával igazolja. 5. A hallgatói publikációs és egyéb tudományos tevékenységgel kredit szerezhető. A kredittáblázatot a DIT ötévente legalább egyszer felülvizsgálja. A témavezetők a DITnél javasolhatják a kredittáblázat módosítását. 6. A doktorandusz által a képzés befejezése előtt előkészített tanulmányi kötelezettségigazolásnak tartalmaznia kell a teljesített feladatok felsorolását és az ellenükben szerzett kreditpontokat. Az abszolutórioumhoz vezető kreditpont teljesítésének tényét a DIT igazolja. Az abszolutórium a DIT pozitív állásfoglalása alapján a DIT elnöke állítja ki. 7. A doktorandusz az abszolutórium megszerzését követően kérelmezheti a DIT-nél a doktori szigorlati tárgyainak jóváhagyását és a szigorlati bizottság kijelölését. A rigorózum egy főtárgyból és két melléktárgyból leteendő vizsgából áll. 8. A doktori szigorlat az abszolutórium megszerzése és az értekezés benyújtása közötti időszakban tehető le. Egyik vizsgáztató nem lehet a doktorandusz (társ)témavezetője, illetve társszerzője. Az esetleges összeférhetetlenségről az IDT írásbeli nyilatkozatot vár el a felkért vizsgáztatóktól. 9. A DIT a témavezetők véleményények bekérésével félévente értékeli a doktoranduszok kutatói tevékenységét. A képzésben résztvevő hallgatók éves beszámolója írásbeli és szóbeli részből áll. Előbbi elkészítése alól felmentés nem adható, a szóbeli beszámoló a harmadik félévvel kezdődően –külön engedély alapján – konferencia-előadással helyettesíthető. A beszámolót a témavezetőnek külön is kell véleményeznie. 10. A szervezett képzésben résztvevő doktoranduszok féléves beszámolójára nyilvános szeminárium, vagy házi minikonferencia formájában kerül sor a hallgatók, a témavezetők és a DIT képviselőjének jelenlétével.

32

Az egyéni képzési rendben résztvevők feladatai 10.§ 1. Az egyéni képzési rend célja, hogy a jelentős elméleti felkészültséggel és nagy szakmai tapasztalattal rendelkező szakemberek számára a tanulmányi kötelezettségek teljesítése nélkül tegye lehetővé a doktori fokozat megszerzését. 2. Az egyéni képzés általános feltételeiről a DSZ rendelkezik. 3. Az egyéni képzési rendben a doktori szigorlatot a felkészülés engedélyezésétől számított legfeljebb két éven belül lehet letenni. Ennek elmulasztása az eljárás megszűnését vonja maga után. 4. A publikációs követelményeket az egyéni felkészülésre jelentkezőknek a kérelem beadását megelőző öt évben kell teljesíteniük 5. Ahol a DSZ és a MSZ nem rendelkezik külön is az egyéni képzési rendben résztvevők kötelezettségeiről, ott a szervezett képzésben résztvevőkre vonatkozó előírásokat kell figyelembe venni. Témavezető megváltoztatása 11.§ 1. A doktori témát a (társ)témavezető vagy a doktorandusz kérésére indokolt eetben az IDT megváltoztathatja. A döntés előtt az IDT mindenképpen kikéri a témavezető(k) véleményét. 2. A téma-változtatás, illetve a témavezető személyének megváltozása a tanulmányi időt nem hosszabbíthatja meg. 5. Doktori fokozatszerzés 12.§ A doktori fokozatszerzés folyamatát, általános feltételeit a DSZ rögzíti. A doktori értekezés 13.§ A doktori értekezésre vonatkozó szabályokat a DSZ rögzíti. Az értekezéshez mellékelni kell az elkészített tézisfüzetet. A műhelyvita 14.§ 1. Benyújtása előtt az értekezést a munkahelyi műhelyvitára kell bocsátani. 2. A műhelyvitát a DI elnökének kezdeményezése alapján lehet megszervezni. 3. A doktorandusz a műhelyvitára kerülő értekezést legkevesebb két hónappal korábban köteles benyújtani. Dolgozatát a DI honlapján elérhetővé kell tenni. 4. A műhelyvitán hivatalból résztvesznek: a WJLF oktatói, tudományos munkatársai, a DI hallgatói, a Rektor, a DIT tagjai, a doktorandusz témavezetője (témavezetői), meghívhatóak más intézmények munkatársai is.

33

5. A műhelyvitára szóló meghívókat – legalább két héttel korábban – a vita lefolytatására illetékes szervezeti egység vezetője küldi ki. 6. Az értekezés két opponens értékeli. A véleményeket a szerző reopponensi válasszal reflektálja. A vitát rögzítő jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az opponensi véleményekkel, a vitával és a szerző álláspontjával kapcsolatos részleteket. A vita írásbeli dokumentumai és a jelenléti ív a jegyzőkönyv mellékletei. A nyilvános vita 15.§ 1. A nyilvános vitáról rendelkező szabályokat a DSZ melléklete tartalmazza. 2. A nyilvános vitát a Rektori Hivatal szervezi meg. Innen történik gondosodás a meghívóknak az eseményt megelőzően legalább három héttel korábbi megküldéséről is. 3. A doktoranduszi értekezést a benyújtást követően el kell helyezni a főiskola könyvtárában. Megtekinthetéséről a könyvtár külön tájékoztatja az olvasókat. 4. A nyilvános vitáról a DI honlapja is köteles értesítést adni. 5. A vitára meghívandók: a DIT tagjai, a WJLF oktatói, a szakmailag illetékes külső szakemberek, a témevezető(k). Nyelvi követelmények 16.§ 1. Két idegen nyelv ismeretének legalább két „C" típusú állami nyelvvizsgabizonyítvánnyal való igazolása. Az egyik idegen nyelnek a DI tudományos profiljának megfelelően a német vagy az angol, a másik szabadon választható. Indokolt esetben elfogadható egy „C" típusú felsőfokú és egy alapfokú állami nyelvvizsga is. 2. A DIT munkanyelve a magyar és az angol, a DI vezetőjének külön engedélyével a német.

5.Egyéb rendlkezések

Minőségbiztosítás 17.§ 1. A DIT kialakítja a doktori képzés és fokozatszerzés minőségbiztosításának elveit és módszereit. 2. A DIT folyamatosan figyelemmel kíséri az oktatási program működését. Munkájához felhasználja a doktorjelöltek véleményét, szükség esetén külső szakértőket kér fel. 3. A DIT évenként értékeli az oktatás működését és tapasztalatait. 4. A DIT jóváhagyja a DI szakmai követelményeit. A minőségbiztosítás kritériumait a DI TVSZ.

A doktori iskola gazdálkodása 18.§ 1. A Főiskola gazdálkodási szabályzataiban foglalt eljárási rend betartásával működő DI gazdálkodásáért szakmailag a DI vezetője felel. 2. A DI pénzügyi forrásait az ösztöndíjasok után folyósított állami normatíva, a doktoranduszok költségtérítései, az eljárási díjak, valamint a DI egyéb bevételei képezik.

34

3. Az IDT által elfogadott költségvetés alapján gazdálkodó DI pénzforgalmát szakmailag a DI vezetője irányítja, a pénzügyi és fegyelmi felelősséget könyvelési szempontból a főiskola gazdasági igazgatója viseli. A Doktori Iskola Működési Szabályzatának mellékletei 19.§ 1. A tudományos publikációs tevékenység értékelése Publikációnak (a MAB 2008/8/II.2.2. szerinti ajánlásainak figyelembevételével) az olyan nyomtatott és/vagy elektronikus közleményt (folyóiratcikk, tudományos monográfia, könyvrészlet stb.) nevezzük, amely: a) a szerző saját kutatási eredményeit mutatja be, b) pontos szakirodalmi hivatkozásokat tartalmaz, c) lektorált, d) szakmai kiadványban vagy önálló munkaként jelent meg, e) jelentős köz- és felsőoktatási intézményi könyvtárakban fellelhető és hozzáférhető. Nem minősül publikációnak: a) a saját kiadásban megjelentetett mű, b) konferencia kiadványban vagy másutt megjelent rövid (10 ezer karakter alatti) rezümé, extractum, c) interjú (sem riporterként, sem interjú-alanyként), d) pályázat keretében vagy megrendelésre készített kutatási jelentés, kéziratos szakdolgozat, diplomamunka, e) egyéb kéziratos írás. A publikációs minimumkövetelmények a fokozatszerzési eljárás megindításához: 1. Legalább öt már megjelent vagy a szerkesztői, illetve kiadói nyilatkozattal igazolhatóan megjelenés alatt álló publikáció. 2. Az elérendő minimális összpontszám: 50, a figyelembe vehető maximális pontszám: 96. (Többszerzős munka esetén a pontszám részarányosan illet meg egy autort) A publikációk pontozása. A publikációkra adandó kreditpontok

5 ív feletti monográfia Könyvrészlet, szaktanulmány / ív Forrásközlés / ív Jegyzet és egyéb segédeszköz / ív Szakfordítás / ív Kötet- vagy folyóiratszerkesztés / ív Ismeretterjesztő cikk, esszé / db Rezenzió, kritika / db

Külföldön idegen nyelven 100 20 10 10 10 10 10 5

Magyarországon megjelent idegen nyelven magyar nyelven 80 60 15 10 7 5 7 5 7 5 7 5 7 5 3 2

PhD minimumkövetelmények az értekezés benyújtásakor 35

A disszertációnak tartalmaznia kell a jelölt teljes publikációs jegyzékét az egyes írásokra történő külső hivatkozások megjelölésével együtt 2.Kreditszabályzat A képzésben minden tanulmányi teljesítményt kreditek mérnek. A hat féléves képzés 180 kreditje az alábbi tevékenységek alapján szerezhető meg: a. Kurzusok teljesítése b. Kutatási tevékenység c. Oktatási tevékenység A minimálisan megszerzendő kreditek száma az alábbiak alapján aggregálódnak: Tanulmányi kredit: minimálisan 84, maximálisan 108. Kutatási kredit: minimálisan 50, maximálisan 96. Oktatási tevékenység: maximálisan 45. A kurzusok teljesítéséért tutoriális egységenként 6 kredit adható. Kutatási tevékenységért kredit az MSZ 1. sz. melléklete szerint szerezhető. 3.A kutatási terv felépítése A kutatási tervnek az alábbi felépítést kell követnie: A kutatási téma ismertetése; a szakirodalmi előzmények rövid áttekintése; kutatástörténeti összefüggések. (2-3 ezer karakter). A kutatási terv ismertetése, jelentősége, az adott tudományterületen belüli aktualitása. (2-3 ezer karakter) Az alkalmazandó eljárások, technikák, módszerek ismertetése. (2-3 ezer karakter). A kutatás tervezett előmenetelének bemutatása, félévenkénti bontásban. (3-4 ezer karakter) Kül- és belföldi konferenciákon, nyári egyetemeken, más tudományos rendezvényeken. (1-2 ezer karakter). A várható eredmények jelentősége. (2-3 ezer karakter). A már megjelent publikációk, illetve a publikálásra még nem elfogadott dolgozatok felsorolása. A kutatási téma szakirodalmi enumerációja. 4.Felvételi pontszámítás A felvételi pontszám megállapításakor az alábbi szempontokat kell figyelembe venni. Diploma. A diploma pontértékelése a diploma korától független. Jeles: 25, jó: 20, közepes: 15, elégséges: 10 pont. Nyelvtudás. A felvétel előfeltétele egy 'C' típusú középfokú nyelvvizsga angolból vagy németből. Ezen kívül még egy idegen nyelv vehető figyelembe. A nyelvtudásért járó pontok megszerzéséhez a szükséges bizonyítványokat a felvételi eljárás megkezdéséig be kell nyújtani. A maximálisan adható pontszám 25.

36

Fokozat Felső Közép Alap

C" 20 15 10

Típus

„A" vagy „B" 10 7,5 5

Megelőzően folytatott kutatói/tudományos tevékenység. A pontszámításnál a DI-ban alkalmazott publikációs pontrendszert [1. melléklet] vesszük figyelembe. A TDK részvételért külön pontok adhatók. TDK I. helyezés: 15 pont TDK II. helyezés: 10 pont TDK III. helyezés: 5 pont TDK részvétel: 2,5 pont. Maximális pontszám 25. Kutatási terv, alkalmasság A benyújtott kutatási terv és a felvételi elbeszélgetésen szerzett benyomások alapján a felvételi bizottság az alábbi szempontok szerint alkot véleményt a jelölt tanulmányi alkalmasságáról. Mennyire ismeri és mennyire tudja reflektálni választott témájának eddigi tudományos eredményeit. (Maximálisan adható pontszám: 10) Mennyire képes bemutatni választott kutatási témája, illetve az azzal kapcsolatos feladatok problémái. (Maximális pontszám: 10) Milyen elgondolásai vannak kutatási témája problémájának megoldásáról, az ehhez igénybe vehető forrásokról. (Maximális pontszám: 5). A Doktori Iskola tanácsa és tisztségviselői Elnök: A doktori iskola mindenkori vezetője Titkár: Az elnök által – a Rektorral egyetértésben – felkért, szavazati joggal nem rendelkező WJLF-alkalmazott. Kooptált intézményi tag. A WJLF Rektora A WJLF Theológia szak mindenkori vezetője Választott tagok: Az alapító szakok nem törzstag-oktatóinak egy-egy képviselője, a PhDhallgatók egy képviselője, a PhD-jelöltek egy képviselője.

37

38