A Tisza-menti Közoktatási Intézményfenntartó Társulás Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terve Lakitelek Nagyközség Nyárlőrinc Község Tiszaug Község
Készítette: Kecskemét Kistérségi Pedagógiai Intézet 2008. augusztus
Tartalomjegyzék
1. Helyzetelemzés
3
2. Az Intézkedési terv célja
11
3. Kötelezettségek és felelősség
12
4. Akcióterv
14
5. Megvalósítás
18
6. Monitoring és nyilvánosság
21
7. Konzultáció és visszacsatolás
22
8. Szankcionálás
22
9. Dátum
22
2
1. Helyzetelemzés Lakitelek Nagyközség Önkormányzata xxxxx számú határozatával, Nyárlőrinc Község Önkormányzata xxxxx számú határozatával Tiszaug Község Önkormányzata xxxxx számú határozatával elfogadta az erre kirendelt OKM szakértő által ellenjegyzett Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzést. E helyzetelemzés adatai, ténymegállapításai, a települések közoktatási intézményének hatályos szabályzó dokumentumai, valamint az ágazat vezetőivel folytatott egyeztető megbeszélés alapján a helyzetelemzés az alábbiakban foglalható össze:
1.1. A településeken élők számára elérhető közszolgáltatások vizsgálata. Biztosítottak-e, illetve elérhetők-e a településen az esélyegyenlőség szempontjából legfontosabb közszolgáltatások? - Valamennyi közoktatási közszolgáltatás elérhető a társulás területén, vagy annak közvetlen, jól megközelíthető szomszédságában.
Lakitelek, Nyárlőrinc és Tiszaug Önkormányzata kötelező közoktatási feladatait 2007. szeptember/augusztus 01. óta társulási megállapodás alapján látja el. A Társulási Megállapodás Közoktatási Intézmény közös fenntartására elnevezéssel köttetett meg. A társulás neve Tisza-menti Közoktatási Intézményfenntartó Társulás, székhelye 6065 Lakitelek, Széchenyi krt. 48. A Térségi Közoktatási Esélyegyenlőségi Programban érintett társulás tagjai: · LAKITELEK Nagyközség Önkormányzata 6065 Széchenyi krt. 48. · NYÁRLŐRINC Község Önkormányzata 6032 Dózsa György u. 34. · TISZAUG Község Önkormányzata 6064 Rákóczi út 51. A Tisza-menti Közoktatási Intézményfenntartó Társulás feladat ellátási kötelezettségének megfelelően az Ötv. 8.§. (1) és (4) bekezdés, a Kt. 3.§. (3) bekezdés, 86 §.-ban meghatározott kötelező közoktatási közfeladatukat, a 25-26.§.-ban szabályozott alapfokú nevelési és oktatási feladatokat, az óvodai nevelést, az 1-8. évfolyamon történő általános iskolai nevelést-oktatást, a Kt. 10.§ (4) alapján az intézményi közétkeztetést, valamint a Kt. 31.§-a szerinti alapfokú művészetoktatási tevékenységet közösen látják el. A közös feladatellátásra nevelési-oktatási intézményt közösen tartanak fenn, név szerint az Eötvös Loránd Napközi Otthonos Óvoda, Óvoda-bölcsőde, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményt. A Térségi Közoktatási Esélyegyenlőségi Programban érintett közösen fenntartott tagintézményei: Általános Iskolai intézményegység: 1. Eötvös Loránd Napközi Otthonos Óvoda, Óvoda-bölcsőde, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Lakiteleki Általános Iskolai Tagintézménye 6065 Lakitelek, Kiss János u. 1. mint székhely intézmény o Általános Iskolai nevelő-oktató tevékenység 1-8. évfolyamig o Alapfokú művészetoktatás o A tiszaugi 5/1-8. évfolyamos tanulók kötelező felvételét biztosító iskola. 3
2. Eötvös Loránd Napközi Otthonos Óvoda, Óvoda-bölcsőde, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Nyárlőrinci Buzás János Általános Iskolai Tagintézménye 6032 Nyárlőrinc, Iskola u. 2-4. Ellátandó feladata: o általános iskolai nevelő-oktató tevékenység 1-8. évfolyamig 3. Eötvös Loránd Napközi Otthonos Óvoda, Óvoda-bölcsőde, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Tiszaugi Általános Iskolai Tagintézménye 6064 Tiszaug, Rákóczi út 42. A tagiskola működése Tiszaugi Önkormányzat ……….. számú határozata alapján szünetel. Ellátandó feladata: o általános iskolai nevelő-oktató tevékenység, 1-4. évf. összevont tanulócsoportokkal
Óvodai Intézményegység: 1. Eötvös Loránd Napközi Otthonos Óvoda, Óvoda-bölcsőde, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Lakitelki Szivárvány Napközi Otthonos Óvodai Tagintézménye 6065 Lakitelek, Kiss János u. 1/a. Ellátandó feladata: o óvodai nevelés 3-6-7 éves korig 2. Eötvös Loránd Napközi Otthonos Óvoda, Óvoda-bölcsőde, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Nyárlőrinci Óvodai Tagintézménye 6032 Nyárlőrinc, Dózsa György út 13-15. Ellátandó feladata: o óvodai nevelés 3-6-7 éves korig 3. Eötvös Loránd Napközi Otthonos Óvoda, Óvoda-bölcsőde, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Tiszaugi Óvoda-Bölcsőde Tagintézménye 6064 Tiszaug, Rákóczi út 42. Ellátandó feladata: o óvodai nevelés 3-6-7 éves korig Az Eötvös Loránd Napközi Otthonos Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény alapítója Lakitelek Nagyközségi Önkormányzata, a Térségi Közoktatási Esélyegyenlőségi Programban érintett fenntartói: · LAKITELEK Nagyközség Önkormányzata, 6065 Széchenyi krt. 48. · NYÁRLŐRINC Község Önkormányzata, 6032 Dózsa György u. 34. · TISZAUG Község Önkormányzata, 6064 Rákóczi út 51. A fenntartói jogokat a Társulási Szerződésben rögzítetteknek megfelelően a Tisza-menti Közoktatási Intézményfenntartó Társulás gyakorolja. (Székhelye: 6065 Lakitelek, Széchenyi krt. 48.)
k o
Az intézmény típusa: többcélú közös igazgatású közoktatási intézmény; évfolyamainak és férőhelyeinek száma: Intézmény Székhelyintézmény–Lakitelek
Évfolyamok száma 1-8. évfolyam 4
Felvehető tanulók száma 486 fő
Óvoda
Nyárlőrinci Tagintézmény Tiszaugi Tagintézmény
1-8. évfolyam 1-4. évfolyam
Lakitelek Nyárlőrinc Tiszaug
250 fő 0 fő 166 fő 100 fő 25 fő
A településeken élők számára a közszolgáltatások elérése az alábbiak szerint történik: A három település mindegyikében elérhető közszolgáltatás · az óvodai nevelés, · az általános iskolai oktatás 1-4 évfolyam, TÖRŐLNI KELL · a gyermekjóléti szolgáltatás, és · az iskolai napközi. Az általános iskolai oktatás 5/1-8. évfolyam és az alapfokú művészetoktatás Lakiteleken és Nyárlőrincen elérhető. A Tiszaugi /felsős/ tanulók Lakitelekre járnak, mely 6 km-re van. Lakitelek, Nyárlőrinc és Tiszaug /óvoda / esetében a logopédiai-, gyógytestnevelési és a gyógypedagógiai ellátás és a nevelési tanácsadás helyben ellátott feladat. /a Nyárlőrincen helyben, Tiszaug esetében pedig Tiszakécskén történik, mely 15 km-re található/ TÖRŐLNI KELL Az adatok alapján ellátatlan feladatok: a korai fejlesztés és gondoskodás, a családi napközi, a házi gyermekfelügyelet és a családok átmeneti otthona szolgáltatások. Bölcsőde Lakiteleken üzemel. A fejlesztő felkészítés és a továbbtanulási-, pályaválasztási tanácsadás a következők szerint működik:
Település Lakitelek Nyárlőrinc Tiszaug
Fejlesztő felkészítés helyben, illetve szakszolgálat útján helyben, illetve szakszolgálat útján szünetel
Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás helyben, illetve szakszolgálat útján helyben, illetve szakszolgálat útján szünetel
Megállapítható, hogy a három település esetében a közszolgáltatások elérhetősége mind a közoktatási intézményi feladatok, a közoktatási szakszolgálati feladatok, a gyermekjóléti alapellátások, mind a gyermekjóléti szakellátások tekintetében valamilyen formában ellátott. Forrás: Települési adatlap 4.
Mivel az intézményi férőhelyek lehetővé teszik valamennyi igény kielégítését, a „Családi Napközire” és „Házi gyermekfelügyeletre” nem formálódott igény.
1.2. A településen (társulás területén) élő 3-18 éves korosztály alapfokú közoktatási ellátása feltételeinek vizsgálata. Biztosítottak-e a megfelelő feltételek a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyerekek teljes körű óvodáztatásához? Gondoskodik-e a település az itt lakó valamennyi 3-18 éves gyermek közoktatási ellátásáról?
5
- A feltételek biztosítottak, valamennyi 3-14 éves korú gyermek a társulás területén megkapja a közoktatási szolgáltatást. A 14-18 éves korosztály közoktatási ellátásáról nem gondoskodik a társulás, mivel középfokú oktatási intézményt nem tud fenntartani, ugyanakkor a kínálat 30 km-en belül tömegközlekedéssel, átszállás nélkül elérhető.
A Közoktatási Esélyegyenlőségi Programban részt vevő települések viszonylatában a Tiszamenti Közoktatási Intézményfenntartó Társulás feladatainak ellátása érdekében 3 óvoda és 3/2 általános iskola fenntartását biztosítja. Az intézmény férőhely kapacitása lehetővé teszi az érintett településeken élő valamennyi óvodás és általános iskoláskorú gyermek elhelyezését. Ennek következtében a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek elhelyezése is teljes körűen biztosított mind az óvodákban, mind az általános iskolákban. Az intézményegységek tárgyi feltételei átlagosak. A szükséges helyiségek általában valamennyi óvodában és iskolában rendelkezésre állnak. Nincs viszont egyik intézményben sem orvosi szoba, nagyon kevés a szaktanterem (csak számítástechnika), valamint egyik intézményben sincs nyelvi labor. Mindegyik rendelkezik tornateremmel, de a lakiteleki iskolában ez nagyon kicsi, az igények kb. 40%-át tudjuk kielégíteni vele. Rendelkeznek az intézmények továbbá udvarral, ebédlővel, számítástechnikai teremmel. Eszközellátottság tekintetében szintén valamennyi intézmény átlagosan felszerelt. Felújítási munkálatokat: az iskolai intézményegységben: - Tiszaugon 1999-ben, - Lakiteleken 2004-ben végeztek. - Nyárlőrincen az Óvodai intézményegységben: - Tiszaugon 2009-2010.-ben - Lakiteleken 2010.-ben. - Nyárlőrincen 2009-2010.-ben végeztek. Az infrastruktúrát valamennyi tanuló használja. A 14-18 éves fiatalok tankötelezettségének teljesítésére távolabbi településeken van lehetőség.
Nincs olyan gyermek, (különösen HH, vagy HHH) aki nem kap óvodai ellátást, ha arra igényt tart. A HH és HHH gyermekek nevelésének, oktatásának alapfeltételei biztosítottak. 1.3. A tanulói összetételre, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányának kiegyenlítettségére vonatkozó adatok vizsgálata. Célja: annak megállapítása, hogy az intézmények (feladatellátási helyek) mennyire befogadóak, folytatatnak-e szegregáló oktatás-szervezési gyakorlatot. - A társulásnak sem az óvodai, sem az általános iskolai feladatellátási helyei között, valamint azokon belül nem érhető tetten a szegregációnak, kirekesztésnek, kiszorításnak vagy kisajátításnak semminemű megnyilvánulása.
6
Lakiteleki óvodai feladat-ellátási hely: gyermek-, tanulólétszám az évfolyamon az osztályszervezés módja szerint (csak általános iskola!)
évfolyam gyermek és/vagy és/vagy óvodai tanulólétszám csoport az foka évfolyamon
Normál (általános) tanterv
Összesen Kiss J. u. 1/a. Bóbita Katica Margaréta Pillangó Széchenyi krt. 102. Napsugár Vackor összesen
2010
HHH
2011 2010
26 25 25 29
26 27 26 27
25 26 156
SNI
Emelt szintű oktatás és/vagy két tanítási nyelvű iskolai oktatás
Gyógypedagógiai tagozat
Összesen
Összesen
HHH
SNI
HHH
2011 2010 2011
4 2 1 3
2 1 2 4
25 1 26 0 157 11
1 0 10
1 2 3 0
1 1 3 2
2 2 1 2 9 11
Nyárlőrinci óvodai feladat-ellátási hely
Osztály (évf. és betűjele) vagy óvodai csoport (foka és neve)
Osztályszervezés módja (csak általános iskola) (jelölje X-szel) Norm ál Emelt szintű oktatás és/vagy Gyógypedagó (általá két tanítási nyelvű iskolai giai tagozat nos) oktatás tanter v
gyermek-, tanulólétszám az osztályban, csoportban
Összesen 2010
MACI vegyes KATICA vegyes NYUSZI vegyes összesen
25 24 27 76
HHH
SNI
2011
2010
2011
2010
2011
26 27 24 77
2 4 7 13
2 6 4 12
0 4 3 7
3 1 3 7
Tiszaugi óvodai feladat-ellátási hely
Osztály (évf. és betűjele) vagy óvodai csoport (foka és neve)
Összesen 2010
SÜNI vegyes
Osztályszervezés módja (csak általános iskola) (jelölje X-szel) Normá Emelt szintű oktatás és/vagy l Gyógypedagó két tanítási nyelvű iskolai (általá giai tagozat oktatás nos) tanterv
gyermek-, tanulólétszám az osztályban, csoportban
29
2011
24
HHH 2010
1
SNI
2011
2010
2011
2
1
2
7
Lakitelek iskolai feladat-ellátási hely 2010. tanév végi adat Osztály (évf. és betűjele) vagy óvodai csoport (foka és neve)
1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam összesen
Osztályszervezés módja (csak általános iskola) (jelölje Xszel) Normál Emelt szintű oktatás és/vagy Gyógypedagó (általános) két tanítási nyelvű iskolai giai tagozat tanterv oktatás
gyermek-, tanulólétszám az osztályban, csoportban Összesen HH/HHH 48 fő 54 fő 48 fő 57 fő 60 fő 55 fő 52 fő 65 fő 439 fő
15/8 16/12 7/ 8 14/8 13/22 13/10 11/10 11/12 100/90
SNI 10 fő 11 fő 6 fő 6 fő 9 fő 9 fő 5 fő 7 fő 63 fő
Lakitelek iskolai feladat-ellátási hely 2011. tanév végi adat Osztály (évf. és betűjele) vagy óvodai csoport (foka és neve)
1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam összesen
Osztályszervezés módja (csak általános iskola) (jelölje Xszel) Normál Emelt szintű oktatás és/vagy Gyógypedagó (általános) két tanítási nyelvű iskolai giai tagozat tanterv oktatás
gyermek-, tanulólétszám az osztályban, csoportban Összesen HH/HHH 59 fő 52 fő 52 fő 47 fő 56 fő 61 fő 53 fő
SNI
12/7 16/10 18/10 6/9 9/10 14/18 12/10
10 fő 11 fő 7 fő 5 fő 10 fő 10 fő 5 fő
50 fő 8/9 430 fő 95/83 fő
7 fő 65 fő
Nyárlőrinci iskolai feladat-ellátási hely 2008. évi adat Osztály (évf. és betűjele) vagy óvodai csoport (foka és neve)
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.a 8.b összesen
gyermek-, tanulólétszám az osztályban, csoportban Összesen 25 23 22 20 18 22 29 19 18 196
HHH 1 2 4 5 1 2 4 3 123
SNI 3 2 4 2 1 0 1 1 216
8
Osztályszervezés módja (csak általános iskola) (jelölje Xszel) Normál Emelt szintű oktatás Gyógypedagóg (általános) és/vagy két tanítási nyelvű iai tagozat tanterv iskolai oktatás X X X X X X X X X
Nyárlőrinci iskolai feladat-ellátási hely 2010. tanév végi adat Osztály (évf. és betűjele) vagy óvodai csoport (foka és neve)
Osztályszervezés módja (csak általános iskola) (jelölje Xszel) Normál Emelt szintű oktatás Gyógypedagóg (általános) és/vagy két tanítási nyelvű iai tagozat tanterv iskolai oktatás X X X X X X X X
gyermek-, tanulólétszám az osztályban, csoportban Összesen
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. összesen
HHH
23 fő 25 fő 23 fő 22 fő 21 fő 19 fő 22 fő 29 fő 184 fő
SNI
3 2 2 4 3 2 1 5 22 fő
4 3 3 4 2 3 1 21 fő
Nyárlőrinci iskolai feladat-ellátási hely 2011. tanév végi adat Osztály (évf. és betűjele) vagy óvodai csoport (foka és neve)
gyermek-, tanulólétszám az osztályban, csoportban Összesen
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. összesen
HHH
30 fő 20 fő 25 fő 22 fő 22 fő 21 fő 18 fő 23 fő 181 fő
SNI
3 2 1 2 5 1 2 2 18 fő
2 2 3 3 4 1 1 1 17 fő
Osztályszervezés módja (csak általános iskola) (jelölje Xszel) Normál Emelt szintű oktatás Gyógypedagóg (általános) és/vagy két tanítási nyelvű iai tagozat tanterv iskolai oktatás X X X X X X X X
Tiszaugi iskolai feladat-ellátási hely működése 2010. szeptember 01-től szünetel. A TÁBLA TÖRÖLHETŐ!
évfolyam gyermek és/vagy és/vagy óvodai tanulólétszám csoport az foka évfolyamon
gyermek-, tanulólétszám az évfolyamon az osztályszervezés módja szerint (csak általános iskola!)
Összesen 1-4. összevont
16
Emelt szintű oktatás és/vagy két tanítási nyelvű iskolai oktatás Összesen HHH SNI
Normál (általános) tanterv
16
HHH
SNI
4-
Gyógypedagógiai tagozat Összesen
4-
A fenti táblázatok egyértelműen visszaigazolják azt, hogy Lakiteleken, mind az iskolában, mind az óvodában magasabb a hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igény gyermekek 9
HHH
aránya. Ez települési sajátosság, e gyerekek alapvetően nem a másik két településről „kiszorított”, hanem Lakiteleken élő családok gyermekei. Mindemellett megalapozott a feltételezés, hogy Lakiteleken egyszerűen hatékonyabban sikerült meggyőzni a családokat arról, hogy a (halmozottan) hátrányos helyzetet nem célszerű takargatni, ill. az SNI problémát hivatalos útra terelve kell orvosolni (SZB). 1.4. Az oktatás eredményességére vonatkozó adatok vizsgálata. Célja: annak megállapítása, hogy a település (társulás) intézmény(ei)ben folyó pedagógiai munka mennyire biztosítja a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók eredményes oktatását, mennyire sikeres szociális hátrányaik kompenzálásában, esélyegyenlőségük előmozdításában; illetve, hogy amennyiben több alapfokú feladat-ellátási hely van a településen, ezek között az oktatás hatékonyságában és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai eredményességében van-e jelentős eltérés. Az intézményben bár tetten érhetők az esélyegyenlőségért tett erőfeszítések, mégsem alakult ki egy koncepciózus, esélytudatos gondolkodásmód. Ennek valamint a kimutatási kötelezettség hiányának tudható be, hogy nincs arra vonatkozó egzaktadat, hogy a HH, ill. HHH gyermekek milyen eredményt értek el a kompetencia mérések alkalmával. Empirikus ismeretekre támaszkodva azonban egyértelműen elmondható, hogy szignifikáns módon alulteljesítenek, a HH, ill. HHH gyermekek a kompetencia méréssel érintett tantárgyak tekintetében. 2009.-ben mind három településen bevezetésre került az Integrált Pedagógiai Rendszer. Az intézményben az esélyegyenlőségért tett erőfeszítések tudatossá váltak, kialakult a koncepciózus, esélytudatos gondolkodásmód. Kialakult a dokumentálási rendszer, egzakt adatok állnak rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a hátrányos helyzetű illetve a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek milyen eredményeket értek el az egyéni fejlődés területén, a kompetencia mérések alkalmával. A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek a kompetenciaméréssel érintett tantárgyak tekintetében alulteljesítettek, de az egyéni eredményeik az egyéni fejlesztést követően javult. 1.5. Az oktatás, nevelés feltételeinek vizsgálata a település intézményeiben. Célja: annak megállapítása, hogy az intézményekben rendelkezésre állnak-e a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek/tanulók eredményes oktatásának, nevelésének alapvető feltételei. - A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek/tanulók eredményes oktatásának, nevelésének alapvető feltételei biztosítottak, azonban a humán erőforrás célirányos továbbképzése, valamint a tárgyi felszereltség gazdagítása, egy gyermekbarátabb, tanulóbarátabb intézményi környezet kialakítása szükséges feltétele annak, hogy progresszív változás induljon meg az eredményesség tekintetében. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek/tanulók eredményes oktatásának, nevelésének alapvető feltételei biztosítottak, a humán erőforrás célirányos továbbképzése, valamint a tárgyi felszereltség gazdagítása, a gyermekbarát, tanulóbarát intézményi környezet kialakítása megkezdődött. Mindezek folytatása szükséges feltétele annak, hogy progresszív változás induljon meg az eredményesség tekintetében. 1.6. A település (társulás) intézményei számára biztosított források vizsgálata. Célja: annak megállapítása, - hogy az egyes intézményegységek egyenlő arányban részesültek-e támogatásban, illetve, hogy differenciált forráselosztás esetén mennyire szolgálta a differenciálás az esélyegyenlőség előmozdítását a településen; - hogy a kiegészítő normatívával támogatott oktatási szolgáltatások fejlesztése megtörténte az igénybevett kiegészítő állami forrásból. A társulás a 2007/2008-as tanévtől egy intézménybe integrálta valamennyi óvodai és iskolai intézményét. Egy tanév tapasztalata ugyan kevés, de elmondható, hogy a jogszabályi feltételeknek
10
megfelelően működtetett intézmény (igazgatótanács) vezetése nem folytat a forráselosztásban diszkriminatív gyakorlatot. Kiegészítő normatívában a település intézményei nem részesültek. A társulás a 2007/2008-as tanévtől egy intézménybe integrálta valamennyi óvodai és iskolai intézményét. Az eltelt három tanév tapasztalata alapján elmondható, hogy a jogszabályi feltételeknek megfelelően működtetett intézmény (igazgatótanács) vezetése nem folytat a forráselosztásban diszkriminatív gyakorlatot. A TÁMOP 3.3.2 pályázati forrás elosztása az intézmények között arányosan történt, a településeken arányosan szolgálta az esélyegyenlőség előmozdítását. Kiegészítő normatívában a település intézményei nem részesültek. A helyzetelemzés lezárása és az intézkedési terv elkészülte között (2008/11) elvégzett feladatok: 1. HHH gyerekek pontos létszámának feltérképezésére a jegyző részéről az adatlapok kimentek, ezek visszaérkezése szeptember 1-jéig folyamatban. Az iskola gyermekvédelmi felelőse és fejlesztő pedagógusa személyesen keresett fel több mint 20 családot az adott időszakban. 2. HHH gyerekek óvodába járási mutatóit szignifikáns módon nem sikerül növelni szeptember 1-re. A növekedéshez szükséges idő nem állt rendelkezésre, mivel a nagy létszámot hozó tavaszi beiratkozások után nem képes az intézmény esetleg, utólag jelentkező HHH-s gyereket felvenni. A szülők informálása folyamatos, szülői nyíltnap szervezése megtörtént, érintett családok meglátogatása folyamatban. 3. IPR bevezetése: igénylési terv elkészítése folyamatban, de várhatóan az ősz végére csúszik, ettől a jövő évi bevezetés zökkenőmentesen megvalósulhat. 4. HHH lemorzsolódások pontos kimutatása: folyamatban. A HHH tanulók továbbtanulásának kimutatása szeptemberre elkészül. 5. A napközi otthonos ellátást igénybevevők számának növelése: szülői tájékoztatás, meggyőzés megtörtént. Heti három alkalommal speciális készség és képesség fejlesztő foglalkozások beindultak. Az indikátormutató várhatóan teljesül. 6: Kompetencia mérésekből adódó teljesítmények vizsgálata: a negyedik osztályos mérések eredményeinek elemzése a nyár folyamán (házon belül) elkészül, a tanévnyitó munkaértekezleten külön napirendi pontban tárgyalja a testület az intézményegységek közötti eltérés lehetséges okait. 7. A készségek és képességek fejlesztését elősegítő pedagógus továbbképzésen való részvétel javuló tendenciát mutat, 5 fő vett részt a 120 órás nem szakrendszerű továbbképzésben. 8. A pályaválasztási tanácsadóval való együttműködés annak átszervezése miatt csúszik. A HHH gyermekek továbbtanulási tendenciájának mérése folyamatban. A térségi középiskolákkal való együttműködés a 2008/2009 tanévben megtörténik. 9. Szociális és egészségügyi szolgáltatások a HH, HHH gyermekek számára: évente szűrővizsgálatok, segélyezés ortopéd szakorvos, Máltai Szeretetszolgálat bevonásával. 10. HH, HHH gyermekek számára szociális juttatás biztosítása: térítésmentes nyári étkezés biztosítása pályázati forrásból. 1. HHH gyerekek pontos létszámának feltérképezése megtörtént, a jegyző részéről az adatlapok kiküldésre kerültek, ezek visszaérkezése folyamatos. Az iskola gyermekvédelmi felelőse és fejlesztő pedagógusai az adott időszakban családlátogatásokon és fogadóórákon több mint 50 családot kerestek fel, gondoztak. 2. HHH gyerekek óvodába járási mutatóit 100% sikerül növelni 2010. szeptember 1-re. A szülők informálása folyamatos, az előzetes családlátogatások a védőnők közreműködésével megtörténtek, Nyitott óvodai programok lezajlottak, szülői értekezletek szervezése megtörtént. A beóvodázás sikeresen lezárult. Elkészültek a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek egyéni befogadási tervei. Az óvodapedagógusok családjukban látogatták meg a gyerekeket. 3. IPR bevezetése: 2010. január és 2010.augusztus 31. között a bevezetés előkészítése megtörtént a bevezetés 2010. szeptember 01-től zökkenőmentesen megvalósulhat. 4. HHH lemorzsolódások pontos kimutatása: folyamatos A HHH tanulók továbbtanulásának kimutatása 2011 szeptemberére elkészül.
11
5.A napközi otthonos ellátást igénybevevők számának növelése: szülői tájékoztatás, meggyőzés megtörtént. Heti három alkalommal speciális készség és képesség fejlesztő foglalkozások beindultak. Az indikátormutató várhatóan teljesül. 6: Kompetencia mérésekből adódó teljesítmények vizsgálata: a negyedik osztályos mérések eredményeinek elemzése a nyár folyamán (házon belül) elkészül, a tanévnyitó munkaértekezleten külön napirendi pontban tárgyalja a testület az intézményegységek közötti eltérés lehetséges okait. 7. A készségek és képességek fejlesztését elősegítő továbbképzésen való részvétel jelentős kompetencia fejlődést eredményeztek. Az óvodai intézményegységben 2009/2010-es nevelési évben a TÁMOP 3.1.4 „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív intézményekben” című pályázat, „TÁMOP 3.1.4./08/2.-20090281 „ számú pályázati program kapcsán az óvodapedagógusok az alábbi képzéseket végezték: - 2 fő Hatékony gyermek megismerési technikák - 3 fő Info- kommunikációs technológiák - 10 fő Kompetenciafejlesztő óvodai programok alkalmazást támogató módszertani képzés - 4 fő Sajátos nevelési igényű gyerekek együttnevelésére felkészítő képzés - 4 fő Óvoda-iskola közötti átmenet - 3 fő Óvodai integrációs nevelés - 2 fő Multikulturális tartalmak - 3 fő Változásmenedzsment/projektmenedzsment - 1 fő Tevékenységközpontú óvodai nevelés - 1 fő Differenciálás heterogén csoportban
8. A térségi középiskolákkal való együttműködés minden tanévben zökkenőmentes volt. Pályaválasztási szülői értekezleteinken a környező városok 15-20 középiskolájának képviselői vettek részt. A diákokat pályaválasztási vásárokra vittük, a HH-s és HHH-s tanulók családjaival külön is foglalkoztunk, számukra az Útravaló programban való részvételt is biztosítottuk. 9. Szociális és egészségügyi szolgáltatások a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára: évente szűrővizsgálatok gyermekorvos, védőnők és az ortopéd szakorvos közreműködésével, segélyezés támogatása, Máltai Szeretetszolgálat bevonásával. 10. HH, HHH gyermekek számára szociális juttatás biztosítása: térítésmentes nyári étkezés biztosítása pályázati forrásból.
12
2. Az Intézkedési terv célja Az esélyteremtés, a hozzáférés biztosítása, a hátrányos helyzet felszámolása nem csupán oktatási kérdés. Mindenképpen meg kell teremteni a szociális, közoktatási, munkapiaci szolgáltatások esélyegyenlőséget szolgáló komponenseinek összhangját. A tervezés és a végrehajtás során ezért fontos, hogy a közoktatási rendszereken kívül pl. a szociális szolgáltatások (bölcsődei ellátás) folyamatait is figyelembe vegyük. A másik fontos kérdés a társadalmi támogatottság. Az esélyteremtést szolgáló programok, intézkedési tervek sikerét ugyanis a társadalmi bázis, a konszenzusra törekvés biztosíthatja. Ebben a munkában támaszkodni kell a civil szervezetek bevonására, ugyanakkor az önkormányzatok számára a civil szervezetek működésének lehetőségek szerinti támogatása, erősítése az eredményes és hatékony együttműködés feltétele. A Települési / Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv alapvető célja, hogy biztosítsa a társult településeken a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl célul kell kitűzni az esélyteremtést, támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a településen élő hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében. Folyamat-cél-eszközrendszer : Folyamat: Demográfiai folyamatok Pedagógiai innováció, megújulás
Intézményi folyamatok
Jogszabályi környezet változása az SNI tanulók ellátása terén A problémák egy része csupán közoktatási módszerekkel nem kezelhető
Indikátor: Óvodás, iskoláskorú gyermekek számának alakulása Továbbképzésben részt vett pedagógusok száma
Szolgáltató tevékenységek és a szakszolgálat keretében ellátott, valamint integráltan nevelt tanulók száma Integrált és szegregált ellátási mutatók
Az ellátórendszerek között szervezett egyeztető találkozók száma
Cél: A feladat-ellátási helyek felkészítése a várható létszámváltozásokra Az innovatív pedagógiai törekvések segítésével a korszerű pedagógiai módszerek elterjesztése az intézményekben Szolgáltató intézményekkel való kapcsolat tobábbfejlesztésével /kialakításával /az intézmények integrációs képességének javítása Integráció erősítése, /indokolatlan elkülönítés megszüntetése, a szegregált/ az ellátás esélyteremtő komponenseinek erősítése A hátrányos helyzet, mint probléma komplex, többoldalú megközelítése, a megoldási módok ellátásokat összefogó módjainak kimunkálása
13
Eszközök: Rugalmasságot biztosító oktatási, nevelési struktúra kialakítása Továbbképzési terv,/Program támogatott képzések, előadások
Intézményi átalakulási folyamatok megerősítése.
Pedagógusok kompetenciájának erősítése, integrációt segítő szolgáltatások, képzés, továbbképzés Ellátórendszerek / Az együttműködő partnerek közötti egyeztető fórum létrehozása, információs és jelző rendszerek működtetése
3. Kötelezettségek és felelősség 4. A Települési/Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv végrehajtásáért felelős vezető személy neve: DR. TÓTH-PÉLI ÁRONNÉ/OLAJOS ISTVÁN beosztása: JEGYZŐ/ IGAZGATÓ munkahelye: Polgármesteri Hivatal LAKITELEK./ Eötvös Loránd Napközi
Otthonos Óvoda, Óvoda-bölcsőde, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Lakiteleki Általános Iskolai Tagintézménye Feladata: Biztosítania kell, hogy a település minden lakója/a társult intézmények minden dolgozója, de főként az oktatási intézmények, szülők és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Települési/ Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv, illetve, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és a településeken működő közoktatási intézmények dolgozói ismerjék és kövessék a benne foglaltakat. Biztosítania kell, hogy az önkormányzat, illetve az egyes intézmények vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget az intézkedési terv végrehajtásához. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben pedig meg kell tennie a szükséges lépéseket. A Települési/ Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv megvalósításának irányítója: neve: PAP SÁNDOR, beosztása: FENNTARTÓI TANÁCS ELNÖKE munkahelye: Polgármesteri Hivatal NYÁRLŐRINC. Feladata és felelőssége az intézkedési terv megvalósításának koordinálása (az intézkedési tervben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), az intézkedési terv végrehajtásának nyomon követése, és az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása. A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a településen működő közoktatási intézmények vezetői felelősek azért, hogy tudatában legyenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsák a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a Települési/ Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában; illetve az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a kijelölt intézkedési tervirányítónak. Minden, /az önkormányzattal és annak/ közoktatási intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje az intézkedési tervet és magára nézve is kötelezőként kövesse azt. Az esélyegyenlőségi terv végrehajtását segítő egyéb programelemek, összefüggések: Kiemelt programelem
Ezek alapján meghatározott feladatok IPR bevezetése a 2009/2010. tanévben
Határidők
Célértékek
Feladatok státusza1
Koordinációs feladat
2010. szeptember 1.
Működő program
1
Pontos adatbázis létrehozása, pedagógiai program módosítása, igényléshez szükséges adatlap határidőre történő leadása
Antiszegregációs terv a települési szegregáció felszámolására
-
-
-
-
-
-
/HEFOP,/ TÁMOP3.3.2., /vagy TIOP/ pályázat alapján támogatott
A pályázat megvalósítása
2009.nov.2011.júl.31 .
Működő pályázat
-
Cselekvési ütemtervben foglaltak
Projektmenedz ser, szakmai vezető
IPR implementáció
1
A 6-os lábjegyzetben használt kódokkal.
14
Koordinációért felelős személy Intézményveze tő
fejlesztés
DAOP pályázat benyújtása 2008. február
követése, módosítása Eszközfejleszt és
2
Beadás: 2008. február
4. Akcióterv
Az akcióterv a helyzetelemzés által feltárt problémákra, hiányosságokra (esélyegyenlőségi kockázatokra) reagál. A megfelelően kidolgozott helyzetelemzésben már körvonalazódnak azok a fejlesztési célok, melyeket a település/intézmény vezetőinek az esélyegyenlőség előmozdításához szükséges kitűznie. Ezeket a célkitűzéseket, és az elérésük érdekében tervezett beavatkozásokat (intézkedéseket) tartalmazza a Települési/Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési terv Akciótervében. Az akciótervnek a tervezett beavatkozásokkal el kell tudni érni a kitűzött fejlesztési célokat. Az akcióterv kitér minden, a helyzetelemzés alapján felmerült esélyegyenlőségi kockázatra, problémára. Fontosnak tartjuk figyelembe venni azonban azt is, hogy a problémák, hiányosságok korrekciójára tervezett beavatkozások között a probléma súlyához és a beavatkozás sürgősségéhez mérten érdemes azok között prioritási sorrendet felállítani. E prioritás lehet a kockázatok súlya alapján felállított, a beavatkozás eredményessége által felállított, illetve a kínálkozó forrásfeltárási lehetőség által meghatározott. Erre az intézkedési terv végrehajtásakor tekintettel kell lenni.
15
Helyzetelemzés megállapítására (problémára) hivatkozás
Cél konkrét szöveges megfogalmazása
Intézkedés leírása
Az intézkedés felelőse
Az intézkedé s megvalósításának határideje
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövidtávon (1 év)
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor középtávon (3 év)
Az intézkedés eredményes-ségét mérő indikátor hosszútávon (6 év)
Az intézkedé s megvalós ításához szüksége s erőforrás
Az intézkedés státusza
1. Esélytudatos gondolkodásmód nem elégséges az intézményi, valamint a települési környezetben.
Esélytudatosság elmélyítésén keresztül mindennemű diszkrimináló, ill. , a társadalmi egyenlőtlenségét újratermelő tényező visszaszorítása.
Érzékenyítő tréningeken, továbbképzéseken való részvétel után a tanultak alklamazása
Intézményvezető
folyamatos
Egy társadalmi érzékenyítő tréning, az intézmény pedagógusai közül 300 össz-óraszám tömegű, e témával összefüggő akkreditált ped. Továbbképzésen való részvétel/tanúsítvány megszerzés/ IPR bevezetése
3 társadalmi érzékenyítő tréning, az intézmény pedagógusai közül 600 össz-óraszám tömegű, e témával összefüggő akkreditált ped. Továbbképzésen való részvétel/tanúsítvány megszerzés/IPR fenntartása
6 társadalmi érzékenyítő tréning, az intézmény pedagógusai közül 1000 össz-óraszám tömegű, e témával összefüggő akkreditált ped. Továbbképzésen való részvétel /tanúsítvány megszerzés/ IPR fenntartása
Pályázati
1
Pontos, naprakész adatbázis álljon a jegyző rendelkezésére, együttműködve az intézményegységekke l a HHH gyermekek statusát illetően
Szülői nyilatkozatok kapcsán további, folyamatos, célirányos tájékoztatás Eljárásrend kidolgozása és betartása
Települések jegyzői
Évente legalább 1 alkalommal a helyben szokásos módon közérdekű hirdetésben figyelemfelhívás. Szintén minimum 2 alkalom/év a gyermekek üzenő füzetében, vagy más írásos módon tájékoztatás a nyilatkozattétel fontosságáról, módjáról. Megkezdődik a felmérés. A felmérés elkészül, az adatáramlás folyamatosságának, naprakészségének biztosítása: az adatáramlás naprakész és folyamatos.
Önk. költségvet ési
3
3. A napi pedagógiai praxisban általában nem kellő hatékonyságúak az alkalmazott módszerek, eljárások, gyakorlatok.
Hatékonyabb pedagógiai munka szolgálja a gyermekek személyiségfejlődését, esélyhezjutását.
Intézményvezető
4. Intézményi környezet nem kellően gyermekbarát/tanulóbar
Vonzóbb, ösztönzőbb tanulási/nevelési környezet biztosítása
Pedagógiai paradigmaváltás az alkalmazott módszerek, eljárások, jó gyakorlatok vonatkozásában, /elsősorban a Tiszaugi és a Lakiteleki iskolai intézményegységekn él./ Gyermekbarát intézményi környezet kialakításának
Folyamatos /, az első felmérés elkészülte: 2008. szept. 30. valamennyi településen/ . Folyamatos
2. HHH adatok pontossága nem teljesen megbízható
Polgármester/ Intézményvezető/tagintéz ményvezető
folyamatos
16
Intézményi képzés/ Beiskolázási terv. /módosítása megtörtént./ /Min. 1 db, Az Educatio Kht. által kiajánlott/ „Jó gyakorlat” átvétele alkalmazása.
A pedagógus szakma megújhodása a napi gyakorlatban tetten érhető: az alkalmazott módszerek, technikák, eljárások legalább egy-egy eleme, szegmense valamennyi tanórán alkalmazott. Pl.: Projektoktatás, Kooperatív tanulásszervezés, Hatékony tanulómegismerés , Differenciált tanulásszervezés .
Nem releváns
1
Pályázat elkészítése, benyújtása,
5 db iskolai játszótéri elem 5 db udvari bútor,valamint iskolai bútorból 2 millió Ft
90%ban/100% pályázati
1
További 2 millió Ft értékű iskolabútor beszerzés, IKT
át.
kötelező felszerelés és eszközjegyzékben foglaltak biztosítása.TÁMOP 3.3.2 pályázat eszközbeszerzése
folytatása infrastruktúra fejlesztés pályázati forrásból.
Iskolán kívüli segítő programok álljanak – főleg a HH , HHH és SNI – gyermekek rendelkezésére. Megfelelő szocializáció és esélyteremtés
Tanoda program beindítása./EZT TÖRÖLNI KELL!! Helyette valami más
Intézményvezető
értelemszer ű
Pályázat előkészítése
IPR bevezetése, (Óvoda-iskola integrációs prg. Elkészítése) /PEPO kiegészítése)/
Intézményvezető
Bevezetés 2009.2010 09. 01.
IPR bevezetése megtörténik
Helyzetelemzés
cél
intézkedés
felelős
határidő
7. Minőségi oktatás feltételei nem teljes körűek
Motiválóbb humán környezet kialakítása
Intézményvez ető
2009. 01.
8. Óvodai ellátás a HH, HHH gyermekek körében nem teljes
A HH, HHH gyermekek 3 éves kortól minél nagyobb arányban vegyék igénybe az óvodai ellátást SNI gyermekek színvonalasabb ellátása, sikeres szocializációja
További pedagógus statusok biztosítása a projekt időtartamára???? Teljes beóvodázással kapcsolatban program elkészítése pályázati forrásból
5. Iskolán kívüli segítő programok köre szűkül
6.
Az intézmények nem vesznek igénybe ösztönző támogatást.
9. SNI gyermekek ellátásával nem valósul meg maradéktalanul az inklúzió
Pályázati
1
Az ösztönző támogatásra jogosult gyermekek létszáma min.: 90 fő????
Az ösztönző támogatásra jogosult gyermekek létszáma min.: 120 fő?????
Pályázati, ösztönző támogatás: központi ktgvetés.
1
Indikátor 1 év
Indikátor 3 év
Indikátor 6 év
forrás
Stát.
09.
Min. 3 status fejlesztés??????
a gyermeklétszám-status arányban nem történik helyi kezdeményezésű visszaépítés.
TÁMOP 3.3.2 pályázat
1
Intézményvez ető/ beóvodázási felelős
2009./2010 szeptember 1.
Program alkalmazása, felülvizsgálata A bevont gyerekek létszáma min.: 60%
Intézményvez ető
Folyamatos
TÁMOP 3. 3. 2. pályázat /elkészítése és beadása/megvalósí tása Bevont SNI gyerekek száma min.: 80% HHH gyermekek körében a napközis/tanulószo bai tanulók száma 15%-kal nő????
Program alkalmazása, felülvizsgálata A bevont gyerekek létszáma min.: 85%/95% Programok alkalmazása, felülvizsgálata. Bevont SNI gyerekek száma min.: 90%
Meglevő humánerőforrásra támaszkod va, + pályázati Pályázati
3
Programok kidolgozása, alkalmazása: pályaorientáció, lemorzsolódás-csökkentő, középiskolákkal együttműködés.
Program alkalmazása, felülvizsgálata A bevont gyerekek létszáma min.: 60%/85% Programok elkészítése./alkalm azása Bevont SNI gyerekek száma min.: 85%
HHH gyermekek körében a napközis/tanulószo bai tanulók száma 20%-kal nő???
HHH gyermekek körében a napközis/tanulószobai tanulók száma 30%kal nő???
Meglevő humánerőforrásra támaszkod va, + pályázati
1
a) HHH gyermekek körében a
a) HHH gyermekek körében a
a) HHH gyermekek körében a szakkörre
Meglevő humánerő-
1
Színvonalas napközis/tanulószobai ellátással eredményesebb iskolai szereplés, sikeresebb szocializáció
Szülői tájékoztatás, meggyőzés. Tanulóbarát környezet kialakítása, humán erőforrás fejlesztés
Intézményvez ető
Folyamatos
11. HHH szakköri
a) A tanórán foglalkozásokon
Szülők, gyermekek ösztönzése.
Intézményvez ető
Folyamatos
kívüli az
TÁMOP3.3.2 pályázat eszközbeszerzése szerint 1 pályázat benyújtása (ha jelenik meg ennyi kiírás)
eszközből 3 millió Ft értékű beszerzés beüzemelés.
2 pályázat benyujtása (összesen, -ha jelenik meg ennyi kiírás)
10. Napközis/tanulószobai ellátás mértéke alacsony a HHH gyermekek körében
gyermekek részvétele
értékű beszerzés, IKT eszközből 3 millió Ft értékű beszerzés beüzemelés./
17
1
alacsony
12. HHH gyermekek alacsony száma az érettségit adó intézményekben
iskolai átlagnak megfelelő részvétel a HHH gyermekek körében b) Igényfelmérés, források keresése, önismereti kurzus megindítása, a szakköri paletta megújhodásáért Adekvát társadalmi mobilitás biztosítása
13. Nyárlőrincen az óvodai ellátás nem teljeskörű Ezt a sort törölni kell. Új óvodai csoport megnyitását nem tervezeik.
3-5 éves korosztály teljeskörű óvodai ellátása legyen biztosított, melyet a szülők igénybe vesznek gyermekeik számára.
14, Tiszaugon az iskolát (alsó tagozat) igénybevevők köre alacsony, s az is egyre csökkenő tendenciát mutat.
Költséghatékony iskolai ellátás biztosítása a társulás területén.
Információs foglalkozások rendezése a szülőknek 7-8. évfolyamon évente, szülői értekezletek a fogadó intézmények bevonásával évente. Osztályfőnöki órákon a pályaorientáció esélytudatosabb kezelése, iskolalátogatások biztosítása. Új óvodai csoport beindítása Nyárlőrincen
A Tiszaugi intézményegység funkcióváltása: a feladatellátási helyet eddig igénybevevők Lakitelekre járnak iskolába. Az épületben a későbbiekben a szociális ellátó rendszert segítené.
Intézményvez ető
Folyamatos
polgármester
2009. szept. 01.
Polgármester
Folyamatos , értelemszer ű
Az intézkedés státuszára vonatkozó kódok:
18
szakkörre járó tanulók száma 15%-kal nő b) Igényfelmérés megtörténik, önismereti kurzus beindul Évente minimum 1 alkalom
szakkörre járó tanulók száma 20%-kal nő b) Megújhodott szakköri paletta fenntartása
járó tanulók száma 30%-kal nő b) Megújhodott szakköri paletta fenntartása
forrásra támaszkodv a, + pályázati
Évente minimum 1 alkalom , (összesen 3)
Évente minimum 1 alkalom ( összesen 6)
Meglevő humánerőforrásra támaszkodv a, + pályázati
2
Pályázati
1
Az első szegmens: nem releváns, a második: pályázati
1
érintett Valamennyi érintett Valamennyi Beóvodázásra irányuló terv számára biztosított számára biztosított az az óvodai óvodai szolgáltatás. kidolgozása, HHH részvételi arány szolgáltatás. pályázatfigyelés, HHH részvételi min. 80% pályázat arány min. 60% benyújtása, csoportszoba kialakítása. A gyerekek számára a társulás Lakiteleken biztosítja a megfelelő számú és minőségű férőhelyet 2009. szept. 01-től.: A Lakiteleki intézményegység minimum 20 férőhellyel többet biztosít, melyet a Tiszaugi gyermekek igénybe vehetnek.
1. 2. 3. 4. 5. x.
előkészítés alatt (egyeztetések zajlanak) képviselőtestületi vagy intézményi döntés született a programelem elindításáról, felelősök és határidők kijelölve a feladat végrehajtása folyamatban (rendszeres egyeztetések, találkozók, programok zajlanak) a végrehajtás folyamatban, a célérték eléréséhez további előre nem látott beavatkozásokra volt szükség, amelyek zajlanak (felsorolásuk) a célérték elérésre került, a folytatólagos programelemek megvalósítása folyamatban felfüggesztve
19
5. Megvalósítás
Valamennyi oktatási szabályzó dokumentumba, mind települési, mind pedig az egyes intézmények szintjén, koherens módon be kell épülni az egyenlő bánásmódra, és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek, jelen intézkedési terv célkitűzései. E szabályzó dokumentumok módosítása tekintetében hatáskörrel rendelkező személyek a dokumentumokat átvizsgálják, a szükséges módosításokat szövegszerűen megfogalmazzák, beépítik. E szabályzó dokumentumok, a települések szintjén: Alapító okiratok, Közoktatási intézkedési terv, Önkormányzati minőségirányítási program, helyi rendeletek. Intézményi szinten: SZMSZ, Házirend, Pedagógiai program (nevelési program, helyi tanterv), Intézményi minőségirányítási program.
A személyes gondoskodás biztosítása során fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy az ellátásban részesülő személyek emberi és állampolgári jogai ne sérüljenek. Az intézményekben az egyén autonómiáját elfogadó, integrációját minden eszközzel segítő, humanizált környezetet kell biztosítani. · A társadalmak szinte mindegyikében a segítségre szorulókat megbélyegzések, diszkriminációk övezik. Ezért kiemelkedő fontossággal bír az értékek közvetítése a segítségnyújtás folyamatában. A lakosság széles körében tudatosítani szükséges, hogy az egyén és a társadalom felelőssége közös. Legfőbb alapérték kell, hogy legyen: a lehetőségek, források és szolgáltatások mindenki számára egyenlő hozzáférésnek a biztosítása abból a célból, hogy a gyermekek/tanulók személyiség és képességfejlődése töretlen legyen, egyéni adottságaik kibontakozhassanak. · Második alapértéknek az számít, hogy a pedagógus szakemberek úgy álljanak kapcsolatban a szolgáltatást igénybevevőkkel, hogy azok értékeit, személyiségét elfogadják, az emberi méltóságot tiszteletben tartják. · A szegénység szélsőséges formáinak közvetlen oka az alacsony jövedelem. Ezért viszonylag rövid időn belül mindenki számára biztosítani kell a megélhetés társadalmilag elfogadott minimális szintjét a legalacsonyabb bérek, a társadalombiztosítási vagy univerzális ellátások, illetve a segélyezés megfelelően összehangolt korrekciójával. Elő kell segíteni a közoktatási intézmények nevelési programjának a szociális hátrányokkal kapcsolatos fejezeteiben foglaltak maradéktalan megvalósulását. · Az esélyegyenlőtlenségek csökkentésében, a kirekesztés enyhítésében kulcsszerepük van a szociális szolgáltatásoknak is. Ide tartozó feladat a szolgáltatásokhoz és ellátásokhoz való hozzájutás esélyegyenlőségének biztosítása; az intézményes ellátások szolgáltató jellegének erősítése; az integrált formában történő ellátásszervezés a szociális és egészségügyi ellátások összehangolásával. Mindezek – a közoktatási esélyegyenlőségi elemekkel összehangolt módon- valóban komplex esélyteremtést eredményezhetnek. · A lakossági kapcsolatokra is nagyobb hangsúlyt kell helyezni. Fontos, hogy az érintettek korrekt információkkal rendelkezzenek a közoktatási szolgáltatásokról, azok tartalmáról, a jogosultsági feltételekről és a hozzáférési lehetőségekről. A tájékoztatáshoz – a helyi médiák mellett – fel kell használni az elektronikai eszközöket is.
Gyermekjólét: · Gyermek – és ifjúságvédelmi rendszer működtetése · A veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek/tanulók gondozása · Gyermekvédelemben érintett szakemberek (tovább) képzése · A támogatásra szoruló családok életkörülményeinek javítása · Folyamatos drogprevenció a szakmai és civil szervezetek bevonásával. Egészségügy: · Iskolaorvosi és védőnői hálózattal való együttműködés biztosítása működtetése
20
· Alkalmazottak munkaegészségügyi vizsgálatának megszervezése · Intézmények akadálymentes megközelítésének biztosítása Szociálpolitika: · /Munkaügyi kirendeltségekkel együtt reintegrációt elősegítő képzések, programok indítása/ · Szociális ellátórendszerrel való együttműködés működtetése Közművelődés, sport: · Programok szervezése a szabadidő hasznos eltöltésére · Sportolási lehetőségek biztosítása · Nyári táborok szervezése Munkaerő-gazdálkodás: · Tagintézményvezetők pályáztatása · Intézményi dolgozók létszámának meghatározása Az Intézkedési Terv megvalósítása intézményi szinten: A közoktatási intézménynek feladat-ellátási helyenként vizsgálniuk kell, hogy: · nem folytatnak-e szegregáló oktatásszervezési gyakorlatot, · biztosított-e a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók eredményes oktatása, · biztosítottak-e a feltételek a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatáshoz. · A helyi elemzések alapján a közoktatási intézményeknek meg kell valósítaniuk a közoktatási esélyegyenlőségi programot. /a 2008/2009-es tanév folyamán el kell készíteniük a közoktatási esélyegyenlőségi programjukat./ Várható eredmények · Az európai normáknak megfelelő, a lakossági igényekhez jobban igazodó, korszerű intézményrendszer jön létre, s ezzel az egyes intézményekben ellátottak életminősége jelentősen javul. · A hátrányos helyzetű és leszakadó rétegek társadalmi integrációja erősödik, a társadalom szemlélete, e rétegek elfogadási szinte kedvezően változik · Az ellátást biztosító alkalmazottak létszámban és szakképzettségben a követelményeknek megfelelnek · Az önkormányzat/ fenntartó, feladat ellátási kötelezettségének magasabb szinten tesz eleget. · A civil szféra bevonásával hatékonyabb együttműködés jön létre a szociálpolitika és a közoktatás szereplői között, s ez elősegíti az ellátotti jogok érvényesülését, a modell értékű programok elterjesztését. Cél konkrét szöveges megfogalmaz ása
Intézkedés leírása
Az intézkedés eredményes megvalósulásán ak kockázata
A kockáz at követk ezmén yének súlyos sága (1-3)
A kockáz at beköv etkezé sének valószí nűség e (1-3)
A kockázat elhárításának, kezelésének tervezett módja
1. Legyen megfelelő esélytudatos gondolkodásmód az intézményi, valamint a települési környezetben.
Esélytudatosság elmélyítésén keresztül mindennemű diszkrimináló, ill. , a társadalmi egyenlőtlenségét újratermelő tényező visszaszorítása. Pontos, naprakész adatbázis álljon a jegyző rendelkezésére, együttműködve az intézményegységekkel a HHH gyermekek statusát illetően
Esélytudatos gondolkodásmód nem alakul a várt módon
2
1
Az adatok továbbra sem megbízhatóak, sok a nem nyilatkozó, ill. az, aki a változást nem jelenti be
2
2
Az IT végrehajtására a TÁMOP 3.3.2.-nél magasabb indikátormutatók vállalása, önkormányzati forrás bevonása Erőteljesebb befolyásolása a potenciális nyilatkozattevőkne k; nyilatkoztatási gyakorlat felülvizsgálata, a
2. HHH adatok pontossága legyen megbízható
21
Hatékonyabb pedagógiai munka szolgálja a gyermekek személyiség-fejlődését, esélyhez-jutását.
A szakmai megújhodás nem történik megfelelő tempóban. A frontális, hagyományos keretek között zajló osztálymunka marad a jellemző.
1
1
Vonzóbb, ösztönzőbb tanulási/nevelési környezet biztosítása
Nem valósul meg tárgyi és eszközfejlesztés
2
1
Iskolán kívüli segítő programok álljanak – főleg a HH , HHH és SNI – gyermekek rendelkezésére. Megfelelő szocializáció és esélyteremtés
Nem sikerül iskolán kívüli programokat szervezni
1
2
Rideg integrációs gyakorlat alakul ki
3
1
7. Minőségi oktatás feltételei legyenek teljes körűek
Motiválóbb humán környezet kialakítása
-
Nem sikerül megfelelő humán erőforrás fejlesztést kieszközölni
2
1
8. Óvodai ellátás a HH, HHH gyermekek körében legyen teljes
A HH, HHH gyermekek 3 éves kortól minél nagyobb arányban vegyék igénybe az óvodai ellátást
HH, HHH gyermekek szülei nem veszik igénybe az óvodai ellátást
2
2
9. SNI gyermekek ellátásával valósuljon meg maradéktalanul az inklúzió 10. Napközis ellátás mértéke növekedjen a HHH gyermekek körében
SNI gyermekek színvonalasabb ellátása, sikeres szocializációja
Rideg integrációs gyakorlat alakul ki
3
1
Színvonalas napközis ellátással eredményesebb iskolai szereplés, sikeresebb szocializáció
HHH gyermekek szülei nem veszik igénybe az napközis ellátást
2
1
11. gyermekek szakköri részvétele növekedjen
HHH
A tanórán kívüli foglalkozásokon az iskolai átlagnak megfelelő részvétel a HHH gyermekek körében
HHH gyermekek szülei nem engedik gyermeküket a szakköri foglalkozásokra
1
1
12. HHH gyermekek száma növekedjen az érettségit adó intézményekben
Információs foglalkozások rendezése a szülőknek 7-8. évfolyamon évente, szülői értekezletek a fogadó intézmények bevonásával évente. Osztályfőnöki órákon a
Érintettek nem vesznek részt a leírt programokon
1
2
3. A napi pedagógiai praxisban általában legyenek kellő hatékonyságúak az alkalmazott módszerek, eljárások, gyakorlatok. 4. Intézményi környezet legyen kellően gyermekbarát/tan ulóbarát. 5. Iskolán kívüli segítő programok köre legyen elégséges 6. Az intézmények vegyék igénybe a kiegészítő normatívát.
22
személyes megkeresés gyakorlatának kiterjesztése A gyakorlati alkalmazás erőteljesebb munkáltatói kontrollja
Pályázati forrásfeltárások, saját forrás bevonására tett erőfeszítések Pályázati forrásfeltárások, saját forrás bevonására tett erőfeszítések Pedagógiai paradigmaváltás katalizálása; pedagógusi szakmai napok szervezése, az integrációs gyakorlatok elemzése, ezek alapján történő módosítása Pályázati forrásfeltárások, saját forrás bevonására tett erőfeszítések Személyes kontaktus, ráhatás erősítése pedagógusok, szociális ágazat dolgozói-szülők, gyermekek Pedagógiai paradigmaváltás katalizálása
Személyes kontaktus, ráhatás erősítése pedagógusok, szociális ágazat dolgozói-szülők, gyermekek Személyes kontaktus, ráhatás erősítése pedagógusok, szociális ágazat dolgozói-szülők, gyermekek Személyes kontaktus, ráhatás erősítése pedagógusok, szociális ágazat dolgozói-szülők, gyermekek
pályaorientáció esélytudatosabb kezelése, iskolalátogatások biztosítása. 13. Nyárlőrincen az óvodai ellátás legyen teljeskörű töröljük.
Új óvodai csoport beindítása Nyárlőrincen
14, A Tiszaugi gyermekek Lakiteleken kapjanak színvonalas, költséghatékonya bb ált. iskolai ellátást.
A Tiszaugi intézményegység funkcióváltása: a feladatellátási helyet eddig igénybevevők Lakitelekre járnak iskolába. Az épületben a későbbiekben a szociális ellátó rendszert segítené.
Nem tudja a Nyárlőrinci Önkormányzat kialakítani a csoportszobát Lakitelek nem fogadja a Tiszaugi gyermekeket
23
2
1
A döntéshozók érzékenyítése, lobby.
3
1
Elsősorban társulási megállapodás betartásának kikényszerítése.
a
6. Monitoring és nyilvánosság Az önkormányzati/ társulási közoktatási Intézkedési Terv, valamint a Esélyegyenlőségi intézkedési terv stratégiai dokumentumok. A stratégiai dokumentumok évenkénti felülvizsgálata szakmailag, kétévenkénti felülvizsgálata jogszabályi előírás szerint is indokolt. A szabályzó dokumentumokban foglaltak végrehajtásával kapcsolatosan, az ágazatban dolgozó munkatársak az intézmény vezetése felé jelzik a felmerült problémákat, észrevételeket (visszacsatolás), az intézmény vezetése a fenntartó felé megteszi a szükséges észrevételét, javaslatát. A Települési /Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv végrehajtásáért felelős vezető személy évente beszámolót készít, melyet a Polgármester a Képviselőtestület elé terjeszt. A Beszámolók előterjesztését megelőzően a döntéshozók, tisztségviselők, intézményvezetők számára biztosítani kell a konzultáció, esetleg tréningszerű képzés lehetőségét.
A Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv monitoring vizsgálata az alábbiak szerint történik: · · ·
Az intézmény feladatellátási helyre bontva az éves beszámolójában értékeli az esélyegyenlőségi program megvalósítását. A Lakiteleki Polgármesteri Hivatal az intézményi beszámolók alapján éves értékelést készít a képviselő-testületeknek, melyben meghatározza a fejlesztendő területeket. Az értékelést minden érintett intézményegység megkapja, s annak kijelölt fejlesztési területeit az éves tervezésénél figyelembe veszi.
Nyilvánosság: · ·
A fenntartó és az intézmény a programot és a beszámolókat saját honlapjukon, és az SZMSZ-ben szabályozott módon közzé teszik. Ezen túl szükséges minden elérhető eszközt és helyi médiumot bevonni (honlap, tájékoztató kiadványok, rendezvények, lakossági fórumok, helyi sajtó stb.) a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.
24
7. Konzultáció és visszacsatolás A Tisza-menti Közoktatási Intézményfenntartó Társulás önkormányzatai által elfogadott, hatályos Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzésének adatai, ténymegállapításai, a város/települések és közoktatási intézményeinek hatályos szabályzó dokumentumai, a város /települések oktatási intézményei, valamint az ágazat vezetőivel folytatott egyeztető megbeszélés alapján készült el. A vitaanyagot a települések polgárai, a civil szféra, a kisebbséget képviselő szervezetek tanulmányozhatták, véleményt nyilváníthattak arról, s e véleményeket a döntéshozó képviselő testület, határozathozatal előtt megismerte. A demokratikus véleménynyilvánítás eszközei továbbra is rendelkezésre állnak, a visszacsatolás lehetősége több csatornán is biztosított. Az adatgyűjtés, feldolgozás a Települési/Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv megvalósítása irányítójának a feladata. A végrehajtásra kijelölt vezető az összesítés, szakmai véleményeztetés után a képviselőtestületek elé terjeszti a szükséges változtatásokat, akár az esedékes éves felülvizsgálatok közötti időszakban is.
8. Szankcionálás Az intézkedési terv végrehajtásáért felelős intézményvezetők, az Intézkedési Terv megvalósítása irányítójának, a végrehajtásra kijelölt vezetőnek, a Polgármesteri Hivatalok munkatársainak munkavállalói fegyelmi felelőssége áll fenn. ??????? Amennyiben a vállalt célokat nem sikerül megvalósítani, úgy meg kell vizsgálni, hogy személyes mulasztás, nem megfelelő eljárás történt-e az ügyben, és ennek megfelelően kell eljárni. Amennyiben a szükséges források feltárása csúszik, vagy meghiúsul, úgy az ütemezést ennek megfelelően korrigálni kell. Szakmai alul-, vagy túl vállalás esetében az okok feltárását meg kell tenni, és ha indokolt, akkor a vállalás volumenén korrigálni kell. A döntéshozó társulási tanács, valamint képviselőtestületek a program végrehajtásáért politikai felelősséggel tartoznak.
9. Dátum A Tisza-menti Közoktatási Intézményfenntartó Társulási Tanács Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervét 2011. július 27-én felülvizsgálta. Lakitelek Nagyközségi Önkormányzat képviselőtestülete …./2011. számú határozatával 2011……….-én elfogadta. Nyárlőrinc Községi Önkormányzat képviselőtestülete …./2011. számú határozatával 2011……….-én elfogadta. Tiszaug Községi Önkormányzat képviselőtestülete …./2011. számú határozatával 2011……….-én elfogadta.
A dokumentum 2011. szeptember 01. xxxxxxxxxxxxxx napjától hatályos. ………………………………
Pap Sándor polgármester a társulási tanács elnöke 25
