A tolnai táj nem agyagbánya!

Megyei Napló 2009. október

TOLNA MEGYE KÖZÉLETI LAPJA

Megjelenik havonta Tolna megye minden településén, 90 000 példányban

Négynapos hivatalos látogatást tett a németországi Bautzen járásban a Tolna Megyei Közgyûlés, dr. Puskás Imre elnök vezetésével. A házigazda Michael Harig járási elnök a vendégeknek a térség jellegzetességeit mutatta be, elsõsorban az ipar, a turisztikai fejlesztések és a kisebbségi kultúra szemszögébõl. (folytatás az 5. oldalon)

Lapunk további tartalmából 2. oldal ♦ ORSZÁGOS PÉNZÜGYEK ELSÕ KÉZBÕL, A MINISZTERTÕL

3. oldal ♦ HÁZTÛZNÉZÕBEN A TAMÁSIAK

4. oldal ♦ ÖT ORSZÁGRA SZÓLÓ PROGRAM A VÁLYIBAN

5. oldal ♦ MEGERÕSÍTETT PARTNERSÉG

6. oldal ♦ HA VIZES, HA CSÚSZIK AZ ÚTTEST…

7. oldal ♦ MÉLTÓ JUBILEUM A 100. NB I-E ES BAJNOKIN

www.tolnamegye.hu

A fa és a gáz a legkedveltebb tüzelõanyag Az október eleji nyár után idén egyik napról a másikra jött a szokatlanul hideg idõ. A rövidujjas pólókat nagykabátok váltották fel, nem gondoltuk, hogy máris fûteni kell a lakásokat, munkahelyeket. Sokféleképpen lehet a meleg otthont elérni: távhõ, gáz, fa, szén, villanyfûtés, megújuló energia – csak remélhetõ, hogy nem a fûtésszámlától lesz melegünk… Körkép következik Tolna megyébõl.

Megerõsített partnerség

XI. ÉVFOLYAM 10. szám

Korán jött a téli hideg

Amikor a tanító búcsúztat

Ozorán több mint 40 év távlatában sem felejtik Hadfy Béla aranydiplomás igazgató, kántortanító nevét. Õ úgy búcsúztatta a falu halottait, hogy a nevükben vallott jó és rossz cselekedeteikrõl, elkövetett hibáikról egyaránt. Példát állított, ha kellett, elrettentõt. Örök tanító maradt a sírhant fölött is. Fennmaradt ozorai búcsúztató verseit kötet õrizte meg az utókornak. A könyv egyik szerkesztõje, Endreffyné Takács Mária az e havi Randevú rovat vendége (5. oldalon), aki Mindenszentek és Halottak napja alkalmából a kegyelet, a gyász rég múlt és mai szokásairól is beszél.

Kö 20 v e t 09 kez .n õ ov me em gj be el en r 2 és 9. :

Itthon, Tolnában

A váratlanul jött hûvös napok ellenére a tüzépeken késõbb számítanak rohamra.

Egy szekszárdi kereskedõ szerint az érdektelenség fõleg annak tudható, hogy a legtöbben már tavasszal vagy nyáron megvették a tûzifát, mivel ennek ki kell száradni a megfelelõ hõfok leadásához. Októberben inkább csak az eddigi készletek feltöltésére, pótlására vásároltak a vevõk. Szekszárdon a tûzifa fajtájától függõen mázsánként 1900-tól 2400 forintig kapható, a szénbõl ugyanez a mennyiség 4900 forint. A szakemberek szerint azonban egy jobb fafajta ugyanannyi hõ leadására képes, mint a sokkal drágább szén. Általános jó tanács, hogy a szezon elõtt ellenõrizetni ajánlott a kémények állapotát, több okból. Például, hogy a kémény anyaga megfelel-e az adott tüzelõre és tüzelési módra vonatkozó elõírásoknak, a mérete megfelel-e az építési elõírásoknak, valamint a rákötendõ tüzelõberendezés vagy berendezések teljesítményének. A kivitelezés módját és a tisztítást is elõírások szabják meg. A vezetékes gáz feltételei ma már nagyon sok településen adottak. Szabályozható, praktikus s még olcsóbb is október 1-jétõl. A megyeszékhelyen egy átlagosan 80 m2-es lakás takarékos fûtésszám-

Decsen Takácsék a jól bevált cserépkályhát kombinálják a gázfûtéssel. Elõbbi több helyiséget is melegen tart, külleme, hõje otthonossá teszi az egész házat. Míra és Áron szívesen játszanak a közelében

lája a tél hónapokban optimális esetben kb. 20 ezer, egy 50 m2-é 12 ezer forintot havonta. Az októberi átlagos 10%-os árcsökkenés oka, hogy ez év július 1-jével teljes egészében liberalizált lett a magyar földgázpiac. Az eddig közüzemi szolgál-

Falura költöztem, községben éltem, városlakó lettem Gyönki városavató, ahogy a gimnázium igazgatója látja Tolna megyében 2009-ben két település kapott városi rangot, Nagymányok és Gyönk. A Hegyháton, Gyönkön október 1. és 4. között tartották meg a városavató napokat, ahol Gráf József agrárminiszter adta át a város kulcsát Fekete József polgármesternek. A jeles esemény kapcsán ezúttal a helyi gimnázium igazgatója, Dr. Humné Szentesi Katalin osztja meg gondolatait a Megyei Napló olvasóival.

Harmincegy éve költöztünk férjemmel a Hegyhát festõi vidékére, egy csendes, „takaros” településre. Vonzott a nagy múltú „centrális oskola”, érdekes munkahelynek tûnt. Vonzott a szép táj és szüleink közelsége is (Pakson nõttünk fel). Gyönk akkoriban szerény szolgáltatásokat nyújtott: például 12 és 15 óra között zárva tartottak az üzletek. A legmeglepõbb számomra mégis a piacés a zöldségbolt hiánya volt. „Itt min-

denki megtermeli magának, ami kell” – hallottuk sokszor a magyarázatot. De volt három könyvtár, mûvelõdési ház, mozi, idõnként koncertek, kulturális mûsorok, sõt még pedagógus bálon is táncolhattunk. Ki ne felejtsem, volt óvoda és két iskola! Tehát „pezsgett” a községi élet. Önszervezõdtünk és szerveztünk. Gyönk pedig fejlõdött: nagy épületet kapott az általános iskola, átalakult a mûvelõdési ház, ABC „áruház” és több kicsi bolt kínálta áruját.

Az M6-os építkezéssel párhuzamosan a Tolnai-dombságon löszdombok tûntek el, völgyek töltõdtek fel. A lecsupaszított talajfelszínen hatalmas eróziós folyamatok láthatók. (folytatás az 5. oldalon)

Új korszak Dombóváron Október 11-én idõközi polgármesterválasztást tartottak Dombóváron a szocialista Szabó Loránd lemondása miatt. A névjegyzékbe vett 16 637 választópolgárnak 31%-a, 5235 szavazó ment el voksolni. Az 5189 érvényes szavazat 62,4%-át Patay Vilmos, a Fidesz-KDNP jelöltje szerezte meg, így õ lett Dombóvár polgármestere. Krauss Péter, az MSZP jelöltje a szavazatok 29,25%-át, Krajczár Antal független jelölt pedig a 8,3%-át kapta. Patay Vilmossal megválasztása után beszélgettünk. (folytatás a 3. oldalon)

(folytatás az 5. oldalon)

A tolnai táj nem agyagbánya! Tájrombolás, tájseb – új fogalmak, amelyeket Tolna megyében kénytelenek vagyunk közvetlenül is megtapasztalni. Erre hívta fel a figyelmet Dr. Hegedûs Gyula, az ismert bátaszéki körorvos, persze nem ebbéli minõségben. A lelkes környezetvédõ neve szorosan összefügg az Élhetõ Btaszékért Egyesülettel. A Tolna megyében zajló tájrombolás elleni küzdelmet már a Lehet Más a Politika (LMP) szekszárdi csoportjával együtt tûzte zászlajára.

tatás, amelyben az árat a hatóság szabta meg, megszûnt, de utódja: a lakosságot, a kisfogyasztókat és a távhõtermelõket ellátó egyetemes szolgáltató ára a továbbiakban maximált lesz, azt a hatóság ellenõrzi. (folytatás a 3. oldalon)

Görögszónál szinte a fél dombot elnyelte az autópálya

Szívvel-lélekkel A szívspecialista szerint a lelki gyötrésen is változtatni kell Szívvel-lélekkel címen szervezett jubileumi összejövetelt egy éves fennállása alakalmából a faddi Tegyünk a Szívünkért Egyesület. Az eseményen részt vett a neves szívsebész, Papp Lajos professzor, aki a betegség megelõzésére, a magyar emberek lelki békétlenségére hívta fel a figyelmet. Ma Magyarországon évente egy kisvárosnyi ember hal meg szív- és érrendszeri betegségben. (folytatás az 5. oldalon)

2. oldal

HÍREK RÖVIDEN ♦

ALSÓNÁNA Ismét, már tizedszer látott

„Nánákat” vendégül a Tolna megyei házigazda. Az ünnepségre öt településrõl érkeztek vendégek, akik bemutatták saját …nána vevû falujuk mindennapjait, hagyományaikat. Idén fõzõversenyt is szerveztek, amelyet Bakonynána nyert meg. A találkozó keretében vette át Czifra Ferenc polgármester Dr. Pálos Miklóstól, a megyei közgyûlés alelnökétõl a Millenniumi megyezászlót.

♦

BÁTAAPÁTI Egy millió forint támoga-

tást kapnak a födém felépítése után azok, akik a faluban építkeznek. Így próbál meg az önkormányzat az újonnan kialakított 30 teleknek gazdát találni. Víz, villany, szennyvíz és hamarosan gáz közmû is rendelkezésre áll. Az ott mûködõ atomtemetõ miatt azonban többen nem költöznének szívesen az 500 fõs zsáktelepülésre, vannak viszont, akik bíznak a korszerû, biztonságos technológiában. A csábító támogatást egyelõre a falun belül hirdetik, késõbb viszont máshonnan is várják az érdeklõdõket.

♦

M E G Y E

MEGYEI NAPLÓ

K Ö Z É L E T E

Országos pénzügyek elsõ kézbõl, a minisztertõl Minden idõk legkevesebb bevételével tervezték a 2010-es költségvetést Igencsak vegyes a megítélés az új költségvetésrõl, kap hideget-meleget. A választások közeledtével Oszkó Péter szerint természetes, hogy csak a rosszat halljuk. A pénzügyminiszter a Vállalkozói Szalon szekszárdi estjén tartott elõadást a 2010-es büdzsérõl. Magyarország GDP-je idén 6,7%-kal visszaesik, ami azt jelenti, hogy ennyivel kevesebb jövedelmet termel az ország. Ez az adat 2010-ben sem javul, csak az év közepére várják, hogy növekedésnek indul a gazdaság. Ennek tükrében magyarázta Oszkó Péter a jövõ évi számokat. Mint mondta, az idei és a jövõ évi költségvetés bevételi tervei között ezermilliárd forint a különbség. A parlament már 2009ben is sok takarékossági intézkedést elfogadott, de további 400 milliárd forint lefaragására van szükség, hogy ne nõjön tovább az adósságunk, és adót se kelljen emelni. A központi költségvetési intézményektõl, vagyis a minisztériumoktól, és a hozzájuk tartozó szervektõl 150 milliárdot vonnak el, az önkormányzati rendszerben pedig 120 milliárddal lesz kevesebb, mint egy éve. Nagy tétel még a közösségi közlekedés, ahol a pénzügyminiszter szerint pazarló rendszer mûködik. Ide érti elsõsorban a

MÁV-ot, ahol véleménye szerint akkor is megtakarítási intézkedéseket kéne hozni, ha nem lenne válság az országban. A negyedik nagy ágazat pedig a kamatszolgálat. Évi 1200 milliárd forint megy el az államadósságnak csak a kamatterheire. Emellett nem sok hely maradt a könnyítésekre, de azért abból is akad. 18 milliárd forintot tartalékoltak a távhõ áfacsökkentésére, a

gyermekétkeztetési támogatás pedig valamelyest még nõ is. Ez korábban nagy vihart kavart. Emiatt a rendszer átalakítását el is halasztották, korábban pedig a pontos összeg azért nem szerepelt a költségvetésben, mert nem tudták még a gyereklétszámot, mondta a miniszter. A lakosság a lényeges takarékossági

intézkedéseket már átélte, így az nem a 2010-es költségvetés témája. 2010-ben az állami intézményrendszerben keresik a tartalékokat – magyarázta a pénzügyi tárca vezetõje. Ennek lehetnek a lakosság felé továbbgyûrûzõ hatásai, de nem közvetlenül érintik az embereket, vagyis például mindenki eljut majd a célállomására, esetleg nem vonattal, hanem busszal. A vállalkozókhoz igyekvõ pénzügyminiszter ezt a réteget is biztatná. Mint mondta, most a bevételekhez tervezték a kiadásokat és nem fordítva. Így nem kell adókat emelni. Ez a filozófia pedig a vállalkozóknak és a gazdaságnak kedvez elsõsorban, miután azt vallják, hogy a gazdaságot kell hagyni kilábalni elõször a válságból. Ezért az adóátcsoportosításokkal 700 milliárd forintnyi könnyítést is elkönyvelhet a vállalkozói és munkavállalói réteg. Vagyis a pénzügyminiszter szavai szerint a tehetõsebbeknek és a nagyobb fogyasztóknak kell majd többet adniuk a közösbe. Mindezen lépések oda vezetnek majd, hogy amikor elkezd javulni a nemzetközi helyzet, és véget ér a válság 2011 környékén, 5-700 milliárd forintos többletbevétellel rendelkezhet majd a magyar költségvetés. A

szakember azt már csak reméli, hogy a következõ kormány ezt majd adócsökkentésre és gazdaságélénkítésre fordítja. A költségvetés a választások évében kap hideget-meleget a politikától. Az ellenzék azt mondja, hogy életveszélyes, Oszkó Péter erre azt mondja, az lenne életveszélyes, ha nem a politikai érdekeket kiszorító költségvetést tennének le az asztalra. 2002-ben a választások miatt 9%-os volt a költségvetési hiány, 2006-ban pedig ugyanúgy – mondja a miniszter, csakhogy mindkét oldal egyformán kapjon kritikát. Oszkó Péter a személyeskedõ, és láthatóan a jövõ évi választásoknak szóló politikai megnyilvánulásokat egyébként a feladatától távolállónak tekinti. Úgy látja, a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió kifejezetten jónak tartja Magyarország esélyeit. Szerintük az ország gyorsan halad a kilábalás felé. A Költségvetési Tanács, az Állami Számvevõszék, vagy a gazdasági elemzõk – tehát azok, akik szakmai és nem politikai véleményt fogalmaznak meg – körében kifejezetten pozitív a vélemények aránya. Ami az õ személyét illeti, azt mondja, hogy jövõ tavaszszal nem marad tovább! Áprilisban egy évre vállalta az azonnali válságkezelést, mert úgy érezte, tudja, mit kell tenni. Ennek most vége lesz, és nem akar a jövõben semmiféle politikai tisztséget vállalni. Kilián Máté

HÕGYÉSZ Somogyi Antal sírjánál, az

’56-os forradalom áldozatának nyughelyénél tartott megemlékezést október 23-án a község lakossága, egyesületek, civil szervezetek. Az akkor mindössze 18 éves diák Kaposváron tanult, amikor november 4-én az utcán orosz géppuskák találták el.

♦

T O L N A

SÁRSZENTLÕRINC Négy millió forint-

ból újult meg a központban található útszakasz, az önkormányzat és egy bolthálózat tulajdonosának köszönhetõen. Új biciklitárolókat is kihelyeztek, és a parkolás kérdése is megoldódott.

Körforgalom lesz a megoldás Tolna megyében, csak a 6-os számú fõúton idén eddig 51 sérüléses baleset történt, ebbõl 9 halálesettel végzõdött, ez tehát a legveszélyesebb útszakasz. A megyei rendõr-fõkapitányság Közlekedésrendészeti Osztálya a Magyar Közútkezelõvel együtt vizsgálja a gócpontokat. Ez alapján baleset-veszélyességi sorrendet állítanak fel, és ahol szükséges, gyakrabban mérnek sebességet, vagy végeznek ellenõrzéseket. A két legkritikusabb hely a siófoki elágazó és az ún. „vöröskereszt”, a 63. sz. út és a 6-os találkozása. Az elõbbinél készen vannak a körforgalom tervei, az a jövõ tavasszal megépülhet. A 63-as csomópontnál még várat magára a döntés. Elképzelhetõ ugyanis, hogy az autópálya csökkenti majd itt a forgalmat. -t–k-

Bajnai-csomag: vissza a feladónak A Fidesz Tolna megyei országgyûlési képviselõi együtt lépnek fel a költségvetés módosításáért A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség Tolna megyei országgyûlési képviselõi 42 módosító javaslatot nyújtottak be a jövõ évi költségvetés tervezetéhez. Mint azt a képviselõk a Bajnai-csomag elleni tiltakozás ügyében tartott bonyhádi sajtótájékoztatójukon hangsúlyozták: a költségvetés nemcsak a nemzetközi, hanem a belsõ igényeknek is meg kell hogy feleljen, de ez a jelenlegi tervezetrõl nem mondható el. Hirt Ferenc, Tamási és környéke országgyûlési képviselõje kiemelte: a szo-

Szegeden találkoztak az ország megyéi

ciális szférában kb. 70%-os a megvonás, ami oda vezet, hogy semmi sem fog mûködni. Tóth Ferenc, a paksi térség képviselõje az oktatási normatívák drasztikus csökkenésére hívta fel a figyelmet. Mint mondta: a tényekkel szemben nincsenek érvek. A szocialista –liberális kormány 7 éve során eddig 27 milliárd Ft-tal csökkentek a normatívák. Horváth István, Szekszárd Megyei Jogú Város polgármestere azokat a javaslatokat ismertette, amelyeket a képviselõk közösen nyújtottak be Tolna megye

közlekedési, hulladékgazdálkodási és vízrendezési problémáinak megoldására. Ezek olyan kérdések, amelyek sürgõs megoldást igényelnek, ezért azokat a Fidesz kormányra kerülése után is kiemelten fogja kezelni. Megoldásra vár: a Bátaszék–Bonyhád közötti út felújítása, a 6-os és 63-as utak csomópontjának átépítése, új híd építése Sióagárdon, a bogyiszlói Duna-híd átépítése, kerékpárút építése Szekszárd és Sötétvölgy, illetve Kakasd és Sötétvölgy között, a hulladéklerakók rekultivációja, szennyvízprogram indítása Zombán, Pörbölyön, Kétyen és Felsõnánán, ivóvízjavító program Szedresben, Medinán, Decsen, Sárpilisen és Faddon, területi vízrendezés Zombán, Bátaszéken, Faddon, Szálkán, Kétyen és Felsõnánán. Potápi Árpád, a Fidesz megyei választmányának elnöke a három legfontosabb területnek nevezte az egészségügyet, a szociális ellátást és az oktatást, amelyekbõl nem lehet pénzeket kivonni, mert azzal óriási károkat okoz a kormány az országnak. Ennek megakadályozásáért tiltakoznak, illetve nyújtják be javaslataikat az ellenzéki képviselõk. Réger Balázs

Közös nyilatkozatban tiltakoznak a 2010-es költségvetés ellen A 2010-re tervezett költségvetés visszavonását és az elmaradt kereset kiegészítések kiutalását kérik, valamint a többi között a szlovákiai államnyelv-törvény módosításának hatályon kívül helyezését szeretnék elérni a megyei önkormányzatok. A Magyarországi Megyék VI. Országos Találkozóján errõl egy közös nyilatkozatot is aláírtak Szegeden, ahol képviseltette magát a Tolna Megyei Önkormányzat is. A Magyar Megyék Napja 2009 programjait a szervezõk az 1000 éves megyerendszer, mint az irányítás közvetle-

nül választott középszintje, létjogosultságának megerõsítése érdekében rendezték meg. – A kormánynak nem az önkormányzatokkal, hanem az emberekkel van konfliktusa. Azt a pénzt, amit az önkormányzatoktól elvesz, az emberektõl veszi el, hiszen így kevesebb jut majd a betegellátásra, az oktatásra, vagy például játszóterek építésére – mondta el Magyar Anna, a Csongrád Megyei Közgyûlés elnöke az országos megyetalálkozón. A 19 magyarországi megye képviselõi mellett megjelentek a három székelyföldi megye, Hargita, Kovászna és Maros megye vezetõi is. Szeged fõterén a Megyei Ízek utcájában valamennyien be is mutathatták gasztronómiai kínálatukat. A Tolna Megyei Önkormányzat standján szekszárdi borokat, sajtokat és a híres váraljai kuglófot kóstolhatták meg az érdeklõdõk (képünkön). -rb-

Az összetartozás jelképe a megyezászló Ünnepi szoboravatással és hangversennyel zárul az emlékév 2009-ben ünnepeljük Tolna megye alapításának 1000 éves évfordulóját, amelyre a Tolna Megyei Önkormányzat jubileumi emlékév keretében emlékezik. Az eseményeket végigkíséri a Millenniumi megyezászló átadása, amelyet eddig 94 település vett át a Tolna Megyei Önkormányzattól. A falvak és városok ünnepein dr. Puskás Imre elnök, illetve dr. Pálos Miklós alelnök személyesen nyújtotta át a zászlót a polgármestereknek. A településvezetõk az összetartozás jelképeként tekintenek a megyezászlóra, amely egyúttal kiállást is jelent a vidéki Magyarország értékei mellett. Az 1000 éves évfordulóra emlékeztet Szatmári Juhos László szobrászmûvész „Gyûrûkert” címû alkotása, amelyet decemberben állít fel a megyei önkormányzat Szekszárdon, a vármegyeháza kertjében. Az emlékév másik záró akkordja a Pannon Filharmonikusok erre az alkalomra összeállított ünnepi hangversenye lesz november 30-án, a Babits mûvelõdési házban. -rb-

Hõgyészen Kalaznó, Dúzs és Mucsi is csatlakozott a zászlóátadási ceremóniához

MEGYEI NAPLÓ

T O L N A

M E G Y E

Háztûznézõben jártak a Tamásiak Milliárdos beruházások nyomába eredtek, terepen Mint közismert, Tamásiban az elmúlt hónapokban több nagy, milliárdos beruházás indult meg: ability gyógyfürdõ, termálszálloda, mikrotérségi oktatási központ, kultúrák háza, szociális ellátó központ – csak felsorolás szerûen. A lakosság nem sokat tudhat még a munkálatokból, mert azok elzárt építési területeken zajlanak. Amit nem lehet látni, arról fantáziál az ember, jó- vagy netán rosszindulatú híresztelések kelhetnek szárnyra. Ennek ment elébe a városvezetés, amikor október 21-én bejárásra hívta a tamásiakat. A Kossuth téren szép számmal összegyûlt érdeklõdõk védõsisak vételezése után elsõként a szociális ellátó központhoz indultak, ahol az elsõ ütem már kész. A 2010 szeptemberi átadás után itt 26 fõ csökkent munkaképességû foglalkoztatására nyílik lehetõség. A beruházáshoz 90 millió forintot nyert az önkormányzat. Innét a közeli általános iskolához vitt az út. Az építkezést két toronydaru jelzi

már messzirõl, az elmúlt évtizedekben nem igen láttak ilyent a helyiek. Pék Zoltán építésvezetõ és Ribányi József polgármester arról tájékoztatott, hogy itt 1,2 milliárd forintból egy korszerû integrált iskolaközpont épül, amelyben a város összes általános iskolása és pedagógusa elfér majd. A kivitelezõ Hérosz Zrt. azt is vállalta, hogy negyedévvel korábban, már 2010 szeptemberére átadja a hatalmas épülettömböt. Még mindig a városközpontban maradva a Kultúrák Háza következett. A hajdani városi börtönt, amely az elmúlt években szükséglakásként szolgált, 77,8 millió Ft-ból felújítják, s itt helyezik majd el a helytörténeti gyûjteményt és a galériát. A tetõterében a német testvérváros, Stollberg támogatásával vendégszobákat alakítanak ki. Az udvar alkalmas lesz rendezvények tartására is. A rendhagyó vizitet a termálfürdõ és a most kezdõdõ négy csillagos, 81 szobás gyógyszálló zárta. A városvezetés az ütemtervek szerint folyó munkálatok láttán sem hall-

3. oldal

K Ö Z É L E T E

gatott a gondokról: a pályázatok elbírálása, a szerzõdések aláírása elhúzódik. Ugyanakkor az átadási határidõn nem lehet módosítani, ami így feszített munkatempót követel a kivitelezõktõl. Bár Tamási a leghátrányosabb kistér-

HÍREK RÖVIDEN ♦ DUNAFÖLDVÁR – M6 szába

ségek közé tartozik, a milliárdos beruházásokhoz magasabb támogatási arányt tudott elérni, mégis az önerõhöz 1 milliárdos kötvényt kellett kibocsátani. Errõl nemrég született megállapodás. Örményi János Ribányi József polgármester az iskolaépítés jelen állásáról számol be

ért

az

M6

Látványos szaka-

autópálya

északi,

Dunaföldvárnál húzódó útvonala. Az érdeklõdõk kerékpárral, görkorcsolyával vagy akár gyalogosan is meggyõzõdhettek a közelmúltban arról, hogy a földmunkák 100%ban elkészültek, sõt az aszfaltozás is 75%-os már. Összesen mintegy 1,5 millió m3 földet mozgattak meg, áll tehát a pályaszerkezet. Ennek a szakasznak az átadása a mostani állás szerint tarható 2010. március 31-re.

♦

TOLNA Október 12–16. között 17 portu-

gál, francia, lengyel, bolgár diákot és 13 kísérõtanárt fogadott a Sztárai Mihály Gimnázium. A cserekapcsolat 2008-ban indult, amikor az iskola a Tempus Közalapítvány Comenius Iskolai Együttmûködések pályázatán nyert. A mostani Comenius hét keretén belül a projektmunkán kívül iskola látogatáson vettek részt a fiatalok. Míg a kísérõ tanárok a pályázat feladatain és a prezentációkon dolgoztak, a tanulók magyarul tanultak, kézmûves foglalkozásokon, karate bemutatón és fizikakísérlet közben ismerhették meg a sztáraisok életét. A vendégek

Decsi zászlóátadás az '56-o os forradalom ünnepén Dr. Puskás Imre, a Tolna Megyei Közgyûlés elnöke az október 23-án, Decsen tartott ünnepi beszédében a közösségek nemzetmegtartó erejét hangsúlyozta. Ahogy az ’56-os forradalom és szabadságharc és a kommu-

nista diktatúra elleni harc szimbóluma lett a lyukas zászló, úgy a megyezászló Tolna megye 1000 éves történelmére utal, amelyet a megemlékezés keretében nyújtott át Biczó Ernõ polgármesternek az elnök. -r-

Korán jött a téli hideg (folytatás az 1. oldalról)

Mindemellett azonban a kormány 2010ben fokozatosan megszünteti a gáz és a távhõ árának támogatását. Vagyis a gázárcsökkentés ellenére a végszámla összege várhatóan növekedni fog bizonyos esetekben. A távhõ alapdíját a tervek szerint 25 helyett 18%-os áfa terheli majd csupán. Szekszárdon egy 50 m2-es lakás után kb. 10 ezer, míg egy 80 m2 lakásnál 14 ezer forint lehet a havi fûtésdíj. Vannak, akik viszont kifogásolják a kapott hõfokot, nincs elég meleg, és ki vannak szolgáltatva a rendszer központi szabályozásának. Az utóbbi hetek rossz híre az áramdíj emelkedése, ami november 1-jétõl lép életbe. Ez Tolna megyét és a régiót érinti a legkellemetlenebbül. Az EON ugyanis rekord mennyiséggel, 6,2%-kal emelt, szemben a többi szolgáltatóval (Démász 3,9%, Émász 1,3%, Elmû 2,4%). A kiugróan magas változtatás oka a hivatalos indoklás szerint kettõs: egyrészt arányaiban nõtt a drágább, de köte-

lezõen átveendõ zöld villamos energia mennyisége, amelynek az elõállítási költsége kétszer drágább a hagyományosénál, másrészt nõttek az árambeszerzési költségek. Ha valaki tehát villanyradiátort vagy hõsugárzót használ, kalkulálja bele a jelentõs költségtöbbletet. Bármilyen fûtés is áll rendelkezésre, a hõszigetelõ nyílászárók, az épületszigetelés jó pár fokkal hozzájárulhatnak az otthonok takarékos melegen tartására. Érdemes korszerûsíteni. Tamis Ákos A kémények ellenõriztetése életmentõ lehet

Szekszárdra és Pécsre is kirándultak.

♦

PAKS Fogadás keretén belül köszöntöt-

te a város, az atomerõmû és a Paksi FC vezetése az újdonsült bronzérmes U 20-as világbajnok labdarúgót, Szabó Jánost. Jelen voltak a csapattársak, a volt és mostani edzõi is. A vezetõk kiemelték: ezzel a teljesítménnyel új példakép született az atomvárosban. A válogatott labdarúgó – mint mondta – még nem tudta igazán feldolgozni a történteket. A sikerrel az érdeklõdés is megnõtt iránta, õt azonban egyelõre a Paksi FC-hez köti szerzõdése.

♦

SZEKSZÁRD Harminc dolgozó, köztük

négy miniszteri kitüntetésben részesült vehetett át elismerést az idei Balassa-napon, október 10-én. A nap keretében a hagyományok szerint a 35 éven aluli munkatársak számára kiírt tudományos pályázat helyezettjei elõadást tartottak. A kórház elõcsarnokában két egykori miniszter, Dr. Pesthy Pál és Dr. Vass József visszahelyezett szobrát is felavatták, akiknek köszönhetõen az intézmény annak idején, 1928 és 1930 kö-

Új korszak Dombóváron Patay Vilmos (Fidesz-KDNP) letette a polgármesteri esküt (folytatás az 1. oldalról)

– Milyen célokkal vág neki a polgármesteri feladatainak? – Erre az „Új korszak – Dombóvár” címet viselõ választási programommal készültem. Ezt a célt kérték és javasolták azok a dombóváriak, akik az elmúlt hónapban visszaküldték, megválaszolták kérdõívünket. Több mint 1200 válasz érkezett. Hiszem, hogy nem kell tartani az itt élõk véleményétõl, sõt, érdemes meghallgatni minden gondolatot, mert nem lehet egyetlen politikus sem több annál, mint akiknek a szolgálatába szegõdött. Ezúttal is köszönöm a válaszadók támogató véleményét, amelyre a jövõben is számítok! – Mi fog változni? – A legnagyobb változást az hozza, hogy tiszta kézzel fogom irányítani a város önkormányzatát, és kellõ alázattal fordulok minden dombóvári polgár felé, mert én a város vezetését lehetõségnek tartom. Lehetõségnek, hogy segítsünk megoldani emberi problémákat, hogy mindenki érezhesse városzszerte, hogy az önkormányzat a városlakókat szolgálja. – A kampány során rengeteg emberrel találkozott. Milyen tapasztalatokat gyûjtött? – Jó érezni azt, hogy a város egy erõsödõ közösség, hogy a dombóváriak keresik a sikerhez vezetõ utat. Mindig büszkék voltak arra, hogy itt élnek, és lehetõségeket teremtenek maguk és gyermekeik számára. Ám nem mindig kaptak ehhez elegendõ támoga-

tást a város vezetésétõl. Ennek most meg kell változnia, egy új korszaknak kell kezdõdnie. Hiszek abban, hogy Dombóvár akarja e megújulást, akarja, hogy vezetõi tisztességesek, demokratikusak legyenek, mert ahogyan nagyon sokan fogalmaztak: így nem mehet tovább! Azt tapasztalom, hogy a dombóváriak készek céljaik megfogalmazására. Tudják, mit akarnak, és ehhez keresnek támogatót. A jövõben az önkormányzatnak segítõ partnernek kell lennie minden egyéni, civil és vállalkozási törekvésben. – A képviselõ-testületben a szocialista többséggel kell együttmûködnie. Ezt hogyan kívánja megvalósítani? – Az elmúlt idõben többször kijelentettem, hogy háború helyett békére és nyugalomra van szükség a városban. Megtanultam, hogy a város ügyeiben az összefogásról, az együttmûködésrõl nem csak beszélni kell, hanem nap mint nap tettekkel kell bizonyítani ebbéli készségünket. A Fidesz és személy szerint magam is figyelünk a dombóváriak véleményére, elsõrendûnek tekintjük azt, amit az itt élõk mondanak. - Melyek a következõ év legfontosabb feladatai? - Segítenünk kell megõrizni a meglévõ munkahelyeket és a kis- és közepes vállalkozásoknak, hogy újakat hozhassanak létre. Azt tervezem, hogy adókedvezményt biztosítunk jövõre azoknak a cégeknek, amelyeknek éves árbevétele nem haladja meg a 2,5 millió forintot, hisz’ ezek lényegében egy-egy család

megélhetését biztosítják. Szeretnénk 2010-ben egy Foglalkoztatás-támogató Alapot létrehozni azon társaságoknak, amelyek munkahelyeket õriznek meg, és amelyeknek átmeneti segítségre van

szükségük a válság enyhítésére, új piacok megszerzésére. Tiszta kézzel nyúlunk a közpénzekhez, mert a városháza nem a politikusoké, hanem a dombóváriaké. Mûködésünkben a legszigorúbb gazdálkodást vezetjük be, amellyel megteremtjük a tiszta, korrupciótól mentes szolgáltatásokat. Mi összefogással, egy családbarát városban akarunk élni. Ezért is tervezzük, hogy a kismamák helyi utazási költségeit – gyermekeik három éves koráig – az önkormányzat átvállalja, vagyis õk térítésmentesen vehetik igénybe a helyi járato-

kat. Folytatni kell a játszóterek felújítását, biztonságossá tételét. Bevezetjük a Dombóvár kártyát. Ezzel a lakosság számos kulturális, sport és szabadidõs szolgáltatást kedvezményesen vehet majd igénybe. Egészséges várost egészséges emberek alkotnak, ezért az asszonyokat leginkább megtámadó betegség, a méhnyak rák elleni védekezés és megelõzés a közösség feladata is. Az önkormányzat külön rendeletet fog alkotni a méhnyakrák-oltás támogatásáról. Kiemelten fontos, hogy kórházunk életben maradását az önkormányzatnak támogatnia kell minden elképzelhetõ eszközzel és módon. Ütemtervet dolgozunk ki a városi kerékpárút-hálózat fejlesztésére, nem halasztható tovább a Szõlõhegyi városrész, a Kertváros és az Ipari Park bekötése a biztonságos kerékpárút hálózatba. Dombóváron is szeretnénk nyittatni egy szociális boltot, amelyben olcsóbban, friss és magyar áruhoz juthatnak hozzá a vásárlók. A város jövõre ösztöndíjat fog alapítani azon fiatalok részére, akik tanulmányi eredményüknél fogva továbbtanulhatnának valamely felsõoktatási intézményben, de a család anyagi helyzete azt nem teszi lehetõvé. Az uniós források igénybevételével, pályázati segítséggel 100%-ossá tesszük a város csatornázottságát. A vízmû körüli elképesztõ események kivizsgálása és a felelõsök megnevezése még nem teszi teljes értékûvé ivóvizünket. Ezért, szükség van a fejlesztés végleges befejezésére, és az elkövetett hibák kijavítására. Réger Balázs

zött, mindössze két év alatt épült fel.

Pályázati kiírás kisiskoláknak A Tolna Megyei Kisiskolákért Alapítvány pályázatot ír ki a kistelepülések általános iskolái részére az alábbi feladatokra: • az oktatás tárgyi feltételeinek javítása, • kulturális, sport, szabadidõs és fejlesztõ programok támogatása A támogatás a fenti célokra a 2010. január 1. és május 31. közötti kiadásokra igényelhetõ. A hozzájárulás mértéke maximum 300 000 Ft. A pályázati keretösszeg 6 000 000 Ft. Benyújtási (postára adási) határidõ: 2009. november 20. Pályázhatnak: azok a 8 évfolyammal mûködõ általános iskolák, amelyeket a települési önkormányzat tart fenn, és a tanulói létszámuk nem éri el a 200 fõt, illetve azok az 1–4. évfolyammal mûködõ iskolák, amelyek intézményfenntartói társulás keretében végzik közoktatási feladataikat Pályázati kiírás és adatlap a Tolna Megyei Önkormányzat internetes honlapjáról tölthetõ le: www.tolnamegye.hu. Hiánypótlásra a határidõ lejártát követõen nincs lehetõség! A pályázatokat az alábbi címre kell benyújtani: Tolna Megyei Kisiskolákért Alapítvány 7100 Szekszárd, Szent I. tér 11–13. A támogatások elbírálásáról az alapítvány kuratóriuma 2009. december 15-ig dönt.

4. oldal

T O L N A

M E G Y E

MEGYEI NAPLÓ

K Ö Z É L E T E

Méltó körülmények az Öt országra szóló program a Vályiban életben maradáshoz Ökoparkot is létrehoz az ökoiskola

A pécsi újszülött intenzív osztály régiós feladatokat is ellát, Baranyán kívül Tolna és Somogy megyébõl is itt kezdik a kritikusan alacsony súlylyal született gyermekek az élet elsõ napjait. A pici babák túlélési aránya itt 90%-os, szemben az országos 17–18%-os átlaggal. A Pécsi Tudományegyetemnek és az adományozóknak köszönhetõen az elmúlt két évben teljes felújítást tudtak végezni az osztályon mintegy 135 millió forint értékben. Az átadásra október elején került sor. A korszerûsítés kezdeményezésében nagy sze-

repe volt személyes érintettség okán Horváth István (képünkön) szekszárdi polgármesternek. Mint elmondta, ma már két éves, 12 kg-os életerõs kisfia 25 hétre, mindössze 930 grammal született. Életét a pécsi koraszülött klinikán mentették meg. Az édesapa egyúttal akkor szembesült a méltánytalan, 19. századi körülményekkel is, ezért szorgalmazta a felújítást. Az osztály ma már 20 rendkívüli és 10 egyéb koraszülött ágygyal rendelkezik. A felújítás várhatóan az épület külsõ megszépülésével folytatódik. -k-k-

Az új influenza is téma volt a világnapon 1999. óta minden év októberének második szerdája a Természeti Katasztrófák Elleni Védekezés Világnapja. Ez a nap rámutat a katasztrófák okaira, felhívja a társadalom figyelmét bolygónk sérülékenységére, az érte viselt felelõsségre. A Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság október 14-n rendezett ünnepséget, ahová meghívták a megyei és városi társ-, és civil szervezetek képviselõit is. Dr. László Eszter, az ÁNTSZ Dombóvár–Tamási Kistérségi Intézete vezetõje aktuális témáról, az új influenza vírusról, a megelõzésrõl és a szükséges tennivalókról tartott elõadást. A világnaphoz kapcsolódó rajzpályázatra sok munka érkezett idén is. A „Katasztrófa-

elhárításban résztvevõk munkája”, a „Természeti katasztrófák pusztító ereje” és „Segítség! Ég a házunk” témákban a 3–6, 7–10, 11–14 és a 15–19 éves korosztály díjazottai értékes ajándékokat kaptak. Elismerték azok munkáját is, akiket csakis a segíteni akarás motivál, és önként nyújtanak kimagasló teljesítményt a megye lakosságának védelmére. A „Tolna Megye Védelméért” emlékplakettet és oklevelet idén Soponyai Mihályné, Albert József és Mihálovics György kapta meg. „Tolna Megye Védelméért” emlékérmet és oklevelet kilencen vehettek át, a megyei védelmi bizottság elnöke pedig 8 fõnek elismerõ oklevelet és tárgyjutalmat adományozott. n-k

Lengyel, török, osztrák, román szótól volt hangos a hónap elején Tamásiban a Vályi Péter Szakképzõ Iskolai Tagintézmény. A nemzetközi Comenius Iskolai Projekt keretében öt napon át vendégeskedtek a külföldi diákok és tanárok magyar társaiknál, s dolgoztak együtt egy közös projekten.

A káros tevékenységek a földrajzi környezetben és mindennapi életünkben címû program apropóján négy országból összesen 25 pedagógus és diák érkezett Tamásiba. A nemzetközi találkozó atmoszféráját a Vályis tanulók látványos, show-mûsorba illõ, mégis fontos, környezettudatos gondolatokat ébresztõ megnyitójának hangulata adta. Az úgynevezett öko-trend-divatbemutatón hulladékanyagok: rossz CD-lemezek, palackok, kupakok, újságok, fóliák, zsákok, drótok stb. felhasználásával készítették el a grafikus tanulók a nem mindennapi ruhakölteményeket (képünkön), kiegészítõket. Ezeket saját maguk be is mutatták hulladék kartondobozokból készített kifutón és dekorációk kö-

Adományok a megyei kórháznak • Több mint 3000 ember vett részt sok más program mellett szûréseken, egészségügyi tanácsadáson a Richter Egészségváros szekszárdi rendezvényén, szeptember végén. Az egészségnapon 2 millió 531 ezer forintot gyûjtöttek össze a szekszárdiak a megyei kórháznak azzal, hogy igénybe vették a különbözõ szûréseket. A programgazda adományával együtt így összesen 4,5 millió forintot kapott az intézmény. A családi nap szórakoztató programjai mellett folyamatosan magas volt az érdeklõdés a szûrõsátraknál, az elõadásokon. Különösen népszerû volt a dietetikus és a gyógytorna tanácsadás. A fittness eszközök kipróbálásában és az aerobic tornákon való

részvételben is jeleskedtek a megyeszékhely lakói, akik megdöntötték az elõzõ héten Veszprémben beállított adományrekordot. • A nagydorogi katolikus és református hívek ökumenikus imahéten gyûjtöttek adományokat a megyei kórház számára. Közel 180 ezer forint gyûlt össze, ezt megduplázták a településvezetõk – a polgármester és a képviselõk – a tiszteletdíjukból. Az adományból fekvõbeteg szállító kocsit vásároltak, amelyet Dr. Józan-Jilling Mihály fõorvos vett át az I. belgyógyászaton Dobri István polgármestertõl, Sebestyén-Molnár Árpád katolikus plébánostól és Bocskorás Enikõ református lelkésztõl. -r-

Györe sosem adta fel

A diákok építik az iskola ökoparkját

zött – tudtuk meg a projektben közremûködõ Márkus Regina tanárnõtõl. A rendhagyó divatbemutatót olyan munkák követték még, mint a nemzetközi padfestõ program (a padokat vályis diákos készítették), vagy a közös munkálkodás a készülõ ökoparkban. A teammunkán túl a vendégek megismerkedtek a várossal, ellátogattak Abaligetre, Pécsre és Budapestre is. A program nem elõzmény nélkül való. Az öt nemzet résztevõi a közös munkát már elkezdték lengyelországi és ausztriai találkozásukkor. Folytatás is lesz, nemsokára jön a törökországi és a romániai állomás. A Vályiban nemcsak az iskola épületének kialakítása tükrözi a természetközeli szemléletet. Kissné Herceg Anikó igazgatónõ lapunknak elmondta, hogy a környezettudatos nevelés itt már a pedagógiai program részévé vált. A fentiek szellemében az intézmény pedagógusai a budapesti Corvinus Egyetem Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek tanszéké-

vel közösen részt vettek a felsõfokú ökológiai menedzserasszisztens képesítés teljes tematikájának kidolgozásában. Az iskola képzési kínálatába 2004-ben felvették a környezet- és természetvédelmi szakmunkás-, a biogazdálkodó- és a 2009/2010-es tanévtõl kezdõdõen a környezetvédelmi technikusi képzést. 2006 óta már második alkalommal, pályázati úton elnyerték az „Ökoiskola” címet is. Ez azon iskolák munkájának legmagasabb szintû állami elismerése, amelyek iskolafejlesztési, pedagógiai munkája kiemelkedõen magas színvonalon képviseli a környezeti nevelés, a fenntarthatóság pedagógiája értékeit. Nemrégiben 680 ezer Ft megyei önkormányzati támogatást nyertek az iskola területén kialakítandó ökoparkra. Ebben a bemutatókertben már folyik a növényzet telepítése, várhatóan jövõ tavasszal át is adják. Benne foglalkoztató és olvasóhely kialakításával, az egészséges és esztétikus környezet biztosításán túl fontos szerep jut a már említett környezeti nevelésnek. Örményi János

Istállóból óvoda?– 600 milliós projekt a láthatáron A kétfordulós fejlesztési pályázatoknál, aki szerencsésen túljutott az elsõ körön, már majdnem biztos, hogy pénzhez jut. Tolna, 7 dél-dunántúli várossal együtt már vette az elsõ akadályt. A településfejlesztési pályázat második fordulós bírálatára november 5-ig kell beadni a dokumentációt. A cél az Árpád utca és a Hõsök tere rendezése. Sétáló utca és 21. századi európai városközpont kialakítása, térburkolattal, kandeláberekkel, utcabútorokkal. A mintegy 600 milliós összköltségû beruházás megvalósításához várhatóan 453 milliós támogatást kap a város. Az errõl szóló

döntés tavaszra várható. A kivitelezés, ha minden jól megy, 2011. december 31-re fejezõdhet be. Magántõkét is bevonnak. A Hõsök terén lévõ óvoda épületét megveszi egy vállalkozó, és ott szolgáltató házat épít. Az óvodát a gimnázium mögé költöztetik, a volt laktanya egyik épületébe, egy lóistállóba. Már annak a terveit is elkészítette Lovas Ferenc városi fõépítész. Nem valami jól hangzik, hogy egy istállóba költözik az óvoda, ám a fõépítész mindenkit megnyugtat, hogy ez egy stabil laktanyaépület, amelybõl nem spórolták ki az anyagot a hajdani építõmesterek. A váz megmarad, s korszerû

építészeti, épületgépészeti belsõt kap. Elöl-hátul udvara lesz, játékokkal, mini KRESZ-pályával és szánkódombbal. Benne négy csoportot helyeznek el, lesz öltözõ, kézmosó, zuhanyzó, melegítõkonyha, mosóhelyiség, tornaterem, irodák, sószoba, orvosi rendelõ és gondnoki lakás. A melegvizet korszerû, napelemes rendszer szolgáltatja majd, a fûtéshez egyelõre gázt használnak, de szükség esetén át lehet állni geotermikus megoldásra is. A fõépítész szerint az óvoda – mivel minden fõfal és a födém is megvan – fél év alatt kivitelezhetõ lesz, ha a pénzt megkapja a város. Wessely

15 éves fennállását ünnepelte a Templom Iskola Sosem akartak másodlagos polgárok lenni a györeiek, ezért mindig közös célokat tûztek maguk elé, amelyeket kitartó munkával meg is tudtak valósítani – mondta Csoma József polgármester, az alapításának 15 éves évfordulóját ünneplõ Templom Iskolában. A jeles eseményen adta át a Millenniumi Megyezászlót dr. Puskás Imre, a Tolna Megyei Közgyûlés elnöke Györe község számára, amelyet Mayer Mihály megyéspüspök is megáldott. Puskás Imre köszöntõjében hangsúlyozta: a lelkünket felépítõ mozaikok között ott van a megyei

összetartozás érzése is, amelyet e zászló is kifejez. A Templom Iskola léte jó példája annak a tenni akarásnak, amely a falvak életképességének záloga. A györeiek nem hagyták a kitelepítések miatt üressé vált evangélikus templomukat elveszni, hanem szellemiséget, lelkiséget költöztettek oda, az iskola létrehozásával. Így, Györének van jövõje, mert van iskolája is. Az évfordulón ünnepi szentmisét celebrált Mayer Mihály megyéspüspök, valamint felléptek a község és az iskola hagyományõrzõ csoportjai. -rb-

Kedves Tolnánk 1000 éve

Rákóczitól az utolsó nemesi felkelésig (1703–1809) A legmozgalmasabb megyei évszázadot jól jelzi: a lakosság százszorosára, 1720tól tízszeresére: 142 317-re nõ 1804-ig. A nemzetiségi arány a német, szlovák, szerb betelepüléssel jócskán megváltozik, de szinte mesés fejlõdést hoz. A rendi sérelmeket élõ nemesség és a sanyargatott köznép hamar Rákóczi zászlaja alá sereglik: Tolna oltalmat kér és kap tõle, akárcsak a neki salétromot szállító Kis- és Nagyszékely, s a hajdúkat adó dorogiak. A rácok gyermeksütésrõl elhíresült Báta-felégetése éppúgy itt zajlott, mint Bottyán bravúros Dunaföldvár-bevétele, az 1708-as híres kölesdi gyõzelem, s 1709-ben Simontornya feladása. Akadt hõs: Béri Balogh Ádám, s áruló: Bezerédj Imre: mindkettõt bakó fejezte le – más-más oldalon… A túlélõ Mérey apát, a fejedelem kedvelt híve, jobbágyaival oly szerzõdést köt 1711-ben, mely még 1767-ben is korszerû. A megye is elöl jár: már 1725ben – 50 évvel a hazai szabályozás elõtt – egységes jobbágyterheket ír elõ. Ugyanekkor cigányvajdát is kijelölnek, igaz, csak az adózás érdekében… A járvánnyal, sarcolással átvészelt

s birodalomszerte becsült ital, az itteni idõk után versengve népesítettek: szõlõk meg szavazatot szereznek az 1720–1761 között 41 új község, 85 000 1779-es megyeszékhely-választáskor. A lélekszámmal nõ, pedig közbeesik az sáfrány- s a Nagydorog környéki dohány1739–1740-es nagy pestis, amelyben termesztõk már a trágyázást is jól értik. ezrek haltak meg. Kül- és belhonból A dunaföldvári, szekszárdi apátságot egyaránt települnek, a sokszínûség rea Budára települõ egyetem fenntartásákordját Dunakömlõd tartja: 157 családja ra foglalja le, s a bátai apát104 helyrõl érkezik. Esságot már 1751-ben a Theterházy Pál nádor újjáteleresianum vagyonához csapíti Dombóvárt, Ozorát, tolja a névadó királynõ. Õt Tamásit, a Dõryek Zomaz 1766-os jobbágymozbát, Mercy gróf Hõgyészt galmak alatt s késõbb is – ahol az elsõ posztómafölkeresték levélben, sõt nufaktúra létesül 1729személyesen is; a gerjeniek ben –, Styrum-Lymburg kérelmükben „fénylõ s tünSimontornyát. Ez a megye döklõ szoptató édes Dajszékhelye 1779-ig, s itt kánk”-nak szólították. Fiát, kezdi pályáját a nemesi II. Józsefet megyénk még rangra, európai hírre jutó hivatalos látogatásakor sem Franz Krammer zeneszerVajon ilyennek látták? fogadta. zõ is. Gazdája és neje alaLiotard Mária Terézia Az oktatás fejlõdését jelpítványa tanuló és elaggott portréja, 1762-bõl zi Gyönk és Sárszentlõrinc nemeseinket segíti. 1806-ban alapított algimnáMegindul a Sárvíz és Sió ziuma. Mikor 1809-ben az utolsó nemefelmérése és szabályozása, a mezõgazdasi felkelésre is toboroznak, Tolnánk – elság látványosan belterjesebbé válik, de sõként az országban hivatalossá teszi a hagyományos ágai is erõsödnek. A szekmagyar nyelvet. szárdi bor már 1703-ban eljut Londonba, Dr. Töttõs Gábor

MEGYEI NAPLÓ

5. oldal

M A G A Z I N

Szívvel-lélekkel szóltak (folytatás az 1. oldalról)

Világszerte is a halálozási statisztikák élén állnak ezek a megbetegedések, számuk ráadásul folyamatosan növekszik. Elgondolkodtató, hogy mindez csupán az utolsó száz év „eredménye”. Míg a 20. század elején az e betegségcsoportba tartozó halálokok az összes halálozás alig tizedét tették ki, a század végére ez az arány a fejlett országokban már az 50%-ot is elérte. Idén tavasszal látott napvilágot a statisztika, ami szerint a legtöbb keringési probléma miatt bekövetkezett halálesetet a Dél-Dunántúlon regisztrálták, a régióban élõk közel harmadát érinti a betegség. A faddi Tegyünk a Szívünkért Egyesület egy éve alakult, hitvallásuk szerint a közösségi lét reményt és hitet ad a betegség elviseléséhez. Tagjai szerint az érzés, hogy még betegen is szükség van az emberre, elengedhetetlen az élet folytatásához. Elnökük, Dohoczki Istvánné 54 éves, 4 felnõtt gyerek édesanyja és születésétõl fogva éli életét szív-rendellenességgel. Mint mondja, nem is hinné az, aki egészséges, hogy a betegség mennyire összekovácsolja az embereket. Egy

éves mûködésük alatt gyógytornákat, orvosi elõadásokat szerveztek, lélek frissítõ találkozókat hoztak tetõ alá a szívbetegek életének minõségi változása érdekében. Munkájuk nem könnyû, mivel a probléma nagyságával ellentétben csak a faddi önkormányzat támogatására számíthatnak.

Faddon egy éve alapítottak egyesületet a szívbetegek, ez minõségi változást hozott az életükben

„Meg fogom menteni” – ez az a mondat, ami Dohoczki Istvánné életét örökre megváltoztatta. Ugyanis, amikor már az orvosok is lemondtak róla, akkor figyelt fel rá Papp Lajos professzor, aki az egyesület ma már tiszteletbeli elnöke. Az országos hírû szívsebész is jelen

volt a faddi ünnepségen, ahol rámutatott: Magyarország a többi uniós tagállamhoz képest évtizedek óta listavezetõ a szív-és érrendszeri megbetegedések tekintetében. Nem úgy Finnország, amellyel sokáig hasonló volt a statisztika. A finnek mára az utolsó helyen állnak. A professzor szerint a titok a kormányokon átívelõ nemzeti egészségprogram meghirdetése, illetve az a komoly elhatározás volt, amellyel a pusztító népbetegség megelõzésére fordították a figyelmet. Éppen ezért az idehaza hiányzó programot nem a gyógyító egészségügy oldaláról kell megalkotni, hanem a prevencióra kell alapozni. Ez azt jelenti, hogy a magyar embereknek testi, lelki békét, megnyugvást kellene biztosítani – állítja Papp Lajos. Õ úgy látja, napjainkban a megélhetés nehezedése, a mindennapok gyötrelme mellett a „lelki gyötrés” is ugyanolyan súlyú, ami rajtunk is nagyban múlik. A szívspecialista hitvallása szerint minden ember képes jót sugározni. Ha elhatároznánk, hogy nem gyötörjük egymást, hanem jót teszünk a másikkal, ez a helyzet pillanatok alatt meg tudna változni – szól a jó tanács. Holdházy Erika

Falura költöztem, községben éltem, városlakó lettem idõs embert ellátó Módszertani Otthon, tanároknak, fenntartó(k)nak és a gyönki külföldi testvérvárosi kapcsolatrendszer polgároknak. Az „alma mater” ezzel jáA gimnázium egy volt vendégtanára viés még sorolhatnám. Egy 203 éves gimrult hozzá a városi cím megszerzéséhez. lágfalunak titulálta Gyönköt az akkori názium, 140 fõs középiskolai kollégium, Sokan vitatják a városi rangot. De va550 (ma 650) diákjával, a kéttannyelvû 350 fõs általános iskola, 4 könyvtár, mûjon hány magyar városban van ilyen infáltalános iskolával és a német nemzetivelõdési ház és könyvtár, kézilabségi gimnáziumával, ahol már da, labdarúgó, és sakk egyesület áll a ’70-es évektõl projektoktatás a fiatalság rendelkezésére, s mindés nyelvvizsgák gazdagították ez egészséges, védett környezeta képzési kínálatot. ben. Bizton állíthatjuk, hogy ez Gimnáziumunk, amelyet egy optimális városi környezet, a 1806-ban alapítottak Nagyszénagyvárosok hátrányai nélkül. A kelyben, mindig képes volt városavató elõtti rajzversenyen a megújulni és messzi vidékekrõl gyerekek bevásárlóközpontot „ális e védett településre csábítani modtak” Gyönkre, a felnõttek befiatalokat, hogy itt szerezzék érik azzal, ha elkerülnek bennünmeg érettségi bizonyítványuket az urbanizációval járó veszékat. Ezt bizonyítják az eredmélyek. Úgy gondolom, ha munkahenyek és a volt tanítványok hûlyek lesznek Gyönkön, ha sikerül sége. Ritkán adatik meg az ember életében, hogy egy intéz- A városavatót emlékszikla örökíti meg a polgármseteri hivatal elõtt az intézményrendszert fenntartani és összetart a lakosság, jól mûködõ mény 200. jubileumán részesévároska várhatja az ide látogatókat a tolrastruktúra, (optikai kábel, kiépített csavé válik a gyönki öregdiákok összetartó nai dombok között. tornahálózat, jó utak, számunkra megközössége megható találkozásának. Pélszokott szolgáltatás), szép központ kis da értékû összefogása volt 2006-ban ez Dr. Humné Szentesi Katalin, terekkel, világháborús emlékmû, 220 az ünnepség mai és egykori diákoknak, a Tolnai Lajos Gimnázium igazgatója (folytatás az 1. oldalról)

Megerõsített partnerség Bautzen járás vendége volt a Tolna Megyei Közgyûlés (folytatás az 1. oldalról)

A delegáció ellátogattott a Ralbitz községben mûködõ szorb óvodába, illetve általános és középiskolába, ahol szorb és német nyelven nevelik, oktatják a gyermekeket. A szorbok büszkék hagyományaikra, amelyeket kulturális fesztiválokon is bemutatnak. A Tolna megyeiek megismerték a környezetbarát energiatermelést az úgynevezett „Fekete pumpa” szénerõmûben. Különlegessége, hogy a kibocsátott széndioxidot a földbe vezetik vissza, és így csak vízgõz kerül a levegõbe. A járásban uniós támogatással próbálják meg turisztikai célokra hasznosítani az egykori bányatavakat, azok összekötésével, vízfeltöltéssel, illetve az úgynevezett úszóházak építésével. Ez utóbbi A szorb kultúra ápolása már az óvodában megkezdõdik. A szorb iskolákban négy nyelvet tanulnak a diákok

igazi kuriózuma a geiserwaldi tóvidéknek. A térség kiemelt iparágai közé tartozik a hús- és a tejfeldolgozás, illetve a sörfõzés, amely több évszázados múltra tekint viszsza. A Radeberger sörgyárgyban és a Korch húsüzemben személyesen is megbizonyosodhatott minderrõl a magyar küldöttség. Michael Harig kez- A Tolna megyei képviselõk deményezésére a két egy hõerõmûben a környezetbarát energiatermelés egyik módjával ismerkedtek elnök szándéknyilatkozatban erõsítette meg Bautzen Kreis és Tolna megye közett ünnepi programon búcsúztak el a zött 1994 óta fennálló partnerkapcsolaházigazdák. Dr. Puskás Imre elnök a bútot. Ennek oka, hogy Bautzen járás – a csúesten reményét fejezte ki, hogy ez a Szászországban lezajlott közigazgatási kapcsolat ezzel a látogatással is megreform következtében – új településekerõsödött és a jövõben új területeken is kel bõvült. A magyarországi delegációlehetõség nyílik az együttmûködésre. tól a bautzeni szorb színházban szerveRéger Balázs Bautzen járás Szászország tartomány része.

Párt) 12 képviselõ, FDP (Szabaddemokrata

Lakossága a 2008 augusztusi járási reformot

Párt) 7 képviselõ, Die Linke (Bal Párt) 19

követõen 335 000 fõre nõtt, amelybõl 60 000

képviselõ, NPD 5 képviselõ, BAFV 4 képvise-

szorb nemzetiségû lakos. A járási közgyûlés

lõ, Grünen (Zöldek) 3 képviselõ, FWWDL 2

összetétele: CDU (Kereszténydemokrata

képviselõ, FSW (Szorb Választási Szövet-

Unió) 41 képviselõ, SPD (Szociáldemokrata

ség) 1 képviselõ.

Védjük a cicákat, kutyákat! A Tolna Megyei Állat- és Természetvédõ Alapítvány a Pedigree® Örökbefogadási Program pályázatán 2 millió forintot nyert. A pénzt a Szekszárdon gondozott kutyák ivartalanítására és microchippel való ellátására költhetik, kiemelkedõ állatvédelmi munkájuk elismeréseként.

ellátása 5 és 10 ezer forint között mozog. Ha a kutya vagy cica elkóborol, a microchippel könnyebb beazonosítani és megtalálni, illetve bizonyítani, hogy kinek a tulajdonában volt eredetileg az állat. Az állatorvosi rendelõk és menhelyek általában rendelkeznek microchip leolvasóval, a Magyar Állatorvosi Kamarának internetes nyilvántartása van a hivatalosan chipezett állatokról. Maga a microchip kb. rizsszem méretû, az állatok nyakának bal oldalán a bõr alá szokta beültetni az állatorvos. Ha a leendõ gazdák a szekszárdi menhelyrõl fogadnak örökbe felnõtt kutyát, a fenti költségeket megspórolhatják, hiszen itt minden felnõtt kutya oltva, ivartalanítva és microchippel ellátva várja új gazdáját. A kölyök kutyáknál az alapítvány egyeztetett idõpontban térítés nélkül ivartalanítja a menhelyrõl befogadott kutyust 6 hónapos kora után. -f-k-

Fiáth Szilviától, az alapítvány elnökétõl megtudtuk, a szekszárdi kutyamenhelyen tavasszal és nyáron átlagosan 140-160 kutyáról gondoskodnak, de õsszel és télen a létszám elérheti a 180200 egyedet is. Az õszi hónapokban nagyon sok kutya kerül az utcákra. Többen ekkor szabadulnak meg télire a tanyán tartott kutyáiktól, holott ezt a törvény akár börtönnel is sújthatja. Az állatvédelem két fõ pilléreként az állatvédõ az ivartalanítást és az állatok egyedi azonosítóval való ellátását nevezte meg. Az ivartalanítással nagyban csökkenthetõ az utcára kerülõ állatok száma. A beavatkozás az állat nagyságától és az állatorvos árszabásától függõen a macskáknál 6 és 15 ezer, a kutyáknál 8 és 35 ezer forint között van. Ez sokaknak nagyon magas ár, de fontos átgondolni a dolgot, mert az ivartalanítás egy életre szóló „befektetés”. A mûtét után az állat nem ivarzik és szaporodik évente kétszer, nyugodtabbá válik, meghosszabbíthatjuk vele az életét, mert általa több súlyos betegség megelõzhetõ. A menhely önkéntesei chip leolvasóval azonosítják Hopét, a labrador keverék kölyköt Az állatok microchippel való

Éjszakára is nyitva a vármúzeum Elsõ alkalommal, november 14-én rendezi meg a kulturális minisztérium a Múzeumok Õszi Éjszakáját. Tolna megyébõl a simontornyai vármúzeum is változatos programokat kínál ezen a napon. Kéri György Magyarország egyetlen skótdudásának mûsora délután 14 órakor kezdõdik.15 órakor a simontornyai vár lovagjainak harci bemutatóját majd reneszánsz táncot láthatnak az érdeklõ-

dõk. Múzeumi teaház nyílik 16.30 órakor, ahol irodalomról, zenérõl lehet fõként beszélgetni. 18 órakor a budapesti Weiner Leó Zeneiskola hegedûszakos növendékeinek hangversenye színesíti az estet. A programot este 9 órától a „Fény”dalok estje zárja a képtárban. A nap eseményei egyben zárják a Múzeumok Õszi Fesztiválja programsorozatot, minden érdeklõdõt szeretettel várnak a szervezõk. Varga László

A tolnai táj nem agyagbánya! (folytatás az 1. oldalról)

Nyugtalanító, hogy ezeken a területeken a rekultiváció még nagyon kezdeti stádiumban van, bár a legtöbb helyen az agyag kitermelése már hónapokkal ezelõtt befejezõdött – figyelmeztetett Dr. Hegedûs Gyula. A Görögszó feletti területen a legsúlyosabb a helyzet. Ráadásul itt nincs szó rekultivációs kötelezettségrõl, mert (cselesen) nem célkitermelõi helyként kérték az engedélyt, hanem „szõlõ teraszosításra”. Közben több mint 800 ezer köbméter földet szállítottak el, ez volt a legnagyobb kitermelõ helyszín. Szekszárd környékének legszebb látképét csúfították el, örökre, igaz, a talajeróziós hatalmas nyomokat elsimították, a terület most legalább már nem gazos. A joggal aggódók persze fontosnak tartják az autópálya megépítését, hiszen a gazdasági okok mellett egy jól szervezett közlekedés környezeti terhe és az emberek életére gyakorolt káros hatása kisebb. Tarthatatlan viszont, hogy természetrombolással valósuljanak meg ezek a megaépítkezések. A rekultivációs kötelezettséget jogsza-

bály szabályozza, amely kimondja, hogy bányászat miatt a terület nem minõsíthetõ át. Ha korábban erdõ volt, ott erdõt kell létrehozni, ha szõlõ, akkor szõlõt, egy éven belül. Ezt tehát mindenképpen számon kell kérni vagy a földtulajdonostól, vagy a kivitelezõtõl. Amúgy a rekultivációs elõírások betartását a Pécsi Bányakapitányság ellenõrzi. Néhány esetben már eljárást indított, és bírságot szabott ki. Az M6-os esetében a kitermelõ helyek engedélyeztetése gyorsított eljárással történt. Kiemelt beruházásként a hatóságok többsége csak szakértõi állásfoglalást adott, nem engedélyt. Az LMP szekszárdi csoportja kifogásolja, hogy a kitermelõ helyeket megfelelõ vizsgálatok és körültekintés nélkül választották ki, kizárólag a terület tulajdonosa és a kivitelezõ egyeztetett. Pedig a Szekszárdi Dombvidék, mint látkép, közös érték. Mindannyiunk közös érdeke, hogy a jövõben ne valósuljon meg a környezetet romboló, tájsebekkel járó beruházás. Különben a dombvidékünk természeti és turisztikai értékei válnak semmivé a magánérdekek darálójában. -k-hHoldbéli tájra emlékeztet a Tolnai-dombság néhol

6. oldal

MEGYEI NAPLÓ

M A G A Z I N

Megyénk rejtett kincsei

Dúzs A Kapos-völgyében fekvõ majd’ 300 lakosú kisközséget a Hõgyészt Dombóvárral összekötõ út mentén találjuk. Neve már 1298-ban Duusként felbukkan, amelyet egyesek a XIII. században divatos szláv eredetû Dus személynévbõl származtatnak, amíg a népi etimológia szerint a messze földrõl ideérkezõk a táj szépségét meglátva így kiáltottak fel „Tu sau”!(Du schau!=Te nézd). A török idõkben lakott maradt, de a felszabadító háborúk alatt elnéptelenedett. Késõn, csak az 1740es években telepítette be új tulajdonosa, Mercy gróf. 1773-tól az Apponyi család birtokolta a falut a II. világháború végéig. A környezõ erdõben ejtette el 1929-ben Zichy Rubidó Iván azt a szarvast, amelyet rendkívüli terpesztése miatt csak „magyar ökörnek” neveztek el, s mint a leghíresebb magyar trófeát tartották számon 1945

elõtt (ma is megtekinthetõ a Természettudományi Múzeumban). A falu épített nevezetessége az 1828-ban állított klasszicista stílusú római katolikus templom. Az I. és II. világháborúban elesett hõsök tiszteletére állított emlékmû a Polgármesteri Hivatal kertjében található. Dúzstól 1 km-re áll a csicsói kápolna. A szájhagyomány szerint Apponyi Antal disznócsordája itt túrt elõ a földbõl egy Mária-szobrot, amelynek helyén egy forrás fakadt. Évente kétszer – májusban és szeptemberben – zarándokolnak a kegyhelyre a hívek. A szép táj nemcsak a kirándulókat ragadja meg. Több mint tíz éve nyaranta alkotótábornak ad helyet a falu. A napsütötte domboldalon kitûnõ borok teremnek, amelyeket megkóstolhatnak, ha felkeresik a Tolna borút helyi állomását. Ö.J.

Birsalmás libacomb November, azon belül Márton napja az újbor ünnepe is. A jeles névnaphoz kapcsolja a hagyomány a libát, amely egyszerûen elkészítve, de gyümölccsel gazdagítva is remek, ízletes sült fogás lehet Tolna megye borvidékein. Barabásné Illés Irén, a szekszárdi Fõispán étterem üzletvezetõje szeret kísérletezni. Kipróbálta és jó szívvel ajánlja mindenkinek a birsalmával kombinált libasültet az újborok mellé, ínyenc ünnepi fogásnak. Hozzávalók: 2 db egész libacomb, 40 dkg burgonya, 40 dkg birsalma, só, bors, fûszerkeverék, besamel mártás (vaj, liszt, tej), fehérbor, barnacukor, vaj Elkészítés: a libacombokat megtisztítjuk, szárnyasfûszer-keverékkel jól bedörzsöljük, és félre tesszük. A birsalmát vagy birskörtét meghámozzuk, az egyforma nagyságú burgonyát jó alaposan megmossuk (nem kell meghámozni), majd ketté vágjuk. A libacombokat tepsibe rakjuk, mellé a birsalmát, majd a jól megfûszerezett, félbe vágott burgonyát. Lefóliázva 180 fokon 1,5 órán keresztül sütjük. Ezután a fóliát levesszük, a birsalmát kiszedjük és félre tesszük. A tepsiben maradt libacombokat és burgonyát vissza teszszük a sütõbe és ropogósra pirítjuk. Közben a birsalmából kiválogatjuk az apróbbakat, és az elkészített besamel mártással összekeverjük, pépesítjük, fehér borral, egy kis kanál vajjal krémesítjük. Ízlés szerint ízesítjük (pl. barnacukorral és egy pici sóval). Jó étvágyat!

Ha vizes, ha csúszik az úttest… Fokozott figyelem kell a rossz idõ beálltával Szinte átmenet nélkül váltott át az idõjárás októberben a nyárból a télbe. Ezzel együtt a közlekedési útviszonyok hirtelen rosszabbodása a balesetek számában is éreztette hatását. A hónap második hétvégéjén 9 baleset történt a megye közútjain, köztük egy halálos. Itt az õsz, jön a tél, figyeljünk jobban az utakon! Október 11-én Nagykónyi és Kocsola között a 61-es úton busznak ütközött egy, a vizes úton a kanyarban kisodródó személyautó. A karambolban a kocsi vezetõje a helyszínen meghalt. Utasa, egy 28 éves nõ, súlyosan sérült. A buszban két fõ könnyen sérült. Általános tapasztalat, hogy az idõ rosszabbra fordulásával ugrásszerûen megnõ a közúti balesetek száma. Több gyalogost ütnek el és gyakoriak a ráfutásos balesetek. Az autósok – tisztelet a kivételeknek – az esõáztatta utakon nem csökkentik a sebességet, nem növelik meg a követési távolságot. Az elütött gyalogosok fejében pedig az ütközés elõtt meg sem fordul,

EGYHÁZI

hogy a vizes, csúszós úton a jármûvek féktávolsága megnõ, meggondolatlanul nem tanácsos az úttestre lépni. A Tolna Megyei Baleset-megelõzési Bizottság az õszi, téli idõ beálltával az alábbiakra figyelmeztetett. Nemcsak a kezdõ, kevés gyakorlattal rendelkezõket, de a rutinos vezetõket is próbára teszik a

megváltozott útviszonyok. Veszélyes lehet az alattomos, foltokban elhelyezkedõ köd. Olykor váratlanul futhatunk bele a „ködpamacsba”, és a látótávolság hirtelen lecsökkenhet. Figyelemfelhívó lehet ilyenkor, ha a szembejövõk tompított

fényszórói világítanak. Célszerû a saját lámpáinkat is bekapcsolni, és elegendõ követési távolságot tartva konvojban közlekedni. A ködbe beérve ne fékezzünk pánikszerûen, figyeljük a mögöttünk haladókat is. A hátsó ködlámpát csak akkor használjuk, ha a látótávolság 50 méter alá csökken, különben vakíthatjuk a mögöttünk haladókat. A féktávolságról: Egy 50 km/óra sebességgel haladó gépkocsi (blokkolásgátló nélkül) fékútja száraz úton 34, nedves úton 47 m. Vagyis 13 m-rel hosszabb a jármû fékútja. Végzetes lehet, ha a nedves, vizes úton az 50-nel jövõ kocsi elé akkor lépünk az útra, amikor az 13 méterre van tõlünk. Legyünk körültekintõek, várjuk meg, amíg a gépkocsi elhalad! Nem szabad megfeledkezni a téli gumik felszerelésérõl, a fagyálló ablakmosó folyadék feltöltésérõl sem. Az elõzõekben leírtakra sokan legyintenek. Legyinthetnek, de nem hagyhatják figyelmen kívül, ugyanis az elkövetkezendõ téli hónapokban az ónos esõ, a hó, a jég beálltával a közlekedés még veszélyesebbé válhat. b-k

GONDOLATOK

„…abban hiszünk, hogy mi is

selhetetlen a tudat, hogy életünk egyik

gunkba bezárkózunk és úgy teszünk, mintha

az Úr Jézus kegyelme által

pillanatról a másikra semmivé válhat, mint

semmi sem érdekelne és nem befolyásolna.

üdvözülünk.” ApCsel 15,11

a pára, ahogy a zsoltáros mondja, rövid ideig látszik, azután pedig nincs többé.

Isten szava azonban szeretne bennünket ma itt a temetõ csendjében is fölrázni, figyel-

Ebben az idõszakban, november

Az ige, ami ma elõttünk áll, biztatást,

meztetni, hogy életre hívott el, és feladatul ad-

legelején megállva, gyertyát gyújt-

reményt ad. Isten 2000 évvel ezelõtt le-

ta az élet minél teljesebb és mélyebb megélé-

va egy-egy szerettünk sírjánál

gyõzte a halált és elõhozta az elmúlha-

sét. Nem véletlenül vagyunk itt, nem a sors

szembesülnünk kell az élet vé-

tatlan életet Jézus Krisztusban, és ez ke-

szeszélye vet ide vagy oda bennünket, hanem

gességével. Sok-sok emlék száll-

gyelem által ingyen a miénk. Megszok-

Isten akaratából küldetésben járva, ahogy egy

ja meg az embert, amelyek fölidézik a nagyszü-

tuk, hogy rengeteg elvárás közepette, aminek

lõt, szülõt, testvért, gyermeket, rokont, barátot.

meg kell felelnünk életünk során, mindig vala-

Azzal a hittel és bizalommal, talán sok szo-

Gyakran ki is mondjuk, nem tudom elhinni, föl-

miféle teljesítményt kell nyújtani, vagy legalább

morúsággal és fájdalommal is szívünkben áll-

fogni, hogy nincs többé, hogy tegnap még úgy

úgy csinálni. Megtanultuk, hogy mindennek

hatunk meg ma is, hogy Isten megváltoztatta a

búcsúztunk, hogy ma találkozunk, és már soha

ára van és, ami olcsó, vagy netán ingyen ada-

történelem menetét 2000 évvel ezelõtt és J. K.

nem fogom látni. Az élet végességével világné-

tik, az silány, de legalább is gyanús. Bizalmat-

keresztje mindnyájunk számára reményt és

zettõl, nemi, vagy nemzeti hovatartozástól füg-

lanokká lettünk egymással szemben is, és ezt

örömhírt jelenthet.

getlenül mindenkinek szembe kell néznie. Elvi-

adjuk tovább gyermekeinknek. Saját kis vilá-

helyen az apostol írja, élünk.

Beke Mátyás evangélikus lelkész, Gyönk

Randevú egy pohár bor mellett – Sas Erzsébet rovata

Kegyelet, gyász régen és ma Vendégem a szekszárdi Fõispán étteremben Endreffyné Takács Mária, a Simontornyai Vármúzeum igazgatója. Tartalmas szakmai életének egyik meghatározó munkája egy könyv, amelyet Dr. Balázs Kovács Sándorral szerkesztettek közösen. A „Hadfy Béla Ozorai búcsúztató versei” címû kötet a kegyeletnek, a gyásznak, a hozzá kapcsolatos szokásoknak egészen egyedi és sajátságos formában állít emléket. – Mindenszentek, Halottak napja van ezen a hétvégén. Virágba borulnak a sírok, gyertyákat gyújtunk. Hogyan emlékeztek régen, és miként tartjuk ma elment szeretteink ünnepét? – Mifelénk karácsony után a Mindenszentek volt a legnagyobb ünnep. A temetõben találkozott a család, gyertyát gyújtottunk, aztán valamelyik családtagnál összejöttünk, s beszélgettünk az elhunytról. Felemlegettünk a vele töltött idõt, emlékezések követték egymást, szép és szomorú történetek, s arra az estére ott volt „közöttünk.” Róla, róluk szólt minden, s talán a családi összetartozásnak ez is egy szép, s nem feltétlen szomorú alkalma volt. – A régi temetkezési szokások menynyiben tértek el a mostaniaktól? – Elõször is régen rendszerint otthon, a szeretteik körében haltak meg az emberek. Több generáció élt együtt, ma sok család van távol egymástól, nem is egy településen, egy országban él. Az elmúlás hozzátartozott az élethez, készültek rá, a hétköznapokban mindennapi téma volt, s nem tabu, mint manapság. Az elhunytat az elsõ, tisztaszobában ravatalozták fel, ott vett tõle végsõ búcsút a

család, a rokonság. Ezt követõen a legfájdalmasabb pillanat következett, a koporsó fedél leszögezése. Aztán az udvaron a Szent Mihály lovára tették. A szokás úgy tartotta, hogy a koporsó egyik oldalán a férfiak, a másik oldalán a nõk álltak, a búcsúztató ott hangzott el. Még az állatokat is bezárták a temetés idejére, csak a temetés után engedték ki õket. – Ezzel szemben ma mind gyakoribb, hogy a kórházban halnak meg szeretteink, s a temetés, a gyász is nagyot változott… – Ebben a rohanó életvitelben, amelyben most élünk, sajnos még az élõ szeretteinkkel való kapcsolattartás is nehéz, hát még a beteg elhunytakkal. Régen a hit sokat segített akár annak, akinek el kellett mennie, akár annak, aki itt maradt. A gyász feldolgozására ma már nem marad idõ, gyászruhát az évszázados szokásokban meghatározott ideig már csak az idõsebb generáció viseli, a fiatalok már nem. Viszont az a véleményem, hogy nem is ezen múlik a szeretteink elvesztése iránt érzett fájdalom. – Van-e a mai gyásznak, a kegyeletnek olyan formája, amely újra a régi idõkre emlékeztet? – Igen, méghozzá a temetõbe járás, a sír gondozása, virágokkal való díszítése. Vannak, akik naponta visznek friss virágot, ez leginkább az idõs házastársakra jellemzõ. A fiatalok, az elhunyt idõs szülõk gyerekei kevésbé, ami éppen a rohanó, megváltozott élethelyzetek miatt alakult így. Voltak évtizedek, amikor csak Mindenszentek és Halottak napján jártak ki az emberek a temetõbe. Ma ez újra a régi szokásokat követi, s ez a két nap is sokkal nagyobb ünnep lett pár éve, mint több évtizedig volt.

A gyász feldolgozása szintén más, mint a régen. Sem ideje, sem módja nincs a mai embernek arra, hogy hónapokig, évekig, „beletemetkezzen”. Felgyorsult minden, praktikussá, racionálissá vált az életünk nagy része, így ez is. Miután a gyerekek a szülõktõl nem látják a gyász különbözõ formáit, ezért õk sem tudják majd továbbadni úgy, mint a mai középkorosztály, akik még láthatták a régi mintát. A mai gyerekek

gyar „virtus” köszön vissza: ha te ekkorát állítasz, akkor én még nagyobbat… – Igen, lehet ez is motiváció, sõt… Ami mostanság feltûnõ és érthetetlen, az a piros gyertyák özöne, amivel a gyártók, a forgalmazók elárasztják a vevõket, holott tudjuk, hogy a piros nem volt soha a gyász színe. – Van egy mondás, miszerint „halottról jót, vagy semmit”. Mi errõl a véleményed?

ettõl és sok más mindentõl sokkal érzelemszegényebbek lesznek, amiért õk semmiképpen nem hibáztathatóak. A mai temetõkrõl, sírkövekrõl, virágdíszekrõl még annyit szeretnék elmondani, hogy látszik a jólét… – Az nem lehet, hogy ez sokszor csak a lelkiismeret „szava”? Ha ízléstelenül monstrum, drága sírköveket látok, azt gondolom, hogy talán a szokásos ma-

– Erre cáfolt rá Hadfy Béla ozorai igazgató-kántortanító, akinek búcsúztató verseit a családtagok jóvoltából szerkesztõtársammal, Dr. Balázs Kovács Sándorral könyvbe gyûjtöttünk. Õ egyegy búcsúztatón nem vallotta a fenti mondást, a halott életét úgy énekelte meg, ahogy az valóban élt. Meghatóan, érzelmesen, ugyanakkor az igazat mondva. Sokan kérték a végrendeletükben,

hogy õket csak Hadfy Béla búcsúztassa. Versei hármas tagolódást mutattak. Az elsõben részben egyházi énekek mintáit vette elõ, ám tudatosan egyediségre törekedve. A fõ részben a halott egyes szám elsõ személyben búcsúzik szeretteitõl. Itt jellemzõ a rokonság hierarchiája, ahol a vérségi rokonoknál mindig a férfiak voltak elsõként megemlítve. A búcsúztató záró részében áldást mond, s a temetõbe és imádkozni hívja a résztvevõket. Nos, õ úgy búcsúztatott, hogy a rossz tulajdonságait, tetteit, a halott „vallotta”, akárcsak az elkövetett hibáit, s a halott követte meg ellenségeit. Példát állított verseiben, olykor elrettentõt, olykor követendõt. Szokatlan módja ez a nevelésnek, de tanító volt, amit még a temetõben sem tudott elfeledni. A családi és egyéni tragédiákat igazi irodalmi vénával mutatta be. A legfontosabb volt az érzelmi hatás, megríkatni a gyászolókat. – A könyvet átolvasva valóban az az érzése az embernek, hogy búcsúztatóinak fenn kellett maradniuk. Korképet rajzolnak, életeket örökítenek versben. – Hadfy Béla nemzedékeket nevelt fel Ozorán. Közel fél évszázadon keresztül, 1921-tõl 1968-ig (haláláig) igazgatott, tanított, nevelt, temetett itt, mindenki ismerte, s Õ is mindenkit ismert. Amikor 77 évesen elhunyt, az egész falu ott volt a temetésén. Köszönet azoknak, akik segítették a könyv megjelenését, mert felismerték, hogy ez a kötet nemcsak a községben elhunyt személyeknek és hozzátartozóknak állít emléket, hanem ezek a versek az ozorai szokásokat, szertartásokat, ünnepek rendjét is megõrzik. E szokások megörökítése nélkül aligha maradhatna fenn tartósan emberi közösség.

MEGYEI NAPLÓ

S P O R T

–

K Ö Z É L E T

–

M E Z Õ G A Z D A S Á G

–

P R O G R A M O K

7. oldal

Méltó jubileum a 100. NB I-es bajnokin Polgárbarát rendõrség Legyõzte a Paksi FC a Kecskemétet A 99 bajnoki találkozó mérlege, amit a PSE csapata vívott a magyar labdarúgás élvonalában, a következõ: 30 gyõzelem, 27 döntetlen és 42 vereség. Október 17-re, a 100. meccsre tehát fel volt adva a lecke. A jubileumi találkozót a Kecskemét Te-Ereco együttesével vívta Gellei Imre és csapata, sikerrel. Aki átlépett a jeles napon a fehérvári úti stadion kapuján, az érezte, hogy a Soproni liga 11. fordulója az atomvárosi csapatnak korántsem lesz átlagos meccs. A klub vezetõi mindent megtettek azért, hogy a szurkolók érezzék a belépést követõ közel két órában: ez az õ ünnepük is. Ingyen sör és üdítõ, autogramm füzet, tapsrudak és számos, a mérkõzést felejthetetlenné tevõ tényezõ. Volt például óriáskivetítõ, ami a csapat eddig rúgott találatait mutatta. Már a meccs elõtt tapsolhattak a szurkolók, ugyanis a tolnai labdarugó fellegvár U 17-es csapatának az elõzõ bajnokságban szerzett aranyait szintén ezen a napon osztották ki. Gellei Imre és a Kecskemét kezdõ 11 játékosai este 6 órakor végre már a pályán volt, akárcsak a hazai csapat motorja, az Atomic Strike szurkolói csoport két vezéregyénisége. A kezdõrúgást õk ejthették meg. A két együttes egyike

sem tekinthet vissza túl nagy élvonal béli pályafutásra, õk eddig csupán kétszer találkoztak. Elõször a Paks gyõzni tudott 2:1-re az Alföldön, majd hazai pályán 2:2-t játszottak. A 100. találkozón a hazai fiúk kezdtek jobban annak ellenére, hogy több társukat nélkülözniük kellett. Így Lisztes Krisztián sem brillírozhatott. Továbbá a védelem egy meghatározó, mára már U 20-as világbajnoka, Szabó János szintén nem volt a játéktéren, utánpótlás csapattársaival épp aznap indult haza Egyiptomból. A paksiaknak mintegy fél óra kellett, hogy megszerezzék a vezetést, Tököli Attila 25 méterrõl vette célba a vendég kaput, és a keresztléc segítségé-

Készül a tolnai szoborkönyv seny követte. Másnap Sióagárdon egy kritériummal zárult a verseny. A két nap alatt a leghosszabb táv elérte a 136 km-t. Összesen 8 korcsoportban avattak gyõztest. A vasárnapi futamon még a helyi és a közelben lakó óvodások és általános iskolások is lehetõséget kaptak egy kis versenyzéshez. Szép számú közönség, közel 200 ember szurkolta végig a futamokat. A verseny megszervezését a megyei önkormányzat is támogatta. -r-

Gondolatszabadság Vízszintes: 1. Hérakleitosz görög filozófus gondolatát idézzük. 9. A Balatonon is közlekedik. 13. Forma 1-es pilóta volt (Jean). 14. Szöget a fába üt. 15. Itáliai festõ volt (Guido). 17. A buddhizmus japánban elterjedt ága. 18. Kemény anyagba metsz. 19. …-de-France, történelmi táj Franciaországban. 20. Alföldi kút jelzõje lehet. 22. MEF. 23. Útépítési kellék. 24. Francia festõ volt (Édouard). 25. Nõi név. 26. Rendellenes testhõmérséklet. 27. Város a Duna és Tisza összefolyásánál. 28. A gondolat második része. 29. Másolat. 30. Éjszakai mulatóhely. 32. Celebeszi vadtulok. 33. Sötétpiros szín. 35. Személyes névmás. 36. Amerigo …, képzõmûvész volt. 37. Az autó lelke. 38. Válaszadásra ösztönzõ szó. 39. Gazdasági épület. 40. Felsõ végtag. 41. Húspogácsa, fasírt. 42. Félvér lófaj-

kapcsolta megkülönböztetõ jelzéseit. Az intézkedõ rendõrnõ tájékoztatott a lejárat tényérõl, amelyet én saját magam hibájaként elismertem, de hiába védekeztem a vasárnapi lejárattal és azzal az általános szabállyal – amelyet például egy másik hatóság, az adóügyi szokott alkalmazni –, hogy munkaszüneti napra esõ határidõ esetén az elsõ munkanapon még következmények nélkül rendezhetõ a tartozás, õt ez nem hatotta meg. Precíz hivatalossággal elvette a forgalmimat, majd az ezzel járó papírmunkához látott. Ilyenkor a rendõrségnek három napja van arra, hogy az ügyet továbbítsa az illetékes okmányirodának. A háromból négy lett, de köszönet az okmányiroda segítõkész és gyors munkatársainak, további késedelmet már nem szenvedett a hiány pótlása. Az ügynek annyi (büntetõ) eredménye lett, hogy a kocsi tíz napra kikerült a forgalomból. Nem kérdés, hibáztam-e (igen), de nem lehetne ilyenkor egy polgárbarát figyelmeztetéssel elejét venni egy hoszszúra is nyújtható procedúrának? Vöröss Endre

A mobilitás tanárnak, diáknak is hasznos

Tolnai tájakon kerekeztek a régió kupáért A Szekszárdi Kerékpáros Sport Egyesület október 3-4-én rendezte meg a II. Tolna Régió Kupát. Az idõjárás maximálisan kedvezett a versenyzéshez. 74 sportoló nevezett az ország több pontjairól, többek között Budapestrõl, Kaposvárról, Pécsrõl, Tamásiból, Székesfehérvárról, Szegedrõl, Miskolcról. Az elsõ napon Fadd-Domboriban egy rövid idõfutammal indítottak a kerekesek, ezt a Dombori és Dunaszentgyörgy közötti útvonalon mezõnyver-

vel megszerezte a vezetést. Tomiszlav Szivics fiai csupán a második játékrészben villantak elõször, ekkor Montvai egyenlített, ám pár perccel késõbb Böde Dániel révén már ismét a Paksnál volt az elõny, ami az utolsó sípszóig meg is maradt. Közben Kovács Attila megfogott egy 11-est, így joggal és önfeledten ünnepelhetett a jubiláló csapat. Gellei Imre a mérkõzést követõ sajtótájékoztatón megköszönte a vezetõknek, hogy már negyedik éve biztosítják az NB I-es feltételeket. Ígéretet tett a klubnak, a szurkolóknak, hogy idén még jobban küzdenek, hogy a legjobb 10 magyar csapat között legyenek a bajnokság végére. Böröcz Máté

Rendnek kell lenni! Életünkben rengeteg határidõ szorít mindannyiunkat. Nincs ez másként a gépkocsi-papírokkal sem, mûszaki, zöld kártya, biztosítás: mind-mind határidõs ügylet, figyelni kell rá. Elõfordul ugyanakkor, hogy egy-egy határidõ szombatra, netán vasárnapra esik s mint ilyen, a lejárat napján megújíthatatlan. Persze a gépkocsi tulajdonosának ilyenkor ügyelnie kell(ene) arra, hogy még munkanapon intézze el a hosszabbítást, sajnos azonban van úgy, hogy másképpen alakulnak a dolgok. Rendnek kell lenni! Így gondolhatta az a járõr is, aki a minap rendszámfelismerõ-rendszere segítségével kiszúrta, hogy 2009. október 11-én (vasárnap) lejárt az autóm mûszakija. 2009. október 12-ét, hétfõt írtunk, és nem sokkal jártunk fél négy után, amikor szirénázva vágódott a kocsi mögé a „Szolgálunk és védünk!” feliratú rendõrautó. Az ifjú hölgy elõírásszerûen köszönt, majd hasonlóképpen eljárva elkérte a papírokat s lám, kiderült, hogy bizonybizony elõzõ nap (vasárnap) lejárt a gépjármû mûszaki érvényessége. A közelben lakók és a közeli gyermekintézménybe érkezõk hamar megnyugodhattak, hiszen a rendõrautó ekkor már ki-

ta. 45. A víz színe alatt tenyészõ indás növény. 46. A gondolat záró része. Függõleges: 1. Kerek játékszer. 2. Karjaival átfogó. 3. Az egyik mûvészeti ág. 4. Igen-igen régi. 5. Téli sporteszköz. 6. Az egyik vércsoport. 7. Kalauzol, irányít. 8. Cseh festõ volt (Mikolas). 9. Kenyeret vajaz. 10. Védelmez. 11. Hirtelen emelkedik az út. 12. Az arc oldalnézete. 16. A vegyjele: s. 20. Földtulajdonos. 21. Ünnepélyesen megkezdettnek nyilvánít. 22. Hosszmérték. 24. Rögeszme, hóbort. 25. Azonos a vízsz. 45. számú sorral. 26. Ritka férfinév. 27. Egy másik férfinév. 28. Magánszám. 29. Honvéd. 31. Bûnre csábít. 33. Hüvelyes növény. 34. Kiforrt szõlõlé. 35. Szenynyes ruha tisztítása. 37. Idegen nõi név. 38. Fölényes válasz. 40. Szenvedés. 41. A folyó két partját köti össze. 43. A nobélium vegyjele. 45. Pelyhes csapadék.

Pályázaton nyert százezret a Tolnai Városvédõ Egyesület, az önkormányzattól kapott hetvenet, s így már kiadható a könyv. Várhatóan az idén összeáll a teljes anyag, és jövõre kinyomtatják. Tolna és Mözs köztéri szobrai szerepelnek majd benne, történetükkel együtt. A gyûjtõmunka az egyesület korábbi elnöke, Freund György érdeme. Halála után, 2007-ben Práger Mária vette át a szervezet vezetését. Az anyagot férje, Lajtai Zoltán (képünkön) segítségével kiegészítgette, s most sajtó alá rendezik. Nagy szerepük volt a városvédõknek abban is, hogy visszakerült a településre oly’ jellemzõ bárka a holtágra. Fontosnak tartják a Tolnához köthetõ neves személyek, családok kutatását, dokumentálását is. Az egyesület egyik tagja, Steinbach Ferenc, a selyemgyárat alapító Bezerédj Pál munkásságával kapcsolatos levéltári kutatásokat végez. Az építész Práger–Lajtai házaspár a volt laktanya még funkció nélküli épületeinek hasznosítását is szorgalmazza Tolnán. Wessely

MÉDIAPARTNEREINK Szekszárd 91,1 MHz Paks 107,5 MHz Bonyhád 92,8 MHz Dunaföldvár 106,5 MHz Tamási 101,9 MHz Baja 94,3 MHz

MTolna EGmegye YEIközéleti NAPlapja LÓ Beküldendõ a a vízszintes 1., 28. és 46. számú sorok megfejtése Beküldési határidõ: 2009. november 10. Cím: Séd Nyomda Kft. 7100 Szekszárd, Epreskert u. 10. Elõzõ rejtvényünk megfejtése: Balszerencsét nem siratni kell, hanem legyõzni Nyertesek: Szegedi István (Bonyhád-Majos), Lengyel Judit (Dunaföldvár), Buda Péterné (Szekszárd). A Séd Nyomda saját gyártású könyveit postán juttatjuk el.

M e g j e l e n i k : 90 000 példányban, Tolna megye minden településén. K i a d j a : Séd Nyomda Nyomdaipari Kiadó és Kereskedelmi Kft. F e l e l õ s k i a d ó : a kft. ügyvezetõje F õ s z e r k e s z t õ : Katona Szilvia T ö r d e l é s : Dombi Viktória S z e r k e s z t õ s é g : 7100 Szekszárd, Epreskert u. 10., Pf.: 455; T e l . : 74/529-950 E -m m a i l : [email protected] o n -ll i n e : www.tolnamegye.hu

ISSN 1585 – 5481

A külföldi tapasztalat szerzés mindenki számára fontos, legyen az munkavállaló, tanár vagy diák. A Leonardo és a Comenius programok a pedagógusoknak és a tanítványaiknak nyújtanak jó lehetõséget külföldi tanulmányúton való részvételre. A Tempus Közalapítvány a Europe Direct – Európai Információs Pont (EIP) közremûködésével nem-

rég a friss lehetõségekrõl tájékoztatta a megye általános és középiskoláinak képviselõit a nemzetközi iskolai együttmûködésekrõl és mobilitásról. A mintegy 30 résztvevõ részletes tájékoztatást kapott a Leonardo da Vinci valamint a Comenius pályázatokról. A szervezõk azt remélik, hogy ezáltal nõ a pályázási kedv Tolna megyében. -d-k-

Ki mint vet, úgy arat Idõjárás, mezõgazdaság – november, december Az év utolsó két hónapjának idõjárása meghatározó lesz a 2010-es év mezõgazdasága számára. Az aszály következtében a talajok vízkészlete minimális. Október végéig a lehullott csapadék alig éri el a 400 mm-t, amely kétharmada az éves mennyiségnek. Várhatóan a november, december csapadékosnak ígérkezik, ami nagyon fontos lenne a téli félév vízellátottsága szempontjából. 2009-ben a január volt egyedül csapadékos, a június átlagos körüli, a többi hónap rendre elmaradt az átlagtól. Különösen a tavasz volt nagyon száraz. Ezzel együtt január kivételével

(amely hideg volt) az átlagos és meleg hónapok jellemezték az évet, ami csak tovább fokozta az aszályt. A napraforgó kedvezõen viselte ezt az idõjárást, és átlag feletti termést produkált. Az õszi kalászosok és a kukorica termése azonban elmaradt az átlagostól. Volt azért pozitívuma is ennek az évnek: a kukorica kedvezõ szemnedvessége és a szõlõtermés minõsége. Az õszi betakarítási munkák is jó ütemben haladtak. Az októberi csapadék jól jött, a vetések és az õszi mélyszántások megfelelõen elvégezhetõek lesznek. Sajnos az értékesítési árakban nem történt jelentõs pozitív változás, ezért a termelõk jelentõs része küzd likviditási gondokkal és elõreláthatóan veszteséges évet zár. Kõvári László