A turizmus mint katalizátor az európai integráció folyamatában Kodolányi Szabadegyetem
Dr. Rátz Tamara Turizmus Tanszék A kutatást az MTA Bolyai János Kutatási ösztöndíja támogatta (2006-2009)
A kutatás (2006-2009) fő hipotézise A turizmus mint helyváltoztatást generáló jelenség egyúttal integráló tényezőnek is tekinthető Európában • Személyek, vállalatok és ideák közeledése és összekapcsolódása – Fizikai szinten – Gazdasági szinten – Társadalmi-kulturális szinten
Az integráció fogalma • „…részek együttműködése, működésük összehangolása, egymásra hatása és összekapcsolódása” • „…egyesülési folyamat, részeknek egésszé való összeolvadása, egységesülés, beilleszkedés, beolvasztás vagy hozzácsatolás” (Palánkai T. 2004:18) • Formalizált és informális kapcsolatok, folyamatok
A turizmus mint integráló jelenség
Turizmus mint integráló tényező • Utazás (kereslet) – Fizikai mobilitás – Megváltozott környezethez való alkalmazkodás – Kapcsolatteremtés – Tudásközvetítés • Szolgáltatás (kínálat) – A környezetnek a turista igényeihez való alakítása – Egységesedő minőségi szabályozás – Piaci verseny és méretgazdaságosság integrációs következményei
Hálózatok az európai turizmusban • „A turizmus olyan térben működő jelenség, amely nagyszámú szereplő mobilitása révén, különböző hálózatok keretében jön létre” (Jóhannesson 2005) • Fizikai hálózatok – Közlekedési hálózat – Kulturális/tematikus utak • Együttműködésen alapuló hálózatok – Kulturális/tematikus utak – Európai/globális együttműködési projektek – Desztináció-marketing együttműködések – Regionális/vállalati hálózatok (klaszterek) • Személyes hálózatok
Transznacionális kulturális-turisztikai kezdeményezések Hasonlóság és diverzitás • UNESCO Kulturális Utak • UNESCO Világörökség Egyezmény • Európai Kulturális Utak • Európa Kulturális Fővárosa – 2010: Pécs (Essen, Isztambul)
Európa Tanács Kulturális Utak Célok • Olyan turisztikai hálózatok kialakítása, amelyek összekötik Európa kulturális értékeit • A turizmus segítségével az európai kultúra ismertségének növelése • Az európai civilizáció örökségének, jelentős útvonalainak népszerűsítése turisztikai attrakcióként
Európa Tanács Kulturális Utak
Transznacionális desztinációk • Közös identitás • Hálózati szereplők – Vállalkozások, állami szervezetek, civil szervezetek – Helyi, regionális, országos szinten
• Marketing tevékenység koordinálása • Verseny és/vagy együttműködés a szereplők között
Baltikum Kulturális-turisztikai hálózatok – Hansa városok – Európai Hansa út – Borostyánút – Via Baltica – Európai téglagótika útja – Királyok útja – Világörökség helyszínek
Testvérvárosi kapcsolatok kialakulása Magyarországon (év) 30
25
Változás a rendszerváltozás után: •Megélénkülő kapcsolatépítés
20
15
•Korábbi kapcsolatok erősítése •Megszűnés nem jellemző
10
5
20 08
20 06
20 04
20 02
20 00
19 98
19 96
19 94
19 92
19 90
19 88
19 86
19 84
19 82
19 80
19 77
19 74
19 72
19 69
19 66
19 63
19 60
19 56
19 39
0
Testvérvárosi kapcsolatok
A testvérvárosok kiválasztását befolyásoló tényezők • Kulturális tényezők – Várható kulturális haszon (4,4)
• Személyes kapcsolatok – A település vezetőinek (3,4) és lakosainak (3,3) személyes kapcsolatai
• Etnikai tényezők – Határon túli magyarok támogatása (3,3) – Közös gyökerek, közös etnikai örökség (2,6) – Történeti folytonosság megőrzésének vágya (2,6)
• Gazdasági tényezők – Megpályázható EU-támogatás (3,0)
Az együttműködés körében megvalósuló tevékenységek • Csereprogramok – Szervezett diákcsereprogramok (4,5) – Hivatalos delegációk cserelátogatásai (4,4) – Szervezett kulturális csereprogramok (4,4) – Iskolai csoportok fogadása (4,1) és küldése (3,5) – Szervezett turisztikai csereprogramok (3,3) • Rendezvények – Közös sportrendezvények itthon (3,5) • Vállalkozások közötti együttműködés (2,3)
Tapasztalatok • Jelentős aktivitás a testvérvárosi kapcsolatok létrehozása során • Kapcsolatok tartalommal való megtöltése kevéssé innovatív • Személyes kapcsolatok jelentős szerepe • Erőteljes kulturális orientáció az együttműködésben • Európai dimenzió mérsékelt érvényesülése • Hangsúly a fiatal generáció számára kínált lehetőségeken
Személyes hálózatok • Társadalmi hálózatok bővülő térbeni kiterjedése • Turizmusban való részvétel Közösségi vendéglátó hálózatok
• VFR turizmus • Szabadidős turizmus • Hivatásturizmus • Migráció – Családi kapcsolatok • Internet
Az Európában élő legközelebbi ismerősök hálózata
13,4%
17,8%
29,9% 12,8%
Kapcsolat kialakítása (db) 350
2
6 34
300
Interneten Másik országban, mint ahol az illető most él Abban az országban, ahol az illető most él
250
Magyarországon
200 150
299
13
9 54
100 50
86
0 Magyar
Külföldi
Kapcsolat kialakítása (%) 8%
28%
12%
26% 30%
11%
72%
Külföldi látogató Külföldre költözött magyar
Magyarországon
13%
Diákcsere program
Turistaúton
Külföldi munkavállalás
Hivatalos út/konferencia
Rokonlátogatás
Egyéb
Külföldön
Európai ismerősökkel való találkozások jellemzői (%) Találkozás helyszíne 27%
22%
Külföldön: 55% Belföldön: 39%
13%
Nem találkoztak még: 6% 26% 12%
Találkozás éve 2005-2007: 63,8%
évente többször
évente
kétévente
3-4 évente
ritkábban
1991-2004: 32,4% 1944-1990: 3,7%
Európai ismerősökkel való találkozások jellemzői – szálláshely (%) Magyarországon 100,0 11,3 90,0
1,5
60,0
3,0
80,0 22,1
42,3
70,0 60,0
9,4
50,0 40,0
2,6
1,7
90,0
80,0 70,0
100,0
Külföldön
50,0 22,7
11,1 1,3
40,0
30,0
30,0
20,0
20,0
30,1 10,0
40,8
10,0
0,0
0,0
ismerős/válaszadó lakásában
másik barátnál/rokonnál
regisztrált szálláshelyen
egyéb helyen
nem szállt meg
még nem látogatta meg
nem járt Magyarországon
Közösségi vendéglátó hálózatok
Tapasztalatok • A személyes hálózatok kiterjedtsége befolyásolja egy desztináció VFR turizmusát • Nemzetközi kapcsolatrendszer főként külföldön élő magyarokra korlátozódik • Viszonylag jelentős a baráti-rokoni kapcsolatok által indukált utazási aktivitás • A virtuális közösségek szerepének erősödése hatással van az európai turisztikai piacra
A turizmus és a közlekedés kapcsolata • Turizmus = mobilitás • Közlekedési hálózatok fejlődése
Turisztikai kereslet
• Fizikai kapcsolat • Gazdasági-társadalmi-kulturális kapcsolat • Európa mint egységes desztináció
Integrációs folyamatok az európai közlekedési szektorban 1. • Horizontális integráció – Transznacionális szint • Eurailpass • TEN-T • Fogyasztóvédelem – Vállalati szint • Térbeli terjeszkedés • Szövetség
Integrációs folyamatok az európai közlekedési szektorban 2. • Vertikális integráció – Vállalati szint • easyGroup
Turisztikai kereslet közvetlen hatása a közlekedésre Fapados légiforgalom • Rugalmas – Ryanair • 550 útvonal • Évi 52 m utas • 22 bázis • Pozitív gazdasági hatások • Tömeg(szerű) turizmus
Ryanair hálózat Krakkó
Stockholm
Homogenizáció 1.
Amerika
Ázsia Európa
Homogenizáció 2.
Kérdés
Hogyan befolyásolja a turizmusban való részvétel – akár turistaként, akár a turizmusban dolgozóként, akár turisztikai célterület lakosaként – az európai identitás kialakulását és megélését?
Köszönöm a figyelmet!
[email protected]
