A TŰZOLTÓSÁG SZEREPE TERRORCSELEKMÉNY BEKÖVETKEZTEKOR

VI. évfolyam 1. szám - 2011. március Horváth Galina Vlagyimirovna [email protected]

A TŰZOLTÓSÁG SZEREPE TERRORCSELEKMÉNY BEKÖVETKEZTEKOR Absztrakt A tűzoltóság hivatásos állományú tagjaként, alábbi összefoglalómban a tűzoltóság beavatkozó egységei és azok irányítói előtt álló kihívásokat elemzem egy esetleges terrorakció bekövetkeztekor a tűzoltóság - mint a katasztrófavédelem egyik fontos eleme - sajátosságait is figyelembe véve. Ez utóbbit azért is szeretném hangsúlyozni, mert a biztonságpolitikát ma már nem lehet korlátozni olyan cselekvéseire, amelyek kizárólagosan a katonai erő igénybevételével megoldhatóak. A biztonsági kockázatok között olyan helyzetek és események is megjelennek, amelyek alapvetően katasztrófavédelmi jellegűek. Vizsgálom, hogy a tudatos felkészülés érdekében a tűzoltóság és a káresemény felszámolásában érintett további társszervek részéről milyen együttműködési, taktikai, kommunikációs kérdéseket érdemes feltenni. A társszervek közti együttműködés minősége egy kritikus helyzetben mérettetik meg igazán. A külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy az alaposan átgondolt „krízisforgatókönyvek” elengedhetetlenek a professzionális, a másodlagos károkat és veszteségeket minimalizáló beavatkozások végrehajtásához. As an official member of the fire department, I’m going to summarize the challenges that the intervening units of the fire department and their officers have to deal with during a terrorist attack, paying attention to the nature of the fire department itself, which is an important part of the catastrophe service. The reason I’d like to put such an emphasis on this latter is that the security policy cannot be restricted to such acts that can be exclusively dealt with the help of armed forces. Among the security risks such situations and events may occur, that can be categorized into catastrophe service. I’m going to analyze those questions regarding cooperation, tactics and communication that may arise during the conscious preparation of the fire fighters in order to minimalize the damages. The quality of the cooperation among the associate bodies is tested in critical situations. Foreign experience shows, that a well thought out crisis scenario is a necessary for a professional intervention that minimizes the secondary damages. Kulcsszavak: katasztrófavédelem, tűzoltóság, társszervek, terrorcselekmény, tömegpusztító fegyverek, beavatkozás, mentés, felkészülés, képzés ~ catastrophe service, fire department, associate bodies, terrorist attacks, weapons of mass destruction, intervention, rescuing, preparation, education

145

BEVEZETÉS Ma már nem kérdéses: a demokrácia csak ott lehetséges, ahol az emberek biztonságban érzik magukat. A biztonság megteremtéséhez szükséges az alkotmányosság és a jogállam elveinek a betartása. A biztonság a fenyegetettség hiányát is jelentheti. A nemzet csak akkor érezheti magát biztonságban, amikor nem kell tartania a katonai megszállástól, illetve más fenyegetettségtől; amikor az állampolgárok gazdasági fejlődése, politikai rendszer stabilitása biztosítottak, az emberi és alkotmányos jogok érvényesülése és a környezet védelme garantáltak. [1] Tehát elmondható, hogy az adott ország függetlenségét, szuverenitását, alkotmányos berendezkedését megfelelő szabályozási keretekkel és fegyveres erővel is szükséges biztosítani. A védelem magába foglalja a klasszikus értelemben vett katonai védelem mellett a polgári védelmi, katasztrófavédelmi, tűzvédelmi és környezetvédelmi kérdésköröket is. [2] Mindezek, valamint a politikai környezet, a gazdaság és a szociális intézményrendszer stb. jelenti az ország és annak állampolgárainak a biztonságát. [3] A BIZTONSÁG SZŰKEBB ÉS TÁGABB ÉRTELMEZÉSE Egy ország biztonsága ma már több tényezőtől függ, amelyek között fontos helyet foglal el a lakosság és az anyagi javak védelme érdekében kifejtett állami tevékenységek sorozata. Így elmondható, hogy a biztonság fontos központi tényezője a fenyegetettség. A biztonság – egy olyan állapot, amikor alanya (nemzet) képes megfelelő módon reagálni a fenyegetettségre. Azonban, kialakulhat a fenyegetettségtől mentes állapot is, tehát a biztonság – változó, ráadásul gyorsan változó helyzet. A biztonság csak akkor valós, ha a fenyegetettség mértéke megegyezik, illetve kisebb a védelmi képességnél. [1] A biztonság három szintjét célszerű elkülöníteni: - egyén, - nemzet/állam – ez a biztonságpolitika tárgya, - nemzetközi. [4] A biztonságpolitikai és katonai szakértők véleménye alapján egyértelmű: a nemzetközi politikai, katonai viszonyok gyökeres változása miatt Magyarországnak nem kell a belátható jövőben számolnia azzal, hogy szomszédos országgal (országokkal) olyan nagyméretű katonai konfliktusba bonyolódna, amely igénybe venné az ország teljes védelmi potenciálját. Ezzel, illetve a globális vagy regionális háború valószínűségének csökkenésével egy időben a gyorsan változó környezetünkben, közvetlen szomszédságunkban, illetve a világ más pontjain új és más jellegű veszélyforrások kerültek előtérbe.[5] A Magyar Köztársaságot fenyegető veszélyek közül a terrorizmus és tömegpusztító fegyverek elterjedése új típusú kihívás. A katasztrófavédelem ezek megelőzésében és közvetlen elhárításában nem vesz részt, azonban, mint a polgári lakosságot fenyegető veszéllyel foglalkoznia kell, továbbá az esetleges káros következmények felszámolásában és a lakosság ellátásában részt kell vennie. Hazánkban az esetek döntő többségében mind a természeti, mind az ipari katasztrófák következményeinek felszámolását a tűzoltóság kezdi meg tűzoltási, illetve műszaki mentési tevékenysége során. Így a terrorcselekmény következtében bekövetkező káresetnél is a tűzoltóság jelenik meg először. [6] Azonban egy terrorcselekmény következményeinek felszámolására való felkészülés ma még nem teljes körű. Az elsődleges beavatkozást végző tűzoltóság nem rendelkezik határozott taktikai elképzeléssel, sőt még a terrorcselekmény beazonosításához szükséges ismeretekkel sem.

146

MAGYARORSZAG MINT CÉLPONT A Nemzeti Katonai Stratégia [7] szerint a Magyar Köztársaság biztonsági helyzete stabil, belátható időn belül hagyományos jellegű fegyveres támadás veszélye nem fenyegeti, annak bekövetkezése hosszabb távon is alacsony valószínűségű. Ugyanakkor a biztonságot globális, regionális és közvetlen környezetből származó fenyegetések, kockázatok és kihívások befolyásolhatják, amelyek akár egymást erősítve, egy időben is megjelenhetnek. Ezért fontos, hogy a komplex biztonsági rendszer elemei minden szinten - egyéni, nemzeti illetve nemzetközi, - jelen legyenek. A modern biztonságpolitikai elméletek - a katonai biztonsági tényezőkön túl - más biztonsági tényezőket is vizsgálják, így, például, a gazdasági biztonságot, jogi biztonságot, környezeti biztonságot stb. Az 1990. előtti biztonsági koncepciókban – a bipoláris katonai szembenállás következtében – a katonai összetevő volt meghatározó a biztonság szintjének meghatározásában, ezért a gazdasági összetevő alárendelt szerepet játszott. A gazdaság a katonai potenciál növelését szolgálta ki, mint, például, Szovjetunióban. Az 1990. utáni biztonsági koncepciókban – a biztonság egyéb összetevői hangsúlyosabb szerephez jutnak, a katonai összetevő egyidejű jelentős visszaszorítása mellett. A politikai, illetve a gazdasági összetevő került az első helyre. Európában komplex biztonsági koncepció kerül megvalósításra, a Magyar Köztársaság biztonságpolitikájában a kapcsolatrendszerek és együttműködések hangsúlyos szerephez jutásával meghatározóvá vált a politika, mint dimenzió. A rendszerváltás előtti évtizedekben a nemzetközi terrorizmus nem jelentetett potenciális veszélyt Magyarországra, mivel a különböző szélső baloldali, marxista-leninista-(maoista) alapokon működő terrorszervezeteket a politikai vezetés nem tekintette ellenségnek, a célokkal kisebb-nagyobb mértékben (a módszerekkel – már kevésbé) egyetértett. Rendszerváltás után a helyzet gyökeresen megváltozott. Ma Magyarország több okból is érintetté vált a terrorizmus kapcsán. Hazánk NATO tagsága számos olyan körülményt és helyzetet teremtett, mely törvényszerűen megköveteli a nagyobb figyelmet, a kiemelt felkészülést. A határok átjárhatóságát, a Szovjetunió felbomlását, a dél-szláv válság kirobbanását követően megindult a külföldről érkező bűnöző csoportok letelepedése. A bűnüldöző és biztonsági szervek többszörös átszervezése szinten megkönnyíti a potenciális terroristák helyzetét. Az ország fejlődésével párhuzamosan lehetőségünk nyílik arra, hogy egyre komolyabb nemzetközi események megrendezésére pályázzunk. A különböző sportesemények (európaés világbajnokságok, stb.), politikai konferencia, nemzetközi kiállítás sajnos ma már szinte törvényszerűen a terroristák célpontjává válhat. „A szakértők elemzései arról tanúskodnak, hogy hazánk terrorfenyegetettsége nem fokozódott. Azonban ez a tény nem szabad, hogy azt a téves képzetet keltse, miszerint a felkészülés és a biztonság terén további tennivalónk nincs.” [8] A TERRORISTÁK CÉLJAI ÉS ESZKÖZEI A terrorizmus részletes elemzése nem a jelen írásom célja, csak megemlíteném, hogy ez a kifejezés - annak ellenére, hogy mint jelenség az ókortól jelen van – a francia forradalomhoz kötődik, az 1793-1794-es periódushoz („le regime de la terreur”). Az un. „modern terrorizmus” 1968 után jelent meg, amikor Európában a társadalmi modernizáció igénye elementáris erővel tört felszínre. A radikális változások továbbviteléért küzdők már csak a terrorizmus hatékonyságában bíztak.

147

Általánosan elfogadott definíciója a terrorizmusnak nincs. Sokan próbálták meghatározni a fogalmat, leíró jellemzést adni róla. Ami közös ezekben, hogy a hangsúlyt a tervszerűségre helyezik, a gyilkosságot – vagy azzal történő fenyegetést – politikai és nem bűnügyi kategóriának tekintik, az áldozatok a civil lakosság köréből kerülnek ki, de hajtanak végre akciókat katonai, rendészeti célpontok, un. kritikus infrastruktúra ellen is, azonban a polgári áldozatokkal járó félelemkeltés sokkal hatásosabb. Itt szeretném megjegyezni, hogy mind a civil lakosság, mind a beavatkozó állomány oldalán egyéb káreseményhez képest jelentős pszichikai megterhelést jelent az a tudat, hogy a pusztítás mögött szándékosság és bonyolult „paralogika” működése feltételezhető. A szakemberek szerint katasztrófahelyzetben – így, a terrorcselekmény esetén is - prognosztizált pszichikai reakciók az alábbi arányban oszlanak meg: - kb. 2-3 % erős pszichikai tünetek miatt orvosi beavatkozást igényel - kb. 20 % őrzi meg lélekjelenlétét - kb. 75-80 % pánikszerű félelembe esik, ellenőrizhetetlen érzelmekkel, reakciókkal. [9] Kiszolgáltatottá és kontrollvesztetté válhat a beavatkozó állomány is azáltal, hogy magát nem kompetens veszélyhelyzet-kezelőként észleli a helyzetben, hanem az elvakult agresszió lehetséges célpontjaként. A kritikus infrastruktúra védelmével kapcsolatosan csak annyit szeretnek kiemelni, hogy Magyarország is megalkotta, és kormányhatározattal elfogadta nemzeti Zöld Könyvet (NKIV). [10] Az NKIV három fő csoportba sorolja a lehetséges veszélyeket, terrorizmus prioritását alapelvnek véve. Az elsőben: „szándékos, illetve ártó jellegű cselekményekkel összefüggő veszélyek”, - kiemeli a „terrorcselekményeket és annak eszköz, illetve járulékos cselekményeit”. (A másik kettő természeti eredetű, illetve civilizációs, technológiai veszélyeket foglalja magába.) A „terrorizmus” definíció négy főelemet tartalmaz: - nem az állami szintű szeplők által elkövetett, - elsősorban fegyvertelen állampolgárok ellen irányuló, - politikai célok kikényszerítése érdekében alkalmazott - erőszak vagy erőszakkal történő fenyegetés. [11] A TERRORt betűszóként is használva, jól körülhatárolhatóak a terroristák stratégiájának fő elemei [12]: T ervezz E elrettents R obbants R ombolj O kozz pánikot R eklámozz A felsorolásban szerepel a robbantás, mert ez a leggyakoribb, nagy pánikot keltő, jelentős járulékos hatással bíró, nehezen kivédhető, „látványos” és „hagyományos” mód. Azonban a terroristák arzenálja sokkal szélesebb skálán mozgó eszköz- illetve elkövetési módszereket tartalmaz. Tömegpusztító fegyverek elterjedése miatt tovább bővült a terroristák eszköztára. A technikai fejlődés eredményeként szinte bárki találhat az Interneten különböző fegyverek előállításához szükséges „recepteket”; a határok átjárhatósága, külföldről, pl., a poszt-szovjet államokból irányuló fegyvercsempészete is megkönnyíti a terroristák dolgát. (Itt szeretném megjegyezni, hogy a volt Szovjetunióban ellenőrizetlenül maradtak a hadsereg egyes elemei teljes arzenáljukkal együtt, fegyvergyárak összes berendezésükkel és technológiai titkaival.) Jelen írásomnak nem célja a tömegpusztító fegyverek részletes elemzése, azért csak néhány szót szeretnék ejteni az osztályozásukról. 148

Jelenleg a „tömegpusztító-fegyverek” kifejezés a nukleáris, biológiai, vegyi valamint radiológiai fegyverekre vonatkozik. A nukleáris fegyver - olyan fegyver, amelynek az energiája atommag átalakulásból származik. Két típusa kétféle magátalakulást használ fel: az atombomba esetén maghasadás következtében, a hidrogénbomba esetén magfúzió következtében az atommag kötési energiája szabadul fel, amelynek rendkívül nagy pusztító ereje van: egyetlen ilyen fegyver is képes elpusztítani egy várost. A terrorakciók során egyelőre még nem került sor a nukleáris fegyverek használatára. A biológiai fegyverek - vírusok, baktériumok vagy más élőlények, illetve biológiai úton előállított és biológiailag különösen aktív szerves vegyületek (pl., mérgek, pszicho-kémiai szerek), melyeket a támadás, vagy ezzel való fenyegetés céljából hoztak létre, illetve e célra alkalmaznak. Az egyik lehetséges felhasználásuk – vagy a felhasználással való fenyegetés – a terrorizmus során. Vannak ember elleni, illetve mezőgazdasági növény- és állatállomány elleni biológiai fegyverek, amelyeket háborús alkalmazásban szintén tömegpusztító fegyvereknek tekintünk. A biológiai fegyverek egy része az áldozatok körében magas halálozási rátát okozó, halálos fegyver. Más részük nem halálos, ezek az áldozatok körében ideiglenes harcképtelenséget, betegséget, hallucinációt, tudatzavart stb. okoznak, de nem ölnek. Mivel azonban a hatás nagymértékben dózis-függő, és a gyakorlatban a hatóanyag dózisa sosem mérhető gyógyszerészeti pontossággal, ezért e két kategória a katonai-politikai döntéshozók akarata ellenére is összemosódik. A vegyi fegyver az emberi egészségre ártalmas, maradandó sérülést vagy halált okozó, katonai felhasználásra előkészített vegyi anyagok gyűjtőneve. Egy vegyi anyag akkor alkalmas harci felhasználásra, ha kellően mérgező, viszonylag könnyen kezelhető, megfelelően stabil, illetve könnyen és nagy mennyiségben előállítható. A vegyi fegyver használatára terroristák által, sajnos, már sor került. Az Aum Sinrikjo szekta tagjai 1994. június 27-én követték el az első tömeges, száringáz támadást Japánban, Macumoto városának metróhálózatában, és a terrorakciónak hét halottja volt. 1995. március 20-án hajtották végre ugyancsak szarin ideggázzal a tokiói metrótámadást, amelyben 12-en haltak meg és 5000-en szenvedtek gázmérgezést. A radiológiai fegyver olyan eszköz, melynek célja a sugárzással való támadás, vagy az ellenség életterének, ivóvíz és táplálékforrásainak sugárzással való tönkretétele. A gyakorlatban az úgynevezett piszkos bomba jellegű fegyvereket sorolják e kategóriába. E fegyverek hagyományos (kémiai) robbanóanyagot használnának sugárzó anyag (pl., atomerőművek fűtőanyaga) szétszórására. Ennek használata maradandóan lakhatatlanná tenné az érintett területet, és politikailag is elfogadhatatlan volna. Azonban e fegyvertípus vonzó lehet terrorista szervezetek számára, melyek ugyan nem képesek a nukleáris fegyvert készíteni vagy megszerezni, de egy-egy piszkos bomba bevetésével egész nagyvárosokat tehetnének lakhatatlanná. A piszkos bombákat potenciális pusztító erejük miatt tömegpusztító fegyvernek tekintik. A radioaktív anyagok tudományban, gazdaságban, medicinában való széleskörű használata ahhoz vezetett, hogy lehetőség nyílt alkalmazásukra a bűnözők illetve terroristák által. Ehhez hozzájárulnak politikai perturbációk, amelyek során gyengül, vagy megszűnik a radioaktív-források sértetlenségének ellenőrzése. Érdekességként megemlíteném, hogy ennek ellenére egyelőre nem történt a radiológiai bűnözés terén robbanásszerű növekedés. Csecsenföldön,- ahol szintén megmaradt 19 intézményből származó több mint 100 különböző sugárforrás, radioaktív hulladéktárolók stb.-, sem történtek ilyen jellegű terrorcselekmények, bár volt néhány „terrorgyanús” esemény. A leghíresebb (de nem az első vagy egyetlen) 1995-ben történt, amikor a moszkvai Izmajlov parkban találtak Csecsenföldről szállított sugárzó konténert, amiről maga a terroristavezér Baszajev adott tájékoztatást, pánikkeltés céljából. 1999-ben, pedig Gudermesz város

149

környékén két, robbanáshoz előkészített, radioaktív hulladéktárolóból lopott vashordó került elő. Mivel a terroristák a cselekmény tervezése és kivitelezése során totálpusztításra, az emberi életben, anyagi javakban történő károkozásra, a médiafigyelem felkeltésére, megfélemlítésre és kaotikus állapotok előidézésére törekszenek, elmondható, hogy a dominóhatás nemcsak újabb és újabb robbantásokkal valósulhat meg, hanem vegyi, biológiai fegyverek, „piszkos bomba” alkalmazásával, illetve a kritikus infrastruktúra elleni támadásokkal is. A KATASZTRÓFAVÉDELMI FELADATOK TERRORTÁMADÁS ESETEN Amint ismeretes, a katasztrófavédelmi feladatrendszert három főcsoportra szokták tagolni, ami a hivatásos katasztrófavédelmi szervek szervezeti felépítését is tükrözi: - megelőzés/felkészülés - beavatkozás/elhárítás - helyreállítás/újjáépítés [13] Mennyire jósolható, jelezhető előre a terrorakciók bekövetkezése illetve potenciális következményei? Lehetséges-e a felkészülés ilyen jövőbeni eseményekre? Ha igen, miként? Természetesen, a prevenció elsősorban nem a tűzoltóság, hanem egyéb társszervek (pl., a Nemzetbiztonsági Szolgálat) hatáskörébe tartozik. Azonban a megelőzési időszak feladata, hogy a különböző szervezetek áttekintik lehetőségeiket, és ez alapján terveket, eljárásrendeket készítenek, megszervezik az érintett szervezetek együttműködését. A megelőzési-felkészülési jellegű tevékenységet a tényleges operatív működés, a beavatkozási-elhárítási feladatok követik. Jelenleg speciálisan a terrorcselekmények felszámolására vonatkozó szabályzat nem áll a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok rendelkezésére. Ilyen esemény esetén valószínűleg „csak” a nem terror jellegű, hanem „hasonló” kimenettel járó káresemények kárfelszámolási sémái mentén történne a mentés. A szakemberek szerint „a terrorcselekmények következményeinek felszámolásához szükséges a többi között a riasztások, az értesítések, a titkosított adatközlések, az eseményminősítések gyors megvalósítása, a hatékony reagáláshoz, pedig elengedhetetlen a kidolgozott eljárási rendek alkalmazása magas fokú együttműködésben a társ beavatkozó szervekkel.” [14] A sikeres beavatkozás érdekében a katasztrófavédelemnek is ki kell alakítania az ilyen speciális helyzetre vonatkozó mentési és tűzoltási taktikáját. A teljesség igénye nélkül felsorolom néhány elemét: - megfelelő nagyságú erő-eszköz leriasztása egy terroreseményhez az egyéb jellegű káresetekhez képest, - helyszín megközelítése, - a gépjárművek felállítási helyének megválasztása (mentők, tűzoltók, stb.), - a beavatkozó állomány védőfelszerelésének meghatározása a dominóhatás figyelembevételével, - a mentésben résztvevők védelme a másodlagos, harmadlagos robbantásokkal szemben, - a kritikus zónában beavatkozó állomány létszámának meghatározása, - a megfelelő nagyságú terület lezárása, a különböző veszélyességi övezetek, zónák közötti mozgások koordinálása, - a társszervek, illetve a mentésben résztvevők közötti kommunikáció biztosítása, - vegyi anyagok, mérgező gázok jelenlétének és koncentrációjának folyamatos mérése, - megfelelő tartalékképzés, logisztikai háttér, - irányítási jogkörök, vezetési hierarchia vizsgálata.

150

Véleményem szerint, e tényezők figyelembevétele ellengethetetlen a beavatkozás sikeréhez a terrortámadás esetén, mivel az ilyen akció során sokkal elővigyázatosabban, több tényezőt figyelembe véve kell eljárni, mint egyéb tűzoltási és mentési tevékenységünk végrehajtása során. Természetesen, a munka nem fejeződik be a kárfelszámolással. Az utógondozás időszakában a következmények kezelése, az eredeti körülmények helyreállítása, illetőleg az újjáépítés kerül végrehajtásra. A tapasztalatokat, értékeléseket a társszervekkel közösen, együtt kell végrehajtani a jövőre vonatkozó stratégiák, lehetséges forgatókönyvek kidolgozása érdekében. TÁRSSZERVEK KÖZÖTTI EGYÜTTMŰKÖDÉS Hivatásos tűzoltóként úgy vélem, hogy az elmúlt évek terrorcselekményeinek (New York, Madrid, London, Oroszország stb.) tapasztalatai alapján a tűzoltóságnak, mint a katasztrófavédelem szerves részének, mindenképpen ki kell dolgoznia stratégiáját egy potenciális terrorcselekményre vonatkozóan. A feladatok szerteágazóak, a lehetséges következmények összetettek, ezért az erők összpontosítására van szükség. Bekövetkezett terrorcselekmény felszámolása esetén elengedhetetlen a különböző társszervek együttműködése. Többféle szervezetnek meg kell jelennie és „tennie a dolgát” a helyszínen: a tűzoltóságnak életet menteni, tüzet oltani, a mentőknek ellátni a sérülteket, a rendőrségnek végre kel hajtania a terület lezárását, a gázműveknek, elektromos műveknek gondoskodni a közművek elzárásáról, az önkormányzat mérnöki ügyeletének, statikusának megállapítani, hogy mennyire sérült az épületszerkezet és még sorolhatnám, mennyi feladatot kell megoldani. Magyarország – szerencsére – nem rendelkezik gyakorlati tapasztalatokkal a terrorcselekmény, illetve tömegpusztító-fegyverek alkalmazására vonatkozóan. Jelenleg hazánkban nincs olyan szervezet, amely önállóan képes lenne egy ilyen szituációban az összes feladatot végrehajtani. Sem a humán erő, sem a szükséges eszközök terén nem rendelkezik semmilyen szerv a kívánt mennyiségi és minőségi tényezőkkel. Azonban a terrorizmussal napjainkban már nem csak, mint fenyegetettséggel kell számolnunk, hanem fel kell készülnünk egy minden aspektusában kiszámíthatatlan támadás következményeinek felszámolására. [15] Annak ellenére, hogy a tűzoltóság „az egyetlen beavatkozó szerv, amely a nap bármely szakában két perc riasztási idővel, technikai eszközökkel felszerelt egységekkel a legrövidebb úton tud a kárhelyre vonulni, és ott szervezetten beavatkozni.”, egy komplex beavatkozásnál a tűzoltóságnak is megvannak a maga korlátai, a sikeres beavatkozás csak a társszervek különleges képességeinek maximális kihasználása és együttműködése mellett lehetséges. [15] Itt elsősorban a területzárást végrehajtó rendőrségre, illetve az egészségügyi ellátást végző mentőszolgálatra gondolok. Ami ezt az utóbbit illeti, kiemelném, hogy a „civil” orvosok jelenleg nem rendelkeznek se speciális felszereléssel, se védőruhával, amelynek a használata a kárhelyszínen szükséges lehet. Ezért a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság a Fővárosi Önkormányzattal együtt létre hozta a „Doktor szolgálatot”, amely orvos- (mentő), mentő-ápoló- és gépkocsivezetőből (hivatásos tűzoltó) áll és légzőkészülékkel, ún. „méreg táskával”, védőruhával, sisakkal, speciális felszerelésekkel rendelkezik. Ez a szolgálat a kár- illetve terrorcselekmény helyszínén (a metró alatt is) el tudja látni elsősorban, a serült tűzoltókat, bárhova el tud menni, ahova a mentők nem. Természetesen, ez a szolgálat nincsen se alá-, se fölérendelt viszonyban az OMSZ munkatársaival; egyikük sem irányíthatja a másikat. Amikor társszervek közötti együttműködésről beszélünk, akkor az egyik legfontosabb kérdés az információáramlás, a kommunikáció. A különböző rendvédelmi szerveknél jelenleg

151

még nem működik rutinszerűen a kárhelyszínen a rádióforgalmazás. Megállapítást nyert, hogy a pl., a New-Yorki WTC elleni támadás következményeinek felszámolását nagymértékben nehezítette, hogy a különböző társszervek közötti kapcsolat nem volt megfelelő, az információk nem jutottak el megfelelő helyekre. [11] Az együttműködést az is megnehezíti, hogy jelenleg speciálisan terrorcselekmények felszámolására vonatkozó szabályzat, amely tömegpusztító fegyverek esetleges alkalmazását is fegyelembe veszi, nem áll a társszervek rendelkezésére. „Egy terrorakció során működésbe lépő katasztrófa-elhárítási technológia a hasonló kimenetelű, de más kiváltó hatás eredményezte helyzetek kezelésére kidolgozott szakmai elveknek megfelelően kerül alkalmazásra.”. [8] Ahogy a fentiekben már kiemeltem, az együttműködés nem szabad, hogy véget érjen a kárfelszámolással, a tapasztalatokat, értékeléseket közösen, együtt kell végrehajtani a jövőre vonatkozó taktika, stratégiák, valamint a jogszabályi bázis kidolgozása érdekében. A TŰZOLTÓ ÁLLOMÁNY OKTATÁSA, KIKÉPZÉSE A FELADATOKRA Tűzoltói beavatkozások tekintetében a komplex jellegű tevékenységek esetén, amikor technikai eszközök lehető leggyorsabb üzembe helyezésére és használatára támaszkodva kell meghatározott feladatokat végrehajtani, csak úgy garantálható a siker, ha a folyamat minden lépését gondosan megtervezett elméleti oktatásra és gyakorlati kiképzésre építjük. A hatékony képzés megköveteli az elméleti oktatás mellett a gyakorlati felkészítést is. A gyakorlás egyik legfontosabb oktatási módszer, amellyel az ismeretek alkalmazásához szükséges jártasságokat, készségeket kialakítjuk, továbbá a képességeket fejlesztjük. Ez fokozottan vonatkozik a tömegpusztító fegyverekkel végrehajtott terrorakció felszámolásának minden lépésére. Rendkívül fontos, hogy az állomány tevékenységének végrehajtása során minden részfeladatot begyakorlottan, hiba nélkül tudjon végrehajtani, illetve a dominoeffektus fellépése esetén is tisztában legyen a teendőivel. A tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos beavatkozások során erre különös figyelmet kell fordítani, hiszen nem alapos mentesítés esetén a figyelmetlenség, kapkodás, a beavatkozó személyek egészségkárosodásához, súlyosabb esetben halálához vezethet. Az e témakörben szervezendő komplex kárfelszámolási gyakorlatokat jellegénél fogva rendszeresen végrehajtani bonyolult feladat. Ezért a kiképzést inkább kisebb egységekben érdemes tervezni - lépésről-lépésre végigvezetve a feladat egészén, szakaszonként – és végrehajtani, majd összeillesztve egy nagyméretű gyakorlat keretében megmutatni, hogyan állnak össze a részek egésszé. Általában a következő pontokat kell a gyakorlat programjába beépíteni: - A kiképzés során a szükséges felszerelések használatát, illetve a kárfelszámolási folyamat lépéseit elméletben oktatni kell. - Az elméleti síkon megszerzett tudást gyakorlatba kell átültetni, tehát gyakorlatokat kell szervezni. Ezek során történjen az egyes részfolyamatok begyakorlása. Lezárásként az egymás után következő részfolyamatokból komplex gyakorlatot kell végrehajtani. - A kiképzéshez kapcsolt gyakorlatokhoz lehetőleg valósághű körülményeket kell imitálni.[16] Fontos lenne a képzési programokba a szakmai tantárgyak mellett olyan diszciplínákat is beiktatni, mint egészségügyi illetve pszichológiai képzés. A nemzetközi gyakorlat is alátámasztja ezt az állításomat. Pl., az oroszországi Központi kiképző bázis (Noginszk város) oktatási programjában a műszaki-mentés és tűzoltás mellett szerepelnek ezek a tantárgyak. Ennek a fontosságát nem szabad alábecsülni, hiszen fontosak lehetnek az ismeretek a tömegpusztító fegyvereket alkalmazó terrorakció bekövetkezésekor.

152

A képzési helyek kialakítása anyagi és személyi feltételek megteremtése esetén lehetséges. Véleményem szerint, a tömegpusztító fegyverekkel végrehajtott terrorcselekmény felszámolásához szükséges elméleti és gyakorlati tudás begyakorlásához nélkülözhetetlen a jól felszerelt, szükséges műszaki eszközökkel és szakképzett oktató gárdával rendelkező központi bázis, amely országos szinten szakmai módszertani és koordinációs központ szerepét is be tudná tölteni. Emellett szól a finanszírozási tényező is, mivel a műszaki fejlesztések csak a központi beszerzés keretein belül megoldhatóak. ÖSSZEGZÉS A felhasznált forrásokat, szakemberekkel lefolytatott konzultációk eredményeit és saját tapasztalataimat összegezve úgy látom, hogy bizonyos feladatok egyértelműen meghatározhatók a terrortámadásokra való felkészülésben érintett szervek számára (pl. kommunikáció és egészségügyi szolgálat fejlesztése). Komoly együtt-gondolkodásra, közös gyakorlatok lebonyolítására és hasonló szemlélet kialakítására van szükség, hogy forgatókönyvi szintű együttműködési megállapodásokig eljussunk. Az együttműködés nem fejeződik be a kárfelszámolással. A tapasztalatokat, értékeléseket közösen, együtt kell végrehajtani a jövőre vonatkozó taktika, stratégiák, valamint a jogszabályi bázis kidolgozása érdekében. A vonatkozó jogszabályoknak az alkalmazók számára egyértelműen, a különleges – a tömegpusztító fegyverek alkalmazása a terrorcselekmény során fennálló - veszélyhelyzetre specializáltan és fogalmilag egységesen kell tartalmazniuk a szervezeti kompetenciahatárokat, felelősségi köröket. A beavatkozó állomány képzése akkor lesz hatékony, ha már elfogadott, minden érintett szervezet szakértői véleményének beépítésével létrejött stratégiai és taktikai tervek állnak rendelkezésre a felkészüléshez, ha a folyamat minden lépését gondosan megtervezett elméleti oktatásra és gyakorlati kiképzésre építjük, ha az oktatás egészségügyi, valamint pszichológiai képzési elemeket is tartalmaz. Ehhez szükséges a műszaki eszközökkel, különböző gyakorló pályákkal és szakképzett oktató gárdával rendelkező központi bázis, amely - az elméleti és gyakorlati oktatás mellett - a normatív-jogi alapok kidolgozásában is részt vesz.

IRODALOMJEGYZÉK [1]

Muhoray Árpád Dr., Bartáné dr. Muharay Irén (2004): Biztonsági és környezetbiztonsági alapelvek érvényesülése a katasztrófák elleni védekezés rendszerében http://elib.kkf.hu/okt_publ./szf_21_04.pdf Letöltés ideje: 2009.10.29. 9:55

[2] Szigeti Lajos (2000): A hadkiegészítés rendszere. Hadtudomány, X. évf. 2000. 3 sz. pp. 47-57. [3] Bors István (2007): A védelmi igazgatás központi koordinációja. www.hm.gov.hu/hirek/kiadvanyok/uj_honvedsegi_szemle/a_vedelmi_igazgatas_ko zponti_koordinacioja (Letöltés ideje: 2009.11.09.8:45) [4] 2073/2004. (IV.15) Korm. határozat a Magyar Köztársaság nemzeti biztonsági stratégiájáról [5] Magyar István (1999): A honvédség lehetséges feladatai válságok kezelésében. Hadtudomány, 1999. IX. évf. 3-4 sz. pp. 54-61.

153

[6] 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról [7] 1009/2009. (I.30) Korm. határozat a Magyar Köztársaság nemzeti katonai stratégiájáról [8] Nagy Rudolf (2007): A hivatásos katasztrófavédelem szerepvállalása a terrorizmus elleni küzdelemben. Katasztrófavédelem, XLIX.évf. 9 sz. pp. 22-23. [9] Mógor Judit: Katasztrófavédelem –Bp.: CompLex Kft. 2009. [10] 2080/2008. (VI.17.) Korm. határozat a Kritikus Infrastruktúra Védelem Nemzeti Programjáról [11] Béres János, Dr. (2008): Napjaink muszlim terrorizmusának gyökerei és visszaszorításának lehetőségei. Doktori (PHD) értekezés, ZMNE [12] Resperger István, Dr. (2005): A nemzetközi terrorizmus elleni küzdelem lehetséges stratégiái. Egyetemi jegyzet – Bp.: ZMNE, 2005. [13] 1999. évi LXXIV. Törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről [14] Muhoray Árpád, Dr. (2005): A katasztrófavédelem válaszai a terrorizmus kihívásaira. Katasztrófavédelem, XLVII. évf. 9.sz. pp. 3-4. [15] Kuti Rajmund (2007): Terrorcselekmények kárfelszámolási lehetőségeinek vizsgálata tűzoltói aspektusból. Védelem, XIV.évf. 3.sz. pp. 34-35. [16] Г. Хорватх, Р. Кути (2010): Об опыте базовой подготовки пожарных Венгрии к аварийно-спасательным работам http://agps-2006.narod.ru/ttb/2010-5/03-0510.ttb.pdf (Letöltés ideje: 2010.11.12.18:45)

154