PSZICHÉS FAKTOROK SZEREPE A

PSZICHÉS FAKTOROK SZEREPE A KARDIOVASZKULÁRIS BETEGSÉGEKBEN

Nagy Alexandra PTE KK I.sz.Belgyógyászati Klinika Kardiológiai Prevenciós és Rehabilitációs Osztály 2016.10.12.

Kardiológiai Rehabilitáció Kardiológus

REHABILITÁCIÓS TEAM

Család/hozzátartozók/ barátok

Gyógytornász

Fizioteraputa

Pszichológus

Ápolók Foglalkoztató teraputák

AZ ORVOSLÁS PARADIGMÁI Biomedikális modell (1970-es évekig)   



betegség- és patológiacentrikus betegség: a biológiai-szervi folyamatok károsodása, hibája nem tud minden betegségre biológiai kóroki magyarázatot adni test-lélek dualizmus

Bio-pszicho-szociális modell (Engel, 1977) 

 

multidimenzionalitás az etiológia, diagnosztika és terápia területén betegcentrikus, egyénre szabott stratégiák biológiai, pszichológiai, társas és környezeti tényezők egységes integratív keretben értelmezhetők

EGÉSZSÉGPSZICHOLÓGIA ÉS MAGATARTÁSORVOSLÁS A KARDIOLÓGIÁBAN 



pszichoszociális faktorok befolyásolják a koronáriabetegség (CHD) kialakulását, kimenetelét és következményeit a szívbetegségek legtöbb rizikófaktorának viselkedéses összetevői vannak, melyek módosíthatók

Klasszikus

Biológiai genetika, életkor, nem

dohányzás, magas vérnyomás és koleszterinszint

Kardiovaszkuláris rizikófaktorok

Pszichológiai, pszichoszociális

akut és krónikus stressz negatív érzelmek, affektusok: szorongás, depresszió, hosztilitás, düh, indulat társas izoláció, társas támogatás hiánya életstílus (dohányzás, táplálkozás, fizikai aktivitás)

A STRESSZEL

ÖSSZEFÜGGŐ LEGGYAKORIBB

KARDIOLÓGIAI BETEGSÉGEK ÉS ZAVAROK     

szívkoszorúér-betegség (coronary heart disease, CHD) szívizom-infarktus (acute myocardial infarct, AMI) malignus arritmiák, kamrafibrilláció hirtelen szívhalál (sudden cardiac death) esszenciális magasvérnyomás-betegség

AKUT STRESSZ 

Gyakran előzi meg a kardiovaszkuláris eseményeket (ischemia, infarktus, hirtelen szívhalál)



Egyszeri, ám nagy intenzitású esemény (pl baleset, családtag halála, düh)



Intenzív szimpatikus aktivitás (→ ischemia → major kardiális esemény)



Pszichológiai vonatkozások: a stresszor hibás értékelése, indulatszabályozás zavara

KRÓNIKUS STRESSZ 





Hatása lassúbb, probléma: rendszeresen, ismétlődően van jelen az egyén életében (diszfunkcionális családi és társas kapcsolatok tartós munkahelyi megterhelés, betegség)

Tartós stressz esetében több stressz hormon (kortizol) termelődik, és a mellékvese idővel képtelen lesz kielégíteni a szervezet kortizol szükségletét → kimerültség Szívkoszorúér betegség

PATHOFIZIOLÓGIA 

    

vegetatív idegrendszer egyensúlyzavara: fokozott szimpatikus, csökkent paraszimpatikus aktivitás: emelkedett vérnyomás emelkedett szívfrekvencia és szívizom kontraktilitás csökkent szívfrekvencia-variabilitás malignus arritmia fokozott veszélye fokozott trombocita-aggregáció → trombózis + plaque-ruptúra fokozott veszélye

PSZICHOSZOCIÁLIS INTERVENCIÓK A KARDIOLÓGIAI REHABILITÁCIÓBAN

Betegségfeldolgozás

Stresszkezelés

Érzelmi distressz felmérése

BETEGSÉGFELDOLGOZÁS Szívbetegség → krónikus lefolyás ↓ nem gyógyítható, ezért a páciens részéről (is) nagyfokú alkalmazkodást igényel

I. ÉRZELMI DISTRESSZ FELMÉRÉSE

o Kutatások szenvedők

is

megerősítették,

jelentős

része,

problémákkal küszködik. o Depresszió o Szorongás

hogy

legalább

a

szívbetegségben

időszakosan

lelki

SZORONGÁS  

   

Az egyik legfőbb bizonyított rizikófaktor szimpato-adrenomedulláris rendszer aktivációja → katekolaminok → emelkedik: vérnyomás, szabad zsírsavak (FFA), szívfrekvencia, perifériás ellenállás, vér alvadékonysága

súlyos akut szorongás halálhoz is vezethet de rövid távon hasznos is lehet (pl.segítségkérés) hosszú távon gátló hatás szorongásos zavar kognitív tartalma: külső veszély túlértékelése és/vagy a belső erőforrások alulértékelése

DEPRESSZIÓ     

független, súlyos rizikófaktor koronáriabetegek 20%-ánál AMI-n átesettek 20-50%-ánál AMI mortalitása depresszió esetén: 2-5-szörös! major CV események előrejelzője

Patomechanizmusok:  vegetatív egyensúlyzavar (autonomic imbalance)  vegetatív reaktivitás csökkenése (→ szívfrekvencia-variabilitás csökkenése → ritmuszavarok)  immunfunkciók romlása  HPA-tengely túl- illetve alulműködése (immunszupresszív állapot vs. gyulladásos folyamatok aktivációja)  fokozott trombocita-aggregáció, csökkent fibrinolízis

 Fontos,

hogy…..



az érzelmi megterhelés tünetei a betegség feldolgozása során normál reakcióknak tekinthetők, ugyanis hozzájárulnak a betegség elfogadásához, és egy idő után maguktól elmúlnak



amennyiben azonban a rossz lelkiállapot hosszabb idő után sem szűnik meg vagy rosszabbodik, és már a mindennapokban is problémát jelent, akkor mindenképpen szakember segítségét kellene kérni (!)



a férfiak gyakran ódzkodnak a segítségkéréstől!

SZÍVMŰTÉTEN ÁTESETT BETEGEK REPREZENTÁCIÓI  Következmények,

személyes- és kezelési kontroll-

erős hiedelmek:  A többség úgy vélte, hogy betegségük műtéti úton kezelhető, és saját maguk is hozzájárulhatnak ehhez  Viszont, tartanak a beavatkozás utáni negatívumoktól is (pl. csökkent terhelhetőség, munkaképesség?)  Szubjektív okok:  Stressz vagy túl sok aggódás, genetika,túl sok munka  Legkevésbé: dohányzás, saját viselkedés

RAJZ, MINT REPREZENTÁCIÓ? Broadbent és mtsai (2006)  Infarktuson átesett betegek rajzainak elemzése  A nagyobb méretű szívrajzok összefüggést mutattak: 

- a munkába való későbbi visszatéréssel, - magas kardiális szorongással, - kevesebb testmozgással, - több alternatív gyógymód kipróbálásával, - többszöri orvosi látogatással.

II. ÉLETMÓD VÁLTOZTATÁS Szívbetegség esetén általában több életmódbeli tényezőn is változtatni kellene: - testmozgás, táplálkozás, dohányzás, stressz

Probléma: „Hogyan?”





Saját rizikóprofil felvázolása A páciens számára aktuálisan melyik a legakutabb probléma?



Egyszerre csak egy dolgon változtassunk!



Egyéni változtatási terv készítése



Célok kitűzése: legyen reális, konkrét,megvalósítható



Motiválás a tevékenységben való elköteleződésre

III. STRESSZKEZELÉS 



Az egyik legfőbb rizikófaktor a szívbetegségek kialakulásában

A páciensek többsége a stresszt jelöli meg, mint betegségük hátterében álló legfőbb tényezőt

STRESSZ TÜNETEI

Testi

Érzelmi

Kognitív

Viselkedéses

Szívdobogás, mellkasi nyomás, lézési panaszok, gyomor-,hát-, fejfájás, izomfeszülés, erős izzadás, hideg végtagok, krónikus fáradtság

Idegesség, belső nyugtalanság, ingerültség, düh, szorongás, örömtelenség, belső üresség

Rágódás, koncentrácjós zavarok, álmodozás, rémálmok, teljesítménycsökkenés

Agresszivitás, dadogás/hadarás, rendszertelen étkezés, kevés mozgás, szerhasználat, társas izoláció

HOGY VEZET GONDOLKODÁSUNK STRESSZHEZ? Miért nem hallgatjuk addig a rádiót? Feleslegesen idegeskedsz.

Már megint dugóba kerültem, ezt nem bírom elviselni!

Ugyanaz a szituáció, de egyénenként eltérő reakció!

Negatív gondolkodási sémák, irracionális gondolatok→ stressz

HOGYAN CSÖKKENTSÜK A STRESSZT? 

Relaxációs módszerek (szimpatikus aktiváció csökkentése, paraszimpatikus aktiváció túlsúlya, izomfeszültség csökkentése)



Szabadidős tevékenység (jóga, sport, olvasás, zenehallgatás, stb.)



Helyes pihenés - fizikai munka → szellemi tevékenység - mentális igénybevétel → fizikai aktivitás - monoton, kihívásmentes tevékenység → új kihívások keresése - pihentető alvás

A PSZICHOSZOCIÁLIS FAKTOROK ELHANYAGOLÁSA    

rekurrens major kardiális esemény valószínűsége ↑ ambuláns jelentkezések száma ↑ kórházi újrafelvételek száma ↑ vizsgálatok száma ↑ (mindhárom esetben kardiális ok nélkül!!)

(Strik, J. J. et al. (2004): Journal Psychosomatic Research, 56, 59-66.)

ÖSSZEFOGLALÁS az együttműködő magatartást (compliance) az elért viselkedésváltozás élethosszig tartó megőrzésének (adherencia, terápiahűség) kellene követnie (gyakori probléma ennek elmaradása)  A páciens motivációjának növelése  Egyénre szabott kezelési terv kialakítása  A beteg bevonása a terv kialakításába és döntéshozatalba  A pszichológiai tényezők bevonása a preventív, terápiás és rehabilitációs programokba a kardiovaszkuláris morbiditás és mortalitás bizonyítottan szignifikáns csökkenését eredményezi. 

PROGRESSZÍV IZOMRELAXÁCIÓ Relaxáció aktívabb formája  Testi folyamatok tudatosítása  Izomfeszülés oldása→ testi ellazulás→ lelki ellazulás (szorongás csökkenése)  Figyelem fókuszálása 

EGÉSZSÉGPSZICHOLÓGIAI KONZULTÁCIÓ EPK 

Pszichológiai segítség a mindennapi élet nehézségeinek megoldásához hallgatóknak Jelentkezés: [email protected]



http://pszikon.aok.pte.hu/



           

A konzultáció helye: Magatartástudományi Intézet Egyéni/csoportos konzultációk Rövid kurzusok A hatékony tanulás és vizsgafelkészülés módszerei Relaxációs technikák Mindfulness meditációs csoport Stresszkezelő csoport Asszertivitás tréning - önérvényesítés és hatékony kommunikáció Rezíliencia tréning Időmenedzsment tréning Szerelempatak - itt csörög, ott csörög (mégis nálam ücsörög) A burnout - ha égés a kiégés