A szegedi Arany János Általános Iskola pedagógiai programja. Elfogadta a nevelőtestület: január 26-án

A szegedi Arany János Általános Iskola pedagógiai programja

Elfogadta a nevelőtestület: 2012. január 26-án

1

Iskolánkról

2

Az iskola alapító okirata. Lásd. 1.sz. melléklet

Az iskola bemutatása Arany János Általános Iskola a város egyik legszebb iskolája. Az 1990-ben épült háromszintes épület sportpályák és parkosított zöld övezet veszi körül. Az Novák István építész által megálmodott terek vonzó környezetet teremtenek a gyerekeknek és az iskola dolgozóinak A szép környezet adottság, olyan lehetőség melyet magunknak kell kihasználni. Büszkék vagyunk arra az igényességre, amely az iskolai környezetünk kialakítására jellemző. Az otthonosság, az esztétikum és a funkcionális igények kielégítése vezérelt bennünket. A bennünket körülvevő környezet, annak alakítása, szépítése, technikai fejlesztése az intézmény pedagógiai igényességének lenyomata. Hosszú távra tervezünk, tudatosan lépünk tovább mind a környezet jobbításában, mind a minőségi oktatás technikai feltételeinek megteremtésében. Tárgyi környezet Tantermeink otthonosak, szépek, jól felszereltek. 12 szaktanterem mellett 2 számítástechnika terem, táncterem, fejlesztőszoba kedvező feltételeket nyújt az oktató-nevelő munkához. Minden tanteremben van számítógép, internet, 11 interaktív tábla hatékony segítője a tanítástanulás folyamatának. 540 m2-es tornatermünk térelválasztóval kettéosztható, így egyidőben két osztályt is foglalkoztathatunk. 100 m2-es multimédiás szabadidőközpont az iskola legfontosabb közösségi színtere, mely lehetőséget teremt a szabadidő kultúrált eltöltéséhez, otthont ad az iskola mikroközösségeinek. Az iskolai menza - megjelenlésében inkább egy étteremhez hasonlít – 500 fő részére nyújt étkezési lehetőséget. Az étteremhez korszerű konyha csatlakozik. A tanulóközösség összetétele Iskolánk tanulóinak létszáma kiegyenlített (jelenleg 2011.) 668 tanulónk van. Folyamatosan 24 osztályt működtetünk, évfolyamonként 3 osztállyal. (2010/2011. tanévben indult első évfolyamunkon 4 párhuzamos osztályunk van.) Az alsó és a felső tagozat tanulóinak száma megközelítőleg azonos (alsó tagozat: 357 fő, felső tagozat: 311 fő), átlaglétszámaink magasak, 28 fő osztályonként. Tanítványaink 34 % körzetes, 66 % körzeten kívüli, ebből 8,6 % a bejárók aránya. Az SNI tanulók száma 12 fő (1,79 %), a halmozottan hátrányos tanulók száma 7 fő (1,05 %). Tanítványaink közel fele 46,5 % gimnáziumban, 51,16 %-a szakközépiskolában, 1,23 %-a szakiskolában tanul tovább.

3

Személyi feltételek A nevelőtestület létszáma: 48 fő alsó tagozaton 13 fő felső tagozaton 23 fő napköziben 12 fő Kizárólag tanítói diplomával rendelkezik: 12 fő Tanári diplomával: 36 fő ebből tanítói diplomával is rendelkezik 2 fő középiskolai tanári diplomával rendelkezik 10 fő Szakvizsgával rendelkezik 5 fő Az iskola rangját, hitelét, színvonalát a pedagógusai adják meg. A gyermekszerető, igényes nevelők jelentik a szülők számára azt a vonzerőt, amely meghatározza iskolaválasztásukat. Intézményünk keresettsége bizonyítja, hogy pedagógusaink színvonalas oktató-nevelő munkát végeznek. Nevelőink rendszeresen együttműködnek a Szegedi Tudományegyetemmel diagnosztikus mérés-értékelés, városi bemutató órákat tartanak, részt vesznek taneszközfejlesztésben, pedagógiai innovációban. Nem pedagógus dolgozók létszámadatai gazdasági ügyintéző 1 fő gondnok 1 fő iskolatitkár 1 fő szabadidőszervező 0,5 fő gyermek- és ifjúságvédelmi felelős 0,5 fő oktatástechnikus-rendszergazda 1 fő hivatalsegéd 0,5 fő portás 2 fő udvaros/karbantartó 0,75 fő A pedagógusok és a többi alkalmazott együtt, egymásrautaltan tevékenykedik, az iskola, a gyermekek érdekeit szolgálják a maguk eszközeivel. Iskolánk pedagógiai arculat Az elmúlt években arra törekedtünk, hogy meglevő értékeink mentén a külvilág elvárásainak megfelelően formáljuk arculatunkat, amely determinálja a nevelés tartalmát és az iskola közösségét. Olyan kompetenciák megszerzését tűztük ki célul, amelyek segítik személyiségük sokoldalú kibontakoztatását, melyek teljesebbé, gazdagabbá teszik tanítványaink életét.

4

Kulcskompetenciák A NAT által kijelölt kulcskompetenciák fejlesztése egymásra épülve, egymással szoros egységben, az iskolarendszer egészében valósítható meg, amely igényli a nevelőtestület egységét, a pedagógiai folyamatok összehangolását. Valljuk, hogy az általános iskola egyik legfontosabb feladata, hogy tanítványaink képesek legyenek önálló ismeretszerzésre, megtanuljanak tanulni. Ezért kiemelt célunk 1-6. évfolyamon az alapkészségek: eszközszintű írás, olvasás, szövegértés és matematikai eszköztudás, a gondolkodási és kommunikációs képességek fejlesztése. Képzési irányok Intézményünkben az angol nyelvi képzés nagy hagyományokra tekint vissza. Színvonalas nyelvi oktatásunkat a versenyeredmények és a felvételi (kéttannyelvű osztályok, speciális angol tagozat) eredmények jelzik. 2009/2010. tanévtől kezdődően indítottuk el új típusú angol nyelvi képzésünket (Playschoolt). A Playschool osztály tagjai 1. évfolyamtól kezdődően magas óraszámban tanulják az angolt. A gyerekek játékos formában, cselekvések során sajátítják el a témakörhöz tartozó szókincset, kifejezéseket. A hangsúly a beszédkészségre, beszédértésre, hallás utáni megértésre helyeződik. A nyelvoktatás beszédhelyzetek, szituációk köré szerveződik. Változatos, tevékenységközpontú módszerek jellemzik. Nyelvi programunkat a Pécsi Tudományegyetemmel közösen dolgoztuk ki. Büszkék vagyunk arra, hogy egyedül az Arany János Általános Iskola rendelkezik saját fejlesztésű akkreditált tantervvel Szegeden. A Playschool program mellett megtartottuk hagyományos angol tagozatunkat is. 3. évfolyamtól kezdődően 16-20 fő számára biztosított a képzés. Az idegen nyelvű programok mellett felmenő rendszerben jelenleg (2011.) még működik 4-8. évfolyamon az emelt óraszámú informatika képzés. Az informatika képzés iránti igényt intézményünk az ECDL tanfolyam keretében biztosítja. Az akkreditált program az ECDL vizsgák 4 moduljára készíti fel tanítványainkat. Átmenetek Az óvodából az iskolába, az alsóból a felsőbe, általános iskolából a középiskolába való átmenet megkönnyítése érdekében átfogó programmal rendelkezünk. A velünk együttműködő óvodákkal közös programokat, a Playschool osztály iránt érdeklődők számára nyelvi előkészítőt szervezünk. Az elsősök tanulási képességeit fejlesztő pedagógusunk méri, amely lehetővé teszi a problémák korai felismerését, az osztályok és az egyes tanulók fejlődésének jellemzőit. 5. évfolyamon végzett mérések szolgálnak alapul a fejlesztő csoport összetételének meghatározásához. A gyengén teljesítők számára – magyar és matematika tantárgyból – differenciált képességfejlesztést végzünk. Ez a foglalkozás eltér a hagyományos korrepetálástól, hiszen nem a tananyag sulykolása, hanem a fejlesztő tevékenység hangsúlyos. Az eredményt jelzik, hogy a negyedikből az ötödikbe való átmenet során az eredmények többnyire nem romlottak. Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy diákjaink sikeres felvételit tegyenek az általuk választott középiskolába. A 8. évfolyam tanulói számára előkészítőt szervezünk magyar és matematika tantárgyakból, a speciális tagozatokra való felkészítés egyéni foglalkozás keretében történik. Iskolánk eredményességét jól mutatják a középiskolák visszajelzései. A meglevő adatokból kitűnik, hogy tanítványaink többsége megőrzi általános iskolai eredményét, az eltérés  0,10,3. 5

Esélyteremtés Minden gyereknek joga van a minőségi oktatáshoz, amely egyéni adottságait figyelembe véve fejleszti képességeit, melyek szükségesek jövőbeni boldogulásához. Differenciált tanulásszervezéssel, korrepetálásokkal, fejlesztő foglalkozásokkal, szakkörök és egyéni foglalkozások segítségével szeretnénk sikerélményhez juttatni tanítványainkat. Az SNI- tanulókat utazó gyógypedagógus látja el, míg a BMTN és a hátrányos helyzetűeknél az észlelési, motoros és kognitív képességek fejlesztése történik. A gyerekekben megbújó tehetség igen sokféle lehet. Az iskolának az a feladata, hogy felismerje a tehetséget, teret adjon kibontakozásához. A szakkörök, művészeti körök, a sportkör nemcsak a tehetséggondozás, hanem egyben a személyiségfejlesztés és a közösségi nevelés színtere is. Művészeti nevelés Kiemelt szerepe van az érzelmi nevelésben, a világ megismerésében, a személyiség fejlesztésében, a környezet alakításában. Kis képzőművészeink sikerrel szerepelnek pályázatokon, rajzversenyeken. Fontos szerepük van az iskola belső tereinek szépítésében, az ünnepi dekorációk kialakításában. Tanítványaink rendszeresen járnak színházba, moziba, bábszínházba, melyek megalapozzák a művészeti élmények megszerzésének igényét. A legelhivatottabb kis művészpalánták a színjátszócsoport lelkes tagjai. Iskolánkban nagy hagyományai vannak a színvonalas ünnepi műsoroknak, melyek bármely színpadon sikerrel megállná helyét. Széles körben kedvelt a néptánc és a társas tánc is. A szakértelmüket a művészeti iskolák tanórái biztosítják. Sport Az egészség megőrzése érdekében fontos a mozgás, a sport megkedveltetése a fiatalokkal. A versenysportot a röplabda (fiúk) és a torna (fiú, lány) képviseli. Mindkét sportágban jelentős országos eredményekkel büszkélkedhetünk. A versenysportok mellett hangsúlyt kapnak a rekreációs sportok is. Fontosnak tartjuk, hogy minden tanítványunk úszni tudással hagyja el az általános iskolát. Ezért 4. évfolyamon csoportbontásban két úszás oktató segítségével tanulnak meg. A vízbiztonság megszerzése, újabb úszásnemek elsajátítása érdekében 6. évfolyamon heti 1,5 órában „kondi úszást” tartunk. Télen korcsolyázni, síelni visszük diákjainkat. Napközi A napközi nem gyermekmegőrző. Az intézmény nevelési programjának szerves része. 1-2. évfolyamon homogén napközis csoportjaink vannak, 1 osztály  1 napközis csoport. A 3. évfolyamtól a csoportszervezés tanulói létszám függvényében történik. A napközi feladata kettős: a tanulási foglalkozásokon biztosítani kell, hogy a gyerekek felkészülten menjenek az iskolába, házi feladataikkal elkészüljenek. Mindezen túl a szabadidő hasznos eltöltését, a közösséghez való tartozás és az alkotás élményét is megadják a tanulóinknak a délutáni játék, manuális és kulturális foglalkozások.

6

Évek óta sikerrel működtetjük a klubnapközi rendszerét. Így délután 16 óra után sem silányul a napközi felügyeletté. Környezet- és természetvédelem A felnövekvő generációk életét alapvetően meghatározza, milyen ökológiai kultúrával rendelkeznek, milyen mértékben válnak környezetük és a természet elkötelezett hívévé. A szemléletformálásban fontos szerepet töltenek be az alsó tagozaton tartott alternatív órák a Vadasparkban. Ez egészül ki 5-6. évfolyamon az erdei iskolával. Az 5 napos program lehetőséget teremt az osztálytermi keretek kitágítására, az ismeretek bővítésére, a természet megfigyelésére, komplex természetszemlélet megalapozására. A környezeti nevelés fontos része az iskolában működő szelektív hulladékgyűjtés is. Közösségi élet Az igényes oktató-nevelő munka mellett iskolánkban kiemelt fontosságú a közösségi nevelés. Az osztály, évfolyam és iskolaszintű programok sorozata összefüggő láncolatot alkot. A felkészülés, a programokon való részvétel nemcsak közös élményt és az együttlét örömét adja meg, megmozgatja a tanulók képzeletét, egyben a tehetségek kibontakoztatásának is fontos eleme. Az éves közösségi projektet – az alapítvány és az iskola közös szervezésében – a Családi nap zárja. A nagyszabású rendezvény a család minden tagjának nyújt szórakozást. Innováció Iskolánk élen jár az innovációban. Ebben sajátos „aranyjánosos” utat követ. Ilyen a saját fejlesztésű angol nyelvi programunk. A tanítás során a program kimunkálása és fejlesztése igazi alkotó tevékenység. Az iskolai innováció fontos eleme a tudatosan és folyamatosan végzett esztétikus, gyermekbarát környezet megteremtése, amely motiváló közeget jelent gyereknek és pedagógusnak egyaránt. Nevelőink felismerik, hogy a XXI. században a hagyományos értékek megtartása mellett szükséges a pedagógiai kultúra megújulása is. Az IKT eszközök használata beépül az információszerzés és feldolgozás folyamatába, növeli a tanulók motiváltságát, javítja a tanulás hatékonyságát. A Cambridge University az ELTE Informatikai Tanszékével együttműködésben angol nyelvi oktatóprogramokkal növeljük a tanulás hatékonyságát. A Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Tanszékével közösen az oktatóprogramot a gondolkodás fejlesztésében alkalmazzuk. Intézményi kapcsolatok Az iskola akkor tölti be hivatását, ha sokoldalú kapcsolatot ápol, s ezek a tevékenységek színesítik az intézmény életét, hatékonyabbá teszik a pedagógiai munkát. Együttműködünk szakmai műhelyekkel, pedagógiai intézetekkel, művészeti iskolákkal, partneri óvodákkal

7

Együttműködő partner

Terület

Cambridge University

angol nyelvi képzés

ELTE Informatikai Tanszék Caplan Expect SZTE Neveléstudományi Tanszék

gondolkodás fejlesztése diagnosztikus mérés-értékelés

PTE Angol Tanszék

angol nyelvi képzés

Dr. Martin György Alapfokú Művészetok- művészeti nevelés tatási Intézmény néptánc Szegedi Táncművészeti Iskola AMI társastánc Partneri óvodákkal

óvoda iskola közötti átmenet megkönnyítése

Testvériskolánk a nagyszalontai Arany János Iskola. A cserelátogatás során tanítványainknak lehetősége nyílik történelmi gyökereink megtapasztalására, hagyományok ápolása, személyes kapcsolatok kialakítására. Rendszeres, konstruktív kapcsolat kiépítésére törekszünk a szülőkkel. Fontos, hogy gyerekeinken keresztül kötődjenek az iskolához, részesei legyenek az iskola életének.

8

Nevelési program

9

I. Pedagógiai alapelveink 1. A tanulók személyiségi jogainak tiszteletben tartása. 2. Kellemes munkahelyi légkör megteremtése. Ennek formái: 

Egyéni képességek figyelembe vétele.



Tevékeny bekapcsolódás saját életünk szervezésébe.



A pedagógus jóindulatú támogatására támaszkodó tanulmányi és egyéb tevékenység.



A gyerekek és a szülők is ismerjék a tantestület által velük szemben támasztott követelményeket.



Munkánk során jó együttműködési kapcsolatot alakítunk ki tanuló-tanuló, tanuló-nevelő, nevelő-szülő, nevelő-nevelő között.

3. Az oktatás legfontosabb feladata: a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek megalapozása, bővítése, a gyermeki személyiség széleskörű, sokoldalú fejlesztése. Ennek formái: 

Korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget adni.



Megalapozni a tanulók műveltségét, világszemléletét, eligazodásukat környezetükben.



Az önálló ismeretszerzés és tanulás módszereinek elsajátítása.



Törekvés a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre.



A helyes kommunikációs és magatartási-viselkedési normák-formák kialakítása.



Nemzeti kultúránk, múltunk, kimagasló személyiségeink, hagyományaink megbecsülése, a hazaszeretetre nevelés.



Annak elérése, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának megfelelő elismertsége, becsülete legyen.

10

4. Az iskolának fontos és kiemelt szerepe van a lakókörnyezet életében. Ennek módjai: 

Rendszeres kapcsolattartás a szülőkkel, tájékoztatás, szervezés, lebonyolítás, támogatás, segítségnyújtás, rendezvényeken való aktív részvétel, az épület állagának megóvásában, szépítésében, környezetének rendezése.



Iskolai programjaink nyitottak a szülők, hozzátartozók, érdeklődők számára.



Aktív kapcsolattartás a város több oktatási-, kőművelődési-, szabadidős-, sportés művelődési intézményeivel.



Képviseltetjük magunkat a tanulók számára szervezett városi-, megyei- és országos versenyeken, rendezvényeken, sőt mi magunk is szervezünk és bonyolítunk ilyet.

II. Az iskolában folyó oktató-nevelőmunka céljai, feladatai és eljárásai 1. Célok 

Gyermekközpontú légkör, a tanulás optimális tárgyi és személyi feltételeinek megteremtése.



Igényes oktató-nevelő munkával lehetővé tesszük, hogy tanítványaink megalapozott, biztos tudással fejezzék be általános iskolai tanulmányaikat, eredményeiket megőrizzék a középiskolában.



A tanulói képességek sokoldalú fejlesztése. Kiemelten kezeljük a kulcskompetenciák fejlesztését és a kiemelt fejlesztési feladatok megvalósítását.



A tanuló életkorának, érdeklődésének megfelelő sokoldalú személyiségfejlesztés.



A tanulók egyéni képességeit figyelembe vevő oktatási módszerek, szervezeti formák biztosítása, a tehetség fejlesztése.



Az egészséges életmód, a környezettudatos magatartás szokásrendszerének fejlesztése, természet védelmére nevelés.



Sokszínű közösségi élet megteremtése, amely során megismerhetik diákjaink a szabadidő hasznos eltöltésének lehetőségeit, érzelmi kötődések alakulnak ki a közösség tagjaiban.

2. Feladatok Kulcskompetenciák Társadalmilag szükséges, egymásra épülő ismeretanyag biztosítása, az alapkészségek optimális szintre való fejlesztése. 11

Anyanyelvi kommunikáció 

a hallott és olvasott szöveg értése



a szövegalkotás gyakoroltatása



kreatív nyelvhasználat alkalmazása

Idegen nyelvi kommunikáció 

hallott és olvasott szöveg értése



beszélgetés, szövegalkotás az egyéni igényeknek megfelelően



kulturális sokféleség megértése, tiszteletben tartása

Matematikai kompetencia 

matematikai gondolkodás fejlesztése, használata



matematikai elvek, modellek alkalmazása az ismeretszerzésben



segédeszközök használata

Természettudományos kompetencia 

a természet folyamatainak, jelenségeinek a megértése, magyarázata



az emberi tevékenység okozta változások felismerése, előrejelzése



a fenntartható fejlődés érdekében egyéni és közösségi felelősség tudatosítása

Digitális kompetencia 

az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használata az ismeretszerzés, a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén

Hatékony és önálló tanulás 

alapkészségek megléte, IKT eszközök használata



a tanulás megszervezése (hatékony gazdálkodás az idővel, információval)



megismerési módok elsajátítása



tanulási stratégiák ismerete



tanulási motiváció fenntartása

Szociális és állampolgári kompetencia 

a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételeinek biztosítása (emberi jogok tiszteletben tartása, együttműködés, előítéletek leküzdése, kompromisszumra való törekvés)



hatékony együttműködés a szűkebb és tágabb közösséget érintő problémák megoldásában



konfliktusok kezelése, megoldása

Kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia 

a szűkebb és tágabb környezet ismerete és a kínálkozó lehetőségek megragadása



célkitűzések érdekében egyéni tervezet készítése és végrehajtása



tudatos fogyasztóvá nevelés

12

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség 

a helyi, szervezeti és egyetemes kulturális örökség megismerése



az élmények, érzések kreatív kifejezésének fontossága a művészet eszközeivel



esztétikai érzék fejlesztése



fogékonyság és nyitottság a művészetek iránt

KIEMELT FEJLESZTÉSI FELADATOK

Énkép, önismeret 

az egyén önmagához való viszonyának alakítása: önismeret, önkontroll, felelősség önmagunkért, önállóság, önfejlesztés igénye



az önkifejezés fejlesztése

Hon- és népismeret 

nemzeti kultúránk értékeinek megbecsülése



kiemelkedő személyiségek (történelmi alakok, tudósok, művészek, stb.) munkásságának, a haza és népeinek megismerése



a hazaszeretet elmélyítése



a természeti és társadalmi környezet harmonikus kapcsolatának kiépítése

Európai azonosságtudat-egyetemes kultúra 

közös európai értékek felismertetése



váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások és a másság iránt



szerezzenek információkat az emberiség globális problémáiról és ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésekről

Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés 

az együttműködési készség kialakítása tanár-diák, diák-szülő, tanár-tanár viszonylatában



belső szabályozórendszerek felállítása, működtetése a gyerekek bevonásával



egyéni képességek szerinti képzéssel (tanórán, tanórán kívül) az esélyegyenlőség biztosítása



az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció kölcsönös tiszteleten alapuló formáinak gyakoroltatása



érdekérvényesítés technikáinak demokratikus szabályok megismerése a diákönkormányzat működésén keresztül

Gazdasági nevelés 

tudatos fogyasztóvá nevelés



mérlegelni tudják a döntésekkel járó kockázatot, hasznot vagy költségeket

13

Környezettudatosságra nevelés 

a tanulók életvitelének, magatartásának formálása, felelősségérzetének fejlesztése, hogy képes legyen szűkebb és tágabb környezetének megóvására, szépítésére



érzékennyé váljanak környezetük állapota iránt, vegyenek aktívan részt a természet és környezet védelmében, értékeik gyarapításában



ismerjék fel a környezeti válság jeleit, értsék a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét

A tanulás tanítása 

a tanuló érdeklődésének önművelési igényének felkeltése



a pedagógus útmutatást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, tanítsa tanulni a gyereket



fokozatos önállóságra tegyenek szert a diákok a tanulás szervezésében, a tanulás feltételeinek kialakításában



sajátítsák el a hatékony tanulási módszereket, technikákat, ennek feltétele: 

alapkészségek fejlettsége



egyénre szabott tanulási módszerek kiépítése



emlékezet fejlesztése



célszerű rögzítési módszerek kialakítása



gondolkodási kultúra fejlesztése



a tanulás eszközrendszerének használata



tevékenységközpontú módszerek alkalmazása a tanítás-tanulás során

Testi és lelki egészség 

pozitív beállítások, magatartási szokások kialakítása, amely fejleszti a fiatalok egészséges életvitelét



ismerjék az egészséges, testi épséget veszélyeztető tényezőket, azok megelőzésének módjait



alapvető higiéniai ismeretek átadása, gyakoroltatása



a rendszeres testmozgás igényének biztosítása az iskola szervezeti keretein belül



a káros függésekhez vezető szokások kialakulásának megelőzése, helyes döntéshozatal



családi életre, a felelős párkapcsolatra történő felkészítés

Felkészülés a felnőtt lét szerepére 

segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását



az egyéni adottságok és a társadalmi igények realitásának összehangolása

3. Az iskola feladatainak fő szervezeti formái 

Feladataink nagy része iskolán belül, tanítási időben, tanórai keretek között zajlik.

14



Vannak tanítási időben, tananyaghoz kapcsolódó, de iskolán belüli tevékenységi formák (pl.: vadaspark, füvészkert, úszásoktatás, könyvtári óra, stb.).



Tanórákhoz kapcsolódó vagy tananyagot kiegészítő kötelező szabadidős tevékenység (pl.: múzeumlátogatás, színház, mozi, sportrendezvény, stb.).



Tantervi anyagot kiegészítő fakultatív szabadidős tevékenység (pl.: erdei iskola, tanulmányi séta, kirándulás, túra, csillagvizsgáló, stb.).



Közösséggé formálást segítő fakultatív jellegű szabadidős tevékenység.



Fakultatívan választható képességfejlesztés (pl.: szakkör, önképzőkör, sportkör, stb.).



Tanítási órán kívüli, de intézményesített oktató/nevelő tevékenység (pl.: napközi, tanulószoba).

4. Módszerek Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Közvetlen (direkt) nevelési módszereink alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolata révén hat a tanulóra (követelés, gyakorlás, segítségadás, ellenőrzés, ösztönzés, elbeszélés, bemutatás, magyarázat, tanulói önálló munka, projekt munka stb.) Prioritást kapnak a tanulói tevékenységeken alapuló módszerek. Közvetett (indirekt) nevelési módszereink alkalmazása során a nevelői hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül (közös tevékenység megszervezése, közös célok kijelölése, hagyományok kialakítása, nevelő részvétele a tanulók közös tevékenységében, stb.).

III. Személyiségfejlesztés 1. Alapelvek 

Oktató-nevelő munkánk középpontjában a tanulók tudásának, képességének, kreativitásának, személyiségük egészének fejlesztése áll.



A helyi tanterv követelményei ösztönzik a személyiségfejlesztést.



A különböző adottságú, eltérő fejlődési ütemű tanítványaink iskolai és iskolán kívüli tevékenységeikkel minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket.

Iskolánk: 

a pedagógiai igényesség, a szakmai felkészültség, a hivatástudat szellemében neveli, oktatja tanulóit;



gyermekbarát, rendre törekvő, áttekinthető rendszert kíván;



előtérbe helyezi a „nevelést”, a kötelességek és jogok egyensúlyát;



hangsúlyozza az egyén és a közösség egymásrautaltságát; 15



erősíti az érzelmi nevelést;



az értékek tiszteletére, megbecsülésére neveli diákjait.

2. Célok Nevelőmunkánk során arra törekszünk, hogy tanulóink: 

legyenek egészséges lelkületűek, rendelkezzenek kellő önbizalommal, reális énképpel és pozitív életszemlélettel;



birtokolják azokat a személyiségjegyeket (pl. kitartás, akaraterő), amelyek a siker eléréséhez szükségesek;



tiszteljék a munkát, becsüljék meg az értékeket;



szociális érzéke, toleranciája, empátiás készsége fejlődjön;



alakuljon ki felelősségtudatuk;



rendelkezzenek az egészséges és a kulturált életmód cselekvési motívumaival.

A tanítás-tanulás során arra törekszünk, hogy: 

fejlődjenek tanítványaink értelmi, önálló ismeretszerzési és kommunikációs készségei, képességei;



a tananyag feldolgozása, összefüggéseinek feltárása során -

megalapozzuk a diákok műveltségét;

-

formáljuk világképüket;

-

segítsük társas kapcsolataik kialakulását, a tájékozódást szűkebb és tágabb környezetükben.

3. Feladatok Tanítványaink 

rendelkezzenek minél több hasznos ismerettel az őket körülvevő világról; legyenek képesek önálló ismeretszerzésre;



tudásukat kreatívan alkalmazzák;



ismerjék és védjék szűkebb és tágabb környezetük természeti és kulturális értékeit;



tudják hazánk, városunk történelmét, alakuljon ki egészséges hazaszeretetük;



legyenek képesek a művészeti alkotások befogadására, esetleg azok alkotására;



őrizzék meg testi és lelki egészségüket, tudják a betegségek megelőzésének módját;



rendszeres testmozgással biztosítsák testi, szellemi, lelki frissességüket;



társas kapcsolataikra legyen jellemző a mások iránti jóindulat és segítség. 16

A. Az ismeretszerzéssel kapcsolatos személyiségfejlesztés Minden oktató feladata, hogy tanítványait minél érthetőbben és minél színesebben megismertesse a NAT követelményrendszerén alapuló ismeretanyaggal. A tanuláson keresztül tudjuk megtanítani azt is, hogy milyen problémákat, feladatokat hogyan lehet a legésszerűbben, a leggyorsabban és legsikeresebben megoldani. 

Meg kell ismertetni őket az iskolán kívüli ismeretszerzés módjaival is.



Folyamatosan fel kell mutatni azt is, hogy tudásukat a mindennapi életben hogyan tudják felhasználni.



Ügyelni kell az életkornak és az egyéni képességeknek megfelelő terhelésre.



Egyéni tanulási problémák esetén az iskola órakeretet biztosít a felzárkóztatásra.



A tehetséges tanulók külön órakeretben kapnak lehetőséget a hatékonyabb képességfejlesztésre.



Tudásukat tanulmányi versenyeken vethetik össze kortársaikkal.

B. Adott műveltségi területhez kapcsolódó személyiségfejlesztés A Nemzeti Alaptanterv egyes műveltségi területei lehetőséget biztosítanak a további fontos személyiségjegyek kifejlesztésére. Az adott szaktanár számára ez egyrészt lehetőség, másrészt felelősség. Adott műveltségi területet tanítók főbb lehetőségei: Anyanyelv és irodalom: 

anyanyelvünk érthető, egyszerű, de igényesen szép használata;



gondolataink minél érthetőbb kifejezése.

Élő idegen nyelv: 

a hazánkon kívüli világ megismerése;



a más kultúrákkal való kapcsolatteremtés, kapcsolattartás feltételeinek megteremtése;



a másság elfogadása, tiszteletben tartása.

Speciális feladat az angol nyelv emelt szintű oktatása Matematika: 

logikus gondolkodásra nevelés.

17

Ember és társadalom: 

városunk történetének megismerése;



hazaszeretet.

Ember és természet: 

egészséges ember-természet viszony kialakítása;



a természet egészének képességeink szerinti maximális megóvása, védelme;



saját testi és lelki egyensúlyunk megőrzésének módjai.

Földünk és környezetünk: 

tájékozódás térben és időben;



a Föld népeinek megismerése: nyitottság, érdeklődés a másság iránt;



környezetünk megismerése- környezetünk védelme.

Művészetek: 

művészi alkotások el- és befogadása (alapvető esztétikai értékek elfogadtatása);



környezetünk művészeti értékeinek ismerete, védelme;



egyéni képességek szerint alkotóművészeti készségek kibontakoztatása: (önálló esztétikai értékrend kialakítása).

Tánc és dráma: 

a dráma óra célja a közösség és személyiségfejlesztési folyamat elősegítése. Ennek keretében a tanuláshoz szükséges képességek és készségek fejlesztése folyik, amelynek eredményeképpen a diákok tanulmányaikban, társas kapcsolataikban és döntési helyzetekben sikeresebben helyt állnak,



a tánckultúra megalapozása.

Informatika: 

logikus gondolkodásra nevelés;



az önálló ismeretszerzés megkönnyítése.

Életvitel és gyakorlati ismeretek: 

a háztartás önálló, minél ügyesebb vezetése.

Testnevelés: 

a rendszeres testmozgás igényének kialakítása;

18



az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása;



az egészséges életmód iránti igény kialakítása.

C. Az osztályfőnök feladatai a személyiségfejlesztésben Az osztályfőnöknek figyelnie, koordinálnia kell a gyermekek személyiségfejlődését. Ezért fontos az egyes osztályokhoz a legmegfelelőbb nevelő kiválasztása. Osztályfőnöki órák: 

a témaválasztás illeszkedjen a tanulók életkori sajátosságaihoz, a személyiségfejlesztés feladataihoz;



a személyiségfejlesztő program kidolgozása egységes rendszerbe foglalja az intézményi személyiségfejlesztést.

Tanórán kívüli közösségi programok: Változatos iskolai és iskolán kívüli programokkal lehetőséget kell biztosítani a tanulók sokoldalú személyiségfejlesztéséhez.

IV. Közösségi nevelés 1. Célok: 

Váljon az iskola a közösségi élet valódi színterévé.



Önálló és öntevékeny tanulói közösségek alakuljanak, fejlődjenek.



Teremtődjenek pozitív normák és szokások a közösségekben.



A diákok legyenek képesek: -

tisztelni az alapvető emberi értékeket (pl. becsület, tisztesség, megbízhatóság), váljanak ezek a tulajdonságok személyiségük részévé;

-

együttműködni másokkal;

-

barátságok, harmonikus emberi kapcsolatok kiépítésére;

-

azonosulni mások problémáival, segíteni azok megoldásában;

-

egyéni és közösségi érdekek harmóniájának megteremtésére.

2. Feladatok A tanulók 

ismerjék meg az intézmény közéleti fórumait, a demokratikus működés mechanizmusait;



vegyenek aktívan részt az iskolai élet szervezésében, az iskola belső működésének megalkotásában, a szabályok betartásában;



tudatosan formálják közösségük értékrendjét; 19



ismerjék és teljesítsék kötelezettségeiket, gyakorolják jogaikat;



vállalják fel nyíltan véleményüket, legyenek képesek azok egyértelmű megfogalmazására;



tartsák be a kulturált viselkedés szabályait;



értékeljék reálisan önmagukat és másokat, legyenek képesek elfogadni az őket ért bírálatokat, és tudják viselkedésüket, véleményüket korrigálni;



vállaljanak közösségi megbízatásokat és végezzék el azokat felelősségteljesen.

3. Szervezeti keretek, tevékenységi formák A. Tanítási óra B. Tanítási órán kívüli tevékenységek Hagyományőrző tevékenységek: 

Az iskola névadójának, Arany János emlékének ápolása.



Március első hetében megrendezésre kerülő Arany-hét, melynek keretében különféle iskolai és városi szintű rendezvényekre kerül sor iskolánkban.



elsősök fogadása, megajándékozása;



március 15., október 23.;



ballagás;



iskolarádió, iskolaújság, iskolanaptár, honlap;



Mikulásünnep alsó tagozaton;



DÖK-nap szeptemberben;



Családi nap június első hetében;



tanévnyitó, tanévzáró ünnepség;



anyák napja alsó tagozaton;



aranyos nyílt nap (játékos program leendő elsősöknek);



nyelvi előkészítő leendő elsősöknek;



erdei iskola;



kétévente jelmondat köré szerveződő közösségi projekt.

Napközi otthon, tanulószoba A közoktatási törvénynek megfelelően, ha a szülők igénylik, az iskolában tanítási napokon a délutáni órákban az 1-6. évfolyamokban napközi működik.

20

Tehetséggondozó- és felzárkóztató foglalkozások 

Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását, az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik.



Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére korrepetálást tervezünk.



A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a sikeres középiskolai felvétel elősegítésére felvételi előkészítőket tartunk.



5-6. évfolyamon az alapkészségek fejlesztése érdekében matematikából és anyanyelvből a mérési eredmények alapján a gyengén teljesítő tanulókból fejlesztő csoportot szervezünk.



További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról –a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével- minden tanév elején az iskola igazgatója dönt.

Iskolai sportkör 

Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal, a napközis sportfoglalkozásokkal, tömegsporttal, edzésekkel együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.

Szakkörök 

A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról - a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével - a tantestület dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.

Versenyek, vetélkedők, bemutatók 

A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti, stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában rendszeresen megrendezünk. Emellett természetesen az iskolán kívüli versenyeken való részvételt a tehetséges tanulók számára biztosítjuk. A versenyek, vetélkedők megszervezését, a tanulók felkészítését a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve az egyes szaktanárok végzik.

21

Tanulmányi (osztály) kirándulások 

Az iskola nevelői, az osztályfőnökök a nevelői munka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi (osztály) igény szerint kirándulást szervezhetnek. A tanulmányi (osztály) kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

Erdei iskola 

A nevelési és a törzsanyagon kívüli követelmények teljesítését segítik az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik. Az erdei iskolai foglalkozáson való részvétel -ha az költségekkel jár- önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

Múzeumok, kiállítások, könyvtárak, mozik és színházak látogatása 

Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, előadásokon tett csoportos látogatások. E foglalkozásokon való részvétel –ha az költségekkel is jár,- önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

Szabadidős foglalkozások 

A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy - a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl.: túra, táborozás, kirándulás, színház-, mozi- és múzeumlátogatás, klubdélután, táncos rendezvények, előadások, hangversenyek, stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülők fedezik.

Multimédiás könyvtár-szabdidőközpont 

A tanulók egyéni tanulását, önképzését, művelődését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Helyet ad szakóráknak, könyvtári foglalkozásoknak, könyvtárismereti óráknak, előadásoknak, rendezvényeknek. Változatos szabadidős programjaival hozzájárul a tanulók személyiségének fejlődéséhez, az iskolai közösségek összetartó erejének erősítéséhez.

22

Hit- és vallásoktatás 

Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak - az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül - hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.

Önköltséges tanfolyamok 

A felmerült igények alapján az iskola a tanulók számára önköltséges tanfolyamokat szervezhet.



Ennek részleteiről külön szabályzat rendelkezik.

V. Az intézmény segítő tevékenysége 1. A differenciálás tanórai és tanórán kívüli tevékenységrendszerünkben A differenciálás a képesség- és személyiségfejlesztő nevelés-oktatás egész folyamatára, annak minden tényezőjére és lépésére kiható speciális tervezés, szervezés, amely lehetővé teszi, hogy a pedagógus a tanulók közötti egyéni – adottságaikban, képességeikben, szükségleteikben, környezeti tényezőikben gyökerező – különbségek figyelembe vételével határozza meg a pedagógiai fejlesztés munkaformáit, tempóját, módszereit. Lényege az iskola pedagógiai értékközvetítő tevékenységén túl a tanulási esélyegyenlőség biztosítása.

Célok A személyiségfejlesztés terén: 

Az egyes tanulók személyiségének megismerése.



Az önismeret, az együttműködési készség és az akarat fejlesztése.



Pozitív értékrend, attitűd kialakítása, fejlesztése.



A tanulás belső motivációjának, önszabályozó mechanizmusainak kialakítása, fejlesztése.



A tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek elismerése, ösztönzése, tehetségjegyeik feltárása, fejlesztése iskolán belül; az erre irányuló iskolán kívüli tevékenység támogatása.

A képességfejlesztés terén: 

A kulcskompetenciák megalapozása, hatékony fejlesztése.

23



A tanulók előzetes és újonnan megszerzett ismereteire építve a korrekció lehetőségének biztosítása.



Az adaptív oktatás lehetőségeinek megteremtése, bővítése, szélesítése: az egyéni képességekhez való optimális alkalmazkodás, különös tekintettel a hátrányos helyzetű, valamint a sajátos nevelési igényű tanulókra. Az alsó és a felső tagozat közötti átmenet megkönnyítése érdekében.



A tanulási nehézségek okainak feltárása, a probléma megoldásának elősegítése. Az 5-6. évfolyamon év végi/év eleji mérések alapján a tanulók elsajátítási szintekbe sorolása, anyanyelvi és matematikai eszköztudásuk szerint. Azon tanulóink számára, akik bizonyos alapkészségeik fejlettsége nem éri el a továbbhaladáshoz szükséges minimumot differenciált egyéni fejlesztés biztosítása, fejlődésük nyomon követése.

A tanulásszervezés terén: 

A tevékenységformák sokoldalúságának biztosítása. Alkalmazásuk során a tevékenységközpontúság, az önállóság, a kezdeményező-, a problémamegoldó és az alkotóképesség feltételeinek megteremtése, az erekre irányuló törekvések ösztönzése.



Adott tanulócsoport összetételéhez igazodó adaptív tanulásszervezési eljárások, szervezeti formák, kooperatív tanulási technikák alkalmazása.



Az egyes tanulók személyiségével leginkább harmonizáló pedagógiai módszerek alkalmazása.



A tanulói aktivitás optimális kibontakoztatása.



A terhelhetőség figyelembe vétele.



Segítő megkülönböztetés: egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési és értékelési eljárások alkalmazása; a tanulók önmagukhoz mért fejlődésének nyomon követése.

2. Az átlagtól való eltérés formái, kategóriái Sajátos nevelési igényű tanuló aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján 

testi, érzékszervi, értelmi fogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos,



a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzd,



a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzd.

Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló 

A beilleszkedési zavarral, magatartási rendellenességgel küzdő tanulók: akiknek – akár organikus/egészségügyi, akár pszichológiai/mentális háttér miatt, akár kedvezőtlen nevelési 24

stílus következményeként, akár az eltérő kultúrkörnyezet hatásai okán – a szociális és az erkölcsi magatartás terén vannak problémáik. 

A tanulási kudarcnak kitett – tanulási nehézségekkel vagy tanulási zavarral küzdő – tanulók: akik valamilyen oknál fogva (organikus okok/fejletlen kognitív képességek/részképességzavar; az átlagnál alacsonyabb képességszint; mentális zavar; motiválatlanság) elmaradtak a tanulásban, de rendelkeznek a fejlődés potenciális lehetőségével. Speciális bánásmód esetén lemaradásuk behozható, a tanulási teljesítmény emelhető.

Hátrányos helyzetű tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelmébe vett, illetve rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapította. Halmozottan hátrányos helyzetű tanuló: előző csoporton belül az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője a tankötelezettség beállásának időpontjában önkéntes nyilatkozata szerint – legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen, továbbá az, akit tartós nevelésbe vettek. A nemzeti-etnikai kisebbséghez tartozó tanulók: esetleges lemaradásuk az eltérő kultúrkörnyezet kedvezőtlen hatásaiból adódik. A kiemelkedő képességű (tehetséges) tanulók: akik esetében a képességek maximális kibontakoztatásának, az egészséges személyiségfejlesztésnek gátja a kötött, átlagra szabott, nem eléggé differenciált oktatási szerkezet.

3. Magatartási- és beilleszkedési nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek 

A lehető legkorábban kiszűrjük azokat a tanulókat, akiknél e területen problémát tapasztalunk.



A tanuló magatartási és/vagy tanulási zavarait előidéző okok feltárásának céljából az osztályfőnök, a védőnő és a gyermekvédelmi felelős családlátogatáson vehet részt.



Ha a probléma feltehetően családon belüli kommunikációs diszfunkcióból fakad, a problémakezelés folyamatába bekapcsolódnak a Gyermekpszichiátria szakemberei, akikkel közösen családterápiás módszerekkel történik meg az esetkezelés



Ha a magatartási problémák indokolják, az iskola javasolja a szülőknek a problémakezelésben kompetens társintézmények (Nevelési Tanácsadó, Gyermek- és Ifjúsági Ideggondozó) pszichológiai, illetve pszichiátriai terápiás módszereit.



Abban az esetben, ha a családlátogatások során a veszélyezettség jelei észlelhetők (p1. erkölcstelen családi környezet, mely akadályozza a gyermek testi-, értelmi- vagy érzelmi fejlődését), az iskola felveszi a kapcsolatot a Gyermekjóléti Szolgálattal. A védő-óvó pártfogókkal (családgondozókkal) együttműködve az iskola gyermekvédelmi felelőse figyelemmel kíséri, hogy a család betartja-e a Gyámhatóság által meghatározott magatartási szabályokat.



A szakvélemény figyelembevételével kidolgozzuk a segítés stratégiáját.



A rászoruló tanulók számára heti 1 óra fejlesztést biztosítunk.



Törekszünk önismeretük, konfliktuskezelő készségeik fejlesztésére. Ezért:

25



-

feszültségoldó szabadidős tevékenységeket szervezünk;

-

önismereti, konfliktuskezelő és egyéb mentálhigiénés foglalkozásokat szervezünk.

Minél több sikerélményhez juttatjuk tanítványainkat.

4. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenység Ahogy telnek az évek, az iskolában úgy növekednek a követelmények. A játékos tanulást mindinkább felváltja a tudatos ismeretszerzés. Vele párhuzamosan egyre nő azoknak a száma, akik sikerélmények helyett csak kudarcokat élnek át. Ezirányú tevékenységünk megelőzésre és hatékony segítésre tagolódik.

A tanulási kudarc megelőzése 

Olyan módszertani gazdagsággal kell tanítani, amely magában hordozza a tananyag elsajátításának célszerű módjait.



A tanítás során a tanulók ne passzív befogadók, hanem aktív résztvevők legyenek. Így növelhető a tanulás hatékonysága.



Fejleszteni kell a megismerési folyamatokhoz szükséges képességeket:



-

koncentrálóképesség;

-

hatékony olvasás képessége;

-

emlékezőképesség;

-

gondolkodási képesség.

Ugyancsak fejleszteni kell a megismerési folyamatokhoz szükséges személyiségjegyeket: -

rendszeresség;

-

alaposság;

-

akaraterő;

-

kitartás;

-

önállóság.



A tanuláshoz való pozitív viszony formálása, az érdeklődés felkeltése, egyéni érdekeltség felismertetése.



Helyes tanulási szokások kialakítása.



Célszerű bevésési módok elsajátítása.



A hiányosságok, problémák időbeni felfedezése és kezelése hozzájárul a tanulási kudarc megelőzéséhez.

26

Szervezeti keretei: 

Szaktárgyi órák.



Osztályfőnöki órák.



Differenciált egyéni foglalkozások.



Napközis foglalkozások.

A tanulási kudarccal küszködő gyerekek segítése Felismerés, az okok feltárása 



Munkánk akkor eredményes, ha idejében felismerjük a nehézséggel küzdő diákokat. Ez csak akkor lehetséges, ha tanítványaink tevékenységét rendszeresen ellenőrizzük, így viszszajelzést kapunk -

képességeik fejlettségéről

-

személyiségjegyeik alakulásáról

-

tanuláshoz való viszonyukról.

Ezáltal feltárulnak előttünk a tanulási kudarcok okai.

A segítés stratégiája 

Ki kell dolgozni a fejlesztés stratégiáját, melyek része, hogy sikerélményekhez juttatjuk a tanulókat. Az egyéni képességekhez igazodó fejlesztőtevékenység végzésére kell törekedni. Feltételei: -

a tanulás külső és belső feltételeinek biztosítása;

-

a hatékony tanulás szokásrendszerének gyakoroltatása,

-

a célszerű rögzítési módok kialakítása;

-

a képességek sokoldalú fejlesztése, kiemelt szerepe van az alapkészségek, a gondolkodás és a kommunikációs képességek fejlesztésének;

-

a tananyag mennyiségi és minőségi szelekciója;

-

a tanulók munkájának rendszeres ellenőrzése, értékelése, a gyermekek buzdítása;

-

a pedagógusok módszertani felkészítése.



Tudatosuljon a tanulóban, mi a kudarc oka, és mit kell tennünk a siker érdekében.



Ismertetni kell mindezt a szülőkkel is és fel kell kérni őket az együttműködésre.

27

Szervezeti formái: Differenciált egyéni vagy kiscsoportos foglalkozás keretében részben tanórán, részben tanórán kívül (korrepetálás). Fejlesztőpedagógus foglalkozásai.

5. Átlagtól eltérő tanulók (SNI-s, BMTN, stb.) integrációja Az átlagtól eltérő tanulóink – akik szakértői és a rehabilitációs bizottság írásos szakvéleményével rendelkeznek – heterogén összetételű osztályokban kapnak helyet. Sajátos nevelési igényeik kielégítése a következőképpen biztosított. A szakértői vélemény alapján a tanuló fejlesztő foglalkozásra jogosult, melyet az utazó gyógypedagógus biztosít. Szakértői vélemény alapján a tanulót az igazgató mentesítheti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés, minősítés alól. Ez esetben intézményünknek egyéni foglalkozás keretében kell segítséget nyújtani a felzárkóztatáshoz. Az egyéni foglalkozást a szakértői vélemény szakmai iránymutatása alapján a tanuló igényeinek megfelelő fejlesztési terv alapján kell megszervezni és megtartani.

Az első évfolyamra felvett tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi – szakértői vélemény alapján az igazgató mentesíti az értékelés, minősítés alól. Ha a tanulót mentesítették az értékelés, minősítés alól, az első évfolyamot a többi tanulóval azonos osztályban előkészítő évfolyamként végzi és fejezi be. Ennek keretében a diák játékos felkészítés keretében készül az iskolai követelmények teljesítésére. Előkészítő évfolyamra a tanuló csak egy tanéven keresztül járhat, és csak abban az esetben, ha tanulmányait legkésőbb a hetedik életévében megkezdte. A törvényben biztosított lehetőség, hogy a nevelési tanácsadó, illetőleg a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján az iskola igazgatója a tanuló egyéni adottságaihoz, fejlettségéhez igazodó továbbhaladást engedélyezzen. Az egyéni továbbhaladás nyújthat segítséget ahhoz, hogy ne kelljen évfolyamot ismételnie a miatt, ha a tananyag egy részének elsajátítása nehézségbe ütközik. A pedagógus a szakértői vélemény alapján egyéni fejlesztési ütemtervet készít. Ebben kell meghatározni, hogy a tanulónak az egyes évfolyamok végére milyen követelményeket kell teljesítenie, továbbá, hogy melyik évfolyam végére kell – valamennyi területen vagy egyes tantárgyakból – utolérnie a többi tanulót. A beilleszkedési, magatartási, és tanulási nehézséggel küzdő, illetve a sajátos nevelési igényű tanuló szakértői vélemény alapján tanulmányaikat magántanulóként is folytathatja. (A magántanulót az iskola valamennyi kötelező tanórai foglalkozása alól fel kell menteni!) Ez esetben iskolai nevelésről és oktatásról – felkészítésről, szöveges minősítéséről a szakértői véleménybe foglaltak szerint az iskola gondoskodik, amennyiben a tanév elején történik a magántanulói jogviszony igénylése.

28

Ugyanezen lehetőséggel élhet az a tanuló is, aki szakorvosi vélemény alapján otthoni ellátás keretében részesül tartós gyógykezelésben, és emiatt magántanulóként folytatja tanulmányait. Az igazgató a tanulót a szülő kérelmére – a csatolt szakértői javaslat (szakértői bizottság, nevelési tanácsadó) figyelembevételével – mentesítheti az idegen nyelv vagy készségtárgyak tanulása alól, ha azt egyéni adottsága, vagy sajátos helyzete indokolja. Mentesítés esetén a tanulónak tudásáról nem kell számot adnia. A szakértői véleménnyel rendelkező tanuló részére a vizsgákon (osztályozó, javító, különbözeti) biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli vizsgákon lehetővé kell tenni az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszköz alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltása.

Szakértői véleménnyel nem rendelkező, de tanulási problémákkal küzdő tanulók esetén: Ha az első-negyedik évfolyamra járó tanuló eredményes felkészülése azt szükségessé teszi, lehetővé kell tenni, hogy legalább heti két alkalommal egyéni foglalkozáson is részt vegyen. Ha a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt a második-nyolcadik évfolyamon tanuló tanköteles diák második vagy további alkalommal ismétli az évfolyamot, akkor az iskolának lehetővé kell tennie, hogy legalább heti két alkalommal egyéni foglalkozáson is részt vegyen.

6. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység A tehetség és képesség kibontakoztatásához megfelelő szociokulturális háttérre van szükség. Ezért az iskola feladata: 

a tanulók érdeklődésének felkeltése, motiválása;



az egyéni képességek felismerése, a tehetségek gondozása;



a tehetséggondozás tárgyi és személyi feltételeinek biztosítása;



a szülők megnyerése, a velük való kapcsolat folyamatos fenntartása;



a lehetőségek jobb kihasználása érdekében fokozni kell a nevelőtestület tagjainak együttműködését.



a tanítási órákon változatos módszerek, az egyéni képességhez igazodó munkaformák és a differenciált foglalkozás megteremtése;



projektbemutatók tartása;



széleskörű tanórán kívüli választék biztosítása a tehetség kibontakoztatására. Pl: -

szakkörök;

-

önköltséges tanfolyamok;

-

versenyek, vetélkedők;

-

könyvtárhasználat;

29

-

tanulmányi kirándulás, túra;

-

sportkörök, edzések (röplabda, kézilabda, társastánc, néptánc);

-

felvételi előkészítő;

-

differenciált egyéni foglalkozás;

-

kézműves foglalkozások;

-

színjátszó kör;

-

előadások.



a bemutatkozási lehetőségek kihasználása, szervezése (pl. Ki mit tud?, házi versenyek stb., tanulók sikerélményhez juttatása;



tanulók felkészítése a versenyekre, felvételire;



pályázati lehetőségek, ösztöndíjak kiaknázása, szponzorok felkutatása.

7. A szociális hátrányok enyhítésének lehetőségei Célok: 

szociális hátránnyal küzdő tanulóink feltérképezése, problémáik megismerése;



a segítés formáinak megtalálása, az esélyegyenlőség biztosítása.

A hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek: 

Motiválás, hogy a gyermek napközis ellátásban részesüljön.



Napközis, tanulószobai ellátásuk biztosítása.



Felzárkóztató, tehetséggondozó programok szervezése.



Tájékoztatás a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatásokon.



Helyi és országos támogatások megszerzésének ösztönzése, ösztöndíjak megpályázása.



Pályaorientációs tevékenység.



Kapcsolatfelvétel a szakszolgáltató intézményekkel, önkormányzatokkal, a támogatás és a segélyezés céljából.



Ruhagyűjtési akciók szervezése.



Az iskola támogatása taneszközök megvásárlásához, a szabadidős tevékenységek (színház-, mozi-látogatás, kirándulás, nyári táborok) anyagi fedezetének biztosításához.

30

8. Az óvodából az iskolába való átmenet segítése Az Arany János Általános Iskolában hosszú évek hagyománya, hogy intézményünk kapcsolatot tart fenn a körzetes óvodákkal. Az Óvodaprogram céljai 

Az óvoda és iskola közötti átmenet megkönnyítése a gyermekek számára.



A szülők, az óvoda elvárásának megismerése.



Az iskola célkitűzéseinek, szakmai programjának megismertetése a szülőkkel.



Szorosabb, hosszabb távú együttműködés kialakítása az óvodákkal.



Az iskolánk színes arculatának bemutatásával az intézmény népszerűsítése.



Évről évre megújuló, egyre színesebb programválaszték nyújtása az érintett intézményeknek, szülőknek, gyerekeknek.

Az Óvodaprogram feladatai 

A „körzetes óvodák” vezetőivel személyes kapcsolattartás, az együttműködés formáinak kialakítása és fenntartása az egész tanév folyamán.



Együttműködési megállapodás megkötése az érintett tagóvodákkal, amelynek keretében az óvodák vezetői adatot szolgáltatnak az iskolába lépő gyermekek számáról, és az óvoda fejlesztési programjáról.



Közvetlen kapcsolat kiépítése az érintett óvodák leendő elsőseivel, a szülőkkel, óvónőkkel.



Színes, érdekes programok szervezése és megtartása az óvodákban és az iskolában.



Változatos tevékenységi formákkal az óvoda-iskola közötti zökkenő-mentesebb átmenetének segítése.



Az óvodaprogram megjelenítése az iskola honlapján és a médiákban.



Ismerkedés az iskolával, „óralátogatások” a nagycsoportos óvodásokkal a tanító nénik játékos óráin.



A nyílt napon iskolánk értékeinek specialitásainak bemutatása.



Nyílt órák megszervezése (angol, számítástechnika és a leendő elsős tanítók matematika, magyar órái.



Az „Aranyos Nap” rendezvényeinek sikeres lebonyolítása (angol, számítástechnika, kézműves, zenei, mozgásos foglalkozások) a leendő első osztályosoknak.



Nyelvi előkészítő szervezése novembertől márciusig a Playschool osztályba jelentkezők számára.

31



Az „Iskolás leszek” rajzpályázat meghirdetése a tagóvodákban, a művek kiállítása, értékelése.

9. Gyermek- és ifjúságvédelem Célok: 

A gyermek veszélyeztetettségének, tanulmányi gondjainak, családi problémáinak figyelemmel kísérése, segítése.



A nehéz anyagi körülmények között élő gyermekek életminőségének javítása.



Hatékony segítségnyújtás a családok gyereknevelési problémáinak megoldásában.



A tanulók önismeretének fejlesztése, a pozitív énkép kialakítása.



A fogyatékos és a hátrányos helyzetű tanulók integrálása.

Feladatok: 

Folyamatosan diagnosztizáljuk az átlagtól eltérő fejlődésű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat.



A szakszolgálat közreműködésével felmérjük a tanulást befolyásoló egészségi állapotot és részképességzavarokat. Segítjük, szervezzük ezen tanulók képességeinek fejlesztését.



Az oktatás során olyan tanulócsoportok indítását tervezzük, ahol a gyermek képességeinek, lassúbb fejlődési ütemének megfelelő fejlesztő munka folyik az integrációs program keretében.



A nevelőmunka belső szervezésével, folyamatos konfliktuskezeléssel segítjük, mérsékeljük a fennálló hátrányok leküzdését.



Erősítjük a tanárok és a gyermekek közötti érzelmi kapcsolatot, a bizalom kiépítésével megteremtjük a segítő kapcsolat feltételeit.



Az osztályfőnökökkel, a DÖK vezetővel és az iskolai védőnővel tudatosan együttműködve szervezzük: -

egészségmegőrző tevékenységet;

-

szabadidős programokat;

-

felvilágosító előadásokat (szülőknek, gyerekeknek, pedagógusoknak);

-

személyiségfejlesztő (önismereti) tréningeket;

-

bűnmegelőzési és drogprevenciós programokat;

-

pályaorientációs programokat.



Kapcsolatot építünk ki a családokkal, segítjük őket gondjaik megoldásában.



Segítjük a hátrányos helyzetű vagy veszélyeztetett gyerekek szerepvállalásának növelését.

32

A gyermekvédelmi felelős: 

rendszeresen figyelemmel kíséri a gyermekvédelemmel kapcsolatos pályázatokat;



segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját;



az egészségnevelés keretében közreműködik a kábítószer ellenes tevékenységben;



rendszeres kapcsolatot tart fenn a külső szervezetekkel (Gyámügyi Hivatal, Nevelési Tanácsadó, Tanulási Képességeket Vizsgáló Bizottság, Városi Rendőrkapitányság, iskolaorvos, Családsegítő Központ stb.);



tájékoztatása alapján az iskola vezetője kezdeményezi: -

hatósági eljárást a szülői kötelezettségek elmulasztása miatt;

-

iskolakerülés miatt;

-

hivatásos pártfogó felügyeletét.



fegyelmi tárgyaláson képviseli a tanuló érdekeit;



kapcsolatot épít ki a veszélyeztetett tanulókkal és szüleikkel, segít feltárni a veszélyeztetettség okait,



a szociális hátrányok enyhítését szolgáló lehetőségek felkutatása.

VI. Integrációs pedagógiai program A szociokulturális hátrányok csökkentése érdekében 2007-ben a minisztérium által kiadott pedagógiai rendszert vezettük be a képesség-kibontakoztató és integrált nevelés alkalmazásával. Célunk, hogy a hátrányos helyzet ne okozzon veszélyeztetettséget, a kialakult hátrányok csökkenjenek. A nevelőtestület egy közös tartalommal rendelkező, közös módszertant alkalmazó, és tárgyi feltételeiben megújuló programot vezetett be és valósít meg. Az esélyegyenlőség, integráció megvalósulásának alapfeltétele a diszkrimináció – és szegregációmentesség. Az SNI-s, HH-s, HHH-s gyerekek oktatási, nevelési, társadalmi integrációjának biztosítása a hatályos jogszabályokkal, rendelkezésekkel összhangban intézményünkre is érvényes.

1. Az integráció alapelvei  A mások iránti nyitottság és elfogadás alapvető érték. 

A fejlesztés a tanuló személyiségének egészére hat.



Gyermekközpontú, tanulóbarát környezet megteremtése.



Demokratikus szemlélet és a személyek közötti kölcsönös megbecsülés hangsúlyozása.



Az egyéni fejlődési ütemnek megfelelő elvárások és ezzel harmonizáló feladatok konkrét, egyértelmű megfogalmazása.

33



Tevékenységközpontú módszerek alkalmazásaival a tanulók aktivitásának biztosítása. A tananyag feldolgozási módjának és szervezeti kereteinek kialakításába is bevonni a gyerekeket.



Az egyéni fejlesztésen keresztül, azzal kölcsönhatásban fejlesztjük a befogadó közösséget is. A közösen végzett tevékenységek, együttes élmények az egész személyiség érzelmi, morális fejlődését segítik.



A gyermekeken keresztül a családokra és a tágabb környezetre is kiható nevelés.

2. Integrációs stratégia kialakítása

Célok 

Intézményünk tartósan képes legyen a különböző háttérrel és különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező gyerekek fogadására és együttnevelésére.



Az integrációs felkészítésben résztvevő tanulók iskolai hiányzásainak visszaszorítása, az igazolatlan hiányzások megszűnése.



A beilleszkedés iránti igény felkeltése, fenntartása.



A tanulók munkakultúrájának megalapozása, a szorgalmas, kitartó tanulás eredményének megtapasztaltatása.



A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása, a lemorzsolódás csökkentése.



Az integrációs/képesség kibontakoztató felkészítésben résztvevő tanulóink tantárgyi tudása megfeleljen a tantervi követelményeknek.



Rövid távon szeretnénk elérni, hogy az integrációs/képesség kibontakoztató felkészítésben résztvevő tanulóink az iskolaköteles kor ideje alatt elvégezzék a 8 általános osztályt, hosszú távú célunk, hogy csökkenjen körükben az évfolyamismétlés, és emelkedjen közöttük a továbbtanulók aránya.



Kialakítani és fejleszteni - a kulturált magatartás, viselkedés, kapcsolattartás, az együttműködés képességét - az egészséges életmódhoz kapcsolódó ismereteket, szokásokat. Fejleszteni a tanulók önismeretét, reális énképének kialakítását.



Szociális hátrányok enyhítése, kulturális hiányosságok pótlása.



Hatékony együttműködés a szülőkkel.



Pedagógus továbbképzési terveink között kiemelt helyet foglaljanak el az integrációs tevékenységhez szükséges szakmai továbbképzések (fejlesztő pedagógus, tanulás módszertani ismeretek, IPR alkalmazás).

34

3. Társadalmi-szakmai környezettel való együttműködés erősítése, bővítése. Rendszeres kapcsolattartás szakszolgálatokkal, civil szervezetekkel. Célja: 

Az integrációs fejlesztésben résztvevők érdekében partneri viszony kialakítása, erősítése. Az ebből származó információk, lehetőségek minél jobb kihasználása.



A szülők erőteljesebb bevonása a nevelés folyamatába.



Hátránykompenzáció.



Az indokolatlan hiányzások számának csökkentése.



A gyerekek fejlődésének, előmenetelének elősegítése a szülők és a partnerintézmények, szakmai- és szakszolgálatok bevonásával, ill. segítségével. -

A gyermekek benntartása az iskolarendszerű oktatásban A kapcsolattartás formáinak bővítése a szülőkkel, a HHH tanulók sikeressége érdekében. A kapcsolatok ápolásával el kell érni, hogy a kötelező értékelésen egyre aktívabban vegyenek részt a szülők.

Az új pedagógiai módszerek alkalmazásával (kooperatív tanulásszervezés), valamint továbbtanulásra felkészítő programmal növelni kell a HHH továbbtanulók számát az érettségit adó középfokú oktatási intézményekben. Fejlesztő foglalkozások, tanulmányi versenyek szervezésével, tehetséggondozással, a továbbtanulók „nyomonkövetés” tapasztalatainak felhasználásával megfelelő középfokú intézmény választása. Célunk, hogy a későbbiekben minél több HHH tanuló fejezze be tanulmányait a választott középfokú oktatási intézményben. Egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés Az integrációs felkészítés pedagógiai rendszere kinyilvánítja az egyéni különbségekre alapozott nevelés kialakításának szükségességét. Kiindulópontja, hogy: a tanulók közti különbségek sokfélék lehetnek, nem korlátozhatók valamely tantárgyban elért iskolai eredményekben megmutatkozó különbségekre. a személyiség széles dimenzióiban írhatók le A differenciálás nem csupán felzárkóztatás, tehetséggondozás, és nem csupán a tanulmányi eredményesség szintjeihez igazodik. A differenciálás mindenki számára: saját komplex személyiségstruktúrájának leginkább megfelelő, optimális fejlesztés biztosítását jelenti figyelembe véve előzetes tudását, annak gyengébb és erősebb területeit, a tanuló igényét, törekvéseit, érdeklődését, személyiségének rá jellemző vonásait, speciális törekvéseit és gyengeségeit.

35

Alapvető cél: a továbbhaladáshoz szükséges készségek, képességek, ismeretek elsajátítása.

Az IPR-ben megjelenített módszerek egyre jobban beépülnek az iskola pedagógiai kultúrájába. Kiemelt fontosságúak:        

mentálhigiénés programok hospitálásra épülő együttműködés kooperatív tanulásszervezés kulcskompetenciákat fejlesztő programok területe, tanulási motivációt erősítő és fenntartó tevékenységek alkalmazása közösségfejlesztő, közösségépítő programok pályaorientáció projekt-módszer multikulturális tartalmak megjelenítése

A területi tanulmányi versenyek, művészeti versenyek, szakkörök szervezésénél, egyéb tanórán kívüli programoknál biztosítani kell az egyenlő hozzáférést.

VII. Környezeti és egészségügyi nevelési program 1. Helyzetkép Az épületet egy nagy udvar veszi körül, amelyben a meglevő környezeti értékek - fák, bokrok telepítése - megóvása, illetve pótlása kiemelt feladat. Nagy gondot fordítunk az épület megóvására és a környezet tisztántartására. Az udvaron sportpálya van, ami a diákok egészséges életmódra nevelését szolgálja. Az energiagazdálkodás csak részben megoldott. A "Szemünk fénye Program" keretében megvalósult az energiatakarékos világítótestek cseréje.Viszont az épület hőszigetelése nem takarékos. Jól felszerelt, melegítőkonyhás étteremmel rendelkezünk. Intézményünkben a hulladékgyűjtés szelektív módon történik. Az iskola belső kialakítása barátságos. Szépek a dekorációk, s a tárlókon a gyerekek munkái rendszeresen kiállításra kerülnek. A tantermek szépítésére, bútorok cseréjére fokozott figyelmet kell fordítanunk. Az iskola technikai felszerelését (TV, videó, magnó, diavetítő stb.) folyamatosan cseréljük. A tantermek többségében írásvetítő üzemel. Nyolc tanteremben interaktív tábla és laptop is működik. Az egészséges életmódra nevelés korábban főként a biológia, egészségtan és osztályfőnöki órákon történt. Azzal, hogy iskolánk vöröskeresztes bázisiskolává vált, a lehetőségek és a tevékenységek köre jelentősen kiszélesedett. Egészségnevelő programok, elsősegélynyújtó tanfolyamok, vetélkedők, előadások színesítik az iskola életét. Az iskola sokféle sportolási lehetőséget (torna, röplabda, futball, társastánc, néptánc) kínál a tanulóinak. Közülük a legnagyobb sikert a torna és a röplabda aratja. Évről évre egyre na-

36

gyobb népszerűségnek örvend a néptánc oktatása. A mindennapos testnevelés terén a napköziben vannak még kihasználatlan lehetőségek. Vannak hagyományaink, melyek kifejezetten a környezeti nevelést szolgálják. Pl. papírgyűjtés, takarítási akciók, jeles napok programjai, környezetvédelmi vetélkedőn való részvételek, rendszeres vadasparki foglalkozások. Ezekkel a programjainkkal nemcsak szemlélődő, hanem tevékeny embereket szeretnénk nevelni, akik elsajátítják az adott környezetben való helyes viselkedést és az egészséges életvitel szokásrendszerét. Az alsó tagozatosok rendszeresen részt vesznek vadasparki foglalkozásokon.

2. Alapelvek 

Minden ember joga és vágya, hogy egészséges, boldog életet éljen.



Az egészség a legfőbb érték, az iskola minden tevékenységével szolgálja a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését.



Az egészségmegőrzés magában foglalja a szervezet működésével, a betegségek megelőzésével, az életvezetéssel kapcsolatos ismeretek bővítését.



Az egészség és a környezeti nevelés középpontjában a tanulók szemléletének formálása, az egészséges életvitel és a környezettudatos magatartás szokásrendszerének kialakítása áll.



A tanulók egészséges fejlődéséhez biztosítani kell mozgásigényük kielégítését, fokozatos fejlesztését.



A sport aktív szerepvállalásra nevel, sajátos eszközeivel önkifejezésre, önmegvalósításra ad lehetőséget.



Az iskolának sokféle mozgási, sportolási lehetőséget kell kínálnia diákjainak.



Pozitív jövőkép kialakítása tanítványainkban.



Az egészségnevelés elválaszthatatlan a természet- és környezetvédelemtől.



A választott módszerek alkalmazkodjanak a tanulók életkori sajátosságaihoz, az érzelmeken áthassanak, alapozzon a korosztály kíváncsiságára, versenyszellemére, öntevékenységére, korszerű technikai ismeretére, és legyen benne sok játékos elem.



Az intézmény dolgozóinak példamutatása, a környezet esztétikuma, tisztasága, az iskola környezetbarát működése a legfőbb nevelőerő.



Az egészség- és környezetnevelő program sikeres megvalósításának nélkülözhetetlen eleme a széleskörű partnerkapcsolatok kialakítása.



A tanulók nevelésén keresztül a családok szemléletét is formáljuk.

37

3. Erőforrások Egészségnevelés Személyi belső

Környezeti nevelés

Mindennapos testnevelés Iskolavezetés támogatása

-

egészségfejlesztő csoport

-

testnevelők

-

edzők

-

tanítók

-

napközis nevelők

-

környezeti munkacsoport

Diákok, pedagógusok, technikai dolgozók Külső

Anyagi

Szülők -

Vöröskereszt, ifjúsági referens

-

röplabda szakosztály

-

helyi és regionális „zöld” szervezetek

-

mentálhigiénés szakember

-

Dr. Martin György AMI

-

CSEMETE

-

Szegedi Táncművészeti Iskola AMI

-

diáksport

-

pályázatok

tagdíj

-

alapítványi bevételből

Vöröskeresztes tagdíj 50%

pályázatok, alapítványi támogatás

4. A környezeti- és egészségnevelési program elemei A.

EGÉSZSÉGNEVELÉS

Jövőkép, hosszú távú célok 

Rendelkezzenek a tanulók korszerű ismeretekkel, és azok gyakorlásához szükséges képességekkel, jártasságokkal az egészségük védelme érdekében.



Ismerjék fel, hogy milyen összefüggés van az életmód, a viselkedés az egészségi állapot között.



Alakuljon ki a tanulókban az önmagukkal szembeni felelősségérzet.



Ismerjék fel, hogy miért szükséges a jövő tervezése, az életút tudatos építése. Lássák be, hogy ebben meghatározó szerepet játszanak az egyéni döntések, helyzetmegoldási technikák. 38



A tanulók értelmezzék helyesen azt a tényt, hogy az egészség megőrzése egyéni tetteken, választásokon, személyi kapcsolatok minőségén múlik.



A beidegzett rossz szokásokkal szemben ismerjék fel a tanulók az egészségi állapot szempontjából fontos viselkedésmódok, szokások kialakulását, feltételeit, valamint az ezeket befolyásoló tényezőket.



A tanulók készség szinten alkalmazzák azokat a stratégiákat, amelyek segítségével megőrizhetik életük egyensúlyát.



Szerezzenek elegendő tudást és ismeretet, hogy képesek legyenek ne csak maguk, de esetleg mások egészségének és életének védelmére is.



Ismerjék meg a tanulók önmagukat, saját fejlődésüket.



A tanulók ismerjék az egészség szempontjából leginkább kritikus területeket: a táplálkozást, az alkohol- és kábítószer fogyasztást, a dohányzást, a családi és kortárs kapcsolatokat, a környezetvédelmet, az aktív életmódot, a személyes higiénét és a szexuális fejlődést.



Ezen értékek birtokában képesek legyenek egészségük megőrzésére, betegségek megelőzésére, egészséges személyiség megformálására, a helyes magatartás kialakítására.

Egészségnevelés feladatai: 

A legalapvetőbb, egészségnevelési ismeretek megismertetése, ismeretközlés, oktatás egyéb információ útján.



Adjon ismeretet a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megőrzésére.



Személyi, tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak és szokásoknak a kialakítását, amelyek a tanulók egészségi állapotát javítják.



Neveljen az egészséges állapot örömteli megélésére, és a harmonikus élet értékként való tiszteletére.



Meg kell tanítani a gyerekeket arra, hogy önálló felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani.



Fejleszteni kell a tanulók elfogadó és segítőkész magatartását a beteg, sérült, és fogyatékos embertársaik iránt.



A gyermeket – különösen a serdülőket – a káros függőséghez vezető szokások (dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzésére nevelni.



Fordítson figyelmet a családi élet, a felelős, örömteli párkapcsolatra történő felkészítésre.



Az iskolai környezet, mint élettér is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van.



Figyelembe kell venni a tanulók életkori jellemzőit, adottságait, szükségleteit, igényeit.

Az egészségnevelés területei:     

egészség – betegség; táplálkozás – mozgás; napirend – a szabadidő helyes felhasználása; testápolás – személyi higiéné – öltözködés; családi élet jelentősége; 39

    

kortárskapcsolatok; káros szenvedélyek – helyes döntések; szexualitás; egészséges környezet és védelme; balesetek megelőzése – elsősegélynyújtás.

Az egészségfejlesztéssel összefüggő iskolai feladatok: 

iskolai étkeztetés;



mindennapos testmozgás;



környezeti nevelés;



személyiségfejlesztés.

TANULÁSSZERVEZÉS ÉS TARTALMI KERETEI

Tanórai keretek 

tantárgyakba beépítve;



egészségtan modul, biológia;



osztályfőnöki órákon;



testnevelés.

Tanórán kívüli lehetőségek 

szakkörök: elsősegélynyújtó tanfolyamok és baleseti szimuláció oktatása;



tanulói pályázatok: egy-egy egészségvédelmi probléma, a témakör önálló, vagy csoportos kutatása, feldolgozása., pl..: rajz, fotó, vers, interjú stb.;



iskolai átfogó egészségvédelmi programok;



akciók: egy- egy egészségneveléssel kapcsolatos probléma megoldására, vagy jeles napon szervezzünk olyan akciókat, amelyek felhívják a figyelmet – lehetőleg lakóhelyünk közösségének is- egy- egy problémára, témára.;



kiállítások;



iskolaújság: állandó rovat;



iskolarádió: interjúk, közlemények;



vetélkedők, tanulmányi versenyek;



kapcsolattartás külső segítő partnerekkel;



sportnap;



napközis szabadidős foglalkozások;



diák sport;



előadások;



filmklub; 40

 B.

szülői értekezletek. TESTNEVELÉS ÉS SPORT, A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS

Célok: 

helyes testtartás kialakítása;



az edzettség, a testi és lelki alkalmazkodás, a fizikai és lelki kondíció fejlesztése;



az egész életen át tartó tanulás fizikai és szellemi megalapozása;



az erkölcsi és akarati tulajdonságok alakítása;



a szórakozást, örömkeltést, versenyzési vágy kiélését biztosítani kontrolált versenyhelyzetben való alkalmazása során.

Feladatok: 

Figyelembe vesszük az évfolyamonként bővülő tananyag egymásra épülő minőségi változásait, valamint a nemi és teljesítménykülönbséget.



Iskolánk minden tanulójának fizikai állapotát évente két alkalommal felmérjük, eredményét figyelembe vesszük a tanítás folyamán.



Hagyományainknak megfelelően továbbra is szervezünk nyári, téli táborokat, egész napos sportrendezvényeket.



Napjainkban népszerű sportágak bemutatása, kipróbálása, népszerűsítése, gyerekek irányítása ezek rendszeres látogatására.



Iskolánk minden tanulója számára biztosítjuk az Iskolai Sportkör különböző foglalkozásain való részvételt.



Iskolánk támogatja a különböző sportegyesületekben való sportolást.

A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS LEHETŐSÉGÉNEK BIZTOSÍTÁSA ISKOLÁNKBAN

Annak érdekében, hogy a mindennapos egészségfejlesztő testmozgás megvalósuljon iskolánkban, a következő szempontokat vesszük figyelembe: 

minden gyerek minden nap részt vehet a testmozgás programban;



minden testnevelési órán és egyéb testmozgás alkalmával megtörténik a keringési és légző rendszer terhelése;



minden testnevelési órán van gimnasztika és testtartást javító torna;



a testmozgás örömöt és sikerélményt jelentsen még a gyengébb fizikumú tanulóknak is;



személyiségfejlesztő, életminőség-javító legyen minden sportmozgás.;



a testmozgás program játékot és táncot is tartalmaz.

A mindennapos testnevelés megszervezése a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében valósul meg.

41

Az első-negyedik évfolyamon biztosítani kell a mindennapos testmozgást. A mindennapos testmozgás a helyi tantervben meghatározott három testnevelési óra és a játékos mozgás keretében valósul meg. A játékos testmozgás minden olyan tanítási napon kerül megszervezésre, amikor nincs testnevelési óra. A játékos, egészségfejlesztő testmozgás ideje naponként legalább 30 perc. Ennek megvalósítási formái: 

3-4. évfolyam heti 2 óra (szakköri keretben)



Negyedik évfolyamon minden tanuló úszásoktatáson vesz részt.



Napközis foglalkozás (30 perces játékos foglalkozás: iskolai népi játék, sportjáték).



Néptánc és társastánc szakköri keretben.

Sportolási lehetőségek: Iskolai sportköri foglalkozások: 

röplabda: alsós, felsős fiúknak



tömegsport: alsósoknak 1-4. osztály



futball: felsős fiúknak

Önköltséges sportolási lehetőségek: 

szertorna: alsós, felsős lányoknak



szertorna: alsós, felsős fiúknak



röplabda előkészítő egyesületi formában: alsósoknak

Sportrendezvények 

nyári táborok alsós és felsős diákjainknak;



téli sítábor;



jégpálya szervezett használata heti egy alkalommal délután, osztályprogramként hétvégén;



utcai futóversenyeket;



minden hónapban egy-egy évfolyamnak sportdélutánt szervezünk:



Arany-héten változatos sportprogramok;



iskolánk folyamatosan részt vesz városi, megyei, országos sportversenyeken.

A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának felmérését évente két alkalommal – az első félévben november hónapban, második félévben május hónapban – végezzük el. 42

Az Oktatási Minisztérium által 1999-ben kiadott „Útmutató a tanulók fizikai állapotának méréséhez” című kiadvány felhasználásával, útmutatásával. Az egységes mérésre és értékelésre szolgáló próbák közül iskolánk Az erő, erő-állóképességének mérését végzi.

C.



Helyből távolugrás. - Az alsó végtag dinamikus erejének a mérésére



Hasonfekvésből törzsemelés. - A hátizom erő-állóképességének mérésére



Hanyatfekvésből felülés /térdérintéssel/. - A csípőhajlító és a hasizmok erő-állóképességének mérésére



Fekvőtámaszban karhajlítás. - A vállöv-és a kar erejének, erő-állóképességének mérésére

KÖRNYEZETI NEVELÉS

Hosszú távú célok: Diákjaink váljanak környezettudatos állampolgárrá. Ennek érdekében ki kell alakítani: 

a környezettudatos magatartást és életvitelt,



a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást, életvitelt,



a környezet (természetes és épített) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét, akaratát,



a természeti és épített környezet szeretetét, védelmét, a sokféleség őrzését,



a rendszerszemléletet,



tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését,



az egészséges életmód igényét, és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket.

43

Rövid távú célok, feladatok és sikerkritériumok: Rövid távú célok

Feladatok

Sikerkritérium

A környezeti nevelés az oktatás és nevelés valamennyi területén jelenjen meg!

A helyi tantervben műveltségi területenként és a tanmenetekben is konkrétan jelöljük meg a feladatokat és az alkalmazni kívánt módszereket.

Az iskolai élet egészét átfogó környezeti nevelés valósul meg: Több környezeti nevelési tartalom az órákon. Változatosabb tanítási, tanulássegítési környezeti nevelési módszerek.

Az iskola tisztaságá- Tisztasági őrjárat szervezése (DÖK), nak javítása, a sze- rendszeres udvari szemétgyűjtés. mét mennyiségének Szelektív hulladékgyűjtés. csökkentése.

Javul az iskola tisztasága. A tanulók és az iskola dolgozói szelektíven kezelik a papírhulladékot.

Takarékoskodás a Rendszeres, majd alkalmankénti elle- Csökken az iskola víz és vilvízzel és a villany- nőrzések. Mérések, számítások, követ- lany-számláján szereplő fonyal. keztetések – és ezek közlése az iskola- gyasztás mennyisége. újságban, ill. az iskolarádió „zöld” rovatában. A tanulók ismerjék meg szűkebb és tágabb környezetüket, lássák az értékeket, problémákat, ápolják a hagyomá-nyokat!

A vadasparki foglalkozások”. Osztályfőnöki órákon ismerjék meg Szeged épített és természeti értékeit! Tanulmányi kirándulásokon vagy az erdei iskolában ismerjék meg az ország védett területeit, műemlékeit! Szervezzenek kiállításokat, vetélkedőket, előadásokat a „jeles napokra”!

Ismerik szűkebb és tágabb környezetük természeti értékeit, aktívan közreműködnek védelmükben.

Legyenek a tanulók Faültetés, madáretetés, az épületben környezetük, szülő- lévő virágok gondozása, ápolása, pótláföldjük védelmezői! sa. „Örökbefogadási” akciók: 1-1 fát, területet, szobrot, partszakaszt, vadasparki állatot, stb., amihez rendszeresen visszajárnak, figyelik változásait, gondozzák.

A tanuló kötődik környezete egy darabjához, és ezen keresztül átérzi környezetünk megóvásának fontosságát.

Fejlesszük a tanulók problémamegoldó gondolkodásmódját, az önálló ismeretszerzés képességét

Egyre több gyerek, jár a könyvtárba, végez gyűjtőmunkát, tudja használni a szakirodalmat. Szép eredményeket érünk el különböző versenyeken.

„Zöld sarok” kialakítása az iskolai könyvtárban, szakkönyvek, folyóiratok, videoanyag és CD-k beszerzése. Internet-hozzáférés biztosítása. Az iskolarádióban és újságban „zöld” rovat nyitása.

44

Tanulásszervezés és tartalmi keretek Tanórai keretek: 

tantárgyakba építve;



osztályfőnöki órákon környezet és egészségvédelmi témák;



testnevelés.

Az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetőségei (a mellékletben) Tanórán kívüli lehetőségek A környezet- és egészségvédelem jeles napjai. A nap jellegének megfelelő vetélkedőt, akciót vagy kirándulást szervezhetünk, illetve pályázatot írhatunk ki. Március 22.

Víz Világnapja

Április 7.

Egészségügyi Világnap

Április 22.

Föld Napja

Május 10.

Madarak és Fák Napja

Május 18.

Múzeumi Világnap

Június 5.

Környezetvédelmi Világnap

Szeptember 23.

Takarítási Világnap

Október 4.

Állatok Világnapja

Akciók 

Egy-egy helyi környezeti probléma megoldására.

Iskolai zöld médiumok 

Az iskolaújság, iskolarádió.

Tanulmányi kirándulás 

tanösvényekre;



nemzeti parkokba;



természetvédelmi területekre;



vadasparkokba;



botanikus kertekbe;



múzeumokba.

Zöldesítés: 

cserjék, fák ültetése, a belső terek virágosítása. 45

Különválogató (szelektív) hulladékgyűjtés Vetélkedők, tanulmányi versenyek Városismereti program Erdei iskola 

Önköltséges formában, alapítványi támogatással valósul meg.

Kézműves foglalkozás 

A természet adta anyagok (termések, levelek, tollak, csigaházak..) illetve az újrahasznosítható hulladék-anyagok felfelhasználásával különböző díszeket, kompozíciókat készíthetünk.

Diákönkormányzati nap 

Az iskolai programnak mindig lehet környezet-egészségügyi része is.

Napközis szabadidős foglakozások 

séta a környéken, megfigyelések végzése



termések gyűjtése.

Szülői értekezletek

5. Az iskolai környezet Fontos megtervezni az iskola mindennapi életének ezernyi mozzanatát, s azt, hogy ezeken keresztül hogyan válhat az iskola környezetbarátabbá, miképpen alakíthatja az ott dolgozók és tanulók életmódját környezet-tudatosabbá, egészségesebbé. Ehhez járulhatnak hozzá : 

anyag- és energiatakarékos iskolaüzemeltetés és tanórai mozzanatok;



pedagógusok, dolgozók példamutatása;



a szelektív hulladékgyűjtés következetes megvalósítása;



termek, folyosók és az udvar zöldítése, a tantermek organikus díszítése;



élősarok kialakítása, gondozása;



a tömegközlekedési eszközök, a kerékpáros és gyalogos közlekedés népszerűsítése;



az iskolai ismeretterjesztés tanórán kívüli eszközeinek jobb kihasználása (faliújság, iskolaújság, iskolarádió.

46

6. Kommunikáció Az iskolán belüli kommunikáció szerves része a szemléletformálásnak, ezért rendszeresen kihasználjuk a lehetőségeit, hogy megértessük a részt vevőkkel, hogy az iskolai élet egészségessé és környezetbaráttá alakítása minden ott élő közös ügye. A faliújság (diákságnak), az iskolai újság és az iskolarádió Zöld percei lehetőséget teremtenek az információátadásnak. Az iskola munkaközösségeinek munkáját szakmai-módszertani téren segíti a környezeti nevelési munkaközösség és egészségfejlesztési munkacsoport. Az iskolán kívüli kommunikációt használva elsősorban a helyi média lehet a partnerünk. Különösen a látványos, jelentős programjaink esetében egy kapcsolattartó (hiteles) személy tájékoztatja a városi televíziót és a napilapot az aktuális rendezvényekről, eseményekről.

VIII. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái 1. Célok A szülő és az iskola közötti kapcsolat erősítése, az együttműködés fokozása. 

A szülők és a pedagógusok közötti információcsere tökéletesítése.



A meglevő szervezeti keretek tartalommal való kitöltése



A szülők nagyobb mértékű bevonása az iskola életébe: a döntések előkészítésében és a közös programok szervezésében (pl. Családi nap).

2. Együttműködés módja Milyen módon működhet közre, és hogyan segítheti a szülő az iskolában folyó nevelőmunkát? Megismerés szintjén: a szülő – minél több lehetséges alkalmat kihasználva – megismeri az iskolában folyó nevelőmunkát. Folyamatos kapcsolattartás a pedagógusokkal: az előző pont megvalósítása érdekében igyekszik minél szorosabb és folyamatos kapcsolatot tartani a gyermekét tanító pedagógussal. Ennek megvalósulásai lehetnek a szülői értekezletek és fogadó órák, alkalmi telefonálások, találkozások, írásbeli kapcsolattartás e-mail-ben és Mozanapló segítségével. Közreműködés szintjén: a szülő – kísérőként – részt vesz különböző – első sorban iskolán kívüli – foglalkozáson (pl.: úszásoktatás, vadaspark, Füvészkert, korcsolyázás, síelés stb.) Részvétel az iskola-, az osztály-, a csoport által szervezett rendezvényeken: különböző kulturális és sportrendezvényeken való aktív részvétel. Részvétel a Szülői Szervezet osztály- és iskolai szervezetében: közreműködés a Szülői Szervezet osztály- és iskolai szintű vezetőségeinek munkájában.

47

3. Az iskola segítsége Az iskola milyen módon és milyen formában nyújthat segítséget a szülőnek gyermeke helyes neveléséhez? Tájékoztatás szint: rendszeresen tájékoztatja a szülőt gyermeke magatartásáról, viselkedéséről, az esetleges problémákról. Rendszeres értesítések a tanuló magatartásáról: a havonta értékelendő magatartási és szorgalmi értékelések elküldése a szülők számára. Beszélgetések a szülőkkel alkalom szerint: probléma, jelenség vagy eset előfordulásakor egyes szülőkkel, a szülők egy csoportjával vagy az osztályban tanuló tanulók szüleivel történő beszélgetés. Konkrét tevékenység szintjén Tájékoztató a szülőknek a gyermeknevelés kérdéseiben iskolai- vagy évfolyamszinten: előadások tartása a jelzett témában igény vagy kínálat szintjén.

4. A szülők és a pedagógusok együttműködése A szülők és a pedagógusok együttműködésének hivatalos megnyilvánulási formája a Szülői Szervezet. A Szülői Szervezet A közoktatási törvény alapján a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére és kötelességeik teljesítésére szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. A szülői szervezet dönt saját szervezeti és működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről. A szülői közösséggel való kapcsolattartás Egy osztály tanulóinak szülői szervezetével a gyermekközösséget vezető osztályfőnök közvetlen kapcsolatot tart. A szülői szervezetek intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a szülői szervezetek vezetői vagy a választott elnök juttatja el az iskola vezetőségéhez. A Szülői Testületet az igazgató a munkatervben rögzített időpont(ok)ban tanévenként legalább kétszer hívja össze, ahol tájékoztatást ad az iskola munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét és javaslatait. A Szülői Testület elnöke közvetlen kapcsolatot tart az igazgatóval közvetíti a szülők igényeit, javaslatait. Részt vesz az Arany János Alapítvány kuratóriumának ülésein. A szülők szóbeli tájékoztatási rendje Az iskola – a közoktatási törvénynek megfelelően – a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos szóbeli tájékoztatásának módja és helyszíne a szülői értekezlet. Az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. 48

Az iskolai fogadóórák kapcsolódhatnak a szülői értekezletekhez, illetve minden nevelő heti fogadóóráján a szülők rendelkezésére áll. A szülők írásbeli tájékoztatási rendje Iskolánk a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a hivatalos pecséttel ellátott tájékoztató (ellenőrző) füzetekben. Írásban értesítjük a tanuló szüleit gyermekük magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről. Az elsős osztályfőnökök az első negyedév munkája alapján írásban értesítik a szülőket a tanulók előmeneteléről, magatartásáról, szorgalmáról. Az osztályfőnök – indokolt esetben – írásban értesíti a szülőket a tanulók előmeneteléről, magatartásáról és szorgalmáról. Tájékoztatjuk a szülőket az iskolai élet kiemelkedő eseményeiről és a szükséges aktuális információkról is.

5. A DÖK-vezető tanár és a tanulók együttműködése A diákönkormányzat és az iskola közötti kapcsolattartás A diákönkormányzatot az iskola vezetőségével, a nevelőtestülettel való kapcsolattartásban a diákönkormányzatot segítő pedagógus képviseli. DÖK SZMSZ A diákönkormányzatnak döntési, egyetértési, véleményezési joga van.. DÖK-gyűlések A negyedik évfolyamtól minden osztályból 2 fő delegált vesz részt a havi rendszerességű DÖKgyűlésen. A DÖK soros ülésein az aktuális problémákat, programlehetőségeket vitatnak meg, szükséges teendőkről tájékoztat a DÖK-vezető. Ezeket az információkat viszik tovább a diákok osztálytársaiknak és teszik közzé osztályfőnöki órán. Feladatuk továbbá az iskolaújság szerkesztése, diákügyelet szervezése is.

49

Helyi tanterv

50

2004/2005. tanévtől kezdődően felmenő rendszerben IX. Az iskola egyes évfolyamain tanított tárgyak a kötelező és választható foglalkozások és azok óraszámai 1.1. Normál képzés heti óraterve Évfolyam 1. Tantárgy Magyar nyelv és irodalom

K

2. V K

8

3. V K

8

4. V K

8

5. V K

7

6. V K

4

Történelem és állampolgári ismeretek

3,5 0,5

V 3 1,5

1,5

2

2

3

3

3

5

4

31

31

31

1

1

1

1

2

2

1,5

1,5

Biológia

1,5

2

Kémia

1,5

1,5

Földrajz

1,5

1,5

5

1

K

V

3

4,5

1

8.

3

Matematika

1

V K 4

1,5 2

Idegen nyelv

7.

5

Informatika Környezetismeret

1

1

1

1,5

Természetismeret Egészségtan ***

0,5

Fizika

Ének-zene (tánc)

1

1,5

1

1

1

1

1

1

1

Rajz

1

1

1

1

1

1

1

1

Technika és életvitel

1

1

1

1

1

1

1

0,5

0,5

0,5

Média és mozgóképismeret ** Tánc és dráma Etika

0,5

Hon és népismeret * Testnevelés és sport

3

3

3

3

Osztályfőnöki

Összesen kötelező /választható idegen nyelv, osztályfőnöki/ Egyéb választható órák

20 1

20 1

1

1

20 1 22,5 0 1

2

3

3,5

3

3

0,5

0,5

0,5

0,5

23

22,5 1

25 1,5

24, 5 2,5

3

2

1,5

1,5

* A hon – és népismeret a történelem tantárgyhoz integrálódott 5. évfolyamon. ** Média és mozgóképismeret a magyar tantárgyhoz integrálódott a 8. évfolyamon. *** A 8. osztályos egészségtan a biológia tantárgyhoz integrálódott a 8. évfolyamon.

51

2004/2005. tanévtől kezdődően felmenő rendszerben

1.2 Emelt szintű idegen nyelvi képzés heti óraterve

Évfolyam 1. Tantárgy Magyar nyelv és irodalom

K

2. V K

8

3. V K

8

4.

V K 8

5. V K

7

Történelem és állampolgári ismeretek Idegen nyelv

4

4

2

1,5

K V

V 3,5 0,5

3 1,5

2

2

3 2

3

5

4

31

31

31

1

1

1

1

2

2

1,5

1,5

Biológia

1,5

2

Kémia

1,5

1,5

Földrajz

1,5

1,5

Informatika Környezetismeret

1

2

V K

8.

3 2

4,5

11

V K

7.

3

Matematika

1

6.

5

5

0

0

1

1

3

2

1,5

Természetismeret Egészségtan ***

0,5

Fizika

Ének-zene (tánc)

2

1

1,5

1

1

1

1

1

1

1

Rajz

1

1

1

1

1

1

1

1

Technika és életvitel

1

1

1

1

1

1

1

0,5

0,5

0,5

Média és mozgóképismeret ** Tánc és dráma Etika

0,5

Hon és népismeret * Testnevelés és sport

3

3

3

3

Osztályfőnöki Összesen kötelező /választható idegen nyelv/ Egyéb választható órák

20 1 1

20 1 1

20 2 22,5 0 0

0

3

3,5

3

3

0,5

0,5

0,5

0,5

25 3,5

24, 5 4,5

23 2 22,5 3 1

0,5

* A hon – és népismeret a történelem tantárgyhoz integrálódott 5. évfolyamon. ** Média és mozgóképismeret a magyar tantárgyhoz integrálódott a 8. évfolyamon. *** A 8. osztályos egészségtan a biológia tantárgyhoz integrálódott a 8. évfolyamon.

52

2004/2005. tanévtől kezdődően felmenő rendszerben 1.3 Informatikai jellegű képzés heti óraterve Évfolyam 1. Tantárgy

K

Magyar nyelv és irodalom

2. V K

8

3. V K

8

4.

V K

5. V K

8

7

01

3

5

5

0

0 2*

1

1

1

Matematika

4,5

Informatika Környezetismeret

1

1

K

V

7. K

V

8. K

V

V

4

4

2

1,5

2

2

3

3

3

3

5

4

31

31

31

1 1

1

Történelem és állampolgári ismeretek Idegen nyelv

6.

1

1

3,5 0,5

1

1

3 1,5

1

1

1

1,5

Természetismeret

2

2

Egészségtan ***

0,5

Fizika

1

1,5

1,5

Biológia

1,5

2

Kémia

1,5

1,5

Földrajz

1,5

1,5

Ének-zene (tánc)

1,5

1

1

1

1

1

1

1

Rajz

1

1

1

1

1

1

1

1

Technika és életvitel

1

1

1

1

1

1

1

0,5

Média és mozgóképismeret ** Tánc és dráma

0,5

Etika

0,5

Hon és népismeret * Testnevelés és sport

3

3

3

3

3

3,5

3

3

0,5

0 0,5

0 0,5

0 0,5

20 1 20 2 23,5 1 22,5

1 22,5

2

2

1

Osztályfőnöki Összesen kötelező nyelv, informatika, of./

/választható

Egyéb választható órák

0

idegen 20 1 1

1

0

1

25 2,5 24,5 3,5 1,5

0,5

* A hon – és népismeret a történelem tantárgyhoz integrálódott 5. évfolyamon. ** Média és mozgóképismeret a magyar tantárgyhoz integrálódott a 8. évfolyamon. *** A 8. osztályos egészségtan a biológia tantárgyhoz integrálódott a 8. évfolyamon.

53

2009/2010. tanévtől kezdődően felmenő rendszerben Az iskola egyes évfolyamain tanított tárgyak a kötelező és választható foglalkozások és azok óraszámai I.

Golden Gate English Playschool képzés heti óraterve 1 osztály = 2 csoport Évfolyam 1.

2.

Tantárgy

K

V K

Magyar nyelv és irodalom

8

8

3. V K

4.

5. V K

V K

7

4

4

3,5

2

1,5

2

2 2 3

2 0,5

7,5

V K

V

0,5 3

1,5

1 3

2 3

2 3

5

4

4

3

1 3,5

1

1

1

1

2

2

Fizika

1,5

1,5

Biológia

1,5

2

Kémia

1,5

1,5

Földrajz

1,5

1,5

4,5

2 1

V K

8.

2 3

Matematika

2

7.

V K

Történelem és állampolgári ismeretek Idegen nyelv

6.

5

4,5

Informatika Környezetismeret

1

1

1

1,5

Természetismeret Egészségtan ***

0,5

Ének-zene (tánc)

1,5

1

1

1

1

1

1

1

Rajz

1

1

1

1

1

1

1

1

Technika és életvitel

1

1

1

1

1

1

1

0,5

0,5

0,5

Média és mozgóképismeret ** Tánc és dráma Etika

0,5

Hon és népismeret * Testnevelés és sport

3

3

3

3

Osztályfőnöki

Összesen kötelező /választható idegen nyelv, osztályfőnöki/ Egyéb választható órák

20

3

3,5

3

3

0,5

0,5

0,5

0,5

2 20

2 20

2 22,5 1 23

2 22,5 2 25

3,5 25

0

0

0

1

0,5

1

1

4

* A hon – és népismeret a történelem tantárgyhoz integrálódott 5. évfolyamon. ** Média és mozgóképismeret a magyar tantárgyhoz integrálódott a 8. évfolyamon. *** A 8. osztályos egészségtan a biológia tantárgyhoz integrálódott a 8. évfolyamon.

54

2009/2010. tanévtől kezdődően felmenő rendszerben II.

Angol tagozat heti óraterve Évfolyam 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Tantárgy

K

V K

V K

V K

V K

V K

Magyar nyelv és irodalom

8

8

8

7

4

4

3,5

2

1,5

2

2 2 3

2 0,5

Történelem és állampolgári ismeretek Idegen nyelv

V

0,5 3

1,5

1 3

2 3

2 3

5

4

4

3

1 3,5

1

1

1

1

2

2

Fizika

1,5

1,5

Biológia

1,5

2

Kémia

1,5

1,5

Földrajz

1,5

1,5

4,5

1

V K

2 3

Matematika

1

V K

5

5

Informatika Környezetismeret

1

1

1

1,5

Természetismeret Egészségtan ***

0,5

Ének-zene (tánc)

1,5

1

1

1

1

1

1

1

Rajz

1

1

1

1

1

1

1

1

Technika és életvitel

1

1

1

1

1

1

1

0,5

0,5

0,5

Média és mozgóképismeret ** Tánc és dráma Etika

0,5

Hon és népismeret * Testnevelés és sport

3

3

3

3

Osztályfőnöki

Összesen kötelező /választható idegen nyelv, osztályfőnöki/ Egyéb választható órák

20

3

3,5

3

3

0,5

0,5

0,5

0,5

1 20

1 20

2 20

1 23

2 23,5 2 25

3,5 25

1

1

0

2

1

0,5

1

4

* A hon – és népismeret a történelem tantárgyhoz integrálódott 5. évfolyamon. ** Média és mozgóképismeret a magyar tantárgyhoz integrálódott a 8. évfolyamon. *** A 8. osztályos egészségtan a biológia tantárgyhoz integrálódott a 8. évfolyamon.

55

III.

Normál képzés heti óraterve

Évfolyam 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Tantárgy

K

V K

V K

V K

V K

V K

Magyar nyelv és irodalom

8

8

8

7

1 4

4

3,5

1,5

1,5

2

2

1 3

3

3

3

3

5

4

4

3

1 3,5

1

1

1

1

2

2

Fizika

1,5

1,5

Biológia

1,5

2

Kémia

1,5

1,5

Földrajz

1,5

1,5

Történelem és állampolgári ismeretek Idegen nyelv Matematika

1 4,5

1 5

5

Informatika Környezetismeret

1

1

1

V K

V K

V

0,5 3

1,5

0,5

1,5

Természetismeret Egészségtan ***

0,5

Ének-zene (tánc)

1,5

1

1

1

1

1

1

1

Rajz

1

1

1

1

1

1

1

1

Technika és életvitel

1

1

1

1

1

1

1

0,5

0,5

0,5

Média és mozgóképismeret ** Tánc és dráma Etika

0,5

Hon és népismeret * Testnevelés és sport

3

3

3

3

Osztályfőnöki

Összesen kötelező /választható idegen nyelv, osztályfőnöki/ Egyéb választható órák

20

3

3,5

3

3

0,5

0,5

0,5

0,5

1 20

1 20

1 20

1 22,5

1

1

1

2

23,5 0 25,5 1,5 25 3

3

2,5

1,5 2,5

* A hon – és népismeret a történelem tantárgyhoz integrálódott 5. évfolyamon. ** Média és mozgóképismeret a magyar tantárgyhoz integrálódott a 8. évfolyamon. *** A 8. osztályos egészségtan a biológia tantárgyhoz integrálódott a 8. évfolyamon.

56

2. Tanterv

Az Arany János Általános Iskola a Mozaik Kiadó által kidolgozott, az OM által jóváhagyott tantervet kívánja felhasználni.

3. Az iskola képzési rendje Az iskolai tanítás-tanulási folyamatok hatékonysága, az elsajátított tudás, a kompetenciák használhatósága, hasznossága érdekében alapvető cél a felnőtt élet sikeressége szempontjából kiemelt fontosságú kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés, a modern személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárások, módszerek alkalmazása. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van a személyes boldoguláshoz és fejlődéshez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Fejlesztendő kulcskompetenciák 

anyanyelvi kommunikáció



idegen nyelvi kommunikáció



matematikai kompetencia



természettudományos kompetencia



digitális kompetencia



hatékony, önálló tanulás



kezdeményező képesség és vállalkozói kompetencia



esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez. Félreértékelődik az egyén önálló tanulása és képességeinek fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Sok kompetencia részben fedi egymást, egymásba fonódnak. Az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Hasonló egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát.

57

Kiemelt fejlesztési feladatok 

Énkép, önismeret



Hon-és népismeret



Európai azonosságtudat, egyetemes kultúra



Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés



Gazdasági nevelés



Környezettudatos nevelés



A tanulás tanítása



Testi és lelki egészség



Felkészülés a felnőtt lét szerepeire

A bevezető és a kezdő szakaszban a tanítás-tanulás szervezése játékos formában, a tanulói közreműködésre építve, az érdeklődés felkeltésére, a problémák felvetésére, a megoldáskeresésre, és a tanulói képességek fejlesztését szolgáló ismeretekre irányuljon. Az alapozó és a fejlesztő szakaszban a tanulói terhelés a tanulói képességekhez igazodva növekszik.

1. A képzés szakaszai Bevezető szakasz: 1-2. évfolyam Feladatok: 

írás, olvasás, számolási készségek, helyes tanulási szokások megalapozása;



az iskola társas környezetébe szoktatás;



az iskola belső szabályaihoz igazodó helyes tanulói szokások, viselkedésformák kialakítása;



az egyéni képességek fejlesztése differenciált módszerek alkalmazásával;



gondolkodási műveletek megalapozása;



szűrővizsgálatok (dislexia, disgrafia, discalculia) elvégzése, egyéni fejlesztő foglalkozások biztosítása.

Kezdő szakasz: 3.-4. évfolyam Feladatok: 

helyes tanulási szokások kialakítása;



az elsajátított megismerési módszerek és gondolkodási műveletek alkalmazása;



ismeretfeldolgozási technikák elsajátítása;

58



eszközszintű íráshasználat, olvasás és szövegértés fejlesztése;



szókincsbővítés, kifejezőkészség komplex fejlesztése;



kritikus önértékelés és mások helyes megítélése képességének fejlesztése;



a tevékenységekhez kötött alkotó gondolkodás fejlesztése.

Alapozó szakasz: 5-6. évfolyam Feladatok: 

alapkészségek továbbfejlesztése (írás, olvasás, szövegértés, szövegalkotás, matematikai eszköztudás);



a meglévő ismeretek bővítése, melyek közvetlen tapasztalatszerzésre és gyakorlati tevékenységre épülnek;



az önálló tanuláshoz szükséges készségek, képességek fejlesztése;



információszerzés, felhasználás stratégiáinak, technikáinak elsajátíttatása, a tanulás tanítása;



az iskolai tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák pszichikus elemeinek fejlesztése;



a tanulók tanulási képességeinek a feltárása, a problémák megoldásának segítése;



alapvető erkölcsi tulajdonságok és magatartásformák megszilárdítása;



a tantárgyi követelmények biztosítása az egyéni képességek figyelembevételével.

Szervezési feladatok: -

tanév elején kompetencia alapú mérés anyanyelvből és matematikából a mérést követően a tanulókat teljesítményük szerint elsajátítási szintekbe soroljuk az alacsony elsajátítási szintbe tartozók számára fejlesztési terv készítése, a felzárkóztatás feltételeinek megteremtése tanórán és tanórán kívül heti egy-egy órában differenciált képességfejlesztés (matematikai és anyanyelvi kompetencia) biztosítása az évfolyam tanulóiból szerveződött csoportban

Fejlesztő szakasz: 7-8. évfolyam Feladatok: 

az önálló ismeretszerzés igényének kialakítása;



az önálló tanuláshoz szükséges ismeretek, készségek megszilárdítása;



az absztrakciós gondolkodás fejlesztése (analízis, szintézis, következtetések, lényegkiemelés, szabályalkotás);



a helyes magatartási és viselkedési formák belső meggyőződésből származó önálló követése;



az egészséges életvitel, a környezettudatos magatartás szokásrendszerének továbbfejlesztése;

59



tantárgyi követelmények teljesítése, diagnosztikus mérése, standardizálás tesztek alapján.

2. Választható tanórai foglalkozások Magasabb óraszámban tanulható tárgyak 1-8. évfolyam angol nyelv 3-8. évfolyam informatika (egy csoport) (az utolsó indított csoport a 2010/2011. tanévben indult) 7-8. évfolyam magyar, matematika KÉPZÉSI IRÁNYOK 2009/2010. tanévtől felmenő rendszerben 1.

Golden Gate English Playschool

Célok        

Magas szintű kommunikációra épülő nyelvoktatás. Az angol nyelv iránti érdeklődés felkeltése kisiskolás korban. Pozitív attitűd és motiváció kialakítása a nyelvtanulás iránt. Az angol nyelv szabályainak megismerése, tudatos egymásra építésével, bővítésével képesek legyenek életkoruknak megfelelően, helyesen, választékosan kommunikálni. Értelmes feladatok során, kommunikatív feladatok végrehajtása közben sajátítsák el az idegen nyelvet. Inspiráló tanórán kívüli közeg megteremtése, amely kiegészíti a tanultakat, lehetőséget teremt az ismeretek alkalmazására, a nyelv elsajátítására nem formális keretek között. Nyelvi kapcsolatok szélesítése, angol nyelvi intézetekkel (British Council stb.) civil szervezetekkel. A 8. évfolyam végére a tanulók az idegen nyelvet személyes, oktatási és közéleti kontextusnak megfelelően tudják használni. Nyelvtudásukat képesek legyenek önállóan fenntartani, fejleszteni, emellett újabb idegen nyelvet hatékonyan és sikeresen elsajátítani.

A program jellemzői    

gyerekközpontú a tanulók életkori sajátosságaihoz igazodik beszédhelyzetek, szituációk köré szerveződő életszerű témák adaptív pedagógiai módszerek, tanulásszervezési eljárások, kooperatív technikák, drámaped. stb. 60

  

változatos, tevékenységközpontú módszerek, munkaformák kommunikatív nyelvtanítás a tanár kizárólag angolul kommunikál a tanulókkal

Program előkészítése A leendő elsősök játékos angol nyelvű foglalkozásokon vesznek részt novembertől márciusig az iskola angol tanárainak segítségével. A nyelvi előkészítőn való részvétel ingyenes. Program szakaszai   

1-3. évfolyam: playschool 4-5. évfolyam: project school 6-8. évfolyam: workshop

Felvétel feltételei  

    

A képzés céljáról, a kiválasztás módjáról január hónapban tájékoztatjuk a leendő elsősök szüleit. A szülők írásban jelentkeznek az emelt szintű képzésre. (A határidőt az önkormányzat által meghatározott beiratkozás időpontjának függvényében állapítjuk meg, melyről a januári értekezleten tájékoztatjuk a szülőket. A jelentkezés határidejét feltüntetjük iskolánk honlapján is.) Minden jelentkező számára azonos esélyt biztosítunk. Angol szakos nevelőkből és tanítókból álló csoport játékos foglalkozás keretében mérik fel a gyerekek nyelvi, kommunikációs és értelmi képességeit. A jelentkezőket teljesítményük alapján rangsorolja az iskolavezetés. Felvehetők száma: 26-28 fő A felvételről az iskola a szülőt írásban kiértesíti. Angol tagozat: 3-8. évfolyam 0,5 osztály

2.

Célok: 

az idegen nyelvű kommunikáció minél igényesebb szinten történő oktatása;



intenzív nyelvi képzéssel lehetővé tenni, hogy tanítványaink felnőttként legalább egy világnyelvet beszéljenek.;



a nyelvi tehetségek felismerése, kiművelése.

Felvétel az emelt szintű angol osztályba 

Az iskola egyenlő esélyt biztosít valamennyi első osztályba felvételt nyert tanuló számára. Az 1.-2. évfolyamon mindenki tanulhat angol nyelvet a választható órakeret terhére.



Az emelt szintű angol képzésre a 2. évfolyamon válogatjuk a tanulókat

61

-

A képzés céljáról, a kiválasztás módjáról összevont szülői értekezleten tájékoztatjuk a szülőket november hónapban.

-

A szülők január 10-ig írásban jelentkezhetnek az emelt szintű képzésre.

-

A kiválasztás alapjául kompetencia alapú írásbeli felmérés és szóbeli beszélgetés szolgál. írásbeli: időpont:

április 1-2. hete

téma: -

szövegértés

-

nyelvi, logikai feladatlap

szóbeli: időpont:

április 3. hete

témái:

angol: kommunikációs gyakorlat

értékelés:

maximális pont: 100

angol:

50 pont írásbeli 30 pont szóbeli 10 pont angol tanár (aki 2. évfolyamon tanítja) 10 pont osztályfőnök



Április végén az iskolavezetés az osztályfőnök az angol tanár a tanulói teljesítmények alapján rangsorba állítják a jelentkezőket. 14-16 tanuló 3. évfolyamtól kezdve csoportbontásban emelt szinten tanulja az angol nyelvet.



A felvételről a szülőket május első hetében értesíti ki az osztályfőnök.



A speciális osztályban maradás feltétele a későbbiekben, hogy a tanév során szerzett eredmények átlagának legalább közepesnek kell lennie.



Amennyiben van hely a 4.-7. évfolyamon, szaktanári javaslat alapján a szülő kérheti a gyerek felvételét az emelt szintű osztályba. Ez esetben a tanuló köteles a tanévet megelőző augusztus hónapban (a pótvizsgákkal egyidőben) írásbeli és szóbeli vizsgát tenni a szaktanárokból álló bizottság előtt. Ahhoz, hogy a tanuló bekerüljön az emelt szintű osztályba, a tanuló teljesítményének el kell érnie a 80%-ot. Normál tanterv: 4-8. évfolyam 1,5 osztály

3. Cél:    

alapkészségek fejlesztése differenciált képességfejlesztés szövegértés, szövegalkotás, kommunikációs képességek fejlesztése, eszközszintű írás és olvasás készségeinek matematikai eszköztudás fejlesztése a magyar nyelvet és irodalmat, valamint a matematikát tanulják emelt óraszámban

62

3. Modulok oktatása a) Önálló tantárgyi modulként jelenik meg: 5. évfolyam

tánc és dráma;

6. évfolyam

egészségtan;

7. évfolyam

etika.

b) Integrált tárgyként jelenik meg: 5. évfolyam

hon- és népismeret a történelemhez integrálva;

8. évfolyam

média és mozgóképismeret a magyar nyelv- és irodalomhoz integrálva; az egészségtan a biológia tantárgyhoz integrálva.

63

4. Alapképzést kiegészítő választható nem tanórai foglalkozások 

Szakkörök, egyéni felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozások, diáksportkör (melyek az igények és a lehetőségek alakulásával változhatnak).

5. Napközi, tanulószoba Alsóban az elsős, illetve a Playschool-os osztályok (3. évfolyamig) alkotnak homogén napközis csoporotot. A napközis nevelők szorosan együttműködnek az osztálytanítókkal, tanárokkal, segítik munkájukat. Feladataik: 

a lemaradók segítése, felzárkóztatása;



irányítják, ellenőrzik a tanulást, fejlesztik a tanulók önálló tanulási képességeit;



a szabadidő hasznos, igényes eltöltése rendszeres foglalkozások megtartásával, az éves munkatervnek megfelelően;



évente legalább 10 új játék tanítása;



kialakítják, fejlesztik a tanítványokban a kulturált viselkedés szokásrendszerét;



mindennapos testnevelés.

4. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei 

Az okatató-nevelő munka során olyan nyomtatott taneszközöket használ az iskola, az OM hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. Ettől csak az SZMK egyetértésével térhet el az intézmény.



A taneszközöket a szakmai munkaközösségek határozzák meg. A kiválasztásnál a következő szempontokat veszzük figyelembe:



-

a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének;

-

előnyben kell részesíteni azokat a taneszközöket, melyek több éven keresztül használhatók;

-

egymásra épülő, egymásra építhető tantárgyi rendszereket képviselő taneszközök elsőbbséget élveznek;

-

a taneszköz legyen jól tanítható, jól tanulható;

-

tanítási év közben a meglevő könyvek, tanulmányi segédletek, ruházati és más felszerelések beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha abból a szülőre fizetési kötelezettség hárul;

-

költségkímélő informatikai háttere hatékony segítője az adott tantárgy tanításának.

A megfogalmazott és elfogadott elveket az osztálytanítók és a szaktanárok kötelesek betartani, végrehajtásukat a munkaközösség vezető és az iskolavezetés ellenőrzi.;



A pedagógus – a minőség, típus, és ár megjelölése nélkül – olyan ruházati vagy más felszerelés beszerzését kérheti a tanulótól, amely nélkülözhetetlen az általa tartott tanórai foglalkozáson való részvételhez, illetve a tanított tananyag elsajátításához.



A tankönyvekről, a taneszközökről a szülő köteles gondoskodni, illetve a rászoruló tanulók az iskola könyvtárából tartós tankönyveket kölcsönözhetnek.

5. Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészülésre előírt írásbeli és szóbeli feleletek meghatározásának elvei és korlátai A házi feladat célja a tanórán feldolgozott tananyag elsajátítása, gyakorlása, az önálló ismeretszerzés stratégiájának kialakítása, eszközeinek megismertetése, tanulási technikák kiépítése, motiváció. A házi feladat függ a tantárgy jellegétől, az ismeretanyagtól és az adott osztálytól. Alapelvei: 

Minden tárgyból adható házi feladat.



Ellenőrizhető, értékelhető legyen.



Differenciált házi feladat adható.



A szóbeli és írásbeli feladatok mennyiségének meghatározásánál figyelembe kell venni az életkori sajátosságokat. A fokozatosság elvét kell alkalmazni. Átlagos képességű és munkatempójú gyerekek esetében: az alsós tanulók annyi házi feladatot kapjanak, amennyit egy átlagos képességű és munkatempójú gyerek a napközi tanulási ideje alatt önállóan meg tud oldani.



A tanulás optimális napi ideje: 1. évfolyam:

30-45 perc

2. évfolyam:

45-60 perc

3. évfolyam:

60-70 perc

4. évfolyam

90 perc

5-8. évfolyam

120 perc.

Ez az idő nem tartalmazza a lassabban haladó tanulók napköziben történő felzárkóztatására irányuló többletfeladatokat. Hétvégére, szünetekre csak annyi kötelező házi feladatot adhatunk, mint az egyes tanítási napokra. 

A házi feladat igazodjon a tantárgy követelményrendszeréhez.



A házi feladat elkészítéséhez a tanár szükség szerint adjon segítséget, útmutatást.



A tanulmányi munka megkezdése előtt kellően elő kell készítenie a tanulás folyamatát: először számba venni az elvégzendő feladatokat, majd mérlegelni, végül felállítani a munkavégzés sorrendjét.



A feladott házi feladatot a nevelőnek ellenőriznie kell.



Fejleszteni kell a tanulók önellenőrzésének igényét és képességét.

65

6. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének formái, a tanulók magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei 6. A tanulói teljesítmények ellenőrzése és értékelése A. Alapelvek: 

az ellenőrzés és értékelés a gyerekért történik, segíti a szülő és a pedagógus közös gondolkodását a gyermek fejlődéséről;



összhangban kell lennie a NAT-tal, pedagógiai programunkkal, a helyi tantervi rendszerrel;



az értékelés sugalmazza azt az elvárást, amely szerint a gyerek legyen aktív részese a fejlődésnek, vállaljon felelősséget, szerepet saját tanulásában;



értékelés során figyelembe vesszük az életkori és tantárgyi sajátosságokat, a gyermek önmagához mért fejlődését, képességét, lehetőségeit, hogy reális és méltányos értékelést tudjunk adni;



rendszeresen és folyamatosan ellenőrzünk, értékelünk;



törekszünk arra, hogy minél teljesebb kép, sokféle érték derüljön ki a gyerekről;



a tanulási-tanítási folyamatban megerősítő, korrigáló, fejlesztő hatású legyen értékelésünk;



a szöveges értékelés legyen személyre szabott, differenciált, árnyalt, hogy a diákok valódi figyelmet, odafordulást, segítőkészséget tapasztalhassanak a pedagógus részéről, értékelésünk legyen előremutató, az elérendő célhoz konkrétan utat mutató;



az érdemjeggyel való értékelés tükrözze a tanuló valós teljesítményét, tudását, vegye figyelembe a számonkért anyag mennyiségét, súlyát;



minden értékelésünk legyen egyértelmű, a tanuló és a szülő számára is közérthető, szöveges értékeléseink során törekszünk a pontos, nyelvi, stilisztikai szempontból igényes fogalmazásra;



értékelésünk során mintát adunk a gyerekeknek az értékelés, kritika, visszajelzés kommunikációjára, alapvetően járulunk hozzá saját önértékelésük, értékrendjük kialakulásához.

B. Az ellenőrzés és értékelés módjai tanítási órán 

Mindennapos ellenőrzés, számonkérés: -

felszerelés, házi feladat ellenőrzése, javítása, esetenkénti értékelése;

-

szóbeli vagy írásbeli számonkérés az előző órán feladott tananyagból;

-

órai munka értékelése szóban, esetleg érdemjeggyel.

66





Tanmenetekben tervezett ellenőrzés, számonkérés: -

témazáró dolgozatok írása;

-

felmérések írása (iskolai munkatervben tervezett, beütemezett forma.

Egyéb ellenőrzések, számonkérések: -

beszámolók, kiselőadások, projektek értékelése;

-

önálló órai feladat értékelése;

-

tanulói kísérlet értékelése;

-

munkadarab értékelése;

-

gyakorlati tevékenység értékelése (testnevelés, informatika, technika).

C. Az ellenőrzés és értékelés követelményei 





Az órai számonkérés során: -

törekedjünk a változatosságra, a szóbeli és írásbeli ellenőrzés megfelelő arányára;

-

fordítsunk figyelmet a helyes nyelvhasználat kialakítására;

-

a speciális tanulási problémával küzdő tanulók esetében a tanulási képességeket vizsgáló bizottság javaslatának megfelelő számonkérési formák alkalmazására törekszünk.

A témazáró dolgozatok és felmérések: -

írását egy héttel előre be kell jelenteni a tanulóknak;

-

egy napon maximum kettőt lehet egy tanulóval íratni;

-

témaköreit az előző órán/órákon köteles a szaktanár összefoglalni és feladattípusait a téma feldolgozása és az összefoglalás során gyakorolni;

-

javítása és értékelése 2 héten belül történjen meg;

-

a kijavított témazáró visszajelzés a gyerek számára, egyben korrekció feltétele is;

-

a szülői értekezleteken és a fogadóórákon a szülők számára megtekinthetők.

Az egyéb tevékenységek: -

ellenőrzése és értékelése előre bejelentett időben és módon történhet.

D. A tanulók teljesítményének értékelése a tanév végén: A tanulók - a tanév rendjében meghatározott időpontban – félévi és év végi értékelést kapnak. A félévi értékelés az ellenőrző útján tájékoztatja a szülőt és gyermeket az első félévben elért eredményeiről. Ennek célja, hogy a szülő – pedagógus – gyermek az év végéig megtarthassa vagy megváltoztathassa a tanítás-tanulás módszereit, a gyermek munkához való viszonyát, a szülő segítő, ellenőrző szerepét. 67

Az év végi értékelés a teljes tanévben nyújtott teljesítményről ad tájékoztatást a bizonyítvány útján. A félévi és az év végi értékelés kialakításában a következő alapelveket veszzük figyelembe: 

a félévi és év végi osztályzatot a tanuló a naplóban és az ellenőrzőben szereplő jegyei alapján adjuk;



a naplóban a szaktanár, az ellenőrzőben (az 1. évfolyam kivételével) a tanuló köteles a jegyeket vezetni;



az osztályfőnök köteles havonta a tanulók ellenőrzőjét ellenőrizni és a szülőket az érdemjegyek valódi összetételéről tájékoztatni;



a félév és a tanév vége előtt december és május első hetében köteles az osztályfőnök írásban értesíteni azon tanulók szüleit, akik valamely tárgyból bukásra állnak;



a félévi és a tanév végi értékelés kialakításához elegendő jegy vagy értékelés szükséges: a heti 0,5-1 órás tantárgy esetén minimum 3, heti 2-3 órás tárgy esetén havi egy osztályzat, heti 4-5 órás tárgy esetében minimum 7 jegy szükséges;



az értékelések, érdemjegyek tanéven belüli eloszlása legyen egyenletes;



az érdemjegyek nem egyforma súllyal vesznek részt a félévi illetve tanév végi értékelés kialakításában, a különböző típusú számonkéréseket a naplóban eltérő színek jelzik:



-

témazárók, felmérések hangsúlyosabbak, két jegy értékűek,

-

résztémazárók 1,5 jegy értékűek,

-

órai számonkérések, szóbeli vagy írásbeli feleletek, szódolgozatok, gyakori tevékenységek jegyei 1-es szorzóval szerepelnek a súlyozott tantárgyi átlag kiszámításában,

-

egyéb ellenőrzések (pl. órai munka, házi feladat) során adott érdemjegyek a legkisebb súlyúak, fél jegynek számítanak;

félévi és tanév végi bizonyítványt osztályozó vizsgával is lehet szerezni.

a) Értékelési formák az alsó tagozaton A törvényi szabályozás, valamint a nevelőtestület javaslata alapján írásbeli szöveges értékelést -

1. évfolyamon negyedévente

-

2. évfolyamon félévkor

adunk tanulóink számára. Ebben szöveges minősítéssel fejezzük ki, hogy a gyermek 

kiválóan,



jól,



megfelelően teljesített, illetve



felzárkóztatásra szorul.

A minősítésnek a tanuló teljesítményére, szorgalmára, magatartására vonatkozóan megállapításokat kell tartalmaznia.

68

Az alsóban az írásbeli szöveges értékelést félévkor előre meghatározott nyomtatott skála szerint végezzük a megfelelő rész aláhúzásával, illetve szabadon fogalmazott szöveg beírásával. Tanév végén az értékelést számítógépes szoftver segítségével végzik. Szóbeli szöveges értékelést a szülők számára minden évfolyamon félévente két alkalommal adunk a szülői értekezleten, illetve – előzetes egyeztetéssel – a tanév folyamán hetente a fogadóórákon. A tanulók teljesítményét tanév közben, 2. osztály év végén, valamint 3. és 4. osztályokban félévkor és év végén érdemjegyekkel (1-5) értékeljük. 1. évfolyamon a tanulók írásbeli szöveges minősítését az oktatási miniszter által engedélyezett bizonyítvány borítólapjának tárolójában helyezzük el. A pótlap kiállítását a kiállító köteles a bizonyítvány pótlap-jegyzékében igazolni. Az 1. évfolyamról kiállított bizonyítványok „Záradék” rovatába jegyezzük be a tanuló továbbhaladását segítő nevelőtestületi döntéseket, szülői kéréseket, a tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos egyéb megjegyzéseket. b) Értékelési formák felső tagozaton Minden tárgyból érdemjeggyel értékelünk az ellenőrzőben, naplóban, bizonyítványban és anyakönyvben egyaránt. Érdemjegyek: 

elégtelen (1),



elégséges (2),



közepes (3),



jó (4),



jeles (5).

A tanév végén szaktárgyi és nevelőtestületi dicséretet adhatunk. A magyar nyelv és irodalom, illetve matematika tantárgyból szervezett differenciált képességfejlesztésben részesülő tanulókat félévkor és év végén szövegesen is értékeljük.

E. A tanulók ellenőrzése és értékelése tanítási órán kívül 

A tanulók tanítási órán kívüli iskolai tevékenységét az adott tevékenységet vezető pedagógus ellenőrzi, és az értékelés helyet kap a tanuló magatartás és szorgalom osztályzatában.



A vizsgával, felméréssel záródó tanfolyamokon való értékelés külön oklevélben jut el a tanulókhoz és a szülőkhöz.

69

7. A magatartás és szorgalom értékelésének és minősítésének alapelemei Magatartás A tanulók magatartását az 1. évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti, és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A 2-8. évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A minősítés fontos szempontja az is, hogy a tanuló magatartása illetve szorgalma javuló vagy romló tendenciát mutat-e A magatartás osztályzatok meghatározásakor az egy-egy tanulónál megállapított büntetési és dicséreti fokozatokat is fontos figyelembe venni. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján alapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. Példás magatartáshoz a nevelőtestület 2/3os támogatottsága szükséges. A többi esetben csak szavazati többség. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Az iskolában a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás (5) az a tanuló, aki: 

a házirendet betartja,



tanórán és tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik,



kötelességtudó, feladatait teljesíti,



önként vállal feladatokat és azokat teljesíti,



tisztelettudó, társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik,



óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet,



nincs sem szaktanári sem osztályfőnöki figyelmeztetése és nincs igazolatlan hiányzása sem

Jó (4) az a tanuló, aki: 

a házirendet betartja,



tanórán vagy tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik,



feladatait a tőle elvárható módon teljesíti,



feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti,



az osztály vagy az iskolai közösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt,



igazolatlan hiányzása nincs, legfeljebb osztályfőnöki figyelmeztetése van.

Változó (3) az a tanuló, aki: 

az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be,



a tanórán vagy tanórán kívül többször viselkedik fegyelmezetlenül,



feladatait nem teljesíti minden esetben,



előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva,



a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik,



igazolatlanul legfeljebb 5 órát mulasztott, 70



osztályfőnöki intője, rovója, vagy igazgatói figyelmeztetése van.

Rossz (2) az a tanuló, aki: 

a házirend előírásait sorozatosan megsérti,



feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti,



magatartása fegyelmezetlen, rendetlen,



társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik,



viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza,



igazgatói figyelmeztetésnél magasabb szintű fegyelmi büntetése van,



5-nél több igazolatlan hiányzása van.

Szorgalom A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az 1-8. évfolyamon a 

példás (5),



jó (4)



változó (3)



hanyag (2)

érdemjegyeket, illetve osztályzatokat alkalmazzák. A tanulók szorgalmát az 1. évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A 2.-8. évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás (5) az a tanuló, aki: 

képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt,



tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeres elvégzi,



a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi,



az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz,



munkavégzése pontos, megbízható,



a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz,



taneszközei tiszták, rendesek és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza,



nincs igazolatlan hiányzása.

71

Jó (4) az a tanuló, aki: 

képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt,



rendszeresen, megbízhatóan dolgozik,



a tanórákon többnyire aktív,



többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti,



taneszközei tiszták, rendezettek,



nincs igazolatlan hiányzása.

Változó (3) az a tanuló, akinek: 

tanulmányi teljesítménye elmarad képességeitől,



tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti,



felszerelési, házi feladata gyakran hiányzik,



érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja,



önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik



legfeljebb 5 igazolatlan hiányzása van.

Hanyag (2) az a tanuló, aki: 

képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében,



az előirt követelményeknek csak minimális szinten felel meg,



tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen,



feladatait folyamatosan nem végzi el,



felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek,



a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül,



félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen



5-nél több igazolatlan hiányzása van.

8. A tanulók jutalmazásának elvei Azt a tanulót, aki képességihez mérten: 

példamutató magatartást tanúsít, vagy



folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy



az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy



iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális, stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy



bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, 72



az iskola jutalomban részesíti.

Az iskolai jutalmazás formái: Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: 

szaktanári dicséret: egyes tantárgyakban nyújtott kimagasló teljesítmény vagy hozzáállás,



napközis nevelői dicséret: napköziben végzett kimagasló teljesítmény elismeréséül,



osztályfőnöki dicséret: az osztályfőnök saját vagy kollégái javaslatára tanulót példaként állítja társai elé.



igazgatói dicséret: a DÖK, az osztályfőnök vagy pedagógusok javaslata alapján a kötelességen túlmenő, osztálya vagy az iskola hírnevét növelő teljesítményért.



nevelőtestületi dicséret: huzamosabb ideig tartó, példamutató kötelességteljesítés, kimagasló eredmény miatt félévkor, az év végén, illetve a tanév bármely szakában, az osztályban tanító nevelőtestület határozatára adható. A dicséretekről a szülőket értesíteni kell, valamint az osztálynaplóba bejegyezni.

Kiemelkedő tanulók elismerése Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végző tanulók a tanév végén 

szaktárgyi teljesítményért;



példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért

dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell vezetni. Arany-plakett Az a tanuló kaphatja meg, aki az alábbi feltételeknek megfelel: 

Elballag az iskolából.



Legalább a felső tagozatot (5-8. évfolyam) az Arany János Általános Iskolában végezte.



Tanulmányi eredménye a felső tagozaton minden tanév végén elérte a 4,5-et, nincs 3-as tantárgyi eredménye.



Magatartás jegye minden tanév végén példás volt.



Az osztályközösségben kiemelkedett a közösségszervezésben, közösségi feladatokban aktívan részt vállalt.



Az iskola közösségi életében is szerepet, feladatokat vállalt.



Városi, esetleg megyei, országos versenyeken képviselte iskolánkat, eredményesen szerepelt.



Egy tanuló kaphatja a plakettet, aki az osztályfőnök javaslata alapján a tantestület 50 %+1 fő szavazatát megkapja.

73

„ISKOLÁÉRT” emlékérem Azok a tanulók kaphatják, akik az alábbi feltételeknek felelnek meg: 

Elballagnak az iskolából.



Legalább a 7-8. évfolyamot az Arany János Általános Iskolában végezték.



Magatartásuk minden tanév végén példás volt.



Tanulmányi eredményük nem lehet 4,0 alatti felső tagozaton sem.



Tevékenységükkel hozzájárulnak iskolánk hírnevének erősítéséhez; kiemelkedő közösségi munkájukkal és/vagy városi, megyei versenyeken, rendezvényeken való eredményes szereplésükkel.



A tantestület legalább 2/3-a által megszavazott tanuló(k) kaphatják.

„ISKOLÁNK KIVÁLÓ TANULÓJA” díj A díjat az a tanuló kaphatja, aki az alábbi feltételeknek felel meg: 

Elballag az iskolából.



8. évfolyam végéig kitűnő tanulmányi eredménye van.



Példás magatartás és szorgalom.

Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. Az iskolai szintű versenyek első három helyezettjei oklevelet és jutalmat kapnak, melyet az iskola közössége előtt vehetnek át. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülők tudomására hozni. Egy osztályon belül a kiemelkedő tanulókkal csoportot alkotva közös szabadidős programot lehet szervezni jutalomként. Kiemelkedő teljesítményért (verseny, iskolai feladat, kimagasló ügyeleti munka) egy egész osztály is kaphat jutalom napot, melyről a nevelőtestület határoz.

74

9. Az iskolai büntetések elvei Azt a tanulót, aki: 

tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy



házirend előírásait megszegi, vagy



bármely módon árt az iskola jó hírnevének,

büntetésben lehet részesíteni. Az iskolai büntetések formái: 

Napközis nevelői figyelmeztetés:



Szaktanári figyelmeztetés: -



Kizárás az iskola rendezvényeiről, osztályprogramokról. -







Órai rendbontás, fegyelmezetlenség miatt, amellyel zavarja a pedagógus és társai munkáját. Ha a tanuló a rendezvényt megelőző időben súlyos fegyelmezetlenséget követett el, vagy ha rendszeresen és folyamatosan megszegi az iskola házirendjét, akkor az osztályfőnök vagy az osztályfőnök javaslatára az igazgató eltilthatja a tanulót az iskola vagy az osztályközösség rendezvényein való részvételtől. Erről a szülőt az ellenőrző és a mozanapló útján értesítjük.

Osztályfőnöki büntetés valamely fokozata adható: -

egyszeri súlyos fegyelmezetlenségért, mellyel társai vagy saját testi épségét veszélyezteti

-

rendszeresen, folyamatosan tanúsított durva magatartáért, az iskola vagy társai tulajdonának rongálásáért

-

az ellenőrző rongálásáért vagy elvesztéséért, meghamisításáért, három különböző szaktanártól érkező írásbeli figyelmeztetés összegzéseként

-

ha a tanuló szándékos, gyakori fegyelmezetlensége káros hatással van az osztályközösségre.

Osztályfőnöki büntetés fokozatai: -

figyelmeztetés

-

intés

-

rovó

Igazgatói büntetés valamely fokozata adható: -

egyszeri súlyos fegyelmezetlenségért, amely az egész iskola életére, közösségére káros hatással van

-

sorozatos és szándékos rendetlen magatartásért, amely káros hatással van az iskola közösségére

-

előző büntetési szintek következő fokozataként.

75





Igazgatói büntetés fokozatai: -

figyelmeztetés

-

intés

-

róvó

Tantestületi büntetés valamely fokozata adható: -

ha az előző fokozatokat már megkapta a tanuló, és ismét megszegte az iskola házirendjét

-

ha nagyon súlyos fegyelmi vétségével veszélyezteti, vagy maradandó kárt okoz személynek vagy az iskolának

Tantestületi büntetést a nevelőtestület az osztályfőnök javaslata alapján ítélheti meg. 



Tantestületi büntetés fokozatai: -

figyelmeztetés

-

intés

-

róvó

Fegyelmi büntetés:

Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetében - a vétség súlyára való tekintettel - el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni a tanuló ellenőrzőjében és a naplóban, és azt a szülő tudomására kell hozni.

7. A tanulói jogviszony, átjárhatóság, a magasabb évfolyamba lépés feltételei 10.Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elemei Az iskola első évfolyamára minden tanköteles, körzetes, iskolaérett gyereket felvesz. A körzeten kívüli gyerekek felvételéről az önkormányzat által meghatározott indítható osztályok létszámának figyelembevételével az igazgató dönt. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményeinek, valamint magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembevételével az igazgató dönt. Indokolt esetben az igazgató az érintett osztályfőnök véleményét is kikéri a döntést megelőzően.

11.A magasabb évfolyamba lépés feltételei 

1-8. évfolyamon A tanuló felsőbb évfolyamba léphet -

a törvényi rendelkezés alapján – ha az adott évfolyam tantárgyi követelményeinek, illetve a kötelező órákon való megjelenésének a tanuló eleget tesz;

76

-

ha tanulónak a tanítási évben az összes (igazolt + igazolatlan) mulasztása meghaladja a 250 órát és nincs megfelelő számú érdemjegye, akkor a nevelőtestület dönt, hogy a tanuló tehet-e osztályozó vizsgát. Megjegyzés: A nevelőtestület csak akkor tagadhatja meg az osztályozó vizsgát, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát és az osztályfőnök értesítette a szülőt a tanuló igazolatlan mulasztásáról és annak követelményeiről.

-

ha tanév végén elégtelen osztályzatot kapott és sikeres javítóvizsgát tett.

A tanuló évfolyamot ismétel -

akkor, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt, vagy igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni, vagy

-

ha a szülő írásban kéri;

-

ha a tanuló a javítóvizsgán elégtelen osztályzatot kapott, vagy azon nem jelent meg;

-

a tanuló az 1. évfolyamon csak akkor utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni.

77

A pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb intézkedések

78

A pedagógiai program érvényességi ideje 

A NAT 2004 szeptember 1-től az első évfolyamon a további években felmenő rendszerben kerülnek bevezetésre.

A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai programban megfogalmazottak megvalósulását iskolánk nevelőtestülete évente vizsgálja. Átfogó felülvizsgálatra 4 év múlva kerül sor. Ekkor történhet esetleges módosítás és – szükség esetén – egyes fejezetek újraírása.

A pedagógiai program módosítása 

Jelen pedagógiai program módosítását - az iskola fenntartója, - az iskola igazgatója, - a nevelőtestület bármelyik tagja, - a szakmai munkaközösségek, kezdeményezhetik.



A szülők a Szülői Szervezeten keresztül, a tanulók a diákönkormányzat útján kezdeményezhetnek módosítást.



A módosítást a nevelőtestület fogadja el és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 

Az iskola pedagógiai programja nyilvános.



A pedagógiai program egy-egy példánya az alábbi személyeknél és helyeken tekinthető meg: - a fenntartónál; - az iskola irattárában; - az iskola igazgatójánál; - az igazgatóhelyetteseknél; - az intézmény honlapján.

79

A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása

80

1. Jelen pedagógiai programot véleményeztük, és elfogadásra javasoljuk.

…………………………………………………...

………………………………………………….

az iskolai diákönkormányzat vezetője

az iskolai Szülői Szervezet elnöke

2. A pedagógiai programot a nevelőtestület 2012. év január 26. napján tartott értekezletén elfogadta.

…………………………………………………... igazgató

3. A fenntartó jóváhagyása.

Szeged Megyei Jogú Város Képviselőtestülete ……………………………………………ülésének jóváhagyása szerint. A határozat száma: ………………………………………

81