,
,
ERTEKEZl~SEK A
TERMÉSZETTUDOMÁNYOK
KŐRÉBŐL.
KIADJA A MAGYAR TUD. AKADÉMIA. A Ill.
OSZTÁLY
RENDELETÉBŐL SZERKESZTI
OSZTÁLYTITKÁR.
--------------,,----------;-------~----
XVII. KÖTET. 4. SZÁM. 1887.
,
A VERNEK BACTERIUM-ÖLŐ KÉPESSÉGÉRŐL DI FODOR TANÁR
JÓZSEF
R. TAGTÓL.
(Előadta a HI. osztály ülésén, 1887. június 20.)
Ára
10 Icr,
BUDAPEST. 1887.
-
ÉRTEKEZÉSEK ,
,
A TERMESZETTUDOMANYOK
..
,
"
KOREBOL
I
I
J~RTEKEZESEK A
TERMÉSZETTUDOMÁNYOK
1867-1870. - Második kötet. 1870-1871. - Harmadik kötet. 1872. - Negyedik kötet. 1873. - Ötödik kötet. 1874. - Hatodik kötet. 1875. - Hetedik kötet. 1876. - Nyolczadik kötet. 1877. Kilenczedik kötet. 1878-1879. - Tizedik kötet. 1880.
KÖRÉBŐL.
Első kötet.
KIADJA A ~fAGYAR TUD. AlíADÉUfA. A Ill.
OSZ T ÁLY
RE NDELE
TÉBŐ
L
SZERKESZTI
Tizenegyedik
kötet.
1881.
1. Az associált szemmozgások idegmechanismusár6l. 2 fametszettel. (Második közlemény. II. rész. Az idegrendszer egyes részeinek befolyásáról az önkénytelen associált szemmozgásokra.) Dr. Hőgyes End1·étől. - II. A Frusca-gora aqnitaniai flórája, 4 táblával. Dr. Staub MÓ1'icztól. Ill. A pinguicula és utricularia sejtmagjaiban előforduló krystalloidokról. (Egy táblávaL) Klein Gyulától. - IV. Vegyerélytani vizsgálatok. (II. értekezés.) Dr. Than Ká1'olytól. Egy tábla kőrajzzal. - V. Ujabb tanulmányok a kámforcsoport kör éből. Balló Mátyástól. - VI. A homorodi vasas savanyuvia-források chemiai elemzése. Dr. Solymosi Lajostól. VII. A solymosi hideg savanyu ásványviz ehemiai elemzése. Dr. Hankó Vilmostól. - VIlI. Önmüködő higanylégszivattyu. Schuller A lajostól. Egy rajzzal. IX. Adatok a Mecsekhegység és dombvidéke jurakerbeli lerakódásainak ismeretéhez. (II. Palaeontologiai rész.) Bockh. Jánostól. 10 tábla rajzzal. - X. A carludovica és a canna gummijáratairól. Szabó Ferencsiol. Egy táblával. XI. Budapest főváros ivóvizei egészségi szempontból s néhány ásványvíz elemzése. Balló Mátyásfól. XII. Emlékbeszéd William Stephen Atkinson külső tag felett. Dr. Duk a 'I'ioadartol. XIII. Adatok a harántosiku izmok szerkezete- és idegvégződéséhez. (Székfoglaló értekezés.) - 'I'hamhoffer Lajostól_ Egy 4-es rétü tábla rajzzal. - XIV. A mohai (fehérmegyei) Ágnes-forrás vegyelemzése. Dr. Lengyel Bélától. XV. Egy ujabb szerkeszetü, vizszivatyuval combinált higany-légszivatyuról. Dr. Lengyel Bélától. Egy tábla rajzzal. - XVI. Az elzöldült szarkaláb mint morphologiai utmutató. Borbas Vinczétől. Egy tábla rajzzal. - XVII. A viznek képződési melegéről. Schuller Alajostól. XVIII. Békésvármegye flórája. Dr. Borbas Vinczétől. XIX. Rendhagyó köggombák. Hazslinszky F1'Ígyestől. Rajzok. kal. XX. Dolgozatok a k. m, tud. egyetem élettani intézetéből. Közli Jendráesik Jenő. (1. Adatok a szürődés tanához. Regéczy Nagy Imre tr. tanársegédtől. II. A gyomor hámsejtjeiröl, Ballagi János tr. élettani gyakornoktól, Ill. A zslrfelssi vódáshoz a gyomorban. Mátrai Gábor orvostanhallgatótól. IV. A zsirok átszivárgásáról, nevezetesen az epe befolyása alatt. Hutyra Ferencz orvostanhallgatótól. (RajzokkaL) - XXI. Emlékbeszéd Kenessey Albert felett. Galgóczy Ka1'olytól XXII. A tudományok haladásának befolyása a selmeczvidéki bányamivelésre. Péch. Antaltól. XXIII. Vegyerélytani vizseálatok. A calorimetrikus mérések adatainak összehasonlitásáról. Than Ká1'olytol, - XXVI. Közlemények a m. kir. egyetem vegytani Iaboratoriumából. Bemutatta Than Earot». (1. A borkősav száraz lepárlási terményeiről. Liober-
SZABÓ JÓZSEF OSZTÁLYTITKÁR.
A VÉRNEK BACTERIUM-ÖLŐ KÉPESSÉGÉRŐL. Dr.
FODOR JÓZSEF tanár r. tagtól.
(Előadta a
m. osztály
ülésén, 1887 június 20.)
Két évelőtt közöltem az Akadémia HI. osztálya ülésén azon tapasstalasomat.t) hog-y egészséges állatból vett vért tenyésztő anyagokba oltva, utóbbiak sterilek maradtak, vagyis, kimutattam, hogy az egészséges állat vérében tenyészthető bacteriumok nem tartalmastatnak , de sőt kimutattam, hogy egészséges állatok visszerébe fecskendezett különböző rothadás-gerjesztö bacteriumok rövid idő alatt annyira eltünnek a vérből, hogy tenyésztéssel sem találhatók többé abban. Későbben, egy újabb elöadásomban.P) azt is kimutattam, hogy fertöző bacteriumok, nevezetesen a lépfene bacillusai, épúgy eltünnek a vérből,· mint a rothadás bacteriumai.Egészen hasonló kísérleteket végezett W. Wyssokovitsch is, Göttingában, s velem egészen egyező eredményre jutott. 3) Abefecskendezett bacteriumok eltünését konstatálván , an') L. Értek; a term. tud. köréböl. Kiadja a M. Tud. Akadémia. 1885. X. fü~et. Ugyszintén : Arch. f. Hygiene. Bd. IV. Pag. 129. 2) L. Értek a tenn. tud. köréből. 1886. Ill. füzet. Úgyszintén: Deutsche med. W ochenschrift. 1886. No. 36. 3) Zeitschrift fül' Hygiene. 1886. máj. 19. M. T. AK. ÉRT.
A TERMÉSZETTun.
Könf:BőL.
1887.
XVII.
K.
4.
Sz',
3
A VÉRNEK BACTERIUM-ÖLŐ KÉPESSÉGÉRŐL.
nl FODOR J6ZSEF.
nas magyarázat.át abban kerestem, hogy a vérben a hnoteriumok
életképeaaégöktöl megfosztatnak. Ezzel szemben Wyssokovitsch azt állitotta, hogy a vérbe fecskendezett bacteriumok a szervekben - májban, lép ésvesékben - fennakadnak s így a vérből mintegy mechanikusan leszüretnek. A leszűrt bacterium okat azután a szervek sejtelemei főlemésstik.') WyssokovitsCh nézete a bacteriumok elpusztulásának m ód-. ját illetőleg, mint látható, lényegében megegyezik Mttschnikoft ismeretes véleményével, ámbár maga Wyssokovitsch ezen vélemény ellen kikel, annak alapján, hogy a vér fehér sejtelemei a befecskendezés után nem nnitatnak felfalt baoteriumokat,") a mit egyébiránt W. előtt már én is konstatáltam. Nékem már a priori nem látszott valőazinünek a W.-féle magyarázat a bacteriumok eltünésének okát illetőleg. A vérbe fecskendezett bacteriumok ugyanis oly gyorsan timnek elmég pedig teljesen - a vérből, hogy ezt egyszerü leszüréssel magyarázni alig lehet. Így példáúl nézzük a következő kisérletet: F. év május 19-kén egy nagy egesz séges nyúl vena jugulacis-aba egy egész köbcentiméternyi friss lépfene- bacillus-tenyészet fecskendeztetett. Egy percz múlva a nyúl nyakszirt-ütéssel mecröletett; azonnal vére vétetett, még pedig a szívéből, ennek o pár cseppje pepton-gelatinába keverve Fmnk-féle edényben tenyésetetett.") Nyolcz vérpróbából csupán egyetlen egy arithraxkolonia támadott; a többi oltás teljesen steril maradt. E kisérlet szerint egyetlen percznyi idő, amely alatt a vér alig fordul meg egy párazor a szervekben, elég volt arra, hogy a bacillusok teljesen eltünjenek a vérből. Tekintettel arra, hogy
') Idézett műve, 38. lap. , 2) H. ö. W.-nak s önmagamnak föntebb i. m.; továbbá li1.etschnikof/: , Ueber den Kampf der Zellen gegen Erysípelkokken. Virchow's Archiv. 1887, febr. 1. 242. 1. 3) Ezen lapos edényt bacterologiai vizsgá.latokhoz már első érte kezésemben melegen ajánlottam. Azóta mindinkább meggyőződtem kényelmes és pontos használhatóságáról. Ezen üvegek a bacterolog kezében ugyanazt a szolgálatot teszik, mint a chemikus kezében az apruvetta., Frf1.nk Ödön-féle bacterium-tenyésztő lombik ok kaphatók Budapesten Calderoni és társa kcreskedésében s Heidelbergben Desa-
az anthrax bacillusok mennyivel kisebbek, mint a velök együtt keringő vérsejtek, fölötte valószinütlennek lát-zik, hogy Ieszűrés által távolíttattak el a vérből. Wyssokovitsch a Iessűrés bebizonyítására arra utal, hogy midőn a bacteriumok a vérből csakhamar eltünnek, ugyanakkor a szervekben befecskendezett bacteriumok találhatók. Ez tény, azonban a bacteriumoknak jelenléte a szervekben nem bizonyítja még, hogy ottan való leszűrés távolította el őket a vérből. Csupán azon esetben volna ez utóbbi állítható, ha a szervekben megközelítőleg mind feltalálhatók volnának a bacteriumok, melyek a vérbe injiciáltattak 8 onnét eltüntek. Ezt a bizonyítékot azonban W. nem szolgáltatta s egyátalán alig lehetséges, csak némileg megbízható módon is, a szervekben foglalt bacteriumok számát megbecsülni. Hogy bacterium-befecskendezés után a szervekben találhatók bacteriumok akkor, a mikor a vérben már nem találhatók, Wyssokovitschétól eltérő magyarázatot is megenged. Föltehető ugyanis, hogy a szervekben azért találtatnak a befecskendezés után a bacterium ok, minthogy a szervekbe jutott egyes bacteriumok ottan megmenekednek a vér bacterium-ölő hatása elől. És ez igen jól érthető a mikroskópi lelet alapján. Befecskendezés után ugyanis a szervekben, egyes helyeken a hajszál-erekben, bacterium-tömegek találhatók, melyek a hajszálereket kitöltik. Ezek a bacterium tömegek ily módon elkerülik a keringő vér hatását s ennélfogva huzamos ideig életben maradhatnak, s tenyésztéssei szaporíthatók. A Wyssokovitsch-féle magyarázatot a bacterium ok gyors eltűnésének megfejtésére elégtelennek találván, kisérleteket végeztem annak tanulmányozására, vajjon nem gyakorol-e valóban maga a vér elölő hatást a bele jutó bacteriumokra. *) E czélra nyúlak visszerébe nagyobb mennyiségü anthraxculturát fecskendeztem; rövid időn a nyúl at megöltem (nyakszirt-űtéssel) s rövid időközökben vért vettem a szivböl s tenyésztettem. Azt reméltem, hogy a rövid idő előtt megölt ') E kisérleteknél a nagyszámú oltásokat s tenyésztéseket Framk Ödön cll'. segéclem végezte, kinek fáradságos és gondos munkájáért köszönetet mondok. 1*
gá-nál. '1
4
Df FODOR JÓZSEF. A VÉRNEK
állat vére még gyakorolhat hatást a benne levő bacteriumokra, s reméltem ennélfogva, hogy a befecskendezett bacteriumoknaj{ fokozatos fogyása a vérben kimutatható lesz. E kiserlet-soroxatazonban nem vezetett sikerre. Mint emhtém, már egy percz mulva a befecskendés után teljesen eltüntek a vérből az anthrax-bacillusok, s így fokozatos fogyásukat nem deríthetern ki. Más kísérletsorozathoz fogtam. Nyúlat gerinczütéssel megölve, e czélra szerkesztett üvegcsővel azonnal vért szívattam a szivböl. Az eszköz 15 cm. hosszú, 11/2 cm. tág epruvetta volt, melynek alsó vége tűhegyesre kihúzatott, s e fölött rajta circa 10 kcméteres golyó fúvatott. A tág nyílás vattával záratott ; az egész sterilizáltatott. Amellkast s azután a szivburkot kellő elővigyázattal megnyitván, az üveg hegye a szívbe szúratott, letöretett s most fölül gyakorolt ssivással a csőbe kőrűlbeliil 6 kbcm. vér vétetett. Kihúzvén a ssivböl, a cső hegye lángon leforrasztatott. Egy egészen ilyen második csőbe poptongelatina szívatott, Mind a két cső most ;)8 o C. meleg vízbe állittatott.Egy épen olyan harmadik csőbe szintén gelatina tétetett, ezen cső azonban csupán 20° C. szcbahömérséken állott. Mind a három ba - a vattan keresztül szúrva friss anthrax-tenyészet oltatott, s a vérrel illetőleg gelatinával jól összerázatott. Az ily módon beoltott vérből és gelatinából azután steril üvegcsővel 1/4-1/2 óránkint próbák saivattak fel s pepton-gelatinába keverve Frank-féle edényben tenyésztettek. E kísérletek eredményét mutatják a kővetkezö tabellák: Első kisérlei : Úgy a vérbe, mint a gelatinákba circa 1010 csepp anthrax (gelatin) cultura") adatott s jól fölrázatott. 1) Mint
alább
látható,
az anthrax cultura coccusokkal
volt
szeny-
BACTERIUM-ÖLŐ
l
j
Éppen olyan, m int 1. és II.
Olyan eultnr1f{, mint a 10 I JYIegszá1ltl~17wtatlan peresnyi állás után vett vér- olyan cultura, mint ből ; Toppant sok, de látható10 percz mulva gelalag kevesebb, mint az előbbi. tiuából.
Eppen olyan, mint II.
a)
30 percz mulva.
I
I
b) parallel. a) oltás.
Mint
1 óra mulva,
11~ D centiméter felületén círca 3000 olyan tenyészet, mint fonteb b; tehát a tenyészetele száma tetemesen csökkent.
aj a)
b) parallel. 11S! tenyészet; közülők anthrax,
1,
Megszámlálhatatlan IS! mint 10, 30 és percz mulva,
3
a)
Olyan miut 10 és 30 Eppen olyan, percz mulva tett 01- m int II. alatt. tásnál.
Ugyanolyan mint alatt.
mint a) alatt.
147 tenyészet; közülök arithrax.
a).
b)
lJ) parallel.
Ugyanolyan
lb) Mint parallel.
lJ) parallel. Mint a) oltás.
a)
a)
A Frank-edény
S! óra mulva.
lIT:-
Antbrax-szal beAnthrax-szul beoltott gela- oltott gelat.ina ; tina j 38° C. melegen· 200 c. melegel;
A gAlatinából vett próba pepton-gelatinába oltatott; 3 nap alatt megszámlálhatatlan cultura,- éppen olyan, mint a vérből.
Az anthrax-szal kevert vérből 10'-percznyi állás után vett próba pépton gelatinába oltva ~Oo C. mellett 3 nap alattmegszámlálhatatlan,részben Iolyositó.részben nem folyositó tenyészetet ad. Előbbiek arrthrax eoloníák, utóbbiak apró coccusok.
10 percz mulva.
I
ll,
1, Arithrax-szal beoltott vér 38° C. melegen
5
Kf:PESRÉGÉRŐL.
b} parallel. Mint a).
a)
b) parallel. Ugyanolyan mint a) alatt. a)
- Mint II. alatt. 60
b) parallel. Mint aj.
nyezve.
Az üveggolyóban levő vér szobában (200 C.) állván, 8-ik napon megvizsgáltatott, mikor telve volt szép anthrax-tenyészettel ; a gelatinás golyókban ellenben arithrax és coccusok keveréke találtatott. Második kisérlei: Úgy a vérbe, mint a gelatinákba őt napos: tiszta anthrax-tenyéazet adatott, még pedig 5~5 csepp.
Df FODOR JÓZSEF.
6 Anthrax-seal
1 óra mulva,
II,
1
A'h anthrax-szal oltott vérből vett próba sl percznyi állás után gelatinába oltva: megszámlálhatatlan, tiszta arrthrax tenyészet.
sl percz mulva.
30 percz mulva.
1, oltott vér; 38° C.
I Megszámlálhatatlan,
tiszta
A VÉRNEK BACTERIUM-ÖLŐ KÉPESSÉGÉRŐL. UI,
I
Oltás gele.tinába ; 38° C.
Oltás gelatinába; 9200C.
Megszámlálhatatlan, tiszta anthrax.
Megszámlálhatnilan tiszta arithrax.
I
' anthrax.
I
Me~számlálhatatlan, tIszta anthrax.
Megszámlálhatatlan h,jzta anthrax.
I Igen, sok, de láthatólag ke-I Mint slés 10 perczkor.1 vese bb mint sl és 10 pkor.
3 óra alatt'j
Sokkal kevesebb mint s, 30 és 60 perczkor (circa lSl00 tenyészet).
I
Mint~, 10 ós 60 perczkor.
Mint sl és 10 perczkor.
I Mint perczkor. Sl, 10 és
60
Harmadil, kisérle; " Öt napos, spórákban bővelkedő, tiszta anyag; egy-egy csepp oltatott friss vérbe és gelatinába. .1, 3 percz mulva
Sl4 o,'ra alatt roppant sok tiszta anthrax cultura.
30 percz mUlval 1 óra mulva sl óra mul va
Sokkal kevesebb (1500) tiszta anthrax. 1
Újolag sokkal kevesebb (circa 500) tiszta arithrax.
I Ismét
kevesebb (300) tiszta arithrax.
I
II.
" verbe; 38 o C. Beoltas
I
UI,
BIt' gelatinába; eo as ge1atimaáb a; 380 C. Beoltás200 C.
I
Ugy mint
1.
I
Ugy mint
1,
Ugy mint percakor.
3
I 1
I
Ugy mint 3 perczkor·l Ugy mint 3 és 30 perczkor.
I Ugy
mínt 3, 30 és 60 perczkor.
I Ugymint3
és
30 perczkor.
I
Ugy mint3, 30 és 60 perckor.
Tehát minden kétségen felül áll, hogy frissen 'Vett vérben az arithrax-bacillus gyorsan pusztul, megfogy. És úgy látszik, hogy más bacteriumok még sikeresebben megöletnek mint az anthrax, minthogy az első kísérletsorozat végén a 8 napig állott vérben anthrax találtatott, coccusok azonban nem, holott a gelatinákban úgy az anthrax-bacillusok, mint a coccusok felszaporodtak. Az az ellenvetés merűlhet fel, vajjon nem vonta-e ki a bacillusokat a vérből a képződő véralvadék? Ez a kérdés jogosult; múlt évi előadásomban kimutattam ugyanis, hogy az arithraxban elhullott állat vérének a megalvadó rostanyaga bőven tartalmaz bacillusokat, a vérsavóban ellenben kevés bacillus van. Megvizsgáltam e czélból a rostanyag alvadékot is. A harmadik kísérlet véres üvegéből, beoltás után 2 óra múlva, lencsenagyságú rostanyag-alvadék vétetett. Az egész alvadék körűlbelűl Ils-lit tette ki a vér tömegének. A kivett
7
próbát steril gelatinával eldörzsölve s beoltva körülbelül 1500 arrthrax colonia tenyészett ki belőle. Tehát ezen alvadékban kőrűlbolűl ugyanannyi anthraxbacillus lehetett, mint hasonló mennyiségű vérben a beoltás után 30 percz múlva. Az egész alvadék ot az üvegből kivéve, középen steril késsel szétvágva, belseje megvizsgáltatott; mikroskóppal bacillus, szorgalmas keresés mellett is, nem volt található, (Methylenkékkel festett prreparatumokon.) Szó sem lehet tehát arról, hogy az eltünt bacllusok a rostanyagban lettek volna visszatartva. Ellenben úgyIátszik, hogy a rostanyagba ágyazott bacillusok nehezebben, lassabban pusztulnak el, mint a vérben magában, a vérsejtek között fekvők. Az is látható, hogy a vér, olyan viszonyok között, a minők között kísérleteimet végeztem, nem pusztítja ki teljesen az anthrax-bacillusokat, Egy kevés belőlök megmaradt. Úgy látszik pedig, hogy főképen azok maradnak meg, melyek rostanyagalvadékba burkoltatnak. Későbben úgy látszik teljesen elveszíti a vér anthrax-bacillust megölö képességét; de sőt ekkor a vér jó tenyésztő anyag a bacillusok számára. Az 1. kisérletsorosat végén eltett vér ugyanis, mint föntebb leírtam, telve volt utólagosan anthrax-tenyészettel. Tehát az állatból kivett friss vér csak bizonyos időn keresztül bir bacterium-ölő képességgel. Ez a képesség fokozatosan csökken. Úgy hiszem, e kísérletek határozottan tanúskodnak a friss vér bacterium-ölő képessége mellett. És föltehető, hogy az állattestébenkeringő vérmógnagyobb mértékben bir bacterium-ölő tulajdonsággel, mint a testből kivett vér, annálinkább, mert az utóbbi vér frisseségének csökkenésévei veszíti bacterium-ölő képességót. És most azon fontos kérdés előtt állunk: a vérnek minő tulajdonsága okozza a bacteriumoknak elpusztulását? Hőmérséke, mozgása, bizonyos chemiai tulajdonsága? Mind eme és sok más kérdésre további kisérletek hivatvak fölvilágosítást adni, amely további kísérletekről rövid idő alatt reménylem, hogyreferálhatok. Leirt kísérleteim alapján kétségbe vonom, hogy a vérbe fecskendezett bacteriumok elölésében a szerveknek (májnak, lépnek) jutna a főszerep, a mint ezt Wyssokovitsch véli. Ellenkezőleg valóaaiuűnek látszik, hogy n szervekbe jutott, sottan elakadt
8
Df FODOR JÓZSEF.
bacteriumok - ha elég ellenálló tulajdonságúak = pathogének - ottan a vér ölő hatásától menekedve, elkezdenek szaporodni, és elszaporodva megtámadják a szervezetet s betegséget okoznak. Ez a processus igen sok valószinűséggel kimutatható éppen az anthraxnál. Anthrax-bacillusokat nyúlba fecskendezve, a bacillusok a vérből csakhamarteljesen eltünnek, a májban, lépberr ellenben találhatók, de csekély számmal. ~4-36 óra mulva egyre több lesz a szervekben a bacillus; a vérben még mindíg nem található. Ekkor egyszerre megjelennek a vérben is a bacillusok, rohamosan nö a számuk, és az állat pár óra alatt elhull. Úgy látszik tehát, hogya vér oltalmazta az állatot a szervekben elszaporodó bacillusok ellen. Azokat - még ha, a mi igen valóssinü, bele jutottak is a szervekből - gyorsan megölte mindaddig, amig a szerveknek fokozatos megbetegedése folytán a vér is elvesztette ellenálló képességét, a mit csakhamar a halál követ. Kisérleteim alatt abban az irányban is tettem újolag vizsgálatot, vajjon a vér sejtjei nem falják-e fel a bacillusok at .. A friss vérpróbákat, melyekből oly gyorsan tűnt el az anthraxbacillus, szárítva és methylenkékkel festve ismételve átvizsgáltam, azonban sem a fehér, sem a vörös sejtekben, sem a vérnek egyéb sejtnemü képleteiben nyomát sem találtam az eltünt bacillusoknak. És amikor nyúl vérébe egy köbcentiméter arithraxtenyészetet fecskendeztem, a befecskendés után egy percz múlva vettem vért mikroskóp alá, és oltottam gelatinába és mégis sem ott, sem itt nyoma sem volt az eltünt bacillusoknak. Hogy azon egy percz alatt vérsejtek felfalhatták és már élettelenné is emészthették volna a bacillusokat, az alig tehető fel. A vér sejtelemei tehát (a nyúlban s anthrax-bacillusokkal szemben) nyilván nem phagocyták, Metschnikoff értelmében. Hogy más sejtelemek phagocyták- e vagy sem, saját vizsgálataimból nem dönthettom el. Tekintve azonban, hogya bacteriumok (anthraxbacillus) elpusztulása nyilván legfőképen a vérben történik, ebből következik, hogy a test egyéb sejtelemeinek phagocytaképességére a ezervezetnek - a bacteriumoktól megmenekedhetés eséljára - nincsen szüksége. - Elvégez a bacteriumokkal - úgy látszik .- a oernek bizonyos vitális chemismusa.
mann Leótól. II. Adatok a Carbonylsnlfiil physikai sajátságaihoz s tiszta Carbonylsulfid előállitása. 2-ik közlemény. Ilosvay Lajostól.) XXV. Közlemények az állatorvosi tanintézet vegytani laboratoriumából. Liebermal1n Leótól. (1. A kénessav kimutatása a borban és más folyadékban II. Egy készülék könnyen olvadó fémek és öntvények olvadási pontjának meghatározására) Egy rajzzal. - XXVI. A hydrogen hyporoxyd képződése égés közben. II. Vála;z a viz képződési melegének ügyében. Schuller AlnjosfÓl.
Tizenkettedik kötet 1882. 1. Baryt és Cerusit Felekesről Borsodmegyében. (Négy kőnyomatú tábIával.) Schmidt Sándortól. - II. Kristálytani és optikai vizsgálatok az aranyhegyi Amphibolon. (Egy képtáblával.) Franzenau Ágostontól. - Ill. Értekezések a myo-mechanika köréből. Jendrássik Jenőtől. IV. Helyreigazitó észrevételek Thanhoffer Lajos urnak « Adatok a harántcsiku izmok szerkezete és idegvégsődéséhoz» czimü székfoglaló értekezéséhez. Jendrássik Jenőtől. _ V. A Vampyrella fejlődése és rendszertani állása. (Két táblával.) Klein Gyulától. VI. Az Aquilegiák rendszere és földrajzi elterjedése. (Systema et area Aquilegiarum geographica.) Dr. Borbáe Vinczétől. - VII. A szénkönenyek égése chlórgázban. P. Kiss Károlytól. - VIlI. Adatok a növények, különösen az Euphorbícsák tejnedvének ismeretéhez. (Két táblával.) Dietz Sánd01'tól. _ IX, Helyreigazitó észrevételek Jendrássik Jenő ur «Helyreigazitó» etc. «Észrevételeire». 'I'hamhoffer Lajostól. X. Adatok a Cestodák ismeretéhez, a Solenophorus Megalocephaluson megejtett vizsgálatok alapján. (Tizenhét ábrával.) A heidelbergi egyetem állattani intézetéből. Dr. Roboz Zoltántól.
Tizenharmadik kötet 1883. 1. A Clavulina Szabói-rétegek, az Euganeák és a tengeri Alpok területén, - és a krétakoru «Bcaglía» az Euganeákban. (Négy táblával.) Hantken Miksától. II. Az Eremocoris-fajok magánrajsa, (Két táblával.) Horoáth Gézától. Ill. A modern zoologia szempontjai s czéljaí. (Sxékf.) Kriesch. Jánostól. IV. A rovarok dimorphismusáról. (Egy tábla rajzzal.) (Székf.) Horoath. Gézától. - V. A parádi timsós, Ilpnavölgyi timsós és a Clarísse-forrás vizének vegyelemzése. Dr. Lengyel Bélától. - VI. A Sibrai (Sivabrada) fürdő ásványvizének vegyelemzése. Scherfel V. Atwéltól. VII. Dolgozatok a k. m, tud. egyetem élett ani intézetéből. (Ill. füz.) Közli Jendrássik Jenő. 1. A folyadékok áramlása hajszálcsövekben. (Öt ábrával.) 2. Adatok a fehérnye?ldatok átszivárgásához. Dr. Regéczi Nagy Imrétől. - VIlI. Uj vagy kevésbbé Ismert hasgombák. Gasteromycetes novi vel minus cogniti. (Öt táblával.) Kalchbrennm' Ká1·olytól. IX. Az állatország rendszeres osztályozása, különös tekintettel az újabb állattani rendszerekre. (Egy rajztáblával.) (Székf.) D1'. Ma1'gó TivadO//'tÓl. X. A czemétei ásványviz vegytani elemzése. ~Che1!e!. V:. ~'lw~ltól. 7" XI. Hymenoptera nova Europaea et exotica. Európai e~ n:rasroldl uJ Hartyaröpiiek. Mocsá1'y Sándortól. - XfI. Hunyadmegye ásványVIzeI. Dr. Hankó Vilmostól. XIII. Vizsgálatok a lőcsei m. k. főreáItanoda vegy~ani intézetéből. Dr. Steiner Antaltól. - XIV. A petreleum lobbanási pontJa. meghatározásának egy uj módszere. Isiebermarni Leótól. _ XV. Adatok a CJllofiagelláták ismeretéhez. (Véglénytani tanulmány. Egy rajalappal. D1·. Daday Jenőtől. .
Tizennegyedik kötet. 1884. 1. Egy tömegesen tenyésző légyfaj az Alsó-Duna mellékéről. (Tha lassomia congregata.) (Három tábla rajzzal.) Dr. Tömö8váry Ödöntől. II. A lakásviszonyok befolyása a ohelera és typhus elterjedésére. Dr. Fodor JÓz8eftől. - HL A csigolyaközöttd dúczok és ideggyökerek fejlődéséről. (Két tábla rajzzal.) Dr. Ónocli A. D.·től. IV. A keleti Kárpátok geológiai viszonyai. (Két szelvénynyel.) Dr. Primics Györgytől. - V. A külső hőmérsék befolyása a csecsemők azervezetére. Dr. E1'ő88 Gyulától. VI. Uj adatok a Buda-nagykovácsii hegység és az esztergomi vidék föld- és őslénytani ismeretéhez. Dr. Hantken Mik8ától. - VII. A folyami rák zöld mirigyének boncz-, szövet- és élettana. (Két táblával.) Szigethy Károlytól. VIlI. Tanulmány a Najadeák szövettanából. (Négy táblával.] Ifj. Apálhy Istoániol. - IX. Az associált szemmozgások idegmechanismusáról. Ill. közlemény. (Egy farrietszettel, hat táblázattal s egy szines körajzzal.) Dr. Hőgye8 Endrétől. (Székf.) Tizenötödik kötet. 1885. (1-19.) 1. Ásványelemzési közlemények. Loceka Józseftől. - II. Gróf Széchenyi Béla közép-ázsiai expeditiójának növénytani eredményeiről. (Székf.) Kanitz Ágo8ttól. Ill. Selmecz geológiai viszonyainak előzetes ismertetése. Dr. Seabo JÓz8eftől. - IV. A tátrafüredi Hygiea-forrás vegyelemzése. Scherfel V. Auréltól. - V. A koronahegyi fürdő (Smerdzonka) kénesvizének vegyelemzése. Scherfel V. Auréltól. VI. A Beregmegyében levő bilásoviczi Irmaforrás ásványvizének vegyelemzése. Nendtvich Károlytól. VII. Al szliácsi források chemiai elemzése. (Székfoglaló.) Than Károlytól. - VIlI. A bártfai fürdő ásványvizeinek chemiai elemzése. D1·. 088ikoV8Zky Józseftől. - IX. A vámfalusi és túrvékonyi ásványvizek vegyelemzése. Neruituich. Károlytól. X. Bacteriumok az élő állatok vérében. Fodor Józseftől. XI. Magyarország ásványvizei. Nendtvich Ká'rolytól. XII. Vizsgálatok újszülött gyermekek rendes hőmérséki viszonyaira vonatkozólag. Erő88 Gyulától. - XUI. A szemlencse fejlődésének első mozzanatairól a gerinczeseknél. Korányi Sándortól. XIV. Dolgozatok a k. m. tud. egyetem élettani intézetéböl. (IV. füz.) Közli Jendrassik Jenő. 1. Észrevételek az osmosis elméletéhez. Nagy Imrétől. 2.' Az izommagvakról. Rothman Ármintól. - XV. Dolgozatok a k. m. tud. egyetem élettani intézetéböl. (V. füz.) Közli Jendrássik Jenő. 1. A sima izomzat gyarapodása és pótlódása. Ifj. Apáthy Istvántól, 2. Adatok a gerinczagyi dúczok ismeretéhez, a békán tett vizsgálatok alapján. Lenhoseék Mihálytól. - XVI. Progén koponyák. Dr. Lenhossék Joeeeftől. - XVII. Magyarország erdőségei. Bedő Alberttől. - XVIII. A palaearktikus övben élő terrikoláknak revisiója és elterjedése. Örley Luiselotol, - XIX. Az együttérző idegrendszer fejlődése. Ónodi A. D.-től. Tizenhatodik kötet. 1886. =:
1. Adatok a pókok boncz- és fejlődéstanához, különös tekintettel a végtagokra. Lendl Adolft6l. - II. Közlemények MI állatorvosi élettani intézetből, II. Eszközök és vizsgálatok. Thanhoffer Lajostól. - Ill. Ujabb kisérletek erekbe fecskendezett bacteriumokkal. Fodo1' JÓz8eftől. - IV. Adatok a Gregarinák ismeretéhez, Roboz Zoltántól. - V. Ritkább boncxtani rendellenességek. Egy táblával. Lenhoseelo Mihálytól. - VI. A magyarországi Obsidiánok, különös tekintettel geologiai viszonyaikra. Szádeczky Gyulától. - VII. Új adatok Erdély denevér-faunájának ismeretéhez. Dr. Daday Jenőtől. Tizenhetedilr kötet. 1887. 1. God környéke forrásainak geologiai s hidrografiai viszonyai. Egy tér- / kép és 5 fametszettel. Seabo Józseftől. - II. A Sparganium T. és Typha T. virág és termés fejlődése. 8 tábla rajzzal. Dietz Sándortól. - Ill. A brassói hegység földtani szervezetéről és talaj viz viszonyairól. Koch Antaltól. fijANKLlN- TÁRSULAT NYOMDÁJA.
