A TURIZMUS MINT TERÜLETFEJLESZTŐ TÉNYEZŐ AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN. Hanusz Árpád 1. Turisztikai trendek a világban

Földrajzi Konferencia, Szeged 2001

A TURIZMUS MINT TERÜLETFEJLESZTŐ TÉNYEZŐ AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN Hanusz Árpád1 „…A turizmus az életminőség tényezője és következménye.” (Hágai Nyilatkozat, 1989) Turisztikai trendek a világban Az elmúlt évtizedben a turizmus nemzetközi szinten az egyik legdinamikusabban fejlődő ágazat, gazdasági teljesítményének növekedése meghaladja a gazdaság egészének növekedési ütemét. Már az ezredforduló utolsó évében minden gazdasági kutató és elemző számára egyértelmű tény volt, hogy a turizmus lett a világ vezető iparága. Az évtized utolsó éveiben megelőzte nagy riválisait, az olajipart, az autógyártást, és a telekommunikációt. A turizmus keresletének és kínálatának fejlődése természetesen nem egyforma a világon, a trendeket elemezve azonban a következő fontos jellemzőket lehet megfogalmazni: ∉8 az aktív dolgozók szabadideje, szabadságának időtartama folyamatosan nő. ∉8 az utazásra fordított szabadidő eltöltésének időtartama megváltozott: a nyári és téli fő szabadság mellett megjelent a rövidebb időtartamú szabadság is (harmadik-negyedik utazás). ∉8 a potenciális vevők utazásra fordítható szabadrendelkezésű jövedelme nem feltétlenül nő ∉8 az utazók elfordulnak a tömegigényeket kielégítő kínálattól s az egyedi, különleges kínálatot keresik, amit aktív módon fedezhetnek fel, vehetnek igénybe. ∉8 az utazások során előtérbe kerül a környezet- és egészségtudatos viselkedési minta (fokozott érzékenység a környezetvédelem, az emberi egészség és táplálkozás kérdéseiben). ∉8 szélesedik a turisztikai szolgáltatásokat igénybe vevők rétege mind korosztály, mind társadalmi besorolás szerint (ifjúság, senior korosztály, alkalmazott, tanuló, stb.). ∉8 a turizmus individualizálódik ∉8 a korszerű közlekedési eszközök gyorsasága és olcsó árai új desztinációk fejlődését teszik lehetővé, ami fokozott megújulásra készteti a tradicionális kínálatot, országokat. ∉8 ennek ellenére Európa súlya a világturizmusban fokozatosan csökken, s átrendeződik a NATO és az EU Kelet-európai megjelenésével ∉8 a kommunikációs rendszerek fejlődése új távlatokat nyit a marketingkommunikáció számára, s átszervezi annak hagyományos technikáját ∉8 az Internet használatának boomja óriási kihívás a turizmus szakma számára is. Magyarország turizmusa Magyarország a világ más országaival összehasonlítva turisztikai nagyhatalomnak számít az országba belépő látogatók számát tekintve. A központi fekvés a beutazásokat könnyítő állami magatartás, a világhírű magyar vendégszeretet kedvezően hat az ország idegenforgalmára. 1

Dr. Hanusz Árpád, PhD, Nyíregyházi Főiskola, 4401 Nyíregyháza Sóstói út 31/b.

1

Hanusz Árpád: A turizmus mint területfejlesztő…

A látogatók számának változását a következő táblázat érzékelteti: 1990 1995 1998 37. 632 39. 240 33. 624 összes látogató (ezer fő) (Forrás: KSH, Magyar Turizmus Rt.)

2000 34 846

A küldő országok tekintetében évek óta a szomszédos országok államok vezetnek, amelyek Magyarországra utazó állampolgárai évente több alkalommal is felkeresik országunkat. A legfőbb küldő országok a következők: Ausztria (5.936E fő), Szlovákia (5.497E fő), Románia (4.197E fő), Németország (3.852E fő). Az érkező látogatók kb. fele tekinthető az idegenforgalmilag legfontosabb szegmensnek: ők azok az ún. turisták, akik legalább 24 órát; azaz egy éjszakát eltöltenek az országban. A látogatók átlagos tartózkodási ideje jelenleg kb. 5-6 nap. A külföldi vendégek eltérő céllal, más-más motivációval érkeznek. Tartózkodásuk céljaként leggyakrabban az üdülést, illetve gyógyüdülést (28%), a bevásárlást (23%), a rokonlátogatást (16%), a hivatalos vagy üzleti utat jelölik meg (12%), valamint egyéb célokat (21%) jelölnek meg. Az ország legfontosabb két célpontjának több felmérés eredménye alapján mindenképpen Budapest (folyamatos vonzerő), valamint a Balaton (egy szezonos vonzerő) tekinthető, de meg kell említeni a Mátra és Bükk, valamint a Hortobágy vonzerejét is. A természeti értékek jelentős vonzerővel bírnának, azonban az infrastruktúra hiányos kiépítettsége gátat szab a kínálat bővítésének. A kereskedelmi szálláshelyek közül kimagasló szerepet töltenek be a szállodák a külföldi vendégforgalom fogadásában. A teljes forgalom kétharmadát, a külföldi forgalom kb. 70%-át ezek az objektumok fogadták. A szobák foglaltsága éves átlagot tekintve kb. 45-47%os, s a kihasználtság az osztályba sorolásától függően szisztematikusan csökken. A magas komfortfokozatú szállodák kihasználtsága növekedett. Kereskedelmi szálláshelyek száma Szállodák szobafoglaltsága (%) Szállodai szobák átlagára (Ft/nap) július hónapban

1996 271196 47, 2 9305

1997 284128 47, 7 9855

1998 287102 47, 5 11581

A turizmus gazdasági jelentőségéről ma még többnyire csak szakértői becslések léteznek, és ezek a találgatások a GDP-hez való hozzájárulás tekintetében 5-15%, a foglalkoztatás vonatkozásában pedig 200-300 ezer fő közé esnek. Részleges ismeretekkel rendelkezünk arról, hogy milyen szerepet tölt be a turizmus a nemzetgazdaságban. Jórészt csak a kereskedelmi és a legális magánszálláshelyeken megjelenő főbb bevételekre, valamint a nemzetközi fizetési mérleg szolgáltatáskülkereskedelem részeként megjelenő turisztikai bevételekre és kiadásokra vonatkozó statisztikai adatok állnak rendelkezésre. A határstatisztikák és a kereskedelmi szálláshelyeken mért forgalom adatainak különbözősége alapján megbecsülhető, hogy a turizmusban rendkívül jelentős az ún. fekete forgalom. Szakértői becslések szerint az idegenforgalmi “szürke gazdaság” teljesítménye legalább kétszerese a legális forgalmi adatoknak. Az ország világranglistán elfoglalt helyét vizsgálva (a látogatók számának ismeretében) megállapíthatjuk, hogy a bevételek alakulásában csak a 35-40. helyen áll Magyarország. Az Észak-alföldi régió a magyar turizmusban

2


A régió három országgal határos (Szlovákia, Ukrajna, Románia), határátkelőket azonban csak az ukrán és román határszakaszon találunk. A közúti összeköttetés mindkét országgal meg van oldva, jelenleg is folyamatban van a közúti határátkelőhelyek rekonstrukciója, illetve építési beruházásuk. A régió egyik legnagyobb vonzereje és turisztikai attrakciója a gyógy idegenforgalom mellett, a nemrégen a világörökség részévé vált Hortobágy és a Tisza folyó. A rövid, kb. 6-8 hetes nyári szezonban óvatos becslések szerint is több mint 20.000 ember “csorog le” a vadregényes, ám mégis nyugalmat árasztó Felső-Tiszán Tiszabecstől Tokajig. Ezt a 235 kilométert 6-7 nap alatt teszik meg. Ez összesen kb. 120.000 vendégéjszaka forgalmat jelenthet, ami a hivatalos statisztikákban nem jelenik meg. Ennek oka, hogy a túrázók infrastruktúra, szálláshely hiányában vadkempingezni kénytelenek. Ez jelentős környezetszennyezéssel, bevétel- és adókieséssel jár. Ez már rövidtávon is árt a régiónak, hiszen erősíti a kedvezőtlen lehetőségekről kialakult képet, illetve nem serkenti visszatérésre a vendéget. Igen fontos vonzerőnek tekinthető továbbá a műemlék vagy műemlék jellegű épületek magas száma, amelyek a régióban megtalálhatók. Többségük egyházi épület, illetve népi lakóház. A régió gazdag történelmi, kulturális emlékekben is. Egyes falvak megőrizték eredeti arculatukat, amelyben a népi építészet szakrális épületei, a templomok, a fa haranglábak a település vonzerejének meghatározó elemei. Az egyre szaporodó tájházak őrzik a népművészeti emlékeket. A régió legfontosabb turisztikai helyszínei a nagyvárosok. Elsősorban Debrecen idegenforgalmi vonzerejét kell kiemelni. A magasabb kategóriájú szállodáiban a konferencia turizmus feltételei is adva vannak. A gazdaság fejlődése fokozta az üzleti turizmus erősödését, de a város meghatározó turisztikai vonzereje az elmúlt években felújított nagyerdei termál és gyógyfürdő. Nyíregyháza - Sóstófürdő szintén rendelkezik gyógyvízzel. Ennek ellenére a belföldi idegenforgalom számára a legjelentősebb vonzerőnek a Vadaspark bizonyul. Az épített örökség megtekintésének kiemelkedő bemutatóhelye a régión belül a Sóstói Múzeumfalu. Szolnok szintén termálvizével vívta ki magának jelentős turisztikai vonzerejét, de a Tisza mint vízi túrázásra alkalmas terület és mint kiváló horgászhely is bír turisztikai vonzerővel. Hajdúszoboszló korábban elsősorban nemzetközileg ismert gyógy idegenforgalmával vált meghatározó szereplőjévé a régiónak. Napjainkra a bel és külföldi vendégek számára legalább ilyen fontos a látvány az élményfürdője. Várható, hogy a régióban Hajdúszoboszló és Debrecen turisztikai vezető szerepe megmarad, bár a természeti vonzerővel rendelkező Hortobágy, a beregi, szatmári területek és a Tisza-tó turisztikai fejlődése dinamikusabb lesz. A régió mintegy 60 szállodája több mint 6000 férőhellyel rendelkezik. A turisták által eltöltött vendégéjszakák száma közel 700 ezer. A dinamikusan fejlődő falusi turizmus lehetőségei még alig vannak kihasználva, hiszen a régió mindhárom megyéjében jól működő vendéglátók elsősorban más turisztikai vonzerővel is rendelkező kistérségekben találhatók. A kerékpár, a lovas, a vízi turizmus fejlődésével újabb és újabb területek vonhatók be a falusi turizmus kínálatába. Azok a turisztikai termékek, amelyek csak a fejlesztési koncepcióban kerültek megfogalmazásra még további rejtett tartalékot jelentenek majd a régió számára. (tiszai tutajozás, cigányprogram stb). A régió turisztikai termékei

3


Turisztikai terméknek nevezik az egy vagy több idegenforgalmi vonzerőre alapozott, a vendég igényeinek összességét kielégítő szolgáltatáshalmazt. A turista számára értékesítendő, úgynevezett komplex termék magában foglalja az attrakció, a megközelíthetőség, a szállás, az étkezés, a szórakozás, a higiéné, a biztonság, a vendégszeretet és az árak összességét. Mivel Magyarország kínálatában – az erre vonatkozó felmérések eredménye szerint – hétféle termék rendelkezik azzal a vonzerővel, amely meghatározó mértékben formálhatja az ország idegenforgalmi imázsát és a vendégek rendszeres visszatérését válthatja ki, ezért az Északalföld vonzásadottságait ezekre koncentrálva érdemes vizsgálni. A régió vonzásadottságai sokszínűek, változatosak és megyénként eltérőek, de néhány kivételtől eltekintve általában nem jelentenek nemzetközi vonatkozásban is versenyképes vonzerőt, sokkal inkább a belföldi turizmus erősödését szolgálhatják. Gyógyturizmus A kivételek közé tartozik a termálturizmus, az Észak-alföld idegenforgalmának kiemelkedő jelentőségű és nagy fejlődési lehetőséggel rendelkező területe. A természeti adottságok között a régió egyik legnagyobb értéke a gyógyhatású termálvízkincs (mozgásszervi, emésztőszervi, nőgyógyászati, idegrendszeri betegségek kezelésére alkalmas). A térség 23 településén található számottevő turisztikai vonzást kiváltó termálfürdő, amelyek között nemzetközi hírűek (Debrecen, Hajdúszoboszló, Berekfürdő, Cserkeszőlő, Nyíregyháza-sóstófürdő) is vannak. Sajnálatos, hogy a már nemzetközi hírnevet szerzett fürdőink egy részében a szakemberek intelmei ellenére keveredik a gyógy és látványfürdők adta szolgáltatás, amely átmenetileg a vendégforgalom növekedését eredményezheti, de hosszabb távon vendégszám-csökkenést vált ki. A pihenni, gyógyulni vágyó betegek más szórakozási, kikapcsolódási programot igényelnek, mint az önfeledten szórakozni vágyó és az élményfürdők adta kikapcsolódást igénybe vevő turisták. A turisták költési szintje, tartózkodási ideje, az igénybe vett szolgáltatások mennyisége, minősége a gyógyturizmusban az átlagot messze meghaladja. A szezonalitást csökkenti, ezért a kihasználtság, a jövedelmezőség viszonylag magasabb. A kedvező adottságok ellenére azonban a termálvízkincs eredményes hasznosítását számos körülmény akadályozza (pl. a téliesített medencék, minőségi szállodák hiánya). A gyógyturisztikai létesítmények – kevés kivétellel – el vannak hanyagolva, szolgáltatásaik nem felelnek meg az igényesebb turisták elvárásainak, a gyógyászati infrastruktúra sok helyen elavult vagy kiépítetlen. A fejlesztésben jelentős erőlelépést jelentett a Széchenyi –terv adta pályázati rendszer. Falusi (vidéki) agroturizmus A falvakban található lakóházak idegenforgalmi célú hasznosítása párosul a természeti környezet, a falusi élet értékeinek (vendégszeretet, tiszta levegő, nyugalom), a falusi ember hétköznapjainak (állattartás, földművelés, kézműipar) bemutatásával, egyedi vendéglátással. Napjainkra a falusi turizmus nem pusztán a falusi életmód bemutatása révén jelent vonzerőt, hanem számos szakterületre kiterjedő, pozitív hatásai miatt elfogadott vidékfejlesztési módszerré és egyben gyakorlattá nőtte ki magát. Azok a rendezvények, amelyeket a helyi önkormányzatok, kistérségek szerveznek, ugyancsak hozzájárulnak a vidékfejlesztéshez. Példaként említhető a szatmárcsekei szilvalekvárfőző verseny, vagy a cinkefőző, illetve a tormafeszivál Hajdú Bihar megyében. A közvetett vidékfejlesztés abban mérhető, hogy turisztikai terméket állítottak elő azzal, hogy látványos fesztivál jellegű rendezvényt szerveztek, ahol a főzésen kívül bemutatják a települések népi kultúráját is. Az előállított termék olyan értékkel bír, hogy értékesíthető az EU bármely országában. Az eladható biotermék gerjesztette a fazekas kézműipart, hiszen az eladáshoz szilkékre volt szükség. A

4


hasonló rendezvények közvetett és közvetlen módon is segítik a vidék lakosságának jobb megélhetését, és hozzájárulnak az idegenforgalom növekedéséhez. A Falusi Turizmus Országos Szövetségének információja alapján az Észak-alföldön jelenleg 38 településen összesen 134 szálláson fogadják a vendégeket, a legnagyobb kapacitással Nyíracsád, Jászszentandrás, Nagykörű, Kunhegyes, Jászapáti, Jászdózsa, Szatmárcseke, Tivadar és Tarpa rendelkezik. Kongresszusi és sportturizmus E turisztikai formákban a vendégek a szolgáltatásokat előre megrendelve, szervezett keretek között tanácskoznak, sportolnak vagy szereznek piaci, illetve tudományos tapasztalatot. A régióban a legtöbb konferenciát a felsőoktatási centrumokban, megyeszékhelyen (Szolnok, Debrecen, Nyíregyháza) rendezik. A konferenciák jelentős hatással vannak az azokat befogadó település életére. A megrendezésüket szolgáló infra-és szuprastrukturális fejlesztéseken túl értékes szakmai és lobbikapcsolatok születnek, a település neve többet szerepel az általános és szakmai hírekben. Az országos, európai és világversenyek rendezésével jelentős nemzetközi ismertségre tett szert a régió mindhárom megyei központja. A versenyek számának és minőségi fejlesztésének gátat szabnak a szállodai mennyiségi és minőségi kapacitások. Kulturális és örökségturizmus A kulturális örökség, valamint a helyi és regionális kultúrák iránti növekvő érdeklődés, a szabadidő eltöltése és a művészetek összefonódásának felismerése egyaránt hozzájárult a kulturális turizmus felértékelődéséhez. Az Észak-alföld, annak ellenére, hogy fekvéséből és történelmi szerepéből fakadóan nem bővelkedik az európai kultúrtörténet tárgyi emlékeiben, mégis olyan egyedi látnivalókkal bír, amelyek a belföldi turizmus szempontjából meghatározóak (pl. Debrecen, Hortobágy, Nyírbátor, Szatmárcseke). Kiemelkedő jelentősége van az Észak-alföldi Régióban szervezett országos, illetve regionális rendezvényeknek is. A Magyar Turizmus Rt. 2000. évre szóló esemény naptárában szereplő 1154 rendezvény közül így meglepően sok (204) valamelyik észak-alföldi településre invitálta az érdeklődőket. Ebből 119-et Jász-Nagykun-Szolnok, 29-et Hajdú-Bihar, 56-ot Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében rendeztek meg. Aktív turizmus A munkaidő egyre intenzívebb felhasználásával és megnövekedésével, valamint az egészséges életmódra való törekvés terjedésével egyre nő az igény a szabadidő életkornak megfelelő, környezetváltozással együtt járó testmozgással való eltöltésére. E turisztikai termékkörbe tartozik az Észak-alföld egyik legattraktívabb adottsága, a Tisza (és a Tisza-tó) vízturizmusa is, amely ráadásul épp a térség legelmaradottabb területein élők számára biztosított egyre növekvő jövedelemszerzési lehetőségeket az utóbbi években. A cián- és nehézfémszennyezés azonban megmutatta, hogy ez az adottság rendkívül sebezhető, így mindenképpen nagy szükség van a Tiszamenti-térség problémáinak turisztikai, környezetvédelmi, valamint agrár- és vidékfejlesztési elemeket egyaránt magában foglaló komplex kezelésére. A régió északi része kiváló terepe a túralovaglásnak (41 településen van lovas létesítmény). A lovasturizmus fejlődését azonban nagyon sok tényező akadályozza. Vannak a régiónak olyan területei, ahol a terep nem alkalmas a lovaglásra, mert a táj a talaj meghatározó jelentősséggel bír. Fontosabb azonban az a tény, hogy a lovasturizmus

5


infrasruktúrája nincs kiépítve. Hiányzik a humán erőforrás. Az Észak-alföldi régió lovas turisztikai fejlesztési programja most készült el. Ebben megfogalmazódtak mindazok a hiányosságok, amelyek gátló tényezőként jelentkeznek a régióban és azok a feladatok, amelyek, megoldása elősegíti a lovasturizmus fejleszthetőségét (postakocsi visszaállítása, jurta táborok, kuruc hagyományok ápolása). A kerékpározás (gazdasági úthálózat, gátak), a horgászat (Tisza, holtágak, horgásztavak), a repülés (üzemen kívüli repülőterek), a vadászat (erdősült területek, gyepek) szerelmeseinek is kiváló lehetőséget kínál a régió. Valamennyi szegmens fejleszthető, és különösen a halászat és vadászat területén vannak még turisztikailag kevésbé felfedezett területei a régiónak (szabolcsveresmarti tározó, leveleki tó stb). A természetjárás révén a természet értékeinek tiszteletben tartása mellett az aktív turizmus szolgálatában állnak a régió nemzeti parkjai (Hortobágyi, Körös-Maros) és számos tájvédelmi körzet (Szatmár-Bereg, Hajdúsági, Bihari-sík, Közép-Tiszai). Hortobágynak az UNESCO világörökség-listájára való felvétele tovább erősíti a térség nemzetközi hírnevét. Hagyományos üdülés Az Észak-alföld idegenforgalmi kínálatában a Tisza-parti települések relatív olcsósága és a szakszervezetek tulajdonában lévő üdülők állami támogatással történő igénybevétele miatt egészen a rendszerváltozásig fontos szerepe volt az üdülőturizmusnak. 1990 után azonban az üdülési célú szálláshelyek többségét privatizálták, a szolgáltatások árát a piaci körülményekhez igazították, ezért a hagyományosan vízparti területekhez kötődő, családi jellegű, a passzív pihenést szolgáló, egy-két hetes belföldi üdülések száma jelentős mértékben visszaesett. Az üdülési csekk rendszer bevezetésével és az elfogadó helyek körének szélesítésével újra megindult a munkaadók által támogatott, a munkavállalók szellemi és fizikai regenerálódását biztosító – elsősorban a középosztálybeli családok részvételével megvalósuló – üdülések számának növekedése, s e tendencia tartósnak ígérkezik. A régió 28 településén 44 kereskedelmi szálláshelyen fogadnak el üdülési csekket, amelyek között 13 három csillagos szálloda található. Gasztronómia- és borturizmus A magyar konyha és a borászat nemzetközi hírnevének köszönhetően az Észak-alföld turisztikai kínálatában is jelentős vonzerőként jelenik meg a vendéglátás. Annak ellenére, hogy a régióban nincs önálló borvidék, a nemzetközi hírű bortermőhelyek (Tokaj, Eger) közelségének köszönhetően a helyi konyhák ismert fogásai (pl. hortobágyi húsos palacsinta, nyírségi gombócleves) mellé mégis ajánlható a „szomszédvár” bora. Az éttermek kínálatán túl számos rendezvény is invitálja a régió gasztronómiája iránt érdeklődő turistákat (pl. hortobágyi gulyásverseny, karcagi birkafőző verseny, tiszafüredi halasnapok, jászberényi mézvásár, debreceni borfesztivál, szatmárcsekei cinkefőző, szilvalekvárfőző verseny) de a választéka tovább bővíthető. Jelentős fejlesztéssel elérhető lenne, hogy a régió népi ételei is közkincsé váljanak és mind a hazai, mind a külföldi turisták folyamatosan hozzájussanak a gasztronómiai ritkaságainkhoz (pl. kötött tészta, peterák stb.) A vendéglátást a régió nemzetközileg is ismert mezőgazdasági-élelmiszeripari termékeinek (alma, szilvalekvár, szilvapálinka, cseresznyepálinka stb.) széles választéka egészíti ki. Az Észak-alföldi idegenforgalmi fejlesztési koncepció többek között a következő tényekre világít rá: ∉8

6

kevés jelentős attrakcióval, vonzerővel bír a régió,


∉8 ∉8 ∉8 ∉8 ∉8 ∉8

a régiónak jó adottságai vannak a természeti turizmusban, a belföldi előítélet nagyban rontja a régió turisztikai esélyeit, a turizmusban rengeteg a közfeladat, aminek elvégzése nem a vállalkozói szféra feladata, a régió megyéi jelentős gazdasági különbséggel bírna, nincsenek a bel - és külföldi turisták számára egyaránt eladható turisztikai programcsomagok, nincs kapcsolódás a szomszédos régiók turisztikai programjaihoz.

A koncepció a következő feladatokat határozta meg: A régiónak jó lehetőségei vannak a lovas, kerékpáros, falusi, vízi, egyházi-zarándok, üzleti, konferencia, és termál-, gyógy- és rekreációs turizmusban. ∉8 Meg kell oldani az egységes turisztikai intézményrendszer kérdéskörét, ∉8 javítani kell a régiómarketing stratégiai elemeit, a marketingtevékenységet hatékonyabbá kell tenni, ∉8 a régiónak saját kishitűségét (határmentség, elmaradottság, stb.) is le kell győznie, ami gátolja az aktív gazdasági, turisztikai fejlődést. A turizmus gazdaságélénkítő szerepe a régióban Az Észak-alföldi régió foglalkoztatási szerkezetében a szálláshely-szolgáltatásban és vendéglátásban alkalmazottak száma 1994 és 2000 között 2% körül mozgott. Azonban, miközben Magyarországon az e szektorban foglalkoztatottak száma mindössze 1,4%-kal növekedett, addig az Észak-alföldi Régióban 10, 8%-kal. A régió 2000-ben a magyarországi idegenforgalomban dolgozók 10%-át foglalkoztatta. A régió idegenforgalmát – a közfelfogással ellentétben – továbbra is a fizikai alkalmazottak dominanciája jellemzi: a szektorban foglalkoztatottak 71%-a fizikai, s csak 29%-a szellemi besorolású. Az idénymunkások többsége is fizikai dolgozó, mivel szakácsként, felszolgálóként, cukrászdai, szállodai kisegítőként foglalkoztatják őket. Ettől az értéktől lényeges eltérést mutattak a megyeszékhelyek és a frekventáltabb üdülőövezetek (Hajdúszoboszló, Tisza-tó, Vásárosnamény) A szálláshely-szolgáltatásban és vendéglátásban dolgozók havi bruttó átlagbére – a közvélekedésnek némiképp ellentmondva – a régió egészében jelentősen elmaradt a térségben alkalmazásban állók átlagától és az országos átlagkeresettől is. (Igaz, erre a tevékenységi körre jellemző a borravaló is, aminek nagyságáról nincsenek megbízható adatok.) A régión belüli bérolló az 1994-es 22%-ról 2000-re 32%-osra nyílt a turizmusban dolgozók hátrányára. A turizmusban dolgozók országos átlagbéréhez viszonyítva is komoly lemaradást szenvedett el a térség: 1994-ben még csak 5-6%-kal, 2000-ben már 28%-kal kaptak kevesebb bért a régió idegenforgalmi dolgozói. Ha pedig az Észak-alföld szálláshely-szolgáltatásban, vendéglátásban dolgozó alkalmazottainak bérét az országos átlagkeresethez viszonyítjuk, megdöbbentő (46, 6%-os) elmaradást regisztrálhatunk. Az Észak-alföldi régió a régiók sorrendjében az utolsó helyen áll. A szakértők által oly sokszor megfogalmazott igény, a minőségi turizmus szerepének növelése csak a beruházások révén valósulhat meg. A régióban azonban az 1994-ben, 1996ban és 1998-ban megvalósult beruházások közül az idegenforgalom részaránya csak 0, 45 és 0, 66% között mozgott, amely alig több mint fele az amúgy is szerény országos átlagnak. A vizsgált időszakban számottevő idegenforgalmi beruházás kizárólag Hajdú-Bihar megyében volt. A Széchenyi terv adta lehetőségek némi elmozdulást jelentenek majd, a régiós beruházások terén. Különösen a gyógy és termálturizmus területén készülnek látványos

7


beruházások, amelyek jelentős elmozdulást jelentenek majd a minőségi turizmus fejlesztése terén. Koncepcionális javaslatok a hosszú távú turizmus fejezetéhez A turizmus fejlesztése szempontjából nincs sok alternatíva. Vagy sikerül a tudatos (fenntartható) fejlesztés feltételeit megteremteni, vagy – tekintettel a lehetőségektől messze elmaradó gazdasági eredményekre és a negatív környezeti és társadalmi hatások elszaporodására – előnyösebb lenne a turizmust megszüntetni. Miután azonban egy nyílt és globalizálódó világban a turizmus betiltása lehetetlen és egyébként is ellentétes a személyek szabad áramlását is megcélzó uniós alaptétellel, kénytelenek leszünk azt előbb vagy utóbb jól csinálni. A turizmus tudatos fejlesztésétől várható pozitív gazdasági, természeti és társadalmi hatások miatt fontos mindent elkövetni, hogy a felismerés a régióban is megszülessen és azt tettek is kövessék. A turizmus gazdaságélénkítő hatását a fenntartható (környezetbarát és marketing szemléletű) turizmus megteremtése jelentené a régióban, amelynek főbb ismérvei a következők: ∉8 versenyképes az európai piacon, ∉8 hosszú távon optimális gazdasági eredményeket nyújt a társadalmi és természeti környezetre, ∉8 a lakosság életminőségére kedvező hatást gyakorol. A gazdaságélénkítés megvalósítási elképzelései: 1. 2. 3. 4. 5.

A tudatos fejlesztés modelljének kialakítása. Prioritás a minőségi, az exkluzív turizmus fejlesztésének. A vállalkozások működési feltételeinek javítása. Az emberi erőforrások fejlesztése. Marketing tevékenység erősítése.

A régió idegenforgalmi kínálatának vonatkozásában: ∉8 ∉8 ∉8 ∉8

Turisztikai vonzerői jelenleg kihasználatlanok, hasznosításuk alacsony hatásfokú, turisztikai kínálatunk zöme (vendégfogadás, szálláshelyek, egyéb szolgáltatások) nem megfelelő minőségű, nem felel meg sem a magyar, sem az európai elvárásoknak, turisztikai szolgáltatásaink humán oldala további erősítésre vár (szakmai felkészültség, nyelvismeret, általános emberi tulajdonságok, viselkedés, stb.), turisztikai termékeink fejlesztésében első helyen preferálandó cél a meglévő kínálat elemeinek (mind mennyiségi, mind minőségi) fejlesztése.

A régió idegenforgalmi keresletének vonatkozásában: ∉8 ∉8

8

A régió turisztikai jövőképében középtávon fontos cél a belföldi vendégek megnyerése, majd megtartása, a régió turisztikai jövőképében hosszú távon fontos cél a szomszédos, küldő országokból érkező vendégek számának növelése,


∉8

a régióba érkező vendégek által eltöltött éjszakák számának növelése, valamint az általuk elköltött pénzmennyiség növelése alapvető fontosságú, ezzel elősegíti a régió gazdasági felzárkózását.

Összegezve megállapítható, hogy az Észak-alföldi régióban a turizmus jelentős mértékben járul hozzá az ott lakók életminőségének javításához, a gazdasági elmaradottság különbségeinek kiegyenlítéséhez. Fontos viszont, hogy a turizmus nem fejlődhet önmagában a nemzetgazdaság valamelyik ágával együtt válhat a régió húzó ágazatává.

9

A TURIZMUS MINT TERÜLETFEJLESZTŐ TÉNYEZŐ AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN. Hanusz Árpád 1. Turisztikai trendek a világban

Recommend Documents