A TÖRÖK FLÓRIS ÁLTALÁNOS ISKOLA. Pedagógiai Programja március 26

A TÖRÖK FLÓRIS ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja 2013. március 26.

Mottó: „Ha az embert olyannak vesszük, mint amilyen, tulajdonképpen rosszabbá tesszük. De ha olyannak vesszük, amilyennek lennie kell, akkor azzá tesszük őt, amivé lehetne.” GOETHE

I. Módosítva: 2014. február 25. II. Módosítva: 2015. március 5.

TARTALOMJEGYZÉK

I. ISKOLÁNK TÖRTÉNETE .................................................................................................................... 3. OLDAL II. HELYZETELEMEZÉS ......................................................................................................................... 5. OLDAL III. ALAPTEVÉKENYSÉGEINK ........................................................................................................... 10. OLDAL IV. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ – OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJAI ...................................................................................................................................................... 12. OLDAL V. KIEMELT NEVELÉSI, OKTATÁSI CÉLOK, A CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI ........................................................................................................................ 16. OLDAL VI. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ............. 32. OLDAL VII. AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK ........................................... 36. OLDAL VIII. KÖZÖSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ................... 39. OLDAL IX. A PADAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, FELADATAI..................................................................................................................... 44. OLDAL X. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK ................................................................................................................................. 46. OLDAL XI. A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTGELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE ............................................................................................................... 51. OLDAL XII. A SZÜLŐK, TANULÓK, PEDAGÓGUSOK ÉS AZ OKTATÓ-NEVELŐ MUNKÁT SEGÍTŐ KÜLSŐ SZERVEZETEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI..................................................................... 51. OLDAL XIII. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI ............................................................ 56. OLDAL XIV. A FELVÉTEL ÉS AZ ÁTVÉTEL HELYI SZABÁLYAI............................................................. 57. OLDAL XV. ISKOLA TERV AZ ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁSRÓL ..................................................................... 59. OLDAL AZ ISKOLA HELYI TANTERVE .......................................................................................................... 60. OLDAL XVI. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK ...................................................................................... 101. OLDAL XVII. LEGITIMÁCIÓ ............................................................................................................................ 102. OLDAL

A Török Flóris Ált. Iskola nevelési programja

2

I. ISKOLÁNK TÖRTÉNETE A Török Flóris Általános Iskola jó hírnévnek örvendő intézmény a Szentlőrinci lakótelep közepén. Pesterzsébet Város Tanácsa 1929-ben alapította a Török Flóris utca 227. sz. alatti üres telken. 1930. szeptember elsejével kezdődött a tanítás 10 tanteremben. A háború az iskolát is megviselte, katonai kórházként hasznosították. Ezt követően a kerületben elsőként itt kezdték újra az oktatást. 1957-ben 8 tanteremmel, tornateremmel bővült az intézmény. 1980-tól ének-zene tagozat indult. Bár a zene oktatása nagy sikerrel folyt, a szülők azzal a kéréssel fordultak az iskola vezetéséhez, hogy a kor követelményeihez igazodva a nyelvoktatás tagozatos formában történjen. Komoróczy László fiatal igazgatóként eleget tett az új kihívásoknak. 1988. szeptember elsejével indult meg az angol tagozatos oktatás. Iskolánkban szervezték meg elsőként a kerületben a Diáksportkört 1986-ban. 1989-ben, a kerületben, de országosan is az elsők között hoztuk létre a Török Flóris Alapítványt, iskolánk nevelő-oktató munkájának segítésére. A gyermeklétszám folyamatos csökkenése következtében iskolánk kis iskola lett, és 1993-ban átköltöztünk a Szentlőrinci lakótelepen épült, akkor átadott új iskolába. A tantestületen és a technikai dolgozókon kívül a tanulók 90%-a követett bennünket az új helyre. 1996. március 15.-én ápolva hagyományainkat, vállalva múltunkat – ünnepélyesen felvettük az 1848-as honvédszázados, Török Flóris nevét. Soroksár egyik legnagyobb általános iskolája, a Török Flóris Iskola a Szentlőrinci lakótelep közepén sajátos helyzetben van. Eredményei méltóak méreteihez. Az iskola tanulóinak létszáma 2000-ig folyamatosan nőtt, a 2000-2001-es tanévben 709 fő volt. 2001-ben az iskolában folyó magas szintű informatikai oktatás elismeréseként elnyertük a 179.ECDL vizsgaközpont címet, majd későbbiekben a Pedagógus Továbbképző Intézmény címet is. A 7. 8. o. tanulóknak lehetőségük lett nemzetközi ECDL bizonyítvány megszerzésére. A pedagóguslétszámnak is ezt követni kellett, 56 fő volt ebben a tanévben, 77 fő volt a technikai dolgozókkal együtt. A növekvő tanulólétszámot több tanteremmel kellett kiszolgálni, ezért szertárakat, sőt az iskola könyvtárát is „be kellett” áldozni. 2003-tól személyi változás is történt az iskola élén: Az 1985-től az iskola élén álló Komoróczy László független alpolgármestere lett Pesterzsébetnek. Helyette a volt igazgatóhelyettes, Popovicsné Csintalan Éva sikeres pályázat után folytatta az iskola további építését, jó hírnevének növelését. 2003. augusztustól az iskola fejlődésének mérföldkövei: 

2004. évi tanévtől minden osztályban bontott csoportban folyik az angol nyelv oktatása.



2005-2006 tanévtől, az első osztálytól tanítjuk az angol nyelvet, bontott csoportban.



2005 májusában elnyertük az ÖKO iskola címet, kritériumainak teljesítésével több lehetőséget kínál a természettudományos tárgyat tanító kollégáknak. Tanítóink régi vágya teljesült azzal, hogy erdei iskolába mehetnek diákjaikkal.


3



2005-ben két modern számítógéptermünk lett az Önkormányzat támogatásával, ez segítette a magasabb színvonalú informatikai oktatást, lehetővé vált, hogy a 2001-től iskolákban működő ECDL vizsgaközpontunkban a 7. 8. o. tanulók is vizsgát tehessenek.



A 2005-2006. tanévtől a matematika tantárgyat bontott csoportban tanítjuk a 8. évfolyamon. A jó kezdeményezést tanulóink jó felvételi eredménye visszaigazolta. Sajnos pénzügyi okokra hivatkozva ezt a lehetőséget az Önkormányzat megszüntette.



2006 nyarán tornatermünk parketta borítást kapott, a tornatermi öltözőket felújíttatta az önkormányzat, ez a gesztus a budapesti és országos szintű eredményeket elérő leány kosárlabda és fiú kézilabda csapatainknak, és a kerületi eredményes diákolimpiai szereplésünknek szólt.



Hagyományaink közül kiemelkedett a 2006 áprilisában, majd 2011 tavaszán tartott iskolai ünnepélyünk, melyen iskolánk fennállásának 75. és 80. évfordulóját ünnepeltük.



A 2003-2004-es tanévtől kezdtük el az egész napos oktatást jelentő iskolaotthonos szervezeti formában dolgozni. Célul tűzte ki a programunk, hogy valamennyi évfolyamban két osztály iskolaotthonos formában működjön. A szöveges értékelés bevezetésével együtt ezt hatékony pedagógiai módszerként fogadta a pedagógus közösség.



A 2009/2010-es tanévre elértük, hogy minden évfolyamon iskolaotthon működik.



A 2003-as tanévtől kezdte el az első Meixner - módszerrel tanuló osztály a működését. Folyamatos továbbképzéssel az alsó tagozatban minden évfolyamban van ilyen végzettségű kolléga.



A szülők nagy megelégedettségére 2009-es tanévtől minden alsós évfolyamban meixneres osztályunk is van.



A 2008-2009-es tanév 5. osztályában a törvényi előírásnak megfelelően bevezettük a nem szakrendszerű oktatást, meghatároztuk, hogy melyik tantárgyak bizonyos százalékában fogunk kompetenciaalapon tanítani. Ezt a 2010. évi LXXI. törvény alapján a 2010/2011-es tanévben a következőképpen módosítottuk: 2010/11-es tanévben a 6. évfolyamon fenntartjuk, a 2011/12-es tanévtől pedig mindkét évfolyamon megszüntettük.



A 2009-2010-es tanévben pályázatot nyújtottunk be a TÁMOP 3.1.4. UNIÓS pályázatra, mely a kompetenciaalapú oktatás bevezetését támogatja minél több tanulócsoportban, szigorú kritériumrendszerrel.



A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. meghirdette „Határtalanul” c. pályázatát, mely a határon túli magyar területek meglátogatását, megismerését szolgálja. A lehetőség a hetedik évfolyam számára adott. 2011/2012 és a 2012/2013-as tanévekben sikeresen pályáztunk. Amíg a lehetőség adott, iskolánknak élnie kell vele.



2013. szeptember 1-től kötelező a heti öt óra testnevelés bevezetése. Iskolánk a Nkt. 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezte meg.


4

II. HELYZETELEMEZÉS 1. Az épület állaga A 16 tantermes általános iskolából 16 év alatt 27 tantermes iskolát kellett alakítani, az iskola akkori igazgatója a tanulólétszám mennyiségi növekedését fontosnak tartotta, ezért meg kellett szüntetni minden olyan szertárat, foglalkoztatót, könyvtárat, csoportszobát, ami az iskola tanulóinak jobb komfortérzetet biztosította. A csökkenő tanulólétszám segítette az új igazgatót abban, hogy a tantermek visszakapják az oktatás színvonalát segítő funkciójukat. A bontott csoportú informatika és technikai oktatás lehetővé vált, 2-2 szaktanterem révén, az angol nyelv bontott csoportban oktatását pedig a kis csoportszobák lehetővé tették. A logopédus felszerelt szaktanteremben foglalkozik a rászorulókkal. A 2007-2008-as tanévtől a könyvtár visszaköltözhetett eredeti helyére, foglalkoztatóval bővülve. Lehetővé válik itt egy médiaközpont kialakítása is. A tornaterem túlzsúfoltságának enyhítését szolgálja a kis tornaszoba, melyben a gyógytestnevelésre szorulók foglalkoztatása és az aerobik-oktatás igény szerint történik. Soroksár Önkormányzatának segítségével az igazgató és munkatársai nagyon sokat dolgoztak az iskola termeinek, kiszolgálóhelyeinek, udvarának szépítésében, megóvásában. Az iskola udvara és tornaterme új borítást kapott, széppé, esztétikussá téve ezeket a nagy területeket. A vizesblokkok felújítása nagyrészt megtörtént. Tárolási gondjaink változatlanul problémát jelentenek. Tantermeink nagyon szépek, esztétikusak. A tantestület tagjai tudják, hogy milyen fontos ez, a szervezeti kultúra meghatározó eleme, „gyermekcsalogató”, „komfortérzet javító”

2. A nevelőtestület összetétele A nevelőtestület összetétele nagyon kedvező, sok tapasztalt kolléga van. Stabil tagjai a testületnek, nem szakítják meg hosszabb időre a munkát, nem változtatnak könnyen állást. Segítik a fiatalok beilleszkedését emberi, és szakmai térem egyaránt. Ritkán fordul elő testületünkben a szakmai irigység, az egymásra acsarkodás.  Alsó tagozatban: 1-4. osztályig tanítanak tanítóink (nincs „nagy és kis felmenő” rendszer). Kínálatunk: Tanítóink között van, aki Meixner módszert vagy a hagyományos módszert követi. A TÁMOP 3.1.4. keretében végzett továbbképzések révén a kollégák módszertani képzettsége tovább fejlődött. Alsó tagozatban tanító kollégáink számára nagy szakmai kihívást jelentett a szöveges értékelés kidolgozása, gyakorlati megvalósítása. 2013/2014-es tanévig valamennyi évfolyamban 2 iskolaotthonos és egy nem iskolaotthonos osztályban tanítottak a kollégák. Ettől kezdve felmenő rendszerben megszűnik ez a forma. Helyette két tanítós tantárgycsoportos oktatás lép életbe.  Munkaközösségeink száma: 8 (osztályfőnöki, reál, humán, angol, testnevelés, termé- szettudományos, alsós és napközis munkaközösség), melyek közül a legnagyobb létszámú az osztályfőnöki munkaközösség. Munkaközösségeink kiemelkedő szakmai eredményeket érnek el. A továbbtanulási mutatók, az OKÉV mérés, és a tantárgyi versenyek kiváló eredményei ezt igazolják.


5

 A természettudományos munkaközösség koordinálja az ÖKO iskola mozgalomban való iskolai részvételt, szervezi a projekt-napokat. A tantárgytömbösítést is bevezette a szakrendszerű oktatásban, a TÁMOP 3.1.4. pályázat keretében.  Osztályfőnöki munkaközösségünk a legnagyobb közösség, valamennyi osztályfőnök a tagja.  Reál munkaközösség: tagjai a matematikát, fizikát, informatikát tanító tanárok. Magas szintű oktató munkájukat a kiváló OKÉV eredmény, a kerületi versenyek szép helyezései mutatják. A matematikai logikai gondolkodás fontosságát, a kompetencia alapú oktatást is hatékonyan képviselik, a tantárgytömbösítést a szakrendszerű oktatásban alkalmazza, a TÁMOP 3.1.4. pályázat keretében. Az informatika oktatás fő célja az ECDL-SELECT-START vizsgák letétele a 8. osztály év végéig.  Humán munkaközösség: tagjai magyar nyelv- és irodalom, történelem, ének, rajz, média, etika, erkölcstan szakos tanárok. A továbbtanulás, a nem szakrendszerű oktatás, a kompetencia alapú oktatás, az OKÉV mérés miatt az olvasás-szövegértés a legfrekventáltabb területe lett a közoktatásnak. A tantárgytömbösítést a szakrendszerű oktatásban a munkaközösség vállalta fel, a TÁMOP 3.1.4. pályázat keretében.  Angol munkaközösség: tagjai az angol nyelvet tanító kollégáink. A kompetencia alapú oktatás mellett kiemelt feladatuk a 8. évfolyamban az emelt szintű oktatásban résztvevő tanulók számára az Euro nyelvvizsga letétele.  Természettudományos munkaközösség: földrajz, biológia, kémia, technika szakos tanárok. Koordinálják az ÖKO- iskola mozgalomban való részvételt, szervezik tanulóinknak a projekt–napokat.  Testnevelés munkaközösség: tagjai testnevelő tanárok és az alsó tagozatban testnevelést tanítók, iskolai sportköröket vezetők. Felkészítik a tanulókat a kerületi versenyekre, irányítják a sportolókat, a kiemelt sportágakat edzés és versenyeztetéssel erősítik.  Alsó tagozatos munkaközösség: tagjai az alsó tagozatban tanítók, új kompetencia alapú oktatást bevezetői, a fenntarthatóság elkötelezettjei, az ÖKO programok, erdei iskola szervezői, végrehajtói, kerületi versenyek felkészítői, közismereti és készségtantárgyakban egyaránt.  Napközis munkaközösség: tagjai az iskolaotthonban dolgozók egyik tagja, minden évfolyamban egy napközis kolléga, felsős napköziben foglalkozást vezető kolléga. Feladatuk felkészülés a tanítási órákra, kézműves foglalkozások szervezése, szabadidő hasznos eltöltésének szervezése, iskolaotthonban a mindennapos testnevelés megoldása.

A pedagógusok oktatási, képzési sajátossága, továbbképzésük A pedagógusok továbbképzését a 277/1997. évi kormányrendelet írja elő. Továbbképzési programunkat a törvényi előírásoknak megfelelően készítjük el, a humán erőforrás tudatos fejlesztését, a pedagógus továbbképzési rendszer kihasználását és az iskola érdekeit, lehetőségeit figyelembe véve. Ennek megfelelően a továbbképzések, tanfolyamok kiválasztásának a következő szempontok kapnak prioritást:  A pályázatoktól függő továbbképzési lehetőségek  a kognitív, szociális és személyes kompetenciák megismerését és fejlesztését szolgáló képzések A Török Flóris Ált. Iskola nevelési programja

6

 módszertani továbbképzések alsó, felső tagozatos és napközis pedagógusok számára  informatikai képzések  pedagógus szakvizsga A továbbképzési prioritások közül kiemeltük a Meixner Ildikó féle tanfolyamot az alsó tagozatban tanítók számára. Ennek köszönhetően ki tudják elégíteni a szülők azon kérését, hogy valamennyi évfolyamon legyen „meixneres” osztályunk. A TÁMOP 3.1.4. pályázat keretében módszertani kultúránk fejlesztésére volt lehetőség. Ennek keretében 120 órás továbbképzésben vett részt 12 pedagógus. Az 5-6. évfolyamon a nem szakrendszerű oktatásban résztvevők elvégezték a 120 órás tanfolyamot. Az ott szerzett ismereteket az oktatási forma megszűnése után is alkalmazzák. A kollégák egy része ECDL és felsőfokú informatikai végzettséggel rendelkezik, többen pedig egyéb számítástechnikai tanfolyamot végeztek. Így pedagógusaink csaknem 100%-a használja felkészülésében és napi munkájában az IKT-s eszközöket. Minden évre elkészítjük az éves, aktuális továbbképzési tervet. Ez mindig a prioritások figyelembe vételével, a pedagógusok írásbeli kérelme alapján történik. Az igazgatóhelyettes folyamatosan gyűjti a továbbképzésekről szóló információkat. Ezek alapján készíti el az éves tervet, melyet a Közalkalmazotti Tanács és a tantestület elfogad, majd ezután lép életbe, és március 15-ig megküldi a fenntartónak. A módosítás és változtatás lehetőségét minden esetben fenntartjuk.

Az iskola pedagógusainak módszertani képzettsége Módszertani terület

Résztvevők száma

Résztvevő pedagógusok által tanított évfolyamok

A nem szakrendszerű oktatásra felkészítő képzés

16

5 -6 évf.

Meixner Ildikó által kidolgozott módszertani továbbképzés

7

1 – 4. évf.

Informatikai képzés, ECDL

40

1 – 8. évf.

Fejlesztő pedagógiai szakvizsga

3

1 - 8. évf.

Projektoktatás

14

1 – 8. évf.

Drámapedagógia

6

1 – 8. évf.

5

1 – 8. évf.

Tanulási zavarok kezelése SNI-s képzés A Török Flóris Ált. Iskola nevelési programja

7

Mérések

2

1 – 8. évf.

Kooperatív tanulásszervezés

15

1 – 8. évf.

Gyermekvédelem

4

Angol

8

1- 8.évf. 1 – 8. évf.

3. A diákjaink összetétele 2012-ben 625 volt diákjaink száma.

A tanulói létszám alakulása 1993-tól 2002-ig az alsó és a felső tagozaton 500

Fő

400

384

370

425

424

407

300 258

200

168

164

193

216

424

416

285

293

388

335

311

348

343 305

244

211

100 0 1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

A tanulói létszám alakulása 2003/2004-2009/2010-ig az alsó és a felső Év tagozaton

Létszám 400 300

341 307

356 283

334 272

308 267

280 276

289 277

310 276

200 100 0

Tanév 20032004

20042005

20052006

20062007

20072008

20082009

20092010

Az 1993-as évtől 2000-ig a tanulólétszám folyamatosan növekedett. 1993-ban a régi iskolából a 280 tanulót 140 lakótelepi tanuló egészítette ki. A lakótelep építkezése következtében 709-főig növekedett a tanulói létszám 2000-ig. A régi erzsébeti körzetből kb. 140-160 tanuló érkezett, a többséget az új körzetben lakók adták. A lakótelepi építkezés megállt 2000-ben, ezután a tanulólétszám is folyamatosan csökkent. A legnagyobb méretű csökkenés a 2004/05-2007/08-as tanévek között volt,/ 83 fő./ Ezután az iskola a jó színvonala, pedagógiai kínálata, eredményessége, megállította a A Török Flóris Ált. Iskola nevelési programja

8

tanulói létszám csökkenését. A grafikon szerint az alsó tagozat létszáma folyamatosan nőtt–ez az első osztályosok maximális létszámú felvételével volt biztosítható. Soroksár Önkormányzata támogatta abban az iskolát, hogy körzeten kívüli tanulókat is felvegyen, ezért a pedagógusok létszámát nem kellett csökkenteni. A tanulók között a – látszólagos jó környezet ellenére – fokozatosan nő a veszélyeztetett tanulók száma, környezeti, anyagi, egészségügyi okok miatt. Sok a felbomlott család, 1 felnőtt 2-3 gyermeket nevel. Viszonylag magas a nagycsaládosok száma, akiknek önhibájukon kívül alacsony a jövedelmük.

4. Az iskola gazdasági, technikai apparátusa A Fővárosi Önkormányzat a technikai dolgozók munkáltatója az alábbi dolgozóinknak:  1 fő gazdasági ügyintéző  1 fő gondnok  1 fő karbantartó  4,5 fő konyhalány  2 portás  1 fő kertész  8 fő hivatalsegéd-takarítási feladattal

5.

Az infrastruktúra

Sokat javult 2003 óta. Számítógépek találhatók: – az iskolatitkári, igazgatóhelyettesi, igazgatói irodákban, a könyvtárban, a tanári szobában, a két számítógép teremben és több tanteremben. Magnó, CD lejátszó, videó és tv készülékek a kor követelményeinek megfelelő márkájúak. Hordozható és rögzített projektorokkal és egy interaktív táblával is rendelkezünk. Írásvetítőink száma, korszerűsége megfelelő. 2001. május 25-én kaptuk meg az engedélyt az ECDL tanfolyamok indítására, illetve nemzetközi vizsgaközpont és Pedagógus Továbbképző Intézmény lett az iskola. Soroksáron mi vagyunk az első ECDL és pedagógus továbbképző központ. 2005-ben az Önkormányzat támogatásával, még egy számítógép termünk lett, új, korszerű gépekkel, ami nagyban segítette tanulóinkat és a továbbképzésben résztvevőket. Számítógépparkunk folyamatos felújításra szorul.

6. A környezeti tényezők Családi házak és nagy, emeletes átriumos blokkok gyűrűjében található az iskola. Jó a levegő, még nagyok a távlatok a kevés beépítettség miatt. Iskolánk udvara 7586 m2. Az udvar fele betonnal fedett volt, amely műszakilag hibásan készült el, így javítása szükségessé vált. 2006 nyarán az Önkormányzat az egész udvar területére viakolort fektetett le, ami nagyon széppé, hangulatossá, balesetmentessé tette udvarunkat. Az udvar zöld felülete a lehetőséghez mérten kielégítő, de problémát jelent az, hogy a felső, vékony talajréteg alatt építési törmelék, sitt található, amelynek következtében a növények ültetése és életben tartása rendkívül nehéz. 2003 óta sokat tettünk az udvar zölddé tételében, új termőföld feA Török Flóris Ált. Iskola nevelési programja

9

dőréteget kapott, rendszeres a fű ápolása, karbantartása. A fák, örökzöldek ápolása folyamatos, a munkatársaink által készített fa vadászkerítés segíti épen maradásukat. A három fedett szaletli a pihenést, fedettségével foglalkozások tartását is lehetővé teszi. Fa udvari játékainkkal – homokozóval és mozdonnyal – az ÖKO iskola kritériumának igyekszünk eleget tenni.

III. ALAPTEVÉKENYSÉGEINK Az intézmény önkormányzati alap- és kiegészítő feladatként ellátandó alaptevékenysége az Alapító okirat szerint:

Alapfokú oktatás

Máshova nem sorolható egyéb oktatás

Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1–4. évfolyam) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1–4. évfolyam) Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam

Általános iskolai napközi otthoni nevelés Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése Általános iskolai tanulószobai nevelés Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése

Egyéb vendéglátás Gyermek és ifjúsági ügyek

Könyvtári szolgáltatások

Iskolai intézményi étkeztetés A gyermekek és fiatalok környezetés egészségtudatos gondolkodásának fejlesztését segítő programok A gyermeki jogok érvényre juttatásával összefüggő feladatok Könyvtári szolgáltatások


10

Sport szabadidős tevékenység

Iskolai diáksport-tevékenység támogatása

Az intézmény szolgáltatásai

és

Költségvonzata:

Az iskolai könyvtár működése

Ingyenesen igénybe vehető az intézmény tanulói és alkalmazottai részére Tankönyvellátás A tankönyvek állami támogatással csökkentett ellenértéke fizetendő Az igény és lehetőség szerinti szakkörök Ingyenes, a fogyóeszközök fizetendők. indítása, tantárgyfelosztásban szerepel (hobby és kézműves szakkör: festék, gipsz…) Vallásoktatás biztosítása. Ingyenes. Erdei, nyári és nyelvi táborok szervezése és Szülői igény alapján, önkéntesen igénybe lebonyolítása vehető, önköltséges. A költségeket csökkentheti az esetleges pályázaton nyert, vagy az alapítvány által adott támogatás Egyéni beszélgetés tanárral tanulási vagy egyéb Ingyenes kérdésekről Felkészítés versenyekre Ingyenes Részvétel a versenyeken A versenyek nevezési díját a tanuló fizeti Az intézmény termeinek használata a külső Bérleti díj fizetendő partnerek számára Számítógép használata szaktanár felügyelete Ingyenes mellett Fejlesztő foglalkozások, korrepetálások, Ingyenes továbbtanulási felkészítő foglalkozás, nyelvi előkészítő Nyelvvizsga szervezése Önköltséges ECDL-Start tanfolyam Vizsgakártya és bizonyítványdíj, vizsgadíj önköltséges Választható úszásoktatás A tanfolyamdíj és az utazás díja önköltséges. Kötelező úszásoktatás A fenntartó költsége Osztálykirándulások, tanulmányi kirándulások Nem kötelező, aki vállalja, hogy gyermeke részt vegyen, annak a költségeket ki kell fizetni. Erdei iskolai program A pedagógiai program része, a tanulók részvétele ajánlott, a rászorulók támogatást kapnak. Színházlátogatás, mozi látogatás, kiállításokon Nem kötelező. Aki vállalja, annak való részvétel… önköltséges.


11

Egyéb szociális szolgáltatásai:

Költségvonzata:

Reggeli ügyelet 7 -730-ig Ingyenesen igénybe vehető. Napközis étkezési lehetőség (tízórai, ebéd, Önköltséges, a térítési díj csökkentése uzsonna) kérhető. Ebédelési lehetőség. (vendégebéd) A költségeket az igénybe vevő fedezi. Segélyezési lehetőség elősegítése. A gyermekvédelemmel megbízott pedagógus követi a segély útját. Egészségügyi szűrővizsgálat, iskolaorvosi Az iskola megszervezi. A szülőket ebből szolgáltatás. eredően költség nem terheli. Délutáni ügyelet biztosítása 17 óráig Ingyenesen igénybe vehető. Tanítás nélküli munkanapokon ügyelet Az esetleges költségeket az iskola fedezi. szervezése

Iskolánkban folyó nevelő-oktató munkát meghatározó alapelvek a helyi sajátosságok mellett alkalmazkodnak a NAT követelményeihez, illeszkednek alapvető célkitűzéseinkhez, feladatainkhoz, alapul szolgálnak helyi tantervünk elvárásainak.

IV. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI,CÉLJAI A fejlesztési területek – nevelési célok áthatják a pedagógiai folyamat egészét, s így közös értékeket jelenítenek meg. A célok elérése érdekében a pedagógiai folyamatban egyaránt jelen kell lennie az ismeretszerzés, a gyakoroltatás-cselekedtetés mellett a példák érzelmi hatásának is. E területek – összhangban a kulcskompetenciák alapját adó képességekkel, készségekkel, az oktatás és nevelés során megszerzett ismeretekkel, és a tudásszerzést segítő attitűdökkel – egyesítik a hagyományos értékeket és a XXI. század elején megjelent új társadalmi igényeket. A nevelési célok a következőképpen érvényesülnek a tartalmi szabályozás különböző szintjein, és valósulnak meg a köznevelés folyamatában: — beépülnek az egyes műveltségi területek, illetve tantárgyak fejlesztési követelményeibe, tartalmaiba; — tantárgyak részterületeivé válhatnak, vagy önálló tantárgyként jelenhetnek meg az iskola helyi tanterve szerint; — alsó tagozaton tematizálják a tanítói munkát, a felsőbb évfolyamokon pedig elsősorban az osztályfőnöki órák témaköreit; — témákat, fejlesztési helyzeteket körvonalaznak a nem tanórai keretek között folyó, egyéb iskolai foglalkozások, programok számára. A nevelési célok intézményi szintű tudatos követése, valamint a hozzájuk rendelt feladatok végrehajtása és végrehajtatása az intézményi pedagógiai kultúra és a színvonalas pedagógiai munka meghatározó fokmérője, a pedagógiai-szakmai ellenőrzés egyik fontos kritériuma. A Török Flóris Ált. Iskola nevelési programja

12

Az erkölcsi nevelés A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő megértésére, megvitatására. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása – az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig – hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról.

Állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. Az iskola megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket, és ennek keretében biztosítja a honvédelmi nevelést. A részvétel a közügyekben megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az önismeret – mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség – a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az oktatási és nevelési folyamatban résztvevő tanulók, az elsajátított készségekre és tudásra támaszkodva énképükben is gazdagodjanak, a tanítás-tanulás egész folyamatában támogatást A Török Flóris Ált. Iskola nevelési programja

13

igényelnek ahhoz, hogy tudatosuljon, a saját/egyéni fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat maguk tudják alakítani. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. A családi életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését a köznevelés területére. A köznevelési intézményeknek ezért kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. Az iskolának foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is. A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A pedagógusok ösztönözzék a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz kezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Az iskola feladata, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A Nat ösztönzi a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást: célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás- és megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. Fenntarthatóság, környezettudatosság A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába.


14

Pályaorientáció Az iskolának – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. Gazdasági és pénzügyi nevelés A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek érdekében a köznevelési intézmény biztosítja a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását. Médiatudatosságra nevelés Cél, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak: értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és tevékenység-központúsága révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével.

A tanulás tanítása A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; miként működhetnek együtt a tanulók csoportban; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások, képletek. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése.


15

V. KIEMELT NEVELÉSI, OKTATÁSI CÉLOK, A CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI

1. Cél Törekszünk a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztésére, ön- és világszemléletének folyamatos formálására, hogy énképük és önismeretük gazdagodjon, alakuljon ki bennük az őket körülvevő személyek és dolgok egyre tágabb köre iránti érzékenység, az alapvető erkölcsi etikai normák iránti fogékonyság. A hagyományos pedagógiai értékeknek megfelelően tisztességre, rendre, fegyelemre neveljük elsősorban tanulóinkat. A gondolkodás, az értelem hatékony fejlesztésének ez az alapvető feltétele. A cél teljesülés elsősorban pedagógusban, gyerekben, szülőben kialakult szubjektív elemek meglétét feltételezi.- tantermek otthonos hangulata, tanulók óra alatti és közti viselkedése, gyerek- centrikus dekorációk, udvarias magatartás, tulajdonosi szemlélet, biztonságos, szeretetteljes légkör minden évfolyamon követelmény. Ennek meglétét mindennapi kapcsolataink (szülői értekezletek, DÖK gyűlés, pedagógiai eset megbeszélések) során, folyamatosan ellenőrizhetjük. A tanulóknak alakuljon ki felelősségtudatuk, járjanak rendszeresen és felkészülten az iskolába. Legyen minden gyermeknek megbízatása, önálló a közösség által számon tartott és értékelt feladata. Alakuljon ki bennük a tudás és a fizikai munka tisztelete. Ennek alapja az iskolai értékelési rendszer következetes végrehajtása, a magatartás, szorgalom negyedévenkénti értékelése és iskolánk hagyományokon alapuló jutalmazási, elmarasztalási elvei és gyakorlata. Ennek keretében gondoskodni kell, hogy a kiemelkedő teljesítményt elért tanulóink kellő nyilvánosságot kapjanak az iskolán belül és kívül. Számunkra, az iskola mindennapi életéből fakadó különböző kedvezményeket lehet biztosítani.

Feladatok Az iskolai rend és fegyelem biztosítása A tanulók felelősségérzetének kialakítása Toleráns és humánus magatartás Biztonságos és szeretetteljes iskolai légkör biztosítása Tulajdonosi szemlélet fejlesztése Önismeret fejlesztése, a közösség erősítése A tanulók a tanítás utáni időben becsülettel készüljenek fel a következő nap tanítási óráira. Ha ezt önállóan nem tudja otthon, vegye igénybe a napközi otthoni ellátást. A tanulói igények és az érdekérvényesítés kulturált formáinak és módjainak megismertetése. Eszközök, eljárások Házirend – tanulói házirend, nevelői házirend Hetesek, osztálytitkárok választása, munkájának értékelése Tanulópárok, másság megismertetése és elfogadtatása Magatartás és szorgalom értékelése, tanulók jutalmazása, díjazása Otthonos dekorációk és iskolai berendezések Nagyobbak segítsék a kisebbeket A Török Flóris Ált. Iskola nevelési programja

16

Osztályfőnöki óra, szituációs játékok, drámajáték, szabadidős tevékenység Napközi otthoni, tanulószobai tanulás irányítás gondos előkészítése, megszervezése Elvárt eredmény Az iskolai együttélés szabályainak tiszteletben tartása Tanulóink önállóan lássák el a rájuk bízott feladatokat Az iskola, azonosítsa és emelje ki az arra érdemes tanulókat Pedagógus-tanuló közötti bensőséges viszony Érezzék jól magukat az iskolában a gyerekek Tekintsék sajátjuknak az iskolát Ismerjék meg képességeiket, hibáikat és erényeiket Pályaválasztásuk legyen reális Írásbeli és szóbeli feladataikat készítsék el Kiegyensúlyozott magatartással készüljenek az újabb feladatokra A pedagógusok megfelelően tudják kezelni a felmerülő tanulói igényeket Mérés, értékelés Büntetések, dicséretek száma Tanulói dicséretek, jutalmazások száma Magatartás, szorgalom osztályzatok Kérdőíves felmérés Rongálások száma Felvételi adatok

2. Cél Törekszünk tanulóink nemzeti öntudatának fejlesztésére, hazafias érzelmeik felkeltésére, cselekvő állampolgárrá nevelésére. Tudja, hogy Magyarország állampolgára. Ez a tudat kirekesztést ne tartalmazzon. Legyen elfogadó más kultúrákkal szemben, legyen törvénytisztelő, tartsa be az együttélés szabályait. Akarjon a közügyekben felelősen és tudatosan tevékenykedni. A lehetőségekhez képest vegyen részt a „Határtalanul” programban. Feladatok A fogalmak tisztázása, tudatosítása, pozitív tartalommal való megtöltése Ismerje hazája nagy tájait Legyen tisztában történelmével Akarjon cselekedni a közösségért, másokért Bátran képviselje nemzete érdekeit Ismerje jogait és tartsa be kötelességeit Eszközök, eljárások Osztályfőnöki, történelem, hon- és népismeret, etika, erkölcstan órák Ünnepségek, hagyományok Kirándulások Elvárt eredmény Egészséges nemzeti öntudat kialakulása Tudatos állampolgári viselkedés


17

Mérés, értékelés Részvétel a kirándulásokon Iskolai programokban való aktív részvétel 3. Cél Segítjük tanulóink kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciájának kifejezésre jutását. Törekszünk, hogy képessé váljanak érzelmeinek hiteles kifejezésére, empátiájának fejlesztésre. Feladatok A tanulók megismerése Önismeretük kialakításának segítése A pozitív tulajdonságok megerősítése Jó kudarc- és konfliktuskezelés A kompetenciák felhasználása a tanulás folyamatában Eszközök, eljárások Tanórai foglalkozások Tanórán kívüli tevékenységek Kiscsoportos megbeszélések Fogadóórák Elvárt eredmény Pozitív énkép jön létre A tanuló szellemi fejlődése optimális Pályaválasztása reális Mérés, értékelés Szociometria Középiskolai felvételi eredmények

4. Cél A családok egy részében bekövetkezett zavarok szükségessé tették a családi életre nevelés beemelését a köznevelés területére. Segítséget nyújtunk a felelős párkapcsolatok, a szexuális kultúra kialakításában. Ismereteket közvetítünk a családi konfliktusok helyes kezeléséről. Feladatok Családlátogatások szükség szerint Irányított fogadóórák Konfliktusfeltárás Lelki egészségvédelem Szexuális felvilágosítás Eszközök, eljárások Esetmegbeszélés Konfliktuskezelés Szakemberhez irányítás A Török Flóris Ált. Iskola nevelési programja

18

Elvárt eredmény Harmonikus személyiség kialakulása Konfliktusok kulturált megoldása Pozitív jövőkép Mérés, értékelés Mindennapos viselkedés 5. Cél Minden évfolyamon nagy hangsúlyt kap az egészséges életmódra, a lelki harmóniára való nevelés elsősorban az osztályfőnöki, az erkölcstan, a testnevelés, az életvitel a környezetvédelem megismertetése révén. A kisiskolások körében fokozott figyelmet fordítunk arra, hogy az optimális feltételek mellett hatékonyan ki tudjuk elégíteni a gyerekek természetes mozgásigényét. Ennek eszközei a testnevelési játékok és szabadidős foglalkozások, sportkörök, úszásoktatás. Rászorulók testtartást javító és rehabilitációs jelleggel gyógytestnevelésre járnak. Elvárjuk, hogy tanulóink a kapcsolatos programokon (sportkörök, versenyek, edzések, vetélkedők, szakkörök) öntevékenyen és eredményesen vegyenek részt. Tudatosítjuk az egészséges életmód kialakítását. Megismertetjük tanulóinkat a korszerű táplálkozás előnyeivel, a betegségmegelőzés és az önkontroll, családtervezés lehetőségeivel. Fontos, hogy a szűkebb – számunkra ellenőrizhetőbb – iskolai környezetükben váljanak ezek az értékek mindenképpen gyakorlattá. 7 – 8. osztályokban külsős szakemberek bevonásával hatékony propagandát fejtünk ki a káros szenvedélyek ellen. Tanulóinkat meg kell óvnunk ezektől a veszélyektől. A tanulók ismerjék meg a környezettudatos magatartás, az egészséges életmód alapvető ismérveit. Feladatok A rendszeres testmozgás igényének felkeltése A környezet és az egészséges életmód iránti fogékonyság és figyelem felkeltése Szülőföld és a világ megismertetése Az egészségre ártalmas magatartási életviteli formák tudatosítása Eszközök, eljárások Testnevelés órák, fakultációk, tömegsport foglalkozások, sport Szakkörök szervezése, úszás, természetjárás, mindennapos testnevelés Ügyeletesek, hetesek feladatainak tudatosítása Rendszeres iskola egészségügyi szűrések. Felvilágosító tevékenység Az élvezeti (drog prevenciós órák) szerekkel kapcsolatban Lelki problémák kezelése Elvárt eredmény Tanulóink aktívan vegyenek részt a sportfoglalkozásokon Gondozzák és óvják környezetüket tanulóink Higiéniás ismeretek készségszintű alkalmazása Szelektív hulladékgyűjtés Elutasító magatartás az élvezeti szerekkel kapcsolatban Mérés, értékelés Résztvevők száma Tisztasági verseny Papírgyűjtési verseny A Török Flóris Ált. Iskola nevelési programja

19

Szelektív hulladékgyűjtés verseny Kérdőíves felmérés 6. Cél A hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítása. Saját élményeken keresztül ismerje meg ezeknek a csoportoknak igényeit, sajátos élethelyzetét. Feladatok Intézménylátogatás Integrált oktatás A környezet monitorozása

Eszközök, eljárások Osztályfőnöki órák Filmvetítések „Láthatatlan kiállítás” Elvárt eredmény Empatikus, segítő magatartás kialakulása Mérés, értékelés Fogalmazási dolgozat Tanulói visszajelzések 7. Cél: a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Feladatok Az Öko –s gondolkodás erősítése Környezetvédelmi szakkör Témanapok, témahetek a környezet jobb megismerése érdekében Eszközök, eljárások Papírgyűjtés, szelektív hulladékgyűjtés Öko kirándulások, botanikus kertek ismerete Faültetés Elvárt eredmény Otthon is szelektíven gyűjt Környezetében figyel, figyelmezteti a környezetet károsítót Óvja és védi a természetes és a telepített környezetét Mérés, értékelés A papírgyűjtés eredményessége Megfigyelés a kirándulásokon


20

8. Cél: a pályaorientáció: tanulóink számára olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítanunk, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő iskolát, mely a választott pályára irányíthatja őket.

Feladatok Érdeklődés felkeltése A különböző tehetség felismerése Sokféle lehetőség kínálata-szakkörök, sportkörök Eszközök, eljárások Osztályfőnöki órák anyaga hetedik évfolyamtól Pályaválasztási szülői értekezlet-szülők segítése Pályaválasztási börze Pályaválasztási kiadványok Elvárt eredmény Tudatos pályaválasztás Mérés, értékelés Középiskolai visszajelzések Tanulói élménybeszámolók 9. Cél: Gazdasági és pénzügyi nevelés: a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Az iskola biztosítsa a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását. Feladatok Takarékosság, a javak megbecsülésének tudatosítása Pazarlás elvetése Pozitív felnőtt minták Osztályfőnöki órák Eszközök, eljárások Társasajátékok / Gazdálkodj okosan, Monopoly / Ismeretterjesztő filmek Szerepjátékok Elvárt eredmény Megeszi az ebédet, uzsonnáját Nincs felesleges szemét Takarékos szemlélet Iskolai kirándulásokon nem vásárol mindenfélét Megosztja a fölöslegét Mérés, értékelés Szóban, beszélgetés A Török Flóris Ált. Iskola nevelési programja

21

10. Cél: Médiatudatosságra nevelés: a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak: értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés az értelmező, kritikai gondolkodást, tevékenységet jelenti 5-8. osztályokban elsősorban a sokoldalú, a gyerekek világában is hasznosítható gyakorlatias alkalmazásokat ismerik meg. Az egyes tantárgyakon belül lehetőséget teremtünk a multimédiaoktatásban történő alkalmazásra. Tanulóink teljesítményét számítógéppel készített alkotásaik igazolják.(Számítógépes grafika, újságírás, szövegszerkesztővel, statisztikakészítés, adatbázis létrehozása, adatbázis használata, hálózat alkalmazása stb. A tanulóinkat képessé kell tenni a szóbeli, az írott, az elektronikus információs rendszerek okos használatára. Tudnia kell az internethasználat veszélyeit. Feladatok, Az elektronikus információs források megismertetése és a szelekció szükségessége Előadások az internet veszélyeiről Az anyanyelv ápolására gondot fordítunk Eszközök, eljárások Számítástechnikai oktatás (Internet, informatika) Média, kommunikáció Ismeretek oktatása és alkalmazása. ECDL Start Küldjük könyvtárba tanulóinkat Életkorának megfelelő könyvtárhasználat, médiahasználat Kiselőadások és gyűjtőmunkák kiadása az egyes tanítási órákon Olvasásmegértés figyelemmel kisérése minden tantárgynál Drámajátékok alkalmazása Versenyek, vetélkedők szervezése Alsó tagozaton a szóbeliség és játékosság hangsúlyozása Felső tagozaton a rendszeres tanulás szükségességének felismerése Képességek szerinti csoportbontások Elvárt eredmény Ismerjék az információszerzés és kapcsolattartás elektronikus lehetőségeit Használják a könyvtárat a tanulók és a pedagógusok Választékos beszéd, megfelelő szókincs, megfelelő külalak Kazinczy szép kiejtési verseny, szavalóversenyek eredményessége Az ismeretlenektől való tartózkodás Mérés, értékelés Informatika versenyek vizsgák, osztályozás. Könyvtárlátogatók száma Olvasás megértési eredmények Óralátogatások és elemzések, értékelések. 11. Cél : Tanulás tanítása, az élethosszig tartó tanulás megalapozása A tanulók sajátítsák el a helyes tanulási technikákat. 6. osztály végére tanulóink többsége tudjon otthon önállóan, szülői segítség nélkül tanulni. A gondolkodás, értelem fejlesztésében alapvető célunk az alapkészségek (írás, olvasás, számolás) megfelelő szintű elsajátítása. Minden tanév végén iskolai szintű felmérésekkel (magyar nyelv és irodalom, matematika) ellenőrizzük teljesítményüket az alsó tagozatban. A 6. és 8. o. tanulók országos felmérésben vesznek részt. A Török Flóris Ált. Iskola nevelési programja

22

A felsőbb évfolyamokon (7-8.) elsősorban a továbbtanulásra készítjük fel tanulóinkat. A pályaválasztás irányításával és a hatékony egyénre szabott (differenciált, egyéni képességfejlesztő órák) felkészítéssel kívánjuk elérni, hogy tanulóinkat lehetőleg az első helyen vegyék fel a választott középfokú iskola 9. évfolyamára Az országos kompetenciamérés a 6.8. osztályokban arra ösztönöz mindnyájunkat, hogy valamennyi tantárgy tanításánál kiemelt hangsúlyt kapjanak a kompetenciák. Magyar nyelv és irodalom és matematika tantárgyakból történik a mérés, az olvasás – szövegértést, a matematikai eszközhasználatot és logikát helyezi előtérbe. Szemléletváltást és gyakorlatot igénylő feladat ez. Fontosságát mutatja, hogy az OKÉV mérések eredményei nyilvánossá válnak, alulteljesítések esetén önkormányzati intézkedés kell. Legyen képes a tanuló olyan tudás megszerzésére, amelyet új helyzetben is tud alkalmazni. Ebben segítik őket a NAT. 

anyanyelvi kommunikáció

Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Tanulóink rendelkezzenek azzal a képességgel, hogy különféle helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tudjanak, kommunikációjukat a helyzetnek megfelelően alakítsák. Képesek legyenek megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat, különböző segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveiket a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. 

az idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül - oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Legyen képes a tanuló idegen nyelvű információt megérteni és adni. Tudjon a célnyelven együttműködni a nyelvórán. Tudása révén az iskolán kívül, a mindennapi életben is tudjon és merjen kommunikálni.



matematikai A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia - eltérő mértékben - felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. A matematika terén szükséges ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek és struktúrák, az alapműveletek és alapvető matematikai reprezentációk fejlődő ismeretét, a matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók és azon kérdések megértését, amelyekre a matematika választ adhat.


23

A matematikai kompetencia birtokában a tanulók tudják alkalmazni az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. Matematikai úton képesek legyenek indokolni az eredményeket, értsék meg a matematikai bizonyítást, használják a matematika nyelvét, alkalmazzák a megfelelő segédeszközöket. 

természettudományos A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. A természettudományos kompetencia birtokában a tanulók legyenek képesek mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségüket, a munkájukban és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudják a tudásukat alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében, valamint a természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalában. A természettudományos kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt, az etikai kérdések iránti érdeklődést, valamint a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét egyaránt magában foglalja különösen a tudományos és technológiai fejlődés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásával kapcsolatban.



digitális A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. A tanulók legyenek képesek az információk megkeresésére, összegyűjtésére és feldolgozására, a kritikus alkalmazására, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetésére. Tudjon komplex információt előállítani, bemutatni és azok megértését elősegítő eszközöket, az internet alapú szolgáltatásokat használni. Váljék ebben kreatívvá és innovatívvá.



hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IT-eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek,


24

elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. A tanulók legyenek képesek a közös munkára és tudásuknak másokkal való megosztására saját munkájuk értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére. Ehhez új tanulási lehetőségeket biztosítunk, így a tanultakat az élet minden területén széles körben tudják alkalmazni. A fenti célok elérésében a következő új tanulásszervezési eljárások és módszerek segítik a tanulókat:  kooperatív tanulási technika  tevékenységközpontú tanulás  tanórai differenciálás  drámapedagógia  projektmódszer  műveltségterületi oktatás  digitális technológiák alkalmazása  témanap, témahét  erdei iskola A fenti eljárásokat a XIV. fejezet tartalmazza. 

szociális és állampolgári kompetencia A szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Tanulóink legyenek képesek figyelembe venni és megérteni a különböző nézőpontokat, társaikkal legyenek empatikusak. Tudják kezelni konfliktusaikat, törekedjenek az előremutató kompromisszumokra. Legyenek együttműködők, magabiztosak. A kompetencia magában foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem fő eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak céljainak, értékeinek és politikáinak az ismeretét. Idetartozik az európai integráció és az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális identitás tudatosítása is.



kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Ez a kompetencia segíti a tanulókat abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Legyenek képesek tervezni, szervezni, irányítani, vezetni, képviselni és képviselőt választani. Tudjanak egyénileg és csapatban is tevékenykedni.


25



esztétikai, művészeti tudatosság és kifejezőkészség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. Tanulóink legyenek képesek az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértésére. Figyelnek környezetük rendjére, esztétikumára. Jellemezze őket a nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság, a kreativitás és a kulturális életben való részvétel. Feladatok Önálló tanulás módszereinek megismertetése A problémamegoldó (kreatív) gondolkodás fejlesztése Sokoldalú információgyűjtés módszereinek megismertetése Készítsük fel tanulóinkat a továbbtanulásra Eszközök, eljárások Tanórákon a tantárgy tanulásának tanítása Megfelelő tanítási módszerek és tanulási technikák alkalmazása Iskolai vetélkedők és versenyek Alkotóművészeti technikák alkalmazása Tanórákon önálló gyűjtő munkák, Tantárgyi szakkörök, egyéni foglalkozások Elvárt eredmény Tudjanak önállóan tanulni A segédeszközök önálló használata A tanulók a megszerzett tudásukat használják (felelet, versenyek) A tehetségesek önként vegyenek részt a versenyeken Tanulóink eredményes felvételi vizsgát tegyenek a megjelölt középiskolába Mérés, értékelés Házi feladatok megléte Kérdőíves felmérések Felvételi eredmények Vetélkedők, tanulmányi versenyeken (házi és kerületi) a résztvevő tanulók száma Könyvtárba beiratkozott és azt használó tanulók száma ECDL vizsgát tett tanulók száma Felvételi adatok


26

Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén:  minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége – vagyis több mint ötven százaléka – a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.)  rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen  ismeri a kultúrált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat  határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően A kompetencia alapú oktatás bevezetésének elvárt eredménye          

reális önismerettel, én-képpel, az alapvető erkölcsi normákkal rendelkező fiatalok nevelése, akik ismerik képességeiket, lehetőségeiket, céljaikat, tisztában vannak azok elérésének módszereivel tolerancia, konfliktuskezelés hétköznapi tudás alkalmazása, tanulásra való igény kialakulása hatékony, önálló tanulási technikák tudatosítása, a gyermekek felkészítése az élethosszig tartó tanulásra. széleskörű szabadidős programok iránti igény egyéni fejlettségi szinthez igazított differenciált ismeretek átadása tanulói önállóság, problémamegoldó képesség fejlesztése a tantestület egységes szemléletének kialakítása saját tananyagfejlesztések

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai céljai, feladatai, eszközei és eljárásai az intézményi értékrend és alapelvek mentén: Cél A

Eszközök és eljárások

Feladat

kompetencia-alapú A kulcskompetenciák az Személyközpontú,

oktatás

keretében

a adott

szaktárgyi személyiségfejlesztő,

kulcskompetenciák

fejlesztésén

fejlesztése.

tantervi

túl,

fejlesztései

kulcskompetenciák bekerüljenek az fejlesztése tanórai és nevelő munkába. A

tanórán kívüli fejlesztése

keret- konstruktív, is pedagógiai

interaktív módszerek

oktató- alkalmazása. A

pedagógusok

szemléletváltozásának segítése előadások,


27

konferenciák, műhelyfoglalkozások, hospitálások, tréningek,

tanácsadás,

mentorálás által. Az

alapműveltség A

meglévő

az feltárása,

megszerzése,

tudásszint A

gyermekek

előzetes

összetett, ismereteinek,

élethosszig tartó tanulás rendszert alkotó kognitív tudásszintjének, képességének

struktúrák

belső képességeinek

kialakítása.

fejlesztésének segítése, a diagnosztizáló

feltárása

gondolkodás módszerekkel, mérési A helyi tantervben az kritikai fejlesztésének beépítése az eredmények összegzése, alapműveltség kialakításánál figyelembe órai feladatokba.

egyéni és/vagy csoportos

vesszük

fejlesztési terv készítése.

meglévő

a

tanulók ismereteit,

SDT

melyek alapján fontosnak

alkalmazása,

tartjuk a tudáskülönbségek

IKT

tudatos

készségszintű

Konstruktív

kezelését. pedagógiai

szaktárgyi

eszközök használata

kooperatív óraszervezés,

módszerekkel törekszünk

Egyéni,

arra, hogy

kiscsoportos,

a tanulás középpontjába a

projekttanulási forma

páros, kooperatív,

tanulók belső értelmező kereteinek

feltárása,

működtetése

és

újraalkotása kerüljön. Fő szempont az önálló ismeretszerzés utáni igény kialakítása. Egyéni szinthez differenciált átadása

fejlettségi Kiemelt feladat: a tananyag Szaktárgyi

versenyek,

igazított egyéni tanulási utakká való tehetséggondozás, ismeretek átalakítása.

Az önálló differenciált ismeretszerzés utáni igény


28

A helyi tantervben az kialakítása. alapműveltség

Az

iskola képességfejlesztés,

elsődleges, kiemelt feladata

kialakításánál figyelembe a

biztos

vesszük a tanulók egyéni kialakítása fejlettségéhez minőségben

és A tanulók számára annyi és –

igazodó olyan

jellegű

ismereteket, jártasságokat, tevékenységre képességeket

és lehetőséget

–

reflexív

alapkészségek tanítási minden alkalmazása

– gyereknél.

mennyiségben

Interaktív

kell biztosítani,

SDT

technikák

tananyagszerkesztő

segítségével

differenciált

rétegmunkára

alkalmas

tananyagok.

adott IKT eszközök, kooperatív mennyiségi és minőségi fejlettségi fokán szüksége óraszervezés, készségeket.

Tartalmi, amennyire

az

páros, szolgáló van ahhoz, hogy egy-egy Egyéni, pedagógiai módszerekkel ismeret biztos készséggé kiscsoportos, kooperatív, tanulásszervezési módok, törekszünk arra, hogy válhasson. differenciálást

módszerek.

a tanulás középpontjába a tanulók belső értelmező kereteinek

feltárása,

működtetése

és

újraalkotása kerüljön.

tanulásszervezés Az új struktúra alapján a Egyéni,

A

struktúrájának

tanmenetek

merev

átalakítása,

órakeretek

átalakítása

átszervezése,

melyben

modulok,

projektek,

epochák

integrált oktatás, tanórán kívüli

tanmenetek műveltségterületi

átalakítása A

átgondolása,

differenciált szinten,

szakmai műhelyfoglalkozások. Egy osztályban összehangolt

tanítók pedagógiai

munkája.

tevékenységek

kapnak helyet. Egésznapos iskola-modell felmenő

rendszerű

bevezetése.


29

pedagógusok pedagógusszerep A szemléletváltásának átalakulásának segítése, támogató, „mag” tudatosítása: támogató, fejlesztő létrehozása. tanulásszervező, Különböző fejlesztési mentoráló/facilitáló területeken a legkiválóbbakból álló szerep kialakítása. fejlesztőcsoportok létrehozása.

A pedagógusok szemléletváltozásának

tanácsadás, által.

mentorálás

Partnerség, horizontális Információszerzés,

Intézmények

látogatása,

A

modell továbbítás,

tanulási

más hétköznapi

kialakítása intézményekkel.

beépítése

segítése, előadások, konferenciák, műhelyfoglalkozások, hospitálások, tréningek

a hospitálás,

gyakorlatba. partnerkapcsolatok

Adaptáció.

felvétele.

Jó gyakorlatok átvétele. hagyományokból A személyes és szociális Közösségi

A

táplálkozó, és a jövőre kompetenciák értékrend Az

koncentráló

fejlesztése. iskolán

egészséges

intézményi, környezettudatos

kialakítása

kívüli

és tevékenységek, szakkörök,

életmód mindennapos

testnevelés,

drámaórák,

komplex

szinten.

művészeti

nevelés,

Az

iskolatábor, mentálhigiénés

csoportos

személyi kialakítása.

foglalkozások,

és

intézmény meglévő

hagyományainak ápolása.

program.

A jövő iskoláját szolgáló új értékrend kialakítása. Szabad, gondolkodó nevelése,

önállóan egyéniségek akik

mély

önismerettel rendelkeznek, képesek a másokkal való együttműködésre, konfliktusaik

kezelésére,

problémáik megoldására, a másság elfogadására. Az álláspontjukat meg tudják A Török Flóris Ált. Iskola nevelési programja

30

fogalmazni,

kézenfekvő

számukra a kötelességek betartása,

jogaik

gyakorlása. Kompetenciaalapú oktatásunk elért eredményeinek megőrzését értéknek tekintjük, ha:  a tanulók jól érzik magukat az iskolában, s azt kifejezésre juttatják (elégedettségi vizsgálat, iskolai rendezvények látogatottsága, tanulói részvétel a szabadidős programok szervezésében, stb.),  a tanulói hiányzások legalább 90%-a igazolt mulasztás,  a tanulók magatartás és szorgalom minősítésének átlaga közelít a jóhoz ellenére  ha az iskolában, és az iskolán kívül egyaránt kulturáltan viselkednek diákjaink, s ezt a külső környezet észleli (pozitív visszajelzések, elégedettségi vizsgálatok),  tanulóink motiváltak, képesek a tanulásra, tanulmányi eredményük adottságaiknak, képességeiknek megfelelő,  a tanulók minimum 90 %-a megfelel a tantervi követelményeknek,  a szakaszonkénti diagnosztikus vizsgák eredménye megfelel a tanulók tanulmányi eredményének,  a tanév végi általános -, tantárgyi-, művészeti-, sport-, és közösségi munkáért dicséretet kapók száma eléri a tanulók létszámának 40 %-át,  a továbbtanulási arány megközelíti a 100 % - ot.  ha tanulóink szívesen sportolnak, aktívan vesznek részt sportrendezvényeken az egészséges életmód szabályait elfogadják, s megpróbálják betartani ismerik a drog, az alkohol és a cigaretta káros hatásait, elítélik, visszautasítják ezek használatát.  ha a szülők elégedettsége pozitív marad, illetve még pozitívabbá válik az iskola oktató nevelő munkáját illetően  ha a pedagógusok jól érzik magukat az iskolában, s magukénak érzik azt (szívesen töltik szabadidejük egy részét közösen, elégedettségi vizsgálatok). A TÁMOP 3.1.4 bevont osztályai számára kötelező az éves óraszám 25%-ban IKT-s eszközök alkalmazása a digitális kompetencia fejlesztés céljából. A digitális tanórákon nem számítástechnikai ismeretek szerzésére kerül sor elsősorban, hanem az IKT-s eszközök használata integráltan jelenik meg a kötelező, vagy a kötelezően válaszható tantárgyakban. Elért eredményeink megtartásának színterei: TAMOP 3.1.4 pályázatban elért eredményeink 5 év fenntartási kötelezettségén túl a hosszú távú fenntartás a cél.  Egységes módszertani kultúra (belső továbbképzések, hospitálások, tapasztalatcserék)  Tanulást segítő kompetencia alapú tanterv és tanmenetek megtartása, továbbfejlesztése  Tevékenységközpontúság  Gyermek centrikusság  Az már meglévő és az újonnan fejlesztett pedagógiai projektjeink, moduljaink beépítése és továbbfejlesztése


31

VI. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Iskolánk pedagógiai programja a NAT-ban leírt és képviselt értékekre, valamint a helyi sajátosságokból adódó hagyományokra és szükségletekre épül. Ezért pedagógiai feladatainkat az alábbiakban határoztuk meg: A NAT-ban és a kerettantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, valamint az ezekre épülő differenciálás. E két feladatunk azt a célt szolgálja, hogy tanulóink a különböző szintű adottságaikkal, az eltérő mértékű fejlődésükkel, az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, az egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel, szervezett ismeretközvetítéssel, spontán tapasztalataikkal összhangban minél tejesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A különböző ismeretek elsajátítása során törekszünk a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, egészséges és kulturált életmód iránti, cselekvési motívumainak, képességeinek a kialakításához, fejlesztéséhez. Képzésünk tartalma az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára, a sportra vonatkozó kultúra alapvető eredményeit foglalja magában, a tanulók életkori fejlettségi szintjéhez méretezett kiválasztással, elrendezéssel.

A tananyag feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozza a tanulók:  műveltségét  világszemléletük, világképük formálódását  társas kapcsolatát  eligazodásukat saját testükön, lelki világukban  tájékozódásukat szűkebb és tágabb környezetükben. A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont volt a tanulók képességeinek fejlődéséhez szükséges olyan követelmények meghatározása, amely ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Éppen ezért nevelési programunk összeállításánál az alábbi feladatoknak adtunk prioritást: Az iskola pedagógiai programja, nevelési, tanítási-tanulási folyamata adjon teret a színes, sokoldalú:  iskolai életnek  tanulásnak  játéknak  munkának fejlessze  a tanulók önismeretét  együttműködési készségüket  eddze akaratukat járuljon hozzá  életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez,  a kulcskompetenciák fejlesztéséhez. A pedagógiai programunk alapja egy olyan közös gondolkodást kíván az iskolafenntartó és az iskolahasználó részéről, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének


32

fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás-nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is.

Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladatok: A tanulók erkölcsi nevelése Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. A tanulók értelmi nevelése Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismertszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítatása. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. A tanulók akarati nevelése. Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. A tanulók nemzeti nevelése. Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. A tanulók állampolgári nevelése. Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. A tanulók munkára nevelése. Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátásra és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. A tanulók egészséges életmódra történő nevelése. Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.


33

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos iskolai feladatok rendszerét felépíthetjük a pedagógiai alapelvekből, elvárt eredményekből (célokból), eljárásokból és az eszközökből. ALAPELVEK Nevelő - oktató munkánk során komplex személyiségfejlesztésre törekszünk

ELVÁRT EREDMÉNYEK

ELJÁRÁSOK

Az iskolai tevékenységrendszer minden eleme segítse a tanulók testi, értelmi, érzelmi, akarati és jellembeli tulajdonságainak harmonikus fejlődését!

Támogassuk a fiatalokat a reális önismeret kialakításában, az erkölcsi és jellembéli tulajdonságok felismerésében és tudatos formálásában! Folyamatosan megismerjük, követjük és elősegítjük személyiségük fejlődését. Tapasztalatainkat megosztjuk a kollégákkal és a szülőkkel. Segítsük felfedezni és fejleszteni minden Igyekszünk megismerni A fiataloknak legyen gyermekben személyiségének saját értékeit; minden tanítványunk áttekintése saját személyisége keressük minden gyerekben az egyedit, a személyiségszerkezetét, és összetevőiről, képességei és megismételhetetlent, támogassuk őket önmaguk elősegítjük a reális tehetsége határairól és kiteljesítésében! önismeretük alakítását, lehetőségeiről, legyen formáljuk az önmagukhoz betekintése a viselkedése Reális önértékelésre késztetjük a tanulókat. és társaikhoz fűződő hátterébe, motívumValós életszituációk teremtésével segítjük az viszonyát. rendszerébe, helyesen ítélje önálló, aktív, felelősségteljes személyiség meg az emberi kapcsolatokban kialakulását. játszott szerepét, hatását! Az életkori pszichikus Az egyes életkori fejlődési Az érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, sajátosságokhoz szakaszok jellemzőit vegyük képzelet és gondolkodás pszichikus funkcióit alkalmazkodunk. figyelembe (terhelhetőség, tudatosan fejlesszük a nevelési - oktatási motiváció, viselkedési folyamatokban sajátosságok, társas Valamennyi pszichikus funkció működését kapcsolatok stb.)! fejlesszük, de a serdülő korban már a produktív (konvergens és divergens) gondolkodásra helyezzük a hangsúlyt. Ezzel alapozzuk meg a kreatív személyiségjegyek kialakulását. A kompetencia-alapú Az értelem kiműveléséhez kapcsolódó tanulási Az iskola pedagógiai oktatás részprogramjait is gyakorlata adjon teret a színes motívumok és tanulási módok, a megismerési magába foglaló pedagógiai vágy fejlesztése, a játék-szeretet és az alkotásvágy sokoldalú iskolai életnek, az programunk összefejlesztése, a tanulási teljesítmény optimalizálását egyéni és csoportos állításánál elsődleges segítő személyiségjegyek erősítése minden tanulásnak, játéknak, szempont a nevelés - oktatás munkának; fejlessze a tanulók pedagógus napi feladata. személyiségfejlesztő önismeretét, együttműködési Kognitív képességek fejlesztése: kognitív hatásának érvényesítése, az készségét, eddze akaratát! rutinok (műveletek), kognitív kommunikáció, esélyegyenlőség problémamegoldás, a tanulási életforma megteremtése. kialakítása a pedagógusok és szülők együttműködése révén. Az egyéni (önálló) tanulási stratégiák és módszerek kialakítása. Megalapozzuk a szociális A tanulók ismerjék meg és Olyan iskolai életrend kialakítása, működtetése, (társas) kompetencia, a sajátítsák el a szociális amelyben a tanulók biztonságban érzik magukat, pozitív szociális szokások, viselkedés alapvető szabályait, mivel a magatartási szabályok átláthatóak, kialakulását. Tudatosan alakítsuk ki bennük az egyéni kiszámíthatóak, mindenkitől egyértelműen és fejlesztjük tanítványaink szociális értékrendet, a döntési következetesen elvártak. Tudják higgadtan kezelni társas hatékonyságát. szabadság és felelősség a konfliktusos szituációkat is. Az iskolai társas A pedagógusok a segítő összhangját. szituációk az iskolai / osztály közösség életmódra nevelés sikere mindennapi életében „terepgyakorlatként” Formáljuk tanítványainkat érdekében rendszeresen szolgálnak a tanulóknak az egyének és csoportok belső kontrollos pozitív mintákat nyújtanak a személyiségekké! Legyenek kölcsönös megértésének, együttérzésének, segítő együttműködés segítőkészségének élményszerű tisztában a mindenkori változatos formáival. megtapasztalásához; a pozitív és negatív érzelmi szociális státusukkal. viszonyulások kezeléséhez (szimpátia – antipátia kapcsolatok). Az értelmi és érzelmi intelligencia fejlesztése mellett a pozitív tartalmú jellem és akarati tulajdonságok személyiségbe ágyazása. Az önkifejezés gazdag és igényes tárházának bemutatása, befogadó- és alkotóképesség, improvizációs képesség, verbális és nem verbális, valamint vizuális kifejező képesség. Az iskolánkban folyó A pedagógus bánásmódja és pedagógiai tevékenység nevelési stílusa legyen alapja a tanuló, nevelő, elfogadó! szülő együttműködése Az iskola szakmai profiljának megfelelő speciális - szakmai kompetenciák fejlesztését, az alkotó képesség kibontakoztatását vállaljuk.


ESZKÖZÖK Tesztek, tréningek, dramatikus játékok, önmegvalósítási lehetőségek, szereplési alkalmak teremtésével segítjük tanítványainkat saját személyiségük megismerésében. Mind az alacsony, mind a túl magas önértékelés esetén a realitásokkal való szembesítésre, a reális önkritika-kritika kialakítására törekszünk.

A kreatív személyiségbeállítódást erősítjük, az ismeretszerzés induktív és deduktív útját egyaránt alkalmazzuk.

A kompetencia területekre készített tanulói eszközök (tankönyvek, munkafüzetek, feladatsorok, fejlesztő programok, demonstrációs anyagok és mérőeszközök stb.) célszerű alkalmazása.

Élményszerű, pozitív minták felkínálása, szociális szokások, attitűdök bemutatása, meggyőződések, értékítéletek, ismeretek és készségek nyújtása, személyes példamutatás, történelmi személyiségek, irodalmi, drámai hősök tetteinek, magatartásának átélési lehetőségeivel. A negatív, antiszociális minták pusztító hatásának csökkentése, fékezése. Az önfejlesztő képesség alapozásával, a saját A testi - lelki jó komfortadottságok, képességek és tehetségük felmérésével érzés érdekében a sportsegítsük tanulóinkat megtalálni erősségeiket! foglalkozások, vetélkedők, Indirekt módon segítsük a saját önfejlesztő szervezett játékok, kulturális stratégiáik kialakítását! Minden korosztály jusson programok, versenyek, hozzá az életkornak megfelelő művészeti: zenei, képesség-fejlesztő és vizuális esztétikai befogadás és megismerés önismereti foglalkozások lehetőségéhez, és kapjon inspirációkat a művészi szervezése. önkifejezésre. Az iskola esztétikus külső és belső környezete fejleszti ízlésüket, igényességüket. Formáljunk sokoldalú társas kapcsolatokra képes, környezettudatos, egészséges életmódot közvetítő, kialakító személyiségeket valamennyi tantárgy tanítása során, kiemelten az osztályfőnöki órák

Sokféle ismerethordozó, médiaanyag, demonstrációs eszköz, IKT-s technika

34

A kulcskompetenciák fejlesztése a készségek és képességek fejlesztése, pozitív attitűdök kialakítása szintézisében történik.

A nevelési területek kölcsönös hatékonyságának megteremtése a személyiség harmonikus fejlődése érdekében.

A különböző érdeklődésű, értelmi, érzelmi, testi fejlettségű és motivációjú gyermekeket felkészítjük a tovább tanulásra

Az empátiaképesség kialakításával növelni a másság elfogadásának, a toleranciának a fokát. A társadalmi együttélési normák és formák kölcsönös alakítása.

témakörének körültekintő megválasztásával. Az ember és társadalomismeret, etika modul keretében összehangoltan az osztályfőnöki témákkal, valamint az egészségnevelési modul tartalmával. Az életkornak és fejlettségi szintnek megfelelő prioritások megtalálása, a nevelő hatások összehangolása. A közösségi nevelés módszereinek, a szociálpszichológiai csoportnyomás eszköztárának alkalmazása A harmonikus együttélés szabályainak és napi gyakorlatának befogadása, követése. A formális és informális emberi-közösségi kapcsolatokat építő fórumok, rendezvények, programok szervezése.

rendelkezésünkre áll. Ezeket az egyéni és csoportos ismeretelsajátítás szolgálatába állítjuk. Konkrét megélt életszituációk elemzése, megoldási alternatívák kidolgozása, alkotó viták lefolytatása, az egyéni felelősségvállalás fokozása, a belső kontroll attitűd erősítése. A különböző kompetenciaterületek programcsomagjai, a hozzájuk készült tanulói és tanári eszközök, demonstrációs anyagok.

A kompetencia alapú oktatás bevezetésével tudatosabbá válik a gyermekek szociális kompetenciájának fejlesztése. A különböző tanulásszervezési eljárások (kooperatív csoportmunka, projektpedagógiai, probléma alapú tanulás) alkalmazása minden kolléga munkájában megtalálható, így nem csak személyhez és tantárgyhoz kötődik egy-egy módszer, hanem az egész iskola jellemzője, így a gyermekek hatékony és aktív személyiségfejlesztésben részesülnek.

Fejlesztjük a személyes és szociális kompetenciákat:            

kooperáció, együttműködési képesség empátia, tolerancia konszenzuskészség, kudarckezelő képesség konfliktuskezelő képesség megbízhatóság segítőkészség felelősség nyitottság szabálykövetés Az önértékelés, csoportértékelés fejlesztése A különböző emberi kapcsolatokban a másik jogainak tiszteletben tartásának és a tudatosság szerepének megvilágítása

Alkalmazott eszközök és módszerek:  Egyéni, páros, kiscsoportos, kooperatív, projekttanulási forma  Interaktív – reflexív tanítási technikák alkalmazása  SDT,(Sulinet Digitális Tudásbázis), digitális eszközök alkalmazása Színterei:  tanóra  tanórán kívüli szabadidős tevékenységi formák 

egyéni beszélgetések



kirándulások



iskolai rendezvények


35

VII. AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK Feladatok:  Az egészséges táplálkozási szokások kialakítása  Testi higiéniai szokások kialakítása  Játékos, dramatikus helyzetgyakorlatok a helyes öltözködéssel, a tisztálkodással, a betegséggel, balesettel kapcsolatban  Az egészség feltételeként a helyes testtartás, a testápolás, a fogápolás ellenőrzése fogorvos, iskolaorvos, védőnő bevonásával  Az iskolaorvosi vagy szakorvosi szűrővizsgálat után gyógytestnevelés biztosítása a rászoruló tanulók számára, iskolánkban.  A szülőkkel együtt a kiszolgáló helyiségek megfelelő használata, megtanítása, a kézmosás igényének kialakítása  A kulturált viselkedési szabályok és a betegségek, balesetek közötti összefüggések tudatosítása. (tisztálkodás, zsebkendőhasználat, udvariasság).  Egészségügyi előadások szervezése szakemberek bevonásával. (szemorvos, orthoped orvos, nőgyógyász stb.)  A mindennapos testmozgás igényének kialakítása  A napköziben a játékos testmozgás ideje szabad levegőn legalább 45 perc legyen.  Alsó tagozaton iskolai sportkör foglalkozás keretében 1-2.évfolymaon, ill. 3-4. évfolyamon heti 1-1 órában végeznek testedzést.  Igény szerint önköltséges úszásoktatás szervezése pedagógus kíséretével.  Tavaszi felmérés testnevelés órák keretében 1-8. osztályig a tanulók fizikai állapotának vizsgálatához.  Évente egy alkalommal Egészségnap szervezése (előadások, bemutatók, ételkóstolók, gyakorlati feladatok)  DROG prevenciós program beindítása, az elhárítás (előadások, videofelvételek segítségével) gyakorlása.  DADA program beindításával az egészséget károsító szokások ismertetése, társadalmi helyzetek felismertetése, (filmről, képekről, előadók által), az elhárítás


36

gyakorlása, a káros szenvedéllyel kapcsolatos egészségi, jogi és társadalmi következmények tudatosításával.

 Projekt napok szervezése: fontos szerepet kapnak az egészséggel, táplálkozással kapcsolatos korosztályos programok, fejlesztések.

1-4. évfolyam A fejlesztés kiemelt területei A test és a lélek harmonikus fejlesztése: a mozgásigény kielégítésével és a mozgáskultúra megalapozásával: a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; az egészséges életmód alapvető ismereteinek közvetítésével, az ezt elősegítő szokások alakításával, az érzelmi élet gazdagításával, az önismeret fejlesztésével, a reális önértékelés fejlesztésével, a társas kapcsolatok igényének erősítésével. Fejlesztési követelmények Az egészséges testi fejlődés segítése A tanulók életkorának megfelelően fejlődjön keringési, légzési és mozgatórendszerünk. Rendszeresen végezzenek mozgástevékenységet. Aktív és egyre tudatosabb testmozgással előzzék meg a tartási rendellenességek kialakulását, kerüljék gerincoszlopot károsító helyzeteket és mozgásokat. Alakuljon ki a testtartásért felelős izmok izomegyensúlyának és a medence középállásának automatizálása. A foglalkoztatás hatására szilárduljon egészségük, váljanak ellenállóvá a megbetegedésekkel szemben. 5-8. évfolyam A fejlesztés kiemelt területei A test és a lélek harmonikus fejlesztése: a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével: a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával, az egészséges életmódban a tudatosság szerepének bemutatásával, az érzelmi intelligencia mélyítésével, gazdagításával: az önismeret alakításával, az önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban. Feladatok a megvalósításhoz Háztartástan, életvitel Táplálkozás Egészséges táplálkozási szokások bemutatása. A korszerű, környezetkímélő konyhai tevékenységek gyakoroltatása. Háztartás A háztartási munka megszervezése.

Az egészséges táplálkozás. Az élelmiszerei. A korszerű konyha. Edények és konyhaeszközök. A konyha tisztasága. A háztartási hulladékok kezelése. A magyar konyha jellegzetességei.

A háztartási munka szervezésének elemei. Ruházkodás A ruhaneműk célszerű használata, gondozása. Érdekességek a ruházkodás és a divat történetéből. A lakás Kiegyensúlyozott, harmonikus környezet A környezetalakítás fontossága. Összefüggés A Török Flóris Ált. Iskola nevelési programja

37

kialakítása ápolása és karbantartása. A lakás a környezet és a közérzet között. és az iskola otthonossá tétele. Bútortörténet. A bútorok díszítése. Az Szép téralakítás és gazdaságos térkihasználás. egészséges bútorok megismerése. Gazdálkodás A bevétel és kiadás tervezési módjai. Konyhatechnológia Egyszerű konyhatechnikai eszközök, egyszerűbb gépek használata. Az esztétikus terítés szabályainak gyakorolása. Ételkészítési gyakorlatok, pl. főzés, párolás. Munkaszervezés A háztartási munkafolyamat megfigyelése, elemzése. A munka beosztása. Beszélgetés a szelektív hulladékgyűjtés feltételeiről és lehetőségiről.

A család gazdálkodásának belső összefüggései. A tápanyagszükséglet, az energiaszükséglet és az életmód összefüggései.

A háztartási munkák fajtái. Háztartási munkamegosztás. A háztartási hulladékok szelektív gyűjtése.

A mai táplálkozási szokások eredete. Táplálkozás és konyhatechnikai eljárások Az élelmiszerek tárolása. Az egészséges táplálkozás szabályai szerinti A hűtőgép működése és helyes használata ételsor tervezése. A konyhai gépek használata. Anyag-átalakítások a konyhában. Élelmiszervásárlási szempontok: ár és minőség Élelmiszer alapanyagok mezőgazdasági összevetése előállítása, nagyüzemi és a háztáji mezőgazdasági termelés jellegzetességei. Biotechnológia az élelmiszerkészítésben. A lakókörnyezet tervezése Gyakorlati példák a lakás ésszerű és ötletes berendezése. Az átlagos háztartás gépeinek szakszerű, energiatakarékos működtetése. A lakás villany-, víz- és földgáz vezetékeinek megkülönböztetése. Kerti vagy szobanövények gondozása.

Az infrastruktúra elemei. A lakás energiaellátása. Energia-megtakarítási lehetőségek a háztartásban. Energiatakarékos világítás és fűtés. Megfelelő hőszigetelés. Növények szerepe az életünkben.

Háztartási jövedelmek és kiadások A piaci kínálat megítélése és minősítése. Ésszerű döntéshozatal az árak és a minőség Piac és kereskedelmi, szolgáltató környezet, a összehasonlítása alapján. Költségvetés készítése. piaci árak összehasonlítása. A fogyasztói érdekvédelem lehetőségeinek kihasználása. Háztartási munkák A napi, heti takarítás és időszakos nagytakarítás A háztartási munkák megszerzésének célszerű szervezési feladatai. módjai. Vendéglátás tervezése és gyakorlati szervezése. A munkák napi, heti, havi tervezése. Vendéglátás.


38

TESTNEVELÉS és SPORT Feladatok: A 2012. évtől induló mindennapos testnevelés, mely felmenő rendszerben az 1. és 5. évfolyamban kezdődik, azt eredményezi, hogy a 2015-16-os tanévben minden tanuló heti öt órás testnevelés órában részesül. A termi adottságok nehézséget fognak okozni. Az egészséggel kapcsolatos feladatok: a testi fejlődés-érés támogatása; higiéniai szokások kialakítása, erősítése; az ellenálló képesség, edzettség fejlesztése; ortopédiai elváltozások megelőzése, ellensúlyozás; megfelelő felkészítés a keringési és légző rendszeri megbetegedések megelőzésére, a károsodások csökkentésére; értsék és ismerjék a prevenció lényegét, ismerjenek relaxációs eljárásokat. Fejlesztési követelmények  Tartsák fontosnak az egészséges testi fejlődést.  A tanulók tudatosan vegyenek részt testük fejlesztésében. Alkati adottságaiknak megfelelően, károsodástól mentesen következzenek be a prepubertás és a pubertás kori fejlődés változásai.  Rendszeren végezzenek mozgástevékenységet, hogy megfelelően fejlődjön keringési, légzési és mozgató rendszerük.  Előzzék meg a testtartási rendellenességek kialakulását, kerüljék a gerincoszlopot károsító helyzeteket, mozgásokat.  Egészségük szilárduljon. Váljanak ellenállóvá a terhelésekkel és megbetegedésekkel szemben.  Ismerjék a mozgástevékenységnek és a sportolásnak az egészséges életmódban betöltött szerepét, és alkalmazzák azt.

VIII. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK A közösség olyan emberi együttélés, amelyet a közös érdek, közös cél, közös értékrend és közös tudat tart össze: Fontos az együttes élmény ereje, a közös szokások révén kialakult elvárások lesznek a szabályozók. Tehát a nevelés szempontjából közösségnek nevezzük az autonóm egyének szerveződését. Mivel a közösség egyénekből áll, az igazi közösség a fejlődés keretét biztosítja, miközben tagjai fejlődésével a közösség is fejlődik. A társas viselkedés egyéni tanulási színtere a csoport, a közösség, amely figyelembe veszi a közösség tagjainak egyéni sajátosságait. A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Az iskolánkban a közösségfejlesztés fő területei:  tanórák  szaktárgyi órák  osztályfőnöki órák  tanórán kívüli foglalkozások A Török Flóris Ált. Iskola nevelési programja

39

  

napközi séta, kirándulás, tábor szakkörök, korrepetálások, énekkar

 szabadidős tevékenységek Mind a három terület sajátos foglalkoztatási formát követel, mások az egyes területek feladatai, céljai, abban azonban megegyeznek, hogy valamennyi tevékenyen hozzájárul:  az egyén (tanuló) közösségi magatartásának kialakításához,  véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez,  a közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend),  a másság elfogadásához,  az együttérző magatartás kialakulásához,  a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez. Nagyon fontos az oktatás és a szabadidős tevékenység gondosan megtervezett átgondolt munkamegosztása, amely az egymásra épülés teljes rendszerét jelenti. Az iskolai szabadidős tevékenység jó teret biztosít a közösségfejlesztő munkának.

Tanórán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: Az osztályközösséget a közösségi érdek, a közös cél, a közös értékrend, és a tudat tartja össze. Az osztályközösség alapvető élet- és munkaközösség, kezdetben véletlenszerűen összeválogatott csoport. Legfontosabb cél valódi osztályközösség formálása, amely képes a közös cél érdekében közös értékrend elfogadására, és az iskola szervezett keretein belül ennek megfelelően viselkedni, munkálkodni. Megvalósításához több év kitartó, türelmes munkájára van szükség. Ennek érdekében az alábbi feladatok megvalósítására törekedhetünk:  a tanulás támogatása: (kölcsönös segítségnyújtással, kooperatív módon közösségi ellenőrzéssel, tanulmányi és munkaerkölcs erősítésével)  a tanulók kezdeményezéseinek támogatása  közvetlen tapasztalatszerzés segítése  közösségi cselekvések kialakításának segítése, fejlesztése (példamutatással, helyes cselekvés bemutatásával, bírálat, önbírálat segítségével)  a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önigazgató képességének fejlesztése, a folyamatosság biztosítása, a már elért eredmények továbbfejlesztése, a következő évfolyamon a már elért eredményekre való építés  olyan nevelőkollektíva kialakítása, megtartása, mely egységes nevelői eljárásaival és összehangolt követeléseivel az egyes osztályokat vezeti, és tevékenységüket koordinálni tudja, a különböző változatos munkaformákkal (pl. differenciált csoportmunka, kooperatív tevékenységek, egyéni munka, kísérlet, verseny) az együvé tartozás, az egymásért való felelősségérzés erősítése


40

Tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: A tanórán kívüli foglalkozások kötetlenebb tevékenységi formái és a közösen átélt kirándulások, túrák, napközis szabadfoglalkozások érzelemmel teli élményei a közösségfejlesztés kiváló területei: Feladatok:  nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére  átgondolt játéktervek és a tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás érzését  ismertesse meg a tanulókkal a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatokhoz elengedhetetlenek  a sokoldalú és változatos foglalkozások (pl. irodalmi, zenei, képzőművészeti, sport) járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez  a séták, kirándulások mélyítsék el a természet iránti tiszteletet és a környezet iránti felelősség érzést

A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: A szabadidős tevékenységek olyan örömet adó munkaformák köré szervezett foglalkozások, amelyek kötődnek a tanulók személyes életéhez, társadalmi és egyéni problémáihoz és hatása nemcsak a csoporton belül érvényesül, hanem kihat az iskola más területeire is. Ezeket a tevékenységeket élményre épülő, problémamegoldást fejlesztő módszerekre kell építeni.

Feladatok:       

jó kapcsolatok kiépítése az adott korosztállyal, szüleikkel és e tevékenységet segítő külső szakemberekkel, olyan közösségek létrehozása, amelyek nemcsak befogadják, hanem tevékenységük által elérhetővé és élővé teszik kulturális örökségünket, a csoporton belüli kapcsolatok erősítése, a csoportokban végzett közös munka során az önismeret elmélyítése az önfegyelem fejlesztése, a társak és foglalkozásvezetők elfogadása, az együttműködés elfogadása, a tevékenységformákat hassa át a kölcsönösség és az egyéni képességekre, aktivitásra való építés, az egyes tevékenységformák tematikájának kidolgozását határozza meg az elsajátítandó ismeretek készségszintűvé alakítása mellett az életkor és rétegspecifikus jellemzők figyelembevételével és az egyedi személyiséghez alkalmazkodó kapcsolatteremtési mód, a tevékenységformák kialakításában törekedni kell arra, hogy a résztvevők adottságára építve érdeklődésük ne alkalmanként, véletlenszerűen érvényesüljön, hanem tartós aktivitásra ösztönözzön,

 olyan erős érzelmi-értelmi felhívó erővel bíró témák kijelölése, amely során csodálkozva fedezhetik fel önmagukban a másik iránti érdeklődés, részvét, megértés, türelem szándékát és képességét, erősítve ezzel a közösséghez való kötődést,


41

 olyan csoportok kialakításának segítése, amelyek az emberi kapcsolatok pozitív irányú elmélyítése mellett hatnak az egész személyiség fejlesztésére és hatással vannak a pozitív töltésű életmód kialakítására. Éppen azért, mert valamennyi terület feladata azonos és az iskola nem differenciáltan, egymástól függetlenül, egymás mellett fejleszti a tanulók személyiségét, hanem közösen, egymást erősítve, a tanulók egyéni képességeit, beállítódását figyelembe véve, ezért kiemelten fontos, hogy megjelöljük azokat a legfontosabb, a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, amelyeket az iskola valamennyi dolgozójának figyelembe kell vennie mindennapi munkája során. Külön ki kell emelni, hogy a közösségfejlesztés során nem csak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, sőt az iskolát segítő szervezetek vezetőinek is, hiszen  megjelenésével,  viselkedésével,  beszédstílusával,  társas kapcsolatával az intézmény valamennyi dolgozója példaként áll a diákok előtt. Ezért iskolánkban a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat a nevelőtestület a szülői munkaközösséggel és a diákokkal egyeztetve határozta meg. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink a következők: Törekedjünk arra, hogy minden tanuló:  Ismerje meg azokat a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek.  Ismerje meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit.  Sajátítsa el azokat az ismereteket és gyakorolja azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek.  Legyen nyitott, megértő a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt, becsülje meg ezeket.  Valamennyi módon közvetlenül is vállaljon részt a nemzetközi kapcsolatok ápolásában.  Legyen képes a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, segítse az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát.  Váljon érzékennyé környezete állapota iránt. Életmódjában a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére törekvés váljon meghatározóvá.  Kapcsolódjon be közvetlen környezetének értékeinek megőrzésébe, gyarapításába,  Szerezzen személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok kezelése és megoldása terén.  Legyen képes az új audiovizuális környezetet megérteni és azt szelektíven használni.  Tanulóink tudjanak anyanyelvükön társaikkal és a felnőttekkel is adott témáról szabatosan kommunikálni.


42

 Az önálló, felnőtt életében képes legyen életmódjára vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani.  Ismerje meg a környezet leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait.  Kapjon kellő mélységű támogatást a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzéséhez.  Tanuljon meg tanulni. Tudja, hogy életpályája során többször pályamódosításra kényszerülhet.  Legyen képes önellenőrzésre, egymás segítésére és segítő szándékú ellenőrzésére. 

Tevékenysége erősítése a közösséghez való kötődést.

ELVÁRT EREDMÉNYEK A közösségek A tanulási biztosítanak tevékenységek terepet a közben és a tanulói növendékek közösségben való önállóságának, élet során fejlessze öntevékenységén a tanulók ek, önkormányzó önismeretét, képességének együttműködési kibontakoztatásá készségét, akaratát, hoz. segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját!

ELJÁRÁSOK

ALAPELVEK

Megalapozzuk a konstruktív életvezetés és egészséges életmód készségét.

A kommunikációs – és viselkedéskultúra elsajátíttatásával alakítsuk ki a tárgyi és személyes világunkban való eligazodás képességét!

ESZKÖZÖK

Az elemi szocializáció folyamatainak tudatos irányítása, elősegítése. A kortárs kapcsolatok megerősítésével, elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtásával. A diákönkormányzat érdemi működtetésével.

Személyes példamutatással neveljük gyermekeinket toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartása.

Tudatosítjuk a gyermekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékeket, erősítjük a pozitív szokásokat és a humánus magatartásmintákat. Az osztályfőnöki helyi tanterv megvalósításával és az ember – és társadalomismeret, etika tantárgy oktatásával.

Gazdag tevékenységrepertoár kialakításával gyakorló terepet biztosítunk az életszerű tapasztalatok megszerzéséhez.

A közösségfejlesztésnél kiemelt kompetenciafejlesztési területek:  Szociális és állampolgári kompetenciák: konfliktuskezelés, együttműködő magatartás, környezet és az emberi közösségek harmonikus viszonyáért felelősségvállalás, másság elfogadása, empátia, kapcsolatteremtés, saját identitásától és képességeitől eltérő tulajdonságok toleranciája, önfejlesztő képesség, önbizalom, önbecsülés képessége, szabálykövetés, szabályalkotás képessége  Anyanyelvi kommunikáció: saját és közérdek képviseletéhez szükséges szóbeli és írásbeli, nyelvi kifejezőkészség, önálló véleményformálás, érvek kifejtése- konstruktív vita képesség, világos kifejező készség,  Digitális kompetencia: az új információs környezetben való eligazodás képességét,


43



Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: alkalmazott változatos munkaformák erősítsék az együvé tartozás és az egymásért való felelősség érzését,

Az iskolánkban folyó közösségfejlesztés formái, színterei: 

Beszélgető-körök (konfliktusok kezelése)

 Tanulmányi kirándulások  Osztálykirándulások  Tanórák, tanórán kívüli foglalkozások  Iskolai rendezvények  Családi napok szervezése  Demokratikus térszervezési módok kialakítása Alkalmazott eszközök és módszerek: 

Szabadidős programok szervezése



Csoporton belüli és csoportközi tanulási, együttműködési technikák beemelése a tanmenetekbe



Hagyománnyá vált iskolai projektek megszervezése



A kooperatív tanulási módszerek alkalmazása



Egyéni, páros, kiscsoportos, kooperatív, projekttanulási forma

IX. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, FELADATAI

Az osztályfőnöki munka tartalma, feladatai A fiatalok osztályközösségi létének keretét általában az osztályfőnök teremti meg. Ő a különböző szintű személyes kapcsolatok segítője, fejlesztője is. Az átalakuló iskolarendszerben az osztályfőnöki feladatok bővülnek, e tennivalók körül is egyre több a bizonytalanság. Az osztályfőnök személyisége, és elhivatottsága döntő súllyal alakítja a gyerekekben kialakuló, formálódó valóságképet. Munkálkodása nyomán válnak konkrét közösségi tevékenységgé a szaktanárok tanórán túlnövő elképzelései, a különböző iskolai programkínálatok. A tanulók számos attitűdjének alakításán túl a szülők hozzáállását is befolyásolhatja igényessége, értékrendje. Az osztályfőnök szaktárgyi hovatartozása sokat számít, de az általános tájékozottsága, problémafelismerő- és feldolgozó képessége segítheti abban, hogy sokszínű témakört tudjon tanítványaival feldolgozni, a pályaválasztástól a környezetvédelmen, a társas kapcsolatok alakulásán át, a barátság, szerelem témakörét, a higiéniai szokásokat, az internet veszélyeit pedagógiai céljaira használni, alkalmazni tudja. A környezet megóvására, szépítésére, otthonossá tételére, igényes gondos alakítására való nevelésen túl a mindennapi problémák felismerése,


44

életmódminták elemzése, a megoldások keresése is kiváló lehetőséget nyújt az együttes tevékenységek során a közösségépítésre, a személyes kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére. Az osztályfőnök összefogja a szaktárgyak idevágó, de a hagyományos tanórai kereteket megbontó tevékenységeit. Ilyenek például a táplálkozási szokások, a szükségtelen túlcsomagolás, a szemét kezelése, anyag- és energiatakarékosság stb.. A közös tanulmányi kirándulások, vetélkedők, különböző akciókban való közös részvétel is kiegészítheti és összefűzheti az egyes szaktárgyakat. Az osztályfőnöki órák témájának kínálata akkor hatékony, ha az legalább egy, de inkább négy évre tervezett sokszínű szocializációs programnak felel meg. Tervezése az osztályban tanító valamennyi pedagógus együttgondolkozását kívánja meg.

A pedagógusok helyi, intézményi feladatai:  



            

Nevelő és oktató tevékenység keretében az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítése. Nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a gyermek, tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, fogyatékosságát, segítse a gyermek tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, illetve bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkóztatását tanulótársaihoz. A gyermek, a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjön: ha észleli, hogy a gyermek, illetve a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. A gyermekek, a tanulók emberi méltóságát tiszteletben tartsa. A szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, a szülőt figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. A szülő és a tanuló javaslatára, kérdéseire érdemi választ adjon. A pedagógus hétévenként legalább egy alkalommal – jogszabályban meghatározottak szerint – továbbképzésben vesz részt. Adminisztrációs feladatait pontosan és határidőre ellátja. Javaslatot tesz, figyelmeztetésre, megrovásra, jutalmazásra (saját osztályában tanulók vonatkozásában). Az általa tanított tantárgyra tematikus, éves tanmenetet készít, az előírt szakmai követelményeket figyelembe véve. Az általa átvett eszközöket megőrzi, hiány esetén anyagi felelősséggel tartozik. Személyi adataiban történt változást (név, lakcím, szabadságidején a tartózkodás helyét) az igazgatónak azonnal jelenti. Az iskolai rendezvényeken részt vesz. A tanítási időn kívül – a tanév programjának megfelelően – szakmai tanácskozáson, értekezleteken részt vesz. A nevelés oktatás biztonságos és balesetmentes körülményeit megteremti.


45

X. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS MAGATARTÁSI, ZAVAROKKAL KÜZDŐ TANULÓK SEGÍTÉSE

BEILLESZKEDÉSI

 A tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulókat a pedagógiai vélemény alapján, szülő beleegyezéssel a területileg hozzánk tartozó Pedagógiai Szakszolgálathoz küldjük. Ott a szakemberek elvégzik a megfelelő vizsgálatokat, és ennek alapján elkészítik szakvéleményeiket, melyben meghatározzák a kötelező foglalkozásokat. Ezt figyelembe véve lehetőség szerint minden BTM-es tanulónk megkapja a neki előírt fejlesztő, logopédiai foglalkozást, illetve a szaktanári korrepetálásokat. A pedagógusok változatos, korszerű módszerekkel is segítik felzárkóztatásukat. Ezeknél a tanulóknál a számonkérés és értékelés is az előírtak alapján történik. Abban az esetben, ha a szakszolgálat súlyosabb problémákat állapít meg, továbbküldi vizsgálatra a tanulót szakértői bizottsághoz. Ott állapítják meg, hogy sajátos nevelési igényű-e a gyermek, és javaslatokat adnak a további intézkedésekre. Az iskola együttműködik a pedagógiai szakszolgálattal a tanuló fejlesztése, felzárkóztatása érdekében. A pedagógusok alkalmanként konzultációt tartanak a szakemberekkel.  A magatartási, szociális vagy más egyéb súlyosabb felmerülő problémák esetén a gyermekvédelmi felelősök az osztályfőnökkel együtt családlátogatást tesznek, ahol igyekeznek felderíteni a hátteret, és lehetőleg a szülőkkel egyetértve orvosolják a problémát. Ha szükséges, jeleznek a Gyermekjóléti Szolgálat fele, igénybe veszik annak segítségét. A magatartási, beilleszkedési zavarok pszichológiai háttere: Minden pszichés megnyilvánulásnak előtörténete van. A szervezet igyekszik fenntartani működési egyensúlyát. E két alaptétel figyelembevétele szükséges ahhoz, hogy a nehezen kezelhető, gyakran már deviáns magatartást produkáló gyermekek személyiségének formálásában sikert érjünk el. Ebben a munkában a következő alapelveknek szükséges érvényesülni. 

Kongruencia: a kongruens pedagógus számára a saját érzései hozzáférhetők, tudata számára megragadhatók, képes a saját érzéseit megélni, azonosulni velük, s ha megfelelő alkalom adódik rá, kifejezi ezeket.  Gyengéd, pozitív, elfogadó attitűd a gyermek iránt: a pedagógus őszintén kívánja, hogy a gyermek is azonosuljon mindazzal az érzéssel, ami az adott pillanatban átfut rajta. Gondoskodással fordul a gyermek felé, anélkül, hogy rátelepedne, birtokolni akarná. A maga teljességében fogadja el, nem feltételesen /nem csak akkor, amikor szerinte jól viselkedik! /.  Empatikus megértés: A pedagógus átérzi azokat az érzéseket, személyes jelentéseket, amelyeket a gyermek átél, és ezt a megértést közli a gyermekkel anélkül, hogy elemezni akarna, hogy ítéletet alkotna. Ezek az alapelvek nemcsak a deviáns magatartásformák megváltoztatásának a feltételeit jelentik, hanem példái is azon viselkedésmódoknak, amelyek a kevesebb konfliktussal kecsegtető emberi érintkezéshez vezethetnek. Feladataink:  Megfigyelés Célja: a gyermek személyiségfejlődésében bekövetkező problémák korai felfedezése, az okok feltárása. A Török Flóris Ált. Iskola nevelési programja

46

 Problémák megoldása Preventív szerep: az iskola feltételrendszerével és légkörével a harmonikus személyiségfejlődést segíti. Ezek: o megfelelő kapcsolat a pedagógusok és a diákok között o tantervi követelmények csökkentése a teljesíthetőség szintjére. o összhang a tanulók napi igénybevétele és a gyermekek fejlettségi szintje és teljesítőképessége között.  A család és más tényezők által tévútra vitt gyermeki személyiségfejlődés korrigálása: o az érzelmileg elzárt, ellenállásban levő gyermek érzelmi oldása o a gyermek rokonszenvének és bizalmának megnyerése o az egyéni problémákhoz igazított bánásmód o a családdal együtt közös erőfeszítés o felvilágosítás: pedagógus, orvos, pszichológus o kapcsolattartás: pedagógus, orvos, pszichológus Fejlesztési feladatok: A magatartási, beilleszkedési zavarok megelőzése, hatékony kezelése érdekében fejlesztenünk kell a gyermekek:  önismeretét  kommunikációs készségét  szociális interakcióbeli hatékonyságát /társas viselkedés/ Színterei - elsősorban - a közösségek: osztály, csoport, diákönkormányzat. Az iskola értékelési - ellenőrzési rendszere a magatartási, beilleszkedési zavarokkal, tanulási kudarcokkal küzdő tanulóknak is sokat segít. A gyengébb képességű gyermekeket illetően célunk, hogy őket az alapkészségek birtokába jutassuk, vagy csökkentsük tudásbeli hátrányukat. Tegyük őket érdekeltté az önálló szellemi tevékenységekben (elsősorban az olvasás terén). Tanulóink 10-15%-a szorul felzárkóztatásra (a felzárkóztatási program elkészítése a tanév feladata) melynek formái: differenciált oktatás tanórán, korrepetálás, egyéni foglalkozás a napközi és az iskolaotthon keretein belül, csúsztatott iskolakezdés. Az eredményes felzárkóztatás újabb lehetőségei: szöveges értékelés az alsó tagozaton, évismétlés csak szülői kérésre vagy hiányzás miatt, ill. 4. évfolyam végén a követelmények nem teljesítése miatt, A tanulói magatartási zavarral rendelkező gyerekeknek biztosítjuk a szakember segítségét (pszichológus, logopédus, fejlesztő pedagógus), Vannak gyerekek, kiket a túlzott szülői elvárás miatt ér tanulási kudarc. Ilyen, esetekben a szülővel való beszélgetés hozhat eredményt. Minden rászoruló tanuló felzárkóztatását a törvényileg meghatározott órakeretben biztosítjuk. Ezen gyerekek tanulási problémáival kapcsolatban a titoktartási törvény figyelembevételével járunk el.

A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK Az iskolai kudarcok okai lehetnek:  szociális hátrányok  részképesség zavarok, tanulási zavarok


47

Iskolánkban a részképesség zavarok, tanulási zavarok feltárására nagy gondot fordítunk. Már az óvodában megkezdődik a gyerekek kiszűrése és fejlesztése akár szakemberek segítségével (pl. logopédus). Óvodai előzmény: A tanköteles korú óvodásokat az óvónők szükség esetén iskolaérettségi vizsgálatra küldik, a beszédhibás gyermekekkel nagycsoportos kortól logopédus foglalkozik. 1.

osztály:

Bevont osztályként a szövegértés és matematika területén a kompetencia alapú tankönyvcsaládokból folyik az oktatás. Az írás és olvasás tanítására már évek óta olyan tankönyvcsaládot is használunk, amely a részképesség zavarok kialakulását csökkentheti. (Meixner féle „Játékház”). A beszédhibás gyermekek fejlesztését a logopédus folytatja. Feltárás: 2. osztálytól a pedagógus a részképesség zavart mutató tanulókat szakemberhez irányítja, aki elvégzi a szükséges vizsgálatokat, és ennek alapján tervezi meg, és hajtja végre a felzárkózást segítő programokat:     

logopédiai foglalkozások dyslexia reedukáció dyscalculia reedukáció egyéni fejlesztések kontroll vizsgálatok

A részképesség zavarral, tanulási zavarral küzdő tanulók értékelése: Figyelembe véve a Pedagógiai Szakszolgálat útmutatásait, ügyelnünk kell arra, hogy tanulóinkat az ott leírtak alapján értékeljük (Pl.: Javasolt a szóbeli feleltetés, felmentés a helyesírás értékelése alól, stb. Az iskolaigazgató határozatban állapítja meg a tanulóra vonatkozó eljárás és értékelés rendjét). A végzős tanulóinknál figyelünk arra, hogy a megfelelő középfokú tanintézményben folytathassák tanulmányaikat. A felzárkózást segítő foglalkozások kis létszámú tanulócsoportban, illetve egyéni fejlesztő csoportokban zajlanak. Ezek a foglakozások ellátnak tehetséggondozó és felzárkóztató feladatokat éppúgy, mint ahogy képesek enyhíteni a beilleszkedési, magatartási zavarokat. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK Különböző programokkal igyekszünk segíteni a hátrányos helyzetű, rászoruló tanulók beilleszkedését az iskolai környezetbe, folyamatos fejlődését, ismeretszerzésük megkönnyítését , egyéni ütemű fejlődését.

A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják: 1. Felzárkóztató ill. tehetséggondozó programok szervezése 2. Drog- és bűnmegelőzési programok 3. Pályaorientációs tevékenységek 4. Tehetséggondozó programok (zenei-művészeti, sport-turisztikai) 5. Táborozások, kirándulások országjárások A Török Flóris Ált. Iskola nevelési programja

48

6. Bemutatók, fellépések 7.Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatásokon, értesítés írásban 8. Helyi, regionális, országos támogatások megszervezésének ösztönzése 9. Motiválás arra, hogy a gyermek napközis ellátásban részesüljön 10. Kapcsolatfelvétel a szolgáltató intézményekkel, az áthelyező bizottságokkal 11. A tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása 12. Táborozási hozzájárulások 13. Pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon 14. Erdei iskola 15. Környezetvédelemi szakkör

A TEHETSÉG ÉS KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ 



TEVÉKENYSÉGEK

Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulást az első osztályban el kell kezdeni. Fejlesztő és logopédus szakember az első osztályosok tanuláshoz és figyelemhez szükséges képességeit megvizsgálják, és a tanítóknak jelzi a problémákat és azok javításának módszerét.

Az iskola környezete, lakóinak összetétele szerencsés helyzetet teremt az itt tanító pedagógusok számára. A családok többsége igyekszik, hogy gyermekeinek minél több lehetőséget tudjon megadni tehetsége kibontakoztatására. Az iskola ezt felmérve törekszik falain belül a személyiség minél többoldalú fejlesztését biztosítani. 

Az idegen nyelv oktatása változatlanul a legnagyobb igény. Az angol nyelv oktatását első osztálytól biztosítjuk. Az esélyegyenlőséget szem előtt tartva az alsó tagozatban valamennyi tanuló azonos óraszámban, azonos lehetőségeket kapva tanulhatja a nyelvet. A kiváló nyelvi készséggel rendelkezők tehetségük kibontakoztatása érdekében ötödik osztálytól emelt szintű nyelvoktatásban részesülnek. A 2014/15-ös tanévtől felmenő rendszerben az ötödik osztály megkezdésekor az emelt szinten angolt tanulók szülei szeptember hónapban írásban nyilatkoznak arról, hogy a hetedik vagy nyolcadik évfolyam során gyermekük kötelező jelleggel jelentkezik az Euro nyelvvizsga próbavizsgájára. Az ezzel kapcsolatos költségeket a szülők felvállalják. A próbavizsga megszervezése és lebonyolítása, a szülők és a tanulók tájékoztatása az intézmény feladata. A sikeres próbavizsgát tevő tanulók számára az iskola és a vizsgaközpont kellő jelentkező esetén megszervezi a hivatalos, államilag elismert vizsga lehetőségét. A hivatalos vizsga önkéntes, és a költségek a szülőket terhelik. A próbavizsgán a tanulók megismerkedhetnek a típusfeladatokkal, a szülők és a pedagógusok képet kapnak a diákok tudásáról.



A sportolási lehetőségek széles skáláját nyújtjuk tanulóinknak. A tehetségesebbek, a sport területén kiugrásra vágyók több sportágban is az iskola falain belül lehetnek profi sportolók. Ezek a sportágak: leány aerobik, leány kosárlabda, fiú szivacskézilabda, kézilabda. A fiúknak labdarúgásból is van lehetőség külön sportkörön részt venni. Itt a továbblépést a kerületi sportklub, az STE biztosítja. Taek-wando sportágban kisfiúk és kislányok felnőtt korukig versenyezhetnek. Sportegyesület is működteti csoportjainkat. Iskolai sportköreinkben a kerületi versenyekre való felkészítés is folyik.



Az informatikai írástudás korunk nagy vívmánya. A tanulók szeretik a számítógépet, az órai elmélyült foglalkozásokon kiderül, hogy nagyon sok gyerek számára ez a terület lehet a tehetség kibontakoztatásának színtere. Az informatika versenyekre való felkészítésen túl


49

lehetőség van ECDL SELECT-START és ECDL teljes modulvizsgákra. Egyre több tanulónk igyekszik ezzel a tudással elhagyni az általános iskolát. Az iskola nagy lehetősége az ECDL oktatás, mint az alapszintű digitális írástudás nemzetközileg elfogadott formája. A központ országos elismertsége, a kidolgozott vizsgarendszer, a megfelelő oktató és vizsgáztató gárda, mind-mind adott. A felső tagozat minden évfolyamán egy osztályban a választható órák terhére az egy óra környezetvédelmiszakkör mellett egy óra informatika tantárgyi óra biztosított a 2014/15-ös tanévtől felmenő rendszerben.  A zenetanulásra való plusz igényt a zeneiskola által kihelyezett zenetanárok biztosítják. A zenei előképzőt követően több hangszeren van tanulási lehetőség. 

Az iskolai énekkar többször lép fel egy tanév folyamán. Változó világunkban nem „sikk” a közös éneklés – elhivatott zenei pedagógus szükséges ahhoz, hogy énekkarunk karácsonyi és tavaszi hangversenye mindig sikeres.

 Szakköri keretben működnek a színjátszó és alkotó körök, néptánc csoport, matematika szakkör, felvételi előkészítő. A képzőművészeti oktatás háttérbe szorulásával tanulóink számára délutáni rajzszakköri lehetőséget biztosítunk, ennek látogatottsága egyre nagyobb. 

Az iskolai könyvtár gazdag, színes kínálata lehetőséget ad diákjaink számára, hogy érdeklődési körüknek megfelelő anyagot találjanak és bővítsék ismereteiket.

A tehetséggondozás folyamata:       

tehetség felismerése, figyelembe vétele lehetőségek felajánlása szabad választás biztosítása segítség felajánlása a választáshoz a szabad változtatás lehetősége a képességek egyenrangúsága a tehetség kibontakozásához szükséges környezeti, eszközi és anyagi feltételek megteremtése

Feladatok:     

A tanulók egyéni képességeinek kibontakoztatása A tanuló egyéni sajátosságát figyelembe vevő fejlesztés és/vagy a tanulók egyéni sajátosságához igazított tanulási környezet kialakítása Technikák az idő-, munka- és tanulástervezés fejlesztésére: strukturálás, rendszerezés, problémamegoldás, időkezelés fejlesztését célzó technikák és eszközök. A tanulótípusok, tanulási stratégiák, tanulási stílusok feltárása A tanulótípusok, tanulási stratégiák, tanulási stílusok feltárását célzó eljárások alkalmazása

Alkalmazott eszközök és módszerek: Egyéni, páros, kiscsoportos, kooperatív, differenciált, projekttanulási forma. Interaktív – reflexív tanítási technikák.


50

Területei: Tanítási órák alatt:  differenciált feladatok adása  az önálló tanulás módszereinek elsajátíttatása, fejlesztése, melynek során a gyermek megtanul önállóan tanulni, gondolkodni, véleményt alkotni, kreativitását kibontakoztatni  segédeszközök használatának megtanítása / gyűjtőmunka, kutatómunka, könyvtárhasználat/  kiscsoportos tanulásnál csoport szervezésével, csoport irányítása  tantervi tartalmat elmélyítő, széles látókört biztosító órai tananyag  komplex művészeti nevelés  digitális pedagógia  mozgáskultúra  zenei képességek fejlesztése Tanórán kívül célunk minél szélesebb körű szabadidős tevékenységek megszervezése:   

hagyományok ápolása, vizuális művészeti szakkör, népi tánc, népi játékok, kézműves szakkör mozgás zenei képességek

Fejlesztendő kompetenciaterületek: 

Kezdeményezőképesség és vállalkozási kompetencia területén:



o megméretés, kockázat felvállalása (versenyek), Digitális kompetencia területén:



o önálló információkeresés interneten (előadások készítése, újságszerkesztés) Szociális és állampolgári kompetenciák területén:



o Közjó iránti elkötelezettség, csoportmunkában konfliktus megoldási készség Önálló tanulás o Saját tanulás megtervezésének, megszervezésének képessége

XI. A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE     

Az osztályok osztálytitkárt választanak maguk közül, aki képviseli érdekeiket. A tanuló joga, hogy a pedagógusokhoz forduljon érdekképviseletért. A tanulót vélt vagy valós érdeksérelem éri, az osztályfőnökéhez vagy az iskola vezetőihez fordulhat, és segítséget kérhet az ügyben való eljáráshoz. Ha a tanuló emberi méltóságának megsértését érzékeli (tanulótársa, vagy tanára részéről) forduljon segítségért osztályfőnökéhez vagy az iskola igazgatójához. A tanuló jogait és kötelességeit részletesen az iskola házirendje tartalmazza. A tanulónak jogában áll megismerni az iskola dokumentumait, a pedagógiai programot, a szervezeti és működési szabályzatot, illetőleg a házirendet. Ezen dokumentumok az iskola könyvtárában nyitvatartási időben megtekinthetők, az iskola honlapján elérhetők. A Török Flóris Ált. Iskola nevelési programja

51

XII. A SZÜLŐK, TANULÓK, PEDAGÓGUSOK ÉS AZ OKTATÓ-NEVELŐ MUNKÁT SEGÍTŐ KÜLSŐ SZERVEZETEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI 1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, az osztályfőnökök, tanítók és szaktanárok tájékoztatják: 

az iskola igazgatója az aktualitásoknak megfelelően alkalomszerűen



az osztályfőnökök folyamatosan és az osztályfőnöki órákon



a tanítók, szaktanárok alkalomszerűen

2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. 3. A tanulók kérdésüket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetőivel, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. 4. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják:  az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten 

az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein

5. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak:  Családlátogatás szükség szerint: feladata a gyermek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében.  Szülői értekezlet: feladata a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, a szülők tájékoztatása az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, a választható órák lehetőségeiről, feltételeiről, az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, a helyi tanterv követelményeiről, szerkezetéről, az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról. Itt történik a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé.  Fogadóóra: feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal, (otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás, stb.) 

Nyílt tanítási nap: feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák menetét, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség tanórai munkájáról.


52



Írásbeli tájékoztató: feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról.



Eseti megbeszélések: szükség szerint telefonon, illetve személyes találkozás útján.

A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével, nevelőtestületével. Minden osztályon belül a szülők saját képviselőket választhatnak (2 főt), akik a későbbiekben az ő kéréseiket, ötleteiket, véleményüket továbbítják a pedagógusok és az iskolavezetés felé. Ők alkotják az iskolai SZMK szervezetét. Az osztályfőnökök és szaktanárok folyamatosan tájékoztatják a szülőket és gyerekeket az iskolai vagy szabadidős programjairól. Diákjainak, diákjaikkal együtt szervezik ezen programokat, amelyeken szülői kíséretet, segítséget is elfogadhatnak a programok meglátogatásában vagy lebonyolításában.

Az együttműködés rendszere 1. Szülő – tanuló együttműködése: családi programok, ünneplések, kirándulások, közös beszélgetések, közös étkezés, együtt tanulás (főleg alsóban), közös munka 2. Pedagógus – tanuló együttműködése:

 tanórán (szabályozás: házirend)  órák előtt-utáni beszélgetések  napközi, korrepetálás  versenyekre felkészülés, versenyeken való részvétel  osztályfőnökök hospitálása a különböző tanórákon  iskolai rendezvények, ünnepségek, táborozások  az iskola működésével kapcsolatos munkavégzés: pl. virágöntözés, szertárak rendjének fenntartása, iskolai faliújság, folyosók díszítése, tisztaság, rend megőrzése

 iskolapszichológussal való kapcsolattartás  gyermekvédelmi feladatokkal megbízott pedagógusok segítségének igénybe vétele 3. Szülő-pedagógus együttműködése: Formái:

a) 

szülői értekezletek


53



rendkívüli szülői értekezletek aktuális probléma esetén



pályaválasztási szülői értekezlet



speciális szülői értekezlet (pl. erdei iskola, pályázatokban való részvétel)



SZMK



fogadóórák



szülő behívatása rendkívüli esetben



családlátogatás, ha a szülő is elfogadja a lehetőséget

b) Tájékoztatási rendszer (rendezvények, befizetések, nyílt nap, beiratkozás, problémák): 

Tájékoztató füzet, üzenő füzet



hirdetőtábla (csak szülőknek szóló fontos dolgokról)



postai levél, telefon, e-mail



honlap

4. Szülő - pedagógus – tanuló együttműködése: 

családlátogatás



nyílt nap



iskolai rendezvények



tanórán kívüli programok, osztályprogramok pl. sportnap, karácsonyi műsor, farsang, osztálykirándulások, iskola gála



gyermekvédelmi felelősök segítségének igénybe



rendkívüli szülői értekezlet (nagyon problémás esetekben)



nevelőtestületi, vezetőségi értekezleten SZMK képviselő (az őket érintő kérdésekben)



fegyelmi eljárások

vétele

5. Szülő – pedagógus – tanuló – külső szervezet: Amikor egy feladat megoldása túlnő a szülői ház és az iskola hatáskörén, akkor vesszük igénybe külső szervezet segítségét. Együttműködési megállapodást kötöttünk az iskola kompetenciaterületeinek fejlesztése érdekében az alábbi intézményekkel:  Hadtörténeti Intézet és Múzeum  Bókay-kert KHT


54

 Marczibányi téri Szabadidő Központ  Kalandpálya  Soroksári Botanikus Kert  NJSZT –ECDL iroda Egyéb segítő szervezetek:  pedagógiai szakszolgálat (pszichológus, logopédus, fejlesztő pedagógus)  Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat  Gyámhivatal  körzeti orvos, pszichológus  Pályaválasztási Tanácsadó  logopédiai ellátás  Kisebbségi önkormányzat  drogambulancia  Gyermekek Átmeneti Otthona  rendőrség 6.

Pedagógus – pedagógus együttműködése  szakmai tanácskozások  „ Jó gyakorlat” átvétele (tevékenységközpontú pedagógiai gyakorlatok)  egy osztályban tanítók konzultációi  szakmai munkaközösségek: alsós angol humán reál természettudományos testnevelés osztályfőnöki napközis

7. Iskolavezetés – pedagógusok  havi rendszerességű iskolavezetőségi értekezletek A Török Flóris Ált. Iskola nevelési programja

55

 havi rendszerességű munkaértekezletek  félévzáró, tanévzáró értekezletek  alkalomszerű értekezletek, megbeszélések

XIII. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI 1.

Angol szintfelmérő vizsga

Azon tanulók, akik a negyedik évfolyamon félévkor és év végén angol nyelvből, valamint matematika, magyar nyelv és irodalom, környezetismeret tantárgyakból négyes, ötös osztályzatot kapnak, illetve a bizonyítványukban más tantárgyakból nincs közepesnél rosszabb jegyük, ötödik osztálytól emelt szinten (heti öt órában) tanulják az angol nyelvet. Azok a tanulók, akik a fent nevezett tantárgyak közül csak angolból kaptak közepes osztályzatot, augusztusban szintfelmérő vizsgát tehetnek Az a tanuló, aki a szintfelmérő vizsgán legalább 80%-ot teljesít, bekerül az emelt szintű angol osztályba. A 2014/15-ös tanévtől felmenő rendszerben az ötödik osztály megkezdésekor az emelt szinten angolt tanulók szülei szeptember hónapban írásban nyilatkoznak arról, hogy a hetedik vagy nyolcadik évfolyam során gyermekük kötelező jelleggel jelentkezik az Euro nyelvvizsga próbavizsgájára. Az ezzel kapcsolatos költségeket a szülők felvállalják. A próbavizsga megszervezése és lebonyolítása, a szülök és a tanulók tájékoztatása az intézmény feladata. A sikeres próbavizsgát tevő tanulók számára az iskola és a vizsgaközpont kellő jelentkező esetén megszervezi a hivatalos, államilag elismert vizsgatétel lehetőségét. A hivatalos vizsga önkéntes, és a költségek a szülőket terhelik. A próbavizsgán a tanulók megismerkedhetnek a típusfeladatokkal, a szülők és a pedagógusok képet kapnak a diákok tudásáról.

2.

Osztályozóvizsga Osztályozóvizsgát tehet a továbblépéshez az a tanuló:  akit az iskola igazgatója felmentett a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól (pl. magántanuló)  akinek igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 órát, illetve egy adott tárgyból a tanítási órák 30%-át (és emiatt a tanuló teljesítménye év közben érdemjeggyel értékelhetetlen, ezért a tanítási év végén nem minősíthető), és a vizsgát a nevelőtestület engedélyezi.  Ha a tanuló mulasztásainak száma már az I. félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie.


56

Az osztályozóvizsga tantárgyai a következők: 1-4. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret, angol (3-4. évf.) 5-6. évfolyam: magyar nyelv- és irodalom, matematika, történelem, természetismeret, angol 7-8. évfolyam: magyar nyelv- és irodalom, matematika, történelem, angol, kémia, fizika, biológia, földrajz Az osztályozóvizsgán a tanuló az igazgató által meghatározott időben, írásban és szóban, a nevelőtestület által kijelölt bizottság előtt ad számot tudásáról.

3.

Javítóvizsga

Amennyiben a tanuló a 2-8. évfolyam végén egy vagy két tantárgyból elégtelen osztályzatot szerez, augusztus 15. és augusztus 31. között ezen tantárgyakból javítóvizsgát tehet. Pontos időpontjáról a tanuló és szülő értesítést kap. 4.

Matematika és magyar kimeneti mérés

8. évfolyam végén a tanulók mérés keretében adnak számot magyar és matematika tantárgyi ismereteikről. A mérés megszervezése a szaktanárok feladata. Ideje: május vége, június első hete. A mérés érdemjeggyel zárul. Sikertelen mérés esetén javítási lehetőség biztosított. 5.

ECDL vizsga

A felső tagozatnak abban az osztályban, ahol plusz egy óra informatika tantárgyi óra biztosított a szülők felvállalják, hogy 8. osztály második félév végéig leteszik az ECDL-SELECTSTART 4 modulos vizsgarendszert, és felvállalják az ezzel kapcsolatos járulékos költségeket (vizsgakártya, regisztrációs díj, vizsgadíj, kiegészítő tanfolyam díj). Az iskola és az együttműködő vizsgaközpont egyúttal lehetőséget biztosít ECDL-SELECT-START vizsgák után újabb modulok megszerzésére, továbbá a másik két osztályban tanuló gyermekeink számára valamilyen jellegű ECDL végzettség megszerzésére is biztosít lehetőséget.

XIV. A FELVÉTEL ÉS AZ ÁTVÉTEL HELYI SZABÁLYAI 1. Iskolánk a beiskolázási körzetből – melyet a fenntartó határoz meg –minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a 6. életévét VIII.31-ig betöltse.  A leendő első osztályos gyerekek és szüleik számára a megelőző tanévben több lehetőséget biztosítunk iskolánk hagyományainak, profiljának jobb megismerése, és a megfelelő osztály könnyebb kiválasztása érdekében. Mindezekkel elősegítve a gyerekek könnyebb, gyorsabb beilleszkedését az iskolai életbe:


57

Márciusban „Iskolacsipegetőt” tartunk, amikor a leendő első osztályos tanítók foglalkozásokat tartanak a kicsiknek, ahol játékos körülmények között ismerkedhetnek egymással. Ez idő alatt az igazgató tart tájékoztatást a szülőknek, illetve ők tehetik fel kérdéseiket. Március végén nyílt órákon vehetnek részt, ahol a tanítók módszereit, személyiségét ismerhetik meg. A programokról, az iskoláról honlapunkon szerezhetnek információkat az érdeklődők.  Az első osztályosok beíratása a jegyző által kiírt időpontban történik. Az időpont kiplakátozásra kerül a bejárati ajtón.  Májusban a tanítók szülői értekezletet tartanak a már kialakult elsős osztályoknak.  Mindezek a találkozási lehetőségek megkönnyítik a szülők számára az iskola, illetve a tanító választását. Ezt az iskolavezetés a törvény adta és helyi lehetőségekben mérten figyelembe is veszi.  Iskolánkban minden évben 1 hagyományos és két iskolaotthonos osztály indult. A 2013-as tanévtől felmenő rendszerben megszűnik az iskolaotthonos forma. Helyét a tantárgycsoportos oktatási forma veszi át. Alsó tagozaton az osztályokban két tanító között oszlik meg a tanítás és az egyéb nem tanítással lekötött tevékenység.  Tanítóink munkájuk során figyelnek az óvoda – iskola közötti átmenetre. Szeptemberben nagy gondot fordítanak az átmeneti időszakra: sok – sok játékkal, beszélgetéssel, lassabb haladási tempóval, türelemmel segítik a beilleszkedést. Az iskolába felvételt nyert első osztályos tanulót a szülői kérést lehetőségekhez képest figyelembe véve soroljuk osztályba. A tanulók az alsó tagozatot ugyanazon osztályba járva fejezi be. 2. Negyedik évfolyam végén történik – az egyenlő bánásmód és az előzőekben leírt elvek szerint – a tanulók új osztályba sorolása a felső tagozatban. 3. Azoknak az új tanulóknak, akik az 5-8. évfolyamokon az emelt szintű angol oktatást szeretnék igénybe venni, az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított szintfelmérő vizsgát kell tenniük. 4. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülői kérésnek, a tanuló előző tanulmányi eredményének, ill. magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. Ha a körzeten kívüli tanuló az 1.évf.-ra jelentkezik, vagy ha a 4-8. évf. tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, ill. magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag, változó minősítésű, az igazgató döntése előtt kikéri az érintett évf. osztályfőnökének véleményét.


58

XV. ISKOLAI TERV AZ ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁSRÓL Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink a veszélyekkel teli környezetükben tisztában legyenek az alapvető elsősegély-nyújtási ismeretekkel, és azok gyakorlatban való alkalmazásával. Alsó tagozaton a környezetismereti és osztályfőnöki órák nyújtanak erre lehetőséget. Felső tagozatban a természetismeret, biológia és osztályfőnöki órák keretében kívánjuk megvalósítani. Ezen tantárgyak tanmeneteiben megjelenítjük az ismereteket.


59

AZ ISKOLA HELYI TANTERVE I. A választott kerettanterv megnevezése Alsó tagozat  magyar nyelv és irodalom: Apáczai Kiadó által javasolt  matematika: Apáczai Kiadó által javasolt  környezetismeret: Apáczai Kiadó által javasolt  ének: Apáczai Kiadó által javasolt  rajz: Apáczai Kiadó által javasolt  technika: Apáczai Kiadó által javasolt  testnevelés: Apáczai Kiadó által javasolt  angol: Macmillen Kiadó  erkölcstan: Apáczai Kiadó által javasolt

Felső tagozat  magyar nyelv és irodalom: Mozaik Kiadó  történelem és áll.ism.: Mozaik Kiadó  angol: Macmillen Kiadó  matematika: Apáczai Kiadó  természetismeret: Mozaik Kiadó  fizika: Mozaik Kiadó  biológia: Mozaik Kiadó  kémia: Mozaik Kiadó


60

 földrajz: Mozaik Kiadó  ének: Mozaik Kiadó  rajz: Mozaik Kiadó  technika és életvitel: Nemzeti Tankönyvkiadó  hon és népismeret: Apáczai Kiadó  erkölcstan:  informatika: Mozaik Kiadó  testnevelés: Apáczai Kiadó

A kerettantervek megtalálhatók a mellékletben.

II. A választott kerettanterv által meghatározott kötelező és kötelezően választandó tanórai foglalkozások és óraszámaik

A kötelező ,kötelezően választandó tanórai foglalkozások megnevezése,óraszámai a 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben: Alsó tagozat 2013/2014-es tanév TANTÁRGY

1.o. éves I. félév II. félév óraszám

2.o.

3.o.

4.o.

éves I. félév II. félév óraszám



Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv /angol/ Matematika

9

9

324

9

9

324

8

8

288

8

8

288

1

1

36

1

1

36

2

2

72

3

3

108

4

4

144

5

5

180

4

4

144

4

4

144

Környezetism.

1

1

36

1

1

36

1

1

36

1

2

54

Erkölcstan

1

1

36

-

-

-

-

-

-

-

-

Ének

1

2

54

1

1

36

1

1

36

1

1

36

Rajz

2

1

54

1

1

36

1

1

36

1

1

36


-

61

Technika és életvitel Testnevelés és néptánc Osztályfőnöki

1

1

36

1

1

36

1

1

36

1

1

36

5

5

180

5

5

180

3

3

108

4

4

144

-

-

-

-

1

1

36

1

1

36

Kötelező és választható óraszám össz. Szabadon tervezhető óraszám Rendelkezésre álló órakeret

25

25

900

24

24

864

22

22

792

24

25

882

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

25

25

900

24

24

864

22

792

24

25

882

-

-

22

Szabadon tervezhető órák megoszlása: 1.osztály: – 1óra angol – 1óra magyar +1óra magyar: énekből és rajzból 0.5-0.5 óra 2.osztály: – 1 óra angol – I. félév: 1óra matematika – II. félév: 1 óra magyar 3.osztály: – 2 óra angol 4.osztály: – 1 óra osztályfőnöki – 1óra testnevelés

2014/2015-ös tanév

TANTÁRGY


2.o.

3.o.

4.o.





9

9

324

9

8

306

8

8

288

8

8

288

1

1

36

1

1

36

2

2

72

3

3

108

4

4

144

4

5

180

4

4

144

4

4

144

Környezetism.

1

1

36

1

1

36

1

1

36

1

2

54


62

Erkölcstan

1

1

36

1

1

36

-

-

-

-

-

-

Ének

1

2

54

2

1

54

1

1

36

1

1

36

Rajz

2

1

54

2

1

54

1

1

36

1

1

36


1

1

36

1

1

36

1

1

36

1

1

36

5

5

180

5

5

180

5

5

180

4

4

144

-

-

-

-

1

1

36

1

1

36


25

25

900

25

25

900

24

24

864

24

25

882

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

25

25

900

25

25

900

24

864

24

25

882

-

-

24

Szabadon tervezhető órák megoszlása: 1.osztály: – 1óra angol – 1óra magyar +1óra magyar: énekből és rajzból 0.5-0.5 óra 2.osztály: – 1 óra angol – I. félév: 1óra magyar – II. félév: 1 óra matematika +1óra magyar: énekből és rajzból 0.5-0.5 óra 3.osztály: – 2 óra angol 4.osztály: – 1 óra osztályfőnöki – 1óra testnevelés


63

2015/2016-os tanév

TANTÁRGY


2.o.

3.o.

4.o.





9

9

324

9

8

306

8

8

288

8

9

306

1

1

36

1

1

36

2

2

72

3

3

108

4

4

144

4

5

180

4

4

144

5

4

162

Környezetism.

1

1

36

1

1

36

1

1

36

1

2

54

Erkölcstan

1

1

36

1

1

36

1

1

36

-

-

-

Ének

1

2

54

2

1

54

2

1

54

1

1

36

Rajz

2

1

54

2

1

54

1

2

54

1

1

36


1

1

36

1

1

36

1

1

36

1

1

36

5

5

180

5

5

180

5

5

180

5

5

180

-

-

-

-

-

-

1

1

36


25

25

900

25

25

900

25

25

900

26

27

954

2

2

2

2

3

3

3

2

2

2

25

25

900

25

900

26

27

954

-

-

2

25

2

25

900

25

Szabadon tervezhető órák megoszlása: 1.osztály: – 1óra angol – 1óra magyar +1óra magyar: énekből és rajzból 0.5-0.5 óra 2.osztály: – 1 óra angol – I. félév: 1óra magyar – II. félév: 1 óra matematika +1óra magyar: énekből és rajzból 0.5-0.5 óra 3.osztály: – 2 óra angol – 1 óra magyar A Török Flóris Ált. Iskola nevelési programja

64

– 1óra magyar: énekből és rajzból 0.5-0.5 óra 4.osztály: – 1 óra osztályfőnöki – I. félév: 1 óra matematika – II. félév: 1 óra magyar

2016/2017-es tanév TANTÁRGY


2.o.

3.o.

4.o.





9

9

324

9

8

306

8

8

288

8

8

288

1

1

36

1

1

36

2

2

72

3

3

108

4

4

144

4

5

162

4

4

144

4

4

144

Környezetism.

1

1

36

1

1

36

1

1

36

1

2

54

Erkölcstan

1

1

36

1

1

36

1

1

36

1

1

36

Ének

1

2

54

2

1

54

2

1

54

2

1

54

Rajz

2

1

54

1

2

54

1

2

54

2

2

72


1

1

36

1

1

36

1

1

36

1

1

36

5

5

180

5

5

180

5

5

180

5

5

180

-

-

-

-

-

-


25

25

900

25

25

900

25

25

900

27

27

972

2

2

2

2

2

2

3

3

3

3

3

3

25

25

900

25

25

900

25

25

900

27

27

972

-

-

Szabadon tervezhető órák megoszlása: 1.osztály: – 1óra angol – 1óra magyar +1óra magyar: énekből és rajzból 0.5-0.5 óra A Török Flóris Ált. Iskola nevelési programja

65

2.osztály: – 1 óra angol – I. félév: 1óra magyar – II. félév: 1 óra matematika +1óra magyar: énekből és rajzból 0.5-0.5 óra 3.osztály: – 2 óra angol – 1 óra magyar – 1óra magyar: énekből és rajzból 0.5-0.5 óra 4.osztály: – 1 óra angol – 2 óra angol II. félév: énekből 1 óra a környezetismerethez Felső tagozat - 2013/2014

TANTÁRGY


6.o.

7.o.

8.o.




Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolg. ism. Idegen nyelv /angol/ Matematika

4

4

144

4

4

144

4

4

144

4

4

144

2

2

72

2

2

72

2

2

72

2

2

72

3

3

108

3

3

108

3

3

108

3

3

108

3

3

108

3

3

108

3

3

108

3

3

108

Informatika

-

-

-

1

1

36

-

-

-

-

-

-

Természetism.

2

2

72

2

2

72

-

-

-

-

-

-

Fizika

-

-

-

-

-

-

1

2

54

2

1

54

Biológia

-

-

-

-

-

-

1

2

54

2

1

54

Kémia

-

-

-

-

-

-

2

1

54

1

2

54

Földrajz

-

-

-

-

-

-

1

2

54

2

1

54

Ének-zene

1

1

36

1

1

36

1

1

36

1

1

36

Rajz

1

1

36

1

1

36

1

1

36

1

1

36

Technika és életvitel

1

1

36

1

1

36

1

-

18

1

-


18

66

Testnevelés

5

5

180

5

5

180

3

2

90

2

3

90

Osztályfőnöki

1

1

36

1

1

36

1

1

36

1

1

36

Etika/ Erkölcstan Mozgóképmédiaismeret Hon- és népismeret KÖTELEZŐ ÓRASZÁM

1

1

36

-

-

-

1

1

36

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

1

36

-

-

-

1

1

36

-

-

-

-

-

-

24

24

864

25

25

900

25

25

900

26

24

900

Angol

2

2

72

2

2

72

2

2

72

2

2

72

Más

2

2

72

-

-

-

1

2

54

1

2

54

Összesen

28

28

1008

27

27

972

28

29

1026

29

28

1026

VÁLASZTHATÓ ÓRÁK

Más választható órák megoszlása: 5. évfolyam: - 1 óra matematika - 1 óra informatika 7. évfolyam: I. félév: - 1 óra informatika II. félév: - 1 óra informatika -1 óra technika 8 évfolyam: I. félév: - 1 óra informatika II. félév: - 1 óra informatika - 1 óra technika 2014/2015- ös tanév TANTÁRGY


Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolg. ism. Idegen nyelv /angol/

6.o.

7.o.

8.o.




4

4

144

4

4

144

4

4

144

4

4

144

2

2

72

2

2

72

2

2

72

2

2

72

3

3

108

3

3

108

3

3

108

3

3

108


67

Matematika

3

3

108

3

3

108

3

3

108

3

3

108

Informatika

-

-

-

1

1

36

-

-

-

-

-

-

Természetism.

2

2

72

2

2

72

-

-

-

-

-

-

Fizika

-

-

-

-

-

-

1

2

54

2

1

54

Biológia

-

-

-

-

-

-

1

2

54

2

1

54

Kémia

-

-

-

-

-

-

2

1

54

1

2

54

Földrajz

-

-

-

-

-

-

2

1

54

2

1

54

Ének-zene

1

1

36

1

1

36

1

1

36

1

1

36

Rajz

1

1

36

1

1

36

1

1

36

1

1

36

Technika és életvitel Testnevelés

1

1

36

1

1

36

1

-

18

1

-

18

5

5

180

5

5

180

4

4

144

2

3

90

Osztályfőnöki

1

1

36

1

1

36

1

1

36

1

1

36


1

1

36

1

1

36

1

1

36

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

1

36

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

24

24

864

25

25

900

27

26

954

26

24

900

Angol

2

2

72

2

2

72

2

2

72

2

2

72

Más

2

2

72

1

1

36

1

2

54

1

2

54

Összesen

28

28

1008

28

28

1008

30

30

1080

29

28

1026


Más választható órák megoszlása: 5.évfolyam: - 1 óra matematika - 1 óra informatika 6. évfolyam: – 1 óra hon-és népism. 7. évfolyam: I. félév: - 1 óra informatika A Török Flóris Ált. Iskola nevelési programja

68

II. félév: - 1 óra informatika -1 óra technika 8. évfolyam: I. félév: - 1 óra informatika II. félév: - 1 óra informatika - 1 óra technika

2015/2016- os tanév

TANTÁRGY


6.o.

7.o.

8.o.





4

4

144

4

4

144

3

3

108

4

4

144

2

2

72

2

2

72

2

2

72

2

2

72

3

3

108

3

3

108

3

3

108

3

3

108

3

3

108

3

3

108

3

3

108

3

3

108

Informatika

-

-

-

1

1

36

1

1

36

-

-

-

Természetism.

2

2

72

2

2

72

-

-

-

-

-

-

Fizika

-

-

-

-

-

-

1

2

54

2

1

54

Biológia

-

-

-

-

-

-

1

2

54

2

1

54

Kémia

-

-

-

-

-

-

2

1

54

1

2

54

Földrajz

-

-

-

-

-

-

2

1

54

1

2

54

Ének-zene

1

1

36

1

1

36

1

1

36

1

1

36

Rajz

1

1

36

1

1

36

1

1

36

1

1

36


1

1

36

1

1

36

1

1

36

1

-

18

5

5

180

5

5

180

4

4

144

4

4

144

Osztályfőnöki

1

1

36

1

1

36

1

1

36

1

1

36

Etika/ Erkölcstan

1

1

36

1

1

36

1

1

36

-

-

-


69

Mozgóképmédiaismeret Hon- és népismeret KÖTELEZŐ ÓRASZÁM

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

1

36

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

24

24

864

25

25

900

27

27

972

27

26

954

Angol

2

2

72

2

2

72

2

2

72

2

2

72

Más

2

2

72

1

1

36

1

1

36

1

2

54

Összesen

28

28

1008

28

28

1008

30

30

1080

30

30

1080


Más választható órák megoszlása: 5.évfolyam: - 1 óra matematika - 1 óra informatika 6. évfolyam: – 1 óra hon-és népism. 7. évfolyam: - 1 óra magyar 8. évfolyam: I. félév: - 1 óra informatika II. félév: - 1 óra informatika - 1 óra technika

2016/2017-es tanév:

TANTÁRGY


6.o.

7.o.

8.o.





4

4

144

4

4

144

3

3

108

4

4

144

2

2

72

2

2

72

2

2

72

2

2

72

3

3

108

3

3

108

3

3

108

3

3

108

3

3

108

3

3

108

3

3

108

3

3

108

Informatika

-

-

-

1

1

36

1

1

36

1

1

36

Természetism.

2

2

72

2

2

72

-

-

-

-

-

-


70

Fizika

-

-

-

-

-

-

1

2

54

2

1

54

Biológia

-

-

-

-

-

-

1

2

54

2

1

54

Kémia

-

-

-

-

-

-

2

1

54

1

2

54

Földrajz

-

-

-

-

-

-

2

1

54

1

2

54

Ének-zene

1

1

36

1

1

36

1

1

36

1

1

36

Rajz

1

1

36

1

1

36

1

1

36

1

1

36


1

1

36

1

1

36

1

1

36

-

-

36

5

5

180

5

5

180

4

4

144

4

4

144

Osztályfőnöki

1

1

36

1

1

36

1

1

36

1

1

36


1

1

36

1

1

36

1

1

36

1

1

36

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

24

24

864

25

25

900

27

27

972

27

27

972

Angol

2

2

72

2

2

72

2

2

72

2

2

72

Más

2

2

72

1

1

36

1

1

36

1

1

36

Összesen

28

28

1008

28

28

1008

30

30

1080

30

30

1080


Más választható órák megoszlása: 5.évfolyam: - 1 óra matematika - 1 óra informatika 6. évfolyam: – 1 óra hon-és népism. 7. évfolyam: - 1 óra magyar 8. évfolyam: - 1 óra technika A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó tananyagát és óraszámát a mellékletben megtalálható kerettantervek tartalmazzák.


71

III. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei

A taneszköz választás szempontjai 

Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tanagyag feldolgozásához, amelyeket a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé vagy segédkönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés, stb.) A pedagógusok az iskolaigazgató által rendelkezésükre bocsátott tankönyvjegyzék alapján, ill. egyéb információforrás alapján kiválasztják tantárgyanként az alkalmazandó tankönyveket, egyéb segédleteket. Figyelembe kell venniük: szakmai /a nevelési programhoz, helyi tantervhez igazodva/ anyagi, költségvetési szempontokat Szakmai munkaközösségek 

A pedagógusok véleményét figyelembe véve meghatározzák az alkalmazandó tankönyvek, segédletek körét. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: - A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének - Az egyes taneszközök kiválasztásának azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. - A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszközök használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. - A taneszközök ára feleljen meg annak az összegnek, amelyet a magasabb jogszabályban foglaltak alapján a nevelőtestület és a szülői munkaközösség évente meghatároz. Az igazgató

 

Fogadja a szakmai munkaközösségek tankönyvekre, segédletekre vonatkozó javaslatait. Tervezetet készít évfolyamonként a tankönyvek, a segédanyagok a tankönyvjegyzékben nem szereplő tankönyvekkel kapcsolatban.  A végleges tankönyvjegyzék összeállítását megelőzően kéri:  a szakmai munkaközösségek egyetértését  írásos dokumentumokat csatolni kell a tankönyv megrendelési javaslathoz  Az előző szempontos alapján összeállított tankönyv megrendelési javaslatot az igazgató véleményezteti az SZMK-val  A tankönyvmegrendelés véglegesítése előtt a rendelést ismételten át kell tekinteni abból a szempontból, hogy a tankönyvrendelés alapján az iskola minden tanulója részére biztosítani tudja-e a tankönyvhöz jutás lehetőségét.


72

A 2013/2014-es tanévtől a Köznevelési törvénynek megfelelően első évfolyamon, a továbbiakban felmenő rendszerben a tanulók ingyen kapják a tankönyveket. Ezen évfolyamon szintén felmenő rendszerben tartós tankönyveket kapnak diákjaink. A tartós tankönyvek állagát a tanulók kötelesek megőrizni, és azt a tanév végén az iskolai könyvtár számára visszaadni.

IV. A Nat-ban meghatározott pedagógiai feladatok  

             

nevelő és oktató tevékenység keretében az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a gyermek, tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, fogyatékosságát, segítse a gyermek tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, illetve bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkóztatását tanulótársaihoz a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjön: ha észleli, hogy a gyermek, illetve a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében a tanulók emberi méltóságát tiszteletben tartsa a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, a szülőt figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek a szülő és a tanuló javaslatára, kérdéseire érdemi választ adjon a pedagógus hétévenként legalább egy alkalommal – jogszabályban meghatározottak szerint – továbbképzésben vesz részt adminisztrációs feladatait pontosan és határidőre ellássa javaslatot tesz figyelmeztetésre, megrovásra, jutalmazásra az általa tanított tantárgyra tematikus, éves tanmenetet készít, az előírt szakmai követelményeket figyelembe véve az általa átvett eszközöket megőrzi, hiány esetén anyagi felelősséggel tartozik személyi adataiban történt változást (név, lakcím, szabadságidején a tartózkodás helyét) az igazgatónak azonnal jelenti az iskolai rendezvényeken részt vesz a tanítási időn kívül – a tanév programjának megfelelően – szakmai tanácskozáson, értekezleteken részt vesz a nevelés oktatás biztonságos és balesetmentes körülményeit megteremti


73

V. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja A mindennapos testnevelést, testmozgást a Nkt. rendelkezéseinek megfelelően felmenő rendszerben a következő módon valósítjuk meg:  1. 2. évfolyam: heti 4 óra testnevelés + 1 óra néptánc  3. 4. évfolyam: heti 5 óra testnevelés  5. 6. évfolyam: heti 5 óra testnevelés  7. 8. évfolyam: heti 4 óra testnevelés + 1 óra kiváltható: –

versenyszerű sporttevékenységgel, amely sportszervezet keretei között folyik, és az edzéseken való részvételt a sportszervezet által kiállított igazolás bizonyítja

–

iskolai sportkörben való kötelező sportolással, amelyet a sportkört tartó pedagógus tart nyilván, és a tanuló távolmaradását a szokásos módon igazolni kell

–

gyógytestnevelésen való részvétellel

VI. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei

Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 

Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését.



Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.



A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz, ének, informatika ellenőrzésénél:  a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrzik  az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak


74

 a rajz, a technika és a testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük, értékeljük 

A nevelő a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez. Figyelembe veszik azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak – fejlődtek-e vagy hanyatlottak - az előző értékelés óta.



A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik:  Az első évfolyamban félévkor és év végén, második évfolyamban félévkor szöveges értékelést alkalmazunk.  A második évfolyam második félévétől a tanulók munkáját minden tantárgyból év közben érdemjegyekkel, a félév és a tanév végén osztályzattal minősítjük.

A magasabb évfolyamra lépés feltételei 

A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott tantervben „A továbbhaladás feltételei” fejezetben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon teljesítette.



Az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt követelményeket sikeresen teljesítette. Ebben az esetben a megismétlésre kerülő évfolyamról nem kap bizonyítványt a tanuló. A szülő kérésére az iskola magasabb évfolyama is megismételhető legfeljebb egy alkalommal.



Ha a tanuló tanév végén egy, vagy két tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet.



Ha a tanuló a tanév végén három v. több tantárgyból elégtelen osztályzatot szerez, a nevelőtestület egyetértésével az évfolyamot ismételni köteles.

A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése, minősítése és értékelése Cél: célunk, hogy a pedagógusok, tanulók és szülők tisztában legyenek azzal, hogy diákjaink egyes tantárgyakból az előírt követelményeket milyen szinten sajátították el.  Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését.  Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája, vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik, értékelik. Az ellenőrzés, értékelés kiterjedhet az előző tanévben tanult tanagyagokhoz kapcsolódó követelményekre is.


75

 A 2. osztály 2. félévétől a tanulók munkáját minden tantárgyból év közben érdemjegyekkel, a félév és tanév végén osztályzattal minősítjük. Az érdemjegyeket a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. A pedagógusoknak figyelembe kell venni a fejlődés tendenciáját.

Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: Jeles(5); jó (4); közepes (3); elégséges (2); elégtelen (1)  A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból minden tanulónak havonta minimum egy érdemjegyet kell szereznie. A heti 3 vagy több órás tantárgyakból havonta legalább 2 jegynek kell lennie.  A tanuló által szerzett érdemjegyek minden esetben a naplóba kerülnek, és ezekről a szülőt a tárgyat tanító pedagógus értesíti az ellenőrzőn keresztül. Az ellenőrző bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.  Az egyes tantárgyakból egy-egy téma befejezése után témazáró dolgozatban kérjük számon a tanulók ismereteit. Ezen érdemjegyek piros színnel kerülnek a naplóba.  Egy-egy témakörön belül röpdolgozattal és egyéb írásbeli módon is számon kérhetjük az ismereteket. Értékelésük százalékhatároknak megfelelően történik.  A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatainak, tesztjeinek értékelésekor az elért pontszám érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők. ÉRTÉKELÉS, OSZTÁLYZÁS AZ ALSÓ TAGOZATBAN Az első évfolyamon végig és a második évfolyamon félévkor megmaradva a szöveges értékelés mellett, a második osztály II. félévétől negyedig osztály év végéig az eredményjeggyel történő osztályozás történik. A szöveges értékelés kiterjed a tanuló magatartására, szorgalmára, tanulmányi munkájára. Évfolyamonként és tantárgyanként meghatároztuk, hogy mit kell a tanulónak teljesíteni különböző minősítések eléréséhez. A szöveges értékelés gyakorlati megvalósításához értékelő lapokat dolgoztunk ki. Ezek az értékelő lapok magukban foglalják a tanuló magatartását, szorgalmát és tanulmányi teljesítményének alakulását a tantárgy sajátosságaiból adódóan, a tantervi követelmények tükrében. Értékeléskor a pedagógus aláhúzással jelöli az adott tanulóra jellemző kifejezéseket. Az első évfolyamon negyedéves, féléves és év végi értékelést adunk. Minősítést csak év végén kapnak. A második évben félévkor még szintén szöveges értékelés történik, ekkor minősítést is kapnak. Év közben a felméréseknél használt százalékos arányok ezen a két évfolyamon 2. osztály félévéig:

91-100%

Kiválóan teljesített

80-90%

Jól teljesített


76

46-79%

Megfelelően teljesített

0-45%

Felzárkóztatásra szorul

Első osztály végén, második osztályban félévkor tanulóink a következő minősítést kapják: 

Kiválóan teljesített – legfeljebb egy készségtantárgyból nem érte el a kiváló minősítést. Az a tanuló, aki minden tárgyból, magatartásból és szorgalomból is kiváló, általános nevelőtestületi dicséretben részesül. (kitűnő) Bizonyítványát az iskola igazgatójától veheti át a tanév végi ünnepségen.



Jól teljesített – Az a tanuló, aki a különböző tantárgyak többségéből jól teljesített. Abból a tantárgyból, amelyből kiváló, dicséretet kaphat. Gyenge bejegyzése nem lehet.



Megfelelően teljesített – Az a tanuló, aki a legtöbb tantárgyból megfelelően teljesítette a követelményeket. Amelyik tantárgyból kiváló, abból dicséretet, amelyből gyengébb, abból „gyenge” beírást kaphat.



Felzárkóztatásra szorul – Az a tanuló, aki a tantervi követelményeket nem teljesítette.

Abban az esetben, ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, az iskolának a szülő bevonásával értékelnie kell a tanuló teljesítményét. Fel kell tárni a fejlődését, haladását akadályozó tényezőket és javaslatot kell tenni az okok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre. Második osztály 2. félévétől a tanulók munkáját minden tantárgyból, magatartásból és szorgalomból év közben érdemjegyekkel, a félév és tanév végén osztályzattal minősítjük. A 2.o. II. félévétől 4. osztály év végéig az értékelésnél használt százalékhatárok: 91-100%

jeles /5/

80-90%

jó /4/

66-79%

közepes /3/

46-65%

elégséges /2/

0-45%

elégtelen /1/

Angol nyelvből a következő százalékhatárok érvényesek: 91-100%

jeles /5/

76-90%

jó /4/

61-75%

közepes /3/

41-60%

elégséges /2/

0-40%

elégtelen /1/

FELSŐTAGOZAT Teljesítmény 0-40% 41-60% 61-75%

Érdemjegy (5-8.évf.) elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3)


77

76-90% 91-100%

Jó jeles

(4) (5)

Ezen értékelési szempontokat tanulóinkkal megismertetjük.  A témazáró dolgozatok javítására elégtelen osztályzat esetén lehetőséget biztosítunk. A dolgozat témája az előzővel azonos legyen, vagy csak kisebb változtatást tartalmazhat.  Az egész osztályt érintő témazáró dolgozat száma naponta kettőnél nem lehet több. Ezt az osztályban tanító pedagógusok egyeztetik.  A témazáró dolgozatok rendjét a tanmenetben rögzítjük.  Azon tanulási nehézségekkel küzdő tanulóknak, akik írásbeli szakvéleménnyel rendelkeznek (dislexia, disgráfia) az írásbeli számonkérés felmentése alól, biztosítani kell a szóbeli számonkérés lehetőségét.  A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli feladat formájában.  A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének, előmenetelének értékelését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez. Emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak, fejlődtek-e, vagy hanyatlottak az előző értékelés óta.  A tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél a 2-8.évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) osztályzatokat használjuk.  A 2-8. évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli.  A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba kell jegyezni.

Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: A) Példás (5) az a tanuló, aki: - a házirendet betartja, - a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik, - kötelességtudó, feladatit teljesíti, - önként vállal feladatokat és azokat teljesíti, - tisztelettudó, - társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szembe udvariasan, előzékeny, segítőkészen viselkedik. - az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz, - óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet - nincs a naplóban írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása A Török Flóris Ált. Iskola nevelési programja

78

B) Jó (4) az a tanuló aki: - házirendet betartja - tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik, - feladatait a tőle elvárható módon teljesíti, - feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat tejesíti, - az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt - nincs írásbeli intője vagy megrovása C) Változó (3) az a tanuló, aki: - az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be, - a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik, - feladatit nem minden esetben teljesíti, - előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva, - a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik, - igazolatlanul mulasztott, - legfeljebb osztályfőnöki intője van. Rossz (2) az a tanuló, aki: - a házirend előírásait sorozatosan megsérti, - a feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti - magatartása fegyelmezetlen, rendetlen, - társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik, - több alkalommal igazolatlanul mulaszt, - több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése. Iskolánkban a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők:  A tanulók szorgalmát a 2-8. évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2), érdemjegyekkel, illetve osztályzatokkal értékeljük.  A 2- 8. évfolyamon a tanuló félévi és év végi szorgalmának osztályzatát az osztályfőnök a havi érdemjegyek és a nevelőtestület vélemény alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról.  A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba bejegyzik. A) Példás (5) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, - tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi, - a tanórákon aktív, szívesen vállal többletfeladatokat is, és azokat elvégzi, - munkavégzése pontos, megbízható, - a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz, - taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza B) Jó (4) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, - rendszeresen, megbízhatóan dolgozik, - a tanórákon többnyire aktív, - többletfeladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem, vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti, - taneszközei tiszták, rendezettek. A Török Flóris Ált. Iskola nevelési programja

79

C) Változó (3) az a tanuló, akinek: - tanulmányi eredménye elmarad képességeitől, - tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti - felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik, - érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja, - önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel foglalkozik. D) Hanyag (2) az a tanuló, aki: - képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, - az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg, - tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen, - feladatit többnyire nem végzi el, - felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek, - a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül, - félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.

VII. Csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei Csoportbontások Alsó tagozaton angol tantárgyból van csoportbontás. A csoportok heterogének, lehetőség szerint azonos létszámúak. Felső tagozaton az angol csoportbontás elvei az alsóval megegyezőek. Informatikából 5. 6. évfolyamon szintén heterogén csoportokban dolgoznak, 7. 8. évfolyamon a lehetőségekhez mérten igyekeznek a szaktanárok egy csoportba gyűjteni a tehetségesebb tanulókat, illetve azokat, akiknek továbbtanulásukhoz komolyabb informatikai ismeretekre van szükségük. Technika tantárgyból, amennyiben a létszámok lehetővé teszik, fiú és lány csoportokat alakítanak a pedagógusok. Egyéb foglalkozások szervezése: 

Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások

Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére heti 1-2 órát szervezünk. Alsó tagozatban a tanulmányi séták, a témanapok programja és a tantárgyi gyűjtőmunkák adnak lehetőséget a gyakoroltatásra. A lehetőségekhez mérten 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részre felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képességfejlesztő órákat tartunk heti egy órában magyar nyelv és matematika tantárgyakból. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.


80



Iskolai sportkör

Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Tanulóinknak a délutáni iskolai sportköri foglalkozásokon (atlétika, labdarúgás, kosárlabda, kézilabda, aerobik stb.) biztosítjuk a sportágválasztás lehetőségét. 

Szakkörök

A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. 

Versenyek, vetélkedők, bemutatók

A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik.  Tanulmányi kirándulások Segítik a közösségi nevelést, a környezeti és művészeti, nevelési célok megvalósítását. A szülők kérésére, igény szerint szervezett programok költségét a szülőknek kell fizetniük. 

Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás

Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. A foglalkozásokon való részvétel költségeit a szülőknek kell fedezniük. 

Szabadidős foglalkozások

A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, klubdélutánok, táncos rendezvények, stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. 

Iskolai könyvtár

A tanulók egyéni tanulását, önképzését a nyitvatartási napokon iskolai könyvtár segíti.


81



Hit- és vallásoktatás

Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő- és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.

VIII. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszer Minden tanévben tavasszal számszerűen is értékelhető formában kell számot adni a tanulók fizikai állapotáról. A testnevelő tanárok döntése alapján iskolánk a „HUNGAROFIT” mérést választotta. A mérés ideje: április - május A mérések után 2 hét áll rendelkezésre az osztályonkénti összesítésre. Ezt a feladatot az osztályt tanító testnevelő tanár és tanító végzi el. Az osztályok eredményének összesítése: a testnevelés munkaközösség- vezető feladata A méréshez szükséges: - Osztályonkénti összesített adatlap - Intézményi összesített adatlap A Hungarofit mérés próbái (1+4 motorikus próba) 1. 2. 3. 4. 5.

Cooper teszt, vagy 2000 m-es síkfutás (perc, mp) Helyből távolugrás (m) Fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás (db) Hason-fekvésből törzsemelés- és leengedés Hanyattfekvésből felülés térdintéssel

A tanulók fizikai teherbíró képességének minősítése 140 pontos skála alapján történik:       

Igen gyenge Gyenge Elfogadható Közepes Jó Kiváló Extra

0 – 20 pont 21 – 40 pont 41 – 60 pont 61 – 80 pont 81 – 100 pont 101 – 120 pont 120 – 140 pont

A közepes szint elérése elegendő ahhoz, hogy tartósan kiegyensúlyozottan, jó közérzettel élhessen a tanuló. Heti két-három óra testedzéssel elérhető, hogy ezt a szintet a későbbi élete folyamán is megtartsa.


82

IX. Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek Az iskola elhelyezkedése egészségnevelés szempontjából szerencsés helyen van: a főváros legdélebbi részén lévő lakótelepen. Az iskola helyzetéből adódik, hogy a fővároshoz képest a levegő szennyezettsége kicsi. Bár ha a fő szélirány nyugat – észak-nyugat, akkor a főváros központjából érkező szmog itt is érződik, s alkalmával savas eső formájában hull le. A légszennyezettséget csökkentik az aszfaltozott utak, de a pollenkoncentrációt növelik az építési területen, ill. a Szentlőrinci úton túl lévő parlagföldek parlagfüvének pollenjei. Ezért magas a légúti, asztmás, allergiás gyermekek és pedagógusok száma. Az iskola 1993-ban épült. Az iskola rossz tájolása miatt óriási különbség van a dél-keleti és az észak-nyugati oldal között, mind hőmérsékletben, mind fényviszonyokban. Ez jelentős gond a fűtésszabályozásnál, a gyerekek öltözködésnél. A dél-keleti oldalon májusban a 35-40 C0-ban tanulni és tanítani jelentős plusz terhet ró az itt dolgozókra és tanulókra. Az észak-nyugati oldalon a szomszéd házak ablakainak közelsége miatt ezen az oldalon is behúzott sötétítővel, villanyfénynél kell tanítani, a tükröződés miatt. Az iskola gyönyörű nagy ablakai rosszul záródnak. Sokszor veszélyes a kinyitásuk. A kis légterű osztálytermekben a bukóra nyitott ablakok alatt ülők állandó megfázásnak vannak kitéve. A tornaterem lenyűgöző méretei (18m x 30 m) jó sportolási lehetőséget biztosítanak, ha egyszerre 1 osztály van bent. 2-3 osztály esetében a hangerősség az elviselhetetlenség határát súrolja. Ilyenkor az akusztika katasztrofális. 1 m-en belül érthető a tanár utasítása. A tájolás itt is gond, az egyik csapatnak állandóan szemébe süt a nap. A nyílászárók gyengesége miatt a szellőztetés nem megoldott. A mindennapos testnevelés tovább fokozza ezeket a problémákat.

Egészségnevelési elvek  Az egészségnevelés célja, hogy a tanulók korszerű ismeretekkel és azok gyakorláshoz szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek az egészségük védelme érdekében. Ismerjék fel azt, hogy milyen összefüggés van az életmód, a viselkedés és az egészégi állapot között.  A rendszeres mozgás, aktivitás érdekében született elhatározásokat (napi rendszeres torna, futás stb.) kisebb csoportokban is megbeszélik, egymás között versengve is gyakorolják.  Felismerik, hogy ebben az életkorban a megváltozott fizikai sajátosságok következtében személyes higiénével való fokozott foglalkozás különös figyelmet igényel, és kapcsolataikat, önértékelésüket, általános közérzetüket is befolyásolja.  Ismereteket szereznek a pszicho-aktív szerekről, s a használatukban rejlő veszélyekről. Felismerik azokat a társadalmi helyzeteket, amelyekben legális vagy tiltott anyagokkal kínálhatják őket, és gyakorolják ezek elhárítását. Megértik a hozzászokásból adódó veszélyeket, egészségkárosodást.  Ismerkednek a testi és lelki fejlődés különböző aspektusaival, a serdülőkor sajátosságaival és a szexualitással, a férfi és női nemi szerepek eltérő sajátosságaival.


83

 A környezeti ártalmakra vonatkozó korszerű ismeretek elsajátításán túl kiscsoportokban végzett projektmunka révén kialakul a tanulókban a személyes kompetencia, felelősségérzet a környezethez való viszonyban. Mindezen ismereteket életkori sajátosságaiknak megfelelően, pedagógus irányításával sajátítják el. Célok:  Ismerjék meg a tanulók az emberi test felépítését, a szerveink működését, az egészséges életmód szabályait, és ezek birtokában legyenek képesek egészséges életvezetésre.  Alakuljon ki a tanulókban az az igény, hogy megőrizzék test-lelki egészségüket.  Ismerjék meg a tanulók az ember egészséges életműködését veszélyeztető anyagoknak a szervezetre gyakorolt hatásait.  Ismerjék fel a tanulók, hogy miért szükséges a jövő tervezése, az életút tudatos építése. A tanulók vegyenek részt egészséges testi fejlesztésükben. Ismerjék meg alkalmazás szintjén a mozgástevékenységnek és a sportolásnak az egészséges életmódban betöltött szerepét. Rendszeresen végezzenek testedzést.  Ismerjék a korszerű táplálkozás, az egészséges életmód feltételeit.  Tudják a tanulók, hogy a természet állapota az emberek egészségére is hatással van.  Tudják, hogy az egészség érték, megőrzése mindenkinek saját érdeke.  Alakuljon ki a tanulókban az igény a személyes higiéniára, a test és a ruházat gondozására.  Projekt napokon fontos szerepet kapjanak az egészséggel, táplálkozással kapcsolatos korosztályos programok, fejlesztések.

Környezeti nevelési elvek Az iskola Budapest XXIII. kerületében, Soroksáron található lakótelepi iskola. Környezeti nevelés terén már rendelkezik hagyományokkal: papírgyűjtés, elemgyűjtés, Madarak Fák Napja, Föld Napja, Duna vízminőségének vizsgálata. Folyosói, tantermei barátságosak, dekorációkkal, növényekkel, tablókkal vannak díszítve. Az iskola udvara zárt, egy része parkosított, egy része burkolt. Padok, fák találhatók az udvaron. Sportolásra, játékra van lehetőség.

Az iskola működése környezeti nevelés szempontjából A környezeti nevelés fontos területe az iskolai életnek. Az iskola 2005 tavaszán megpályázta, és elnyerte az ÖKO iskola címet, logóját használhatja. A cím ismételt pályázati kiírása után 2011-ben megkaptuk az örökös ÖKO iskola címet. Ennek szigorú kritériumrendszerét megvalósítjuk, a környezeti nevelés kiemelt programunkká vált.


84

A környezeti nevelés színterei iskolánkban: Hagyományos tanórai oktatásszervezésben: A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos és audiovizuális lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így az élményszerű tanításra lehetőség nyílik. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert véleményünk szerint így lehet csak okosan, átgondoltan tenni a környezet megóvásáért.

Nem hagyományos tanórai keretben: Erdei iskola: Iskolai tanulmányai ideje alatt (3. vagy 4. évfolyamon) minden tanuló eltölt egy hetet erdei iskolában. Az itt folyó munka a tanév szerves része, mely meghatározott, speciális órarend szerint folyik. Környezetvédelmi szakkör: Felső tagozatban minden évfolyamon egy-egy osztály környezetvédelmi ismereteket tanul. Mind az elmélet, mind a gyakorlat kapcsolódik a természetismeret tantárgy anyagához. A szakkörön bővebb ismeretekhez jutnak a tanulók játékos ismeretek formájában, illetve lehetőség nyílik arra, hogy a tanórán kimaradt kísérleteket itt elvégezzék.

Tanórán kívüli programok: - A gyerekek olyan versenyeken indulnak, ahol a környezet- és természetvédelem fontos téma, így elmélyíthetik elméleti tudásukat. (pl. Herman Ottó verseny, Kaán Károly verseny, botanikus kerti verseny) - Az iskolában rendszeresen különböző gyűjtési akciókat (elem- és papírgyűjtés) szervezünk. - Kirándulásokat szervezünk természetvédelmi területekre, nemzeti parkokba, tájvédelmi körzetekbe - Iskolai vetélkedőket szervezünk - Bekapcsolódás a szelektív hulladékgyűjtésbe: papír, elem - Természettudományi Múzeumot látogatjuk - Állatkertet látogatjuk - Zöld Utipakk oktatócsomagot alkalmazunk a környezetvédelmi szakkörökön, illetve egyes tantárgyak tananyagába beépítve - A Duna vízminőségének vizsgálatát végezzük - Osztályfőnöki órákon az ember és a természet kapcsolatát megbeszéljük - Az iskolai könyvtárban a környezetvédelemmel kiadványokat a lehetőségekhez mérten bővítjük, és ezek hozzáférhetőek mindenki számára


85

Iskolán belüli együttműködés - Tanárok. Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. - Diákok. Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére, és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. - Tanárok és diákok. A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Iskolánkban nagy szerepe van a környezettudatos szemlélet kialakításában az erdei iskoláknak, a témanapoknak, a hulladékgyűjtési akcióknak, valamint a nyári táboroknak. A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is. A tanórák környezeti tartalmát a munkaközösségek határozzák meg. - Tanárok és szülők. Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Iskolánkban ez egyrészt azon keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók, másrészt egyes környezeti programjaink fedezetét a lehetőségeiket figyelembe véve a családok maguk is biztosítják. - Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak. Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást (pl. féloldalas papírlapok használata, kicsinyített és kétoldalas fénymásolás, digitális információáramlás), folyamatosan gyűjtsük a hulladékpapírt és a kifogyott nyomtatópatront. Az iskolai szelektív hulladékgyűjtés továbbfejlesztéséhez a takarítók aktív, környezettudatos munkájára is szükségünk van.

Iskolán kívüli együttműködés - Fenntartó. Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés – az iskola egész életén belül- a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. - Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények. A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények látogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból kiemelkedően fontosak a múzeumok, az állatkertek és a nemzeti parkok. Ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük elő. Iskolai tanulmányai során minden tanulónak legalább egy környezeti témájú intézménylátogatáson részt kell vennie. Az adott intézménnyel a kapcsolatot a munkaközösségek egy megbízott tanára tartja.


86

Alapelvek, jövőkép, célok Alapelvek, jövőkép A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk. - a fenntartható fejlődés - a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések - a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései - alapvető emberi szükségletek - emberi jogok - demokrácia - elővigyázatosság - biológiai és társadalmi sokféleség - az ökológiai lábnyom Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani: - a környezettudatos magatartást és életvitelt - a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt - a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát - a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését - a rendszerszemléletet - tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését - az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban. Ilyenek például: - alternatív, problémamegoldó gondolkodás - ökológiai szemlélet, gondolkodásmód - szintetizálás és analizálás - problémaérzékenység, integrált megközelítés - kreativitás - együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód - vitakészség, kritikus véleményalkotás - kommunikáció, média használat - konfliktuskezelés és megoldás - állampolgári részvétel és cselekvés - értékelés és mérlegelés készsége

Tanórán kívüli és tanórai foglalkozások A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány területen. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy megfelelő módon diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról. Lehetőségeink: - terepi munka során: táborok, tanulmányi kirándulások, akadályversenyek, városismereti játékok, erdei iskola, stb. A Török Flóris Ált. Iskola nevelési programja

87

- kézműves foglalkozások: egy-egy ünnephez kötött, tábori időben, stb. - akciók: pályázatok, újságkészítés, kiállítás-rendezés, kérdőíves felmérés, iskolarádió működtetése, „nemzetközi akciók” - látogatás: múzeum, állatkert, botanikus kert, nemzeti park, szeméttelep, hulladékégető, szennyvíztisztító, stb. - témanapok, témahetek - versenyek - szakkörök - iskolazöldítés Jeles napok az iskolánkban - Állatok Világnapja-október 4. - Víz Világnapja március 22. - Föld Napja- április 22. - Madarak és Fák Napja- május 10.

Az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetőségei Testnevelés A tanulók - fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják egészséges testi fejlődésüket - legyenek tisztában azzal, hogy a testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében - értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes - igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőleg természetes anyagokból készüljenek az eszközök és a tornaszerek - sajátítsák el a régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat (pl. méta, karikahajítás, gólyalábazás, zsákban futás) - tudatosítsák általa az egészség és a környezet komplexitását Magyar nyelv és irodalom alsó tagozat A tanulók - ismerjék meg a közvetlen természetes- és mesterséges, ember alkotta környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat (meséket, mondákat, népdalokat és verseket) - egy táj megismerésekor képesek legyenek kifejezni érzelmeiket, alkalmazva érzékeljék az anyanyelv gazdagságát, szépségét a szóbeli és írásbeli kommunikáció során felső tagozat A tanulók - ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását, és mindezt tudják alkalmazni a természeti és emberlakta környezettel való kapcsolatteremtésben - törekedjenek az anyanyelv védelmére A Török Flóris Ált. Iskola nevelési programja

88

-

sajátítsák el a média elemzésének technikáit tudjanak disputát folytatni

A tanulókban - alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés - növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet- és természetvédelmi témájú könyvek feldolgozásával - fejlesszük az egyéni és közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével Történelem A tanulók - értsék meg és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek hatására alakult át a természet - tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására - ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete - értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét a problémák elhárításában és csökkentésében Idegen nyelv A tanulók - váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek segítségével - legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra, és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit - ismerjék meg más népek ilyen irányú tevékenységeit, valamint az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit - állampolgári felelősségtudata fejlődjön A tanulókban - alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben - fejlődjön az idegen nyelvi kommunikációképessége és fedezzék fel ennek lehetőségeit Matematika A tanulók - váljanak képessé arra, hogy más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják - legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezéseire, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával - tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni - logikus gondolkodásuk, a szintetizáló és a lényegkiemelő képességük fejlődjön - tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait - váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására - ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni - legyenek képesek reális becslésekre A Török Flóris Ált. Iskola nevelési programja

89

-

tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni

A tanulókban - alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás - alakítsunk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket Fizika A tanulók - váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára - ismerjék meg az élő szervezetre káros környezeti hatások (sugárzások, zaj. rezgés) egészségkárosításait, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit - ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő és az élettelen közötti kölcsönhatásokat - mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak használni - ismereteik birtokában tetteik következményeit látó, távlatokban gondolkodó állampolgárrá váljanak Földrajz A tanulók - szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről - érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit - ismerjék meg a világ globális problémáit - ismerjék meg és őrizzék a természeti és ember alkotta táj szépségeit Biológia A tanulók - ismerjék meg a globális környezeti problémákat, és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit - ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet - ismerjék meg az élőlények alapvető szervezési-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket - ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat - legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére - sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat A tanulókban - alakuljon ki az ökológiai szemléletmód Kémia A tanulók - rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel - törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására - legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére A Török Flóris Ált. Iskola nevelési programja

90

-

értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait

Ének-zene A tanulók - ismerjék fel a természeti, ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát - ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait - fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban - vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét - tudják, hogy az élő ill. élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek - fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni Erkölcstan A tanulók - legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák - tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni - mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell hagyniuk A tanulókban - alakítsuk ki azt a szemléletet, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától függetlenül is értéket képviselnek - alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban - fejlődjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és igazságosság az egészséges környezetért Rajz és vizuális kultúra A tanulók - ismerjék fel a természeti, ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát - ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit - ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira - ismerjék a természetes alapanyagok használatát - legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni - legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően - ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését - kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket Természetismeret A tanulók - ismerjék meg az őket körülvevő természeti és épített környezetet - ismerjék az erdő, a víz- és vízpart, a mező legjellemzőbb élőlényeit - ismerjék a házban, ház körül élő állatok, növények jellemzőit - ismerjék meg a háziállatok gondozásával kapcsolatos teendőket - legyenek képesek felelősséget vállalni a saját háziállatukért - ismerjék hazánk domborzati térképét, tudjon rajta tájékozódni - ismerjék az élő és élettelen környezeti tényezőket, tudja, hogy ezek hatással vannak az élőlényekre és a környezetükre - ismerjék hazánk nemzeti parkjait A Török Flóris Ált. Iskola nevelési programja

91

Technika A tanulók - ismerjék a fenntarthatóság fogalmát, - tudjanak takarékosan dolgozni a különböző anyagokkal - ismerjék az újrahasznosítás fogalmát - óvják a saját és a közös használati tárgyaikat, eszközeiket - próbálják a környezettudatosságot érvényesíteni a mindennapi tevékenységükben - óvják, védjék az iskola környezetét Informatika A tanulók - ismerjék az informatikai eszközök újrahasznosításának lehetőségeit - tudjanak takarékosan dolgozni (papír, nyomtatófesték) - ismerjék az újrahasznosítás fogalmát - legyenek képesek az interneten illetve a szakirodalomban információkat keresni, konkrét, a - valós életből vett példákat értelmezni, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni - legyenek képesek a számítógép segítségével megszerezhető tudás szűrésére, váljanak - képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására - ismerjék meg az informatikában (pl. az internet-használatban) rejlő környezetvédelmi - lehetőségeket - használják a világhálót kutatómunkára, ismeretszerzésre - futtassanak környezeti elemek megváltozását figyelembevevő szimulációkat - rendezzenek környezeti kérdésekről virtuális fórumot máshová járó diákokkal közösen - szerkesszenek és nyomtassanak környezetvédelmi újságokat és posztereket - ismerjék meg a távközlési-informatikai berendezések környezetkárosító hatásait - váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket informatikai módszerekkel demonstrálják (számítástechnika alkalmazása, könyvtárhasználat, irodalmi hivatkozások) - legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére a - különféle szoftverek (adatok táblázatos tárolása, kiértékelése, összefüggések vizsgálata) segítségével - a számítástechnikai eszközök használata során valósítsák meg az anyag- és energiatakarékos alkalmazás feltételeit

A tantárgyak lehetőségeinek kiegészítése az osztályfőnöki teendőkkel A fiatalok osztályközösségi létének keretét általában az osztályfőnök teremti meg. Ő a különböző szintű személyes kapcsolatok segítője, fejlesztője is. Az átalakuló iskolarendszerben az osztályfőnöki feladatok bővülnek, e tennivalók körül is egyre több a bizonytalanság. Az osztályfőnök személyisége, és elhivatottsága döntő súllyal alakítja a gyerekekben kialakuló, formálódó valóságképet. Munkálkodása nyomán válnak konkrét közösségi tevékenységgé a szaktanárok tanórán túlnövő elképzelései, a különböző iskolai programkínálatok. A tanulók számos attitűdjének alakításán túl a szülők hozzáállását is befolyásolhatja igényessége, értékrendje. A környezeti nevelés szempontjából nem meghatározó az osztályfőnök szaktárgyi hovatartozása. Az általános tájékozottsága, problémafelismerő- és feldolgozó képessége segítheti abban, hogy ezt a sokszínű témakört a környezethez való viszony alakítására, egyben A Török Flóris Ált. Iskola nevelési programja

92

pedagógiai céljaira használni, alkalmazni tudja. A környezet megóvására, szépítésére, otthonossá tételére, igényes gondos alakítására való nevelésen túl a mindennapi problémák felismerése, életmódminták elemzése, a megoldások keresése is kiváló lehetőséget nyújt az együttes tevékenységek során a közösségépítésre, a személyes kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére. Az osztályfőnök összefogja a szaktárgyak idevágó, de a hagyományos tanórai kereteket megbontó tevékenységeit, például a fogyasztói társadalom problémáinak felismerését és megoldását segíti az iskolában. Ilyenek a táplálkozási szokások, a szükségtelen túlcsomagolás, a szemét kezelése, anyag- és energiatakarékosság. A közös tanulmányi kirándulások, vetélkedők, különböző akciókban való közös részvétel is kiegészítheti és összefűzheti az egyes szaktárgyakat. Az osztályfőnöki órák témájának kínálata akkor hatékony, ha az legalább egy, de inkább négy évre tervezett sokszínű szocializációs programnak felel meg. Tervezése az osztályban tanító valamennyi pedagógus együttgondolkozását kívánja meg.

X. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Ezt a fejezetet az iskola Esélyegyenlőségi Terve részletesen tartalmazza.

XI. A tanuló jutalmazásának és elmarasztalásának elvei Azt a tanulót, aki képességeihez mérten:  példamutató magatartást tanúsít, vagy  folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy  az osztály illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy  iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön, előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy  bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez vagy növeléséhez, az iskola jutalomba részesítheti. Az iskolai jutalmazás formái: a) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: - Szaktanári dicséret - Napközis nevelői dicséret - Osztályfőnöki dicséret - Igazgatói dicséret - Nevelőtestületi dicséret b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén: -

szaktárgyi teljesítményért, példamutató magatartásért, kiemelkedő szorgalomért, példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért nevelőtestületi dicséretben részesíthetők.

c) Az egyes tanévek végén a kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és jutalomkönyvet kapnak, melyet az osztályfőnök ad át. d) Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki vagy szaktanári dicséretben részesülnek.


93

e) Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon kiválóan szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egészséges helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására hozni. f) Az iskolát támogató alapítvány a 8 éven keresztül kitűnő tanulóját aranylánccal, a legeredményesebb versenyzőt könyvutalvánnyal jutalmazza, melyet az iskola közössége előtt vehet át. g) Tanév végén kiemelkedő sportteljesítményért a Török Flóris Általános Iskola legjobb sportolója cím adományozható egy fiúnak és egy lánynak a 7. vagy 8. évfolyamról. Fegyelmezési elvek Azt a tanulót, aki: - tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy - a házirend előírásait megszegi, vagy - igazolatlanul mulaszt, vagy - bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet részesíteni. Az iskolai fegyelmező intézkedések: - szaktanári figyelmeztetés - napközis nevelői figyelmeztetés, - osztályfőnöki figyelmeztetés, - osztályfőnöki intés, - osztályfőnöki megrovás, - igazgatói figyelmeztetés, - igazgatói intés, - igazgatói megrovás, - tantestületi figyelmeztetés

XII. A NEVELŐTESTÜLET ÁLTAL SZÜKSÉGESNEK TARTOTT TOVÁBBI ELVEK, AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK A valahova tartozás tudatát, a közösségi eszmék és értékek megbecsülését a hagyományok közvetítik. A hagyomány közösségteremtő és megőrző erő, amely bizonyos állandóságot és folytonosságot teremt az iskola mindennapi életében. Iskolánk ápolja, őrzi, és lehetőség szerint bővíti hagyományait. A rendszeresen megtartott rendezvények, programok, a kialakult szokások erősítik az iskolához való tartozás érzését diákokban, szülőkben és pedagógusokban egyaránt. Meghatározzák az iskola hangulatát, érzelmi töltést adnak, formálják a közösséget, lelkesítő hatást gyakorolnak az egymást követő tanulógenerációkra. Az iskolai hagyományok színterei 1. Jelentős iskolai évfordulókhoz kapcsolódó rendezvények Az évfordulókról való megemlékezések minden intézmény számára fontosak, így van ezzel iskolánk is. Csak akkor várhatjuk el a tiszteletet, ha mi magunk is megtiszteljük


94

azokat a diákokat és pedagógusokat, akik az eltelt években, évtizedekben az iskoláért sokat tettek.  Kiállítás szervezése  Iskolatörténeti kiadvány, évkönyv készítése  Ünnepi műsor, fogadás régi diákok és pedagógusok részvételével 2. A tanulmányokkal kapcsolatos hagyományok Minden iskola és gyermek életében meghatározó, hogy miképpen kezdődik iskolás élete, de nem kevésbé fontos az sem, hogyan folytatódik, illetve fejeződik be. Ebben egy nagyon nagy részt a tanulmányaival kapcsolatos élmények töltik ki. 

A leendő első osztályosok számára rendezett Iskolacsipegető, ahol a kisgyerekek megismerkedhetnek leendő tanítónőjükkel, tanítójukkal. Itt forgószínpadszerűen vesznek részt foglalkozásokon.



A leendő elsős szülők számára is lehetőség nyílik, hogy jobban megismerjék azokat a pedagógusokat, akik gyermekeiket a jövőben tanítani fogják. Negyedik osztályban nyílt órákat tekinthetnek meg. Minden elsősünk a tanévnyitó ünnepségen ajándékot kap. Évente egyszer, novemberben nyílt órákat tartunk, alsóban és felsőben egyaránt. Szaktárgyi versenyek – háziversenyek megrendezése, kerületi, fővárosi és országos versenyekre való felkészítés A hetedik-nyolcadik osztályosok számára az Euro EXAM vizsgarendszerben való részvétel, és egy alkalommal a próbavizsga letételének lehetősége az iskolában. A „B” osztályok számára ECDL-SELECT-START 4 modulos vizsga kötelező letétele, majd újabb modulok megszerzésének lehetősége, továbbá a másik két osztályban tanuló gyermekeink számára valamilyen jellegű ECDL végzettség megszerzésére is biztosít lehetőséget az intézmény. A ballagáson aranylánccal jutalmazzuk az(oka)t a diák(oka)t, aki(k) a nyolc év alatt végig kitűnő tanuló(k) volt(ak). A nem kitűnő, de kiváló és az iskola hírnevét öregbítő diákok könyvutalványban részesülnek. Nemcsak a diákokat, hanem a pedagógusokat is jutalmazza az iskola, a tanévzárón Török Flóris-plakettet kap az év alsós és felsős pedagógusa. Az iskoláért sokat dolgozó szülőkről sem feledkezünk meg, őket is az évzárón köszöntjük. Tanévnyitó és tanévzáró ünnepélyek Ballagás – a ballagó nyolcadikosok búcsúztatása mindig a hetedik évfolyamos diákok feladata, amelyet mindig szeretettel tesznek meg, hiszen tudják, hogy ők is lesznek nyolcadikosok. Pedagógusnapi kirándulás

    

     

3. Történelmi ünnepeink, megemlékezéseink Állami ünnepeinken színvonalas műsorokkal tartunk megemlékezést, amelyekért mindig egy-egy munkaközösség felelős.  Október 6. – nemzeti gyásznap: ezen a napon kiállítással és emlékműsorral készülünk, amelyet az iskolarádión hallgatnak meg a diákok, majd minden osztály gyertyát gyújt az aulában található Török Flóris-szobornál.  Október 23. – az 56-os forradalom napja: szintén az iskolarádión keresztül hallgathatja meg mindenki az ünnepi műsort.


95



Március 15. – az 1848/49-es forradalom ünnepe: ezen a napon az egész iskola megtekintheti az ez alkalomra összeállított műsort. Az ünnepi hangulatot emeli az aulában kiállított tárgyak, rajzok, könyvek sora.  Megemlékezés a Holokauszt napjáról – osztályfőnöki óra  Megemlékezés a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapjáról - osztályfőnöki óra  Témanap: az Öko-iskolával kapcsolatos, Nemzeti Összetartozás Napja (Sikeres Határtalanul pályázat esetén. Ezen a napon zárjuk le a kirándulást, egy összefoglaló program segítségével)!

4. Kulturális és környezetvédelmi hagyományok Ezek a programok egyrészt a hagyományos ünnepkörökhöz, másrészt iskolánk profiljához (Öko-iskola, angol tagozat) köthetők, és nagyon népszerűek. A diákok szívesen vesznek részt, mindig vidáman zajlanak ezek a rendezvények.  Szüreti nap - hagyományok ápolása, főleg alsós osztályokban, kézműves foglalkozás, táncház, szőlőpréselés - mustkészítés,  Halloween-party – olyan rendezvény, amelyet mindenki nagyon vár, és ahova csak töklámpással vagy jelmezben lehet jönni. A legötletesebb jelmezeket és töklámpásokat díjazzuk. Ezek mellett vetélkedőket szerveznek angoltanáraink és tanulóink.  Az adventi ünnepkör – november végén kezdődik, és a téli szünet előtt fejeződik be. Ebben a három hétben minden nap az ünnepkörrel kapcsolatos tevékenység zajlik az osztályokban, s az ezeken előállított tárgyakat a gyerekek hazaviszik, elajándékozzák. Ilyenkor készülnek az osztályok a karácsonyi műsorokra.  Mikulás –ezt a napot énekekkel, versekkel teszik a gyerekek még vidámabbá, valamint iskolánk Mikulása és Krampusza is besegít a hangulatjavításba. A szülői munkaközösség megajándékozza a gyerekeket.  Karácsonyi hangverseny – az ünnepkör lezárása, amely karácsonyi dalokból, hangszeres előadásokból illetve irodalmi művekből összeállított műsort jelent. Ezt a lakótelepen található templomban tartjuk, amely mindig zsúfolásig megtelik, és diákjainknak nagy sikere van minden egyes alkalommal.  Farsang – A nyolcadikosok kiváltsága a nyitótánc a farsangon. Mindig nagy izgalommal készülnek erre az alkalomra. A farsangot külön tartjuk az alsósoknak és a felsősöknek. Az esemény színvonalát emeli, hogy a gyerekek vagy jelmezbe öltöznek, vagy valamilyen produkciót mutatnak be.  Pancake Day – angolszász ünnep, amely megmozgatja a gyerekek fantáziáját, nem csupán azokét, akik szeretik a palacsintát, de az övékét különösen.  Anyák napja – főleg alsós osztályokban, de még ötödik osztályokban is műsorral köszöntik a kisdiákok az édesanyákat.  Madarak, fák napja: ilyenkor nem hagyományos órakeretben folyik a tanítás. A természettel kapcsolatos olyan tevékenységeket folytatnak a diákok, amelyek minden tantárgyhoz kapcsolhatók.  Tücsökzene – zeneiskolások hangversenye: iskolánkban sok gyermek tanul zenét, a Galambos László Zeneiskola tanárai tartanak foglalkozást iskolánkban, s ilyenkor megmutatják, hogy mennyit fejlődtek az év során. 5. Szabadidővel és sporttal kapcsolatos hagyományok Iskolánk nagy hangsúlyt fektet a gyerekek szabadidejének tartalmas kitöltésére, valamint a sportolási lehetőség megteremtésére A Török Flóris Ált. Iskola nevelési programja

96

 Bolhapiac – a gyerekek igen kedvelik, sokan saját kezűleg készített tárgyakat árusítanak. Megunt játékaiktól, könyveiktől is megszabadulhatnak, s beszerezhetnek számukra érdekesebbeket is.  Gyereknap: ezen a napon különböző programok várják a gyerekeket, minden évben egy kicsit más.  Angliai utazás – egyhetes tanulmányi kirándulás 7-8. osztályosok számára, az Egyesült Királyságba tavasszal vagy ősszel, amelyre az aktuális tanév őszétől lehet jelentkezni (Megszervezése a jelentkezők számától függ és önkéntes alapú, költségét a szülők biztosítják).  Táborok – diákjaink szabadidejének színesebbé tételére nyáron is kínálunk programokat. A legrégebbi hagyományokkal bíró táboraink: o angol tábor o sporttáborok o kézműves tábor o hagyományőrző tábor o napközis tábor Sikeres pályázat esetén: o Erzsébet tábor o Határtalanul pályázat o ECDL napközis tábor o Angol nyelvvizsgára felkészítő tábor (A táborok megszervezése sikeres pályázatok esetén is a jelentkezők számától függ és önkéntes alapú). 7.Egyéb tevékenységek- az Öko-iskola keretében 

Minden tanév munkarendjében tervezünk az Öko-iskola arculatához kapcsolódó programokat (akciókat, vetélkedőket).



A tanulmányi sétákat, kirándulásokat, múzeumi, állatkerti órákat és az erdei iskolai foglalkozásokat úgy szervezzük, hogy az egészséges életmódra nevelés és az Öko-iskolai célok megvalósuljanak.



Az iskola belső kommunikációs csatornái (iskolaújság, rádió, faliújságok) működnek, és tükrözik az Öko-iskolai célokat.



Aktívan részt veszünk a helyi közélet Öko-iskolai célokkal összefüggő programjaiban (városvédelem).

 Erdei iskola: A kötelező tananyag elsajátítása az iskolai tanórákon történik. Az iskola Ökoprogramjának kötelező eleme az erdei iskola megszervezése. E hét során a tananyag feldolgozás sajátos formája valósul meg, erdei környezetben, interaktív és kooperatív módon, a tanulói tevékenykedtetés széleskörű felhasználásával. Ezek költségét a szülőknek kell fedezniük, csökkentésükre felhasználjuk a pályázati lehetőségeket. 8.Egyéb tevékenységek – csengetési rend: A teljes csengetési rend a következőképpen alakul: 745 becsengetés, a tanulók bevonulnak az udvarról a tantermeik elé 800 – 845 első tanítási óra 900 – 945 második tanítási óra, 945 – 1000 – tízórai szünet (tanulók az osztálytermeikben tízóraiznak) 1000 – 1045 harmadik tanítási óra A Török Flóris Ált. Iskola nevelési programja

97

1055 – 1140 negyedik tanítási óra 1150 – 1235 ötödik tanítási óra, 1235 – 1250 – ebédszünet a felső tagozatnak 1250 – 1335 hatodik tanítási óra 1345 – 1430 hetedik óra, korrepetálások, szakkörök 1425 – 1515 becsengetés, a napközis szabadidő végét jelzi; tanulók az udvarról bevonulnak tantermeikbe és elkezdődik a védett tanulási időszak 15 30 15 – 15 uzsonnaszünet 1530 – 1555 tanulási idő, második védett időszak 1555 levonulást jelző csengő 00 30 16 – 16 napközis szabadidős foglalkozások 1630 – 1730 összevont napközis ügyelet biztosítása

XIII. AZ ISKOLÁBAN ALKALMAZOTT SAJÁTOS PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK

1. Kompetenciaalapú oktatás 1.1.

3 kompetenciaterület: szövegértés – szövegalkotás, matematika, szociális életvitel felmenő rendszerben folytatódik a 2009/2010. tanévben bevezetett tanulócsoportokban. Öt éven keresztül biztosítjuk a fenntarthatóságot.

1.2.

A fenntarthatóság garanciái:  a személyi feltételeket, az újonnan bevontak körét az iskolavezetés és a pedagógusok közös konszenzusa dönti el a munkaközösség vezetők segítségével  a helyi tantervbe illeszkedik az új oktatásszervezési eljárás

1.3. A fenntarthatóság kötelező elemei 

Műveltség terület szerinti oktatás

Bevezetésre a környezetismeret, természetismeret területe került, fenntarthatóságát itt szeretnénk fenntartani az 5. 6. évfolyamon. 2.Témahét A tananyag komplex elsajátításának egyik lehetséges formája az ún. témahét, amikor az adott tárgykört a diákok három-öt tanítási napon, iskolai és iskolán kívüli helyszíneken, rugalmas


98

időkeretek között változatos tevékenységtípusok és sokszínű módszertani eszközök segítségével dolgozzák fel. Szervezésének területei  környezetvédelem, természetismeret  erdei iskola  évfordulók  témahét zárása külső együttműködő segítségével ( Bókay-kert )  ünnepek

4. Tanulásszervezési eljárások Iskolánkban a továbbképzéseknek köszönhetően pedagógusaink módszertani kultúrája folyamatosan változik, fejlődik. Egyre többen használják az újabb tanulásszervezési technikákat, módszereket. Első osztálytól kezdve fokozatosan tanítjuk meg tanulóinkat ezekre a technikákra és alkalmazzuk őket. A páros munkából kiindulva jutnak el a csoportmunkáig, mindig az adott osztályhoz és a gyerekek életkori sajátosságaihoz, illetve a tananyaghoz igazodva. Az osztály fejlettségi szintjét, tudását, előzetes ismereteiket és az egyéni képességeket figyelembe véve, élve a differenciálás lehetőségével, szervezik órájukat. Az új ismeretek szerzése mellett, elsősorban a gyakorló, összefoglaló, rendszerező órákon dolgoznak ily módon. 4.1 Kooperatív tanulásszervezés A kooperatív tanulás együttműködést jelent a tanulásban, melynek legfontosabb jellemzői: 

Egyenlő esélyt biztosít a lassabban haladóknak is a munkában való részvételhez

 Egymás elfogadására, segítésére nevel  Fejleszti a különböző képességeket: empátia, tolerancia, figyelem, felelősségvállalás, egymás segítése, együttműködés, kommunikáció  Mindenki számára biztosítja a tanuláshoz való kedvet, a sikerélményt, az eredményességet 4.2 Tanórai differenciálás A tanulók egyéni képességeit és haladási, fejlődési ütemét figyelembe véve a pedagógus él ezzel a lehetőséggel. 4.3 Drámapedagógia Alkalmazása a szociális kompetenciák fejlesztésével összefüggésben alkalmazható. Iskolán kívüli partner a megvalósításban a Marczibányi Téri Szabadidő Központ. 4.4 IKT. alapú módszerek


99

A TÁMOP 3.1.4 bevont osztályai számára kötelező az éves óraszám 25%-ban IKT-s eszközök alkalmazása a digitális kompetencia fejlesztés céljából. A többi osztály is rendszeresen alkalmazza ezen eszközöket. A digitális tanórákon nem számítástechnikai ismeretek szerzésére kerül sor elsősorban, hanem az IKT-s eszközök használata integráltan jelenik meg a kötelező, vagy a kötelezően válaszható tantárgyakban.

XIV. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 

Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését.



Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.



A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz, ének, informatika ellenőrzésénél:  a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrzik  az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak  a rajz, a technika és a testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük, értékeljük



A nevelő a tanulók tanulmányi teljesítmények és előmenetelének értékelését, minősítését az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez. Figyelembe veszik azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak – fejlődtek-e vagy hanyatlottak - az előző értékelés óta.



A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik:  Az első évfolyamban félévkor és év végén, második évfolyamban félévkor szöveges értékelést alkalmazunk.  A második évfolyam második félévétől a tanulók munkáját minden tantárgyból év közben érdemjegyekkel, a félév és a tanév végén osztályzattal minősítjük.

A magasabb évfolyamra lépés feltételei


100



A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha a meghatározott követelményeket az adott évfolyamon teljesítette.



Az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt követelményeket sikeresen teljesítette. Ebben az esetben a megismétlésre kerülő évfolyamról nem kap bizonyítványt a tanuló. A szülő kérésére az iskola magasabb évfolyama is megismételhető legfeljebb egy alkalommal.



Ha a tanuló tanév végén egy, vagy két tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet. Ha a tanuló a tanév végén három v. több tantárgyból elégtelen osztályzatot szerez, a nevelőtestület egyetértésével az évfolyamot ismételni köteles.



XV. AZ OTTHONI, NAPKÖZIS ÉS A TANULÓSZOBAI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI A pedagógiai programunkban nem korlátozzuk az iskolán kívüli felkészülési kötelezettségeket. A szaktanárok, tanítók, napközi otthonos nevelők, tanulószoba vezetője gondot fordítanak arra, hogy a gyerekek elsajátítsák a különböző tanulási módszereket, amelyekkel könnyebbé teszik a tananyag megértését, feldolgozását, megtanulását.  Az 1-2. osztályban az írásbeli és szóbeli házi feladatok elkészítésnek időtartama lehetőség szerint ne haladja meg átlagosan a napi 40 percet.  A 3-4.osztályban az írásbeli és szóbeli házi feladatok elkészítésnek időtartama lehetőleg ne haladja meg átlagosan a napi 60 percet, felső tagozatban a 90 percet. Ezek az időtartamok a napközi otthonban, tanulószobában való önálló tanulási időszakra is érvényesek.  A házi feladatok minden esetben a tananyag gyakoroltatását és a készségfejlesztést szolgálják.  A tanulás elvárt alapja mindig a tankönyv és a tanórai vázlat legyen.  A szóbeli felkészüléshez tanulóinkkal ismertetjük a számonkérés szempontjait.  Az írásbeli házi feladatok gyakoriságát a tantárgy és a tananyag határozza meg.  A napköziben, a tanulószobán a házi feladatok elvégzésnek ellenőrzése annak a meglétére terjedjen ki, a tartalmi javítást a tanórán végezzük el.  Amennyiben a tanuló valamilyen oknál fogva hiányzik a napközis tanulási időről, az írásbeli és szóbeli házi feladatot otthon köteles elvégezni. A házi feladat hiányának szankcionálása: - A szaktanár javasolja a szülőnek és a tanulónak a korrepetáláson való részvételt - Rendszeres hiány esetén a szülővel egyeztetve javasoljuk a napközi otthon igénybevételét - Havi szorgalmi jegyek megállapításakor az osztályfőnök figyelembe veszi a házi feladat hiányát


101

A szaktanárokra bízzuk, mennyi házi feladatot adnak a tanulóknak, figyelembe véve a következőket: - A tanuló terhelhetőségét, munkatempóját - Két tanítási nap között, illetve hét végén a tanulónak pihenésre is maradjon ideje - A házi feladat az órai munkához kapcsolódjon - Kiselőadásoknál, felkészülésnél a tanulók a szükséges szakirodalomhoz hozzáférjenek

XVI. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK Jelen pedagógiai program - elfogadása esetén – 2013. szeptember 1-től érvényes. Érvényessége határozatlan időre terjed ki. A pedagógiai programot évente és az egyes képzési szakaszok befejezését követően a tanévzáró nevelőtestületi értekezlet átfogóan értékeli, dönt felülvizsgálatáról, módosításáról. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet a nevelőtestület és a fenntartó. Programmódosítási napirenddel nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha azt a fenti szervezetek bármelyikének egyharmada kéri. A pedagógiai program nyilvánossága Elfogadás után a Pedagógiai program teljes szövegének egy-egy példánya megtalálható az alábbi helyeken:  Török Flóris Általános Iskola (igazgatói iroda, iskolai könyvtár),  Az iskola honlapján (www.tfai-bp23.hu)


102

XVII. LEGITIMÁCIÓ A 2013. március 26-án a Diákönkormányzat, SZMK, tantestület által elfogadott és a 2013. május 28-án a fenntartó által jóváhagyott pedagógiai program és helyi tanterv 2014. február 25-ei és a 2015. március 5. módosítása. Kelt: Budapest, 2015. március 5.

Az intézmény pedagógiai programját, helyi tantervét a Szülői Munkaközösség 2014. szeptember 9én, az iskolai vezetősége 2014. szeptember 16-án tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: Budapest, 2015. március 5. .................................................................... az iskolai Szülői Munkaközösség elnöke

Az intézmény pedagógiai programját, helyi tantervét a Szülői Munkaközösség 2014. szeptember 9én, az iskolai vezetősége 2014. szeptember 16-án tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: Budapest, 2015. március 5. .................................................................. Közalkalmazotti Tanács

Az intézmény pedagógiai programját, helyi tantervét a Szülői Munkaközösség 2014. szeptember 9én, az iskolai vezetősége 2014. szeptember 16-án tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: Budapest, 2015. március 5. .................................................................. igazgató


103

A TÖRÖK FLÓRIS ÁLTALÁNOS ISKOLA. Pedagógiai Programja március 26

Recommend Documents