1 Biztonsági jelentés Tiszamenti Vegyiművek Rt. Szolnok
1. A Tiszamenti Vegyiművek Rt. bemutatása A Tiszamenti Vegyiművek Részvénytársaság jogelődjét, a Tiszamenti Vegyiműveket (TVM) 1951-ben alapították. Alapítása jellegzetesen agráripari környezetben azzal a céllal történt, hogy az Alföld szervetlen vegyiparának központjaként a mezőgazdaság részére foszfortartalmú műtrágyát biztosítson, és emellett a hazai kénsavgyártás központja legyen. Ennek megfelelően 1952 és 1972 között épült ki a kénsavgyártó kapacitás. A kénsavüzemek a kénsav mellett óleumot, klórszulfonsavat, és egyéb kénsavszármazékokat (akkusav, analitikai kénsav, gyógyszerkönyvi kénsav) állítanak elő. 1962-től kezdődően a TVM foszforműtrágyát is előállít. A műtrágya üzem hidegen granulált 18 % foszforpentoxid tartalmú szuperfoszfátot, valamint nitrogént és káliumot is tartalmazó kevert műtrágyát állít elő. A műtrágyagyártás melléktermékeként keletkező fluor hasznosítására nátriumszilikofluorid, majd szintetikus kriolit üzem épült 1971-ben. E termékek kizárólagos hazai előállítója a TVM. 1979-ben került üzembe helyezésre a termikus technológiával működő foszforsavüzem, amelyhez foszfátsó üzem is kapcsolódik. A nátriumtripolifoszfát üzem 1980-tól termel technikai és élelmiszeripari foszfátokat. A piritalapú („A" üzem) kénsavgyártás leállt 1990 áprilisában, az ehhez tartozó K1, K2, K3-as jelű külső tárolók („AG" részen) üzemen kívül lettek helyezve (K1, K3 le lett bontva). A kénalapú üzemekből termelés a "B" üzemben folyik 150000 t/év kapacitással, a "2C" üzem 1990 márciusban, a "C" üzem 1991 áprilisában állt le. Az üzemekhez tartozó készterméktárolók és a "C" üzemi hígító cirkulációs tartály üzemben maradt. Darabos kén felhasználás megszűnt, alapanyagként csak folyékony kenet alkalmazunk. Ebből az egyidejűleg tárolható mennyiség: folyékony kén 2-4000 tonna. A termelő üzemek mellé szervesen kapcsolódnak a szolgáltató ágazatok: Energetikai üzletág (gáz, villamos energia, hőszolgáltatás, ivó-, tisztított-, lágyított- és sótalanítottvíz, ipari víz-szolgáltatás, szennyvíztisztítás) és Beruházási és Karbantartási üzletág. A TVM. profiljába tartozott korábban a mosószergyártás és a porfestékgyártás. A TVM-et 1992-ben privatizáció keretében átvette a HENKEL, illetve HOLLAND COLOURS. Mindkét cég részére a TVM ( továbbiakban: Rt.) szolgáltatásokat biztosít (villamos energia, ivó és tisztított ipari víz, hőenergia, földgáz, szennyvízkezelés). 1997-ben a privatizáció során az Rt. a BIGE HOLDING Kereskedelmi és Termelő Kft. tulajdonába került.
2
Az Rt. 1999-től ISO 9002 szerinti minőségbiztosítási rendszerrel rendelkezik. 1. A megelőzéssel és a védekezéssel kapcsolatos követelmények arányossága Elkészítettük a Tiszamenti Vegyiművek Rt. (továbbiakban: Rt.) működési körébe tartozó tevékenységek és azok szabályozottságának felmérését. Kijelentjük, hogy a Rt. minden tőle elvárhatót megtett a súlyos balesetek megelőzésére, és a kialakult balesetek telephelyen kívüli hatásainak mérséklésére. A súlyos balesetek hatása nem terjed a Rt. kerítésén kívülre. A megelőzéssel és a védekezéssel kapcsolatban meghatározott követelményeink arányosak a súlyos balesetek kialakulásának kockázatával. 1.0.1. Az elemző munkacsoport és az eljárás Az elemző munkacsoport A Rt. biztonsága érdekében az egyes üzemi berendezéseket, azok fenyegetettsége, illetve sebezhetősége alapján kellett besorolni. Kiemelt jelentősége van a kockázatok körének, illetve a vállalható kockázati szintek meghatározásának. A kockázatok meghatározását, az egyes munkahelyeket és tevékenységet az azokat érhető veszélyeket vizsgálva végezzük. A munkahelyek, munkatevékenységek a gyakorlatban azonos jellegük miatt célszerűen csoportosíthatók. A kockázatok meghatározásánál a munkahely, munkatevékenység közelében tartózkodók kockázatait is feltárjuk. Ez különösen olyan helyeken fontos, ahol veszélyes anyaggal tevékenykedünk. Az elemző munkacsoportban a Rt. szakemberei az Rt. biztonságtechnikai vezetője és külső szakértők dolgoztak. Külső szakértőnek a Gyimi, Gyimóthy Számítástechnikai, Mérnöki és Szolgáltató Betéti Társaságot (1073 Budapest, Kertész utca 35.) kértük fel. A műszaki szakértői véleményben értékeltük a helyszínen lévő veszélyes anyagok tulajdonságait és mennyiségét, a tevékenységből származó lehetséges balesetek valószínűségeit. Minden egyes feltételezett baleset lefolyása esetére vizsgáltuk: - a kibocsátás megközelítő mennyiségeit; - a létrejövő következmények súlyosságát és kiterjedtségét mind a népesség, mind a nem humán környezetre létrejövő veszélyt, a zóna nagyságával együtt, a lakosság korösszetétele, mozgásképessége és kezelhetősége alapján; - azt az időtartamot, amely alatt a baleset a kezdeti eseménytől kezdve kifejlődhet; - minden tevékenységet, amely a tovaterjedés valószínűségét csökkenti; - a környezeti kockázatok és a határon túli hatások kiértékelését; - a konzultációs eljárásokat és a lakosság részvételét biztosító eljárásokat. A tárolt, illetve a technológiában alkalmazott veszélyes anyagok kijutásával kapcsolatos biztonsági intézkedések, illetve működési kockázatok vizsgálata csak a nem tervezett eseményekre (pl. baleset) terjed ki.
3 Az alkalmazott biztonsági elemzési eljárások A lehetséges balesetek helyeinek feltárásához az Európai Unióban szabványosított elemző módszert, a HAZOP eljárást alkalmaztuk. A módszer a Hatóság és a Szakhatóság módszertani útmutatóiban ajánlott rendszer. Ugyanakkor bevezetjük a veszélyhelyzetek „szükséges és elégséges feltételeit” vizsgálni képes számítógépes elemző rendszert. A Hibafát és Eseményfát modellező rendszer a Hatóság hivatalos lapjában (Tűzvédelem) bemutatott rendszer. A kockázatok küszöbértékei a törvényekben, a hatóságok által, a tulajdonosok által, illetve a védelmi szervezet által meghatározott szintekhez vannak kötve. Alkalmazásának követelménye, hogy erre alapozva a Rt. kielégítő védelmi intézkedést tehessen. A magyar szabályozás szerint éppen ezért követjük az igen megbízható — bár esetenként költséges intézkedést szükségessé tevő — „legrosszabb eset” elvet. Az alkalmazott elemzés alapadatai A balesetek súlyosságának meghatározásához veszélyes anyagok terjedésének értékeléséhez a Vakond és a Terjedés számítógépes szoftverekkel modelleztük a gázfelhő terjedését, meghatározva annak élettani és környezeti határértékekhez köthető veszélyeit. A nem ismert nagyságú anyag kijutásokhoz az anyagok teljes mennyiségének kijutását, illetve a veszélyes anyag összetevőinél azok vegyi összetételének adatait vesszük figyelembe. A Vakond és a Terjedés szoftvereket a Hatóság és a Szakhatóság is alkalmazza, de, más szoftverekkel együtt, ezért ennek használatához szükséges alapadatokat részletesen ismertetjük. A kockázati mátrix A kockázatok bemutatására az egyszerűsített és a számított kockázat értékelés mátrixát használjuk A védelem erőinek modellezése A lehetséges balesetek következményei elemzéséhez használt eseményfák megfogalmazzák a védelmi feladatokat. A védelem erőinek modellezéséhez az üzemi eszközök, szakértők adatbázisait, az Erő Eszköz program a saját adatbázisából és az „IKIR” adatbázisából - a hasonló profilú - veszélyes üzemekben kialakított védelmi erők adataiból modellezhetők. Az Erő Eszköz program a katasztrófavédelmi hatóság és a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok erő eszköz nyilvántartási rendszerének (Káreseti Adatszolgáltatási Program) a felhasználásával lett kialakítva és azzal kompatíbilis. Ez megalapozza a Belső Védelmi Tervet és összevethető a Külső Védelmi Tervet megalapozó adatokkal.
4 Az elemzés során felhasznált vállalatii adatok A Modellezéshez felvettük a szükséges és a területre jellemző alapadatokat. A kockázati szint meghatározásának egyik alapadat sorát a Rt. által gyűjtött baleseti, meghibásodási statisztikai adatok adták. Másik megoldásként a Magyarországon bekövetkezett balesetek, tűzesetek statisztikai adatainak felhasználását választottuk. A Hibafát és Eseményfát modellező rendszer számszerűen kifejezhető kockázati értékeket ad meg, így eleget tesz a katasztrófa törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott kockázati érték meghatározási követelményeknek. A módszer a Hatóság hivatalos lapjában (Tűzvédelem) bemutatott rendszer. A felhasznált irodalom A baleseti gyakoriság (frekvencia) meghatározásához felhasználtuk a szakirodalomban publikált adatokat. Az adatokat kiegészítő modellezési eljárásokkal (üzemi adaptáció) közelítettük a Magyarországi és a vegyipari vállalatok tényleges üzemi adataihoz. 2. A súlyos balesetek veszélyének csökkentése 2.1.1. A súlyos balesetek veszélye csökkentésének fő célkitűzései, elvei Az Rt. vezetői nyilatkozattal kiadta a minőségpolitikájában megfogalmazott célok megvalósulásának érdekében a Minőségügyi Kézikönyvét. A Minőségügyi Kézikönyv az ISO 9002 szabvány előírásai szerint a szervezeti egységekre kiterjedően rögzíti a minőségüggyel kapcsolatos teendőket, meghatározza az Rt. minőségügyi rendszerét. A Minőségügyi Kézikönyv utasításként, érvényes dokumentumként az érintett szervezeti egységekben rendelkezésre áll. Az abban leírtak ismerete és betartása az Rt.-vel munkaviszonyban álló minden munkatárs számára kötelező. A Minőségügyi Kézikönyv folyamatos karbantartásáért, az abban foglaltak végrehajtásának ellenőrzéséért a minőségbiztosítási vezető a felelős. A Minőségügyi Kézikönyv a vállalattal szerződéses kapcsolatban levő partnereink számára - beszállítóink felé elvárásként, megrendelőink felé vállalásként - információs anyagul szolgálhat. Az Rt. az ezredfordulóra felszámolta a múltból örökölt környezeti károkat, folyamatos fejlesztéssel hulladékmentessé tette technológiáit környezetvédelmi rendszerünk biztosítja, hogy eleget tudjunk tenni valamennyi idevonatkozó törvénynek. Ennek ellenére nem elégszünk meg az elért eredményekkel, folyamatos fejlesztésekkel arra törekszünk, hogy a törvény megengedte kibocsátási határokon belül is minimalizáljuk környezetünk terhelését. Dolgozóink környezeti tudatát oktatásokkal igyekszünk javítani, a közvéleményt reálisan tájékoztatjuk környezeti helyzetünkről, valamint a szennyezőanyagkibocsátások csökkentése érdekében végrehajtott és tervezett intézkedéseinkről.
5
Tisztában vagyunk azzal, hogy környezetünk védelme, életünk minden napján saját érdekünk, ezért az Rt. vezetése és minden dolgozója kötelességének érzi: - a környezetet érintő folyamataink kézbentartásának biztosítását, a környezet állapotának megőrzését, a környezetvédelmi teljesítményünk fokozását, - az Rt.-re vonatkozó jogszabályok, határozatok, elvárások követelményeinek kielégítését, - tevékenységeinkhez felhasznált anyag- és energia mennyiség optimalizálását, a természeti erőforrások kímélését, - munkatársaink részére oktatásokat tartunk annak érdekében, hogy a környezetvédelmi követelmények betartása és betartatása révén munkájukban tükröződjék a vállalat környezeti stratégiája. Az Rt. vezetése elkötelezett a környezetvédelem ügye iránt, ezért tevékenysége során figyelembe veszi az ISO 14001 szabvány előírásait, és folyamatosan javítja védelmi teljesítményét. Az üzemi biztonsági vizsgálat köre Elkészítettük a Rt. működési körébe tartozó anyagok felmérését, a hatósághoz Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósághoz - felterjesztettük a veszélyes anyagok „Anyagleltárát” melyet az jóváhagyott. Az „Anyagleltár” szerint kijelentjük, hogy a TVM Rt. felső küszöbértékű veszélyes üzem. A tevékenységi körök vizsgálata alapján a Rt. tevékenységéről a működő veszélyes üzem üzemeltetésével kapcsolatos engedély kéréséhez — a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 2/2001. (I. 17.) Korm. rendelet 2. számú melléklete alapján — Biztonsági Jelentést kell készíteni. A TVM Rt. három létesítménye (Kénsav-, Foszforsav-, és Kriolit üzem) felső küszöbértékű veszélyes létesítménynek minősül, ezért Biztonsági Jelentés készítésére kötelezett. A Kénsav üzem a rendelet 2. táblázata 10.(I) pontja értelmében az óleum és a klórszulfonsav miatt, a Foszforsav üzem a 2. táblázat 1. és 7.b ) pontja értelmében a sárgafoszfor miatt, a Kriolit üzem a 2. táblázat 2. pontja értelmében a nátrium-szilikofluorid és a kriolit miatt került a fenti kategóriába. A besorolási szempontok különbözősége miatt a Biztonsági jelentésben a jelentésre kötelezett létesítmények technológiai elemzéseit külön-külön, míg a Rt., illetve a védelmi szervezetek elemzését egységesen készítettük el.
6 2.2. A veszélyes üzem környezete 2.2.1. A Rt. környezetének bemutatása, a kockázatokat és a súlyos balesetek hatásai által veszélyeztetett területek elemzése Az Rt Szolnok város déli ipar negyedének szélén Szolnok belterületétől DNy-ra, a Tószeg felé vezető út mellett a Tisza folyó jobbpartjától ( 328-329 fkm ) mintegy 1,5 km-re található. Az Rt-nek a Szolnok - Lakitelek vasúti szárnyvonalhoz iparvágány csatlakozása van. Az Rt kerítésén túl ÉNy-ra az Alcsiszigeti Mezőgazdasági Rt művelés alatt álló területei húzódnak. ÉK-i irányban a gyár mellett van az Rt sporttelepe és parkolója, kb. 0,5 km-re található az Rt. lakótelepe, személygépkocsi garázssorok, valamint a Szobeton Kft. telepe. A Rt. DNy-i kerítésétől 0,7 km-re az ATEV telepe található. Az Rt környezetében veszélyes üzem, környezetszennyező ipari létesítmény nincs. 2.2.2. A Rt. környezetének területrendezési elemei a) a lakott területek jellemzése ÉK-i irányban kb. 2 km-re helyezkedik el Szolnok város legközelebbi sűrűn lakott városrésze, és 3 km-re a Megyei Kórház. Az. Rt-től DNy-i irányban 6 km-re Tószeg község található, ÉNy-i irányban 2 km-re van Piroska Ipartelep vasúti megállóhely. Az Rt. 3 km-es környezetében nincs iskola, templom, szanatórium, park, természetvédelmi terület. b) a lakosság által leginkább látogatott létesítmények A vizsgálható ba) iskolák, bb) kórházak, bc) templomok, bd) bevásárló helyek közül kiemelhető az, hogy 500 m-es körön belül található az Rt. lakótelepe. c) Különleges természeti értékek Természeti értéket képviselő területek (műemlékek, turisztikai nevezetességek) - a környező erdőt kivéve -, a közvetlen közelben nincsenek. d) a súlyos ipari baleset által potenciálisan érintett közművek A TVM Rt. alaprajzát az 1. melléklet mutatja be.
7 2.2.3. Az üzemen kívüli (más üzemeltetők tevékenységek és lehetséges hatásaik
által
folytatott)
veszélyes
A Rt. területén három üzem (Kénsav-, Foszforsav -, és Kriolit üzem) felső küszöbértékű veszélyes üzemnek minősül, ezért ezek veszélyességét megvizsgáltuk. Megvizsgáltuk a Rt. telephelyén kívüli más üzemeltetők által folytatott veszélyes tevékenységeket és lehetséges hatásaikat (dominó hatás). Megállapítottuk, hogy azok baleseteinek hatásai nem jelentenek kockázatot a Rt. területére. 2.2.4. A természeti környezetre vonatkozó legfontosabb információk A veszélyeztetett területre jellemző, — az esetleges balesetek kialakulására és a következmények alakulására hatást gyakorló — meteorológiai, geológiai, hidrológiai és hidrográfiai jellemzőket figyelembe vettük a számításainkban. 2.2.5. A természeti környezetnek a súlyos balesetből adódó veszélyeztetettsége A természeti környezetnek az esetleges balesetek kialakulása és annak következményei miatt fellépő veszélyeztetettségét, lehetséges hatásait megvizsgáltuk. Megállapítottuk, hogy a lehetséges balesetek hatásai nem okoznak maradandó károsodásokat a vállalati környezet területén. 2.3. A gazdasági társaság adatai A cég tulajdonosa: BIGE HOLDING Kereskedelmi és Termelő Kft. Címe: 4400 Nyíregyháza, Kórház u. 1/a Telefonszáma : (42) 438-100 Telefaxszáma : (42) 438-101 a)Az üzemeltető neve: Tiszamenti Vegyiművek Rt. hivatalos és rövid neve: Tiszamenti Vegyiművek Rt (TVM Rt.) KSH száma: 11265571 2415 114 16 b) pontos címe, telefon- és faxszáma, levélcíme: 5007 Szolnok Tószegi út 51. központi telefon / fax: Telefonszáma : (56) 424-800, (56) 425-415 Telefaxszáma : (56) 420-021 c) vezetőjének neve, beosztása, telefonszáma; Deák Gábor, vezérigazgató (56) 425-020 (56) 377-430 (56) 420-020 d) felelős adatszolgáltatójának neve, beosztása, telefonszáma; Pásztor József műszaki vezérigazgató-helyettes (56) 425-021 (56) 377-431 (56) 420-021 e) GEO kódja 4434734, 5222573
8 2.3.1. Az üzemnek a biztonság szempontjából fontos — az általános tevékenységre, a termékekre, a súlyos balesetek forrásaira, azok körülményeire vonatkozó — információk
a) a TVM Rt. rendeltetése A telephelyen az Rt. tevékenységi körébe a szervetlen vegyiparba tartozó termékek előállítását, forgalmazását végezzük. b) a Rt. fő tevékenysége és a gyártott termékek ba). A Kénsav üzem tevékenysége, gyártott termékei A Kénsav üzem tevékenysége a kénsav és származékainak előállítására, klórszulfonsav gyártás. Termékek: ipari technikai kénsav 33, 37, 50 % - os akkumulátor kénsav gyógyszerkönyvi kénsav analitikai kénsav 20 % -os óleum 60 % -os óleum klórszulfonsav A Kénsav üzem a rendelet 2. táblázata 10. pontja értelmében az óleum és a klórszulfonsav mennyisége alapján került a felső küszöbértékű veszélyes üzem kategóriájába. bb). A Foszforsav üzem tevékenysége, gyártott termékei Az üzem elemi sárga foszfor alapanyag felhasználásával gyárt foszforsavat. A sárga foszfor a veszélyes anyagok közé van besorolva. A Foszforsav üzem a rendelet 2. táblázat 1. és 7.b ) pontja értelmében a sárgafoszfor mennyisége alapján került a felső küszöbértékű veszélyes üzem kategóriájába. bc). A Kriolit üzem tevékenysége, gyártott termékei A kriolit üzem a későbbiekben részletezett technológia alapján kriolitot gyárt. A Kriolit üzem a rendelet 2. táblázat 2. pontja értelmében a nátriumszilikofluorid és a kriolit mennyisége alapján került a fenti kategóriába. c) Az üzemi technológia fejlődése és előzmények, a jövőben létesítendő technológiák és azok engedélyezésének pillanatnyi helyzete A fentiekben bemutatott tevékenységeket tevékenységi engedély és az engedélyt kiegészítő egyéb engedélyek: alapján végezzük.
9
d) a vállalati dolgozók létszáma, a munkaidő, a műszak szám Összesen: legnagyobb: Saját dolgozóink 371 HCH KFT. 78 HENKEL 108 BIGE HOLDING KFT. 28 Egyég vállalatok: 62 Összesen: 574
legkisebb, 200 60 55 23 59 397
SZ-V. 60 11 23 0 0 94
32 0 0 0 0 32
da). A Kénsav üzem folyamatos munkarendben működik. Az üzem összlétszáma 40 fő az alábbi megosztásban: 4 fő műszaki Műszakonkénti létszám 4-szer 8 fő ( termelés ), 8 fő ( csomagolás) db). A Foszforsav üzem folyamatos munkarendben összlétszáma 39 fő az alábbi megosztásban: Műszakonkénti létszám : 4-szer 8 fő ( termelés ) 1-szer 4 fő(csomagolás)
működik.
Az
üzem
.
dc). A kriolit üzem folyamatos munkarendben működik. Az üzem összlétszáma 32 fő az alábbi megosztásban : délelőtt 14 fő, műszakonként 6 fő. e) a vállalatra vonatkozó általános megállapítások, különös tekintettel a veszélyes anyagokra és technológiákra
Anyag megnevezése: Foszfor (fehér, sárga) Kriolit
Kémiai összetétel P4
CAS szám:
Veszélyjel R mondat:
Maximális mennyiség, amely az üzem területén egy időben jelen lehet (tonna) 300
Na3AlF6
12185-10-3 17, 26/28, 35 20/22, 48/23/25 15096-52-3
Nátrium-szilikofluorid
Na2SiF6
16893-85-9 23/24/25
200
Füstölgő kénsav ( óleum )
H2SO4 20-60% SO3 tartalommal
8014-95-7
14, 35, 37
1500
Klórszulfonsav
HSO3Cl
7790-94-5
14, 35, 37
400
200
10
2.3.2. A TVM Rt. alaprajza (vázlata), helyszínrajza és a technológiákat jellemző lényeges információk Az Rt. teljes területe tartalékterülettel, és lakóteleppel együtt 125,30 ha A TVM Rt. összterülete 93,84 ha Az üzemépületek összterülete 46,17 ha Összes zöldterület 39,05 ha Szilárd burkolatú területek 13,00 ha A TVM Rt. alaprajzát az 1.sz. melléklet mutatja be. a) nagyobb raktárak és a tároló létesítmények, b) az egyes veszélyes létesítmények, c) a veszélyes anyagok elhelyezkedése és azok mennyisége A nyersanyagok, félkész és késztermékek telephelyen belüli tárolása, szállítása adatait felmértük. A Rt. termelési struktúrája és termékei által keltett veszélyek felméréséhez az „Anyagleltárban” meghatároztuk a nyersanyagok, félkész és késztermékek mennyiségeit. Felmértük a Rt. technológiáit, az üzemeltetés módjait, mennyiségeit, természeti környezetének veszélyeztetettségét. aa) Kénsav üzem Veszélyes anyagok mennyisége:
óleumok, klórszulfonsav:
maximum 2.000 t
átlag 1.300 t
Veszélyes anyagok mozgatása, biztonságos tárolása Veszélyes anyagok mozgatása: csővezetékeken, szabad folyással vagy kényszermozgatással (szivattyú). Veszélyes anyagok tárolása: kármentővel ellátott tartályparkokban. Tárolók: Mennyiség 3 db 1 db 1 db 1 db
Térfogat 75 m3 200 m3 12,5 m3 600 m3
Kapacitás 130 t 400 t 20 t 1000 t
Termék 96-99 %-os klórszulfonsav 61-65 %-os óleum 61-65 %-os óleum 21-23 %-os óleum
A 20 %-os óleum tároló a "BG" jelű tartályparkba van telepítve, az elfolyó sav az üzemi csatornán keresztül a "CG" 5 db 1000 m3-es tároló körül kialakított sekély tálca két oldalán lévő csatornába, onnan a központi savas csatornán a semlegesítőbe jut. A tálca befogadó képessége 47 m3. A kétoldalt kialakított csatornák suberrel, dugóval zárhatók a központi savas csatorna felé. A "BG-CG-2CG" tárolóparkokban mindig kell lenni annyi szabad helynek, melybe - meghibásodás esetén - a legnagyobb befogadóképességű tároló is átfejthető. A tárolók leürítésére, átfejtésére 2 db
11 lefejtőszivattyú, és a két tárolóparkot összekötő sav távvezeték szolgál, illetve a "B" üzem felé kialakított visszaszedő savtávvezeték, amelyen keresztül a gyártókörbe lehet a tárolt anyagot visszajuttatni. A 60 %-os óleum-tároló a ( "BO" jelű tartálypark ) sekély betontálcában van elhelyezve, melynek hasznos térfogata 15 m3. Meghibásodás esetén az óleum a töltőtartályon keresztül a "B" üzemi cirkulációs rendszerbe visszafejthető. A tálcának a központi savas csatorna felé elfolyása van, szükség szerint a tálca kifolyója homok gáttal elzárható. A klórszulfonsav tárolók ( "BHB" ) szintén betontálcában vannak elhelyezve, amelynek térfogata kb. 110 m3. Ez elegendő egy tárolónyi klórszulfonsav befogadására. A tálcának egyik csatornahálózattal sincs kapcsolódási pontja, teljesen zárt. Az esetleges meghibásodásnál kifolyt klórszulfonsavat a tálca legmélyebb pontján kialakított szivattyúaknából a tálcában elhelyezett cirkulációs tartályba lehet szivattyúzni. A meghibásodott tároló tartalmát a cirkulációs tartályon keresztül másik tárolóba lehet átfejteni. Mindig rendelkezésre kell állnia egy tárolókapacitásnyi szabad helynek a tárolóparkban, amennyiben ez nem megvalósítható megfelelő számú vasúti tartálykocsit kell a töltőhelyre beállítani. A tartályok műszaki állapotáról az ütemezett diagnosztikai mérések adnak felvilágosítást, melyek eredményeitől függően a szükséges karbantartási munkálatok készülnek! ab) Foszforsav üzem Veszélyes anyag mennyisége:
Sárgafoszfor
maximum 1000 t
átlag 110 t
Veszélyes anyagok mozgatása, biztonságos tárolása A sárga foszfor tárolás hordóban szilárd állapotban, földbe süllyesztett tárolókban olvadt állapotban fedővíz alatt, föld feletti zárt tárolókban olvadt állapotban fedő víz alatt, kármentőben elhelyezve mozgatás
hordóban szilárd állapotban zárt csővezetékben szivattyúzva vagy vízzel nyomatva
ac) Kriolit üzem Veszélyes anyag mennyisége: Nátrium-sziliko-fluorid ( Na2SiF6 ) A maximálisan tárolható mennyiség 200 t, az átlagos készlet 100 t. Kriolit ( Na3AlF6 ). Az átlagosan tárolt mennyiség 200 t.
12
Egyéb alapanyagok: Hidrogén-sziliko-fluorid ( H2SiF6, gázlé) Gyakorlatban a maximálisan tárolható mennyiség 5 x 135 m3 = 675 m3. Az átlagosan tárolt mennyiség 300 m3. Timföldhidrát ( Al (OH )3 ). A tároló maximális kapacitása 200 tonna, az átlagosan tárolt mennyiség 100 tonna. Szóda ( Na2CO3 ). Az átlagosan tárolt mennyiség 50 tonna.
A veszélyes anyagok mozgatása, biztonságos tárolása A Nátrium-sziliko-fluorid fehér színű por, amely fluortartalma miatt méreg. A Rt.re vasúti kocsikban 100 tonnás adagokban vagy közúton 20 tonnás tételekben érkezik. Mindkét esetben fóliával bélelt, 1 tonnás big-bag a legkisebb egységrakat. Ezek tárolása fedett, zárt helyen történik. Az anyag mozgatása raklapon, villástargoncával történik. A Kriolit fehér színű por, amely fluortartalmánál fogva méreg. A gyártás végtermékeként 2 db 200 tonnás silóba kerül, majd 25 és 50 kg-os zsákokba vagy 1 tonnás big-bag-be csomagoljuk. A Hidrogén-sziliko-fluorid színtelen, szagtalan, erősen savas kémhatású folyadék. Koncentrációja származási helytől függően 180 - 450 g/l között változhat. Az anyag az Rt.-nél a műtrágya gyártás során keletkezik, a vásárolt árú 50 m3-es vasúti tartálykocsikban érkezik. Tárolására 5 db 160 m3 névleges térfogatú tárolók szolgálnak. Az anyag mozgatása - lévén folyadék - zárt csővezetékben szivattyúval vagy kisnyomású levegővel történik. A Timföldhidrát enyhén rózsaszínű, nedves tapintású szilárd anyag. Nedvességtartalma 5 - 10 %, alumínium-oxid tartalma 57 - 60 % között változik. A vállalathoz vasúti kocsikban 50 tonnás adagokban ömlesztett árúként érkezik. Tárolása fedett timföldraktárban történik. Az anyag mozgatása tehergépkocsival és szállítószalaggal történik. Nem mérgező. A Szóda fehér színű por, vizes oldata lúgos kémhatású. Irritáló hatású. A vállalathoz vasúti kocsikban, 40 tonnás adagokban ömlesztve vagy zsákos árúként érkezik. A vasúti tartálykocsikból pneumatikus úton kerül a silóba, melynek tárolókapacitása 60 tonna.
d) a belső tárolók, a csővezetékek és a technológia más elemei A késztermékek és közbülső termékek szállítása a Rt. területén levegőbe épített távvezetékeken történik. A vezetékek meghibásodása esetén a szennyeződés talajra, csatornába bejutása a szivattyúk leállításával azonnal megszüntethető. Az üzem
13 területén található és savszállításra használt távvezetékek ellenőrzése minden műszakban folyamatosan történik. Időszakosan a távvezetékek állapotáról diagnosztikai vizsgálat készülhet, melynek eredményétől függően a szükséges felújítások elvégezhetők. e) a veszélyes létesítmények közötti távolságok és a biztonságot szolgáló berendezések, építmények f) a tároló létesítményekben egymás közötti távolsága és más jellemző adatok A tároló létesítmények közötti távolságokat és a biztonságot szolgáló berendezéseket, építményeket az 1.sz. melléklet mutatja be. g) a közművek, az infrastruktúra és a tűzoltáshoz szükséges víznyerő helyek Elektromos energia: TITÁSZ Rt. 4024 Debrecen Kossuth Lajos út 41. Tel: (56) 511-100. A Rt. elektromos ellátási rendszerét a Tűzriadó Terv melléklet tartalmazza (közmű helyszínrajz, technológiai berendezések feltüntetésével). Tartalék hálózatként is figyelembe vehető rendszerek biztosítják a menekülési igények kielégítését. Gázszolgáltató:
Vízművek:
TIGÁZ Rt. Mátyás király út 2/a. Tel: 48/312-622
A kommunális és az üzemi vízellátást a Tiszamenti Vízművek Rt. 5000 Szolnok Kossuth Lajos út 5 Tel: (56) 422-522 biztosítja.
A tűzoltáshoz használható víznyerő helyek között kiemelt az ipari víz hálózat. Az ipari víz kitermelése a Tiszára telepített víz kivételi műben történik A vízkivételi mű vízszintes átfolyású ülepítői térfogata 2X650 m3. Az ipari víz szivattyúk szívómedencéjének térfogata 2x285 m3. Az ipari hálózat közel állandó nyomását a víztorony 24 méteres szintjén elhelyezkedő 930 m3 térfogatú tárolómedence biztosítja, a medenceszinttől függően 2,4-3,3 bar induló nyomáson. A kavicsszűrőkből kilépő tisztított ipari víz a tűzoltó víz körhálózatba kerül. A körhálózathoz csatlakozik a víztorony felszálló vezetéke is. A medence térfogata 250 m3, fenékszintje a terepszinthez képest 37 m, a medence magassága 4 m. A Rt. tűzveszélyességi osztályának megfelelően a létesítmény területén az előírt helyeken tűzcsapok kerültek kihelyezésre. A Rt. tűzoltóvíz ellátási rendszerét a Tűzriadó Terv melléklet tartalmazza (közmű helyszínrajz, technológiai berendezések feltüntetésével). Tartalék oltóvízként a termelés vízmedencéiben lévő vízmennyiség is figyelembe vehető. Ezek együttesen biztosítják a tűzoltó víz igények kielégítését. h) a kivezető, kimenekítésre alkalmas útvonalak Az Rt. a főútról az utcán keresztül nehézgépjárművel is megközelíthető. A belső úthálózat aszfaltozott ill. térkővel burkolt. Az Rt. sík területen helyezkedik el. A kivezető, kimenekítésre alkalmas útvonalakat a Tűzriadó Terv melléklete mutatja be.
14
A TVM Rt-nek a Szolnok-Lakitelek vasúti szárnyvonalhoz iparvágány csatlakozása van. i) a vezetési rendszer elemei, körletei Védett vezetési pontot a Rt. nem alakított ki, de az nem is szükséges. A védelmi intézkedések megtételét, a tevékenységek összefogását, a Rt. vezetőiből létrehozott csoport irányítja. Vezetési pont a Rt. irodaházában az igazgatósági titkárságon kerül kialakításra. Felszerelése: telefon, telefax, fénymásoló, vállalati térkép, irodaszerek, munkavállalói, veszélyhelyzeti szervezeti, elsősegélynyújtói névjegyzék. A tevékenység, illetve az egyes üzemek, üzemrészek leállításához szükséges kezelő szervekkel az üzemi berendezések leállítása a veszélyeztetett területeken kívülről biztosított. A vészleállítás szabályait a dolgozókkal ismertettük. j) a Rt. adminisztratív épületei A TVM Rt. épületei telepítését az 1.sz melléklet mutatja be. 2.3.3. A veszélyes tevékenységet jellemző gyártási folyamatokra vonatkozó legfontosabb információk 2.3.3.a). A Kénsav üzem egyszerűsített technológiai leírása 60 %-os óleum gyártás A "B" üzemben előállított kb. 35 %-os, kb. 80 °C-ra előmelegített óleumot a fűtött filmdesztilláló kb. 100 °C-os hőmérsékletű 100 %-os SO3 gőzre, és 110-130 °C-os hőmérsékletű 30-35 %-os óleumra bontja. A desztillálóból távozó SO3 gőz a cseppfogóba kerül, ahol az elragadott savcseppek leválnak. A cseppfogóból kilépő SO3 gőz elvezethető cseppfolyósításra, vagy gyógyszerkönyvi kénsav gyártásához, ill. egyidejűleg mindkét helyre is, vagy egy külön vezetéken a klórszulfonsav üzem reaktorába. A 60 %-os óleum gyártásához a cseppfogóból kilépő SO3 gőz a vízhűtésű kondenzátor csöveibe jut, ahol 42-45 °C-os hőmérsékletű, cseppfolyós, 100 %-os SO3-á alakul. A cseppfolyós SO3 a bekeverő tartály keverőcsövébe jut, ahol összekeveredik az előzetesen betöltött, számított mennyiségű, ∼35 %-os óleummal. Keveredéskor az óleum elegy felmelegszik, visszahűtését a sav-víz hűtőre adott hűtővízzel szabályozzuk. A kb. 65 %-os koncentráció elérése után a készterméket a keverőszivattyúval a K12 tárolótartályba nyomatjuk, a keverőtartályt pedig újra feltöltjük számított mennyiségű ∼35 %-os óleummal. A desztillálóból elfolyó 30-35 %-os, 110-130 °C hőmérsékletű óleum a hűtő csöveibe folyik, ahol lehűl 70-85 °C-ra, majd gravitációs módon visszafolyik a "B" üzemi óleum cirkulációs tartályba.
15
20%-os óleum gyártás Az I-es desztilláló elfolyóból elvett kb. 30 %-os óleum és „B” üzemi abszorbersav keverésével egy keverőben előállítjuk a kívánt 22 – 26 % közötti koncentrációt, és a késztermék (K6) tárolóba nyomatjuk. A közben keletkezett hígítási hőt folyamatosan cirkuláltatott óleum segítségével, egy vízzel hűtött, csöves hűtőben elvonjuk. Klórszulfonsav gyártás A klórszulfonsav gyártás két alapanyaga a teljesen száraz, nedvességmentes, 100 %os HCl-gáz, és a 100 %-os SO3 gáz. - SO3-gáz előállítása Részletesen ismertetve a 60 %-os óleum üzemnél a desztilláció leírásában. - HCl - gáz előállítása A sósav tartályparkból a kb. 30%-os sósav oldatot az üzembe nyomatjuk. A sósav oldat a sósavbontó (T1) deszorber torony középső töltete alá jut, sósav gáz deszorpciójához szükséges 96 %-os kénsav a középső töltete fölé. A T1 torony három részes, falazott, raschig gyűrűvel töltött torony, melynek alsó része a deszorber, a középső a HCl- gáz szárítását, a felső a cseppfogó szerepét tölti be. A sósav oldat és a kénsav nagy felületen érintkeznek egymással, miközben a sósav oldatból felszabadul a HCl-gáz, amely a klórszulfonsav reaktorba (T2) jut. - A klórszulfonsav előállítása A három részes, falazott, töltettel ellátott klórszulfonsav reaktorba a 100 %-os SO3 gáz a 60 %-os óleum üzemi desztillálóból lép ki, és egy fűtött, szigetelt távvezetéken keresztül jut az üzem T2 reaktorának középső töltete fölé. A T1 deszorber toronyból kilépő 100 %-os HCl gáz a cseppfogókon keresztül jut a reaktor középső töltete alá. A locsolt T2 toronyban a két gázból szintézis útján keletkezik a klórszulfonsav. - Légtelenítő rendszer Az üzemhez egy biztonsági tartálylégző egység (X2), valamint 2 db elszívással működő, vizes légzőtartály tartozik. (A tároló tartályok légterébe csak száraz levegő juthat, és a tárolókból mérgező gázok, gőzök nem juthatnak ki a levegőbe.) - Gáztalanító, gázmosó rendszer Gáztalanító rendeltetése a sósavbontó toronyban (T1) keletkező 0,1 - 0,2 % sósavat tartalmazó híg kénsav, sósavgáz mentesítése szárított levegővel. Gázmosó rendeltetése a gáztalanítóból elvezetett sósavgáz tartalmú levegőből a sósav kimosása vizes mosással.
16
2.3.3.b). A Foszforsav üzem egyszerűsített technológiai leírása A sárga foszfor tartálykocsiban (50 t) vagy fémhordóban (200 kg) érkezik, szilárd állapotban, víz fedőréteggel. A tartálykocsiban érkező foszfor lefejtőhelyen kimelegítésre kerül, a foszfor 44 oC-on megolvadva, 80 oC-ra melegítve víz folyékonyságúvá válik és gravitációs úton lefejtésre kerül egy földbe süllyesztett tároló medencébe. A hordós foszfor speciális berendezésben kibontásra kerül, majd víz alatt megolvasztva kerül ugyanabba a tároló medencébe. A foszfort fedővíz alatt 70 oC-on tároljuk. Innen szivattyú kb. 300 m hosszú fűtött és szigetelt csővezetéken keresztül juttatja a sav-üzemi nyomató tartályokba. A nyomató tartályokból víznyomás segítségével kerül a foszfor égető és abszorbciós torony tetején elhelyezett foszforégőkre, ahol érintkezve a levegővel spontán meggyullad és nagy hőfejlődés mellett elég: P4 + 5 O2 = 2 P2O5 A keletkezett foszforpentoxid a toronyba bejuttatott foszforsav víz tartalmával reagálva foszforsavat alkot, ez a végtermék, amely 75 ill. 85 % -os H3PO4 tartalmú. P2O5 + 2 H2O = 2 H3PO4 A véggázokban jelenlévő foszforsav cseppeket tisztító sor leválasztja. A gyártás során keletkezett hőt víz hűtő-cirkulációs kör vezeti el. 2.3.3.c). A Kriolit üzem egyszerűsített technológiai leírása A kriolit gyártási technológia négy részfolyamatból áll: 1. Nátrium-flourid (NaF) oldat gyártása Nátrium-sziliko-fluorid (Na2SiF6) vagy hidrogén-sziliko-fluorid (H2SiF6) oldat és nátrium-karbonát (Na2CO3) alapanyagokból. Egy reaktorba vizet mérnek, majd állandó keverés mellett feloldják benne a megfelelő mennyiségű nátrium-karbonátot. Ezután bemérik a nátrium-sziliko-fluoridot (vagy a hidrogén-sziliko-fluorid oldatot ) és az elegyet hígítják. Az oldatot szivattyúval keverős reaktorokba nyomatják, ahol felfűtik, és lejátszódik a reakció. Ezután az oldatot hígítják, hogy a kiváló szilícium-dioxid mellől a NaF-ot visszaoldják. Az oldók után a zagy homogenizálóba folyik, ahonnan zagyszivattyúk a szűrőprésekbe táplálják. A présszűrőn szétválik a tiszta NaF-oldat és a szilárd szilícium-dioxid. Ez utóbbi másodlagos hasznosításra, a tiszta NaF-oldat gyűjtőtartályba kerül. Na2SiF6 + 2 Na2CO3 + X H2O = 6 NaF + 2 CO2 + SiO2 x XH2O H2SiF6 + 3 Na2CO3 + X H2O = 6 NaF + 3 CO2 + SiO2 x (X + 1)H2O 2. Alumínium-fluorid ( AlF3 ) oldat gyártása
17 Hidrogén-sziliko-fluorid (H2SiF6) oldat és timföld-hidrát (Al(OH)3) alapanyagok felhasználásával. A gyártás első lépéseként szilárd timföldhirátból és vízből timföldzagyot készítenek egy zagyolótartályban. Ezt követően az AlF3 gyártó reaktorba bemérik a H2SiF6 oldatot, majd felfűtik, és feleslegben hozzáadagolják a timföldzagyot. Amikor a reakció lejátszódik az elegyet hígítják, és hűtővályúba engedik. Innen kerül az anyag a centrifugába, ahol az AlF3 oldat és a szilícium-dioxid szétválasztása történik. Ez utóbbi másodlagos hasznosításra kerül, míg az AlF3 oldatot megfelelő hígítás után tárolótartályokba szivattyúzzák. H2SiF6 + 2 Al ( OH ) 3 = 2 AlF3 + SiO2 x 4 H2O 3. Kriolit ( Na3AlF6 ) gyártása Az előbbiek szerint előállított NaF és AlF3 alapoldatokból. A folyamat vezetése során az alapadatokból kristályos kriolit előállítása a cél. Ehhez a homogén AlF3 és NaF oldatot bemérőkön át meghatározott mólarányban a kriolit reaktorba vezetik. A reaktorban állandó keverés közben megfelelő tartózkodási idő alatt, a NaF és az AlF3 között lejátszódik a kémiai reakció, melynek eredményeként kristályos kriolit képződik. A reaktorból a kriolit-zagy túlfolyással puffertartályba kerül. A puffertartályból a zagyot szivattyú nyomja a Dorr-ülepítőkbe, ahol az besűrűsödik. A Dorr-ülepítőből folyamatos ütemben távozó zagy vákuum-dobszűrőre kerül. A dobokról leválasztott kb. 10 % nedvességtartalmú kriolitot szállítószalagok továbbítják a szárítórendszerbe. 3 NaF + AlF3 = Na3AlF6 4. A szűrőnedves kriolit szárítása, kalcinálása, osztályozása, szükség szerint őrlése Ezen fizikai műveletek alatt a szűrőnedves kriolitból eltávolítják a vizet, majd a terméket szemcseméret szerint osztályozzák vagy szükség esetén őrlik. 2.3.4. A biztonság szempontjából lényeges létesítmények bemutatása 2.3.4.1. Veszélyes anyagot felhasználó technológia, üzem (rész) meghatározása A veszélyes üzem a Kénsav üzem 60 %-os óleum tárolója. Az üzemekben meghibásodás esetén az alábbi veszélyes anyagok kerülhetnek a levegőbe, csatornahálózatba: -kéntrioxid ( SO3 ) gáz: színtelen, a levegő nedvességtartalmával átláthatatlan, sűrű, fehér kénsavködöt képző, maró, mérgező gáz - óleumok ( H2SO4xSO3, 20-60 %-os ): tömény kénsavban elnyeletett kéntrioxid, szabadba jutva kéntrioxid szabadul fel belőle, ezért hatása kettős: a kénsav és kéntrioxid tulajdonságait egyesíti, vízzel hevesen reagál
18 - klórszulfonsav ( HClSO3, 96-99 %-os ): kéntrioxid, és sósav gázból keletkező igen reakcióképes, maró, mérgező folyadék, szabadba jutva kéntrioxid, és sósav gáz szabadul fel, vízzel hevesen reagál. A vállalat technológiája vizsgálatából megállapítható, hogy a munkahelyi baleset szintjét meghaladó veszélyeket csak az óleum tárolótartály és a töltő körzetében, a töltő rendszer tartályainak és a töltés alatt álló tartályok sérüléseinek következtében kiáramló óleumból fejlődő gáz okozhat. Az ömlés vizsgálatára, az anyag veszélyessége, mérgező hatása, valamint nagy mennyisége miatt van szükség. 2.3.4.2. A technológia pontos megnevezése A 60 %-os óleum tárolása, kármentővel ellátott tartályparkban történik. 2.3.4.3. A súlyos baleseti veszélyt jelentő technológiai berendezés leírása A 60-as óleum tároló a ( "BO" jelű tartálypark ) sekély betontálcában van elhelyezve, melynek hasznos térfogata 15 m3. Meghibásodás esetén az óleum a töltőtartályon keresztül a "B" üzemi cirkulációs rendszerbe visszafejthető. A tálcának a központi savas csatorna felé elfolyása van, szükség szerint a tálca kifolyója homok gáttal elzárható. Mindig rendelkezésre kell állnia egy tárolókapacitásnyi szabad helynek a tároló parkban, amennyiben ez nem megvalósítható megfelelő számú vasúti tartálykocsit kell a töltőhelyre beállítani. A tartályok műszaki állapotáról az ütemezett diagnosztikai mérések adnak felvilágosítást, melyek eredményeitől függően a szükséges karbantartási munkálatokat végeztetünk. a) folyamatábrák, csövezési és műszerezési ábrák A folyamatábrát a 3.sz. melléklet mutatja. b) technológiai utasítások A vállalat minden lényeges tevékenysége technológiai leírásokban és a működő menedzsment rendszerek munkautasításaiban szabályozott. c) a technológiát jellemző alapvető paraméterek A súlyos baleset lehetőségét jelentő tárolót a 7.sz. melléklet mutatja. d) a műszerezettség A 60 %-os óleum tároló szintmérővel és hőmérsékletmérővel van felszerelve. e) Az energiaellátás és az anyagmozgatás
19 Az energiaellátás és az anyagmozgatás rendszerét a technológiai leírás szerint, a 3.sz. melléklet mutatja be.
2.3.5. Az egyes technológiai lépésekhez tartozó biztonságos üzemeltetés leírása 2.3.5.a) Kénsav üzem Az üzemzavarok és technológiai meghibásodások, balesetek lehetőségének bemutatása A technológia nem nagynyomású. Veszélyforrások az áramoltatott közegek szabadba jutásával keletkezhetnek, amelyek a kényszer áramoltatások leállításával, szükség esetén az üzem leállításával (vészleállítási utasítás) rövid idő alatt megszűntethetők. A szabadba jutott anyagok kezelése illetve a tároló meghibásodása esetére vonatkozó teendők a vízkár-elhárítási tervben találhatók. A rendkívüli szennyeződések ártalmatlanításához a "B" üzemi csörgedezők alatti zárható helyiségben 1 t szóda és 1 t mészpor áll rendelkezésre. Ugyanide kerültek elhelyezésre a be nem szerelt csatornaelzáró szerkezetek, melyek segítségével a csatornák szükség szerint kiszakaszolhatók. A helyiség kulcsa a műszakos művezetői irodában található. A homokgátak megépítéséhez szükséges mennyiségű homok ( 10 zsák ) szintén az üzem területén került elraktározásra az olajszennyezések megkötésére szolgáló 1 zsák perlittel együtt. Az elhasználódott készletek feltöltéséről a katasztrófa-elhárítási felelős gondoskodik. A súlyos baleset előfordulásának lehetőségei Üzemi technológiai hibából súlyos baleset bekövetkezése kizárható, mivel így kis mennyiségű veszélyes anyag kerülhet a környezetbe. Súlyos baleset csak a tartálypark katasztrofális sérülése esetén képzelhető el. A rendszeres diagnosztikai ellenőrzésekkel folyamatosan figyelemmel követjük a tartályok állapotát, karbantartásukról gondoskodunk. Nagy erejű földrengés, vagy légtérből való nagyobb objektum becsapódás esetén azonban katasztrófa helyzet alakulhat ki, mely következményei igénylik a Katasztrófavédelmi Igazgatóság bevonását is. /kitelepítés, stb./ A védelmi szervezetet, annak feladatait, eszközrendszerét a Belső Védelmi Terv mutatja be.
2.3.5.b) Foszforsav üzem A sárga foszfor tárolási üzemzavarok és technológiai meghibásodások, balesetek lehetőségének bemutatása
20 Üzemi technológiai hibából súlyos baleset bekövetkezése kizárható, mivel így kis mennyiségű veszélyes anyag kerülhet a környezetbe. Súlyos baleset csak a tartálypark katasztrofális sérülése esetén képzelhető el. Hordó lyukadás: korrózió miatt lehetséges, a kevés kikerülő foszfor jól lokalizálható, így súlyos baleset valószínűtlen. Hordó repedés, leejtés: a hordó anyaga csak horpad, így súlyos baleset valószínűtlen. Földfeletti tároló: a kármentőben elhelyezett tároló, meghibásodás esetén vízzel elárasztható a kikerülő foszfor lokalizált. Csővezeték meghibásodás a kikerülő max. 50 kg foszfor a környezetben csak kis területen folyhat el, a közlekedési utak védettek. Tartálykocsi meghibásodás nagy mennyiségű foszfor kerülhet ki a környezetbe, ami komoly károkat okozhat és szerencsétlen esetben a keletkező tűz és gázok lakóterületet veszélyeztethetnek. A sárga foszfor tárolás üzemi technológiai balesetek következményeinek elhárítása, veszélyes anyagok ártalmatlanítása A foszfor magas hőmérsékleten ég, ezért a szerkezeti anyagok szilárdsága csökken, omlás veszély is fennállhat. Az égő foszfor szétfolyik, így a tűz tovább terjed. Az égés közben keletkező foszforpentoxid sűrű füst ködöt alkot, a tájékozódást teljesen lehetetlenné teszi, a légutakat erősen irritálja, köhögési rohamot okoz, oxigén hiány léphet fel, pánik alakulhat ki. Az emberi testre kerülő foszfor mély égési sérülést okoz, a sérülésen keresztül felszívódó foszfor mérgezést, halált okozhat. Arra kell törekedni, hogy a környezetbe kikerülő foszfort vízzel fedjük, és olvadáspontja alá hűtsük. Ekkor a szilárd foszfor lokalizálható, az égése és a gázképződés megszűnik. A foszfort földgáttal kell körbe venni, és folyamatosan víz alatt kell tartani. Vízzel fedve jól záródó fém konténerekbe, vagy fém edénybe kell felszedni. A foszforral érintkezett szerszámokat le kell gőzölni, majd 1%-os rézszulfát oldattal a rajta maradt foszfor nyomoktól mentesíteni kell. A sárga foszfor tárolás súlyos balesetek előfordulásának lehetőségei Csak a nagy tömegben a környezetbe kikerülő foszfor jelenthet súlyos balesetei kockázatot. A foszfort szállító tartálykocsi speciálisan kialakított, zárt, amelyben a foszfor szilárd állapotban, fedővíz alatt van. Még vasúti balesetnél is viszonylag kicsi a lehetősége annak, hogy a sárga foszfor egyszerre nagy mennyiségben megolvadva kerüljön a környezetbe. Nem kellő gyorsaságú védelmi intézkedés esetén súlyos balesetei helyzet alakulhat ki. A védelmi szervezetet, annak feladatait, eszközrendszerét a Belső Védelmi Terv mutatja be.
21
2.3.5.c) Kriolit üzem Üzemzavarok, technológiai meghibásodások, balesetek lehetősége A kriolit gyártásához felhasznált alapanyagok közül 3 anyag, illetve maga a kriolit is szilárd halmazállapotú. Ezek az anyagok nem robbanásveszélyesek, nem éghetők, az égést nem táplálják. Ha bármilyen ok miatt a szállítás, feldolgozás során ezek az anyagok kikerülnének a környezetbe, semmilyen veszélyt nem okoznának és egyszerű mechanikai módszerrel összegyűjthetők. A hidrogén-sziliko-fluorid oldat manipulációs zónáiban kármentők találhatók, ahol az anyag egyszerű semlegesítési folyamatban mésztej oldattal ártalmatlanítható. A kriolit gyártása során - a technológiai leírásban bemutatott - oldatok gyártása történik. Ezek az oldatok nem robbanás veszélyesek és nem is éghetők. A technológiai folyamat végén található szárító-kalcináló rendszer teljesen automatizált irányítással működik. A Kriolit üzemben felhasznált és gyártott anyagok a Biztonsági Jelentés készítésére vonatkozó kötelezettség felmentési kritériumai 4. pontjának megfelelnek, ezért kérjük, hogy az üzemet mentesítsék a belső védelmi terv készítésének kötelezettsége alól. 2.3.6. A veszélyes létesítmények tervezési filozófiája A Rt. vezetése a Rt. környezetében figyelembe veendő veszélyes anyagok lehetséges balesetei, potenciális katasztrófái következtében elvileg kialakuló, számítható kockázat értékelése alapján, a kockázatot csökkentő technikai megoldások bevezetésével alakította ki az építményeket: A technológiákban zárt rendszereket alakítottunk ki. Megfelelő védelmet biztosítanak a tároló edények, a technológiai berendezések szakaszolt kialakításai. Az üzemi berendezések leállítása a veszélyeztetett területeken kívül elhelyezett kezelő szervekkel biztosított.
2.3.7. A gyártáshoz kapcsolódó és a veszélyhelyzeti feladatok ellátását szolgáló infrastruktúra a) külső elektromos- és más energiaforrások, e) a belső elektromos hálózat, f) a tartalék elektromos áramellátás (veszélyhelyzeti ellátás is) Elektromos energia: TITÁSZ Rt. 4024 Debrecen Kossuth Lajos út 41.Tel: 56/511-100. A Rt. elektromos ellátási rendszerét a Tűzriadó Terv melléklet tartalmazza (közmű helyszínrajz, technológiai berendezések feltüntetésével). Tartalék hálózatként is figyelembe vehető rendszerek biztosítják a menekülési igények kielégítését.
22
b) a külső vízellátás, h) a melegvíz és más folyadék hálózatok, g) a tűzoltóvíz hálózat, u) a szennyvízhálózatok Vízművek:
A kommunális és az üzemi vízellátást a Tiszamenti Vízművek Rt. 5000 Szolnok Kossuth Lajos út 5. Tel: 56/422-522 biztosítja.
A használati melegvíz előállítása 1998 decemberéig termálkútból történt, azonban a vízmennyiség jelentős csökkenése miatt át kellett állni artézi vízből történő HMV előállításra. A termelt artézi víz egy részéből központi használati melegvízellátás történik a hő központban, gőz-vizes hőcserélők segítségével ennek mennyisége évi ~ 50 em3. A használati melegvíz gerincvezetéken a gyártelep és a lakótelep kommunális fogyasztóihoz kerül. A vezeték cirkulációs vezetéknek lett kiépítve. Városi ivóvizet csak hálózat tisztítás, vagy nagymérvű belső hálózati meghibásodás esetén használunk fel. Az ipari víz kitermelése a Tiszára telepített víz kivételi műben történik. A 329,3 folyamkilométernél megépített 2 db vasbeton mederpillérben vannak elhelyezve a vízkivételi mű szivattyúi. A vízszintes átfolyású ülepítők térfogata 2X650 m3. Az ipari víz szivattyúk szívómedencéjének térfogata 2X285 m3. Az ipari hálózat közel állandó nyomását a víztorony 24 méteres szintjén elhelyezkedő 930 m3 térfogatú tárolómedence biztosítja, a medenceszinttől függően 2,4-3,3 bar induló nyomáson. Az Rt iparvízfogyasztása évi 3,4-4 millió m3. A kavicsszűrőkből kilépő tisztított ipari víz a tűzoltó víz körhálózatba kerül. A körhálózathoz csatlakozik a víztorony felszálló vezetéke is. A medence térfogata 250 m3, fenékszintje a terepszinthez képest 37 m, a medence magassága 4 m. Szennyvíz kezelés: Az Rt. az egyesített szennyvizeit az árvízvédelmi töltésnél elhelyezett szennyvízátemelő telepétől egy 1528 m hosszúságú nyitott csatornán keresztül vezeti a Tisza folyó medrébe. Az Rt. lakótelep, és a kettős összekötő út csapadékvíz csatornahálózattal ellátott. A csapadék csatornarendszer az Rt. szennyvízátemelő telepénél egyesül az. Rt. tisztított ipari szennyvizeivel, és együttesen jutnak el a Tisza folyóhoz. A Rt. tűzveszélyességi osztályának megfelelően a létesítmény területén az előírt helyeken tűzcsapok kerültek kihelyezésre. A Rt. tűzoltóvíz ellátási rendszerét a Tűzriadó Terv melléklet tartalmazza (közmű helyszínrajz, technológiai berendezések feltüntetésével). Tartalék oltóvízként a termelés vízmedencéiben lévő vízmennyiség is figyelembe vehető. Ezek együttesen biztosítják a tűzoltó víz igények kielégítését. Recirkulációs víz hűtő rendszerként jelenleg 3 db recirkulációs víz hűtő rendszer üzemel, a kénsav üzemi, a foszforsav üzemi és a kriolit üzemi rendszer. Az erőmű kondenzációs turbináinak hűtésére szolgáló recirkulációs rendszere jelenleg üzemen kívül van helyezve. A kénsav üzemi, a foszforsav üzemi, és az erőmű hűtőrendszere
23 DÁVID rendszerű, ventillátoros keresztáramú hűtőtornyokból, keringtető szivattyúkból, és cirkulációs vezetékrendszerekből áll. Az erőműves hűtő torony rendszer rendeltetése az erőmű kondenzációs turbinái számára szükséges hűtővíz biztosítása. A rendszer 4 db hűtő tornyot, 3 db MTB 400 tip szivattyút, nyomó vezeték rendszert a szükséges leágazásokkal a kondenzátorokhoz, és nyomás alatti visszafolyó csővezetéket foglalja magába. A kondenzációs turbinák üzemeltetéséhez szükséges nagynyomású gőz hiánya miatt a rendszer jelenleg nem üzemel. c) a folyékony és szilárd anyagokkal történő ellátás, j) a sűrített levegő ellátó rendszerek A késztermékek az üzemi tartályparkokban, illetve a technológiai berendezésekben gyártásközi állapotban fordulnak elő. A sárga foszfor tárolás hordóban szilárd állapotban, földbe süllyesztett tárolókban olvadt állapotban fedő víz réteg alatt történik. Az anyagtárolás a föld feletti zárt tárolókban olvadt állapotban fedő víz alatt történik, tároló kármentőben van elhelyezve. A sárga foszfor mozgatása hordóban, szilárd állapotban, vagy zárt csővezetékben szivattyúzva vagy vízzel nyomatva történik. A Foszforsav tárolása zárt tartályokban történik. Mozgatása zárt csővezetékben szivattyúzva közúti vagy vasúti tartálykocsiban, közúton vagy vasúton, kannában vagy folyadék konténerben történik A Hidrogén-sziliko-fluorid ( H2SiF6 gázlé) a műtrágya gyártás során keletkezik, a vásárolt árú 50 m3-es vasúti tartálykocsikban érkezik. Tárolására 5 db 160 m3 névleges térfogatú tárolók szolgálnak. Gyakorlatban a maximálisan tárolható mennyiség 5 x 135 m3 = 675 m3. Az átlagosan tárolt mennyiség 300 m3. Az anyag mozgatása - lévén folyadék - zárt csővezetékben szivattyúval vagy kisnyomású levegővel történik. A Timföldhidrát ( Al (OH )3 ) a vállalathoz vasúti kocsikban 50 tonnás adagokban ömlesztett árúként érkezik. Tárolása fedett timföld raktárban történik. A tároló maximális kapacitása 200 tonna, az átlagosan tárolt mennyiség 100 tonna. Az anyag mozgatása tehergépkocsival és szállítószalaggal történik. A Szóda ( Na2CO3 ) a vállalathoz vasúti kocsikban, 40 tonnás adagokban ömlesztve vagy zsákos árúként érkezik. A vasúti tartálykocsikból pneumatikus úton kerül a silóba melynek tárolókapacitása 60 tonna. A Nátrium - sziliko - fluorid ( Na2SiF6 ) a Rt.re vasúti kocsikban, 100 tonnás adagokban vagy közúton 20 tonnás tételekben érkezik Mindkét esetben fóliával bélelt, 1 tonnás a legkisebb egység rakat. Ezek tárolása fedett, zárt helyen történik. A maximálisan tárolható mennyiség 200 tonna, az átlagos készlet 100 tonna. Az anyag mozgatása raklapon, villástargoncával valósul meg. A Kriolit ( Na3AlF6 ) fehér színű por, amely fluortartalmánál fogva méreg. Tárolására az EA - 17 / I-V. jelű 160 m3 -es tárolók szolgálnak, melyeket csatornarendszer övez.
24 A gyártás végtermékeként 2 db 200 tonnás silóba kerül, majd 25 és 50 kg-os zsákokba vagy 1 tonnás egységbe csomagoljuk. Az átlagosan tárolt mennyiség 200 tonna.
d) a belső energiatermelés, üzemanyag-ellátás és ezen anyagok tárolása A termelő üzemek mellé szervesen kapcsolódnak a szolgáltató ágazatok: Energetikai üzletág (gáz, villamos energia, hőszolgáltatás, ivó-, tisztított-, lágyított- és sótalanított víz, ipari víz-szolgáltatás, szennyvíztisztítás ) és Beruházási és Karbantartási üzletág. Az RT. a területén üzemelő egységeknek szolgáltatásokat biztosít villamos energia, ivó és tisztított ipari víz, hőenergia, földgáz, szennyvízkezelés. A használati melegvíz előállítása 1998 decemberéig termálkútból történt, azonban a vízmennyiség jelentős csökkenése miatt át kellett állni artézi vízből történő meleg víz előállításra. A termelt artézi víz egy részéből központi használati melegvízellátás történik a hő központban, gőz-vizes hőcserélők segítségével, ennek mennyisége évi ~ 50 em3. A használati melegvíz gerincvezetéken a gyártelep és a lakótelep kommunális fogyasztóihoz kerül. A vezeték cirkulációs vezetéknek lett kiépítve. A tüzelőolaj tárolására a kénalapú kénsav üzemben 1 db 25 m3-es és 1 db 50 m3-es földbe süllyesztett fekvő hengeres acéltartály szolgál. A tartályok a technológiai csatornahálózattal semmilyen kapcsolatban nincsenek. Felfűtések alkalmával az 1 m3-es tartályból történik az olaj felhasználása, itt mágneses szintmérővel ellátott automatikus szintszabályzással akadályozható meg a túltöltés. A rendszer nem visszafolyó, ezért az olaj csak a technológiai fegyelem súlyos megsértése esetén, emberi hibából kerülhet ki a rendszerből. i) a híradó rendszerek Az üzemi gőzdudán és szirénán adott jelekkel a veszélyhelyzetre vonatkozó jelzések közölhetők minden dolgozóval és az Rt. vendégeivel. A telefonhálózaton a veszélyhelyzetre és a vezetők magatartására vonatkozó közlemények és utasítások közölhetők a nyílt kommunikáció szabályai szerint, az érintett dolgozóval, vagy vezetővel. A riasztás tartalma a kialakult káreseménytől függ. k) a munkavédelem, l) foglalkozás-egészségügyi elsősegélynyújtó és mentő szervezetek
szolgáltatás,
n)
az
A vállalat orvosi ellátása munkaidőkben biztosított. Az Rt. területén az előforduló balesetek ellátására alkalmas, kiképzett elsősegélynyújtók vannak a feladat ellátásához szükséges számban. Az elsősegélynyújtó csomag helye és az elsősegélynyújtó személyek neve és elérhetősége az üzemekben ki van függesztve.
25 m) a vezetési pontok és a kimenekítéshez kapcsolódó létesítmények Védett vezetési pontot az Rt. nem alakított ki, de az nem is szükséges. A védelmi intézkedések megtételét, a tevékenységek összefogását, a Rt. vezetőiből létrehozott csoport irányítja. Vezetési pont az Rt. irodaházában az igazgatósági titkárságon kerül kialakításra. Felszerelése: telefon, telefax, fénymásoló, üzemi térkép, irodaszerek, munkavállalói, veszélyhelyzeti szervezeti, elsősegélynyújtói névjegyzék.
o) a biztonsági szolgálat, q) az üzemi műszaki biztonsági szolgálat A tevékenység illetve az egyes üzemek, üzemrészek leállításához szükséges kezelő szervekkel az üzemi berendezések leállítása a veszélyeztetett területeken kívülről biztosított. A vészleállítás szabályait a dolgozókkal ismertettük. p) a környezetvédelmi szolgálat Az RT. a minőségbiztosítási rendszer építése során kialakította minőségi, környezetvédelemmel kapcsolatos és biztonsági politikáját, ügyrendjét, és megfogalmazta a felső vezetés ezekkel kapcsolatos legfontosabb felelősségét és feladatait. A rendszerek utasításai részletesen szabályozzák a minőség biztosításával kapcsolatos teendők mellett a környezetvédelmi és biztonsági feladatokat a végrehajtás szintjéig. A szervezet élén áll a műszaki vezérigazgató-helyettes. Közvetlen irányítása alatt áll a biztonságtechnikai és a környezetvédelmi megbízott, illetve a laboratórium. A Környezetvédelmi laboratórium naponkénti mintákból vizsgálja az Rt. összes elfolyó szennyvíz, valamint az egyes szennyvíz kibocsátók vízminőségi paramétereit. (Kriolit és Szuperfoszfát üzem, Központi szennyvíztisztító fluoridos és tisztított HCA szennyvize, HENKEL szennyvize, PFB semlegesítőtől elfolyó szennyvíz, Kénsav üzemi elfolyó szennyvíz, csapadékcsatorna). A Minőségellenőrző osztály laboratóriuma vizsgálja a foszforoxidáló medencéből távozó szennyvíz foszfortartalmát. A Kénsav üzemi elfolyó csatornában és a PFB savsemlegesítőben több pH mérő, és regisztráló műszerrel folyamatos ellenőrzés történik. r) katasztrófa elhárítási szervezet A Rt. kárfelszámolásába bevethető védelmi erők képesek a kommunikáció fenntartására, a kisebb lokális vészhelyzetek megszüntetésére. A legtöbb jelen lévő veszélyes anyag környezetbe jutása után maradandó vegyi veszélyeztetés áll fenn. A Rt. belső védelmi szervezetét meghatározza az, hogy a kisebb súlyú hiba elhárítási műveleteket saját védelmi szervezettel, de a súlyos balesetek elleni védekezést külső védelmi szervezetekkel végeztetjük. Ezen szervezetek saját szabályzataik alapján, saját vezetőik irányítása mellett tevékenykednek.
26 s) a javító és karbantartó tevékenység A termelőeszközök épületek illetve gépjárművek állagának megóvására, ezen belül a biztonságos üzemviteli követelményeinek biztosítására éves szintű Karbantartási Terv készül. A karbantartási terv tartalmazza a létesítményekre, termelőeszközökre, gépjárművekre vonatkozó munkabiztonsági követelmények kielégítését szolgáló feladatokat. A karbantartási utasítások kidolgozása az Rt. feladata. Az üzemekben bármilyen karbantartási munkavégzés csak felügyelettel történik, ezekről írásos karbantartási és/vagy javítási dokumentáció készül. t) a laboratóriumi hálózat Az Rt. Minőségbiztosítási Laboratóriumot hozott létre és üzemeltet. A laboratórium feladata a szabályozott ellenőrző mérések, vizsgálatok elvégzése a nyers-, ill. alapanyagokra, segédanyagokra, segédeszközökre, termékekre. A Környezetvédelmi laboratórium naponkénti mintákból vizsgálja az Rt. összes elfolyó szennyvíz, valamint az egyes szennyvíz kibocsátók vízminőségi paramétereit. A Minőségellenőrző osztály laboratóriuma vizsgálja a foszforoxidáló medencéből távozó szennyvíz foszfortartalmát. v) Az üzemi monitoring hálózatok A technológiai folyamatot vezérlő rendszer által tárolt adatok rögzítik a rendszer minden fontos paraméterét. A meghibásodásokra a rendszer hiba üzenetet küld, és a meghibásodott elem után következő technológiai rendszereket leállítja. Az automatikus és a kezelők által tett beavatkozásokat a rendszer rögzíti, így a kezelőknek és a vezérlőben tartózkodó védelmi vezetőnek teljes körű információkat szolgáltat. A Környezetvédelmi laboratórium naponkénti mintákból vizsgálja az Rt. összes elfolyó szennyvíz, valamint az egyes szennyvíz kibocsátók vízminőségi paramétereit. (Kriolit és Szuperfoszfát üzem, Központi szennyvíztisztító fluoridos és tisztított HCA szennyvize, HENKEL szennyvize, PFB semlegesítőtől elfolyó szennyvíz, Kénsavüzemi elfolyó szennyvíz, csapadékcsatorna ). A Minőségellenőrző osztály laboratóriuma vizsgálja a foszforoxidáló medencéből távozó szennyvíz foszfortartalmát. A Kénsav üzemi elfolyó csatornában és a PFB savsemlegesítőben több pH mérő és regisztráló műszerrel folyamatos ellenőrzés történik. Az Rt. összes elfolyó szennyvíz csatornájába a szennyvíz átemelőnél egy távadós pH mérő van beépítve, a mért érték a PFB savsemlegesítő műszer szobájába továbbítja a mindenkor mért értéket. A mért érték regisztrálásra is kerül. Az RT. az összes elfolyó szennyvízcsatornájába a szennyvíz átemelőnél folyamatos mintavevő van telepítve, a napi átlag minták folyamatosan elemzésre kerülnek. A tiszai vízkivételi mű kezelőjének feladata az Rt. Tiszába beömlő szennyvizének, illetve a beömlés alatti Tisza szakasznak az ellenőrzése. Szintén a tiszai vízkivételi
27 mű kezelőjének feladata a beömlés előtti nyíltcsatornarendszerbe beépített speciális duzzasztó, olajfogó műtárgy működőképességének ellenőrzése, és dokumentálása. A szennyeződések keletkezési helyének gyors megállapítása érdekében a szennyvíz csatorna hálózatok kritikus pontjain a csatorna fedelek középpontjában levő mintavevő nyílásokon kell mintákat venni. A mintavétel a kibocsátó üzem feladata. A mintavételi helyeket az üzemi kárelhárítási tervekben is megjelöltük.
w) a tűzjelző és robbanási töménységet érzékelő rendszerek, x) a beléptető és az idegen behatolást érzékelő rendszerek A vállalatnál tűzjelző és robbanási töménységet érzékelő rendszerek, illetve beléptető és az idegen behatolást érzékelő rendszerek kialakítására nem került sor, de az nem is szükséges.
2.3.8. Az üzemben jelen lévő veszélyes anyagok A Rt. beszerezte és naprakészen tartja a veszélyes alapanyagok „Biztonsági adatlapjait”. Ez tartalmazza a szükséges alapadatok többségét, pl.: a) Az anyag megnevezése (CAS-szám, IUPAC név, kereskedelmi megnevezés, empirikus formula, kémiai összetétel, tisztaság, a legfontosabb szennyező anyagok stb.); b) fizikai és kémiai tulajdonságok: a normálüzemi technológiára és a rendellenes működési állapotra jellemző hőmérsékleti, nyomás- és töménység értékek, a technológiához, esetleg a balesetek kezdetéhez tartozó egyensúlyi feltételek, a termodinamikai jellemzők, a fázisváltozások, a lobbanáspont, a gyulladási hőmérséklet, a robbanási (alsó, felső) határértékek, a hő stabilitás, a jellemző reakciók stb. információk; c) a fizikai, a kémiai, a toxikológiai és a természetet károsító tulajdonságok, valamint az emberre és a környezetre gyakorolt rövid távú és hosszú távú hatások; d) Az egyéb információk (pl.: a tárolásra vonatkozó információk); e) a veszélyes anyagok jelen levő maximális mennyisége. 2.sz. melléklet.
2.3.9. A veszélyes anyagok leltára 2.3.9.1. A veszélyes anyagok körébe (2.sz. melléklet) vontuk a) a nyersanyagok; b) a félkész termékek; c) a végtermékek; d) a melléktermékek;
28 e) a hulladékok és a segédanyagok; f) a folyamatok ellenőrizhetetlenné válásakor keletkező anyagok. g) a veszélytelenítő és mentesítő anyag(ok) közül azokat, amelyek a Biztonsági Jelentés készítését megalapozták. 2.3.9.2. A veszélyes anyagok azonosítása A veszélyes anyagokat a „Biztonsági Adatlapok” alapján az alábbi adatokkal: a) megnevezése; b) rendelkezésre álló mennyisége; c) veszélyessége; d) CAS azonosító száma és HOMMEL-lapszáma; e)biztonsági adatlapja; f) azonnali felhasználhatósága; azonosítottuk. 2.3.9.3. A veszélyes anyagok tárolása A veszélyes anyagokat az alábbi adatokkal: a) a tárolási helyének megnevezése; b) a tároló edényzet fajtája, illetőleg a tárolás módja szerint külön-külön; ba) az edényzet jellegzetes alakja (értelemszerűen), bb) az edény darabszáma; bc) az edény térfogata; bd) egy edényben lévő maximális anyag tömege (értelemszerűen); be) az edény engedélyezési nyomása (értelemszerűen); bf) az edényben lévő anyag tárolási hőmérséklete; bg) kármentő területe (értelemszerűen); bh) kármentő térfogata (értelemszerűen); bi) tárolt összes tömeg (zsákos vagy ömlesztett tárolás esetében) jellemeztük (lásd. a 2.3.8 pontnál).
2.4. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés A biztonság szempontjából fontos rendszerek kialakításához a súlyos balesetek lehetséges kiváltó okainak feltárásakor és a szükséges intézkedési rend kidolgozásakor minden váratlan esemény, "majdnem-baleset" vizsgálati eredményét figyelembe vettük, illetőleg felhasználtuk, sőt a hasonló vállalatok összevethető tapasztalati adatait is figyelembe vettük. Az üzemek elrendezése hozzájárul a kockázatok csökkentéséhez az üzemelés, az ellenőrzés, a próbaüzem, a karbantartás, a módosítások, a javítások és a pótberendezések beállítása során. A védelmi intézkedések végrehajtásához szükséges ellátórendszerek (pl. villamos energia, levegő, stb.) megbízhatósága, igénybevehetősége és rendkívüli körülmények közötti működőképessége megfelelő. A megfelelő intézkedéseket megtettük a veszélyes anyagok kiszabadulásának megelőzésére és a rendszerből kijutott veszélyes anyagok terjedésének hatékony mérséklésére.
29 Igazolt az, hogy a biztonság szempontjából fontos rendszereket és azok létesítményeit úgy terveztük meg hogy azok együtt összehangoltan működő rendszert alkossanak és az üzemi rendszerek kiépítésekor a hatályos tervezési előírásokat és szabványokat (a minősítési követelményeket is) érvényesítettük. A biztonsági követelményekből kiindulva összeállítottunk olyan védelmi intézkedés csoportokat, amely a biztonságtechnika alapelvének megfelelően egyen szilárdságúan lefedik a veszélyforrások által okozott kockázatokat. Ennek alapján az Rt. saját veszélyhelyzeti szolgálatait komplexen alakította ki. Ennek keretében a megbízott biztonságtechnikai szakszolgálat (Pinkerton Kft.) ellátja a vagyonvédelmi, tűzvédelmi, munkavédelmi, polgári védelmi feladatokat is. Ezen feladatai ellátásához a napi működéshez igazodóan kiképzett létszámot (biztosítjuk. A belső védelmi szolgálatok bevethetőségének biztosításához (a telepített védelmi rendszereken kívül) biztosítjuk a szükséges szakfelszereléseket. a) a veszélyhelyzeti vezetési létesítmények Védett vezetési pontot a Rt. nem alakított ki, de az nem is szükséges. A védelmi intézkedések megtételét, a tevékenységek összefogását, a Rt. vezetőiből létrehozott csoport irányítja. Vezetési pont a Rt. irodaházában, az igazgatósági titkárságon került kialakításra. Felszerelése: telefon, telefax, fénymásoló, vállalati térkép, irodaszerek, munkavállalói, veszélyhelyzeti szervezeti, elsősegélynyújtói névjegyzék. A termelő tevékenységek leállításához szükséges kezelő szervekkel az üzemi berendezések leállítása a veszélyeztetett területeken kívülről biztosított. A vészleállítás szabályait a dolgozókkal ismertettük. b) a vezetői állomány veszélyhelyzeti értesítésének eszközrendszere A veszélyhelyzeti szervezet az Rt. vezetői állományából, valamint ügyeleteseiből áll. Veszélyhelyzet esetén kötelességük az SzMSz-ben meghatározott feladataikon túl a veszélyeztetett dolgozóinak, a vállalat területén tartózkodó alvállalkozók vevők stb. biztonságba helyezése, üzemrészek vészleállítása, mentési, helyreállítási munkák megszervezése, szükség esetén külső mentőerők igénylése. A veszélyhelyzeti szervezet felelős a hozott intézkedéseiért, a helyi mentőerők, és eszközök alkalmazásáért, a munka és az óvórendszabályok betartásáért, illetve betartatásáért és a balesetmentes munkavégzésért. A vezető mentésirányító a műszaki vezérigazgató-helyettes, aki az összes műveletet a mentésirányító központból irányítja. A vállalat veszélyhelyzeti szervezete a Rt. műszaki vezérigazgató-helyetteséből és művezetőkből áll. Veszélyhelyzet esetén kötelességük az SzMSz-ben meghatározott feladataikon túl a vállalat veszélyeztetett dolgozóinak, a vállalat területén tartózkodó alvállalkozók vevők biztonságba helyezése, üzemrészek vészleállítása, mentési, helyreállítási munkák megszervezése, szükség esetén külső mentőerők igénylése.
30 A veszélyhelyzeti szervezet felelős a hozott intézkedéseiért, a helyi mentőerők, és eszközök alkalmazásáért, a munka és az óvórendszabályok betartásáért, illetve betartatásáért és a balesetmentes munkavégzésért. A vezető mentésirányító az Rt. műszaki vezérigazgató-helyettese, aki az összes műveletet a mentésirányító központból irányítja. A védelmi rendszerben a védelmi szervezet vezetése mellett kiemelt szerepet kap valamennyi beosztott. A felkészítési rendszerben a védelmi szervezet tagjaira vonatkozó követelményeket több védelmi, biztonsági szabályzat együttesen garantálja. Ezek személyi hatálya kiterjed a vállalat valamennyi munkavállalójára, valamint más gazdálkodó szervezetekkel munkaviszonyban lévő, de a vállalat területén rendszeresen, vagy ideiglenesen munkát végző munkavállalókra és a munkavégzés hatókörében tartózkodó munkavállalókra. A telefonhálózaton a veszélyhelyzetre és a vezetők magatartására vonatkozó közlemények és utasítások közölhetők, a nyílt kommunikáció szabályai szerint, az érintett dolgozóval, vagy vezetővel. c) Az üzemi dolgozók veszélyhelyzeti riasztásának eszközrendszere Az üzemi gőzdudán és szirénán adott jelekkel a veszélyhelyzetre vonatkozó jelzések közölhetők minden dolgozóval és a vállalat vendégeivel. A telefonhálózaton a veszélyhelyzetre és a magatartására vonatkozó közlemények és utasítások közölhetők, a nyílt kommunikáció szabályai szerint, az érintett dolgozóval, vagy vezetővel. A riasztás tartalma a kialakult káreseménytől függ. d) a veszélyhelyzeti híradás eszközei és rendszerei Az üzemi gőzdudán és szirénán adott jelekkel a veszélyhelyzetre vonatkozó jelzések adhatók. A telefonhálózaton a veszélyhelyzetre és a vezetők magatartására vonatkozó közlemények és utasítások közölhetők a nyílt kommunikáció szabályai szerint, az érintett dolgozóval, vagy vezetővel. A közlés tartalma a kialakult káreseménytől függ. e) a távérzékelő rendszerek A technológia folyamatot vezérlő rendszer által tárolt adatok rögzítik a rendszer minden fontos paraméterét. A meghibásodásokat a rendszer jelzi, és a meghibásodott elem után következő technológiai rendszereket a kezelő leállítja. Az automatikus és a kezelők által tett beavatkozásokat a rendszer rögzíti, így a kezelőknek és a vezérlőben tartózkodó védelmi vezetőnek teljes körű információkat szolgáltat. A veszélyes hulladék depónia környezetében számos figyelő kút létesült. Ezek közül jelenleg mintegy 30 db rendszeres vízszint és vízminőség vizsgálatát végezzük. A figyelő kutak a monitoring rendszer fontos elemei, a kutak mérési eredményeit a számítógépes rendszer tárolja.
31 A vízminőség ellenőrzésére minden csörgedező tálcában, és a közös elfolyó csatornában pH mérők vannak elhelyezve. Amikor meghibásodás esetén a víz savassá válik a pH mérők érzékelik, és automatikusan nyitják a tálca savas csatornára menő elfolyóját, így a savas víz a semlegesítőbe kerül. A rendszer fény és hangjelzést is adva riasztja a kezelőszemélyzetet. A védelmi rendszer a központi "U" szelvényű csatornában elhelyezett pH mérő útján meg van kettőzve. A második védelem a recirkulációs rendszerben lévő összes vizet a központi savas csatornába üríti le savasodás esetén. Az üzemi elfolyó csatornákban és a PFB savsemlegesítőben több pH mérő, és regisztráló műszerrel folyamatos ellenőrzés történik. A szennyvízátemelő műtárgyainál történik a csapadék, ipari, és a lakótelepi szennyvizek egyesítése. A távozó szennyvizek mennyiségi, minőségi ellenőrzése is itt történik meg (folyamatos pH mérés, folyamatos mintavételezés, mennyiségmérés. Az Rt összes elfolyó szennyvíz csatornájába a szennyvíz átemelőnél egy távadós pH mérő van beépítve, a mért érték a PFB savsemlegesítő műszer szobájába továbbítja a mindenkor mért értéket. A mért érték regisztrálásra is kerül. f) a helyzet értékelését és a döntések előkészítését segítő informatikai rendszerek A technológia folyamatot vezérlő rendszer által tárolt adatok rögzítik a rendszer minden fontos paraméterét. A meghibásodásokat a rendszer jelzi, és a meghibásodott elem után következő technológiai rendszereket a kezelő leállítja. Az automatikus és a kezelők által tett beavatkozásokat a rendszer rögzíti, így a kezelőknek és a vezérlőben tartózkodó védelmi vezetőnek teljes körű információkat szolgáltat. A mentést szervező csoport tagjai részére a következő információs források állnak rendelkezésre: a kapcsolattartó telefonszámok sürgősségi esetekre, az Rt. tagjainak személyi listája, mobiltelefon, adapter a mobiltelefonhoz, fax, az értékesítési, az üzletfelek, és szerződések jegyzéke. Ezek a listák folyamatosan hozzáférhető helyen vannak és azokat rendszeresen aktualizáljuk. A helyzetértékelő és döntés előkészítő informatikai rendszerek szerves és elválaszthatatlan részét képezik a tárgyi témában kiadott belső szabályzatok, tervek, valamint a Rt. egyéb szabályzatai. g) a riasztást, a védekezést és a következmények csökkentését végző végrehajtó szervezetek A veszélyhelyzet ill. meghibásodás észlelője köteles a telefonon vagy személyesen a művezetőt értesíteni, aki megkísérli riasztani az Rt. vezetőségét. A műszaki vezérigazgató-helyettes azonnal intézkedést hoz, és/vagy riasztja a veszélyhelyzeti szervezetet. Amennyiben a veszélyhelyzeti szervezet tag nem található, a Rt. vezető saját hatáskörén belül intézkedik. A veszélyhelyzeti szervezet közvetlen intézkedéseket foganatosít a veszélyhelyzet elkerülésére, továbbterjedésének megakadályozására, és értesíti a hatóságokat és a polgári védelmi szervezetet. Munkaidőn kívül a portán dolgozó Pinkerton Kft. dolgozói végzik a riasztást miközben értesítik a Rt. vezetőjét. A riasztás futárral, vagy telefonon történik.
32 A tűz vagy robbanás, havária esetén a tűzoltóság riasztása mellett értesítjük: — a Rt. Vezetőjét, a tűzvédelmi szervezetet, — szükség szerint az Rt. egyéb vezetőit—, anyagi kár esetén a rendőrséget, tároló tartállyal, nyomástartó berendezéssel kapcsolatos esemény alkalmával a Területi Műszaki Biztonsági Felügyeletet az értesített személyek megérkezéséig a helyszínt érintetlenül biztosítjuk. h) a rendszeresített egyéni védőeszközei A vállalat korszerű létesítményekkel, technológiákkal és technikai berendezésekkel rendelkezik. Az egyes folyamatok irányítására, ellenőrzésére műszerek és technológiai automatikák szolgálnak. A veszélyes folyamatok biztonságát technológiai és biztonságtechnikai rendszerek biztosítják. Mindezeken a műszaki intézkedéseken túl rendelkeztünk a személyi védőfelszerelések rendszeresítésére is, melyek a dolgozók káreseti bevetései során is a védelmet szolgálják. A védőeszközök típusának meghatározása munkavédelmi szaktevékenységnek minősül. Ezt az Rt. munkavédelmi szakembere végzi. A juttatások rendje a Munkahelyi Kockázat Elemzésének figyelembe vételével készült el. A védőeszközök megfelelőségét a jogszabály (2/1995 Müm rendelet) alapján megköveteljük. Csak műbizonylattal és OMMF engedéllyel rendelkező védőeszközöket alkalmazunk. A védőfelszerelések biztosítása és állapotának ellenőrzése a Rt. feladata. A védőfelszerelések tisztántartása, állaguk megőrzése, rendeltetésszerű használata a dolgozók kötelessége. A balesetek elleni védekezés minden szakaszában munkavállaló kötelessége a kiadott védőfelszerelések használata. Ha a baleset a védőfelszerelések használatának elmulasztásából következik be, a dolgozó és a közvetlen vezetője is felelősségre vonható. i) a rendszeresített szaktechnikai eszközök Az Rt. minden üzemegysége elkészítette kárelhárítási tervét. Ebben modelleztük a bekövetkező balesetek— az üzemi felszerelésekkel való — elhárításához szükséges eszközök körét. A kárelhárítás eszköz- és anyagszükségletét illetve a szükséges munkavédelmi felszerelések azonosításának módját a belső szabályozók meghatározzák. A kárelhárítási anyagok és eszközök helye a Központi Anyagraktár. A készletben tartandó kárelhárítási anyagok, eszközök mennyiségének meghatározásánál figyelembe vettük az üzemekben tárolt, felhasznált veszélyes anyagok volumenét a vállalati kárelhárítási szervezet létszámát. Ezeket úgy határoztuk meg, hogy rendkívüli szennyezés esetén biztosítható legyen a szennyeződés Telepen belüli lokalizálása. Külön gondot fordítunk arra, hogy az elhasznált kárelhárítási anyagok és eszközök, a kárelhárítást követően azonnal pótlásra kerüljenek. A kárelhárítást követően az eltávolított szennyező anyagokat, szennyezett adszorbens anyagokat, és egyéb veszélyes hulladéknak minősülő anyagokat szelektíven a veszélyes hulladék-gyűjtőhelyre szállítjuk, ahol a jogszabályokban foglaltak szerint gyűjtjük, illetve annak megfelelően szerződött partnerünkkel (Design Kft.) elszállítatjuk.
33
j) A védekezésbe bevonható (nem közvetlenül erre a célra létrehozott) belső és a külső erők és eszközök Az Rt. belső védelmi szervezetét meghatározza az, hogy a kisebb súlyú hiba elhárítási műveleteket saját védelmi szervezettel, de a súlyos balesetek elleni védekezést külső védelmi szervezetekkel végeztetjük. A vállalati kárfelszámolásba bevonható védelmi erők képesek a kommunikáció fenntartására, a kisebb lokális vészhelyzetek megszüntetésére. A legtöbb jelen lévő veszélyes anyag környezetbe kerülése után maradandó vegyi veszélyeztetés áll fenn. A külső szervekkel kapcsolatot tartó, valamint a külső védelmi tervvel, a veszélyhelyzeti értesítéssel és adatszolgáltatással kapcsolatos tevékenységet végző személyek neve, beosztása és elérhetőségi adatait a Rt. is meghatározta. A bekövetkezett események fajtájától és várható lefolyásától függően kell a hatóságokat, az egészségügyi intézményeket, a minisztériumokat, és a helyi szomszédokat, vállalatokat értesítenie a kommunikációs felelősöknek. A kárelhárításba bevonható szervezetek, vállalkozások, címei, együttműködési megállapodásokban rögzítettek. A település védelmi erőinek (Tűzoltóság, Polgári Védelem, ÁNTSZ, stb.) infrastruktúráját fejleszteni nem szükséges. A bekövetkező balesetek hatásai elleni védekezés elveit, erőit, eszközeit a Belső Védelmi Terv mutatja be. 2.5. A súlyos baleset által való veszélyeztetés értékelése 2.5.1. Az értékelés szakaszai a) a veszély meghatározása A lehetséges balesetek elemzése során megvizsgáltuk a lehetséges balesetek körülményeit üzemszerű működés, az indítás, leállítás, a karbantartás, és a rendkívüli üzemeltetés során. Meghatároztuk azon hibahelyek jellegének és geometriai jellemzőinek (rés, lyuk, alak, méret stb.) adatait, amelyeken keresztül a veszélyes anyag kibocsátása megvalósulhat. Meghatároztuk a kiszabaduló veszélyesanyag-mennyiség kiszámításához szükséges állapotjellemzőket (az anyagösszetétel és az időtényező, továbbá az iniciáló hatás). A lehetséges súlyos balesetek okait elemeztük. Ennek keretében Hibafákat készítettünk a Műszaki baleset, a Környezet szennyezés és a Katasztrófa kialakulás, illetve az Emberi hibák szükséges és elégséges feltételeinek vizsgálatára. A kiszabaduló gázok, gőzök csepp képződése miatt ténylegesen kialakuló kiszóródási, kiülepedési helyzetek, illetve a szükséges védelmi intézkedések modellezését elvégzi a számítógépes rendszer
34 b) a súlyos baleset előfordulásának kockázata (gyakoriságának) meghatározása A lehetséges balesetek elemzése során megvizsgáltuk a lehetséges balesetek gyakoriságát az üzemszerű működés, az indítás, leállítás, a karbantartás, és a rendkívüli üzemeltetés során. c) Az azonosított súlyos baleset következményeinek értékelése A lehetséges súlyos balesetek következmény eseményeit és a teendő intézkedéseket elemeztük. Ennek keretében Eseményfákat készítettünk a Műszaki mentés, a Kárelhárítás és a Katasztrófa védekezés szükséges és elégséges feltételeinek vizsgálatára. Megállapításainkat Eseményfa Táblázatokban foglaltuk össze. d) a súlyos baleset valószínűségének és következményeinek integrálása Meghatároztuk a hatások által érintett terület minden pontján való egyéni és társadalmi kockázatot. A súlyos baleset integrált kockázatait a 8.sz. melléklet, a társadalmi kockázatot a 9. sz. melléklet mutatja be. e) a veszélyeztetési mutatók összevetése az engedélyezési kritériumokkal Az egyéni kockázat felmérése A veszélyességi övezetben élő lakosság veszélyeztetettségének megítélésére az egyéni kockázat mértékét vettük alapul. Az elfogadhatóság feltétele, hogy a lakóterület olyan övezetbe kerüljön, ahol súlyos baleset következtében történő halálozás egyéni kockázata nem haladja meg a 10-6 esemény/év értéket. A vizsgálat bizonyította, hogy a reálisan bekövetkező súlyos baleset következtében kialakuló gázfelhő halálos sérülést okozó koncentrációja nem terjed a kerítésen kívülre, így ott a halálozás egyéni kockázata nem haladja meg a 10-6 esemény/év értéket. (8.sz. melléklet) A társadalmi kockázati értékei Mivel a veszélyességi övezet vizsgált részében nem csak lakóépületek vannak, hanem ott nagy számban időszakosan is tartózkodnak emberek (pl. a lakótelep kereskedelmi egységeiben, ezért a veszélyeztetés megítélésénél a társadalmi kockázatra kialakított kritériumokat vettük alapul. Az elfogadhatóság feltétele, hogy a lakóterület olyan övezetbe kerüljön, ahol súlyos baleset következtében történő halálozás kockázata nem haladja meg a 10-7 esemény/év értéket. A vizsgálat bizonyította, hogy a reálisan bekövetkező súlyos baleset következtében kialakuló gázfelhő halálos, vagy sérülést okozó koncentrációja nem terjed a kerítésen kívülre, így ott a halálozás társadalmi kockázata nem haladja meg a 10-7 esemény/év értéket. (9.sz. melléklet)
35 2.5.2. A reálisan feltételezhető súlyos baleset előfordulásának lehetőségei, valószínűségei, okai és körülményei Vészhelyzet kialakulása a tartályok tartalmának gyors, robbanásszerű kiömlésével léphet fel. A vállalaton belüli kiváltó okok: - emberi mulasztás - berendezések hibája A vállalaton kívüli kiváltó okok: - természeti katasztrófa - szabotázs cselekmény A lehetséges súlyos balesetet eredményező közvetlen eseményeket elemeztük. Ennek keretében Hibafákat készítettünk a keletkezés szükséges és elégséges feltételeinek vizsgálatára. Megállapításainkat a Hibafa Táblázatokban foglaltuk össze
2.5.3. A reálisan feltételezett balesetek lehetséges következményei A vizsgálat során elemeztük a lehetséges balesetek körét és hatásait és megállapítottuk, hogy a legsúlyosabb balesetet a 60 %-os óleum tartályának és a töltés alatt álló tartály sérülésének következtében kiáramló óleumból felszabaduló kéntrioxid gáz okozhat. Az óleum kiömlés A 200 m3-es 60 %-os óleum tartály ill. csöveinek sérülése esetén vizsgáltuk a kiszabadult anyag hatását. A legnagyobb mennyiség a tartály közelében történő csősérülés esetében szabadul ki. Ezt figyelembevéve az adatok a következők. A tartály nyomása Az anyag hőmérséklete (környezeti) A kiszabadult anyag mennyisége: A kiszabadulás ideje A kialakuló tócsa átmérője: A kialakuló tócsa vastagsága:
környezeti 10 C fok 112500 kg 10 perc 29.3 m 4.05 cm
A kialakuló felhő maximális terjedési távolságai 100 ppm F légköri stabilitás, 1.5 m/s széllel: 2710 E légköri stabilitás, 3 m/s széllel: 989 D légköri stabilitás, 1.5 m/s széllel: 1010 D légköri stabilitás, 5 m/s széllel: 521 B légköri stabilitás, 3 m/s széllel: 240
500 ppm 1000 ppm 921 584 m 358 227 m 383 251 m 195 82 m 101 68 m
A számításokhoz a szakirodalomban „Purple book” ajánlott légköri stabilitásokat és szélerősségeket használtuk. Az óleum ömlés levegő összetétel változási hatása a Rt. területén kívül veszélyezteti a Rt. környezetét is. Az uralkodó széljárás miatt a szennyezettség veszélye jelentkezik a vállalattól dél-keleti irányban.
36 A hiba előfordulásának gyakorisága a szakirodalmi adatok szerint 5x10-7/év. Az egyéni kockázat meghatározását ez, valamint a meteorológiai statisztika gyakoriságai alapján határoztuk meg. 2.5.4. A veszélyességi övezetre meghatározott kockázat mértékei Az egyéni kockázat felmérése A veszélyességi övezetben élő lakosság veszélyeztetettségének megítélésére az egyéni kockázat mértékét vettük alapul. Az elfogadhatóság feltétele, hogy a lakóterület olyan övezetbe kerüljön, ahol súlyos baleset következtében történő halálozás egyéni kockázata nem haladja meg a 10-6 esemény/év értéket. Számításaink szerint a fenti kockázati érték a Rt. határain kívül nem lép fel, így a lakosságot sem veszélyezteti a súlyos baleset. A kockázati izogörbéket a 8.sz mellékletben mutatjuk be. A balesetek (társadalmi) kockázati értékei Mivel a sérülést okozó veszélyességi övezet vizsgált részében lakóépületek is vannak, ott időszakosan is tartózkodnak emberek, ezért a veszélyeztetés megítélésénél a társadalmi kockázatra kialakított kritériumokat vettük alapul. Az elfogadhatóság feltétele, hogy a lakóterület olyan övezetbe kerüljön, ahol súlyos baleset következtében történő halálozás kockázata nem haladja meg a 10-7 esemény/év értéket. A számítások szerint a lakóterületeken jelentősen a határérték alatt marad a társadalmi kockázat értéke. A súlyos baleset – az óleum kiömlés - által veszélyeztetett terület társadalmi kockázatát is megszerkesztettük. (9.sz. melléklet)
37
2.6. A biztonsági irányítási rendszer bemutatása A vállalat saját, belső működési követelményeit a jogszabályok keretein belül, a tudomány és technika adott szintjén, a külföldi gyártók jól bevált gyakorlata figyelembevételével állapítottuk meg. A belső követelményeket a szervezet irányítási gyakorlatának megfelelően a szervezeti és működési szabályzatban, technológiai dokumentációban, munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi, stb. Szabályzatban, vezetői utasításokban megfogalmaztuk. A védelmi irányítás bevezetéséhez rendelkezünk a szervezetre vonatkozó állami utasítások, belső utasítások, az alkalmazott irányelvek jegyzékével, továbbá a szervezeti egységek felépítését, működését, a hatásköreit és a felelősségét meghatározó és írásban rögzített ügyrendekkel, a dolgozók egyéni feladatait meghatározó munkaköri leírásokkal. Ismerjük a termékeink felhasználóinak biztonsági előírásait, azok kockázatkezelési rendszerét, biztonsági politikáját, az általuk folytatott munkavégzés biztonsági szabályait, stb. 2.6.1. A biztonsági irányítási rendszer felépítése A biztonsági szervezet minden szintjén megjelöltük a súlyos balesetek megelőzésébe és az ellenük való védekezés irányításába, végrehajtásába bevont személyeket azok feladat- és hatáskörét. E személyek részére meghatároztuk a felkészültségükkel kapcsolatos követelményeket, és biztosítjuk az ilyen irányú felkészítésüket. A biztonsági irányítási rendszerbe nem csupán a vállalat alkalmazásában álló személyeket vontuk be, hanem ahol erre szükség van, ott az alvállalkozók feladat- és hatáskört kapnak, és ennek ellátásához biztosítjuk felkészítésüket is.
2.6.1.1. a rendszer célja A vállalat elkészített és megvalósított egy Minőségbiztosítási Rendszert, amely biztosítja, hogy az Rt tevékenységeinek hatásai megfelelnek a Környezeti Politikánknak, és kapcsolódik céljaihoz és terveihez. A Rendszer célokat, előirányzatokat, programokat határoz meg, valamint nyomon követi a folyamatos fejlődést, felhasználva a helyesbítő és megelőző tevékenységek és a rendszeresen ismétlődő auditok tapasztalatait. Ezen rendszer teljes mértékben dokumentált az MSZ EN ISO 9002 szabványnak megfelelően
2.6.1.2. a felelős személyek feladat- és hatáskörei A belső szabályzatokban foglaltak megtartásáért a Munkavédelmi Szabályzatban megnevezett vezetők felelősek. A biztonsági szervezet egyszemélyi felelős vezetője a műszaki vezérigazgató-helyettes. Feladata a szervezetre vonatkozó törvényi
38 rendelkezések érvényesítése, valamint a vonatkozó törvények, rendeletek, szabványok és szabályok betartatásának megkövetelése a szabályzat hatálya alá tartozó személyektől. A biztonságtechnikai utasítások adott területre vonatkozó kidolgozásáért és alkalmazásáért az adott szervezeti egység a felelős, a műszaki vezérigazgatóhelyettes, szakmai irányítása és ellenőrzése mellett. Az üzemvezető felelős azért, hogy az adott szervezeti egység által kidolgozott munkavégzési utasítás teljes és hatékony legyen. A vállalat veszélyhelyzeti szervezete a Rt. műszaki vezérigazgató-helyetteséből és a művezetőkből áll. Vészhelyzet esetén kötelességük az MVSz-ben meghatározott feladataikon túl a veszélyeztetett üzemek dolgozóinak, a vállalatnál tartózkodó alvállalkozók vevők biztonságba helyezése, üzemrészek vészleállítása mentési, helyreállítási munkák megszervezése, szükség esetén külső mentőerők igénylése. A veszélyhelyzeti szervezet felelős a hozott intézkedéseiért, a helyi mentőerők és eszközök alkalmazásáért, a munka és az óvórendszabályok betartásáért, illetve betartatásáért és a balesetmentes munkavégzésért. A vezető mentésirányító a Rt. műszaki vezérigazgató-helyettese, aki az összes műveletet a mentésirányító központból irányítja. 2.6.1.3. Az alvállalkozók, vendégek feladatai Az Rt. célkitűzései között szerepel, hogy tanúsított biztonságtechnikai rendszerrel rendelkező alvállalkozókat alkalmazzon. Az alvállalkozók, külső munkavégzők értékelésének és kiválasztásának módszere a minőségbiztosítási rendszer utasításában szerepel. A külső beszállítók minősítése Az Rt. Környezeti Politikájában kinyilvánítja elkötelezettségét a jogszabályi követelmények, hatósági előírások, valamint egyéb felvállalt követelmények (pl. szakmai szervezetek ajánlásai, a hivatalosnál szigorúbb feltételek, megállapodások hatóságokkal, bizonyos érdekelt felek elvárásai) betartására. E felelősségnek nemcsak a területén folyó tevékenységgel kapcsolatban kíván megfelelni, hanem szerződéses kapcsolataiban, beszállítóinál, alvállalkozóinál és egyéb üzleti partnereinél érvényesíteni kívánja a kötelezőnek elfogadott elvárásokat. A Környezeti Politika megvalósítása nem ér véget a vállalat kapuinál, ezért informáljuk a beszállítóinkat, vevőinket a vásárolt, vagy szállított anyagok biztonságos és környezetkímélő használatáról. Tájékoztatjuk őket arról, hogy az Rt. beszerzéseinél előírás az áruval együtt gyártó minőségi bizonylat beszerzése. Az Rt. kizárólag igazolt származási helyű és igazolt minőségű anyagokat, eszközöket használ. A beszállított termékek minőségének ellenőrzését a minőségbiztosítási rendszerében leírtaknak megfelelően elvégzi. A technológiai vagy egyéb vegyi anyagok illetve vegyszerek beszerzésénél a beszerzési igénynek, illetve a megrendelésnek tartalmaznia kell veszélyes anyagok "Biztonsági adatlap" megkérését a szállítótól.
39 Gépek, berendezések beszerzésénél a megfelelő dokumentáció (gépkönyv, tanúsítványok, használati utasítás, karbantartási leírások, alkalmazási engedélyek) megkérésének megerősítéséről intézkedünk. Egyéni védőeszközök beszerzésénél a munkavédelmi megfelelőségi tanúsítvány, a biztonsági vizsgálati jel és a típusszám ad biztosítékot a megfelelőségre. Külső vállalkozók munkavégzése A belső szabályozók hatálya kiterjed a vállalat területén szerződés alapján munkát végző más vállalkozók dolgozói munka, tűzvédelemmel kapcsolatos feladataira, az Rt. megbízásából végzett munka során tanúsítandó magatartásukra, a velük kötött szerződésben, megállapodásban rögzítettek szerint. A vállalkozónak kötelessége megismerni azokat a veszélyforrásokat melyekkel a munkaterülete környezetében számolnia kell. Környezetszennyezés esetén intézkednie kell a terület lezárásáról, és azonnal értesítenie kell a vállalat szervezetet. A vállalkozó a munkája során a bekövetkező környezetszennyezés esetén próbálja meg lokalizálni a szennyezést és összegyűjteni a kiömlött anyagot, de ne vállaljon a Rt. terhére semmiféle kockázatot. Zárja le és szükség esetén ürítse ki a területet. 2.6.1.4. a rendszer felkészültségével kapcsolatos követelmények Az Rt. oktatási és képzési tevékenysége biztosítja munkatársainak általános, ezen belül biztonsági képzését. Az Rt. figyelmet fordít arra, hogy munkatársai rendelkezzenek a környezet védelméhez szükséges felkészültséggel, felelősségtudattal és döntési képességgel, valamint azon személyek, akik feladat végzéseikkel jelentős környezeti hatást okozhatnak, megfelelő oktatásban, képzésben részesüljenek és/vagy megfelelő gyakorlattal rendelkezzenek. Ezen munkakörben foglalkoztatott szakemberek alkalmasságát folyamatosan vizsgálja és figyelemmel kíséri, valamint felméri a képzési igényeket, amely alapján továbbképzéseket szervez. 2.6.1.5. a rendszer működése A rendszer bevezetésének közvetlen célja annak biztosítása, hogy a vállalat szervezeti egységei által alkalmazott technológiák "normális" működtetésével együtt járó környezeti hatások csökkentésén túlmenően szolgálja a környezetet potenciálisan veszélyeztető balesetekből adódó, káros környezeti hatások bekövetkezési valószínűségének csökkentését, illetve a mégis kialakuló veszélyhelyzetek környezetszennyezésének mérséklését. Az Rt. készített biztonságtechnikai utasításokat a lehetséges balesetek és vészhelyzetek felderítésére és az ezekre való reagálásra, valamint a balesetekkel és vészhelyzetekkel kapcsolatos (káros) környezeti hatás megelőzésére és csökkentésére. Alkalmanként felülvizsgálja, és szükség esetén módosítja a vészhelyzeti készültséget, a reagálási eljárást, különösen baleset, vagy vészhelyzet bekövetkezése után.
40 2.6.1.6. Az audit és a monitoring A belső auditok rendje a Rt. műveleteinek, tevékenységeinek fő jellemzőit feltáró folyamatot szabályozza. Ezeket az adatokat feljegyzésekben rögzítjük, ennek eredményeit értékeli, a nem megfelelősségeket azonosítjuk. A rendszeres ellenőrzéshez használt berendezéseket folyamatosan kalibráltatjuk és karban tartatjuk, valamint a tevékenységekkel kapcsolatosan készült feljegyzéseket az archiválási szabályok szerint megőrizzük. 2.6.1.6.1. Audit Annak érdekében, hogy a vállalati biztonság gyakorlati megvalósulásának fokáról és hatékonyságáról aktuális képet kapjunk és segítsük a továbbfejlődést, rendszeres belső felülvizsgálatokat és belső auditokat végzünk. Ez utóbbiak magukba foglalják a bejárásokat /ellenőrzéseket/ felügyeleteket a munkabiztonság és a munkaegészségügy területén és a munkahelyek periodikus ellenőrzését. Az alábbi rendszeres ellenőrzési események vannak: - éves biztonságtechnikai bejárás a vezetők részvételével - éves felső vezetőségi értekezlet biztonságtechnikai témában Az Intézkedési Terv Az ellenőrzési események után a védelmi szervezet programot készít, mely tartalmazza az intézkedés leírását, a végrehajtásért felelős személyt, az erőforrások biztosítását és a teljesítés határidejét. Az intézkedési tervet minden érintett rendelkezésére bocsátja. 2.6.1.6.2. A monitoring rendszer A technológiai folyamatot vezérlő rendszer kielégíti a monitoring rendszerekkel szemben támasztott követelményeket is. A rendszer minden fontos paraméterét vizsgálni lehet a távoli terminálokon. Az automatikus és a kezelők által tett beavatkozásokat a rendszer rögzíti, így a kezelőknek és a vezérlőben tartózkodó védelmi vezetőnek teljes körű információkat szolgáltat. Meghatároztuk a baleset a váratlan esemény és a "majdnem-baleset" fogalmát. Megadja az eljárásrend a baleset, a váratlan esemény és a "majdnem-baleset" jelentésének módját, az esetek kivizsgálásának módját. Az eset súlyosságától függően végzünk helyszíni vizsgálatot. Egyéb esetekben adatfelvétel, ill. jegyzőkönyv dokumentálja az eseményt. Rendszeres laboratóriumi minőségi méréseket végzünk elsősorban minőségi és biztonsági szempontból. Ezek a mérések azonnal jeleznék a veszélyes anyagok elfogadhatónál nagyobb mértékű szivárgását. A minta vételt követő laboratóriumi méréseket ellenőriztetjük.”
41 2.6.1.6.3. Laboratórium Az Rt. laboratóriumot hozott létre és üzemeltet. A laboratórium feladata a szabályozott ellenőrző mérések, vizsgálatok elvégzése a nyers-, ill. alapanyagokra, segédanyagokra, segédeszközökre, termékekre. A Környezetvédelmi laboratórium naponkénti mintákból vizsgálja az Rt. összes elfolyó szennyvíz, valamint az egyes szennyvíz kibocsátók vízminőségi paramétereit. (Kriolit és Szuperfoszfát üzem, Központi szennyvíztisztító fluoridos és tisztított HCA szennyvize, HENKEL szennyvize PFB semlegesítőtől elfolyó szennyvíz, Kénsavüzemi elfolyó szennyvíz, csapadék csatorna). A Minőségellenőrző laboratórium vizsgálja a foszforoxidáló medencéből távozó szennyvíz foszfortartalmát. A Kénsav üzemi elfolyó csatornában és a PFB sav semlegesítőben több pH mérő, és regisztráló műszerrel folyamatos ellenőrzés történik. 2.6.1.6.4. Kockázatfelmérés és - értékelés A vállalat felmérte az egyes munkakörökben potenciálisan fellépő egészségkárosító tényezőket, és a "Kockázatelemzés és értékelés a munkahelyeken" dokumentumban foglalta össze. A kockázatelemzés kiinduló pont az egyéni védőeszközök juttatásának rendjéhez. 2.6.1.7. a független szakértők által végzett felülvizsgálatok Az Rt. elhatározta a minőség biztosítási rendszer bevezetését. Ennek alapján a Rt. rendelkezik MSZ EN ISO 9002 szabványnak megfelelő minőség biztosítási rendszerrel. A rendszer tanúsított. A rendszer kialakítása és külső szervezetekkel történő éves auditálása biztosítja a biztonsági irányelvek aktualizálását, egységes megvalósítását és annak megfelelő dokumentálását. A belső auditokat a vizsgált terület munkatársai, valamint a vizsgált területtől független belső auditorok végzik annak érdekében, hogy megvizsgálják azt, hogy az megfelel-e a tervezett intézkedéseknek. 2.6.1.8. a rendszer beépítése az Rt. általános vezetési rendszerébe Az Rt. minden szervezeti egységnek vezetője felelős a tevékenységének működtetési kritériumait szükség szerinti rendszerességgel felülvizsgálni. Az alkalmazandó módszerek, feladatok, felelősségi - és hatáskörök, valamint a dokumentációk részleteit a Belső Auditok Rendje című dokumentum tartalmazza. Az Rt. szervezeti egységen belül tevékenykedik egy munkavédelmi szakember a 1993. évi XCIII. törvényben előírt szakképesítéssel. Van megbízott emelőgép, nyomástartó edény, ADR, veszélyes anyag, veszélyes hulladék, tűzvédelmi és környezetvédelmi szakember. A védelmi szakemberek feladata az vállalat egész területére kiterjed:
42 - Ellenőrzi az alvállalkozók tűzvédelmi tevékenységét, a hiányok megszüntetésére javaslatot tesz; - Részt vesz a keletkezett tűzesetek kivizsgálásában, a szükséges jelentéseket elkészíti és eljuttatja az illetékesek részére; - Részt vesz a hatóság ellenőrzésein, szemléin, a feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében intézkedést kezdeményez; - Ellenőrző és elemző tevékenységet végez a veszélyforrások feltárása érdekében, az észlelt hiányosságok megszüntetésére javaslatot tesz; - Nyilvántartja és rendszeresen ellenőrizteti a védelmi berendezéseket és felszereléseket, intézkedik a javíttatásáról, cseréről, a pótlásáról; - Új létesítmények megvalósulása során, továbbá rekonstrukciók alkalmával a védelmi előírások betartásának ellenőrzése. 2.6.1.9. a rendszer felülvizsgálata és megerősítése A vállalat meghatározza a nem megfelelőségek kezelésével és kivizsgálásával kapcsolatos, valamint valamely hatás csökkentésére tett javító intézkedéseket, továbbá helyesbítő és megelőző tevékenység kezdeményezésére és végrehajtására vonatkozó felelősségi- és hatásköröket. A felülvizsgálat megjelöli a nem megfelelősségek okait, megjelöli és végrehajtatja a szükséges helyesbítést, ill. a nem megfelelőség megismétlődésének elkerülése érdekében módosítást, vagy új szabályozást vezet be. A nem megfelelőségek okainak kiküszöbölése arányban kell hogy álljon a probléma nagyságával, és annak környezeti hatásával. Minden, a megelőző és helyesbítő tevékenységből eredő, a dokumentált eljárásokon vagy munkautasításokon történő változtatást elvégzünk, és a változtatást feljegyezzük az utasításokban szabályozottak szerint. Vezetői átvizsgálás Az Rt. igazgatósága éves terv alapján átvizsgálja a szervezetei működését. Az átvizsgálás célja azok működésének, hatékonyságának értékelése, annak meghatározása, hogy teljesülnek-e a célkitűzések, szükség van-e módosításra. 2.6.2. A biztonsági irányítási rendszer normái 2.6.2.1. Külső szabályozók A hatályos jogforrások dokumentációi Az Rt. létrehozott és fenntart egy adatbázist a hatályos jogszabályok, szabályzatok, technológiai utasítások, vezetői intézkedések, egyéb vállalásoknak való megfelelés kiértékelésére. 2.6.2.2. Belső szabályozók A balesetek megelőzésével illetőleg a bekövetkezett balesetek elleni védekezéssel kapcsolatos fő célkitűzéseket a belső biztonsági szabályzatok meghatározzák. Ezek
43 személyi hatálya kiterjed a Rt. állományába tartozó, átirányított vagy bérelt munkavállalókra, az alkalmi munkát végzőkre, alvállalkozókra és minden jogviszonyban álló személyre, valamint az Rt. területén tartózkodókra. Ezek között általános hatályúak és kiterjednek az Rt. minden üzemére, pl. - Munkavédelmi Szabályzat, - Tűzvédelmi Szabályzat, - Tűzriadó Tervvel; - Riasztási Terv és Havária-elhárítási program - Vállalati Környezetvédelmi és vízminőségi Kárelhárítási Terv; Elkészítettük a Rt. működési körébe tartozó üzemek és környezetvédelmi szabályzatait, az Rt. minden üzeme rendelkezik:
tevékenységek
- Környezetvédelmi és vízminőségi Kárelhárítási Tervvel; Ezek előírásokat tartalmaznak: - a megfelelő műszaki és biztonsági szabványok alkalmazásának biztosítása; - a létesítmények/berendezések tervezése, illetőleg a tervek módosítása; - az üzembe helyezés előtt, a leállások után tett ellenőrzésének biztosítása; - a szükséges erőforrások, megfelelő szervezeti irányítási rendszer működése; - a változtatások kezelése; - a harmadik féllel való együttműködés; - a bekövetkezett balesetek és üzemzavarok, kivizsgálása; - a biztonsági belső ellenőrzés (biztonsági audit és átvizsgálás) - a dolgozók felkészítési, kiképzési, továbbképzési rendszerére. A belső szabályzatok irányelvei kifejezik azt a határozott elkötelezettséget, hogy a Rt. technológiájában és védelmi intézkedéseiben - túl a jogszabályban meghatározott mindennemű követelményeknek való megfelelésen - a legjobb ismert gyakorlatnak való megfelelésre törekszik. Az előzetesen elvégzett veszélyazonosítás és kockázatelemzés alapján kialakítjuk a biztonsági irányítási rendszer normáit: kidolgoztuk és alkalmazzuk a biztonságos üzemre vonatkozó technológiai leírásokat, utasításokat és más szabályzókat. A normák kialakításába - az őket érintő területeken és mértékben - a végrehajtó személyzetet is bevontuk. Részükre a megfelelő feltételeket és felkészítést biztosítjuk. A normarendszer kidolgozása során figyelembe vesszük a normál üzemi technológiákat és a berendezések karbantartását, a leállításokat, illetőleg az indításokat is. A biztonsági irányítási rendszer normáit megismertetjük a gyártásban dolgozó, valamint a berendezések karbantartásában érintett személyekkel is. A lehetséges balesetek és vészhelyzetek felderítésének érdekében létrehoztunk biztonságtechnikai utasításokat és fenntartunk eljárásokat a balesetekkel és vészhelyzetekkel kapcsolatos (káros) környezeti hatás megelőzésére és csökkentésére. Alkalmanként felülvizsgáljuk és szükség esetén módosítjuk a
44 veszélyhelyzet készültséget, a reagálási veszélyhelyzet bekövetkezése után.
eljárást,
különösen
baleset,
vagy
A Környezetvédelmi Szabályozások közül elkészítettük a Vállalati Kárelhárítási Tervet és az egyes üzemi Kárelhárítási Terveket. Ezek alapján a Rt. Vezetése pontosan ismeri a környezetvédelmi kötelezettségét, tisztában van tevékenységének környezetre gyakorolt közvetlen és közvetett hatásaival. A berendezéseket, a felszereléseket úgy építettük meg, úgy alakítottuk ki és kezeljük, hogy a dolgozókra, a környezetünkre, és a szomszédokra nézve minimálisra csökkentsék a kockázatot. A Tűzvédelmi Szabályzat (TvSz) alapján létrehoztuk a tűzvédelmi szervezetet, melynek a TvSz meghatározta feladatait és rendelkezik a létesítés és a használat tűzvédelmi szabályai meghatározására. A TvSz előírásai szerint elkészítettük a vállalati Tűzriadó Tervet. A TvSz szerint meghatározott oktatásokat és szakvizsgáztatásokat megszervezzük. Előírásai szerint a villamos berendezéseket tűzvédelmi szempontból felül vizsgáltatjuk. Villamos kéziszerszámok szerelői ellenőrzését évenként elvégezzük és dokumentáljuk. A villámvédelmi berendezéseket az MSZ 274-es szabvány szerint létesítettük és időszakosan felülvizsgáltatjuk. A TvSz előírásai szerint az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység (pl.: hegesztés). Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzéséhez szükséges formanyomtatvány minden egység rendelkezésére áll, ennek használata kötelező. Az engedélyt kiadó az ott keletkezhető tűz oltására alkalmas tűzoltó felszerelést, készüléket biztosít. A Munkavédelmi Szabályzat (MvSz) alapján létrehoztuk a munkavédelmi szervezetet, melynek az MvSz meghatározta feladatait és rendelkezik a munkahelyek kialakítása és a dolgozók alkalmazása szabályai meghatározására. Az MvSz szerint meghatározott oktatásokat és orvosi vizsgálatokat megszervezzük, az előírt védőeszközöket biztosítjuk. Riasztási Terv és Havária-elhárítási program a természeti és ipari katasztrófák, ipari balesetek megelőzésére illetve bekövetkezésük esetén a saját dolgozóink és a külső erők bevonásával a követelmények elhárítására dolgoztuk ki. Ennek alapján a Rt. saját veszélyhelyzeti szolgálatait komplexen alakítja ki, ennek keretében a megbízott biztonságtechnikai szakszolgálat (Pinketon Kft.) ellátja a vagyonvédelmi, tűzvédelmi, munkavédelmi, polgári védelmi feladatokat is. Ezen feladatai ellátásához a napi működéshez igazodóan kiképzett létszámot biztosítjuk. A belső védelmi szolgálatok bevetethetőségének biztosításához (a telepített védelmi rendszereken kívül) biztosítjuk a szükséges szakfelszereléseket és a veszélyhelyzetben riasztandók körét. A Karbantartási Terv a termelőeszközök, épületek, illetve gépjárművek állagának megóvására, ezen belül a biztonságos üzemviteli követelményeinek biztosítására éves szinten készül. A Karbantartási Utasítások kidolgozása az üzemeltető feladata.
45
2.6.2.3. A technológiai leírások Ide tartoznak, pl.
- rajzok, - berendezés-dokumentációk, a karbantartási dokumentumok - technológiák listája
2.6.2.4. vezetői utasítások A belső szabályozók leírják az alapvető felelősségi köröket és a biztonságtechnikai szervezet működését. A szóbeli vezetői utasítások kiegészítéseként részletes és lépésenkénti szabályozásként szolgálnak. A biztonságtechnikai utasítások leírják az egyes technológiai folyamatokat. A szóbeli vezető utasítások kiegészítéseként működnek és biztosítják minden tevékenységnél a minőségbiztosítási rendszer követelmények teljesülését. 2.6.3. A változások figyelembe vétele A belső szabályozók felülvizsgálata A biztonságtechnikai utasítások rögzítik a szabályozásra vonatozó követelményeket, folyamatokat és eljárásokat normál és vészhelyzeti működési körülmények között. Ez garancia arra, hogy a vállalat az üzemeltetésében és a technológiában beálló változtatásokat figyelembe vegyük a biztonsági irányítási rendszerben. A biztonsági rendszer felülvizsgálata Az Rt igazgatósága éves terv alapján átvizsgálja a vállalat működését. Az átvizsgálás célja a működés, hatékonyságának értékelése, annak meghatározása, hogy teljesülnek-e a biztonságtechnikai utasítások, szükség van-e módosításra annak érdekében, hogy az Rt. eleget tegyen a jogszabályi előírásokban, Minőségi Politikában leírtaknak, valamint a folyamatos fejlesztés és a hatékony működtetés érdekében a szükséges intézkedéseket kezdeményezze. A Rt. vezetésén belül a technológiai rendszerek a karbantartás, a veszélyes anyagok beszerzése tárolása terén megfelelő a biztonságirányítási rendszerrel kapcsolatos kommunikáció. Rendszeresen napirendre kerülnek a biztonsági irányelvek témakörei a vezetői értekezleteken, és figyelemmel kísérjük - értékeljük, illetőleg szükség esetén javítjuk - ezeken az értekezleteken a biztonságirányítási rendszer megfelelő működését. A belső szabályozások biztosítják azt, hogy megfelelően használjuk fel a Belső Auditok eredményeit a vezetési irányelvek és a súlyos baleseti veszélyek szabályozásának stratégiája felülvizsgálatában is. A vállalat vezetése felel az átvizsgálásokért, ezért rendszeresen megvitatják az auditok eredményét.
46 A biztonsági elemzést soron kívül felülvizsgáljuk, ha a) a vállalatnál olyan változások történtek, amelynek súlyos baleset kockázatát növelő vagy a védelmi rendszert érintő hatása van; b) a súlyos balesetek, rendkívüli események értékeléséből levont tanulságok vagy a műszaki fejlődés következtében új információk állnak rendelkezésére; c) a veszély azonosításban vagy a hatások értékelésében kialakult korszerűbb módszerek erre okot adnak. A védelmi szervezet felkészültségét a Rt. Vezetése rendszeresen ellenőrzi. Ennek érdekében évente gyakorlatot tart, ahol a tervben megjelölt feladatok végrehajtását a védelmi szervezetek kijelölt részével, valamint háromévente olyan gyakorlatot, ahol a tervben megjelölt feladatok végrehajtását az egész védelmi szervezettel gyakoroltatjuk. Súlyos hiányosság, vagy a rendkívüli esemény bekövetkezése esetén a biztonsági szervezet intézkedéseit érintő rendelkezéseit az Rt. vezetése azonnal foganatosítja. A belső szabályozók körébe sorolt dokumentumok felülvizsgálatát legalább háromévenként, továbbá a Biztonsági Jelentés soron kívüli felülvizsgálata esetén elvégzzük. Súlyos baleset vagy a rendkívüli esemény bekövetkezése esetén a Belső Védelmi Tervben foglalt intézkedéseket a vállalati védelmi szervezet azonnal foganatosítja. 2.6.4. Az emberi tényezők figyelembe vétele A súlyos balesetek megelőzésére és a következmények csökkentésére vonatkozó intézkedések készítésekor figyelembe vettük az emberi tényezőket is. Egyértelműen meghatároztuk a vállalatvezetés tagjainak a műszaki biztonsággal összefüggő felelősségi köreit és elégséges erőforrásokat rendeltünk feladataik végrehajtásához. Az alkalmazottakat és adott esetben az alvállalkozókat bevonjuk a súlyos balesetek megelőzésével kapcsolatos szabályozások kidolgozásába és azok bevezetésébe. A Rt. belső szabályozói biztosítják a váratlan eseményekből és üzemzavaraiból származó információk gyűjtésére és rögzítésére, valamint a korábbi esetekből nyert tapasztalatok felhasználására kidolgozott eljárási rendeket. Rögzítik a Rt. működése során összegyűlt ilyen tapasztalatokat.
2.6.5. A súlyos balesetek megelőzése 2.6.5.1. A létesítés és a használat szabályai A vállalat a környezetében figyelembe veendő veszélyes anyagok balesetei, katasztrófái következtében kialakuló, számítható kockázat értékelése alapján a
47 kockázatot csökkentő építményeket.
technikai
megoldások
bevezetésével
alakította
ki
az
A vállalati elrendezés hozzá járul a kockázatok csökkentéséhez az üzemelés, az ellenőrzés, a próbaüzem, a karbantartás, a módosítások, a javítások és a pótberendezések beállítása során. A védelmi intézkedések végrehajtásához szükséges ellátórendszerek (pl. villamos energia, levegő, stb.) megbízhatósága, igénybevehetősége és rendkívüli körülmények közötti működőképessége megfelelő. A megfelelő intézkedéseket megtettük a veszélyes anyagok kiszabadulásának megelőzésére és a rendszerből kijutott veszélyes anyagok terjedésének hatékony mérséklésére Igazolt az, hogy a biztonság szempontjából fontos rendszereket és azok létesítményeit úgy terveztük meg, hogy azok együtt összehangoltan működő rendszert alkossanak és az üzemi rendszerek kiépítésekor a hatályos tervezési előírásokat és szabványokat (a minősítési követelményeket is) érvényesítettük. A technológiában zárt rendszereket alakítottunk ki. Megfelelő védelmet biztosítanak a tároló edények, a technológiai berendezések szakaszolt kialakításai. Az üzemek leállításához szükséges kezelő szervekkel a vállalati berendezések leállítása a veszélyeztetett területeken kívülről biztosított.
Az üzembe helyezés A vállalatnál bármilyen üzembe helyezési eljárás csak a munkavédelmi felügyelettel és eljárással történik, ezekről írásos dokumentáció készül. Ennek bizonylatai: - Nyomástartó edények bizonylatai és dokumentumai - Csővezetékek bizonylatai - Gépkönyvek, nyomóköri dokumentációk - Szerelvények, biztonsági szelepek bizonylatai - Villamos bizonylatok - Egyéb, a műszaki előírásokban szereplő bizonylatok A Technológiai folyamatirányító rendszer A Technológiai folyamatirányító rendszer alapvető feladata a technológia fontosabb paramétereinek figyelése, és a megengedett határértékek túllépésekor jelzésadás, valamint a veszélyeztetett berendezések leállítása. Tartozékai: nyomás, hőmérséklet, pH érzékelők, távadók, paraméter regiszter, vészgombok, nyugtázó gombok, egységenkénti működési és hibakijelzők. A berendezés ellenőrzését belső szervezet végzi. A technológia folyamatirányító rendszer tulajdonképpen kielégíti a monitoring rendszerekkel szemben támasztott követelményeket is. A rendszer minden fontos paraméterét vizsgálni lehet a távoli terminálokon, az automatikus és a kezelők által tett beavatkozásokat a rendszer rögzíti így a kezelőknek és a vezérlőben tartózkodó védelmi vezetőnek teljes körű információkat szolgáltat.
48 A vállalati elrendezés A veszélyes anyagok tároló helyei a vállalat területén belül védettek, vagy zárt helységben találhatók, illetéktelenek csak a szabályokat megszegve juthatnak be. Biztosítjuk a vészhelyzet típusától és helyétől függően a meghatározott menekülési útvonalak kapui nyitását. Az emberek gyülekezési helyen való tartása megszervezett, az intézkedések ezen dokumentáció részét képzik. A veszélyforrások közvetlen környezetében dolgozók részére a helyben tárolt védőeszközök biztosítottak, és erről, illetve használatukról a dolgozóknak ismereteik vannak. A használatukat, a tárolási helyeket a dolgozókkal ismertetjük, majd gyakoroltatjuk. Ezt az oktatási naplóban rögzítjük. A vészhelyzet észlelése, illetve annak közlése után az üzemrészek vészleállítását a kint lévő egyéni védőeszközök felvételét, a megadott útvonalakon a veszélyeztetett körzet elhagyását megszerveztük. A dolgozóknak a mindenkori vészhelyzetnek megfelelően meghatározott gyülekezési körletet kell elfoglalni, majd felkészülni a mentési, illetve mentesítési feladatokra. Mentési gyakorlatot évente egy alkalommal tartunk. A tároló helyek és környezetük állapotának ellenőrzése a munkavédelmi és környezetvédelmi szemlék alkalmával történik. 2.6.5.2. Az események kivizsgálása és a jelentések készítése A balesetek, káresemények, környezeti károk kivizsgálásának rendjét belső utasítás tartalmazza. Az Rt. minden tudomására jutó rendkívüli eseményt kivizsgál. Kiemelt jelentőséggel szabályozott a balesetek, kivizsgálási tapasztalatok figyelembe vétele a biztonsági rendszerben. Erre garancia az, hogy a bekövetkező baleset kivizsgálására létrehozott bizottság tagja védekezési szervezetben is tag, mint a balesetet okozó technológiai rendszer, Rt. vezetője. A belső szabályozók részletesen szabályozzák a jogosult vezetőknek a Rt. dolgozói foglalkozási és az un. majdnem baleseteivel kapcsolatos feladatait: A baleset kivizsgálását azonnal meg kell kezdenie. A baleseti helyszín bármilyen megváltoztatása csak további balesetek ill. károk megakadályozása illetve megelőzése érdekében történhet. A vizsgálat kiterjed: - a sérült és a szemtanúk meghallgatására, - a helyszín (gép, berendezés, terület) és a tevékenység vizsgálatára, - a balesetet kiváltó ok megállapítására, valamint - a szükséges intézkedések megtételére. A kivizsgálás megállapításáért a bizottság tagjai együttesen felelősek. A ténymegállapítás után munkahelyi baleseti jegyzőkönyv felvételéről gondoskodunk. A munkabaleseti nyilvántartás vezetéséről a jogosult vezető, a nyilvántartások összesítéséről továbbá a jelentésadásra vonatkozó kötelezettségek teljesítéséről az Rt. biztonságtechnikai megbízott gondoskodik. A baleset kivizsgálásánál elrendelt intézkedés végrehajtását az üzemi felelős személy legkésőbb a megjelölt határidő lejártáig a biztonságtechnikai megbízott felé írásban jelenti.
49
A munkahelyen rendszeresített "Baleseti Naplót" a jogosult vezető ellenőrizi. Az ellenőrzés megtörténtét a naplóba bevezeti. A napló célja, hogy bejegyzésre kerüljön valamennyi munkaidő kieséssel nem, de személyi sérüléssel járó baleset. A sérüléssel nem járó rendkívüli események kivizsgálásának rendje A „majdnem (kvázi) balesetek” a nem biztonságos szituációk kivizsgálásának rendjét a belső szabályozó tartalmazza. Az eset súlyosságától függően végzünk helyszíni vizsgálatot. Enyhébb esetekben telefonos adatfelvétel, ill. jegyzőkönyv alapján dokumentáljuk az eseményt. Feldolgozzuk az összes termelő egységtől beérkező eseteket és a fontosakról tájékoztatót terjesztünk szét minden egységhez, ha szükséges, végrehajtandó utasításokat hozunk.
A tűzesetek kivizsgálása A tűzeset vezető mentésirányítója a Rt. műszaki vezetője, az általános felelősség is az övé. A tűzeset helyén dolgozó vezető már a tűzoltás során is gondoskodik: A tűz keletkezési okára vezető információk gyűjtéséről. A tanuk megkereséséről. A kárterület őrzéséről a tűzvizsgálat befejezéséig A rendfenntartás és a tűz lokalizálásának irányítása a Rt. vezető feladata mindaddig, míg a tűzoltóság a helyszínre érkezik. Ekkor a tűz oltásának irányítását az egység parancsnoka végzi. A vállalat működési területén keletkezett tűzesetek kivizsgálását az Rt. bizottsága önállóan is elvégzi. A tűzvizsgálat tűzvédelmi hatósági tevékenység, ezért a tűzvédelmi hatóság minden bejelentett tűzesetet kivizsgál. A tűzvizsgálat megkezdéséig a helyszínt a Rt. érintetlenül – kivéve a halaszthatatlan beavatkozásokat - biztosítja. Tűz esetén a tűzoltóság vezetőjének a Rt. Vezetője adhat felvilágosítást a technológiai folyamatról. A súlyos balesetek kivizsgálása Az Rt. a telephelyén történt súlyos balesetről– annak kivizsgálását követően haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül – jelentést készít. A baleseti jelentést a hatóságnak is megküldjük, ha a baleset a Korm. rendelet 9. számú mellékletben meghatározott feltételek közül legalább egynek megfelel. Kiegészítő jelentést küldünk, ha a balesetről új tény vagy körülmény jut tudomásunkra. Tájékoztatást küldünk a hatóságnak a telephelyen bekövetkezett rendkívüli eseményről annak kivizsgálását követő tizenöt napon belül. Tájékoztatást küldünk a hatóságnak abban az esetben is, ha a technológia, a berendezések, a biztonsági irányítási rendszer alkalmazásakor, vagy a védekezés területén szerzett saját tapasztalatok, továbbá a technikai fejlődés kapcsán tudomására jutó ismeretek a
50 súlyos balesetek megelőzése, és az ellenük való védekezés rendszerének áttekintését teszik szükségessé. Az Rt. a hatóságnak küldött jelentéseiről, a végrehajtott feladatairól, valamint a Korm. rendelet 24. §-ban foglaltak szerint adott információkról nyilvántartást vezet, és annak tartalmáról a hatóságnak éves jelentést készít.
A védekezés dokumentálása Az Rt. a telephelyen történt súlyos baleset hatásai elleni védekezésről – annak befejezését követően haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül – jelentést készít. A jelentés tartalmazza: ~ a rendellenesesség észlelési időpontját, az észlelő nevét és beosztását, ~ az észlelt veszélyes jelenség helyét, jellegét, a veszély nagyságát, ~ a riasztás időpontját, módját, a riasztott személyek és intézmények nevét, ~ a védekezésben ténylegesen résztvevő személyek nevét, ~ a védekezés során észlelt jelenségeket, valamint a tett intézkedéseket, ~ védekezésben résztvevő külső szervek nevét, ~ a felhasznált anyagokat és eszközöket, a felhasználás időpontját, ~ a védekezés megszüntetésének időpontját, ~ a helyreállítási munkákat, ~ a védekezés során szerzett tapasztalatokat ~ a jövőbeni esetek megelőzése érdekében teendő intézkedéseket, 2.6.5.3. A hatóságokkal való kapcsolattartás és az állampolgári kontroll A kapcsolat tartás kulcsfontosságú eleme a hatékony kommunikáció, a hatósági, törvényi kötelezettségen túlmenően a Környezeti Politika, a célkitűzések, és nem utolsó sorban az eredmények a szervezeten belüli és kívüli érintett felekkel való ismertetése. Ennek érdekében az Rt. szabályozta: - a belső kommunikáció módját az egyes egységei és/vagy szintjei között. -a külső felek küldte / kérte dokumentáció kezelését, archiválását. A beérkező írásos, szóbeli információkat, észrevételeket és kéréseket a Rt. bármely dolgozója fogadhatja, majd gondoskodnia kell arról, hogy az illetékes szervezeti egység vezetőjéhez eljusson az információ. Az érdekelt felekkel történő kommunikáció tartalmát az illetékes szervezeti egység vezetője írásban dokumentálja, amelyet a vállalat vezetőjéhez eljuttat. A Rt. vezető erről feljegyzést készít, és megteszi a szükséges helyesbítő és megelőző intézkedéseket. Az esetleges panasz kapcsán elvégzett felülvizsgálatról, annak eredményéről, a meghatározott intézkedés(ek)ről a Rt. vezetése írásban tájékoztatja a panaszt tevő érdekelt felet.
51 2.6.6. A minőségbiztosítási rendszerek bevezetése A TVM Rt. a minőségi, környezetvédelmi és biztonsági céljai megvalósításának segítésére, nemzetközi szabványoknak, illetve egy saját adottságainak megfelelő irányítási rendszert vezetett be. Ennek köszönhetően a Rt. rendelkezik az MSZ EN ISO 9002 minőség biztosítási rendszer tanúsítványaival. Ezen rendszer kialakítása és éves auditálása biztosítja a biztonsági irányelvek aktualizálását, egységes megvalósítását és annak megfelelő dokumentálását. (10.sz. melléklet) A vészhelyzetek megelőzéséről, az emberi hibák kiküszöböléséről a berendezéseken lévő többszintű biztonsági rendszer mellett, a folyamatok, és eljárások szabályozottsága és biztonsági irányítási szervezet ellenőrzési rendszere gondoskodik.
