A vadkereskedelem, vadászati turizmus szerepe és jelentősége n A vadgazdálkodás kimaradt a területét érintő fejlesztési
VADKERESKEDELEM ÉS VADÁSZATI TURIZMUS
A vadkereskedelem, vadászati turizmus szerepe és jelentősége n A vadon élő emlős-, és madárfajok hazánk természeti
kincsei. n A védett fajokkal a természetvédelmi szakemberek, a vadászhatókkal a vadgazdálkodók foglalkoznak a törvényi felhatalmazásuk alapján. n Ezek a feladatok jelentős forrásokat igényelnek (emberit, pénzügyit egyaránt): n Emberi erőforrással (szakemberekkel) mindkét terület (jól?) ellátott. n A természetvédelmi feladatok ellátására hatalmas költségvetési forrásokat használnak föl. n A vadgazdálkodás egy fillér állami forrást sem kap.
célokból (pl. Nemzeti Turisztikai Program). n Nem rendelkezik magas szinten (Kormány, Országgyűlés által) elfogadott nemzeti programmal, mint pl. a lovas turizmus, borturizmus és mások. n Ily módon kisebb gazdasági jelentőségű ágazatok is tudtak forrást szerezni (pl. méhészet). n Ez a probléma jórészt visszavezethető a tevékenység társadalmi elfogadottságra (növekvő vadászatellenesség) és a nem elégséges és kevéssé hatékony érdekképviseleti tevékenységre.
A vadkereskedelem, vadászati turizmus szerepe és jelentősége n A szűkülő források elérését talán lehetővé teszi a
Nemzeti Vadgazdálkodási Koncepció (NVK), amelynek mottója: „A megújuló természeti erőforrások tartamos hasznosításának egyik formája az Európai Unió és az Európa Parlament által is elfogadott „fenntartható vadászat”. A szakszerű vadgazdálkodási tevékenység hozzájárul a természeti értékek megőrzéséhez és növeli a mezőgazdasági környezet életközösségének biológiai értékét.” Nem készült el, sorsa kérdéses!
A vadkereskedelem és a vadászati turizmus célja
A vadkereskedelem, vadászati turizmus szerepe és jelentősége n Más források hiányában a vadgazdálkodás kénytelen
(volt) kialakítani, megteremteni a saját forrását a vadkereskedelmet és vadászati turizmust. n A vadkereskedelem mint (forrásteremtő) tevékenység nélkülözhetetlen a vadállománnyal való gazdálkodás során (a természeti értékek megőrzésekor). n A kereskedelem révén megteremtett anyagiak teljes körű visszaforgatása, felhasználása nélkül a vadgazdálkodás elszegényedne.
n Egyes térségek természeti pontenciálját az adott régió
sajátosságainak megfelelően kezelni. n
n Forrást teremteni a vadállomány hosszú távú
fenntartásához. n
ellentmondásait: n Túlzott anyagiasság n Vadásziatlanság (meg nem engedett eszközök alkalmazása, védett fajok elejtése) n Jogszabályok figyelmen kívül hagyása n Szélsőséges igények kiszolgálása (teríték nagysága, trófeaméretek, stb.) n Vadtenyésztés torzulásai (pl. faunahamisítás)
az élőhelyfejlesztés költséges és nem csak a vadászható fajoknak kedvez
n A munka (feladat) minden szintjén lehetővé tenni magasan
képzett szakemberek alkalmazását, közreműködését. n
ez csak akkor lehetséges, ha van benne pénz
A vadkereskedelem és a vadászati turizmus célja
A vadkereskedelem, vadászati turizmus szerepe és jelentősége n A vadkereskedelem megteremtette a maga
vadászati lehetőségek; apróvadas-nagyvadas területek
n A vad élve értékesítése, tenyésztése, visszatelepítése révén
segíteni az egyes térségek természetes állományának regenerálódását. n
csak, ha „újra megfelelő” az élőhely; végső esetben
n A vadászatot mint rekreációs tevékenységet minél
szélesebb körben kihasználni. n
„kellemeset a hasznossal”
n A lőttvadat/vadhúst (minél magasabb szinten feldolgozva) a
modern táplálkozási kultúra szerves részévé tenni. n
anyagi érdek + egészséges táplálkozás
A vadkereskedelem és a vadászati turizmus célja n A szűkebb-tágabb környezetünkkel megismertetni
hazánk természeti/vadászati adottságait. n nemzeti parkok látogatása – vadászterület látogatás n A (föld)tulajdonosokat rávezetni, hogy a vadállományt értékén kezeljék. n az ökoszisztéma teljessége, n a vad kiirtása – beláthatatlan következmény, n ellenérdekeltség feloldása (vadkár!).
A vadkereskedelem és a vadászati turizmus célja n A hátrányos helyzetű régiók bevonása a turizmusba.
vidékfejlesztés. n Az idegenforgalmi időszakok kiszélesítése n ősz-tél a vadászszezon! és nam csak nyári turizmus. n Melléktermékek célszerű felhasználása, értékesítése n vadbőr, hullott agancs, stb. n pénz és lehetőség n
A vadkereskedelem formái n Vadászati turizmus (külföldiek magyarországi,
magyarok külföldi vadásztatása)
n Lőttvad/vadhús kereskedelem n Élővad kereskedelem n Melléktermékek feldolgozása, kereskedelme
A vadkereskedelem fontosabb időszakai, periódusai n Vadkereskedelem a II. Világháború előtt. n Vadkereskedelem alakulása 1945-1989 között. n Vadkereskedelmünk alakulása a rendszerváltoz-
tatástól napjainkig. n 1989-től 1996-ig (a vadászati törvényig) n Napjaink vadkereskedelme n A vadkereskedelem jövőbéli szerepe.
Vadkereskedelem a II. Világháború előtt n Már a XIX század második felében megkezdődött a
vaddal való kereskedelem (a vad mint áru ebben az időszakban kezd jelentősebb szerepet játszani) n Formái: n Lőttvad (apróvad, nagyvad, vadbőr) kereskedelme n „Eleven vad” (nyúl, fácán, fogoly, őz) eladása n Vadászatok értékesítése (nagybirtokokon apróvad, nagyvad)
Vadkereskedelem a II. Világháború előtt n Vadászok közgazdasági szemlélete:
Idegen volt a vadászok (földbirtokosok) többségétől. n Megvetették azokat, akik a vadat eladásra tenyésztették, vagy a vadászatot eladták. n Általános vélemény: „A vadász sportszenvedélyének áldoz. A vadászat közel hozza a természethez, amelynek szépségeit élvezi, de hogy ebből anyagi hasznot húzzon, az nem méltó hozzá.”
n
Vadkereskedelem a II. Világháború előtt
Vadkereskedelem a II. Világháború előtt
n A vad egyre jelentősebb értéket képviselt, kivitele erős
ütemben növekedett: n 1869/70 az elejtett haszonvad (66.175 db) értékét 87.600 Ft-ra tették (bejelentett mennyiség, kb. a valóság 20%-a) n 1885-ben 618.000 db lőttvad, 665.022 Ft értékben. n
Ebből az export (eleven vad + bőrök) értéke 525.459 Ft.
1902-ben több, mint 3 millió korona (egyedül a kivitt rókabőrök értéke 267.600 korona volt) n 1918-ban a teljes export 9.701.219 korona volt (eleven vad, lőttvad, vadbőr, szőr +fegyver és lőszer) n
n Vadászok közgazdasági szemlélete:
A vadászlapban ez állt: „…vadászatilag és gazdaságilag egyaránt elszomorító az, hogy vadgazdáink nem tudnak ellent állni a külföldről jelentkező óriási keresletnek, s az ideigóráig tartó busás haszon kedvéért teljesen figyelmen kívül hagyják a settenkedő gyászos jövendőt.” n
Vadkereskedelem a II. Világháború előtt
Vadkereskedelem a II. Világháború előtt
n Sokan felismerték, hogy a vadvédelem, a vadóvás költségei
egyre jelentősebbek, komoly tehertételt jelentenek, így keresték a tehermentesítés lehetőségeit, a vadértékesítéséből származó bevételeket. n A tárgyilagosabb véleményt a következőképpen fogalmazták meg: „…a vadászat már nemcsak időtöltés, szórakozás, hanem haszonnal járó foglakozás, nemzetgazdasági ág”. n Külföldi vadászok már az I. Világháború előtt is szívesen látogatnak el Magyarországra: „Az első angol és német vadászokat a magyar szarvas kapitális voltának jó híre és a nyugaton már csak hírből ismert medvevadászat ingere hozta hazánkba.”
Vadkereskedelem a II. Világháború előtt n Lődíjak alakulása (1904, 1917):
Siketfajd 40 korona n Szarvasbika 1000-2500 korona n Zerge 300-1000 korona n Dámbika 100-200 korona n Az árak igen magasak. A polgárság, és „köznép” nem engedheti meg magának ezt a vadászatot. Ha van módjuk, inkább csak apróvadra vadásznak. A nagyvad-vadászat továbbra is a nagybirtokosok és a nagypolgárság lehetősége. n
n A két Világháború közötti időszak az apróvad
„virágkora”: n A fejlődő mezőgazdaság a kulturakövető fajok számára a legjobb élőhelyi feltételeket teremtette meg (nadrágszíj-parcellák). n Erős ragadozó kontroll (a dúvadirtás minden eszközzel hatékonyan folyt)
Vadkereskedelem a II. Világháború előtt n Az apróvadteríték alakulása 1935 és 1940 között:
Vadkereskedelem a II. Világháború előtt
Vadkereskedelem a II. Világháború előtt n Vadászati árak a két világháború között
n A bérvadászat ebben az időszakban egyre
inkább elterjed. Számos uradalom így próbálta meg biztosítani a jövedelmezőséget. A vadászok az erdőigazgatóságok területére „bárcát” válthattak. (bárca = licensz)
Vadkereskedelem a II. Világháború előtt n Lődíjak alakulása: n
Szarvasbika - alapár 800 pengő n
páros nyolcasig, majd áganként 100 pengővel nőtt az ár
Őzbak - 40-100 pengő n Vaddisznó - 25-80 pengő n Túzokkakas (dürgéskor) - 100 pengő
Vadkereskedelem a II. Világháború előtt n Szervezett kereskedelem kialakulása: n n
n
n
Sebzés 80 p, hibázás - 5 p, fogathasználat 10 p/nap
Apróvad - 2 pengő/db n Vízivad - napijegy (terítéktől függetlenül) n
n
A vad húsa az uradalomé, az elejtőt csak a trófea illette meg
n n
Felismerik, hogy a vad eladható érték (vadászat, hús, élővad). 1906-ban megalakul az első vadkereskedelmi vállalat (Magyar Vadkiviteli Vállalat r.t.), majd ezt követik a többiek. Több külföldi vállalat működik Magyarországon (osztrák, francia, cseh). Módszereik: § Lőttvad felvásárlása hirdetéseken keresztül § Ügynökök közreműködésével § A vadászatokra lőszert biztosítanak § Az élővadat saját embereikkel, eszközeikkel fogják be § Előleget adnak § Vadtenyésztésben közreműködnek (fácántojás)
Vadkereskedelem a II. Világháború előtt n 1936/37: az élővad kivitel 3500q – 60-80ezer nyúl,
50ezer fácán, 50ezer fogoly. n 1939/40: A vadászatból származó bevételek a minisztérium akkori bevételének kb. 10%-át tették ki. n A II. vh. előtti években 180 t élő és 1820 t lőtt vad/év, átlagba 2,7 millió USD évente. n Nyúl teríték 800ezer, fogoly 200ezer; exportra 40ezer élő nyúl és 50ezer élő fogoly.
Vadkereskedelem a II. Világháború előtt n A magyar vad iránt élénk külföldi kereslet, de túl nagy
a külföldi cégek szereplvállalása. n 1933-ban megalakul a Magyar Vadtenyésztők Kiviteli és Kereskedelmi Részvénytársasága (a MAVAD jogelődje). n Kiviteli monopóliumot élvezett. Kezdeti nehézségek után sikeres vállalkozásnak bizonyult. n Nemcsak a két legfontosabb piacot (Olaszország, Franciaország) hódította meg, de egész Európában sikeresen tevékenykedett. n A 30-as években volt olyan év, amikor a vadkivitelből származó bevétel meghaladta a búzaexportból származót. Árbevétele 9 millió pengő körül volt.
Vadkereskedelem a II. világháború előtt n Lőttvadkereskedelem sajátosságai: n n
n n n n n n
A vadászati módok és a kereskedelmi (fölvásárlási) lehetőségek szinkronja. Erős szezonalitás jellemzi. Rendszeres gyakorlat a „konyhavadászat” (amikor vadat akarnak főzni, kimennek vadászni.) Csak annyit lőnek, amennyit elfogyasztanak. A lőttvad tárolása (hűtési lehetőség) erősen korlátozott. Általában a téli vadászszezon nagyterítékű vadászatainak vadját vásárolják föl a kereskedők. Rendszeres kapcsolat a földbirtokossal. A terítékről szállítják el a vadat. A vasúti szállítás is teljesen természetes lehetőség. A lőttvad tárolása jégvermekben történik. Értékesítés késő ősszel, télen: piacokon, hentesüzletekben
Vadkereskedelem 1945-1989 között n Szoros kapcsolat a vadállomány alakulása és a vadértékesítés
Vadkereskedelem 1945-1989 között n Az ország erdőgazdaságai, vadgazdaságai vadgazdál-
között. n 1946/47 a vadállomány kritikus helyzetben. n A nagyvadállományt nagyon megviselte a háború pusztítása, az apróvad jobb helyzetben volt. n Változások a vadgazdálkodásban: n A vadászati jogot elválasztották a földtulajdontól (az államé lett). n A vadászterületek 80%-át vadásztársaságok bérelték 12 évre, számuk elérte a 2000-ret. n Szigorúan elkülönültek az apróvadas és a nagyvadas területek.
kodásának irányítása az Országos Erdészeti Főigazgatóság (OEF) kezében van. n Az apróvadas társaságok valamint a termelőszövetkezeti kezelésű területek esetében a megyei mezőgazdasági szakigazgatási szerv gyakorolta a szakmai felügyeletet. n A szakmai irányításhoz társult a MAVOSZ, a BM és a megyei pártbizottságok politikai hatásköre. n Sok OEF utasítás: felügyelőségek, OTB, teríték nyilvántartások, bérlelövési díjak és feltételek.
Vadkereskedelem 1945-1989 között
Vadkereskedelem 1945-1989 között
n Változások a vadgazdálkodásban:
Az erdőkben folyó vadgazdálkodást az erdőgazdaságok végezték. n Tervutasítás szabályozta: n a nagyvad lelövéseket, n az apróvad vérfelfrissítését, n az élővadbefogásokat, n dúvad apasztást, n társas vadászatok bejelentését, n vadőrök alkalmazását és képzését, n állománybecsléseket, területbérleteket, vadkárjárulékok befizetését.
n
n Az apróvad terítéke 1951 és 1953 között elérte az állomány
50%-át – lassan az is védelemre szorult. n 1957-ig elsődleges cél a vadállomány helyreállítása, növelése: n Az apróvad relatíve jobb helyzetben volt (még mindig) n A nagyvadállomány szinte teljes védelmet élvezett n Ennek érdekében működött a tervutasításos rendszer (lelövési előírások, beszolgáltatási kötelezettség). n A tervutasításos rendszer 1956-ban megszűnik.
Vadkereskedelem 1945-1989 között
Vadkereskedelem 1945-1989 között n Csak a politikailag megbízható személyek kaphatnak
fegyvert. A vadgazdálkodás irányításában, a vadállomány helyreállításában részt vehetnek a kor neves vadászai: Széchenyi Zs., Szederjei Á., Nagy E., és mások. n A vadásztársaságok járási szervezettségűek (hatalmas területek, nagy taglétszám, brigádokban vadásznak a településük környékén).
Vadkereskedelem 1945-1989 között n A vadkereskedelem alakulása:
A MAVAD az 50-es évek elején szövetkezeti vállalat lett. Egyedüli szervezetként foglalkozott a vadkereskedelemmel (monopóliumot élvezett). n Két saját kezelésű rezervátumában vadtenyésztéssel (szárnyasvad) és élőbefogással foglalkozott (ezeket később át kellett adnia a legközelebbi állami szervezeteknek, állami gazdaságoknak). n
n Feladata a vadkereskedelmen (élővad, lőttvad
felvásárlása, exportja) kívül a vérfelfrissítési akciók lebonyolítása és egyéb kereskedelmi tevékenység volt. n 1956-tól feladatköre a bérvadászatra is kiterjedt. A külföldi bérkilövők száma rendkívül szerény volt. Az évtized végére sem érte el a százat. n A politikai légkör enyhülésével jó ütemben nőtt a bérvadászok száma és az ebből származó árbevétel.
A VADÁSZAT KÜLKERESKEDELMI FORGALMA 1945-1958 KÖZÖTT ÉV
ÉLŐVAD (q)
LŐTTVAD (q)
AGANCS (q)
1945
--
--
--
1946
--
1124
--
1947
26
10676
--
1948
270
1175
--
1949
445
5180
--
1950
624
8482
--
1951
850
8136
--
1952
1010
12607
--
1953
903
9848
5173
1954
1279
6871
1100
1955
1030
8757
1100
1956
877
3103
1950
1957
994
5220
2120
1958
834
6909
1095
Fordulat a vadgazdálkodásban és a vadkereskedelemben (1960-tól) n A hatvanas évek közepétől világossá vált, hogy a bevételek
növelésével (a vadkereskedelem kiszélesítésével) jobb helyzetbe lehet hozni a vadgazdálkodást. (Az állam a valutabevételek növelését presszionálta.) n A MAVAD jó üzletpolitikával kihasználta a kedvező világpiaci helyzetet. Expanzióba lendült az élővad export, a lőttvad értékesítés és a bérvadásztatás. n Mindezt egy jelentősen átalakuló élőhelyen (intenzívvé váló mezőgazdaságban) a dinamikusan növekvő vadállomány is lehetővé tette. n A vadértékesítés növelése és a vadásztársaságok érdekeltségének fokozására: a tőkés export után 1Ft/USD fejlesztési alap a MAVADtól a MAVOSZnak.
Lőttvadértékesítés n Minden nagyvadfaj nemcsak számban gyarapodott jelentősen,
de egyre újabb területeket hódítottak meg és a minőségükis javult. n A nagyvadfajok terítéke a 60-as évek közepétől dinamikusan (mintegy 3-5-szörösére) nő, vele együtt a lőttvadértékesítés. n Megszervezték a felvásárlást n n n n n
Kiépítik a hűtőkamrák hálózatát Érdekeltté tették a vadásztársaságokat az értékesítésben Jobb árat fizetnek a lőttvadért Felvásárolják a vadászrészt Szabályozzák (korlátozzák) a vadászrész mennyiségét: 60 db apróvad, vagy 60 kg vadhús)
Lőttvadértékesítés n A terítékre került szarvas 85-95%-át, a vd. 70-80%-át
az őz 65-75%-át értékesítették a vadgazdák. n Tenyésztésnek köszönhetően nőtt a fácánteríték, ennek nagy részét felvásárolják. n A mnyúl és fogoly állománya visszaesett – az élővad értékesítés érdekében a vadászatot korlátozták, ami visszafogta a lőttvad értékesítést.
Lőttvadértékesítés n A vadértékesítés dinamikus fejlődése – lehetőség az
infrastruktúrális beruházásokra (terepjáró, vadászház, szolgáltatások) – bérvadászok igényeinek egyre magasabb szintű kielégítése n Kettős árrendszer: a vt. nem fizet nyereség adót, ezért az állami területeken magasabb felvásárlási ár. n A MAVAD az európai piacon vezető pozicíót lát el.
Élővad értékesítés
Élővad értékesítés n Élő fácán, fogoly:
n Az 1960-as évektől újabb fellendülés a javuló
A vad fácán iránt nagy a kereslet. n A tenyésztés általánossá válása és a tenyésztett fácán gyengébb minősége (röpkészség, tollruha) miatt erősen vissza esik az export. n A tenyésztett (előnevelt) fácán iránt növekvő belföldi kereslet mutatkozik. n Az élő fogoly iránt folyamatosan nagy az igény (nincs benne tenyésztett madár). Sajnos az állomány drasztikus csökkenése miatt a 70-es évek második felében védetté válik.
n
értékesítési lehetőségek miatt. n A MAVAD biztosítja az eszközöket, fölszerelést
(hálót, ládákat, szaktanácsadást, előleget, stb.) n Az élővad-befogás (nagyrészt apróvad) fő bázisai a
vadásztársasági területek.
Élővadértékesítés 1960-1989 között vadásztársaságok területéről (pld.)
Élővad értékesítés n Élőnyúl: nA
kedvező piaci lehetőségeket elsősorban a mezei nyúl élve befogásának kiterjesztésével (jó árakkal, a személyes érdekeltség megteremtésével, a vadászat visszafogásával) sikerült kihasználni. n Az olasz, francia és a német piac szinte korlátlan mennyiséget fölvesz. n 4 db-ban korlátozzák a szezononként elvihető mezei nyúl terítéket.
Év
Mezei nyúl
Fácán
Fogoly
1961
5.030
19.848
40.828
1965
70.242
12.339
21.114
1970
87.774
57.564
36.231
1975
175.219
62.269
13.910
1980
87.932
64.385
---
1985
115.295
43.913
---
1989
58.503
23.611
---
Élővad értékesítés
Az 1965 és 1985 közötti időszak értékelése
n Élő nagyvad
Kereslet rapszodikus. n Igazi stabil piaca nem alakul ki. n Befogása bonyolultabb, nagyobb szakértelmet igényel és a hatékonysága nem igazán jó. n A 70-es években zajló hazai vadtelepítések (dám és muflon) miatt jelentős a belföldi értékesítés. n
Ezek a fajok jól beilleszkedtek új környezetükbe, stabil állományt alakítottak ki. n A telepítések természetvédelmi és erdészeti szempontból vitatottak. n
Élő nagyvad felvásárlás (1979 – 1989) Év
gím
őz
dám
muflon
1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989
11 8 9 --25 89 241 149 -------
128 210 109 64 158 119 118 130 --130 36
102 570 268 638 374 172 479 90 --90 ---
27 26 55 59 97 -------------
n Igazán eredményes, produktív és kiváló terítéket
produkáló apróvadas időszaknak tekinthető. n Az 1970-es években jelentkező ökológiai problémák: n a fogoly elveszett a vadászat számára, n mezei nyúlnak sem kedvez az intenzív mg. n Ezeket csak kutatók és egy-két vadgazda érzékelte.
Bérvadásztatás n A politikai helyzet stabilizálódásával a hatvanas évek
közepétől dinamikus fejlődésnek indul a külföldiek bérvadásztatása.
n A német nyelvterületekről elsősorban a nagyvad
iránt érdeklődők jöttek. Ebben az időszakban több világrekord agancsot viselő vad kerül terítékre (gím, dám, őz). n Apróvadra és vízivadra olaszok érkeznek nagy számban vadászni (közülük sokan haza is viszik a lőttvadat).
Bérvadásztatás
Külföldi bérvadászatok Magyarországon 1956-1990 között
n A magyarországi vadászati lehetőségek jó híre
széles körben elterjed Ny-Európában. n Az 1971-es nagy sikerű Vadászati Világkiállítás jelentős mértékben hozzájárul a „Magyarország vadászparadicsom” hírnév kialakulásához. n Felmerült a „politikai biztonság” kérdése. A külföldi vadászok nem mehet vissza ugyan arra a területre többször, ahol eredményesen vadászott, jól érezte magát, saját nyelvén tudott komunikálni. n A vt. tagok közül csak kevesen rendelkeztek golyós lőfegyverrel – ez lendített a bérvadásztatáson illetve szerepe lehetett a nagyvad állomány növekedésében. n
Külföldiek bérvadászata 1960-1990 között Évek
Kiadott vadászati engedélyek száma (db)
1960
558
1965
2.500
1970
4.551
1975
7.843
1980
10.388
1985
21.651
1990
23.950
Bérvadásztatás n A vadgazdálkodáshoz szükséges források egyik
legfontosabb elemévé kezdett válni a bérvadásztatás. n A vt.-k bérvadásztatásból származó árbevétele 10 év alatt (1975-1984) a 7x-re nőtt! n Ilyen dinamikus növekedést a mezőgazdaság kevés területén lehett elérni. n A vadászvendégek száma megduplázodott.
Vadásztársaságok vadértékesítésből származó bevételei 1960-1989 között (1000 Ft-ban)
Vadásztársaságok bérvadászati bevételei 1975-1984 között
Bérvadásztatás jelentősége n A vadászati politikában túlsúlyos szerephez jut az
export, a dollárbevételek növelése. n 1976-tól a MAVAD közreműködésével jönnek létre a vadgazdálkodás területén is a „termelési rendszerek”, gazdasági társulások (szárnyasvadtenyésztő telepek, vadaskertek, stb.) n Cél volt az is, hogy a MAVAD-nál képződő fejlesztési alapok visszajussanak a termelőkhöz, a vadgazdálkodási szférába. n Növekszenek a felvásárlási árak, a bérvadászati tarifák.
Év
Élővad
Lőttvad
Bérkilövés
1961
6.289
11.933
782
1965
14.596
7.045
1.608
1970
51.435
12.012
1975
140.154
35.278
1980
216.526
129.852
1985
191.810
136.029
243.244
1989
308.014
216.798
647.465
A vadkereskedelmi monopólium fölszámolása n 1983-ban (politikai döntés eredményeként) megszűntetik a
MAVAD monopol helyzetét. n Az erdő-, és vadgazdaságok (a Kormány protokoll területei) a Mezőföldi Erdő - és Vadgazdaság keretében létrehozzák a VADEX-et. n „Megtört a jég”: több vadászatszervező vállalat alakul (VADCOOP, PEGAZUS, HUNOR, HUNTOURS, CIKLÁMEN) n A piac felosztása viszonylag zökkenőmentesen ment. A rendszerváltoztatás évében az összes bevétel: n 70,0%-a MAVAD-é, n 23,5%-a a VADEX-é, n 4,5%-a a HUNOR-é.
A vadkereskedelmi monopólium fölszámolása
A vadkereskedelmi monopólium fölszámolása n A bérvadászat árbevételének megoszlása színesebb:
MAVAD n VADEX n HUNOR n CIKLÁMEN n PEGAZUS n VADCOOP n HUNTOURS n
65,8% 14,7% 6,6% 3,8% 3,6% 3,0% 2,5%
A vadkereskedelmi monopólium fölszámolása
n Ebben az időszakban erőteljesen növekszik a
vadkereskedelemből származó bevétel, de a párhuzamos exportjog nem vezetett az export tömegének növekedéséhez. (Gyakorlatilag a meglévő árualap felosztása történt meg.) n Az árbevétel alapvetően a forint leértékelődése következtében növekedett. n Az export és a belföldi árak eltérése a versenyhelyzet miatt csak olyan szintű külker. nyereség elérésére korlátozódik, amely feltétlenük szükséges az export lebonyolításához és a fejlesztési alap képzéséhez.
A vadkereskedelmi monopólium fölszámolása n Árak, árrendszer:
n Lőttvad felvásárlás, feldolgozás a MAVAD és a
VADEX javára rendeződött, a meghatározó szerep a MAVAD-é maradt. n
Ennek meghatározó oka a már kialakított felvásárló-, hűtő- és feldolgozó kapacitás volt.
n Az élővad–piac legfontosabb tárgya az élőnyúl volt.
Kemény egyeztetések (harc) eredményeként a MAVAD részesedése 75% maradt, a VADEX megkapta a 25%-át.
1968 után (új gazdasági mechanizmus) lép életbe a kettős árrendszer az export területén. n Oka a nyereségelvonás (az állami területek nyereségét megadóztatja az állam, a vadászterületeket nem, lévén sportszervezetek) n Módszere: a vadásztársaság az általa exportált termék egy dollárjáért kevesebb forintot kapott, mint az állami vadászterület (erdőgazdaság, állami gazdaság). n
A vadkereskedelmi monopólium fölszámolása
Lőttvad felvásárlás és feldolgozás n A vadfeldologozók egyre jelentősebb mennyiségű lőtt
n Árak, árrendszer:
Az 1984-től érvényes jogszabályi háttér alapján a MAVOSZ jogosultságot kap fejlesztési alap átvételére a vadászati export üzletkörében. n Ez és hasonló eredmények igazolják, hogy a MAVOSZ vezetése milyen jól kihasználta a politikai kapcsolatait a vadgazdálkodás érdekében!
n
vadat vásárolnak fel. ezzel nem csökken a felvásárlási ár, n a terjeszkedő vállalkozások a „helyük” és „piacuk” biztosítását tartják a legfontosabbnak, n így az árverseny nyertesei a vadászterületek. n
n Közben kedvezőtlen körülmények, amelyek
visszavetik a felvásárlást, feldolgozást. n
Vadgazdálkodási Alap
Csernobil, állategészségügyi problémák.
Lőttvad felvásárlás és feldolgozás n Vadfeldolgozó kapacitás növelése:
n 1976-80 között mintegy 400 millió Ft áramlott vissza a
vadgazdálkodókhoz. n a MAVOSZ a vadásztársasági területekről származó export bevétele után 1 Ft-ot kapott vissza dolláronként. n Ez szolgált a vadásztárasági területeken a szárnyasvadtenyésztés fejlesztésének forrásává. n Ennek segítségével telepítették be több vadászterületre a dámot és a muflont is.
n n
MAVAD vecsési feldolgozója mellett, VADEX Soponya (erdő- és vadgazdaságok) és Öreglak (erdőgazd.).
n Nyugati állategészségügyi követelményeket teljesítő
gyárak, nagy kapacitással – hamarosan nyersanyag ellátási gondok jelentkeznek. n Megjelennek a külföldi érdekeltségű vállalatok a „szőrbenbőrben” exportra koncentrálva. n 1980-as évektől a hazai piacon is megjelennek a termékek (üzletek, vendéglátó létesítmények) n Az 1970-es évek közepétől csökken a lőtt apróvad és nő a nagyvad értékesítése.
Bérvadászat árrendszere
Bérvadászat árrendszere n Nagyvad egyéni vadászat árstruktúrája:
A trófea mérete: agancs tömege gr, kg-ban, a szarvhossz cm-ben (inkább exponenciálisan növekvő árakkal) + érmes felár (bronz: 10%; ezüst 15%; arany 20%) n Tarvad egységáron n Sebzés: a becsült súly/hossz 50%-a (viták forrása) n Hibázás egységáron (ha mégis lőtt vadat a vendég, nem számítják föl) n Szolgáltatás (szállás, ellátás, járműhasználat, fegyver, lőszer, stb.) n
n Apróvad egyéni és társas vadászata:
Vadfajonként változó darabár (legdrágább a mezei nyúl, a fogoly és a liba) n Nagyterítékű vadászatok (fácánhajtás) ára progresszíven nő a teríték függvényében. n Gyakran elviszik a lőtt apróvadat (magasabb húsáron, mintha külön vette volna meg). n Szolgáltatások ára hasonló, mint az előző variációknál. n
Bérvadászat árrendszere
Bérvadászat árrendszere n Nagyvad társas vadászata:
Napidíj (Standgeld) személyenként (létszámtól függően degresszív) n Elejtett vad ára (disznó, tarvad) alacsonyabb áron, mint az egyéni vadászatban. n Napi minimum teríték (3 vad alatt a napidíj minimális része fizetendő, 5 vad esetén már a teljes összeg). n Kerti vadászatok ára kb. 20%-al magasabb. n Szolgáltatás hasonlóan, mint az egyéni vadászatnál.
n
n Lőttvad árak alakulása: n
Fajonként változó ár működött. n
n
Csernobil katasztrofális hatással volt a lőttvad árakra. n
n
Legmagasabb volt az őz, azt követte a szarvas (nincs különbség a gím és a dám húsának árai között), a vaddisznó és a muflon volt a legolcsóbb (ez utóbbi nem volt jelentős). A szarvas 40%-al, az őz 25%-al, lett olcsóbb. A vaddisznó ára harmadára csökkent.
A vadhúst importáló országok állategészségügyi követelményei igen magasak voltak, folyamatos fejtörést okozva a vadfeldolgozóknak.
Bérvadászat árrendszere n Élővad árának alakulása:
A mezei nyúl piaca/ára kedvező volt. n Az élőfogoly is jó áron értékesült. n A fácán ára akkor esett vissza, amikor a tenyésztés általánossá válásával folyamatos minőségi problémák merültek föl (tollazat, röpkészség). n A 80-as években gyakorivá váltak az élővad szállítmányoknál az állategészségügyi problémák, viták (tularémia, baromfipestis, stb.) n
Vadkereskedelem a rendszerváltoztatás után (1989-től napjainkig)
Vadkereskedelem a rendszerváltoztatás után (1989-től napjainkig) n Bérvadászat: n Az exportjog liberalizálása
Az 1988-ban elfogadott Gazdasági törvény lehetőséget adott gazdasági társaságok alakítására (Bt, Kft, Rt. stb.) n 1988-89-ben számos (mintegy 200) vadászatszervező iroda alakult. n Káosz és csődök jellemzik ezt az időszakot. Több külföldi (szélhámos is) vegyes vállalatot alapít (ez a „vadkapitalizmus” időszaka a vadgazdálkodásban). n A forint erős inflációja.
n
Vadászatszervező irodák helyzete n Hasonló folyamatok zajlottak le a turizmus területén is (a
n Ezt az időszakot is az apróvad állomány csökkenése
és a nagyvadállomány növekedése jellemzi. n Két szakaszra tagolható: n a 1996-os vadászati törvény megjelenéséig tartó időszak, n 1997.től a törvény hatályba lépésétől napjainkig terjedő időszak.
vadászatszervező irodák erre a szakterületre kerültek besorolásra). n A szakminisztérium (IKM) rendeletekkel szabályozza az utazási irodák alapításának feltételeit: n 1978. évi I. törv. a belkereskedelemről n 2/1992 (I.13.) IKM rendelet n 16/1992 (V.26.) IKM rendelet n 7/1994 (III.10) IKM rendelet n 213/1996 (XII.23) sz. Kormányrendelet az utazásszervező és közvetítő tevékenységről. n 62/2001 sz, Kormányrendelet a 213/1996 sz. rendelet módosításáról. n 20/2007 (II. 20.) sz. Kormányrendelet a 213/1996 sz. rendelet módosításáról.
Vadászatszervező irodák helyzete n Iroda alapításának és működésének feltételei: n n n n n n n n n n n n n
Az iroda nevének és tevékenységének pontos meghatározása Címe, telefon, telefax számai Társasági szerződés, ill. egyéni vállalkozói igazolvány Statisztikai jelzőszám Adószám Az irodahelység bérleti szerződése, vagy tulajdoni lapja Nyilatkozat az árbevétel nagyságáról Záradékolt igazolás a vagyoni biztosíték elhelyezéséről (az árbevétel min. 12%-a) A „tevékenységért felelős személy” megnevezése Utazásszervezői minősítő vizsga (vagy ennek megfelelő, jogszabályban előírt végzettség, ill. gyakorlat.) Szakképesítés igazolása Nyelvvizsga igazolása Munkaszerződés
Vadászatszervező irodák n Az iroda minősítése lehet:
Nemzetközi utazásszervező, közvetítő n Belföldi utazásszervező, közvetítő n A tevékenységi köre feljogosíthatja: n Kiutaztatás: n Saját szervezésben n Külföldi utazásszervező közvetítőjeként n Belföldi utazásszervező közvetítőjeként n Külföldről külföldre történő utazásszervezésre n Külföldi szálláshely belföldi értékesítésére n
Vadászatszervező irodák helyzete n Csak a feltételek teljesítő irodákat jegyzik be. n Ez a feltétele annak, hogy az iroda
vadászati engedélyt válthasson az FM hivatalnál és azt „forgalmazhassa” n biztosítást köthessen a beutazó vadászvendég számára. n
n Javult a helyzet, de az ellenőrzés hiányzik n A vadászati turizmusszélesedik
volt szocialista országok konkurenciája erősődik, n változnak a vadászok szokásai – egzotikus vadfajok vadászata (Afrika, Amerika). n
Vadászatszervező irodák n A tevékenységi köre feljogosíthatja:
Beutaztatás: n Közvetlenül (saját szervezésben) n Külföldi utazásszervező megbízása alapján n Közvetítés n Belföldi utazásszervezés: n Saját szervezésben n Belföldi utazásszervező közvetítőjeként n
Vadászatszervező irodák
Vadászatszervező irodák
n Utazási irodák felügyelete: n IKM,
majd n Szakmai Kamarák (kötelező tagság) n 1999-ben megszűnik a köztelező tagság, a felügyelet vissza kerül a GM-hez n 2002-től a Miniszterelnöki Hivatal Túrizmus Államtitkárságához tartozott n Jelenleg: GM Idegenforgalmi Hivatala felügyeli a területet
Vadászatszervező irodák n A vadászatszervezői tevékenység sokban eltér a
klasszikus utazásszervezéstől: n Szinte csak beutaztatásról van szó. Kevés iroda szervez magyaroknak külföldre vadászatot, még kevesebb külföldieknek külföldre. n A vendégek döntően egyéni programra jönnek, kevés a csoportosnak tekinthető út. n Az utak engedélyhez kötöttek (meghívólevél, vadászati engedély+biztosítás, fegyverbehozatali engedély).
n A külföldi vadászok az európai uniós
fegyverútlevéllel hozhatják be vadászfegyverüket, de a fegyver használatához illetve az EU-n kívüli vadászok számára a behozatalhoz is szükséges a meghívó levél, amit rendszerint a vadászatszervező küld ki a vadásznak még indulása előtt.
Vadászatszervező irodák n A programok rendszerint nagy értékűek, több naposak. n Minden egyes program külön előkészítést, szervezést
igényel (az iroda a touroperátor) n A vendég szolgáltatást és terméket (trófea) vásárol, ezért exportra is sor kerülhet (EU-n kívüli országok állampolgárai esetében), emiatt fontos dokumentumokkal kell ellátni a vendégeket (számlák, vámokmányok, áeü. igazolások, stb.). n A vadászat többnyire az iroda árjegyzéke alapján kerül elszámolásra.
Vadászatszervező irodák n Sok vadászatra jogosultnak van saját árjegyzéke (pl.
erdőgazdaságok), akkor többnyire az az elszámolás alapja. n Az ár gyakran alku tárgya (eltérés az árjegyzéki ártól). n A program ára előre nem szedhető be a vendég(ek)től, mert a vadászat sikerességétől függ a vadászat teljes költsége, amely csak a program végén derül ki (gyakori a szerződéstől eltérő teljesítés). n A belföldi bérvadászat szervezéséhez ritkán veszik igénybe az iroda közvetítő tevékenységét.
Vadászatszervező irodák n Jelenleg mintegy 1.100 utazásszervező
irodából kb. 120 vállalkozás megnevezésében van utalás a vadászatszervezői tevékenységre. n Becslés alapján mondhatni, hogy kb. húsz vadászatszervező iroda produkálja az éves bérvadászati árbevétel mintegy 70-80%-át.
Külföldiek bérvadászata n A rendszerváltoztatást követően erőteljes
nagyvadállomány-apasztás következett be az erdészlobby nyomására. n Az állomány csökkenése maga után vonta a külföldi vadászok számának fogyását is. n Az apróvad vadásztatása jelentőségében elmaradt a nagyvadtól. n A vadgazdálkodás árbevételének több, mint fele a bérvadászatásból származik.
Külföldieknek kiadott vadászati engedélyek száma Év
Engedély (db)
1994
23 230
1995
22 000
1996
21 000
1997
20 000
1998
20 000
1999
21 000
2000
25 865
2001
26 671
2002
26 164
A vendégek – német nyelvterület
A vendégek – mediterrán régió n Meghatározó az olasz vadászok száma, aránya,
n Meghatározó a német nyelvterületről érkezők száma,
aránya (német, osztrák, svájci). n Az ide látogató német vadászok száma a kilencvenes évek közepére csökken, majd ismét emelkedik. n Hasonló lefutást mutat az osztrák vadászok számának alakulása is. A növekedést elsősorban a határmenti területek közelsége és a kedvezőbb árak teszik lehetővé. Jórészt csak a Dunántúlon vadásznak.
harmadikok a nemzetek rangsorában. n Meg kell állapítani, hogy 2000-től számuk csökken (22%-al). n
Ez a kedvezőtlen jelenség minden bizonnyal összefüggésben van a védett madarak elejtésével kapcsolatos eseményekkel, valamint a Romániából hazánkon keresztül szállítani akart madárfajokkal (hazánkban védett énekes madarak, fürj, egyes récefajok).
n Változóban van az érdeklődési körük.
A vendégek – német nyelvterület n Aggasztó jelek figyelhetők meg ezekben az
országokban: növekvő vadászat ellenesség, n szigorodó szabályozások.
n
n Változó vadászati szokások: n régen évente 3-4 alkalommal (őz, gím, vd, fácán), ma évente egyszer, n helyette Afrika, Amerika, Orosz utódállamok. n
ezeken a helyeken kisebb lehet a vadászat biztonsága, de jávor, medve, argali, vastagszarvú kos vadászható.
A vendégek – mediterrán régió n Régen kizárólag apróvadra (+őzsuta és tarvad). n Ma egyre jelentősebb a nagyvad vadászat.
Ennek oka a madárvédelem erősödése és a zöldek módszeres és hatékony ellen propagandája. n Hiába utaznak olyan országokba, ahol jogszerűen lőhetnek sokféle apróvadat, de azokat nem tudják bevinni országukba. A csmpészet pedig egyre kockázatosabb. n OSZTRÁK, NÉMET, OLASZ vadászok a meghatározóak, bár arányuk 90%-ról 86%-ra csökkent. n
A vendégek – mediterrán régió n Érzékelhetően növekszik a spanyol (és portugál)
vadászok magyarországi érdeklődése. n 2000-től 45%-al nőtt a számuk (a növekedés imponáló, de abszolút számokban mégsem túl sok). n Szerepük mégis fontos, mert a tavaszi őzbak és a kerti disznóhajtás iránt érdeklődnek leginkább. Nagy értékű vadászatokat vesznek.
A vendégek – skandináv régió
A vendégek – különbségek
n Amíg egy német vagy osztrák vadászt lázba hoz egy
érdekes torz agancs, addig egy spanyol vadász puskát sem emel rá, vagy nem akarja kifizetni. n Szerintük az ilyen bakokat a hivatásos vadásznak kell elejteni. n Számukra értéket csak a szabályos agancsú bak/bika trófeája képvisel.
A vendégek – más nációk
n Emelkedik a svéd, dán vadászok száma is, hasonló
arányban, mint a mediterrán régióból érkezőké. n Érdeklődésük elsősorban a vaddisznó és a fácán vadászata felé irányul. Nehezen tolerálják a trófea árának nálunk számított módját. Drágának tartják a bikák, bakok vadászatát. Nem értik miért kell többszörös árat fizetni egy 4-500g-os bakért, mint egy 300 g-osért. n Skandináv vadászok disznóhajtásban nem lövik a nagyobb testű disznót, mert nem lehet tudni, hogy mennyivel kell többet fizetni, ha kan és hosszabb az agyara. n
n Ha kisebb arányban is, de növekvő számban érkeznek
hazánkba vadászok (100-300 fő/év): n angol, belgák, hollandok, finnek, amerikaiak, oroszok. n Mint ahogy a környező, volt szocialista országokból is egyre többen jönnek Magyarországra vadászni: n szlovének, horvátok, szlovákok.
Változnak a külföldiek vadászati szokásai
A vadászterület földrajzi helyzetének szerepe a bérvadásztatásban
n A német, osztrák vadászoknak már nem csak
n A Dunántúl elsősorban a nagyvad otthona, osztrákok,
Magyarország az úti cél, hanem a volt szoc. országok (elsősorban Lengyelország, Bulgária, Románia, FÁK Államok), Távol-Kelet, Afrika, Alaszka, Kanada. n Az olaszok érdeklődése nő a nagyvad vadászatok iránt. Növekvő kockázat számukra a hagyományos apróvad vadászat (egyre több faj védett, a zöldek támadásai egyre erőteljesebbek). n A mediterrán és a skandináv vadászkultúra nehezen tolerálja a hazai trófeásvad árakat, árrendszert.
németek jószerint csak itt vadásznak. A Dunát ritkán lépik át. n A Duna-Tisza közén és a Tiszántúlon főként apróvad és őz él. Ide inkább olasz vadászok érkeznek csökkenő számban, illetőleg őzbakra főként spanyol csoportok jönnek. n Az Északi Középhegység sincs kedvező helyzetben, mert a szarvas minősége közepes (gyenge), a muflont vissza kellett szorítani, a disznó jó (Zemplén), de a „nagy távolság” komoly hátrány.
A vendégek és az árképzési sajátosságok
A vadászterület földrajzi helyzetének szerepe a bérvadásztatásban n Ez a földrajzi és vadállományban lévő különbség azt
n Nagy részük egy fix összeget akar vadászatra költeni n Lemond a vadászatról, ha a tervezés során nem tudja jó
közelítéssel meghatározni a költségeket. n Oda utazik, ahol tudja a költségek végét. n A csomagprogramok bizonyos feltételekkel megfelelnek ezeknek az igényeknek.
eredményezte, hogy amíg Somogy és Vas megyékben évente közel 3 ezer, vagy azt meghaladó számú vadászati engedélyt adnak ki, addig Borsodban és Szabolcsban annak tizedét. n Nógrád megyei növekedés (fácán!) n Néhány dunántúli megyében nőtt (Baranya, Győr, Komárom), a többiben nem, vagy alig csökkent a kiadott engedélyek száma. n Az apróvadas megyék szinte mindegyikében, (legerőteljesebben Szolnok és Bács megyékben 30-40%-al) csökkent a kiadott engedélyek száma.
A belföldiek bérvadászata
A belföldiek bérvadászata n A vadgazdálkodási statisztikák a vadfajonként elejtett
példányban nem, csak árbevételben különböztetik meg a hazai és a külföldi bérvadászat alakulását. n A hazai bérvadászatnak sokáig nem volt igazi létalapja: n Kötelező volt a vadásztársasági tagság n Nem volt belföldi árjegyzék, majd később olyan alacsonyak voltak az árak, amelyen a vadászatra jogosult nem adta el a vadászatot.
n A belföldi fizető vadászati piac további növekedése
prognosztizálható: n A közel 56 ezres vadásztársadalom több, mint 10%-a nem társasági tag. n A külföldiek érdeklődése nem nő. n A vadászati lehetőségek nőnek (nagyvad-állomány további növekedése, az apróvad-állomány csökkenése várható). n A vadásztársasági tag egyre kevesebb vadászati lehetőséget kap. n A vadászatra jogosultak felismerték a hazai piac növekvő jelentőségét.
A belföldiek bérvadászata
A belföldi lődíj
n A változást :
n A lődíj alku tárgya.
a bérkilövő vadásztársaságok létrehozása, majd n A kötelező vadásztársasági tagság eltörlése, n A fizetőképes kereslet, és a n versenyképes árak megjelenése hozta meg. n 1990-ben a magyarok fizető vadásztatásából (lődíj + szolgáltatás) származó bevétel a külföldi bérvadászat hasonló árbevételnek csak mintegy 2,5%-a volt. n A folyamatos növekedés eredményeként 2006-ban ez az arány elérte az 55%-ot.
n Működőképesnek a külföldi díj 75%-a látszik.
n
n
Eleinte túl alacsony árlisták, amelyeken a jogosultak nem voltak hajlandóak eladni a vadat.
n Általában a „maradékelv” működik. n
Amit a külföldiek nem vesznek meg.
n Vannak kivételek, de azok a vadászok teljes árat fizetnek.
1995 hazai bérkilővő lőtte a ranglista 5. helyén lévő vadkant az Észak-erdő Rt. területén. n A 2000-es év legjobb bakját szintén hazai vadász lőtte (Árpádhalom).
n
A bérvadászat alakulása vadfajonként n Dámszarvas
A dámbikák éves terítéke mintegy 800 példány. Sajnos a vadászatuk iránt nem túl jelentős az érdeklődés. Inkább kerti vadnak tartják. Az éves zsákmány 70-75%-át ejtik el a fizető vadászok. n Őz n Az őzbakok terítéke az elmúlt tíz esztendőben közel 60%-os növekedést mutat, ami örömteli dolog! Az állomány még nagyobb hasznosítást tenne lehetővé. A bakok 26.000 pld-os terítékének 65-70%-át lövik a fizető vadászok. n
A bérvadászat alakulása vadfajonként
A bérvadászat alakulása vadfajonként n A vadászati statisztikákban a értékesített vadmennyiség
a külföldi és hazai fizető vadászatok összességét mutatják.
n Gímszarvas n
elsősorban a bikák vadászata jelent komoly árbevételt. A tarvadat inkább társas vadászatokon lövik. A bikák terítéke meglehetősen kiegyenlített. Évente mintegy 5 ezer példány körül alakul a zsákmány. Ennek 60-65%-át lövik a bérvadászok.
n Muflon
Az állománya a természetvédelem ellenállása miatt csökkenő. A kosok terítéke némi hullámzással, de tendenciózusan csökkenő. Az átlagos teríték mintegy 500 példány évente, amelynek 75-80%-át bérvadászok lövik. n Vaddisznó n Az éves terítéke jelentős növekedést mutat. Az elmúlt tízegynéhány év alatt a bérvadászok vaddisznó zsákmánya megháromszorozódott, mára eléri a teljes teríték 40%-át. n
A bérvadászat alakulása vadfajonként
A bérvadászat alakulása vadfajonként n Mezei nyúl
A fizető vendégek zsákmánya 1992-ig nőtt, ettől kezdve lassan, de folyamatosan csökken. A fizető vadászok évente átlagosan 40-45 ezer nyulat hoznak terítékre. Ez a tíz évvel előttinek csupán 70%-a. n Fácán n A teríték 1990-től folyamatos csökkenést mutat, jelenleg a 90-es évinek csupán 63%-a. A bérvadászok átlagosan évi 250 ezer példányt zsákmányolnak. A terítéken belüli a bérvadászok zsákmányának aránya 44-ről 52%-ra nőtt. n
n Nagyvad fajok
A terítékük mutat némi hullámzást, de növekvő tendencia figyelhető meg. n Apróvad fajok n Terítékük folyamatosan csökken. Az árbevételi kényszer miatt a vadászatra jogosultak a vadászati lehetőségüket egyre nagyobb hányadban értékesítik bérvadászat keretei között. n
A bérvadászat alakulása vadfajonként n Fogoly
Az éves zsákmánya szinte elhanyagolható mennyiség (évi 2-3 ezer példány), de még ez is mintegy harmadára csökkent az elmúlt esztendők alatt. Ennek döntő hányadát fizető vadászok lövik. n Vadréce n Az igazi vadrécék terítéke folyamatosan csökkent (a természetvédelem vadászati korlátozásainak betudhatóan). A félvad récék zsákmánya a 90-es évek elején csökkent, majd az évtized közepétől növekszik. Évente terítékre kerülő 100-120 ezer példányból a bérvadászok átlagosan 80 ezret zsákmányolnak. n
A bérvadászat árbevétele, árak n A bérvadászat a legjelentősebb bevételi forrás, az éves
vadászati árbevételnek átlagosan 60%-a. n Az árbevétel évente dinamikusan nő, de a növekedésnek nem a piac bővülése, hanem az infláció (a forint romlása) az oka. n Az árak (lődíjak) magasak, a vadászatok nem adhatók el könnyen. n Az elmúlt 10 év alatt a külföldi vendégek esetében bérvadásztatásból származó bevétel több, mint 3x, n a szolgáltatásból származó bevétel duplájára nőtt. n
A bérvadászat árbevétele, árak n Az árstruktúránk a német vadászati rendszerhez van
igazítva. A nem trófeacentrikus szemléletű vadász nem nagyon tudja elfogadni. n Árjegyzéki árak, csomagárak. n Engedmények (szarvasnál, őznél főszezon után, a selejtezési időszakban, vaddisznónál nyáron) n Kedvezmények (törzsvendégeknek, csoportoknak). n Áralkuk (több iroda ajánlatát kéri a vendég)
Bérvadászat árbevételének alakulása (1000 Ft-ban) Évek
Külf. bérvad.
Külf. szolgált.
Belf. bérvad.
Belf. szolgált.
1990
1.811.432
289.107
29.136
18.751
1992
2.389.854
333.362
53.882
11.298
1994
2.581.456
391.743
153.424
108.223
1996
3.205.286
480.075
289.291
178.130
1998
4.165.579
650.659
854.331
247.168
2000
5.502.912
772.854
1.154.021
351.421
2002
5.980.815
567.313
1.622.539
453.061
2004
5.376.488
472.209
2.081.003
424.378
2005
4.695.822
366.928
2.249.298
424.539
Lőttvadértékesítés árbevétele 1990-2004 között (1000 Ft-ban) Év
apró és nagyvad együtt
1990
621.869
1992
763.373
1994
761.473
1996
1.883.056
1998
1.609.740
2000
2.548.700
2002
2.632.691
2004
2.180.408
A bérvadászat árbevétele, árak n Miközben a nagyvad teríték minden fajból 1994-96
között van a mélyponton, eközben az árbevétel jelentősen növekszik. Ennek az a magyarázata, hogy: n A felvásárlási ár (a piac megtartása miatt) erőteljesen emelkedik. n A forint ugyanebben az időben jelentősen devalválódik. n Az előző két tényező hatása a hazai vadgazdálkodók számára kedvezőnek látszik (nő az árbevételük), holott az export árbevétel (devizában) csökken.
Az irodák és a vadászterületek kapcsolata n A tartós , korrekt kapcsolat kölcsönös előnyökkel jár
a terület megbízható vadászatot ad, az iroda hoz vendéget, kifizeti a vadászat árát. n Szerződések n
vendég vadász ↔ iroda ↔ vadászterület n saját számlásak (kockázat az irodánál) - az iroda fizet a területnek akkor is, ha vadász csúszik a fizetéssel vagy nem fizet. n jutalékosak (kockázat aterületé) – csak akkor fizetik ki a területnek a vadászat értékét, ha vadász fizet az irodának. n
Az irodák és a vadászterületek kapcsolata n Jutalék mértéke:
Iroda kér? n Terület ad? n Ki van erősebb pozícióban? n Erdőgazdaságoknál alacsonyabb (8-12%), társasági területeken magasabb jutalék (15-20%) n
n Fizetési tételek:
vadászat és a n hozzá kapcsolódó szolgáltatások. n
Az irodák és a vadászterületek kapcsolata n Szervezési jutalék: n
150-200 EUR/fő (vendég fizeti az irodának)
n Vadászati engedély: n
10.000 Ft/30 nap
n Felelősség biztosítás: n
2000-3000 Ft/hó
n Ezeken felül van a jutalék a területtől, ami a vászat
értékének 10-15%-a.
Az irodák és a vadászterületek kapcsolata n Szolgáltatások:
Szállás (vadászházban, panzióban, szállodában) nációnként változó igény n Ellátás, étkezés n Jármű használat n Trófeabírálat n Fegyver, lőszer n Kiránduló programok szervezése n
Magyar vadászok külföldön
Iroda és a vendég kapcsolata n Bizalmi kapcsolat n A vendég igénye a meghatározó n Egy vendég gyakran két-három irodával tart
kapcsolatot n
(1.iroda – őzbak, 2.iroda – fácán, 3. iroda – vaddisznó hajtás).
n Vendégkör megőrzése
Kié a vendég? (a területé?, az irodáé?) n Fizetési morál (nincs előre fizetés!) n Viták rendezése n
n Néhány iroda szervez csak külföldre vadászatot
(biztonságosabb, kicsit drágább). n Sokan választják a kockázatosabb és/vagy több utánajárást, jó nyelvismeretet igénylő, de valamelyest olcsóbb utakat. n Más árstruktura: n magas napidíj, licensz árak, és egyéb költségek (országonként változóak) n csomagprogramok miatt nehezebben követhető, hogy mi mibe kerül n ha kevesebb vadat lő, esetleg semmit, akkor is sokba kerül a vadászat.
Magyar vadászok külföldön
Magyar vadászok külföldön n A rendszerváltoztatást követően nyílt rá lehetőség
(utazási és valuta korlátozások megszűnésével). n Kialakult egy fizetőképes kereslet, amely ha lassan is, de növekszik. n A magyar vadászok 56 ezres táborának: 3-5%-a már vadászott külföldön n 1-2%-uk már többször n Néhány százan rendszeresen (évente) vadásznak külföldön n Egy-két százan évente többször is részt vesznek szafárin n
n Legfontosabb célországok:
Afrikában: (Namíbia, Dél-Afrika, Tanzánia Zimbabwe, Zambia, stb.) n É-Amerika (Alaszka, Kanada) n FÁK államok (Oroszország, Kamcsatka, Csukotka, Kazahsztán, Kirgízia, stb.) n Mongólia, Törökország n Szomszédos országok (Ausztria, Szerbia, Szlovénia, Szlovákia, stb.) n
Magyar vadászok külföldön n Trófeabehozatal:
Jelentős szállítási költség és hosszú idő. n A CITES-előírások hazai értelmezése számos trófea behozatalát zárják ki (elefánt, leopárd, orrszarvú, óriás fekete lóantilop, és más fajok trófeáit). n Engedélyt kell kérni pl. a szomszédos országokban jogszerűen elejtett, de nálunk védett fajok (pl. barnamedve, zerge, siketfajd, nyírfajd) behozatalához, tartásához is. n Ugyancsak hasonló engedély kell az átszállításukhoz is. n A trófeák behozatala vám + állategészségügyi illeték kiszabásával jár. n
Lőttvad kereskedelem n A rendszerváltoztatást követően e téren nincs olyan
cégalapítási akarat, mint a vadászatszervezés területén. n Egy vadfeldolgozó létesítése komoly tőkét, számos feltétel megteremtését szükségelteti a beruházótól. n E piac jellemzője a nagyfokú szezonalitás (felvásárlásban és értékesítésben egyaránt), emiatt az átlagosnál nagyobb a tőkeigénye. n A külföldi tőke megjelenik e piaci szegmensben is (osztrák, német, olasz)
Lőttvad kereskedelem n A külföldiek (magyar partnerrel) saját céget (vegyes
vállalatot) alapítanak. n Néhány kisebb hazai vállalkozás alakul a lőttvad felvásárlás területén (többnyire a feldolgozók beszállítóiként). n Nagy verseny indul meg a nyersanyagért (a lőtt nagyvadért). Az apróvad nem túl vonzó. n Egyre nagyobb ütemben építik ki a felvásárló hálózatukat (a vadátvevő helyek sokszor egymás közvetlen közelében létesülnek). n A lőttvad árak jelentősen emelkednek.
Lőttvad kereskedelem n A magyar tulajdonú vadfeldolgozók (Mavad, Vadex,
Öreglak) és a vegyes vállalatok exportjoggal rendelkeznek. n A 90-es évek közepétől a hazai vállalkozók körében is elindul a cégalapítás és több vadfeldolgozó épül, n Közös jellemzőjük a kisebb kapacitás, alapvetően a környezetükben fölvásárolható lőttvadat dolgozzák föl, és a hazai piacon forgalmazzák. n Mindezen folyamatok eredményeként olyan földolgozó kapacitás alakult ki Magyarországon, amely már kapacitás-kihasználási gondokat okoz a tulajdonosok-nak.
Lőttvad kereskedelem
Lőttvad kereskedelem n Az elejtett vad húsvizsgálata:
n Nagykereskedők:
A piac további differenciálódásaként megjelennek a nagykereskedők, akik nem rendelkeznek földolgozóval, csak kereskedelmi tevékenységet látnak el. n Nemcsak vadhússal, hanem tengeri, édesvízi halak, esetleg háziállatok húsával is kereskednek (jellemzően mélyhűtött termékeket forgalmaznak). n Elsődlegesen a hazai vadhúskereslet kielégítését szolgálják (éttermekbe, üzletekbe, szállodákba, stb. szállítanak).
n
Lőtt nagyvad értékesítése 1990-2004 között (to)
A lőttvad és vadhús kereskedelmet egyre keményedő állategészségügyi szabályok szorítják egyre szigorúbb korlátok közé. n Az élelmiszer biztonság fontossága, szerepe fokozódik. A vadhús vizsgálat és minősítés súlya nő. n 9/2002. (I. 23) FVM rendelet: a vadon élő állat és tenyésztett vad elejtéséről és forgalmáról, valamint a házinyúl vizsgálatáról. n 7/2005 (II.4) FVM rendelet (a 9/2002-es rendelet részbeni módosításáról) n 66/2006 (IX. 15.) FVM rendelet a vadhúsvizsgálatról
n
Lőttvad kereskedelem
Év
Gím
Dám
Őz
Muflon
Vd
1990
2 533
137
473
48
2 078
1992
2 357
176
506
40
1 847
1994
1712
180
430
28
1 431
1996
1 476
115
419
28
1 673
1998
1 480
152
455
32
2 147
2000
2 144
175
641
36
3 049
2002
2 863
252
856
57
3 970
2004
2 607
261
870
42
3 474
n Ezen jogszabályok lehetőséget adnak arra, hogy
képesített vadhúsvizsgáló az általa látottak alapján engedélyezheti a vadászrész átvételét. Ha ellentmondást tapasztal, vagy bizonytalan, úgy hatósági vizsgálatot kell kérnie. n Az elsődleges vizsgálatot követően a vadra el kell helyezni a vadkísérő jegyet. n A rendeletek előírják, hogy a közfogyasztásra kerülő vadat hatósági húsvizsgálatnak kell alávetni. n A saját célú fogyasztás nem minősül közfogyasztásnak. A vaddisznót ez esetben is kötelező trichinellavizsgálatnak alávetni.
Élővad kereskedelem - export
Apróvad befogás 1990-2004 között
n Amíg a hetvenes években jelentős mennyiségű
Évek
Mezei nyúl (pd.)
Fácán (pd.)
Fogoly (pd.)
apróvad kerül értékesítésre, minden apróvadfaj állománya csökkenni kezd. n A fogoly vadászatát betiltják, a mezei nyúllal állategészségügyi problémák jelentkeznek (tularémia), a tenyésztett fácán nem exportképes. n Élő nagyvadra gyakorlatilag nincs igény.
1990
47 716
75 422
1 100
1992
30 011
13 343
0
1994
53 313
21 185
0
1996
43 504
1 103
0
1998
30 566
762
0
2000
47 693
9 221
0
2002
43 239
87
0
2004
28 474
13 621
0
Élővad kereskedelem - export n A mezei nyúl (és a fácán) exportja olyan mértékben
visszaesett, ami generális gazdasági problémát okozott az addig főként ebből élő vadásztársaságoknak. n A nyúl befogás további erőltetése csak a nyúl állomány helyzetét rontotta. n Legjelentősebb Békés, Hajdú-Bihar és JászNagykun-Szolnok megye esetében. n Az őz bérvadásztatásával próbálják kompenzálni a kieső bevételt.
Élővad hazai forgalmazása n Apróvadfajok esetében lehet hazai piacról beszélni. Ez
elsősorban a tenyésztett vad kereskedelmét jelenti (fácán, tőkésréce, fogoly). n Nincs igazán kontrollált rendje. n
Eelsősorban az állategészségügyi problémákat (fertőző állatbetegségek) nem kezelik megfelelő gondossággal.
n Az árakat a kereslet-kínálat alakítja. n A tenyésztett szárnyasvad piaca erősen hullámzó,
emiatt a tenyésztők számára kockázatos.
Apróvad hazai forgalmazása (telepítés, kibocsátás) Évek
Mezei nyúl (pd.)
Fácán (pd.)
A vadkereskedelem hatósági felügyelete
Fogoly (pd.)
1990
587
1 821 295
16 146
1992
208
1 317 530
14 381
1994
36
1 274 129
10 893
1996
130
n.a.
n.a.
1998
4
n.a.
n.a.
2000
372
n.a.
n.a.
2002
1 173
n.a.
n.a.
Élővad-értékesítés árbevétele és aránya az összbevételen belül (1990-2004) Évek 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004
Árbevétel (1 000 Ft-ban) 321 159 185 966 326 175 597 866 577 129 746 680 662 562 488 065
Aránya (%) 8,4 4,0 6,3 7,7 6,0 5,8 4,6 2,9
n Vadászatszervezés:
A vadászatszervező iroda (vállalkozás) működési engedélyének (regisztrációs szám) megszerzése a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium hatáskörébe tartozik. Ily módon az iroda működését, a hatóság által előírt feltételek meglétét is a GM jogosult ellenőrizni. n Az FVM és a megyei Vadászati és Halászati Felügyelőségei jogosultak kiadni a vadászati engedélyeket, ellenőrizni a vadászati szerződéseket, biztosítást, a vadászatok jogszerű szervezését, a terítéket.
n
A vadkereskedelem hatósági felügyelete n Vadászatszervezés: n
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium területileg illetékes természetvédelmi hatóságai jogosultak ellenőrizni a külföldiek apróvadas vadászatait. A KVM Természetvédelmi Hivatala adhat engedélyt a magyarok és/vagy külföldiek által külföldön elejtett trófeák (vad) behozatalára, átszállítására.
A vadkereskedelem hatósági felügyelete n Lőttvad-kereskedelem: n A lőttvad fogyaszthatóságát, egészségügyi alkalmasságát, felvásárlását, feldolgozását, kereskedelmi forgalmát az FVM Élelmiszerlánc-biztonsági, Állat-, és Növényegészségügyi Főosztálya, illetőleg az MGSZH Központ megyei Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságai (mint állategészségügyi hatóság) jogosultak ellenőrizni. n Lőttvad és/vagy vadhús export csak EU minősítéssel rendelkező vadfeldolgozókban készült termékekből, illetőleg ilyen minősítéssel rendelkező hűtőházakból indulhat.
A vadkereskedelem hatósági felügyelete
A vadkereskedelem hatósági felügyelete n Élővad kereskedelme:
Az élővad kivitelét/behozatalát ugyancsak az FVM Élelmiszerlánc-biztonsági, Állat-, és Növényegészségügyi Főosztálya engedélyezheti. n Amennyiben az élővad behozatala új vadfaj betelepítésére irányul, úgy ahhoz a vadászati, és a természetvédelmi hatóságok hozzájárulása is szükséges. n
Érdekképviselet a vadkereskedelem területén n Vadkereskedelmi Szövetség
n Lőttvad-kereskedelem:
A lőttvad/vadhús behozatalát is az állategészségügyi hatóság ellenőrzi. n A vadászati és a természetvédelmi hatóság ellenőrzi a lőtt apróvad export-szállítmányokat, illetőleg megtilthatja bizonyos vadfajok kereskedelmi forgalomba hozatalát (pl. egyes vízivadfajok, galambok, erdei szalonka).
n
n
1991-ben alakult azzal a céllal, hogy a vadászat, vadgazdálkodás és a vadkereskedelem területén működő gazdálkodó szervezetek tevékenységüket összehangolják, a külső piacokon való megjelenés eredményességét előmozdítsák. Ezen belül: n Érdekvédelem és képviselet n Kereskedelmi magatartás etikai normáinak formálása n Kapcsolattartás a szakterület hatóságaival és más szervezeteivel n Piaci információk megszerzése
Érdekképviselet a vadkereskedelem területén
Érdekképviselet a vadkereskedelem területén
n Vadkereskedelmi Szövetség
A VPOP-val szembeni fegyverbehozatali engedélyekkel kapcsolatban felmerült fizetési kötelezettség teljesítésének hiányában megszűnt. n Az EU.n kívül nincs útlevél a meghívó levél alapján adtak ki „fegyver kísérő okmányt” (3000 Ft) és ezt távozáskor le kellett vona adni. Ha ezt nem tette meg a vadász akkor a szövetségnek kellett volna 100ezer Ft-os bírságot fizetnie. De ez elmaradt ezért megszüntették ezt a szabályt. n
Érdekképviselet a vadkereskedelem területén n
A VPOP-val szembeni fegyverbehozatali engedélyekkel kapcsolatban felmerült fizetési kötelezettség teljesítésének hiányában megszűnt.
n Vadászati Termékek és Szolgáltatások
Terméktanács (TT): n 1995-ben alakult meg, gödöllői székhellyel. n A TT átfogja a vadgazdálkodási termékpálya valamennyi szereplőjét (termelő, feldolgozó, kereskedő)
n Vadászati Termékek és Szolgáltatások
Terméktanácsának célja és feladata: n A termékpálya hatékony működésének elősegítése, érdekegyeztetés, érdekképviselet. n A bérvadásztatási és a vadhús termékpályán olyan kiegyensúlyozott piaci viszonyokat teremteni, és tartósan fenntartani, amely a verseny korlátozása nélkül tompítja a szélsőséges piaci hatások következményeit.
Érdekképviselet a vadkereskedelem területén n Vadászati Termékek és Szolgáltatások
Terméktanácsának célja és feladata: n Megteremteni a tenyésztés, termelés, feldolgozás, kereskedelem és fogyasztás összhangját. n A jogszabályokban ráruházott feladatok ellátása, jogszabályok véleményezése, javaslattétel azok esetleges módosítására. n Non profit egyesület, tevékenysége leginkább a vadhús-kereskedelem területén szélesedett ki.
Érdekképviselet a vadkereskedelem területén n Budapesti Agrárkamara Vadászatszervezők
Osztálya: n A TT a működése során nem tudta érdekeltté tenni a vadászatszervezéssel foglalkozó vállalkozásokat. n Ez a körülmény késztette az irodákat más irányú önszerveződésre, amelynek eredményeként 2001ben 17 taggal megalakult, jelenleg 27 tagja van. n Tevékenységük, aktivitásuk elsősorban a vadászatszervezéssel kapcsolatban felmerülő szakmai, pénzügyi, adózási és vám problémák kezelése, rendezése.
Érdekképviselet a vadkereskedelem területén n Az érdekképviselet meggyengülése:
2003-ban a Gazdasági Versenyhivatal árkartell alakítása miatt eljárást kezdeményezett több vadászatszervező iroda ellen, amelyet a vizsgálatok során kiterjesztett a két szakmai szervezetre is. n A GV döntése eredményeként az eljárás alá vont irodák nagyobb hányada kisebb-nagyobb büntetést kapott. n A két szakmai szervezetet jelentős összegre megbüntette, amelyet az érintettek megfellebbeztek. n Ez a körülmény számottevően meggyengítette a Terméktanácsot és az Agrárkamarai osztályt. n
Marketing a vadkereskedelemben n A piac folyamatos bővítése (de legalább megtartása)
rendszeres munkát igényel a résztvevőktől. n Szakkiállítások és vásárok: n koncentrált piacok, ahol a látogatók jelentős része potenciális vevő. Európa számos országában rendeznek a szabad ég alatt űzhető sportokat (vadászat, horgászat, lovaglás, vízisportok, turizmus stb.) kedvelők számára kiállítást, vásárt. n a magyar kínálat rendszeres megjelenése fontos!
Marketing a vadkereskedelemben n Szakkiállítások és vásárok:
A kiállításokon való megjelenés a vendégkör megtartásának, bővítésének egyik legfontosabb eszköze. n Költséges, ezért egyre kevesebb iroda vállalja a részvételt. n Jelen vannak az adott területek eszközeinek, felszereléseinek, kiegőszítőinek gyártói, forgalmazói. n Megjelenik az adott terület irodalma, képzőművészete, hobiállatok és minden, ami elképzelhető illetve korábban szinte elképzelhetetlen volt. n
Fontosabb vadászati szakkiállítások Európában Ország Anglia Ausztria
Franciaország
Magyarország
Város London Leeds Wien Graz Salzburg Insbruck Párizs Chambord Budapest
Kiállítás neve Game Fair Game Fair Jaspowa Revier & Wasser Die Hohe Jagd Jagd und Angel Game Fair Chasse et de la Peche FeHoVa
Fontosabb vadászati szakkiállítások Európában Ország Németország
Város Berlin Dortmund F.hafen Hannover München Olpe Oldenburg Ulm
Kiállítás neve Interjagd Jagd u. Hund Reiten u. Jagen Pferd u. Jagd Jagen u. Fischen Reiten u. Jagen Nordjagd Jagd u. Fischerei
Fontosabb vadászati szakkiállítások Európában Ország Norvégia Olaszország Oroszország Portugália Spanyolország Svájc Svédország
Város Resoya Róma Brescia Moszkva Santarém Barcelona Madrid Bern Stockholm
Kiállítás neve Vilmarkmessan Game Fair Exa Hunting and Fishing Expocaca Foro Venatoria Fisch u. Jagen Sollentuna Messan
Marketing a vadkereskedelemben n Hirdetések hazai és külföldi szaklapokban:
A potenciális vevőket jól megcélzó lehetőség, de a relatíve kis információtartalom miatt nem igazán eredményes. n Direkt marketing: n A vendégeket, üzleti partnereket (akiknek a címével rendelkezik az iroda) közvetlen, konkrét, elég részletes ajánlattal kell megkeresni. n
Marketing a vadkereskedelemben
Vadkereskedelem és vadászati turizmus jelene és jövője
n Demo kazetták, DVD-k:
n A magyar vadászatnak és kereskedelemnek már
amelyek egy-egy fontosabb vadászatot, terméket látványosan, az eredeti helyszínen mutat be. n Szóbeli közlés: n Vadászismerősök adhatják a leghitelesebb (és legmegbízhatóbbnak tűnő) információt az adott termékről.
régóta a nemzetközi piacon kell megállnia a helyét. n Egyre nagyobb konkurencia a volt szocialista országok részéről és változó vadászati szokások. n Többet és jobbat kell nyújtani a vadászterületeknek, hogy újra ide jőjjenek a vendégek. n Ezt még nem minden vadászterület érzi vagy nem tud elég vonzó lenni.
n
Marketing a vadkereskedelemben n Internet:
Szerepe egyre inkább meghatározó. Minden évben többen és többen használják. n Gazdag információtartalom, változatosság (szöveg, kép, mozgókép), frissesség jellemzi. n Rövid idő alatt sok, a szakterületen működő cég/kereskedő ajánlatával lehet megismerkedni, azokat összehasonlítani, és referenciákat igénybe venni. n E területhez leginkább kapcsolódó elektronikus levelezés (e-mail) az információ átadásának és a kapcsolattartásnak egyik leggyorsabb, legfontosabb eszköze. n
Vadkereskedelem és vadászati turizmus jelene és jövője n Jelentős különbség a Dunántúl és az ország keleti
része között. A németek, osztrákok nehezen vehetők rá, hogy tovább utazzanak. n Egyre több olyan vadászati konstrukciót találnak, amellyel kvázi sajátjuknak fogják tekinteni a területet. n
n A vadkereskedelem és a vadászati turizmus
fontosságát élőtérbe kell helyeznünk, mert a vad továbbra is nemzeti kincsünk, hungarikum, amelyet méltó módon kell kezelni és hasznosítani.
Természeti erőforrások ▪ Az természeti erőforrások hasznosításának alapelvei
A vadállományok, mint megújítható természeti erőforrások
Természeti erőforrások n Meghatározás n Minden ismert és ismeretlen anyag és folyamat,
amely a jelenben vagy a jövôben hasznosítható lesz n Az ökonómiai felfogás szerint csak az ismert forrásoknak van értéke Pl. a kőszén mindaddig nem rendelkezett értékkel, amíg nem hasznosították n Az obszidián a kőkorban nagy csereértékkel rendelkezett. n
Cél: Zárt rendszerű gazdaság kialakítása = minél több anyag újrahasznosítása World Conservation Strategy -"bölcs használat": Minél több anyagot visszajuttatni a rendszerbe újrahasznosítás. A forrásokat hatékonyan kell fel- vagy kihasználni. A megújuló forrásokat fenn kell tartani és megújuló képességükkel összhangban használni.
A források hasznosítása ▪ Jelenlegi ismereteink szerint minden forrás véges.
Források a megújíthatóság szerint: ♦ Véges vagy kimerülő készletű források pl. kőszén, kőolaj, művelhető földterület Cél: maximális takarékosság ♦ Megújuló természeti erőforrások: Élettelen források: nap, vízenergia, szél... Cél: maximális hasznosítás ♦ Megújítható természeti erőforrások: Élő források: erdők, mezőgazdasági kultúrák, hal, vad... Cél: a forrás megújulását nem veszélyeztető, tartamos hasznosítás
A források értékelése ▪ Piaci ár a használati érték és a piaci kereslet határozza meg
Negatív érték A forrás létével hasznosításásval kapcsolatos károk
Speciális értékek Esztétikai, Tudományos, Biológiai-ökológiai-genetikai érték, Filozófiai
Módszerek Az adott forrás újjá teremtésének költségei mekkorák lennének (egyáltalán lehetséges-e)? Mekkora összeget költenek el a különbözô csoportok a forrás használatára? Mennyivel többet költenének rá?
A vadállományok értékei ▪ A vadállományok összetett értékeket hordoznak ▪ Fő értékelemek
kereskedelmi érték (hús és más haszn. részek), negatív érték (károk) rekreációs érték (vadászat, kikapcsolódás) társadalmi érték, esztétikai érték, oktatási érték, filozófiai érték (a teljesebb emberi élet és életminőség) biológiai érték (ökoszisztémák diverzitás) tudományos érték.
A vadállományok értékei Az értékelemek jelentősége/súlya a történelmi társadalmi fejlődés során változott A gazdasági fejlettségtől függően eltérő igények kielégítése A társadalmi helyzettől függően eltérő jelentőség és hatások A társadalom értékrendjétől függő megítélés A vadászattal és vadgazdálkodással kapcsolatos konfliktusok értékítéleti különbségeken alapulnak
A vadállományok értékei ▪ A vadállományok értékeinek többsége közvetlenül nem
vagy csak nehezen számszerűsíthető A mérés módja általában: mennyit fordítanak az ebből részesedők jelenleg a vadvilággal kapcsolatos tevékenységekre mennyivel többet lennének hajlandók ráfordítani a jövőben mibe kerül a forrás újjá teremtése ● pl. külszíni bányaművelés felhagyása után az élőhelyek és a vadállományok eredeti állapotának visszaállítási költségei ● Fajok és élőhelyek védelmére fordított költségek
