ISMERTETŐK. A falusi turizmus szerepe Nógrád megyében LENKOVICS BEATRIX

TERÜLETI STATISZTIKA, 2013, 53(3): 288–298

ISMERTETŐK LENKOVICS BEATRIX

A falusi turizmus szerepe Nógrád megyében A cikk célja Nógrád megye turizmusban, falusi turizmusban betöltött szerepének bemutatása. Kutatásom során a hivatalos adatbázisokon, statisztikai adatokon nyugvó első rész után a saját felmérésem eredményeit igyekszem bemutatni, majd az összefoglalásban szintetizálni az információkat. A kutatás teljesen újszerű eleme a közel ezer, Nógrád megye falusi turizmusára fókuszáló személyes interjú, amely a szálláshelyek tulajdonosainak, a vendéglátó szakiskolai hallgatóinak és a vendégkörnek az oldalairól egyszerre igyekszik megközelíteni a megyei jellegzetességeket, az elvárásokban, véleményekben tapasztalható eltéréseket. Falusi turizmus A mai értelemben vett turizmus viszonylag új jelenség, formája teljesen különbözik a több száz évvel ezelőttitől, hiszen a 18. század végéig az utazás csak a kiváltságos rétegek előjoga volt. Az iparosodással és az azt követő urbanizációval és polgárosodással egyre szélesebb réteg számára volt adott az utazáshoz szükséges három alapvető feltétel: a szabadidő, a diszkrecionális jövedelem és a motiváció. A történelem során azonban az igazi fellendülést a modern turizmus alapjait a 18. század vége felé kibontakozó ipari forradalom teremtette meg. Az ipari forradalom következtében jelentős változások indultak meg. Fejlődött a turisztikai kínálat és bővültek a szállás- és étkezési lehetőségek. A turizmus szempontjából döntő volt a közlekedési technika forradalma. A 19. században a gőzhajó és a vasúthálózat megjelenésével az utazás gyorsabbá és tömegessé vált. A 20. században az autó és a repülőgép megjelenése nagy szabadságot és lehetőséget teremtett a turizmusban. Nagyobb volumenű turistaáramlást tett lehetővé, az ezt megelőzően megközelíthetetlen, vagy nehezen megközelíthető helyszínek is turisztikai desztinációvá válhattak. A közlekedés fejlődésével a turizmus tömegjelenségének kialakulásához az is hozzájárult, hogy Európa legtöbb országában a második világháborút követően a fizetett szabadsághoz való jog törvényerőre emelkedett. A turizmus ma már a mindennapi élet velejárója az emberek százmilliói számára. A társadalomban végbement változásoknak nagy szerepe van a turizmus fellendülésében (Puczkó–Rátz 2005:15. o.). Az utazás gyorsabbá, kényelmesebbé és egyre szélesebb néprétegek számára is elérhetővé vált. A turista áradat egyre nagyobb követelményeket támasztott, így az eddigi szerény szállásokat felváltották a szállodák, amelyek iparszerűen pénz ellenében fogadták a turistákat, ezzel együtt javultak az étkezési körülmények is, létrejöttek az első ismert szállodák (Kaspar–Fekete 2006:23. o.).


A FALUSI TURIZMUS SZEREPE NÓGRÁD MEGYÉBEN

289

Bár turizmus az ókortól létezik, elemzését az úgynevezett berlini iskola tevékenysége indította meg az első világháború után. Glücksmann 1929-ben a turizmust a következőképpen definiálta: személyek utazása egy olyan helyre, ahol nem rendelkeznek állandó lakással. A World Tourism Organisation nemzetközi szervezete és az Interparlamentáris Unió az 1989-ben elfogadott hágai nyilatkozata fogalmazta meg az alábbi definíciót: a turizmus magában foglalja a személyek lakó - és munkahelyen kívüli minden szabad helyváltoztatását, valamint az azokból eredő szükségletek kielégítésére létrehozott szolgáltatásokat (Lengyel 2004:72–79. o.). A turizmus világviszonylatban az egyik legnagyobb és leggyorsabban növekvő ágazat, a 21. század egyik legmeghatározóbb világjelensége. A hagyományos turisztikai desztinációk mellett egyre nagyobb szerepet játszik a vidék, az eldugott kis falvak jelentősége. A turisztikai desztináció turisztikai vonzerőket, termékeket és kapcsolódó szolgáltatásokat tartalmaz, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a turisták legalább egy napi helyben tartózkodását kielégítsék. A desztináció versenyképessége attól függ, hogy a turisták számára mi bizonyul vonzóbbnak, jobb ár–érték aránnyal rendelkezzen az adott térség, mint mások. Kiemelt fontosságú egy-egy desztináció megfelelő minőségű infrastruktúrája is. A folyamatos megújulás szükségessége a vállalkozások, régiók, illetve országok fejlődésében, gazdasági növekedésében, versenyképességi pozíciójának javításában kiemelt szerepet tölt be. A turizmus fejlesztése szolgálja a természeti helyek, történelmi helyek, kulturális hagyományok megőrzését is. A WTO a turizmust az alábbiak szerint definiálta: „A fenntartható turisztikai fejlesztés egyrészt kielégíti a jelenlegi turisták és fogadó területek szükségleteit, másrészt védelmezi és növeli a jövő lehetőségeit. Az elképzelések szerint lehetővé teszi az erőforrások olyan módon történő menedzselését, hogy miközben az emberiség kielégítheti gazdasági, társadalmi és esztétikai igényeit, ugyanakkor megőrizheti az alapvető ökológiai folyamatokat, a biológiai változatosságot és az életet fenntartó rendszereket, valamint a különböző népek és csoportok kulturális integritását is” (WTO 1998). A 21. század végén a fogyasztói szokások átalakulása a világgazdaságban végbemenő változások közül a legjelentősebbnek tekinthető, a turisztikai keresletet és kínálatot is erősen befolyásolják ezek a tényezők. Puczkó–Rácz (2000:51. o.) csoportosítása szerint az elmúlt évtizedekben a népszerűbb turizmusformák közül az alábbiak a legjelentősebbek: örökségturizmus, kulturális turizmus, etnikai turizmus, vallási turizmus, kalandturizmus, természeti turizmus, ökoturizmus, falusi turizmus, agroturizmus és borturizmus. Munkámban a falusi turizmus és a helyi gasztronómia szerepét igyekszem bemutatni Nógrád megyében. Itt több helyi gasztronómiai érték is egyszerre van jelen, a szlovák és német ételek, amelyek közül kiemelendők a palóc ételek, a kemencében sütés hagyománya. A gasztronómia turizmus népszerűsége általánosságban növekszik, ezért e termékek fejlesztésének, a termékfejlesztési politikának nagyobb hangsúlyt kell kapnia. A gasztronómia előnye, hogy a turizmus valamennyi formájához automatikusan kapcsolódhat. A palócok lakta mintegy másfélszáz település főként az Északi-középhegység lábainál, a Cserhát, a Mátra és a Bükk hegyes-dombos vidékén (az országhatáron belül) Borsod, Heves és mindenekelőtt Nógrád megye területén található. Tájnyelvi sajátosságok és


290

LENKOVICS BEATRIX

néprajzi értékek (viselet, hagyomány, szokás) alapján különböztethető meg más magyar ajkú népcsoporttól. A ma is élő népi hagyományok bemutatása iránti igény a lakosokat a tradíciók megóvására, ápolására ösztönzi. Számtalan példát látunk erre Nógrád megye területén, ilyenek többek között Hollókő (Kovács–Molnár 2000), Kazár, Bánk és Mihálygerge. Nógrád megye gazdaságának fellendítését hozhatja az idegenforgalom erősítése, ahogy tette ezt az ország más régiói, kistérségei, megyéi esetében is (Beluszky–Síkos 2007). A megye kulturális élete az elmúlt években rengeteg nemzetközi és országos hírű rendezvénnyel gazdagodott. Fontos kiemelni a Hollókői Húsvéti Fesztivált, mikor a falu apraja-nagyja díszes népviseletet ölt magára, s két napon keresztül megelevenednek a falu régi szokásai. Egész napos folklórprogram, népművészeti kirakodóvásár, kézműves bemutatók, gasztronómiai ínyencségek nyújtanak gazdag programot a vendégeknek. Hollókő a régiót jellemző, egyutcás falutípust képviseli, amelynek alapstruktúrája a központi útra merőlegesen, keskeny szalagtelkeken elhelyezkedő házak kettős vonala. A népi építészet jellegzetes alkotásai a palócházak, amelyek az ismert hármas tagolásukkal (tisztaszoba vagy ház, a pitvar és a kamra), jellegzetes díszítéseikkel, a ház homlokzatának alakításával az Ipoly és a Cserhát vidékén sokfelé láthatók még. A hollókői népi építészeti együttes 1987-ben került fel az UNESCO kulturális világörökség listájára. Hollókő lakónépessége ma már 400 fő alatt van, ami nagyjából a század eleji falu lélekszámának felel meg. Lassan 40 éve tart a népességfogyás. „Hollókő egyszerre viseli magán az elöregedő, népességét vesztő aprófalvak és a turisztikai szempontból kiemelkedő, nemzetközi vonzerővel bíró települések jellegzetességeit”(Kovács–Molnár–Farkas 2000:15. o., Kovács 2004:290. o.). Salgótarjánban évről évre megrendezik a Nemzetközi Dixieland Fesztivált, valamint rangos sporteseményt, a Nemzetközi Ugrógálát is a somoskői vár lábánál fekvő sportcentrumban. A jazzkedvelők ünnepe a Bánki Nyár rendezvénysorozata. A megye értékeit már többféle kezdeményezés révén is megpróbálták összefogni. Tematikus utak hálózzák be a megye településeit. A Heves megyével összefogásban létrejött Palóc út célja, hogy a palóc települések közös, mégis különálló értékeit együtt mutassák be. Meghatározó jelentőséggel bírnak a rendezvények is a kis település életében. Nógrád megye szerepe és helye a hazai idegenforgalomban és a falusi szállásadásban Nógrád hazánk egyik legkevésbé fejlett megyéje, hosszú ideig Szabolcs-SzatmárBereggel „versenyzett” az utolsó helyért a megyék fejlettségi sorrendjében. A legfejlettebb Budapest és a legfejletlenebb Nógrád megye közötti olló igen tekintélyes és folyamatosan tovább nyílik. Ha csak a legfrissebb adatokat nézzük, akkor láthatjuk, hogy míg 2007-ben a főváros fejlettsége 4,6-szerese volt a megyéének, addig 2010-re ez a különbség már 5,2-re nőtt. Nógrád a kereskedelmi szálláshelyeken töltött vendégéjszakák tekintetében a megyék sorrendjében az utolsó helyet foglalta el 2011-ben. Az országos összes kereskedelmi szálláshelyeken töltött vendégéjszaka csupán 0,5%-át töltötték itt el ekkor. Rajta kívül csak Tolna megye az, amelynek részesedése az 1%-ot sem éri el. Az egyéb szálláshelyek esetében Nógrád a 17. volt 2011-ben, az összes vendégéjszaka 1,2%-ával. Tőle alacsonyabb részesedésű Szabolcs-Szatmár-Bereg, KomáromEsztergom és Tolna megye.

Terület Magyarország összesen

644 429 719 525 162 520

Borsod-Abaúj-Zemplén megye Heves megye Nógrád megye 6 752

1 526 474

Észak-Magyarország (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád)

Hollókő

2006

954

49 310

303 141

316 919

669 370

7 182 550

2007

1 477

43 503

311 857

320 816

676 176

7 474 329

2008

2 235

51 444

317 155

315 013

683 612

7 651 250

2009

1 824

44 935

287 143

303 237

635 315

7 150 612

1 368

45 463

290 922

290 854

627 239

7 473 339

2010

1. táblázat

4 061

106 530

669 602

717 025

1 493 157

2 685

109 302

686 082

737 719

1 533 103

2 858

94 097

696 874

744 134

1 535 105

3 282

103 937

719 114

717 947

1 540 998

3 235

96 045

649 761

694 902

1 440 708

2 250

107 081

670 331

667 606

1 445 018

18 369 319 19 737 358 19 652 026 20 128 534 19 974 414 18 709 746 19 554 438

1 601

47 519

309 928 291 257

266 234 284 642 2 595

648 704

55 396

Magyarország összesen

2005 7 064 007

606 272

Nógrád megye

Forrás: KSH adatbázis alapján saját szerkesztés.

Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken, vendég-éjszaka

2000 5 940 805

Hollókő

Észak-Magyarország (Borsod-Abaúj-Zemplén, Vendégek száma Heves, Nógrád) összesen a Borsod-Abaúj-Zemplén kereskedelmi szálláshelyeken, megye fő Heves megye

Mutatók

Kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma, 2000–2010


A FALUSI TURIZMUS SZEREPE NÓGRÁD MEGYÉBEN 291


292

LENKOVICS BEATRIX

A falusi szállásadás vonatkozásában beszélhetünk a legkedvezőbb helyzetről. 2011-ben Nógrád a 8. helyen állt az országos vendégéjszakák 4,8%-ával. Ugyan a falusi szállásadásban jelentősége országosan jóval nagyobb, mint azt a kereskedelmi szállásadásnál megfigyelhetjük, súlya a régió másik két – országosan is a leginkább meghatározó Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén – megyéje mellett még így is kicsi. A régió másik két megyéje vendégéjszakák vonatkozásában vezetik az országos rangsort, s együttesen az országos vendégéjszakák több mint egy harmadát birtokolják. 2011-ben 141 vendéglátó foglalkozott Nógrád megyében falusi szállásadással. Ez az országos összesített érték 3,7%-át jelenti. A régióban ebben a vonatkozásban is viszonylag gyenge a megye pozíciója, hiszen az észak-magyarországi vendéglátóknak csupán 10,7%-a működik itt. A megye birtokolja az országos falusi szálláshelyekre érkező vendégek 5,1, a külföldiek esetében 1,1%-át. Ugyanez a vendégéjszakák tekintetében 5,2 és 1,0%. A külföldi vendégek aránya a megye falusi szálláshelyein 2,1%, jelentősen elmarad az országos átlagtól (8,7%), de valamennyi további vizsgált területi szinttől is. A külföldi vendégéjszakák aránya a megyében 2,3, ugyanez országosan 10,7%. 2. táblázat

A falusi szállásadás legfontosabb statisztikai adatai, 2011 Terület

Magyarország Észak-Magyarország Borsod-Abaúj-Zemplén megye Heves megye Nógrád megye

Vendég- Férőlátók helyek 3 797 1 404 556 707 141

Belföldi Külföldi Belföldi Külföldi vendég

27 245 127 350 10 546 51 687 4 263 13 683 5 155 31 508 1 128 6 496

vendégéjszaka

12 205 376 189 3 725 148 881 1 197 49 611 2 392 79 710 136 19 560

45 293 12 419 4 123 7 837 459

Belföldiek

Külföldiek

átlagos tartózkodási ideje 3,0 2,9 3,6 2,5 3,0

3,7 3,3 3,4 3,3 3,4

Forrás: KSH-adatbázis alapján saját szerkesztés.

A 239/2009. (X. 20.) számú kormányrendelet (továbbiakban rendelet) módosította a magánszálláshely-kategória definícióját, ennek értelmében a korábbi magánszálláshelyek túlnyomó része egyéb szállásadás keretében adta ki szobáit, a falusi szállásadók száma a rendeletmódosítás következményeként jelentős mértékben csökkent. A rendelet a korábbi szabályozást kiegészítve települési mérethatárt is bevezetett, aminek következtében számos település területén 2009 végétől nem lehetett új falusi szállásadói engedélyt kiadni, a régi engedélyek jelentős részét pedig át kellett sorolni az egyéb szállásadás kategóriába. A szabályozás érdekessége, hogy jogi értelemben például Hollókő és Salgótarján is kikerült a falusi turizmus számbavételéből, noha szakmai szemmel mégis idesoroljuk. Az új szabályozás szerint Nógrád megye 131 települése közül 43-ban regisztráltak vendégéjszakákat a falusi turizmusban. A 43 település közül 5 rendelkezett 1000 vendégéjszakánál magasabb vendégforgalommal: Mátranovák, Tar, Drégelypalánk, Nógrádmarcal, Kétbodony. A jelzett települések rendelkeznek a megye vendégforgalmának közel 50%-ával.



293 1. ábra

Nógrád megye falusi szállásadásának vendégéjszakái, 2011

Vendégéjszaka Nincs vendégforgalom 1 – 500 501 – 750 751 – 1 000 1 001 – 4 911 Forrás: saját szerkesztés.

Kérdőíves felmérés A kutatás során a falusi turizmus „klasszikus” megfogalmazását követtem, azaz a közel ezer, Nógrád megye falusi turizmusára fókuszáló személyes interjú során a falusi szálláshelyekre vonatkozó új méretkorlátokat figyelmen kívül hagytam. Véleményem szerint nem csak attól lesz egy település város, hogy sokan lakják (településen belüli kapcsolatok, viszonyrendszerek, a település és környezetének kapcsolata, adott településen megjelenő szolgáltatások stb.), és nem csak attól lesz a turizmus falusi, hogy ott kevesen élnek. A kérdőívekben a szálláshelyek tulajdonosainak, a vendéglátó szakiskola hallgatóinak és a vendégkörnek az oldalairól egyszerre igyekeztem megközelíteni a megyei jellegzetességeket, az elvárásokban, véleményekben tapasztalható eltéréseket. A tulajdonosok megkérdezése az internetről gyűjtött, Nógrád megyében a vendéglátással, szállásadással foglalkozók adatbázisa segítségével történt. Huszonkét vendéglátó egységtől érkezett pozitív válasz, mindegyik interjú megvalósult. A vendégek megkérdezésére Hollókő nagyobb rendezvényein (Hollókői Húsvéti Fesztivál, a Hollókői Bornapok) került sor. A hallgatók mint „leendő szakemberek” megkérdezése főiskolások körében zajlott. A kutatás alapján Nógrád megyében a turisták között az aktív, fiatal felnőttek súlya a meghatározó. Ők általában házasok, gyermekeikkel együtt érkeznek, közepes vagy annál gyengébb anyagi helyzettel rendelkeznek. A Nógrádba látogatók jelentős ismeretekkel


294

LENKOVICS BEATRIX

rendelkeznek a megyéről, az itteni látnivalókról, ismerik és szeretik az itteni ételeket. Sokan visszajáró vendégek. A vendéglátók átlagosan idősebbek a turistáknál. A negyven éven aluliak mindegyike beszél idegen nyelvet, mindenki tud angolul, míg az e feletti korosztálynak már csak a fele beszél valamilyen más nyelvet a magyaron kívül. Többen nem ott laknak, ahol a szálláshely-szolgáltatását végzik. Közülük legtöbben Budapesten élnek. Ez némileg megkérdőjelezi az „autentikus” falusi turizmus jelenlétét a nógrádi szálláshely szolgáltatásban. Ezzel is indokolható, hogy a tulajdonos csak az adott település rendezvényeivel van tisztában, globális megyei rálátása a megyei turizmusra szinte senkinek sincs. A megkérdezett tulajdonosok 23%-ának van szakirányú végzettsége. Ezekben a szegmensekben mindenképpen további fejlesztésekre, javulásra lenne szükség. További problémát jelenthet, hogy a szálláshelyek tulajdonosainak anyagi helyzete fejlesztésekre, további bővítésekre (saját bevallásuk alapján) többnyire nem ad módot. Meglepő módon a tulajdonosok azok, akik szerint legkevésbé szükséges a turisztikai munkavállalók munkaerő-piaci beilleszkedésének növelése. 2. ábra

Ön szerint szükség van-e a Magyarországon turisztikai munkát vállalók munkaerő-piaci beilleszkedésének növelésére? % 100 90 80 70 60

Igen

50

Nem

40 30 20 10 0 T uristák

Diákok

T ulajdonosok

Forrás: saját szerkesztés.

Ennek oka, hogy sokkal kevésbé gondolnak magukra munkahelyteremtőként, mint a másik két csoport gondol rájuk. A szálláshely tulajdonosok inkább üzletemberként, vállalkozóként aposztrofálják magukat.



295 3. ábra

Ön szerint általában minek tartja az utca embere a szálloda/panzió tulajdonosokat Magyarországon? % 100 80 60 40 20 0 T uristák

Diákok

T ulajdonosok

Üzletembereknek

Vállakozóknak

Munkahelyteremtőknek

Ügyeskedőknek, svindlereknek, bűnözőknek


A turisztikai bevételek növelhetők a gyakoribb és/vagy hosszabb ideig tartó látogatásokkal, illetve a szezonalítás kiterjesztésével. Ezért is fontos e kérdések elemzése. A turistautak gyakoriságának és hosszúságának statisztikái nagyban függnek a számbavételi egység megválasztásától, azaz attól, ki szolgáltatja az adatokat. A turisták szerint gyakrabban és hosszabb ideig maradnak, mint az a tulajdonosok statisztikái alapján várható lenne. 4. ábra

Milyen rendszerességgel szokott turistautakon részt venni? % 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 T uristák Havonta vagy sűrűbben Forrás: saját szerkesztés.

Diákok 2–3 havonta

4–6 havonta

T ulajdonosok 7–12 havonta

1–2 évente

Ritkábban


296

LENKOVICS BEATRIX 5. ábra

Általában milyen hosszú ideig marad egy-egy helyen? % 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 T uristák

Diákok 1 nap

1–2 nap

T ulajdonosok

3–4 nap

1–2 hét

2 hétnél több


Nagyobb eltéréseket találunk azokban az esetekben, amikor az utazások céljait vetjük össze. A diákok arányérzete teljesen különbözik a keresleti és kínálati oldaltól. Azonban a rokonlátogatások és a hivatalos ügyek intézésének aránya nem olyan magas, mint azt a tulajdonosok gondolják. Az utazások során keresett attrakciókat összevetve nagyobb a harmónia a két csoport között, noha a diákoknál a tanulmányaikból ismert bor-, öko- és falusi turizmus hangsúlyosabb a valóságosnál. 6. ábra

(Ön szerint a turisták) milyen céllal jött(ek) jelenlegi szállodájába/panziójába? % 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 T uristák Szabadidős tevékenység Forrás: saját szerkesztés.

Diákok Hivatalos ügyek intézése

T ulajdonosok Rokonlátogatás

Baráti látogatás

Egyéb



297

A legtöbben szabadidős tevékenység miatt érkeznek szálláshelyükre, de nem elhanyagolható azoknak a száma sem, akik a kikapcsolódást rokonaik, barátaik látogatásával kapcsolják össze. Ez utóbbi a 7–12 havonta érkezőkre sokkal inkább igaz, mint a többiekre. Az egynapos vagy 1-2 napos utak kifejezetten csak szabadidős tevékenységekhez köthetők, a hosszabb látogatások során hangsúlyosabbak a rokon- és barátlátogatások. A turisták általában a vízpartot, városi, kulturális örökség látogatását és a bor-. az öko vagy a falusi turizmust keresik legtöbbször utazásaik során. Utóbbi eredményeink szerint sokkal többször kapcsolódik a rokon- és baráti látogatásokhoz, mint a szabadidős tevékenységekhez. A turisták pusztán a falusi turizmus kedvéért kevesebb utazásra vállalkoznak, mint a vízparti attrakciók vagy városlátogatások miatt, azonban ha a falusi turizmus valamilyen más kiegészítő céllal párosul mint a baráti vagy rokonlátogatások, akkor vezető szerepet is képes lehet betölteni. 7. ábra

Ön szerint leginkább milyen attrakciókat keresnek a turisták utazásaik során? % 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 T uristák

Diákok

T ulajdonosok

Vízpartot

Városi, vallási, kulturális, örökséget

Bor-, öko-, falusi turizmust

T éli sportot

Egyéb

Gasztroturizmus


A diákok állnak legmesszebb a turisták igényeinek, szokásainak ismeretétől, ugyanakkor a szálláshelyek tulajdonosai sincsenek sokszor tisztában azzal, hogy miért jön, mit keres Nógrád megyében egy turista. Összefoglalás Fontos eredménynek tartom, hogy sok olyan turista van, akik kifejezetten csupán a falusi turizmus miatt nem mennének Nógrád megyébe. Ezért más rendezvényekre, hosszabb üdülést eltöltő magyar és külföldi vendégek számára lenne érdemes 1-2 napos fakultatív programok keretében falusi/gasztroturizmust „eladni”. Ebben az esetben azok is vendégek lehetnének, akik egyébként kiesnének e szolgáltatások köréből.


298

LENKOVICS BEATRIX

Sikeres stratégia érdekében nem csak a nyári hónapokra kellene koncentrálni. A szezon kitolásával több turista, nagyobb bevétel lenne elérhető, aminek a foglalkoztatottságban is nyoma lenne. A turisztikai bevételek növelhetők a gyakoribb és/vagy hosszabb ideig tartó látogatásokkal, illetve a szezonalitás kiterjesztésével. Ebbe az irányba tett lépés lehet a falusi desztinációk konferenciahelyszíneknek vagy csapatépítő tréningeknek való elgondolása. Együttműködések erősítése révén komplex turisztikai szolgáltatásokat kell kínálni, és azokhoz kapcsolódva a tájjellegű gasztronómiai adottságokat hangsúlyosabban kell érvényesíteni a vendéglátóhelyeken. A gasztronómia értékei kiválóan alkalmasak arra, hogy az egyéb vonzerők kínálatát kiegészítsék és kiemeljék. A gasztrokultúra éppoly kiemelkedő részét képezi az északi régió, így Nógrád megye idegenforgalmi vonzerejének, mint a természeti környezet. IRODALOM Beluszky Pál – Síkos T. Tamás (2007): Változó falvaink. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest. Claude, K. – Fekete Mátyás (2006): Turisztikai alapismeretek. BGF, Budapest. Kovács Dezső – Molnár Melinda – Farkas Tibor (2000): Hollókő felemelése és…? Falu–Város–Régió. 7(10): 14–20. Kovács Dezső (2004): Hollókő dosszié (Hollókő file). Műemlékvédelem 48(5): 283–296. Lengyel Márton (2004): A turizmus általános elmélete. Heller F. Főiskola, Budapest. Puczkó László – Rátz Tamara (2000): Az attrakciótól az élményig. Geomédia Szakkönyvek Budapest. Puczkó László – Rátz Tamara: (2005): A turizmus hatásai. Aula, Budapest WTO (1998): A fenntartható turizmusfejlesztése (2000). Geomédia Szakkönyvek, Budapest.

ISMERTETŐK. A falusi turizmus szerepe Nógrád megyében LENKOVICS BEATRIX

Recommend Documents