A Veszprémi Középiskolai Kollégium pedagógiai programja VESZPRÉMI KÖZÉPISKOLAI KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013

. A Veszprémi Középiskolai Kollégium pedagógiai programja 2013.

VESZPRÉMI KÖZÉPISKOLAI KOLLÉGIUM

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.

Mottó: "Azért vagyunk a világon, hogy

valahol otthon legyünk benne" (Tamási Áron)

Az igazgatói jóváhagyás dátuma: 2013. november 11. Hatályos: 2013. december 1-jétől …………………………………… Fehér Csaba igazgató

1


TARTALOMJEGYZÉK Oldalszám

Bevezetés

4

1 1.1 1.2 1.2.1 1.2.2 1.2.3 1.3 1.4 1.5 1.6 1.7 1.8 1.9 1.10 1.10.1 1.10.1.1 1.10.1.2 1.10.1.3 1.10.2 1.11

A Veszprémi Középiskolai Kollégium bemutatása Intézményünk működésének jogi keretei Történeti áttekintés A Teleki Blanka Középiskolai Leánykollégium krónikája A Bolyai János Középiskolai Fiúkollégium krónikája Az Eötvös József Középfokú Kollégium krónikája Személyi feltételek Tanulói adatok Tárgyi-dologi feltételek A nevelőmunkát segítő tárgyi feltételek Anyagi feltételek A kollégiumi élet megszervezése A kollégium társadalmi környezete, kapcsolatai A kollégiumi tevékenység szerkezete A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások Felkészítő foglalkozások Egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító foglalkozások Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások Pedagógiai felügyelet A kollégiumi nevelés eredményessége

5 5 6 6 7 7 8 9 9 11 12 12 12 15 16 16 16 17 17 18

2 2.1 2.2

Nevelési céljaink, feladataink Céljaink Feladataink

19 19 20

3 3.1 3.2 3.3 3.4

Hagyományaink A Teleki Blanka Középiskolai Leánykollégium hagyományai A Bolyai János Középiskolai Fiúkollégium hagyományai Az Eötvös József Középfokú Kollégium krónikája hagyományai A Veszprémi Középiskolai Kollégium hagyományai

24 24 25 25 26

4

A Veszprémi Középiskolai Kollégium helyi tanterve

27 2


4.1 4.2 4.2.1 4.2.2 4.2.3 4.2.4 4.2.5 4.2.6 4.2.7 4.2.8 4.2.9 4.2.10 4.2.11 4.2.12 4.3 4.3.1 4.3.2 4.3.3

Tantervi keretek A témakörök szerinti foglalkozási tervek A tanulás tanítása Az erkölcsi nevelés Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismereti és társas kultúra fejlesztése A családi életre nevelés A testi és lelki egészségre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés Részvétel az Arany János Tehetséggondozó Programban A Program meghatározása A megvasósulás feltételrendszere Foglalkozási és óratervek keretei

27 29 29 30 31 32 33 35 37 38 39 40 42 43 45 45 47 50

5

Záradék

59

3


Bevezetés A Veszprémi Középiskolai Kollégium 1997-ben jött létre, 3 jogelőd intézmény összevonása következtében. Pedagógiai programunk elkészítésekor a nemzeti köznevelési törvény, a közoktatási törvény még hatályban lévő pontjai és a vonatkozó egyéb jogszabályok előírásai mellett támaszkodtunk hagyományainkra, és a kapcsolódó iskolák hatályos pedagógiai programjaira is. A Veszprémi Középiskolai Kollégium jó lakhatási feltételt, otthonos légkört igyekszik biztosítani azon vidéki fiataloknak, akik Veszprém város valamely középfokú intézményében kívánják tanulmányaikat folytatni. Arra törekszünk, hogy minden kollégistánk képességének, érdeklődésének megfelelően tanulhasson és készülhessen fel az önálló életre. Kollégiumunkban hangsúlyos szerepet kap a tehetséggondozás, felzárkóztatás, a tanulók testi, lelki, szociális fejlődésének segítése az életkori sajátosságaik és egyéni igényeik figyelembevételével. Pedagógiai programunk két fő egységből áll: Az első rész kollégiumunk bemutatása, melyben többek között megemlékezünk a jogelőd intézményekről is, továbbá rögzíti az intézményünkben folyó munka pedagógiai tartalmát. (Alapelveink, értékek, célok, követelményrendszer, tevékenységrendszer, eszközrendszer, ellenőrzési és értékelési rendszer, szervezeti formák, feladatrendszer.) Ebben fogalmaztuk meg mindazt, amit fontosnak tartunk elmondani intézményünkről. Az ebben foglaltak teljesítését biztosítja a fenntartó Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, és a működtető városi önkormányzat, továbbá ez tájékoztatja a szülőket és a tanulókat a nálunk lévő lehetőségekről. A második rész tartalmazza a Kollégiumi nevelés országos alapprogramja alapján meghatározott helyi tantervünket, a foglalkozások, tevékenységek intézményi rendszerét. Pedagógiai programunk összeállítása során tarra törekedtünk, hogy a kötelező szakmai és törvényi tartalmakon túl dokumentumunk alkalmas legyen arra is, hogy a szülők és más intézményi partnereink megfelelően tájékozódhassanak a kollégiumunkban folyó pedagógiai munkáról.

4


1. A Veszprémi Középiskolai Kollégium bemutatása 1.1 Intézményünk működésének jogi keretei A Veszprémi Középiskolai Kollégium működését meghatározó legfontosabb jogszabályok a következők: •

Magyarország Alaptörvénye, valamint az emberi jogokról, a gyermeki jogokról, az esélyegyenlőségről szóló magyar és nemzetközi dokumentumok

•

2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről (továbbiakban Nkt.)

• 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról • 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról •

2012. évi CLXXXVIII. törvény a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről • 59/2013. (VIII.9) EMMI rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról

•

326/2013. (VIII.30) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról

•

A Veszprémi Középiskolai Kollégium szakmai alapdokumentuma, szervezeti és működési szabályzata (SZMSZ), és más intézményi szabályzatok

5


1.2 Történeti áttekintés Kollégiumunk a legifjabb Veszprém város hasonló intézményei között, hiszen 1997. január 1-jén jött létre. Előzményei, hagyományai azonban sok évtizedes múltra tekintenek vissza. Jogelődje ugyanis mind a három 1996-ig önálló veszprémi középiskolai kollégium: a Teleki Blanka Középiskolai Leánykollégium, a Bolyai János Középiskolai Fiúkollégium és az Eötvös József Középfokú Kollégium is. Először ezekről emlékezünk meg. 1.2.1. A Teleki Blanka Középiskolai Leánykollégium krónikája 1948. A “fordulat éve” a megalakulás éve. Az új diákotthon első épülete az Angolkisasszonyok Iskolájában volt, amit augusztus 15-én államosítottak. (57 tanuló és 6 alkalmazott volt ekkor.) 1950. Az internátus az Irgalmas Nővérek egykori épületébe költözött, a későbbi Kállai Éva Egészségügyi Szakközépiskolába. (1949-től az átköltözésig a Vegyipari Technikum Fiúdiákotthona volt itt.) III. számú Leánydiákotthon néven tanítóképzősök, a Lovassy László Gimnázium és a Közgazdasági Technikum növendékeinek otthona. 1956-ban az óvónőképzősök, majd a kállais gimnazisták is lakói az otthonnak. 1961. A diákotthont kollégiummá avatták, neve Szabó Gáspár Középiskolai Leánykollégium lett. 1975/76-os tanév: új, modern háromemeletes épületbe költözött a kollégium, távol az iskolától, távol a városközponttól, az új épülő városrészben. (Ez a jelenleg működő kollégium egyik épülete is.) A diákok létszáma 110-ről 180 főre emelkedett. A nevelők száma 6 fő. Az 1980/81-es tanévben új épületszárnnyal bővült a meglévő, ide költöztették a Vörös Hadsereg térről a 115 fős Martos Flóra Leánykollégium diákjait. A kollégium 1980 szeptemberében 420 tanulót vett fel, nevelőinek száma 16 fő. Az 1983/84-es tanévben az Országos Oktatástechnikai Központ – mely “társbérlője” volt a kollégium egyik épületének – felmondta bérleményének egy részét, ezzel újabb 60 fővel bővült a létszám. Így már hét iskolához kapcsolódott a kollégium tagsága, s az egyetlen leánykollégium volt a városban. Nevelőinek száma 20 fő. 1990. Névváltoztatás: Teleki Blanka Középiskolai Leánykollégium lett. 1997. január elsején magába olvasztja a Bolyai János Középiskolai Fiúkollégiumot és az Eötvös József Középfokú Kollégiumot. Az így létrejött új intézmény neve: Veszprémi Középiskolai Kollégium.

6


1.2.2. A Bolyai János Középiskolai Fiúkollégium krónikája A kezdetek ennél az intézménynél is az államosításig nyúlnak vissza. A működés alapvető feltételeinek megteremtése jelentette itt is a “hőskort”. 1969. szeptember 1-jén költözhetett abba a Stadion utcai épületbe, amely aztán egészen megszűnése évéig (1996-ig) otthont adott számára. A Vegyipari Technikumhoz – később Vegyipari és Alumíniumipari Szakközépiskola – tartozó diákotthon 300 férőhellyel kezdte meg működését az új helyen. Az 1977/78-as tanévtől már nem csak a “vegyisek” kollégiuma, hanem más középiskolák diákjai is elhelyezést nyerhettek falai között. 1980. január 1-jén önálló intézménnyé vált, neve Schönherz Zoltán Középiskolai Fiúkollégium lett. 1985-ben a Veszprém Megyei Tanács VB. Művelődési Osztálya a “kiváló kollégium” címet adományozta számára. A rendszerváltás természetes velejárója volt az új értékek, eszményképek keresése. A nevelőtestület és a diákok Bolyai Jánost, a kiváló matematikust választották névadónak. Az intézmény új neve Bolyai János Középiskolai Fiúkollégium lett. A kilencvenes évek közepének kedvezőtlen demográfiai változásai – a tanulók számának jelentős csökkenése – miatt egyre nehezebbé vált az intézményi férőhelyek feltöltése, gazdaságos üzemeltetés. A problémát városunk közgyűlése az önálló kollégiumok összevonásával kívánta megoldani, ennek következtében a Bolyai János Középiskolai Fiúkollégium 1996. december 31-én megszűnt. 1.2.3. Az Eötvös József Középfokú Kollégium krónikája A történeti kezdetek ennél az intézménynél is 1948-hoz kapcsolódnak. Az akkori államosításokat nem kerülhette el a nagy múltú, tekintélyes veszprémi piarista gimnázium, (ahol egykor Batsányi János is tanult) és internátusa, a Davidikum sem. Ez utóbbi utódaként jött létre az új diákotthon – persze egészen más világnézeti alapokkal, mint elődje. A Davidikum épületéből azonban néhány év elteltével ki kellett költöznie, mivel abból bentlakásos pártiskola lett. Így az 1953/54-es tanévet már új helyen, önálló intézményként, az egykori Szeretetotthon – közkeletű nevén “szegényház” – épületében kezdhette meg, akkor még IV. sz. Diákotthon néven, 60 tanulóval. 1956.: Visszaköltözhetett a Davidikum épületébe. 1956.: Újra a “szegényházba” költöztették. 1960-ban felvette a Ságvári Endre Fiúdiákotthon nevet. 1964.: A kollégiummá nyilvánítás éve.

7


1977.: Az intézményt leánykollégiummá szervezték át. Új neve: Ságvári Endre Középfokú Kollégium. A fiúkat és a nevelőtanárokat a Schönherz Zoltán Középiskolai Fiúkollégium vette át. 1983.: Újra fiúkollégium lett. 1986.: Az épület felújítása miatt átköltöztették a Vörös Hadsereg térre, a Martos Flóra Leánykollégium egykori helyére. 1990.: Felvette az Eötvös József Középfokú Kollégium nevet. Az 1993/94-es tanévtől speciális, tehetséggondozó-felzárkóztató pedagógiai program szerint működött. 1996. júniusa: Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata úgy határozott, hogy a három önálló középiskolai kollégiumot összevonja, és csak egyetlen, közös új intézményt üzemeltet a továbbiakban. 1996. december 31.: Az Eötvös József Középfokú Kollégium önálló működésének vége. A három kollégium történetét három önálló tanulmányban is feldolgoztuk, amelyek hozzáférhetőek a kollégium könyvtárában. 1.3 Személyi feltételek A kollégiumban a nevelési feladatokat a vonatkozó jogszabály által meghatározott főiskolát vagy egyetemet végzett pedagógusok végzik. Fontosnak tartjuk, hogy a nevelőtanár: • • • • •

biztos, rendszeres önképzéssel megújított, korszerű szakmai ismeretekkel rendelkezzen, egyéniségével, felkészültségével, műveltségével példaként szolgáljon a tanulók számára; életmódja, viselkedése követendő modellt jelentsen, rendelkezzen megfelelő empátiával, szociális kommunikációjában a tanulók iránt szeretet, tisztelet, elkötelezettség és bizalom domináljon, jártas legyen a különböző pedagógiai eljárások alkalmazásában, tartson folyamatos kapcsolatot a kollégiumi tanulók közösségeivel, valamint a gyermekek nevelésében résztvevő személyekkel (szülőkkel, pedagógusokkal), illetve a városban lévő intézményekkel (iskolák, kulturális- és sport intézmények).

A tanulócsoportok élén a csoportvezető tanár áll. Konkrét feladatait az SZMSZ melléklete (Tevékenységi jegyzék) tartalmazza. Nevelőtestületünk létszáma függ a mindenkori tanulólétszámhoz rendelt feladatok ellátásától. Az intézmény eddigi működése során a tanév eleji tanulólétszám 430-460 fő körül mozgott, és ennek megfelelően 16-18 tanulócsoport működött.

8


A nevelőtestület épületenként és nemenként 2 “kis-testület” alkot, élükön az igazgatóhelyettesekkel. Tanáraink mindegyike rendelkezik az előírt egyetemi, vagy főiskolai végzettséggel. Fontosnak tartjuk, hogy a kollégiumban dolgozó, nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkáját is a gyermekközpontúság, a nevelés eredményességének támogatása jellemezze, hiszen jelenlétük, megnyilvánulásaik, tevékenységük és annak színvonala is nevelési tényezőként hat a kollégisták mindennapjaiban. 1.4 Tanulói adatok A Veszprémi Középiskolai Kollégium városi szintű, „gyűjtő” kollégium, gyakran a város összes középiskolájából van nálunk tanuló. Ez azt jelenti, hogy az állami fenntartású középfokú oktatási intézmények mellett kollégiumi ellátást igényelhetnek az egyéb fenntartású (egyházi, alapítványi) iskolák tanulói is. Sajátos színfoltja működésünknek, hogy a szülők egy része még azokból az iskolákból is hozzánk íratja be gyermekét - ha van üres férőhelyünk - amelyeknek egyébként saját kollégiuma van. Bízunk benne, hogy igaz az a jellemző indoklása kérelmüknek, hogy nálunk jobban törődnek a gyermekeikkel és jobban tudnak tanulni. A tanulói létszám az utóbbi években némi csökkenést mutat, azonban még így is 90% feletti a férőhelyek kihasználtsága. A létszámcsökkenésnek alapvetően két oka van. Egyrészt a demográfiai adatok alapján tendenciájukban csökkenő létszámú korosztályokkal kell számolni, másrészt az Arany János Tehetséggondozó Programban - ahol kötelező a kollégiumi elhelyezés - is csak fél iskolai osztályok indulnak, a korábbi teljes osztályok helyett. A tanulmányi munka kiegyensúlyozott képet mutat. Kollégistáink félévi és tanév végi tanulmányi eredményei - kis szórással - hasonlóak a nem kollégista tanulók eredményeihez, sőt időnként jobbak is annál. 1.5 Tárgyi-dologi feltételek Alapelvünk: A kollégium belső és külső környezetét úgy kell kialakítani, hogy segítse a nevelési célok elérését. Szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, valamint feleljen meg az otthonosság általános kritériumainak. Tárgyi felszereltségének kialakításánál biztosítani kell a nyugodt tanulás feltételeit. Legyen lehetőségük a tanulóknak az önálló ismeretszerzésre, kulturális tevékenységre az intézményen belül (könyvtár, klubszoba). Ki kell alakítani a megfelelően felszerelt helyiségeket a szakkörök működéséhez, a

9


sport- és egyéb szabadidős tevékenységek lebonyolításához. Biztosított legyen a tanulók számára a visszavonulás, a nyugodt pihenés, kikapcsolódás lehetősége. A három épületből álló épületegyüttes szállodarendszerű. Az “A” épület munkásszállónak készült. A “B” és “C” szárnyak már kollégiumnak készültek úgy, hogy sem a tervezésnél, sem a kivitelezésnél nem vették figyelembe a majdan itt lakók természetes igényeit, valamint a kollégiumpedagógiai elveket. Az „A” épület: I-III. szinten háromágyas szobák, melegítő konyhák, 2 mosdóhelység, DÖK szoba. A földszinten porta, irodahelységek, lakószobák, 2 tanuló, 2 mosdó, 1 mosókonyha 1 melegítő konyha. A Stadion utcai részen nagy társalgó, belőle leválasztott konditerem, AJTP foglalkoztató, kis társalgó, büfé. Az épületet jelenleg a Veszprémi Egyetem bérli. Befogadóképesség: 208 fő. A „B” épület: I-IV. szinten négyágyas szobák, melegítőkonyhák , két mosdó, 1 tanári, 1-1 tanuló helység. A földszinten a központi tanári, folyóiratolvasó, tanuló, társalgó, iroda, mosókonyha, könyvtár, betegszobák, számítástechnika terem, illetve EU szoba. Az épületben fiútanulók kaptak elhelyezést. Befogadóképesség: 196 fő A „C”épület: I-IV. szinten háromágyas szobák, 1-1 tanuló helyiség, 1 melegítő konyha, egy blokkban 6 zuhanyzó és WC, valamint külön két WC. A földszinten porta, központi tanári szoba, 60 férőhelyes társalgó, kondi terem, DÖK szoba, ebédlő, számítástechnika terem, betegszobák, orvosi-pszichológusi szoba, irodák, vendégszobák. Az épületben leánytanulók vannak elhelyezve: Befogadóképesség: 264 fő Az épületekhez két szép zöldövezeti belső udvar tartozik. A „C” épület udvarán felújított, de kivilágíthatatlan sportpálya található. A megvalósult főbb fejlesztések, beruházások az elmúlt években: Tárgyi eszközök vásárlása: 12 db emeletes ágy, nyomtatók-fénymásolók, projektorok, Renault kisbusz, számítógépek folyamatos felújítása és cseréje, laptop, hómaró gép, csőtisztító gép, végerősítő berendezés, fűnyíró gép, garázskapu, 2 db bioptron lámpa, 4 db láberősítő gép, 4 db hasizom pad, 2 db stepper, fényképezőgép, videokamera, videofelvevő készülék. Beruházás, felújítás: tanuló helységek kialakítása „C” épület, konyhaablakok cseréje, kémény javítása, az „A” épület villamos rendszerének felújítása, villámvédelem korszerűsítése, „A” épület zuhany elválasztó fal cseréje, „A” épület és „C” épület portájának bővítése, „C” épület tanári kialakítás, tanulószobák kialakítása, tetőszigetelés, kerítés kialakítás, konditerem kialakítás, felújítás, B épület folyosóinak lambériázása. Az épületek külső szigetelése a nyílászárók cseréje és a megvilágítás felújítása az elmúlt években megtörtént. A mellékhelységek vizesblokkjainak felújítása ismét aktuálissá vált. A lakószobák állapota, felszereltsége 10


közepesnek mondható. Az elavult, korszerűtlen tárgyak (ágy, szék, szekrény, függöny, linóleum) felújítása, cseréje indokolt. A fenntartó önkormányzat és az intézmény vezetésének erőfeszítései ellenére intézményünk gyengeségének tekinthetjük a tárgyi-dologi feltételek jelenlegi színvonalát. Bár az elmúlt években sokat fejlődtünk, de az valódi otthonosság megteremtésének kialakításához további erőfeszítésekre és anyagi forrásokra van szükség. 1.6 A nevelőmunkát segítő tárgyi feltételek Kollégiumunk rendelkezik az egészségügyi előírásoknak megfelelő betegszobával a “B” és “C” épületben. A “C” részen orvosi rendelőt alakítottunk ki, a pszichológus is itt rendel. Két viszonylag jól felszerelt kondi szobával rendelkezünk, melyeknek eszközállományát folyamatosan karbantartjuk és fejlesztjük. Könyvtári állományunk közel 9000 db dokumentum. Elsősorban kézikönyveket, lexikonokat vásárolunk, de folyamatosan bővítjük a médiatárunkat is. Lehetőségeinkhez mérten növeljük a kötelező olvasmányok mennyiségét és a szép- és szórakoztató irodalmi művek számát. Tantermek, foglalkoztatók: Az Arany János foglalkoztatók (1 az „A” épületben és 2 a „C” épületben), jó bútorzatú, jól felszereltek, bármilyen foglalkozás megtartására alkalmasak. Az „A” épületben lévő nagyterem rendezvények, tanácskozások, összejövetelek megtartására alkalmas, mintegy 100-120 fő befogadóképességgel. A” épület kis terem, elsősorban korrepetálások, kis csoportos foglalkozások, csoportbontásos tanórák tartására alkalmas. „C” épület társalgója viszonylag jó állapotú és jól felszerelt, nagyobb csoportos foglalkozásokra, szabadidős tevékenységre, értekezletekre alkalmas helyiség, megfelelő médiafelszereltséggel.(video, DVD, számítógép, projektor, stb.) Irodák, tanári szobák: A tanári szobák minden emeleten megtalálhatóak. Az irodahelységek a földszinten helyezkednek el. Felszereltségük, berendezésük elfogadható. Színes televíziók, házimozi rendszer, CD, DVD és egyéb médiaeszközök segítik a nevelőtanárok munkáját. Számítástechnikai felszereltség: A “C” épület után a „B” épületben is létrehoztunk egy 12 munkahelyes számítógéptermet Internet hozzáféréssel, amely EU információs szobaként is működik. Gépparkunk fejlesztésére sajnos az utóbbi években nem jutott elegendő anyagi forrás, így egyre sürgősebb lenne az elavult berendezések felújítása vagy cseréje, mert jelenlegi számítógépeinkkel, kifutott operációs rendszereinkkel nem tudjuk segíteni kollégista tanulóink iskolai felkészülését. 11


Régi vágya teljesült viszont tanulóinknak azzal, hogy megoldottuk mindhárom épületben – egyelőre részlegesen – a WiFi-s internet kapcsolat lehetőségét. Kollégiumunk tárgyi feltételeinek fejlesztését az „Eszköz és felszerelési jegyzék” alapján végezzük. 1.7 Anyagi feltételek Intézményünk fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. Működtetője Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata. Az új működési rendre való áttérés 2013. január 1-jével megtörtént. Intézményünk ezzel megszűnt önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv lenni, működésünk anyagi feltételeit a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ és Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata biztosítja. 1.8 A kollégiumi élet megszervezése Kollégiumunk feladata, hogy biztosítsa a diákok optimális testi-lelki fejlődésének feltételeit, beleértve a rendszeres és egészséges étkezést, a tisztálkodást, az előírásoknak megfelelő egészségügyi ellátást. Figyelembe vesszük a speciális tanulói, szülői és iskolai igényeket, valamint az intézményi hagyományokat, szokásokat is. A tanulók napi életének kereteit úgy szervezzük meg, hogy az egyes tevékenységek belső arányai – a jogszabályi keretek között – a tanulók egyéni és életkori sajátosságaihoz igazodjanak. A kollégiumi élet megszervezésében jelentős szerepet tölt be a kollégium diákönkormányzata. Kollégiumunk biztosítja, hogy a diákok választott tisztségviselőik révén részt vehessenek a tanulóközösségek mindennapi életével kapcsolatos célok kijelölésében, a feladatok végrehajtásában, valamint az elért eredmények értékelésében. Lehetővé tesszük, hogy a diákönkormányzat tagjai és vezetői megismerjék és a mindennapi gyakorlatban felelősen alkalmazzák a demokratikus érdekérvényesítés, a problémamegoldás és a konfliktuskezelés technikáit, módszereit. Kollégiumunk a maga sajátos eszközeivel kiépíti, folyamatosan ápolja és megújítja az önálló arculatához kapcsolódó hagyományait, erősíti a kollégiumi közösség együvé tartozását. 1.9 A kollégium társadalmi környezete, a szülő, tanuló, iskola, kollégium együttműködésének formái Kollégiumunk nevelési feladatainak eredményes megoldása érdekében rendszeres kapcsolatot tart • a szülőkkel, illetve a tanuló törvényes képviselőjével, szülői szervezetekkel (közösségekkel), 12


• a fenntartóval, a működtetővel, • a kapcsolódó iskolákkal, társintézményekkel, • hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanuló, valamint veszélyeztetett gyermek esetében a gyermekjóléti szolgálattal,a település – a tanulók nevelésében érintett – intézményeivel, nevelésbe vett gyermek esetén a gyámjával, nevelőszülőjével vagy gyermekotthonával, • civil szervezeteivel, szakmai közösségeivel, érintettség esetén a helyi nemzetiségi önkormányzatokkal, továbbá minden olyan szervezettel, amely a kollégiumi nevelés céljainak megvalósítását elősegítheti. A kapcsolatok kialakításában, gazdagításában és fenntartásában a kollégium nyitott és kezdeményező. A kapcsolattartás célja, tartalma, módja: Célja: folyamatos információcsere a partnerek között a kollégiumi nevelõmunka megismertetése tevékenység-koordináció biztosítása, fejlesztése Tartalma: A kollégium küldetésének bemutatása A napirend, házirend, tevékenységrendszer ismertetése Kölcsönös információadás (tanulmányi munka, magatartás, sport, stb.) A nevelési-oktatási, ifjúságvédelmi tevékenység koordinálása Módja: személyesen, írásban, telefonon keresztül a hazautazási füzeten keresztül az év eleji szülői értekezleten előadásokon, közös rendezvényeken Intézményünk a közszolgálati működés megvalósítására törekszik, vagyis igyekszik messzemenően figyelembe venni és összhangba hozni a tanulói, szülői, iskolai és fenntartói és egyéb partneri igényeket. Az ezen partneri

13


kapcsolatokban rejlő lehetőségeket (közös erőfeszítések intézményi céljaink elérésére) pedig a jövőben is szeretnénk kiaknázni. Kollégiumunk „partnernek” tekinti mindazokat az intézményeket, szerveket, közösségeket, akik valamit elvárnak intézményünktől, illetve az elvárásokért szolgáltatásokat nyújtanak. Intézményünk külső kapcsolatrendszere és az együttműködés formái: - Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Veszprémi Tankerülete: -a kollégium fenntartásával kapcsolatok ügyek - Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata: -a kollégium működésével kapcsolatos ügyek - Veszprém város rendezvényeihez szálláshely szolgáltatás biztosítása - szülő:

-szülői tájékoztatók, értekezletek -folyamatos kapcsolattartás, eseti konzultációk -kérdőívek, egyéb megbeszélések, javaslatok

- iskolák:

-folyamatos tájékozódás a tanulók tanulmányi munkájáról -beszélgetés intézményvezetőkkel, osztályfőnökökkel, szakoktatókkal -tájékozódás az iskolai oktatómunka segítésének lehetőségeiről -a pedagógiai programok összehangolása

- társintézmények:

-nevelőtestületi szinten (közös továbbképzések, tapasztalatcserék stb.) -tanulói szinten (megyei és városi kulturális események, sport és tanulmányi versenyek diákönkormányzatok találkozója, közös rendezvények stb.) 14


- városi kulturális intézmények: -rendezvények, szolgáltatások igénybevétele - Bakony Gaszt RT. (kollégiumi étkeztetés): -mindennapos kapcsolat a dolgozók és a gyerekek között -menzafórum (elvárások, javaslatok ) - ÁNTSZ, Tűzoltóság, Rendőrség, Családsegítő: -ellenőrzések, tájékoztató előadások - Sportklubok, egyesületek: -rendszeres kapcsolattartás, eseti megbeszélések -Végzett diákok: -alkalmankénti rendezvények, találkozók - Egyéb partnerek, szervezetek: -a felmerült aktuális problémáknak megfelelő eseti együttműködés A Veszprémi Középiskolai Kollégium nevelőtestület különösen fontosnak tartja, hogy olyan nevelési programot valósítson meg, amely találkozik legfontosabb partnereink, a tanulók és szülők elvárásaival, megelégedésével. Ennek érdekében törekszünk a velük való eredményes együttműködésre. Szükség esetén írásban tájékoztatjuk a szülőket gyermekük kollégiumi életéről, tanulmányi előmeneteléről. A személyes találkozások érdekében az iskolai szülői értekezletek előtt vagy után a kollégiumi nevelőtanárok fogadóórát tartanak. A szülők az előzetes egyeztetés után bármikor felkereshetik a nevelőtanárokat vagy az igazgatót. A csoportvezető nevelőtanárok indokolt esetben találkozót kérnek a szülőtől. 1.10. A kollégiumi tevékenység szerkezete Kollégiumunk – igazodva az Nkt. 28. §-ának rendelkezéseihez – a nevelési folyamat során a tanulói tevékenységeket – annak céljától, jellegétől függően – 15


kollégiumi programok, csoportos és egyéni foglalkozások keretében szervezi, az intézményi szervezet működéséhez pedagógiai irányítást, illetve támogatást biztosít. 1.10.1. A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások Kollégiumunk a foglalkozások tervezése, szervezése során kiemelten ügyel a pozitív tanulási attitűd kialakítására és megerősítésére, a kreativitás fejlesztésére, az egész életen át tartó ismeretbővítés fontosságára, gondoskodik a tanulókkal való személyes törődés tapintatos formáinak kialakítására. Külön figyelmet fordít a nemzetiségi sajátosságokra és a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni szükségleteire. A kollégium a foglalkozások formáját és tartalmát úgy határozza meg, hogy azok hozzájáruljanak a tanulók erkölcsi gyarapodásához, személyiségének gazdagodásához, kompetenciáik fejlesztéséhez, a közösség fejlődéséhez. 1.10.1.1. Felkészítő foglalkozások a kollégiumban: - Tanulást segítő foglalkozások: a) rendszeres iskolai felkészülést biztosító egyéni és csoportos foglalkozás, b) differenciált képességfejlesztő, tehetség-kibontakoztató foglalkozás, c) a bármely okból lemaradó tanulók felzárkóztatása, hátránykompenzáció, d) a tantárgyi ismeretek bővítése és a pályaválasztás segítése érdekében szervezett szakkörök, diákkörök, e) tematikus csoportfoglalkozás. 1.10.1.2. Egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító foglalkozások: - Csoportvezetői foglalkozások: a) közösségi foglalkozás a kollégiumi csoportok számára: a csoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek, események, problémák megbeszélése, értékelése b) tematikus csoportfoglalkozások: az e rendeletben előírt témakörök, időkeretek között szervezhető foglalkozások - A kollégiumi közösségek szervezésével összefüggő foglalkozások: a) a kollégiumi diákönkormányzatok működésének támogatása b) kollégiumi diákfórumok (kollégiumi gyűlés, kisebb közösségek szerinti megbeszélések)

16


- A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások: a foglalkozásokon (tanulói vagy pedagógusi kezdeményezésre) a diákok feltárhatják egyéni problémáikat, ezek megoldásában számíthatnak a pedagógus tanácsaira, segítségére. 1.10.1.3. Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások: Állandó, vagy adott eseményre szerveződő kollégiumi diákcsoportok számára szervezett – irodalmi, képzőművészeti, zenei, tánc, vizuális képességeket fejlesztő művészeti, – természettudományos, műszaki, vállalkozói, gazdasági ismereteket bővítő szakmai, – egészséges életmódra nevelést, a rendszeres testedzést szolgáló sportcélú, – a hasznos gyakorlati ismeretek megszerzését, az önellátás képességének fejlesztését célzó, – a pályaorientáció szempontjából is fontos tartalmakat hordozó, szakkörök, szakmai, művészeti foglalkozások, kollégiumi sportkörök, rendezvények, versenyek, vetélkedők. 1.10.2 Pedagógiai felügyelet A kollégium – szervezeti egységenként egy pedagógus közreműködésével (a továbbiakban: ügyeletes nevelőtanár) – gondoskodik a foglalkozáson nem tartózkodó tanulók pedagógiai felügyeletéről, és a kollégiumi élet szervezéséről. - A kollégium zavarmentes működésének biztosítása céljából az ügyeletes nevelőtanár: a) visszatérő rendszerű ellenőrzést folytat a külső és belső biztonsági rendszabályok, a balesetvédelmi előírások betartása, az egyéni és közösségi tulajdon védelme, a megelőzés érdekében, b) folyamatos jelenlétével biztosítja a házirend betartatását, különös tekintettel az együttélési normák, a személyiségvédelem, a diákok önrendelkezési jogának érvényesülésére, c) időszakos ellenőrzést folytat az egyéni és közösségi rend fenntartása, a tisztasági és az egészségvédelmi szabályok teljesítése céljából. A pedagógiai felügyelet átadásakor az ügyeletes nevelőtanárok között – dokumentált – információcserére kell sort keríteni.

17


- A kollégiumi élet szervezése során a kollégium vezetőjének a feladata: a) a napirend szerinti tevékenységek, így az ébresztő, a takarodó, az étkeztetés megszervezése, felügyelete, ellenőrzése, b) a tanulói nyilvántartások, különösen a betegség, távollét, kimenő, engedélyek folyamatos vezetése, c) a közös helyiségek és közösségi eszközök használatának, az öntevékeny diákkörök tevékenységének a felügyelete, d) a felmerülő egyéni problémák kezelése, ennek részeként az ügyeletes nevelőtanári intézkedés, továbbá információtovábbítás a csoportvezető nevelőtanárnak. 1.11. A kollégiumi nevelés eredményessége A kollégium – a szülővel és az iskolával együttműködve – hozzájárul ahhoz, hogy a tanuló eredményesen fejezze be tanulmányait választott iskolájában. A tanuló a kollégiumi nevelési folyamat során elsajátítja a társadalomba való beilleszkedéshez és a családi életben, a hivatás gyakorlásában, az állampolgári létben az önálló életvitelhez szükséges alapvető ismereteket, képességeket, értékeket: – elsajátítja és követi az alapvető erkölcsi normákat; – képes az egészséges és kulturált életmód kialakítására; – sokoldalú képzettsége, műveltsége párosul az új ismeretek befogadásának és a folyamatos megújulásnak a képességével; – kialakul reális társadalomképe; – rendelkezik az önszerveződéshez, a demokratikus érdekérvényesítéshez szükséges képességekkel; – tudása versenyképes, önértékelő képességére, szakmai felkészültségére alapozva választ tud adni a szakmai kihívásokra; – képes az együttműködésre, az emberi kapcsolatok kialakítására és továbbépítésére; – másokhoz való viszonyában toleráns, empátiával rendelkezik, társadalmi szemléletét a szolidaritás jellemzi; – ismeri nemzetünk, nemzetiségeink kulturális, történelmi hagyományait. A kollégiumi nevelés eredményességének értékelésekor figyelembe veendő, hogy a nevelési folyamat milyen kiindulási állapotból, milyen feltételek mellett fejtette ki hatását.

18


2. Nevelési céljaink, feladataink 2.1. Céljaink Kollégiumunkban a nevelés célja legfőképp a tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítése, személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása. Céljaink elérése érdekében diákközpontú, az egyén és a közösség harmóniáján alapuló környezetet és tevékenységrendszert alakít ki, melynek főbb alapelvei: a) az alapvető emberi és szabadságjogok, valamint a gyermekeket megillető jogok érvényesítése; b) demokratikus, humanista, nemzeti és európai nevelési elvek alkalmazása; c) a tanulók és közösségeik iránti felelősség, a bizalom, a szeretet, a segítőkészség; d) szakmai és intellektuális igényesség, kulturált stílus a pedagógus tevékenységében; e) az alapvető erkölcsi normák érvényesítése; f) az egyéni és életkori sajátosságok, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók szükségleteinek figyelembevétele; g) építkezés képességére;

a

tanulók

aktivitására,

öntevékenységére,

önszerveződő

h) az integrált nevelés, az integrációt elősegítő pedagógiai módszerek alkalmazása; i) a szülőkkel, a kollégiumhoz kapcsolódó iskolákkal, a társadalmi környezettel való konstruktív együttműködés; j) a nemzeti hagyományok megőrzése, a nemzeti azonosságtudat fejlesztése; k) a nemzetiségi azonosságtudat tiszteletben tartása, ápolása. Embereszményünk: Kollégiumi nevelésünk arra irányul, hogy az a tanuló, aki tanulmányai befejeztével elhagyja az intézményünket, olyan ember legyen, aki: konstruktív életvezetésre képes, amely szociálisan értékes, egyénileg pedig eredményes.

19


Kollégiumeszményünk: Arra törekszünk, hogy kollégiumunk olyan intézmény legyen, • amelynek működésében, emberi kapcsolataiban, nevelési eredményeiben tükröződik az az embereszmény, amelyet megvalósítani kívánunk, • amely demokratikus működésével, értéktiszteletével, toleranciájával modellezi az ideálisnak tekintett társadalmi viszonyokat, emberi kapcsolatokat, • amely segít megtanulni a társadalmi léthez szükséges szerepeket, amely gyermekszerető, személyközpontú, elfogadó és bátorító légkört tud biztosítani, megteremtve ezzel az otthonosságot, családiasságot, • amely sokszínű tevékenységrendszerével igazodik tanulóink eltérő igényeihez, segíti őket abban, hogy egyéni fejlettségük optimumán tudjanak teljesíteni és megfelelő ön- és pályaismerettel tudjanak pályát választani. 2.2. Feladataink Kollégiumunk – a kollégiumi jogviszony fennállása alatt – biztosítja diákjai számára azok iskolai tanulmányai folytatásához szükséges kollégiumi feltételeket. A kollégiumi nevelés feladata különösen: - A tanulás tanítása A kollégiumi nevelés feladata a diákok egyéni fejlődésének elősegítése, a hátránnyal küzdők felzárkóztatása, a gyermekek tehetségének kibontakoztatása. Ennek érdekében a kollégiumunk lehetőséget biztosít az ismeretszerzés, a megismerési és gondolkodási képességek fejlesztésére, valamint arra, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket. Ezzel fejleszti a kreativitást, erősíti a tanulási motivációt, az érdeklődés, a megismerés és a felfedezés vágyát. Fontosnak tartjuk, hogy a tanulók elsajátítsák az információkeresés különböző formáit a kollégiumi könyvtárban az egyéni fejlesztés elmélyítése érdekében, az információk megtalálásának célravezető útjain keresztül. Törekszünk a tanulási kudarcok okainak feltárására, azok kezelésére, a jó teljesítményhez szükséges helyes énkép, a pozitív önértékelés kialakítására. Segítjük a mindennapi feladatokra történő felkészülést. Gondot fordítunk arra, hogy az ismeretek elsajátítása közben a tanulásra belső igény ébredjen a tanulókban, mindennapi életük részévé váljon a tanulás. A tanulás tanítása, az ismeretszerzést elősegítő beállítódások kialakítása hatással lesz a tanulók egész felnőtt életére, és elősegíti helytállásukat a munka világában is.

20


- Az erkölcsi nevelés Kollégiumunk feladata az alapvető erkölcsi normák megismertetése, elfogadtatása, valamint ezen normák beépülésének elősegítése a tanulók mindennapi életébe, személyiségükbe. Arra törekszünk, hogy az erkölcsi nevelés legyen életszerű, készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, valamint azok kezelésére, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési kérdéseire, problémáira. Fontos, hogy a kollégiumi közösség élete, a kollégiumi nevelőtanárok példamutatása segítse elő a tanulók életében az olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás, az empátia, a szociális érzékenység. - Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Feladatunk, hogy a kollégium, az iskolai tanulmányokra alapozva, azt kiegészítve segítse elő a nemzeti, népi kultúránk értékeinek, hagyományaink megismerését. A kollégiumi foglalkozások keretében a diákok tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. A nevelés révén alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. - Állampolgárságra, demokráciára nevelés A kollégiumunkban a nevelés elősegíti a demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének megértését, az abban való állampolgári részvétel jelentőségét. Ezzel is erősíti a diákokban a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremtve az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. Kollégiumunk megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket. A közügyekben való aktív részvétel megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátításának

21


folyamatában kiemelt szerepet és megfelelő teret kap a kollégiumi diákönkormányzati rendszer. - Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A kollégiumon belüli kapcsolat- és tevékenységrendszer szervezésével, ismeretek nyújtásával a nevelés elősegíti, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti és tapasztalati alapjai. Kiemelt feladat a tanuló helyes, reális énképének, illetve önértékelésének kialakítása; elő kell segíteni a kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését; hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének, az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. - A családi életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. Ezért a kollégium kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek, értékek megbecsülése. Ez segítséget nyújt a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a tanulók családi életében felmerülő konfliktusok kezeléséről. A kollégiumunk foglalkozik a Nat.-ban meghatározott szexuális nevelés kérdéseivel is. - A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. Feladatunk, hogy a kollégium ösztönözze a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz kezelés módszereinek megismerésére és alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. A kollégiumi pedagógusok motiválják és segítik a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. A kollégium sportélete hozzájárul az egészséges életvitel, a helyes életmódminta kiválasztásához. Fontosnak tartjuk, hogy a kollégium a diákok számára otthonos, egészséges, kulturált, esztétikus közeget biztosítson, ahol a tanulók jól érzik magukat, és amely egyúttal fejleszti ízlésüket, igényességüket.

22


- Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Nevelési feladatunk a szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítása a tanulókban úgy, hogy önálló tapasztalati úton ismerjék meg a hátránnyal élők sajátos igényeit, élethelyzetét. Ez a segítő magatartás fejleszti a diákokban az együttérzést, együttműködést, problémamegoldást és az önkéntes feladatvállalást, mely elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. - Fenntarthatóság, környezettudatosság A tanulónak meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A kollégiumi nevelés során felkészítjük a tanulókat a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekszünk arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, melyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. - Pályaorientáció A kollégiumunk törekszik arra, hogy – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó képet nyújtson a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket (szakkörök, érdeklődési köröket) biztosítunk, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják későbbi hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Ezért igyekszünk fejleszteni bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. A kollégium – a kollégium pedagógiai munkájával kapcsolatban álló iskolákkal együttműködve – valamennyi tanulója számára lehetővé teszi egyes kiválasztott szakmák, hivatások megismerését, segíti a pályaválasztást, illetve a tanuló által választott életpályára való felkészülést.

23


- Gazdasági és pénzügyi nevelés Kollégiumunk – a bentlakásos köznevelési intézmény sajátos adottságaiból adódóan – segíti, hogy a tanulóik felismerjék saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Fontos, hogy tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Segítséget nyújtunk abban is, hogy lássák világosan a rövid és a hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. A kollégium a diák-önkormányzati tevékenység működtetésén keresztül segíti az autonóm, felelős, a közösség érdekeit is figyelembe vevő magatartás és a körültekintő döntéshozás képességének kialakulását. - Médiatudatosságra nevelés Fontos, hogy a tanulók értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés során az értelmező, kritikai beállítódás kialakításának nagy jelentősége van. A diákokkal megismertetjük a média működésének és hatásmechanizmusának főbb törvényszerűségeit, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokat, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módját. 3. Hagyományaink Intézményünk hagyományai, sajátosságai elsősorban a jogelőd intézményekben gyökereznek. Ezek működése sok szempontból hasonló volt, hiszen azonos korosztályból, azonos iskolatípusokból kerültek ki a növendékek, és a tanári kar összetétele sem nagyon különbözött egymástól. Mégis megfogalmazhatók azok a hangsúlyos vonások, amelyek sajátos hangulatot, sajátos pedagógiai miliőt teremtettek mindegyik intézményben. 3.1. A Teleki Blanka Középiskolai Leánykollégium hagyományai: - Gyermekközpontúság Az a szemléletmód fejeződött ki ebben, amely a nevelői tevékenység minden elemét a gyermeki sajátosságok figyelembevételével alakítja ki. Nem a tanulót igyekszik “hozzáidomítani” egy elvont, “szabványosított” képhez, hanem az egyénből, annak személyiségéből kiindulva teremti meg számára azokat a feltételeket, amelyek azt optimálisan fejlesztik. (Figyelembe véve természetesen a meggyőződése, hitvallása szerinti alapvető eszméket, értékeket.)

24


- Szeretet-pedagógia Eszerint a kollégiumi közösség – mint minden igazán fejlesztő közösség – akkor töltheti be legjobban a feladatát, ha mint szeretet-közösség tud működni. Ha a tanár/diák és a diák/diák viszonylatokban kifejeződik a másik ember iránti jóakarat, bizalom, megbecsülés, együttérzés, segítőkészség és tolerancia. Büszkén emlékezünk az intézmény egykori kiváló vezetőire, tanáraira, olyan elődökre, mint Kőszeghy Irén, Nagy Erzsébet, Farkas Edit, Vass Lászlóné, Loós Zoltánné, Homonnai Jánosné, Hegyi Lászlóné, Schönek Mária, N. Hock Ildikó, Vargyai Erzsébet és sokan mások. 3.2. A Bolyai János Középiskolai Fiúkollégium hagyományai: - Sokszínű tevékenységrendszer Az intézmény közismert volt gazdag programkínálatáról, arról, hogy kollégistái számára igen sokféle tevékenységformát, kultúrálódási lehetőséget, előadást, versenyt, szakkört stb. biztosított. - A természettudományos és humán kultúra ápolása Az előző pontban foglaltakkal összefüggésben igen hangsúlyos volt a kulturális kincsek megismertetése, ápolása és elsajátíttatása. (Pl. a Bolyai János matematikai verseny megyei rangú rendezvénnyé vált, és a kollégium vezetői, tanárai által szervezett műsorok, előadások is gyakran túlnőttek az intézmény falain, városi, sőt regionális jelentőségre téve szert.) Megbecsülésünk jeleként álljon itt azon elődeink neve, akik mindezen hagyományokért sokat tettek: Láng Kálmán, Fekete József, Mészáros György, Fehérvári Károly. 3.3.Az Eötvös József Középfokú Kollégium hagyományai: - Családiasság, otthonosság E kollégium jellegzetessége volt a kicsi, “emberléptékű” méret (tanulólétszáma mindössze 90-100 fő körül volt általában), ami lehetővé tette a családias, bensőséges légkör megteremtését. A közvetlen, személyes, “szemtől-szembeni” kapcsolatok gazdagsága – mely a tanár/diák viszonyban is megjelent – volt az egyik fő sajátossága ennek az intézménynek. - Tehetséggondozás, felzárkóztatás kiemelt szerepe A szociális érzékenység, a tehetségek felkarolása és a tanulási nehézségekkel küszködők célzott segítése volt a másik olyan jellegzetesség, amely mindig is különösen fontos volt a kollégium pedagógusai számára. (Nem véletlen, hogy

25


az 1993/94-es tanévtől éppen ez az intézmény vezetett be – elsőként a megyében – speciális tehetséggondozó-felzárkóztató pedagógiai programot. A fenti hagyományok kialakításában kiemelkedő szerepet játszó elődeink: Farkas Géza, Fehér János, Kiss Attila, Takács József, Varga Gábor, Kovács József, Haász Mária, Szalai Tibor. 3.4. A Veszprémi Középiskolai Kollégium hagyományai, sajátosságai Kollégiumunk arra törekszik, hogy szintézisét alkossa mindazoknak a nemes hagyományoknak, amelyeket a jogelőd intézmények alakítottak ki történelmük során, és megvalósuljon az a kollégiumeszmény, amelyet a fentiek szellemében fogalmaztunk meg a magunk számára. Szeretnénk, ha a Veszprémi Középiskolai Kollégium működése tükrözné mindazt, amit jelmondatunk művészi formában összegez: “Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.” (Tamási Áron)

26


4. A Veszprémi Középiskolai Kollégium helyi tanterve 4.1 Tantervi keretek: Az 59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelet 2. § 9. pontjában meghatározott tematikus csoportfoglalkozások keretterve és éves óraszáma: TÉMAKÖRÖK: 1. A tanulás tanítása 2. Az erkölcsi nevelés 3. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés 4. Állampolgárságra, demokráciára nevelés 5. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése 6. A családi életre nevelés 7. Testi és lelki egészségre nevelés 8. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség 9. Fenntarthatóság, környezettudatosság 10. Pályaorientáció 11. Gazdasági és pénzügyi nevelés 12. Médiatudatosságra nevelés A kollégiumi csoportfoglalkozások éves óraszáma: TÉMAKÖR A tanulás tanítása Az erkölcsi nevelés Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A családi életre nevelés Testi és lelki egészségre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatossá g Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés

∑

1–8. évfolyam

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

13–14. évfolyam

4 2 2

3 2 2

2 2 2

2 2 2

2 1 1

1 1 1

1

2

2

2

1

2

1

1

1

1

1

1

1

1

2

2

3

3

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

1

1

2

2

2

2

2

2

2 2

2 2

2 2

2 2

2 3

2 3

1

1

1

1

1

1

22

22

22

22

20

20 27


A kollégiumokban évi 37 nevelési héttel (a 12–13–14. évfolyamon 33 nevelési héttel), ezen belül minden héten egy kötelező csoportvezetői foglalkozással kell számolni. Az óraszámok minden évfolyamon lehetővé teszik, hogy a kollégiumok a tematikus csoportfoglalkozásokat – részben vagy egészben – a csoportvezetői foglalkozások keretében, vagy a felkészítő foglalkozások terhére szervezzék meg. A 13–14. évfolyamra vonatkozó óraszámok és követelmények a szakképzésben résztvevő pedagógiai foglalkozások alapját jelentik, amelyek ezekben a feladatokban résztvevő és nem tanköteles tanulók számára kollégiumi ellátást biztosító kollégiumok számára csak szakmai ajánlást jelentenek. A tanuló köteles részt venni heti: • 13 órában felzárkóztató, tehetség-kibontakoztató, speciális ismereteket adó felkészítő foglalkozásokon • 1 órában közösségi fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozáson • 1 órában a kollégium által biztosított lehetőségek közül szabadon választott foglalkozáson Egy foglalkozási óra időtartama kollégiumunkban 45 perc.

28


A kollégiumi foglalkozások formái a KNOAP 3.§ alapján Felzárkóztató, tehetségkibontakoztató, speciális ismereteket adó felkészítő Közösségi fejlesztést megvalósító

Szabadidő eltöltését szolgáló

Törődést és gondoskodást biztosító

A foglalkozások helyi megvalósulása iskolai felkészülést segítőtanórai foglalkozás; korrepetálás, tantárgyi szakkör, AJTP blokk foglalkozásai, tematikus foglalkozás Csoportvezetői foglalkozás

Típusa

Tanulói részvétel óra/hét

Heti 13 óra kötelező/ felmenthető részben egyéni, vagy egészben, kivéve csoportos tematikus foglalkozás alól

csoportos Heti 1 óra kötelező Tematikus foglalkozás Szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, sportkör, rendezvény, házi bajnokság, csoportos Heti 1 óra kötelező tanulmányi, kulturális verseny, vetélkedő Egyéni beszélgetés

egyéni

Közösségek működésével Szintgyűlés, közgyűlés csoportos összefüggő A köznevelési törvény értelmében a foglalkozások időkeretei átcsoportosíthatók

4.2 A témakörök szerinti foglalkozási tervek 4.2.1 A tanulás tanítása A kollégium a foglalkozások és a tevékenységek során támogatást nyújt abban, hogy a tanulók eredményesen fejezzék be választott iskolájukat. Nagy jelentősége van az egyénre szabott tanulási módszerek elsajátításának, ezzel segítve az iskolai órákra való felkészülést, a jó eredmények elérését, a hátránnyal küzdők felzárkóztatását, a gyermekek tehetségének kibontakoztatását. A tanulás tanítása, az ismeretszerzést és hasznosítást elősegítő beállítódások kialakítása nagymértékben hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában. Fejlesztési követelmények 9-14. évfolyamon: – Sajátítsa el és legyen képes alkalmazni a hatékony tanulási technikákat. – A tanuló – pedagógus segítségével – legyen képes a számára legalkalmasabb módszereket kiválasztani. – Tudjon szelektálni a megszerzett ismeretek, információk között.

29


– Alkalmazza a tanulást segítő hagyományos és modern eszközöket, használja a könyvtárat, és a feladatai megoldásához megfelelően tudja kiválasztani a szükséges szakirodalmakat. – Legyen képes elemezni, értelmezni, rendszerezni a megszerzett ismereteket. Órakeret: 9. évfolyam: 3 óra 10. évfolyam: 2 óra 11. évfolyam: 2 óra 12. évfolyam: 2 óra 13-14. évfolyam: 1 óra Javasolt tematika: 9. évfolyam: könyvtárhasználati alapismeretek, tanulási módszerek a középiskolában, tanulási orientáció, tanulási stílusok, a hatékony tanulás feltételei és módszerei a kollégiumban 10. évfolyam: az egyes iskolák követelményeinek eredményes teljesítésére felkészítő tanulási technikák gyakoroltatása 11. évfolyam: tanulás és pályaorientáció egyeztetése, jegyzetelési technikák gyakoroltatása 12. évfolyam: felkészülés az érettségi vizsgára, felkészülés szakmai vizsgákra, felkészülés a nyelvvizsgára, tétel kidolgozási módszerek 13-14. évfolyam: A megszerzett ismeretek rendszerezése, szintézise. Javaslat a foglalkozások megtervezéséhez: Téma, „tananyag” meghatározása Fejlesztési célok kijelölése Új fogalmak Eljárások, munkaformák, módszerek megtervezése Tanár/diák feladatai Alkalmazott (felhasznált) eszközök Teljesítmény, végeredmény, produktum értékelése. 4.2.2 Az erkölcsi nevelés A kollégiumi nevelés során fontos, hogy a diákok megismerjék az alapvető erkölcsi normákat, és ezek a normák beépüljenek személyiségükbe, mindennapi életükbe, tevékenységükbe. Lényeges, hogy az erkölcsi nevelés a napi élet gyakorlatából, tapasztalataiból vegyen példákat, egyben készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra és 30


azok kezelésére. A kamasz fiatalok esetében különösen jelentős, hogy segítsen számukra választ találni erkölcsi kérdéseikre, az esetleges problémáikra. Az erkölcsi nevelés nagy hatással van a közösség és az egyén életére egyaránt. Fejlesztési követelmények, 9–14. évfolyam: – Lássa be az erkölcsi felelősség fontosságát. – Gyakorlati és iskolai tapasztalatai, ismeretei révén ismerje fel a morális helytállás jelentőségét. – Képes legyen megfelelő erkölcsi választásokra. Órakeret: 9. évfolyam: 2 óra 10. évfolyam: 2 óra 11. évfolyam: 2 óra 12. évfolyam: 1 óra 13-14. évfolyam: 1 óra

Javasolt tematika: 9. évfolyam: a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, alapvető emberi értékek tudatosítása 10. évfolyam: a felelősség és kötelességtudat fejlesztése szituációs példákon (szerepgyakorlat, erkölcsi példák a művészetek világából) keresztül 11. évfolyam: döntéseink, választásaink, felelősségek és következmények 12. évfolyam: példaképek, ideálok, idolok, nemzeti nagyjaink példamutatása 13-14. évfolyam: életünk és a nagyvilág aktuális erkölcsi dilemmái (eutanázia, génmanipuláció, abortusz stb.) Javaslat a foglalkozások megtervezéséhez: Téma, „tananyag” meghatározása Fejlesztési célok kijelölése Új fogalmak Eljárások, munkaformák, módszerek megtervezése Tanár/diák feladatai Alkalmazott (felhasznált) eszközök Teljesítmény, végeredmény, produktum értékelése.

31


4.2.3 Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A kollégiumi foglalkozások lehetőséget biztosítanak arra, hogy a tanulók elsajátítsák azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Ennek révén kialakul bennük a szűkebb és tágabb közösséghez való tartozás, a hazaszeretet érzése. Fejlesztési követelmények, 9–14. évfolyam – Ismerje fel a közösségi összetartozást megalapozó közös értékeket. – Tudatosuljon a közösséghez tartozás, a hazaszeretet fontossága. – Váljon nyitottá más népek kultúrája iránt. – Ismerje országunk és a magyarság nemzeti szimbólumait. – Ismerje a magyar tudomány, kultúra és sport kiemelkedő személyiségeit. Órakeret: 9. évfolyam: 2 óra 10. évfolyam: 2 óra 11. évfolyam: 2 óra 12. évfolyam: 1 óra 13-14. évfolyam: 1 óra Javasolt tematika: 9. évfolyam: A magyarság kultúrája, helyi értékek bemutatása, lokálpatriotizmus (városismereti séta, múzeumok, épületek, szobrok, műtárgyak) 10. évfolyam: Közösséghez tartozás és hazaszeretet. „Ünnepek” és „hétköznapok”. 11. évfolyam: Hazánk nemzetiségeinek kulturális értékei. (zsidó, roma, sváb stb.) Nemzeti-népi kultúránk értékei, hagyományaink 12. évfolyam: Európa és hazánk 13-14. évfolyam: Nemzeti kultúránk helye a világ kulturális kincsei között Javaslat a foglalkozások megtervezéséhez: Téma, „tananyag” meghatározása Fejlesztési célok kijelölése Új fogalmak Eljárások, munkaformák, módszerek megtervezése Tanár/diák feladatai 32


Alkalmazott (felhasznált) eszközök Teljesítmény, végeredmény, produktum értékelése. 4.2.4 Állampolgárságra, demokráciára nevelés A kollégiumban folyó nevelés sajátos pedagógiai eszközei révén elősegíti a demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének megértését. A közösségi tevékenységek gyakorlásával a diákok átélhetik annak jelentőségét, hogy mit is jelent a felelős állampolgári részvétel a közügyekben a közösség és az egyén számára egyaránt. Ez tágabb értelemben sokat segít a nemzeti öntudat erősítésében, és egyben összhangot teremt az egyéni célok és a közösségi jó között. Fejlesztési követelmények, 9–14. évfolyam: – Ismerje a demokratikus állam működésének főbb elemeit (választási rendszer, helyi önkormányzatok, törvényhozás, kormány, igazságszolgáltatás, fegyveres testületek stb.). – Legyen tisztában a jog szerepével a társadalmi életben. – Értse meg az állampolgár és a társadalom együttműködésének fontosságát az egyéni és társadalmi célok elérése érdekében. – Képes legyen belátni a kollégiumi diák-önkormányzat jelentőségét a kötelezettségek és a jogok gyakorlása során. Órakeret: 9. évfolyam: 2 óra 10. évfolyam: 2 óra 11. évfolyam: 2 óra 12. évfolyam: 1 óra 13-14. évfolyam: 2 óra Javasolt tematika: 9. évfolyam: Diákjogok és kötelezettségek. Házirend, napirend, a kollégium belső világa. 10. évfolyam: Diák önkormányzatiság a mindennapokban 11. évfolyam: A cselekvő állampolgári magatartás, a közügyekben való részvétel jelentősége. 12. évfolyam: Alkotmány. Az alaptörvény tartalma, értelmezése. 13-14. évfolyam: A demokratikus állam működése (választási rendszer, önkormányzatiság, törvényhozás, kormányzás, hatalmi ágak stb.)

33


Javaslat a foglalkozások megtervezéséhez: Téma, „tananyag” meghatározása Fejlesztési célok kijelölése Új fogalmak Eljárások, munkaformák, módszerek megtervezése Tanár/diák feladatai Alkalmazott (felhasznált) eszközök Teljesítmény, végeredmény, produktum értékelése. 4.2.5 Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A kollégiumi kapcsolat és tevékenységrendszer elősegíti a tanulói önismeret gazdag és szilárd elméleti és tapasztalati alapjainak kialakulását. Kiemelt feladat a tanulók helyes, reális énképének, illetve önértékelésének kialakítása. A kollégium lehetőségeivel elősegíti a tanulók kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását. Segíteni kell őket, hogy képesek legyenek érzelmeik hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének, az empátiának a fejlődésére. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. Fejlesztési követelmények 9 – 14. évfolyamon: - Ismerje meg az emberi kapcsolatok létrejöttét segítő, illetve gátló személyiségvonásokat. - Legyen tudatában, hogy a gondosan kiválasztott és mély emberi kapcsolatok mennyire értékesek az emberi együttélésben. - Életkorának megfelelő választékossággal legyen képes a társas kommunikációra. - Alakuljon ki a tanulóban a választási lehetőségek felismerésének képessége, és döntési helyzetekben legyen képes e lehetőségeket mérlegelni. - Váljék természetessé benne a másik ember személyiségének tisztelete és megértése, a helyes önismeret kialakítása, önmaga felvállalása. Órakeret: 9. évfolyam: 1 óra 10. évfolyam: 1 óra 11. évfolyam: 1 óra 12. évfolyam: 1 óra 13. évfolyam: 1 óra 14. évfolyam: 1 óra 34


Javasolt tematika: 9. évfolyam: Ismerkedés önmagunkkal: külső és belső tulajdonságaink. Miért fontos az önismeret? ( Énkép - milyen vagyok, milyen szeretnék lenni -. Milyennek lát a külvilág? Intellektuális és megismerési képességek (figyelem, emlékezet, problémamegoldás, forma- és térészlelés) A kreativitás. A kreativitás vizsgálata és a kreativitás összetevőinek, jellemzőinek megbeszélése. Kreativitás és tehetség összefüggései.) 10. évfolyam: Érzelmeink kifejezése, mások jelzéseinek felismerése (Az emberi megnyilvánulások értelmezése és elemzése (nonverbális jelzések észlelése, értékelése. Rokonszenv-ellenszenv, őszinteség-hazugság, alkalmazkodás-önállóság…) 11. évfolyam: Az empátia fejlesztése ( Szerepjátékok segítségével fejlesztjük mások megértéséhez, tiszteletéhez szükséges képességeket. ) 12. évfolyam: Énkép, önértékelés, személyiségem elfogadtatása másokkal (Társismeret – barátág, szerelem, szex. Értékek, értékrendek, erkölcsi tulajdonságok Egymás mellett élő erkölcsi felfogások értékeinek felismerése, érvelés, vitatkozás ellenük és mellettük.) 13 - 14. évfolyam: A megértő, tiszteletteljes emberi kapcsolatok jellemzői, kialakításuk. (Kapcsolataim - család, barátok, osztálytársak, felnőttek… Párkapcsolatok jellemzői: nemcsak elkezdeni, hanem folytatni és befejezni is megfelelően kell. Erkölcsi normák változásainak megismerése.) Javaslat a foglalkozások megtervezéséhez: 35


Téma, „tananyag” meghatározása Fejlesztési célok kijelölése Új fogalmak Eljárások, munkaformák, módszerek megtervezése Tanár/diák feladatai Alkalmazott (felhasznált) eszközök Teljesítmény, végeredmény, produktum értékelése. 4.2.6 A családi életre nevelés A család a társadalom alapvető egysége. Mint ilyen, különös jelentősége van a fiatalok kiegyensúlyozott személyiségfejlődésében. A család az alapja a gyerekek erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolataiknak, önismeretének, testi és lelki egészségének a kialakulásának. A kollégiumban is kiemelkedő feladat a családi értékek megbecsülése, a harmonikus családi minták közvetítése. Az ebben a korban kialakuló párkapcsolatok segítenek rávilágítani a felelős párkapcsolatok fontosságára. Ráirányítja a figyelmet a kulturált szexuális élet jelentőségére. Ismereteket nyújt a kollégium a család életében felmerülő konfliktusok kezelésében. Segítséget nyújt a családi élet szervezésével, vezetésével kapcsolatos ismeretek elsajátításához. Fejlesztési követelmények 9 – 14. évfolyamon: - Ismerje a különféle szerepeket a családban. - Tudatosuljon benne a családalapítás, családtervezés, a helyes párkapcsolat és felelősségvállalás fontossága. - Ismerje meg a helyes szexuális kultúra jellemzőit és kialakításának jelentőségét a párkapcsolatokban. - Alakuljon ki eszköztára a családon belüli konfliktusok felismeréséhez, megoldásához. Órakeret: 9. évfolyam: 1 óra 10. évfolyam: 2 óra 11. évfolyam: 2 óra 12. évfolyam: 3 óra 13-14. évfolyam: 3 óra 36


Javasolt tematika: 9. évfolyam: A család szerepe, jelentősége az egyén életében (A családi élet színtere a családi otthon – példák bemutatásával.) 10. évfolyam: Együttműködés és felelősségvállalás a családban (A család szerepe az egészséges testi és lelki élet fejlődésében. Az idős családtagok helye, szerepe. Családi munkamegosztás.) 11. évfolyam: A szexuális kultúra ( A helyes szexuális kultúra jellemzői, jelentősége a férfi-nő kapcsolatban.) 12. évfolyam: Családtervezés (A felelősségteljes párkapcsolatok jelentősége, szerepe, kialakításuk folyamata.) 13-14. évfolyam: Konfliktusok a családban (Szerepjátékok segítségével mutassuk be a családban előforduló konfliktusokat, kezelésük lehetséges módjait.) Javaslat a foglalkozások megtervezéséhez: Téma, „tananyag” meghatározása Fejlesztési célok kijelölése Új fogalmak Eljárások, munkaformák, módszerek megtervezése Tanár/diák feladatai Alkalmazott (felhasznált) eszközök Teljesítmény, végeredmény, produktum értékelése. 4.2.7 Testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életritmus és életvitel kialakítása, tudatosítása meghatározó jelentőségű a fiatalok számára. A tanulók a kollégiumban olyan ismereteket, gyakorlati képességeket sajátíthatnak el, olyan szokásokat tanulhatnak meg, amelyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. A kollégium sportélete nagymértékben hozzájárulhat az egészséges életmód kialakításához és fejlesztéséhez. Fejlesztési követelmények, 9–14. évfolyam:

37


– Legyen tisztában a helyes életritmus és életvitel személyiségre, testi fejlődésre kifejtett pozitív jelentőségével. – Ismerje fel az egészséget fenyegető tényezőket, a szenvedélybetegségeket, és ismerje ezek megelőzésének módjait. – Tudatosuljon és váljon napi gyakorlattá az egészséges életmód és a testmozgás, az egészségtudatos életmód. – Legyen tisztában az egészség, a sport és a lelki élet egymásra gyakorolt hatásával. Órakeret: 9. évfolyam: 2 óra 10. évfolyam: 2 óra 11. évfolyam: 2 óra 12. évfolyam: 2 óra 13-14. évfolyam: 2 óra Javasolt tematika: 9. évfolyam: Egészséges életmód, életvitel I. A rendszeres testmozgás, a sport jelentősége az egészségmegőrzésben, a fizikai és a szellemi munka megfelelő aránya. 10. évfolyam: Egészséges életmód, életvitel II. A helyes higiénés szokások kialakítása. 11. évfolyam: Egészséges életmód, életvitel III. A korszerű táplálkozás fontossága, jellemzői. 12. évfolyam: Káros szenvedélyek, egészségkárosító szokások, függőségek. A teljesítménynövelő és egyéb „szerek” használatának veszélyei. 13-14. évfolyam: A testi-lelki egészség megteremtése és megőrzése. Életvezetési tanácsok és tapasztalatok. Javaslat a foglalkozások megtervezéséhez: Téma, „tananyag” meghatározása Fejlesztési célok kijelölése Új fogalmak Eljárások, munkaformák, módszerek megtervezése Tanár/diák feladatai Alkalmazott (felhasznált) eszközök Teljesítmény, végeredmény, produktum értékelése. 4.2.8 Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

38


A hátránnyal élők iránt érzett felelősség, és az értük végzett önkéntes feladatvállalás megfelelő módon segíti a szociális érzékenység kialakulását a tanulókban. A szűkebb és tágabb környezetünkben ilyen helyzetben élőkért végzett önkéntes feladatvállalás fontos személyiségfejlesztő hatással bír. Az önkéntes feladatvállalási hajlandóság beépülése, megszilárdítása fontos nevelési feladat: a tudatos, felelősségteljes állampolgári lét alapvető velejárója. Fejlesztési követelmények, 9–14. évfolyam: – Alakuljon ki segítő magatartás a fogyatékkal élők iránt. – Tudatosuljon az együttműködés és az egymásra figyelés fontossága. – Legyen motivált önkéntes feladatvállalásra a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű társak iránt. Órakeret: 9. évfolyam: 2 óra 10. évfolyam: 2 óra 11. évfolyam: 2 óra 12. évfolyam: 1 óra 13-14. évfolyam: 1 óra Javasolt tematika: 9. évfolyam: Csoporttudat, egymásért érzett felelősség kialakítása. 10. évfolyam: Segítségnyújtás és egymás iránti figyelem a mindennapokban. 11. évfolyam: Segítőkészség, egymásrautaltság, figyelem a közös dolgokra. 12. évfolyam: A fogyatékkal élő emberek iráni érzékenység fejlesztése. 13-14. évfolyam: Az önkéntes munka helyi lehetőségei. Javaslat a foglalkozások megtervezéséhez: Téma, „tananyag” meghatározása Fejlesztési célok kijelölése Új fogalmak Eljárások, munkaformák, módszerek megtervezése Tanár/diák feladatai Alkalmazott (felhasznált) eszközök Teljesítmény, végeredmény, produktum értékelése. 4.2.9 Fenntarthatóság, környezettudatosság

39


A mai társadalmi, gazdasági helyzetben kitüntetett szerepe van a természeti környezet megóvásának. A kollégiumi diáknak meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Fel kell készíteni őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására, a környezet védelmét elősegítő tevékenységekre, közös cselekvésekre. Fejlesztési követelmények, 9–14. évfolyam: – Ismerje fel a mindennapi életben előforduló, a környezetet szennyező anyagokat, a környezetre káros tevékenységeket, és kerülje is el ezeket. – Legyen képes társaival együttműködésben tudatosan, a környezeti szempontokat is figyelembe véve alakítani a kollégium belső és külső környezetét. Ne hagyja figyelmen kívül személyes élettereinek kialakításában a környezetbarát módokat. – Részesítse előnyben a természetes, újrahasznosítható anyagokat. – Legyen felkészülve a környezettudatos döntések meghozatalára, melyekben hasznosítsa a különböző tantárgyakban tanultakat. – Legyen felkészülve arra, hogy érvelni tudjon a környezetvédő megoldások mellett. – Váljék erkölcsi alapelvévé a természet tisztelete, környezete megbecsülése. Órakeret: 9. évfolyam: 2 óra 10. évfolyam: 2 óra 11. évfolyam: 2 óra 12. évfolyam: 2 óra 13-14. évfolyam: 2 óra Javasolt tematika: 9. évfolyam: Helyi természeti értékek megismertetése (Kertek, kolostorok stb.) 10. évfolyam: Szelektív hulladékgyűjtés, újrahasznosítás, ökotudatos magatartás 11. évfolyam: Energiatakarékosság és környezetterhelés. 12. évfolyam: A fenntartható fejlődés mint életvezetési elv. 13-14. évfolyam: Globális környezeti-természeti problémák. Javaslat a foglalkozások megtervezéséhez: Téma, „tananyag” meghatározása Fejlesztési célok kijelölése Új fogalmak 40


Eljárások, munkaformák, módszerek megtervezése Tanár/diák feladatai Alkalmazott (felhasznált) eszközök Teljesítmény, végeredmény, produktum értékelése. 4.2.10 Pályaorientáció A kollégiumnak – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket (szakkörök, érdeklődési körök) kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják későbbi hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. A kollégium – a kollégium pedagógiai munkájával kapcsolatban álló iskolákkal együttműködve – valamennyi tanulója számára lehetővé teszi egyes kiválasztott szakmák, hivatások megismerését, segíti a pályaválasztást, illetve a tanuló által választott életpályára való felkészülést. A kollégium rendelkezik olyan feltételekkel, melyek biztosítják a tanulók számára az öntevékenységet képességeik kibontakoztatásában, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken. A különféle szakkörök, önképző körök lehetőséget biztosítanak nekik a pályaválasztás segítésében. Ezzel együtt a választott életpályára is felkészülhetnek. Fejlesztési követelmények 9-14. évfolyamon: - Legyen képes felismerni az önismeret szerepét a helyes pályaválasztásban, ismerje saját képességeit. - Legyen képes mérlegelni saját pályaválasztási lehetőségeit. - Tudjon önállóan tájékozódni a pályaválasztási dokumentumokban. - Legyen képes megérteni a munkahelyi feladatokat, elvárásokat. - Tudja alkalmazni az álláskeresés különböző technikáit, alakítsa ki a megfelelő kommunikációs stílust. - Tudatosuljon benne, hogy élete során többször pályamódosításra kényszerülhet, ezért is van jelentősége a folyamatos tanulásnak, önképzésnek. - Rendelkezzen megfelelő ismeretekkel választott szakmájával, hivatásával kapcsolatban, munkaerő-piaci lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről. 41


Órakeret: 9. évfolyam: 10.évfolyam: 11.évfolyam: 12.évfolyam: 13.évfolyam: 14.évfolyam:

2 2 2 2 2 2

Javasolt tematika: 9. évfolyam: Képességek kipróbálása, versengés (Művészeti szemle, vetélkedők, szakkörök) 10. évfolyam: A kiválasztott szakmák megismerése. Az önismeret fontossága (Tájékozódás a FIT lehetőségeiben. A kreativitás vizsgálata, a kreativitás fontossága. Az emberi megnyilvánulások érzékelése, értékelése) 11. évfolyam: Mérlegelési képesség a saját lehetőségeit illetően, ismeretek a munka világáról. Tájékozódási képesség a pályaválasztási dokumentumokban. (Az eredményes pályaválasztás, pszichés összetevőinek feltárása (motiváció, érdeklődés, képességek, környezet. FIT tesztjeinek kitöltése. Tájékozódás a pályaválasztás, pályaismeret dokumentumaiban, ismeretforrásaiban, eligazodás a pályaválasztási alapfogalmakban) 12. évfolyam: Munkahelyi elvárások, feladatok. Az álláskeresés technikái. (Az álláskeresés folyamata és technikái. A munkavállaló jogai, kötelességei.) 13. évfolyam: A pályamódosítás eshetősége, lehetőségei. Munkaerő piaci lehetőségek. ( Az élethosszig tartó tanulás mibenléte, lehetőségei.) Javaslat a foglalkozások megtervezéséhez: Téma, „tananyag” meghatározása Fejlesztési célok kijelölése Új fogalmak Eljárások, munkaformák, módszerek megtervezése Tanár/diák feladatai Alkalmazott (felhasznált) eszközök 42


Teljesítmény, végeredmény, produktum értékelése. 4.2.11 Gazdasági és pénzügyi nevelés A pénz világának, a helyes gazdálkodás alapvető szabályainak megismerésére a kollégium megfelelő helyet és lehetőséget biztosít a tanulók számára. Működése egyben megfelelő példát mutat arra, hogy miként kell és szabad a javakkal ésszerűen gazdálkodni, a fogyasztás szerkezetét a lehetőségekhez viszonyítva megfontolt módon kialakítani. Az egyéni és közösségi érdekek jól összehangolhatók a diák-önkormányzati munka révén. Gyakorolhatók a döntés és a felelősség egymásra hatásából adódó helyzetek. Fejlesztési követelmények, 9–14. évfolyam: – Ismerje a társadalmi, gazdasági problémák kialakulásának okait. – Tanulja meg az ésszerű családi gazdálkodás kialakításának módszereit. – Tudja alkalmazni a pénzkezelés különböző technikáit. – Tudatosuljon benne a munka jelentősége, mint a javak létrehozásának, illetve megszerzésének eszköze. – Legyen tisztában a vállalkozások szerepével, a kockázatvállalás fontosságával és veszélyeivel. Órakeret: 9. évfolyam: 3 óra 10. évfolyam: 2 óra 11. évfolyam: 2 óra 12. évfolyam: 2 óra 13-14. évfolyam: 1 óra Javasolt tematika: 9. évfolyam: Gazdálkodási alapismeretek. Anyagi forrásaink, pl. a heti zsebpénz ésszerű beosztása. 10. évfolyam: Gyakorlati banki műveletek megismertetése, és az ezekkel összefüggő veszélyforrások. (Csekkek kitöltése, bankkártya használata, pénzfelvétel stb.) 11. évfolyam: Az ésszerű családi gazdálkodás kialakításának módszerei. 12. évfolyam: Az állam újraelosztó szerepe. Jövedelem, fogyasztás, adórendszer, stb. 13-14. évfolyam: Vállalkozási ismeretek.

43


Javaslat a foglalkozások megtervezéséhez: Téma, „tananyag” meghatározása Fejlesztési célok kijelölése Új fogalmak Eljárások, munkaformák, módszerek megtervezése Tanár/diák feladatai Alkalmazott (felhasznált) eszközök Teljesítmény, végeredmény, produktum értékelése. 4.2.12 Médiatudatosságra nevelés A társadalmi élet szinte minden mozzanatát áthatják a különféle médiumok. A diákok kollégiumi nevelésének szempontjából tehát fontos, hogy értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét, a társadalom és a média kölcsönös kapcsolatát. A médiatudatosságra nevelés során a megfelelő értelmező, kritikai beállítódás kialakításának és fejlesztésének meghatározó jelentősége van valamennyi korosztály számára. Fejlesztési követelmények, 9–14. évfolyam: – Alakuljon ki kritikai érzéke a médiatartalmak megválasztásához. – Képes legyen az online kommunikáció hatékony felhasználására. – Ismerje a reklám hatását a fogyasztásra. – Tanulja meg hatékony módon és megfelelő mértékben felhasználni a számítógép és egyéb online média nyújtotta lehetőségeket. – Ismerje meg a közösségi tartalmak etikus, jogszabályok szerinti használatának és felhasználásának szabályait. – Tudatosuljanak az adatbiztonsággal, jogtudatossággal, a függőséggel (internet, számítógépes játékok) és egyéb veszélyekkel és azok elkerülésével kapcsolatos ismeretek. Órakeret: 9. évfolyam: 1 óra 10. évfolyam: 1 óra 11. évfolyam: 1 óra 12. évfolyam: 1 óra 13-14. évfolyam: 1 óra Javasolt tematika:

44


9. évfolyam: Az internetes tartalmak, a közösségi oldalak, az online játékok jellemzői, veszélyei 10. évfolyam: Információgyűjtés az interneten, online forráskritika. 11. évfolyam: Reklám és fogyasztás összefüggései. A reklám mint üzlet, szórakozás és művészet. 12. évfolyam: Médiajog, az internet használatának jogi és etikai vonatkozásai. 13-14. évfolyam: Az adatvédelem fontossága; veszélyek és lehetőségek. Javaslat a foglalkozások megtervezéséhez: Téma, „tananyag” meghatározása Fejlesztési célok kijelölése Új fogalmak Eljárások, munkaformák, módszerek megtervezése Tanár/diák feladatai Alkalmazott (felhasznált) eszközök Teljesítmény, végeredmény, produktum értékelése.

4.3 Részvétel az Arany János Tehetséggondozó Programban (AJTP) 4.3.1 A Program meghatározása Az Arany János Tehetséggondozó Programot (továbbiakban Program) 2000-ben indította el a Kormány. A Program létrejöttének hátterében azok a szociológiai felmérések álltak, amelyek szerint a különösen népszerű egyetemi karokon – mint a jogi, közgazdasági, orvosi csupán másfél százalékra tehető az ötezernél kevesebb lélekszámú településről származó hallgatók aránya. A Program létrejöttét az az elv segítette, hogy meg kell adni az esélyt arra, hogy Magyarország valamennyi polgára versenyképes tudással rendelkezhessen. A Program létrejöttét meghatározta, hogy a közoktatás egyik legfontosabb feladata hozzájárulni a társadalmi esélyegyenlőtlenségek mérsékléséhez. A társadalom azon csoportjai számára, akik a rendszerváltás során a gazdasági átalakulás veszteseivé váltak, a felemelkedés útja szinte kizárólag a minőségi – társadalmi, gazdasági pozíciók betöltésére alkalmas és jól átváltható – tudás megszerzésén keresztül vezet. A Program az iskolát a társadalmi mobilitás kitüntetett intézményének tekinti, amelynek meghatározó szerepe van abban, hogy a társadalmi előrejutást minél inkább a tanuló tehetsége, szorgalma, ne pedig családja anyagi helyzete, szülei foglalkozása vagy éppen lakhelye határozza meg.

45


A Program alapelve, hogy minden tanuló – függetlenül az adott település földrajzi és anyagi helyzetétől – a társadalmi felemelkedés esélyét biztosító képzést kapjon. A Programban kulcsszerepük van a kiemelkedő képzést nyújtó középiskolák mellett a kollégiumoknak is, hiszen a kistelepüléseken vagy a kedvezőtlen körülmények között élő fiatalok számára a kollégiumokon keresztül vezet az út a versenyképes tudás megszerzéséhez. A Program indulásakor az 5000 fő alatti települések diákjai számára volt nyitott, majd 2003-ban a kistelepülési – de nem feltétlenül egyéni szociális – hátrányok leküzdése helyett az egyéni szociális – de nem feltétlenül kistelepülési – hátrányok csökkentésére került a hangsúly. (Azaz 2003 óta nagyobb településekről is bekerülhetnek diákok, de csak hátrányos helyzetűek kerülhetnek be.) A program elnevezése is ekkor változott meg, és lett a „Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja”. A Program meghatározó elemei: •

a Programba az alapító intézményei: középiskolák (gimnáziumok és szakközépiskolák), illetve kollégiumok (önállóak vagy a közös igazgatásúak) pályázhattak közösen kialakított programmal, és a programot, később annak felülvizsgálatát és továbbfejlesztését alapvetően az intézmények önfejlesztő munkája határozta és határozza meg;

•

a Program céljai között szerepel, hogy az intézmények nevelő-oktató munkájukkal segítsék a kistelepülésekről, nagyvárosok leszakadó peremkerületeiből érkező hátrányos helyzetű tanulók társadalmi mobilitását, készítsék fel őket arra, hogy meg tudjanak felelni a munkaerőpiac elvárásainak, továbbtanulás esetén a modern értelmiségi lét kihívásainak;

•

a Program olyan nemzeti és az kompetenciával kialakul bennük tanulásra;

•

a Program céljainak megvalósítása 5 éves – a középiskola kilencedik évfolyamán kezdődő és tizenharmadik évfolyamán befejeződő képzésben történik. A diákok a középiskolában a 9. évfolyamon külön osztályt képeznek, a magasabb – különösen a 12-13. – évfolyamokon részben vagy teljes mértékben a más képzési formákban résztvevő iskolatársaikkal integráltan tanulhatnak;

emberré neveli és oktatja a diákokat, akik nyitottak a európai értékekre, egészséges énképpel, szociális rendelkeznek, képesek hatékony önmenedzselésre, az igény, a hajlandóság, a készség az élethossziglan

46

. A Veszprémi Középiskolai Kollégium pedagógiai programja 2013. •

a 9. évfolyamon a nevelő-oktató munkát meghatározó tantárgyi programokat a középiskolában és részben a kollégiumban erre a programra akkreditáltatta a Program Intézményeinek Egyesülete;

•

a Program mind a 9. évfolyamon, mind később nagy hangsúlyt helyez a tehetségfejlesztésre, a tehetséggondozásra, a tehetséges tanulók képességeinek sokoldalú és differenciált fejlesztésére. A tehetségfejlesztés útjai közül a mélységben történő (tudás alkalmazása, kompetenciák kialakítása), tartalomban (tanulóknak szerkesztett tananyag), tempóban történő (a tanuló eltérő tanulási tempójának figyelembe vétele), feldolgozási képességben (kreativitás, kritikus gondolkodás, problémamegoldó gondolkodás) történő gazdagítást részesíti előnyben;

•

az Arany János-i blokknak nevezett önismeret/drámapedagógia és tanulásmódszertan/kommunikáció az 5 év folyamán kiemelten segíti a tanulók személyiségfejlesztését, a tehetség intellektuális képességelemének fejlesztésén túl a motivációs bázis és a kreativitás fejlesztését is;

•

az 5 éves képzés során a Program kiemelt céljai között szerepel, hogy a tanulók felkészültek legyenek felsőoktatási intézményben történő továbbtanulásra; angol (vagy más idegen nyelvből) középfokú nyelvismeretük legyen, informatikából szerezzék meg az ECDLbizonyítványt, valamint cél, hogy a Program végére a tanulók lehetőleg gépjárművezetői engedéllyel is rendelkezzenek;

•

a tanulók a Programban rendszeresen részt vesznek az évente szervezett művészeti és sporttalálkozókon, a szaktáborokban, versenyeken, amelyek a tanórai és tanórán kívüli tevékenységek keretében történő felkészüléssel együtt hozzájárulnak a képességek differenciált fejlesztéséhez, a tehetségek kibontakoztatásához, továbbá a programban részvevők közös tudatának kialakulásához, összetartozásának segítéséhez, az intézményközi kapcsolatok erősödéséhez;

•

a Programban résztvevő tanulók rendszeresen szerepelnek a regionális és országos tanulmányi versenyeken.

4.3.2 A megvalósulás feltételrendszere A Program jogi keretei A Program megvalósulásnak jogi keretét az évenként megkötött szerződés jelenti, amely az Oktatási Minisztérium, a Programot megvalósító intézmények és azok fenntartói között jön létre. A szerződés alapját a mindenkori éves 47


Költségvetési törvény, a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény, a 2003-as OM miniszteri közlemény, valamint a Kollégiumi nevelés országos programjában, a 46/2001 (XII.22), és az azt kiegészítő, módosító 44/2002. (VI.18), és 36/2009. (XII. 23.) OKM rendeletekben foglaltak jelentik. A szerződés tartalmazza a Program leglényegesebb tartalmi alapelveit, a finanszírozás mértékét, valamint a támogatás felhasználására és elszámolására vonatkozó előírásokat. A Programban való részvétel tanulói feltételeit az Emberi Erőforrások Minisztériuma által évenként kiírt tanulói pályázat tartalmazza, amely pályázatban foglalt feladatok ütemezését a minden évben megjelenő tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet szabályozza. A közoktatási intézmények fenntartói az intézmények alapító okiratában alapfeladatként szerepeltetik a Programban való részvételt. A Programban résztvevő oktatási intézmények a pedagógiai programjukban és egyéb dokumentumaikban a jelen dokumentum alapján szabályozzák a Program megvalósításának részleteit.

A Programot megvalósító intézmények és kapcsolatuk Veszprémben a Programot a Lovassy László Gimnázium és a vele együttműködő Veszprémi Középiskolai Kollégium valósítják meg. Az iskola és a kollégiumok egyenrangú partnerek. Ezen közoktatási intézmények összehangolják oktató és nevelő munkájukat, rendszeresen egyeztetik a Programmal kapcsolatos feladatokat, megoldják a problémákat, közösen kialakítják éves munkatervüket és feladatvállalásukat. Együttműködés a Programban a Lovassy László Gimnáziummal A Tehetséggondozó Programban kulcsszerepük van a képzést nyújtó középiskolák mellett a kollégiumoknak is, hiszen a kis településeken vagy kedvezőtlen körülmények között élő, tehetséges tanulóknak a kollégiumok által megszervezett programokon, foglalkozásokon keresztül vezet az út a versenyképes tudás megszerzéséhez. A tehetséggondozó program ideje alatt a tanulók számára a kollégiumi jogviszony létesítése kötelező. A programra kidolgozott kerettanterv alapján az iskola helyi tanterve a helyi kollégiumi programmal kiegészülve az AJTP foglalkozási egység tekintetében egységes pedagógia rendszert alkot. Az AJTP foglalkozási egység elemei a tanulásmódszertan és kommunikáció, illetve az

48


önismeret. A két intézmény közötti feladatmegosztás keretében az AJTP foglalkozási egység heti óraszámait a következőképpen osztjuk meg: 9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

13. évfolyam

Tanulásmódszertan 2 óra LLG és kommunikáció

2 óra LLG

2 óra LLG

2 óra LLG

2 óra LLG

Önismeret

2 óra VKK

2 óra VKK

2 óra VKK

2 óra VKK

2 óra VKK

A gimnázium segíti a kollégium feladatellátását a 9. évfolyamon a tánc és dráma, valamint az ECDL vizsga felkészítés (+1 óra) tekintetében. A Program felépítése Az oktatási és nevelési folyamat öt évfolyamra (9-13. évfolyam) terjed ki. A Program ideje alatt a tanulók számára kollégiumi jogviszony létesítése kötelező. A 9. évfolyam a hátránykompenzációt, az általános iskolai ismeretek azonos szintre hozását, emellett az intenzív nyelvi, informatikai, anyanyelvi képzést, valamint a tanulásmódszertani és kommunikációs tudás bővítését, az önismeret és személyiség fejlesztését szolgálja. A 10-13. évfolyamokon az adott iskola pedagógiai programjának megfelelő négy évfolyamos középiskolai képzés folyik, ami kiegészül az úgynevezett Arany János-i blokk speciális nevelési és oktatási feladataival. A Program a 13. évfolyam végén érettségi vizsgával zárul. A Program kiemelt céljai (1) az esélyteremtés, vagyis a hátrányos szociális, kulturális, gazdasági háttérrel rendelkező szülők gyermekeinek egyenlő esélyeket biztosító nevelési-oktatási és támogatási rendszer kialakítása, (2) feltételek teremtése a versenyképes tudás megszerzéséhez, (3) tehetséggondozás, személyiség- és képességfejlesztés, (4) a nevelés és az oktatás tartalmának korszerűsítése, minőségének fejlesztése. A célok megvalósításában együttműködő szervezetek • Oktatási Minisztérium illetve az általa megbízott szervezet, • A Programban résztvevő közoktatási intézmények fenntartói • A Programban résztvevő közoktatási intézmények (középiskolák és kollégiumok)

49


A programban szerződéses kötelezettséget vállalt intézmények a feladatmegvalósítást az érvényes jogi szabályzók, a szerződésben rögzítettek és a jelen programleírás alapján végzik. A program szociális és pedagógiai feladatai A program kiemelten kezeli azoknak a szociális és a pedagógiai feladatoknak a megoldását, amelyekkel intézményesen segítik a tanulók hozott hátrányainak eredményes megszüntetését. Ezen feladatok megoldásával az együttműködő szervezetek biztosítják a tehetséggondozást, a személyiség- és képességfejlesztést, valamint a szociális hátrányok csökkentésére alkalmas támogatási rendszer hatékony működését. A tanulók programba történő bekerülésének eljárásrendje Az Arany János Tehetséggondozó Programba pályázati úton nyer felvételt a tanuló, a pályázat keretében részt vesz a felvételi eljárást megelőző egységes válogatáson. Csak olyan tanuló delegálható, aki megfelel az Oktatási Minisztérium évenkénti pályázati kiírásában definiált hátrányos helyzet feltételeinek, és akit iskolája nevelőtestülete, fenntartója támogat, valamint a szülő nyilatkozik arról, hogy az 5 éves oktatást, nevelést és a kollégiumi ellátást elfogadja, és támogatja. Az egységes válogatás során a tanulók egy - nem szaktárgyi jellegű - felvételi elbeszélgetésen vesznek részt, fogalmazást írnak, és részképességet vizsgáló feladatlapokat töltenek ki, azaz tehetségbeválogatáson vesznek részt az általuk első helyen választott intézményben. További aktuális információk a felvételi eljárásról: www.ajtp.hu 4.3.3 Foglalkozási és óratervek keretei A 9. évfolyam pedagógiai feladatai, óratervei, foglalkozási tervei Pedagógiai feladatok, hátránykompenzáció: A 9. évfolyam legfontosabb pedagógiai feladata a diákok alapos megismerése, a tehetséggondozáshoz szükséges légkör, értékrend, beállítódások és ismeretszerzési technikák kialakítása, majd megszilárdítása, valamint a hozott tanulmányi, műveltségi és szokásrendi hátrányok csökkentése, . A pedagógiai eszközök mellett - a családi, környezeti háttér ismeretében – személyre szóló szociális segítséget nyújt a Program a tanulók szocializációját hátráltató anyagi nehézségek ellensúlyozására. (Például: tankönyv, taneszköz, étkezési, utazási és ruházkodási támogatások stb. rendszere.) 50


A tantervek ajánlása szerint az AJTP tanulásmódszertan/kommunikáció órái átcsoportosíthatóak, lehetőség tantárgyi program intenzívebb oktatására a 9. illetve a 10. évfolyamon, epohális oktatásra. A személyiségfejlesztés/önismeret blokk óráit kéthetente is tartani (4 x 45 perc).

blokk van a illetve lehet

A kollégium a 9. évfolyamos „Arany János” csoportnak legalább heti 14 óra felkészítő és 10 óra szabadidős foglalkozást szervez, amelyből egy tanuló heti kötelező óraszáma nem haladhatja meg a 15 órát. Ezen kollégiumi kötelezettség alól a házirendben rögzített elvek alapján a kollégiumi alapprogram által lehetővé tett felmentést egyénenként alkalmazhatja az intézmény.

A 9. ÉVFOLYAM AJTP FOGLALKOZÁSI TERVEI 9. évfolyam

AJTP-s keretek között tartott foglalkozási egység

Tevékenység, foglalkozás önismeret, személyiségfejlesztés

életvitel

Életmód,

Kötelező időtartam ó/tanév/cs

Óra/hét/csoport

74

2

37

1

296

8

37

1

Tanulói részvétel /hét

12 óra +1 iskolai

Felkészítő (tehetség-gondozás, felzárkóztatás, idegen nyelv.) ECDL* vizsgára felkészítés * Az iskola látja el a közös megállapodás értelmében

51

. A Veszprémi Középiskolai Kollégium pedagógiai programja 2013. KNOAP szerinti foglalkozások

Tematikus csoportfoglalkozás Általános csoportfoglalkozás Választott foglalkozás

Kollégiumi programhétvégék

22 1 15

2 óra

szabadidős 37

1

Hétvégi bent maradás

7 hétv. rendezvény

Tanulmányi kirándulás, sporttevékenység

3 koll. hétvége összevonásával

Péntek 16.00vasárnap 18.00 Havonta

Szűkebb, tágabb társ-i, gazdasági környezet megismerése

Táborok, versenyek, találkozók

Programrend szerinti (változó)

Gólyatábor (Zánka) Sporttalálkozó(Bonyhád) Művészeti (Pécs)

fesztivál

Bemutatkozó műsorok

Öntevékenységre, tanulói aktivitásra épülő

Az éves programtervnek megfelelő időpontokban

Változó időkeretben

Házi bajnokság, megyei, regionális

Az „Arany János-i blokk” tartalmi elemei A tehetséggondozásnak és a tanulók tudásbeli és kulturális különbségeinek leküzdésére irányuló hátránykompenzáció lényeges alapeleme a tanulásmódszertan/kommunikáció és az önismeret/drámapedagógia tantárgyi programok, összefoglaló néven az Arany János-i blokk. Ezek a tantárgyi programok az öt év folyamán kiemelten segítik a tanulók személyiségfejlesztését. Cél, hogy a nevelő-oktató munka folyamata során a tanulóknak ne csak az intellektuális képességei, hanem a személyiség és tehetség valamennyi tényezője fejlesztésre kerüljön. Mindkét tantárgyi program oktatása akkreditált tantervek alapján történik; a tantervek speciális tréning jellegű foglalkozásokat is tartalmaznak a retorikától a kreatív íráson át a kutatói gyakorlat elsajátításáig, a reális énkép kialakításától a helyes pályaválasztást elősegítő pályaorientációs foglalkozásokig. A tantárgyi blokkokat a tantárgyi tanulásmódszertanok kivételével csak az arra kiképzett tanár/pszichológus tarthatja, vagy kettős vezetésű csoport esetén közösen tarthatják. Értékelés a 9. évfolyamon: • Az Arany János-i blokk foglalkozásait (tanulásmódszertan – kommunikáció, önismeret) - megfelelő részvétel esetén - „részt vett” bejegyzéssel zárjuk le. 52


A 10-13. évfolyam pedagógiai feladatai, óratervei, foglalkozási tervei Pedagógiai feladatok, hátránykompenzáció: A 10-13. évfolyam legfontosabb pedagógiai feladata a tanulók személyiségének, szociális képességeinek fejlesztése mellett egyéni fejlődésük differenciált segítése, a tehetségük feltárása, gondozása, szakmai jövőképük kialakítása, és felkészítésük a Program tanulmányi céljainak (továbbtanulás, nyelvvizsga, ECDL vizsga, jogosítvány,) sikeres teljesítésére. Folyamatos feladat a tanulást, művelődést, beilleszkedést nehezítő tényezők ellensúlyozása személyre szabott pedagógiai és szociális segítségnyújtással. A 10. ÉVFOLYAM AJTP FOGLALKOZÁSI TERVE 10. évfolyam AJTP-s keretek között tartott foglalkozási egység

Tevékenység, foglalkozás

Kötelező időtar- Óra/hét/csopo Tanulói tam ó/tanév/cs rt részvétel/hét

önismeret, személyiségfejlesztés

74

Felkészítő 370 (tehetség-gondozás, felzárkóztatás, idegen nyelv, művészeti, stb.) 24 ECDL vizsgára felkészítés

2 10,5

0,5

13 óra

Az iskolával történt megállapodás alapján KNOAP szerinti Tematikus foglalkozások csoportfoglalkozás Általános csoportfoglalkozás Választott foglalkozás

22 1

2 óra

15

szabadidős 37

Kollégiumi Hétvégi bentmaradás 7 hétv. programhétvégék rendezvény Tanulmányi kirándulás, sporttevékenység 3 koll. hétvége Közös színház, mozi, összevonásával

1 Péntek 16.00vasárnap 18.00 Havonta

múzeumlátogatás A hazai környezet és a főváros további megismerése

53


Szűkebb, tágabb társ-i, gazdasági környezet megismerése Táborok, versenyek, találkozók

AJTP-s versenyek

Öntevékenységre, tanulói aktivitásra Házi bajnokság, megyei, épülő, változó regionális időkeretben


* 9. évfolyam óráihoz átcsoportosítva

A 11. ÉVFOLYAM AJTP FOGLALKOZÁSI TERVE 11. évfolyam



önismeret, társismeret személyiségfejlesztés


Óra/hét/csoport

74

2


Autóvezetői tanfolyam Felkészítő (tehetség-gondozás, felzárkóztatás, idegen nyelv, művészeti, stb) 370

13 óra 10,5

ECDL vizsgára felkészítés Az iskolával történt megállapodás alapján

KNOAP szerinti Tematikus foglalkozások csoportfoglalkozás Általános csoportfoglalkozás Választott foglalkozás

24

0,5

22 1

2 óra

15

szabadidős 37

1

Kollégiumi Hétvégi bentmaradás 7 hétv. Péntek 16.00programhétvégék Kirándulások az ország rendezvény vasárnap 18.00 különböző pontjaira 3 koll. hétvége Havonta Kulturális és egyéb 54


szabadidős programok. Országhatáron kiránduláson részvétel Táborok, versenyek, találkozók

összevonásával

túli való

Esetlegesen versenyek

AJTP-s Öntevékenységre, tanulói aktivitásra épülő Házi bajnokság, megyei, regionális Változó időkeretben


A 12. ÉVFOLYAM AJTP FOGLALKOZÁSI TERVE 12. évfolyam



Önismeret, Drámapedagógia, Pályaválasztás, kommunikáció


Óra/hét/csoport

66

2

Felkészítő 330 (tehetség-gondozás, felzárkóztatás, idegen nyelv, művészeti, stb.)

KNOAP szerinti Tematikus foglalkozások csoportfoglalkozás

11 13 óra

1

2 óra

15

szabadidős 37

Kollégiumi Hétvégi bentmaradás programhétvégék Megyeszékhelyek megismerése Kulturális és egyéb szabadidős programok. Országhatáron kiránduláson részvétel

/hét

22

Általános csoportfoglalkozás Választott foglalkozás

Tanulói részvétel

1

7 hétvégi Péntek 16.00rendezvény vasárnap 18.00 3 kollégiumi Havonta hétvége összevonásával

túli való

55


Táborok, versenyek, találkozók

Megyei és regionális Öntevékenységre, Az éves tanulmányi illetve tanulói aktivitásra programtervnek kulturális és épülő megfelelő sportversenyek időpontokban Változó időkeretben

AZ AJTP ÓRATERVE 13. évfolyam



AJTP-s keretek Önismeret, között tartott Drámapedagógia, Pályaválasztás 66/ első félév foglalkozási egység Felkészítő (tehetség-gondozás, felzárkóztatás, idegen 330 nyelv.)

KNOAP szerinti Tematikus foglalkozások csoportfoglalkozás

Óra/hét/csoport


4 11 13 óra

20 1

Általános csoportfoglalkozás

10

Választott foglalkozás

33

2 óra

szabadidős

Kollégiumi Hétvégi bentmaradás 3 kötelező és 2 programhétvégék Közös kirándulások, ajánlott hétvégi színház és múzeum rendezvény látogatás. Egyéb szervezett csoportprogramok Előkészület a közösség, a kollégium elhagyására, az érettségire.

1 Péntek 16.00vasárnap 18.00 Az első tanulmányi félévben

56


Az Arany János-i blokk órái megállapodás szerint, vagy az iskolában, vagy a kollégiumban is szervezhetők. A kollégium a 10-13. évfolyamos Arany János csoportnak legalább heti 14 óra felkészítő és 10 óra szabadidős foglalkozást szervez, amelyből az egy tanulóra vetített heti kötelező óraszám nem haladhatja meg a 15 órát. Ezen kollégiumi kötelezettség alól a házirendben rögzített elvek alapján a kollégiumi alapprogram által lehetővé tett felmentést egyénenként alkalmazhatja az intézmény. Az „aranyos hétvégék” A hétvégéknek a programja részben alkalmazkodik a gimnázium és a kollégium hagyományaihoz, szokásos rendezvényeihez, részben pedig foglalkozásokat, kirándulásokat, változatos programokat állítunk össze. Megismertetjük diákjainkat városunk történelmével, kulturális értékeivel, művelődési lehetőségeivel. Kirándulásaink során felhívjuk tanulóink figyelmét megyénk, illetve Magyarország természeti és épített szépségeire, értékeinkre. Diákjaink részt vehetnek az iskola és a kollégium által szervezett külföldi kirándulásokon, túrákon is. A hétvégi programokon különböző művészeti előadásokat, rendezvénylátogatásokat is szervezünk, ahol ismereteiket, műveltségüket gyarapíthatják tanulóink, illetve folyamatos sportolási, mozgási lehetőségeket is biztosítunk számukra. AJTP-s tanulóink rendszeresen részt vesznek az AJTP intézményei által meghirdetett országos versenyeken, találkozókon. Igyekszünk őket aktívan bekapcsolni a kollégium kulturális, sport- és diákéletébe, gyakran képviselik intézményünket a városi, megyei rendezvényeken. Közös rendezvények Tanulók számára A tehetséggondozás egyik speciális formája az évente ismétlődően egy-egy intézmény-pár szervezésében történő szaktábor, verseny, fesztivál, illetve a 9. évfolyamosokat érintő gólyatábor. A közös programokból a 9. évfolyamon négy kötelező: • az évente egy alkalommal megrendezésre kerülő művészeti találkozó, • az évente egy alkalommal megrendezésre kerülő sporttalálkozó, • a gólyatábor, • ezen kívül egyet kötelezően kell választani az intézmény-párok kínálatából. A mindenkori listát az intézmények egyesületének ajánlása tartalmazza. Pedagógusok számára Minden évben megrendezésre kerül a tanévnyitó konferencia, valamint a tehetséggondozó konferencia, amelyek célja a szakmai együttműködés

57


összehangolása. Feltételek (eszközök, szervezeti formák, munkaformák) Tárgyi eszközök A résztvevő intézmények a Program vállalt többletfeladataihoz igazítják a pedagógiai programban rögzített eszköz- és felszerelésjegyzéküket, és az itt felsoroltak használhatóságát a lehetőségeikhez mérten biztosítják (eszközbeszerzés, kölcsönzés, bérlés). Szervezeti formák, munkaformák Az intézmények a szervezeti és munkaformákat a program célkitűzéseivel, a feladatokkal, a tanulók általános jellemzőivel, a személyi és tárgyi feltételek meglétével összhangban választják ki. Leggyakrabban használt szervezeti formák: - osztály, - csoport, - diákkör, - önképzőkör, - egyéni foglalkozás. Leggyakrabban alkalmazott munkaformák: - tanóra, tanórai differenciálás különféle formái (kiscsoport, nívócsoport, egyénre szabott munka stb.) csoportfoglalkozás, tanórán kívüli foglalkozások (szakkörök, AJ-blokk, önképzőkör stb.), egyéni foglalkozás, - verseny, - tréning, - szabadidős foglalkozás, tábor, szaktábor, kirándulás, - fakultáció, - nyári kurzusok, - mentor-program. A fenti szervezeti formákat, munkaformákat és a tehetségfejlesztés és a hatékony nevelési-oktatási célok megvalósítása érdekében össze kell hangolni. A feladatok végrehajtását a középiskola és a kollégium közötti optimális munkamegosztással kell biztosítani. Pszichológiai és pedagógiai mérések, értékelések Pszichológiai mérések A Programon belül a pszichológiai méréseket, a hatásvizsgálatot a Debreceni Egyetem Pedagógiai - Pszichológiai Tanszéke végzi. E vizsgálatokhoz készítették el a hazai viszonyokra adaptált vizsgálati módszereket és az 58


eredmények feldolgozásához szükséges metodológiai és technikai apparátust. A pszichológia mérések eredményeit és az egyéni jellemzéseket a fejlesztési programok tervezésénél a programfelelősök és a programgazdák használják. Humán erőforrás biztosítása A Programban résztvevő tanárokat, kollégiumi nevelőket a célok és feladatok megvalósításában továbbképzések, a tantárgyi programok megvalósításához kapcsolódó konzultációk segítik. Az Ember és társismeret I, II. (2 x 90 órás akkreditált továbbképzés) az önismeret és személyiségfejlesztés tantárgyi program tartalmához lett akkreditálva, elvégzése – kivéve, ha az oktató az intézmény által alkalmazott pszichológus - a tantárgyi program oktatásához nélkülözhetetlen. A továbbképzéseket az intézmények az Arany János normatívából fedezik. Az AJTP-ben minden évben végrehajtandó feladatok: • A tehetséggondozó csoport(ok) megalakítása. • A közös iskolai-kollégiumi képzési program felülvizsgálata, a szükséges korrekciók elvégzése. • Foglalkozási tervek és programtervek készítése • A közös képzési program kollégiumi foglalkozásainak és programjainak megszervezése. • Havi egy hétvégén hétvégi foglalkozások, programok szervezése a tehetséggondozó programhoz illeszkedő tartalommal. • A tehetséggondozó programban részt vevő tanárok folyamatos továbbképzésének elősegítése Felelős: igazgató, AJTP programgazda, foglalkozásvezető és csoportvezető nevelőtanárok 5. ZÁRADÉK • Érvényesség, hozzáférhetőség: Kollégiumunk pedagógiai programja határozatlan ideig érvényes. dokumentum a fenntartói jóváhagyással lép életbe. Hozzáférhetősége: - B és C épület központi tanári irodái - Diákönkormányzati iroda - Könyvtár - Titkárság

A

• Értékelés és felülvizsgálat 59


Pedagógiai programunk értékelésére a felülvizsgálati alkalmakkor kerül sor. Felülvizsgálatra kerül sor: - a program elfogadását követően 1 év múlva, majd kétévenként, - ha megváltozik az intézményvezető személye (vezetőváltás), - ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább 30 %-a kezdeményezi. Az értékelés lehet belső értékelés: ekkor a nevelőtestület választ tagjaiból egy értékelő csoportot, amely helyzetelemzést végez és javaslatokat tesz a szükségessé vált változtatásokra. Lehet külső értékelés: ez esetben külső szakértőt kérünk fel, valamely szakmai kérdés tisztázására, objektív mérés elvégzésére stb. • Jóváhagyás: A pedagógiai programot a Veszprémi Középiskolai Kollégium nevelőtestülete elfogadta. Az igazgatói jóváhagyás dátuma: 2013. augusztus 29. Hatályos: 2013. szeptember 1-jétől. Veszprém, 2013. augusztus 29. Fehér Csabaigazgató

60

A Veszprémi Középiskolai Kollégium pedagógiai programja VESZPRÉMI KÖZÉPISKOLAI KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013

Recommend Documents