PSZICHÉS FAKTOROK SZEREPE A

PSZICHÉS FAKTOROK SZEREPE A KARDIOVASZKULÁRIS BETEGSÉGEKBEN

Dr. Nagy Alexandra PTE KK I.sz. Belgyógyászati Klinika Kardiológiai Prevenciós és Rehabilitációs Osztály 2017.10.04.

Kardiológiai Rehabilitáció Kardiológus

REHABILITÁCIÓS TEAM

Család/hozzátartozók/ barátok

Gyógytornász

Fizioterapeuta

Pszichológus

Ápolók Foglalkoztató terapeuták

AZ ORVOSLÁS PARADIGMÁI Biomedikális modell (1970-es évekig)    

betegség- és patológiacentrikus betegség: a biológiai-szervi folyamatok károsodása, hibája nem tud minden betegségre biológiai kóroki magyarázatot adni test-lélek dualizmus

Bio-pszicho-szociális modell (Engel, 1977) 

 

multidimenzionalitás az etiológia, diagnosztika és terápia területén betegcentrikus, egyénre szabott stratégiák biológiai, pszichológiai, társas és környezeti tényezők egységes integratív keretben értelmezhetők

EGÉSZSÉGPSZICHOLÓGIA ÉS MAGATARTÁSORVOSLÁS A KARDIOLÓGIÁBAN 



pszichoszociális faktorok befolyásolják a koronáriabetegség (CHD) kialakulását, kimenetelét és következményeit a szívbetegségek legtöbb rizikófaktorának viselkedéses összetevői vannak, melyek módosíthatók

Klasszikus

Biológiai genetika, életkor, nem

dohányzás, magas vérnyomás és koleszterinszint

Kardiovaszkuláris rizikófaktorok

Pszichológiai, pszichoszociális

▪akut és krónikus stressz ▪negatív érzelmek, affektusok: szorongás, depresszió, hosztilitás, düh, indulat ▪társas izoláció, társas támogatás hiánya ▪életstílus (dohányzás, táplálkozás, fizikai aktivitás)

PSZICHOSZOCIÁLIS INTERVENCIÓK A KARDIOLÓGIAI REHABILITÁCIÓBAN

Betegségfeldolgozás

Stresszkezelés

Érzelmi distressz felmérése

BETEGSÉGFELDOLGOZÁS Szívbetegség → krónikus lefolyás ↓ nem gyógyítható, ezért a páciens részéről (is) nagyfokú alkalmazkodást igényel

I. ÉRZELMI DISTRESSZ FELMÉRÉSE

o Kutatások szenvedők

is

megerősítették,

jelentős

része,

problémákkal küszködik. o Depresszió

o Szorongás

hogy

legalább

a

szívbetegségben

időszakosan

lelki

SZORONGÁS  

▪ ▪ ▪ ▪

Az egyik legfőbb bizonyított rizikófaktor szimpato-adrenomedulláris rendszer aktivációja → katekolaminok → emelkedik: vérnyomás, szabad zsírsavak (FFA), szívfrekvencia, perifériás ellenállás, vér alvadékonysága súlyos akut szorongás halálhoz is vezethet de rövid távon hasznos is lehet (pl.segítségkérés) hosszú távon gátló hatás szorongásos zavar kognitív tartalma: külső veszély túlértékelése és/vagy a belső erőforrások alulértékelése

DEPRESSZIÓ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪

független, súlyos rizikófaktor koronáriabetegek 20%-ánál AMI-n átesettek 20-50%-ánál AMI mortalitása depresszió esetén: 2-5-szörös! major CV események előrejelzője

Patomechanizmusok: ▪ vegetatív egyensúlyzavar (autonomic imbalance) ▪ vegetatív reaktivitás csökkenése (→ szívfrekvencia-variabilitás csökkenése → ritmuszavarok) ▪ immunfunkciók romlása ▪ HPA-tengely túl- illetve alulműködése (immunszupresszív állapot vs. gyulladásos folyamatok aktivációja) ▪ fokozott trombocita-aggregáció, csökkent fibrinolízis

 Fontos,

hogy…..



az érzelmi megterhelés tünetei a betegség feldolgozása során normál reakcióknak tekinthetők, ugyanis hozzájárulnak a betegség elfogadásához, és egy idő után maguktól elmúlnak



amennyiben azonban a rossz lelkiállapot hosszabb idő után sem szűnik meg vagy rosszabbodik, és már a mindennapokban is problémát jelent, akkor mindenképpen szakember segítségét kellene kérni (!)



a férfiak gyakran ódzkodnak a segítségkéréstől!

SZÍVMŰTÉTEN ÁTESETT BETEGEK REPREZENTÁCIÓI  Következmények,

személyes- és kezelési kontroll-

erős hiedelmek:  A többség úgy vélte, hogy betegségük műtéti úton kezelhető, és saját maguk is hozzájárulhatnak ehhez  Viszont, tartanak a beavatkozás utáni negatívumoktól is (pl. csökkent terhelhetőség, munkaképesség?)  Szubjektív okok:  Stressz vagy túl sok aggódás, genetika,túl sok munka  Legkevésbé: dohányzás, saját viselkedés

RAJZ, MINT REPREZENTÁCIÓ? Broadbent és mtsai (2006)  Infarktuson átesett betegek rajzainak elemzése  A nagyobb méretű szívrajzok összefüggést mutattak: 

- a munkába való későbbi visszatéréssel, - magas kardiális szorongással, - kevesebb testmozgással, - több alternatív gyógymód kipróbálásával, - többszöri orvosi látogatással.

46 ÉVES FÉRFI PÁCIENS ESETE (AMI+CABG) • „Szerintem egyszerűen halálfélelmem van. Állandóan ott lebeg a szemem előtt. A napi panaszaim miatt nem is nagyon tudok róla megfeledkezni. Úgy érzem, hogy erről szól az életem, és emiatt nagyon szenvedek.” • Betegsége életének valamennyi területére kihat • Betegségét végzetesnek tartja, folyamatosan monitorozza magát • Anticipátoros szorongás • Kontroll hiánya, tehetetlenség érzése • Rajz, mint terápiás eszköz: segíti a betegség feldolgozását, megjeleníti a szívhez való érzelmi viszonyt

EGÉSZSÉGES SZÍV

BETEG SZÍV

„Nem tudom máshogy lerajzolni. Itt vannak a stentek, ez itt középen a drót, amellyel összedrótozták a mellkasom. Ez már ilyen marad.”

Mostanában jól elvoltunk a szívemmel. Annak ellenére, hogy beteg, kibír annyit, amennyit kell. Most mintha különálló személy volna, nem tudunk egy közös ritmust felvenni, de azért bízom benne.” „Az egész testemet látom felülről, kivéve azt, hogy mi van a mellkasom alatt. Nem látom, de nyugodtnak érzem a szívem. Megnyugtat az egész. Végre nem azzal foglalkozom, hogy beteg a szívem, pedig ugyanúgy beszélünk róla.”

II. ÉLETMÓD VÁLTOZTATÁS Szívbetegség esetén általában több életmódbeli tényezőn is változtatni kellene: - testmozgás, táplálkozás, dohányzás, stressz

Probléma: „Hogyan?”





Saját rizikóprofil felvázolása A páciens számára aktuálisan melyik a legakutabb probléma?



Egyszerre csak egy dolgon változtassunk!



Egyéni változtatási terv készítése



Célok kitűzése: legyen reális, konkrét,megvalósítható



Motiválás a tevékenységben való elköteleződésre

III. STRESSZKEZELÉS 



Az egyik legfőbb rizikófaktor a szívbetegségek kialakulásában A páciensek többsége a stresszt jelöli meg, mint betegségük hátterében álló legfőbb tényezőt

A STRESSZEL

ÖSSZEFÜGGŐ LEGGYAKORIBB

KARDIOLÓGIAI BETEGSÉGEK ÉS ZAVAROK ▪

▪ ▪ ▪

▪

szívkoszorúér-betegség (coronary heart disease, CHD) szívizom-infarktus (acute myocardial infarct, AMI) malignus arritmiák, kamrafibrilláció hirtelen szívhalál (sudden cardiac death) esszenciális magasvérnyomás-betegség

AKUT STRESSZ 

Gyakran előzi meg a kardiovaszkuláris eseményeket (ischemia, infarktus, hirtelen szívhalál)



Egyszeri, ám nagy intenzitású esemény (pl baleset, családtag halála, düh)



Intenzív szimpatikus aktivitás (→ ischemia → major kardiális esemény)



Pszichológiai vonatkozások: a stresszor hibás értékelése, indulatszabályozás zavara

KRÓNIKUS STRESSZ 





Hatása lassúbb, probléma: rendszeresen, ismétlődően van jelen az egyén életében (diszfunkcionális családi és társas kapcsolatok tartós munkahelyi megterhelés, betegség)

Tartós stressz esetében több stressz hormon (kortizol) termelődik, és a mellékvese idővel képtelen lesz kielégíteni a szervezet kortizol szükségletét → kimerültség Szívkoszorúér betegség

PATHOFIZIOLÓGIA ▪

▪ ▪ ▪

▪ ▪

vegetatív idegrendszer egyensúlyzavara: fokozott szimpatikus, csökkent paraszimpatikus aktivitás: emelkedett vérnyomás emelkedett szívfrekvencia és szívizom kontraktilitás csökkent szívfrekvencia-variabilitás malignus arritmia fokozott veszélye fokozott trombocita-aggregáció → trombózis + plaque-ruptúra fokozott veszélye

STRESSZ TÜNETEI

Testi

Érzelmi

Kognitív

Viselkedéses

Szívdobogás, mellkasi nyomás, lézési panaszok, gyomor-,hát-, fejfájás, izomfeszülés, erős izzadás, hideg végtagok, krónikus fáradtság

Idegesség, belső nyugtalanság, ingerültség, düh, szorongás, örömtelenség, belső üresség

Rágódás, koncentrácjós zavarok, álmodozás, rémálmok, teljesítménycsökkenés

Agresszivitás, dadogás/hadarás, rendszertelen étkezés, kevés mozgás, szerhasználat, társas izoláció

HOGY VEZET GONDOLKODÁSUNK STRESSZHEZ? Miért nem hallgatjuk addig a rádiót? Feleslegesen idegeskedsz.

Már megint dugóba kerültem, ezt nem bírom elviselni!

Ugyanaz a szituáció, de egyénenként eltérő reakció! Negatív gondolkodási sémák, irracionális gondolatok→ stressz

HOGYAN CSÖKKENTSÜK A STRESSZT? 

Relaxációs módszerek (szimpatikus aktiváció csökkentése, paraszimpatikus aktiváció túlsúlya, izomfeszültség csökkentése)



Szabadidős tevékenység (jóga, sport, olvasás, zenehallgatás, stb.)



Helyes pihenés - fizikai munka → szellemi tevékenység - mentális igénybevétel → fizikai aktivitás - monoton, kihívásmentes tevékenység → új kihívások keresése - pihentető alvás

A PSZICHOSZOCIÁLIS FAKTOROK ELHANYAGOLÁSA ▪ ▪ ▪ ▪

rekurrens major kardiális esemény valószínűsége ↑ ambuláns jelentkezések száma ↑ kórházi újrafelvételek száma ↑ vizsgálatok száma ↑ (mindhárom esetben kardiális ok nélkül!!)

(Strik, J. J. et al. (2004): Journal Psychosomatic Research, 56, 59-66.)

ÖSSZEFOGLALÁS az együttműködő magatartást (compliance) az elért viselkedésváltozás élethosszig tartó megőrzésének (adherencia, terápiahűség) kellene követnie (gyakori probléma ennek elmaradása)  A páciens motivációjának növelése  Egyénre szabott kezelési terv kialakítása  A beteg bevonása a terv kialakításába és döntéshozatalba  A pszichológiai tényezők bevonása a preventív, terápiás és rehabilitációs programokba a kardiovaszkuláris morbiditás és mortalitás bizonyítottan szignifikáns csökkenését eredményezi. 

PROGRESSZÍV IZOMRELAXÁCIÓ Relaxáció aktívabb formája  Testi folyamatok tudatosítása  Izomfeszülés oldása→ testi ellazulás→ lelki ellazulás (szorongás csökkenése)  Figyelem fókuszálása 

EGÉSZSÉGPSZICHOLÓGIAI KONZULTÁCIÓ EPK 

Pszichológiai segítség a mindennapi élet nehézségeinek megoldásához hallgatóknak Jelentkezés: [email protected]



http://pszikon.aok.pte.hu/



           

A konzultáció helye: Magatartástudományi Intézet Egyéni/csoportos konzultációk Rövid kurzusok A hatékony tanulás és vizsgafelkészülés módszerei Relaxációs technikák Mindfulness meditációs csoport Stresszkezelő csoport Asszertivitás tréning - önérvényesítés és hatékony kommunikáció Rezíliencia tréning Időmenedzsment tréning Szerelempatak - itt csörög, ott csörög (mégis nálam ücsörög) A burnout - ha égés a kiégés