„A fenntartható turizmus, mint térségi kiemelkedési lehetőség az Abaúji térségben”
2009
Tartalomjegyzék 1. Az Abaúji Turisztikai térség bemutatása..............................................................................3 1.1 1.2 1.2.1. 1.2.2. 1.2.3.
2
Helyzetelemzés, az elmúlt időszak eredményeinek vizsgálata ........................................7 2. 1. 2. 2. 2. 3. 2. 4.
3
A térség földrajzi bemutatása ................................................................................................ 3 Gazdasági társadalmi helyzet, ............................................................................................... 3 Az Abaúji térség ipara............................................................................................................ 4 Az Abaúji térség mezőgazdasága........................................................................................... 4 Demográfiai és foglalkoztatási viszonyok ............................................................................. 6 Az Abúji térség turisztikai kínálata ...................................................................................... 7 Az Abúji térség turisztikai infrstruktúrája .......................................................................... 8 Meglévő fejlesztések tapasztalatai ....................................................................................... 10 Az Abaúji térség turisztikai Swot elemzése ........................................................................ 10
Az életképes turisztikai ágazatok vizsgálata ...................................................................11 3. 1.
Vízi turizmus, mint új turisztikai termék térségünkben ................................................... 11
3.1.1. A Hernád folyó vízitúra lehetőségei...........................................................................13 3.1.2. A vízi turizmus fejlesztési céljai a Hernád mentén ..................................................13 3. 2. 3. 3. 3. 4. 3. 5. 3. 6. 3. 7. 3. 8. 3. 9. 3. 10.
4.
A falusi turizmus helyzete a térségünkben ......................................................................... 16 A kulturális és örökségturizmus lehetőségei....................................................................... 17 A kerékpáros turizmus lehetőségei...................................................................................... 13 Vár és kastélyturizmus a térségben..................................................................................... 19 Bor és gasztronómia turizmus lehetőségei a térségben...................................................... 20 A fürdőturizmus lehetőségei ................................................................................................ 21 A horgászturizmus lehetőségei............................................................................................. 21 Az ökoturizmusban rejlő lehetőségek ................................................................................. 22 A lovas és vadászturizmus lehetőségei a térségben ............................................................ 24
Fejlesztési térkép, prioritások, projektötletek ................................................................26 4. 1. 4. 2. 4..3. 4. 4. 4. 5. 4. 6. 4. 7.
Horgász és vadászturizmus .................................................................................................. 26 Kerékpáros-,vízi-és lovas turizmus ..................................................................................... 28 Kulturális-és örökségi turizmus........................................................................................... 29 Falusi turizmus...................................................................................................................... 31 Gasztronómia, bor és pálinkaturizmus............................................................................... 32 Ökoturizmus.......................................................................................................................... 34 Szektor semleges területek fejlesztése ................................................................................. 36
5. Az Abaúj térségi turisztikai termékszerkezet vizsgálata és átalakítási megoldásai termékfejlesztés .........................................................................................................................37 5. 1. 5. 2. 5. 3.
Természeti értékek................................................................................................................ 21 Épített értékek....................................................................................................................... 40 Fejlesztési prioritások........................................................................................................... 54
5. 3. 1. I. prioritás Horgász- és vadászturizmus ............................................................................. 55 5. 3. 2. II. prioritás – Kerékpáros-, vízi- és lovas turizmus............................................................ 57 5..3. 3. III. prioritás – Kulturális-, és örökségi turizmus ............................................................... 61 5. 3. 4. IV. prioritás Falusi turizmus ............................................................................................... 63 5. 3. 5. V. prioritás – Gasztronómiai- és borturizmus.................................................................... 66 5. 3. 6. VI. – prioritás Ökoturizmus................................................................................................. 69 5. 3. 7. VII. prioritás - Szektor-semleges területek fejlesztése....................................................... 71
1
5. 4.
6.
Turisztikai és szakmai együttműködés kilakítása, benchmarking ...............................78 6. 1.
7.
A benchmarking fogalma, alaklamazási lehetőségei.......................................................... 81
A hatékony turizmusmarketing feltételrendszerének kialakítása ................................93 7. 1. 7. 2.
8.
A termékkínálat fejlesztése .................................................................................................. 75
Szegmentálás az elérni kívánt célcsoport meghatározása ................................................. 93 Disztribúciós csatornák ........................................................................................................ 97
FOTÓ MELLÉKLET .......................................................................................................99
2
1. Az Abaúji turisztikai térség bemutatása 1. 1. A térség földrajzi bemutatása Az Abúji térség természetföldrajzi szempontból két nagy régióhoz kapcsolódik: Az ÉszakiKözéphegységhez és az Alföldhöz. A terület három nagyobb területre tagolható.: • Zempléni-hegység : az Eperjes –Tokaji vulkáni hegylánc Magyarországon lévő része. A Hernád völgyétől a Bodrog és Taktaköz süllyedéséig terjed és több mikrorégióra bontja a tájat. A Gergely-hegy teljes területe, illetve Gönc térségének egy része is erre a területre esik. • Cserehát: a Boldva völgyétől a Hernád völgyéig terjed terület. A pannon tengeri, tavi és folyóvízi üledék építette. Az Abaúji régióhoz kapcsolódik a Cserehát keletei része, valamint a kegyetlen térsége • Hernád völgye: 4-6 km széles alföldi területi régió. A Cserehát felől futó patakok apró hordalékkúpjai a völgy keleti oldalába szorította a folyót, ahol az erózió miatt magaspartok alakultak ki. Ide tartozik Encs és Szikszó térsége és részben Gönc térsége. A terület keletről a Zempléni – hegység, északról az országhatár, nyugatról a Csereháti dombság határolja. Az Abaúji térség Észak-Magyarországi régió észak-keleti felén közvetlenül a Szlovák határ szomszédságában helyezkedik el. Három darab statisztikai kistérséget foglalva magába, amelyek a következők: Abaúj-Hegyközi, Encsi, Szikszói kistérség. A megyei közigazgatási határokat vizsgálva a térség Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén található. Az Abaúji turisztikai régió területén 83 település található, amelyek turisztikai célú fejlesztése csak közös összefogással, partnerségben képzelhető el a közös múlt és az aktuális koncepció keretében. Az érintett települések a következők: Abaúj-Hegyközi kistérség: Abaújszántó, Abaújvár, Arka, Baskó, Boldogkőújfalu, Boldogkőváralja, Fony, Gönc, Göncruszka, Hejce, Hernádcéce, Hernádszurdok, Hidasnémeti, Kéked, Korlát, Mogyoróska, Pányok, Regéc, Sima, Telkibánya, Tornyosnémeti, Vilmány, Vizsoly, Zsujta Encsi kistérség: Abaújalpár, Abaújkér, Alsógagy, Baktakék, Beret, Büttös, Csenyéte, Csobád, Detek, Encs, Fáj, Fancsal, Felsőgagy, Forró, Fulókércs, Gagyapáti, Garadna, Gibárt, Hernádbűd, Hernádpetri, Hernádszentandrás, Hernádvécse, Ináncs, Kány, Keresztéte, Krasznokvajda, Litka, Méra, Novajidrány, Pamlény, Pere, Perecse, Pusztaradvány, Szalaszend, Szászfa, Szemere, Szikszói kistérség: Abaújlak, Abaújszolnok, Alsóvadász, Aszaló, Felsődobsza, Felsővadász, Gadna, Gagybátor, Gagyvendégi, Halmaj,Hernádkércs, Homrogd, Kázsmárk, Kiskinizs, Kupa, Léh, Monaj, Nagykinizs, Nyésta, Rásonysápberencs, Selyeb, Szentistvánbaksa, Szikszó
1. 2. Gazdasági-társadalmi helyzet Az Abaúji térséget aprófalvas településhálózat jellemzi, változatos fejlettségi szinttel. A határmenti fekvés a megélhetési források beszűkülése a szolgáltatások alacsony színvonala és mindezek hatására bekövetkezett erős elvándorlás következményeként jelentkező erőteljes népesség erózió jellemzi. A térség hagyományos elmaradottságát a megye gazdasági válsága 3
tovább súlyosbította. A korábban ingázó dolgozók állásának elvesztésével az integrátori szerepet betöltő nagyüzemek kiesése a városi szolgáltatások való hozzájutás nehézségeinek növekedése és az ekkora kialakult társadalmi struktúra 25-40 %-os munkanélküliséghez a megyében és országosan is a legalacsonyabb vállalkozói sűrűséghez a jövedelemtermelő képesség kirívóan alacsony szintjéhez és szociális támogatási igény drasztikus az önkormányzatok teljesítőképességét meghaladó mértékű növekedéséhez vezetett. A térség erősségei közé sorolható a természet viszonylagos érintetlensége a kultúrtörténeti emlékek, a tradicionális falusi kultúra szokásainak fennmaradása, a hagyományos népi építészet és a településszerkezet megőrzése, amely értékek elsősorban az ipari fejlesztésből való kimaradásának köszönhetőek. A határmentiség és a kistelepülések emberléptékű természetközeli életre módot adó közösségei, az érintetlen természeti környezet a turisztikai fejlesztések során gazdasági hátrányból, előnnyé kell alakítani. 1. 2. 1 Az Abaúji térség ipara Az Abúji térségének iparára és vállalkozási térszerkezetére a kétarcúság jellemző. Találunk néhány fejlettebb központot, (Encs, Szikszó), ahol térségi szinten jelentősebb méretű, export tevékenységet is folytató üzemek találhatóak itt találhatók a térség ipari parkjai az Encsi és a Szikszói Ipari Park. A többi településen kisebb méretű, kiegészítő elsősorban a mezőgazdasági feldolgozáshoz köthető, nagyrészt instabil helyzetű, tőke és információhiánnyal rendelkező vállalkozás üzemel. A működő vállalkozások térbeli eloszlására jellemző, hogy nagy részük kistérségi központokban, illetve speciális adottságokkal rendelkező településeken helyezkedik el. Az iparban a könnyű és feldolgozóipar dominál. A térségben található jelentősebb üzemek a következők. A BUBIV Rt a bútorgyártás, élelmiszer ipar területén találhatók: Abaújtej Kft. Forró, Futura Malomipri Zrt Szikszó, valamint a SZATEV Zrt. fehérjefeldolgozó üzem Szikszó. 1. 2. 2. Az Abaúji térség mezőgazdasága Az Abaúji térség hagyományosan mezőgazdasági területnek számít, az itt élők mindig is gazdálkodtak és a legutolsó időkig is a fő jövedelemforrás a mezőgazdaság volt. A mezőgazdaságban a szántóföldi növénytermesztés mellett a kertészeti ágazatok is jelentőséggel bírtak, sőt öntözéses művelés is folyt a Hernád menti területeken. A nyolcvanas években nagyarányú intenzív gyümölcsösök telepítése folyt. Sajnos, a fejlett szarvasmarha tenyésztés és a juhászat a piac hiánya miatt visszafejlődött. A csehszlovák, majd a szlovák határ, ami kettészeli a történelmi gazdasági régiót, speciális helyzetet alakított ki az elmúlt évszázadban. A Cserehát egésze és ez a Hernád-völgyi kisrégió is féloldalas gazdasági fejlődési pályára kényszerült. A közlekedés, szállítás, kereskedelem, csak Magyarország felé irányult, elhaltak a Kassa és Lengyelország felé kialakult gazdasági csatornák Így a térség gazdasági potenciáljának optimális kihasználása az egyensúlyvesztés következtében nem felére, hanem jóval nagyobb mértékben redukálódott. Ezt a folyamatot a szocializmus Borsodi iparfejlesztési irányzata tovább torzította. Ennek hatásai a mai napig érezhetőek. Nagyrészt felelősek a térség hátrányos helyzetéért is. Mezőgazdasági adottságok, területhasználat A termőterületek talajadottságai a Hernád-völgyben regionális szinten is jók, de a dombvidéki területeken az átlagosnál gyengébbek. A Hernád völgyében 15-18 AK körüli, a dombvidéken észak felé 4 AK-ás szántóföldek is vannak. Ezeken a gyenge adottságú földeken nem 4
kifizetődő a szántóföldi művelés. A talaj és domborzati adottságok azonban ideálisak a gyümölcstermesztésre és biogazdálkodásra. Agrárstruktúra és gazdasági szerkezet A térség hagyományosan mezőgazdasági jellegű. A mezőgazdasági termelésen belül jellemző a növénytermesztés és az állattenyésztés is. Korábban a területre a közép és kisbirtokok voltak a jellemzőek, később majdnem minden faluban működött termelőszövetkezet. A térség agrárstruktúrája üzemi és tulajdoni vonatkozásban nagymértékű változáson ment át az elmúlt időszakban. A tulajdonlás vonatkozásában a magántulajdon a meghatározó, amelyre jellemző a rendkívüli elaprózottság. A földtulajdon jelentős része ma 5 ha alatti, de vannak egészen szélsőséges esetek is, amikor néhány hektár földterületnek, vagy erdőrésznek 50-60 tulajdonosa van. Megtalálható a térségben a 0,5 - 1 ha-os, csak az önellátást biztosító mini birtok, a több 10 ha-os mezőgazdasági vállalkozó, vállalkozás is. A föld-, erdőterületek jelentős részét nem a tulajdonosok művelik, hanem különböző mezőgazdasági vállalkozók bérelik. Gyümölcs és növénytermesztés A kistérség adottságai kifejezetten alkalmasak gyümölcstermesztésre. Már a múlt században is a szántók és a gyümölcsösök nagyobb aránya volt erre a területre a jellemző. 1991-ben a vetésterületek 80%-át foglalták el a gabona-, az ipari és a takarmánynövények. A ‘80-as, ’90-es években, ill. a közelmúltban nagyobb 2-8 ha ültetvénytelepítések történtek szinte az egész térségben: fekete ribizli Novajidrányban és Forrón, kajszibarack Fancsalon, Forrón és Baktakéken, málna Forrón, alma Fancsalon és Krasznokvajdán. Ezen kívül nagyobb területek találhatók szeder, meggy, cseresznye, szilva, egres, fekete ribizli, bodza. A régebbi telepítéseket az akkori termelőszövetkezetek, míg az újabbakat részben magánszemélyek, részben pedig mezőgazdasági vállalkozások végezték. Az intenzív ültetvények nagy része egyéni magángazdálkodók kezében van. Szőlőművelés a korábbi évszázadokban Szikszó térségére volt jellemző, mely 1880-as években elérte Abaújt is és tönkretette a helyi borkultúrát. A napjainkban a térségben a szőlőgazdálkodás reneszánszát éri a térségben. A térség közel 3000 ha-os gyümölcsösén belül a Abaújszántó és Gönc kivételével a kistérségben semmiféle olyan üzem nem található, amely helyi eredetű mezőgazdasági-, erdőgazdaságivagy élelmiszeripari termékek, feldolgozásával foglalkozna. A térség mezőgazdasági jellege, szerkezete, a gönci barack és az abaújszántói bor (Tokaji borvidék) országos hírneve feltétlenül indokolja a gyümölcsfeldolgozó létesítését, ami elősegítheti a meglévő ültetvények korszerűsítését, növelését és hozzájárulhat a foglalkoztatási feszültségek enyhítéséhez. A korábban jelentős Encsi kistérségben található bogyós gyümölcsös ültetvények (málna, szeder), mára tönkrementek. Állattenyésztés Az állattenyésztésen belül a szarvasmarha-tenyésztésnek vannak nagyobb hagyományai a térségben. A 70-es években az ágazat "fénykorában" itt is létesültek európai színvonalat képviselő intenzív szarvasmarha telepek. Jelenleg nagyüzemi szarvasmarhatelep 600 db-os Charolais telepe Csobádon működik. Valamint Alsógagyon található egy 500 db-os szürke marha telep. A múlt század végén jelentős juhállománnyal (mintegy 13000 db) rendelkeztek a körzet gazdái. Jelenleg – a kedvező adottságok ellenére - szinte alig tartanak juhot a területen. 5
A takarmánybázist a Hernád menti földek biztosították, az állomány a 90-es években az 1/4ére esett vissza. Az árutermelő kisüzemi sertéstartás a korábbi évtizedekkel ellentétben nem jellemző, de sok család, őstermelő foglalkozik sertéstartással. Az állatok értékesítése egyénileg, magánfelvásárlókon keresztül történik. A kisállat-, különösen a nyúltartásnak is hagyományai vannak, de ezzel szinte kizárólag csak családok foglalkoztak kis tételben. Jelentős hagyományai vannak a térségben a méhészkedésnek is. Ma is több mint 50 méhészt tartanak számon a körzetben Erdőgazdálkodás Az abaúji régió erdősültsége jó, kimagasló Abaúj-Hegyköz adottságai. Számottevő még a Kegyetlen erdőségei mindkét terület vadban gazdag, a vadász turizmus számára is lehetőséget kínálnak. A létező erdőbirtokosságok, társulások egyenként – kevés kivétellel – kétszáz hektár alattiak, tartós hozamú erdőgazdálkodásra önállóan nem alkalmasak. 1. 2. 3. Demográfia és foglalkoztatási viszonyok A népesség alakulása a régió egyes érintett területein eltérő adatokat mutat. A Szikszói kistérség és az Encsi kistérség egyes mikrotérségei (Szalaszendi, Perei) stagnáló illetve folyamatosan csökkenő tendenciát mutattak. Ezen belül néhány település népessége növekedett. Abaúj-Hegyköz és az Encsi kistérség bizonyos mikrotérségei (Krasznokvajdai, Felsőgagyi) fogyást mutatnak. Települési szintre lebontva mozaikszerű képet kaphatunk a népesség számának változási tendenciáiról. 2005- ben a települések többségében természetes népességfogyás következett be. A vándorlási veszteséget leszámítva is fogyás volt tapasztalható. Az Abaúji régió által érintett kistérségekben megállapítható, hogy a régióban a 14 éven aluliak mintegy 20 %-ot tesznek ki, míg a 60 év felettiek aránya ennél némileg több. Ez megfelel az országos átlagnak. Területi különbségek itt is léteznek, hiszen a régióban 20-25 % a roma lakosság aránya, ahol a fiatalok aránya meghaladja az idősebb korúakét. Az Abaúji régió lakossága 60 000 fő. Nagyon fontos a népesedés-földrajzi tényező a lakosság műveltsége. Megállapítható, hogy a középfokú végzettséggel rendelkezők aránya elmarad az országos átlagtól, főként alacsony ez az érték a kisebb településeken. A diplomások arányában ez a helyzet sokkal rosszabb. A diplomát megszerző fiatalok munkahelyek hiányában és a jobb élet reményében elhagyják a szülőföldjüket. Ez a tendencia új munkalehetőségek hiányában megállíthatatlan tűnik. Országos és helyi szinten is jelentős probléma, hogy az aktív korúaknak csak – az európai átlaghoz viszonyítva – viszonylag kis százaléka dolgozik aktívan, nagyon nagy a passzív keresők aránya. Az abúji térségben a népesség gazdasági aktivitása 20% körüli, ami nem csak az országos átlagot nem érte el, hanem a megye értékénél is alacsonyabb. Figyelembe kell venni, hogy itt is, mint az ország más területén szintén virágzik a szürke és feketegazdaság és sokan találnak így álláslehetőséget. A regisztrált munkanélküliség a térségben az országos átlag feletti. A periférikus, határmenti, aprófalvas településeken ezen értékek katasztrofálisak. Ezen települések lakói jelentős részükben romák, hátrányos helyzetben vannak a munkahelyhez jutás tekintetében is. Legjobb helyzetben a térség azon települései vannak, amelyek lakossága a közeli városok illetve Miskolc munkaerőpiacán is el tud helyezkedni a viszonylag szűkös helyi kínálaton kívül.
6
2. Helyzetelemzés, az elmúlt időszak eredményeinek vizsgálta 2. 1. Az Abaúji térség turisztikai kínálata A régió turisztikai kínálatának egyik meghatározó eleme a Hernád-folyó. Amely a régiót alkotó mindhárom statisztikai kistérség területét érinti. A másik meghatározó elem a Zempléni hegység által nyújtott természeti adottságok, látnivalók. A folyó és a hegység természetvédelmi és turisztikai jelentősége egyaránt megkívánja a turisztikai infrastruktúra és a turisztikai szolgáltatások fejlesztését. Az Abaúji térségben található vonzerők leginkább az ökoturizmus, vízi és vízparti aktív turizmus, a regionális jelentőségű vonzerők falusi, kerékpáros, bakancsos, kulturális turizmus), illetve a helyi jelentőségű, kínálatot színesítő vonzerők (vadászturizmus, horgászturizmus, gasztroturizmus, örökségturizmus (várak, kastélyok, templomok) kategóriába sorolhatók be. A vonzerők területi elhelyezkedése szempontjából több csoportosítás is lehetséges. A két legerősebb, vezető vonzerő (ökoturizmus, vízi és vízparti aktív turizmus) jelenleg egyértelműen a Zempléni hegységhez és a Hernád-folyóhoz köthető. A többi vonzerő pontszerűen oszlik szét a régióban. Ez a megoszlás magába foglalja a központ – periféria jellegű tagolódás lehetőségét, ennek kialakulását, pedig lehetőség szerint el kell kerülni. 1. A Hernád folyó és völgye. Itt a legfontosabb attrakció maga a folyó és kínálatként a vízhez kapcsolódó turisztikai elemek jelennek meg. Ennek a kínálatnak a dekoncentrálása szinte lehetetlen, bár egyes turisztikai formákra vonatkozóan azért megoldható. A horgászturizmus igényli a fő vízterület mellett kialakított alternatív horgászati lehetőségeket, illetve tény, hogy rossz idő esetén a vízhez kötődő vendégek keresik az egyéb kínálati elemeket. 2. Zempléni hegység és perem területi. Itt legfontosabb attrakció a szinte érintetlen természet, az épített természeti értékek várak ( Regéc, Boldogkőváralja, Abaújvár) templomok (Vizsoly ). Sajátos törzsközönséget vonzanak. 3. Települések: Jelentősebb turisztikai vonzerő nélkül csak a háttérkínálatot tudják színesíteni. Néhány jellegzetes szolgáltatás ( jó éttermek, szálláshelyek, látogatható hely és kultúrtörténeti emlékek, túra útvonalak menti szolgáltatások, kastélyok, várak, vadászat, rendezvények) felfuttatásával olyan háttérvonzerővé alakulhatnak, amely lehetőséget teremt termékcsomagok kialakítására. 4. Az Abaúji régió látogatottsága jelenleg elsősorban szezonális jellegű. Fontos feladat a termékfejlesztés során a szezon meghosszabbítása erre több meglévő turisztikai forma is alkalmas, fejlesztésükkel, összekapcsolásukkal, termékcsomaggá rendezésükkel a szezonhosszabbítás nem lehetetlen feladat. Pl (horgász és vadászturizmus fejlesztése őszi és téli időszakban. A régió elsősorban a belföldi turisták célpontja. Elsősorban a családos és ifjúsági turizmus a jellemző. Jelentős a térségen áthaladó lengyel és szlovák állampolgárok forgalma, akik csak érintőlegesen, véletlenszerűen járulnak hozzá a turisztikai bevételekhez.
7
2. 2. Az Abaúji térség turisztikai infrastruktúrája: Közlekedés Az Abaúji régió Magyarországon belül perifériás elhelyezkedésű és ezen helyzet a települések jelentős részére is jellemző. Viszont megközelíthetőség szempontjából a területkedvező adottságokkal rendelkezik, amely lehetővé teszi a térség arányos megközelíthetőségét. A Abaúji régió központjában fut a 3-as számú nemzetközi főútvonal és a Miskolc –Kassa vasútvonal, amelyek egymással párhuzamosan futnak. A Hernád Völgy a TINA nemzetközi folyosó része. Az Hernád folyón történő átjutást több közúti híd is biztosítja: Hidasnémeti, Vizsoly, Gibárt, Pere, Hernádkércs. Vasúti híd: Gyaloghíd Méra-Hernádcéce, Komp közlekedés. A régió tömegközlekedését a MÁV és VOLÁN társaságok által szervezett vasúti és autóbusz közlekedés jelenti. Az autóbuszos közlekedés jelentősebb a vasút inkább a nagyobb távolságú utazások területén számottevő. A vasúti közlekedés a Hidasnémeti-Miskolc vonalon villamosított. Az Abaújszántó –Hidasnémeti vonal nem villamosított. A Hernád-folyó vízi közlekedésre nem alkalmas. Kerékpárutak jelenleg főleg a jelentős gépjármű forgalmú főutak belterületi szakaszai mentén találhatóak, ezek az adott település igényét elégíti ki. A turisztikai célú kerékpározás fejlesztésére tett elgondolások megvalósítása most kezd elindulni a régióban. A Hernád folyó és gátja alkalmas lehet kerékpáros nyomvonal kialakítására, amelyhez a periférikus területek Kegyetlen és az Abaúj-Hegyközi részek is bekapcsolhatóak lehetnek. Ez a Eurovelo útvonalának is része. A régió repülőtérrel nem rendelkezik. A legközelebbi repülőtér Kassán illetve Miskolcon található 70 km-re egymástól. Szálláshelyek Szálláshelyek szempontjából a régió területileg nagyjából arányosan ellátott. Magánszálláshelyek, kempingek panziók, hotelek egyaránt találhatóak és jelentős a falusi turizmushoz tartozó szálláshelyek száma is. A régióban a kereskedelmi szálláshelyek kihasználtsága a rendelkezésre álló statisztikai adatok alapján rendkívül alacsony, de egyes településeken kiugró Telkibánya, Pere. A kihasználtság javítása céljából minőségi fejlesztésük indokolt, hiszen például a konferenciákra érkezők a külföldi vadászok többsége igényli a magas színvonalú kereskedelmi szálláshelyeket és ezzel magasabb fajlagos költség is generálható. A régióra jellemző több olyan turisztikai forma is amelynek szereplői nem igényelnek kereskedelmi szálláshelyeket. Ebből adódóan a régió valós vendégforgalmát a kereskedelmi szálláshelyek adatai nem tükrözik pontosan. A vízi túrázók, a kerékpárosok, a fiatalok, a horgászok egy része jellemzően a nomád és olcsó szálláshelyeket keresi és kedveli. A bakancsos turizmus szempontjából kedvező működőképes állapotban lévő sátorozásra alkalmas infrastruktúrával ( wc-vel, tisztálkodási, étkezési lehetőséggel) ellátott táborhelyek sem találhatóak elég számban a területen, így a turisták több esetben vadkempingezésre kényszerülnek. A falusi turizmus napjaink egyik divatos turisztikai formája és keresett szálláshelytípusa. Viszont a régióban jelentős különbségek vannak az egyes térségek látogatottsága és ezáltal a szálláshelyek kihasználtsága között.
8
Abaúji régió
Vendégéjszakák 1000 lakosra jutó száma 2005-ben 2132 545 235 19705
Abaúj Hegyközi kistérség Encsi kistérség Szikszói kistérség B-A-Z megye
Vendéglátás Vendéglátó ipari egységekkel a régió minden települése ellátott a büfétől az étteremig több típus is megtalálható. A vendéglátóhelyek többsége azonban színvonalában még nem éri el a kívánatos mértéket. Települési arculat, épített örökség Az Abaúji régióra jellemző elmúlt évszázados arculat csak az elzárt aprófalvakban maradt meg érintetlenül. Az elmúlt évszázad jellegzetes lakóépületei a döngölt padlójú, vályogból épített, tornácos házak voltak. Amelyek hosszan elnyúlva helyezkedtek el a portán. A lakórész egybe volt építve az istállóval és a színnel. A régióban minden az ország más településein itt is megtalálhatóak a kisebb kastélyok, kúriák. Ezen épületek turisztikai célú hasznosítása még kevésbé jellemző a régióra, de találhatók rá példák: (Kéked Merczel kastély, Pusztaradvány Pallavicini kastély). Az építészeti értékek, kulturális örökség megőrzésének fontos formája az átgondolt turisztikai célú hasznosítás. A beruházások megvalósításában kívánatos és szükséges a közösségi és a vállalkozói források összekapcsolása. Ezen célú fejlesztések nem lehetnek a régió vezető termékei között, de hasznosítások fontos lehet a turisztikai kínálat bővítése szempontjából. Az egyes települések számára fő attrakcióvá válhat egy szépen felújított szállodának, szálláshelynek vagy akár vendéglőnek átalakított kastély, kúria illetve parasztház, mely utóbbi alkalmas lehet a múlt századi falusi élet bemutatására is. Környezeti állapot Abaúji régió makro környezeti állapota jó. A térség ipari szennyezésektől nagy üzemek hiányában mentes. Egyetlen emissziós pont terheli a térséget a Kassai Vasmű, de egy 2006 – os vizsgálat alkalmával végzett környezetvédelmi vizsgálat során a térséget nem veszélyezteti a kibocsátott szennyezés, minden emisszió határérték az elfogadható értéken belül volt. A mikrokörnyezeti állapota jelenleg nem a legjobb állapotú. A települések belterületei gondozottak, viszont a külterületi részek gazdák és állatállomány hiányában elhanyagoltak. A Hernád-folyó közvetlen környezete az emberi hanyagság és a gyakori árvizek miatt jelentős a kommunális hulladékterhelés. A folyó halállománya rendkívül gyér. Ebben a horgászturizmus fejlesztése során mindenképpen figyelembe kell venni. Az orvhalászat visszaszorítása és szigorú szabályok bevezetése is elengedhetetlen. A szúnyog szabályozás kérdése is rendkívül fontos. A közelmúlt rendkívüli és szokatlan időjárási helyzetei több nyári – turisztikai főszezonban bekövetkező – árhullámot indított el. Melynek során az egész Hernád-völgy szúnyoginváziótól szenvedett. A folyó menti településeken elviselhetetlen mértékben. A szúnyoggyérítés szervezésében és kivitelezésében, a jövőben a biológiai védekezés arányának jelentős emelése szükséges. Valamint fontos a tudatos környezeti nevelés az itt élők és az ideérkezők számára. 9
A régió turisztikai intézmény rendszere Az Abaúji térség turisztikai intézményrendszere nem nevesíthető egy szervezetben. Tourinform iroda két településen működik Abaújszántón és Encsen. A turisztikai fejlesztéseket a kistérségi társulások, egyes önkormányzatok, néhány civil szervezet, önkormányzati szövetségek, vidékfejlesztési irodák és a közelmúltban létre jött Leader Egyesület koordinálja.
2. 3. Meglévő fejlesztések tapasztalatai Egységesen, tervszerűen vezényelt turisztikai fejlesztésekről a térségben nem beszélhetünk. Egy fejlesztési folyamatokat koordináló és átlátó szervezet mindenképpen szükséges a térségben. A fejlesztések elsősorban egyénileg helyi vállalkozókhoz köthető, amely a megnövekedett vízi turizmusra építve indultak el. Abaújvári kemping, Perei kemping és szabadidőpark. A régió marketing tevékenysége az Abaúj - Hegyközi kistérség kivételével nem elég erős. További fejlesztése nélkülözhetetlen. A marketingen belül jelentős szerepet kell szánni a termékfejlesztésnek is. Az érintettek közötti kommunikáció minimális nem történt lépés az érintett települések vállalkozások közösséggé formálódását. Akár települési akár vállalkozói szinten nézzük a térségre is jellemző az erőteljes rivalizálás és az összefogás hiánya. • Egységes turizmuspolitika kialakítása • A megvalósításhoz szükséges szervezeti, jogi, közgazdasági feltételrendszer kialakítása
2. 4. Az Abaúji térség turisztikai SWOT- elemzése Gyengeségek
Erősségek • • • • • • • • • • •
Kedvező, változatos természeti adottságok (hegyvidék, dombvidék, folyó) Megfelelő mennyiségű szálláskapacitás Kereskedelmi szállásférőhelyek számának folyamatos növekedése Állandó rendezvények, fesztiválok Épített környezeti értékek Gazdag népi hagyományok, vendégszeretet Gasztronómiai értékek, bor, pálinka Falusi turizmus értékeinek megléte Állandó rendezvények, fesztiválok Termékcsomaggá rendezhető mozaikos vonzerők Vendégszeretet
10
• • • • •
• • •
• •
•
Elmaradott infrastruktúra Szolgáltatások alacsony színvonala Gyenge együttműködés a szervezetek között Tőke és forráshiány A környezetkultúra alacsony szintje Nyelvtudás és szakemberhiány Önálló a térséget összefogó turisztikai fejlesztő szervezet hiánya Környezetkultúra alacsony szintje Idegenforgalommal, turisztikával foglalkozó szervezetek működésének összehangolatlansága Turisztikai infrastruktúra elégtelensége (kerékpárutak, vízi kikötők, pihenőhelyek) Gyenge imázsformálás, elégtelen marketing, termékszerkezet hiánya
Lehetőségek • • • • • •
• •
Veszélyek
Tőkevonzás A környezeti és kulturális értékekre épülő turisztikai kereslet élénkülése Öko és egyedi termékek iránti kereslet növekedése Az idegenforgalmi kapacitás decentralizációja Komplex, térségi fejlesztési tervek kidolgozása külső szakértők által A modern turisztikai ágak (hivatás, öko, kulturális turizmus előtérbe kerülése országos szinten) Fokozódó érdeklődés a térség iránt Határmenti turisztikai kapcsolatok erősödése
• • • • • •
A rossz megközelíthetőség elriasztja a vendégkört Kedvezőtlen vélemények a megyéről A koncentrált fejlesztés miatt „egyoldalúvá” válhat az idegenforgalom Az épített környezet elhanyagolása Ellentétek miatt a turisztikai térég kettészakadása Kedvezőtlen gazdasági folyamatok
A stratégia kiindulópontja az Abaúji térség turisztikai víziója, jövőképe jelenti, amely tartalmazza a terület jövőbeli állapotának legfontosabb jellemzőit, amely a következő: A helyi erőforrásokra épülő, azokat túlzott mértékben ki nem zsákmányoló a települések adottságai szerint differenciáltan, de összehangoltan épülő, a városok és falvak együttműködő hálózatából álló egységes régió, amely a turisták igényeit maximálisan kielégíti, a diverzifikált turisztika megteremtése mellett, amely a változatos természeti értékek mellett a társadalmi-gazdasági -kulturális értékekre is alapoz olyan módon, hogy az a helyi lakosság számára az életkörülményekben javulást eredményez és új munkahelyeket teremt.
3. Az életképes turisztikai ágazatok vizsgálata: 3. 1. Vízi turizmus, mint új turisztikai termék térségünkben Turisztikai infrastruktúra: Kevés a kereskedelmi szálláshely. A vízi turizmus szempontjából legkedvezőbb, sátorozásra alkalmas, infrastruktúrával (WC-vel, tisztálkodási, étkezési lehetőséggel) ellátott táborhelyek működőképes állapotban nem találhatóak elég számban a területen (különösen a folyók felső szakaszán), így a vízi turisták több esetben is vadkempingezésre kényszerülnek. Magánházaknál turizmus számára potenciálisan felhasználható, további szálláshelyek is rendelkezésre állnak, azonban fejlesztésük még várat magára. Étkezési lehetőségek (étterem, vendéglő) tekintetében a városok egyértelmű fölénye állapítható meg. A területen a jelenlegi vízi turisztikai keresletnek megfelelő hajóállomány van, azonban a hajóállomány átlagéletkora kb. 12 - 15 év. A hajópark átlagos kihasználtsága turistaszezonban
11
kb. 60 %-os, de kedvezőtlen körülmények hatására (pl. a 2000. évi cianid és nehézfémszennyezés a Tiszán) ez az arány 20 % alá is eshet. Képzett és jó helyismerettel rendelkező túravezetők sajnos nem túl nagy számban állnak rendelkezésre. Ennek oka, hogy a túraszervezők nem minden esetben tudják (és nem is akarják) az áraikba beépíteni ennek költségeit, pedig a minőségi turizmusnak ez alapfeltétele volna. E probléma megoldása lehet a program finanszírozásából induló vízitúra-vezető képzés, akár korábbi példák nyomán a Debreceni Egyetemen. Magyarországon fontos információs forrást jelentenek az Országgyűlés Idegenforgalmi Bizottságának, az Országos Idegenforgalmi Bizottságnak, a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnak és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumnak állásfoglalásai, támogatási lehetőségei. Ezek mindegyike saját hatáskörében támogatja az ökológai szempontokat figyelembe vevő vízi turizmus fellendítésének ügyét. Gazdaságpolitikai szempontból meghatározó, hogy prioritásként jelenik meg a turizmus fejlesztése; Magyarországon a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiában a zöldturisztikai (ezzel a vízi turisztikai) fejlesztéseket is kiemelten támogatják. A társadalom tagjai körében az értékek és normák változása tapasztalható, amely a turisztikai szolgáltatások iránti keresletre is hat. A kereslet várható fejlődési irányai tekintetében a turisták körében várhatóan növekszik az egészségtudatosság (táplálkozáskultúra, mozgáskultúra), a környezettudatosság (környezetszennyezés csökkentése, intakt természet és intakt kultúra megőrzése), az ismeretek, társadalmi kapcsolatok bővítésének, a szabadidő tartalmas eltöltésének igénye, a független életstílus-felfogás, az élmény és élvezetorientáció. Ezek a kereslet szerkezetének jelentős változására utalnak: növekszik az életminőség-orientált turisták száma és aránya, kikényszerítvén a kínálat átstrukturálását. E változásoknak a termék és szolgáltatáscsomagok továbbfejlesztésében is tükröződniük kell. A társadalmi környezet tekintetében fontos továbbá a külsőpiacok iskolai szünidő szabályozásának, utazási divatirányzatainak, utazási intenzitásának, szabadidő eltöltési módjának ismerete, kulturális viszonyainak ismerete. A kereslet elemzésének két része van: a realizált kereslet és az adottságok alapján potenciális kereslet elemzése. A vízi túrázók számáról nem állnak rendelkezésünkre sem primer, sem szekunder adatok, ezért azokat jóval nehezebb meghatározni. A beszerzett helyi és határőrségi információk alapján azonban a legoptimistább becslés is csak százas nagyságrendű létszámot sejtet. A csoportokat a turisztikai termékek és szolgáltatások felé támasztott igényei alapján is elválaszthatjuk; a fiatalabbak toleránsabbak a kényelmetlenségekkel (sátoros szállás, hidegvizes zuhany, stb.), ugyanakkor fogyasztási igényeik is inkább a direkt fogyasztás felé hajlanak. A szolgáltatások színvonala bár fontos, de nem meghatározó ezen fogyasztók számára. Ezzel szemben az idősebb korosztály esetében a felsorolt szempontoknak nagyobb jelentősége van, hiszen a legtöbb esetben a látogatók családdal együtt vesznek részt viziturán, itt pedig a gyerekek jelenléte a szűk keresztmetszet a szolgáltatások köre és színvonala szempontjából. Ami a csoportok fogyasztási potenciálját jelenti, elmondhatjuk, hogy költési hajlandóság a fiatalabbaknál fokozottabb, a fizetőképesség megközelítőleg azonos a két csoportnál, de a fogyasztás effektív mennyisége az idősebb csoportnál nagyobb, a csoportos (családi) megjelenésnek köszönhetően. A Hernád folyó turisztikailag frekventáltabb, tavasztól őszig sokan keresik fel évről évre, elsősorban a vadabb vízfolyást kedvelők. Ebből adódik, hogy a célközönség többnyire fiatalokból áll, gyermekesek ritkán vesznek részt hernádi viziturán. Érdekes jelenség azonban, 12
hogy erre a folyóra az országnak szinte minden pontjáról érkeznek túrázók, amit azzal magyarázhatunk, hogy Magyarországon nincs túl sok sebes sodrású - tehát kalandosabb túrát ígérő – folyóvíz. Összefoglalásként megállapítható, hogy a Hernád vízi turizmusának fejlesztése több oldalról nézve indokolt; a nemzetközi és hazai gazdasági-társadalmi folyamatok egyaránt az ágazat dinamikus növekedését vetítik előre, ugyanakkor ez a Szlovákiát és Magyarországot érintő térség legfontosabb problémáira (munkanélküliség, bevételi forráshiány, stb.) is megoldást jelent. A folyók és környezetük ökoturisztikai fejlesztésekhez megfelelő természeti adottságokkal rendelkeznek, ugyanakkor a térség települései megfelelő társadalmi fogadóbázist biztosítanak. Az ökoturisztikai irányvonal annál inkább is kívánatos fejlesztési irány, mivel nem igényel óriási beruházásokat, sokkal inkább a humán erőforrásra épül.
3. 1. 1. A Hernád folyó víztúra lehetőségei A folyó magyarországi szakaszán – időjárástól, felkészültségtől és egyéb tényezőktől függően – kettő –illetve négy - ötnapos túrákat érdemes tervezni. Mivel megfelelő kiépített szálláshelyek még nincsenek a folyó mellett, szálláslehetőség sátorozással megoldható A javasolt útvonalak a következők: Kétnapos túra (jó időben, kiváló, gyakorlott vízi túrázóknak) 1. nap: Hernádszurdok - Hernádkércs (50 fkm). Átemelés Gibártnál (66 fkm) és Felsődobszánál (55 fkm). 2. nap: Hernádkércs - Gesztely (24 fkm) - (Böcs 13 fkm). Ötnapos túra (rosszabb időben, kevésbé gyakorlott túrázóknak) 1. nap: Abaújvár - Hernádszurdok (18 fkm); 2. nap: Hernádszurdok - Gibárt (27 fkm); 3. nap: Gibárt - Szentistvánbaksa (22 fkm); 4. nap: Szentistvánbaksa - Gesztely (20 fkm); 5. nap: Gesztely - Bőcs (10 fkm) Nemzetközi vízi túra a Hernádon 1. nap: Mala Lodina 178 fkm - Kassa észak. 152 fkm.WW-I. 2. nap: Felsõkéked 117- Hernádszurdok 93- Vizsoly 80. fkm. ZW-C.
3. 1. 2. A vízi turizmus fejlesztési céljai a Hernád mentén A jelenlegi állapot áttekintése után a következő lépés az elérendő cél meghatározása. Szem előtt tartva a már hangoztatott fenntartható fejlődési irányelvet, célként olyan turistaforgalmat határozunk meg, amely mennyiségéből adódóan nem terheli túl a környezetet, ugyanakkor minőségi voltából adódóan megfelelően ellátja a gazdaságban neki szánt szerepkört. 13
Fontos, hogy a betervezett turistalétszám a lehetőségekhez mérten időben széthúzódva jelenjen meg a területen, vagyis a turistaszezon tavasztól őszig tartson. Ezt lehetőség szerint a különböző, más idényjellegű turisztikai termékcsomagok kifejlesztésével kell elérni. Konkretizálva ezeket az irányelveket, tapasztalataink és méréseink alapján a Hernádra évente kb. 2000 – 2500 fizetővendég tervezhető maximálisan, abban az esetben, ha ez időben elhúzódva jelenik meg a turistaszezon folyamán (májustól augusztus végéig). A turizmus hatásainak folyamatos mérése elengedhetetlen (amibe környezetvédelmi szakemberek mellett a területileg illetékes szakhatóságot is célszerű bevonni), ami biztosítja a természet állapotának megőrzését és a terület fogadóképességének folyamatos ellenőrzését. Fontos, hogy a fejlesztések a területen érdekelt szervezetek (önkormányzatok, vállalkozások, lakosság, civil szervezetek, hatóságok) közös elképzelései alapján történjenek, előzetes egyeztetés alapján, mert csak az összehangolt cselekvés hozhat hosszú távon sikereket. A Bodrog és eredetfolyóira ez a fajta cselekvési folyamat elkezdődött, megszületett a fejlesztési koncepció. Az önkormányzatoknak saját hatáskörükön belül, de akár összehangolt formában is támogatniuk célszerű a vállalkozásokat a turisztikai beruházások megvalósításában (pl. adókedvezményekkel, munkáltatói terhek hozzájárulásával, kedvezményes hitelekkel, közvetlen szubvenciókkal, önrész átvállalással). Külön kiemeljük a sajtóban és az interneten való megjelenés fontosságát. Amennyiben a nagyobb fizetőképességű külföldi fogyasztókat is a térségre kívánjuk csábítani, az információk átadásának ez a legpraktikusabb formája, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy az Internetet napi szinten használók száma Nyugat-Európában többszöröse a magyarországinak. Az Internetes oldalon állandó kapcsolat-felvételi lehetőséget kell biztosítani (aminek a legegyszerűbb formája az elektronikus levél). Nagyon fontos a visszatérő partnerek pozitív megkülönböztetése, különös tekintettel a túraszervező vállalkozásokra. Őket célszerű ösztönző eszközökkel minőségi szolgáltatások kínálatára sarkallni, hiszen rajtuk keresztül jutunk a fogyasztóink egy részéhez. A leendő vendégek elérése nem csak a túraszervezőkön keresztül történik. Fontos szerepet kell szánni az utazási irodáknak is, de érdemes külső szervezőket bevonni az értékesítésbe. A minőségi turizmus alapeleme a megfelelő humán erőforrás. Jelen esetben ez a helyi munkaerő fokozatos képzését jelenti; a képzés tárgya a turisztikai és vendéglátási ismereteken túl az idegen nyelvek – kiemelten: az angol nyelv – elsajátítása. A turisztikai feltételrendszer javítása, fejlesztése csak fokozatosan képzelhető el. Ide sorolhatjuk a megfelelő szállások kialakítását (vendégházak, falusi turizmus), a kempingek, táborhelyek kialakítását és infrastrukturális ellátását (minimális elvárás a hideg-meleg zuhanyzási és az étkezési lehetőség), a környező utak minőségének javítását, a turisztikai tájékoztató rendszerek, táblák elkészítését, kihelyezését (ebben is célszerű egységes arculat kialakítására törekedni), valamint különböző programok kidolgozását. Ebbe a folyamatba be kell vonni a helyi lakosságot és civil szervezeteket, meg kell találni számunkra azokat a pontokat, ahol érdekelté tehetők (pl. az egyes részfeladatokat társadalmi munkában is el lehet végezni). Sarkalatos kérdés a termékfejlesztés. A túraszervezők kínálatában a térségnek, illetve a folyóknak turisztikai termékként kell megjelennie, ezért alapos megfontolás és többszöri egyeztetés után kell kialakítani az egyes termékeket. Ennek során figyelembe kell venni a folyók mentén elhelyezkedő látványosságokat, szállás és táborozási lehetőségeket, valamint a folyón megteendő távolságokat. Ezen szempontok alapján kialakíthatóak rövidebb 14
és hosszabb időtartamú vízi túrák, több vagy kevesebb megállóhellyel, attól függően, hogy hétvégi kirándulásnak vagy nyolcnapos túrának szánjuk az attrakciót. Az egyeztetésektől függetlenül javasoljuk egy hosszabb és több rövidebb időtartamú túratermék kialakítását. Külön kell említeni a turisztikai vonzerővel rendelkező események megszervezését. Ezeknek az eseményeknek – bár látszólag nincs kapcsolata a vízi turizmussal – szerepük van a vizitúrák tartalmasabbá tételében és ezzel további vonzerőt jelentenek a turistákra. Végül érdemes elgondolkodni olyan fejlesztéseken is, amelyek más, vagy akár több turisztikai ágat kapcsolnak össze a vízi turizmussal. Rokon terület például a horgászturizmus, amelyhez a Hernád kiváló feltételeket kínál. Elengedhetetlen az infrastruktúra ez irányú fejlesztése is (horgászstégek, halásztanyák kialakítása). De ilyen kapcsolt ágazat lehet például a gyalogos vagy kerékpáros túrák megszervezése a vízi túrák egyes pihenőhelyein. Összefoglalva a Hernád menti települések vízi turizmusba ill. egyéb, a turizmust fellendítő projektekbe való belevonásakor a helyi adottságokat kell figyelembe venni. Így pl. a folyót szegélyező települések, zömmel kis lélekszámú falvakban a falusi vendéglátásra célszerű koncentrálni melyet, pl. egy több napos „Hernád-túra” keretében lehetne összefüggő programmá tenni. Ehhez minimális beruházásokra lenne szükség: A) A túrázók csomagjairól kellene gondoskodni. Amíg a turisták a bérelt túrakenukon eveznek, egy mikrobusz szállítaná a csomagokat egyik kikötőhelyről a másikra. Költségtakarékossági szempontból ezt az önkormányzatok együttműködése révén a falugondnoki járművekkel is megoldható lenne. B) A kikötőhelyek környékén szálláshelyek foglalása. Minden kikötéskor előre egyeztetett létszám szerint szállásfoglalások intézése, (esetleg camping), vagy egy kijelölt önkormányzat, vagy egy külső cég (esetleg utazási iroda) által. C) A turisták étkeztetésének megoldása. A kikötőhelyeken az érkezőket bográccsal, ill. egyéb szabadban készíthető ételekkel várnák; rossz idő esetén ezt közeli vendéglátóhelyen megoldva. Ezt szintén intézheti a helyi önkormányzat, vagy esetleg az egyik vendéglátóhely is. D.) Kikötés után fakultatív programok szervezése. Minden önkormányzat (saját értékeiket ismervén) összeállítana egy, a helyi látványosságokat összefoglaló programsorozatot, pl.: borpince látogatások, a település és környékének bejárása lóval-, lovas kocsival, vagy bérelhető kerékpárral. Ahol erre nincs lehetőség ott egyéb, pl. sportprogramok szervezése: asztalitenisz, tenisz, foci stb. E) A túra utolsó napja végén a turisták, és csomagjaik szállítása. Vagy a túra kiindulási helyszínére, ahol az autóval érkezők járműveiket hagyták (őrzött parkolóban), vagy ahol buszra ill. vonatra szállhatnak.
15
3. 2. A falusi turizmus helyzete a térségben Az ágazat jelentősége A falusi turizmus egy igen tág kategória, nem csupán az olcsó falusi szálláshelyre terjed ki, hanem magába foglalja a falusi életforma megismerését, a turisták bekapcsolódását a vendéglátók napi tevékenységébe. A turizmus ezen fajtája a térség legnagyobb lehetőségekkel rendelkező terméke, hiszen minden településen kialakítható falusi szálláshely. Falusi turizmus a térségben A falusi turizmus a Tokaj-Eperjesi hegységben és a Cserehát területén nagy hagyományokkal rendelkezik. Tulajdonképpen a kis falvak sajátos néprajzi örökségét, gazdag nemzetiségi (ruszin, szlovák) kultúráját, a mező-és erdőgazdálkodás hagyományait, a népi mesterségeket, háziipart bemutató falusi vendégfogadást, összegző ágazatot tekinthetjük itt falusi turizmusnak. A régióban a falusi turizmus a térség adottságainak kínálatára épül, azokhoz sok esetben kapcsolódik. A hegység falvaiban a hagyományos paraszti gazdálkodást tanulmányozhatjuk, be is lehet kapcsolódni ezen munkák végzésébe. A hegység keleti részén, de főleg a Hegyalja területén a bor és gasztronómia is hozzákapcsolódik a falusi életmódhoz. Mivel a falusi turizmus lehetőségei szinte minden településen adottak – és ezzel sokan élnek is – részletesen nem elemezzük, azonban mindenképpen ki kell emelni néhány települést, amely a régión belül szervezőszereppel bír. A hegység nyugati részén, valamint a Hernád völgyben a nemrég városi rangot nyert Gönc és Abaújszántó, valamint Boldogkőváralja és Fony tölt be fontos szerepet. Kiemelkedik még idegenforgalmi szempontból a bővebb turisztikai kínálattal rendelkező Telkibánya. A Cserehát szívében fekszik Gagyvendégi település, mely a Csereháti Településszövetség központja, ugyanakkor a térségi falusi turizmus szervezési centruma és képzési központ is. 1999 nyarától indult be a Cser-Kék falusi vendégfogadó rendszer a térségben. A Cser-Kék lényege egyrészt a falusi turisztikai kínálat és termékértékesítés minden lényeges elemének együttes megjelenése, másrészt garantált minőség biztosítása illetve az önálló vállalkozók franchise-szerű hálózatának létrehozása. A szervezet irányítása alatt több tucat falusi vendégház, fogadó áll, melyekről a bőségesen megjelent kiadványokból lehet tájékozódni. A honlapjuk az alábbi linken érhető el: http://www.cserehat.com/. A térség keleti részének legnagyobb települése és egyben központja Encs, mely város az idegenforgalomban is kulcspozíciót tölt be. Turisztikai irodájával a szomszédos tájra, a Tokaji-hegységre is kiterjeszti hatását. Egyedülálló volta miatt mindenképpen említést kell tenni Szanticska településről, mely nem központi szerepe miatt emelkedik ki, hanem azzal, hogy a falusi vendégfogadás egyik mintapéldája. A szinte teljesen elnéptelenedett falut a városokból kitelepedett emberek a meglévő értékek megőrzése mellett újjáteremtették, és a házakat felújítva falusi szálláshelyeket hoztak létre. A Hernád-völgy lehetséges kapcsolódási pontjai A falusi turizmus szempontjából a Hernád völgy valamennyi településében adottak a lehetőségek, azonban ki kell emelni néhány települést, amely központi szerepet vállalhat a szállásszervezésben. Ilyen települések: Pere, Vizsoly, Halmaj. Megoldásra váró feladatok Mégis több olyan probléma van, amely a falusi turizmus területén még javításra szorul. A szolgáltatások kialakításánál nem jellemző a koordináció, többször olyan szolgáltatások kerülnek kialakításra, melyek más vendégházban is működnek. További problémát jelent, hogy a vendégfogadók nem rendelkeznek megfelelő szakértelemmel, igaz a szükséges szakmai hozzáértés nem feltétlenül igényel iskolai végzettséget. Hiányos továbbá a
16
szolgáltatók és vendégfogadók közötti együttműködés, nincs a településeken hatékony koordináció, marketingmunka, főképpen a határ két oldala között. A falusi turizmus felemelkedésének irányába hatott ugyanakkor, hogy a térségben több pályázat is preferálta a turizmusfejlesztést, vagy a határmenti együttműködést (Phare CBC, Credo, Leader). A többi ágazat hanyatlása, vagy válsága miatt az itt élők, főleg a fiatalok érdeklődése is az idegenforgalom iránya felé fordul. Megtartóerőt jelent továbbá a turizmus a települések számára is, így a települési önkormányzatok is támogatják az idegenforgalmat. Egyrészt meg kell teremteni mind hazai, mind határon átnyúló szinten a szolgáltatók és vendégfogadók közötti együttműködést, koordinációt. Ennek elkészültével interaktív adatbázis is elkészíthető lenne. Fejleszteni kell továbbá az infrastruktúrát nem csak a településeken belül, hanem közöttük is.
3. 3. A kulturális és örökségturizmus lehetőségei Az ágazat jelentősége A régió a kulturális attrakciók terén is bővelkedik kínálattal. A hajdani főúri pártfogók mai utódaiként korszerű mecenatúrával sikerült határokon túlnyúló hírű és térségi kisugárzású rendezvényeket létrehozni. Több helyen találkozhatunk a térségben a helyi hagyományokra, illetve hírességekre épült attrakciókkal is. Az első vár és templomépítési hullám jelei még ma is láthatók földvárak, várak, kolostorok formájában, hasonlóképpen a románkori építészet templomairól. A középkori és kora újkori jómódú családok kúria és kastélyépítéseket kezdeményeztek. A falvakban a hajdani paraszti életet tükrözik a kialakított istállók, csűrök, kis lakóházak belül gazdag népművészettel. Kevés azonban mind az épített, mind az élő kulturális emlékek között a jó állapotú, rendben tartott érték, illetve hiányzik az ezeket bemutató kiadvány is. Meg kell teremteni tehát a településeket, illetve értékeket összefogó programsorozatot, élővé téve ezzel az épített emlékeket is. Kulturális és örökségturizmus a térségben A teljesség igénye nélkül nézzük a térség kulturális attrakcióit: Pálos kolostor Gönc-Patocsháza Templom, kápolna Vizsoly, Hejce, Szemere Kopjafás temető,Szt.Katalin Ispotály Telkibánya Huszita-ház Gönc Múzeum Telkibánya, Károlyi Biblia Vizsoly Népi építészet, gasztronómia Egész terület Népi lakóházak Egész terület Erőd templom Szikszó Iskolatörténeti Gyűjtemény Baktakék Őskori régészeti kiállítás Hejce Abaúj Kulturális Napok Encs Vízierőmű Encs-Gibárt
17
Abaújvár,
Hernádbűd,
A Hernád-völgy lehetséges kapcsolódási pontjai A kulturális és örökségturizmus területén a Hernád völgy következő települései tudnak bekapcsolódni a környék látnivalóinak sorába: Encs, Szikszó, Vizsoly és Abaújvár, Hernádbűd. Megoldásra váró feladatok A kulturális és örökségturizmus terén a következő fejlesztési lehetőségeket szükséges megvalósítani: - az épített emlékek felújítása, rendbe hozása - a látnivalókat egy útvonalra felfűző kiadvány készítése - élő kulturális emlékek több településen összehangolva működtetni (népi építészet, gasztronómia) - magas színvonalú kiadványok készítése
3. 4. A kerékpáros turizmus lehetőségei Az ágazat jelentősége A régió mára az egyik legkedveltebb kerékpár turisztikai célponttá vált annak ellenére, hogy külön erre a célra kiépített kerékpárutak nincsenek kiépítve. Azonban, mivel a térség központi települései, városai könnyen megközelíthetők (kerékpárszállító vagonokkal), a térségbe saját kerékpárral utazhatnak. Az alsóbbrendű utakon (kivéve a határátkelőknél) viszonylag kicsi a gépjárműforgalom, és a határátkelés is könnyen megoldható, zavartalanul lehet kerékpározni. Kerékpáros turizmus a térségben A kiépített kerékpárutak hiánya ellenére a hegység magyarországi részén egy három szakaszból álló, 155 km hosszú kerékpáros túraútvonal készült el, mely a következő szakaszon halad: Monok-Abaújszántó-Boldogkővár-Vizsoly-Gönc-Kéked-Hollóháza-FüzérSzőphalom-Sátoraljaújhely-Sárospatak. Sárospataknál a Bodrogon átkelve a Bodrogzug települései is bejárhatók, illetve ott, Pácinon keresztül Szlovákiába is át lehet kelni. A hegyi biciklizés Sátoraljaújhely, László-tanya és Sárospatak útvonalon folytatható, vagy bárhol a hegységben. Hazánkban a Zempléni Környezetvédelmi Egyesület révén a kerékpáros turizmus koordinált keretek között működik, azonban egyelőre a határon átnyúló kerékpáros turizmusszervezetten nem létezik e régióban. További problémát jelent, hogy a térségben a kerékpáros turizmus számára megfelelő fogadókészséget kellene kialakítani. Kiváló kezdeményezésnek bizonyult az említett „Bódvavölgyi és Csereháti barangoló”, amely a kerékpárosok számára öt szakaszban bemutatja az érintett települések látnivalóit, illetve a szálláslehetőségeket. Tervezés alatt áll a Szlovákiából induló és a Zemplénben végződő Szepsi-Encs-Erdőhorváti kerékpárútvonal. A Hernád-völgy lehetséges kapcsolódási pontjai A Hernád-völgy települései közül a kerékpáros turizmus területén központi szerepet tölthet be Encs, Szikszó, Hidasnémeti, Novajidrány Vizsoly és Kéked. Megoldásra váró feladatok A kerékpáros turizmus területén a következő fejlesztéseket kellene végrehajtani: - nemcsak az országhatáron átnyúló, de a környező térségek között is összehangolt kerékpáros úthálózatot kellene kialakítani, megfelelő információs kiadványokkal. Ehhez szükségszerű lenne a határkelő helyek számának növelése 18
-
megfelelő fogadókapacitást kellene a térségben kialakítani a kerékpárosok számára. Ide tartozik a szállásokon kívül a kerékpárszervizek, tárolási lehetőségek megszervezése
3. 5. Vár és kastélyturizmus a térségben Az ágazat jelentősége A kastélyok és várak sajátos szerepet töltenek be a turizmusban, mivel a térség történelmi értékeinek együttes megjelenítését nyújtják. Vár és kastélyturizmus a térségben A térség mozgalmas múltját leginkább a várak, várkastélyok fémjelzik. A régió több várral, várkastéllyal, várrommal rendelkezik, azonban a benne rejlő lehetőségek ma még javarészt kihasználatlanak. Több objektum esetén az állaguk, állapotuk nem megfelelő turisztikai hasznosításra, más esetekben pedig rendezetlen tulajdonviszonyok hátráltatják az idegenforgalmi bemutatást. Vár, várrom Kúria
Földvár Kastélyok
Gönc Amadé-vár, Boldogkőváralja, Regéc, Hejce, Gönc, Göncruszka, Abaújvár, Vizsoly, Rásonysápberencs, Csobád, Gagyvendégi, Kázsmárk, Selyeb Novajidrány, Hernádbűd, Encs-Fügöd, Abaújvár Abaújalpár, Abaújdevecser, Abaújkér, Fáj, Pere, Hernádvécse, Krasznokvajda, Méra, Szalaszend, Szemere, Edelény, Gagyvendégi, Pusztaradvány, Abaújdevecser, Gibárt, Felsővadász, Boldokőváralja, Felsődobsza, Pusztaradvány, Kéked
A Hernád-völgy lehetséges kapcsolódási pontjai A Hernád-völgyi települések közül a vár és kastélyturizmus központi helyei lehetnek: Kéked, Hejce, Göncruszka, Abaújvár, Vizsoly, Novajidrány, Abaújkér, Pere, Hernádvécse, Pusztaradvány. Megoldásra váró feladatok A vonzerőleltárt tekintve kijelenthetjük, hogy a régió kedvező adottságokkal rendelkezik a vár-és kastélyturizmus területén. Problémát az jelent csupán, hogy az egyes attrakciók önmagukban még nem jelentenek komoly vonzerőt, tehát csak összefogva, együttes vonzerőcsomagot kínálva lehet sikerekre számítani a piacon. A várak nagy része szinte már csak romokban található meg, de a kastélyokkal kiegészülve egy határon átnyúló – a látványosságokat felfűző – útvonal kialakítására, illetve az ezeket tartalmazó információs kiadványra van lehetőség. A vár –és kastélyturizmus legfontosabb fejlesztési lehetőségei a következők: -
az attrakciók állagának megőrzése, felújítása, komplex hasznosításra történő elősegítése az építmények beillesztése az adott térség turisztikai termékválasztékába
19
-
a térség várait, kastélyait összefoglaló információs és szolgáltat kiadványok készítése
3. 6. Bor- és gasztronómia turizmus lehetőségei a térségben Az ágazat jelentősége A bor és gasztronómia turizmus kiváló kiegészítő tevékenységként szerepelhet egy térség turisztikai termékkínálatában, hiszen egyedi attrakcióról van szó. Bor- és gasztronómiaturizmus a térségben A zempléni régió világhírű attrakciója a hegység déli és keleti lejtőin – Tokaj- hegyalján – termő különleges minőségű bor, és az azt népszerűsítő borgasztronómia. „Vinum Regum, Rex Vinorum „- szól a mondás, amely világhírűvé emelte a térség borát. A Tokaji borvidék része Abaújszántó települése. A vulkanikus kőzet, a lösz, a fekvés, a páradús klíma mind- mind kedveznek a kiváló bornak. Ehhez párosul még a borkezelés módja a pincékben, valamint az itt élők évszázadokon keresztül kialakult szaktudása és hagyománytisztelete. A borvidéken 1997-ben alakult meg a Tokaj- Hegyaljai Borút Egyesület, amely a borgasztronómia turisztikai infrastruktúra fejlesztését illetve az együttműködéseket végzi. A térség másik borturisztikai attrakciója a hegység nyugati oldalán fekvő hajdani – ma már feledésbe merült – borút és a mellette fekvő Göncön található Gönci hordó. Szintén e városhoz kapcsolódik a híres gönci barackpálinka, mely szintén hungarikum. A gönci barackpálinka mellett az egész térség területén jelentős hagyományai vannak a pálinka főzésnek (szilva). Szinte ismeretlen és elfeledett, hogy Szikszón már a XIV. század első felében meghonosodott a szőlőtermesztés és bortermelés kultúrája, és egészen a múlt század végéig, amikor a filoxéra kipusztította a teljes szőlőtőke állományt, igen jó minőségi borok készültek a vidéken. A Magyar-hegy volt a bortermelés központja, éppen ezért már nagyon hamar pincék jelentek meg a hegy lábánál. Jelenleg kétszáznál is több pince található a hegyoldalban. Ezen hagyományokon alapuló, a Dél-csereháti szőlészetet-borászatot újra szervező folyamatot indítottak el 1997-ben, melynek eredményeként 2000-ben a Szikszó-Aszaló-Megyaszói hegyközségek bekerültek a Bükkaljai Borvidék termőhelyei közé. A Hernád-völgy lehetséges kapcsolódási pontjai A borút felújításával, kiegészítve pálinka bemutatókkal mindenképpen a szomszédos szlovákiai területekkel együttműködve komoly, igaz csak kiegészítő turisztikai attrakciót lehetne elérni. Ez a borút a Hernád folyó jobb partján haladt, felújításával a folyó menti települések új attrakcióhoz jutnának. A Magyarhegyi Borok Háza a szikszón újjáéledő borászatnak biztosít szakmai központot, helyet adva a tárgyi emlékeket bemutató kiállításnak is. A kétszintes épület helyiségei alkalmasak kisebb - nagyobb magánrendezvények, esküvők lebonyolítására, az udvar és az ott található fedett filagória nyáron kitűnő helyet, időtöltést biztosít bográcsfőzéshez, szalonnasütéshez. A borok háza alatt meghúzódó pince alkalmas bortúrák lebonyolítására. Az érdeklődők 3 féle bort, a chardonne-t, az egri leánykát és a szikszói vegyes bort kóstolhatják meg.
20
„A verselés legrégiebb neme Az volt minálunk, melyen vén Tinódink, Szikszó borától fűlve, dúdola.” (Kazinczy: BERZSENYIHEZ) „Egör jó szerencséjén víg voltába Vígan iszik szikszai jó borába,” ( Tinódi Lantos Sebestyén: EGER VÁR VIADALJÁRÓL VALÓ ÉNEK HISTÓRIA)
3. 7. Fürdőturizmus lehetőségei A fürdőturizmus csak helyi jelentőségű a térségben, azonban kiegészítő termékként fontos szerepe van. A térség ismert fürdő helyei: Gönc, Kéked, Telkibánya és Abaújszántó. Ezen fürdők mindenképpen fejlesztést igényelnek, mert a kor turisztikai elvárásainak nem felelnek meg. A Hernád völgyi települések közül Encs és Szikszó városa rendelkezik uszodával, melyek fejlesztésével strand funkció kialakításával a térségben található termálvízre alapozva új turisztikai attrakciókat lehet hozni a térségbe.
3. 8. Horgászturizmus (horgásztavak, bányatavak) Az ágazat jelentősége A horgászturizmus az embernek szokatlan közegen, a vízen illetve annak közvetlen közelében történik. Ezért a horgászat speciális felszerelést és tudást igényel, ugyanakkor szezonális az éghajlati sajátosságok miatt. A térségben meglévő turizmus diverzifikálásának egyik legmegfelelőbb eszköze a horgász turizmus fejlesztése. Közkedveltsége miatt a horgász turizmus alkalmas arra, hogy a térségbe csábítsa a horgászokat és családtagjaikat, így a többi idegenforgalmi ág is gyarapíthatja forgalmát. Horgászturizmus lehetősége az Abaúj-Hegyköz térségében A Hernádtól keletre jelenleg ilyen lehetőség nem áll rendelkezésre, de korábban a „Projekt 2004” keretében kidolgozásra került a Telkibánya mellett elhelyezkedő, a Csenkő-patak vizének felduzzasztásával létrehozott víztározó rekonstrukciója és komplex vízi turisztikai felhasználása. A projekt megvalósulásával egy kb. 30 ha-os vízfelület állna rendelkezésre, korszerű, európai színvonalú horgászati, csónakázási, kajak-kenu, illetve fürdőzési célokra. A beruházás megvalósulása esetén a keleti parton is létrejönne egy megfelelő turisztikai desztináció a vízi turizmus kategóriájában. Ez a beruházás nemcsak Telkibánya, hanem az egész kistérség, sőt Borsod-Abaúj-Zemplén megye számára is jelentősnek ígérkezik, multiplikátor hatása fellendítheti a környező területek hátrányos helyzetű gazdaságát. Sajnos ezen beruházás még mindig nem valósult meg. Szinte alig ismert az országhatár szélén megbúvó Zsujtai horgásztó. A Hernád-völgy lehetséges kapcsolódási pontjai A horgász turizmusba bármely Hernád-menti település bekapcsolódhat, de ki kell emelni a közvetlenül a folyó partján fekvőket. A távolabbi területek víztározókra-alapuló fejlesztései áttételesen érintik a térséget, ezekhez inkább az átmenő forgalmon keresztül kiegészítő (szállás, vendéglátás) funkciók fejlesztésével kapcsolódhatnak. A víztározó-turizmus által 21
teremtett munkalehetőségek a Hernád-menti települések munkaerejének is elhelyezkedési lehetőséget teremtenek. A térségben jelenleg kér bányató áll hasznosítás alatt. Az 1,7 ha területű Csobádi Kavicsos-tó, amely kiváló horgászhely, fogható halak: ponty, csuka, amur, süllő, harcsa, balin, valamint a Hernádszurdoki Kavicsbánya-tó. A sporthorgászati lehetőség mellett szabadidőközpontként is funkcionál és a tó partján található panzió szálláslehetőségeket biztosít. A Hernád-folyó mentén az elmúlt években folyamatosan nyíltak horgászati lehetőségre alkalmas magán tavak. Vizsoly, Hernádvécse, Hernádbűd, Pere. Megoldásra váró feladatok A kavicsbánya tavak hasznosítása, a fejlődésükbe való beavatkozás két területen a leggyakoribb; az egyik intenzív hasznosítási terület a szabadidős tevékenységek köre (üdülés, nyári strandolás, horgászat, különböző vízi sportok), a másik jelentős beavatkozó pedig a mezőgazdaság (a tó környékén folyó növénytermesztés, állattenyésztés, vízkiemelés, illetve a haltenyésztés és a ketreces halnevelés). A leghétköznapibb, a legtöbb helyen megfigyelhető hasznosítási mód a horgászat és a strandolás. Szükséges a térségben és a szomszédos területeken meglévő vízi turisztikai lehetőségek egységes termékként való kezelése. A párhuzamos fejlesztések és a felesleges befektetések elkerülése miatt a tulajdonosok, üzemeltetők között el kell indítani a folyamatos kommunikációt, igyekezni kell olyan fejlesztésekre ösztönözni őket, amelyek komplementerjellegűek. A fenntartható fejlődés érdekében folyamatosan figyelemmel kell kísérni a térség vizeinek terhelhetőségét, illetve a turizmusból is fakadó környezeti terhelés nagyságát. A horgászat fejlesztését úgy kell véghezvinni, hogy a telepítendő állomány ne veszélyeztesse a vizek természetes ökológiai egyensúlyát. A telepítendő fajok között előnyben kell részesíteni az őshonos, tájba illő fajokat. A tavak életét befolyásoló másik tényező a mezőgazdaság. A kavicsbányák általában egykori mezőgazdasági területeken lettek kialakítva. A bányaműveletek akadályozhatják a növénytermesztést, de a bányatónak előnye is lehet azáltal, hogy vizet biztosít az öntözéshez, az itatáshoz és a haltenyésztéshez. Fontos megoldandó feladat még a határon átnyúló turisztikai termékek megteremtése, ami a víz és horgászturizmus (Hernád-folyó) esetében természetes igény, hiszen a vízfolyások egy része Szlovákiában ered, illetve az EU csatlakozás után a könnyebbé vált a határátkelés és így bármely vízi desztináció vonzáskörzete kiterjesztődik a szomszédos országra is.
3. 9. Az ökoturizmusban rejlő lehetőségek Az ágazat jelentősége Az ökoturizmus a XX. század végének turisztikai ágazata, tulajdonképpen az ember, illetve a társadalom egyre növekvő „természet-igényével” alakult ki. Hazánkban a városi népesség növekedésével, valamint az egészséges életmód népszerűsödésével egyre növekszik e turizmusforma piaca. Ez természetesen annak is köszönhető, hogy a természetvédelemért felelős szervek eljutottak ahhoz a felfedezéshez, hogy magukat a természeti (esetleg kulturális) értékeket ne szigeteljék el a társadalomtól, hanem annak rekreációjára, kikapcsolódásra rendelkezésére bocsássák. Az ökoturizmus alkalmas arra, hogy a helyi erőforrásokra alapuló, de azokat nem kizsákmányoló, sőt esetenként gyarapító módon
22
biztosítsa a helyi közösség megfelelő életkörülményeit, így kiválóan alkalmas hátrányos helyzetű területek fejlesztésére.
Ökoturizmus a térségben A Tokaj – Eperjesi-hegység javarészt érintetlen természete, csendes kisfalvai a legideálisabb alapot nyújtják az ökoturizmus számára. Mind a szlovák, mind a magyar oldal bővelkedik természeti értékekben és kijelölt turistaút halad végig a hegységen. Az ökoturizmus attrakciói a térségben a következők: Érintetlen természeti környezet Hegyi klíma Ritka állat –és növényvilág Országos kék túra Rákóczi-túra Természetvédelmi terület Tanösvény
Egész terület Egész terület Egész terület 90 km a magyar szakaszon Füzér-Sárospatak Mindkét oldalon Mindkét oldalon
A Tokaj – Eperjesi-hegység a szlovák és magyar oldalon közel 600 km hosszúságú jelzett turista útvonalak szerteágazó lehetőségeket kínálnak a kirándulásra. Legismertebb túraútvonal hazánkban az Országos Kék Túra, melynek ez a szakasza közel 90 km hosszúsággal, kb. 26óra menetidővel Boldogkőváralja-Regéc-Makkoshotyka-Vágáshuta-Bózsva-Füzér-NagyMilic útvonalon halad végig. A szlovák oldalon tulajdonképpen a Nagy-Milicről a hegységben Eperjesig húzódó piros útvonal. A Rákóczi-túra szinte az egész magyarországi szakaszt átfogó, öt várat érintő túraútvonal. A háromnapos túra Füzérről indul, majd Amádé vár és a Regéci vár romjain keresztül a komlóskai Pusztaváron át a sárospataki Rákóczivárba. A Rákóczi-túraútvonal szlovákiai folytatása – az ott található hasonló objektumok miatt – szintén indokolt lenne. A természeti értékek legbiztonságosabb bemutatási lehetősége tanösvény formájában történik. A Tokaji-hegységben a közelmúltban több tanösvény is készült, illetve van kidolgozás alatt. A magyar – szlovák határ csereháti szakasza érintetlen érintetlen természeti adottságaival, nyugalmával méltán jogosult szlogenjének („Ahol a csend még hallható”) használatára. Az alábbi összefoglalóban találjuk a térség ökoturisztikai adottságait: Érintetlen természeti környezet Vadon élő állatok Gyógynövényritkaságok Országos kék túra Használható vízbázis Ökofalu
Egész terület Egész terület Egész terület 60 km a magyar szakaszon Bódva, Rakacai-tó Szanticska
A táj nyugalmat, békét sugároz, a szelíden hullámzó dombok, patakvölgyek között kisfalvak húzódnak meg. Az országhatár menti gyertyános és cseres tölgyesek, akác-ligeterdők kitűnő alkalmat nyújtanak a túrázásra. A terület rendkívül gazdag gyógynövényekben és gombafélékben. A térségben több mint 120 madárfaj található, ennek 2/3-a itt költ, így nem véletlen, hogy a Cserehát címerállat a gólya. Országosan kiemelkedő zoológiai értéket képez az itt élő lepkefauna.
23
A Hernád-völgy lehetséges kapcsolódási pontjai Az Országos Kék Túra a Hernádon átkelve Encsnél éri el a Cserehát területét, és a térségen északnyugati irányban keresztülhaladva a Rakacai-tónál hagyja el, ezen kívül számos természeti vonzóerő létezik a tájon, ami megfelelő túraútvonalat kínál. Megoldásra váró feladatok Tanösvények építése a térségben, melyek bemutatják a természetes élővilágot. Vadászösvény kialakítása, ezen belül vadaspark létesítése, információs pontok, bemutatóhelyek kialakítása, turistaismertetők készítése. Jóléti víztározó fejlesztés, a féli természetes és mesterséges erdőterületek növelése, tájvédelmi körzet kialakítása, erdei iskola kialakítása.
3. 10. Lovas- és vadászturizmus lehetőségei a térségben Az ágazat jelentősége A lovas – és vadászturizmus a minőségi turizmusformák közé tartozik, magas fajlagos pénzköltéssel, így megfelel annak az elképzelésnek, hogy a turisták számának jelentősebb emelése, tehát a környezeti terhelés fokozása nélkül. A turizmus ezen ága hagyományos hazai tevékenységeket elevenít fel, tehát a nemzeti identitás megteremtésének is fontos eszköze lehet. A lovaglást szakértők szerint nevelési módszerként is alkalmazni lehet, ami megfelelő programok kidolgozása mellett megnöveli a potenciális használók számát. Lovas- és vadászturizmus a térségben A Tokaj-Eperjesi hegység, kedvező adottságokkal bír a vadgazdálkodás, a vadászat területén. Mind mennyiségbe, mind minőségben egyedülálló az itt honos nagyvadállomány, a gímszarvas, a muflon vagy a vaddisznók, de előfordul – igaz nem vadászható – farkas, hiúz és vadmacska is. Jelentős – főleg az alfölddel érintkező részeken – az apróvad állomány is, ezzel jól kombinálható a hegyvidéki és a síkvidéki vadászat. A külföldi, így szlovák vadászok fogadására szakosodott a Lenár Jagd Utazási Iroda Sátoraljaújhelyen. A vadászok elszállásolása a kastélyok (Kőkapu, László-tanya, Újhuta) mellett vadászházakban történik. A hegység a lovaglás és a kocsikázás számára szinte ideális lehetőségeket biztosít, több helyen működnek lovastanyák a térségben (Abaújszántó, Boldogkőváralja, Vilyvitány stb.). A lovastúrák mellett kocsikázásra és fogathajtásra is nyílik lehetőség, Vilyvitányból lehet eljutni Kőkapuig, Füzérig, Füzérradványig vagy Széphalomig. A probléma azonban itt is az, hogy a határok elválasztó szerepe erősen érvényesül, bár több cserevadászat történik a területen. Hazánk kedvelt helye a külföldi vadászoknak, és a Cserehát adottságai nagyon megfelelnek a vadász és lovasturizmus számára. A térség elsőrangú apró és nagyvad állománya, valamint a Krasznokvajdán működő vadásztársaság mind jó alapot nyújtanak a vadászat számára. Krasznokvajdán a lovaglást kedvelők számára a sétakocsikázás is biztosítva van. A szlovák oldal lankás lejtői, apróvad állománya is biztosíték arra, hogy hosszú távon is érdemes a vadászturizmusban gondolkodni, azonban megfelelő háttér-infrastruktúra (például megfelelő minőségű szálláshelyek és szolgáltatások) kialakítására mindenképpen szükség van.
24
A Hernád-völgy lehetséges kapcsolódási pontjai A programban érintett települések a lovasturizmusnak megfelelő terepet tudnak nyújtani. Azok a tájak, melyek mezőgazdasági művelésre kevésbé alkalmasak kitűnő terepei az idegenforgalom ilyen formájának. A hagyományos lótartás felelevenítésével a falusi jellegű települések lakói közvetlenül is bele tudnak kapcsolódni a lovasturizmusba. Az Encs székhellyel működő Abaúji Hunor, Bélusvölgyi és Fekete Sas, vagy az alsódobszai Zemplén Kapuja Vadásztársaságok bekapcsolódása a vadászturizmusba mindenképpen ajánlatos. Megoldásra váró feladatok A lovas- és vadászturizmus fellendítése érdekében szükséges kiépíteni az idegenforgalmi háttérintézményeket. A meglévő vadászházak szálláskínálatára alapozva kell megalapozni az új fejlesztéseket. Ügyelni kell a létesítmények kiváló minőségére, megfelelő infrastrukturális ellátására. Ugyanakkor a védett fajok megóvása érdekében meg kell erősíteni a vadvédelmi szolgálatot. A schengeni egyezmény életbe lépése után még továbbra is feladat a határ túlsó oldalán lévő hatóságokkal való még szorosabb együttműködés az állatvédelem érdekében. Szükséges megoldást találni az erdőtulajdonosok és a vadásztársaságok közötti konfliktusokra, hiszen csak így biztosított egy virágzó vadászturizmus fenntartása. A lovas-útvonalak kijelölése során a védett területek megóvására nagy figyelmet kell fordítani, a taposás okozta károkat az erózió által veszélyeztetett felszíneken meg kell előzni. A lovastanyák minőségi fejlesztése elkerülhetetlen, ugyanakkor komplex turisztikai termékeket kell kialakítani, melyek között a lovas útvonalak jelenthetnek kapcsolatot. Megfelelő marketingmunkát kell végezni a fiatalabb nemzedékek lovasturizmusba való bevonására, illetve akár politikai lobbytevékenységet is gyakorolni a lovaglás iskolai tantervbe való bevonására.
25
4. Fejlesztési térkép, projektötletek A korábbiakban vázolt stratégiai célok elérése érdekében, a helyzetfeltárásra és a SWOTelemzésre támaszkodva hét fejlesztési prioritás került kijelölésre:
4. 1. Horgász- és vadászturizmus A szükséglet bemutatása A vizsgált térség idegenforgalmi adottságai lehetővé teszik, sőt egyenesen arra predesztinálják, hogy a vadász- horgászturizmusban rejlő lehetőségeket fejlődése szolgálatába állítsa, de ezeket az ökoturizmus kívánalmainak szem előtt tartásával tegye. Egyrészt világszerte, másrészt Európában mindenképpen az ezredforduló egyik fontos jelenségének tekinthető a rurális életmód, a természet közeli területek és gazdálkodási módok, a vidéki vendégszeretet iránti kereslet növekedése. Másrészt a terület árterei bővelkednek olyan erdőségekben, amelyek vadállományuknak köszönhetően megfelelő feltételeket tudnak biztosítani egy magas színvonalú vadászati turizmus kialakítására. Harmadrészt a Hernád melletti terület a jövőben még inkább a természet közeli nyugalmat preferáló horgászok paradicsomává válhat. De természetesen legnagyobb mértékben a Hernád folyó teremt lehetőséget ezen turisztikai ágak számára. A vadász- horgászturizmusban fejlesztése révén jelentős többlet-erőforrások bevonására van lehetőség, abban az esetben, ha a turisták speciális igényeit tartósan szolgálni képes a fogadó terület és a helyi lakosság. Ráadásul a vadászturizmus általában a viszonylag nagy hasznot hajtó turisztikai ágak közt van számon tartva, amely a külföldi vendégek érdeklődésére is számíthat. A prioritás potenciális célcsoportjai A vadászturizmus szempontjából elsősorban azon magasabb jövedelmű, nyugat- és déleurópai férfiak vehetők figyelembe, akiknek az országában az urbanizáció (elsősorban a városiasodás) magasabb szintje következtében a vadállomány (különös tekintettel a nagyvadakra) már jelentős mértékben megfogyatkozott. A horgászturizmus fogyasztópiacát döntő mértékben a helyi lakosság alkotja, akik közül elsősorban a fiatal- és középkorú férfiakra kell elsősorban figyelmet fordítani. Az iskolai oktatásban résztvevők alacsony fizetőképes keresletet jelentenek, és szezonális jellegű a keresletük. Ennek ellenére el kellene ismertetni, és jelentősebb támogatásban kellene részesíteni az ifjúsági turizmus ezen ágát. Elsősorban azért, mert a környezettudatos és természetvédelemre való nevelés nagyon fontos feladatait valósítják meg. A prioritás előnyei - a résztvevők legtöbbször fiatalok, akik hosszútávon jelenthetnek fizetőképes keresletet; - lehetővé teszi a természeti-társadalmi táji struktúrák fenntartását; - nem kifejezetten szezonális, meg lehet találni az őszi és a téli időszak megfelelő programjait is; - jelentős külföldi fizetőképes keresletet lehet a térségbe vonzani; - olyan gazdasági fejlődést indukál az adott területek számára, amely nem a természeti környezet rombolásával jár együtt; 26
- leromlott gazdaságú területek szerkezetváltását, fejlődését teszi lehetővé. - a természeti környezet védelme elsődleges szempont a fenntartható fejlődés (amelybe a fenntartható turizmus is beletartozik) érdekében; - a társadalom egyre tágabb rétege vonható be mind turistaként, mind az ökoturizmusban dolgozóként; - a környezeti nevelés egyik alapvető eszköze. A prioritás megvalósításához szükséges feltételek - megfelelően, magas színvonalú szálláshelyek kialakítása, amelyek kielégítik a külföldi vendégek igényeit is; - magas vendéglátói kultúra, az érkező vendégekhez alkalmazkodó speciális ismeretek kézségek( szakmai tudás, nyelvtudás); - magas színvonalon nyújtott szolgáltatások. - a Nemzeti Parkok, természetvédelmi egyesületek kooperációja, önkormányzatok; - az ökoturisztikai fogadóbázis megfelelő színvonalú kialakítására (szálláshelyek, bemutatóhelyek, szakembergárda, látogató központok). -horgászegyesületek, vadásztársaságok, önkormányzatok együttműködése Monitoring mutatók Output indikátorok: - megrendezésre kerülő programok számának növekedése, szélesedése - a falusi- és vadászturizmusra alkalmas szálláshelyek száma - a kialakított új horgászhelyek száma - horgász- és vadászturizmus területén foglalkoztatottak száma - az infrastrukturális fejlesztések értéke Eredmény indikátorok: - területen való többletköltés - tartózkodási idő növekedése - a turizmusban résztvevők vendégek száma - a térségbe látogató vadászok száma - a látogatók száma a nemzeti parkokban és a tájvédelmi körzetekben Hatásindikátorok: - a térség „image”-ének javulása - az térség GDP-jének növekedése - az turisztikai ágazat növekedése a térség GDP-jéből - a fogadóterület tőkenövekedése A közreműködő szervezetek Megyei Önkormányzat, Tourinform irodák, az érintett települési önkormányzatok, a térség vadásztársaságai és horgászegyesületei, a térség vízügyi szervei, gazdasági szervezetek, Bükki Nemzeti Park, a természetvédelmi területén tevékenykedő civil szervezetek A prioritáson belül kijelölt intézkedések - Vadászturizmus: A nagyterítéket és bevételt adó apróvadas vadászati forma fejlesztése (fácán, fogoly, tőkés réce, mezei nyúl) fél vad tartás nevelő telepeken. - Horgászturizmus : A Hernád-folyó és a környezetében található horgásztavak halállományának ésszerű mértékű növelése és a kiszolgáló helyek fejlesztése
27
4. 2. Kerékpáros-, vízi- és lovas turizmus A szükséglet bemutatása Napjaink idegenforgalmában a többi között két igen jelentős trend rajzolódik ki: egyrészt növekszik a szabadidő aktív, mozgással egybekötött eltöltésének az igénye, másrészt egyre nagyobb hangsúlyt kap a természetközeliség . Mind a két elvárást kielégíti a kerékpáros-, vízi- és lovasturizmus, amelyek népszerűsége ennek következtében igen gyorsan növekszik. A turizmus ezen ágazata a Hernád mentén igen jelentős adottságokkal rendelkezik. A sík és a dombvidék ideális feltételeket biztosít a kerékpározás számára, a rendelkezésre álló folyók, a folyó pedig a vízi sportokat kedvelőknek teremt kikapcsolódási lehetőségeket. Harmadrészt a Hernád melléke a Cserehát könnyen lovagolható, szép tájakban bővelkedik vannak, amelyeket még nem rondítanak el a magánterületek kerítései, a „belépni tilos” feliratú táblák. Itt a vendég még teljesen szabadnak érezheti magát, szabadon barangolhat az érintetlennek mondott természetben. A prioritás potenciális célcsoportjai A nyugat-európai lakosságból a fiatalok és a középosztály családos tagjai vesznek részt elsődlegesen a kerékpáros-, vízi- és lovasturizmusban. Ebből a szempontból is Németország jelenti az elsőszámú fogyasztói kört. Nagyon fontos lenne a megfelelő marketing előkészítés. A hazai nagyvárosi fiatalok, és a középosztály jelenthet egy másik célcsoportot. Nyelvi problémák ebben az esetben nincsenek, nagyobb problémát jelent, hogy az idegenforgalmi vállalkozások ezeken a területeken ma még jórészt fejletlenek, illetve a működtetésükhöz szükséges infrastruktúra (pl. kerékpárút, vízi út, kikötő, lovas túra útvonalak stb.) fejletlen. A prioritás előnyei: - széles társadalmi réteg vonható be a turizmus ezen ágába; - a természet közeliség növeli a turista környezetvédelmi tudatát, jellemformáló hatása van. A prioritás megvalósításához szükséges alapfeltételek: - mindhárom ágazat jelentős tárgyi igénnyel rendelkezik; - megfelelő fogadóbázis (kempingek, motelek, kikötők stb) és személyi háttér kialakítása; - megfelelő színvonalú szolgáltatások kialakítása; - együttműködés a turizmus egyéb ágazataival. Monitorig mutatók: - Output indikátorok: - a megszervezésre kerülő túrák száma, - a tárgyi eszközök, állomány növekedése. - Eredmény indikátorok: - résztvevők száma, - a szezon idejének meghosszabbodása, - a túrák alatti többletköltés. - Hatásindikátorok: - pozitív image növekedése, - új szervezetek, települések bekapcsolódása, - a térség GDP-jének növekedése.
28
Közreműködő szervezetek: A érintett megyei önkormányzat, az érintett települési önkormányzatok, gazdasági szervezetek, egyéb turisztikai szervezetek, Vízügyi Igazgatóság. A prioritáson belül kijelölt intézkedések: - kerékpár úthálózat és a kiszolgáló létesítmények fejlesztése, túraútvonalak kidolgozása - vízi turizmushoz kapcsolható alapszolgáltatások fejlesztése - lovas turizmus kiinduló pontok létrehozása, kiszolgáló létesítmények fejlesztése, túraútvonalak kidolgozása - Marketing tevékenységek fejlesztése
4. 3. Kulturális-, és örökségi turizmus A szükséglet bemutatása Az ezredforduló idegenforgalmának egyik fontos jelensége a történelmi örökség és a kulturális emlékek korábbinál aktívabb felhasználása, amely különböző okokkal magyarázható. Egyrészt a városi életforma elterjedésével, a társadalom általános tudásszintjének az emelkedésével az emberek egyre fogékonyabbá és érdeklődőbbé váltak a történeti örökség épített és szellemei emlékei iránt. Másrészt az életszínvonal és a rendelkezésre álló jövedelem emelkedésével egyre inkább nőtt az igény más népek, tájegységek kultúrájának irányába. A Hernád vidékének történelmi múltja és az épített környezet adottságai, valamint a megszervezésre kerülő rendezvények lehetővé teszik a kulturális-, és örökségi turizmusban rejlő lehetőségek korábbinál hatékonyabb kihasználását. A prioritás potenciális célcsoportjai Az iskoláskorúak számára elsősorban a kisvárosok, kisebb mértékben a kisebb települések kulturális értékei, múzeumai, műemlékei (várak, kastélyok) jelentik a vonzerőt. A kulturális rendezvények nem térségbeli látogatói döntő mértékben családosokat, vagy munkahelyi csoportos látogatókat jelent. Viszonylag kicsiny fizetőképes kereslettel jellemezhető, döntően fizetővendég, illetve egyéb kereskedelmi szálláshelyet igénybe vevő célcsoportot jelent. A kulturális és fesztivál turizmus a legsajátosabb vonzerőre, a kulturális kínálatra épít. A kulturális programok önmagukban is alkalmasak vendégkör fogadására, azonban igen jelentős a szerepük egyéb idegenforgalmi ágazatok kiegészítő rendezvényeiként. Nagy tömegeket mozgathatnak meg a kisebb települések rendezvényei is. Ezek a rendezvények regionális vonzáskörűek döntő mértékben. A helyi lakosság számára a kulturális rendezvények, fesztiválok (szüreti bál, aratóbál, halászléfőző verseny stb.) a rekreációs kikapcsolódást jelentik. Ezeknek igen fontos életminőség-javító szerepük van a települések életében. A prioritás előnyei: - a résztvevők általában hosszútávon jelenthetnek fizetőképes keresletet; - lehetővé teszi a társadalmi műemlékek, építmények struktúráinak fenntartását; - bár elég erősen szezonális, meg lehet találni az őszi és a téli időszak megfelelő programjait is; - olyan gazdasági fejlődést indukál az adott területek számára, amely nem az épített környezet rombolásával jár együtt; 29
- leromlott gazdaságú területek szerkezetváltását, fejlődését teszi lehetővé. A prioritás megvalósításához szükséges feltételek: - megfelelően, magas színvonalú szálláshelyek kialakítása, amelyek kielégítik a külföldi vendégek igényeit is; - megfelelő programok, foglalkozások megszervezése, amelyek nemcsak a nyári időszakra korlátozódnak; - magas vendéglátói kultúra, az érkező vendégekhez alkalmazkodó speciális ismeretek kézségek, nyelvtudás); - a történelmi értékeket jelentő épületek felújítása. Monitoring mutatók: Output indikátorok: - megrendezésre kerülő programok számának növekedése, szélesedése, - feltárt és felújított örökségi objektumok száma. Eredmény indikátorok: - a programokon résztvevők és az örökségi objektumokat felkeresők száma, - területen való többletköltés, - tartózkodási idő növekedése. Hatásindikátorok: - a térség „image”-ének javulása, - az érintett terület GDP-jének növekedése, - a foglalkoztatottak számának növekedése. A közreműködő szervezetek: Az érintett megyei önkormányzatok, regionális szervezetek, Tourinform irodák, az érintett települési önkormányzatok, a műemlékvédelemmel és rendezvényszervezéssel foglalkozó állami és magánszervezetek A prioritáson belül kijelölt intézkedések: - kulturális turizmus; - örökségi turizmus. - vár és kastélyturizmus
30
4. 4. Falusi turizmus A szükséglet bemutatása A térség idegenforgalmi adottságai lehetővé teszik, sőt egyenesen arra predesztinálják, hogy a falusi turizmusban rejlő lehetőségeket fejlődése szolgálatába állítsa. Egyrészt világon is, de Európában mindenképpen az ezredforduló egyik fontos jelenségének tekinthető a rurális életmód, a természetközeli területek és gazdálkodási módok, a vidéki vendégszeretet iránti kereslet növekedése. Ez a folyamat hazánkban is érződik, bár feltételei, a termékek kidolgozottsága még gyerekcipőben jár. A turizmus ezen ágazata az így megjelenő igények kielégítésére törekszik, amelynek során nemcsak a hazai, hanem a külföldi vendégek is a területre csalogathatóak. Hazánkban is egyre nő a falusi turizmus iránti igény, illetve az ezen termék létrehozására való hajlandóság, amely a következő tényezőkkel magyarázható: - a városi életforma elterjedésével, annak káros hatásainak felerősödésével megnőtt a természeti, ősi életforma, a nyugalmas falusi élet, ételek, tevékenységek iránti igény, az urbánus terekből való menekülés a pihenés egyik formájává válik, akár aktív, akár passzív formában; - az urbánus életforma terjedésével, különösképpen Magyarországon a népi kultúra felé fordulás a globalizáció egyik ellenpontjává válik, főként a fiatalabb generációkban erősödik meg ez az igény, ehhez az igényhez sorolható a más tájak kultúrájának, az ott élők életének megismerése; - a természet közeli, rurális életformának, a kevéssé érintett természethez való közelségének köszönhetően ez a turisztikai ágazat kapcsolódhat más turisztikai termékekhez is, gondoljunk itt az ökoturizmusra, vagy a kerékpáros-, vízi- és lovasturizmusra; - a falusi turizmus, a táj egységes látásmódját, természeti és társadalmi értékeinek egy egységben való kezelését segíti elő, az adottságok felhasználásával; - a kínálat oldaláról, a vidéki területek gazdaságának tönkremenetele, az ipari üzemek megszűnte, a munkanélküliség megnövekedése alternatív gazdasági ágazatok felé terelte a rurális térségek lakosságát, egy ilyen lehet a falusi turizmus; A térség bővelkedik olyan térségekben, amelyek a falusi gazdálkodás sajátos képét mutatják és egyéb kiegészítő programokkal is rendelkezik a megfelelő kínálat megteremtéséhez – ez a részt kitörölni. A prioritás potenciális célcsoportjai A hazai (országos) családosok jelentik elsődlegesen azt a célcsoportot, akik igénybe veszik a falusi turizmus szolgáltatásait. Elsődlegesen a nagyvárosi fiatalok, és a nagyvárosi családos középosztály tagjai éltetik a falusi turizmust. Fő feladata a falusi életforma bemutatása, a természetközeli falusi életmód megismertetése. A perspektivikusan számításba vehető külföldi célcsoportok számára hazánk jellegzetes közép-európai falusi életmód bemutatásra alkalmas. Ez a célcsoport ma még inkább csak perspektivikus, mert bár adottságaink kiválóak, falusi térségeink kevésbé felkészültek külföldiek fogadására. Legnagyobb problémát a nyelvismeret hiánya és a szükséges infrastruktúra (pl. kerékpárút-hálózat) kiépítetlensége jelenti. Perspektivikusan Németországból, Ausztriából, Hollandiából várhatunk vendégeket, ezeket az országokat az illető nyelven megfelelő propagandaanyaggal is el kell látni. A prioritás előnyei: - a résztvevők legtöbbször fiatalok, akik hosszútávon jelenthetnek fizetőképes keresletet; 31
- lehetővé teszi a természeti-társadalmi táji struktúrák fenntartását; - nem kifejezetten szezonális, meg lehet találni az őszi és a téli időszak megfelelő programjait is; - jelentős külföldi fizetőképes keresletet lehet a térségbe vonzani; - olyan gazdasági fejlődést indukál az adott területek számára, amely nem a természeti környezet rombolásával jár együtt; - leromlott gazdaságú területek szerkezetváltását, fejlődését teszi lehetővé. A prioritás megvalósításához szükséges feltételek: - megfelelően, magas színvonalú szálláshelyek kialakítása, amelyek kielégítik a külföldi vendégek igényeit is; - megfelelő programok, foglalkozások megszervezése, amelyek nemcsak a nyári időszakra korlátozódnak; - magas vendéglátói kultúra, az érkező vendégekhez alkalmazkodó speciális ismeretek kézségek (esetleg nyelvtudás); - magas színvonalon nyújtott szolgáltatások. Monitoring mutatók: Output indikátorok: - megrendezésre kerülő programok számának növekedése, szélesedése, -a falusi turizmusra alkalmas szálláshelyek száma, - a falusi turizmusra alkalmas szálláshelyek száma, Eredmény indikátorok: - területen való többletköltés, - tartózkodási idő növekedése, - a falusi turizmusban résztvevők száma, Hatásindikátorok: - a térség „image”-ének javulása, - a térség GDP-jének növekedése, - az turisztikai ágazat növekedése a térség GDP-jéből. A közreműködő szervezetek: Megyei Önkormányzat, Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Tourinform irodák, falusi turizmussal már most foglalkozó magánszervezetek, falugazdászok, az érintett települési önkormányzatok, Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége, Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének B-A-Z Megyei Szervezete A prioritáson belül kijelölt intézkedések: − falusi turizmus; − tematikus turizmus
4. 5. Gasztronómiai, bor és pálinkaturizmus A szükséglet bemutatása Az Abaúji térség idegenforgalmi adottságainak a korábbinál hatékonyabb kihasználásához nagymértékben hozzájárulhat a gasztronómiai- és bor-pálinkaturizmus fejlesztése. A turizmus ezen ágazata az elmúlt évtizedekben mind világviszonylatban, mind pedig Közép-Európában jelentős mértékben megerősödött, amely mögött különböző tényezők állnak:
32
- bár az Internet és a számítógépek terjedése napjainkban már lehetővé teszi az elektronikus úton történő kapcsolattartást is, és az idegen tájak megismerését, de a személyes jellegű kapcsolatok kialakulásának igaz színtereinek továbbra is az adott helyszínek meglátogatása, „átélése” számít; - emellett a világban meg növekedett az igény a sajátos táji jellegű életmód megismerésére. Ennek egyik kiemelt és igen kedvelt fajtája a gasztronómiai turizmus, amely az adott táji egység sajátos étel- és italkultúráját célozza megismertetni. Erre pedig a terület kistelepülésekkel való telítettsége és a sajátos vízparti életmód miatt nagy lehetőségeket kínál a Hernád-mente (a már ma is létező falunapok, fesztiválok, találkozók.) Ugyancsak a szükségletet támasztja alá, a már ma is működő kiállítások és vásárok rendszere, amely a térség gazdasági potenciájának fejlesztését is segíti. A prioritás potenciális célcsoportjai Általánosságként elmondhatjuk, hogy a városokban hagyományosan megrendezésre kerülő kiállítások és vásárok elsősorban kisebb távolságokból vonzzák az üzletembereket, de bizonyos esetekben országos, illetve nemzetközi vonzáskörzetről is beszélhetünk. Ugyanakkor a gasztronómiai utak, esetében a külföldiek célcsoportja illetve hazánk távolabbi területeiről érkezők jelentkeznek potenciális partnerként. A prioritás előnyei - a résztvevők a legtöbb esetben a magas jövedelmű társadalmi rétegek közül kerülnek ki; - a turizmus ezen területe a többi ágnál kisebb mértékű szezonalitást mutat; - a résztvevők - az esetleges pozitív élmények hatására - a későbbiekben is visszatérhetnek. A prioritás megvalósításához szükséges feltételek - megfelelő felkészültségű (nyelvtudás, szakmai tapasztalatok) kiszolgáló személyzet; - magas színvonalon és kifogástalan módon nyújtott szolgáltatások; - lehetőség a szabadidő kulturált eltöltésére. Monitoring mutatók Output indikátorok: - a lebonyolításra kerülő gasztronómiai rendezvények száma Eredmény indikátorok: - a résztvevők száma a rendezvényeken - a tartózkodási idő meghosszabbodása - a rendezvények alatti többletköltés Hatásindikátorok: - a térség pozitív „image-ének kialakulása - az terület GDP-jének növekedése - az terület GDP-jéből a turisztikai ágazat arányának növekedése A közreműködő szervezetek Megyei Önkormányzat, Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Megyei Területi Agrárkamara, a rendezvény- és kiállítás-szervezéssel foglalkozó magánszervezetek, az érintett települési önkormányzatok, a térségben működő felsőoktatási intézmények, valamint a helyi éttermek, panziók A prioritáson belül kijelölt intézkedések - gasztronómiai turizmus - borturizmus 33
4. 6. Ökoturizmus A szükséglet bemutatása Hazánkban a városi népesség növekedésével, valamint az egészséges életmód népszerűbbé válásával egyre inkább növekszik az ökoturizmus iránti kereslet. Kialakulását az alábbi szükségletek tették lehetővé: - minden gazdasági tevékenység erőforrások felhasználásán alapul, ezért a megújuló erőforrások használatát preferálja, illetve takarékosságra, a használatok során a zárt ciklusok kialakítására helyezi a hangsúlyt; - nem ösztönöz és preferál olyan terület- és erőforrás használatot, mely a fogyasztást, s az azzal járó hulladék- és szemét fokozódó keletkezését eredményezi; - a turizmus fejlesztése révén jelentős többlet-erőforrások bevonására van lehetőség, abban az esetben, ha a turisták speciális igényeit tartósan szolgálni képes a fogadó terület és a helyi lakosság. Az ökoturizmus szempontjából a térség igen jelentős adottságokkal, természeti kincsekkel rendelkezik, amelyek szükségessé teszik, hogy a korábbiaknál nagyobb figyelmet fordítsanak a turizmus ezen ágazatára. Emellett ugyanakkor hangsúlyozni kell a fenntarthatóság fontosságát: igen nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy a turizmus ezen ágazatának fejlesztése ne járjon a természeti környezet rombolásával. A prioritás potenciális célcsoportjai A nyugat-európai országból érkező 30-50 év közötti korosztály az, amely elsődlegesen érdeklődik a természeti különlegességek iránt. A Nemzeti Parkok külföldi látogatói között a német, holland, osztrák turisták száma a legjelentősebb. A magyarországi iskolai oktatásban résztvevők alacsony fizetőképes keresletet jelentenek, és szezonális jellegű a keresletük. Ennek ellenére el kellene ismertetni és jelentősebb támogatásban kellene részesíteni az ifjúsági turizmus ezen ágát. Elsősorban azért, mert a környezettudatos és természetvédelemre való nevelés nagyon fontos feladatait valósítják meg. Emellett az ökoturizmus (döntő mértékben a Nemzeti Parkok nyújtotta értékek) a nemzetközi hivatásturizmusban és egészségturizmusban résztvevők kiegészítő programjává válhat (még abban az esetben is, ha ezen vendégek a térségen kívüli színhelyeket céloznak meg). El kell azonban azt ismernünk, hogy az ország más területein lévő ökoturisztikai központok elérhetősége sokkal jobb (pl., Fertő-tó környéke), és félnapos program keretében is képesek nyújtani a lankás hegyvidék élményét. A prioritás előnyei: - a természeti környezet védelme elsődleges szempont a fenntartható fejlődés (amelybe a fenntartható turizmus is beletartozik) érdekében; - a társadalom egyre tágabb rétege vonható be mind turistaként, mind az ökoturizmusban dolgozóként; - a környezeti nevelés egyik alapvető eszköze. A prioritás megvalósításához szükséges alapfeltételek: - ökoturisztikai helyek felmérésére, rendezése; - a Nemzeti Park és a természetvédelmi egyesületek kooperációja; - az ökoturisztikai fogadóbázis megfelelő színvonalú kialakítására (szálláshelyek, bemutatóhelyek, szakembergárda).
34
Monitorig mutatók: • Output indikátorok: - ökoturizmus területén foglalkoztatottak száma - a létrehozott tanösvények és látogatói centrumok száma - az infrastrukturális fejlesztések értéke • Eredmény indikátorok: - az eltervezett és megvalósított ökotúrák száma - a látogatók száma a nemzeti parkokban és a tájvédelmi körzetekben • Hatásindikátorok: - természeti környezet változása - a fogadóterület tőkenövekedése Közreműködő szervezetek: A térség megyei önkormányzatai, az érintett települési önkormányzatok, gazdasági szervezetek, Bükki és Aggteleki Nemzeti Park, a természetvédelem területén tevékenykedő civil szervezetek A prioritáson belül kijelölt intézkedések: - életmód-turizmus; Öko-hotel - Ökológiai látogató és oktatóközpont(ok) létrehozása és program kínálatának kidolgozása - tematikus utak programok kidolgozása, - tematikus programok alapinfrastruktúrájának megteremtése ( Ökológia tanösvények, bemutató túraútvonalak, megfigyelő pontok, tornyok, jelzések, pihenőhelyek, információs táblák - Az ökológiai állapot fenntartását biztosító szervezeti-gazdálkodási rendszerek kialakítása
35
4. 7. Szektor-semleges területek fejlesztése A szükséglet bemutatása A prioritás szükségességét azzal lehet indokolni, hogy az előző hat prioritás mellett a térségi idegenforgalom fejlesztéséhez elkerülhetetlen olyan intézkedések végrehajtása is, amelyek szigorú értelemben nem kapcsolódnak a turizmus egyik ágazatához sem. Ez a fejlesztési prioritás több szempontból is eltér az előző hattól: egyrészt az itt szereplő intézkedések a fejlesztés feltételrendszerének kialakításához szükségesek, egy-egy konkrét ágazathoz nem köthetőek, így ilyen értelemben horizontális jellegűnek tekinthetők. Másrészt a prioritáson belül teljesen különböző területek fejlesztése jelenik meg (közös pontjuk, hogy szektorsemlegesek), így az intézkedések – szemben a többi prioritással – nem alkotnak koherens egészet. Véleményünk szerint a javasolt intézkedések stratégiai jelentőségűek a térség turizmusának fejlesztése szempontjából, azok megvalósításának elmaradása megrekesztheti a fejlesztési folyamatokat. A prioritás potenciális célcsoportjai Mivel ez a prioritás horizontális jellegű, esetében nem lehet külön célcsoportokat elkülöníteni. A prioritás előnyei: - létrejön egy szakember-gárda és intézményi háttér, amely képes a kistérség és a települések idegenfogalmának szakszerű menedzselésére; - megnő az érdeklődés térség iránt, a térség idegenforgalmi értékei országos és nemzetközi figyelmet kapnak A prioritás megvalósításához szükséges feltételek: - egyetértés kialakulása abban a tekintetben, mely idegenforgalmi elemek reklámozására kell különös figyelmet fordítani; - együttműködés kialakítása az idegenforgalmi szakember-képzésben résztvevő magánszervezetek és felsőoktatási intézmények között Monitoring mutatók: - Output indikátorok: - az idegenforgalmi képzésben résztvevők száma, - több települést is magában foglaló turisztikai programok száma, - az elkészült turisztikai marketing program terjedelme, - az elkészült marketing-kommunikációs eszközök száma. - Eredmény indikátorok: - a komplex programokon résztvevő turisták száma, - a marketing-kommunikációs eszközökkel elért célközönség, - a térségre vonatkozó pozitív információk száma az országos médiákban, - Hatásindikátorok: - a térség GDP-jének növekedése.
36
A közreműködő szervezetek:
Megyei Önkormányzat, Magyar Turizmus Rt., Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Tourinform irodák, a jelentősebb városok önkormányzatai, kistérségi társulás, Regionális Turisztikai Marketing Igazgatóság, a szakember-képzésben résztvevő magánszervezetek és felsőoktatási intézmények A prioritáson belül kijelölt intézkedések: - a turisztikai szakember-képzés erősítése; - az idegenfogalom területén tevékenykedő szervezetek közötti együttműködés szorosabbá tétele; - megfelelő marketing-kommunikációs eszközök kialakítása és a célcsoportok közötti hatékony terjesztése.
5. Az Abaúji térségi turisztikai termékszerkezet vizsgálata és átalakítási megoldásai, termékfejlesztése Abaúj geológiai szerkezete és annak feltárulásai, gazdag felszíni formái, vízrajza és élővilága, történelmi és kulturális értékei Magyarország egyik legváltozatosabb és turisztikai szempontból legvonzóbb tájává avatják a térséget.
5. 1. Természeti értékek A térség hegy- és dombvidékei A hegyvidékek a jó levegőt, erdei sétát, természetjárást kedvelőknek és a vadászoknak jelenthetnek turisztikai célpontot. Más hegyvidékektől eltérő, nemzetközi tekintetben is kiemelkedő sajátosságokkal rendelkeznek a megye középhegységei. A dombvidéki táj viszonylag érintetlen természeti környezetükkel, barátságos és emberléptékű felszíni formáikkal. Helyenként különösen értékes növény- és állatvilágukkal nyújthatnak pihenéshez, kiránduláshoz megfelelő terepet. Az egyedi védett növények és növénytársulások valamint parkerdők és vadasparkok, az abaújkéri szürkenyár, a bodogkőváraljai kastélypark emelik a táj értékét.
37
A Zempléni-hegység javarészt érintetlen, egybefüggő erdősségei, sátor formájú hegyei, festői völgyei, egykori várak romjaival vadregényes kirándulásokat, nagyszerű túrákat ígérnek a környéken portyázóknak. A városi élet forgataga után órákig, napokig háborítatlanul túrázhatunk, kirándulhatunk, miközben megcsodálhatjuk a ritka, de itt még virágzó növényeket (boldogasszony papucsa, kárpáti fogasír, hegyi kökörcsin, stb.) Értékes a gombaflóra is: a császárgomba, kucsmagomba, tinóruk. Gazdag vadállománya révén híres vadászterület. Természetes életközegben megfigyelhetjük a vadakat, madarakat. A Zempléni-hegységben 18 település területén, mintegy harmincezer hektáron került kijelölésre a Zempléni Tájvédelmi Körzet, mely a fokozottan védett részek kivételével szabadon látogatható. A Zempléni-hegység több mint 340 km. hosszúságú jelzett turista útvonalával szerteágazó lehetőséget kínál a kirándulásra, akár többnapos túrára is. Ezen turistautak teljesen behálózzák a hegységet, így mindenki megtalálja a magának megfelelőt. Legismertebb jelvényszerző turistaútvonal az országos Kéktúra, melynek közel 90 km hosszúságával, kb. 26 óra menetidővel Boldogkőváralja – Regéc – Makkoshotyka – Vágáshuta – Bózsva – Fűzér – Lászlótanya útvonalon halad végig. A Rákóczi-túra szinte az egész hegységet átfogó, öt várat érintő túraútvonal. A háromnaposra tervezett túra Fűzérről indul (piros sávval jelzett), majd Hollóházán, Telkibányán át vezet Amadé vár és a Regéci vár romjaihoz. A harmadik nap Erdőhorvát, Komlóska (Pusztavár), Sárospatak (Rákóczi vár) az útirány. Zempléni Tájvédelmi Körzet Az 1984 végén alakult, 26 788 hektáros TK a Zempléni-hegység nagy részét foglalja magába, amelynek kőzettömegét a 14-16 millió évvel ezelőtt működött vulkánok hozták létre. A tűzhányók közé helyenként tenger is benyomult és üledékei, valamint a beszóródó vulkáni tufa számos növény és állat ősmaradványát őrzi.A tájvédelmi körzet hegyeit túlnyomórészt lomberdők borítják: tölgyesek, gyertyános-tölgyesek és bükkösök, a völgyekben futó patakokat égeresek kísérik. A hegység lágyszárú növényzete rendkívül változatos, sok a közeli Kárpátokkal közös, magashegyvidéki flóraelem. A védett ritkaságokat felvonultató élőhelyek közül kiemelkednek a hegyi kaszálórétek, a tocsogós lápok, a színpompás sziklagyepek és a korpafüves, áfonyás bükkösök, nyíresek. Természetesen egy tájvédelmi körzethez a természeti adottságok mellett hozzá tartoznak kulturális és történelmi múltjának emlékei is. Az Árpád-kori várak híres romjai (Füzér, Regéc, Boldogkő), a hegyek szépsége, vadregényessége talán az ország egyik legszebb vidékévé varázsolja a Zemplént. Növény- és állatvilág Rendkívül színes és változatos itt a növény – és állatvilág. A hegyvidék legnagyobb része növényföldrajzi szempontból a pannóniai flóratartomány folytatása, csak a Zempléni-hegység tartozik a Kárpátokéhoz. A Zempléni-hegység összefüggő erdeinek többsége, tölgyes és bükkös. A Kárpátokra és Alpokra jellemző botanikai különlegességek is előfordulnak itt. A különleges növények közül a szirti- és a struccpáfrány, a Zempléni-hegységben fordul elő. Természeti ritkaságokban gazdag a Cserehát is.
38
A hegyeket borító erdők vadban gazdagok: szarvas, őz, muflon, róka, vaddisznó és vadmacska szinte az egész hegyvidéken előfordul. Madarakban sincs hiány: a holló, a sólyom, a parlagi sas, vándorsólyom, urali bagoly, fenyőszajkó és keresztescsőrű madár a Zempléni-hegyégben tanyázik. A Zempléni-hegység észak-keleti peremén mérges marású kígyóval, keresztes viperával is lehet találkozni. Ásványvagyon A különböző ércek és a nemesfémes ásványi nyersanyagok, a készletektől és az irántuk mutatkozó igényektől függően, különböző időpontokban váltak a terület és gazdaság fejlesztő tényezőjévé. Az utóvulkáni működések eredményeként létrejött érctellérekből Telkibányán egykor aranyat és ezüstöt bányásztak, a kitermelés esélye újra fennáll. Szintén Telkibánya határában van kitermelhető kaolin- és perlitösszlet. Bretzenheim Ferdinánd 1827-ben az ország első porcelán gyárát létesítette itt. Az 1848-49-es szabadságharc után a porcelángyártás megszűnt. A páratlan sokszínűség az ásványgyűjtők és a természetbúvárok Mekkájává teheti ezt a vidéket. Boldogkőújfalu – kőtenger A különleges látványt nyújtó, hazánkban természeti ritkaságnak számító földtani képződmény a Nagy-Korsós-hegyről érkező andezit lávaár maradványa. A lehűlő lávatakaró – a felületre merőlegesen – mozaik-szerűen feldarabolódott s oszlopokra hasadozott szét. A repedések mentén a feltörő gőzök, majd pedig a külső erők romboló-mállasztó hatása érvényesült, s így alakultak ki a több mázsás andezit tömbök. A kőtenger kialakulásának kezdete a jégkorszak idejére tehető, de az eróziós folyamatok eredményeképpen ma is tart. Vizsolyi kőfejtő A mai geológiai bemutatóhely a földtörténeti harmadkorban, a miocén kori vulkanikus kitörések eredményeként riolitláva, majd annak tufája, riolittufa került a felszínre. A bemutatóhelyen tölcsérszerűen kiszélesedő nyílások láthatók, amelyek forró gőzök és gázok – ún. fumarolák – feltörésének eredményeként keletkezett. A kőfejtőben fejtett könnyű testsűrűségű, jól faragható tufa kőzetet a lakosság az elmúlt évszázadok során falazó anyagként, valamint vakolásra és padlás szigetelésére hasznosította. A terület egy fokozottan védett madár, a gyurgyalag kedvenc költőhelye. Hernád folyó A természetes és mesterséges vizek jelentik a turisztikai erőforrások második nagy csoportját. A mikrokörzet természeti adottságainak legfőbb meghatározója a Hernád-folyó. A folyó völgye természetes közlekedési folyosót jelent a szlovák határ, illetve Miskolc felé. A Hernád teljes hossza 284 km, ebből 118 km hazánk területén van. A Hernáddal párhuzamosan folyik a belőle kiágazó és bele visszatérő Bársonyos csatorna, mely régen a vízimalmok egész sorát hajtotta. A víz minősége II. osztályú, hőmérséklete nyáron 20-22 °C. Az átemelések, a helyenként szűk, kanyargós folyómeder, valamint a néhol erős sodrás miatt a túra kezdőknek nem ajánlott. A hazai szakasz nehézségi foka WW-I és ZW-C (könnyű vadvíz illetve gyors folyóvíz).
39
A Hernád egyike Magyarország legszebb és legérdekesebb folyóinak. A meder kanyargós, sok zátonnyal és szigettel. Az évente változó, sok egymást követő szigetet hol jobbról, hol balról kell kerülni, az erősebb sodrás ágban. Különösen magas vízállásnál vadvíz jellegű a folyó. A Hernád és a Bársonyos vízét ma is nemcsak öntözésre használják, hanem Gibártnál kisebb vízerőművet is építettek rá. A folyó a meghatározója a terület függőleges tagoltságának is. A csereháti települések függőleges tagoltsága erősebb, a meredekebb lejtők szántónak nem alkalmasak. A meleg, lejtős területek azonban gyümölcstermesztésre kiválóak, míg a hűvös lejtők az erdészeti művelésnek kedveznek. A Hernád völgyi településekre alacsony fekvés és a kis tagoltság, sík vagy csak lankásan lejtő egységes felszín jellemző. A folyó feltöltő munkájának eredményeként itt a tágabb térséghez viszonyítottan jobb minőségű földeken gazdálkodhatnak az emberek. A folyóvölgyi fekvés miatt az erdősült részek nagyon csekély, 10 % alatti hányadot tesznek ki a mikrokörzet területéből. Csupán Szalaszend határaiban található nagyobb, 400 ha-t meghaladó erdő. A völgy magasabb részein kevés cser található, de inkább a folyót kísérő nyárfák, fűzek jellemzőek.
5. 2. Épített értékek A középkorban a térség, a magyar történelem jelentős személyiségeinek és eseményeinek szolgáltak otthonul. A kor hangulatát és a régi dicsőséget idézik a megye népes váraiból megmaradt romok. A templomépítészet országos, sőt európai szinten is értéket képvisel a vizsolyi és a szikszói erődtemplom, mint a középkor jellegzetes emlékei. Legkiemelkedőbb történelmi emlékhelyeink a térségben a várak és kastélyok, mint például a boldogkői, regéci várak. Ezek az építmények még romjaikban is lenyűgözőek. Várak, kastélyok, kúriák Boldogkőváralja története az idők folyamán összefonódott a vár történetével. Boldogkő vára: nagyon tekintélyes rész maradt épen belőle, a Zemplén egyik gyöngyszeme ez a vár. A magányos sziklás hegyeket gyakran nevezik nálunk kő-nek, és a vár neve is ez. Boldvakő, Bódvakő, Bodókő, Boldogkő alakváltozással jutottak a név értelmezéséhez. Szentiváni földvár: a boldogkő várától délre fekvő, fenyvessel borított dombon találjuk a maradványát. A történelem előtti korból származik és a középkorban pusztult el a tatárjáráskor a hozzá tartozó Szentiván településsel együtt. Péchy-Zichy kastély: a barokk kastélyt Péchy Gábor septemvir és királyi tanácsos 1768-ban építtette, miután 1753-ban a váruradalmat megvásárolta a lőcsei jezsuitáktól. Házasság révén került a birtok végül a századfordulón a gróf Zichy-család tulajdonába. A nagyméretű U alaprajzú kastély egyemeletes, alápincézett. A középső szárny park felőli 13 tengelyes homlokzatából három tengely szélességében oromzatos középrizalit lép ki, amelyet tükrös törzsű pilaszterek fognak közre. A homlokzat ezen az oldalon a terep erős lejtése folytán magas, pinceablakokkal áttört lábazat fölött mutatkozik, és a középrizalit előtt széles lépcsőzet vezet a balusztrádokkal szegélyezett bejárati teraszra. A földszint itt és a többi homlokzaton is sávozott vakolású, az ablakok szegmensíves záródású keretelésűek. A 40
választó párkány fölött az ugyancsak keretelt ablakok parapetje tükrökkel díszített, a szegmensíves áthidalás fölött váltakozó törtíves, illetve törtoromzatos, a rizalitban erősen kiugró, egyenes szemöldökpárkány. Az emeletes főépülettel átellenesen ugyancsak U alaprajzzal földszintes melléképületek csatlakoznak, nagyméretű zárt díszudvart közrezárva. A földszintes épület mindkét sarkán egyemeletes, zsindelyfedésű, négyzetes alaprajzú, manzárdtetős saroktorony emelkedik. Az egyes udvarokat kocsiáthajtók kötik össze. A főépület belső elrendezése oldalfolyosós. A földszint és az emelet helyiségei nagyrészt teknőboltozatúak, a folyosókat és a középszárny alatti pincéket dongaboltozatok fedik. A díszudvart lezáró részen levő tornyok szobái a földszinten csehsüvegboltozatosak, az emeleten pedig teknőboltozatúak, az udvart keleti oldalon lezáró kocsiszínek is csehsüvegboltozattal épültek. A főépület középső főfalában itt is megtalálható az a 0,70 méter szélességű rejtett feljáró, amilyet a sátai, bánfalvi, sajókazai barokk kastélyoknál is ismertünk. A több mint 2500 beépített négyzetmétert kitevő alapterületű kastély – az edelényi és a füzérradványi kastélyok után – a megyében a harmadik legnagyobb kastélyépület. A domboldalban, lejtős terepen fekvő, részben rendezett (nyírott és telepített díszcserjéket is őrző), részben természetes erdőrészletet, ősfákat tartalmazó nagyméretű park tájképileg és természetvédelmileg is nyilvántartott, védett kastélykert. A kastélyban egészségügyi intézmény működtetnek. Regéc története évszázadokon át összefonódott a vár történetével. Regéci vár-rom: a várat a 624 m magas hegy csúcsán emelték, valószínűleg a XIII. században, s később bővítették. A XVIII. század eleji várrombolás ezt a várat se kímélte, de ma is állnak a falai, nagyméretű lakótornya és egy kisebb tornya. A vár a szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos hegyi várak kategóriájába tartozik. A térségben nagyon sok kastély is található, néhány igen leromlott állapotban van. Közülük sok idegenforgalmi célokra is hasznosítható lenne. Abaújkér Barczay-kastély: a barokk kastély a 18. század közepén épült. Tervezőjét, építőmesterét a kassai kőművescéh mesterei között kell keresni, éppen úgy, mint az építtető család származási helyén, - a Kassa melletti – Bárca községben korábban épült kastélyoknál. A Bárczayak már a 13. század elejétől több községben birtokosok voltak Abaúj vármegyében, s e kastélyon kívül több más általuk épített kastélyt ismerünk. A kastély parkban szabadon álló, téglalap alaprajzú, földszintes, manzárdtetős épület. A keleti oldalon 2 + 3 + 2 ablak, középrizalit, gazdag timpanondísz, a háromablakos középrész erőteljesen rizalitot képez, melyet négy fejezetes pillére, osztópárkány, három szegmensíves falnyílás tagol. A két ablak és a középső ajtónyílás fölött erőteljes, barokk szemöldökpárkányok, a középrizalit oromzatában dús, stukkóornamentikával körülvett oromzati ablak, előtte középlépcsőfeljárós, tágas terasz. A terasz mindkét oldalán levő 2-2 ablakos falsíkot három-három fejezetes pilaszter, koszorúpárkány, az ablakok fölötti részt barokk szemöldökpárkány határolja, illetve díszíti. A nyugati oldalon 3 + 1 + 3 a nyílásosztás, a falsíkokat itt is fejezetes pilaszterek, koszorúpárkány, az ablakokat kőkeretelés, barokk szemöldökpárkányok és könyöklők tagolják. E homlokzat közepén van a felülvilágítós főbejárat, melyet szegmensíves záródású kőkeret emel ki. E szakasz fölött levő timpanonban épségben megmaradt a Bárczay család címere. Az épület középfolyosós, helyiségei – két sík mennyezetű kivételével – teknőboltozatúak. A hajdan díszes és ápolt parknak, gyümölcsösnek csak egy kis része található meg elhanyagolt állapotban. A kastélyban gyógypedagógiai nevelőintézet működik. 41
Csobád Kovács kúria, ma tájház. 2003-ban szépen felújították. Encs-Abaújdevecser Csoma-kastély: 1800-ban épült barokk stílusban, amelyhez tartozik egy 3,5 ha-os arborétum jellegű park. A kert napjainkban szabadtéri rendezvényeknek, eseményeknek biztosít helyszínt. Fáj: a település királyi dinasztia volt, a Fáy - dinasztia sasfészke. Fáy-kastély: A barokk kastély 1750 körül épült, 1840 körül klasszicista átalakítások készültek, majd a 20. században ismét átépítették egyes részeit. A kastélyt építtető Fáy család már a 13. századtól a község birtokosa volt és ettől vette nevét. A kastély a család tagjai, majd örököseik, végül Vitéz Győző tulajdonába kerület. Az erősen lejtő parkban szabadon álló, nyújtott szárú, U alaprajzú épület földszintes, alápincézett, csak az összekötő szárny középtengelyében levő, és hátul a park felé erősen kiugró, nagy belmagasságú dísztermet és az udvar felé kiugró előteret és fölötte egyetlen szobát magába foglaló manzárdtetős tömb emelkedik emelet magasságnyira. A földszintes szárnyakat is manzárdtető fedi. A baloldali szárny külső, völgy felőli oldalán a pinceszinti helyiségek terepszint fölött fekszenek. Az udvar felől beüvegezett árkádos folyosó húzódik, melyről a fiókos donga- és hevederek közötti csehsüvegboltozatos szobák megközelíthetők. A pincében is fiókos dongás helyiségek vannak. A jobboldali szárnyban istálló és magtár volt, amelyeket gerendás-deszkázatos födém takar. Az udvari homlokzatok képét az oldalfolyosó pillérei között faltükrökben mellvéd fölött nyíló félköríves ablakok, árkádok sora határozza meg. A kiugró emeletes középrész fasávokkal keretezett mezőjében alul kosáríves záródású bejárati nyílás, fölötte két klasszicista, harsonás angyal tartotta drapérián a családi címer, az emeleten két vízszintes záródású, kereteletlen ablak, a főpárkány fölött íves körvonalú oromzat mezőjében tölgyfafüzérekkel keretezett máltai kereszt. A díszterem park felőli véghomlokzatának ugyancsak tölgylombokkal körülvett kettős címer. A kastély kiemelkedő művészeti értékű tartozékai a díszterem falain Marco Casagrande olasz szobrász 1845-ben készült fehér márvány domborművei: „Szatír ünnep” vagy „Pán a nimfákkal”, „A római Lukrétia története” és az „Auróra”, a klasszicista szobrászat jellegzetes és magas színvonalú emlékei. Valószínűleg az udvari bejárat fölötti címertartó harsonás angyalok is Casagrande művei. A kastély, valamint parkja és díszudvara restaurálásra szorul. Felsővadász Rákóczi-kastély: műemlék jellegű. Felsővadász már 1517-ben Rákóczi birtok és a család több ágának udvarházai álltak itt. 1713-ban a II. Rákóczi Ferenctől elkobzott kastély királyi adomány útján báró Meskó Jakab tulajdonába ment át. A Meskó családtól a 19. század elején gróf Vay Ádám vásárolta meg, s utódai birtokában volt 1945-ig. Minkét család bővítette és alakítgatta a 16-17. századi eredetű kastélyt. Mai alakjára romantikus stílusban 1860 körül építették át. Parkban szabadon álló, összetett alaprajzú, egyemeletes, részben alápincézett épület. Földszintjén több 17. századi, fiókos-dongaboltozatos helyiség található. A kastély sávos vakolású homlokzatait választópárkány tagolja. Az ablakok félköríves záródását rusztikázott vakolatsáv és az emeleten íves szemöldökpárkány is kíséri. Utóbbiak könyöklő párkányai alatt stukkódíszes tükrök. A kastélyban általános iskola működik.
42
Felsőgagy A 20. század elején épült báró Huszár László kúriája a korábban leégett 18. századi Darvaskastély helyére. Alatta pincerendszer húzódik, mely egykor a bencés kolostorhoz tartozott és a legenda úgy tartja, ezen át menekült el II. Rákóczi Ferenc a szabadságharc bukása után Kassára. A kastély parkjában az 1900-as évek elején aktív gyógyfürdő működött. Messzeföldről híres volt Felsőgagy a gyógyvízéről. Továbbá volt egy halastava is a kastélynak, amit ma mocsár és iszap borít. Forró 1770 körül épült Kakas csárda nevű emeletes barokk stílusú fogadóját még Kassa városa építtette, mely arról volt nevezetes, hogy I. Miklós cár 1815-ben a bécsi kongresszusra való utazása alkalmával itt töltött egy éjszakát. A Buda-Kassa közötti országút mellett fekvő település egykor fontos vámhely volt, és az itteni fogadóban postaállomás is működött Gagyvendégi Vendéghy kúria Az 1828-ban épült klasszicista kastélyban kapott helyet a Csereháti Településszövetség központja. Több hektáros parkja botanikai ritkaságokban is bővelkedik. Gönc Pálffy-kastély: a kastély 1780 körül épült. Később erősen átalakítva klasszicista, római dór stílusban. Domboldalban épült, utcavonallal párhuzamos, szabadon álló, földszintes, alápincézett, összetett alaprajzú épület. Főhomlokzata 2 + 4 + 2 tengelyes, timpanonos középrizalitját hat pilaszter tagolja, közöttük négy keretelt ablak. A szélső homlokzatszakaszokban két-két hasonló ablak. A belső jellegtelen, a helyiségekben sík födémek. Az épület nevelőotthonnak ad helyet. Hejce Püspöki –kastély: a copf stílusú püspöki nyaraló-kastélyt Eszterházy Károly egri püspök 1774-ben építtette. 1845-ben, majd 1888-ban külsejét átalakították. Újabb kutatások szerint a kastélyt az 1764-től püspöki kőművesmester Francz József építette. Kiterjedt parkban szabadon álló, U alaprajzú, kétemeletes, alápincézett épület. A falsíkokat a szintenkénti osztópárkányok és ablakkeretelések tagolják. A völgy felőli oldalon, az első emeleten három vasrácskorlátos erkély. A fedett középerkély vasrácsán 1845-ös évszám. Az épületben kiemelkedően szép copf cserépkályhák találhatók. Egykori kápolnájának mennyezetképe barokk, 1781-1783-ból. Mind a kápolnában, mind a szobákban levő falképeket Kracker János Lukács vállalta és kezdte el, majd Zirckler János egri festő fejezte be. Parkja védett, történelmi kert. Az egykor püspöki nyaraló és a park szociális otthonnak ad helyet. Hernádvécse Sardagna-kastély: műemlék-jellegű, késő barokk stílusú épület, amely 1811-ben épült. Krasznokvajda Szentimrey-kastély: A 18. század közepén épült barokk stílusban. Scholtz – kúria 43
Kéked Fő műemléke a szép parkban álló, XV. századi eredetű négytornyos várkastély. Melczer-kastély: a kastélyfeltáró kutatás során előkerült kőfaragvány felirata alapján 1613-ra építette fel kastélyát Kékedi György, amelyet a jelenlegi épületegyüttes északi szárnya őrzött meg számunkra. A törtkőből, egy tömbből épült, szimmetrikus elrendezésű, háromszintes kastélyt az évszázadok során folyamatosan bővítették, így szinte valamennyi századból származik épületrész. A zárt udvaros, négy szárnyból álló, sarkain kerek tornyokkal és olaszbástyákkal erősített kastély homlokzatai és nyílásrendszere, valamint szalagkeretes ablakai a 19. század közepére kialakult építészeti képet idézik. Az északi szárny nyugati homlokzatának ablakait azonban reneszánsz stílusban állították helyre. Az északi homlokzat tengelyében álló és a Zombory család címerével díszített timpanonos kapuzaton át a 17. század elején felépült első kastély fogadótermébe léphetünk be. A terem keleti oldalához csatlakozó helyiségek falait a 18. század végén, illetve a 19. század első felében készült kifestések borítják. Pere Bárczay-kastély: 1820-ban épült műemlék-jellegű, klasszicista nemesi udvarház. Pusztaradvány Pallavicini kastély: A település fő nevezetessége a falu központjában fekvő kastély. A domboldalon álló, ősfás park közepén található kastély klasszicista stílusban épült. A téglalap alaprajzú kastély a domborzat következtében főhomlokzatán emeletes, míg hátsó oldalán földszintes magasságú. Főhomlokzata közepén timpanonos rizalit emelkedik ki, felső részében a Pallavicini család címerével, míg jobb oldali oldalhomlokzata egy kisméretű bővítménnyel egészül ki. Hátsó homlokzatát is a középen kilépő timpanonos rizalit határozza meg. A nyílásokon vakolt ablakkeretezést, míg a sarkokon kváderezést láthatunk. A kastély egykori tulajdonosa, a Pallavicini család olaszországi eredetű. Az „őrgróf” címet 966 óta viselik. A család Edvárd őrgróf révén egy 1827 törvény által nyer magyar honfiságot. Az őrgrófi cím viselésére egy 1868-as legfelsőbb kézirat révén nyernek jogosultságot. Pallavicini János őrgróf, a kastély tulajdonosa, diplomáciai szolgálatot töltött be több európai állomáshelyen. Az őrgróf diplomáciai munkájának befejezését követően Pusztaradványba vonult vissza és ott is élt haláláig. A 2000-es években teljesen felújított kastély jelenleg magántulajdonban van, kastélyszállóként működik. A kastélyhotel belső berendezése a 19. század hangulatát idézi másfél évszázados biedermeier bútoraival, 100-120 éves felújított lámpatesteivel. Rásonysápberencs Csoma-Farkas kúria A 18. század második felében, barokk stílusban építtette a Rásonyban 1734 óta birtokos Csoma család. Domboldalban, a falu szélén szabadon álló épület, mely a főhomlokzat felől magas-földszintes, hátul földszintes. Téglalap alaprajzú, a főhomlokzaton oromzatos középrizalittal, előtte pilléreken későbbi beton tornácfeljáróval. A timpanon erősen csonkolt párkányokkal keretezett orommezejében ovális oromzati ablak nyílik. A középrizalit két ablaka, egyenes záródású ajtaja feletti tükrökben stukkóból leveles ágakkal közrefogott rozetta díszek. Az épület alápincézett. Az 1820-as klasszicista átalakítás idején és a 19. század további folyamán a Csoma család maradt a birtokos, végül a Farkasházi Farkas család beházasodás útján kapta meg a birtokot és a kúriát.
44
Selyeb Tiszta Kúria: 18. századi barokk épület hátsó homlokzatának közepén beépített három kronosztikonos márványtábla latin disztichonjai szerint a kúriát 1758-ban Tiszta Pál építtette, tűzvész után 1771-ben újjáépítették Szalaszend Hőnig-kastély: a későbarokk kastély a 18. század végén épült, de feltehetőleg korábbi épület felhasználásával. Először a Henkey-Hőnig-, majd a Külkey családé. Kis parkban szabadon álló, magasföldszintes, manzárdtetős épület, bal oldalán toldalék melléképület. Az épület hosszanti – parkra néző – homlokzatát két szélén nagy kiülésű oromzatos rizalitok fogják közre, közöttük öt, pilléres, kosáríves – illetve középen félköríves – beüvegezett tornác, amelyre újabb külső feljárat vezet a középső bejárat előtt. A homlokzatokat falsávok tagolják. Az épületben fiókos kolostorboltozatok fedik le a helyiségeket. Az épületben a község kultúrháza működik. Szemere Szemere-kastély: a korabarokk kastély 1647-ben épült. A 19. században teljesen átépítették klasszicizáló stílusban. Az építtető család a Szemere család, a 19. század első felében a Darvas család birtokolta, majd 1850-ben Pallavicini Adolf őrgróf vásárolta meg. Az egyemeletes kastély domboldalban épült, a kváderes, rusztikázott vakolású középrizaliton fugázott kisív két oszlopon, oldalfeljáratokkal ellátott tornác, a helyiségek részben donga-, nagyobb részt cseh süvegboltozatosak. A 19. századi klasszicizáló átépítések adták meg az épület későbbi jellegét. Valószínűleg archaizáló törekvések eredménye a földszinten levő neogótikus építmények: egy grotta, valamint a kastélytól északra megépített neogótikus családi sírbolt. A grottánál 1647. évszámos, feliratos, címeres vörösmárványtáblát feltehetően az épületről helyezték át ide. A jelenlegi kert nem érzékelteti a hajdani, kb. négy holdas park jellegét, értékeit. A kastélyépületet általános iskolaként használják. 3.2. Templomok Vizsoly a Zempléni-hegység nyugati lábának közelében, a Hernád völgyében elhelyezkedő község művelődéstörténeti szempontból kiemelkedő jelentőségű. A falu királynői birtok volt, egyike annak a 10 falunak, amelybe németeket telepítettek be. 1590-ben vált Vizsoly a magyar irodalomtörténet nevezetes helyévé, ekkor nyomtatták itt ki a szomszédos Gönc lelkészének, Károly Gáspárnak hatalmas munkáját, az első teljes magyar nyelvű bibliafordítást. A környék birokosai támogatták a munkálatokat; Mágocsy András (Vizsoly birtokosa) és Mágocsy Gáspár (tállyai birtokos) kezdi el az előkészítő munkálatokat, majd haláluk után Rákóczi Zsigmond, a birtokos kezelője mintegy megörökölte a bibliafordítás legfőbb patrónusának szerepét. Ó hozatta Mantkovits Bálint nyomdászt felszerelésével a faluba, és ő biztosított nyugodt körülményeket a nyomtatáshoz. Nekik is köszönhető a máig oly nagy hatású Vizsolyi Biblia megszületése. A műemlék református templommal szemben ma bronz emléktábla hirdeti a biblianyomtatók dicsőségét. A református templom az egyik legbecsesebb műemlékünk részben építészeti és művészettörténeti értékei miatt, másrészt, mert a községben nyomtatták az első teljes magyar nyelvű bibliát Károly Gáspár fordításában. 45
A templom apszisa, a hozzá kapcsolódó szentélynégyszög és az ez előtti hajószakasz román kori, 13. századi. A hozzátoldott szélesebb hajó és a nyugati homlokzat előtt álló torony a 14. században épült gótikus stílusban. A torony viszonylag alacsony, bádogsisakos. Földszintje keretezetlen, csúcsíves árkádokkal megnyitott emeletén keskeny, lőrésszerű, fölötte mérműves csúcsíves ablakok nyílnak. A templom hajószakaszai oromfalas, nyeregtetős tömegűek. Az újabb hajó déli oldalán négy gótikus ablak nyílik, alattuk csúcsíves kő ajtókeret. A régebbi hajó déli homlokzatán három még a középkori színes festés részleti is megmaradtak. A szentélynégyszögön, az apszis záródásán is egy-egy ablak nyílik délre, illetve keletre. Az apszis külseje hegyes vakárkádok sorával tagolt. A gótikus hajószakasz sík mennyezete az addigi vakolt fafödém helyén az 1986-os helyreállításkor készült. A régi román hajót a 14. században zárókővel díszített bordás keresztboltozattal fedték le. Ekkor magasították a tömegét is. A szentélynégyszög dongaboltozatos, az apszis félkupolával fedett. A templom legjelentősebb értékét középkori falképei jelentik. A szentély falképei zömében 13. századiak, a kisebbik hajószakasz festése 1400 körül készült, a nagyobbik hajószakaszt a 15. század első felében festették ki. Az apszisban Krisztus születése és a Háromkirályok láthatók. A régi hajó boltsüvegeiben angyalok közt kör alakú keretben szentek képeit festették meg, az oldalfalon fájdalmas Krisztus. Az újabb hajószakasz északi falán felül Szent Lászlólegenda, alatta Kálvária-jelenet és „köpönyeges” Mária. A keleti fal felső sávjában angyali üdvözlet, Mária és Erzsébet találkozása, Krisztus születése, a diadalív északi oldalán Szent Kristóf, déli oldalán két lovagszent, alattuk Szent György a sárkánnyal. A sík födém építésekor, az akkor még lemeszelt freskók felső sávját levágták. A gótikus hajó déli falán 16. századi latin versike olvasható a reformáció korából. A festett, falazott aljú szószék díszes fakoronája felirata szerint 1792-ben készült. A hajó nyugati oldalán egyszerű fakarzat áll.
46
Római - katolikus templom Későbarokk, 1799-1801 között épült a Vallásalap és Semsey András költségén. Kétboltszakaszos hajó, keskenyebb, egyenes záródású szentély. A főhomlokzat fölött gúlasisakos torony. Mind a hajó, mind a szentély cseh süvegboltozattal fedett. Tárcsadíszes, szegmensíves copf bejárati ajtó. A falsávokkal tagolt, lecsupasztott homlokzat félkörzáródású ablakok. A belsőben barokk szószék a négy evangélista képével, hangvetőjén Krisztus a kereszttel szobor. A sekrestyeajtó fölött Angyali üdvözlet, a hajóban: Szt. István felajánlja a koronát; Nepomuki Szt. János (valamennyi a 18. század végéről). Ugyancsak a hajóban barokk körmeneti kereszt. Jézus megkeresztelését ábrázoló főoltárképét Hegedűs István festette 1887-ben. Gönc Római Katolikus templom Az 1450 körül épült nagyméretű gótikus templom helyén – annak pusztulása után – 1714 és 1777 között több periódusban épült a jelenlegi barokk templom. Újabb átalakításokat végeztek benne, 1827-ben. A szentély és a hajó falait lépcsőzetes támpillérek erősítik. A hajó három, a szentély két boltszakaszos, csehboltozattal fedett. A sekrestye homlokzatán befalazott gyémántmetszésű gótikus faragott kereszt. A klasszicista szószék kosarán a Csodálatos halászat, a Magvető és a Szamáriai Asszony példázatát bemutató aranyozott domborművek. A diadalív jobb oldalán kőből faragott keresztelő medence, oldallapján leveles, szőlőfürtös domborművek, bevésett 1728-as évszám. A medencén nagyméretű, nyolc pogácsalábon álló, fedeles, gazdagon tagolt szenteltvíztartó ón edény.A templomhoz és a mellette lévő plébániaházhoz kötődik Károly Gáspár bibliafordító működése, aki itteni prédikátorsága alatt készítette el 1589-ben híres bibliafordítását, az ún. Vizsolyi Bibliát. Hernádvécse Római Katolikus templom A későbarokk templomot 1811-ben építtette a falu birtokosnője, Vécsey Károlyné. A főhomlokzatból enyhén kiugró középrizalitjának oromzata fölötti tornyon, tört síkú gúlasisak. A főhomlokzat oldalsó mezőiben üres szoborfülkék. A bejárat kőkeretén tárcsás díszes faragás. A kétboltszakaszos hajót és az egyenes záródású szentélyt csehsüvegboltozatok fedik. A karzat egyetlen széles, félköríves nyílással, alatta az előcsarnok lapos szegmensívvel kapcsolódik a hajó teréhez. A copf főoltár fölött „Krisztus a kereszten” (1800 körül), mellékoltárai fölött balra Immaculata, jobbra Nepomuki Szent János kép. Copf szószék. A bal oldali szentélyfalon 18. század végi festmény: Levél a keresztről. Jobbra a templom építtetőjének és családjának emléktáblái. Felsőgagy Római Katolikus templom A település fölötti dombon álló barokk templom. Középkori elődjére csupán a szentély északi falába beépített – Gagyi Lászlónak emléket állító – 1332-ből származó gótikus címeres 47
sírfedlap emlékeztet. A mai templom építése 1783-ban fejeződött be, de az 1834. évi földrengés alkalmával erősen megrongálódott templomot véglegesen a későbbi tűzvész után 1838-ban, illetve 1899-ben állították helyre. A háromszakaszos hajó két csehsüvegboltszakaszos, a keskenyebb csehsüvegboltozású szentély félkörívvel zárul. A hajó első boltszakaszában három árkádon nyugvó felül is árkádos orgonakarzat. Későbarokk főoltárán angyalpár tartja a Mária születését ábrázoló oltárképet. A déli mellékoltárán Szt. István felajánlja Szűz Máriának a koronát c. festmény, alul tondóban: Nepomuki Szt. János halála. Az északi mellékoltáron egyszerű, törtíves keretben Szt. József képe, a menza fölött Szt. Vendel ovális képe. A copf szószék ajtaján vászonra festett, Szt. Ágostont ábrázoló festmény. A karzaton kisméretű barokk orgonaszekrény. Baktakék Szárazkéki Görög Katolikus templom Fatemplom helyén épült a 18. század végén. Főhomlokzat fölötti torony. A hajó kétboltszakaszos csehsüvegboltozattal fedett, szentélye félköríves záródású. A torony alatti karzat egyetlen félköríves nyílással kapcsolódik a hajó légteréhez. A templom külsejét többször átalakították, eredeti tagozatokat nem őriz. A diadalívet a századfordulón készült ikonosztázion tölti ki. A templom értékes berendezési tárgyai a korábbi fatemplomból származó 17-18. századi, galíciai eredetű ikonok, köztük a régi ikonosztázion két oszlopos keretelésű alapképe, valamint egy 1650 körüli festett Krisztus ikon. Abaújkér Református templom A templom román stílusban épült a 13. században, kismértékben átépült a 15. és a 19. században. Téglalap alaprajzó hajójához közel négyzetes, egyenes záródású szentély csatlakozik. A hajó déli oldalán négy román kori résablak és két nagyobb, csúcsíves ablak nyílik. A legutóbbi helyreállításkor tárták fel a templom román kori déli kapuzatát és a felületén lévő ornamentális festés maradványait. A sarkain utólag támpillérekkel megerősített szentély kéli oldalán kis gótikus ablak, keleti oromzatos homlokzatán román kori ablak nyílik. A templom nyugati falában kőkeretes, 1821-es évszámú ajtó nyílik. Az oromzat mögé, a gerincre igénytelen fatornyot építettek. Az épület belseje egyszerű, hajója vakolt sík mennyezetes, szentélyét dongaboltozat fedi. Fakarzata a hajó nyugati oldalán – talán középkori – falazott pilléreken nyugszik. Berendezése az 1857-es tűzvész után készült. Római katolikus templom 18. századi barokk építmény. Főhomlokzat előtti íves órapárkányú toronnyal Hajója két csehsüvegboltozattal fedett. Keskenyebb szentélye félköríves záródású. A déli hajó fal mellett provinciális barokk mellékoltár Pietával. A sekrestyeajtó fölött fából faragott, szép, barokk korpusz. Telkibánya Református templom Az egykor gazdag mezőváros temploma a 15. században épült gótikus stílusban. Megújították 1624-ben, átépítették és toronnyal egészítették ki 1892-ben.
48
Tornya a főhomlokzat előtt áll, gúlasisakos, neogót ívsorral és nyílásokkal díszítve. Hosszú téglalap alaprajzú hajójának eredeti gótikus kiképzéséből csak igen csekély részletek láthatók: a lábazat egy szakasza, elfalazott ív a déli falban stb. Ablakai jelenlegi formájukban neogótikusak. Belsejét sík, egyszínűre festett fafödém fedi, amelyet pillérek támasztanak alá. Keleti végében négy íven nyugvó karzat helyezkedik el. Egykori keletelt szentélyének helyét a hajó mai, keleti zárófalán túl a terepegyenetlenségek sejtetik. Szószéke falazott, faragott koronával, szokatlan módon szabadon álló, nem kapcsolódik a falhoz. A szép fekvésű falu fölötti dombon magasodó templomot festői, fejfás temető veszi körül. A település ismert nevezetessége a Szent Katalin ispotály és kápolna. Szalaszend Református templom A templom gótikus, a 15. században épült. Megújították a 18. században, jellegtelen tornya múlt századi. Szentélye a nyolcszög három oldalával zárul. Támpilléres tömegének eredeti arányait az alacsony hajlásszögű tető sajnos lerontja. A hajó déli oldalfalában keskeny, egyenes szemöldökű, élszedett keretű, gótikus ablak, a szentély délkeleti oldalán befalazott nagy ablak keretelése, mérműve hiányzik. A hajó többi ablaka átalakított, egyenes szemöldökű. A toronyaljból körtetagos profilú, félkörívesre átalakított, kőkeretes kapu nyílik a hajóba. A belső vakolt mennyezetes. A bejárati oldalon és a szentélyben igénytelen fakarzat áll. Élszedett diadalíve a boltvállig eredeti. A berendezés egyszerű, egységes. A szószék és koronája 1817-ben készült. A nyugati karzat alatt a falon Fuló Mályás 1630 körüli, későreneszánsz sírlapja. Kéked Római Katolikus templom A 15. században épült kis gótikus templomot 1729-ben, barokk stílusban megújították. Főhomlokzat előtti, zömök tornyának felső szintjén félköríves, lent egy kis kerek ablak. Az oldalhomlokzaton alacsony támpillérek, köztük félköríves ablakok. Kétboltszakaszos hajója és szentélye csehsüveg boltozatokkal, félköríves apszisa negyedgömb boltozattal fedett. A szentély jobb oldalán sekrestye. A szentélyben copf örökmécses. Hejce Római katolikus templom Az egri püspökök ősi birtokán, a 15. századi gótikus templom főhomlokzatát Eszterházy Károly egri püspök a 18. század végén copf stílusban átépíttette. Háromboltszakaszos támpilléres hajóját és ugyancsak támpilléres és háromszakaszos, keskeny, nyújtott, sokszög záródású szentélyét csillagboltozatok fedik. A csúcsíves ablakok helyén félköríves záródású barokk ablakok. A főhomlokzat elé klasszicizáló későbarokk kulisszahomlokzat épült, a gazdagon tagolt főpárkány fölött vázadíszes attikával, középen kiugró, gúlasisakos toronnyal. A szentély északi oldalához nagyméretű későbarokk sekrestye épült. A szentélyben az egri János Zirckler főoltárképe: Szt. István felajánlja Magyarországot Szűz Máriának. A szószék szobrászmunkáit Halblechner Vencel egri mester készítette 1783-ban. A templomot 15-16. századi, ma már romos, lőréses erődfal veszi körül. 49
Római katolikus plébánia A barokk épületet 1770-ben Esterházy Károly egri püspök építette. Szabadon álló, L alaprajzú épület, árkádos, tornácos udvari homlokzattal. Az épület sarkain lekerekített, négyablakos utcai homlokzatának közepe előtt hasáb alakú, párnatagos posztamensen mozgalmas plasztikájú Nepomuki Szt. János-szobor. Forró Római katolikus templom A falu fölötti magaslaton álló, keletelt templom támpilléres, a nyolcszög három oldalával záródó szentélye gótikus eredetről tanúskodik, feltehetően a 15. században épült, és a 18. században építették át. Nyugati és déli előcsarnoka 1759-ben, a főhomlokzatból enyhén kiugró tornya 1762-63-ban épült. Torony alatti főbejárata tárcsadíszes kőkeretelésű, fölötte kartusba foglalt Mária monogram. Gazdagon képzett főpárkánya fölött volutás oromzatok. A torony élei két-két pilaszter között lekerekítve. A szentély fölött bádoggal borított huszártorony. A háromboltszakaszos hajót csehsüvegboltozatok fedik. Oszlopos, faragottfestett mellékoltárain jó minőségű barokk faszobrok. Nepomuki Szt. János-oltárkép gazdag plasztikájú barokk szobrokkal. A diadalíven Kassa város (mint a templom egyik kegyura) disztichonos festett címere. Encs a közelmúltig a templomok hiányával hívta fel magára a figyelmet, napjainkban azonban a modern kor templomépítészetének értékes darabjait tekinthetik meg a városba látogatók, ahol öt féle felekezet, hat templomban gyakorolhatja a vallását. Római katolikus templom 1743-46 között gróf Keglevich József költségén. 1783-ban az alapító utóda, gróf Keglevich Károly átépíttette, ezt a főhomlokzat kronosztikonja örökíti meg. Főhomlokzat fölötti torony, kétszakaszos, csehsüvegboltozattal fedett hajó, hasonló boltozású, egyenes záródású szentély. Berendezése jelentéktelen, egyetlen jelentősebb műtárgya H. Hütterer Szt. Imre festménye a mellékoltáron. Barokk padok. Boldogkőváralja Római katolikus templom A Boldogkőújfaluról áttelepített plébánia nagyméretű templomát 1768-ban a birtokos Péchy Gábor építette későbarokk-rokokó stílusban. 1882-ben leégett, 1898-ban helyreállították. A főhomlokzat elé lépő tornyát magas párnatagos bádogsisak fedi. A hajó homorú ívű falakkal kapcsolódik a toronytesthez, szoborfülkéi fölött indás rokokó vakolatdíszek. A torony élein enyhe lesarkítások és ezeket kísérő pilaszterek. A gazdag tagolású főpárkány fölött a torony homlokfalán hegedűablak, fölötte félköríves kőkeretes ablakok. A bejárati kapu fölött Péchy címer. A szentélyben dekoratív, oszlopos barokk főoltár Golgota-jelenettel. A barokk mellékoltár Szt. Anna képpel, rokokó szószék festett félalakokkal.
50
Kápolna A plébániatemplom közelében álló eklektikus építmény. Szoborfülkéjének nyílása lemetszett élű, csúcsíves. A párkányzat fölött, szélein volutákkal bővített timpanon, 1861-es évszámot viselő kronosztikonnal. A kápolnában faragott, festett barokk Nepomuki Szt. János-szobor áll. Fáj Római katolikus templom A barokk templomot a helyi földbirtokos, Fáy László építtette 1774-ben. Főhomlokzat fölötti tornyán fönt három szegmensíves ablak, a középső alatt kis körablak. A torony sarkain és a homlokzaton lizénák. Az oldalsó falmezők fülkéiben Keresztelő Szent János és Szent Pál szobra. Bejárata előtt újabb, sátortetős előtér, oldalain félkörös nyílásokkal. Egyboltszakaszos hajója és szentélye csehsüvegboltozattal, félköríves apszisa negyedgömb boltozattal fedett. Orgonakarzatát két ion pillér tartja. A szentély oldalfalán Mária mennybemenetele, a hajó mennyezetén a négy evangélista, az orgonakarzaton Nepomuki Szent János vízbedobását ábrázoló freskó, mindegyik erősen átfestve. A rokokó főoltár tabenákuluma mellett adoráló angyalok, kétoldalt Szent István és Szent László szobrai. A ratabulumon fönt Szentháromság, a zárópárkány két szélén kisméretű Szent Pál és Szent János szobor. A szentély két hátsó falpillérén, konzolokon két egyházatya szobra. A hajóban balra rokokó szószék, hangvetőjén női szent alakja, kehellyel a kezében. Jobbra a mellékoltáron Mária kegykép, kétoldalt konzolokon Gábriel és Raphael arkangyalok szobrai. Díszes fafaragványos barokk orgonaszekrény zenélő angyalok szobrával. Abaújvár Református templom A Hernád kiszélesedő völgyére néző dombtetőn álló, viszonylag nagyméretű gótikus templom hajója és szentélye – román kori előzmények után – a 14. században épült. Középkori eredetű az 1793-ban megújított támpilléres erődfala is. Neogótikus tornyát az 1866-os felújításkor emelték főhomlokzata elé. Hajója téglalap alaprajzú, szentélye a nyolcszög három oldalával zárul. Támpillérei részben középkoriak, részben 19. századiak. A hajó részben múlt századi falában három félköríves záródású nagyobb ablak és egy kisebb, román kori karzatablak nyílik. Szentélyablakai közül csak a keleti maradt meg eredeti mérműves formájában. A többit félkörívesre alakították, de a külső oldalon eredeti csúcsíves záradékuk is látható. A hajó 1754-es festett famennyezete elpusztult, egyes deszkái a padok alatti padozatban vannak. Jelenleg vakolt sík mennyezet fedi. Szentélye élszedett, csúcsíves diadalívvel, csatlakozik a hajóhoz, kétboltszakaszos, gótikus bordás, csillagos záróköves keresztboltozattal fedett. A hajó északi és a szentély északkeleti falán 14. századi, jelenleg letakart falképek várják restaurálásukat. Berendezése barokkos vonalú padokból és egy 1754-ben készült, egyszerű vakolatdíszes falazott szószékből és faragványos koronából áll.
51
Abaújdevecser Római katolikus temető kápolna 1751-ben épült, majd 1776-ban megújították az igénytelen külsejű, kisméretű épületet. Barokk főhomlokzata a 20. századi toldalék felépítése után felismerhetetlenné vált, mindössze törtíves-hullámos oromfala maradt meg. Az oromfal mögött deszkaborítású, bádog gúlasisakos huszártorony ül. Hajóját egyetlen csehsüvegboltozat, félköríves szentélyét negyedgömbkupola fedi. A hajót kétoldalt egy-egy szegmensíves ablak világítja meg. Provinciális barokk oltárépítményén Szt. István és Szt. László faszobra áll. Szikszó Erőd templom: A XIV-ik században gótikus stílusban épült Szikszói református templom tekintélyes méretével ma is hirdeti a város egykori jelentőségét. A többször át- és újraépített templom sok történelmi eseményt megélt. 1588-ban a törökök ostromolták meg és gyújtották fel. "Harcias" múltját a templomot körülvevő lőréses kőfal is jelzi. Jelenlegi, gerendáskazettás mennyezetét 1854-ben építették. 1995-ben teljes tetőzetét kicserélték, s felújítva várja a látogatókat. Homrogd, Görög katolikus templom: ikonosztáza a magyarországi emlékanyagban egyedülálló, oszlopos, párkányos, copf keretezésű képpel megtekintésre érdemesek.
Egyéb látnivalók Gönc Gönc gazdag történelmi, kulturális örökséggel rendelkezik. Valamikor jelentős település volt: 1647-ig Abaúj megye székhelye, a Tokaj – hegyaljai borvidék egyik kereskedelmi központja. Tájház (Huszita ház) A Huszita-ház vagy Cseh-ház néven ismert építmény, őrzi a XV. sz.-ban a Felvidéken hódító husziták építészeti hagyományait. A tájház felépítése: mészhabarcsba vakolt kőfalazatú, megemelt lakószinttel, szűk ablaknyílásokkal, erős nyílászárókkal. A ház alatt pince húzódik, amely a telek Református temető Református és zsidótemető, amelyben XIX. és XVIII. századi kő síremlékek sírkövek láthatók. Kolostor rom (Pálos) A településtől keletre kb. 3 km-re a Zempléni hegységben található. XIV. sz. közepén építette Nagy Lajos király a gótikus stílusú boldogságos Szűz Mária tiszteletére a pálos rendi kolostort és templomot. A templom egyhajós, három bolt mezőre oszló, diadalíven át jutunk a nyolcszög három oldalával záródó szentélybe. Abaújvá r A település nevében szereplő vár a település ÉNY- i felében, az Eperjes-tokaji hegység előtt húzódó dombhát Hernád parti teraszán állt. Ma már nem látható. A honfoglalás utáni kővár egy hajdani prehisztorikus földvár területére épült. 52
Az Árpád - korban megyeszékhely volt. A várat, hagyomány szerint Aba Sámuel építtette a XI. században. Ma csak alapfalai láthatók. A község legszebb építészeti emléke a fallal körülvett, XIV. sz.-i gótikus erődtemplom. Szentélyében érdekes zárókövek és korabeli freskók töredékei láthatók. Telkibánya A középkorban arany- és ezüstbányák voltak, erre utal a község neve is. Ma üdülő jellegű község, a zempléni turistaforgalom egyik központja. A község látnivalói a kopjafás temető, a XV. sz.-i gótikus református templom (1624-ben átépítették, benne festett famennyezet; a torony 1892-ből való). A múzeumban hely- és ipartörténeti kiállítás látható. Földvár A falu határában lévő kerek alakú, erősen sziklás kis dombon áll a prehisztorikus földvár maradványai, amely Telkibánya fénykorában fallal körülvett középkori városnak volt a területe. Érc-és Ásványbányászati Múzeum A múzeumban ipartörténeti (bányászat-technológiai), kuriózumnak számító kerámia, helytörténeti és erdészeti kiállítás tekinthető meg. A múzeum kiállításának egyik része a Zempléni-hegység ásványbányászatának emlékanyagát, a bányászat és erdőgazdálkodás kapcsolatának dokumentumait mutatja be. Látványos része a kiállításnak az 1825-1906 között működő, legelső magyarországi keménycserépgyár termékeit bemutató anyag. Fony Tájház A fonyi Tájház épülete a környék hagyományos építészeti stílusjegyeit hordozza magában, az épület belső elrendezése, berendezései a népi értékrend, hagyomány szerint lett kialakítva. Hejce A település környékén neolitikus bükki kultúrába tartozó őskori telephelyeket találtak a régészek. .Barokk hidak A településen átfolyó Szerencs-patakon ívelnek át építészeti értékeket képviselő barokk hidak. Regéc Római katolikus templom harangjai A hagyomány szerint a lerombolt, lakatlan várból hozták el. A nagyobb harang felirata: „1667 FRAN RAKCZY PRIN TRANSIL”, amelyet I. Rákóczy Ferenc öntetett, és 1906-ban, amikor II. Rákóczy Ferenc hamvait Rodostóból hazahozták, akkor a harangot díszkísérettel vitték Kassára. Abaújdevecs er Eredetileg királyi várbirtok volt. Devecser Forróhoz tartozott és jelentős szőlő "hegye" volt. Itt élt és dolgozott Csoma József földbirtokos a szenvedélyes gyűjtő, történész és heraldikus. Magángyűjteménye felbecsülhetetlen értékű volt, amely a kastélyában volt kiállítva. 53
Gibárt A közelben lévő földvár alatt terül el a Gata - völgy, ahol őskori leleteket (csonteszközöktől a vaskorig) találtak (bronz és vaskori leleteket). 1800-as években a település két részét a vármegye által építtetett nagyszabású vashíd kötötte össze. Nevezetességei: -
Szentimrey - család kúriája Hernád folyón található vízi villamos erőmű
1903-as hernádi Báró Harkály építtette. Az ipari műemléknek számító erőmű jelentősége az, hogy hazánkban a második vízerőmű, és az első olyan, amelyik váltóáramot termelt. A vízi erőmű üzembe helyezésével történt meg a környező települések villamosítása. 1800-as években vízimalom működött a településen, amely 1864-ben a Tarnóczy-család tulajdona. Szanticska A világtól való elvonulást, nyugodt pihenést biztosító aprófalvak a falusi élet hangulatából adnak ízelítőt. Máig megmaradtak a térségre jellemző kontyolt tetős, tornácos NÉPI LAKÓHÁZAK. Az aprófalvak elzárt, a tradicionális paraszti kultúrát idéző világát az Európai Falumegújítási Díjjal kitüntetett SZANTICSKA üdülő faluban és a szintén már szinte teljesen elnéptelenedett piciny falvakban (Irota, Nyésta, Gagyapáti, Keresztéte, Perecse) élhető meg.
5. 3. Fejlesztési prioritások 5. 3. 1. I. prioritás Vadász- és Horgászturizmus A Hernád-mente idegenforgalmi adottságai lehetővé teszik, sőt egyenesen arra predesztinálják, hogy a vadász- horgászturizmusban rejlő lehetőségeket fejlődése szolgálatába állítsa, de ezeket az ökoturizmus kívánalmainak szem előtt tartásával tegye. Egyrészt világszerte, másrészt Európában mindenképpen az ezredforduló egyik fontos jelenségének tekinthető a rurális életmód, a természetközeli területek és gazdálkodási módok, a vidéki vendégszeretet iránti kereslet növekedése. Másrészt a terület árterei bővelkednek olyan erdőségekben, amelyek vadállományuknak köszönhetően megfelelő feltételeket tudnak biztosítani egy magas színvonalú vadászati turizmus kialakítására. Harmadrészt a Hernád mellett területén több olyan kisebb-nagyobb folyóvíz csatorna és állóvíz található, amely már ma is, de a jövőben még inkább a természetközeli nyugalmat preferáló horgászok paradicsomává válhat. A vadász- horgászturizmusban fejlesztése révén jelentős többlet-erőforrások bevonására van lehetőség, abban az esetben, ha a turisták speciális igényeit tartósan szolgálni képes a fogadó terület és a helyi lakosság. Ráadásul a vadászturizmus általában a viszonylag nagy hasznot hajtó turisztikai ágak közt van számon tartva, amely a külföldi vendégek érdeklődésére is számíthat. A vadászturizmus szempontjából elsősorban azon magasabb jövedelmű, nyugat- és déleurópai férfiak vehetők figyelembe, akiknek az országában az urbanizáció (elsősorban a 54
városodás) magasabb szintje következtében a vadállomány (különös tekintettel a nagyvadakra) már jelentős mértékben megfogyatkozott. A horgászturizmus fogyasztópiacát döntő mértékben a helyi lakosság alkotja, akik közül elsősorban a fiatal- és középkorú férfiakra kell elsősorban figyelmet fordítani. Az iskolai oktatásban résztvevők alacsony fizetőképes keresletet jelentenek, és szezonális jellegű a keresletük. Ennek ellenére el kellene ismertetni és jelentősebb támogatásban kellene részesíteni az ifjúsági turizmus ezen ágát. Elsősorban azért, mert a környezettudatos és természetvédelemre való nevelés nagyon fontos feladatait valósítják meg.
I. Prioritás: I/1. Intézkedés: Célja:
Vadász- és horgászturizmus Vadászturizmus
Indoklás:
Az urbanizáció (és különösen a városodás) Nyugat- és Dél-Európában tapasztalható magas szintje jelentős mértékben csökkentette az ottani országokban a vadállományt (ez különösen igaz a nagyvadakra). Ennek következtében ezen országok magas jövedelemmel rendelkező vadászai növekvő érdeklődést mutatnak a közép-európai vadászati lehetőségek iránt, amely azonban kettős kihívást is jelent a térség számára. Egyrészt ki kell alakítani egy olyan vadállományt, amely vonzó lehet ezen célcsoportok számára, másrészt meg kell akadályozni az illegális vadászat térhódítását. Az intézkedés keretében az alábbi beavatkozások szükségesek: - az érintett területek vadállománya biztonságának növelése - magas színvonalú szálláshelyek kialakítása - megfelelő leshelyek létesítése döntő mértékben a hullámtér és az ártér határzónájának erdőségei
Az intézkedés tartalma:
A megvalósítás helye: Közreműködő szervezetek:
Az intézkedés „Az idegenforgalomban napjainkban tapasztalható szezonalitás csökkentése” és „A területen kívüli célcsoportok vonzása”
az érintett önkormányzatok, a megfelelő szálláshellyel rendelkező lakosság/vállalkozók, az érintett területek vadásztársaságai
az érintett önkormányzatok, a helyi lakosság, az érintett területek Az intézkedés kedvezményezettjei: vadásztársaságai Monitoring mutatók (indikátorok): indikátorok:
Eredmény indikátorok:
- a vadászok számára kialakított szálláshelyek számának növekedése - a leshelyek számának emelkedése - a térségbe látogató vadászok számának növekedése - a szezonalitás csökkenése - a térség GDP-jének növekedése - a turizmus arányának növekedése a területGDP-jéből
Hatásindikátorok:
55
I. Prioritás: I/2. Intézkedés: Célja:
Vadász- és horgászturizmus Horgászturizmus Az intézkedés „A területen belüli célcsoportok vonzása” stratégiai célhoz kapcsolódik.
Indoklás:
A terület meglévő adottságai (természetes és mesterségek vízfolyások és állóvizek) révén igen jó lehetőségekkel rendelkezik a horgászturizmus szempontjából Ez azért is igen jelentős, mivel napjainkban egyre inkább növekszik a szabadidő természetközeli és nyugodt körülmények között történő eltöltésének az igénye, amelyet a horgászturizmus magas szintre történő fejlesztésével jól ki lehet elégíteni.
Az intézkedés tartalma:
Az intézkedésen belül az alábbi beavatkozások szükségesek: - új horgászhelyek kialakítása; - tervszerű haltelepítés; - lépések a természetes vizek ökológiai állapotának megőrzésére; - halászati turisztikai programok kialakítása
A megvalósítás helye: Közreműködő szervezetek:
a Hernád és a betorkolló természetes vízfolyások, csatornák és állóvizek az érintett önkormányzatok, a térségben működő horgászegyesületek, ÉKÖVIZIG, a vízfelületeket kezelő gazdasági társaságok
az érintett önkormányzatok, a horgászegyesületek tagjai Az intézkedés kedvezményezettjei: Monitoring mutatók - az újonnan kialakított horgászhelyek száma (indikátorok): Output indikátorok: - a vizekbe telepített halmennyiség
Eredmény indikátorok:
- a kiadott horgászengedélyek száma - a horgászegyesületek létszáma - a turizmus arányának növekedése a térség GDP-jéből - a természetes vizek ökológiai rendszerének fennmaradása
Hatásindikátorok:
56
5. 3. 2. II. prioritás – Kerékpáros-, vízi- és lovas turizmus Napjaink idegenforgalmában a többi között két igen jelentős trend rajzolódik ki: egyrészt növekszik a szabadidő aktív, mozgással egybekötött eltöltésének az igénye, másrészt egyre nagyobb hangsúlyt kap a természetközeliség. Mind a két elvárást kielégíti a kerékpáros-, víziés lovasturizmus, amelyek népszerűsége ennek következtében igen gyorsan növekszik. A turizmus ezen ágazata a Hernád mentén igen jelentős adottságokkal rendelkezik. A sík és a dombvidék ideális feltételeket biztosít a kerékpározás számára, a rendelkezésre álló folyók, a folyó pedig a vízi sportokat kedvelőknek teremt kikapcsolódási lehetőségeket. Harmadrészt a Hernád melléke könnyen lovagolható, szép tájakban bővelkedik vannak, amelyeket még nem rondítanak el a magánterületek kerítései, a „belépni tilos” feliratú táblák. Itt a vendég még teljesen szabadnak érezheti magát, szabadon barangolhat az érintetlennek mondott természetben. A nyugat-európai lakosságból a fiatalok és a középosztály családos tagjai vesznek részt elsődlegesen a kerékpáros-, vízi- és lovasturizmusban. Ebből a szempontból is Németország jelenti az elsőszámú fogyasztói kört. Nagyon fontos lenne a megfelelő marketing előkészítés. A hazai nagyvárosi fiatalok és a középosztály jelenthet egy másik célcsoportot. Nyelvi problémák ebben az esetben nincsenek, nagyobb problémát jelent, hogy az idegenforgalmi vállalkozások ezeken a területeken ma még jórészt fejletlenek, illetve a működtetésükhöz szükséges infrastruktúra (pl. kerékpárút, víziút, kikötő, lovastúra útvonalak stb.) fejletlen.
II. Prioritás: II/1. Intézkedés: Célja:
Indoklás:
Kerékpáros-, vízi- és lovas turizmus Kerékpáros turizmus Az intézkedés „Az idegenforgalomban napjainkban tapasztalható szezonalitás csökkentése”, „A helyi lakosság igényeinek kielégítése” és „A térségen kívüli célcsoportok vonzása” stratégiai célokhoz kapcsolódik A modern társadalom egészség és tiszta környezet iránti igényének egyik megvalósulási lehetősége a kerékpáros turizmus, amely egyrészt környezetbarát közlekedési mód, másrészt egyben turisztikai vonzerő is. Növekvő kereslete folytán alkalmas a rövid nyári szezon meghosszabbítására, illetve csúcsidőszakban a turisták utazási élményének gazdagítására. A Hernád menti térség e területen a síkvidék, a csendes kis forgalmú utak révén kedvező adottságokkal bír, mely nem csak a hazai, hanem a külföldi turisták számára is vonzó lehet. A kerékpáros turizmus nagyobb mértékű fejlesztéséhez ugyanakkor még hiányoznak a feltételek: a kerékpározásra jelenleg használt közutak veszélyesek, egy részük életveszélyes, valamint csak korlátozottan létezik az utak melletti szolgáltatási hálózat.
Az intézkedés tartalma:
Az intézkedésen belül az alábbi beavatkozások szükségesek: (1) tárgyi feltételek kialakítása: - szállás és vendéglátóhelyek kialakítása; - kerékpárutak kialakítása; (2) ismeretterjesztő programok kialakítása, szolgáltatások megjelenése: - kerékpártúrák szervezése;
57
A megvalósítás helye: Közreműködő szervezetek: Az intézkedés kedvezményezettjei: Monitoring mutatók (indikátorok): Output indikátorok:
Minden olyan település, amely valamilyen attrakcióval rendelkezik, és már van megfelelő fogadóbázis, vagy az könnyen kialakítható az érintett önkormányzatok, Állami Közútkezelő Kht érintett részszervezetei a túrázók ellátását biztosító vállalkozások, az érintett önkormányzatok
- szálláshelyek száma - megépült kerékpárutak hossza - szervezett kerékpártúrák száma - a kerékpár túrákon résztvevők száma
Eredmény indikátorok:
- a térség GDP-jének növekedése - a térség GDP-jéből a turisztikai ágazat arányának növekedése
Hatásindikátorok:
II. Prioritás: II/2. Intézkedés: Célja:
Kerékpáros-, vízi- és lovas turizmus Vízi turizmus Az intézkedés „A helyi lakosság rekreációs igényeinek kielégítése” és „A térségen kívüli célcsoportok vonzása” stratégiai célokhoz kapcsolódik
Indoklás:
A természeti környezet megismerése a modern turizmus igen kedvelt formája lett. Ennek egyik megnyilvánulása a vízi turizmus, melynek meghonosítására a térségben döntő mértékben a Hernád, illetve a kisebb folyók és a csatornák nyújtanak lehetőséget. A kiszolgáló kapacitás összességében nem elegendő még, ezért a térségben mindenképpen szükséges a vízi turizmus fejlesztése. Az intézkedésen belül az alábbi beavatkozások szükségesek: (1) infrastruktúra kialakítása: - hajóházak, hajók; - kempingek, szállás és vendéglátóhelyek kialakítása; (2) vízi túrák szervezése
Az intézkedés tartalma:
A megvalósítás helye: Közreműködő szervezetek:
a vízi turizmusba bekapcsolódó önkormányzatok területe az érintett önkormányzatok, a szálláshely-biztosítással és hajókölcsönzéssel foglalkozó vállalkozók, a ÉVIZIG
a túrázók ellátását biztosító vállalkozások, az érintett önkormányzatok Az intézkedés kedvezményezettjei:
58
Monitoring mutatók (indikátorok): Output indikátorok:
- kialakított szálláshelyek, kempingek száma - hajóállomány növekedése - a megszervezett vízi túrák száma - a túrákon részt vett turisták száma
Eredmény indikátorok:
- a térségi GDP-jének növekedése - a térségi GDP-jéből a turisztikai ágazat arányának növekedése
Hatásindikátorok:
II. Prioritás: II/3. Intézkedés: Célja:
Indoklás:
Az intézkedés tartalma:
A megvalósítás helye:
Kerékpáros-, vízi- és lovas turizmus Lovas turizmus Az intézkedés „Az idegenforgalomban napjainkban tapasztalható szezonalitás csökkentése” és „A térségen kívüli célcsoportok vonzása” stratégiai célokhoz kapcsolódik Magyarország gazdag lovas hagyományai, a sokfelé már kiépült lovas bázisok, a meglévő lóállomány, a képzett szakemberek, valamint a kitűnő környezeti feltételek alapos lehetőséget kínálnak a megyében a lovas turizmus fejlesztésére. A turizmus ezen ágazatában a Hernád menti térség egyes kisebb tájegységei igen eltérő helyzetben vannak, de elmondható, hogy a kevés sík vidék jó természeti feltételeket biztosít a gondtalan lovagláshoz. Alapvető hiányosságként jelentkezik ugyanakkor, hogy a jelenleg működő lovas központok eltérő színvonalúak és egymástól elszigetelten működnek. Az intézkedésen belül az alábbi beavatkozások szükségesek: (1) tárgyi feltételek kialakítása: - szállás és vendéglátóhelyek kialakítása; - lovas túra útvonalak kialakítása; - oktatóbázis kialakítása; (2) programok kialakítása, szolgáltatások megjelenése: - hobbylovaglás; - fogatolás; - díjlovaglás; - military; a térség minden olyan területe, amely alkalmas a lovas turizmus valamely ágazatának művelésére
az érintett önkormányzatok, a lovaglással foglalkozó vállalkozók Közreműködő szervezetek: a túrázók ellátását biztosító vállalkozások, az érintett önkormányzatok, a Az intézkedés kedvezményezettjei: lovagláshoz szükséges felszerelést gyártó vállalkozók
59
Monitoring mutatók (indikátorok): Output indikátorok: Eredmény indikátorok: Hatásindikátorok:
- a kialakított szálláshelyek száma - szervezett lovas túrák száma - a lovas versenyekre alkalmas pályák száma - a túrákon és versenyeken résztvevők száma - a térség GDP-jének növekedése - a térség GDP-jéből a turisztikai ágazat arányának növekedése - a lóállomány növekedése
60
5. 3. 3. III. prioritás - Kulturális-és örökségi turizmus Az ezredforduló idegenforgalmának egyik fontos jelensége a történelmi örökség és a kulturális emlékek korábbinál aktívabb felhasználása, amely különböző okokkal magyarázható. Egyrészt a városi életforma elterjedésével, a társadalom általános tudásszintjének az emelkedésével az emberek egyre fogékonyabbá és érdeklődőbbé váltak a történeti örökség épített és szellemei emlékei iránt. Másrészt az életszínvonal és a rendelkezésre álló jövedelem emelkedésével egyre inkább nőtt az igény más népek, tájegységek kultúrájának irányába. A Hernád vidékének történelmi múltja és az épített környezet adottságai, valamint a megszervezésre kerülő rendezvények lehetővé teszik a kulturális-, és örökségi turizmusban rejlő lehetőségek korábbinál hatékonyabb kihasználását.
III. Prioritás: III/1. Intézkedés: Célja:
Indoklás:
Kulturális és örökségi turizmus Kulturális turizmus Az intézkedés „Az idegenforgalomban, napjainkban tapasztalható szezonalitás csökkentése”, „A helyi lakosság rekreációs igényeinek kielégítése” és „A térségen kívüli célcsoportok vonzása” stratégiai célokhoz kapcsolódik. A térség adottságai (történeti-kulturális emlékek) folytán jó lehetőségeket nyújt a fenntartható turizmus megteremtéséhez. Ezen belül a Encs adottságai emelhetőek ki: egyrészt a meglévő kulturális intézmények és a már ismert rendezvények jelentős része hozzá kapcsolódik, másrészt a történeti múlt is elsősorban szintén ide kötődik. Emellett ugyanakkor azt is ki kell hangsúlyozni, hogy, a térség többi településén is jelentős, a közérdeklődésre is számottartó értékek találhatóak.
Az intézkedés A kulturális emlékhelyek, intézmények, rendezvények fejlesztése, új rendezvények kialakítása, ismertségük növelése: tartalma: (1) tárgyi feltételek javítása: - új bemutatóhelyek kialakítása a vidéki településeken; - szállás és vendéglátóhelyek kialakítása; - oktatóhelyek kialakítása; (2) programok megszervezése: - interaktív programok; - új rendezvények létrehozása; (3) korábbi rendezvények támogatása: - ismertség további javítása; - rendezvények szolgáltatásai szintjének emelése; A megvalósítás a térség minden olyan települése, amely kulturális rendezvénynek helyszínül szolgál helye: az érintett önkormányzatok és az ilyen feladatokkal megbízott intézményeik, a rendezvényszervezéssel foglalkozó vállalkozók, a térségben működő kulturális-képzőművészeti civil szervezetek Az intézkedés az érintett önkormányzatok, a megfelelő minőségű ellátást biztosító kedvezményezettjei: szálláshelyek, a helyi lakosság
Közreműködő szervezetek:
61
Monitoring mutatók (indikátorok): Output indikátorok:
- a támogatás eredményeként létrehozott kiállítások, látogató centrumok, megszervezett kiállítások száma
Eredmény indikátorok:
- a rendezvényeken résztvevő látogatók száma
Hatásindikátorok:
- a kulturális intézmények helyzetének stabilizálódása - a térség GDP-jének emelkedése - a térség GDP-jéből a turizmus arányának növekedése
III. Prioritás: III/2. Intézkedés: Célja:
Kulturális és örökségi turizmus Örökségi turizmus Az intézkedés „Az idegenforgalomban napjainkban tapasztalható szezonalitás csökkentése”, „A helyi lakosság rekreációs igényeinek kielégítése” és „A térségen kívüli célcsoportok vonzása” stratégiai célokhoz kapcsolódik. Az örökségi turizmus a turisztikai fejlesztések új iránya, felhasználja nemcsak egy terület épített környezetét, de a szellemi kultúra, a hagyományok által alkotott örökségét is. Ez mindenképpen új programok fejlesztését, kialakítását igényli. Az intézkedésen belül az alábbi beavatkozások szükségesek: - az építészeti és kulturális örökség számbavétele, leltárba foglalása; - a turizmusban felhasználható épületek az eredeti állapothoz nagymértékben hasonló felújítása; - kulturális hagyományokat feltámasztó rendezvények megszervezése; a térség minden olyan települése, amely rendelkezik az építészeti örökség emlékeivel, illetve a múltban gyökerező kulturális emlékekkel az érintett önkormányzatok és kulturális rendezvényekkel foglalkozó intézményeik, az építészeti örökséget jelentő épületek jelenlegi tulajdonosai, a különböző hagyományőrző civil szervezetek az érintett önkormányzatok, a helyi lakosság
Indoklás:
Az intézkedés tartalma:
A megvalósítás helye: Közreműködő szervezetek:
Az intézkedés kedvezményezettjei: Monitoring mutatók - a felújított épületek száma (indikátorok): Output indikátorok: - a megrendezett kulturális események száma Eredmény indikátorok:
- a rendezvényeket és a felújított épületeket meglátogató turisták száma
Hatásindikátorok:
- a térség GDP-jének emelkedése - a térség GDP-jéből a turizmus arányának növekedése - az építészeti emlékek általános állapota - a lakosság településhez/megyéhez kötődésének a mértéke
62
5. 3. 4. IV. prioritás: Falusi turizmus A Hernád mente idegenforgalmi adottságai lehetővé teszik, sőt egyenesen arra predesztinálják, hogy a falusi turizmusban rejlő lehetőségeket fejlődése szolgálatába állítsa. Egyrészt a világon is, de Európában mindenképpen az ezredforduló egyik fontos jelenségének tekinthető a rurális életmód, a természetközeli területek és gazdálkodási módok, a vidéki vendégszeretet iránti kereslet növekedése. Ez a folyamat hazánkban is érződik, bár feltételei, a termékek kidolgozottsága még gyerekcipőben jár. A turizmus ezen ágazata az így megjelenő igények kielégítésére törekszik, amelynek során nemcsak a hazai, hanem a külföldi vendégek is a területre csalogathatóak.
IV. Prioritás: IV/1. Intézkedés: Célja:
Indoklás:
Az intézkedés tartalma:
A megvalósítás helye: Közreműködő szervezetek: Az intézkedés kedvezményezettjei:
Falusi turizmus A falusi turizmus infrastruktúrájának, szervezetének megteremtése Az intézkedés „Az idegenforgalomban napjainkban tapasztalható szezonalitás csökkentése”, és „A térségen kívüli célcsoportok vonzása” stratégiai célokhoz kapcsolódik. A természeti környezet és a vidéki életmód és kultúrtáj megismerése a modern turizmus igen kedvelt formája. Ennek egyik megnyilvánulása a falusi turizmus, melynek megerősítésére a térségben kisebb települések nyújtanak lehetőséget. A kiszolgáló kapacitás igen kicsi még, ezért a megyében mindenképpen szükséges a falusi turizmus kapacitásának és a hozzá kapcsolódó programoknak a fejlesztése. Az intézkedésen belül az alábbi beavatkozások szükségesek: (1) infrastruktúra fejlesztése: - szállás és vendéglátóhelyek kialakítása, színvonalának emelése; - közösségi infrastruktúra bővítése; - szabadidő eltöltését biztosító helyszínek kiépítése; (2) programok szervezése: - falusi életmód bemutatását segítő interaktív programok szervezése - helyi rendezvények időtartalmának növelése; - falusi életmód természetes ciklikusságának bemutatása; A térség azon, főleg alacsonyabb lakosságszámú települései, amelyek képesek biztosítani a megfelelő feltételeket az érintett önkormányzatok, a megfelelő szálláshellyel rendelkező lakosság/vállalkozók , kistérségi és helyi turisztikai egyesületek az érintett önkormányzatok, a helyi lakosság
63
Monitoring mutatók (indikátorok): Output indikátorok:
- szálláshelyek száma - programok száma
Eredmény indikátorok:
- a szálláshelyeket igénybe vevők száma
Hatásindikátorok:
- a térség GDP-jének növekedése - a turizmus arányának növekedése a térség GDP-jéből - a térség községeiben élő lakosság jövedelmi színvonalának emelkedése
IV. Prioritás: IV./2. Intézkedés: Célja:
Falusi turizmus Tematikus turizmus Az intézkedés „Az idegenforgalomban napjainkban tapasztalható szezonalitás csökkentése”, „A helyi lakosság rekreációs igényeinek kielégítése” és „A térségen kívüli célcsoportok vonzása” stratégiai célokhoz kapcsolódik. A modern társadalomban egyre inkább felértékelődött az egészséges környezet, életmód szerepe, az élmények iránti vágy, az ismeretszerzés és a testmozgás igénye. Ennek egyik fontos terepe lehet, a különböző témák (gazdálkodási mód, termesztett növények, természetes élőhelyek stb.) szerint szerveződő utak rendszere. A Hernád mentén található érintetlen, vagy természetközeli részeivel, hagyományos gazdálkodási formáival a turizmus ezen ágában kínálatot nyújthat az új kihívásoknak. Az intézkedésen belül az alábbi beavatkozások szükségesek: 1. A tematikus-turizmushoz szükséges tárgyi eszközök kialakítása: - meglévő eszközök fejlesztése; információs kiadványok, táblák számának növelése - megfelelő szállás és vendéglátóhelyek kialakítása; - foglalkoztatóházak megteremtése; 2. Tematikus utak tervezése: - hagyományos termékek gyártásának, biogazdálkodás hagyományainak feltárása -a terület feltérképezése, az attrakciók témák szerinti felfűzése; 3. Tematikus utak szervezése Nemzeti Park, valamint a térségben található Tájvédelmi Körzet és Természetvédelmi Terület látogatható részei és a közelben található települések Nemzeti Park, az érintett önkormányzatok, vállalkozások,
Indoklás:
Az intézkedés tartalma:
A megvalósítás helye:
Közreműködő szervezetek: a hagyományos gazdálkodást folytató helyi lakosság, a programokat Az intézkedés kedvezményezettjei: szervező vállalkozók,
64
Monitoring mutatók (indikátorok): Output indikátorok:
Eredmény indikátorok:
Hatásindikátorok:
- tervezett utak számának növekedése - szervezett programok száma, hossza - a tematikus-turizmusban résztvevő turisták száma
- a térség GDP-jének növekedése - természeti környezet stabilizálódása - a térség GDP-jéből a turisztikai ágazat arányának növekedése
65
5. 3. 5. V. prioritás Gasztronómiai- és borturizmus A Hernád-menti térség idegenforgalmi adottságainak a korábbinál hatékonyabb kihasználásához nagymértékben hozzájárulhat a gasztronómiai- és borturizmus fejlesztése. A turizmus ezen ágazata az elmúlt évtizedekben mind világviszonylatban, mind pedig KözépEurópában jelentős mértékben megerősödött, amely mögött különböző tényezők állnak: - bár az Internet és a számítógépek terjedése napjainkban már lehetővé teszi az elektronikus úton történő kapcsolattartást is, és az idegen tájak megismerését, de a személyes jellegű kapcsolatok kialakulásának igaz színtereinek továbbra is az adott helyszínek meglátogatása, „átélése” számít; - emellett a világban megnövekedett az igény a sajátos táji jellegű életmód megismerésére. Ennek egyik kiemelt és igen kedvelt fajtája a gasztronómiai turizmus, amely az adott táji egység sajátos étel- és italkultúráját célozza megismertetni. Erre pedig a terület kistelepülésekkel való telítettsége és a sajátos vízparti életmód miatt nagy lehetőségeket kínál a Hernád-mente (a már ma is létező falunapok, fesztiválok, találkozók.) Ugyancsak a szükségletet támasztja alá, a már ma is működő kiállítások és vásárok rendszere, amely a térség gazdasági potenciájának fejlesztését is segíti. Általánosságként elmondhatjuk, hogy a városokban hagyományosan megrendezésre kerülő kiállítások és vásárok elsősorban kisebb távolságokból vonzzák az üzletembereket, de bizonyos esetekben országos, illetve nemzetközi vonzáskörzetről is beszélhetünk. Ugyanakkor a gasztronómiai utak, esetében a külföldiek célcsoportja illetve hazánk távolabbi területeiről érkezők jelentkeznek potenciális partnerként.
V. Prioritás: V/1. Intézkedés: Célja:
Indoklás:
Gasztronómiai- és rendezvényturizmus Gasztronómiai turizmus Az intézkedés „Az idegenforgalomban napjainkban tapasztalható szezonalitás csökkentése” és „A térségen kívüli célcsoportok vonzása” stratégiai célokhoz kapcsolódik. A mai társadalomban globális jelenség, a hagyományos táji értékek felé fordulás, a természetközeli élet elemeinek felfedezése, az ahhoz kapcsolódó tevékenysége megismerése. Másrészt a gasztronómia minden turista számára különösen fontos ezért kiemelt jelenséggel bír a vidéki térségek fejlesztése terén is, hiszen nem kapcsolódik különleges látványossághoz. A vizsgált térség ideális helyszínül szolgálhat a megyét (illetve bizonyos esetekben a határon túli területeket) is bemutató gasztronómiai utak szervezéséhez.
66
Az intézkedés tartalma:
Az intézkedés keretében alapvetően három területen kerül sor jelentősebb beavatkozásra: (1) A már meglévő gasztronómiai fesztiválok találkozók marketingjének, infrastruktúrájának fejlesztése - a vendéglátóhelyeken vagy azok közvetlen közelében az rendezvények lebonyolításához szükséges infrastruktúra megteremtése; (2) A szabadidő kulturált és intenzív eltöltését lehetővé tevő feltételek biztosítása (3) A még fel nem tárt gasztronómiai sajátosságok megismertetése, feltárása (tanulmányok, marketing-anyagok készítése
A megvalósítás helye:
Mindazon települések, amelyek szállodái és kastélyai, panziói, éttermei stb. képesek teljesíteni a turizmus ezen ágával kapcsolatban jelentkező feltételeket
Közreműködő szervezetek:
Megyei Önkormányzat, az érintett önkormányzatok, a megfelelő infrastruktúrával rendelkező szálláshelyek, a szabadidő aktív eltöltésének megszervezésével foglalkozó szervezetek
a megfelelő minőségű ellátást biztosító szálláshelyek, Az intézkedés kedvezményezettjei: Monitoring mutatók - a gasztronómiai rendezvények lebonyolítására alkalmas helyszínek (indikátorok): Output indikátorok: számának növekedése
Eredmény indikátorok:
- a megszervezésre kerülő rendezvények száma - a szezonalitás csökkenése - a térség GDP-jének növekedése - a térség GDP-jéből a turisztikai ágazat arányának növekedése
Hatásindikátorok:
67
V. Prioritás: V/2. Intézkedés: Célja:
Indoklás:
Gasztronómiai- és rendezvényturizmus Borturizmus Az intézkedés „Az idegenforgalomban napjainkban tapasztalható szezonalitás csökkentése” és „A térségen kívüli célcsoportok vonzása” stratégiai célokhoz kapcsolódik. A gasztronómia minden turista számára különösen fontos, de ezen belül is kiemelt jelenséggel bír a bor, mint gasztronómiai érték megismerése. A vizsgált térség ideális adottságokkal rendelkezik a tágabban értelmezett Zemplén és Abaúj borainak bemutatására, esetleg borutak szervezéséhez.
Az intézkedés tartalma:
Az intézkedés keretében alapvetően három területen kerül sor jelentősebb beavatkozásra: 1. A már meglévő gasztronómiai fesztiválok találkozók marketingjének, infrastruktúrájának fejlesztése - a vendéglátóhelyeken vagy azok közvetlen közelében az rendezvénywk lebonyolításához szükséges infrastruktúra megteremtése; 2. A szabadidő kulturált és intenzív eltöltését lehetővé tevő feltételek biztosítása 3. A még fel nem tárt gasztronómiai sajátosságok megismertetése, feltárása (tanulmányok, marketing-anyagok készítése
A megvalósítás helye:
Mindazon települések, amelyek szállodái és kastélyai, panziói, éttermei stb. képesek teljesíteni a turizmus ezen ágával kapcsolatban jelentkező feltételeket
Közreműködő szervezetek:
Az érintett önkormányzatok, a megfelelő infrastruktúrával rendelkező szálláshelyek, hegyközségek a szabadidő aktív eltöltésének megszervezésével foglalkozó szervezetek
a megfelelő minőségű ellátást biztosító szálláshelyek, Az intézkedés kedvezményezettjei: Monitoring mutatók - a borturizmushoz kapcsolódó rendezvények lebonyolítására alkalmas (indikátorok): Output indikátorok: helyszínek számának növekedése
Eredmény indikátorok:
- a megszervezésre kerülő rendezvények száma - a szezonalitás csökkenése - a térség GDP-jének növekedése - a térség GDP-jéből a turisztikai ágazat arányának növekedése
Hatásindikátorok:
68
5. 3. 6. VI. – prioritás Ökoturizmus Az ökoturizmus egyrészt szemléletet, másrészt egy gyűjtőfogalmat jelent. Mint szemlélet lényegében a fenntartható turizmus eszméjét képviseli, mint fogalom pedig mindazon természeti vonzerőkön alapuló turizmus formák gyűjtőneve, amelyek tiszteletben tartják a fogadó térségek természeti és kulturális örökségét Hazánkban, így a vizsgált térségben is a városi népesség növekedésével, valamint az egészséges életmód népszerűbbé válásával egyre inkább növekszik az ökoturizmus iránti kereslet. Kialakulását az alábbi szükségletek tették lehetővé: - minden gazdasági tevékenység erőforrások felhasználásán alapul, ezért a megújuló erőforrások használatát preferálja, illetve takarékosságra, a használatok során a zárt ciklusok kialakítására helyezi a hangsúlyt; - nem ösztönöz és preferál olyan terület- és erőforrás használatot, mely a fogyasztást, s az azzal járó hulladék- és szemét fokozódó keletkezését eredményezi; - a turizmus fejlesztése révén jelentős többlet-erőforrások bevonására van lehetőség, abban az esetben, ha a turisták speciális igényeit tartósan szolgálni képes a fogadó terület és a helyi lakosság. Az ökoturizmus szempontjából a Hernád-völgy igen jelentős adottságokkal, természeti kincsekkel rendelkezik, amelyek szükségessé teszik, hogy a korábbiaknál nagyobb figyelmet fordítsanak a turizmus ezen ágazatára Emellett ugyanakkor hangsúlyozni kell a fenntarthatóság fontosságát: igen nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy a turizmus ezen ágazatának fejlesztése ne járjon a természeti környezet rombolásával. VI. Prioritás: VI./1.. Intézkedés: Célja:
Ökoturizmus Életmód turizmus Az intézkedés „Az idegenforgalomban napjainkban tapasztalható szezonalitás csökkentése” és „A térségen kívüli célcsoportok vonzása” stratégiai célokhoz kapcsolódik
Indoklás:
A modern társadalomban egyre inkább felértékelődött az egészséges környezet, életmód szerepe, az élmények iránti vágy, az ismeretszerzés és a testmozgás igénye. Ennek szerves része a tiszta környezet fokozott igénye, mellyel a turisták maguk is környezetkímélő viselkedésre törekednek. A térség területén található érintetlen, vagy természetközeli részeivel, hagyományos gazdálkodási formáival a turizmus ezen ágában kínálatot nyújthat az új kihívásoknak.
Az intézkedés tartalma:
Az intézkedésen belül az alábbi beavatkozások szükségesek: (1) Az életmód-turizmushoz szükséges tárgyi eszközök kialakítása: - meglévő eszközök fejlesztése; - megfelelő szállás és vendéglátóhelyek kialakítása; - foglalkoztatóházak megteremtése; (2) életmódtáborok szervezése: - hagyományos termékek gyártása, biogazdálkodás meghonosítása; - a kívánt mozgás és egészségigény lehetőségének biztosítása; (3) a túravezetők szakmai kiképzése
69
A megvalósítás helye:
A Bükki Nemzeti Park, valamint a térségben található Tájvédelmi Körzetek és Természetvédelmi Területek látogatható részei és a közelben található települések
Nemzeti Park, az érintett önkormányzatok, vállalkozások, Közreműködő szervezetek: a hagyományos gazdálkodást folytató helyi lakosság, a programokat Az intézkedés kedvezményezettjei: szervező vállalkozók, Monitoring mutatók (indikátorok): Output indikátorok:
Eredmény indikátorok:
- szálláshelyek számának növekedése - szervezett programok száma, hossza
- az életmód-turizmusban résztvevő turisták száma
Hatásindikátorok:
- a térség GDP-jének növekedése - természeti környezet stabilizálódása - a térség GDP-jéből a turisztikai ágazat arányának növekedése
VI. Prioritás: VI./2. Intézkedés: Célja:
Ökoturizmus Tematikus turizmus Az intézkedés „Az idegenforgalomban napjainkban tapasztalható szezonalitás csökkentése” és „A térségen kívüli célcsoportok vonzása” stratégiai célokhoz kapcsolódik
Indoklás:
A modern társadalomban egyre inkább felértékelődött az egészséges környezet, életmód szerepe, az élmények iránti vágy, az ismeretszerzés és a testmozgás igénye. Ennek egyik fontos terepe lehet, a különböző témák (gazdálkodási mód, termesztett növények, természetes élőhelyek stb.) szerint szerveződő utak rendszere. Az térségben található érintetlen, vagy természetközeli részeivel, hagyományos gazdálkodási formáival a turizmus ezen ágában kínálatot nyújthat az új kihívásoknak.
70
Az intézkedés tartalma:
Az intézkedésen belül az alábbi beavatkozások szükségesek: 1. A tematikus-turizmushoz szükséges tárgyi eszközök kialakítása: - meglévő eszközök fejlesztése; információs kiadványok, táblák számának növelése - megfelelő szállás és vendéglátóhelyek kialakítása; - foglalkoztatóházak megteremtése; 2. Tematikus utak tervezése: - hagyományos termékek gyártásának, biogazdálkodás hagyományainak feltárása -a terület feltérképezése, az attrakciók témák szerinti felfűzése; 3. Tematikus utak szervezése
A megvalósítás helye:
Nemzeti Park, valamint az térségben található Tájvédelmi Körzet és Természetvédelmi Terület látogatható részei és a közelben található települések Nemzeti Park, az érintett önkormányzatok, vállalkozások,
Közreműködő szervezetek: a hagyományos gazdálkodást folytató helyi lakosság, a programokat Az intézkedés kedvezményezettjei: szervező vállalkozók, Monitoring mutatók (indikátorok): Output indikátorok:
- tervezett utak számának növekedése - szervezett programok száma, hossza
Eredmény indikátorok:
- a tematikus-turizmusban résztvevő turisták száma
Hatásindikátorok:
- a térség GDP-jének növekedése - természeti környezet stabilizálódása - a térség GDP-jéből a turisztikai ágazat arányának növekedése
5. 3. 7. VII. prioritás – Szektor-semleges területek fejlesztése A Hernád menti térség idegenforgalomi fejlesztéséhez a korábbiakban bemutatott hat prioritás mellett elkerülhetetlen olyan intézkedések végrehajtása is, amelyek szigorú értelemben nem kapcsolódnak a turizmus egyik ágazatához sem, jelenlétük azonban fontos szerepet játszik az azokban foglaltak megvalósításában. Ez a fejlesztési prioritás több szempontból is eltér az előző hattól: egyrészt az itt szereplő intézkedések a fejlesztés feltételrendszerének kialakításához szükségesek, egy-egy konkrét ágazathoz nem köthetőek, így ilyen értelemben horizontális jellegűnek tekinthetők. Másrészt a prioritáson belül teljesen különböző területek fejlesztése jelenik meg (közös pontjuk, hogy szektor-semlegesek), így az intézkedések – szemben a többi prioritással – nem alkotnak koherens egészet. Véleményünk szerint a javasolt intézkedések stratégiai jelentőségűek a terület turizmusának fejlesztése szempontjából, azok megvalósításának elmaradása megrekesztheti a fejlesztési folyamatokat, illetve akadályozza a más területeken beindult fejlesztések kedvező hatásainak 100%-os érvényesülését. 71
VII. Prioritás: VII/1. Intézkedés: Célja:
Indoklás:
Az intézkedés tartalma:
A megvalósítás helye: Közreműködő szervezetek:
Szektor-semleges területek fejlesztése A turisztikai szakember-képzés erősítése Az intézkedés „Az idegenforgalomban napjainkban tapasztalható szezonalitás csökkentése”, „A helyi lakosság rekreációs igényeinek kielégítése” és „A térségen kívüli célcsoportok vonzása” stratégiai célokhoz egyaránt kapcsolódik A térség turisztikai szolgáltatóinak nagy része családi vállalkozásokban vagy idénymunkásokkal dolgozik, akiknek gyakran nincs szakképesítése, emellett általános a nyelvtudás hiánya, és gyakran kifogásolható a viselkedésük is. E gondok orvoslását segítheti a szabályozásban a szakképesítés szigorúbb megkövetelése, azonban gyökeres változást csak az hozhat, ha a turisztikai szolgáltatásokat mindenütt szakképzett, nyelveket beszélő és európai módon viselkedni tudó alkalmazottak nyújtják. Az intézkedés keretében az alábbi lépésekre kerül sor: - felmérés végzése a szolgáltatók körében a munkaerő szakképzettségéről és egyéb fő jellemzőiről, valamint a szakképzés iránti jelenlegi és jövőbeli igényről; - a jelenlegi szakképzést nyújtó intézmények kapacitásának, programjainak és az oktatás színvonalának felmérése; - a meglévő oktatási intézmények bevonásával egy turisztikai szakképzés fejlesztési terv kidolgozása, és arra támaszkodva a képzések lebonyolítása; Elsősorban Encsen, amely központja lehet a turizmus területén dolgozók képzésének Megyei Önkormányzat, Regionális Idegenforgalmi Bizottság, Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Miskolci Egyetem, Károly Róbert Főiskola
az idegenforgalom különböző területein (szálláshely-biztosítás, Az intézkedés vendéglátás, program-szervezés) dolgozó alkalmazottak, a kistérségi kedvezményezettjei: turizmus fejlesztésével foglalkozó személyek Monitoring mutatók - a (tovább)képzésben résztvevők száma (indikátorok): Output indikátorok: - a képzés eredményeként sikeres vizsgát tett személyek száma Eredmény indikátorok: - a térségbe érkező turisták számának növekedése - a térség GDP-jének növekedése Hatásindikátorok: - a térség GDP-jéből a turisztikai ágazat arányának növekedése
72
VII. Prioritás: VII/2. Intézkedés: Célja:
Indoklás:
Szektor-semleges területek fejlesztése Az idegenfogalom területén tevékenykedő szervezetek közötti együttműködés szorosabbá tétele Az intézkedés „Az idegenforgalomban napjainkban tapasztalható szezonalitás csökkentése”, „A helyi lakosság rekreációs igényeinek kielégítése” és „A térségen kívüli célcsoportok vonzása” stratégiai célokhoz egyaránt kapcsolódik. Az idegenforgalom területén megfogalmazott célok elérésének alapfeltétele a turizmus hatékony intézményi és működési rendszerének megteremtése, amely nélkül a különböző tevékenységek könnyen szétaprózódnak és nem egy irányba húznak. Ez egyúttal feltétele az EU források elnyerésének is. Ennek érdekében szükség van az idegenforgalom területén működő állami szervek, a megyei és helyi önkormányzatok, a magán és a non-profit szervezetek közötti együttműködés javítására.
Az intézkedés tartalma:
A megvalósítás helye: Közreműködő szervezetek:
Az intézkedés keretében az alábbi lépésekre kerül sor: - a térség idegenforgalmi szakembereit tömörítő új szervezet létrehozása; - a turizmusban szerepet vállaló települések polgármesterei tanácsának létrehozása; - alkalmai jellegű tapasztalatcserék megszervezése; a terület összes települése
Megyei Önkormányzat, települési önkormányzatok, Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Regionális Idegenforgalmi Bizottság, az idegenforgalom területén dolgozó magán és non-profit jellegű szervezetek a térségben idegenforgalomból élő, illetve annak különböző eredményeit Az intézkedés kedvezményezettjei: élvező lakosság Monitoring mutatók (indikátorok): Output indikátorok:
Eredmény indikátorok:
Hatásindikátorok:
- a létrejövő új szervezetek száma - a megszervezésre kerülő tapasztalatcserék száma - az együttműködés következtében megvalósuló projektek száma - az összefogás eredményeként megtakarított anyagi erőforrások összege - a térségbe érkező turisták számának növekedése - a térség GDP-jének növekedése - a térség GDP-jéből a turisztikai ágazat arányának növekedése
73
VII. Prioritás: VII/3. Intézkedés: Célja:
Szektor-semleges területek fejlesztése Megfelelő marketing-kommunikációs eszközök kialakítása és a célcsoportok közötti hatékony terjesztése Az intézkedés „Az idegenforgalomban napjainkban tapasztalható szezonalitás csökkentése”, „A helyi lakosság rekreációs igényeinek kielégítése” és „A térségen kívüli célcsoportok vonzása” stratégiai célokhoz kapcsolódik.
Indoklás:
Napjainkban a magyarországi térségek között az élet többi területéhez hasonlóan az idegenforgalomban is igen jelentős verseny bontakozott ki. Az ebben történő sikeres szerepléshez nem csak a szükséges feltételek megteremtése szükséges, hanem az adottságok célcsoportok felé irányuló terjesztése is. A tudatos és tervezett kommunikációs tevékenység elősegítheti egy pozitív image kialakulását, amely hozzájárulhat versenyképességnek növekedéséhez.
Az intézkedés tartalma:
Az intézkedés keretében az alábbi területeken kerül sor beavatkozásra: - a térség kommunikációs stratégiájának kidolgozása; - kommunikációs eszközök elkészítése és célzott terjesztése; - public relation és lobby program megvalósítása;
A megvalósítás helye:
a térség valamennyi idegenforgalmi szempontból jelentős települése, olyan a területen kívüli városok, amelyek fontos turisztikai rendezvény (pl. kiállítás, vásár) helyszínéül szolgálnak
Közreműködő szervezetek:
Megyei Önkormányzat, Magyar Turizmus Rt., Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Tourinform iroda, Encs önkormányzata, kistérségi társulások, ITD Hungary regionális irodája, Regionális Turisztikai Marketing Igazgatóság
Az intézkedés kedvezményezettj ei: Monitoring mutatók (indikátorok): Output indikátorok:
a területen az idegenforgalom fejlődése által érintett önkormányzatok, magán és non-profit szervezetek és lakosság
- az elkészült kommunikációs eszközök száma - a hazai és nemzetközi idegenforgalmi rendezvényeken történő részvételek száma - a térségre vonatkozó pozitív információk száma az országos médiákban - a kommunikációs eszközökkel elért célközönség - a térség ismertségének növekedése
Eredmény indikátorok:
- a térségbe érkező turisták számának növekedése - a térség GDP-jének növekedése - a térség GDP-jéből a turisztikai ágazat arányának növekedése
Hatásindikátorok:
74
5. 4. Termékkínálat fejlesztése Termék és szolgáltatás portfólió fejlesztése: A termékportfólió fejlesztésének lehetséges módjai: •
Komplex turisztikai programcsomagok létrehozása
•
Meglévő attrakciók fejlesztése
•
Új termékek létrehozása
Komplex turisztikai programcsomagok létrehozása A térségben a legnagyobb problémát a komplex turisztikai termékcsomagok hiánya jelenti. A néhány jelentősebb vonzerő mellett sok kisebb attrakció jelenik meg szétszórtan a térségben, azonban ezen adottságok nincsenek megfelelőmértékben kihasználva és ismertségük hiánya miatt jelentőségük nem számottevő. Elsődleges cél ezen attrakciók láncra fűzése kell, hogy legyen, illetve kiegészítő programlehetőségként már meglévő, jelenleg nagy látogatottsággal bíró termékekhez való kapcsolódás. Az egységes koncepció nagyon fontos a termékek láncra fűzésénél. A megvalósítás nem merülhet ki egy tematikus kiadvány létrehozásában, a termékeket fizikailag is össze kell kapcsolni. (Pl: Tanösvények, kerékpár utak). Fontos az egységes információs táblarendszer megléte, amely jelöli a terméklánc tagjait és információt nyújt az egyes termékekről és elérhetőségükről. A turisták tájékozódásának segítése érdekében nélkülözhetetlen a jelzőtábla rendszer kiépítése. Amellyel szorosan marketing tevékenységnek is együtt kell járnia: tematikus kiadványok, on-line megjelenés, indirekt és direkt promóciós tevékenység. A sikeresség érdekében a termékek összekapcsolásának ilyen komplexmódon kell történnie. A létrejött termékláncokra ezek után lehet programcsomagokat kialakítani és programcsomagokat építeni.(Boldogkőváraljai várnapok, Abaújszántói Ivó napok) mindig más helyszínen. Az értékesítés egyik formája lehet a különböző kedvezményekre jogosító kuponok pl. Borút esetében. A komplex turisztikai programcsomagot megteremthetjük úgy is, hogy a már meglévő jelentősebb attrakciókra fűzünk fel további termékeket, kiegészítő programelemként. Erre példa a Falusi turizmus, ahol az idelátogató turisták hosszabb ideig időznek a térségben azoknak kiegészítő programlehetőségeket kínálni a térségben. Borkóstolás : Szikszón, Abaújszántón, vár és kastély, templom látogatás Regéc, Fáj, Vizsoly, Szikszó, horgászt stb. Itt megint célszerű információs kiadványokat készíteni, ami a fő attrakció helyszínén mindenképpen terjesztésre kell, hogy kerüljön és az információs pontok is nélkülözhetetlenek. Meglévő attrakciók fejlesztése: A meglévő attrakciók fejlesztése történhet a vonzerők fizikai megjelenésének fejlesztésével. Felújítás, renoválás, átépítés, bővítés. A műemlékvédelmi előírásokat figyelembe kell venni. A bővítésnél a meglévő kapacitás növelésénél fontos a keresleti oldal elemzése (szállások), hogy a beruházás megtérülése biztosított legyen, Az attrakciók infrastruktúrájának fejlesztésénél lényeges továbbá olyan szempontok figyelembe vétele, mint az akadálymentesítés. Itt rendkívül fontos az előzetes igényfelmérés, hogy a turisták mit 75
igényelnek. A térség infrastrukturális fejlesztésénél fontos a kerékpár utak és a vízi turizmushoz köthető fejlesztések beindítása. Szervízpontok, pihenőhelyek, kikötők és vízparti pihenőhelyek kialakítása. Az attrakciókhoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése: Szolgáltatások körének bővítése (uszodák esetében, strand és wellnes funkciók), falusi turizmus esetében kerékpárok biztosítása. Továbbá a szolgáltatások minőségi fejlesztésével (tájjellegű vendéglátóhelyek, borospincék esetében). A vízi turizmus esetében fontos jelentőségű a szezontól és az időjárástól független szolgáltatások körének bővítése. Csónakázó tavak, horgász tavak. Falusi turizmus, ökoturizmus esetében pedig a helyi védjegy bevezetése minőségbiztosítási rendszer keretein belül, amelylehetővé teszi a helyi hagyományok, kuriózumok bemutatását, elkészítését. Lekvár főzés, disznóölés, tehén fejés, ló patkolás stb. Itt szükséges a védjeggyel ellátott termékeknél folyamatosan monitoringolni az előírások betartását és ennek elmaradása esetén megfelelő intézkedéseket tenni. Új termékek, attrakciók létrehozása A térségben meglévő termékek összekapcsolása valamint fejlesztése mellett szükséges új termékek létrehozása. Ezen belül elsősorban olyan termékek megteremtésére kell fókuszálni, amelyek a jövőben kiemelkedő turisztikai potenciállal bírhatnak.. Ilyen lehetnek mindenekelőtt az olyan innovatív projektek, mint egy téma park kialakítása, Roma skanzen. Mese kastély. Ezen elgondolás esetében elengedhetetlen, hogy a létrejövő termék erősen megkülönböztesse magát versenytársaitól és ne piackövető magatartás szerint történjen a fejlesztés. Szóba jöhetnek a városok esetében különböző nagy projektek pl: strandfürdő(k) wellnes központ kialakítása Abaújszántó, Encs, Szikszó. Viszont itt nagyon fontos, hogy a piaci viszonyokat reálisan tükröző megvalósíthatósági tanulmány készüljön és a projektek megvalósíthatósága hosszú távon biztosítható legyen. Ideális lehet a határ közelisége és a térségen áthaladó tranzit forgalom. Amelynek turisztikai megállítása csak ilyen jellegű fejlesztésekkel érhető el. Vonalas jellegű turisztikai termékek A fenti sorokban említett beruházásoktól lényegesen olcsóbbak lehetnek a kerékpár utak ,lovas útvonalak, tanösvények, túraútvonalak kialakítása. Ezek kialakításánál fontos szempont kell legyen, hogy attrakciókat kapcsoljanak össze. Elengedhetetlenek pihenőpontok, jelölések, tájékoztató táblák elhelyezése. Emellett tematikus kiadványokat, térképekkel kell biztosítani a tájékoztatást és a promóciót. Ezen fejlesztéseket is komplexen kell kezelni tehát megfelelő eredmény elérése érdekében. Szükséges ugyanakkor a településeket összekötő azok infrastrukturális ellátottságot szolgáló kerékpárutakat külön kezelni, mivel azok nem kifejezetten turisztikai célúak . A turisztikai jellegű útvonalaknak összefüggőnek kell lenniük és attrakciókhoz kell kapcsolódniuk. Kultúrához, illetve tudományhoz kapcsolódó projektek Ezen körbe sorolhatjuk a múzeumokat, bemutatóhelyeket, illetve turisztikai potenciállal bíró színházak és szabadtéri színpadok kialakítása. A múzeumok és a bemutató helyek esetében fontos a modern kor elvárásaihoz igazodó interaktivitás, egyediség biztosítása és célszerű a
76
forrásokat néhány nagyobb, színvonalasabb nagy vonzáskörzetet teremtő beruházásokra összpontosítani, mint több kisebb, kevésbé kiemelkedő fejlesztésre. Rendezvények és rendezvénysorozatok A termékportfóliót színesítheti különböző rendezvények és rendezvénysorozatok, vásárok illetve börzék körének bővítése. Ilyen rendezvények kapcsolódhatnak új fejlesztésekhez is. Bővíteni kell a térségben gasztronómiai valamint a borhoz és a pálinkához köthető rendezvénysorozatokat, amelyek nagy népszerűségnek örvendenek. Ezen alkalmaknak látogatóbarátnak kell lenniük, ahol a termékbemutatók és kóstolók is biztosítva legyenek. Ezen rendezvényeknek legalább kistérségi hatókörűnek kell lenniük semmi esetre sem település marketing szerepet kell játszaniuk. Turisztikai infrastruktúra fejlesztése A turisztikai infrastruktúra feladata a vendégfogadás megfelelő feltételeinek a biztosítása. Ide tartozik a jó megközelíthetőségen túl a változatos szálláshelykínálat a különféle vendéglátóhelyek jelenléte, csakúgy mint a turisták tájékoztatását szolgáló Tourinfom hálózat és információs pontok, a megfelelő közúti táblarendszer, valamint a szakképzett szolgáltató réteg és a vendégszerető lakosság. Szálláshelyek Jelenleg a térségben közepesen magas a szállásférőhelyek aránya. Viszont attrakciókhoz köthetően koncentrálódnak jelentős mértékben. A legtöbb szálláshely az Abaúj-Hegyközben található a térség szálláshelyeinek 70 %-a. Egyes részeken a szálláshelyek száma minimális Kegyetlen térsége. A térségben a minőségi szálláshelyek száma elfogadható mértékű. Viszont fontos lenne növelni az olcsó, nagy létszámú csoportok befogadását lehetővé tevő vízparti és erdei kempingekhez köthető szolgáltatásokat biztosító szálláshelyek számának növelését. Mindezek mellett azonban a szálláshelyek önállóan csak ritkán képesek keresletet generálni tehát ezek támogatása csak már jól működő vonzerők mellett a privát szféra bevonásával lehetséges vagy új innovatív, komplex projektek elemeként. Ez esetben is részletes megvalósíthatósági tanulmánnyal alátámasztott fejlesztések javasoltak. Fontos feladat a szálláshelyekre szállodáktól a falusi szálláshelyekig a kempingeken át minősítési rendszert kidolgozni, amelyhez védjegyrendszer rendelése indokolt. A szolgáltatókat a standardok betartására kényszerítheti a térségi kiadványokban való megjelenés, amelybe csak a minőségi elvárásoknak megfelelő szálláshelyek kerülhetnek be. Vendéglátóhelyek A nívós vendéglátóhelyek száma a térségben viszonylag kevésnek mondható. Problémát jelent emellett a tájjellegű ételeket felszolgáló éttermek, valamint a falusi vendéglátóhelyek alacsony száma. Javasolt lenne a jelenlegi vendéglátóhelyek karakterisztikusabbá tétele valamint tájjellegű a helyi hagyományokhoz igazodó vendéglátóhelyek kialakítása.
77
Tájékoztatás A turisták tájékoztatása ugyancsak kulcstényező a vendégfogadás feltételeinek biztosításánál. Ebben jelentős szerepet vállal és vállalhat a működő Tourinform irodák. Amelyek megfelelő jelölése nélkülözhetetlen. Azon településeken, ahol nincsenek irodák ott információs pontot kell kialakítani. A tájékoztatás fontos eszköze lehet a turisztikai call center diszpécser szolgálat, amelynek internetes, on-line szolgáltatásokkal is ki kell egészülnie. A tájékoztatás másik eszköze a közúti táblarendszer. Humán erőforrás Alapvető kritérium a megfelelő szakképzettségű, nyelvismerettel rendelkező munkaerő a minőségbiztosítás egy alap eleme. A turisztikai fejlesztéseknél fontos a felsőfokú végzettségű szakértők és a szolgáltatásoknál a középfokú ismeretek megléte is meghatározó lehet. Fontosa helyi lakosság és a szolgáltatók attitűdjének folymatos formálása, ami különböző kampány PR tevékenységek útján történhet ( pl: Helyi újság, lakossági fórumok, televízió). Megközelíthetőség, közlekedés A megközelíthetőség szintén az egyik a leginkább meghatározó tényező a vendégfogadás feltételei közül. Erre a térség befolyása a legkisebb mert erőteljes lobbi érdekek döntenek a régiót érintő útfejlesztésekről. A térséget a 3-as számú fő közlekedési út szeli ketté amelyről a térség legtávolabbi pontjai kényelmes tempóban, autóval fél órán belül elérhetőek A közlekedés turisztikai jellegű fejlesztése esetében biztosítani lehet, helyi vállalkozások esetleg önkormányzatok által minibuszokat, amelyek a nagyobb csoportok mozgatását segítené elő a térségben.
6. Turisztikai és szakmai együttműködés kialakítása, benchmarking: Az Abúji térségen belül található három statisztikai kistérség turizmusát koordináló szervezetek egyesületek létrejötte azonnali szükséglet a már meglévő települési szintű turisztikai kínálat összefogása programcsomagokká rendezése és kommunikálása érdekében. Az elmúlt évek terület és vidékfejlesztési tevékenységei során, kiderült, hogy a települések kistérségi szintű együttműködéseinek jól működő, bejáratott gyakorlata van a közös feladatok és problémák megoldása során. Amelyet egy továbbfejlesztett tematika mentén a turizmus területén is hasznosítani lehet a jövőben. A kistérségek egyenlő képviseletét biztosítaná, ha mind a három érintett kistérség (Abaúj-Hegyközi, Encsi, Szikszói) területén kifejezetten turisztikai céllal létrehozott egyesületek alakulnának meg és működnének. Amely szervezet tagjai között a térségi települések, turisztikai vállalkozók és területfejlesztési szakemberek lennének megtalálhatók. A szervezetek döntés-előkészítő és döntéshozó szerepkörben működnének. A végrehajtásért és a kistérségek közötti koordinálásért, kistérségenként egy fő turisztikai referens lenne a felelős. Az egységes Abaúji arculat megteremtése csak a kistérségek együttműködése és kölcsönös kommunikáció révén valósulhat meg, amelynek alapfeltétele a helyi szintű közös gondolkodás és a felelős személy megléte. Az Abúji térség közös célja, hogy versenyképes desztinációként jelenjen meg a belföldi és később a külföldi turisztikai piacon, amelyhez közös vonzerőfejlesztés és kommunikáció szükséges.
78
Az egyesületek működésére tett javaslatok: A működés hatékonysága érdekében a civil szervezetek létrehozása széles társadalmi háttér bázis alapon kell, hogy megtörténjen, politikamentesen. A települések önkormányzatai, civil szervezetek és vállalkozók felvételével. • •
Az egyesület központja információs központként működhet a kistérségben, melynek feladata az ideérkezők informálása és az igényük szerinti programok megszervezése A hatékony működés érdekében az egyesületet irányító turisztikai referens alkalmazása ajánlott, aki felelős a térségi fejlesztések és programok, koordinálásáért és a szomszédos kistérségekkel történő kapcsolattartásért
Az egyesületek feladatai: 1.
2.
3.
4.
5.
6.
Programcsomagok összeállítása: A szolgáltatók felkeresése, aktivizálása, a szolgáltatás minőségéről való meggyőződés A szolgáltatásoknál létrehozandó programok kialakításának segítése Konkrét ajánlat összeállítása ( leírással, képek, árakkal) Statisztikai és leíró adatbázisok készítése A programcsomagok kommunikálása Online kommunikációs feladatok ellátása ( szolgáltatók online megjelenésének támogatása, települési honlapok frissítése, linkelése). Ismertetők, prospektusok összeállítása és eljuttatása szolgáltatókhoz, településekre és környező Tourinform irodákba. Programszervezés a vendégek számára - Az igényeknek megfelelő konkrét csomag összeállítása - A rendelés leadás a szolgáltatónak - Információ-szolgáltatás a vendégek számára Szolgáltatói minőség biztosítása - A szolgáltatók működésének segítése tanácsadás - Térségi védjegy alkalmazása a szolgáltatási minőség elismeréseként - Képzések szervezése a szolgáltatók számára Fejlesztések és rendezvények koordinálása: - Kistérségi turisztikai fejlesztési prioritások meghatározása - Pályázatfigyelés és a pályázatok gesztori szerepének betöltése - Kivitelezés kontrollingja és monitoringja - Kistérségi rendezvények szervezése a civil szervezetek bevonásával Későbbi marketing feladatok ellátása - A kistérség és a közös Abaúji térség arculati elemeinek kiépítése - Abaúji turisztikai térégi honlap létrehozása - Prospektusok, kiadványok készítése - Hirdetési aktivitás növelése 7. Kapcsolattartás az Abaúji térségi Desztinációs Menedzsment Szervezettel (DMSZ): -
Az Abaúji térséget érintő fejlesztési döntésekben – nem csak turisztikai - való részvétel és érdekérvényesítés Közös fejlesztések helyi szintű irányítása Közös rendezvények helyi szintű irányítása 79
-
Az Abaúji térségi és a kistérségi adatbázisokhoz információ-szolgáltatás Az Abúji térségi és a kistérségi kommunikációhoz szükséges adatszolgáltatás
Az Abaúj Térségi Desztináció Menedzsment Szervezet létrehozása: Az Abaúji térség egysége turisztikai arculatának megteremetése és a piacképes megjelenés érdekében elengedhetetlenül fontos egy olyan menedzsment szervezet létrehozása és működtetése, amely koordinálja és működteti a turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztését és összehangolja a kistérségek kínálatát. Ennek megvalósulásához elengedhetetlenül szükséges a helyi szereplők elkötelezettsége és a helyi önkormányzatok támogatása. Az Abaúj térségi DMSZ feladatai: 1. A térséget érintő fejlesztések koordinálása • • • • • •
A térség vonzerő prioritásainak meghatározása és érvényesítése Pályázati források felkutatása, pályázatírás A kistérségi fejlesztési tervek összehangolása, együttműködés Kistérségek számára nyújtott tanácsadás A térségen átnyúló fejlesztések irányítása, kontrollingja és monitoringja A térségen áthaladó tematikus utak létrehozása és koordinálása
3. Térségi rendezvényszervezés koordinálása: • Térségi programkoordináció, kistérségi rendezvények összehangolása és a rendezvények szervezésének segítése, támogatása 4. Civil szervezetek mozgósítása • Civil szervezetek bevonása a fejlesztések tervezésébe és kivitelezésébe a rendezvényszervezésbe és a kistérségek számára biztosított tanácsadásba. 5. A térségi kommunikáció koordinálása: • Térségi internetes portál létrehozása és karbantartása • Imázskeltő kampány indítása • Folyamatos kommunikáció • Kistérségek kommunikációjának támogatása • A térség megyei-regionális és az országos kommunikációs tevékenységébe történő beillesztés • Kapcsolódás a civil szervezetek által kiépített márkákhoz. 6. Abaúji térségre minőség ellenőrző rendszer kiépítése • Önálló minőség ellenőrzési rendszer kiépítése a szolgáltatások és az őstermelői termékek színvonalának ellenőrzése érdekében 7. Oktatások, képzések • A szolgáltatók, vállalkozók számára iskolarendszeren kívüli gyakorlat orientált képzések szervezése turisztika, marketing és IKT területeken a versenyképesség megőrzése érdekében • Fejlesztési javaslatok készítése 8. Kapcsolattartás és hálózatépítés 80
• • •
Kapcsolódás klaszter központokhoz Kapcsolattartás a turizmus irányító szervezeteivel Együttműködés a határmenti szlovák járásokkal és a szomszédos kistérségekkel • Kapcsolattartás a központi kormányzat szerveivel 9. Kutatás-elemzés • A desztináció specializálódását meghatározó döntés előkészítő kutatások és elemzések elvégzése/elkészítetése a regionális vonzerőleltárt megalapozó adatgyűjtés 10 . Termékfejlesztés: • Termékfejlesztési koncepció kialakítása A Desztenáció Menedzsment Szervezet Pénzügyi Fenntarthatósága: • • • • • •
Pályázati lehetőségek kihasználása Kistérségek, önkormányzatok közös forrásai Kistérség vállalkozóinak tagdíjai A DMSZ által szervezett rendezvények bevételeiből való részesedés Tanácsadói szolgáltatások Reklám bevételek
6. 1. A benchmarking fogalma, alkalmazási lehetőségei "A benchmarking a világ bármely pontján működő más szervezetekkel való folyamatos összehasonlítás és összemérés folyamatát jelenti abból a célból, hogy információt nyerjünk szervezeti filozófiákról és politikákról, gyakorlatokról és mértékekről, melyek segíteni fognak bennünket szervezetünk teljesítményének javításában." Amerikai Termelékenységi és Minőség Központ
A benchmarking célja: Olyan objektív módon létrehozott információval szolgálni, amely a vezetők segítségére van annak megállapításában, hogy "hol tartanak" a versenytársakhoz képest. Olyan adatsorokba enged betekintést, amelyek tartalmaznak például: pénzügyi összehasonlításokat a személyzet funkció-, típus-, vagy hely szerinti besorolását fejlődési ciklusokat minőség- és szolgáltatásbeli teljesítményt.
Piackutatás A még fejlettebb piacgazdaságokban egyre nagyobb lett a jelentősége annak, hogy megszerzett piacot megtartsák, lehetőleg úgy alakítsák a termék különböző paramétereit (színét, méretét, használhatóságát, stb.), hogy arra a lehető legnagyobb kereslet legyen megfelelő áron. Alapvetően fontossá vált, hogy ne csak az eladó ismerje a vevőit, de a potenciális vevők is minél több pozitív dolgot megtudjanak a termékről, az eladóról. A piackutatás napjainkban egy nagyon szerteágazó, dinamikusan fejlődő, nélkülözhetetlenné váló tudománnyá nőtte ki magát.
81
A piackutatás legfontosabb területei: • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •
termék ismertség brand, márka ismertség vállalat, cég ismertség használat gyakoriság mérés használat mennyiség mérés mennyiségi igény felmérés minőségi elvárások megismerése termék, szolgáltatás minőség elégedettség lojalitás, fogyasztói hűség elemzés fogyasztói viselkedés vizsgálat vásárlási szokások használati szokások reklám ismertség reklámhatás elemzés piaci részesedés vizsgálat termék pozícionálás árakkal kapcsolatos vélemény, elvárás piaci trend elemzés márkahűség termék fogadtatás elemzés reklám médiatervezés kommunikáció kutatás médiahasználat értékesítési csatornák elemzés
A piackutatás célcsoportját tekintve lehet: • • • • •
országos, teljes (felnőtt) lakosságra vonatkozó piackutatás, helyi, regionális, megyei, településszintű piackutatás, adott korcsoportra vonatkozó piackutatás, speciálisan meghatározott rétegre vonatkozó piackutatás (pl. foglalkozás vagy iskolai végzettség alapján definiált csoport), adott fogyasztói csoportra vonatkozó piackutatás
A piackutatás leggyakrabban alkalmazott módszerei: • • • • • • • •
Személyes kérdezés Fókuszcsoportos beszélgetés Interjú Telefonos kérdezés Résztvevő megfigyelés Sajtófigyelés, elemzés Termékteszt Próbavásárlás
82
Fogyasztói szokások A hatékony marketingstratégia alapvető feltétele, hogy ismerjük a vevőinket. A fogyasztói szokások kutatás két alapvetően különböző oldalról közelítve vizsgálja a fogyasztói szokásokat. Gyakorlati oldalról nézve feltérképezhetők a fogyasztói szükségletek, a vásárlóerő, a vásárlási szándékok és a vásárlási szokások. Az elméleti megközelítésben pedig elemezhetők a fogyasztói szokásokat érzelmileg determináló hatásmechanizmusok. Leghatékonyabb ezt a két megközelítést egyszerre vizsgálni. A kapott eredmények alapján szegmentáljuk a fogyasztókat és meghatározzuk az egyes, jól elkülöníthető csoportok fogyasztói viselkedését és az azokat befolyásoló tényezőket. Elemzésünkben a klasszikus marketing tanácsok megfogalmazása mellett külön felhívjuk megrendelőink figyelmét az érzelmi marketing eszköztárában rejlő lehetőségekre, és javaslatot teszünk ezek eredményes felhasználására a fogyasztói csoportok hatékony befolyásolása érdekében. Külön vizsgáljuk, hogy az aktuális közéleti, politikai, gazdasági eseményeket miképp lehet a megrendelő szempontjából kedvezően kihasználni. A fogyasztói szokások kutatás leggyakrabban alkalmazott módszerei: •
Személyes kérdezés
•
Telefonos kérdezés
•
Fókuszcsoport vizsgálat
•
Résztvevő megfigyelés
•
Követéses vizsgálatok
Meglévő adatbázisok elemzése
83
Termékbevezetés Egy új termék bevezetése a piacra mindig kockázatos vállalkozás. A termékkel kapcsolatban várható első fogyasztói reakciók és a versenytársak első lépései nagymértékben befolyásolhatják a termék jövőbeli sorsát. Egy sikeres indulás után sokkal könnyebb az első tapasztalatok alapján a termék egyes elemeinek finom hangolását elvégezni, mint a fogyasztók által érzékelt, feltárt hiányosságokat kijavítani. Tanácsadó tevékenységünk részét képezi • • • • • • • • • • •
a bevezetendő termék piacának felmérése, elemzése a piacon található helyettesítő termékek felkutatása és értékelése a terméktípussal szembeni elvárások feltérképezése az új termékkel kapcsolatos elvárások, érzékenységi küszöb meghatározása fizetőképes kereslet volumenének, időbeli és térbeli eloszlásának előrejelzése értékesítési csatornák felkutatása, értékelése bevezető kommunikációs kampány előkészítése szintentartó kommunikációs stratégia kidolgozása a bevezetés időzítésének meghatározása közvetlen döntés-előkészítés a termék bevezetéséről javaslat kidolgozása új termékek bevezetésére
Ez a tanácsadói tevékenység a fejlesztőkkel, termékmenedzserekkel, kommunikációs szakemberekkel és a döntéshozókkal folyamatos együttműködést feltételez, amelynek a kölcsönös bizalmon, és egymás kompetenciájának elismerésén kell alapulni. Leggyakrabban alkalmazott módszerek •
Interjúk
•
Termékteszt
•
Brainstorming
•
Fókuszcsoportos vagy kiscsoportos beszélgetés
•
Személyes kérdezés
•
Telefonos kérdezés
•
Versenytárselemzés
•
Próbavásárlás
84
Értékesítési csatornák felmérése A korábbi évtizedekben használt bűvös „3P” első eleme a „Place”. Ez a szemlélet azóta finomodott, és a hely meghatározásának szerepét inkább az értékesítési csatornák, illetve a teljes értékesítési lánc ismeretének tudatos megtervezése vette át. A jelenlegi állapotot és az elérendő célt együtt helyezzük a kutatás középpontjába, és minden lehetséges változást ezekhez viszonyítunk. Az értékesítési lehetőségek feltárása és az értékesítési pozíciók javítása érdekében még a nagykereskedelmi és viszonteladói tevékenység esetében is messzemenően figyelembe kell venni a felhasználó igényeit és lehetőségeit. A piacméretet és annak változásait ugyanis - nem kis manipuláció hatása alatt végső soron ők határozzák meg. Az értékesítési csatornák kutatás ezért kiterjed a közvetlen kereskedelmi kapcsolatok felmérésén és leírásán túl a teljes piaci folyamat feltárására, leírására és előrejelzésére. A kutatás során komoly kereskedelmi tapasztalattal rendelkező munkatársak segítenek a kapcsolatfelvételben és az eredmények értékelésében. Igény esetén a közvetlen üzletkötésig elkísérjük és támogatjuk ügyfeleinket. Az értékesítési csatornák kutatás leggyakrabban alkalmazott módszerei: •
Saját és vásárolt adatbázisok elemzése
•
Interjúk készítése
•
Fókuszcsoport vizsgálatok
•
Direkt marketing eszközök megfelelően kiválasztott célcsoportra
•
B-B telefonos vagy személyes kérdőíves kutatás
85
Lojalitás és elégedettség vizsgálat Egy vállalkozás jövőjének kulcsa a lojális ügyfélkör, valamint az erről tájékoztató visszacsatolás. A lojális ügyfél elnézi a gyártó, szolgáltató hibáit, tévedéseit, míg a „csupán” elégedett ügyfél akár az első hiba elkövetése után, vagy a versenytárs kedvezőbb ajánlata esetén átpártol a konkurenciához. A lojalitás és ügyfél elégedettség vizsgálat éppen ezért méri ugyan a vásárlók, ügyfelek elégedettségét, de a hangsúly a hűségen, elkötelezettségen, lojalitáson van. Az ügyfelek megtartása, illetve új ügyfelek megszerzése két különböző feladat. Mégis, kutatási szempontból nagyon hasonlítanak egymásra. Különösen igaz ez telített piac esetén, amikor csak úgy tudunk egy ügyfelet megszerezni, ha azt valamelyik versenytársunk részben, vagy egészben elveszíti. A lojalitás és ügyfél elégedettség vizsgálatot ezért minden esetben célszerű kiterjeszteni a konkurencia ügyfeleire is. Az eredmények alapján elkészítjük az ügyfelek és potenciális ügyfelek többdimenziós szegmentálását, amely pontos eligazítást nyújt a termékfejlesztés számára, az értékesítési csatornák kiválasztásához, a kommunikáció és PR feladatainak hatékony megtervezéséhez. A lojalitás és ügyfél elégedettség vizsgálat leggyakrabban alkalmazott módszerei: •
Személyes kérdezés
•
Telefonos kérdezés
•
Fókuszcsoport vizsgálat
•
Termékteszt
86
Reklámkutatás A reklámkutatás a tervezés időszakában a leghatékonyabb. Az előzetes reklámkutatás célja, hogy a reklámköltség néhány százalékának megfelelő összegből olyan információk birtokába kerüljünk, amelynek segítségével esetenként többszörösére növelhető a reklám hatékonysága, vagyis a kutatás költségei sokszorosan megtérülnek. A leggyakrabban használt reklámkutatás mégis a már megjelent reklám hatékonyságát méri. Ez az eszköz nem, vagy csak korlátozott mértékben alkalmas a reklám hatékonyságának növelésére. Az ilyen típusú reklámkutatás „csupán” méri, hogy hogyan sikerült egy-egy kampány. A kampány közben készült gyorsvizsgálat eredményei alkalmasak lehetnek arra, hogy a kampány egyes elemeit, megjelenési gyakoriságát röptében módosítsuk. Ezzel a reklámkampány eredményességét jelentős mértékben lehet befolyásolni, illetve az esetleges veszteséget lehet csökkenteni. A reklámkutatás előteszt (preteszt), a kampány alatti és az utólagos kutatás folyamatos, együttes alkalmazása elsősorban akkor ajánlott, ha ugyanazzal a módszerrel folyamatosan teszteljük egy adott termék, termékcsalád, márka, vállalat kampányait. Ebben az esetben ugyanis az egymást követő kampányok utótesztjei egyben a következő kampány előtesztjének is tekinthetők. A reklámkutatás megtervezése a reklámügynökséggel szorosan együttműködve történik. Az objektivitás érdekében azonban meg kell tartani a reklámkutatás és a kampány teljes függetlenségét. A kutatási jelentésben külön fejezetben foglalkozunk a reklám elemzésével, annak tartalmi és formai elemeit, azok együttes várható hatását összevetjük a ténylegesen mért eredményekkel. Minden esetben javasoljuk a kampány környezetének vizsgálatát is, vagyis annak elemzését, hogy a reklámkampánnyal párhuzamosan milyen események történtek, illetve milyen reklámkampányok folytak. Igény esetén segítséget tudunk nyújtani a kampány megtervezésében és lebonyolításában is. A reklámkutatás leggyakrabban alkalmazott módszerei: •
Csoportos beszélgetés, reklámteszt
•
Személyes kérdezés
•
Telefonos kérdezés
•
Reklámelemzés
87
Rendezvénykutatás Egy rendezvény sikere és sikeressége között óriási különbség van. Nagy sikere van egy rendezvénynek, ha a résztvevők jól érzik magukat, és sikeres egy rendezvény, ha azok vettek rajta részt, akiknek szánták, és azt az üzenetet, információt, életérzést sikerült eljuttatni hozzájuk, amit a rendezők szerettek volna továbbítani a résztvevők számára. A rendezvénykutatás a rendezvény tervezésekor indul. A rendezvénykutatás célja, hogy információt kapjunk a várható résztvevőkről, azok elvárásairól, értékrendjéről. Ennek ismeretében lehet meghatározni, hogy a tervezett programvariánsok közül melyik a legmegfelelőbb és a sikeresség érdekében milyen változtatásokat kell végrehajtani az eredeti elképzeléseken. A rendezvénykutatás második szakasza a rendezvény sikerét méri. Ezt a fázist a rendezvényen bonyolítjuk le, megfigyeljük, megkérdezzük a résztvevőket. Egy későbbi időpontban esetleg felkeressük őket, hogy az utólagos benyomásaikról, emlékeikről is képet alkothassunk. A rendezvénykutatás harmadik szakasza a rendezvény sikerességét méri. Ekkor azoknak a véleményére, reakcióira vagyunk kíváncsiak, akiknek a rendezvényt szánták, függetlenül attól, hogy részt vettek-e a rendezvényen vagy sem. Ebbe a kutatási fázisba értjük bele a rendezvénnyel kapcsolatos kommunikáció vizsgálatát is. A rendezvénykutatás három fázisának együttes alkalmazása nagymértékben elősegíti egy rendezvény sikerességét. A második és harmadik fázis eredményeiből sokat tanulhat a rendező, az eredményeket sikeresen tudja alkalmazni a következő rendezvény megszervezésénél. A megrendelő kérésére szívesen részt vállalunk a rendezvény megszervezésében és lebonyolításában is. A rendezvénykutatás leggyakrabban alkalmazott módszerei: •
Személyes kérdezés
•
Résztvevő megfigyelés
•
Fókuszcsoportos beszélgetés
•
Interjú
•
Sajtóelemzés
88
PR kutatás „ – Mi a különbség az elefánt szerelmi élete és a public relations között? – Abszolúte semmi. Mindkettő óriási trombitálással kezdődik, és csak tizennyolc hónap múlva látszik az eredménye.” (Barát Tamás) A PR kutatás abban tud segíteni, hogy ne kelljen kivárni ezt a 18 hónapot, hanem már a PR stratégia megtervezésekor, illetve a folyamat közben meghozott döntéseknél előre megtudjuk becsülni és ezáltal tervezni annak várható hatását az elérni kívánt célközösségre. A külső és belső PR szorosan összefügg egymással, ezért a PR kutatás során célszerű ezeket együttesen vizsgálni, de természetesen lehet egy-egy konkrét esemény vagy döntés hatását külön is elemezni. A PR kutatás megtervezésénél és lebonyolításánál szorosan együttműködünk a PR ügynökséggel (ha van), és korábbi tapasztalataikra építve, közösen dolgozzuk ki a konkrét kutatási módszert. A PR kutatás a PR munka teljes skáláját, vagy annak egyes elemeit mérheti az arculati kézikönyvtől egy sajtótájékoztató hatásán keresztül egy konkrét kampány vagy rendezvény hatásának vizsgálatáig. A PR kutatás során használandó módszerekre nincs általános érvényű recept. A hazai és nemzetközi sztenderdek figyelembe vételével mindig testre szabott, az adott témához leginkább illeszkedő eljárást követjük. A PR kutatás leggyakrabban alkalmazott módszerei: •
Interjú
•
Fókuszcsoport vizsgálat
•
Sajtófigyelés
•
Sajtóelemzés
•
Telefonos kutatás
•
Személyes megkérdezés
•
Rendezvénykutatás eszközei
89
Szervezet-kutatás Egy vállalat sikerességének egyik kulcseleme a hatékonyan és jól működő szervezet. A legjobban működő szervezetnek is szüksége van időnként megújulásra. A szervezetkutatás fő célja annak bemutatása, hogy a szervezet mely elemei milyen mértékben járulnak hozzá a kitűzött célok eléréséhez. Kulcskérdés, hogy a szervezetben működő folyamatok illeszkednek-e a szervezethez, pontosabban a szervezet illeszkedik-e a működéshez szükséges folyamatokhoz. A szervezetkutatás során ezért feltétlenül kell foglalkozni a belső folyamatok feltárásával, elemzésével. Ha a folyamatokat nem vizsgáljuk, akkor könnyen előfordulhat, hogy a szervezet hibájaként érzékeljük a folyamatban rejlő problémát, és hibás következtetésekre jutunk. A szervezetkutatás során mindenek előtt definiáljuk a szervezet célját és megvizsgáljuk a cél eléréséhez szükséges folyamatokat. Nagyon sokszor kiderül, hogy a folyamatokon kell változtatni, ami értelemszerűen vonja maga után a szervezeti változtatás szükségességét. A folyamatok rendbetétele után tudjuk érdemben vizsgálni a szervezetet, és annak működését. A szervezetkutatás és annak eredményei a szervezeten belül sokszor komoly érdekeket sértenek. Ezzel egy ilyen kutatás megrendelésekor mindenkinek tisztában kell lenni. Ezen esetleges érdeksérelmek miatt a szervezet nem minden tagjától lehet elvárni az őszinte együttműködést a kutatás során. A szervezetkutatás tervének elkészítésekor a megrendelővel őszinte és szoros együttműködésre van szükség. Pontosan kell definiálni a kutatással szemben támasztott elvárásokat és tisztázni kell a kutatás eredményeinek a szervezetre gyakorolt esetleges hatásait. A szervezetkutatás leggyakrabban alkalmazott módszerei: •
Interjúk
•
Átvilágítás
•
Brainstorming
•
Fókuszcsoportos vagy kiscsoportos beszélgetés
•
Személyes kérdezés
•
Önkitöltős anonim kérdőíves technika
•
Telefonos kérdezés
•
Szociometria
•
Kompetencia elemzés
90
Szolgáltatás-minőség kutatás A fogyasztók egy adott terméktől elsősorban nem azt várják el, hogy minden igényt kielégítően jó minősége legyen. Ezt a fogalmat egyébként nem is igen lehet definiálni, mindenki mást ért alatta. A termékkel szembeni fogyasztói elvárás az, hogy az adott célra történő szubjektív használati értéke elérje, vagy meghaladja a termék árát. A gyakrabban vásárolt termékekkel szemben egy másik elvárás az azonos minőség garanciája. Kutatási filozófiánk szerint a szolgáltatásminőség kutatás vonatkozhat • • • •
egy adott termékre, egy adott termékcsoportra, egy brand-re, márkára, vagy egy adott gyártóra, szolgáltatóra.
A szolgáltatásminőség kutatás minden esetben kiterjed a vizsgált termék, márka, gyártó • • • • • • • • • • •
tényleges megjelenésére, műszaki paramétereire, technikai színvonalára, a minőségbiztosítási rendszerére, a vevőkapcsolatára, ügyfélszolgálatának működésére, a PR és kommunikációs aktivitására, a piaci részesedésére, a konkurens termékekre, a fogyasztói elvárásokra, a márkahűségre, a fogyasztói visszajelzésekre.
A szolgáltatásminőség kutatás leggyakrabban alkalmazott módszerei: •
Csoportos beszélgetés, reklámteszt
•
Személyes kérdezés
•
Telefonos kérdezés
•
Minőségbiztosítási teszt
•
Kommunikáció és reklámelemzés
•
Próbavásárlás
91
Versenytárselemzés Egy vállalat, termék piaci helyzetét legalább annyira meghatározza a piacon jelenlévő konkurens vállalatok, termékek helyzete, mint az adott vállalat, termék saját jellemzői. A versenytárs elemzés elsődleges információforrása a vállalatok saját honlapjai, promóciós anyagai, az időszakos pénzügyi jelentések, éves beszámolók, a cégbíróság nyilvántartásai, a KSH adatbázisok, a szaksajtó hírei, heti és napilapok elemzései, konferenciákon, szakmai fórumokon, rendezvényeken, work-shopokon és egyéb helyeken elhangzó információk. A versenytárs elemzés során természetesen ezek mellett lehet használni a piackutatás klasszikus eszköztárát is, de csak az előbb említett információkkal együtt szabad és lehet ezeket az eredményeket értelmezni. A vállalkozások üzleti titkait nem sértve történhet. Személyes interjúk, csoportos beszélgetések, illetve sztenderd kérdőívek segítségével nagyon sok olyan információt meg lehet szerezni, amely nem titok, csak korábban semmilyen publikus formában nem jelentették meg őket. Indirekt eszközökkel, a fogyasztók megkérdezésével is hasznos információhoz juthatunk a versenytársakkal kapcsolatban. A versenytárs elemzés leggyakrabban alkalmazott módszerei: •
Sajtóelemzés
•
Interjú
•
Ügyfélszolgálati kérdezés, prospektusgyűjtés
•
Fókuszcsoportos vagy kiscsoportos beszélgetés
•
Személyes kérdezés
•
Telefonos kérdezés
92
7. A hatékony turizmusmarketing feltételrendszerének kialakítása A térség marketing irányvonalainak meghatározásánál a piaci szegmentálás és a célcsoportok kijelölését követően meg kell határoznunk a stratégiai irányokat és az alkalmazni kívánt marketing eszközök meghatározását. Ezután ki kell választanunk a disztribúciós csatornákat, amelyeken keresztül a marketing eszközök a leghatékonyabban érik el a kijelölt célcsoportokat.
7. 1. Szegmentálás, az elérni kívánt célcsoportok meghatározása A folyamat során kiválasztjuk az elérni kívánt célcsoportot. A legelfogadottabb szegmensképző tényezőnek az életstílus tekinthető. Célcsoportok: •
• • •
•
•
•
Szórakozás orientált fiatalok: Motiváció a szórakozás. Elsősorban vízparti üdüléseken, keresnek fel nem kifejezetten kulturális jellegű (pl falusi) üdülőfalvakat,látogatnak rendezvényeket bor és sörfesztiválokat. Költési hajlandóságuk alacsony-közepes. Élménygyűjtők, kalandorok: Az aktív kikapcsolódást kedvelik, szabadidejüket szeretik tartalmasan eltölteni. Nyitottak az aktív sportok, valamint a kultúra a bor, pálinka és gasztronómia iránt. Költségi hajlandóságuk közepes-magas Családok: Gyermekbarát programokat keresik elsősorban. Preferálják a gyermekek számára is szórakoztató rendezvényeket. Állatokhoz közeli üdülőfalvakat. Költési hajlandóságuk közepes-magas. Környezet/egészségtudatosok: A szelíd turizmus, valamint az egészségturizmus résztvevői. Lehetnek aktívak (kerékpáros turisták, vízi turisták, természetjárók stb.) és kevésbé aktívak (fürdővendégek). Legtöbbször a kiegészítő kulturális prograok irányába is nyitottak. Költési hajlandóságuk az alacsonytól a magasig széles skálán mozog. Sokrétű igényesek: Az igényes kikapcsolódást a magas kategóriájú szálláshelyeket az igényes vendéglátóhelyeket keresik. Szívesen keresnek fel új attrakciókat nyitottak az új élmények felé. A turizmus több fajtája is vonzó lehet a számukra, amennyiben megfelelő infrastruktúra kötődik hozzá. (lovaglás, vadászat, horgászat, kultúra, bor pálinka és gasztronómia, gyógy-wellnes stb) Költési hajlandóságuk magas. Konzervatív igényesek: A jól bevált desztinációkhoz és termékekhez ragaszkodnak (pl. vadászat, gyógyturizmus stb.) kevésbé nyitottak az új élmények iránt. Fontos számukra a minőség. A magas kategóriájú szálláshelyeket az igényes vendéglátóhelyeket keresik. Szívesen vesznek részt kulturális programokon. Nagy jelentőséget tulajdonítanak a szolgáltatások a kiszolgálás minőségének. Költési hajlandóságuk magas Költségtudatos turisták: Bár nyitottak a turizmus különböző formái iránt, anyagi korlátaik illetve egyéni preferenciáik miatt a gazdaságosabb szolgáltatásokat keresik. Alacsonyabb illetve középkategóriájú szállodákban vagy jellemzően egyéb szálláshelyeken szállnak meg (panziók, magánszálláshelyek kempingek stb). Költési hajlandóságuk alacsony-közepes.
93
Az alábbi táblázat bemutatja, hogy egyes turisztikai magterületekhez a rájuk leginkább jellemző valamint legnagyobb turisztikai potenciált képező termékek alapján, mely célcsoportot rendeltük hozzá. Turisztikai magterület Hernád-völgye
Hegyköz
Kegyetlen
Cserehát
Legfőbb adottságok lehetőségek Vízi turizmus Aktív turizmus (vízi sportok, kerékpározás, lovaglás, horgászat, Bor,pálinka és gasztronómia Kulturális turizmus ( rendezvények) Falusi turizmus Ökoturizmus Ökoturizmus, Aktív turizmus (kerékpározás, lovaglás, kirándulás, vadászat) Kulturális turizmus (várak, kastélyok, templomok, múzeumok) Bor, pálinka és gasztronómia Falusi turizmus, Gyógy turizmus wellnes Falusi turizmus Aktív turizmus ( kerékpározás, vadászat) Kulturális turizmus (kastélyok, kúriák, templomok) Falusi turizmus Aktív turizmus ( kerékpározás, vadászat) Kulturális turizmus (kastélyok, kúriák, templomok)
Célcsoport Családok, Szórakozás orientált fiatalok Sokrétű igényesek Költségtudatos turisták Konzervatív igényesek Élménygyűjtők
Családok, Szórakozás orientált fiatalok Sokrétű igényesek Költségtudatos turisták Konzervatív igényesek Élménygyűjtők Környezet és egészségtudatosok Családok Költségtudatos turisták Sokrétű igényesek
Családok Költségtudatos turisták Sokrétű igényesek
Nemzetközi piac tekintetében a kulcstermékek a következők lehetnek: • Vízi turizmus (Hernád-völgy) • Gyógy és wellnes ( Abaúj-Hegyköz) • Horgász vadászturizmus (Abúj-Hegyköz, Kegyetlen, Cserehát, Hernád-völgy) • Bor, pálinka és gasztronómia ( Abaúj-Hegyköz, Hernád-völgy) • Kulturális értékek ( Abaúj-Hegyköz, Kegyetlen, Cserehát, Hernád-völgye) A legfontosabb megcélozandó országok: • Ausztria • Lengyelország • Németország • Szlovákia
94
A marketing stratégia három pillére az arculat megteremtése, a piacra bevezető imázskampány, valamint ezt követően a szinten tartó marketing. A marketing tevékenység tervezésénél, valamint az erre fordítható források elosztásánál kiemelkedő szerepe van az érintett statisztikai és turisztikai régiók közötti együttműködésnek. Fontos, hogy az Abaúji térség kialakítson egy imázsképet és a desztináció marketing minél hangsúlyosabb szerephez jusson a jövőben és az egyes kistérségi termékeknek is önálló marketingjük legyen. Célszerű a térségen belül karakterisztikus almárkák kialakítása az egyes jelentősebb desztinációk illetve magterületek tekintetében, ugyanakkor az egyes kistérségek karakterisztikus termékeit a térség logójával célszerű ellátni, hogy hozzájáruljanak a regionális imázskép építéséhez. Arculat megteremtése A marketing stratégia első lépése a térség arculatának megteremtése, majd ennek bevezetése a turisztikai piacon. Az arculat megteremtésének az elemei az alábbiak. •
A térség pozicionálása: amely az érintetlen természet, hangsúlyozásával és Egy hely, ahol a csend még hallható… szlogen alkalmazásával lehet a térséget pozícionálni.
•
Termékportfólió kialakítása: A térség főturizmusfajtáinak, termékcsoportjainak meghatározása és csoportokba rendezése. -
Vízi turizmus a Hernádon Aktív kikapcsolódás Természet Bor, pálinka és gasztronómia Kultúra Egészség, gyógy és wellnes
•
A térségre vonatkozó elsődleges szlogen meghatározása, valamint egyes termékcsoportokhoz külön szlogen rendelése.
•
A térség logójának megtervezése a logó az Abaúji térség könnyű azonosítását szolgálja. Amelynél célszerű az egyszerűség és a karakterisztikusság. A térség színvilágának meghatározása: Fontos, hogy a különböző kistérségi kiadványok azonos színvilágot kövessenek, ami szintén könnyű azonosíthatóságot és a többi turisztikai régiótól való megkülönböztetést szolgálja.
•
Imázskeltő kampány Ezt követően szükséges a térség új imázsának bevezetése a turisztikai piacon javasoltan az érintetlen természet, hangsúlyozásával és Egy hely, ahol a csend még hallható… szlogen alkalmazásával. A célcsoportokban azt a képet kell kialakítani a térségről, hogy aki ide utazik az elszakadhat a mindennapi élet zajától, elszakadhat a civilizáció forgatagából. Itt kikapcsolódhat feltöltődhet, akár kevésbé aktív programok keretében is. (falusi turizmus szolgáltatásai, horgászat, akár aktívabb programok során (pl. vadászat, kerékpározás, vadvízi evezés). A szellemi feltöltődést szolgálják a térség kulturális értékei és az ezekre épülő termékek és szolgáltatások. A turisztikai régiók pozíciójának piaci bevezetéséhez egy átfogó és intenzív imázskampány szükséges, melynek eszközei következők lehetnek: 95
•
•
•
•
•
• •
Televíziós reklámszpotok: Ugyan ez az egyik legköltségesebb marketingeszköz a bevezető kampány során mégis elengedhetetlen a célcsoportok legszélesebb körének eléréséhez a reklámszpotok lehetnek rövidek és inkább hangulatkeltő jellegűnek kell lenniük. A cél nem információnyújtás, hanem az, hogy a célcsoport kedvet kapjon a térségbe utazáshoz. A képi elemeket úgy kell összeállítani, hogy minden célcsoport megtalálja az érdeklődésének megfelelő terméktípust. Fontos továbbá a megfelelő hangulatot árasztó zenei aláfestés megválasztása. Hirdetések egyéb médiumokban (újságokban, magazinokban, rádióban): a hirdetések esetében fontos az adott célcsoportok leghatékonyabb eléréséhez megválasztani a megfelelő újságírókat, magazinokat, rádióadókat és az adott célcsoportokhoz illeszkedő termékcsoportokra fókuszálni a hirdetéseknél. A vizuális megjelenés miatt érdemes a nyomtatott médiát előnyben részesíteni, kiemelten a nagy példányszámú és népszerű magazinokat. Kiadványok prospektusok: Elsősorban az imázskeltés a lényeg, az érdeklődés felkeltése rövid szöveges üzenetekkel, szlogenekkel. A kiadványok és prospektusok egy más típusa egy bővebb információs jellegű, de ebben is az imázs keltés a fontosabb. A termékcsoportonként szükséges további információs kiadványok, tematikus térképek készítése. Reklámtáblák: Az autópályák az autóutak mentén elhelyezett reklámtábláknak fontos szerepe lehet az imázskeltésben. Érdemes ezeknél a képi elemekre fókuszálni és a képekhez bemutatott termékcsoport szlogenjét rendelni. A régió logóját is célszerű ezeken a táblákon feltüntetni, hogy könnyen beazonosítható legyen. PR jellegű megjelenések: A piaci bevezetésnél különösen fontosak, de szinten tartáshoz is kiváló eszközként szolgálnak és rendkívül hatékonyak a PR jellegű megjelenések a különböző médiumokban. Ennek egyik formája lehet a turisztikai jellegű interjúadás. Másik formája lehet a turisztikai jellegű a régiót bemutató újságcikkek a célcsoportok körében népszerű magazinokban. Turisztikai kiállítások, vásárok: Az imázskeltés egyik kiegészítő eszköze a turisztikai kiállításokon és vásárokon karakterisztikus design-nal kialakított strandokon történő megjelenése és itt marketingeszközök és kiadványok terjesztése. Online marketing elemek ( honlap, online hirdetések, szálláskatalógusok): A térségi online megjelenésnek már a kampány megkezdése előtt igazodnia kell a megtervezett arculathoz.
Szinten tartás Az imázskampány lefolytatása után az imázs szinten tartása szükséges. Ekkor azonban már a prioritási sorrendje megváltozik az egyes marketing eszközök között. Hangsúlyosabbá válnak a passzívabb marketing eszközök: - kiadványok, prospektusok - online marketing elemek - reklámtáblák - turisztikai kiállítások, vásárok - testvérvárosi kapcsolatok Szükséges azonban megfelelő időközönként a kampányok hatóidejének lefutása után újból az intenzívebb, aktívabb marketingeszközökre fektetni a hangsúlyt.
96
7. 2. Disztribúciós csatornák Az elosztási csatornák és kommunikáció vonatkozásában kiemelkedő szerepet kell szánjunk az informális csatornáknak, utazási irodáknak, az online eszközöknek, illetve a kiadványoknak (útikönyvek, katalógusok, prospektusok). Médiumok: A televíziós kommunikációs és reklám eszközök jelentős szerepet játszanak a turisztikai kereslet fokozásában. Ezek az eszközök a vizuális és audiós megjelenések valamint a célcsoportok elérésének rendkívüli hatékonysága miatt rendkívül alkalmasak a térség szabadidő eltöltési lehetőségeinek kommunikálására. A vizuális megjelenés okán a második leghatékonyabb médium a nyomtatott sajtó. A rádiónak kisebb a szerepe, ugyanakkor egy-egy különleges akció esetén, hatékony lehet. Utazási irodák: Az utazási irodák információval való ellátása és a study tour-ok megszervezését követően konkrét ajánlatok megtervezése az irodák termékfejlesztési folyamatában való aktív részvétel olyan a tevékenységeknek tekinthetők, amelyek növelhetik a csatorna küldőpiaci hatékonyságát, mind belföldi , mind külföldi piac tekintetében. Fontos a fő célországokban működő utazási irodákkal való kapcsolatok felvétele illetve elmélyítése, ápolása. Érdemes további specializálódott utazási irodákban (pl. falusi turizmusra vagy kalandturizmusra specializálódott irodák) promótálni a portfólióhoz illeszkedő termékcsoportokat. Online eszközök: A lakosság és a fiatal korosztály egyre nagyobb információt a felkeresni kívánt turisztikai attrakcióról, kell fordítani a nemzeti a regionális és a helyi információkkal, jó minőségű képanyagokkal való folyamatos frissítésére és gondolva: - A letölthető videofilmek kínálatára - Élő webkamerák telepítésére - Interaktív térségismereti játékok szervezésére
hányada gyűjt interneten keresztül szolgáltatásokról. Fokozott figyelmet és szolgáltatói honlapok megfelelő feltöltésére, valamint a honlapok
Vásárok, kiállítások: A turisztikai vásárok, kiállítások kiváló alkalmat teremtenek a direkt marketingre és a PR tevékenységre. Előnyük, hogy érdeklődők keresik fel az érdeklődésükre számot tartó strandokat és a célcsoportok széles köre koncetráltan elérhetők. A vásárok jó lehetőséget teremtenek a marketingeszközök terjesztésére az imázskeltésre az értékesítésre és a kapcsolatteremtésre egyaránt. Érdemes kihasználni a lehetőséget a kérdőíves megkérdezésékre, valamint kontakt adatok gyűjtésére is.
97
Informális csatornák: Az utazási döntések esetében igen fontosak az informális csatornák a barátok, ismerősök tanácsai. Ennek befolyásolása kevésbé lehetséges, de a vendéglátók kis ráfordítással jelentős eredményeket érhetnek el. Ajándékok, kóstolók.
98
FOTÓ MELLÉKLET
A Zempléni hegység és a regéci várrom
A Boldogkőváraljai vár
99
Aranyosi völgy
Hernád folyó 100
Gibárt vízierőmű
Hernád folyó Hernádbűdnél magaspart részlet
101
Felsődobszai vízi erőmű
A Hernád völgye
102
Csobád Kavics bánya tó
Lovak a Hernád völgyben
Szürke marhák a Csereháton - Alsógagy
103
Felsővadász Rákóczi kastély
Selyeb Tiszta Kúria
Léhi kastély
104
Szikszó Református erőd templom
Szemere Római katolikus templom
105
Beret görög katolikus ikonosztázion
Telkibánya-Gönc, Pálos kolostor romok
106
Felsőgagy kúria
Abaújszántó, Pincesor 107
Fáj, Fáy kastély
Pusztaradvány, Pallavicini kastély
108
Szanticska télen, Belső Cserehát
109
110
