Szolnok, március

A Városi Kollégium Pedagógiai Programjának a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programra vonatkozó melléklete a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 36/2009. (XII.23.) OKM rendelet alapján

Szolnok, 2010. március

Tartalom

Bevezető Legitimáció A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjának célrendszere A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjának nevelési alapelvei Nevelési-oktatási feladatok Speciális elemek a programban Kötelező foglalkozások óraterve az előkészítő évfolyamon Kötelező foglalkozások óraterve a 10. évfolyamon Kötelező foglalkozások óraterve a 11. évfolyamon Kötelező foglalkozások óraterve a 12. évfolyamon Kötelező foglalkozások óraterve a 13. évfolyamon Az együttműködés formái

2

A Városi Kollégium Pedagógiai Programjának a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programra vonatkozó melléklete a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001. (XII. 22.) OM rendelet 6. számú melléklete alapján Bevezető  Az Oktatási Minisztérium által meghirdetett Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja elsősorban a kistelepülésen, tanyán vagy nagyobb település kerületében, leromlott lakóterületen élő tehetséges tanulóknak kíván lehetőséget biztosítani a középiskolai továbbtanulásra illetve a felsőoktatási intézményekbe való bekerülésre.  A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programját a Kormányprogramban megfogalmazott célok hívták életre.  Működtetését a Szolnok Városi Kollégium az Alapító okiratában foglaltak szerint végzi.  A Szolnok Városi Kollégiumban a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, a Szolnok város önkormányzata és a Szolnok Városi Kollégium által gazdasági évenként megkötött háromoldalú szerződésen alapul. Az Arany-program operatív programjának hátterét a világon széles körben elfogadott Renzulli-féle Gazdagítási Triász Modell alkotja. A modell eleme az ún. első típusú gazdagítás, melynek célja, hogy a tanulókat minél több olyan témával, foglalkozással, hobbival, személlyel, hellyel és eseménnyel ismertesse meg, melyeket eredendően a szokásos tantervek nem tartalmaznak. A második elem a csoportos fejlesztő programok, tréningek, melyek a kreativitásra, a gondolkodásfejlesztésre és az érzelmi folyamatok fejlesztésére teszi a hangsúlyt: ide tartoznak a tanulásmódszertani fejlesztések, az írott, a beszélt és a vizuális kommunikáció, az önismeret, művészi kifejezés fejlesztése. Ezek egy része már megoldható osztálytermi keretek közt is. A harmadik elemet és szintet képviselő gazdagítás azoknak a tanulóknak szól, akik elköteleződnek egy-egy önállóan választott terület iránt. Ebben az esetben egyéni vagy kiscsoportos tehetséggondozásról beszélünk, valódi - nem öncélú, lehetőleg mindenki számára hasznos produktumok létrehozásáról. A program normatív finanszírozás keretében biztosítja a hátrányos helyzetű tanulók számára mind a három gazdagítási típusnak az anyagi fedezetét. Legitimáció 1.

A melléklet megalkotásának alapja: az oktatási miniszter 2006. május 24-én kelt „Közlemény a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjának leírásáról” a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 95.§-a (1) bekezdésének j) pontja, valamint a 36/2009. (XII.23.) OKM rendelettel módosított 46/2001. (XII. 22.) OM rendelet módosításának 4. sz. melléklete.

2. A szerződés alapját képezi:  a mindenkori éves költségvetési törvény,  a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény,  a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény,  a HHT AJTP programleírása  A Városi Kollégium Pedagógiai Programja.

3

A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjának célrendszere A pedagógiai programban az induláskor megfogalmazott célok: a tudás tekintélyének visszaállítása, az esélyteremtés, vagyis a különböző szociális, kulturális, gazdasági háttérrel rendelkező szülők gyermekeinek egyenlő esélyeket biztosító oktatási és támogatási rendszer kialakítása, a tehetséggondozás, valamint az oktatás tartalmának korszerűsítése, minőségének fejlesztése az indulás óta sem változtak. A hátrányos helyzet kompenzálása  Segítse a valamilyen ok miatt hátrányos helyzetű (családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző által védelembe vett, ill. olyan tanuló, aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak, vagy a törvényes felügyeletet gyakorló szülők legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek, vagy az osztályfőnök által bármilyen más oknál fogva hátrányos helyzetűnek tartott, valamint a Gyermekjóléti Szolgálat által javasolt) tehetséges diákokat.  Segítse a tanulási hátrányok leküzdését (a tanulók tanulási szokásainak, stílusainak, módszereinek fejletlensége; előzetes tantárgyi ismeretek hiánya; kulturális eszköztudás hiányosságai; nyelvek, informatika; bizonyos személyiségjegyekből fakadó tanulási nehézségek; kitartás, önfegyelem, szorgalom hiánya, alulmotiváltság). Tehetséggondozás  Segítse a tehetséges tanulók továbbtanulását, és a bennük rejlő átlagon felüli általános képességek, az átlagot meghaladó speciális képességek kibontakoztatását.  Segítse a tehetséges tanulók feladat iránti elkötelezettségének és kreativitásának kialakulását. A hagyományok kialakítása  Teremtse meg azokat a hagyományokat, amelyek az oktató- nevelőmunkához, a diákélet eseményeihez, a program névadójának Arany János tevékenységének, emlékének ápolásához, a gimnáziumok és a kollégiumok szellemiségéhez, érték- és célrendszerét jelképező szimbólumokhoz kapcsolódnak. A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjának nevelési alapelvei -

Segítjük az autonóm személyiség kialakulását, hogy tanulóink megfogalmazzák és tudatosítsák magukban a családjuk és önmaguk által fontosnak tartott értékeket (etikai, esztétikai, környezeti), az általános emberi és az európai értékrendet.

-

Toleranciára nevelünk, hogy a tanulók elfogadják a másságot, tiszteljenek más népeket, etnikumokat, kultúrákat (amennyiben az nem mond ellent az alapvető etikai normáknak).

-

Ismerjék és szeressék a növendékek saját nemzeti hagyományaikat (mondák, tánc, zene, építészet, népszokások), ismerjék azt meg a gyakorlatban is (kirándulások, kollégiumi érdeklődési körök, táborok, határon túli kapcsolatok).

-

Olyan kollégiumi hátteret alakítunk ki, amely az egyik legfontosabb színtere a diákok szocializációjának, egybeszervezi a csoportokat, tanulóközösségeket, bővíti és gazdagítja az emberi kapcsolatokat és az együttműködést, a másik ember megértését, az egyéni és csoportérdek összehangolását.

-

Hangsúlyt fektetünk arra, hogy a kollégium belső működési rendjéből adódóan a tanulók betartsák a szabályokat, eleget tegyenek a kötelezettségeknek.

4

-

Környezetbarát szemléletre, erkölcsi alapon működő belső tiltásra, önkorlátozásra, a környezet védelmére és a környezeti értékek megőrzésére nevelünk.

-

Közvetítjük az egészség megőrzése, az egészséges életmód kialakítása, a betegségek, szenvedélybetegségek (alkohol, dohányzás, kábítószer) megelőzése szempontjából fontos tudnivalókat, gyakorlati útmutatást. Hangsúlyozzuk a testnevelés, a mindennapi testmozgás szükségességét, jelentőségét és fontosságát (fizikai állóképesség növelése, ügyesség kialakítása, az ember és a természet kapcsolatának megteremtése).

Nevelési - oktatási feladatok  A kollégiumi tanulmányi tevékenység tervezése és megszervezése  Tanulásmódszertani kérdésekkel foglalkozás egyénre szabottan  Kapcsolattartás a tanulók szaktanáraival és osztályfőnökeivel  A gyengébben tanuló kollégisták felzárkóztatásának és fejlesztésének megszervezése  A tehetséges tanulók tehetségének folyamatos gondozása  A tanulók tanulás iránti motiváltságának kialakítása és annak fenntartása  A tanulás folyamatos ellenőrzése, az eredményesség figyelemmel kísérése, rendszeres értékelése  Az előkészítő évfolyamon a tanulásmódszertani kérdések csoportszinten történő megbeszélése  A tanulási feltételek biztosítása jó színvonalon  Programhétvégék szervezése (kirándulás, túra, sport, szabadidős foglalkozás, kulturális tevékenység)  Képzési hétvégék szervezése (a gimnáziumi szaktanárokkal együttműködve, elsősorban a felzárkóztatás és a tantárgyi feltételeknek való megfelelés és egyéni érdeklődési irányok felkeltése céljából). Speciális elemek a programban 1. A program keretében folyó oktató-nevelő munka az iskola és a kollégium folyamatos és kölcsönös együttműködésén alapul, a tanulók számára az oktatás közösen történik a gimnáziumban és a kollégiumban. Minden AJTP-s tanuló kollégista. 2. A négy gimnáziumi évet megelőzően a diákoknak az előkészítő évfolyamon lehetőségük van a gazdagító programok mellett az esetleges tudásbeli és kulturális különbségeik leküzdésére. Ezen az évfolyamon kiemelt szerepet kap az idegen nyelvi és a számítástechnikai képzés, a komplex tantárgyi programok. 3. Az előkészítő évfolyamon elkezdődnek Arany János-i blokk órái, ahol a diákok egyrészt a tanulás módszertanával ismerkedhetnek meg, ezen belül számtalan területtel a beszédműveléstől a retorikáig, a gondolkodási képességek fejlesztésétől a kutatói gyakorlat elsajátításáig. Ezen foglalkozások – megállapodás szerint – a gimnázium óratervében szerepelnek, a gimnáziumi tanárok közreműködésével zajlanak. Másrészt a tanulók részt vesznek a számukra életkori sajátosságok figyelembevételével kialakított 5 éves önismereti képzésen, mely a teljes személyiség fejlesztését – a reális énkép kialakításától a helyes pályaválasztásig – célozza meg. Ezt egészítik ki a kreativitást fejlesztő tréningek. Ezeknek a foglalkozásoknak a kollégium a gazdája, mind helyszínét, mind pedig a közreműködő pedagógusokat illetően 4 éven keresztül. 4. A kollégiumban mind az 5 év során havi egy hétvégén a tanulók előre megtervezett kulturális, sport, természetjárás ill. országismereti programokon ún. programhétvégéken vesznek részt. A 13. évfolyam kivételével a további évfolyamokon havonta kerül erre sor. 5

5. Minden hónapban egy alkalommal, péntek délutántól vasárnap estig tartó kollégiumi hétvégén (rendezvényeken, kirándulásokon, sportversenyeken, stb.) vesznek részt. 6. A 10 kollégiumi hétvégéből (a 9-12. évfolyamon 10 hétvége/év, 13. évfolyamon 5 hétvége/év) hármat a Kt. által biztosított átcsoportosítási lehetőséget kihasználva, országjárásra, a környék megismerésére fordítanak. 7. Az AJTP-ben részt vevő kollégiumok és kollégisták részt vesznek a házi, a regionális és az országos versenyeken, valamint az AJTP táborain, fesztiváljain. 8. A programban tanító kollégiumi nevelőtanárok és a gimnáziumi szaktanárok közös munkája és kooperációja érvényesül mind a tervezésben, mind pedig a programok megvalósításában ugyanúgy, mint a tanórai és a tanórán kívüli szervezeti és munkaformák kialakítása terén. Így sikerül összekapcsolni - a hatékonyságra törekedve - a tehetséggondozást és az egyéni/csoportos hátránykompenzációt. A feladatok megosztása a gimnáziummal való kölcsönös megállapodás alapján történik. Kötelező foglakozások óraterve az előkészítő évfolyamon: Önismeret Tanulásmódszertan Életmód, életvitel Felkészítő foglalkozás ECDL vizsgára felkészítő Választott szabadidő foglalkozás (úszás) Kollégiumi csoportfoglalkozás Tanulószobai foglalkozás Összesen:

2 óra/hét 1 óra/hét 1 óra/hét 1 óra/hét 1 óra/hét 1 óra/hét 1 óra/hét 7 óra/hét 15 óra/hét

1. AJTP-s keretek között tartott foglalkozási egység  Önismeret, személyiségfejlesztés  Tanulásmódszertan  Életmód, életvitel  Felkészítő foglalkozások /felzárkóztatás, tehetséggondozás/ Felzárkóztatás, tehetséggondozás színterei Magyar nyelv és irodalom Matematika Idegen nyelvek Egyéb tantárgyak Célok:  önmaguk jobb megismerése  a tanulási folyamat megismerése  a kollégiumi beilleszkedés, kapcsolatteremtés segítése  felkészülés iskolai tanórákra tanári segítség nyújtása mellett 2. Kollégiumi alapprogram szerinti foglalkozások  ECDL vizsgára való felkészítés  Kollégiumi csoportfoglalkozás

6

 Választott szabadidős foglalkozás /úszás/ Célok:  vizsgára felkészülés segítése  közösségi és csoportügyek, aktuális információk  szervezett szabadidő eltöltés úszásoktatással 3. Kollégiumi programhétvégék AJTP-s vállalt többletfeladat  7 kollégiumi hétvégi bennmaradás tanév közben  3 kollégiumi összevont hétvége Célok: a város és a megye, a főváros közvetlen és távolabbi környezet megismerése Tanév közbeni programhétvégék jellegük szerint:  Városnéző és kulturális  Természetjáró és sport  KRESZ ismereteket nyújtó képzés  Idegen nyelvi képzés  Számítástechnikai-informatikai képzés 4. Táborok, versenyek, találkozók  Gólyatábor (Zánka)  Sporttalálkozó (Bonyhád)  Művészeti fesztivál (Pécs)  Bemutatkozó műsor (kollégium)  Házibajnokságok, megyei-regionális versenyek Célok:  közösségépítés, országismeret bővítése  hagyományok ápolása, diákkapcsolatok bővítése  tehetséggondozás, tehetségkutatás Kötelező foglalkozások óraterve a 10. évfolyamon Önismeret, személyiségfejlesztés Felkészítő foglalkozás Tanulószobai foglalkozás Kollégiumi csoportfoglalkozás Választott szabadidős foglalkozás Összesen

2 óra/hét 1 óra/hét 10 óra/hét 1 óra/hét 1 óra/hét 15 óra/hét

1. AJTP-s keretek között tartott foglalkozási egység – önismeret, személyiségfejlesztés – felkészítő foglalkozások (felzárkóztatás, tehetséggondozás) Célok: énkép kialakítása, önmaguk jobb megismerése felzárkóztatás a szükséges tantárgyakból tartalmi, módszertani gazdagítás 2. Kollégiumi alapprogram szerinti foglalkozások – kollégiumi csoportfoglalkozás – választott szabadidős foglalkozás 7

Célok: szervezések, aktuális információk átadása egészséges életmód népszerűsítése, kulturális rendezvények szervezése 3. Kollégiumi programhétvégék AJTP-s vállalt többletfeladat – 7 kollégiumi hétvégi bennmaradás tanév közben – tanulmányi kirándulás (3 kollégiumi hétvége felhasználása) Célok: a hazai környezet további megismerése valamint az Európában elő népek kultúrájának megismerése 4. Versenyek, táborok – Arany János irodalmi verseny és AJTP-s versenyek Célok: intenzív felkészülés, felkészítés Kötelező foglalkozások óraterve a 11. évfolyamon Önismeret, társismeret, autóvezetői tanfolyam Felkészítő foglalkozás Tanulószobai foglalkozás Kollégiumi csoportfoglalkozás Választott szabadidős foglalkozás Összesen


1. AJTP-s keretek között tartott foglalkozási egység – önismeret, társismeret, személyiségfejlesztés: 50 óra/tanév – autóvezetői tanfolyam: 24 óra/tanév – felkészítő foglalkozások (felzárkóztatás, tehetséggondozás, idegen nyelvi felkészítés) Célok: személyiségvonások fejlesztése, problémamegoldás, előítéletek kezelése a gépkocsivezetés elméletének megismerése differenciált képességfejlesztés tanulási motiváció fenntartása, idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése 2. Kollégiumi alapprogram szerinti foglalkozások – kollégiumi csoportfoglalkozás – választott szabadidős foglalkozás Célok: csoportközi kapcsolatok és közösségi kapcsolatok fejlesztése a szabadidős tevékenységek széles választékának biztosítása 3. Kollégiumi programhétvégék AJTP-s vállalt többletfeladat – 7 kollégiumi hétvégi bennmaradás tanév közben – tanulmányi kirándulás (a fennmaradó hétvégék tömbösítése) Célok: kirándulások az ország különböző pontjaira, az országhatáron túl élő népek szokásainak, hagyományainak megismerése

8

Kötelező foglalkozások óraterve a 12. évfolyamon Önismeret, pályaválasztás Felkészítő foglalkozás Tanulószobai foglalkozás Kollégiumi csoportfoglalkozás Választott szabadidős foglalkozás Összesen


1. AJTP-s keretek között tartott foglalkozási egység – önismeret, pályaválasztás – felkészítő foglalkozások (felzárkóztatás, tehetséggondozás, idegen nyelvi felkészítés) Célok: a személyiség aktuális állapotának megismerése, fejlesztése pályakép alakítása, pályaorientáció a célirányos felkészülés segítése, idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése 2. Kollégiumi alapprogram szerinti foglalkozások – kollégiumi csoportfoglalkozás – választott szabadidős foglalkozás Célok: pályaorientáció támogatása, továbbtanulási információk biztosítása a kollégiumi nevelés országos alapprogramja témaköreinek beépítése bekapcsolódás szakköri és diákköri tevékenységekbe 3. Kollégiumi programhétvégék AJTP-s vállalt többletfeladat – 7 kollégiumi hétvégi bennmaradás tanév közben – tanulmányi kirándulás (a fennmaradó hétvégék tömbösítése) Célok: kulturális, esztétikai élmények nyújtása tájékozódás a világban, ismerkedés Európával. 4. Országos versenyek Cél: a tanulók versenyeken való részvételének támogatása Kötelező foglalkozások óraterve a 13. évfolyamon Önismeret, pályaválasztás Felkészítő foglalkozás Tanulószobai foglalkozás Kollégiumi csoportfoglalkozás Választott szabadidős foglalkozás Összesen


1. AJTP-s keretek között tartott foglalkozási egység – önismeret, pályaválasztás – felkészítő foglalkozások (érettségi előkészítő, tehetséggondozó, idegen nyelvi felkészítő)

9

Célok: felkészülés a felnőtt életre, értelmiségi létre, praktikus ismeretek átadása célirányos felkészülés támogatása az érettségire, idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése 2. Kollégiumi alapprogram szerinti foglalkozások – kollégiumi csoportfoglalkozás – választott szabadidős foglalkozás Célok: aktuális továbbtanulási információk nyújtása szabadidő hasznos eltöltése, kikapcsolódás biztosítása 3. Kollégiumi programhétvégék AJTP-s vállalt többletfeladat – 3 kollégiumban töltött programhétvége Célok: közös kirándulás (egyéb szervezett csoportprogramok szervezése) Az együttműködés formái A Varga Katalin Gimnáziummal való együttműködés a program feladatrendszeréből adódóan szoros, támogató jellegű és összehangolt. Az együttműködés formái:  Tanévzáró és tanévnyitó értekezletek  Közös szülői értekezletek  Osztályfőnöki órák, csoportfoglalkozások  Ünnepségek, diáknapok  Osztályozó értekezletek  Projekt napok  Osztály-, csoport kirándulások  Beiskolázási-, felvételi tennivalók  Osztályfőnöki-, csoportvezetői-, szaktanári megbeszélések  Programgazda – programfelelősi megbeszélések  Vezetői megbeszélések Kapcsolattartók:     

Igazgató programfelelős kollégiumvezető programgazda csoportvezetők

A szülőkkel való együttműködés: A kapcsolatot a csoportvezetők folyamatosan tartják a tanulók szüleivel telefonon, személyesen ill. írásos formában. Kölcsönösen informálják egymást a tanulókat érintő kérdésekben, mint pl. viselkedés, tanulási morál, társakkal szemben tanúsított magatartás stb. Az együttműködés formái: 

Részvétel a gimnáziumban szervezett beiskolázási tájékoztatón, információnyújtás a kollégium működéséről, kollégium megtekintése

10

        

A felvételi írásbeli teszt megíratásában való részvétel Részvétel a beíratkozáson, a Zánka-i tábor előkészítése Beköltözés alkalmával szülői értekezlet, a kollégiumi házirend megismertetése a szülőkkel Részvétel a gimnáziumi szülői értekezleten (tanév eleji) Szükség szerint évközi szülői értekezlet összehívása A programokkal kapcsolatos információk írásos megküldése Egyéni konzultációs lehetőség biztosítása folyamatosan Folyamatos kapcsolattartás telefonon Írásos tájékoztatás hivatalos ügyben

Kapcsolattartók:   

kollégiumvezető programgazda csoportvezetők

Az egyes tagintézményekkel való együttműködés a közös sport és kulturális rendezvények, művészeti programok, vetélkedők, kollégiumi bemutatók és gálaműsorok keretében nyilvánul meg. Ezek az alkalmak bepillantást engednek egymás szokásainak, hagyományainak megismerésébe, ill. az Arany János Tehetséggondozó Programban résztvevő tanulók gazdag programjaiba, a mindennapok mozgalmas tevékenységeibe. A tehetséggondozó programban a program rendszeralkotó elemeinek összehangolását, a folyamatos kapcsolattartó munkát az iskola és a kollégium, fenntartók, szülők, általános iskolák, a méréseket végző pszichológusok, az OFI Arany János Programiroda és az Arany János Tehetséggondozó Program Intézményeinek Egyesülete között országos szinten a Programiroda vezetője, intézményi szinten pedig a gimnáziumi programfelelős ill. a kollégiumi programgazda végzi. A program szakmai tartalmának kimunkálását és a mérések, hatásvizsgálatok elvégzését az OFI Arany János Programiroda és a Debreceni Egyetem Pszichológiai Intézete biztosítja. Szolnok, 2010. március 18.

Jusztin László igazgató

11

Szolnok, március

Recommend Documents