Kapcsolat: Cím: RO-540053 Marosvásárhely, Rózsák tere 61. szám Tel./Fax: +40-265-250.191, +40-365-805.832 Mobil: +40-737-844.567 e-mail:
[email protected] web: www.caritas-ab.ro/hu/unitednetworks
Proiect finanţat cu sprijinul financiar al Programului RO10 - CORAI, program finanţat de Granturile SEE 2009-2014 şi administrat de Fondul Român de Dezvoltare Socială. Conţinutul acestui material nu reprezintă în mod necesar poziţia oficială a FRDS şi a Granturilor SEE 2009-2014; Întreaga răspundere asupra corectitudinii şi coerenţei informaţiilor prezentate revine iniţiatorilor. Kiadja: Gyulafehérvári Caritas – Szociális Gondozás, 2017.
2
A United Networks – integrált kezdeményezés hátrányos helyzetű közösségek felzárkóztatásáért projekt tapasztalatait, ötleteit tartalmazó tájékoztató füzet
Partnerek:
Impresszum A projekt kivitelezője: Gyulafehérvári Caritas – Szociális Gondozás Partnerek: Babeș-Bolyai Tudományegyetem Kolozsvár, Maros Megyei Szociális Ellátási és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság, Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság, Kovászna Megyei Szociális Ellátási és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság, Caritas Norvégia. Szerzők: Adorjáni Júlia, módszertani felelős András Lóránd, közösségfejlesztő Bartha Zsuzsánna, közösségfejlesztő Bodó Izabella, közösségfejlesztő Cristina Raţ, szociológus Fehér Gabriella, megyei koordinátor Hubbes Kinga, helyi koordinátor Kosztándi Teréz, közösségfejlesztő Ludescher László, projektmenedzser Szabó Klára-Réka, projekt asszisztens Tonk Gabriella, módszertani felelős Szerkesztésért felelős személy: Pápay Kamilla, PR felelős A projekt teljes értéke 1.756.996,00 lej, amelyből 175.699,60 lej önrész. A projekt időtartama 21 hónap, a 2015. május – 2017. január közötti időszakban. Kiadja: Gyulafehérvári Caritas – Szociális Gondozás, 2017. január Programul RO10 – „Copii şi tineri aflaţi în situaţii de risc şi iniţiative locale şi regionale pentru reducerea inegalităţilor naţionale şi pentru promovarea incluziunii sociale”. Proiect finanţat cu sprijinul financiar al Programului RO10 - CORAI, program finanţat de Granturile SEE 2009-2014 şi administrat de Fondul Român de Dezvoltare Socială. Proiectul a beneficiat de finanţare suplimentară prin Facilitatea Plus din Mecanismul financiar SEE 2009-2014, Programul RO10 – CORAI. Conţinutul acestui material nu reprezintă în mod necesar poziţia oficială a FRDS şi a Granturilor SEE 2009-2014; Întreaga răspundere asupra corectitudinii şi coerenţei informaţiilor prezentate revine iniţiatorilor. Pentru informaţii oficiale despre Granturile SEE accesaţi www.eeagrants.org, www.granturi-corai.ro.
2
A United Networks – integrált
kezdeményezés hátrányos helyzetű közösségek felzárkóztatásáért projekt tapasztalatait, ötleteit tartalmazó tájékoztató füzet
Előszó
Úton a peremvidéken Egy sikeres és gazdag erdélyi nagyváros széle felé haladunk szakmai csapatunkkal, tereplátogatásra megyünk, egy szemetes autót követünk, ez mutatja az irányt. Az úton egyre lepusztultabb a környezet: eltűnik a csillogás, minden nyomasztóan szürke, egyre több szegényes barak, hulladék szerteszét. Megérkezünk és elborzadunk. Több tíz méter magas szeméthegy, körülötte varjak százai köröznek, munkagépek dübörögnek, több tucat ember keresi a szegényes megélhetését a hulladékhegy gyomrából, kukáznak, hiszen ez az egyetlen túlélési esélyük. Családlátogatásra megyünk, egy aprócska vályogház, összesen 2 szoba, benne egy 3 generációs nagycsalád, kicsi gyermekekkel. Egyszerű vaskályha ontja a meleget, de az ott élők is melegséget sugároznak, vidáman beszélnek problémáikról, Ludescher László bár minket közben a sírás környékez. Kérdezünk és megtudjuk, projekt menedzser, hogy villanyáramuk nincs, a legközelebbi iskola 5 km-re van ágazati igazgató hegyen-völgyön át, az ivóvízért is messze kell menni, sorba állni és fizetni is kell érte. A város és az életben maradás peremén élnek. Az egyik asszonyka egy okos telefonon pörgeti a képeket. Bennem rögtön megszületik az ítélet: bezzeg erre van pénz. Aztán el is szégyellem magam, hiszen talán ez az egyetlen eszköz, ami hozzásegít a rideg valóságtól való elszakadáshoz, amellyel hasonló tud lenni az átlagemberhez. Szemeim előtt a játszadozó gyermek, aki mosolyog, mit sem sejt, még nem tudatos számára, hogy milyen keserű jövő előtt állhat. A társadalmunk strukturális problémáinak, bűneinek az áldozatai. Torkomban egy gombóccal gondolok bele, hogy bármelyikünk születhetne ilyen nyomorba és mi lennénk azok, akiket elítélnek, kirekesztenek, sajnálnak. Újabb családhoz megyünk, ahol megtudjuk, hogy szó szerint kidobta őket és több száz társukat a város a szeméttelepre, a még nagyobb nyomorba, mert „nem illettek be a városképbe és a társadalomba”. Mindent, ami szegénység, szociális probléma, „szemét”, jobb, ha valahová elzárjuk, mert így nincs szem előtt. Hasonló képet bárki naponta láthat, talán kisebb intenzitással, több falu, városka határán a gettókban, a nyomortanyákon, távol a főúttól. A többségi társadalom azonban sokról nem is tud, vagy nem akar tudni róla.
2
Erős nyomást érzek és kérdem, hogy egyáltalán lehetséges ennyi szociális problémát megoldani? Van-e elegendő erőforrás, van a szociális munkánk végén megvalósítható cél? Felszámolható-e ez a mértékű mélyszegénység, nyomor? Tehetetlenséget érzek magamban. Kiértékelőt tart a szakmai csapat a tereplátogatásról. Fiatalok, dinamikusak, képzettek, bíznak egymásban és hisznek abban, hogy igenis van remény, vannak részsikerek, a magunk részét igenis meg kell tennünk! Habár a nyomort még közösen sem tudjuk teljesen felszámolni, a szakmai utunk végső célját nem érjük el, de hiszünk abban, hogy a mi életünk, célunk: nem megállni, hanem haladni előre. Köszönet mindazoknak, akik velünk együtt hisznek abban, hogy egyetlen embertársunk sem eltávolítandó „szemét”, hanem méltósággal rendelkező lény. A jelen kiadvány egy „térkép”. Arról szól, hogy milyen utakon lehet előrehaladni és arra bíztatja az olvasót, hogy nem jó ezt az utat egyedül járni, keressünk társakat, szövetségeseket. Minden egyes partner – legyen az civil, önkéntes, állami vagy önkormányzati munkatárs – újabb erőforrás, segítség és növeli a munkánk sikerének esélyét. A United Networks projekt is sok alkalommal megtapasztalta, hogy milyen a peremvidéken, a bizonytalanságban élni, de valamilyen módon mindig sikerült túljutni az akadályokon. Köszönet mindenkinek, aki hitt ebben, tett ezért, és partnerünk volt az utunkon, amely igazából csak egy szakaszának a végéhez ért, és reményeink szerint igazán csak most kezdődik.
3
A számokon túl: egyenlőtlenségek, szükségletek és források a helyi intézmények képviselőinek szemléletében A három megye községeinek szociális és gazdasági feltérképezése, mely a projekt első szakaszában készült el, körvonalazta a helyi szükségletek és források összképét, de nem tette lehetővé a község falvai közötti egyenlőtlenségek valamint az esetleges kirekesztett és hátrányos helyzetű lakosság létezésének feltárását. A projekt hat hónapos meghosszabbítása lehetőséget nyújtott munkatársaink számára a Babeş Bolyai Tudományegyetem Szociológia Tanszékéről, hogy megvizsgálják a hálózatban részt vevő községek belső egyenlőtlenségeit nemcsak a statisztikai adatokon keresztül, hanem a helyi intézmények képviselőinek, valamint a saját megfigyeléseink és a terepen szerzett tapasztalataink szemszögéből is. Az általunk alkalmazott lépések a kvalitatív kutatás vonalát követték, amelyek a kutató és a társadalmi szereplők közötti interakcióra, a helyszíni megfigyelésre, a társadalmi folyamatok és ezek helyi sajátosságai megértésére teszik a hangsúlyt. Ellátogattunk a hálózatokban részt vevő községekbe és interjúkat készítettünk a polgármesterekkel, a polgármesteri hivatalok jegyzőivel, szociális referensekkel, iskolaigazgatókkal valamint az iskolai és egészségügyi mediátorokkal. Beszélgetéseink átlagosan egy órát tartottak, amelyekre a polgármesteri hivatalokban, iskolákban vagy az egészségügyi mediátorok esetében semleges helyszíneneken kerülteki sorra, a társalgás konfidencialitásának megtartása érdekében. Ahol lehetséges volt, meglátogattuk a hátrányos helyzetű, többségében roma származású közösségeket, akik a falvak szélén élnek és bizonytalan foglalkoztatási és jövedelemszerzési helyzettel küzdenek. Célunk az volt, hogy összeállítsunk minden község számára egy helyi szükségleteket és erőforrásokat tartalmazó esettanulmányt a rászoruló – többnyire roma származású – családok helyzetének javítása céljából. Ezek a tanulmányok SWOT elemzésekkel egészültek ki, melyet a kutatócsoport a Gyulafehérvári Caritas – Szociális Gondozás valamint a három Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság munkatársaival egyeztetve állított össze. A SWOT elemzések a társadalmi inklúziós problémákra (iskolai részvétel, a szociális és egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés, munkaviszonyok, a község életében és a döntéshozatalban való részvétel), valamint a hátrányos helyzetű közösségek kirekesztettségének és szegregációjának különböző területi dimenzióira ös�szpontosultak. Az elkészült tanulmányok felhasználhatóak a helyi fejlesztési stratégiák összeállításában, nehéz körülmények között élő családok inkluzív fejlesztését célzó projektek és finanszírozási kérések szükségességének és kivitelezhetőségének indoklásában, a hátrányos helyzetű roma közösségekkel szembeni diszkriminatív magatartások leküzdésében, valamint a helyi, megyei és regionális társadalmi párbeszéd megerősítésében.
4
A hálózatban résztvevő községek, ahol esettanulmányokat készítettünk: ;; Maros megye: Mezőpanit, Szászkézd, Szásznádas, Sóvárad, Zágor, Csatófalva ;; Hargita megye: Siménfalva, Korond, Parajd, Újszékely, Nagygalambfalva, Székelyderzs, Románandrásfalva, Etéd ;; Kovászna megye: Ozsdola, Nagyborosnyó, Előpatak, Bereck, Hídvég, Zabola, Kommandó Fontosabb következtetések: ;; Az iskolai és egészségügyi mediátorok szerepének fontossága, a mediátorhálózat kiterjesztésének szükségessége azokban a hátrányos helyzetű közösségekben is, amelyekben a lakosság hivatalosan nem vállalja a roma kisebbséghez való tartozását; ;; After-school, nappali foglalkoztatás és második esély típusú programok szükségessége azon gyerekek számára, akik meghaladták a beiskolázási korhatárt; ;; A kiskorú anyák iskolalátogatásra való ösztönzése; ;; Az Ovidiu Ro által elindított és 2016-ban nemzeti programként elindított „Minden gyerek óvodába” program pozitív hatása; ;; Helyi interetnikus és interkulturális programok hasznossága az előítéletek leküzdésében, valamint a különböző etnikumú és társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkező családok gyerekeinek közös beiskolázásában; ;; A külföldi munkatapasztalatok felhasználási lehetősége a helyi gazdaság fejlesztésének érdekében, beleértve a szociális gazdasági kezdeményezéseket; ;; Különleges figyelem a hátrányos helyzetű roma családok térbeli kirekesztettségének megoldására, hiszen ez elmélyíti és tartóssá teszi a problémákat, amelyekkel ezek a családok küzdenek. Az elszigetelt, szegregált, mélyszegény területeken való lakás – melyet több településen tapasztaltunk – veszélyezteti nemcsak a szociális és gazdasági részvételt, hanem az alapvető jogokhoz való hozzáférést is, úgy a felnőttek, mint a gyermekek körében.
5
Helyi intervenció
Amikor kirekesztett közösségekkel dolgozunk, különösen fontos a közösség tagjainak közvetlen bevonása azért, hogy a szükségleteiknek megfelelő beavatkozásokat végezhessük el. Minden közösségi intervenció, amely elhanyagolja a közvetlenül érintettek bevonását, az elszigeteli vagy eltávolítja az illető közösséget ahelyett, hogy támogatást és megértést nyújtana számára. Ezért alapszik a projekt módszertana az „alulról felfele” típusú szervezésen, ami azt jelenti, hogy minden beavatkozás az illető közösség szükségletei és elképzelései alapján történt. Ezt egészíti ki a „felülről lefele” szervezés, tehát a közösségi facilitálás folyamata párhuzamosan zajlik az intézményi facilitálás folyamatával. Ezek célja az, hogy közös teret hozzon létre az intézmények, a kirekesztett közösség és a többségi közösség számára, amely lehetőséget nyújthat a problémák közös megértésére és egy olyan valódi együttműködésre, amely révén megvalósítható a társadalmi integráció. A projekt módszertana a "Preparatory Phase for Model Project: making the most of EU Fund for Sustainable Housing and Inclusion of disadvantaged Roma (explicitly but not exclusively targeted) in Cluj Metropolitan Area" elnevezésű projekt tapasztalataira épült, melyet a kolozsvári Egyesült Nemzetek a Pata Rét Fejlesztéséért Program helyi csapata végez. A projekt keretén belül három település számára nyújtottunk támogatást helyi közösségfejlesztési folyamatok elindításán keresztül. A települések kiválasztása több szempont szerint történtek: olyan 20.000 fő alatti településeket kerestünk, ahol a társadalmi kirekesztés veszélye magas, a lakosságnak legalább 5%-a romának vallja magát, ugyanakkor fontos szempont volt, hogy a helyi önkormányzat nyitott legyen egy ilyen jellegű kezdeményezésre, legyen elkötelezettség a hátrányos helyzetű közösség felzárkóztatására, különös tekintettel a gyerekeket és fiatalokat érintő problémák megoldására. A fentiek alapján a három kiválasztott település Mezőpanit (Maros megye), Siménfalva (Hargita megye) és Ozsdola (Kovászna megye) lett.
6
A közösségek rövid bemutatása: Mezőpanit Mezőpanit községnek 6033 lakosa van, amelyből a romák aránya 8, 8% a 2011. évi népszámlálás adatai alapján, azonban a polgármesteri hivatal becslése szerint a valós arány 11%. A községhez 5 falu tartozik. A beavatkozás ezekből két településen zajlik: Székelykövesd és Harcó. Harcón a
lakosság elöregedő, az infrastruktúra rossz állapotban van és nincsenek szociális szolgáltatások. A Románia Marginalizált Vidéki Területek és Humánfejlesztések Atlasza (2016) szerint Székelykövesd az ország marginalizált települései közé tartozik. A szegregált részek lakossága nagyrészt roma etnikumú, akik rendszeresen a romani nyelvet használják. A fő bevételi forrást az időszakos külföldi munka képezi. Riasztó az iskolai hiányzások problémájának helyzete, elsősorban a Székelykövesd szegregált területeiről jövő gyerekek körében, hogy a közösségben nincs romani nyelvet beszélő tanár, illetve egészségügyi közvetítő sem.
7
Siménfalva A községet 14 falu alkotja, az összlakosság száma 3834. Ebből kevesebb, mint 2% vallotta magát romának, de a helyhatóságok becslése szerint a roma származású lakosok aránya sokkal nagyobb, és hagyományos roma foglalkozásokat űznek mint a vesszőkosár fonás. A magyar és roma közösségek együttélése békés volt az évszázadok alatt. A statisztikai adatok, amelyeket a projekt keretén belül feldolgoztunk azt mutatták, hogy Siménfalva, a jövedelmek szempontjából Hargita megye leghátrányosabb településeinek egyike. A Románia Marginalizált Vidéki Területek és Humánfejlesztések Atlasza (2016) szerint Siménfalva falu, mint községközpont, az ország marginalizált zónáinak egyike. Egyik legnagyobb probléma a hiányos ivóvíz ellátás, különösen nyár idején. A külföldi idénymunka javított valamiképpen a lakosság gazdasági helyzetén, de a község infrastruktúrája több befektetést igényel. Község szinten hiányosak a szociális szolgáltatások. A beavatkozás kezdetén nem voltak after-school típusú programok vagy napközi központok a hátrányos helyzetű családok gyerekei számára.
8
Ozsdola: Becslések szerint Ozsdola községben a helyi roma közösséget körülbelül 900 személy alkotja (a község összlakossága 2015-ben 3.560 személy volt). Az ozsdolai roma közösség anyanyelvének a magyar nyelvet használja. A romák többsége a Kishilib és Józsiás szegregált közösségekben él. A Kishilib közösségben körülbelül 250, gyakorlatilag két párhuzamos utcába összezsúfolt háztartás van, míg a Józsiás közösségben körülbelül 30 háztartás, melyet egy keskeny utca választ el, és amely egy dombon található a Kishilib közösséggel átellenben. A lakhatási körülmények átlagosan nagyon szegényesek, egyes háztartásokban az alapvető szolgáltatások sincsenek biztosítva. Az ozsdolai roma családok nagy része a külföldi munkából szerzett jövedelemből tartja el magát, csupán kb. 50 család kap szociális juttatásokat. A roma családoknak általában nincs termőföldjük, sem állataik. Egyes családok azt nyilatkozták, hogy alkalmi munkákat vállalnak mezőgazdaságban (mint napszámosok) a helyi közösségben, vagy seprűket és kosarakat készítenek. Felekezetüket tekintve az ozsdolai romák megoszlanak a római katolikus, pünkösdista és az adventista felekezetek között.
9
A intervenciós folyamatok lépései: A három településen három különálló helyi csapat dolgozott egymással párhuzamosan egy egységes szakmai szemléletet követve. Habár a helyi beavatkozások megtervezése és kivitelezése ugyanazon szakmai logika szerint épültek fel, jól meghatározott lépéseket foglalva magukba, a három önálló közösségfejlesztési folyamat során különböző helység-specifikus válaszok is születtek. A kirekesztettség leküzdését úgy láttuk megvalósíthatónak, hogy egy olyan informális keretet szükséges létrehozni és fenntartani, ami lehetővé teszi az adott közösség és a helyi intézmények képviselőinek a bevonásán alapuló folyamatos párbeszédet, az intézményi és közösségi facilitáláson keresztül. Közösségi facilitálás: A közösségi facilitálás során mindhárom településen elsősorban a helyi beavatkozások célközösségeit azonosítottuk be, ezek mindhárom helységben a hátrányos helyzetű közösségek voltak, majd arra törekedtünk, hogy kialakítsunk egy bizalmi kapcsolatot velük. Ezt követően a közösségekben megvalósult egy mennyiségi és egy minőségi felmérés, melynek eredményei alapján elkészültek a közösségek profilját tartalmazó jelentések. Következő lépésként elindult egy konzultációs folyamat, melynek során a roma közösség tagjai visszajelzést adtak, valamint a saját szempontjuk szerinti fontossági sorrendbe helyezték a felmérésekben azonosított problémákat, ezzel megalkotva az adott közösségre vonatkozó sürgősségi- és akciótervek alapját. Végül a projektcsapatok a helyi (roma) informális akciócsoportok kialakításán dolgoztak, melynek tagjait folyamatosan mozgósították és bevonták a közösségi javaslatokról való döntési és megvalósítási folyamatokba. Intézményi facilitálás: Párhuzamosan a közösségi folyamattal, hasonló lépésekben történt az intézményi facilitálás is. Először feltérképeztük a helyi intézmények és vállalkozások körét, majd arra törekedtünk, hogy bizalmi kapcsolatot építsünk ki az intézmények és vállalkozások képviselőivel. A konzultációs folyamat eredményeként összesítettük azokat a szükségleteket, lehetőségeket, erőforrásokat és javaslatokat, melyeket a helyi szociális, oktatásügyi, egészségügyi, kulturális, turisztikai és adminisztratív területeken tevékenykedő vállalkozások és intézmények képviselői megfogalmaztak, különös tekintettel a helyi roma közösségekkel való kapcsolódásokra. Az intézményi és közösségi facilitálás révén, a helyi roma akciócsoportok és az érintett intézmények képviselői megvitathatták és kidolgozhatták a rövid-, közép- és hosszútávú javaslatokat. Ezen folyamatok dinamikáját tekintve, miután körvonalazódtak a szükségletek és a valós források egy hosszú listába foglalva, a közösségi facilitátorok olyan folyamatot indítottak el, amely által a helyi szereplők – a roma közösségek tagjai, a helyi intézmények és szervezetek képvi-
10
selői – leszögezték és fontossági sorrendbe helyezték a projekt keretén belül megvalósítható tevékenységeket. A viszonylag rövid idő alatt megoldható szükségleteket, melyek az életkörülményeknek elsősorban a helyi erőforrásokból történő javítására vonatkoztak, a Szükségletek Sürgősségi Tervébe lettek összesítve. Ha ezt egy alulról felelé történő folyamat példájának tekintjük, amelyben konkrét szükségletek lettek közösen kibontva és megfogalmazva az önkormányzatok és a kirekesztett közösségek által, egy másik típusú alulról felelé történő folyamat valósult meg a kirekesztett közösségek közép- és hosszútávú szükségleteinek a helyi fejlesztési stratégiába való belefoglalása által, melynek kidolgozásában részt vettek a közösségi facilitátorok és a marginalizált közösségek képviselői is.
Néhány szemléltetés ezen folyamatokról a három község szintjén: ;; Ozsdolán több alkalommal fogalmazódott meg az a probléma, hogy az utcák és a közösségi terek szennyezettek, rendezetlenek és, hogy szeretnék együttes erővel szebbé, egészségesebbé, élhetőbbé tenni a kishilibi roma közösség által használt területeket. A helyi önkormányzat és a közösség részvételével 2016. április – december között Kishilibben több alkalommal zajlott a szemétszedés, árok- és patakmeder takarítás. Ebben az időszakban a közösség ös�szefogásával a Kishilibbe vezető hídnak is sikerült korlátot állítani, hogy biztonságosabb legyen a közlekedés. Ilyen, és ehhez hasonló akciókat szerveztünk és szervezünk folyamatosan. ;; Az ozsdolai roma fiatalok számára rendszeresen szerveztünk foglalkozásokat, ahol arra próbáltuk nevelni őket, hogy nagy felelősségük van a közösségük és környezetük életének alakulásában, ugyanakkor felhívtuk figyelmüket az önkéntesség, a szolgálat fontosságára is. A roma fiatalok hetente önismeretet fejlesztő csoportfoglalkozásokon és román társalgási körökön gyakorolhatták tudásukat, de kirándulhattak a Kőlikhoz és Ika várához, illetve rész vettek a filmklub tevékenységein is, ahol különböző, nevelő célzatú filmeket nézhettek meg a csoport tagjaival, majd közösen megbeszélhették a film tanulságait.
11
;; Siménfalván hosszabb egyeztetés és konzultáció után 2016. május – június folyamán sikerült a helyi óvoda játszóterének felújítását elkezdeni, amely során térrendezésre (járdaöntés, virágágyások készítése stb.), eszközfelújításra (hinták, csúszda, stb.), valamint a játszótér központjaként szolgáló mese-ház felújítására is sort keríteni. A munkálatok kivitelezésében közel 40 helyi szülő mellett, a helyi önkormányzat és iskola, valamint több helyi vállalkozó is részt vállalt a munkában, amely egy igazi közösségi összefogásról tett tanúbizonyságot. ;; A közösségből jövő igényeknek megfelelően, helyi erőforrásokat felhasználva 2016. november elejétől beindítottunk egy német nyelvcsoportot. A helyi fiatalokból álló csoport, heti rendszerességgel találkozik és a helyi iskola egyik osztálytermében, egy frissen végzett, roma származású pedagógus segítségével a német nyelv alapjait igyekeznek elsajátítani. ;; 2016. áprilisában és decemberében szervezett, családcentrikus gondolkodásmódot és a szeretetalapú kapcsolatfenntartást hangsúlyozó rendezvényen megközelítőleg 130 személy vett részt alkalmanként. A programban volt kiselőadás, vetélkedők, játékok és nyeremények is.
12
;; Mezőpaniton 2016. őszétől beindultak a tematikus foglalkozások, melyek korosztályok szerint két csoportban zajlanak az óvodások és a kisiskolások számára, így hatékonyabban oda tudunk figyelni a gyerekek igényeire. Mindemellett a község 5-6. osztályosait sem hagytuk program nélkül, nekik elméleti és gyakorlati kerékpáros oktatást biztosítottunk, ezzel is válaszolva az általuk megfogalmazott igényre, miszerint több sportolási lehetőséget szeretnének a jövőben. Az akció sikeressége megmutatkozott abban, hogy a 7-8. osztályosok is jelezték, szívesen részt vennének egy ilyen tevékenységen, amelyre 2017. tavaszán fog sor kerülni, amint az időjárási viszonyok is megfelelőek lesznek.
A három kedvezményezett település által összeállított stratégiákból és helyi akciótervből kiindulva összeállítottuk az integrált projektek portfólióját. Mindegyik portfólió 10 projektet tartalmaz, melyből három projekt integrált és a társadalmi befogadás több kulcsfontosságú területét célozza meg. Elsőbbséget élveztek azon témák, amelyek a hátrányos helyzetű, kirekesztett közösségek gyerekei és fiataljai helyzetének javítására vonatkoznak. Ezeket a portfóliókat felhasználva lépéseket tettünk több projekt benyújtására. Mezőpanit község esetében ez a „Minőségi oktatás, biztos jövő – a befogadás támogatásának és a minőségi oktatáshoz való hozzáférés Mezőpanit községben kezdeményezés” című projekt benyújtása által valósult meg. A siménfalvi és ozsdolai kezdeményezésekből kiindulva, a megyei hálózatok együttműködése által megerősített intézményi kapcsolatok segítségével, egy 11 Hargita megyei települést magába foglaló, hátrányos helyzetű gyerekeknek szóló napközi központhálózat jött létre – beleértve Siménfalvát, valamint 12. ként a Kovászna megyei Ozsdolát is. Ezen napközi központok tevékenységét a FAER Alapítvány (a svájci HEKS és svájci kohéziós alapból finanszírozva), Hargita Megye Tanácsa, valamint a helyi önkormányzatok támogatják.
13
Interkulturális nyári gyerekprogramok
Mezőpanit községben, Harcón 2016. július 18 – 22. között került sor az interetnikus gyerekrendezvényre, ahol a harcói és kövesdi 1–4. osztályos gyerekek öt napon keresztül a mesék világában kalandoztak, énekeltek, táncoltak, festegettek és különböző interaktív játékos foglalkozásokon vettek részt. A program sikerét mutatja, hogy az egyhetes program alatt, több mint 100 gyermek fordult meg. A rendezvényt színesítette az is, hogy román, magyar és roma anyanyelvű gyerekek együtt barkácsoltak, kézműves tevékenységen vettek részt és ismerkedtek egymás kultúrájával.
Siménfalván 2016. június 26-30 között került sor arra az öt napos nappali gyerekrendezvényre, amelyen 33 nehéz körülmények között élő, 1-4. osztályos, helyi gyerek vett részt. Itt minden napnak más-más témája volt, így igyekeztünk a résztvevő gyerekek egyéni és csoportos kompetenciáinak fejlesztéséhez hozzájárulni: néptánc, népzene és népi játékok; tűzoltás, életmentés; kézművesség; egészséges életmód, higiénia; játék, sport.
14
Ozsdolán 2016. június 27. – július 1. között több intézmény és önkéntes bevonásával szerveztük meg a helyi gyerekek számára az ötnapos interetnikus gyerekrendezvényt. A cél elsősorban az volt, hogy a helyi, hátrányos helyzetű családokból származó gyermekek nyarát színesebbé tegyük, valamint elősegítsük a különböző etnikumú gyermekek közötti jobb együttműködést, egymás elfogadásának megerősítését. A rendezvény az „ozsdolai gyémántok” legendájára épült, öt napon keresztül interaktív, játékos foglalkozásokat biztosítottunk a helyi Kun Kocsárd iskola 1-4. osztályos tanulói számára. A mesebirodalom témára épített tevékenységeken rendszeresen nyolcvanan voltak jelen. A programban sport-, kézműves, ügyességi, zenés-táncos, mesés és zöld nap szerepelt, a rendezvény az alkotások kiállításával zárult.
15
Networking
A networking, vagyis hálózati munka szigorúan véve egy támogató módszer, az információ egyéneken és csoportokon keresztül történő cseréjének és szolgáltatásának egy formája a közös cél érdekében. Tágabb értelemben véve a networking egy többrétű, ös�szetett módszer, melynek célja, hogy stratégiai kapcsolatokat építsünk ki személyes találkozások során annak érdekében, hogy egymás céljait segítsük.
Egy névjegy, egy telefonszám, egy e-mail cím önmagában nem sokat ér. Ha azonban egy arcot, személyes találkozást, esetleg közös munkát is kapcsolhatunk hozzá, könnyebben megnyílnak az ajtók, hatékonyabban tudunk működni abban a hálózatban, amely munkánkat ös�szeköti. A networking tehát eszköz a kapcsolati tőke bővítésére és lehetőség az egymástól való tanulásra is. A projekt egésze az emberekre, az emberi kapcsolatokra, és a közös gondolkozásra épül. Kezdetekben a regionális fórumok és megyei hálózatok elindítása, a regionális szeminárium és tanulmányút megszervezése tette ki tevékenységünk meghatározó részét (ezekről részletesebben előző tájékoztató füzetünkben írtunk); ezeken a kapcsolati hálókon alapszanak a további, intervenciós tevékenységeink is. A hálózatok munkája folyamatos, ugyanakkor megszervezésre került két újabb rendezvény is a networking segítségével, ezeket a következő fejezetekben részletesebben bemutatunk.
16
Időközi konferencia A marginalizált közösségek társadalmi befogadása céljából nagyon fontos a különböző területekkel foglalkozó intézmények közötti (szociális, egészségügy, oktatás, foglalkoztatás, stb.) együttműködés javítása, valamint a közösségi szereplők mozgósítása. Ezek a projekt keretében különböző szinteken valósultak meg a regionális fórumok és a megyei operatív hálózatok keretében szervezett találkozók alkalmával, valamint a közösségi facilitálók munkája által. Ezek a hálózatok azért jöttek létre, hogy folyamatosan kommunikálni tudjuk a három megyei csapaton keresztül a projekt helyzetét, a közösség részvételének mértékét és, hogy látható legyen miként lehetséges a közösség mozgósítása a 21 község sajátosságainak feltételei mellett, hangsúlyt fektetve a három közösségi beavatkozásra. Az időközi konferencia egy másik hálózati munkamódszer (networking) volt, ahol be tudtuk mutatni az intervenciós tevékenységeket, és a konferencia keretén belül megszervezett nyolc workshop-on megosztott információkra alapozva, vagy a szakminisztériumok képviselőinek részvétele által hozzájárulhattunk egy, a legkirekesztettebb közösségek társadalmi befogadását illető közpolitikát javító javaslatcsomaghoz, kimondottan, de nem kizárólag a kirekesztett roma közösségekre összpontosítva. A konferencia műhelymunkáinak témái: közösségalapú gazdaságfejlesztés; szociális vállalkozás: kihívások és lehetőségek; stratégia, tervezés, inklúzió és fenntarthatóság; multikulturalitás, folklór és közösségfejlesztés; participatív közösségfejlesztés; hátrányos helyzetű családokból származó gyermekek védelme; roma közösségek történelmi strukturális hátrányainak tudatosítása és leküzdése; a helyi akciócsoportok szerepe a hosszútávú és fenntartható helyi fejlesztésben.
17
A szociális gazdaság témájú szeminárium A szociális gazdaság azon tevékenységek együttesét jelenti a közszférától függetlenül, melyek célja, hogy az általános érdekeket, egy közösség érdekeit, a nem vagyonszerzési személyes érdekeket szolgálja a kiszolgáltatott csoportokhoz tartozó személyek foglalkoztatási szintjének növeléséve, a javak előállítása és beszállítása, szolgáltatások nyújtása, és/ vagy munkálatok elvégzése által. A szociális gazdaság alapját a magán, önkéntes valamint összefogáson alapuló kezdeményezések képezik, nagyfokú önállósággal és felelősséggel, illetve a haszonnak a társak fele történő korlátozott szétosztása révén (a 2015. július 23-i 219 sz. törvény). A szociális vállalkozás a profitszerzésen túlmutató üzletet jelent egy pozitív hatás elérése érdekében, célja összekötni a lehetőséggel bíró szükségleteteket, értéket alkotni a hátrányos helyzetben lévő személyek esélyeinek növelésére és támogatni a társadalmi összetartozást. A szemináriumot a Norvég Caritas-al partnerségben szerveztük meg 2016. augusztus 30-31 között a projektben részt vevő önkormányzatok képviselői számára szervezett szociális gazdaság témájú szeminárium célja az volt, hogy bemutassunk néhány Norvégiából származó jó példát, szociális gazdasági és vállalkozási fogást, megvitatni a romániai hozzáállást a témához, valamint az ezen a területen létrejövő partnerségek fontosságát. A szemináriumot Unni Beate Sekkesæter szociális vállalkozó vezette, a Norvégiai Szociális Vállalkozási és Innovációs Központ szaktanácsadója, a Microfinance Norvegia alapítója és vezérigazgatója.
18
Az érintett témák a következőek voltak: ;; A szociális vállalkozás bevezető fogalmai: norvégiai sikertörténetek, lehetőségek és kihívások ;; Szociális vállalkozás – kihívások és lehetőségek Romániában ;; Hogyan legyünk szociális vállalkozók? ;; A kirekesztett közösségek támogatása oktatás, technológia és vállalkozás révén ;; “Do it yourself” vállalkozás: Hogyan építsünk fel egy szociális vállalkozást . Az általános jellegű információk mellett nagy hangsúly fektettünk a szemináriumon résztvevők aktív bekapcsolódására a saját ötleteik kibontakozása céljából.
19
Tartalomjegyzék
Előszó2 Úton a peremvidéken
2
A számokon túl: egyenlőtlenségek, szükségletek és források a helyi intézmények képviselőinek szemléletében
4
Helyi intervenció
6
A közösségek rövid bemutatása
7
Néhány szemléltetés ezen folyamatokról a három község szintjén
11
Interkulturális nyári gyerekprogramok
14
Networking16 Időközi konferencia
17
A szociális gazdaság témájú szeminárium
18
Tartalomjegyzék20
Kapcsolat: Cím: RO-540053 Marosvásárhely, Rózsák tere 61. szám Tel./Fax: +40-265-250.191, +40-365-805.832 Mobil: +40-737-844.567 e-mail:
[email protected] web: www.caritas-ab.ro/hu/unitednetworks
Proiect finanţat cu sprijinul financiar al Programului RO10 - CORAI, program finanţat de Granturile SEE 2009-2014 şi administrat de Fondul Român de Dezvoltare Socială. Conţinutul acestui material nu reprezintă în mod necesar poziţia oficială a FRDS şi a Granturilor SEE 2009-2014; Întreaga răspundere asupra corectitudinii şi coerenţei informaţiilor prezentate revine iniţiatorilor. Kiadja: Gyulafehérvári Caritas – Szociális Gondozás, 2017.
2
A United Networks – integrált kezdeményezés hátrányos helyzetű közösségek felzárkóztatásáért projekt tapasztalatait, ötleteit tartalmazó tájékoztató füzet
Partnerek:
