PSZICHÉS FAKTOROK SZEREPE A KARDIOVASZKULÁRIS BETEGSÉGEKBEN
Nagy Alexandra PTE KK I.sz.Belgyógyászati Klinika Kardiológiai Prevenciós és Rehabilitációs Osztály 2016.10.12.
Kardiológiai Rehabilitáció Kardiológus
REHABILITÁCIÓS TEAM
Család/hozzátartozók/ barátok
Gyógytornász
Fizioteraputa
Pszichológus
Ápolók Foglalkoztató teraputák
AZ ORVOSLÁS PARADIGMÁI Biomedikális modell (1970-es évekig)
betegség- és patológiacentrikus betegség: a biológiai-szervi folyamatok károsodása, hibája nem tud minden betegségre biológiai kóroki magyarázatot adni test-lélek dualizmus
Bio-pszicho-szociális modell (Engel, 1977)
multidimenzionalitás az etiológia, diagnosztika és terápia területén betegcentrikus, egyénre szabott stratégiák biológiai, pszichológiai, társas és környezeti tényezők egységes integratív keretben értelmezhetők
EGÉSZSÉGPSZICHOLÓGIA ÉS MAGATARTÁSORVOSLÁS A KARDIOLÓGIÁBAN
pszichoszociális faktorok befolyásolják a koronáriabetegség (CHD) kialakulását, kimenetelét és következményeit a szívbetegségek legtöbb rizikófaktorának viselkedéses összetevői vannak, melyek módosíthatók
Klasszikus
Biológiai genetika, életkor, nem
dohányzás, magas vérnyomás és koleszterinszint
Kardiovaszkuláris rizikófaktorok
Pszichológiai, pszichoszociális
akut és krónikus stressz negatív érzelmek, affektusok: szorongás, depresszió, hosztilitás, düh, indulat társas izoláció, társas támogatás hiánya életstílus (dohányzás, táplálkozás, fizikai aktivitás)
A STRESSZEL
ÖSSZEFÜGGŐ LEGGYAKORIBB
KARDIOLÓGIAI BETEGSÉGEK ÉS ZAVAROK
szívkoszorúér-betegség (coronary heart disease, CHD) szívizom-infarktus (acute myocardial infarct, AMI) malignus arritmiák, kamrafibrilláció hirtelen szívhalál (sudden cardiac death) esszenciális magasvérnyomás-betegség
AKUT STRESSZ
Gyakran előzi meg a kardiovaszkuláris eseményeket (ischemia, infarktus, hirtelen szívhalál)
Egyszeri, ám nagy intenzitású esemény (pl baleset, családtag halála, düh)
Intenzív szimpatikus aktivitás (→ ischemia → major kardiális esemény)
Pszichológiai vonatkozások: a stresszor hibás értékelése, indulatszabályozás zavara
KRÓNIKUS STRESSZ
Hatása lassúbb, probléma: rendszeresen, ismétlődően van jelen az egyén életében (diszfunkcionális családi és társas kapcsolatok tartós munkahelyi megterhelés, betegség)
Tartós stressz esetében több stressz hormon (kortizol) termelődik, és a mellékvese idővel képtelen lesz kielégíteni a szervezet kortizol szükségletét → kimerültség Szívkoszorúér betegség
PATHOFIZIOLÓGIA
vegetatív idegrendszer egyensúlyzavara: fokozott szimpatikus, csökkent paraszimpatikus aktivitás: emelkedett vérnyomás emelkedett szívfrekvencia és szívizom kontraktilitás csökkent szívfrekvencia-variabilitás malignus arritmia fokozott veszélye fokozott trombocita-aggregáció → trombózis + plaque-ruptúra fokozott veszélye
PSZICHOSZOCIÁLIS INTERVENCIÓK A KARDIOLÓGIAI REHABILITÁCIÓBAN
Betegségfeldolgozás
Stresszkezelés
Érzelmi distressz felmérése
BETEGSÉGFELDOLGOZÁS Szívbetegség → krónikus lefolyás ↓ nem gyógyítható, ezért a páciens részéről (is) nagyfokú alkalmazkodást igényel
I. ÉRZELMI DISTRESSZ FELMÉRÉSE
o Kutatások szenvedők
is
megerősítették,
jelentős
része,
problémákkal küszködik. o Depresszió o Szorongás
hogy
legalább
a
szívbetegségben
időszakosan
lelki
SZORONGÁS
Az egyik legfőbb bizonyított rizikófaktor szimpato-adrenomedulláris rendszer aktivációja → katekolaminok → emelkedik: vérnyomás, szabad zsírsavak (FFA), szívfrekvencia, perifériás ellenállás, vér alvadékonysága
súlyos akut szorongás halálhoz is vezethet de rövid távon hasznos is lehet (pl.segítségkérés) hosszú távon gátló hatás szorongásos zavar kognitív tartalma: külső veszély túlértékelése és/vagy a belső erőforrások alulértékelése
DEPRESSZIÓ
független, súlyos rizikófaktor koronáriabetegek 20%-ánál AMI-n átesettek 20-50%-ánál AMI mortalitása depresszió esetén: 2-5-szörös! major CV események előrejelzője
Patomechanizmusok: vegetatív egyensúlyzavar (autonomic imbalance) vegetatív reaktivitás csökkenése (→ szívfrekvencia-variabilitás csökkenése → ritmuszavarok) immunfunkciók romlása HPA-tengely túl- illetve alulműködése (immunszupresszív állapot vs. gyulladásos folyamatok aktivációja) fokozott trombocita-aggregáció, csökkent fibrinolízis
Fontos,
hogy…..
az érzelmi megterhelés tünetei a betegség feldolgozása során normál reakcióknak tekinthetők, ugyanis hozzájárulnak a betegség elfogadásához, és egy idő után maguktól elmúlnak
amennyiben azonban a rossz lelkiállapot hosszabb idő után sem szűnik meg vagy rosszabbodik, és már a mindennapokban is problémát jelent, akkor mindenképpen szakember segítségét kellene kérni (!)
a férfiak gyakran ódzkodnak a segítségkéréstől!
SZÍVMŰTÉTEN ÁTESETT BETEGEK REPREZENTÁCIÓI Következmények,
személyes- és kezelési kontroll-
erős hiedelmek: A többség úgy vélte, hogy betegségük műtéti úton kezelhető, és saját maguk is hozzájárulhatnak ehhez Viszont, tartanak a beavatkozás utáni negatívumoktól is (pl. csökkent terhelhetőség, munkaképesség?) Szubjektív okok: Stressz vagy túl sok aggódás, genetika,túl sok munka Legkevésbé: dohányzás, saját viselkedés
RAJZ, MINT REPREZENTÁCIÓ? Broadbent és mtsai (2006) Infarktuson átesett betegek rajzainak elemzése A nagyobb méretű szívrajzok összefüggést mutattak:
- a munkába való későbbi visszatéréssel, - magas kardiális szorongással, - kevesebb testmozgással, - több alternatív gyógymód kipróbálásával, - többszöri orvosi látogatással.
II. ÉLETMÓD VÁLTOZTATÁS Szívbetegség esetén általában több életmódbeli tényezőn is változtatni kellene: - testmozgás, táplálkozás, dohányzás, stressz
Probléma: „Hogyan?”
Saját rizikóprofil felvázolása A páciens számára aktuálisan melyik a legakutabb probléma?
Egyszerre csak egy dolgon változtassunk!
Egyéni változtatási terv készítése
Célok kitűzése: legyen reális, konkrét,megvalósítható
Motiválás a tevékenységben való elköteleződésre
III. STRESSZKEZELÉS
Az egyik legfőbb rizikófaktor a szívbetegségek kialakulásában
A páciensek többsége a stresszt jelöli meg, mint betegségük hátterében álló legfőbb tényezőt
STRESSZ TÜNETEI
Testi
Érzelmi
Kognitív
Viselkedéses
Szívdobogás, mellkasi nyomás, lézési panaszok, gyomor-,hát-, fejfájás, izomfeszülés, erős izzadás, hideg végtagok, krónikus fáradtság
Idegesség, belső nyugtalanság, ingerültség, düh, szorongás, örömtelenség, belső üresség
Rágódás, koncentrácjós zavarok, álmodozás, rémálmok, teljesítménycsökkenés
Agresszivitás, dadogás/hadarás, rendszertelen étkezés, kevés mozgás, szerhasználat, társas izoláció
HOGY VEZET GONDOLKODÁSUNK STRESSZHEZ? Miért nem hallgatjuk addig a rádiót? Feleslegesen idegeskedsz.
Már megint dugóba kerültem, ezt nem bírom elviselni!
Ugyanaz a szituáció, de egyénenként eltérő reakció!
Negatív gondolkodási sémák, irracionális gondolatok→ stressz
HOGYAN CSÖKKENTSÜK A STRESSZT?
Relaxációs módszerek (szimpatikus aktiváció csökkentése, paraszimpatikus aktiváció túlsúlya, izomfeszültség csökkentése)
Szabadidős tevékenység (jóga, sport, olvasás, zenehallgatás, stb.)
Helyes pihenés - fizikai munka → szellemi tevékenység - mentális igénybevétel → fizikai aktivitás - monoton, kihívásmentes tevékenység → új kihívások keresése - pihentető alvás
A PSZICHOSZOCIÁLIS FAKTOROK ELHANYAGOLÁSA
rekurrens major kardiális esemény valószínűsége ↑ ambuláns jelentkezések száma ↑ kórházi újrafelvételek száma ↑ vizsgálatok száma ↑ (mindhárom esetben kardiális ok nélkül!!)
(Strik, J. J. et al. (2004): Journal Psychosomatic Research, 56, 59-66.)
ÖSSZEFOGLALÁS az együttműködő magatartást (compliance) az elért viselkedésváltozás élethosszig tartó megőrzésének (adherencia, terápiahűség) kellene követnie (gyakori probléma ennek elmaradása) A páciens motivációjának növelése Egyénre szabott kezelési terv kialakítása A beteg bevonása a terv kialakításába és döntéshozatalba A pszichológiai tényezők bevonása a preventív, terápiás és rehabilitációs programokba a kardiovaszkuláris morbiditás és mortalitás bizonyítottan szignifikáns csökkenését eredményezi.
PROGRESSZÍV IZOMRELAXÁCIÓ Relaxáció aktívabb formája Testi folyamatok tudatosítása Izomfeszülés oldása→ testi ellazulás→ lelki ellazulás (szorongás csökkenése) Figyelem fókuszálása
EGÉSZSÉGPSZICHOLÓGIAI KONZULTÁCIÓ EPK
Pszichológiai segítség a mindennapi élet nehézségeinek megoldásához hallgatóknak Jelentkezés:
[email protected]
http://pszikon.aok.pte.hu/
A konzultáció helye: Magatartástudományi Intézet Egyéni/csoportos konzultációk Rövid kurzusok A hatékony tanulás és vizsgafelkészülés módszerei Relaxációs technikák Mindfulness meditációs csoport Stresszkezelő csoport Asszertivitás tréning - önérvényesítés és hatékony kommunikáció Rezíliencia tréning Időmenedzsment tréning Szerelempatak - itt csörög, ott csörög (mégis nálam ücsörög) A burnout - ha égés a kiégés