A vízgyűjtő-gazdálkodás aktuális feladatai
dr. Kerekesné Steindl Zsuzsanna BM Vízgyűjtő-gazdálkodási és Vízvédelmi Főosztály „III. Környezetvédelmi mérés és mintavétel aktuális kérdései” KSZGYSZ KONFERENCIA Budapest, 2016. május 24.
1
Az előadás tartalma: • A Víz Keretirányelv feladatai, a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés folyamata • A VGT2 megállapításai • A VGT-hez kapcsolódó mérési feladatok • További feladatok, tervezett intézkedések • EU szintű kapcsolódó szakmai tevékenység
2
A Víz Keretirányelv, a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés folyamata
3
Víz Keretirányelv
Az Európai Parlament és Tanács 2000/60/EK sz. irányelve „Az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz-politika területén (Water Framework Directive - Víz Keretirányelv „VKI”)
4
Környezeti célkitűzés: a vizek jó állapotának elérése 2015-ig (de legkésőbb 2027-re)
felszíni vizek: jó ökológiai állapot jó kémiai állapot felszín alatti vizek: jó mennyiségi állapot jó kémiai állapot
5
A tervezési folyamat 2003-2015 Jelentés a megvalósításról (15. cikk)
Állapot értékelés (kock. ért.)
VGT felülvizsgálat
Hatóságok és terület kijelölése (3. cikk)
Terhelések, kockázatértékelés gazdasági elemzés (5. cikk)
2003
Környezeti célok (4. cikk) (kockázatelemzés)
2004 2015
2013 Intézkedési program megvalósítás
2012
2006
Társadalmi
Monitoring programok (8. cikk)
részvétel (14. cikk)
Állapotértékelés 2009 VGT kidolgozása (13. cikk, VII. mell.)
Intézkedési programok (11. cikk)
6
VGT tervezés Első vízgyűjtő-gazdálkodási terv (VGT1) elkészítése: - állapotértékelés: ökológiai és kémiai, mennyiségi (VKI monitoring alapján) - terhelések elemzése, emissziós leltár elkészítése - környezeti célkitűzések, kivételek - intézkedési programok: alap és kiegészítő - gazdasági elemzések - társadalmi egyeztetések 2012. Intézkedési programok bevezetése 2015. Második vízgyűjtő gazdálkodási terv (VGT1 felülvizsgálata) További tervezési ciklusok: 2021. (2021- 2027 időszakra) 2015. december 22. VGT2 nyilvánosságra hozatala 2016. március 22. a VGT2 kormány szintű elfogadása 7
Elfogadott, érvényes vízgyűjtő-gazdálkodási terv: Magyarország felülvizsgált, 2015. évi vízgyűjtő-gazdálkodási tervét a Kormány 1155/2016 (III.31.) sz. határozatával fogadta el. Az elfogadott terv feltöltésre került az Európai Bizottság által megjelölt elektronikus jelentési rendszerbe. Elérhető a teljes dokumentum: www. euvki.hu honlapon
8
A VGT2 megállapításai
9
A VGT2 tartalma Vízgyűjtők jellemzése Védett területek Emberi tevékenységből eredő terhelések és hatások* Monitoring hálózatok és programok* Vízhasználatok gazdasági elemzése A vizek állapotának értékelése, jelentős vízgazdálkodási kérdések azonosítása* 7. Környezeti célkitűzések 8. Intézkedési program* 9. Kapcsolódó programok és tervek 10. A közvélemény tájékoztatása 1. 2. 3. 4. 5. 6.
(* A környezeti mérésekhez kapcsolódó fejezetek)
10
Jelentős Vízgazdálkodási Problémák (JVP)
Szerves
Tápanyag
Veszélyes
Hidromorfológiai
szennyezés
szennyezés
anyagok általi
változások
szennyezés 11
Felszíni vizek állapotértékelés módszertana Biológiai elemek FP
FB
MF
MZ
Hal
K
K
K
K
K
J
J
J
J
J
M
M
M
M
M
Gy
Gy
Gy
Gy
Gy
R
R
R
R
R
Legrosszabb osztály
Ökológiai állapot
Fizikai-kémiai elemek Szerv. Táp.
Sót.
K
Sav.
K
K
K
K
J
J
J
J
<J
<J
<J
<J
Legrosszabb osztály
J M Gy R
Hidromorfológiai elemek Hossz. Duzz. Ártér Favíz. Vízj. Morf. K
K
K
K
K
K
Víztest állapota K
Legrosszabb osztály
J M Gy
Egyéb specifikus szennyezők (fémek)
R
Jó Nem Veszélyes anyagok (elsőbbségi lista) Jó Nem
Rosszabb osztály
Kémiai állapot Jó Nem
12
A felszíni vizek állapotértékelési eredményei
13
Vízfolyások ökológiai állapota a VGT1 és VGT2 tervezési ciklusban VGT-1
Tájékoztató információ: •
VGT-2
• • •
•
kb. felére csökkent az adathiányos víztestek száma nőtt az egyes víztesteken a vizsgált élőlénycsoportok száma nőtt az adatok megbízhatósága több biológiai módszer lett fejlesztve, interkalibrálva a 2010-12 időszakban fizikai-kémiai elemekre kismértékben javuló állapot, de a gyenge és rossz állapotúak száma is nőtt
14 Az összevetés víztest-szinten tehető meg: a vizsgált új víztestek (monitoring változása) és a biológiai és fizikai-kémiai határértékek (módszertani változás miatt)
Állóvizek ökológiai állapota a VGT1 és VGT2 tervezési ciklusban
VGT-1
VGT-2
15
NEM JÓ ÁLLAPOT OKA - VESZÉLYES ANYAGOK, SPECIFIKUS SZENNYEZŐK Veszélyes anyag
Túllépések száma
Felhasználás
Forrás
vegyipari általános oldószer, alapanyag
Ipar
inszekticid
Mezőgazdaság
herbicid
Mezőgazdaság
1,2-diklóretán
2
Ciklodién peszticidek Endoszulfán
1 4 90
Fluorantén
12
inszekticid kőolajipar, pakuragyártás, pirolízis
Hexaklór-ciklohexán
4
inszekticid
Higany és vegyületei
143
klóralkáli-ipar
Kadmium és vegyületei
83
galvánipar
Nonilfenol(4-nonilfenol)
1
detergens bomlástertmék
Mezőgazdaság Ipar, kommunális szennyvíztisztítók Ipar, kommunális szennyvíztisztítók Ipar, kommunális szennyvíztisztítók Ipar, kommunális szennyvíztisztítók Ipar, kommunális szennyvíztisztítók
galvánipar, akkumulátorgyártás/bontás kőolajipar, pakuragyártás, pirolízis kőolajipar, pakuragyártás, pirolízis
Ipar, kommunális szennyvíztisztítók Ipar, kommunális szennyvíztisztítók Ipar, kommunális szennyvíztisztítók
szerves szintézisek, égésgátló
Ipar
vegyipari oldószer, alapanyag
Ipar
herbicid
Mezőgazdaság
Diuron
Ólom és vegyületei
31
PAH_b
1
PAH_c
39
Pentaklór-benzol
1 13 2
Triklór-metán Izoproturon
Specifikus Túllépések száma szennyező anyag Arzén 73 Réz 7 Króm 37 Cink 14
16
Vízszennyezési útvonalak (Veszélyes anyagok emisszióleltára – 105/2008 EQS rendelet 5. cikk)
Szennyezőanyag kibocsátások szektoronkénti megoszlása
18
19
nem alkalmazható minősítés=időszakos, rendszeresen kiszáradó víztesteknél vagy monitoring szempontjából az adott minőségi elemre nem releváns víztípusokban
Az ökológiai állapot fő meghatározói az 5 osztályos biológiai minősítési elemek 20
21
22
23
Felszíni alatti vizek állapotértékelés módszertana - Küszöbértékek alapján Küszöbérték: az a szennyezőanyag koncentráció, amely esetén fennáll a veszélye az ún. receptorok (ember az ivóvízen és az élelmiszeren keresztül, vízi, vizes és szárazföldi ökoszisztémák) káros mértékű szennyeződésének. (NO3, NH4, vezetőképesség, Cl és SO4, TOC, Cd, Pb, Hg, peszticidek, tri- és tetraklór-etilén és AOX ) -
Kockázatértékelés, vízminőségi trendek Mennyiségi állapot értékelése Összesített állapot meghatározása
24
A felszín alatti vizek állapotértékelési eredménye
25
Felszín alatti vizek kémiai állapota
26
Felszíni víztestek • • • •
Környezeti célkitűzések
állapotromlás megakadályozása; a jó ökológiai állapot megőrzése vagy elérése ; az erősen módosított vagy mesterséges felszíni víztestek esetén a jó ökológiai potenciál elérése; a szennyeződések fokozatos csökkentése, egyes veszélyes anyagok kivonása
Felszín alatti víztestek • • • •
a szennyeződések korlátozása, illetve megakadályozása; az állapotromlásának megakadályozása; A jó mennyiségi és jó kémiai állapotának elérése; a szennyezettség fokozatos csökkentése, a szennyezettségi koncentráció bármely szignifikáns és tartós emelkedő tendenciájának megfordítása.
Mentességi vizsgálatok, költségelemzés: célkitűzések ütemezése
27
A jó ökológiai állapotot/potenciált elérő felszíni víztestek aránya időszakonként, a víztestek típusa szerint: Víztestek típusa
Vízfolyás Állóvíz
Összes felszíni víz
2015
2016-2021
2022-2027
2027+
Összesen
7,54%
8,55%
26,21%
57,71%
100%
11,64%
0,53%
66,14%
21,69%
100%
8,26%
7,14%
33,21%
51,39%
100%
A jelenleg nem jó állapotú vízfolyások (455 db), állóvizek (130 db) 2027-re érhetik el a jó kémiai állapotot. 28
A jó állapotot elérő felszín alatti víztestek aránya időszakonként, a minősítés típusa szerint Jó állapot
2015
2016-2021
2022-2027
2027+
Összesen
5,41%
Mennyiség
69,19%
12,43%
12,97%
Kémia
70,27%
0,54%
25,95%
Felszín alatti víztest
52,97%
7,03%
31,35%
100,00% 3,24% 100,00% 8,65% 100,00%
29
Víztestekre vonatkozó célkitűzések megvalósulása (a megfelelő víztestek aránya az összes víztesthez viszonyítva %)
30
terhelések És Intézkedések I. INTÉZKEDÉSI PROGRAMOK 1. Pontszerű szennyezések • Szennyvíztisztító telepek építése, korszerűsítése • Elsőbbségi anyagok csökkentése • Talajerózióból származó terhelés csökkentése • Települési csapadék-gazdálkodás • Ipari szennyvíztisztítók korszerűsítése, bővítése • Szennyezés csökkentése, felszámolása 2. Diffúz terhelések • Településekről származó szennyezések megelőzése és szabályozása • Talajerózióból származó terhelés csökkentése • Természetes vízvisszatartás • Mezőgazdasági eredetű tápanyagszennyezés csökkentése • Erdészeti tevékenységből származó szennyezések csökkentése 3. Hidromorfológiai elváltozások enyhítése • A hidromorfológiai viszonyok javítása • Hosszirányú átjárhatóság helyreállítása, keresztirányú művek hatásainak csökkentése
31
terhelések És Intézkedések II. Vízkivételek szabályozása, a természetes vízjárást módosító hatások • Ökológiai szempontok beépítése a fenntartható vízhasználatok megvalósításába • A víz hatékony felhasználása, nem vízigények kielégítését szolgáló FA vizek szabályozása • Vízár politikai intézkedések • Vízjárási viszonyok javítása, ökológiai kisvíz helyreállítása, vizes élőhelyek védelme 5. Ivóvízellátás biztonsága • Ivóvízbázis védelmét szolgáló intézkedések 6. Védett természeti területek és fürdésre kijelölt vizek • Károsodott vízi, vizes és szárazföldi élőhelyek védelme • Hidromorfológiai viszonyok javítása, kompenzációs intézkedések • FA vízelvonások szabályozása 7. Monitoring fejlesztése • bióta monitoring elvégzése, • kiegészítő kémiai monitoring elvégzése, • kiegészítő halmonitoring vizsgálatok elvégzése, • felszín alatti vizek kiegészítő kémiai monitoringja elvégzése, • emisszióleltár meghatározása a releváns veszélyes anyagokra 4.
32
Gazdasági szabályozások a megfogalmazott vízpolitikai célok elérése érdekében • Felügyelet, igazgatás • A vízgazdálkodás és vízkárelhárítás területi infrastruktúrájának árazása és szabályozása • Vízkészlet-gazdálkodás korlátos készletekkel • Vízvédelmi zónák, beszivárgási területek és puffer területek (területhasználatok) • Települési vízgazdálkodás 9. Az éghajlatváltozás hatásainak kezelése • vízkivételek szabályozása, takarékosságra ösztönző gazdasági eszközök, • az igénygazdálkodás erősítése, vízigény szabályozás takarékos vízhasználatok elősegítése, • vízvisszatartás különböző formáinak növelése, vízszintszabályozás, vízpótlás, árvízi kockázat csökkentése az ökológiai szempontok figyelembe vételével • területhasználat módosítása, eróziócsökkentés, • ökoszisztémák állapotának javítása, ökoszisztéma szolgáltatások erősítése, vízfolyások, hullámterek, árterek rehabilitációja, 33 • tározók ökológiai szempontú üzemeltetése
8.
HATÉKONYABB VÍZGAZDÁLKODÁS SZÜKSÉGES
Lokális vízvisszatartás
Természetes vízf. befogadó
Tározás Belvízelvezetés
Vízvisszatartás talajban
Öntözés
Csatorna
Beszivárogtatás
34
A VGT-hez kapcsolódó mérési feladatok
35
• Immissziós monitoring mérések – Felszíni vizek: biológia, fizikai-kémiai paraméterek, PS anyagok – Felszínalatti vizek: fizikai-kémiai anyagok, veszélyes anyagok Környezeti állapot megfigyelése (feltáró monitoring) Intézkedések megalapozása, hatékonyság követése (operatív monitoring) Speciális vízminőségi problémák kivizsgálása (vizsgálati monitoring)
• Kibocsátásokkal kapcsolatos mérések Engedélynek való megfelelés ellenőrzése (hatósági, önkontroll) Terhelhetőség vizsgálatok (emissziós, immissziós mérések) Emissziós leltárak vizsgálati igénye 36
Felmerülő kérdések: • Végrehajtásért felelős szervezet (állam, üzemeltető, kibocsátó) • Finanszírozás?! • Módszertani problémák, kérdések • Minőségbiztosítási követelményeknek való megfelelés (QA/QC irányelv)
37
Folyó víztestek 41%, állóvizek 20% van adat
38
A felszíni vízminőségi monitoring elemei: • • •
•
• •
Általános kémiai jellemzők (a biológiát támogató elemek: oxigénháztartás, tápanyagháztartás, sóháztartás, …) Vízgyűjtő-specifikus szennyezők (As, Cr, Cu, Zn) Biológiai minőségi elemek lebegő életmódot folytató algák (fitoplankton), makroszkópikus vízi lágyszárú növényzet (makrofita), aljzaton, vagy egyéb szilárd felületen bevonatot képző algák (fitobentosz), fenéklakó makroszkópikus vízi gerinctelenek (makrogerinctelenek), és halak Veszélyes anyagok (33/45 komponens, komponenscsoport, köztük fémek, toxikus elemek, szintetikus és természetes toxikus szerves vegyületek) Hidromorfológiai jellemzők (a medret érintő beavatkozások és antropogén hatások okozta változások) + Védett területek monitoringja (Fürdőhelye, ivóvíz, természetvédelmi védettség alatt álló területek, halas vizek) 39
Felszíni vizekre vonatkozó monitoring-programok • •
2 db feltáró program (álló- és folyóvizekre), célja az állapot általános jellemzése, trendek vizsgálata – állami feladat 2+6 db operatív program (álló- és folyóvizekre), célja a kockázatosságnak, intézkedés eredményességének, terhelés hatásának igazolása, vagy cáfolása – főként környezethasználói feladat Tápanyag és hidromorfológiailag kockázatos tavak két programja, Veszélyes anyag miatt, tápanyag és szerves anyag miatt kockázatos folyók, továbbá a hosszanti átjárhatóság akadályozottsága, duzzasztás, vízkivétel, keresztszelvény menti elváltozások, és a kotrás, burkolás hatásai • miatt kockázatos folyóvizek hat programja
40
Mennyiségi monitoring pontok • 350 db törzsállomás (vízállás, vízsebesség, vízhozam vízhőmérséklet, jégviszonyok) • 1700 db üzemi állomás • 800 db egyéb vízállás észlelő állomás (pl. árvízi üzemi állomás) • Ezen kívül kb. 500 db hidrometeorológiai állomás Minőségi monitoring pontok • 840 víztesten 1140 ponton mérés, 78% • Általános kémia: 692 víztesten, 709 ponton, 64,1% • Vízgyűjtő-specifikus szennyező: 463 víztesten, 485 ponton, 45,7% • Veszélyes anyag: 441 víztesten, 446 ponton 40,9% • Biológiai vizsgálatok (külsős adatokkal bővítve): 747 víztesten 1039 ponton (biológiai minőségi elemenként eltérő számok) 41
Felszín alatti vizek monitoringja
42
FELSZÍN ALATTI VÍZ MONITORING ELEMEI • •
Mennyiségi monitoring Vízszint (és vízhozam)
•
Közel 5000 állomásból a VKI keretében 1729 kútban mérnek vízszintet és 119 helyen vízhozamot
• •
Kémiai monitoring Vezetőképesség és szennyezőanyagok
•
Feltáró monitoring (hatásvizsgálat, tendencia, kockázat elemzés) 823 db állami + 1178 db engedélyes
•
Operatív monitoring (nem jó állapotú, vagy kockázatos víztesteken a feltáró program közötti időszakban) 321 db állami + 104 db engedélyes
• Védett területek monitoring (Ivóvízbázisok, Nitrátérzékeny területek, Természetvédelmi területek) „kettő monitoring egyben” ivóvízbázison 1408 pont, nitrát-érzékeny területen 1763 pont 43
A felszín alatti vízminőségi monitoring elemei: • • •
Területi (feltáró) monitoring Környezethasználói monitoring (adatszolgáltatók: vízművek, ipari üzemek, hulladéklerakók…) Operatív monitoring, célja a VKI célkitűzéseinek elérését veszélyeztető, azonosított kockázatok felmérése
•
Az alapkémiai paraméterek miatt gyenge állapotúnak minősített víztesteken 369 mintavételi helyen: HUGWP_O1 a víztest valamennyi monitoring pontján évente kétszer alapkémiai paraméterek HUGWP_O2 a víztest ivóvíz-termelő objektumain évente négyszer alapkémiai paraméterek, kivéve a felszíni szennyezéstől bizonyítottan védett vízadókat szűrőző objektumokat, ahol a HUGWP_O1 programot kell alkalmazni.
• •
HUGWP_O3 növényvédőszer miatt gyenge víztesteken valamennyi monitoring ponton évente egyszer peszticidek és alapkémiai paraméterek 37 helyen HUGWP_O4 alifás klórozott szénhidrogének miatt gyenge víztestek a szennyezőforrás hatáskörzetében elhelyezkedő pontokon alifás klórozott szénhidrogénekre évi egy mérés elvégzése kötelező, valamint az alap kémia paraméterekre a HUGWP_O1, vagy HUGWP_O2 operatív program szerint évi kettő, vagy négy mérés szükséges, 19 helyen 44
A vízvédelmi szabályozások jogszabályi struktúrája
Törvényi felhatalmazások alapján alkotott felszíni vízvédelmi rendeletek Törvényi felhatalmazások alapján alkotott felszíni vízvédelmi rendeletek 1995. évi LIII. tv. a környezet védelmének ált. szabályairól
220/2004. (VII.21) Korm. rend. a felszíni vizek védelmének egyes szabályairól Értelmező rendelkezések (47 db VKI konform); Általános felszíni vízvédelmi szab.; Kibocsátó kötelezettségei; Szennyvízkibocsátás szabályai; Kibocsátási határértékek; Engedélyezés; Ellenőrzés; Bírságok; Rendkívüli szennyezés; Türelmi idők; Kármentesítés; Mellékletek: veszélyes anyagok; bírságok, stb.
6/2002. (XI.5) KvVM rend. Ivóvízkivételre szánt víz és halas vizek szennyezettségi határértékeiről a felszíni vizek védelmének egyes szabályairól 10/2010. (VIII.18) VM rend. a felszíni vizek szennyezettségi határértékeiről 31/2004. (XII.30) KvVM rend. a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének szabályai víztest jellemzés; ökológiai és kémiai állapot monitorozás; Értékelés; Mellékletek – 6 féle 28/2004. (XII.25) KvVM rend. a vízszennyező anyagok kibocsátási határértékei és alkalmazási szabályai 27/2005. (XII.6) KvVM rend. a használt és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzése
1997. évi LVII. tv. a vízgazdálkodásról
221/2004. (VII.21) Korm. rend. a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól VKI alapfogalmak és tervkészítés előírásai;
147/2010. (IV.29) Korm. rend. a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó ált. szabályokról
72/1996. (V.22) Korm. rend. a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról
Felszín alatti vizek védelmének szabályozása 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről 178/1998. (XI. 6.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási feladatokkal összefüggő alapadatokról 221/2004. (VII.21.) Korm. rendelet a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról 18/1996. (VI.13.) KHVM rendelet a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről 30/2008. (XII.31.) KvVM rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról 147/2010. (IV.29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról 101/2007. (XII.23.) KvVM rendelet a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről
47
2015. évi vízvédelmi jogharmonizáció I. FELSZÍNI VIZEK • • • • • • •
1) A 105/2008 EK „veszélyes anyagokról” szóló irányelvet a 39/2013 EU irányelv módosította 2) A Bizottság 2015/495 végrehajtási rendelete - meghatározta a megfigyelési lista 10 anyagát 3) A Bizottság 2014/101/EU irányelve a VKI V. mellékletét módosította - a szabványlistát aktualizálta A 2015. évi jogharmonizáció során a módosításokat átültető jogszabályok: 220/2004. (VII.21.) kormányrendelet 31/2004. (XII.30.) KvVM rendelet 10/2010. (VIII.18.) VM rendelet 48
A „veszélyes anyagokról” szóló irányelv módosítás főbb elemei: • 12 új anyag került a listára, környezetminőségi határértékkel • változott egyes „régi” anyag besorolása elsőbbségi veszélyes anyaggá • változott egyes „régi” anyag esetén a határérték • a vízben kevéssé oldódó anyagokat biótában, jellemzően halban kell vizsgálni • trend monitoring üledékből • a PBT (perzisztens, bioakkumulatív, toxikus) anyagokra vonatkozó eredmények elkülönítetten is megjeleníthetők a VGT2-ben 49
• bevezetésre kerül a megfigyelési lista (10 anyag, Mo-on 5 mintavételi helyen és évente 2-szer) • VGT2-ben állapotértékelés a régi irányelv szerint (105/2008), de intézkedés tervezés a régi anyagok esetén az új határértékekre • az új anyagokra kiterjedő megfigyelési programot és előzetes intézkedési programot kell készíteni és benyújtani a Bizottságnak 2018. dec. 22-ig A megfigyelési lista anyagai a Bizottság 2015/495 végrehajtási rendeletében jelentek meg
50
Megfigyelési monitoring – vizsgálandó paraméterek Az anyag vagy anyagcsoport neve 17-alfa-etinil-ösztradiol (EE2) 17-béta-esztradiol (E2), Ösztron (E1) Diclofenák 2,6-ditercier-butil-4-metilfenol 2-etilhexil- 4-metoxi-cinnamát Makrolid antibiotikumok6 Metiokarb Neonikotinoidok7 Oxadiazon Triallát
51
II.FELSZÍN ALATTI VIZEK • a felszín alatti vizek egyes veszélyes anyagok okozta szennyezés elleni védelméről 80/68/EGK irányelv hatályon kívül helyezése – 2013 december • a felszín alatti vizek szennyezés és állapotromlás elleni védelméről szóló 2006/118/EK irányelv II. mellékletének módosítása a 2014/80/ EU bizottsági irányelvvel A jogharmonizáció során a módosításokat átültető jogszabályok: • 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet • 221/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 52
A 2006/118/EK irányelv módosítása: • bővült a felszín alatti víztestek állapotértékeléséhez szükséges küszöbértékek meghatározása során figyelembeveendő anyagok köre és ebből adódóan az EU VKI felszín alatti víz felügyeleti monitoring programja a hálózat állami üzemeltetésű pontjain a nitrittel és az összes foszfor/foszfáttal • új szempontok a háttér koncentrációk meghatározásához: víztest jellemzés és monitoring eredmények, áramlási feltételek figyelembe vétele, információhiány esetén becslés alkalmazása és adatgyűjtés;
53
A vízgyűjtő-gazdálkodási terv kiegészítése a küszöbérték meghatározására vonatkozó további információkkal: – természetes háttér koncentrációk számításának módja; – küszöbértékek kapcsolata a háttér koncentrációkkal, felszíni vizekkel és közvetlenül függő ökoszisztémákkal, környezeti célkitűzésekkel, valamint a szennyező anyagok tulajdonságaival; – annak oka, ha nem határoztak meg küszöbértéket a FAV irányelv II. mellékletében felsorolt anyagokra; – a felszín alatti vizek kémiai állapotértékelésének fő elemei, beleértve a megfigyelési eredmények összesítésének szintjét, módszerét és időszakát, az elfogadható mértékű túllépés definícióját és kiszámításának módszerét
54
Átszervezések, hatáskör változások –feladat megosztás (2013-15) •
•
•
Vízgazdálkodás, vízügyi szervek irányítása, vízvédelem: - Belügyminisztérium (szakmai irányítás) - Kijelölt megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok/OKF - Vízügyi igazgatóságok, Országos Vízügyi Főigazgatóság(OVF) Környezetvédelmi általános feladatok (szakmai irányítás): - Földművelésügyi Minisztérium - Országos Környezetvédelmi és természetvédelmi Főfelügyelőség (OKTV) Környezetvédelmi és természetvédelemi hatósági és igazgatási feladatokat (pl. környezetvédelmi laboratóriumok működtetése)ellátó szervezetek: - Miniszterelnökség (irányítás) - Kijelölt megyei kormányhivatalok 55
Miniszterelnökség és a Belügyminisztérium között a kormányhivatalok által működtetett regionális laboratóriumok igénybevétele tárgyban kötött megállapodás •
Tartalma: - Vízügyi és vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokhoz kapcsolódó laboratóriumi vizsgálatok elszámolási rendje, vizsgálati igények tervezése, operatív kivitelezéssel kapcsolatos kérdések rögzítése - Melléklete: Eljárási Rend (benne a monitoringra vonatkozó együttműködési szabályok)
És 2016-17-ben lesznek változások?? Új feladatok finanszírozása? 56
További feladatok, tervezett intézkedések
57
Monitoring fejlesztése •
• • • • •
Az operatív monitoring végrehajtása a környezethasználók és az állam feladata lenne a szennyező/használó fizet környezetpolitikai és környezetjogi alapelv (2004/35/EK parlamenti és tanácsi irányelv, PPP) alapján A kibocsátások vizsgálata (önellenőrzés) a releváns paraméterekre a jövőben ki kell terjedjen A feltáró és felügyeleti monitoring marad állami feladat Kiegészítő mérési programok (vgt2, KEHOP) Minőségi követelmények (főként LOQ, határérték/3) érvényesítése Adatszolgáltatási kötelezettség módosítása (laboradat-protokoll, központi vízügyi adatbázis) 58
• • • •
Jogszabályozás korszerűsítése, fejlesztése Műszaki (méréstechnikai) fejlesztések Analitikai módszertani fejlesztések Informatikai rendszerek fejlesztése
59
EU szintű kapcsolódó szakmai tevékenység
60
EU Víz Keretirányelv Közös Végrehajtási Stratégia
61
Kémiai munkacsoport (WG Chemicals) fő feladatai – PS felülvizsgálata, 2016. év végéig új, potenciális PS anyagok felülvizsgálata – Kémiai szennyezettség és ökológiai állapot közötti összefüggések elemzése – Passzív mintavétel kérdései, innovatív kémiai analízis lehetőségeinek vizsgálata – Megfigyelési lista felülvizsgálata – Útmutató a megfigyelési listás és új PS anyagok mintavételezéséhez, monitoringjához – Bióta monitoring útmutató kiegészítése – Természetes háttér koncentrációk meghatározásához útmutató fejlesztése – Emissziós leltárak metodikájának fejlesztése 62
Egyéb kiemelt feladatok - Erősen módosított víztestek környezeti célkitűzései (GEP) útmutató - Tápanyag határértékek összehasonlíthatósága - Ökológiai interkalibráció befejezése - Gyógyszermaradványok és egyéb PS anyagok immissziós határértékei - FA vizek küszöbértékei meghatározása, megfigyelési lista mechanizmus, harmonizálás az Ivóvizes irányelvvel
63
•
Köszönöm a figyelmet!
64
