5000 Szolnok, Széchenyi István körút 16. H Szolnok, Pf. 42

SZÉCHENYI 5000

ISTVÁN

GIMNÁZIUM

Szolnok , Széchenyi István körút 16.

 H - 5005 Szolnok , Pf. 42

 (56) 340-555 , 522-167 , 522-164 E-mail: [email protected]

 (56) 342-834

www.szechenyi-szolnok.sulinet.hu

OM – azonosító: 035994

PEDAGÓGIAI

PROGRAM

2011

Széchenyi István Gimnázium SZOLNOK

PEDAGÓGIAI PROGRAM

TARTALOM B e v e z e t é s .......................................................................................................................... 4 Az intézmény általános adatai .......................................................................................... 4 Az iskola típusa:..................................................................................................................... 4 Jogszabályi előírások: .......................................................................................................... 4 Intézményi alapdokumentumok ........................................................................................ 5 1. Helyzetelemzés .................................................................................................................... 6 1.1.

Iskolatörténeti áttekintés .......................................................................................... 6

1.2.

Társadalmi, szociális feltételek, igények ................................................................. 8

1. 2. 1. Társadalmi környezet, szülői, tanulói, szociális háttér ...................................... 8 1. 2. 3. A fenntartó önkormányzat igényei .................................................................. 10

2.

1.3.

Személyi feltételek ................................................................................................... 11

1.4.

Tárgyi feltételek ....................................................................................................... 12

1.5.

Az iskola gazdálkodása .......................................................................................... 14

1.6.

Az iskola jövőjét alakító legfontosabb tényezők ................................................ 15

Az intézmény pedagógiai tevékenysége ................................................................... 17 2.1.

Iskolánk pedagógiai hitvallása és alapelveink ................................................... 17

Az önállóság és az egyénre szabottság elve ............................................................. 18 2.2.

Képzési rendszerünk ................................................................................................ 21

2.3.

A személyiség-, képesség- és közösségfejlesztés formái .................................... 35

2.3.1. Személyiség- és képességfejlesztés a tanítási órán ......................................... 35 2.3.2. Tehetséggondozás ............................................................................................... 36 2.3.3. Felzárkóztatás ........................................................................................................ 37 2.3.4. A különleges gondozást igénylő tanulók ellátása .......................................... 38 2.3.5. Tanórán kívüli, szabadidős és közösségi tevékenységek ................................ 38 2.3.6. A diákönkormányzat ........................................................................................... 42 2.4.

Gyermek- és ifjúságvédelem ................................................................................. 44

2.4.3. Szociális hátrányok enyhítése ............................................................................. 45 2.4.4 . Iskolapszichológusi ellátás .................................................................................. 46 2.5

Környezeti nevelés .................................................................................................. 47

2.5.1. Nevelési célok ....................................................................................................... 47 2.5.2. Tanulásszervezési és tartalmi keretek ................................................................. 48 2.5.3. Módszerek ............................................................................................................. 50

2


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2.5.4. A környezeti nevelés személyi és tárgyi feltételei ............................................ 51 2.6.

Egészségnevelési program, drogstratégia .......................................................... 53

2.6.1. Egészségfejlesztés ................................................................................................. 53 2.6.2. Drogstratégia ........................................................................................................ 55 2.6.3. Az egészségnevelési és drogprevenciós feladatok megvalósításának módjai .............................................................................................................................. 59 2.7. 3.

Fogyasztóvédelmi nevelés..................................................................................... 61

Pedagógiai tevékenységünk folyamata .................................................................... 63 3.1.

Az iskolánkba jelentkező tanulók felvételének elvei .......................................... 63

3.2.

Az iskolai élet munkarendje, hagyományok ....................................................... 64

3.2.1. A tanév rendje ..................................................................................................... 64 3.2.2. Ünnepeink, megemlékezéseink, rendezvényeink .......................................... 64 3.2.3. A szülők, a tanulók, a kollégium és a pedagógusok együttműködésének formái ............................................................................................................................... 65 3.3.

A pedagógiai munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere ....................... 68

3.3.1. A tanulók beszámoltatásának, értékelésének és minősítésének rendszere 68 3.3.2. Az érettségi vizsga ................................................................................................ 72 3.3.3. Az otthoni felkészüléshez adott írásbeli és szóbeli feladatok ......................... 73 3.3.4. A magasabb évfolyamra lépés feltételei ......................................................... 74 3.3.5. A tanulók magatartásának és szorgalmának iskolai minősítési rendszere... 75 3.3.6. A tanulók jutalmazásának és fegyelmezésének formái ................................. 76 3.3.7. A tanulók mérése, ellenőrzése külső szervek által ........................................... 77 3.3.8. A pedagógusok ellenőrzése, értékelése........................................................... 77 3.3. 9. A pedagógiai munka értékelése ...................................................................... 79 4.

A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei ......................................... 82

5.

Eszközjegyzék .................................................................................................................. 83

6.

A módosított kerettanterv bevezetésének rendje..................................................... 83

7.

Óratervek ......................................................................................................................... 84

ZÁRADÉK .................................................................................................................................. 99 1. A Pedagógiai program érvényessége .................................................................... 99 2. A Pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata ............................................... 99 3. A Pedagógiai program módosítása ........................................................................ 99 4. A Pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve helyeken tekinthető meg: ........................................................................................... 100

3


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Bevezetés Az intézmény általános adatai Az intézmény neve:

Széchenyi István Gimnázium

Igazgatója:

Deák László

Székhelye:

5000

Tagintézményének neve:

Széchenyi István Gimnázium Alternatív Gimnáziumi Tagintézmény

Tagintézmény-vezető:

Glodeák Miklós

Telephely címe:

5000

Az intézmény törzsszáma:

413 430

OM-azonosító:

035994

Szolnok, Széchenyi István körút 16.

Szolnok, Abonyi út 36.

Az iskola típusa: - a székhely intézményben: négy évfolyamos gimnáziumi képzés, és egy nyelvi előkészítő évfolyam - a tagintézményben: négy évfolyamos gimnáziumi képzés, esti gimnáziumi képzés Jogszabályi előírások: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) A

Kt.

végrehajtásáról

rendelkező

11./1994.

(VI.8.)

MKM

rendelet

(a

továbbiakban R) A

tankönyvvé

nyilvánítás,

a

tankönyvtámogatás,

valamint

az

iskolai

tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII.27.) OM rendelet A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. Törvény (Kjt.) A Kjt. közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező 138/1992. (X.8.) kormányrendelet A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992/XXII. Törvény 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyigazgatásról 17/2004. OM rendelet (kerettantervi rendelet)

4


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Intézményi alapdokumentumok - Alapító okiratok - Pedagógiai program (P.p.) - Közalkalmazotti szabályzat - Szervezeti és működési szabályzat (SzMSz) - Adatkezelési szabályzat - Intézményi minőségirányítási program (IMIP) - Házirend (Hr.) - Munkaköri leírások - Gyakornoki szabályzat - Az intézmény információs-kommunikációs (IKT) stratégiája

5


PEDAGÓGIAI PROGRAM

SZÉCHENYI ISTVÁN GIMNÁZIUM (A SZÉKHELY INTÉZMÉNY NEVELÉSI TERVE)

1. Helyzetelemzés 1.1.

Iskolatörténeti áttekintés

1985 Befejeződött az iskola építése. Megkezdődött a tanítás az épületben általános iskolások számára. 1986 A gimnáziumi képzés indulása Ecseki Úti Gimnázium néven. (3 osztály, 7 fős tanári kar) 1987 Újabb négy első osztály, köztük két katonai kollégiumi osztály indítása. 1988 Elköltözött az általános iskola, így teljes egészében birtokba vehettük az épületet. Iskolánk 1988. szept. 21-én fölvette a Széchenyi István Gimnázium nevet. 1989 18 osztályunk volt, a nevelőtestület létszáma 45. A biológia-idegen nyelvi emelt szintű képzés indítása. 1990 Ebben az évben érettségiztek az elsőként beiskolázott diákok. Már 20 osztállyal dolgoztunk. Emelt szintű idegen nyelvi képzés indult egy osztályban. 1991 Elindítottuk a hatosztályos gimnáziumi képzést két párhuzamos osztállyal. 1992 A testnevelés tagozat elindítása. 1993 Megszűnt a katonai kollégisták oktatása. 1994 Ekkor kezdett az első drámatagozatos csoport. 1995 Beiskoláztuk az első művészeti képességfejlesztő osztályt: irodalmi-drámai és képzőművészeti csoportokkal. 1996 Az iskola 10. évfordulóját ünnepeltük kétnapos rendezvénysorozattal és nagyszabású gálaműsorral. 1997 Leérettségizett az első hatosztályos évfolyamunk. 1998 Megszűnt a testnevelés tagozat. 1999 Megszűnt az emelt szintű nyelvi csoport. Iskolánkat összevonták a lakótelepi Zöld Iskolával, új nevünk: Széchenyi István Gimnázium és Általános Iskola. Elindult az idegen nyelv-informatika emelt szintű képzés. 6


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2000 Elkezdtük a COMENIUS 2000 Partnerközpontú minőségfejlesztési rendszert. 2001 Kialakult a gimnázium négy évfolyamos képzési struktúrája – új képzési formákkal: általános tehetséggondozó és testnevelés emelt szintű csoport. 2004 Utoljára érettségiznek diákok a hatosztályos gimnáziumi képzés keretében. Nem iskolázunk be újabb általános iskolai osztályt. Öt évfolyamos gimnáziumi osztály indul: nyelvi előkészítő évfolyam + 4 éves ált. tehetséggondozó program. 2006 Az iskola alapításának 20. évfordulója alkalmából rendezvénysorozat, évkönyv megjelentetése A HEFOP 3.1.3 pályázat keretében elindul a kompetenciaalapú oktatásra való áttérés, ezzel együtt az iskola felszereltsége jelentősen korszerűsödik. 2007 szeptember elindul a közoktatási típusú sportiskolai képzés 2008 Szolnok Megyei Jogú Város Képviselőtestületének döntése alapján az Alternatív Gimnázium a Széchenyi István Gimnázium és Általános Iskola tagintézménye lesz. 2009 Bekapcsolódás a TÁMOP 3.1.4 pályázatba, amely a kompetenciaalapú oktatás kiterjesztését (társadalmasítását) célozza meg. Először érettségiznek olyan diákok, akik nyelvi előkészítő évfolyammal kezdtek. Nem indul általános tehetséggondozó és informatika-idegen nyelv emelt szintű képzés. 2011 Lezárul az általános iskolai képzés. 2011. szeptember 1-től ismét Széchenyi István Gimnázium az intézmény neve.

A gimnázium eddigi igazgatói: 1986 - 1991 :

Bíró Boldizsár

1991 - 1998 :

Horváth Tibor

1998 -

Deák László

:

7


1.2.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Társadalmi, szociális feltételek, igények

Az intézmény Szolnok középiskolái közül a legfiatalabb. Az iskolatörténeti áttekintés is mutatja, hogy rugalmas, a környezeti változásokat követő, gyakran változó a képzési struktúra. Ennek okai: a)

helykeresés a város, illetve a beiskolázási régió oktatási rendszerében  művészeti

képzés,

testnevelés

és

biológia

emelt

szintű

képzés,

sportiskolai képzés b)

az oktatáspolitikai trendek hatása

 katonai kollégisták oktatása,

hatosztályos gimnáziumi képzés, nyelvi előkészítő évfolyam c)

társadalmi változások, a korszerű oktatás igényeinek megfelelés  informatikai, idegen nyelvi képzés; személyiségfejlesztés, az életen át tartó tanulásra készítés, kompetenciaalapú oktatás

d)

a városi társadalmi folyamatok követése  iskolaszerkezeti változások (általános iskola, középiskola)

Mindezen változások mellett az iskola képes volt erősödni. Ez az alapítást követően folyamatosan szilárduló, saját munkamorálját, hagyományait belülről alakító, munkáját elhivatottan végző tantestületnek köszönhető. 1. 2. 1. Társadalmi környezet, szülői, tanulói, szociális háttér Az iskola tanulóinak létszáma a 2010-11-es tanévben 598 fő; 59%-uk szolnoki, 30%-uk bejáró, 11,4%-uk kollégista. A társadalomra jellemző megosztottság itt is érezhető: a tanulók jelentős részére jellemző az ingerszegény környezet, a széthulló, bizonytalan családi háttér, a nehéz anyagi körülmények, az erejükön felül is munkát vállaló szülők, sőt gyakran a 16 éven felüli diák maga is dolgozik a tanulás mellett. Másrészt vannak átlagon felüli helyzetű diákok változatos, gazdag intellektuális, kulturális és szabadidős igényekkel. A szociális és anyagi különbségek kezelésének módjai: -

az iskolai programokat úgy alakítjuk, hogy azok a lehető legkisebb anyagi áldozatot kívánják a szülőktől

8


-

a

nagyobb

PEDAGÓGIAI PROGRAM

anyagi

megterhelést

jelentő

programok

(pl.

külföldi

cserekapcsolat) esetén pályázatokkal, alapítványon keresztül igyekszünk támogatni a hátrányos helyzetű tanulókat -

az ismeretek, képességek megszerzéséhez szükséges eszközöket helyben használattal

vagy

kölcsönzéssel

bocsátjuk

a

tanulók

rendelkezésére

(internethasználat, könyvtár, sportcsarnok, DSE) -

a HEFOP 3.1.3. és a TÁMOP 3.1.4. pályázatoknak köszönhetően az informatikai felszereltség bővült, a tanulói laptopok beszerzése

a diákok

számára könnyen elérhetővé teszi iskolán belül az infokommunikációs (IKT) eszközök használatát az ismeretszerzésben. 1. 2. 2. A szülők és tanulók képzési – nevelési igényei A

gimnáziumot

a

szülők

és

a

tanulók

közösen

választják.

Itt

meghatározó lehet az iskola hírneve, a környezetükben kialakult kép róla. Fontos elvárások: - a

képzési

struktúra

sokszínűsége,

a

választható

programok,

foglalkozások széles skálája - diákcentrikus, a tanuló személyiségét figyelembe vevő nevelésioktatási módszerek alkalmazása - korszerű, a társadalmi igényeknek megfelelő ismeretek nyújtása (informatika, idegen nyelv, a tudományok új területei stb.), a digitális kompetencia kialakítása, fejlesztése - a felsőoktatás minél több területére felkészítés, a bekerülési feltételeknek való megfelelés biztosítása (középszintű, emelt szintű érettségi vizsga, nyelvvizsga) - alapvető erkölcsi normák, értékek átadása, közösségi életre nevelés, fegyelmezett munkára nevelés - szociális

kompetenciák

fejlesztése:

tolerancia,

kooperatív

tevékenységek, az egész életen át tartó tanulás igénye

9


PEDAGÓGIAI PROGRAM

1. 2. 3. A fenntartó önkormányzat igényei Az iskola képzési struktúrájának alakítása jórészt a Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése által jóváhagyott alapító okirat függvénye. A demográfiai helyzetből adódik az iskolai tanulócsoportok számának és összetételének alakulása. A szolnoki önkormányzat elvárásai intézményünkkel szemben: a)

a speciális támogatást igénylő, illetve az élsportoló tanulók számára egyéni tanulási utak biztosítása

b)

a drámatagozatos művészeti képzésben résztvevő diákok bevonásával szereplés a város intézményeinek különböző rendezvényein

c)

aktív szerepvállalás a Széchenyi- városrész rendezvényeinek szervezésében

d)

sportszakmai területen legyen élenjáró műhelye a városnak

e)

a tanulók felkészítése felsőfokú tanulmányokra

f)

a

szociális

magatartási

hátránnyal, zavarral

tanulási

küzdő

nehézséggel

gyermekek

vagy

beilleszkedési-

hátránykompenzációjának

segítése – a szakszolgálatokkal, a szakmai szolgálatokkal való szorosabb együttműködéssel, valamint a már meglévő rendszerek megőrzésével és a szükséges feltételek megteremtésével g)

az idegen nyelv és az informatika kiemelt oktatásához, a művészeti neveléshez

és

a

testi-lelki

egészség

megőrzéséhez

szükséges

feltételrendszer biztosítása, folyamatos fejlesztése h)

a tanulási képességek és alapkészségek fejlesztése

i)

az átlagtól eltérő teljesítményű tanulók kiemelt támogatása

j)

az iskola tevékenységében, dokumentumaiban, külső megjelenésében kapjon hangsúlyos szerepet a lokálpatriotizmus erősítése

k)

gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátása.

l)

A fenntartó által összefogott pályázatokban (pl. TÁMOP-3.1.4.) a többi feladatellátási hellyel horizontális, sokoldalú szakmai együttműködés kiépítése.

10


1.3.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Személyi feltételek A tantestület összetétele a 2010-11-es tanévben: -

Az álláshelyek száma: 44,3

-

A jelenleg állományban lévők végzettségének megoszlása: egyetemet végzett:

50fő

főiskolát végzett:

7fő

Az oktatást segítik: -

oktatástechnikus, laboráns

2 fő

-

számítástechnikai asszisztens

1 fő

Gazdasági dolgozók:

4 fő

Titkárság:

2 fő

Technikai dolgozók:

14 fő

Az alapító okiratban foglalt feladat a gyógytestnevelés, amit gyógytestnevelő végzettségű kollégák látnak el. A speciális képzésből adódóan kis óraszámban óraadókat alkalmazunk a művészeti képzés területén: beszédtechnika, népi kismesterségek, drámajáték stb. A tantestület végzettsége a jogszabályban foglaltaknak megfelel, folyamatos továbbképzéssel egyre több tantestületi tag szerez képzettséget a kompetenciaalapú

oktatás

területén,

(infokommunikációs)

illetve

eszközök

tesz

bátor,

pedagógus

biztonságos

és

szakvizsgát. minél

Az

IKT

természetesebb

használata és felhasználási területük bővítése érdekében a tantestület nagy része továbbképzéseken vett, illetve vesz részt. A nevelőtestület a mindennapi munkakapcsolat mellett lehetőséget teremt közös programokra, hogy egymást ne csak a munka folyamatában ismerjék meg. Ilyen lehetőség egyebek mellett minden év őszén a két-három napos tantestületi kirándulás, a karácsonyi összejövetel és a tanévet záró rendezvény. Az iskolában közalkalmazotti tanács és pedagógus szakszervezet működik, velük az iskola vezetésének kiegyensúlyozott a kapcsolata. A nevelőtestület munkaközösségekre tagolódik a tanított területek, tantárgyak mentén;

munkájukat

éves

terv

szerint

végzik.

Egy

pedagógus

több

munkaközösségnek is tagja lehet.

11


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A munkaközösségek tevékenysége: egységes követelmény- és értékelési rendszer érvényesítése (pl. közös témazárók íratása); a tehetséggondozás és felzárkóztatás megoldása tantárgyon belül (pl. versenyek szervezése, azokra való felkészítés); szakmai együttműködés, az intézményi innovációk megvalósítása, jó gyakorlattá tétele ,műhelymunka (pl. iskolanapok, témahetek programjának összeállítása, projektek lebonyolítása, IKT-val kapcsolatos tapasztalatok átadása); belső

és

külső

továbbképzések

szervezése,

tapasztalatok

átadása;

IKT-val

támogatott tananyagok készítése és megosztása; tanügyi dokumentumok (tanterv, tanmenetek, pedagógiai program stb.) készítése, folyamatos felülvizsgálata, javaslattétel azok módosítására , a taneszközök kiválasztása; közös állásfoglalás kialakítása az iskolavezetés felé stratégiai kérdésekben. A munkaközösségek irányítás tekintetében az iskolavezetés egy-egy tagjához tartoznak. A munkaközösség-vezetők tagjai az iskola bővebb vezetőségének, amely általában havonta egyszer ülésezik. Ez kiegészíti a tantestületben kialakult irányítási formát, ami naprakész kapcsolattartást igényel: így a szükség esetén ad hoc összehívott rövid megbeszélések, valamint a havi egy délutáni tantestületi értekezlet segíti az információ áramlását és a közös munkát.

1.4.

Tárgyi feltételek

Az iskola a város legújabb – kb. húszezer lakosú – lakótelepén helyezkedik el, tízemeletes panelházak között, a város centrumától távol, de a lakótelep középpontjában. Előtte szökőkutas, ápolt park van. Az oktatási intézmény két önálló épületből áll: iskola és tornacsarnok. Az időben előbb épült iskolaépülethez bekerített udvar (12 000 m2) tartozik, amelyen bitumenes kézilabda- és kosárlabdapálya található. Az iskola kétemeletes, lapos tetős panelépület. Az épületben 22 osztályterem, előadók (természettudományi, biológia, rajz, ének), drámaterem - színpaddal, könyvtár, szertárak, előkészítők, stúdió, biológiai-kémiai labor, a képzőművészethez korongozóműhely, csoportbontáshoz kistermek, a diákönkormányzatnak iroda, négy számítógépes terem, 60 fős tanári szoba, irodahelyiségek találhatók. 2010-ben a SMART oktatástechnikai eszközöket gyártó cég, valamint az iskola

közös beruházásával egy 36 munkaállomásos,

12


PEDAGÓGIAI PROGRAM

feleltetőrendszerrel, dokumentumkamerával, digitális táblával felszerelt tanterem segíti az oktatást, amely bármely tanítási óra megtartására alkalmas. Ezzel párhuzamosan az egyik számítógépes teremben 22+1 fős nyelvi labort alakítottunk ki. A TIOP-1.1.1. pályázat nyerteseként 36 tanulói laptoppal és tároló szekrénnyel bővül az IKT-s parkunk. A tantermek 32, a kiscsoportos termek 16 főre tervezettek, de a jelenlegi magas osztálylétszámok miatt az osztálytermeket 38-40 főre, a csoporttermeket 20-22 főre rendeztük be. Az ebédlő 200 fős, melegítőkonyhával és büfével. A tornacsarnok később – 1988-ban – épült, önálló épület az iskola mellett, a főépülettel kerítés köti egybe. Méretére jellemző, hogy egy szabályos kézilabdapálya elfér benne; 300 fős lelátóval, öltözőkkel és egyéb kiszolgáló helyiségekkel rendelkezik. A küzdőtér függönnyel három részre osztható. 2005-ben a csarnokot teljesen felújíttatta a fenntartó. Az intézményben alapításától kezdve működik könyvtár, amely 25 ezer kötetet meghaladó könyvállományával, jelentős tanulást-oktatást segítő audiovizuális gyűjteményével a jelenleg érvényben lévő szabályozóknak megfelelően a tanítási hét valamennyi napján a használók rendelkezésére áll. A helyiségben jelenleg 3 számítógépes munkaállomást használhatnak a tanulók, illetve házimozi-rendszer áll rendelkezésre a tanórák filmekkel való támogatásához. A könyvtár-pedagógiai munkát egy felsőfokú végzettségű könyvtárostanár látja el főállásban. A funkcióból adekvátan adódó alapfeladatok: könyvtárhasználati ismeretek oktatása,

kölcsönzés,

helyben

használat,

tájékoztatás,

igény

szerint

bibliográfiaszerkesztés, témafigyelés. Kiemelt feladatai: a különböző tematikájú tantárgyi és egyéb versenyekre való felkészülés segítése minden könyvtári eszközzel, az információs technológia minél szélesebb körű megismertetése az önálló tanulás, permanens önművelés képességének kialakítása, fejlesztése érdekében. Ezt a célt szolgálja a könyvtár állományának számítógépes feltárása korszerű integrált könyvtárkezelő program segítésével. Fontosnak érezzük, hogy a könyvtárban bárki találjon igényeinek, érdeklődésének megfelelő kulturális programot is.

13


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Az iskola épülete, helyiségei, berendezése megfelel a képzési struktúrának: minden

tagozat

rendelkezik

a

színvonalas

oktatáshoz

szükséges

alapvető

feltételekkel. Ezek korszerűsítése, folyamatos fejlesztése azonban szükségszerű. Az iskola taneszközökkel való ellátottsága a pályázatoknak köszönhetően jó. Rendelkezünk mobil és fix interaktív táblákkal, egy egész osztály egyidejű foglalkoztatására elegendő laptoppal, hordozható elektronikus kivetítőrendszerrel. Az előadókban, szaktantermekben televízió, projektor, ahol kell, számítógép van elhelyezve. Számítógépes hálózatot alakítottunk ki, és minden tanteremben rendelkezünk internet-hozzáféréssel is. A szertárak ellátottsága jelenleg biztosítja a tanári demonstráció mellett a tanulói munkáltató órák tartását, a tehetség gondozását szolgáló pályázatok elkészítését.

1.5.

Az iskola gazdálkodása

Részben önálló gazdálkodó szervezetként működik intézményünk. Az éves költségvetési előirányzatok kialakításánál a kiindulási alapot az intézményi alapító okirat jelenti, melynek folyamatos pontosítása és közgyűlési jóváhagyása azt jelenti, hogy az intézményi feladat terjedelme és a feladatellátáshoz szükséges létszám testületi döntéssel meghatározott. Az intézményi költségvetésben az alapító okirat szerinti személyi juttatások ágazati jogszabályokban kötelezően előírt bérelemei és ezek közterhei kerülnek elismerésre. Az intézmény működése szempontjából fontos és ténylegesen felmerülő egyéb kiadások elismerése a kialakult gyakorlat szerint további szakmai egyeztetéseken alapul. A szűkös költségvetési lehetőségek nem teszik lehetővé az igény szerinti tervezést. A dologi kiadásokon belül is kiemelten kezelendőek a karbantartási és az energiaköltségek, melyeket az önkormányzat fedez. A gyermekétkeztetéshez a dologi kiadások előirányzata és azok felhasználásának elszámolása az Intézményszolgálat költségvetésében jelenik meg. Azokra a költségvetési feladatokra, melyek a támogatás megítélésénél nem élveznek prioritást, az intézmény saját többletbevételeivel teremt részbeni fedezetet. A szakmai pályázatokkal nyert pénzeszközök kiegészítik a költségvetési forrásokat, szerény előrelépést biztosítva az oktatási programok megvalósításához.

14


1.6.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Az iskola jövőjét alakító legfontosabb tényezők 1. Az új törvényi szabályozók, rendeletek (pl. Nemzeti alaptanterv, Közoktatási törvény, kerettanterv) és ezek módosításai folyamatosan és fokozatosan lépnek életbe, így az iskolában más-más jogszabály alapján kell eljárni a különböző évfolyamok esetében. 2. A Nemzeti alaptanterv, illetve a kerettanterv módosításai új és új kihívások elé állítják a tantestületet: olyan műveltségterületek, illetve tantervi modulok tanítását írja elő (etika, médiaismeret stb.), olyan óraszámváltozásokat rendel el (pl. a testnevelés és az informatikaórák számának növelése), amelyekhez a személyi és tárgyi feltételeket meg kell teremteni. 3. A felsőfokú oktatás áttérése a bolognai rendszerre, illetve a kétszintű érettségi az egyéni életutak megtervezésében nagyfokú tudatosságot és rugalmasságot követel meg. Ezt segítik a kompetenciaalapú oktatásban az életpálya-építés és a szociális-életviteli, környezeti kompetencia szakterületek. 4. A 2006-2007-ben középiskolába lépő korosztály számára már 18 éves korig tart a tankötelezettség, tehát egyrészt emiatt, másrészt az ötéves gimnáziumi

képzésben

résztvevők

miatt

megnőtt

a

nagykorú

tanítványok száma. A jogszabályok értelmében másként kell eljárni az ő ügyeikben több téren is, mint a kiskorú tanulók esetében. 5. Ahhoz, hogy tanulóink felnőttként az Európai Unió teljes jogú polgárai lehessenek, erősíteni kell az idegen nyelvi és az informatikai felkészítést minden tanulócsoportban. 6. Ha az információs társadalom kihívásaira és az élethosszig tartó tanulásra fel akarjuk készíteni a tanulókat, valamint meg akarunk felelni a korszerű oktatás kívánalmainak, folyamatosan bővíteni kell a

15


PEDAGÓGIAI PROGRAM

multimédiás eszközparkot mind a gépek, mind az oktatási szoftverek területén. A tantestület minden tagjának képesnek kell lennie a multimédiás eszközök kezelésére, biztonságosan kell mozognia a digitális tananyagok területén, és a továbbiakban is szükséges lesz olyan

oktatástechnikus

-

rendszergazda

alkalmazása,

aki

a

működtetést segíti. 7. Az iskolai könyvtárnak médiaközpontként kell működnie. Ehhez további állománybővítésre,

a

technikai

háttér

és

felszereltség

állandó

korszerűsítésére, a tartalomszolgáltatás bővítésére van szükség . 8. Az épület állagmegóvása, illetve jónéhány területen felújítása is elengedhetetlen, pl. a nyílászárók cseréje, az épület hőszigetelése, tetőzetének felújítása, a bejáratok akadálymentesítése stb. Összegezve: az elkövetkezendő években a változásokat követni tudó, jól képzett, sokoldalú tantestülettel, megfelelő tárgyi feltételek között szeretnénk az iskolában tanuló diákok és szüleik neveléssel és oktatással kapcsolatos igényeit kielégíteni, a kompetenciaalapú oktatás során elért eredményeket fenntartani, a módszereket, a digitális oktatási kultúrát továbbfejleszteni.

16


2.

Az intézmény pedagógiai tevékenysége

2.1.

Iskolánk pedagógiai hitvallása és alapelveink

PEDAGÓGIAI PROGRAM

CÉLUNK AZ ISKOLÁBA KERÜLŐ GYERMEK OLYAN EGYÉNISÉGGÉ NEVELÉSE, AKI -

képes önmaga szellemi, fizikai, mentális egészségének megőrzésére, megújítására

-

igényli a személyiségében rejlő lehetőségek kibontakoztatását

-

tiszteli a tudást, a másik ember személyiségét és jogait

-

képes az önálló ismeretszerzésre a különböző információs csatornák használatával, otthonosan mozog a digitális kultúra területén

-

tud teamben dolgozni, ismeri a kooperatív munka alapelveit,

-

nyitott a helyi és a makrotársadalom problémái iránt

-

jól ismeri anyanyelvét, de beszél más nyelveken is

-

tiszteli a nemzet és az emberiség kulturális és természeti értékeit

-

a névadó, Széchenyi István szellemi öröksége nyomán tevékeny, alkotó életre törekszik.

PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK A gyermekközpontúság, közösségközpontúság elve Az iskolai élet gyakorlatában ez azt a követelményt támasztja, hogy a gyerekek sokféle közösség tagjai lehessenek, ezáltal gazdagodjanak emberi kapcsolataik, képesek legyenek együttműködni egymással. Iskolánkban a közösségi részvétel lehetőségének kínálatát a továbbiakban is biztosítani kell. Ezen alapelv érvényesítése során külön hangsúlyt kap a gyermeki jogok tisztelete, érvényesülésük elősegítése. Az iskolagyűlés, a diákparlament, a diákönkormányzat munkája jól szolgálja azt az alapvető törekvést, hogy a közösen hozott szabályok adta feltételrendszerben, hozzáértő pedagógiai segítséggel, minél többen vegyenek részt érdemi módon közösségeik és az egész iskola ügyeinek intézésében, a közös kormányzásban, ahol van miről dönteni, és azok döntenek, akiket a döntés elsősorban érint.

17


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A személyiségfejlesztés elve Ez az elv csak úgy érvényesülhet, ha a gyerekek sokféle lehetőséget kapnak ahhoz, hogy szerepek sokaságában próbálhassák ki és ismerhessék meg magukat. Olyan iskola kialakításának útját járjuk, ahol az elv megvalósulásának valódi esélye van a drámapedagógia teljes kiszélesítésével, a természettudományos oktatás során a humánökológiai

szemlélet

kialakításával.

A

szociális-életviteli,

környezeti

kompetencia fejlesztésével a személyiség nyitottabbá válhat, jobban megismerheti önmagát és a környező világot. Célunk a társadalmi kérdésekre érzékeny, empatikus, befogadó, társas aktivitást kedvelő fiatalok nevelése. Olyan tanulóké, akik

a

későbbiekben

sikeresen

tudnak

alkalmazkodni

a

munkaerő-piaci

elvárásokhoz, a foglalkoztatási helyzet javításához.

Az önállóság és az egyénre szabottság elve A gyerekek életkorának előrehaladtával növekszik a választható tevékenységek aránya, az egyénre szabott tanulási lehetőségek kínálata. A tantervek kimunkálása során olyan tanulási megoldásokat kívánunk működtetni, amelyek teret adnak az egyéni

képességek

kibontakozására.

A

kulcskompetenciák

egyénre

szabott

fejlesztése és megerősítése, a rendszerben meglévő szelektív hatások mérséklése, valamint az esélyegyenlőség és egyenlő hozzáférés szempontjainak érvényesítése ezt a célt szolgálják. Azt akarjuk elérni, hogy mód legyen egyéni tanulási mód megvalósítására, figyelembe véve a sajátos nevelési igényeket is.

Az új

tanulásszervezési eljárások (pl. a projektpedagógia, differenciált oktatás, moduláris oktatási programok, tantárgyi integráció) arra készítik fel a tanulókat, hogy tanári segítséggel bár, de önállóan képesek legyenek az ismeretszerzésre (e-learning). Ilyen módon is segítjük az egyéni tanulási utakat.

A demokratikus működés elve Az iskolai működés egésze akkor lehet csak eredményes, ha mind a felnőttekre, mind a

gyerekekre

vonatkozóan

érvényesül

a

közös

szabályalkotás

és

egyéni

szabálykövetés összhangja, természetesen jogszabályi keretek között.

18


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Az alapelvekből és a partnerek igényeiből következő feladatok 1.)

Tanórai, tanórán kívüli tevékenységek során feladatok önálló végeztetése; tanulói

előadások,

projektek,

témahetek,

gyűjtőmunkák,

programok

szervezésének szorgalmazása, a könyvtár és a modern informatikai eszközök használatának elektronikus

megtanítása,

média

folyamatba

mint

gyakoroltatása.

ismeretszerzési

(informatikai

forrás

ismeretek,

A

nyomtatott

bevonása

és

a

az

tanulási

könyvtárhasználati

óra,

tanulásmódszertani foglalkozások). 2.)

A digitális kompetencia fejlesztése, felkészítés az önálló, élethosszig tartó tanulásra. A nyomtatott és az elektronikus média bevonása a tanulási folyamatba (az infokommunikációs technológia használata a tanítási órákon).

3.)

A

pályaorientáció

során

tanulóink

életpálya

építésének,

és

reális

pályaválasztásának a segítése ,a permanens tanulás elvének erősítése; a humán és a reál tudományok legújabb eredményeinek bemutatása (tanulmányi és kulturális versenyek szervezése, projektmunkák elkészítése, részvétel

mások

által

szervezett

versenyeken;

szakkörök,

fakultációs

foglalkozások). 4.)

Színvonalas tanulmányi munka megkövetelése. Cél, hogy minden tanuló törekedjen tanulmányi téren is a képességeinek megfelelő tanulmányi eredmény elérésére, ezzel a továbbtanulás megalapozására.

5.)

A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a pozitív diszkrimináció szakértői bizottság és nevelési tanácsadó által javasolt formáinak érvényesítése, lehetőség szerint egyéni fejlesztés.

6.)

A sport, a testedzés lehetőségének biztosítása iskolán belül, tömegeket is megmozgató

sportprogramok

szervezése,

külső

programokon

való

részvétel.

19


7.)

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Önismeret erősítése, az emberi pszichikum működésével kapcsolatos ismeretek

átadása,

a

regenerálódás

formáinak

megismertetése

(mentálhigiénés tanácsadás; emberismeret). 8.)

Az alapképességek, alapvető személyiségjegyek felmérése, a tanulók minél sokrétűbb megismerése, életviteli kompetenciák megalapozása.

9.)

Sokszínű szabadidős tevékenység kialakítása iskolán belül; a külső kulturális és sportprogramok propagálása; esetleg ezeken közös, szervezett részvétel.

10.)

A középiskolák, a felsőoktatási intézmények és a munkaerőpiac igényeinek megfelelő,

sokszínű

személyiségét

is

képzési

figyelembe

struktúra véve

kialakítása,

esélyt

kínál

mely

a

a

tanuló

továbbtanulásra,

továbbképzésre, de az önképzésre is. 11.)

Az

iskolai

közösség

(házirend,

dokumentumainak

SZMSZ)

elérhetőségének

ismerete, biztosítása,

e

dokumentumok ezek

időnkénti

felülvizsgálata. 12.)

A diákönkormányzati munka erősítése.

13.)

Részvétel lakótelepi, városi rendezvényeken, megemlékezés a városi, nemzeti, nemzetközi emléknapokról, történelmi eseményekről, az érzelmi kötődés erősítése a mikroközösségen keresztül a nagyobb (városi, nemzeti) közösséghez.

14.)

Kapcsolattartás

más

cserekapcsolatok

nemzetek

kialakítása,

gyermekeivel, ápolása;

fiataljaival.

bekapcsolódás

Iskolai városi

csereprogramokba. 15.)

Túrák, kirándulások szervezése az ország más tájaira, ill. külföldre.

16.)

Széchenyi István életének, munkásságának megismerése, évfordulós megemlékezések szervezése; az iskolában az ő szellemiségének megfelelő

20


miliő

kialakítása;

PEDAGÓGIAI PROGRAM

a

nevével

fémjelzett

hagyományok

ápolása,

új

hagyományok teremtése (pl. díjak, koszorúzás, emlékbizottság, túra, emléknap stb.). Az aktuális tanévi munkaterv tartalmazza, hogy a feladatok közül melyek kapnak prioritást az adott tanévben.

2.2.

Képzési rendszerünk

Az intézményben gimnáziumi képzés működik 9-12. (13.) évfolyamon 8 képzési profillal felmenő rendszerben  általános tehetséggondozó csoport  biológia – idegen nyelv emelt szintű csoport  informatika – idegen nyelv emelt szintű csoport  irodalom-dráma emelt szintű csoport  képzőművészeti (rajz) emelt szintű csoport  közoktatási típusú sportiskolai képzés  testnevelés emelt szintű csoport  nyelvi előkészítő évfolyamos, ötéves (9-13. évf.) általános tehetséggondozó osztály Az irodalom, dráma és a képzőművészeti (rajz) csoport együtt: művészeti képességfejlesztő osztály. Az egyes képzési profilok (a dráma és a rajz képzésen kívül) a beiskolázott tanulólétszámnak megfelelően alkotnak osztályt. A képzés jellemzői minden típusú tanulócsoportban: -

cél az önálló ismeretszerzés képességének kialakítása, a felsőfokú tanulmányokra való felkészítés, az idegen nyelvi kompetenciák megalapozása

-

a tanuló maga választhat tanévenként meghatározott keretek között emelt óraszámú foglalkozásokat

-

az idegen nyelv oktatásának jellemzői:

21


PEDAGÓGIAI PROGRAM

tanulható nyelvek: angol, francia, német, orosz az idegen nyelveket évfolyamszinten bontjuk, így tudásszint alapján homogén csoportok jönnek létre (a nyelvi előkészítő évfolyam kivételével) a 11-12. (13.) évfolyamon magasabb óraszámú csoportokban készülhetnek nyelvvizsgára, ill. emelt szintű érettségire egyéni választás alapján az első idegen nyelv heti óraszámát a 11-12. évfolyamon azokban a csoportokban is megemeljük, ahol a tanítás 9-10. évfolyamon csak alap óraszámban folyt a nyelvoktatást német és finn cserekapcsolatok és angliai utazások segítik (Korschenbroichi Gimnázium, BZN Gimnázium – Reutlingen, Ifjúsági Színház- Riihimäki)

Általános tehetséggondozó csoport Cél: -

olyan nyitott képzés kialakítása, amely tág teret nyújt a tantárgyak, szakterületek közötti választásra a gimnáziumi tanulmányok bármely szakaszában

A képzési forma jellemzői: -

emelt óraszámú idegen nyelvi és informatikai képzés, a digitális kompetenciák fejlesztése

-

mivel az óraszámukat nem terheli speciális képzés, 11. és 12. évfolyamon 2, vagy esetenként 3 fakultációs csoportot is választhat a tanuló továbbtanulási irányának, illetve képzési céljainak megfelelően

A képzési forma előnye: -

nem kell korán specializációt választani

-

a

fakultáció

tanévenként

választható

az

érdeklődésnek,

pályaorientációnak megfelelően -

az idegen nyelvi ismeretek alaposabb elsajátítása

22


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Biológia – idegen nyelv emelt szintű képzés Cél: -

olyan

természettudományos

szemlélet

kialakítása,

amelynek

középpontjában az ember és a természet viszonyának harmóniája áll -

környezettudatos,

a

környezeti

kompetenciákat

felhasználó,

az

emberiség globális problémáira érzékeny személyiség formálása -

elsősorban biológia szakirányú továbbtanulás megalapozása

-

felkészítés emelt szintű érettségi vizsgára biológiából


emelt óraszámú oktatás az egyik idegen nyelvből (angol vagy német)

-

emelt óraszámú és kiscsoportos oktatás biológiából

-

gyakorlati képzés: laboratóriumi kísérletek, ökológiai, növény- és állatismereti terepgyakorlatok

-

a tanulókísérleteket laboratórium és laboráns segíti


már 9. évfolyamtól (tanév kihagyása nélkül) foglalkoznak a tanulók a biológiával

-

a természettudományos ismereteket (kémia, földrajz, fizika) tematikus egységben, összhatásukban tudják szemlélni és alkalmazni

-

a tanulók megismerkedhetnek a természettudományos megfigyelési és vizsgálati módszerekkel, a csoportbontásnak és projektmunkáknak köszönhetően az egyéni kísérletekre is nagyobb lehetőség nyílik

-

az idegen nyelvi ismeretek alaposabb elsajátítása

23


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Informatika – idegen nyelv emelt szintű csoport Cél: -

a tanulók megismertetése a legújabb információs technológiákkal, digitális kompetenciákkal

-

az interneten való eligazodás, az e-mail- és internethasználat etikai követelményeinek megismertetése

-

az önálló ismeretszerzés és önképzés megalapozása a könyvtár és a számítógép használatával (multimédia, CD-tár)

-

felkészítés emelt szintű érettségi vizsgára informatikából


emelt óraszámú képzés idegen nyelvből és informatikából

-

a 12. évfolyam végére lehetőséget nyújtunk nemzetközi számítógépkezelői (ECDL) vizsga letételére

-

a tanítási órán kívül is lehetőség van a számítógépteremben az önálló munkára – esetlegesen tanári támogatással

-

a

tanulók

megtanulhatják

bemutatók,

kiselőadások

informatikai

hátterének kialakítását (projektor, Power - Point használata) A képzési forma előnye: -

az

angol

nyelvnek,

az

informatika

szaknyelvének

behatóbb

megismerését segíti -

a felsőoktatásban feltétlenül szükséges számítástechnikai és nyelvi ismeretek alapos elsajátítása

-

az információkhoz való könnyebb hozzáférés – az eszköztudáson túl – gondolkodni tudó személyiség kialakulását segíti

-

fegyelmezett

és

összehangolt

csoportmunkára,

kooperatív

tevékenységre szoktat az összetett mérési és számítási feladat közös feldolgozása (részfeladatok elvégzése, összegzés, közös kiértékelés) során

24


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Irodalom - dráma emelt szintű csoport Célja: -

harmonikus, önmagát ismerő, másokat becsülni tudó, a problémákat, konfliktusokat személyiség

kezelni

képes,

kialakítása,

a

a

közösségért

szociális

is

felelősséget érző

kompetenciák

fejlesztése

a

drámajáték segítségével -

teret adni az önkifejezésnek

-

alapos humán műveltség nyújtása

-

felkészítés középszintű érettségi vizsgára drámajátékból


a

beszédművelés,

helyes

kiejtés,

színpadi

beszéd

gyakorlása

beszédtechnika órán és színpadi gyakorlatban -

drámajáték során különböző élethelyzetek, magatartásformák és ezek megoldásainak modellezése

-

mozgásgyakorlatok során a helyes testtartás, az önkifejező mozgás, a testtudat fejlesztése

-

évente egy darab színpadi előadása 10-12. évfolyamon

-

drámaelmélet-órákon

a

drámairodalom

jelentős

alkotásainak

megismerése -

emelt óraszámú ének-zenei képzés

-

kapcsolat a város kulturális

intézményeivel (Szigligeti Színház, Aba –

Novák Kulturális Központ) -

gimnáziumi

tanulmányaik

során

legalább

egy

alkalommal

alkotótáborban vesznek részt A képzési forma előnye: -

szereplési

lehetőség

biztosítása

az

iskolában

és

iskolán

kívüli

rendezvényeken -

jó kommunikációs képesség, magabiztos fellépés, társadalmi- közösségi érzékenység jellemzi leginkább a képzésből kikerülő fiatalokat

25


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Képzőművészeti (rajz) emelt szintű csoport Célja: -

a rajzban tehetséges és a képzőművészet iránt érdeklődő tanulók képességeinek kibontakoztatása

-

lehetőséget adni minél több képzőművészeti technika kipróbálására

-

az alkotást élményként megélő, a természet szépségeit és az emberi alkotásokat értő és befogadó attitűd kialakítása

-

rajzelméleti síkon is alapos képzés, a felsőfokú szakirányú továbbtanulás megalapozása (művészettörténet, színelmélet, ábrázolási rendszerek stb.)

-

felkészítés középszintű érettségi vizsgára rajzból


emelt óraszámban rajzelméleti órák

-

kiscsoportos foglalkozásokon népi kismesterségek tanulása (szövés, nemezelés, korongozás, bőrözés) külső szakemberek vezetésével

-

számítógépes grafika

-

kiállítások szervezése a tanulók munkáiból

-

rendszeres kiállítás- és múzeumlátogatás

-

gimnáziumi

tanulmányaik

során

legalább

egy

alkalommal

alkotótáborban vesznek részt -

a

tanulók

betekintést

kapnak

vizuális

képességeket

igénylő

szakterületekre (pl. lakberendezés, tájrendezés), ezzel a pályaválasztást is elősegítve -

pályázatokra készítés


terepet ad a művészeti kifejezőkészség sokirányú kibontakozásához

-

az

iskolai

közösségben

sikerélményhez

juttatja

a

tanulókat;

az

egyébként magányos tevékenységnek közösségi dimenziót ad -

az iskolai elfoglaltsághoz igazodva, helyben van lehetőségük a tanulóknak többféle alkotási technika kipróbálására

26


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Testnevelés emelt szintű csoport Célja: -

megismertetni a tanulókat az egyes sportágak gyakorlati és elméleti ismeretanyagával

-

az egészséges életmódra, az egészség megőrzésére nevelés

-

a teljesítményre törekvés révén növelni a kudarctűrés, kitartás, monotóniatűrés képességét

-

felkészítés közép- és emelt szintű érettségire testnevelésből, valamint szakirányú továbbtanulásra (testnevelő, rendőri és katonai pálya stb.)


emelt számú testnevelésóra minden évfolyamon

-

egészségtan foglalkozásokon a mozgás biológiai, biokémiai hátterét tudatosítják

-

középiskolai szinten is támogatja a tanulók versenyszerű sportolását

-

az érettségi után is hasznosítható gyakorlati képzést ad, pl. játékvezetői ismeretek, sportszervezés

-

a tanulók bekapcsolódnak a város sportéletébe, annak fontos részéve, formálójává válnak


összeegyeztethetővé teszi a tanulást és a versenysportot

-

a kondicionális és koordinációs képességeket az életkorhoz és az egyéni adottságokhoz igazítottan fejleszti

-

az iskolán belül nyújt sport- és játékélményeket optimális tárgyi feltételek között (sportcsarnok)

27


PEDAGÓGIAI PROGRAM

KÖZOKTATÁSI TÍPUSÚ SPORTISKOLAI KÉPZÉS (A Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézet által támogatott képzés; először a 2007/08. tanévben) A képzés a testnevelés emelt szintű és az általános tehetséggondozó képzést magába foglaló osztályban indul. A képzés lényege: Kimagasló eredményeket elért sportolóknak speciális képzési program biztosítása az edzések, a versenyek és a tanulás összehangolására. Csak egyesületben igazolt sportolók vehetnek részt a programban, ha az edzések és a versenyek heti 8-12 óra elfoglaltságot jelentenek számukra. Heti két órában lehetőséget biztosítunk egyéni felzárkóztatásra, tehetséggondozásra magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem és idegen nyelv tantárgyakból. A dolgozatok, számonkérések ütemezésénél igazodunk a tanulók versenyeihez. Énekből, rajzból és informatikából osztályozó vizsgát tehetnek a diákok, sikeres vizsga esetén nem kell bejárniuk ezekre az órákra. A képzésre bejutás speciális feltételei: -

a testnevelés tagozatéval megegyező írásbeli és alkalmassági vizsga

-

igazolás benyújtása az elért sporteredményekről

-

nyilatkozat benyújtása arról, hogy melyik sportegyesületben sportol vagy fog sportolni a tanuló

-

egészségügyi alkalmasság igazolása

Ha a képzés folyamán olyan változás következik be, amely kizárja a képzésben való részvételt (sérülés, sportegyesület megszűnése, a sportolás abbahagyása stb.), a tanuló az általános tehetséggondozó csoportban folytathatja tanulmányait. A képzés helyi tanterve a közoktatási típusú sportiskolai kerettantervben és az országos szakszövetségekkel kötött megállapodásban foglalt feltételek alapján készül el. A szakmai munkát a Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet támogatja.

28


PEDAGÓGIAI PROGRAM

NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMOS, ÖTÉVES (9-13.) ÁLTALÁNOS TEHETSÉGGONDOZÓ OSZTÁLY Célja: -

a tanulmányi idő megnövelésével lehetővé tenni, hogy a tanuló nyelvvizsgával egyenértékű emelt szintű érettségi vizsgát tehessen idegen nyelvből – akár előre hozott vizsgával

-

a 9. évfolyamon a gimnáziumi tanulmányok megalapozása a tanulási képességek fejlesztésével, az önálló tanulás és sokoldalú ismeretszerzés technikáinak kialakításával

-

az elektronikus ismerethordozók használatának elsajátíttatása, lehetőség az ECDL-vizsga letételére


a 9. évfolyamon (nyelvi előkészítő évfolyam) intenzív nyelvi képzés angol vagy német nyelvből a tanuló választása szerint (heti 12 óra) emelt óraszámban informatikai képzés (heti 5 óra) a

tanulási

képességek

tanulásmódszertan

és

és

önismereti

a

személyiség

foglalkozásokon,

fejlesztése osztályfőnöki

órákon a szociális, környezeti és életviteli modulok feldolgozása a beszédkészség fejlesztése, anyanyelvi nevelés, az idegen nyelv tanulásának nyelvtani megalapozása egészséges életmódra, demokratikus állampolgárságra nevelés, európai uniós alapismeretek nyújtása a tantárgyi struktúra megőrzésével az ismeretek rendszerezése, a középiskolai tanulmányokhoz, az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek fejlesztése (projektmunka, országismeret, kísérletezésmegfigyelés, logikus gondolkodás stb.)

-

10-13. évolyamon az idegen nyelv kivételével az általános tehetséggondozó program szerint tanulnak a tanulók

29


PEDAGÓGIAI PROGRAM

10. évfolyamtól két idegen nyelvet kell tanulni, egyik maradhat az eddig intenzíven tanult nyelv, de azt – sikeres vizsgát követően – le is adhatja, és másik nyelvet tanulhat emelt óraszámban A képzési forma előnye: -

a hosszabb tanulmányi idővel és az előkészítő évfolyammal jobban meg lehet alapozni a pályaválasztást

-

középiskolai

években

lehetőség

van

a

felsőfokú

tanulmányokhoz

szükséges kompetenciák megszerzésére -

európai egyetemeken való továbbtanulásra is képessé válnak a tanulók az alapos nyelvi és informatikai képzéssel

AZ EMELT SZINTŰ KÉPZÉSI FORMÁRÓL VALÓ KILÉPÉS A nyelvi előkészítő évfolyamos csoport tanulója a 9. évfolyamon az általános felvételi eljárás szabályai szerint kérheti, hogy tanulmányait az iskola más, nem általános tehetséggondozó képzési csoportjában 9. évfolyamon folytassa a következő feltételekkel: -

az idegen nyelv-informatika, biológia-idegen nyelv csoportokban felvételi vizsgával

-

az irodalom, dráma, képzőművészeti (rajz) és testnevelés csoportokba felvételi és alkalmassági vizsgával az általános felvételi eljárásnak megfelelően.

Nem kell felvételi vizsgát tenni, amennyiben a tanulmányi átlag a nyelvi előkészítő évfolyamon eléri vagy meghaladja a 4,2-et. 10. évfolyam végén a tanuló és szülője kérheti az iskola igazgatójától, hogy az irodalom, dráma, a képzőművészeti (rajz) és a testnevelés emelt szintű képzést leadhassa, amennyiben érdeklődése megváltozott, és legalább két fakultációt szeretne felvenni. A tanuló és szülője a 11. évfolyam végén is kérheti – fakultációválasztástól függetlenül – az iskola igazgatójától a dráma, rajz vagy a testnevelés emelt szintű képzés leadását. A többi emelt szintű képzés csak egyedi elbírálás alapján, különösen indokolt esetben adható le.

30


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A TANULT IDEGEN NYELV CSERÉJE A gimnáziumba lépéskor a tanuló első idegen nyelvként (haladó csoport) azt a nyelvet tanulja, amelyiket az általános iskolai tanulmányai során bizonyítványában év végi osztályzattal értékeltek, Második idegen nyelvet szabadon választhat az iskola kínálatából. A 10. (11.) évfolyam végén a szülő és a tanuló írásbeli kérésére lehetőség van arra, hogy a tanuló idegen nyelvet cseréljen. Ehhez a következő tanév kezdete előtt osztályozóvizsgát kell tennie legalább 70 %-os eredménnyel abból a tananyagból, amelyet elvégzett az a csoport, amelybe kerülni szeretne. ÁTTÉRÉS A KOMPETENCIAALAPÚ OKTATÁSRA Iskolánk 2005-ben nyert pályázatot a Humánerőforrás Operatív Program (HEFOP 3.1.3. „Áttérés a kompetenciaalapú oktatásra”) keretében. A program célja az, hogy az iskolák áttérjenek a kompetenciaalapú oktatásra, és korszerű oktatástechnikai eszközökkel szereljék fel az intézményeket. Iskolánk a szövegértésszövegalkotás és a matematikai kötelező kompetenciaterületek mellett az életpályaépítés területét választotta bevezetésre a 2006/2007-es tanévtől két 9. évfolyamos osztályban felmenő rendszerben. Célunk, hogy az iskolánkból kikerülő gyerekek tisztában legyenek saját képességeikkel, meg tudják fogalmazni a jövőjükkel kapcsolatos elképzeléseiket, és ezek alapján képesek legyenek megtervezni és felépíteni majdani életpályájukat. Mindezeket figyelembe véve fő feladatunk tanulóink felkészítése arra, hogy életpálya-elképzeléseiket a valóságos, egyben változó helyzetekhez tudják igazítani, képesek

legyenek

terveiket

felülvizsgálni

és

módosítani,

erőforrásaik

átcsoportosításával a krízishelyzeteket elkerülni. A) MATEMATIKAI – LOGIKAI KOMPETENCIATERÜLET A matematika „A" típusú programcsomagját a két osztályban matematika tanórákon vezetjük be felmenő rendszerben a 2006/2007-es tanévtől. Célunk, hogy tanulóink matematikai-logikai kompetenciái fejlődjenek, a matematikaórákon

elsajátított

ismereteiket,

kompetenciáikat

más

tantárgyak

tanulásánál és a mindennapi életben is eredményesen használják.

31


PEDAGÓGIAI PROGRAM

B) SZÖVEGÉRTÉS – SZÖVEGALKOTÁS KOMPETENCIATERÜLET A szövegértés-szövegalkotás „A" típusú programcsomagját a magyar nyelv és irodalom tanórákon, „B” típusú programcsomagját pedig a történelem tanórákon vezetjük be a két kilencedikes osztályban felmenő rendszerben a 2006/2007-es tanévtől. Célunk, hogy tanulóink szövegértés-szövegalkotás kompetenciái fejlődjenek, a magyar nyelv és irodalom órákon elsajátított ismereteiket, kompetenciáikat más tantárgyak tanulásánál és a mindennapi életben is eredményesen használják. Alapvető feladatunk az eredményes életvitelhez szükséges olvasási és szövegértési, szövegalkotási technikák megtanítása.

C) ÉLETPÁLYA-ÉPÍTÉS Fejlesztési feladataink főbb szempontjai a helyzet- és önmeghatározás, a stratégiaalkotás, a döntéshozás, tervezés és a megvalósítás. Az életpálya-építés „A" típusú programcsomagjai a fentieket tantárgyi és osztályfőnöki órákon fejleszti. A tanórán kívüli idősávban a „C" típusú programcsomagok keretében az egyik osztályban folyik célirányosan a munka világára felkészítő pályaorientáció együtt a munkapiac-ismerettel, továbbá olyan komplex projektek valósulnak meg, amelyek szórakoztató és izgalmas tevékenységek keretében segítik azoknak az emberi értékeknek,

a

képességeknek,

későbbi

munkahelyzetekben

kompetenciáknak

az

hasznos

elsajátítását

és

tulajdonságoknak, fejlődését,

mint

az

együttműködés, a sportszerűség, a tolerancia, a kudarctűrés, a szolidaritás, az önállóság, az önbemutatás, az önérdek-érvényesítés és a konfliktuskezelés.

32


PEDAGÓGIAI PROGRAM

D) SZOCIÁLIS-ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIA A szociális, életviteli és környezeti kompetenciák körébe olyan attitűdök, képességek és készségek tartoznak, amelyek az egyén belső, személyes harmóniájának és társadalmi beilleszkedésének alapját képezik. A kompetenciaterület B típusú progracsomagjának feldolgozása folyik osztályfőnöki órákon a 2009/10. tanévben 6 osztályban, majd a következő években megtörténik a program kiterjesztése a bejövő tanulócsoportokra is. A B típusú programcsomag középpontjában a képesség- és készségformálás, a társas dimenzió fejlesztése áll (az együttműködés

fejlesztése,

felkészülés

a

felnőttszerepre).

2009/10. tanévben egy újabb pályázat révén megtörtént a kompetenciaalapú oktatás implementációja. A TÁMOP 3.1.4. „A kompetenciaalapú oktatás elterjesztése Szolnokon” c. projektet a fenntartó Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata indította el 7 intézményében. A pályázat céljai: megfelelés a munkaerőpiaci igényeknek, az egész életen át tartó tanulás megalapozása, a kompetenciaalapú oktatás elterjesztése, komplex módon segíteni a minőségi oktatást egyrészt infrastrukturális, másrészt

szakmai

fejlesztésekkel

(újszerű

tanulásszervezési

eljárások

beépítése a nevelési-oktatási folyamatba). A

TÁMOP

3.1.4.

pályázati

projektben

a

szövegértés-szövegalkotás

kompetenciaterületen 2, a matematikai-logokai kompetenciaterületen 1, a szociáliséletviteli, környezeti kompetenciaterületen 6 tanulócsoport érintett, ezen kívül tantárgytömbösítést vezettünk be 8 osztályban, 9 tanulócsoportban. Ugyanebben a tanévben 4 csoportban volt projektoktatás, egy témahetet tartottunk, és két területen – informatika és természettudomány – innováció valósult meg. A TÁMOP 3.1.4. projekt keretében a további években is beépülnek az iskola életébe az új tanulásszervezési eljárások, hiszen a másoktól átvett jó gyakorlatok, az infrastrukturális fejlesztések és a tanárok megszerzett digitális kompetenciája, valamint innovatív módszertani kultúrája ezt lehetővé teszi.

33


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A KOMPETENCIAALAPÚ OKTATÁS (HEFOP 3.1.3 ÉS TÁMOP 3.1.4 JELŰ PÁLYÁZATI PROJEKT) FENNTARTHATÓSÁGA, KITERJESZTÉSE

HEFOP kompetenciaterület 12. évf. művészeti osztály 12. évf.biológia emelt szintű képzés 11. évf. művészeti osztály 11. évf. biológia, informatika osztály 10. évf. művészeti osztály 10. évf. biológia, informatika osztály 9. évf. művészeti osztály 9. évf. biológia emelt szintű képzés

TÁMOP kompetenciaterület 11. évf. nyelvi előkészítő évfolyammal induló osztály 10. évf. nyelvi előkészítő évfolyammal induló osztály 9. évf. biológia emelt szintű képzés 9. évf. nyelvi előkészítő osztály 9. évf. művészeti osztály 9. évf. testnevelés emelt szintű képzés

2009/2010 szövegértésszövegalkotás X X X X

matematikailogikai X X X X

életpálya építés X X X X

X X

X X

X X

X X

X X

-

matematikailogikai -

szociális

X

-

X

X

X

X X X X

matematikailogikai művészeti osztály biológia emelt szintű képzés

életpálya építés 10. évfolyamtól kifutó 10. évfolyamtól kifutó

2009/2010 szövegértésszövegalkotás -

X

2010/2011-től felmenő rendszerben: kompetencia terület osztály osztály

HEFOP szövegértésszövegalkotás művészeti osztály biológia emelt szintű képzés

34


PEDAGÓGIAI PROGRAM

TÁMOP szövegértésszövegalkotás testnevelés tagozat felmenő rendszerben

kompetencia terület osztály

osztály

matematikailogikai testnevelés emelt szintű képzés felmenő rendszerben

nyelvi előkészítő 10. évfolyamtól felmenő rendszerben

Szociális minden képzésen felmenő rendszerben

*

-

* A matematikai-logikai kompetencia terület belső implementációval valósul meg a nyelvi

előkészítő

évfolyammal

induló

osztályokban

10.

évfolyamtól

(felmenő

rendszerben). Ezzel az összes képzésünkön felmenő rendszerben bevezetésre került a 2009/10-es tanévtől a szövegértés-szövegalkotás, matematikai-logikai és a szociális kompetencia területek fejlesztése.

2.3.

A személyiség-, képesség- és közösségfejlesztés formái

2.3.1. Személyiség- és képességfejlesztés a tanítási órán Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. a)

A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk.

b)

Célunk a tanulással összefüggő személyiségjegyek és a tanulási képességek fejlesztése osztályfőnöki és szaktárgyi órákon vagy önálló foglakozásokon (tanulásmódszertan). A

tudatos

személyiségfejlesztés

a

megfelelő

pályaválasztás,

a

pályaorientáció alapfeltétele. c)

A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezési formákat, amelyek a tanulók

35


tevékenykedtetését,

PEDAGÓGIAI PROGRAM

állandó

aktivitását

biztosítják

(csoportmunka,

kooperatív tanulás, projektpedagógia). d)

Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. E feladat megoldását a tanítási órákon az alábbi szervezeti formák segítik: -

emelt óraszámú csoportok az igényekhez és a lehetőségekhez mérten

-

aktuális

tudásszinthez

igazított

csoportbontás

(idegen

nyelv,

matematika, lehetőség szerint anyanyelv) -

csoportos foglalkozások (informatika, dráma, biológia, testnevelés, gyógytestnevelés stb.)

-

évfolyamonkénti

és

képzés

szerinti

csoportbontás

(dráma,

rajz,

testnevelés) -

differenciált tevékenykedtetés a feleltetőrendszer és a tanulói laptopprogram segítségével

2.3.2. Tehetséggondozás A tehetséggondozás tanórai keretek között a differenciált foglalkoztatással, az emelt szintű csoportok, valamint az emelt óraszámú tantárgyi csoportok létrehozásával valósul meg. Tanórán kívül a tehetséggondozás színterei a következő foglalkozások: -

szakkörök

-

diákkörök

-

iskolamédia

-

művészeti és önképzőkörök (énekkar, diákszínpad, tánccsoport stb.)

-

DSE

-

iskolagaléria

-

műsoros rendezvények, fellépési, bemutatkozási lehetőségek

-

emelt, illetve középszintű érettségire felkészítő foglalkozások

-

versenyekre, pályázatokra felkészítés

-

könyvtárhasználat

36


PEDAGÓGIAI PROGRAM

szakmai projektekre teamek alakítása (pl. egészségnevelési tevékenységre

-

Vöröskereszt alapszervezet, külföldi cserekapcsolatokban való részvételre) -

internethasználat

-

a sportcsarnok és eszközeinek használata

-

témahetek,

-

projektek

-

terepgyakorlatok

-

alkotótáborok szervezése stb.

A tantestület minden tanévben a diákönkormányzattal együtt több szaktárgyi és kulturális versenyt, vetélkedőt szervez, amelyek a tanulók motiválását és a tehetségesek fejlődését, kiválasztódását segítik elő. Szervezett módon készítjük fel a tanulóinkat azokra a versenyekre, pályázatokra, amelyek a munkaközösségek éves munkatervében szerepelnek A tanórán kívüli szervezett foglakozások létrejöttéről október 1-ig az igazgató dönt a szakmai és a szülői munkaközösség véleményének meghallgatásával (SZMSZ). Lehetőséget teremtünk arra, hogy egy-egy tehetséges tanulóval tanórán kívül egyénileg is foglalkozzon a szaktanár (pl. felkészítés versenyre, pályázatra).

2.3.3. Felzárkóztatás Az iskolába egy-egy tantárgyból elmaradással bekerülő vagy a tanév során elmaradó tanulóknak szükség esetén felzárkóztató foglalkozást szervezünk. Ezek formái: -

évfolyamszinten létrejövő csoportok

-

osztályon belül szerveződő csoportok

-

igény szerint vegyes korosztályú csoportban

-

indokolt esetben egyéni foglalkozások (pl. ha önhibáján kívül sokat hiányzik, hosszan betegeskedik a tanuló)

-

tanulásmódszertani segítség nyújtása szervezett formában osztályfőnöki órán vagy tanulásmódszertani csoportban

-

sportiskolai képzésben részt vevő tanulóknak szervezett, órarendbe épített felzárkóztatás

37


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Amennyiben tanulói vagy szülői kérésre elindul a szervezett felzárkóztatás, azon az azt igénylő tanulónak a részvétel kötelező.

2.3.4. A különleges gondozást igénylő tanulók ellátása A sajátos nevelési igényt vagy a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséget a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, illetve a Nevelési Tanácsadó intézményes formában, hivatalos úton állapítja meg. Ilyen esetekben a jogszabályok alapján járunk el: a kapott szakértői vélemény alapján a pozitív diszkrimináció

javasolt

és

törvény

által

előírt

formáját

alkalmazzuk

(egyéni

foglalkozás, értékelés alóli felmentés, bizonyos tevékenységformák alóli felmentés stb). A különleges gondozást igénylő (SNI, BTMN, mozgássérült, érzékszervi fogyatékos) tanulókat segítő tevékenységek: -

szoros kapcsolat a pedagógiai szakszolgálatokkal és gyermekjóléti szolgálattal;

-

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;

-

egyéni

foglalkozások

szervezése

egyéni

fejlesztési

terv

alapján

gyógypedagógussal vagy fejlesztő pedagógussal; -

a nevelők és a tanulók személyes kapcsolattartása;

-

a család nevelési gondjainak segítése.

2.3.5. Tanórán kívüli, szabadidős és közösségi tevékenységek a) Diákétkeztetés. A tanulók számára – igény esetén – ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjakat az iskolában kell befizetni. b) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint az elmaradók felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívül tehetséggondozó és felzárkóztató foglakozások segítik.

38


PEDAGÓGIAI PROGRAM

c) Diáksport-egyesület. A DSE biztosítja az iskolával együtt a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. d) Tömegsport foglalkozások. Ezeket az iskola minden tanulója látogathatja, a tanórai testnevelésórákkal együtt így biztosítjuk a tanulók mindennapi testedzésének lehetőségét. e) Szakkörök.

A

különféle

szakkörök

működése

a

tanulók

egyéni

képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művészetiek (pl. énekkar, diákszínjátszás, tánc), technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola igazgatója dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. f)

Iskolamédia működtetése. Az iskolaújság és az iskolarádió felnőtt vezetésével,

diákok

alkotta

stábbal

működik,

saját

hatáskörben

megszervezett munkarend szerint. g) Versenyek,

vetélkedők,

bemutatók.

A

tehetséges

tanulók

továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei, egy-egy projektre alkalmilag alakult tanári team, vagy a szaktanárok egyénileg végzik. h) Színi előadások, színpadi bemutatkozások. A tanév során létrejött produkciók bemutatása a tanév végén (drámatagozatos előadások,

39


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Gálaműsor, illetve ezek külső rendezvényekre való irányítása (pl. Globe Fesztivál, más intézmények). i)

Témahetek. Legalább egy tanítási hét során rendhagyó tanítási órákon, tanítás utáni foglalkozásokon, egy téma köré csoportosítva előadások, tanulói és tanári prezentációk, kiállítások, vetélkedők stb. zajlanak, amelyekre a résztvevők az iskola egészéből toborzódnak (horizontális csoportképzés).

j)

Tanulmányi kirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a nevelő munka elősegítése céljából az osztályok, csoportok számára tanulmányi kirándulást szervezhetnek.

k)

Nemzetközi cserekapcsolat. Iskolánknak két német gimnáziummal és a Riihimäki Ifjúsági Színházzal van cserekapcsolata. (A finn partnercsoporttal angol nyelven érintkezünk.) A cserekapcsolat lényege, hogy a partnerek bizonyos

időközönként

előre

kialakított

terv

alapján

kölcsönösen

meglátogatják, illetve vendégül látják egymást. A cserekapcsolatban résztvevő tanuló személyes kapcsolatot alakít ki a vendégül látott, illetve vendéglátó külföldi partnerrel; ez az iskolai szervezés keretein kívül is működni tud. l)

Alkotótáborok. Az iskolában működő művészeti csoportok, szakkörök többnapos iskolán kívüli, intenzív, közös munkára szerveződő programja.

m) Múzeumi,

kiállítási, könyvtári

és

művészeti

előadáshoz kapcsolódó

foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények

teljesítését

szolgálják

a

különféle

közművelődési

intézményekbe, illetve művészeti előadásokra tett csoportos látogatások n) Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős

40


PEDAGÓGIAI PROGRAM

programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.) o) Országjáró diákok köre. Felnőtt vezetésével vehetnek részt a tanulók belés külföldi túrákon előzetes jelentkezés alapján. Ezek egyike a Széchenyiemléktúra . p) Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését és tartalmas szabadidő felhasználását a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Itt a nyomtatott ismerethordozókon kívül a digitális technika is hozzáférhető a tanulók számára. q) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján, szervezett keretek között lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. r)

Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hités vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.

s)

Mentálhigiénés problémákkal

fogadóóra. küzdő,

A

beilleszkedési

túlzottan

szorongó

zavarokkal,

önismereti

tanulókkal

az

iskola

mentálhigiénikusa vagy a pedagógiai szakszolgálat munkatársa előzetes egyeztetés alapján egyénileg foglalkozik. A tanórán kívüli szervezett foglalkozások évente igény szerint szerveződnek, az SZMSZ által szabályozott formában. Megjegyzés : a j)-p) pontokban felsorolt tevékenységek során felmerülő költségeket az esetleges szponzori vagy pályázati hozzájáruláson túl – a résztvevőknek kell fedezniük.

41


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2.3.6. A diákönkormányzat A diákönkormányzat a tanulók, a tanulóközösségek, a diákkörök érdekeinek képviseletére létrehozott szervezet. Az érdekképviselet teljessé és demokratikussá azáltal válik, hogy vezetőtestületében a tanulóközösségek önállóan választott küldöttekkel képviseltetik magukat. A diákönkormányzat célja: - a tanulók érdekeinek képviselete - véleménynyilvánítás a diákokat érintő kérdésekről - javaslattétel a nevelési-oktatási intézményt érintő kérdésekben - az iskola közösségi életének szervezése. A diákönkormányzat felépítése Szervei a közgyűlés és a vezetőség. Az iskolai diákönkormányzat munkájáért a DMStanár felel. A közgyűlés A közgyűlés a diákönkormányzat legfőbb, intézményi szintű vezető szerve. Tagjai: az iskola minden osztályának két-két képviselője, a vezetőség tagjai és a DMStanár. A megválasztott képviselők feladata, hogy osztályuk egészének, valamint az egyes tanulóknak az érdekeit képviseljék, javaslataikat, véleményüket tolmácsolják, sérelmeiket elpanaszolják a diákönkormányzat ülésein, hogy az adott kérdésekben minél előbb megoldás, döntés születhessen. A képviselőknek elemi érdeke, hogy a diákönkormányzatot érintő összes kérdésben tájékozódjanak, a diákönkormányzat működésével és céljaival tisztában legyenek. A közgyűlés feladata a diákönkormányzat munkájának irányítása, a teendők, programok

meghatározása

és

végrehajtásuk

megtervezése,

valamint

a

diákönkormányzat jogait és kötelességeit érintő kérdésekben való állásfoglalás és döntéshozatal.

42


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A vezetőség A vezetőség a diákönkormányzat végrehajtó testülete. Tagjai: elnök, elnökhelyettes, titkár, sportfelelős, kulturális felelős (5 fő). A vezetőség tagjait pályázat útján a közgyűlés választja meg. Megbízatásuk 1 évre szól, melyet a közgyűlés meghosszabbíthat. A vezetőség dolga a közgyűlés által meghatározott feladatok ellátása, az aktuális teendők végrehajtása, a diákélet működésének biztosítása, megszervezése és a diákok érdekképviselete. Javaslataival, véleményével, problémáival, ill. sérelmével bármely diák fordulhat a vezetőséghez, amely köteles az ügyben a lehető legoptimálisabban eljárni. A diákönkormányzat tevékenységei - A diákönkormányzat programokat szervezhet az iskola diákjai számára, amennyiben azok az iskolai munkát nem zavarják vagy akadályozzák. A rendezvények céljaira a diákönkormányzat igénybe veheti az iskola eszközeit, termeit, stb. -

A tanuló joga, hogy a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, ezért évente legalább egyszer (pl.: iskolanap keretében) a diákönkormányzat fórumot szervez, melyre meghívja az iskola vezetőit, akik a rendezvény keretében válaszolnak a diákok képviselői által megfogalmazott kérdésekre.

-

A diákönkormányzat bármilyen programot megszervezhet, amely összhangban van az iskola céljaival, amelyet a diákok igényelnek, és amelyet a közgyűlés megszavaz.

Az

általa

szervezett

rendezvények

esetleges

bevétele

a

diákönkormányzatot illeti. -

A diákönkormányzat kezdeményezheti, szorgalmazhatja közhasznú iskolai munkák megszervezését.

-

A diákönkormányzat kiírhat különféle pályázatokat, versenyeket (tanulmányi, tudományos, sport, képzőművészeti stb.), segítheti az iskola diákjainak felkészülését

tanulmányi

versenyekre,

sporteseményekre

(szakkörök,

képzőtáborok szervezése stb.). A diákönkormányzat működéséről, jogairól és lehetőségeiről részletesen saját szervezeti és működési szabályzata rendelkezik.

43


2.4.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Gyermek- és ifjúságvédelem

2.4.1. A gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység Az

iskolában

részmunkaidőben

tevékenykedik,

emellett

félállású

minden

gyermek-

pedagógus

és

ifjúságvédelmi

közreműködik

a

felelős

gyermek-

és

ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető tényezők megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Eredményeket ezen a területen csak úgy lehet elérni, ha a pedagógusok, a diákok és a szülők személyes kapcsolata bizalomteli, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős szakmai tájékozottsága pedig megfelelő. Iskolánkban a gyermek- és ifjúságvédelem az alábbi tevékenységekben valósul meg: -

a szülőkkel való együttműködés, tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról, szociális juttatások lehetőségeiről,

-

egyéni

vagy

kiscsoportos

foglalkozások

a

szociokulturális

hátrányok,

elmaradások csökkentésére, -

differenciált oktatás és képességfejlesztés,

-

a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek,),

-

iskolapszichológusi ellátás,

-

a pályaválasztás segítése,

-

pályázatfigyelés, tanulók pályáztatása,

-

egészségügyi szűrővizsgálatok,

-

egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése,

-

a családi életre történő nevelés,

-

diákétkeztetés,

-

tankönyvvásárláshoz

nyújtott

támogatás;

tankönyvek

kölcsönzésének

lehetősége a könyvtárból,

44


-

PEDAGÓGIAI PROGRAM

a tanulók szociális helyzetének javítására tett javaslatok a segítő intézmények felé (pl. polgármesteri hivatalok),

2.4.2. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata: - a pedagógusok tevékenységének segítése ezen a területen, - - a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, - kapcsolattartás a külső intézményekkel -

szükség estén családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében

-

a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot

-

segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét az iskolában

-

a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi

-

szociális ellátások, eljárások számbavétele, a jogosultság felmérése, ügyintézése; a jogosultak nyilvántartása

2.4.3. Szociális hátrányok enyhítése A szociálisan hátrányos helyzetű tanulókat az alábbi tevékenységekkel segítjük: -

az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata,

-

a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolattartása,

-

a továbbtanulás irányítása, segítése,

-

pályázatok figyelése, pályáztatás,

-

a szülők, a családok nevelési gondjainak segítése,

-

családlátogatások,

-

diákétkeztetés,

-

az

iskoláztatással

járó

szükségszerű,

illetve

az

iskolai

életet gazdagító

programokhoz szükséges szülői hozzájárulásoknál a fizetést könnyítő módszerek alkalmazása akár személyre szabottan is, -

mentálhigiénés megsegítés,

45


-

PEDAGÓGIAI PROGRAM

az önálló tanuláshoz, információszerzéshez biztosítjuk az infrastruktúrát (pl. internet-hozzáférés, digitális eszközök használata, laptop-program),

-

drog-és bűnmegelőzési programok szervezése.

2.4.4 . Iskolapszichológusi ellátás A Szolnok Városi Pedagógiai Szakszolgálat heti 5 10 órában iskolapszichológust bocsát az intézmény rendelkezésére. Rendelési idejében a szülők, a tanulók és a pedagógusok kereshetik fel. Tevékenységi köre: egyéni tanácsadás krízishelyzetben, -

családsegítés,

-

nevelési problémafeltáró beszélgetés pedagógusoknak,

-

kiscsoportos önismereti foglalkozás,

-

szociometria,

-

pályaorientáció segítése.

2.4.5. Együttműködés más szervezetekkel A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetése érdekében együttműködünk a területileg illetékes -

nevelési tanácsadóval,

-

gyermekjóléti szolgálattal,

-

családsegítő szolgálattal,

-

polgármesteri hivatalokkal,

-

gyermekorvossal,

-

továbbá

a

gyermekvédelemben

résztvevő

társadalmi

szervezetekkel,

egyházakkal, alapítványokkal.

46


2.5

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Környezeti nevelés

2.5.1. Nevelési célok A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos

magatartásának,

életvitelének

kialakulását

annak

érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének

megakadályozására,

elősegítse

az

élő

természet

fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. Diákjaink nem lehetnek közömbösek a szűkebb és tágabb környezetünk tisztasága, esztétikuma és a világ globális problémái iránt. Fontosnak tartjuk, hogy környezetükért felelősséget érző és tenni akaró emberekké váljanak. A gyerekekben tudatosodhat, hogy a világ egységes egész, és ők a többi emberrel együtt részei annak; és mindaz, amit tanulnak, ugyanarról: a természetről,

a

életprogramjukat

társadalomról, a

természet

az

emberről

és

társadalom

szól.

Megtanulják,

törvényeit

és

hogy

egymás

életprogramját tiszteletben tartva és segítve, a jövő generáció érdekeit nem veszélyeztetve, testi, szellemi és lelki egészségben valósíthassák meg. Ez olyan neveléssel érhető el, mely a kultúraterületek együttesével (mítosz, művészet, tudomány, technológia) az egészről, a környezetről (kozmosz, természet, társadalom, ember) szól, és az egész személyiségre (kíváncsiság, képzelet, érzelem, értelem, kreativitás) hat. Így alakul ki olyan gondolkodási és cselekvési kultúra, mely ismeri és elismeri a környezetfejlődés eredményét. A környezeti nevelés az emberben eredendően benne rejlő természeti erények

kibontakoztatása;

természet-

és

embertisztelő

szokásrendszer

kialakítása; a belső késztetés esztétikai, érzelmi, erkölcsi megalapozása; a szokásrendszerek elmélyítése, működtetése intellektuális hatásokkal; s ennek eredményeképpen kialakul az ökológiai gondolkodás, a környezettudatos szemlélet. A célok eléréséhez különösen szükséges készségek: -

alternatív, problémamegoldó gondolkodás

-

ökológiai szemlélet, gondolkodásmód

-

problémaérzékenység, integrált megközelítés

47


PEDAGÓGIAI PROGRAM

-

kreativitás

-

együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód

-

vitakészség, kritikus véleményalkotás

-

állampolgári részvétel és cselekvés

A fenti célok megvalósításához a TÁMOP 3.1.4. projekt keretében a szociáliséletviteli és környezeti kompetenciaterület programja nyújt szakmai segítséget. 2.5.2. Tanulásszervezési és tartalmi keretek A) A környezeti nevelés lehetőségei a hagyományos tanítási órákon A kerettanterv számos lehetőséget teremt a környezeti neveléshez. Egy adott évfolyamon lehetséges a különböző tantárgyak környezeti neveléshez kapcsolódó tartalmainak összekapcsolása, integrálása. Ezáltal hatékonyabbá és intenzívebbé válhat a tanítási-tanulási folyamat, a gyerekek környezetképe egységesebb lehet. A tantárgyi ismeretek tanítása során a tanár minden alkalommal megbeszéli a tanulókkal a környezet- és egészségvédelemmel kapcsolatos kérdéseket is. Ezt akkor is megvalósíthatja, ha más lehetősége nincs diákjai környezeti szemléletének alakítására (pl. az irodalom, idegen nyelv, informatika stb. órákon). Az a tény, hogy a tanulók különböző tantárgyak óráin és több tanár közvetítésével találkoznak a környezet- és egészségvédelem kérdéseivel, lehetővé teszi a sokszínű ismeretszerzést. Bizonyos tantárgyak kötelező tantervi anyaga tartalmaz környezetnevelési témákat (biológia, kémia, fizika, technika, földrajz), valamint az osztályfőnöki nevelési tervnek is része a környezet- és egészségvédelem. Ezek leírását részletesen a Pedagógiai program Helyi tanterv fejezete tartalmazza. B) A környezeti nevelés lehetőségei a nem hagyományos tanítási órán A nevelés másik lehetősége a nem hagyományos tanórák sora: -

iskolanap rendszerint a tavaszi szünetet megelőző napon – fakultatív programokkal, köztük környezet- és természetvédelmi témákkal

48


-

PEDAGÓGIAI PROGRAM

a tanév utolsó hetében: az osztályok iskolán kívüli programja Szolnokon és környékén – az épített és a természetes környezet megismerése

-

az iskola mögött található tanösvényen a tanulók sétákat tesznek, és a természeti környezet évszakos változásait, valamint az itt élő növény- és állatfajokat figyelik meg

C) A környezeti nevelés lehetőségei a tanórán kívül Iskolánkban hagyományuk van a következő programoknak: -

részt

veszünk

a

BISEL

vízvizsgálati

programban,

környezetvédelmi

mérésekben (projektmunka horizontális csoportképzéssel) -

a

biológia

emelt

szintű

képzésben

részt

vevők

számára

évente

terepgyakorlatot szervezünk (projektmunka azonos csoportba tartozók számára) -

a

közvetlen

környezetünk

terepgyakorlatokkal,

külső

természeti

szakemberek

értékeinek

megismerése

bevonásával

(Nagykunsági

Erdészeti és Faipari Zrt., Magyar Madártani Egyesület helyi szervezete) -

a természettudományi témahétnek része a környezeti kultúra fejlesztése

-

indulunk a Curie és a Kitaibel Pál környezetismereti, környezetvédelmi és biológia versenyeken

-

múzeumlátogatásokon vesznek részt diákjaink (Tropikárium, Állatkert Planetárium, Természettudományi Múzeum stb.)

-

osztálykirándulások, szakmai programok a tananyaghoz kapcsolódóan

-

évente két-három alkalommal többnapos, iskolai szinten szerveződő, önköltséges autóbuszos kirándulás, túra (ODK)

-

diákkonferenciákon való részvétel

-

kézműves foglalkozások

-

diákcsereprogramok alkalmával bekapcsolódás a külföldi partneriskola „zöld” programjába

-

kiállítások rendezése alkalomszerűen

49


PEDAGÓGIAI PROGRAM

-

pályázatok figyelése és ezeken való részvétel lehetőség szerint

-

könyvtári munka

-

színház- és mozilátogatás,

-

az

iskola

környékének

rendbetétele

tavasszal,

osztályfőnöki

órák

keretében az iskolaújságban rendszeresen jelennek meg interjúk, fotók, tudósítások

-

az épített és természetes környezetről , valamint az állatok védelmével kapcsolatban hirdetőtáblákon, iskolarádióban adunk hírt rendezvényekről, akciókról

-

Amennyiben a fenti programoknak anyagi vonzatuk van (pl. belépődíj, útiköltség), annak nagyobb részét a szülők, kisebb részét – lehetőségeihez mérten – az iskola alapítványa finanszírozza. 2.5.3. Módszerek A környezeti nevelés természetéből fakad, hogy a tanórákon és tanórán kívül is a hagyományos tanítás (frontális munka, csoportmunka, kiselőadás stb.) mellett sokféle

más

módszer

is

alkalmazható

(projektmunka,

tanulói

prezentáció,

terepgyakorlat, digitális technika beépítése stb.). Fontos, hogy a környezeti nevelés pozitív szemléletet alakítson ki, képessé tegyen problémamegoldó gondolkodásra. Sok játékos elemet tartalmazzon, örömteli, motiváló, élményközpontú legyen. Játékok -

szituációs

-

memóriafejlesztő

-

érzékelést fejlesztő

-

ráhangolást segítő

-

kapcsolatteremtést segítő

-

drámapedagógia

Modellezés: -

modellek készítése, elemzése

50


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Riport módszer: -

kérdőíves felmérés

-

újságírás

-

fotóriport

-

diákszimpóziumokon való részvétel

Terepgyakorlati módszerek -

egyszerű megfigyelések

-

célzott megfigyelések, mérések

Aktív, kreatív munka: -

madárvédelmi feladatok

-

rend és tisztasági verseny

Művészi kifejezés: -

művészi előadások megtekintése

-

esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése

-

a tanulók önkifejezése a művészetek nyelvén, kiállítás a tanulói munkákból

A tanárok és tanulók egyéniségétől, az aktuális lehetőségektől függően más módszerek is segíthetik a környezeti nevelést.

2.5.4. A környezeti nevelés személyi és tárgyi feltételei Belső résztvevők: 1) Az iskola minden dolgozója -

kiemelt szerepük van a természettudományos munkaközösség tagjainak

-

az

iskola

minden

tanárának

feladata,

hogy

környezettudatos

magatartásával, munkájával példát mutasson a tanulók számára

51


-

PEDAGÓGIAI PROGRAM

a technikai dolgozók feladata a tiszta, esztétikus környezet biztosítása, és mindenkinek kötelessége ennek megőrzése

-

törekedni kell az iskola anyag- és energiatakarékos működtetésére

A tantestület érdeklődő tagjainak lehetővé tesszük – anyagi lehetőségektől függően –, hogy szakmai továbbképzéseken vegyenek részt a környezeti nevelés témakörében. 2) Az iskola diákjai -

kiemelt szerepe van a diákönkormányzatnak és a környezet védelme iránt különösen érdeklődő és elkötelezett tanulókból álló diákcsoportnak (programszervezés, a szemlélet alakítása)

-

az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére, és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra

Külső résztvevők:  fenntartó – bekapcsolódás városi programokba, a városi környezetvédelmi terv megvalósításának elősegítése  szülők – az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház támogató együttműködése  kapcsolat más közoktatási intézményekkel  kollégium  külföldi partneriskola  NEFAG Zrt.  Kiskunsági Nemzeti Park  ÁNTSZ  szervezetek,

intézmények,

akikkel

pályázatok,

rendezvények,

környezetvédelmi programok alkalmával munkakapcsolatba kerülünk  a TÁMOP 3.1.4. pályázat keretében mentori támogatás a szociális-életvitelli és környezeti kompetenciaterületen. A környezeti nevelés anyagi erőforrásait nagyrészt az iskola költségvetése biztosítja. Ezt egészítik ki a tanítási órán kívüli programok esetében a szülői

52


PEDAGÓGIAI PROGRAM

hozzájárulás, az iskola alapítványa, illetve esetenként pályázatok útján nyert pénzösszegek. A szükséges taneszközök megnevezését a Pedagógiai program 5. fejezetében található taneszközjegyzék tartalmazza. Ezeken kívül törekszünk arra, hogy az iskolai könyvtárban szakfolyóiratok, jól használható, korszerű szakirodalom álljon a tantestület és az érdeklődő diákok rendelkezésére, illetve digitális tananyagok letöltésével, beszerzésével, készítésével támogatjuk a célok megvalósítását. A környezeti nevelés tantárgyankénti megvalósulásáról, konkrét témáiról és óraszámairól a 2. sz. melléklet tartalmaz összefoglaló kimutatást.

2.6.

Egészségnevelési program, drogstratégia

2.6.1. Egészségfejlesztés Az egészségfejlesztés fogalma Az egészségfejlesztés az a folyamat, melynek során az emberek fokozódó kontrollt nyernek saját életük, következésképpen saját egészségi állapotuk felett, annak érdekében, hogy egészségük jobb legyen. Képessé kell válniuk arra, hogy meg tudják fogalmazni, meg tudják valósítani vágyaikat, ki tudják elégíteni megfogalmazódott szükségleteiket, és képesek legyenek alkalmazkodni, változni, megbirkózni a minket körülvevő környezettel. Az életmódnak kiemelt szerepe van az egészségnevelésben. Munkánk során a következő – életmódra kiható - társadalmi tényezőket érdemes számba vennünk: társadalmi státusz stressz társadalmi kirekesztettség munkahely, munkanélküliség társadalmi kapcsolatok szenvedélybetegségek táplálkozás

53


PEDAGÓGIAI PROGRAM

közlekedés és testmozgás A szociális-életviteli és környezeti kulcskompetencia fejlesztése a TÁMOP 3.1.4. projekt megvalósítása során az egészségnevelés témáját is érintjük (pl. stresszkezelés, táplálkozás, társadalmi kérdések). Ez az osztályfőnöki nevelési terv része, elsősorban osztályfőnöki órákon valósul meg.

Iskolai feladatok Egészséget támogató környezet kialakítása Rendezett iskolaudvar; tiszta, kellemes légkörű osztálytermek; egészséges székek, iskolapadok; kulturált ebédlő, mosdó és tisztálkodó helyiségek, tornaterem stb. Törekvés arra, hogy az iskola pedagógusai, dolgozói számára egészséges munkahelyet teremtsünk (megvilágítás, tisztítószerek, monitorvédelem stb.) Közösségi akciók megerősítése Jó együttműködés kialakítása a tágabb környezettel Külső erőforrások feltérképezése, bevonása a közösség életébe Egyéni képességek fejlesztése Döntéshozatallal,

problémamegoldással,

kommunikációval,

önértékelés

növelésével, stresszkezeléssel, érdekérvényesítéssel kapcsolatos készségek és jártasságok fejlesztése Az egészséges életmód (testmozgás, étrend, pihenés stb.) megismertetése, kialakításának segítése Az egészségügyi ellátás igénybe vétele Az egészségügy által nyújtott lehetőségek tudatos, megelőző szemlélettel való figyelembe vétele (pl. szűrések, előadások, felvilágosító rendezvények a diákok és dolgozók körében)

54


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Személyi feltételek A tantestület: a biológia, testnevelés szakos tanárok, valamint az osztályfőnökök tantervbe építve, tanmenet alapján végzik az egészségnevelő munkát a tanítási órán kívüli pedagógiai tevékenységbe (szabadidős programok, pályázatok, egészségnap stb.) a tantestület minden tagja bekapcsolódik a tantestületi tagok szakmai továbbképzése (először külső, majd belső képzések, műhelymunka) Iskola-egészségügyi szolgálat: Az előkészítő munkában való részvétel, az iskola egészségparamétereinek feltárása, folyamatos követése. Folyamatos orvosi, szakmai háttér biztosítása. Felkérés, egyeztetés alapján felvilágosító, tájékoztató előadások, programok szervezése, azokon való részvétel. Kapcsolattartás az iskolavezetéssel, a drogügyi koordinátorral, a külső szakmai szervezetekkel. 2.6.2. Drogstratégia A téma indokoltsága: Mára egyértelművé vált, és felmérések is igazolják, hogy a kábítószer problémája, ha különböző mértékben is, de jelen van az iskolákban. E probléma kezelése nagy kihívást jelent az egész társadalom, ezen belül az iskolák számára is, mely kihívásra egységes, világosan megfogalmazott, a segítségnyújtást előtérbe helyező válaszokat kell adnunk. Szolnok város nevelési-oktatási intézményei az alábbiakban fogalmazták meg az intézményi stratégia kidolgozásának szükségességét: -

a probléma jelen van

-

a család mellett a nevelési-oktatási intézményeknek is feladata a nevelés, személyiségfejlesztés

-

nagy tömegekben itt érhető el az ifjúság

55


PEDAGÓGIAI PROGRAM

-

itt is érvényes a szubszidiaritás elve

-

a fiatalok jelentős hányada nem droghasználó, és azt akarjuk, hogy ez így is maradjon

-

az oktatás az életre készít fel, és sajnos a drog is az élet részévé vált

-

az állam és a szülők is elvárják e tevékenységet az iskoláktól

-

van érzékelhető hatása

Az

iskolai

drogstratégia

azoknak

a

célirányos

és

konkrét

pedagógiai

egészségfejlesztési feladatoknak a tervezési, szervezési, megvalósítási folyamatát jelenti, amely az iskolai drogmegelőzési programban jelenik meg. Az elsődleges drogprevenció megvalósulását, valamint a másodlagos drogprevenció elősegítését célozza, ill. a harmadlagos drogprevenció részeként elősegíti a volt drogfogyasztó, drogfüggő diák újbóli integrálását az iskolába, a társadalomba.

Meg kell tanítani a szenvedélykeltő szerek visszautasítását. Ehhez elengedhetetlen, hogy a fiatalok megtanulják: az apróbb sikertelenségek elviselését, konfliktusok megoldását, korlátokat felállítani és elfogadni, érzelmeket kifejezni, kapcsolatokat építeni, saját erényeiket és gyengeségeiket felmérni, ellenállni

a

reklám

nemkívánatos

hatásainak

és

elsajátítani

helyes

megítélésüket, az érzéseket kezelni, a pozitív értékrend kialakítását, a jó közérzet, a boldogság és sikeresség szükségletének kontrollálását. Célmegfogalmazás 1. Állapotfelmérés végzése az alábbi területeken: a tanulók ismeretei és attitűdje a drogokkal kapcsolatban a szülők elvárásai, hozzáállása a problémához

56


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2. A tantestület felkészítése az egészségnevelő, drogprevenciós munkára 3. Társadalmi elfogadás, elfogadottság, a kulturált szerfogyasztás (alkohol, nikotin) szabályai a mai társadalomban (előadások, beszélgetések szervezése) 4. A már működő programok feltárása, összehangolása 5. Az iskolai programok színesítése, bővítése a diákok igényei és a lehetőségek alapján 6. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos kérdőívek előkészítése Személyi feltételek 1. Az intézményvezetés problémamegfogalmazása, támogató hozzáállása 2. Drogügyi koordinátor kijelölése, szakmai felkészítése 3. A tantestület felkészítése a szakmai munkára: a kérdéssel kapcsolatos attitűd feltárása, egységes prevenciós szemlélet kialakítása, segítő, támogató légkör megteremtése, az információáramlás kiépítése 4.

a tantestületi tagok szakmai továbbképzése (először külső, majd belső képzések, műhelymunka)

5. Segítő szakmai háttér feltárása, szervezése: a már működő belső háttér munkájának feltárása, koordinálása, a meglévő fórumok,

iskolai

rendezvények

stb.

összegyűjtése,

megismertetése

a

tantestülettel a külső kapcsolatok feltárása, megismertetése a kollégákkal 5. A drogproblémák megelőzését, megoldását segítő-támogató szülői szervezet alakítása. A szülők tájékoztatása az iskola egészségfejlesztő munkájának távlati és konkrét faladatairól (pl. szülői értekezletek, szülői munkaközösség, iskolanapokba való bevonás stb.)

Az iskola vezetésének feladatai kijelöli a drogügyi koordinátort és meghatározza, munkaköri leírásban rögzíti feladatát

57


PEDAGÓGIAI PROGRAM

integrálja az egészségfejlesztő-drogprevenciós tevékenységet az intézmény pedagógiai programjába, nevelő munkájába biztosítja, hogy az iskola helyi tantervében az alábbi területeken megjelenjen a drogprevenció: biológia 11. évfolyam, kémia 10. évfolyam, osztályfőnöki órák 5912. (13.) évfolyam, egészségtan elősegíti

a

pedagógusok

mentálhigiénés

szakirányú

továbbképzését,

a

drogproblémák hatékonyabb kezeléséhez szükséges ismeretek megszerzését segíti a drogügyi koordinátor munkájának egységes tantestület támogatását hangsúlyozza a nevelésben a személyes példamutatás fontosságát a

házirendben

megfogalmazza

a

drogfogyasztást

(legális,

illegális)

tiltó

szabályokat, ellenőrzi azok következetes betartatását kidolgozza azokat a szabályokat, amelyek alapján az intézmény lépéseket tesz a drogfogyasztás észlelése esetén, ill. biztosítja a gyógyult drogbeteg reintegrálását a közösségbe

A drogügyi koordinátor, drogprevenciós tanár feladatai: az intézmény drogprevenciós munkájának koordinálása, szervezése a nevelőtestület megnyerése a prevenciós munkára kapcsolattartás a külső szakértőkkel, szervezetekkel megelőzést elősegítő rendezvények szervezése a tantestület, a diákok és a szülők mint célcsoportok számára az intézmény drogprevenciós szükségleteinek ismerete, a változások követése, felmérése szakmai

ismereteinek

folyamatos

bővítése,

azok

közvetítése

a

program

valamennyi csoportja felé segítségkérés a kompetenciáját meghaladó esetekben, akár külső szakértői háttér igénybevételével az iskolavezetés folyamatos tájékoztatása az elvégzett munkáról, a problémákról

58


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A pedagógusok feladatai: személyes példamutatással is segítsék elő az egészséges életre nevelést segítsék a drogügyi koordinátor munkáját jelezzék, ha osztályaikban drogproblémát észlelnek, kérjék a drogkoordinátor segítségét saját oktató-nevelő munkájuk során fordítsanak hangsúlyt a felvilágosító, egészségfejlesztő tevékenységre drogproblémák észlelése esetén a problémakezelésbe vonják be a szülőket. (a titoktartási szabályok betartása mellett) érdeklődésüknek és lehetőségüknek megfelelően aktívan vegyenek részt a közösségi rendezvényeken, tevékenységekben

2.6.3. Az egészségnevelési és drogprevenciós feladatok megvalósításának módjai 1.

A

mindennapos

testnevelés

tömegsport-foglalkozásokon infrastruktúra

(sportcsarnok,

biztosítása

(ld.

Helyi

órarendben,

tanterv),

sportszerek,

ehhez

sportudvar,

ill. a

délutáni szükséges

úszásoktatás,

gyógytestnevelési szoba stb.) biztosítása 2.

Az egészségnevelés és a drogpervenció megjelenítése a Helyi tantervben (96/2000 [XII. 11. ] OGY határozat alapján), a Nemzeti alaptantervben foglaltak figyelembe

vételével:

kémia

10.

évf.,

biológia

11.

évf.,

osztályfőnöki9 – 12. (13.) évf., valamint egészségtan tantárgy 3.

A biológia és testnevelés emelt szintű képzésben résztvevő tanulók számára szervezett ilyen tárgyú előadásokat, bemutatókat mások számára is nyitottá tesszük

4.

Tanévenként

egy

napot

(iskolanap)

arra

fordítunk,

hogy

a

diákönkormányzat által javasolt programok mellett az egészségneveléssel, drogprevencióval kapcsolatos programok is helyet kapjanak, pl. külső szakemberek

segítségével

egyéni

tanácsadás,

ételbemutatók,

fogamzásgátlási módszerek, kiscsoportos pszichológiai jellegű tréningek stb. 59


5.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Az osztályfőnöki órák modern szakirodalommal, szakmai háttéranyaggal történő segítése (kész programok, digitális tananyagok beszerzése, készítése);

esetenként

külső

előadók,

szakemberek

bevonása

az

osztályfőnöki órák megtartásába (iskolaorvos, védőnő, rendőrség stb.)ba 6.

A TÁMOP 3.1.4. pályázat során kidolgozott tematika bevezetése az osztályfőnöki órák tananyagába, a témák feldolgozása során a tanulói aktivitásra

építünk

csoportmunka,

projektmunka,

kooperatív

tevékenységek beépítésével. 7.

Szükség esetén kiscsoportos osztályfőnöki órák tartása

8.

A lehetőségekhez mérten - a titoktartási kötelezettség figyelembe vételével - szoros kapcsolat tartása a szülőkkel, különösen veszélyeztetett tanulók esetében

9.

Figyelmet kell fordítani a mentális egészség megőrzésére, az átlagosnál magasabb fokú stressz, szorongás kezelésére (önismereti csoportok, drámapedagógia, külső szakemberek, mentálhigiénés megsegítés)

10.

Mintát adni a szabad idő hasznos eltöltésére – osztálykirándulások, szakmai programok, tanítási órán kívüli osztály- és közösségi programok

11.

Folyamatos

kapcsolattartás

az

iskola-egészségügyi

szolgálattal.

A

szervezett egészségügyi szűrések segítése, sőt szorgalmazása a dolgozók részére is. 12.

Részt veszünk a Szolnok városi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum által kezdeményezett és koordinált mérésekben, azok eredményeit munkánkba beépítjük

13.

Lehetővé tesszük, hogy tanulóink részt vegyenek külső szervek (ÁNTSZ, Humán

Szolgáltató

Központ

stb.)

által

szervezett

képzéseken,

bekapcsolódunk mások programjaiba (pl. képzőművészeti pályázat, vetélkedők adott tárgykörben) 14.

A tantestület folyamatos tájékoztatása, e tárgyú ismereteinek bővítése

15.

A pedagógus-továbbképzésben az adott téma prioritása

16.

Pályázatok figyelése, pályázás az adott témakörben

17.

A tantestület és a dolgozók személyes példamutatása

60


18.

Az

iskola

PEDAGÓGIAI PROGRAM

éves

munkatervének

része

az

adott

tanévre

szóló

egészségnevelési és drogprevenciós munkaterv is, amely kijelöli, hogy mely feladatok és mely módszerek kapnak hangsúlyt az adott tanévben. Az egészségnevelés tantárgyankénti megvalósulásáról, konkrét témáiról és óraszámairól a 3. sz. melléklet tartalmaz összefoglaló kimutatást.

2.7.

Fogyasztóvédelmi nevelés

A fogyasztóvédelmi nevelés célja A fogyasztói kultúra fejlesztése, valamint a tudatos és kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a társadalmi folyamatokban való aktív részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális

és

társadalmi

kompetenciák

tudatos,

pedagógiailag

megtervezett

fejlesztése, az állampolgári kompetenciák kialakításának elősegítése, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevő fiatalok képzése. A nevelés-oktatás során a

pszichológiai

mozgatókra,

a

helyes

értékrend

alakítására

és

a

kritikus

gondolkodásra helyezzük a hangsúlyt. Ezt a célt is támogatja a TÁMOP 3.1.4. pályázati projekt szociális-életviteli és környezeti kompetenciaterületének programja, amelyet elsősorban az osztályfőnöki órákba építünk be. Ehhez a személyi feltételeket úgy alakítjuk ki, hogy a tantestületi tagok szakmai továbbképzéseken vesznek részt (először külső, majd belső képzések, műhelymunka).

Fontos elemek A kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése Az egyéni és a társadalmi jogok tiszteletben tartása A természeti értékek védelme A tájékozódás képességének kialakítása A döntési helyzetek felismerése A döntésre való felkészülés A piac, a marketing és a reklám szerepe

61


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A minőség és a biztonság a fogyasztás során Gazdaságosság és takarékosság A család fogyasztási szokásai – együttműködés a szülőkkel A fogyasztóvédelmi oktatás színterei

Egyes tantárgyak anyagába beépíthetők bizonyos fogyasztóvédelmi témák (biológia, kémia, magyar nyelv, idegen nyelv stb.) Osztályfőnöki órák Tanítási órán kívüli foglalkozások, projektek A hagyományostól eltérő tanítási módszerek információgyűjtés és -feldolgozás mérések és értékelés (pl. kémia, földrajz) szituációs játékok (pl. idegen nyelv, dráma) helyzetek modellezése (pl. panaszos levél, beadvány írása – magyar nyelv) digitális technika alkalmazása egyéni vagy csoportmunkában projektmunka A fogyasztóvédelmi nevelés tantárgyankénti megvalósulásáról, konkrét témáiról és óraszámairól a 4. sz. melléklet tartalmaz összefoglaló kimutatást.

62


PEDAGÓGIAI PROGRAM

3.

Pedagógiai tevékenységünk folyamata

3.1.

Az iskolánkba jelentkező tanulók felvételének elvei A beiskolázási időszakban a szülőknek tájékoztatót tartunk, a tanulóknak

pedig nyílt napot és lehetőség szerint felvételi előkészítő foglalkozásokat. A tájékoztatásnál felhasználjuk a tömegkommunikációs eszközöket is (újság, televízió, rádió, internet). A 9. évfolyamra művészeti képességfejlesztő osztályba és az emelt szintű testnevelés csoportba jelentkezőknek alkalmassági vizsgát és felvételi vizsgát, a biológia-idegen nyelv, az informatika-idegen nyelv, a nyelvi előkészítő évfolyamos osztályba és az általános tehetséggondozó csoportba jelentkezőknek pedig felvételi vizsgát tartunk. A 9. osztályba felvett tanulók szüleinek írásban nyilatkozniuk kell, hogy elfogadják az adott tanulócsoport pedagógiai programban szereplő óratervét. A felvételnél be kell mutatni: 

a tanuló anyakönyvi kivonatát,



a szülő személyi igazolványát,



az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt,



az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.

A bizonyítvány bejegyzései alapján eldönthető, hogy azonos tantárgyakat, tananyagokat sajátított-e el a jelentkező tanuló (pl. idegen nyelv, informatika stb.) , mint ami az iskola helyi tantervében meg van határozva. Ha a különbség a tanév hátralévő szakaszában pótolható, akkor az iskolaváltás megtörténhet, ellenkező esetben – vagy helyhiány esetén – a kérelmet el kell utasítani. A felvételről az igazgató

dönt

az

igazgatóhelyettesek

és

az

adott

osztály

osztályfőnöke

véleményének figyelembe vételével. A középiskolai 10-12.(13.) osztályokba a speciális képzések miatt csak különbözeti és/vagy alkalmassági vizsgákkal van lehetőség a felvételre.

63


3.2.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Az iskolai élet munkarendje, hagyományok

3.2.1. A tanév rendje Mindenkor az adott tanévre szóló, Oktatási Minisztérium által kiadott dokumentum az útmutató. Ez meghatározza a tanév kezdetét, végét, a szüneteket, az érettségi vizsgák időpontját, a beiskolázást. A tanév során felhasználható tanítás nélküli munkanapokról – tantestületi értekezlet, írásbeli érettségi vizsga, diáknap, továbbképzés – minden tanév kezdésekor a tantestület dönt a szülők közösségének és a diákönkormányzatnak a véleményét kikérve. 3.2.2. Ünnepeink, megemlékezéseink, rendezvényeink  Ünnepélyes tanévnyitó  Szeptember 21.: Széchenyi-emléknap (Széchenyi születésének évfordulója), fecskebál a napot megelőző vagy követő hétvégén; Széchenyi-emléktúra  Globe Fesztivál: a diákszínjátszók országos találkozója Szolnokon (bemutató és bekapcsolódás a szervezésbe, lebonyolításba)  Október 6.: az aradi vértanúk napja (osztályszintű megemlékezés)  Október 23.: az ’56-os forradalom és szabadságharc ünnepe ; iskolai megemlékezés  Alapítványi bál  Karácsonyi műsor, hangverseny, iskolai és osztályszintű ünnepségek  Szalagavató ünnepély (december első fele)  Farsang  Február 25.: megemlékezés a kommunista diktatúrák áldozatairól  Március 15.: az 1848-49-es forradalom és szabadságharc ünnepe; iskolai megemlékezés  Gálaműsor, kulturális fesztivál  Iskolanap a tavaszi szünet előtt, ehhez kapcsolódóan iskolai versenyek, vetélkedők, a diákönkormányzat aktív részvételével szervezett programok  Természettudományi és humán témahét  Április 16.: megemlékezés a holokauszt áldozatairól  Június 4.: a nemzeti összetartozás napja  Ballagás a tanév rendjétől függően

64


PEDAGÓGIAI PROGRAM

 Tanévzáró Törekszünk arra, hogy ünnepségeink tartalmasak, igényesek legyenek,

ezeken a

tanulók az alkalomhoz illően legyenek öltözve és kulturáltan viselkedjenek. A fent felsorolt, évente ismétlődő ünnepségeket, rendezvényeket igény szerint – tanulói és tanári ötletek alapján – sokszínű egyéb program egészíti ki.

3.2.3. A szülők, a tanulók, a kollégium és a pedagógusok együttműködésének formái 1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: -

az iskola igazgatója félévenként iskolagyűlésen és legalább évente egyszer

a

diákközgyűlésen,

valamint

a

diákönkormányzat

vezetőségének ülésén, -

a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságán keresztül,

-

az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.

2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok és az osztályfőnök folyamatosan (szóban, illetve az elektronikus naplón és az ellenőrző könyvön keresztül írásban) tájékoztatják. 3.

3. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a szülői szervezettel.

4. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az intézményben zajló pályázati tevékenységekről, az iskola igazgatója és az osztályfőnökök legalább félévente egyszer tájékoztatják: -

az iskola igazgatója a szülők közösségének választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten,

-

az osztályfőnök az osztályok szülői értekezletein.

65


PEDAGÓGIAI PROGRAM

5. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: a)

Családlátogatás feladata a gyermekek családi hátterének, körülményeinek

-

megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. b)

Szülői értekezletek

Feladata: a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, a szülők tájékoztatása az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, az

országos

és

a

helyi

közoktatás-politika

alakulásáról,

változásairól, a helyi tanterv követelményeiről, az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, saját

gyermekének

tanulmányi

előmeneteléről,

iskolai

magatartásáról, a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, az

iskolai

és

az

osztályközösség

céljairól,

feladatairól,

eredményeiről, problémáiról, a szülők kérdéseinek, véleményeinek, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé. Szülői értekezletek rendje: szeptember közepe: osztályszintű szülői értekezlet szeptember vége: a szülők közösségének ülése november vége – december eleje: tájékoztató szülői értekezlet a leendő középiskolások szüleinek február eleje: félévi osztályszintű szülői értekezlet

66


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Törekedni kell a szülői értekezletek alapos előkészítésére (igazgatóhelyettesek, az osztályfőnöki munkaközösség vezetője, osztályfőnökök). c)

Fogadóóra

Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal (otthoni tanulás, a szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) A tantestület minden tagja hetente egy órát jelöl ki fogadóórájának, de szükség esetén előzetes egyeztetést követően ettől eltérő időpontban is fogadja a szülőt. d)

Írásbeli tájékoztató

Feladata

a

szülők

tájékoztatása

a

tanulók

tanulmányaival

vagy

magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. e)

A szülők és a tanulók kérdőíves megkeresése (ld. Minőségirányítási program)

A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg, ezek időpontjáról az ellenőrző, ill. a tájékoztató füzet útján értesítjük a szülőket. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy a szülői szervezettel. 6. Semper Prodesse Emlékérmet kaphat az a szülő, akinek a gyermeke egy teljes iskolafokozatot az intézményben végzett el, és aki számottevő módon vett részt a szülők közösségének munkájában, elősegítette az iskola színvonalas működését.

67


PEDAGÓGIAI PROGRAM

7. A tanulót nevelő kollégium és az iskola között az együttműködés folyamatos, és az alábbi formában valósul meg: a)

A tanulót is érintő iskolai és kollégiumi programokon kölcsönösen részt vesz a két intézmény képviselője.

b)

Az iskolában a szülők számára szervezett rendezvényeken (pl. szülői értekezlet) a kollégium is képviseltetheti magát.

c)

Az osztályfőnökök és a kollégiumi nevelőtanárok évente legalább egyszer személyes találkozón tájékoztatják egymást közös tanulójuk iskolai és kollégiumi életéről. Ezen kívül probléma esetén folyamatos a kapcsolattartás közöttük a tanuló érdekében.

3.3.

A pedagógiai munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési

rendszere

a

nevelési-oktatási

célok

elérését,

a

pedagógiai

munka

eredményességének, hatékonyságának folyamatos biztosítását, valamint azoknak az elvárásoknak történő megfelelést szolgálja, amelyet az iskola partnerei iskolánkkal szemben támasztanak. 3.3.1. A tanulók beszámoltatásának, értékelésének és minősítésének rendszere A)

Összegző értékelések a)

Félév végi és tanév végi minősítés (osztályzat)

A tanárok érdemjegyet adnak ellenőrzéskor, amelynek száma alacsony tantárgyi óraszám esetén félévenként min. 3, heti 2 óránál magasabb óraszám esetén min. 4. A jegyeket kétféleképpen súlyozzuk: a témazáró dolgozatok és a belső vizsgák jegyei duplán számítanak, és piros színnel kerülnek be a naplóba.

68


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Az I. félév végén és a tanév végén a tanévkezdettől eltelt időszak teljesítményét összegzi a szaktanár az osztályzattal, a tanuló által szerzett érdemjegyek alapján. A szaktanár az osztályzatot az érdemjegyek átlagolásával állapítja meg a következő kitétellel: 1,8-tól elégségesre (2), 2,7-től közepesre (3), 3,7-től jóra (4), 4,6-tól jelesre (5) kerekít. Ettől a skálától csak a tanuló javára lehet eltérni. Az osztályzatot az osztályban tanító tanárokból álló osztályozó értekezlet hagyja jóvá. Az osztályozó értekezlet tagjai döntenek az osztályzatról, amennyiben -

a

záró

osztályzat

értéke

láthatóan

nem

felel

meg

a

köztes

érdemjegyeknek -

a szaktanár nem tud vagy nem akar dönteni

-

a szaktanár nem javasolt osztályzatot, és nincs jelen.

Szavazategyenlőség esetén az osztályfőnök szavazata dönt. Szavazást nem igénylő esetben a tanuló javára kell dönteni. b)

Egységes iskolai mérések, belső vizsgarendszer

A vizsgarendszer tartalmi és technika működtetéséért a szaktanár, az osztályfőnök és a munkaközösség-vezető felel. Célja: -

felmérni, hogy az egyes iskolai szakaszokban a tanuló szert tett-e a vizsgatárgy tantervi követelményeinek megfelelő tárgyi tudásra képes-e ismereteinek rendszerezésére, alkalmazására rendelkezik-e az általános műveltségnek azon elemeivel és olyan képességekkel, amelyek alkalmassá teszik az önművelésre

-

elősegíteni a tehetséggondozást a továbbtanulási és pályaválasztási irány kialakulását az érettségi szint megítélését

69


-

PEDAGÓGIAI PROGRAM

megmutatni azt, hogy milyen hatékony volt a befektetett tanári munka a meghatározott követelmények egybeesnek-e a kitűzött célokkal

-

a tanulókat vizsgaszituációba hozni

Az értékelés során kapott jegy súlyozottan - piros színnel – kerül a naplóba, és az értéke duplán számít. A vizsgák időpontját az éves munkaterv tartalmazza (Vizsgarend) A mérések, vizsgák tartalmát a Helyi tanterv tartalmazza.

c)

Tanmenetben meghatározott témazárók, iskolai dolgozatok

Minden tantárgyból egy-egy témakör lezárását követően a követelmények elsajátítását vizsgáló mérést kell végezni a szaktárgyi vagy tagozati munkaközösség által elfogadott formában (feladattípusok, értékelési-pontozási módok). Az ezekre vonatkozó előírásokat a helyi tanterv tantárgyanként tartalmazza. Az értékelés során kapott jegy súlyozottan - piros színnel – kerül a naplóba, és az értéke duplán számít. A témazáró dolgozatot a szaktanár legalább egy héttel a megíratás előtt bejelenti, és figyelemmel van a megíratás körülményeire is, betartja a Házirend erre vonatkozó szabályait. A témazáró bejelentésekor és a témazárót megelőző napokon hiányzó, vagy a felkészülésben akadályoztatott tanulóval egyéni elbírálás alapján, ha szükséges, pótló vagy javító dolgozatot írat a szaktanár. A szaktanárok

egyeztetnek egymással, hogy ugyanazon a napon kettőnél több

témazáró dolgozatot ne írjanak a tanulók.

70


B)

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Közbülső (köztes) értékelés

A közbülső értékelés célja, funkciói -

a folyamatos munka visszajelzése

-

a motiváció egyik eszköze

-

megmutatja

a

tanuló

viszonyát

az

elvárt,

követelményekben

megfogalmazott ismeretekhez -

meghatározza a tanuló relatív helyzetét a hasonló tevékenységet végzőkhöz képest

-

versenyorientációt, sikert, kudarcot jelez

-

méri az előrehaladást vagy elmaradást a tanuló részéről

-

fejleszti az önismeretet, a személyiséget

-

visszajelzést ad a tanárnak a tantervi haladás üteméről

Az egész folyamatban döntőnek tartjuk, hogy a tanulóra nézve az értékelés sikerorientált legyen. A közbülső értékelés alkalmazott formái: -

szóbeli felelet

-

írásbeli felelet

-

beszámoló, digitális prezentáció

-

projektmunka

-

tanulói portfolió

-

házi dolgozat

-

otthoni feladat

-

alkotómunka eredménye, művészi produktum

-

gyakorlati munka, tevékenység (pl. informatika, testnevelés)

-

gyűjtőmunka

-

versenyek, vetélkedők, pályázatok témahét

A szaktanár ügyel arra, hogy a számonkérés -

minél változatosabb legyen (szóbeli és írásbeli, önálló tanulói és munkatankönyvi anyag stb.)

71


-

PEDAGÓGIAI PROGRAM

figyelembe vegye a tanuló egyéni képességeit, személyiségjegyeit, esetlegesen sajátos nevelési igényét

-

minél több irányban fejlessze a tanuló képességeit, személyiségét

A három egymást követő tanítási napnál többet vagy a számonkérést megelőző órán mulasztó tanuló esetében számonkérésnél a szaktanár tekintettel van a hiányzásra. Az írásbeli teljesítményméréseket a lehető legrövidebb időn belül értékeljük (lehetőleg 3 hét), eredményét a tanuló és a szülő tudomására hozzuk. Az ezzel kapcsolatos eljárási rendet a Házirend és a Szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. A tanulók értékelésének, a teljesítmény minősítésének konkrét tantárgyi jellemzőit a Helyi tanterv tartalmazza.

3.3.2. Az érettségi vizsga A gimnáziumi tanulmányokat a 12. (13.) évfolyam végén érettségi vizsga zárja, amelyet a 100/1997.(VI. 13.) Kormányrendelet alapján szervezünk meg. Iskolánkban a tanulókat középszintű érettségi vizsgára minden tanított tantárgyból felkészítjük, beleértve a speciális (dráma és a készségtárgyakat is (testnevelés, énekzene, rajz és vizuális kultúra). Megszorítás: dráma, valamint rajz és vizuális kultúra tantárgyakból csak a művészeti képességfejlesztő osztály tanulóit tudjuk érettségire készíteni. Emelt szintű érettségi vizsgára a jelentkezők számától függetlenül felkészítünk -

kötelező

vizsgatárgyakból:

magyar

nyelv

és

irodalomból,

történelemből, matematikából, valamint angol és német nyelvből -

informatika-idegen nyelv emelt szintű csoportban informatikából

-

biológia-idegen nyelv emelt szintű csoportban biológiából

-

közoktatási típusú sportiskolai képzésben résztvevők számára és a testnevelés emelt szintű csoportban testnevelésből.

72


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Csak akkor indul -

emelt szintű érettségi vizsgára felkészítő csoport nem biológia-idegen nyelv emelt szintű csoportban biológiából,

-

emelt vagy középszintű érettségi vizsgára felkészítő csoport fizikából, kémiából, földrajzból, informatikából,

ha a jelentkezők száma eléri a 8 főt.

3.3.3. Az otthoni felkészüléshez adott írásbeli és szóbeli feladatok A tantervi követelmények elsajátításához szükség van tanítási órán kívüli önálló tanulói munkára, gyakorlásra. Ennek formája a gyakorlati, szóbeli és írásbeli házi feladat. 1.)

A feladat vagy a tananyag elsajátítását, gyakorlását, rögzítését vagy a következő órák anyagának előkészítését vagy a tantervi anyag elsajátításához szükséges valamilyen képesség fejlesztését szolgálja.

2.)

A házi feladat helyességét a szaktanár kollektív vagy egyéni módon ellenőrzi.

3.)

A szaktanár ügyel arra, hogy a munkaigényes feladat elkészítéséhez (házi fogalmazás, gyűjtőmunka, prezentáció stb.) megfelelő idő álljon a tanuló rendelkezésére.

4.)

Iskolai szünetekre, pihenőnapokra nem adunk a szokásosnál több kötelező házi

feladatot, viszont szorgalmi

munka

kijelölésével

lehetőséget teremtünk a gyakorlásra az ezt igénylő tanulóknak.

73


PEDAGÓGIAI PROGRAM

3.3.4. A magasabb évfolyamra lépés feltételei 1)

A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette.

2)

Elégtelen év végi osztályzat esetén a tanuló javítóvizsgát tehet, ennek sikerességétől függ a magasabb osztályba lépés.

3)

A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapítása érdekében a) -

a tanulónak osztályozóvizsgát kell tennie akkor, ha az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse,

b)

magántanuló volt ; a tanuló osztályozóvizsgát tehet az iskola szervezeti és működési szabályzatában szabályozott feltételekkel, ha

-

egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott és teljesítménye a szerzett érdemjegyek alapján nem osztályozható

-

egy adott tantárgyból az évi összes óraszám 30 %-át meghaladja a mulasztás és teljesítménye a szerzett érdemjegyek alapján nem osztályozható.

Amennyiben a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanítási órát, a fenti feltételek megléte esetén a tanuló osztályozóvizsgára bocsátását a tantestület megtagadhatja. Az osztályozóvizsga tantárgyait az SZMSZ tartalmazza

74


PEDAGÓGIAI PROGRAM

3.3.5. A tanulók magatartásának és szorgalmának iskolai minősítési rendszere

igazgatói intés vagy fegyelmi eljárás

sorozatosan nem felel meg

rossz

hanyag

nem is próbál megfelelni

változó

nem képes folyamatosan megfelelni

jó kisebb hiányosságok mellett felel meg

maradéktalanul megfelel

SZORGALOM Az értékelés szempontjai példás Motiváltság: a tudás megszerzésének igénye az egyéni képességeknek megfelelő teljesítmény, tanítási órákon kívüli tevékenység (verseny, pályázat, intézményen kívüli rendezvények) Tanulási folyamat: kötelességtudó, pontos, megbízható munkavégzés fegyelmezett, aktív tanórai tevékenység

nem képes folyamatosan megfelelni

kisebb hiányosságok mellett felel meg

legfeljebb írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetés az adott félévben legfeljebb igazgatói figyelmeztetés

változó

következetesen megfelel

Megfelelés az általános viselkedési normáknak: udvarias, figyelmes viselkedés és kultúrált hangnem minden körülmények között Meglévő fegyelmezési intézkedések

jó

nincs

MAGATARTÁS Az értékelés szempontjai példás Megfelelés az iskolai követelményeknek: a házirend ismerete, betartása szükség esetén kiállás a rendbontás, fegyelmezetlenség ellen, a viselkedés iskolai szabályainak megtartásáért A közösséghez való viszony: beilleszkedés a közösségbe, mások beilleszkedésének segítése aktív szerepvállalás a közösség előtt álló feladatok megoldásában segítőkészség a problémák feltárásában és megoldásában

A magatartás és a szorgalom értékelésekor az osztály-diákbizottságok is a fenti szempontok alapján tesznek javaslatot, s ezt figyelembe véve alakítja ki a tantestület az osztályozó értekezleten a végső minősítést.

75


PEDAGÓGIAI PROGRAM

3.3.6. A tanulók jutalmazásának és fegyelmezésének formái a)

A dicséret , a jutalmazás a nevelés alapvető eszköze.

A jutalmazás elvei: Jutalmat kaphat az a tanuló, aki - kiemelkedő teljesítményt nyújt tanulmányi eredményének egészében - kiemelkedő valamely tantárgyból - jó eredményt ér el tanulmányi versenyen, pályázaton - az iskola hírnevét öregbítő módon szerepel valamely vetélkedőn, rendezvényen -

kimagasló sporteredményt ér el

-

a közösségi életben tartósan jó szervező és irányító tevékenységet végez, és a tanulmányi munkája és magatartása ellen nincs kifogás.

A jutalmazás formái -

dicséret szóban vagy írásban az ellenőrző könyvben,

-

oklevél,

-

jutalomkönyv,

-

Széchenyi-ösztöndíj,

-

az Iskola Kiváló Tanulója kitüntetés,

-

Széchenyi Emlékplakett.

A jutalmazásra és kitüntetésre valamelyik iskolai közösség vagy annak tagja tehet javaslatot. A jutalmazással kapcsolatos egyéb kérdésekről az SZMSZ rendelkezik. A jutalmak, kitüntetések anyagi forrását részben az iskola alapítványa biztosítja. b)

A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei

A fegyelmező intézkedések alkalmazásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára tekintettel – el lehet térni. A tanulóval szemben írásbeli és szóbeli fegyelmező intézkedés hozható. A fegyelmező intézkedésekről részletesen az SZMSZ rendelkezik.

76


PEDAGÓGIAI PROGRAM

3.3.7. A tanulók mérése, ellenőrzése külső szervek által A tanulók teljesítményének, képességeinek mérésére, ellenőrzésére jogosult szervek: -

Nemzeti Erőforrás Minisztérium Közoktatásért Felelős Államtitkárság

-

Kormányhivatal

-

Oktatási Hivatal (pl. kompetenciamérés)

-

a fenntartó önkormányzat vagy az oktatásirányítás felsőbb szerveinek megbízásából szakértő, szaktanácsadó, pedagógiai szakszolgálat, kutatóintézet, külön meghatalmazás alapján

Az ellenőrzés kiterjedhet: -

a tanulók értékrendjére

-

a helyi tantervben és a központi tanügyi dokumentumokban előírt követelmények teljesítésére

-

a tanulási kompetenciák fejlettségére

-

a tanulók magatartására, viselkedési szokásaira

-

az iskolai és osztályközösségben végzett tevékenységére

Amennyiben egy kérdőív, teszt a fentieken kívül más adatokat is kér, más jellemzőket is mérne, kitöltése a tanuló részéről önkéntes. 3.3.8. A pedagógusok ellenőrzése, értékelése A pedagógusok ellenőrzését az

igazgató,

az

igazgatóhelyettesek,

a

munkaközösség-vezetők, a minőségirányítási csoport tagjai, valamint külső szakértők végezhetik. Az ellenőrzés elsősorban az alábbi területekre terjed ki: -

a tanár-diák kapcsolatra, a tanuló személyiségének tiszteletben tartására

-

a tanár és a szülő kapcsolattartására

-

a tanügyi dokumentumokban leírtak betartására

-

a nevelő-oktató munka színvonalára a tanórákon: a nevelő felkészültségére, tervező munkájára, a tanóra felépítésére, vezetésére (szervezésére), a tanórán alkalmazott módszerekre,

77


PEDAGÓGIAI PROGRAM

a tanulók ellenőrzésére, értékelésére, a tanulók munkájára, magatartására, a tanórák eredményességére, a helyi tanterv követelményeinek teljesítésére, a felzárkóztatásra, tehetséggondozásra, -

a pedagógus adminisztrációs munkájára

-

a tanórán kívüli tevékenységek szervezésére, az ezeken való részvételre

-

a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátására

-

a tanulók továbbtanulásának segítésére, irányítására

-

a diákönkormányzat tevékenységének segítésére

-

a munkaköri leírásban foglaltak betartására

-

a

HEFOP

3.1.3

és

a

TÁMOP

3.1.4

pályázati

projektek

sikeres

megvalósításához szükséges tevékenységek elvégzésére A pedagógusok nevelő és oktató munkájának értékelését részletesen kidolgozott szempontok alapján a minőségirányítási csoport az iskola vezetőjével együtt végzi. A pedagógiai értékelés elveit, folyamatának leírását az Intézményi minőségirányítási program (IMIP) tartalmazza. Az iskola dolgozóinak belső elismerése: Széchenyi István Emlékplakett Évente egy pedagógus kaphatja meg, aki hosszabb időn át kiemelkedő szaktanári munkát végzett. A plakettel pénzjutalom jár. (Forrása: az iskola alapítványa.) A plakett odaítéléséről kuratórium dönt. Átadására a tanévzáró ünnepélyen kerül sor. Semper Prodesse Emlékérem Az iskolának az a pedagógus dolgozója kaphatja, -

aki

kiemelkedő

szakmai

tevékenységével,

innovatív

pedagógiai

módszerek fejlesztésével és megvalósításával eredményesebbé és örömtelibbé teszi a tanulási-tanítási folyamatot,

78


-

PEDAGÓGIAI PROGRAM

aki konkrét példákat mutat, ötleteket ad a tanulásszervezés, a motiválás, a gondolkodásfejlesztés és tudásgyarapítás, az értékelés vagy az IKT-technikák alkalmazásában

-

aki

a létrehozott tananyagtartalmat megfelelően dokumentálja,

kollégái számára átadja, esetleg intézményi jó gyakorlatként publikálja.

Fontos szempont a nyilvánosság biztosítása, a kipróbált módszerek, technikák, jó gyakorlatok minél szélesebb körben való elterjesztése, a tanítványok és az intézmény sikerélményhez juttatása. Kaphatja még a 3.2.3. pontban ismertetett feltételekkel szülő, valamint az intézményi SzMSz alapján nem pedagógus dolgozó is.

Pro Gimnasio Emlékplakett Évente hármat-négyet ítélünk oda az iskola dolgozóinak kiemelkedő, eredményes munkájukért. A plakettel pénzjutalom is jár. Odaítéléséről a Közalkalmazotti Tanács javaslata alapján az iskola igazgatója dönt. Átadására a tanévzáró ünnepélyen kerül sor. Az

iskolavezetés

az

iskola

közösségeinek

támogatásával,

véleményük

megkérdezésével minden lehetőséget megragad a huzamos időn át folyamatosan kiemelkedő

munkát

végző,

példamutatóan

tevékenykedő

dolgozók

külső

elismertetésére; az oktatásirányítás, a városvezetés vagy más szervek által adományozható kitüntetésekre, díjakra tervszerűen felterjeszti őket. 3.3. 9. A pedagógiai munka értékelése Az iskolánkban folyó értékelő tevékenység célja: az ellenőrzés során feltárt adatokra, tényekre támaszkodva azt vizsgálni, hogy a nevelő-oktató munka és annak eredményei

mennyiben

felelnek

meg

az

iskola

pedagógiai

programjában

megfogalmazott célkitűzéseknek.

79


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Az értékelés a következőkre terjed ki: -

az intézmény nevelő-oktató munkájának értékelésére,

-

a pedagógusok nevelő-oktató munkájának értékelésére,

-

a

tanulói

közösségek

(osztályközösségek)

tevékenységének,

fejlődésének értékelésére, -

a

tanulók

tanulmányi

munkájára,

személyiségfejlődésére,

magatartására A

nevelő-oktató

nevelőtestület

munka

pedagógiai

értékelésének

tevékenységének

célja,

hogy

helyességét,

megerősítse

vagy

feltárja

a a

hiányosságokat, esetleg hibákat, és így ösztönözze a pedagógusokat nevelő-oktató munkájuk javítására, fejlesztésére. 1.

Az intézmény nevelő-oktató munkáját az iskola igazgatója minden félév végén – a tanulók, a szülők és a nevelők véleményének figyelembevételével – átfogóan értékeli. A nevelő-oktató munka intézményi szintű értékelésének szempontjai: -

az

iskola

működését

jellemző

legfontosabb

adatok

(tanulólétszám,

tanulócsoportok, pedagógusok és más dolgozók létszáma, beiskolázás adatai) -

a nevelő-oktató munka feltételeinek alakulása (az intézményi költségvetés legfontosabb mutatói, tárgyi feltételek: épületek, helyiségek, berendezések, tantárgyi szakmai anyagok)

-

a tanítási-tanulási folyamat eredményessége (tanulmányi átlageredmények, a felzárkóztatás és a tehetséggondozás területei és eredményei, a bukások száma, versenyeredmények, a továbbtanulás alakulása)

-

a

személyiségfejlesztéssel,

közösségfejlesztéssel

kapcsolatos

nevelő

tevékenység eredményessége (a diákönkormányzat és az osztályközösségek fejlődése, magatartási és viselkedési problémák kezelése, gyermek- és ifjúságvédelmi munka, szabadidős tevékenységek) -

a pedagógusok nevelő és oktató munkája (program- és tantervfejlesztés, továbbképzések, tanórán kívüli nevelési feladatok vállalása)

-

az intézményt érintő pályázatok teljesülése, szakmai megvalósulása

80


-

PEDAGÓGIAI PROGRAM

az iskola és a helyi társadalom kapcsolata (külső kapcsolatok, részvétel a helyi közéletben, a helyi médiában, az iskola és a tantestület hírneve)

2.

A tanulói közösségek tevékenységét, fejlődését az osztályfőnökök minden évben írásban értékelik.

Az értékelés szempontjai: -

az osztályközösséget jellemző legfontosabb adatok (létszám, bejárók, kollégisták, fiúk-lányok aránya, új tanulók, távozók)

-

az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, gyermek- és ifjúságvédelmi munka)

-

a tanulási teljesítmény (tanulmányi átlag, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, bukások, kitűnők és jelesek, tehetséges tanulók eredményei)

-

neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók)

-

a közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok, tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétel)

-

kapcsolat

a

szülői

házzal

(a

családlátogatások,

szülői

értekezletek

tapasztalatai, a szülők kapcsolata az iskolával) A felsorolt területeken meg kell vizsgálni, hogy milyen változások történtek, milyen új problémák jelentkeztek, milyen beavatkozás látszik célszerűnek Ezek alapján kell meghatározni az alapvető pedagógiai feladatokat. 3.

A munkaközösségek munkáját a munkaközösség-vezetők tanévente egy alkalommal – tanév végén – értékelik

Az értékelés szempontjai: -

a munkaközösség létszáma, összetétele – változások a tanév elejéhez képest

-

a tanév elején elkészített munkaterv megvalósítása

81


PEDAGÓGIAI PROGRAM

megfelelés a tantervnek, tanügyi dokumentumoknak a tervezett rendezvények, tevékenységek, pályázati feladatok megvalósulása a pályakezdő vagy új kollégák beilleszkedésének segítése tehetséggondozás, felzárkóztatás (módjai, eredményessége)

-

tantárgyi eredmények év végi átlagok osztályonként (összehasonlítva az előző év végivel) a próbaérettségi, a belső vizsgák, szintfelmérők eredményei az érettségi vizsga eredményei versenyeredmények

-

kiemelkedő tevékenységek, erősségek

-

javításra, erősítésre szoruló területek - a javítás módja, feltételei, akadályai

-

4.

a következő tanévre várható új feladatok

A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei Iskolánkban

taneszközöket

a

nevelő-oktató

(tankönyv,

munka

munkafüzet,

térkép

során stb.)

csak

olyan

használunk

nyomtatott a

tananyag

feldolgozásához, amelyeket az oktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított, vagy olyan tankönyvvé nem nyilvánított taneszköz, amelyet a szülők közössége és a diákönkormányzat jóváhagyott (pl. nyelvkönyvek, kis példányszámú kiadványok). A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés, digitális eszközök stb.). Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a szakmai munkaközösségek határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A

taneszközök

kiválasztásánál

a

szakmai

munkaközösségek

a

következő

szempontokat veszik figyelembe: -

a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének

82


-

PEDAGÓGIAI PROGRAM

az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók, illetve árukban kedvezőbbek

-

a taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be

-

lehetőleg

olyan

taneszközöket

választunk,

amelyek

megfelelnek

a

kompetencia alapú oktatás követelményeinek, -

lehetőség szerint digitális tananyagtartalom is kapcsolódjon hozzá.

A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt szóban és jegyzékben

tájékoztatjuk.

Az

iskola

igazgatója

pedagógus(oka)t

bíz

meg

tankönyvfelelősi feladatokkal, aki(k) a tankönyvek beszerzését intézi(k). Az egyéb taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége.

5.

Eszközjegyzék

1. sz. melléklet

6.

A módosított kerettanterv bevezetésének rendje

Tanév

7.

8.

9.

2009-2010.

R

R

ÚK

R

ÚK ÚK

2010-2011.

10. 11. 12. 13.

R

R

R

R

R

R

R

R

R

2011-2012.

ÚK ÚK ÚK

2012-2013.

ÚK ÚK ÚK ÚK ÚK

R = a régi kerettantervnek megfelelő helyi tanterv 17/2004. (V. 20.) OM rendelet ÚK = az új kerettantervnek megfelelő helyi tanterv 34/2008. (XII. 12.) OKM rendelet

83


7.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Óratervek

Intézményünkben az oktatás struktúrája a következő -

9-12.(13.) évfolyamon képzési profiljaink felmenő rendszerben:  általános tehetséggondozó csoport,  testnevelés emelt szintű csoport,  informatika – angol nyelv emelt szintű osztály,  irodalmi - drámai csoport,  képzőművészeti (rajz) csoport,  biológia – idegen nyelv emelt szintű osztály,  nyelvi előkészítő osztály.

Emelt szintű képzéseinknél a képzés profiljának megfelelő tantárgyakat legalább 2 éven keresztül legalább heti 2 órával megemeltük. A tantervi modulokat az óratervben, zárójelben megjelenített tantárgyakba integráltuk. A képzés során csoportbontásban tanítjuk az alábbi tantárgyakat: 9-12.(13.) évfolyam Az óratervben is megjelenő specialitásból adódó csoportbontáson kívül csoportban

oktatjuk

az

idegen

nyelvet,

informatikát,

testnevelést,

matematikát, illetve az aktuális tanév anyagi, személyi és tárgyi feltételeinek megfelelően egyéb tantárgyakat is. A csoportbontás elvei: - idegen nyelvnél, magyar nyelv és irodalomnál, informatikánál 16-20 fős csoportok, - matematikánál 20-25 fős csoportok, - testnevelésnél pedig nemek szerinti csoportok kialakítása. Az óratervben megjelenő össz. óraszámban a diák számára kötelező és zárójelben a választható óraszám jelenik meg. 11-12. (13.) évfolyamon fakultációt a választható keretben megjelölt óraszám mértékéig bármelyik elméleti tárgyból választhatnak a tanulók.

84


PEDAGÓGIAI PROGRAM

AZ ÚJ KERETTANTERV ÓRATERVE

2009-2010. tanévtől felmenő rendszerben

NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ PROGRAM Tantárgy Magyar nyelv és irodalom

9.

10.

11.

12.

13.

1+2

3,5

4

4

4

2

2

2,5

3

Történelem Emberismeret és etika

0,5

1. idegen nyelv

12

Kerettantervi rendelet kötelező

2. idegen nyelv

6

5

4

4

2,5

2

2,5

2,5

4

4

Matematika

2

3

3

Informatika

5

2,5

1

Bevezetés a filozófiába

1

Fizika

2

Biológia

2

2

1,5

2

2

Kémia

2

2

Földünk és környezetünk

2

2

1

1

1

1

Természettudományok alapjai

2

Ének-zene Művészetek

1

Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport

3

2,5

2,5

2,5

2,5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

1

0,5

1

Tantervi modulok: Társadalomismeret (történelem)

1

Tánc és dráma (magyar nyelv és irodalom) Mozgókép és médiaismeret

0,5 1

(magyar ny. és irod.)

Művészetek (magyar nyelv és irodalom)

0,5

0,5

Emelt és középszintű érettségi előkészítők

4

4


2

2

Nem kötelező

Szabadon tervezhető

Tanulásmódszertan Szakkörök

1 2. id. nyelv

inf.

2. id. nyelv

2

0,5

0,5

Össz.

31+(2)

31,5+(0,5)

29,5+(0,5)

Max.

31,5

31,5

31,5

26+(6) 26,5+(6)

33

33

85


PEDAGÓGIAI PROGRAM



TESTNEVELÉS

EMELT SZINTŰ

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem

PROGRAM

9.

10.

11.

12.

3,5

4

4

4

2

2

2,5

3


Emberismeret és etika

0,5

1. idegen nyelv

3

3

4

4

2. idegen nyelv

2,5

2

2,5

2,5

Matematika

3

3

4

4

Informatika

1,5

1

1,5

1,5


1

Fizika

2

Biológia

2

2

1,5

2

2

Kémia

2

2


2

2

Ének-zene

1

1

Rajz és vizuális kultúra

1

1

4+1*

4+1*

2,5

2,5

1

1

1

1

0,5

1

Testnevelés és sport Osztályfőnöki Tantervi modulok: Társadalomismeret (történelem) Tánc és dráma (magyar nyelv és irodalom) Mozgókép és médiaismeret

0,5 1


Nem

kötelező


Művészetek (magyar nyelv és irodalom) Szakkör

0,5

0,5

2

2

1,5+2*

1,5+1*

2. id. nyelv

0,5

Emelt és középszintű érettségi előkészítők Testnevelés emelt szintű érettségi előkészítő

Össz.

30,5

30,5+(0,5)

27,5+(5,5)

28+(4,5)

Max.

31,5

31,5

33

33

*

Elméleti órák (Testnevelés-elmélet, Edzéselmélet, Sportegészségtan, Sport és szervezetei, Sportági ismeretek, Sportpszichológia, Sporttörténet)

86


PEDAGÓGIAI PROGRAM



SPORTISKOLAI KÉPZÉS Tantárgy

9.

10.

11.

12.

Magyar nyelv és irodalom

3,5

4

4

4

2

2

2,5

3

Történelem



0,5

1. idegen nyelv

3

3

4

4

2. idegen nyelv

2,5

2

2,5

2,5

Matematika

3

3

4

4

Informatika

1,5

1

1,5

1,5


1

Fizika

2

Biológia

2

2

1,5

2

2

Kémia

2

2


2

2

Ének-zene

1

1


1

1

2+1*

2+1*

2+2*

2+1*

1

1

1

1

0,5

1


0,5 1



Művészetek (magyar nyelv és irodalom) Fakultáció

(magyar, történelem, matematika, biológia, fizika,

0,5

0,5

4

4

idegen nyelv)

Szakkörök

2. id. nyelv

0,5

Össz.

28

29

29+(4)

28,5+(4)

Max.

31,5

31,5

33

33

*

Elméleti órák (Testnevelés-elmélet, Edzéselmélet, Sportegészségtan, Sport és szervezetei, Sportági ismeretek, Sportpszichológia, Sporttörténet)

87


PEDAGÓGIAI PROGRAM


MŰVÉSZETI IRODALOM

2009-2010. tanévtől felmenő rendszerben KÉPESSÉGFEJLESZTŐ PROGRAM

– DRÁMA

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom (tánc és

9.

10.

11.

12.

3,5

4

4

4

2

2

2,5

3

dráma) Történelem



0,5

1. idegen nyelv

3

3

4

4

2. idegen nyelv

2,5

2

2,5

2,5

Matematika

3

3

4

4

Informatika

1,5

1

1,5

1,5

Bevezetés a filozófiába Fizika

1 2

Biológia

2

2

1,5

2

2

Kémia

2

2


2

2

1,5

1

1

1

2,5

2,5

2,5

2,5

1

1

1

1

0,5

1

Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfőnöki

0,5

Tantervi modulok: Társadalomismeret (történelem) Tánc és dráma

(magyar nyelv és irod.)

0,5

Mozgókép és médiaismeret

1


Művészetek ( drámaelmélet )


Drámaelmélet Szakkör

Nem kötelező

Beszédtechnika

1,5

1,5

drámajáték

drámaj. + 2. id. nyelv

2

2,5+0,5

1

0,5


1

1

0,5

0,5

2

2

2,5 v. 2 2,5 v. 2

Drámajáték vagy Emelt és középszintű érettségi előkészítők

Össz.

30,5 +(2)

30+(3)

29+ (4)

29+(4)

Max.

31,5

31,5

33

33

88


PEDAGÓGIAI PROGRAM



MŰVÉSZETI

KÉPESSÉGFEJLESZTŐ KÉPZŐMŰVÉSZETI – RAJZ PROGRAM

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom

(tánc és dráma)

Történelem

9.

10.

11.

12.

3,5

4

4

4

2

2

2,5

3



0,5

1. idegen nyelv

3

3

4

4

2. idegen nyelv

2,5

2

2,5

2,5

Matematika

3

3

4

4

Informatika

1,5

1

1,5

1,5


1 2

Biológia

2

2

1,5

2

2

Kémia

2

2


2

2

Ének-zene

1

1


3

3

2

1,5

2,5

2,5

2,5

2,5

1

1

1

1

0,5

1

Testnevelés és sport Osztályfőnöki Tantervi modulok: Társadalomismeret (történelem) Tánc és dráma (magyar nyelv és irodalom)

0,5


1

Művészetek ( rajz és vizuális kultúra )


Kismesterségek

2

Számítógépes grafika

1

1

sz.gr.+2. id. nyelv

sz. gr.

rajz

0,5+0,5

0,5

1

2

2

1 0,5

Szakkör Emelt és középszintű érettségi előkészítők

Össz.

31,5

31,5 +(1)

30+(2,5)

30+(3)

Max.

31,5

31,5

33

33

89


PEDAGÓGIAI PROGRAM



BIOLÓGIA – IDEGEN

NYELV EMELT SZINTŰ

PROGRAM

Tantárgy

9.

10.

11.

12.

Magyar nyelv és irodalom (tánc és dráma)

3,5

4

4

4

2

2

2,5

3

Történelem



0,5

1. idegen nyelv

5

5

4

4

2. idegen nyelv

2,5

2

2,5

2,5

Matematika

3

3

4

4

Informatika

1,5

1

1,5

1,5


1

Fizika

2

2

2

Biológia

2

3

4

4

Kémia

2

2


2

2

Ének-zene

1

1


1

1

2,5

2,5

2,5

2,5

1

1

1

1

0,5

1


0,5 1


Nem

kötelező



0,5

0,5


2

2


2

Szakkör

2. id. nyelv

0,5

Össz.

31,5

31,5+(0,5)

29,5+(4)

30+(2)

Max.

31,5

31,5

33

33

90


PEDAGÓGIAI PROGRAM

RÉGI KERETTANTERV ÓRATERVE

2007-2008. tanévtől

NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ PROGRAM Tantárgy Magyar nyelv és irodalom

9.

10.

11.

12.

13.

1+2

3,5

4

4

4

2

2

2,5

3

Történelem Emberismeret és etika 1. idegen nyelv

0,5 12


2. idegen nyelv

5

5

4

4

3

3

3

2

3,5

4

Matematika

2

3

3,5

Informatika

5

2

1


1

Fizika

1,5

Biológia

2

2,5

1,5

2

2

Kémia

2

2


2

2

1

1

1

1

Természettudományok alapjai

2

Ének-zene Művészetek

1

Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport

3

2

2

2

2

Osztályfőnöki

1

1

1

1

1

0,5

1


1 0,5

(magyar nyelv és irodalom)

Mozgókép és médiaismeret (magyar ny. és irod.)

1

Művészetek (magyar nyelv és irodalom) Szaba don tervez hető

Fakultáció (magyar, történelem, matematika, biológia, fizika,

0,5

0,5

4

4

2

2

Nem

kötelező

idegen nyelv)

Tanulásmódszertan

1

Fakultációk

Össz.

31

29,5

31

26+(6)

25,5+(6)

Max.

31,5

31,5

31,5

33

33

91


PEDAGÓGIAI PROGRAM



ÁLTALÁNOS TEHETSÉGGONDOZÓ PROGRAM Tantárgy

9.

10.

11.

12.


3,5

4

4

4

2

2

2,5

3

Történelem



0,5

1. idegen nyelv

5

5

4

4

2. idegen nyelv

3

3

3

2

Matematika

3

3,5

3,5

4

Informatika

2

1


1

Fizika

1,5

Biológia

2

2,5

1,5

2

2

Kémia

2

2


2

2

Ének-zene

1

1


1

1

Testnevelés és sport

2

2

2

2

Osztályfőnöki

1

1

1

1

0,5

1

Tantervi modulok: Társadalomismeret (történelem) Tánc és dráma (magyar nyelv és irodalom) Mozgókép és médiaismeret

0,5 1

(magyar ny. és

irod.)

Nem

kötelező


Művészetek (magyar nyelv és irodalom) Fakultáció (magyar, történelem, matematika, biológia, fizika,

0,5

0,5

4

4

2

2

idegen nyelv)

Tanulásmódszertan

1

Fakultációk

Össz.

30,5

31

26+(6)

25,5+(6)

Max.

31,5

31,5

33

33

92


PEDAGÓGIAI PROGRAM


TESTNEVELÉS

2007-2008. tanévtől EMELT SZINTŰ PROGRAM

Tantárgy

9.

10.

11.

12.


3,5

4

4

4

2

2

2,5

3

Történelem



0,5

1. idegen nyelv

3

3

4

4

2. idegen nyelv

3

3

3

2

Matematika

3

3,5

3,5

4

Informatika

2


1 1,5

Biológia

2

2,5

1,5

2

2

Kémia

2

2


2

2

Ének-zene

1

1


1

1


5

5

2

2

Osztályfőnöki

1

1

1

1

0,5

1

Tantervi modulok: Társadalomismeret (történelem) Tánc és dráma (magyar nyelv és irodalom)

0,5


1

Nem kötelező



0,5

0,5

2

1

Fakultáció

2

2

Testnevelés vagy további fakultáció

2

2

Fakultáció (testnevelés-elmélet)

Egészségtan (biológia)

0,5

Össz.

30,5

31,5

Max.

31,5

31,5

26+(6) 25,5+(5) 32

30

93


PEDAGÓGIAI PROGRAM


2007-2008. tanévtől SPORTISKOLAI KÉPZÉS

Tantárgy

9.

10.

11.

12.


3,5

4

4

4

2

2

2,5

3

Történelem



0,5

1. idegen nyelv

3

3

4

4

2. idegen nyelv

3

3

3

2

Matematika

3

3,5

3,5

4

Informatika

2

1


1

Fizika

1,5

Biológia

2

2,5

1,5

2

2

Kémia

2

2


2

2

Ének-zene

1

1


1

1

2+1*

2+1*

2+2*

2+1*

1

1

1

1

0,5

1


0,5 1

(magyar ny. és

irod.)


Művészetek (magyar nyelv és irodalom) Fakultáció (magyar, történelem, matematika, biológia, fizika,

0,5

0,5

4

4

idegen nyelv)

Össz.

28,5

30

28+(4)

26,5+(4)

Max.

31,5

31,5

33

33

Elméleti órák (Testnevelés-elmélet, Edzéselmélet, Sportegészségtan, Sport és szervezetei, Sportági ismeretek, Sportpszichológia, Sporttörténet) *

94


PEDAGÓGIAI PROGRAM


INFORMATIKA – IDEGEN

2007-2008. tanévtől NYELV EMELT SZINTŰ PROGRAM

Tantárgy

9.

10.

11.

12.


3,5

4

4

4

2

2

2,5

3

Történelem



0,5

1. idegen nyelv

5

5

4

4

2. idegen nyelv

3

3

3

2

Matematika

3

3,5

3,5

4

Informatika

2

2,5

3

2,5


1 1,5

Biológia

2

2,5

1,5

2

2

Kémia

2

2


2

2

Ének-zene

1,5

0,5


1,5

0,5


2

2

2

2

Osztályfőnöki

1

1

1

1

0,5

1


0,5


1

Nem kötelező


Művészetek (magyar nyelv és irodalom) Fakultáció (matematika, fizika, idegen nyelv)

Gépírás

0,5

0,5

2

2

2

2

1

Fakultáció

Össz.

31,5

31,5

29+(4)

28+(4)

Max.

31,5

31,5

33

33

95


PEDAGÓGIAI PROGRAM



MŰVÉSZETI KÉPESSÉGFEJLESZTŐ IRODALOM – DRÁMA PROGRAM Tantárgy Magyar nyelv és irodalom (tánc és

9.

10.

11.

12.

3,5

4

4

4

2

2

2,5

3

dráma)

Történelem



0,5

1. idegen nyelv

3

3

4

4

2. idegen nyelv

3

3

3

2

Matematika

3

3,5

3,5

4

Informatika

2


1 1,5

Biológia

2

2,5

1,5

2

2

Kémia

2

2


2

2

1,5

1,5


1

1


2

2

2

2

Osztályfőnöki

1

1

1

1

0,5

1

Ének-zene



0,5


1


Művészetek ( drámaelmélet )

Nem

kötelező


Drámaelmélet

1,5

1,5

Drámajáték (szakkör)

2

2,5

Beszédtechnika

1

0,5

Fakultáció Drámajáték vagy további fakultáció

Össz.

30,5 +(2)

30,5+(2,5)

Max.

31,5

31,5

1

1

0,5

0,5

2

2

2,5 v. 2

3 v. 2

27+ (4,5) 26,5+(5) 33

33

96


PEDAGÓGIAI PROGRAM



MŰVÉSZETI

KÉPESSÉGFEJLESZTŐ

KÉPZŐMŰVÉSZETI – RAJZ

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom (tánc és dráma) Történelem

PROGRAM

9.

10.

11.

12.

3,5

4

4

4

2

2

2,5

3



0,5

1. idegen nyelv

3

3

4

4

2. idegen nyelv

3

3

3

2

Matematika

3

3,5

3,5

4

Informatika

2


1

Fizika

1,5

Biológia

2

2,5

1,5

2

2

Kémia

2

2


2

2

Ének-zene

1

1


3

3

2

2,5


2

2

2

2

Osztályfőnöki

1

1

1

1

0,5

1


0,5


Nem kötelező


1

Művészetek ( rajz és vizuális kultúra )

1

1

Fakultáció (magyar, történelem)

2

2

2

2

Kismesterségek Számítógépes grafika

( rajz és vizuális

2

kultúra )

1,5

Fakultáció

Össz.

31,5

31,5

28,5+(4)

28,5+(4)

Max.

31,5

31,5

33

33

97


PEDAGÓGIAI PROGRAM


BIOLÓGIA – IDEGEN

2007-2008. tanévtől NYELV EMELT SZINTŰ PROGRAM

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom (tánc és dráma) Történelem

9.

10.

11.

12.

3,5

4

4

4

2

2

2,5

3



0,5

1. idegen nyelv

5

5

4

4

2. idegen nyelv

3

3

3

2

Matematika

3

3,5

3,5

4

Informatika

2


1 1,5

2

2,5

Biológia

2

3

4

Kémia

2

2

1


2

2

Ének-zene

1

1


1

1


2

2

2

2

Osztályfőnöki

1

1

1

1

0,5

1

4


0,5


1

Művészetek (magyar nyelv és irodalom) Szabadon tervezhető Nem kötelező

0,5

0,5

Fakultáció (fizika, kémia)

2

2

Fakultáció

2

2

Össz.

31,5

31,5

Max.

31,5

31,5

29+(4) 27,5+(4) 33

33

98


PEDAGÓGIAI PROGRAM

ZÁRADÉK 1. A Pedagógiai program érvényessége Az intézmény 2011. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő-oktató munkáját e dokumentum alapján. 2. A Pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A

dokumentumban

megfogalmazott

célok

és

feladatok

megvalósulását, ezek aktualitását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. Legkésőbb a 2013/2014. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén módosítani kell, vagy teljesen új programot kell kidolgozni. 3. A Pedagógiai program módosítása A pedagógiai program módosítására -

az iskola igazgatója,

-

a nevelőtestület bármely tagja, a nevelők szakmai munkaközösségei a közalkalmazotti tanácson keresztül,

-

a diákönkormányzat,

-

a szülők közössége,

-

az iskola fenntartója

tehet javaslatot. A szülők és a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül a szülők közösségének képviselői, illetve a diákönkormányzat képviselői útján javasolhatják. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyását követő tanév első napjától kell bevezetni.

99


PEDAGÓGIAI PROGRAM

4. A Pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve helyeken tekinthető meg: -

az iskola fenntartójánál,

-

az iskola igazgatójánál,

-

az igazgatóhelyetteseknél

-

az iskola nevelői szobáiban,

-

az iskola titkárságain.

Megtalálható a többi iskolai dokumentummal együtt az intézmény honlapján: www.szechenyi-szolnok.sulinet.hu

100

5000 Szolnok, Széchenyi István körút 16. H Szolnok, Pf. 42

Recommend Documents