Szolnok Városi Óvodák Zengő Óvoda 5000 Szolnok, Czakó Elemér u. 4. Telefon:

A helyi nevelési programot benyújtó intézmény:

Szolnok Városi Óvodák Zengő Óvoda 5000 Szolnok, Czakó Elemér u. 4. Telefon:

Alapító okirat: 165/1999.(X.14) sz. közgyűlési határozat 1. sz. melléklete Hatálybalépés ideje: 2003. december 1.

1999-ben elfogadott nevelési program elkészítésében részt vett: Baloghné Marsi Ibolya Bánkúti Miklósné Bozsányi Dezsőné Bodnárné Zolnai Éva Bozsóné Jakus Tünde Bujákiné Csáki Erika de Jonge Kinga Drab Márta

Csiffóné Burján Edit Ménesiné Havasi Csilla Molnár Sándorné Nagyné Tóth Éva Serfőző Antalné Szűcsné Bíró Irén Törőcsik Ibolya

A Zengő Óvoda nevelőtestületének nevében: Teleki Éva intézményvezető A 2002-ben átdolgozott nevelési program elkészítésében – a Zengő Óvoda nevelőtestületének megbízásából - részt vett: Eszenyiné Drab Márta Orbánné Szabó Judit Serfőző Antalné Kun Szabó Istvánné tagóvodavezető

733

A 2004-ben átdolgozott nevelési program elkészítésében – a Zengő Óvoda nevelőtestületének megbízásából - részt vett: Bozsóné Jakus Tünde Orbánné Szabó Judit Kun Szabó Istvánné tagóvodavezető A 2008-ben átdolgozott nevelési program elkészítésében – a Zengő Óvoda nevelőtestületének megbízásából - részt vett: Bozsóné Jakus Tünde Eszenyiné Drab Márta Serfőző Antalné tagintézmény vezető

Tartalom Bevezetés

1.

2. 3. 4.

5. 6. 7. 8.

Helyzetelemzés 1.1 A város ahol élünk 1.2. Az intézmény története 1.3 Feltételrendszerünk 1.3.1 Emberi erőforrásaink 1.3.2 Tárgyi feltételrendszerünk 1.4. Zengős ovi-tükör Gyermekkép 2.1 Az óvodáskorú gyermek személyisége Óvodakép Értékeink: Élmény – Játék – Tevékenység központú fejlesztés 4.1 Nevelési programunk eszmei gyökere 4.2 A program pedagógiai elvei 4.3 Nevelési filozófiánk kulcsszavai Nevelésünk célja Feladataink Programunk tartalmi elemei és azok viszonya Integrált tevékenységelemek 8.1 Az önkifejezés eszközei, a tevékenységet kísérő esztétikai, érzelmi, hangulatfokozó elemek feltétel és eszközrendszerük (játék, vizuális tevékenységek, rajzolás, mintázás, kismesterségek, mese, vers, ének – zene, énekes játéktanulás, mozgás improvizáció, szituációs – szimulációs – drámajáték, bábozás) 8.2 Mozgásfejlesztés feltételei és eszközrendszere (intenzív szabad mozgás, énekes és népi gyermekjátékok játszása, testnevelési játékok, testnevelés 8.3 Tapasztalatok, tevékenységek, összefüggések felfedezése, eszköz és feltételrendszerük (A környezet felfedezése, megszerettetése, mennyiségi és formai összefüggéseinek megismerése, a környezet és beszédtevékenység

734

kölcsönhatása, beszédfejlesztés, zenei hangok a megismerés folyamatában)

9. A munka jellegű tevékenységek – mint a gyermeki személyiség autonóm törekvéseit szolgáló lehetőségek 10. Megfigyelések, folyamatrögzítések 10.1 Megfigyelések rendszere 10.2 Montessori eszközökkel való tevékenységek rögzítése 11. Tervezés 12. A megvalósulás időszakai 13. A szocializáció sajátos folyamata óvodánkban 13.1 A gyermek komfortérzésének biztosítása 13.2 A gyermeki személyiség érzelmi kondicionálása 13.3 Közös tevékenységek (élmény-nyújtás, óvodai hagyományok, óvodai jeles napok 13.4 Erkölcsi etikai értékek közvetítése 14. Csoportszervezése 15. Óvodai szolgáltatások elvei 16. Kapcsolatrendszer 16.1. Belső kapcsolatok rendszere 16.2. Külső kapcsolatok rendszere 17. Az óvodába lépés feltételei 18. Az iskolába lépéshez szükséges feltételek 19. Felhasznált szakirodalom 20. Idegen szavak jegyzéke Mellékletek

735

Bevezetés A közoktatási törvény által az intézményekre rótt helyi programírási kötelezettség jó alkalmat adott a nevelőtestületnek arra, hogy az 1994 óta tartó innovációs folyamatunkat áttekintse. Szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen az előbb említett innováció jó néhány eleme (hagyományápolás) már azt megelőzően is 1988/1989-től széleskörűen élt óvodánkban. Így ez az igen komoly feladat tulajdonképpen továbblendítette a pedagógiai fejlődést. Eredményeként közösen tudunk olyan értékeket megjeleníteni és programba önteni amelyek nevelőmunkánkban igazi tartalommal teli pedagógiát jelentenek. Közös alapérték a gyermekközpontú, élmény gazdag és tevékenykedő nevelés. Óvodánk nevelési programjának domináns tartalmi elemei: néphagyomány ápolás a játékos, tevékenykedő asszociációs tanulási lánc szervezése képességfejlesztés, tehetséggondozás Montessori pedagógia környezetkultúra 1. Melyek azok a programok, amelyek felhasználása lehetővé tette sajátos, gyermekközpontú innovációnk kiteljesedését? Preventív képességfejlesztő program: (Dr. Porkolábné Dr. Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában) Felhasznált elemek: folyamatrögzítések, a képességfejlesztés módszerei, a gyermeki személyiségfejlesztéssel kapcsolatos elgondolások, nézetek. Integrált személyiségfejlesztő program: (Dr. Deliné Dr. Fráter Katalin, Hajdúböszörmény 1993.) Felhasznált elemek: eszközrendszer, formai keretek, a gyermeki személyiség sajátos megközelítése, tiszteletben tartása. Montessori pedagógia: Felhasznált elemek: eszközrendszer, formai keretek, a gyermeki személyiség sajátos megközelítése, tiszteletben tartása. 2. A helyzetelemzés elkészítéséhez használt vizsgálati módszerek: PEST-analízis, SWOT-analízis (nevelőtestületi, egyéni) Szülők, fenntartó, iskolák, Óvodaszék, partneri igényfelmérés, kérdőívek. Nevelőtestületi klímavizsgálat (pszicho-dráma tréning) Az intézmény tárgyi ellátottsága, és személyi erőforrások (elmélet, végzettségek) áttekintése. Az Óvodaszék, a szülők, a fenntartó betekintése az óvoda alapvető feladatainak teljesítésébe (a megrendelő, az óvodahasználók látogatása, véleményezése az intézmény valamennyi csoportját illetően. 3. A programírás módszere, folyamata: Nevelőtestületi elemzés: törvényességi háttér, nevelési eljárások közötti azonosságok egyeztetése, közös célmeghatározás. egyéni feldolgozások, forrásgyűjtés az óvodai tevékenységformák és fejlesztési területek kidolgozásához. elkészült írásos dokumentumok összegzése szerkesztőmunka nevelőtestületi, szülői, Óvodaszéki véleményezés, elfogadás

736

1. HELYZETELEMZÉS 1.1 A város ahol élünk Szolnok az ország 11. legnépesebb városa. A Zagyva és a Tisza folyó torkolatában fekszik az Alföld közepén. A hetvenes évek közepétől erőteljesen fejlődő város- a bevándorló lakosság, a lakáshiány okozta feszültség miatt- nem kerülhette el sorsát. Elkezdődött a város szerkezetétől különálló, térben is jól elkülönülő nagy telep – a Széchenyi Városrész építése. Az itt élő közel 28 ezer ember megfelelő életkörülményeit a folyamatosan fejlődő városrész biztosítja. Viszonylag sok a szellemi dolgozó (30%), a szolgáltatásban – kereskedelemben dolgozó (11%), valamint a munkanélküli (15%). A lakótelepen élők az iparban, a kereskedelemben – szolgáltatásban, az oktatás és kulturális szférában dolgoznak. Óvodánkba a Széchenyi Városrészből és az azt körülvevő családi házas övezetből járnak a gyermekek. Az itt élő családok szociokulturális háttere igen változó, szórt. ezzel párhuzamosan differenciáltak az óvodával szembeni szülői elvárások is. Ezek közül ki kell emelnünk a játékos fejlesztés elvárásának igényét. Gyermekeink személyiségéről összességében meg lehet állapítani, az ismeretek sokszor rendszertelen birtoklását (digitális Tv csatornák, internet, lakótelepi életmód), másrészt a képességek eltérő alakulását, az érzelmi kapcsolatok iránti nagy vágyat, a nyitottságot. Ezeket az elvárásokat és helyzeteket sajátos pedagógiai gyakorlatunkkal tudjuk kielégíteni és megoldani, amely a 1993 óta folyó innovációnkon alapul. Pedagógiánkra kiemelkedően igaz a gyermekközpontúság. Talán ezért is olyan nagy az igény az óvodánk iránt. 1.2 Az intézmény története A Zengő Óvoda épületét 1980-ban adták át. A lakótelephez illeszkedően modern, esztétikus. Igazán megfelelő feltételeket biztosít a gyermekek fejlődéséhez. Jelenleg a Szolnok Városi Óvodák tagintézményeként funkcionál. 1.3 Feltételrendszerünk 1.3.1

Emberi erőforrásaink: Az intézmény nevelőtestülete fiatal, érdeklődő, jól képzett A jellemző tenni akarás, önállóság továbbfejlődve alkalmassá teszi a nevelőtestületet szakmai kapcsolatok keresésére, alakítására, pályázatok sikeres megírására, a napi munkafolyamatok tudatos végzésére. A fentiek eredményeként tudunk megalapozottan elege tenni a nevelési program elkészítésének. Az 1994-ben elindított innováció során egységesedett a pedagógiai értékrend és sokszínűvé vált a pedagógiai nézetünk. A lényeges elvekben összehangoltabb a napi nevelőmunka, összeforrottabb a nevelőtestület. Változatos, személyre szabott módszereket alkalmazunk a gyermekek ismerete alapján.

Nevelőmunkánk tudatos rendszerszemléletű megközelítése, intézményünk működésének folyamatos elemzése és értékelése aktualizálja legfontosabb emberi erőforrásaink, az önfejlesztés egyéni és intézményi szintű képességét. Innovációnk szakirányú felkészültségi bázisai: 1. Szakirányú másoddiplomás kolléganők, többek között: Magyarországi Montessori Egyesület alaptanfolyama – 4 fő Pedagógus szakvizsgával rendelkezik – 4 fő Záróvizsgás továbbképzésben részt vett – 7 fő Siket-néma jeltolmács felsőfokú végzettség – 1 fő 2. Külső Szakmai kontrol igénylése és kapcsolatok ápolása

737

3. Innovatív pályázati szellemiség 4. Emberi, szakmai igényessé, önfejlesztés, önképzés 5. Szakmai összefogás, kollektivitás 1.3.2

Tárgyi feltételrendszerünk

Tárgyi eszközök, felszerelések Óvodai bútorzat Sajátos óvodai bútorzat - galériák - nyitott polcok - fektetőszivacsok Játékeszközök Fejlesztőjátékok Montessori eszközök Mesekönyvek Gyermek ismeretterjesztő könyvek Mozgásfejlesztő eszközök Zenei eszköztár Bábkészlet Szakkönyvek Szakmai videó tár CD tár

Minősítés Megfelelő, karbantartott, részben cserélt 3 csoportban 8 csoportban 6 csoportban Megfelelő, folyamatosan pótolt, karbantartott Fejlesztési területeknek megfelelő innovációhoz igazodva bővítendő A programban előírt eszközök biztosítottak, folyamatosan bővített Megfelelő számban esztétikusak Megfelelő, folyamatosan aktualizált Megfelelő, folyamatosan bővített A HOP-hoz kapcsolódó alapkészlet biztosított, folyamatosan bővülő A HOP-hoz kapcsolódó alapkészlet biztosított, folyamatosan bővülő Szakterületre specializálódva megfelelő, szakkönyvtár biztosítva Sajátos, jól használható Alapkészlet, folyamatosan bővítendő

Megoldásra váró feladatok: 1. A gyermeklétszám és a személyi feltételek összhangjának vizsgálata. 2. A minimum eszköz és felszerelés jegyzéknek való megfelelés – (11/1994.VI.8.)MKM rendelet 3. A játékeszközök, valamint az óvodánk tevékenységi eszközrendszerét biztosító eszközök folyamatos fejlesztése a költségvetés keretein belül, az alapítványunk támogatásával, illetve pályázati lehetőségekkel. 4. A nevelőtestület együttes belső továbbképzési megszervezése: folyamatosan szakmai, mentális és szervezetfejlesztési területeken. 5. Szakmai, módszertani kiadványok szerkesztése. 6. Konzultációs lehetőségek szervezése a gyermekközpontú, tevékeny óvodai tanulás megvalósulása érdekében. 7. Alternatív pedagógiánk folytatása: óvoda – iskola közötti folyamatos viszony kialakítása, segítve a gyermekintézmények közötti fokozatos átmenet biztosítását. 1.4. Zengős ovi-tükör „Kicsi vagyok, székre állok… ÉN A ZENGŐ OVIBA JÁROK!” Keresve sem találhattunk volna jobb nevet, mint azt, hogy ZENGŐ ÓVODA. Akár az udvaron, akár az épületben nagy a gyermekzsivaj. Hiszen sok gyermek jár ide, és nálunk mindig történik valami: szőlőt préselünk, szüreti dalokat énekelünk, vagy betlehemezünk, vagy kiszét égetünk. A tevékenységeinkhez igazodnak óvodánk adottságai. A jól felszerelt kézműves műhelyünk, az

738

esztétikusan kialakított csoportszobák, a képességfejlesztést szolgáló sarok eszköztára mind-mind gyermekeink személyiségfejlesztésének legoptimálisabb feltételrendszerét adják. Udvarunk a lakótelep színfoltja: a felszíni formák (domb, patak) a növényzet, a természetes anyagból készült játékeszközök és a rendelkezésre álló nagy tér változatos és élménygazdag tapasztalási lehetőségeket nyújt gyermekeinknek. A jó levegő, az intenzív szabad mozgások gyermekeink edzettségét biztosítják. az egészségnevelés feltételrendszerének megteremtése az épületen belül is fontos feladatunk: ivóvíztisztító, ozonizátorok, atkátalanító szőnyegtisztítógép segítségével biztosítjuk gyermekeink egészséges életfeltételét. Az élmény óvodai életünk meghatározó eleme. A nálunk töltött 3-4 óvodai év során gyermekeinkben belsővé válnak a közös élmény, a játék, és megjelenik az örömteli tanulás vágya. Személyiségük egyéb tulajdonságai – kreativitás, problémamegoldás, együttműködés – is igazi ZENGŐS gyermekké teszi őket. A mi gyermekeink az iskolában is ZENGŐSÖK maradnak: gondolataik vannak, véleményüket megfogalmazzák, képesek az iskolai együttműködésre. Büszkék vagyunk rájuk. „ Az oviban az a jó, hogy sok barátom jár ide, és lehet babakonyházni és ugrálni a hosszú folyosókon az ugrálólabdával. /Gecsei Tímea 4 éves/ A gyermekemet minden reggel nyugodt szívvel/érzéssel bízom rá az óvónők szerető és érzelmi biztonságot nyújtó gondoskodására. Tudom, hogy az óvónők és az óvoda dolgozói biztonságos környezetben, szeretetteljes légkörben, maximális tudásuk szerint nevelik és gondozzák gyermekemet. /Molnár Jánosné szülő/ „Jó itt dolgozni, mert munkánkat a kitűzött célok elérésére folyamatosa motiválja, színesíti és így szolgálja szakmai fejlődésünket. munkánkhoz a feltételrendszer biztosított, a munkaszervezés nagyon jól koordinált és pozitív a kollektíva összetartó ereje. /de Jonge Kinga óvónő/ „A Zengő Óvoda egységes szakmai közösségi képet mutat, keretein belül komoly alkotómunka folyik, amelyet módszertani sokszínűség jellemez. Az óvodában nagy hangsúlyt fektetnek a képességfejlesztésre, a gyermekek egyéni fejlesztésére és hatékonyan segítik a szocializálódást, valamint az iskolai életre való felkészülést.” /Dr. Lengyel Györgyi főosztályvezető/ 2.

GYERMEKKÉP

A mi óvodásaink igazi ZENGŐS gyermekek! Mindig van újabb és újabb ötletük, kíváncsiak és él bennük a kutatás, felfedezés vágya. Igénylik az érzelmi biztonságot: azt, hogy a felnőttekkel és társaikkal együttműködve megvalósítják elképzeléseiket. Az óvodai évek végére magabiztosságukat úgy szerzik meg, hogy tudják, hogy ők mindenbe ügyesek. Ez magabiztossá teszi őket, alkalmassá arra, hogy az iskolába megállják a helyüket. 2.1 Az óvodás korú gyermek személyisége /A program pszichológiai megalapozása/ Óvodáskorban igen lényeges változások zajlanak le a gyermeki személyiségben: tapasztalati köre, képességei, készségei, értelme rendkívüli módon kiterjedt egyéni fejlődési ütemben alakul. Szociális élményei alapvető fejlődést mutatnak az Én-kép biztos alakulása, a családon kívüli társkapcsolataiban vagy a felnőttekkel való kommunikáció során. Kommunikációs és önkifejező képességeik szoros kapcsolatban állnak gondolkodásuk, beszédük, valamint a motoros képességeik fejlődésével.

739

Élményeikből, tapasztalataikból táplálkozó, érzelmekkel átitatott jelenségmegértés vezérli tájékozódásuk. Gondolkodásuk globális, tapasztalatszerzésre jellemző a totális érzékelés, a képességek összefonódó, együttes és egymásra ható aktivizálása. „ Nem lehet valakit valamire megtanítani csak hozzásegíteni ahhoz, hogy a tudását maga szerezze meg. „ /Galilei/ 3.

ÓVODAKÉP

A mi óvodánk egy nyolc csoportos, modern, jól felszerelt óvoda. Már belépéskor ezer jel árulkodik arról, hogy a néphagyomány-őrzéssel foglalkozunk. Csoportszobáink felszereltsége a néphagyomány ápolás és a kézművesség eszközrendszerén kívül a képességfejlesztés gazdag eszköztárával biztosítja óvodásaink számára, hogy önállóan és szabad felfedezéssel tevékenykedjenek. Gyermekeink mozgásigényének kielégítését a gazdag, változatos mozgásformák végzésére alkalmas eszközök biztosítják. Mi dolgozok mindent megteszünk azért, hogy a ránk bízott gyermekek jól érezzék magukat óvodánkban. Döntéseinket a gyermekek igényei határozzák meg, biztosítjuk számukra a szeretetteljes légkört, ahol optimálisan fejlődhetnek. KÜLDETÉSNYILATKOZAT Mi – akik itt dolgozunk a Zengő óvodában – szeretnénk, ha megérintené az ön gyermekének lelkét mindaz a tiszta érték, amelyet a néphagyomány őriz. Ezért mi óvó nénik nagyon figyelünk arra, hogy az ön gyermeke megismerkedjen a néphagyomány jeles napjaival, a népi kismesterségekkel, a természetes anyagokkal. Arra törekszünk, hogy a gyermeke szeretetben, biztonságban érezze magát. Bízzon önmagában és másokban, ismerje meg saját értékeit és érdeklődjön a világ dolgai iránt. A mi óvodánkban mindig történik valami! Az élmények, az igazi elmélyült játék segítségével fejlesztjük gyermeke egyéni képességeit. Ehhez jó segítséget nyújt a Montessori pedagógia gazdag eszköztára. Minden törekvésünk arra irányul, hogy sajátos tanulásszervezésünkkel sikerüljön kialakítani gyermekében az örömteli és sikeres tanulás vágyát. Mi, a Zengő óvoda dolgozói 4. ÉRTÉKEINK: ÉLMÉNY – JÁTÉK – TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ FEJLESZTÉS 4.1 Nevelési programunk eszmei gyökere Pedagógiai gyakorlatunk alapja a Rousseau által megfogalmazott nevelési értéken alapul. A gyermekkor sajátos élményekkel rendelkező időszak. Hagyni kell a gyermeket, hogy természetes módon fejlődjön. A gyermek eredményes fejlődésének alapja, ha saját igényeinek, érdeklődésének, belső késztetéseinek megfelelően tevékenykedik, ha kellő önállósággal tud kérdéseket feltenni, problémákat megoldani, ha öntevékeny. „ Adjatok keze ügyébe kérdéseket és hagyjátok, hadd oldja meg maga. Ne azért tegyen szert a tudásra, mert ti megmondtátok neki, hanem azért, mert magától megértette: ne tanulja a tudományt, hanem fedezze fel.” /Rousseau/ Teljeskörűvé teszi számunkra a Rousseau-i gondolatokat Dewey filozófiája: a gyermeket az életre kell felkészíteni. „A gyermek olyan világban él, melyben minden személyes, minden személyek közötti kapcsolat. Világa nem tények és eszmék világa… benne nincs hely… rideg tárgyi igazság számára. A világ dolgai csak annyiban jutnak tapasztalása köréhez… amennyiben azok vonzalomra és rokonszenvre épülnek …”

740

/Dewey/ Az eszmék, az érzéki tapasztalatok, a tudás, a tárgyi objektumok csupán addig értékesek az egyén számára, ameddig és amilyen mértékben cselekvéses önmegvalósítását segíti. Az ismeretszerzés készségének megtanítása a nevelés alapvető feladata. Nem a sok, egymástól elszigetelt elméleti ismeret a fontos, hanem annak kialakítása, hogy a gyermek képes legyen problémákat, feladatokat önállóan megoldani, akadályokat legyőzni. Erre a képességre lesz szüksége felnőtt korában is, csak így válik belőle cselekedni képes felnőtt. Montessori pedagógiai koncepciója ugyanígy erősíti számunkra a Rousseau-i értékeket. A nevelés alapelve a gyermek aktivitása. A nagyfokú gyermeki aktivitás feltételezi a változatos, önálló tevékenységeket, ezért a Montessori pedagógia minden gyermeki tevékenységet megenged, ami nem akadályozza a többi gyermek szabad cselekvését. A gyermeki szabadság természetes határa a közérdek és jellemzője a másik emberre odafigyelő türelem. Montessori pedagógiáját a gyermeki fejlődés pontos megfigyelésére alapozza. Koncepciója középpontjában áll, hogy a gyermek egy belső fejlődési terv alapján önmaga építi fel személyiségét. Szükségletei érzékenységi fázisokban nyilvánulnak meg, mely időszakban mindent befogadó értelme segítségével könnyen tesz szert tárgyi ismeretekre. Mindezek alapján nyilvánvalóvá válik, hogy pedagógiai gyakorlatunkban elsődlegesnek tekintjük az egyén, individuum fejlesztését, természetes egyensúly kialakításával az őt körülvevő környezetre. Kiemelt fontosságot tulajdonítunk a gyermeket körülvevő környezetnek, hogy a benne lévő tárgyak, eszközök mobilizálhatósága a gyermekek ötleteinek megvalósításához felhasználhatóak legyenek, kínálják fel számukra a differenciálás, öndifferenciálás lehetőségét. 4.2 A program pedagógiai elvei Arra törekszünk, hogy gyermekeink szeretetben, biztonságban érezve magukat legyenek képesek bízni önmagukban és másokban, ismerjék meg értékeiket, érdeklődjenek a világ dolgai iránt. Tanulják meg az együttes tevékenységekben az együttműködést, a munkamegosztást, az önérvényesítést, a társak elfogadását. Legyenek fogékonyak a jóra és a szépre. Óvodásaink nem kicsinyített felnőttek. Fejlődésük jellemzői: autonómia és öntörvényűség. Fontos az érdeklődésre alapozott belső fegyelem kialakítása ( a tapasztalatszerzés, felfedetés, kísérletezés szakasza ez az életkor). Kiemelten biztosítjuk az alkotás létrehozását, a munka lehetőségét a közvetlen tapasztalás, aktivitás, kreativitás, valamint a magasabb rendű emóciók fejlesztése érdekében. Óvodai nevelésünk során az együttműködésre, kölcsönös tiszteletre, gyermeki aktivitásra épülő pedagógiai gyakorlatunkkal érhetjük el, hogy a belső morális standardok szerepe motiváló legyen. Törekszünk a biztonságot sugárzó felnőtt – gyermek – gyermek interakciók kialakítására, ezek adják azokat az élményminőségeket, amelyek a kiegyensúlyozott szociális tulajdonságokat, magatartásformákat megalapozzák. Úgy véljük, a korai élmények (egyéni és közös) meghatározói a későbbi viselkedésnek, társas kapcsolatoknak és egyéb tulajdonságoknak. A gyermek személyiségét tiszteletben tartjuk, fejlődésének segítségével önálló szabad életre neveljük. Esélyt adunk az önkorrekció mechanizmusának erősítésére (időt kell adni a folyamatokban történő fejlődéshez). Valljuk: tevékenységekben lehet nevelni, ezért együtt kell élni és tevékenykedni a gyermekekkel.

741

A megfelelő légkör kialakítása fontos feladatunk, egyben a gyermek vágyik önmaga kifejezésére. „ Ha a fenyegetések csökkennek, ha a környezet elfogadó és bátorító, akkor szabad az út az önkifejezés, az önkiteljesedés felé…” /Rogers/ Óvodánk meleg, barátságos légkört biztosít ahhoz, hogy a gyermek vállalni tudja önmagát, értékeivel és gyengeségeivel együtt. Fontos jelszó a gyermekekkel való kapcsolatban: BESZÉLJ MAGADRÓL! 4.3 Nevelési filozófiánk kulcsszavai Elsődlegesnek és alapvetően meghatározónak tartjuk az érzelmi nevelés biztosítását. Kiemelten kezeljük a személyiségfejlesztést – különös tekintettel a tanulást segítő képességek fejlesztésére. A sajátos nevelési igényű gyermek szükségleteiben, személyiségének kibontakoztatásában ugyanolyan, mint az ép gyermek. A szeretetteljes, odafigyelő környezet megfelelő feltételt biztosít személyisége fejlődéséhez. Fontosnak ítéljük meg a szocializációs folyamatok segítését. Mottónk: „Ha a gyermekek megdicsérve élnek, Megtanulják megbecsülve érezni magukat. Ha a gyerekek méltóságban élnek, Megtanulják az igazságot. Ha a gyerekek biztonságban érzik magukat, Megtanulnak hinni. Ha a gyerekek hitelesen élnek, Megtanulják, mit jelent szeretni. Ha a gyerekek elfogadva és barátságban élnek, Megtanulják megkeresni a szeretetet a világon.” 5.

NEVELÉSÜNK CÉLJA

Óvodásaink egészséges önbizalommal, önérvényesítő képességekkel, reális Én – képpel rendelkeznek. Érzelmeik differenciáltsága tegye őket alkalmassá együttműködésre, képességeik, szabad gondolkodásuk kibontakoztatására. A gyermekek érzelmi biztonságának megteremtésének alapfeltétele az inger gazdag, egészséges környezet biztosítása a harmonikus fejlődés érdekében. Toleráns, a másságot elfogadó, az egyéni érdekeket figyelembevevő, szeretetteljes, biztonságos, kiegyensúlyozott légkörrel vesszük körül őket. Segítjük őket abban, hogy személyiségüket felfedezzék, értékeiket elfogadják, egészséges önbizalommal rendelkezzenek (ÉN - erős gyermek). Kommunikációs, metakommunikációs képességeik fejlesztésére nagy figyelmet fordítunk. Törekszünk arra, hogy tisztában legyenek a közösség erkölcsi rendjével, és azt elfogadva érvényesítsék saját akaratukat. Gyermeki aktivitás, motiváció ébren tartása, érdeklődésükre alapozva biztosítjuk a tapasztalatszerzést, próbálkozásokat, felfedezést, kísérletezést. Nevelőmunkánk alapja a képességfejlesztésen és egyéni fejlődési ütemen alapuló differenciálás. Figyelembe vesszük az eltérő fejlődési ütemet, és az egyéni érzékenységi fázisokat, így segítjük őket abban, hogy pszichikus funkcióik a spontán érés mellett optimálisan kibontakozhassanak. A projektmódszert alkalmazva, játékba ágyazott tevékenységszervezés a gyermekekből, fejlettségi szintjükből, élményeikből kiinduló folyamatai számára ad keretet, biztosítva az optimális fejlesztést. Olyan készségek kialakítását, képességek fejlesztését,amely alkalmassá teszi a gyermekeinket arra, hogy tudásukat maguk szerezzék meg, és azt más helyzetekben, változatos körülmények között is alkalmazni tudják.

742

Természeti környezetét megismerni és megóvni vágyó természetkedvelő gyermek Fontosnak tartjuk az óvodai tevékenységek között (játék – tanulás - munka jellegű tevékenység) az egészséges egyensúly megtartását mindenkor figyelembe véve a gyermekek életkori sajátosságait, akiknek legfontosabb tevékenysége a játék. 6.

FELADATAINK Az érzelmi nevelés Minden csoportban meghatározó az elsődlegessége. A teljes személyiségfejlesztés, ezen belül a megismerő tevékenység hatékonyságának feltétele, az óvodáskorban, az érzelmi motiváltság (intellektuális érzelmek). Különösen fontos az erkölcsi, etikai érzelmek megalapozása:  tolerancia, tapintat, együttérzés, segítőkészség, szeretet  másik nem iránti fogékonyság, udvariasság  alapvető szocializációs szokások  idős emberek tisztelete  lakhelyhez való kötődés megalapozása  haza iránti szeretet megalapozása Szociális folyamat segítése E folyamat feltétele az érzelmi biztonság, az elfogadás elvének érvényesítése az óvodai nevelésben. Az elfogadás olyan, mint a termékeny talaj, ami lehetőséget ad az apró mag számára, hogy azzá a virággá váljon, amivé fejlődni képes. Elfogadni ÖNMAGUNKAT, és egy MÁSIK EMBERT: ez a szocializáció kulcsa. Így válnak konkréttá a közösségi elvárások, ezen az úton segítjük azoknak a szokásoknak értő gyakorlását, amelyek alapján óvodásaink ráéreznek: közösséghez tartozni jó. Motorikus képességek fejlesztése: A motorikum fejlesztésének lehetőségét tudatosan építjük be a fejlesztési területeink színtereibe. Ezzel általában a megismerési folyamatok alapfeltételét biztosítjuk, valamint egyes esetekben ez a prevenció eszköze is. A játék Privilégiumát megőrizve asszociációs tanulási lánc szervezésén keresztül biztosítjuk a globális szemléletmódra alapozódó érzelmi motivációba ágyazott tapasztalatszerzést. A hagyományok teremtése, ápolása A gyermeki személyiségfejlesztés speciális érzelmi hatásának a magasabb rendű esztétikai és közösségei érzelmek biztosítása miatt fontos feladat. 7. PROGRAMUNK ELEMEI ÉS AZOK VISZONYA Nevelőmunkánk alkotóelemeit a preventív jellegű, az egyes gyermekek érési üteméhez, fejlettségi szintjéhez igazodó képesség-fejlesztő program integrálja. Mit tehetünk a hatékony képességfejlesztés érdekében? Az éves fejlesztési tervünk tervezése során az összes tervezett tevékenység a projektekben kiemelt képességfejlesztő feladat megvalósítására, játékos, preventív kondicionálására ad lehetőséget. A képességterületeken rendszeresek a megfigyelések, folyamatrögzítések, így óvodásaink képességfejlődéséről folyamatos és pontos képünk van, lehetőséget adva az egyéni fejlődésre. A különleges gondozást igénylő gyermekek fejlődésének feltérképezését is ezekben a megfigyelésekben rögzítjük. A fejlesztendő területek kiválasztása felzárkóztató és tehetséggondozó szinten. A kimagasló képességű gyermekeink számára szervezett és előkészített környezetben valósítunk meg csoportközi tevékenységeket vízuális és zenei területen.( a munkánkat fejlesztőpedagógus folyamatos szakmai konzultációval segíti)

743

A folyamatrögzítésekre és az egyéni fejlesztésekre sajátos dokumentációt dolgoztunk ki innovációnk során (1.sz. melléklet) A fejlesztési tervek projektben valósulnak meg, melyekben mindvégig kiemelt szerepet kap a képességfejlesztés játékos megvalósulása. A csoportban kialakított fejlesztő sarokban folyamatosan rendelkezésre állnak a képességfejlesztő játékok, Montessori eszközök, amelyekkel bármikor tevékenykedhetnek a gyerekek. Egyéni fejlesztési tervek készülnek fejlesztőpedagógusunk, logopédusunk irányításával, az eltérő fejlődési ütemű, de csoportban jól fejleszthető gyermekek részére. Azoknál a gyermekeknél, akiknél indokolt a szegregált intenzív korrekció heti rendszere, biztosítjuk ennek lehetőségét fejlesztőpedagógusunk, gyógypedagógusunk által. A képességfejlesztés mindig játékos formában, élménybe ágyazva jelenik meg az óvodai élet során. Igen gyakran a hagyományápolás tevékenységköre, vagy a kézműves tevékenységek adják a megvalósítás területét. TEVÉKENYSÉGÜNK KERETÉT A NÉPHAGYOMÁNYÁPOLÁS ADJA Hogyan tükröződik óvodánk mindennapjaiban? A hagyományápolás „ az óvoda jeles napjai”, mint koncentrikusan visszatérő eseménysor fogja át az egész óvoda életét, időkeretet adva nevelőmunkánkhoz. Évenként ismétlődő népszokásokhoz, jeles napokhoz kapcsolódó ünnepeink: Őszköszöntő szüreti játékokkal, tevékenységekkel Advent időszaka:  Mikulás  Lucázás  Betlehemezés Farsang Kiszézés Húsvétolás Pünkösdölés Azok a csoportok, akik úgy döntenek, az óvodai szintű ünnepeken túl egyébb jeles napokat is tarthatnak: Gergely-járás Komatál küldés Mihály napi vásár A gyermekek néphagyományokkal történő megismertetése segíti a dalok, mondókák befogadását, zenei képességük és vizualitásuk fejlődését. E folyamaton keresztül interiorizálódnak magasabb rendű esztétikai és közösségi érzelmeik. A hagyományápolás, hagyományteremtés a szülőföldhöz, a nemzeti kultúrához fűződő pozitív érzelmi viszony kialakulásának kezdeményezésére is jó lehetőséget ad. A hagyományápolás összekapcsolódik a mindennapjainkat felölelő tevékenységekkel: természetes környezetet biztosítunk döntően természetes alapanyagokat dolgozunk fel anyagkiválasztásnál a népművészet értékei felé fordulunk a népi életmód használati eszközeit igyekszünk bemutatni gyermekeinknek lehetővé tesszük a kézműves mesterségekkel való ismerkedést NEVELÉSI GYAKORLATUNKBAN MEGHATÁROZÓ AZ ÉLMÉNY szerepe mely döntő fontosságú a gyermeki tevékenységformák alakulásában. A világ tükröződése a gyermeki személyiségben lehetővé teszi a szubjektum érzései, gondolatai kifejeződését. Nem minden benyomás vélik élménnyé, csak az ami az egyén számára jelentőséggel bír. Hogyan biztosítjuk az élmény prioritását?

744

Óvónőink érzelmei differenciáltak, személyiségük alkalmas arra, hogy az élményeket maguk is képesek legyenek megélni, átélni. Támaszkodunk a gyermekek előzetes élményeire, érzékenységükre, felfedező és megismerő vágyukra Tudatosan is biztosítunk élményforrásokat. Figyelembe véve a fiúk, lányok eltérő érdeklődését, sajátos nevelési igényű gyermek speciális igényeit. Ezek egyrészt érzelmi, esztétikai átélést nyújtanak, másrészt újszerű megfigyelési és aktiválási helyzeteket teremtünk, mindezekben az óvónői szerepvállalással biztosítva az utánzásos, minta és modellkövetéses tanulási formát. Óvodánk nevelési programjának sajátossága, hogy a közös élmény biztosítását követően többször teremtünk az élmények megfogalmazására, a beszélgetésre, a önkifejezésre lehetőséget. Ezt azért tartjuk fontosnak, mert így a gyermek érzelmileg ráhangolt és befogadó, az ismeretfeldolgozó folyamatban belülről motivált. Ez az érzelmi motivációba ágyazottság a kognitív folyamatokat előremozdító gondolkodást fejleszti. A projekt típusú tevékenységszervezésünk élményorientált. AZ ÉRZELEMBE ÁGYAZOTT ÉLMÉNYKÖZPONTÚ TANULÁST integrált és differenciált technikával egyfajta asszociációs tanulási lánc szervezésével valósítjuk meg. Hogyan mutatkozik ez az óvodai nap folyamán? A tipikus óvodai tevékenységformákat elemeire bontva, a domináns fejlesztési hatásuk alapján sajátos fejlesztési blokkba csoportosítva tervezzük meg. A tevékenységelemeket a gyakorlat folyamán integráljuk új és újszerű egésszé, törekedve arra, hogy egy-egy téma feldolgozásánál a teljes tevékenységelem – kör megjelenjen, így valósulhat meg a gyermekek gondolkodásának globális szemléletmódja. A kapcsolódást az egyes tevékenységek között az élményből kiinduló gyermeki (saját, spontán vagy közös) asszociációk jelentik. A tanulás elemi szintjén az asszociációk kapcsolatának igen nagy a szerepe. A gyermek emlékezetében raktározódó képekből egyik kép előhív egy másikat. A hasonló valóságmozzanatok (tárgyak, helyzetek, ismeretek) egymás emlékképét kölcsönösen felidézik. A játékos tanulási lánc tervezése során ezekre az asszociációkra építünk. A törvényszerűségek ismeretében helyzeteket teremtünk, felmérjük a várható gyermeki reakciókat, és hagyjuk, hogy a cselekvés, gondolkodás és a közös élmények asszociációs kapcsolatba lépjenek. A tanulási folyamat megszervezésének lehetőségét törekszünk a játékon belül megvalósítani, amennyiben annak témája, tevékenysége természetes módon illeszkedik a játék tartalmi folyamatába. A játékot, mint domináns fejlesztési szintért kiemeljük, azonban nem zárkózunk el attól sem, hogy a tanulási folyamatot rugalmasan kezelve – témájától és tartalmától függően – ha szükséges – játékon kívül szervezzük meg. Tapasztalataink azt mutatják, hogy az érzelmi motiválásba beágyazott játékos cselekedtetés során a gyermekek a kereső ráismerő, kitalálást engedő helyzetekben, próbálkozhatnak, felfedezhetnek, újabb ismeretekre tehetnek szert, más spontán megközelítésekkel találkozhatnak. Ilyen módon a folyamatos belső érdeklődés, a tevékenység, az alkotás belső indíttatása mozgatja a tanulási folyamatot. Ezzel biztosítjuk a produktum létrehozásának lehetőségét, melyben gyermekeink ismeretei, gondolatai, tapasztalatai szintetizálódnak. A differenciált fejlesztést a többlépcsős tanulásnak megfelelő eszközrendszerrel, az egyéni fejlődésnek megfelelő feladatok megoldására motiváló helyzetek kialakításával biztosítjuk. Óvodai tanulásszervezésünkre jellemző, az utánzás, minta és modellkövetés tanulási forma, amely a dominánsan a spontán játékos tapasztalatszerzésben valósul meg. Alapvetően meghatározó a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés. Biztosítjuk a gyermek cselekvő aktivitását, valamint közvetlen sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalást. Tanulásszervezésünkre jellemző, hogy a gyermek globális szemléletmódjából kiindulva a tanulási folyamatokat projektben szervezzük meg. Milyen feltételrendszer szolgálja a projektek megvalósulását az óvodánkban?

745

projekt típusú tervezés, mely során a gyermeki tevékenységet blokkosítjuk az alapján, hogy milyen módon szolgálhatják a projektek megvalósulását (önkifejezés, mozgás, kognitív fejlesztés) pedagógiai folyamatok projekthez igazodó időkereteinek kialakítása (projekt periódusok) MONTESSORI „mindennapi élet”, valamint „képességfejlesztő” ESZKÖZEIT használjuk fel a képességfejlesztés eszköztárát bővítve. Hogyan gazdagítja ez az eszközrendszer gyermekeink képességfejlesztésének lehetőségét? élethelyzeteket, tapasztalatszerzési lehetőséget modellálnak önkéntesek egy-egy cselekvéssor automatizálódása segíti a gyermeket önállósága, biztonságérzete fejlődésében, csökken a kiszolgáltatottság, a felnőttől függő kiszolgáltatottság érzése egy eszközön belül saját fejlődési üteméhez igazodva különböző nehézségi fokozatokat igazodva gyakorolhat önmagát koordinálva. mindennapi élet eszközei Ezek az eszközök és az eszközökkel végezhető gyakorlatsor átmenetet képez az amúgy is összefüggő gyermeki tevékenységek között: játék, tanulás, munkajellegű tevékenységek. Óvodánkban lehetőségük van a gyermekeknek a nap bármely szakában szenzibilis fázisainak megfelelően tevékenykedni ezekkel az eszközökkel. Fejlesztő értékük: a gyermek elsajátítja azt a képességet, hogy a szintetikus mozgássorokat rögzítsék, játékosan, könnyedséggel és spontaneitással szokássá tegyék. További értéke a tevékenységének, hogy ezekben a gyermek valódi munkát végez. Melyek ezek? magok kanalazása öntés vízzel keretek az öltözködéshez kendők hajtogatása asztalterítés a környező világ megismerését és az abba való eligazodást szolgáló fejlesztő eszközök érzékszervek fejlesztését szolgáló eszközök anyanyelvi fejlesztést szolgáló eszközök Képességfejlesztő munkánkat hatékonyan egészítik ki a Montessori érzékszervet fejlesztő eszközök. Programunkhoz illeszkedően az alábbiakat tartjuk alapvetően fontosnak: sztereognosztikus zsák titokzatos zsák színdobozok zörejdobozok érzékelő lapok a tapintás fejlesztéséhez súlyérzék fejlesztő ízlelést fejlesztő szaglást fejlesztő hangképzést fejlesztő hangok differenciált észlelési leképzésére (vizuális, akusztikus, taktilis) beszédfejlesztés (szókincs, szóképzés, mondatalkotás) ember- természet-társadalom megismerését segítő eszközök mennyiségi és formai tapasztalatszerzést fejlesztő eszközök (piros-kék rudak, számkártyák, számlálást leképző kártyák)

746

8.

INTEGRÁLT TEVÉKENYSÉGELEMEK

8.1 Önkifejezés eszközei, a tevékenységet kísérő esztétikai, érzelmi, hangulatfokozó elemek és feltételrendszerük (játék, vizuális tevékenység, rajzolás, mintázás, kézimunka, kismesterségek, mese, vers, ének-zene, énekes játék tanulása, mozgás improvizáció, szituációs- szimulációs- dráma játék elemek, bábozás) Az önkifejezési blokk által felkínált tevékenység segíti a gyermeki önkifejezés megvalósulását a téma (melynek meghatározója a hagyományápolás és környezetvédelem) érzelmi és esztétikai kiteljesedését. Az önkifejezés módok közül igen fontos szerepet kap programunkban: az önkifejező vizuális, kézműves, ének-zenei, irodalmi tevékenység, a kommunikáció és metakommunikáció az önkifejező, improvizatív mozgás, mint a belső állapotok kivetítésének eszköze Célunk, hogy óvodásaink az önkifejező tevékenységek során könnyen ki tudják fejezni érzelmeiket, gondolataikat. A reprodukált mintákat képzeletük segítségével átformálják, újakat alkotnak. Az önkifejezésben elsősorban az érzelmeket aktivizáló esztétikai-, etikai értékeket, amely a gyermeki személyiség fejlődését erősítik. A megfelelő felnőtt attitűd az önkifejezés területén tiszteletben tartja a gyermek tevékenységét, gondolatait, vágyát. Fontosnak tartjuk a felnőtt esztétikai igényességét, saját személyiségére és környezetére egyaránt. Olyan helyzeteket teremtünk, amely önkifejezésre ösztönzik a gyermeket: érzelmi motiválással, a tevékenységek iránti saját örömével, a szép megláttatásával, részletek felfedezésével. Esztétikai élményeket teremt a gyermekek képzőművészeti és népművészeti alkotások megismertetésével. Szellemi kalanddá teszi az élmények újbóli közös átélését az ehhez kapcsolódó önkifejező tevékenységeket. A JÁTÉK HELYE NEVELÉSI FOLYAMATUNKBAN Óvodai tevékenységünk legfejlesztőbb tevékenységének és leghatékonyabb eszközének tekintjük a játékot, amelyben legjobban valósul meg az önkifejezés. A játék kiemelt jelentősége az óvodai napirendünkben és időbeosztásunkban is oly módon épül be, hogy játékra a lehető legtöbb időt biztosítsuk óvodásaink számára. A gyermek számára a játék spontán, szabadon választott tevékenység, ahol tapasztalatainkat, élményeiket játsszák el sajátos, gyakran átalakított formában. A szabad játékfolyamat kialakulásához fontosnak tartjuk, hogy biztosítsuk a játékhoz szükséges helyet, a gyermek fantáziájának kibontakoztatását segítő eszközöket, játékszereket. A derűs, kiegyensúlyozott légkör megteremtésével, olyan csoportlégkört alakítottunk ki, ahol a gyerekek mindennap visszatérő módon, hosszantartóan, zavartalanul játszanak. A különböző játékformák és azok tartalmának gazdagításához nagyon sok közös élményt biztosítunk, mely a gyerekek képességének fejlődését segíti elő. Így válhat a játék a személyiségfejlesztés alapvető eszközévé. A játékot, mint módszert is alkalmazzuk- mivel motiváló ereje van, automatikusan fenntartja a gyermek figyelmét. A játéknak a kreatív személyiségfejlesztésben értékes mozzanata a szerepjáték, melyben az együttműködés általános szabályait erősítjük, a társas kapcsolatokat mélyítjük. A játékon belül a szabályjátékot azért alkalmazzuk tudatosan és gyakrabban, mivel ezek egyes fajtái a gyerekek mozgását, mások elsősorban értelmi képességeiket fejlesztik. A különböző mozgásos játékokkal alakítunk ki új mozgásformákat, az ismert mozgások ismétlésével, gyakorlásával mozgásfejlettségük tökéletesedését segítjük elő. A különböző játékszituációk kialakulása során sokféle tapasztalatot szereznek a gyerekek, mely kihat értelmi képességeik fejlődésére. Tapasztalatot szereznek a világ dolgairól, eseményeiről, megismerkednek tárgyakkal, azok tulajdonságaival, fejlesztve érzékelésüket, észlelésüket, megfigyelő-képességüket, emlékezetüket, képzeletüket, gondolkodásukat. A gyerekek egyéni ötletei, elgondolásai, elképzelései tág teret adnak a kreatív megnyilvánulásra.

747

Elgondolásukat megtervezik, szerepet vállalnak, a szükséges eszközök elkészítésében közösen közreműködnek, egymás ötletei iránt nyitottak. A játék, mint fő tevékenységi forma, jó lehetőséget ad, színtere az egyéb előforduló óvodai tevékenységeknek. Így az egyéni képességek fejlesztésének is. Arra törekszünk, hogy óvodásaink személyiségfejlesztésének értékes mozzanata legyen a kreatív együttműködés fejlődésének elősegítése. Ennek részeként alakul egymáshoz való viszonyuk a különböző magatartásmódok, társas kapcsolatok, a játékban válnak köztivé és elfogadhatóvá a viselkedési szabályok. Derűs, vidám örömteli játékot kísérő pozitív érzelmek meghatározzák a gyerekek közlési vágyát, beszédkedvét. Azzal, hogy sokat beszélgetünk, a játék során felmerülő kérdésekre választ kapnak, metakommunikatív megnyilvánulásaikkal mintát nyújtunk, elősegítjük a nyelvi kommunikációs készség fejlesztését. Fontosnak tartjuk, hogy minél több információnk legyen a csoport, illetve egyes gyerekek játékfejlettségéről. Megfigyeléseket végzünk, hogy melyek azok a játékfajták, melyben a legszívesebben tevékenykednek, játék közben milyen a kapcsolatteremtés egymással és a felnőttekkel, hogyan illeszkednek be a játékba és nem utolsó sorban milyen érzelmi megnyilvánulások kísérik a tevékenységüket. Ezeket a megfigyeléseket szeptemberben és áprilisban végezzük, melynek eredményeit kiértékeljük, összegezzük, továbbiakban nagy segítséget adva munkánkhoz.

A játékhoz szükséges eszközök biztosítása Gyakorló játékot segítő eszközök 4db kisméretű fajármű 3db nagyméretű fajárműlovaskocsi, szekér, autó, vonat) 10db kisméretű fakocka 10db közepes méretű fa téglatest 3 fa boltív 3 fa tető háromszög 3 farönk 3 kalapács csiszolatlan fadarabok, különböző érdességű csiszolópapírok -min. 3 fajta 1 db fonott kosár évszaknak megfelelő termésekkel, terményekkel 1db fonott kosár különböző minőségű anyagokkal, anyagféleségekkel- bársony, selyem, plüss, zsák, velúr, műszőrme, szövet)

Szerepjátékot segítő eszközök

Kreativitást segítő játékeszközök 3db csecsemő kinézetű baba-2 20 db wesco tégla váltás ruhával 1 db terepasztal 1db fabölcső 3 db 10 tagú fa kerítéselem 2db babakocsi 3 db faház (nádtetős, 1db vessző mózeskosár kukoricaszár tetős, fatetős) 2db rongy vagy csutkababa 5 db évszaknak megfelelő faelem 2db nagyméretű maci 1 db autópálya szőnyeg 5db kisméretű plüss állat 1 db fahíd 3db vessző bevásárlókosár 1 db gémeskút 3db kötény 10 db fából készített 3db fakanál állatforma 2db kisfazék fedővel 1 tekercs hullámpapír 3db lábas fedővel 5 db papírhenger 1db kiskanna 10 db közepes méretű 1db tepsi farostlemeztábla 1db fából készült több elemes 10 db különböző méretű bababútor kövek, kavicsok 1db vasalódeszka 1 db fakocka tároló 1db kisméretű faasztal 2 doboz duplo lego 1db vasaló 2 doboz lego system 4db fa szék 1 db fa szerelőláda 1db fa pad 5 db kalapács 6db porceláncsésze 2 db harapófogó 6db kerámiabögre 2 db csavarhúzó 1db tükör 20 db kis és nagy méretű 1db fodrászszekrény vagy szög, különböző méretű

748

polc-5db fodrászkellék fadarabok 1db vállkendő 1 db kis satu 1db orvosi ágy 1 db kis fűrész 2db felszerelt orvosi táska 2 db gyermek méretű partvis, lapát 2db orvosi köpeny 1 db csocsó asztal 1db felszerelt orvosi szekrény 1db kormánykerék 1db kalauzos sapka, táska VIZUÁLIS TEVÉKENYSÉGEK, RAJZOLÁS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA, KISMESTERSÉGEK Folyamatismertetés: Óvodába lépést követően döntőek a különböző rakosgatások (termések, kavicsok, ágacskák), gyurkálgatás a homokban, rakosgatás, díszítgetés, firkálgatás döngölt homokba, lisztbe, különféle anyagokba pálcával. Nyomhagyások a homokba, aszfaltra, vízcsorgatások. Különféle anyagokkal kerülnek kapcsolatba a gyerekek, tapintanak, fognak, rakosgatnak különféle felületeket, formákat érzékelnek. Megismerkednek egyes alapanyagok tulajdonságaival, elsőként papírral, különféle minőségűeket gyűrnek kisebb nagyobb gombócba és egyéb formába alakítják. Megismerik a nyomhagyás lehetőségeit a papíron, textíliákon, az agyagban. Felfedezik a anyag formálási lehetőségeit, gömbölyítés, sodrás, lapítás, mélyítés. A technikákat különféle formálható anyagban is gyakorolják- só-liszt gyurma, színes gyurma, satöbbi. Megismerik a festék tulajdonságait, nyomhagyás, ujjfestés, szivacsfestés, foltfestés, foltból ujjkihúzással formaalakítás, valamint a színkeverést. Magabiztosan festenek a különböző vastagságú ecsetekkel, először nagy felületen- korong, pemzli, lapos, 10-es, 6-os, 3-mas, majd egyre kisebb felületen is. Fokozatosan próbálnak vonallal behatárolt területen festeni az adott felületen. Ismerkednek különféle festéstechnikákkal- egyszínű tempera, többszínű tempera, vízfesték, szitanyomat, akvarell, festékszórás, papírmetszet, linómetszet, papírbatikolás. Különféle technikákat ismernek a papír formai alakítására, gyűrés, szakítás, tépés, vágás, hajtogatás, kasírozás, papírmasé készítése. Ismerik a következő vegyes technikákat: ragasztás, mozaikkészítés, viaszkaparás, monotípia, gipszöntések, agyagdomborműkészítés, edénykészítések agyagból, építéssel, formáraterítéssel, gipszfélgömbbel, díszítésük karcolással, írókával, agyaghurkák felrakásával, textilhurkák, varrások. Szívesen gyakorolják a kismesterségeket: fűzések, fonások, szövések, bőrös technikák, szalmázás, nemezelés, gyöngyözés. Térbeépítés A térbeépítés egyrészt esztétikai, vizuális elem, másrészt a játéktevékenység funkcionális része. A téralakítás során különböző anyagokat és technikákat alkalmaznak. Kiegészítik ezt a terepasztalon végezhető beépítési lehetőségek és a makett készítés. A rajzolás folyamata: Óvodánkban, kezdetben nagy ívű papíron, vastag zsírkrétával firkálgatnak, később vékony zsírkréta, táblakréta, majd ceruza következik. A rajzfejlődés folyamata: Szándéktalan firka, szándékos firka, lengővonalas firka, körvonalas firka, képi elemek megjelenése, spontán alakulás, szimbólumok megjelenése, emberábrázolás szándékának megjelenése, fej-láb ember, felismerhető formák, finomodó részletek.

749

A fejlődéssel egyidejűleg alkalmuk nyílik különféle rajztechnikák kipróbálására is: filctoll, tus, pasztellkréta, grafit. A megfelelő finom mozgás kialakulása után képesek különféle ritmikus sordísz folytatására. Előbb igen széles sorközben, majd egyre keskenyebben is, kezdetben két majd több forma ismétlésével. Óvodáskor végére bátran, örömmel, lendületes vonallal rajzolnak, törekednek a részletek megjelenítésére. A fejlesztés várható eredménye: 6-7 éves óvodásaink képesek arra, hogy vizuális tevékenységüket megszervezzék- eszközök, helyi alapanyagok használata, a választott tevékenységet örömmel, jó kedvvel, elmélyülten végezzék, annak teljes befejezése után a használt, elmosott eszközöket, az alapanyagokat, és a kész munkát a megszokott helyre tegyék vissza. Óvodáskor végére magabiztosan elsajátítanak többféle vizuális technikát, a különféle eszközöket tisztán és helyesen használják, anélkül, hogy tevékenységük közben társaikat zavarnák. Élményeiket, érzelmeiket, gondolataikat, szívesen fejezik ki rajzban vagy egyéb vizuális tevékenységben. Árnyalt színhasználattal, formakialakítással tevékenykednek. Alkotásaikban és környezetükben felismerik a „szépet” és megpróbálnak törekedni annak kialakítására. Vizuális tevékenységekhez szükséges eszközök biztosítása: 1 db nagy nyitott polcrendszer eszköztárolásra, doboz vékonyabb zsírkréta- 12 színű, 100db 1 db fonott kosár évszakhoz kapcsolódó fehér aszfaltkréta, 5 doboz 12 színű termésekkel, 1 db fonott kosár apró vastagceruza, 4 doboz 12 színű 3 oldalú kavicsokkal, 1 db fonott kosár különböző ceruza, 5 doboz 12 színű vékonyceruza. méretű, vastagságú ágacskákkal, egy terepasztalnyi homok, 5 db tepsi, 2 kg liszt – folyamatosan pótolva, 5 db homokozó vödör lapáttal, locsolóval, 1 kosár különböző minőségű papír- celofán, zsírpapír, szalvéta, alufólia, selyempapír, hullámpapír, 1 tekercs nagy ívű csomagolópapír, 5db nagyméretű lepedő, 1 tömb agyag, só-liszt gyurma folyamatosan, 5-5 doboz natúr és színes gyurma, 6 alapszínű festék, 8 db festőszivacs, 6 alapszínű tégelyes tempera, 4x12 db-os többszínű tempera, 5x6 -5x123x24 db-os vízfesték, 3db festőállvány, 3 db paletta, 180db A/3-as- A/4-es rajzlap, 2db korongecset- pemzli- lapos ecset, 6 db 10-es6-os 3-mas ecset, 1 db szitakeret + 1 db kefe, 1 doboz akvarellfesték, 1db linókés, 6 db linódarab, 3 db linóhenger, 6 db jobbkezes olló, 3 db balkezes olló, 150 db színes hajtogató papír, 6 tégely gyermekragasztó, 2 üveg tustinta, 1 kg gipsz, 6 kiöntőforma, 10 db merkelőtű, 5 db íróka, 50 db gomb különféle méretű, 50 db méretre vágott beszegett szövetdarab, 1 tek. damil, 1 kosár nagylyukú fa és agyaggyöngy, 1 kosár kislyukú gyöngy vagy tészta, 10 csomag különböző színű dekorgyöngy, 10 csomag különböző vastagságú, színű fonál, 4 db 3-mas, 4-es ágú körmöcske, 2 db 8-as ágú körmöcske, 5 db szövőkeret, 3 db ágas szövőkeret, 1 kosár bőrhulladék, 3 db lyukasztóforma, 4 csomag szalmaköteg, 1 kosár gyapjú, 20 db különböző méretű papírdoboz, 1 vödör marokkréta, 10

750

MESE-VERS Folyamatismertetés: Az óvodába kerülés időszakában a gyermek érzelmileg labilis, a felnőtt közelségére vágyik. Fontos, hogy megadjuk számára az érzelmi biztonságot, a testi közelség érzését biztosítsuk. Ezért kezdetben ölbeli játékokkal, cirógató- simogató, ujjkiszámoló, höcögtető, lovagoltató mondókákat játszunk. Az ölbeli játékok hallgatása, játszása ebben az időszakban mintegy a szocializáció megkönnyítésére, az érzelmi biztonság megteremtésére irányulnak. Kedves és megnyugtató tevékenység ekkor még s leporellók nézegetése, a mesék, képolvasások hallgatása hozzábújva. Az általunk kínált versanyag ezt követően is döntő népi mondókákból, valamint zenei hatású rövid, néhány soros versekből tevődik össze. Gyakran kísérjük ezeket játékos utánzó mozdulatokkal. Témájuk kapcsolódik a mindennapi környezeti jelenségekhez, az évszakok változásához, a megélt óvodai élményekhez. Ebben az időszakban a mesék, amelyek meghallgatására mindennap sor kerül, egyszerű cselekményűek vagy ritmikusan ismétlődőek, láncmesék. Későbbiekben a verseket, mint témához kapcsolódó hangulati elemeket jelenítjük meg, fontosnak tartjuk a vershallgatás örömének biztosítását. A versanyag konzekvensen a népművészet anyagából táplálkozik, de egyre szívesebben fordulnak a gyermekeink a humoros, vidám, groteszk, hosszabb terjedelmű, fantáziavilágból merített műalkotások felé. Szívesen és önkéntelenül megtanulnak ezek közül néhányat. Szeretik a fiktív, halandzsa szövegű kiolvasókat. A gyermekeink közötti kapcsolatok fejlődése előbb-utóbb szükségessé teszi, hogy érdeklődésük az egyre hosszabb terjedelmű kiszámolók, párválasztó, felelgetők, csúfolók, hintáztatók, labdázó tartalmú népi mondókák felé fordul. Ezeket gyorsan megtanulják, játékaikban alkalmazzák. Szinték kedvelt napi tevékenységük az egyre bonyolultabb szerkezetű mesék hallgatása. A mesék kezdetben állatmesék, majd tréfás mesék. A pusztán élményt adó mesehallgatást, fokozatosan felváltja a belső azonosulás, általuk a szorongásaik feloldódnak, és számukra egyben feloldást és megoldást kínál. a kedvenc mesehőssel azonosulnak játékukban, beszédükben, viselkedésükben. Játéktevékenységükben megjelennek a mesei szituációk, mesehelyzetek, mesehősök karakterének modellálása, ez vezet a dramatizálás spontán folyamatához. A tündérmesék megjelenése maga a csoda. A mágikus gondolkodás, a fantáziavilág oly mértékben leköti a gyermeket, hogy a hosszabb terjedelmű, folytatásos meséket is befogadják. A belső képvilágban átélt érzelmek, helyzetek szerepek oly módon jelennek meg tevékenységükben, hogy dramatizáló vágyakhoz megteremtik a számukra megfelelő feltételeket: eszközt, jelmezt, díszletet. Az önkéntes dramatizálás a mi óvodai életünkben hosszabb időn át napról-napra áthúzódó folyamat. A mágikus gondolkodás fejlődése során az eredeti mesétől elrugaszkodva a saját maguk által kialakított történet szerint dramatizálnak: ezzel saját tevékenységüket is továbbfejlesztik. Ajánlott anyagmennyiség: Kisebbeknek: mondókák, versek meghallgatása, ebből általában 8-10-et is megtanulnak az év során verses-mesék, állatmesék, láncmesék 10-12 db Nagyobbaknak: versek meghallgatása mondókák, versek tanulása, szerencsés esetben 10-12 db találós kérdések állatmesék, verses mesék, tündérmesék 12-14 db néhány elbeszélés

751

A fejlődés várható eredménye: Óvodáskor végére az irodalmi alkotások a gyermek érdeklődésének természetes közegévé válnak. Képes arra, hogy kedvenc meséjét a szófordulatok visszaadásával, helyesen hangsúlyozva elmondja, szívesen hallgat verseket, néhányat szívesen el is mond. Az irodalmi alkotások által átélt erkölcsi és esztétikai érzelmek beépülnek személyiségükbe. Természetes vágya az, hogy a kedvelt alkotást többször visszatérően meghallgassa, feldolgozza, dramatizálja. Ezekből a reproduktív elemekből sajátos történeteket, meséket vagy verseket ad elő az önkifejezés eszközeként. Mese-vers tevékenységhez szükséges eszközök biztosítása 1db könyvespolc 1db gyertya vagy mécses minden gyermek részére mesepárna mesefa vagy –fal az ismert mesék szimbólumaival ellátva 3 db leporelló: Két kicsi bocs meg a róka A három pillangó A kismalac és a farkasok c. mese 3 db meséskönyv: A csillagszemű juhász A brémai muzsikusok A kiskakas gyémánt fél krajcárja 3 db szakirodalom óvónőknek: Irodalmi alkotások gyűjteménye /tél, tavasz, nyár, ősz/ Gyermekirodalmi szöveggyűjtemény Illyés Gyula: Hetvenhét magyar népmese Benedek Elek meséi Cini, cini muzsika 2 db verseskönyv: Hóc, hóc katona Fecskeköszöntő

ÉNEK-ZENE, ÉNEKES JÁTÉK TANULÁSA, MOZGÁSIMPROVIZÁCIÓ Folyamatismertetés: Óvodánkban, kezdetben az énekhallgatás, altatódalok szorosan összefonódva jelennek meg óvodásaink életében a mese-vers területén jelzett ölbeli játékokkal. Céljuk és hatásuk is ugyanazt szolgálja: a kisgyermek kiegyensúlyozott, derűs lesz, biztonságban érzi magát ismétlődő mozdulatok, testközelség hatására. A kezdeti szocializációs szakasz ideje alatt az ölbeli játékok / lovagoltató, arcsimogató, tenyércsiklandozó, altató, csipkedő, tapsoltató…stb/ sz-m hangkészletű emelt hangú népi mondókák, ill. mondókák játszása közben a tapintásos érzékeléssel a szeretetkapcsolat és biztonságérzet kialakítása. Az óvodai élet során tevékenységhez, élményekhez kapcsolódóan többször adunk lehetőséget arra, hogy új dalokat egyszerű utánzó mozgással kísért dalos játékokat, mondókákat halljanak, és abba önkéntelenül bekapcsolódhassanak. Az óvodai zenei fejlődés kezdeti szakaszában az alábbi zenei anyagot biztosítjuk gyermekeinknek:

Zenei anyag Mondóka:

Éneklési készségek fejlesztésének folyamatismertetése Kvint távolság 4 hang Alapja az aktív

Zenehallgatás módja Beszoktatás ideje alatt:

Zenehallgatásra felhasznált anyag Kezdetben minden zenei

752

5-7 /2-4 motívum 3-4 éves kor

Dalanyag: 10-14 játékdal /8-12 ütem/ Dalok megoszlása:

éneklés ismerkedés, személyes kapcsolat teremtés ölbeli játékokkal (höcögtetők, sétáltató, ujj játék, lovagoltatók) A gyermekek

s-m: 3-4 dal l-s-m: 3-4 dal m-r-d: 2-3 dal s-m-r-d-: 2 dal d-l-s: 1 dal

figyelmének felkeltése a gyermek hangicsálásának utánozása

Ringató, altató simogató ölbeli játékok dalai A nap bármely szakában: óvónői énekhang befogadására szoktatás pihenő időben altatódalok dúdolása, éneklése.

éneklés 1-2 gyermekkel óvónői mintaadás

élmény az, majd bővülnek a jeles napokhoz kapcsolódó népzene és alkalmi műzenei dalok hallgatásával. Fontos szerepet szánunk az élő hangszeres előadásnak. Elemeiben megjelenik az igényesen kiválasztott táncházi és komolyzenei alkotások hallgatása és az improvizációs mozgás elindulása.

Az óvodás kor középső szakaszában gyermekeink természetes igényévé válik a napi szinten megjelenő óvodai élethez kötődő énekek, dalos játékok, mondókák játszása, valamint ezeket spontán is kezdeményezik. A zene hallgatása és az ebben megélt érzelmek kifejezése esetekben mozgásukban is megjelenik. A zenei élmény interiorizálódása eredményezheti azt is, hogy szöveges mondanivalójukat a saját maguk által kitalált egyszerű hangkészletű dalocskákban jelenik meg.

Zenei anyag Mondóka 4-6 motívum 4-5 éves kor

Dalanyag: 12-15 játékdal 12-16 ütem

Éneklési készség fejlesztésének folyamat-ismertetése Hatod távolságalapja az aktív éneklés játékkal éneklésre serkentés kisebb csoportokban közös éneklés az óvónő énekével

Dalok megoszlása:

Zenehallgatás módja Óvónői énekhang. Hangszeres előadás, érdeklődő hallgatás, ismerkedés a kétszólamúsággal

Zenehallgatásra felhasznált anyag Népdalok Szülőföldünk a Jászság-Szolnok megye népdalai 70% Magyar népdalok: természet, állatok növények, gyümölcsök virágok, tréfás párosítók, mesélő párosító ének Műdalok: 15%

s-m: 2-3 dal l-s-m: 2-3 dal m-r-d: 2-3 dal d-l-s: 1-2 dal m-r-d-l: 1 dal

bábbal egyéni éneklésre serkentés

Más népek dalai: 5% Hangszeres zene, komolyzenei alkotások táncházi muzsika élő vagy gépi 10%

753

Az óvodai élet utolsó szakaszában a gyermeki személyiségfejlődés és az addig megélt zenei élmények kialakíthatnak egy olyan belsővé vált zenei igényt és ismeretanyagot, amely a gyermeki tevékenységekben önkéntelenül és adott esetben szándékosan is (sajátos gyermeki produkció) megjelenik. A tevékenységekben spontán kezdeményezett dalos játékok, népi gyermekjátékok jellegében megjelennek a fiús karakterű és a lányka játékok. Az élő dalok – a hangszeres előadások – a komolyzene (gépi esetleg élő) hallgatása a gyermekeknek esztétikai élményt ad, ízlésük, fogékonyságuk és a kapcsolódó improvizációs mozgásformák egyre fejlettebbé, magasabb rendűvé válnak. A magasabb esztétikai élmény és a kreativitás már valódi improvizációt jelent. Ebben az életszakaszban az alábbi zenei anyag biztosítása fontos feladatunk.

Zenei anyag

Mondóka 4-6, 6-12 motívum

5-67 éves kor

Dalanyag: 16-20 játékdal 12-18 ütem Dalok megoszlása: s-m: 2 dal l-s-m-f: 1-2 dal s-m-d-f: 1-2 dal s-m-r-d: 2-4 dal m-r-d-l: 1-2 dal l-s-f-m-r-d: 6-8 dal m-r-d-l-s: 2-3 dal r-d-l-s: 2 dal

Éneklési készség fejlesztésének folyamatismertetése Nagy hatod távolságalapja az aktív éneklés, öntudatosak bátrak, önállóan képesek énekelni egyedül is tiszta éneklés javítására törekvés, hamis éneklés javítása, visszahúzódók bátorítása érvényesülni akarók fékezése

Zenehallgatás módja

Zenehallgatásra felhasznált anyag

Óvónői énekhang. Hangszeres előadás , auditív eszközök használata

Népzene 70%

nagyobb hangterjedelmű felütésekkel, hajlításokkal díszített ütemváltásos, hatod értékű rendelkező művészi darabok ritmuselemekkel magyar népdalok népi lejátszása hangszerek élőbemutatással, kísérete (citera, magnó, cd népdalok köcsögduda, furulya, doromb) lejátszó népi használati eszközök által ismerkedés a zörej többszólamúságg hangok, hangulatfokozó elemek a népdalok kíséretéhez al

önálló, tiszta éneklés a megszokott hangmagasságban és tempóban csoportokban

754

mángorlófa, kereplő, kolomp, kanalak, kannák, fésű, stb… képesek önálló dalválasztásra és annak egyéni előadására 6-7 éves kor

táncházi muzsika-élő-gépi műzene 70% komponált gyermekdalok (Kodály, Bartók) hangszeres, énekes darabok kánonok, többszólamú dalok gyermekek zenehallgatására alkalmas szimfonikus darabok nemzeti dalaink alkalomhoz illőek-toborzók, kesergők Himnusz, Szózat

A fejlődés várható eredménye: Óvodáskor végére különböző tevékenységek közben örömmel és szívesen énekelnek gyermekeink maguk és mások gyönyörködtetésére. Spontán kezdeményeznek dalos játékokat. Életkoruknak és saját adottságaiknak megfelelő hangterjedelem tartományban tisztán énekelnek. Érdeklődéssel hallgatják óvónőjük és egymás énekes és hangszeres játékát. Gyermekeink megtalálják a szépséget a közös éneklésben, az ezt kísérő mozgásformákban és a ritmusban. A jeles napjainkhoz kapcsolódó népdalok, néptáncok, népi játékok által zenei identitásuk erősödik. Improvizációs mozgásukra egyrészt jellemző, hogy a zene jellegétől függően egyszerű néptáncelemeket motívumba fűzik. Másrészt a komolyzenére történő improvizatív mozgásukban a zene hangulati átadása kifejeződik. Az ebben a korban már megjelenő önkifejeződés a kreativitásnak úgy ad teret, hogy az esetleges saját improvizáció kiegészítésére hangulati elemként a csoportban található eszközök, hangszerek közül választ, így önálló alkotást, zenei produktumot hoz létre. Ének-zene, énekes játék tanulása, mozgás improvizációhoz szükséges eszközök Forrai Katalin: Ének-zene az óvodában Törzsök Béla: Zenehallgatás az óvodában Jász-Nagykun-Szolnok megyei népdalgyűjtemény 1 db hangszerfal vagy polc 1 db hangvilla 1 db furulya 1 db xilofon 1 db CD lejátszó 4 db CD lemez:  Vivaldi- Négy évszak

755

 Természet hangjai  Kodály Zoltán: Népzenei feldolgozások gyermek, ifjúsági és női karok számára  Bartók Béla: Komponált gyerekdalok 3 db hangkazetta:  Aprók tánca táncházi zene  Iglice szívem táncházi zene  válogatások: Himnusz, Szózat, Nemzeti dal, toborzók, kesergők, indulók 3 db népi hangszer mángorlófa, kereplő, kolomp, 1 db vesszőkosár, csipkés szélű kendő vagy zsebkendő, 1 db fejlendő, 1 db legénykalap, 1 db kampósbot, 1 db fiúmellény, 1 db kékfestő fodros szoknya, 1 db fátyol, 1 db koszorú vagy párta, 1 db vesszőből font kapu, 1 db szembekötő kendő. Központi eszköztár: 4 db gitár, 1 db citera, 12 cd-ből álló komolyzenei válogatás SZITUÁCIÓS, - SZIMULÁCIÓS - , DRÁMAJÁTÉK ELEMEK – MINT AZ ÖNKIFEJEZÉS SEGÍTŐI Ezek a tevékenységek alkalmasak az önkifejezésre, szociális érzelmek fejlesztésére. Az óvodai gyakorlatunkban azért tartjuk fontosnak a szituációs játék megjelenését és a drámajáték elemek feldolgozását, mert így a gyermek olyan cselekvéssoroknak lehet a része, amelyek modellálják számára a való életben megtapasztalt történéseket, élményeket. Az elképzelt helyzetek reprodukálása (szimulációk) , azon túl, hogy az önkifejezést segítik, alkalmasak arra, hogy a gyermeki világlátást, gondolkodást fejlesszék. A drámajáték által nyújtott helyzetekben a gyermekeknek önmagukról és a másik személyiségéről nyert benyomásaikat pontosítják. A szocializáció fontos eszköze az által, hogy a kapcsolattartás eszközeit e helyzetekben is gyakorolni tudja: önismeret, kíváncsiság, beleérzés és együttérzés képessége, kölcsönös megbecsülés és bizalom. A nem verbális kommunikáció az érzelmek és szándékok pontos felismerését segíti, a személyükre, magatartásukra való azonnali reagálást mutatják. Folyamatismertetés e területen nem indokolt. Hiszen ezek a tevékenységek teljes mértékben a gyermeki személyiségtől, annak érzékenységi fázisaitól és a megélt vagy elképzelt történés, élmény motiváló hatásától függnek. Ezek az elemek színesítik, gazdagítják gyermekeink személyiségének fejlődését, segítik az önkifejeződést, ezen túl a kommunikációs, metakommunikációs készségei fejlődését (cselekmény kifejezése mozgással, mimikával, jellemző tulajdonságok, karakterek, érzelmi állapotok megjelenése mozgással, metakommunikációval). Az önkifejezést szolgáló eszközök: 1db nagyméretű tükör 1 doboz arcfesték 1 db jelmezes kosár: királypalást, királyi korona, hosszú ruha, gyöngysor, magas sarkú cipő, vagy papucs, női táska, kesztyű, kalap, férfi nyakkendő, 1 pár férfi cipő, ing, mellény, tarisznya, gatya, ráncos szoknya, kendők, fátylak. BÁBOZÁS: Folyamatismertetés: Gyermekeink óvodába lépése első napjától találkozhatnak csoportjainkban a kedves bábfigurákkal. Első pillanattól fogva szívesen fogadják a csoportok elnevezését szimbolizáló bábokat. A velük való közös játék a kicsiket megnyugtatja, feszültséget feloldja. A csoportok mindennapjaiban a bábok folyamatosan jelen vannak, valamilyen funkciót betöltenek: érkezéskor fogadja a gyermekeket az óvodában, simogat, vígasztal, odabújik. A bábbal, ami lehetőség szerint kesztyűbáb, de anyaga minden esetben puha, jól tapintható, megteremtjük az oldott, családias légkört, mely gyermekeinket segíti a személyük elfogadásában, óvodai viszonyuk belsőségessé válásában. Az általuk nyújtott bábjáték érzelmi, esztétikai élményt adhat gyermekeinknek. Első bábos próbálkozásaik ösztönzik a bennük

756

rejlő funkcióöröm kijátszását, (táncoltatják, lüktetést mímelő mozgásokat végeznek, ugráltatják) közben állathangokat hangoztatna. Leginkább erre a célra a csutkabábok, fakanálbábok, ujjbábok, gyűszűbábok alkalmasak. A későbbiekben a gyermekek már ismernek mondókákat, versikéket, énekeket, melyeket szívesen mondanak el bábozás közben. Ebben az időszakban a bábozás a gyermekek és az óvónő közös tevékenysége. A bábok a napi folyamatban érdeklődést keltő ingerként, érzelmi indikáló eszközként használjuk, így közvetítő szerepet tölt be a szocializációs kapcsolatok alakításában. Gyermekeink óvodai életük középső szakaszában nagy érdeklődéssel fordulnak a kesztyűbábok felé. Általuk tudják leginkább a kedvenc meseszereplőinek mozgássorait kifejezni. A bábozás színtere áthelyeződik a paraván mögé. Figyelmük egyre inkább kiterjed bizonyos érzelmek, mozgások kifejezésének technikájára. Ebben a korban kedvet kapnak arra is, hogy maguk készítsék el az általuk megjeleníteni akart történethez a bábot. A közös bábkészítések fokozzák az érdeklődést (zacskó, síkbábok, termésbábok) a gyermekek ezeket sajátjukként kezelik, élményeik, mesejeleneteik feldolgozásában, játékukban szívesen használják. Nagyobb gyermekeink esztétikai fogékonysága, anyanyelvi fejlettsége lehetővé teszik az ismert mesék szófordulatainak, hangulatkeltő szavainak, humoros jeleneteinek visszaadását. Szívesen veszik a bábot a kezükbe, önállóan kezdeményeznek általuk kitalált történéseket. Megteremtik hozzá a helyet, díszleteket és a szerepeket maguk között felosztják. Témáik népmesék, dalok, versek, elbeszélések, általuk kitalált cselekvések és történések, környezetükhöz fűződő viszonyukból fakad. Szívesen játszanak el közönség előtt jeleneteket, ezek jó alkalmak az óvodán belüli csoportok közötti kapcsolatok építésére is. Ebben az időszakban az anyagkiválasztástól a tényleges megjelenésig a fázisok aktív résztvevői, teremtői. Ezekben a tevékenységekben önállóan vagy együtt dolgozva produktumokat hoznak létre, esztétikai élményeket élnek meg, önkifejezési érvényesülésük kiteljesedik, melyek által személyiségük sokoldalúan fejlődik. Óvodánkban a bábjátékot gazdagítják a közösen elkészített marionett bábok, a fény-árny játékok. A fejlődés várható eredménye: Gyermekeink bábjátéka óvodás kor végére természetes módon jelen van a napi tevékenységben. Szívesen báboznak, önállóan kezdeményezik, megszervezik az ismert mesék eljátszását. Együttes tevékenységük közben képesek az összedolgozásra. Élethelyzeteket improvizálnak, élményeiket kivetítik, feloldják a báb segítségével frusztrációjukat, konfliktusaikat. A bennük rejlő fantáziavilág kifejezésre jut bábjátékukban. Bábozáshoz szükséges eszközök o 1 db csoportszimbolizáló kesztyűbáb o 3 db csutkabáb o 3db fakanálbáb o 10db ujjbáb-gyűszűbáb o 13db kesztyűbáb, karakterek: király, királylány, kislány, kisfiú, apó, anyó, nyúl, róka, farkas, medvebocs, macska, kutya, madár. o 1db bábparaván o 1 meséhez kapcsolódó síkbáb o 1 meséhez kapcsolódó zacskóbáb o évszakhoz kapcsolódó termésbábok-min. 3db o 1 db marionett báb Az önkifejezés blokk tevékenységtartalmának megvalósításához szükséges alapvető feltétel és eszközrendszer Alapvető feltétel, hogy a blokkban jelzett tevékenységforma módszertani és technikabeli ismereteit birtokoljuk. Olyan kiegyensúlyozott érzelmekben, odafigyelésben, élményekben gazdag élettereket

757

teremtünk, ahol a gyermekeinknek belső indíttatásából fakadóan lehetőségük van kedvük szerinti szemlélődésre, az esztétikai élmények befogadására egyaránt. A vizuális, kézműves sarok komplexen alkalmasak, az összes önkifejező tevékenység feltételrendszerének gyermeki megvalósítására (eszközök készítése). Gyermekeinknek megfelelő magasságban elhelyezett szabadpolcos rendszerben folyamatosan biztosítjuk a vizuális és kézműves tevékenységek anyagait, eszközeit, lehetőséget teremtve így a nap bármely szakaszában ábrázoló, alkotó tevékenység végzésére. Megteremtjük annak módját, hogy gyermekeink kívánságuk szerint helyezzék el vagy használják fel alkotásaikat. Differenciált fokozatú eszközök rendszerét alakítjuk ki egy-egy vizuális technikán belül (az eszközökre való utalás a folyamatismertetésben). A mese állandó helyszínén biztosítjuk a sajátos szokásrendszerhez kapcsolódó hangulati eszközöket, mesedunna, mesepárnák, mesélőszék, gyertya, mesefa stb. A mesesarok nyitott polcán kínáljuk az életkornak megfelelő könyveket: leporellók, lapozható színes könyvek, verses könyvek, mesekönyvek. Fontosnak tartjuk, hogy a könyvek felhívó jellegét úgy biztosítsuk, hogy fedőlapjuk jól látható legyen. A jeles napokhoz illetve a projekt témákhoz kapcsolódó mesekönyvek bizonyos időszakban dominánsan jelennek meg. Arcfestékek, jelmezes kosarak, nagyméretű tükör biztosítása nélkülözhetetlen. A fejlettségnek megfelelő bábtípusok a csoportban állandóan jelen vannak. A bábkészítéshez, dramatizáláshoz és azok díszleteihez különféle anyagok állnak óvodásaink rendelkezésére. Azok a hangszerek és az ének-zene területén felsorolt hangkeltő eszközök, amelyek óvónőink esztétikai élménynyújtását gazdagítják alkalomszerűen, de visszatérően vannak jelen a csoport életében (furulya, cintányér, triangulum, metallofon, dob, csörgődob). Minden csoportban napi használati eszköz a CD lejátszós magnetofon: az óvoda hangtára biztosítja a megfelelő zenehallgatási anyagot. 8.2 Mozgásfejlesztés és feltételrendszere (intenzív szabad mozgás, énekes játékgyakorlás, testnevelési játékok, testnevelés) A mozgásblokk tartalmi elemei egyrészt biztosítják az egészséges életvitel alapvető feladatainak megvalósítását. Másrészt segítik a projekt kiteljesedését az intenzív élményszerű mozgás és a kapcsolódó népi játékok tervezésével. Gyermekeink lakótelepi élettere szűkíti azokat a lehetőségeket, amelyekkel alapvető megnyilvánulási formájuk a mozgás kielégülhet, fejlődhet. Ezért óvodai nevelésünk alapvető feladata erre a természetes mozgáskedvre támaszkodva a mozgás megszerettetése a tesi-lelki harmónia megteremtése, az egészséges életvitel kialakítása. Hogyan biztosítjuk óvodánkban a mozgás dominanciáját? Napi periódusunk folyamán kiemelten biztosítjuk az udvari intenzív mozgás tudatos megszervezését. Projekt periódusunkba illeszkedve heti 1 alkalommal mozgásos napot tartunk. Ezen a napon speciális mozgásteret biztosítunk a csoportszoba átszervezésével: már előző este megtörténik a teremrendezés, a csoportszoba berendezése helyett csak az aktuális eszközrendszert visszük be. A gyermekek érkezésüktől (tornaruhában lépnek be a csoportszobába) az együttes tízóraiig lehetőségük van különböző mozgásformák választására. Melyek ezek? INTENZÍV SZABAD MOZGÁS CSOPORTSZOBÁBAN, SZABADBAN mozgásfejlesztő eszközök szabad választása, önkéntes mozgásos játékok énekes játékok kijátszása testnevelési játékok

758

óvodai testnevelés mozgásanyaga Ezeknek a mozgásformáknak a sorrendisége, időrendisége a gyermeki igényektől függ. A tevékenységformák közötti átvezetést biztosítjuk az alábbi lehetőségek közül választva: relaxálás, anyanyelvi játékok gyakorlása, speciális preventív mozgásfejlesztés (lábstatika, tartásjavítás) és egyéb speciális mozgásformák (improvizáció és egyéb mozgás). A nap időtartalmának megszervezésekor figyelemmel vagyunk az egyéni eltérésekre. Ezen a napon megnöveljük a szabadban tartózkodás időtartalmát is. Az intenzív szabad mozgás feladatainak megvalósítása érdekében minden lehetőséget kihasználva tervezzük a projektben éves feladatainkat és szervezzük napi periódusukat. A gyermekek napi életritmusát, napirendjét úgy alakítjuk, hogy egész nap biztosítva legyen számukra a megfelelő hely és eszközök a mozgásos tevékenységekhez a csoportszobában és az udvaron egyaránt. Óvodánkban a csoportszobák alapterülete, friss levegő biztosításával megfelelő lehetőséget nyújt az intenzív szabad mozgáshoz. A csoportszobában történő változatos mozgást, mozgásos játékokat segítik a tornaszerek (Wesco, Body-roll hengerek) és kézi eszközök (labdák, karikák, babzsákok, botok, szalagok). Az intenzív szabad mozgás igazán fejlesztő hatását az udvaron érhetjük el. Udvarrészeink változatos kihasználásával figyelembe vettük a szintkülönbségeket és a felületváltozások adta lehetőségeket. Udvarunk nagy része füves terület, amely megfelelő színtere a fogó-, futó-, ügyességi és labdajátékoknak. A betonozott részen kerülhetnek megrendezésre a sor és váltóversenyek, ugró és szökdelő játékok. Udvarunkon megtalálható egy-egy mesterségesen kialakított domb, amely lehetővé teszi a szintkülönbségeket, a dombról való lefutást, a test hossztengelye körüli gurulás érzésének megtapasztalását. Minden csoport udvarrészén található egy-egy nagy méretű játszóeszköz, amely szintén változatos mozgáslehetőséget adhat (csúszda, mászóka, vár, kombinált eszközök). Az óvodán kívüli szabad mozgás lehetőségeit az óvónők a csoportok életkorát figyelembe véve használják ki. A gyerekek évről-évre heti 1 alkalommal a szomszédos iskola tornatermében tornáznak, mozognak. Az óvodai életet gazdagítják a gyalogtúrák, kerékpártúrák, sportnapok, melyek kitűnő lehetőséget nyújtanak a friss levegőn történő szabad mozgásra. Intenzív szabad mozgáshoz szükséges eszközök: o csoportszobában: TINI-KONDI 3 db ugráló labda 3 pár lépegető o udvaron: 20 db gumilabda 1 db körkötél 1 db gólyaláb 3 db zsák 5 db kukoricaszár 5 db ugrálókötél 3 db seprű, falovacska 1 pár tollas szivacslabdával ÉNEKES ÉS NÉPI JÁTÉKOK KIJÁTSZÁSA Az énekes és népi játékok feldolgozására sor kerülhet egyrészt a projekt feldolgozásakor, másrészt úgy is, hogy tudatosan megteremtjük azt az idő és feltételkeretet (mozgásos nap szervezése) miközben óvodásaink sokszor szabadon intenzívebbek játszzák ezt a tevékenységet a játék átélt öröméért. Ez a sokszori intenzív gyakorlás nem csupán a játék örömét adja, hanem lehetőséget ad a testi képességek közvetett fejlesztésére is. A dalos játékokban előforduló gyors futásokkal, hirtelen irányváltoztatásokkal, szökdelésekkel, térbemozgásokkal a testi képességek teljes köre és ezen keresztül az értelmi- akarati funkciók is fejlődnek. Az esztétikumra vonatkozón apró részletek kigyakorlására is itt kerülhet sor. Nemi identitásukat erősítjük a néphagyomány értékeire és a gyermeki személyiségfejlődésre alapozva, hiszen az óvodáskor vége felé lehetőséget adunk a fiús-lányos játékok szétválásának.

759

Folyamatismertetés: A dalos játékok hangkészlete és dalanyaga, bevezetésük fokozata megegyezik az ének-zenénél feltüntetett anyagkínálattal. A játékok mozgásformája és funkciója szerint az alábbi folyamatot tartjuk megfelelőnek: Kezdetben: Felnőtt ölbeli játéka a gyermekekkel - típusú népi gyermekjáték (kézjátékok, höcögtetők, simogatók, altatók) Sétáltatók a csoportszobában, az udvaron. Az első dalos játékaink legyenek állva, ülve, guggolva, utánzó mozdulatokkal játszható. Később, mikor az első egyenletes járást sokszor gyakorolták, körbe járást kívánó, szerepcserélő körjátékokra térünk át. Egyszerű utánzó mozdulatokkal kísért énekes szerepjáték (repkedés, karlendítés) járások, lépkedések az óvónő után futás, hirtelen elindulás-megállás ugrás-szökdelés adott helyre, irányba Később: Tervezhetjük számára a különböző vonulásos játékokat, kifordulást, leguggolást kívánó dalokat. Az óvodás kor utolsó szakaszában jellemző az esztétikus, egyöntetű mozgás, változatos térforma, játékos táncmozdulatok: kergetőzés tánccal párválasztó alakoskodó kapus, hidas A fejlődés várható eredménye: Óvodásainkra jellemző, hogy a dalos játékokban az azonos élménybe való belefeledkezés révén összetartanak. Erősödik az együvé tartozás érzése a közösségi szabályok tiszteletben tartása. Spontán kezdeményeznek dalos játékokat, népi gyermekjátékokat, amelyekbe kielégítik mozgásigényüket, szerepvágyukat, érzelmi, akarati megnyilvánulásukat. TESTNEVELÉSI JÁTÉKOK A mindennapi mozgásos játékok a szervezet általános és sokoldalú fejlődését segítik elő (hosszanti növekedés, súlygyarapodás, szervezet fejlődése közötti helyes egyensúly). Ezek a játékok tulajdonképpen mozgásos szabályjátékok, amelyeket szívesen, örömmel, felszabadultan játszanak a gyermekek. Természetesen fejlesztő hatásuk célzottan egy-egy képesség vagy mozgásforma fejlesztésére irányul. Hasonlóan, mint az énekes játékoknál a testi képességek mellett a személyiség egyéb képességkörei is fejlődnek: emocionális, kognitív. Folyamatismertetése: Kezdetben egyszerű szabályrendszernek és az ezzel való azonosulást az utánzó mozgások segítik. Ezekben az utánzó játékokban az egyéni örömök mellett a közösen megélt örömök is megjelennek. Legkisebb óvodásaink járás és futás fejlesztőjátékai dominálnak, de ezeket más természetes mozgásokkal is variálhatjuk (utánzó mozgások, kúszások, csúszások, mászások is szerepet kapnak). Az egyre finomodó futás lehetőséget ad arra, hogy különböző egyszerű szabályok lépjenek be az akusztikus, vizuális, motoros jelek alapján: megindítások, megállások, irányváltoztatások. A járás, futás során a téri irányok bekapcsolódnak a megismerés folyamába. Ebben az életszakaszban a nagymozgások és a testséma fejlesztése az a feladat, amelyet a testnevelési játékokban valósítunk meg. Később is dominánsak a természetes mozgásformák, nagymozgások.

760

Fokozatosan egészülnek ki labdajátékokkal, kiegészítő szerekkel, és a mozgásformák a bonyolultabb finommozgások felé haladnak: szétszórt alakzatban futások, járások mozgások közben irány és helymegjelölés vonatozás, hullámvonal, rendőr bácsi hely megtalálása, oszlopban, vonalon, körben, kettős körben, négyzetben eszközök beépülése: szalag, karika, labda, babzsák, stb. futójátékok meghatározott kiinduló és befejező helyzetbe való érkezése fogójátékok: egyszerű eszközös fogó, érintőfogó fogójáték utánzó mozgással valamennyi fogójáték egy és két fogóval, kötetlen vagy meghatározott területen fogójátékokba meghatározott testhelyzetek felvétele, a ház labdagurítások párosával, csapatban, test körül állásban, ülésben, térdelésben szökdelések- a térd, a boka között labda, babzsák, eszköz labdacica, labdagyűjtés, szabadulás a labdától, kidobós minden labdajáték két csapatban A fejlődés várható eredménye: Az óvodáskor végére a gyermekeink örömmel mozognak, mozgásuk összerendezett, kialakul szabálytudatuk.

AZ ÓVODAI TESTNEVELÉS Az óvodai testnevelés feladatrendszere óvodás kor elején közel azonos a Testnevelési játékok című fejezetben leírtakkal. Folyamatismertetés: Kezdetben az anyag a természetes mozgásokat tartalmazza. A nagymozgások fejlesztése kiemelt feladat. Az egészséges gyermeki személyiség, amit óvodánkban kiemelten szem előtt tartunk – fejlődéshez hozzátartozik, hogy a gyermek önmagáról egyre pontosabb információi legyenek. A testnevelési foglalkozáson, a legtermészetesebb módon ismerkednek meg a testrészeikkel és azok funkcióival. Ebben az életkorban a nagymozgások végrehajtása közben spontán fejlődik a gyermek személyisége. Később már nagyobb szerepet kap a tér mozgásos megismerése, különböző irányokba és formákba történő bemozgások során. Ezen kívül előtérbe kerül az egyensúlyérzék fejlesztése: különböző mozgások végzése emelt felületen, forgások, fordulatok, testhelyzet változtatások, futás közbeni megállások. Szem - kéz, szem - láb koordinációt fejlesztő gyakorlatok: feldobás, elkapás, célba dobás, egyensúlyozó járás létra fokai között, célba ugrás. Fontos feladatunk ebben az életkorban már az oldaliság tanítása, és megjelenik az észlelés fejlődése is. Legnagyobb óvodásaink testnevelésanyagában az észlelés fejlesztése lesz a legcélzottabb. Sok gyakorlatot tervezünk az alaklátás és formaállandóság fejlesztésére: pl. labda gurítása a test körül jobb és bal kézzel, majd csukott szemmel is, körforma kialakítása szalag lengetésével, karkörzéssel a test előtt, test mellett csukott szemmel is. Lényeges a finommotorika fejlesztése is. Testnevelési foglalkozásokon ezt természetes módon a szerek különböző fogásmódjával, kisebb testrészekkel végzett mozgássokkal lehet fejleszteni. Nagyon jól használhatók erre a célra a különböző méretű labdák, botok szalagok. Lehetőség nyílik a keresztcsatornák fejlesztésére is. A bemutatott gyakorlatokat látják, hallják a tevékenység pontos megnevezését és elvégzik a látott és hallott feladatokat. Ebben az életszakaszban atlétikai és tornaelemek is megjelennek a testnevelési anyagban. A labdagyakorlatok végig kísérik szinte az egész tanévet. A testnevelés éves tervezésénél a fentieket figyelembe véve, kisebb módosításokkal a Dr. Tótszőllősiné Varga Tünde féle összeállítást követjük.

761

A fejlődés várható eredményei: Rendszeresen és megfelelően szervezett tevékenységeink eredménye, hogy gyermekeink szívesen és örömmel vesznek részt benne. Mozgásuk összerendezett, érzékelésük – észlelésük differenciált, kialakult az oldaliság dominanciája. Nagymozgásuk, testi képességeik, egyéni sajátosságaikhoz mérten fejlettek, finommotorikájuk, verbális és vizuális memóriájuk, akarati tulajdonságaik folyamatos fejlődése biztosítja az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését. Társas kapcsolataik fejlettek, tolerálják, elfogadják saját és társaik egyéni adottságait és az adódó élethelyzetekben megélt sikereket, kudarcokat. A mozgásos tevékenységeknek fontos szerepet tulajdonítunk az egészség megőrzésében, megóvásában. a mozgásokhoz kapcsolódó gondozási feladatok elősegítik a helyes higiénés szokások és egészséges életvitel igényének kialakulását. A mozgásos tevékenységhez szükséges feltételrendszer Rendelkezünk az egészséges életvitel igényével. A tiszta, egészséges környezet, a mozgás szeretete alapvető óvónői értékünk. A játékosság, a közös öröm átélése a gyerekekkel legyen meghatározója attitűdünknek. Biztosítjuk gyermekeinknek a mindennapi átmozgatás lehetőségét a mozgásos blokkba meghatározott tevékenységekkel. Eszközrendszer A differenciált mozgásfejlesztést változatos eszközök segítik, melyek egyrészt a testnevelés általános eszközrendszeréből, másrészt a néphagyomány ápoláshoz kötődő természetes anyagokból és népi használati eszközökből tevődik össze. Preventív mozgásfejlesztés: A mozgásfejlesztő tevékenységünk feladata a megelőző testi nevelési feladatok ellátása: tartásjavítás, lábstatika. Ezeket speciális gyakorlatokkal a mindennapi óvodai élet nyugalmi szakaszaiban biztosítjuk. Beépülhetnek a délelőtt lezárásába vagy az ébredés utáni folyamatba. Dominánsabban jelenik meg a mozgásos nap átkötő folyamataiba. Évről évre felmérjük gyermekeink adottságát ezen a területen is és amennyiben a prevenciót nem találjuk elégségesnek, külső szakember (ortopéd szakorvos) segítségét kérjük. Ezek alapján a szükséges korrekciót fejlesztési program alapján az óvónők végzik. Testnevelési eszközök típusai: kézi szerek: karikák, labdák, kendők, kavics-zsák, szalagok, babzsák Greiswald, body-roll, Wesco készletek tornapadok, szivacsok, ugrózsámoly ejtőernyő, körkötelek, ugrókötelek különböző méretű és minőségű labdák prevenciós eszközök Az udvar mozgásfejlesztő eszközrendszere: több funkciós udvari fajáték eszközök focikapu, kosárpalánk népi játékeszközök: gólyaláb, zsák, kukoricaszár, kötelek, seprűk, lovacskák stb. Testnevelési játékok, óvodai testneveléshez szükséges eszközök Minden gyermek számára a csoportok biztosítsák: gumilabda, kendő, kavics-babzsák, szalagok, makrolabda. A testnevelési eszközöket a központi szertárban biztosítjuk: 3 db Greisswald 2 db Body Roll készlet 1 db Wesco készlet 12 db tornapad 2 db körkötél 12 db medicinlabda

762

1 db ejtőernyő 8 db szivacs 3 db zsámoly 30 db műanyag karika 1 db egyensúlyozó tölcsér 4 db billegő 2 db ugrálóaszta 8.3 Tapasztalatok, tevékenységek, összefüggések felfedezése és feltételrendszerük (a környezet felfedezése, megszerettetése, mennyiségi és formai összefüggései, a környezet és a beszédtevékenység kölcsönhatása, zenei ritmusok, hangok a megismerés folyamatában). A blokkban meghatározott tartalmi jegyek segítik óvodásaink megismerő folyamatainak fejlesztését. Ezek a színterek összekapcsolódva az önkifejezés eszközei és a mozgásblokk tartalmi elemeivel biztosítják a gyermeki globális szemléletmódnak megfelelő integrált tapasztalatszerzést. A megismerési tevékenység alapja a megismerési vágy, ami cselekvésre sarkallja a gyermeket. Feladatunk, hogy éppen ehhez a cselekvéshez biztosítsuk a feltételeket, spontán vagy szervezett formában. Attitűdjükre jellemző kell, hogy legyen az érdeklődés, lelkesedés, empátiakészség. A tanulási, tapasztalatszerzési folyamat bipoláris jelenségnek feltételezi: a tapasztalatszerzések eszközbeli, helybeni biztosításán túl a problémahelyzet teremtését, a próbálkozásokat, a gondolkodtató kérdéseket, a változatos motivációs technikákat. A világot valóságszerűen megismerni a kép, a cselekvés, a szó egységében lehet. A verbális fejlesztés célként és eszközként egyaránt jelen van, megjelenik a folyamatban. A verbális fejlődéssel párhuzamosan és bizonyos feladatokban hasonlóan épül a zenei képesség fejlesztés is. A megélt tapasztalatok, viszonyítások a differenciált zenei képességek fejlesztését is szolgálják. Célunk, hogy óvodásaink minél több tapasztalatot szerezzenek (mozgásos és érzékszervi tevékenységeken keresztül) az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetből, így kialakulnak gyermekeinkben a kulturált, biztonságos életvitel szabályai az elfogadott viselkedésformák az érzelmi és erkölcsi viszonyok. Személyiségük megerősödik, szeretik környezetüket, ragaszkodnak ahhoz és megfelelő ismeretekkel rendelkezve eligazodnak benne. KÖRNYEZET FELFEDEZÉSE, MEGSZERETTETÉSE A témakörök több ponton kapcsolódnak, összefüggnek egymással. Felhasználjuk a hagyományápolás és a természet jeles napjai által kínált kapcsolódási pontokat, életkoronként minden északhoz kapcsolódó természeti élménynyújtás is. Ezek szintén az évszakok változásaihoz alapozódnak, így jól kiegészítik az élmények és tevékenységek gazdagítását. Az óvodába lépés első időszakában gyermekeink tapasztalatokat szereznek megváltozott élethelyzeteikről. Közvetlen környezetüket megismerik, megtalálják helyüket és a megfelelő viselkedési formákat benne. Személyük és a környezet viszonyában kiinduló pont az ÉN. Ebben a viszonyban fedezi fel külső környezetét. Én és a csoportszobám, én és az óvodám udvara, az óvó nénim, az játszótársaim, a kincsem-mind megannyi tapasztalatszerző lehetőség. Saját személyiségükön keresztül kitárul feléjük az óvoda közvetlen környezete. Megismerik lakókörnyezetüket, a városrész közintézményeit (orvosi rendelő, posta, városunk néhány nevezetessége: Damjanich szobor, Damjanich múzeum, Tisza part). A NEFAG Erdei Művelődési Házával közös Fürkész - Telek programban megtapasztaltatjuk az évszakok változásához kapcsolódó jelenségeket, az itt megélt örömök és esztétikai élmények pozitívan elősegítik a felfedező kedvét. Az óvónői modell által közvetített rácsodálkozás alapot adhat arra, hogy később a természet szépsége iránti fogékonysága kifejlődjön. A természet kincsei Én-tudat erős birtoklási vágya hatására felkeltik érdeklődését. Jó, ha a tudatos gyűjtőmunkát erre építjük. A környezetvédelem feladatára is figyelemmel vagyunk e folyamatban. Személyiségéhez szorosan kapcsolódnak a számára érzelmi biztonságot adó családtagok. Sétáik során a környéken lévő kertes házaknál megfigyelhetik a háziállatokat, növényeket, gyümölcsöket. Ezeket képes ismeretterjesztő könyveken felismerik, a megfigyelt mozgást szimulációs játékokban utánozzák. A környezetükbe

763

talált vadon élő kisebb rovarok, bogarak, csigák, egyéb kistestű állatok megfigyelése szintén lehetőséget biztosít a tapasztalatszerzésre. Az óvodáskor közepén a megfigyelések, tapasztalatszerzések színterei kibővülnek témában és távolságban egyaránt: az óvoda tágabb környezetét is megismerik, bejárják, az évszakok, az élővilág változásait észreveszik, köztük összefüggéseket felfedeznek. Egyszerűbb kísérleteket szervezünk, amelyekben a napi változásokat vizuálisan is rögzítjük. A témákhoz kapcsolódó gyűjtemények, albumok egyre változatosabbak: természeti kincsek, képek, általuk készített alkotások gazdagítják. A téma feldolgozása során az addigi tapasztalataikat felhasználják. Személyi zónájával kapcsolatos ismeretei is sokrétűek: testrészeit megnevezi (testséma, nemi azonosságtudata alakul, családjáról mind több ismerete van. A jeles napok által kínált tevékenységek alkalmat adnak a nemzeti identitásuk átélésére is. A tervezett témákhoz kapcsolódóan egyre több intézmény látogatása épül be a tevékenységükbe: orvos, gyógyszertár, stb. Az egyre nagyobb távolságba történő megfigyelések magukkal hozzák, hogy a közlekedés szabályait és eszközeit életszerűen tapasztalják meg. Gyermekeink nagy érdeklődéssel fordulnak az állatvilág felé. Az ismert háziállatok köre bővül, egyre többet ismer már a ház körül élő állatok és madarak közül. A vadon élő ragadozó állatokról szóló ismeretterjesztő könyveket, videokazettákat szívesen nézegetik. A természetsarok jó lehetőséget ad a gyűjtött ágak, magvak csíráztatására, hajtatására, rügyeztetésére. Ebben az életkorban a környezetükben előforduló alapszínek ismeretén túl néhány színárnyalatot is felismernek. A legnagyobb óvodásaink már biztonsággal tájékozódnak óvodánk környezetében. Az évszakok, mint lineárisan visszatérő témánk koncentrikusan elmélyülnek. Az összefüggéseket maguktól fedezik fel, folyamatokat és különbségeket vesznek észre. Az évszakváltozások ismereti- tapasztalati elemei mellett a természeti szépségének, megóvásának igénye is belsővé válhat. A fogalmi gondolkodás és az addigi tapasztalatok tágabb lehetőséget adnak a megismerésnek. Természeti elemek: FÖLD – VÍZ – LEVEGŐ – FÉNY. Ezekhez a témákhoz sokfajta megfigyelést, kísérletet biztosítunk, így élik át a környezetvédelem jelentőségét. A FÖLD, mint bolygó, vagy a letűnt világok kora kedvenc, izgalmas téma. Ehhez gyűjtő- majd kutató munkákat végzünk. Otthonról, de a könyvtárból is rendszeresen hoznak ismeretterjesztő könyveket, DVD lemezeket. A Föld forgásával kapcsolatos időszakok is megfoghatók, megérthetők számukra (nap, hónap, évszak). Közös programjaink lehetőséget adnak a közlekedési eszközök jellegének, használati módjának megfigyelésére, a közlekedéssel kapcsolatos szokások, szabályok gyakorlására. Használják a következő fogalmakat: szárazföldi, vízi, légi közlekedési eszközök. Állatgondozásban is szívesen segítenek: akvárium, terrárium rendben tartása. Az állatok megismerése bővül környezetük, élőhelyük, életmódjuk, testfelépítésük, utódaik, táplálkozási láncba elfoglalt helyük alapján. Pozitív érzelmi viszonyuk alakul, az állatok védelmének felelőssége megjelenik gondolkodásukban. Folyamatosan gondozzák csíráztatott, ültetett növényeiket, fejlődésüket vizuálisan, folyamatos rögzítéssel ábrázolják. Gyógynövények termesztése, forrázatuk, felhasználásuk bővíti a tapasztalati körüket az egészséges életvitel területén. A fejlődés várható jellemzői: Óvodáskor végén gyermekeink érdeklődéssel fordulnak az őket körülvevő környezet felé. Érdeklődési területük olyan rugalmas, hogy a hétköznapi élet problémahelyzetein túl a tágabb gondolati körök is foglalkoztatják őket. Közvetlen környezetüket ismerik Kérdésre be tudnak mutatkozni, szüleik nevét, lakcímüket meg tudják mondani Esetleg születési idejüket is megmondják, alapvető kulturált magatartási szokások (illem, erkölcs) birtokában vannak Ismerik a környezetükben élő állatokat, növényeket, a róluk való gondoskodást Ismerik lakóhelyük nevezetességeit, emlékképeik alakulnak a művészeti alkotásokról Ismerik a múzeum, könyvtár, színház-látogatás alapvető szokásait Ismernek a városi életből fakadó hagyományokat, néphagyományokat Kialakul igényük az esztétikus természeti környezet megóvására.

764

A környezet felfedezéséhez szükséges eszközök biztosítása Csoportszobában megtalálható eszközök: természet sarok évszakokhoz kapcsolódóan 4 db különböző méretű vesszőkosár 1 db földgomb 1db Magyarország térkép 1 db akvárium vagy terrárium 1 db madáretető Kísérletekhez, megfigyelésekhez: tároló edények (befőttes üveg, tálkák, tálca) 2 db kémcső, üveglombik, üveglap csipeszek 3 db nagyító 7 db képes ismeretterjesztő könyv: Kis növényhatározó Kis állathatározó Képes enciklopédia gyerekeknek: Testünk Állatvilág Közlekedés Növényvilág Bolygók Felkészülést segítő óvónői szakkönyvek: Határozó kézikönyv sorozat Óvodások környezeti nevelése Természet ünnepei Gyógynövények és fűszernövények Központi eszköztár eszközei: 3 db mikroszkóp 1 db fényképezőgép 1 db színes tv 1 db video lejátszó 1 db tájoló iránytű 4 db videokazetta: Vad, erdő, víz, mező, állatvilág 2 db távcső 3 db lepkeháló 5 db locsoló 10 db kapa 10 db gereblye 10 db cirok gyerekseprű 3 db kis hólapát 2 db talicska 2 db vesszőkosár levélgyűjtéshez KÖRNYEZETÜNK MENNYISÉGI ÉS FORMAI ÖSSZEFÜGGÉSEI A környezet felfedezése önkéntelenül is nyújt mennyiségi- és formai tapasztalatokat. A játék, a játékos, aktív megismerő tevékenység során az összefüggések, viszonyítások természetes módon épülnek be óvodásaink ismereteibe. Folyamatismertetése: Gyermekeink az óvodába kerülés kezdetén már találkoznak mennyiségi- és formai- ismeretekkel, játékaikba, mindennapi tevékenységeikbe ágyazva. A mennyiségi- és formai összefüggésekkel kapcsolatos kifejezések először passzív szókinccsé válnak, később azonban beépülnek szókincsükbe.

765

Ebben az időszakban az a feladatunk, hogy megismerjük gyermekeink érdeklődését, képességeiket, előkészítsük és megtervezzük a következő időszak egyénre és csoportra szabott fejlesztését. A természet, környezetünk felismerése, a játékos tapasztalatszerzés, a problémahelyzetek, térbeli viszonyok megtapasztalása, az irányok, helyzetek kiterjedésbeli összefüggések és a saját személye ezekhez való viszonya újfajta tapasztalatot, ismeretet ad. Logikus gondolkodásuk fejlődik, a verbálisan kísért mennyiségi tapasztalatok, halmazokkal végzett játékos tevékenységek közben az osztályozás folyamata kezd kialakulni. Összehasonlítja tulajdonságaik szerint, szétválogatja, részhalmazokra bontja, elemeit sorba rendezi. Mennyiségeket összemér becsléssel, párosítással. A térbeli kiterjedések között is különbséget tesz: magasság, hosszúság, tömeg, űrtartalom, terület, szélesség, vastagság, bőség. A tevékenykedés a halmazok elemeivel mennyiségi tapasztalatokhoz is juttatja. A számosság fogalmát kezdetbe cselekvésen keresztül konkrétan érzékeli. A fogalmi gondolkodás alakulásával egyre inkább elválik a mennyiség fogalom a konkrét tapasztalattól. Néhány számképet is felismer, és azokat mennyiségileg visszaazonosítja. A számosság szerint sorba rendez. A darabszám változatait észreveszi, az összefüggéseket felismeri, majd később önmaga is keletkezteti. Felfedezi a szimmetria élményét játékos tevékenységei során. Jól tájékozódik a térben már nem csak az irányok, helyzetek adják ismeretei körét, hanem a térbeli geometriai testek is felkeltik érdeklődését. Mind az irányok, mind a geometriai tapasztalatok a térből a sík felé fordulnak. A fejlődés várható eredményei: A környezetükben lévő mennyiségi-, térbeli-, formai összefüggést felismerik. Fogalmaik alapszinten a számosság tekintetében is kialakulnak. Pozitív viszonyuk alakul ki a problémahelyzetek megoldásához, matematikai érdeklődésük alkalmat ad az elemi ok-okozati összefüggések megtapasztalására. A logikus gondolkodás megalapozódik. Környezetünk mennyiségi és formai összefüggéseihez szükséges eszközök: Gyermek magasságú nyitott polcrendszer Ravensburger fejlesztő játékok: 1 db színérzék (csiga-biga) 1 db alaklátás formaállandóság fejlesztő (coloráma) 1db emlékezetfejlesztő (memory) 1 db rész-egész viszony (Mix-max) 1 db számfogalom (lottó játék) 2 db kártya 1 db dominó készlet 3 db Logico keret 1 készlet Logico füzet 3 db saját készítésű projekthez kapcsolódó fejlesztő játék 3 db téri fejlesztő játék Központi eszköztár eszközei: Goemetriai testek, síkmértani formák, Minimat elemek, 5 db logikai készlet. A KÖRNYEZET ÉS A BESZÉDTEVÉKENYSÉG KÖLCSÖNHATÁSA A beszédfejlődéshez állandó társas kötődés, szervezett differenciált környezet szükséges. Óvodánkban a szocializációs kapcsolatokban rejlő érzelmi, kommunikációs lehetőségek tudatos fejlesztése, valamint az inger gazdag környezet biztosítása megfelelő alapot ad arra, hogy óvodásaink beszédtevékenysége gondolkodási folyamataik fejlődésével összhangban fejlődjön. Folyamatismertetés:

766

Feladataink a gyermek megismeréséből indulnak ki. Óvodába kerüléskor az egyéni beszédképességek megismerése adja a fejlesztés alapját. Erősítjük a gyermek aktuális beszédszintjét, bátorítjuk, beszélőkedvének fenntartásához emocionális erősítéssel és teljes elfogadással járulunk hozzá. Minden tanév elején megtörténik a gyermekek beszédállapotának, anyanyelvi fejlettségének felmérése. Egyéni vagy mikrocsoportos fejlesztést végzünk a nyelvileg hátrányos helyzetű, és a nyelvileg kiemelkedően fejlett gyermekeknél. Úgy alakítják ki, hogy anyanyelvi játékaink, egyéni fejlesztéseink beépüljenek a környezeti tapasztalatszerzésekbe. Folyamatosan megteremtjük a játékos, tevékenykedő, beszélgetésre ösztönző légkör, lehetőségeket. A passzív gyermeki szókincs jól bővíthető, ha személyes mintánk az igényes, szép magyar beszéd végigkíséri az óvodai élet tevékenységeit. A hallott beszédkincs beépül óvodásaink passzív „szótárába”. A biztonságot nyújtó, odafigyelő környezet ösztönzi gyermekeinket a beszédkapcsolatok felvételére. Az óvodai élet során tudatosan kihasználjuk a beszédre ösztönző helyzeteket. A játékos hangutánzások, légző gyakorlat, a helyes artikulációt elősegítő játékok a játéktevékenységbe integrálva segítik a beszédszervek ügyesítését. A hallás, beszédhallás fejlesztése a közvetlen környezet hangjainak felismerésével, majd egymás hangjának azonosításával, a hangdifferenciálással, hanganalízissel bővül. A gyerekekkel való együttélésünk során szerepvállalásainkat, nonverbális jelzéseinket modell értékűnek tekintik. Segítjük a kifejezőkészség fejlődését: szókincsük bővülését szinonima keresőjátékok alkalmazásával. Később az auditív ritmus és auditív emlékezet fejlesztése előtérbe kerül, ezek a legváltozatosabb módon kapnak teret a gyermek tevékenységében: szótagjátékok, magánhangzó játékok. A fejlődés várható eredményei: Óvodásaink mindazon kommunikációs és metakommunikációs értékeik birtokában vannak, melyek segítik személyes kapcsolataik alakítását. A kapcsolat felvétel és kapcsolattartás eszközeként alkalmazott érthető, helyzethez illő beszéd az együttműködést elősegítő udvariassági kifejezések szocializációját, önkifejezését segítik. Beszédhalló figyelmük képessé teszi őket a magyar nyelv hangjainak megkülönböztetésére. Gondolataikat, érzelmeiket megfogalmazzák, környezetük tudomására hozzák. A környezet és a beszédtevékenységhez szükséges eszközök 5-6 gyermek számára zsebtükör minden gyermek számára lufi 6 db ping-pong labda 1 csomag vatta 10 db madártoll 3 db gyertya 1 db vesszőkosár eszköztárolására ZENEI RITMUSOK, HANGOK A MEGISMERÉS FOLYAMATÁBAN A megismerés folyamata számos lehetőséget kínál a ritmusok, hangok felfedezésére. Folyamatismertetés: Óvodáskor elején gyermekeink az ölbeli játékokat kísérő játékos utánzó mozgások közben tapasztalják meg az egyenletes lüktetést. Ezt játékos formában, változatos környezetben és mozgásformákkal hosszan, visszatérően gyakorolják az erre az időszakra jellemző nagymozgások ismétlése közben. Alkalmat teremtünk arra, hogy megtapasztalják a csendet, és a tevékenykedésük során különböző zörejhangokat fedeznek fel. Figyelmes befogadói a dallamjátszó hangszerek hangjainak. Az élményekhez kapcsolódó játékos hangutánzásokon keresztül megtalálják a halk-hangos, magas-mély hangszínek közötti különbséget. Később az egyenletes lüktetést képesek megérezni, keletkeztetni: mondókákat, dalt, változatos mozgásformákkal, hangkeltő eszközök megszólaltatásával. A hallásfejlődés érdekében nem csak a

767

csoportszoba és a természeti környezetben megtalálható eszközöket, hanem a népi használati tárgyakat és a Montessori hallásfejlesztő eszközöket is beépítjük az érzékszervi fejlesztésbe. Általuk differenciáltabbá válik hallásuk: finomabb zörejhangbeli különbségeket érzékelnek, és beazonosítják. Szívesen énekelnek egyedül vagy kisebb csoportokban, halkabban, hangosabban, magasabban, mélyebben. Változatos ritmushangszereket alkalmaznak, zenekart alakítanak. Kedvvel énekelnek kérdés-felelet játékokkal. Érzékelik az egyenletes lüktetés és a ritmus közötti különbséget. Mozgásintegrációjukban önkéntelenül is megjelenik a gyors és lassú közötti dinamikai különbség. Nagyobb óvodásaink már jól elkülönítik az egyenletes lüktetést és ritmust. Ezt kisebb csoportokban együttesen is hangoztatják, különféle ritmushangszereket megszólaltatva. A keresztcsatornák fejlettsége alkalmassá teszi őket arra, hogy tudnak ellentétes fogalom párokat együttesen hangoztatni (halkabb-hangosabb, gyorsabb-lassabb). Zenei formaérzéküket jól fejlesztik mozgásukban kifejeződő motívum hosszúságot. Gyermekeink zenei kreativitásának teret adva biztosítjuk annak lehetőségét, hogy a zenei feladatokat változatosan minél több féle módon valósíthassák meg. A dallamjátszó hangszerek iránti egyéni fogékonyság jó alapot ad arra, hogy érdeklődő gyermekeink beléphessenek a „hangszeres zenét játszók világa”-ba. A fejlődés várható eredményei: Gyermekeinknek óvodáskor végére birtokukban vannak mindazon zenei képességek, melyek alkalmassá teszik őket, hogy később jól tájékozódjanak a zene világában. A zenei fogalompárok ismerete az egyenletes lüktetés és ritmus nem csak zenei anyanyelvüket erősíti, hanem megismerő folyamataiknak sokrétű tapasztalatszerzését is. Ezen túl személyiségüknek olyan gazdagító elemévé válhat, amely későbbiekben a külső világhoz való viszonyukban magabiztosabb, sokoldalúbb személyi zónájuk kialakulásában jelentős lehet. A kognitív tevékenységek feltételrendszere Ismernünk kell, hogy melyek azok a gondolkodási folyamatok és színterek, stratégiák, amelyek az óvodáskorú gyermekeink megismerő folyamatát alkotják. A blokkban jelzett tevékenységi körökhöz kapcsolódóan sajátos élménytárral és speciális ismerettel rendelkezzünk. Biztosítjuk a felfedezések, tapasztalatszerzések, képességfejlesztés színterét csoportunkban: természetsarok, Fürkész - Telek programok, képességfejlesztő sarok, hangszerfal és polc. Az óvodán kívüli tapasztalatszerzések, tevékenykedési és élményszerzési lehetőségek a projektek feldolgozásában domináns szerepet kapnak. Óvodánkban különös figyelmet fordítunk a népi- és vidéki életmóddal kapcsolatos események megélésére: dióverés, szüretelés, kukoricatörés stb. A kognitív tevékenység eszközrendszere: Kísérletek, megfigyelések eszköztára: tárolóedények, üveglapok, mikroszkópok, csipeszek, nagyítók, térképek, földgömb, ismeretterjesztő könyvek, videokazetták. Gyermekmagasságú nyitott polcrendszeren elhelyezett fejlesztő játékeszközök. (RAVENSBURGER, MONTESSORI, WESCO, saját készítésű érzékelésfejlesztő eszközök, beszédfejlesztő eszközök, ember- természet- társadalmi környezet megismerését fejlesztő eszközök. Hangszerfalon az alapvető óvodai hangszerek: triangulum, cintányér, dob, csörgődob, metallovon, furulya biztosítása. Mennyiségi és formai felfedezések és tapasztalatszerzését fejlesztő eszközök. A nyitott zenepolcon saját készítésű hangkeltő eszközök, népi használati tárgyak, ritmusbotok, különböző termések üvegekben, textilzacskókban és felfűzve, csengők, stb. A természeti megfigyeléseket, tevékenykedéseket szolgáló eszközök: locsoló, kerti szerszámok, madáretető, talicskák, időjárás megfigyelő eszközök, lepkeháló, nagyító, begyűjtő edények és zacskók, távcső, stb. Zenei ritmusok, hangok a megismerés folyamatában szükséges eszközök:

768

2 db cintányér 1 db triangulum 3 db dob 1 db csörgődob 4 pár ritmusbot 1 db agyagcsengő 2 pár mákgubó csörgő 5 db üveg, termésekkel (bab, kukorica, mák, búza, mogyoró) 2 pár csuklócsörgő 2 pár kasztanyetta 12 db fa és fémhangzású ritmushangszer Zenei ritmusfejlesztő központi eszköztár 2 doboz ritmusjátszó készlet 1 db metronóm 9. MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK-MINT A GYERMEKI AUTONÓM TÖREKVÉSEIT SZOLGÁLÓ LEHETŐSÉGEK.

SZEMÉLYISÉG

Óvodásaink önállósulása, önmegvalósulása a munkajellegű tevékenységek során is érvényesül. Lehetőséget biztosítunk az önként, örömmel éa szívesen végzett játékos munkajellegű tevékenységek lebonyolítására. Ezáltal olyan képességeik, tulajdonságaik fejlődnek a szubjektumuk (sikerélmény, önértékelés, autonómia, kitartás, felelősség, céltudatosság) erősödésén túl, amelyek a szocializációs folyamataik, kapcsolataik fejlődését is eredményezik. Ennek érdekében óvodánkban biztosítjuk a munka jellegű tevékenységekhez a megfelelő környezetet, eszközöket (Montessori). Óvónőink hitelt adó modellszerepe itt is meghatározó. A nap szervezése folyamán időt és teret biztosítunk arra, hogy a gyermekek a belülről fakadó tevékenységeiket kigyakorolhassák, sikeresen végezhessék. Ehhez szükség esetén rendelkezésre állnak a megfelelő méretű és funkciójú eszközök. Segítjük őket abban, hogy minél hamarabb önállóak legyenek. Egészséges életvitel terén: gondozás, testi szükségletek kielégítése. Játékszervezés terén: játékeszközök, hely biztosítása igényeik szerint, majd használat után ezek visszarendezése. Az óvodai élet más jellegű tevékenységeibe (önkifejezés, mozgás, megismerő) is legyen igényük arra, hogy a feltételrendszert saját elgondolásaiknak megfelelően biztosítsák, majd használat után tegyék a helyére. Az eszközök helyét a polcokra felragasztott vetületi képek, vagy ábrás jelölések, nagybetűs feliratok jelzik. A környezet rendje vegye őket körül. Kialakítása és megtartása váljon belső igényükké. Ez ad lehetőséget arra, hogy társaik is zavartalanul szervezhessék saját tevékenységeiket. Önállóság és élethelyzetekbe való közös együttműködés. Pedagógiai szempontból fontosnak tartjuk, hogy az önkiszolgálás, mint szokás ne szoruljon háttérbe az óvodai élet során. Ebben az életkorban elsődlegesnek tekintjük a saját személyével kapcsolatos önkiszolgálást és az élethelyzetekben való közös együttműködést. Alkalmi feladatokat és folyamatokban történő munkamegosztást egyaránt biztosítjuk gyermekeinknek. Tevékenységükben a játékban reprodukált munkák jelennek meg először: főzőcske, sütés, takarítás, stb. Folyamatosan egészülnek ki valós, eredményt hozó, szükségleteket kiegészítő munkákkal: tízórai készítés, gyógynövények forrázata, reform ételek készítése, befőttek, saláták elrakása, jeles napokhoz kapcsolódó kézműves ajándéktárgyak és egyéb alkotások elkészítése, és árusítása gyermekeink által. ilyen közös munkában közvetlenül megélhetik a munka hasznosságát és értelmét. Az alábbi munkafajtákat szervezzük óvodánkban: Önkiszolgáló munka:  saját személyével kapcsolatos  feltételek teremtő

769

Megbízások:  kisállatok, növények gondozása  tevékenységekhez szükséges eszközök tisztántartása  a gyűjtőmunka során kialakított gyűjtemények rendben tartása Szükségleteket kielégítő munkák:  befőttek, betakarítás, kertészkedés  eszközök készítés más tevékenységekhez  ünnepeket, jeles napokat előkészítő munkák 10. MEGFIGYELÉSEK, FOLYAMATRÖGZÍTÉSEK 10.1 Megfigyelések rendszere A gyermekekkel való mindennapi munkánk alapját a gyermekek ismerete kell, hogy képezze. A kedvező kiindulási helyzetek elsősorban a gyermekek szociális kapcsolatai tartják fenn, mert a kisgyermekekből még hiányoznak a teljesítménymotivációk. Ez indokolja, hogy felméréseink megfigyelés jellegűek, és rögzítésük folyamatosan történik. A fejlesztésnek olyan súlypontjai vannak, amelyek kitüntetett szerepet kapnak az által, hogy álaluk több terület fejlődése is kedvezően befolyásolható pl.: motorikum, testséma fejlődése, általános transzferhatása mellett közvetlen alakítója a téri percepciónak. Nevelőmunkánkhoz a mindennapi gyakorlatban nagyon jól használható fejlettségmérő lapokat Porkolábné Dr. Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában című könyvében találtuk, amelyek sajátos formába építve, megújítva tettük alkalmassá, és praktikussá megfigyeléseinkhez (lásd 2-es sz. melléklet). Megfigyeléseink rendszerét időhálóval rögzítettük. Megfigyelési területeink: Megfigyelőlap a szocializáció tervezéséhez (2.1 sz. melléklet) Nagymozgás fejlettsége (2.2 sz. melléklet) Mozgás-téri tájékozódás-dominancia (2.3 sz. melléklet) Finommotorika fejlettsége (2.4 sz. melléklet) Értelmi fejlettség (2.5 sz. melléklet) Nyelvi fejlettség mutatói (2.6 sz. melléklet)

10.2. Montessori –eszközökkel való tevékenységek folyamatának rögzítése A Montessori pedagógiában a háromlépcsős tanulás rendszere szükségessé teszi az eszközök használatának folyamatrögzítését. Óvodánkban az alábbi táblázat segíti a fokozatok jelölését (lásd 3.sz. melléklet). Megfigyelési területeink: Alap és kiegészítő nevek ismerete (lásd 3.1. melléklet) Montessori eszközök megfigyelő lapjai (lásd 3.2. melléklet) 11. TERVEZÉS A folyamatok, tevékenységek tervezése keretet jelent számunkra. Lehetővé teszi a várható történések megfelelő előkészítését a részfolyamatok összegzését. A tervezés keretjellege biztosítja a folyamat bipolaritását a gyermekek aktív részvételét, a váratlan szituációkra építés lehetőségét, az alkotás, a felfedezés, a kitalálás, a felismerés, a megoldás együttes élményét. Ettől lesz a folyamat egyszerre átgondolt, tudatos és esetleges, véletlenszerű, aktuális. A fentiekben említett keretjelleget biztosítja a 10-12 projekt, amit fejlesztési tervként tanév elején (november 1-ig) elkészítünk. Ezekben azokat a folyamatokat és tevékenységkínálatot jelöljük, amelyek bizonyos rendező elv mentén helyezkednek el, és biztosítják a témakör feldolgozását. Legfontosabb rendezőelv óvodánkban az évszakok változásán alapuló néphagyomány ápolás. Így ezek jelentik pedagógiai folyamatunk legnagyobb időkeretét.

770

A hagyományápolás jeles napjai mint állandó, visszatérő elem jelenik meg tervezésünkben. A jeles napok tervezhető tartalmának sajnos rendszere él óvodánkban: a csoportok az óvodai közös értéken alapuló hagyományoknak megfelelően dolgozzák fel a néphagyomány értékeiket. Természetesen az adódó spontán élményekből fakadó tanulási folyamatok projektfeldolgozására is nagy hangsúlyt fektetünk. Ezekben a helyzetekben a gyermeki élmény, problémahelyzet feldolgozása adja a projekt kiindulópontját, így a tanév során nem csak az általunk megtervezett és megajánlott projektek, hanem a gyerekek által indított folyamatok is feldolgozásra kerülnek, így a csoportokra jellemző módon sajátosan alakul a tervezett és spontán élményre alapuló projektek aránya. Innovációnk során a következő szerkezeti felépítés bizonyul a tervezésünkben a leghatékonyabbnak (4.1 sz. melléklet) Tervezési munkánk előkészületeként a gyermekek egyéni megfigyelését, valamint a képességkörök folyamatrögzítését végezzük el. Így kialakulnak a képességkörök térképei. Kiemelt figyelemmel kísérjük a sajátos nevelési igényű gyermekeket. Felzárkóztatásukra, tehetséggondozásukra egyéni vagy mikro csoportos tervet készítünk. Ezek összegzése alapján megállapítjuk a képességfejlődés fő preventív irányait. Projektjeinkben tudatosan rögzítjük ezeket, a megvalósítás során törekszünk minden tevékenységben kiemelt figyelmet fordítani a tervezett képességterület kondicionálására. 12. A MEGVALÓSULÁS IDŐSZAKA Projekt-periódus: A tervezett témák, projektek feldolgozásához illeszkedően változó időtartam: 1-2 hét, vagy néhány nap is lehet, ez a gyermek érdeklődésétől függ. Szakaszai: Szondázás, tájékozódás a gyermekek spontán élményeiről. Indító élménynyújtás a témának megfelelően fiús-lányos élményforrások figyelembevételével: spontán élményekre vagy közös szervezett élményekre alapozva. Ezek időpontját és helyszínét a csoportnaplóban rögzítjük. A projekttémához kapcsolódó kutakodás, gyűjtőmunka, melyben a családok aktivitására is számítunk. Feldolgozás, tevékenységek a folyamat tervezése: a gyermekekkel kezdetben közösen, majd később önállóan is képesek erre. Nagy záró élmény, amely során rendeződnek az ismeretek, összegződnek az elkészült alkotások, így jön létre egy közös kollektív produktum. Kiállítások szervezése a projektek produktumainak felhasználásával. Az ismeretek, élmények kiürülési fázisa. Ebben az időben a szabadjáték az abszolút domináns tevékenység. Időtartama függ a projekt felfutó tevékenységi idejének hosszától. Ez az időszak alkalmas arra is, hogy az egyéni fejlesztések, megfigyelések megtörténjenek. Rögzített tartalmú tevékenységek: Hetente egyszer mozgásos nap: az egész délelőtt folyamán alkalom nyílik intenzív testnevelési játékok, énekes játékok gyakorlására, az óvodai testnevelés mozgásanyagának elsajátítására, mozgásfejlesztésre. Projekt kiürülési fázisában 4-5 nap az egyéni vagy mikro csoportos képességfejlesztés. Napi periódusok: Érkezések nyugalma: beszélgetés, egyéni élmények, képeskönyv nézegetése, beszélgető-kör. Játékos tapasztalatszerző, tevékenykedő délelőtt: ebben folyamatos játék, folyamatos tízórai, asszociációs tanulási láncfolyamat. Rövid közös tevékenység (irányított beszélgetés, vagy csendjáték és Montessori eszközökkel való tevékenykedés). Intenzív mozgás a szabadban (élmények, tapasztalatok). Ebéd, kulturált étkezési szokások alakítása, halk, csendes beszélgetés. Pihenésre hangolódás, mesehallgatás, altatódalok, pihenés. Ébredés halk zenére, énekre, lábstatika, készülődés az uzsonnához, uzsonna. Délutáni szabad játék, egyéni képességfejlesztés.

771

13. A SZOCIALIZÁCIÓ SAJÁTOS FOLYAMATA ÓVODÁNKBAN 13.1. A gyermekek komfortérzetének biztosítása a szocializáció fontos eleme Óvodásaink életében az első komolyabb szocializációs helyszín az óvoda. Az új és ismeretlen környezet biztonságossá, megnyugtatóvá, komfortossá tesszük számukra. A leendő óvodásaink szüleivel már a tavasz folyamán igyekszünk megismerkedni és bemutatni óvodánkat. Interaktív szülői értekezleten a bölcsődében vagy intézményünkben, találkozhatnak pedagógiai munkánkkal. A családlátogatások minden esetben az óvodakezdés előtt megtörténnek. Az óvó néni és a család közötti első kapcsolatfelvétel, a kisgyermekhez kapcsolódó sajátos játékok, szokások feltérképezése fontos feladatunk. Az anamnézis megismerése az első olyan kapocs, amely mind a leendő óvódásokban, mind a szülőben bizalmat ébreszt. Óvodánkban nagy figyelmet fordítunk az óvodakezdésre. Ebben az időszakban a csoportban dolgozó felnőttek 2 hétig egész nap együtt vannak a gyerekekkel érzelmi kapcsolatfelvétel, a megnyugtatás és a szokások megismerésének biztosítása miatt. A csoportszobában „pihe-puha kuckókat” alakítunk ki, személyessé tesszük a környezetet azáltal, hogy játékaikat, személyükhöz tartozó fétis tárgyakat behozhatják. Családjukról szintén fényképeket hoznak be, amelyeket kincses dobozokban tárolnak, és szívesen nézegetik a nap bármely szakaszában. A kisgyermek a számára biztonságos háttérrel az anya, az apa vagy más családtag segítségével - megkönnyítjük a beszoktatás időszakát, szorgalmazzuk az anyás beszoktatást. Lehetőséget biztosítunk a bölcsődei gondozónőknek, hogy a tőlük érkező gyermekek beilleszkedését segítsék. A gyermekek igényeihez igazodva, a fokozatosság elvét szem előtt tartva biztosítjuk a lépcsőzetes beszoktatást. Csoportszobáinkban a csoportot jelképező bábok, plüssfigurák állandóan jelen vannak, végig kísérik az óvodai időszakot, a pedagógiai bábjáték sokszínű lehetőséget ad „simogat, dicsér, mondókázik”. Jeleik mellett fényképük és nagybetűs nevük is végigkíséri az óvodai életen őket. GONDOZÁS A gondozási feladatok teljesítése belsőséges gyermek-felnőtt kapcsolatot feltételez. Ebben a folyamatban családi háttérrel egyeztetve a nevelő munkát segítő dajkával összehangolva adunk példát a napi élethez szükséges kultúrhigiéniai szokásokról. Ezek egy része az óvodáskor végére szükségletté válhatnak. Testápolás, öltözködés, táplálkozás szokásrendszere: Óvodáskor elején ezekhez a tevékenységekhez egyéni fejletséghez mérten segítséget nyújtunk. A folyamatos együttlét, a cselekvések beszéddel kísérése a személyes minta segíti a szokások megismerését, egyre biztosabb gyakorlását. Később önállósulási vágya mozgáskoordinációja arra készteti, minél több feladatot próbáljon önállóan megoldani. Tiszteletben kell tartani a próbálkozásokat. Türelemmel, megerősítéssel, időbiztosításával tudatosan adjunk teret az önkiszolgálással kapcsolatos valamennyi teendő elvégzésére. Óvodáskor végén a személyük körüli tisztálkodási öltözködési teendőket rendszerint önállóan végzik. Segítség igénylésekor szívesen fordulnak egymáshoz segítségnyújtással. A szokás és szabályrendszer a következetes tevékenykedtetés hatására belsővé válik.

772

EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD, MOZGÁSFEJLESZTÉS A gyermekek napi életritmusának megfelelő periódusok biztosítása a levegőzés, pihenés, a táplálkozás szokásrendszerének időkeretét adják. Az ezekhez kapcsolódó szokások és tartalmak segítik a gyermekek egészségének, testi képességének védelmét, edzését. A mozgásfejlesztés feladatai projekt tervünk tevékenységköreibe épülnek be, biztosítva így a nagy és finom mozgások fejlesztését. Alapelvünk, hogy a lehető legtöbbet tartózkodjuk a szabadban, a benti mozgásformákhoz az épület adottságának minden lehetőségét kihasználjuk. A délelőtti tevékenységekhez minél több tér biztosítás az asztalok kirakásával, folyamatosan mozgássarkok kialakításával. 13.2. A gyermeki személyiség érzelmi kondicionálása Biztonságos, érzelmekben kiegyensúlyozott, megnyugtató légkörrel vesszük körül gyermekeinket. A nevelést segítő dajka attitűdjével, empatikus, gondoskodó személyiségével szintén sokat tud tenni azért, hogy óvodásaink mentális komfortérzete kialakuljon. Érzelmi kapcsolatok alakulnak a felnőttekgyermekek között. A gazdag, árnyalt metakommunikációs jegyek, a simogatások, testközeli kapcsolatok bensőségessé teszik az óvodai életet. A sajátos nevelési igényű gyermekeinknek megadjuk a bátorítást, a talán még nagyobb mértékű odafigyelést, a még szükségesebb érzelmi kontaktust. Ebben a bensőséges légkörben megismerkednek az alapvető tevékenységek, szokások tartalmával, szabályaival. A rend, a viszonylagos nyugalom, egymás tiszteletben tartása és az érzelem gazdag légkör, valamint az inger gazdag együtttevékenykedés interakcióra készítik a gyermekeket. Kezdetben egy-egy játékeszközök körül alakulnak e kapcsolatok. A megélt egyéni örömök, a sikeres tevékenység, az esetleges alkotások mind a gyermeki önbizalom építői. Erősödik az én-azonosság, fejlődik az én-tudat. Érzelmeiket már ki tudják fejezni. A környezetükben tapasztalt esztétikum és felfedezés magasabb szintű emóciókat erősít. Az együttes tapasztalatok-élmények-tevékenységek a gyermekek között tartósabb szociális kapcsolatokat hoznak létre: megjelennek a baráti kapcsolatok (átmeneti vagy hosszabbtávú). Ezeket támogatjuk, közös megbízásokat, tevékenységeket ajánlva, és biztosítjuk, hogy minél több időt tölthessenek együtt, a játék, az étkezés, a séta vagy a pihenés közben. Az együttműködés, a tolerancia, empátia mind ép, egészséges, mind a sajátos nevelési igényű gyermekeink sajátja. 13.3

Közös tevékenységek

A szocializáció szempontjából kiemelt jelentőségük van a sajátos, élményt adó közös tevékenységeknek, hagyományoknak. Melyek ezek? Élménynyújtások, kirándulások. Célunk: az átélt közösségi élmény és öröm a későbbi, ebből táplálkozó tevékenykedések közös tartalma színteret adhat a társas kapcsolatok alakításának. Az év során többször szervezzük e tevékenységeket, visszatérő módon, együttes és mikro csoportos formában. Figyelembe véve a fiús-lányos élményforrások arányát, a sajátos nevelési igényű gyermekek érdeklődését. Óvodai hagyományok Célunk: az identitás elemi foka jelenjen meg már legkisebb óvodásainkban is. A legnagyobbak megélik az összetartozás érzését. A közösség hiányzó tagját észreveszik, kifejezésre juttatják ezzel kapcsolatos érzéseiket. Csoportonként sajátos szokások szerint ünnepeljük meg a gyermekek születés és névnapját, levelet írnak, rajzokat küldenek beteg társaiknak. A csoportok saját közös csoportünnepeket is szerveznek pl.: Alma-zsúr, Ugri-bugri mókus buli, Nyuszi-buli, Katalin-napi Katica buli, Tavaszébresztő stb.

773

A csoportközi tevékenységek (bábszínház, kiállítások meglátogatása, vendégeskedés) megszokott elemei óvodai gyakorlatunknak. Óvodai jeles napok Célunk: olyan közös élmény biztosítása, amely a megszokott élethelyzettől eltérő módon biztosít élményeket, felfedezéseket, érzelmi, közösségi élményt. Az óvodai szintű jeles napokon nagyobb óvodásaink a jeles napokhoz kapcsolódó dramatikus játékokkal, népszokások felelevenítésével közös tevékenységre hívogatnak. 13.4

Erkölcsi, etikai értékek közvetítése

Az óvodai élet során gyermekeink a társas kapcsolatokban, a közös tevékenységekben élik meg a helyes és helytelen tartalmát. Az óvónői modell az odafigyelés, megértés, empátia légkört teremt. Az engedékeny, rugalmas, alkuképes, változó óvodai légkörben egyetlen szigorú szabály állandóan érvényes: TILOS MÁSOK ROVÁSÁRA KÁRT TENNI! Lehetőséget adunk arra, hogy gyermekeink tapasztalják meg társaikhoz, a másik nemhez, a felnőttekhez fűződő kapcsolatokban, tervezett irányított beszélgetések során: társadalmi és viselkedési normák a másság az udvariasság a tolerancia az empátia az idősek tisztelete a haza szeretete érzésének tartalmát a lakókörnyezethez való kötődés erősítését (lásd 4.2 sz. melléklet) Célunk: a megelőlegezett bizalom légkörében gyermekeink személyiségük sajátos jegyeit megőrizve, az alapvető erkölcsi normáknak megfelelően éljék természetes óvodai életüket. Kapcsolataik legyenek minőségben is alkalmasok arra, hogy az egymáshoz tartozás, az identitás és a közösségi élet kiteljesedjen. 14. CSOPORTSZERVEZÉS Programunk megvalósításának nem feltétele a speciális csoportszervezés. Jelenleg óvodánkban a homogén csoportok száma van túlsúlyban, de nem zárkózunk el a heterogén összetételű csoportok szervezésétől sem. 15. AZ ÓVODAI SZOLGÁLTATÁSOK ELVEI Óvodánkban a nyitvatartási idő alatt nevelési programunkba építve az életkori sajátosságokra alapozva biztosítjuk a gyermekeink teljes személyiségfejlesztését. Napirendbe épített ingyenes szolgáltatások: 1. Óvodai nevelésünk során lehetőséget biztosítunk egyéni igény alapján a Biblia ismereti foglalkozások megszervezésére. 2. Kézműves tevékenységek, népi kismesterségek játszóházát kínáljuk napirendbe építetten a nagycsoportos óvodásainknak havonta egyszer (tesz-vesz műhelynap).

774

3. Zenei tehetséggondozás-napirendbe építetten havonta kétszer mikro csoportos formában. 4. Tartásjavító, lábstatikai tornát szervezünk a diagnózissal rendelkező gyermekek számára heti egy alkalommal. 5. Ovi-foci hetente egyszer nagycsoportos fiúknak. Napirenden kívüli térítéses szolgáltatások: Ritmikus mozgás, énekes játék-program zenei, mozgásos, gyermek táncelemek beépítését. Játékos, zenés, mozgásfejlesztő torna.

16. KAPCSOLATRENDSZER 16.1 Belső kapcsolattartás rendszere Intézmény/szervezeti egységek

Szolnok Városi Óvodák

Kapcsolat formája

Rendszeressége

városi tanévnyitó, tanévzáró értekezlet

évente 2x

szakmai napok, előadások

szükség szerint

vezetői megbeszélések, értekezletek

2 hetente

egyeztetések a gyermeklétszám alakulásáról

szükség szerint

kiemelt pedagógiai feladatok meghatározása

év elején

vagyoni, épületműködési, karbantartási, beszerzési, leltározási egyeztetések, jelentések

szükség szerint

az intézmények működési rendjének kialakítása

szükség szerint

munkatársi értekezlet

év eleje

pedagógusnap

év vége

együttműködés a gazdasági csoportta

folyamatos

775

Intézmény/szervezeti egységek

Tagóvodák

Nevelőtestület

Kapcsolat formája

Rendszeressége

tartalmi együttműködés

folyamatosan

pedagógiai team munkaközösségek

évente többször

szakmai nap tapasztalatcsere

alkalomszerűen

óvónői megbeszélés, információs tartalmi együttműködés szakmai napok, tréning, előadás

2 hetente évente 3x

tanévnyitó értekezlet

évente 1x

Dolgozók

munkatársi értekezlet

évente 2x

Technikai alkalmazottak

megbeszélések, szakmai nap

szükség szerint

Team szervezők, munkaközösség

innovációs tartalmi együttműködés

folyamatos

Alapítvány

tájékoztatás, jelentés, egyeztetés

alkalomszerűen

SZMK

tájékoztató, véleményezés, javaslatok

évente 2x

776

Gyermekvédelmi felelős

információ átadása, intézkedések, szükséges családlátogatások, esetmegbeszélések, segélyezések

folyamatos

16.2 Külső partnereink kapcsolatrendje

Intézmény/szervezeti egységek

Kapcsolat formája

Rendszeressége

jelentések, jegyzőkönyvek

szükség szerint

vélemények, elvárások, együttműködések

alakalomszerűen

Polgármesteri Hivatal

továbbképzések Pedagógiai Intézet

szükség szerint pedagógus könyvtár konzultáció

Szolnok Városi óvodák Fejlesztő Szakcsoport

szűrések

folyamatos

fejlesztés, felterjesztés alkalmassági vizsgálat Városi Pedagógiai Szakszolgálat

esetmegbeszélés

szükség szerint, esetenként

konzultáció Humán Szakszolgáltató Központ Módszertani Gyermekjóléti Központ

tartalmi és információs tájékoztatás, előadások, együttműködés

alkalomszerűen

Magyarországi Montessori Egyesület

információ

évente 2x

Projekt Társaság

információ

évente 1x

Zöld Ház- Szabadidő és Kulturközpont

tartalmi együttműködés

alkalomszerűen

777

Iskolai egészségügyi ellátást biztosító eü. szolgáltatóvédőnő, gyermekorvos, fogorvos

Intézmény/szervezeti egységek

Általános iskolák

Bölcsődék

Család

havonta szükség szerint szűrések, kötelező vizsgálatok

Kapcsolat formája

Rendszeressége

iskolai életmódhoz megfelelő tartalmi együttműködés

folyamatos

felvételik előkészítése

január

innovációs, tartalmi együttműködés

alkalomszerűen

tartalmi együttműködés, előadások, tapasztalatcsere

évente 2x

óvodalátogatás

évente 2x

szülői értekezlet

évente 1x

családlátogatások, közös programok, beszélgetések

folyamatosan

fogadóóra

hetente 1x

szülői értekezlet

évente 3x

szülői fórum

évente 2x

rendezvények

évente 2x

nyílt napok

évente 2-3 nap

778

Városi Zenei Művelődési Központ

színház, bábelőadások

alkalomszerűen

17. AZ ÓVODÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI a harmadik életév betöltése szobatisztaság önálló mozgáskészség kialakult beszédkészség A gyermekek felvételét a tanügy igazgatási eljárásnak megfelelően végezzük. 18. AZ ISKOLÁBALÉPÉSHEZ SZÜKSÉGES FEJLETTSÉG Az iskolába lépés elsődleges feltétele a gyermek érettsége, amely különböző életkorben következhet be. Az egészséges életmód szokásainak kialakulását tekintve: önállóan végezzék a személyiségük körüli tisztálkodási, öltözködési teendőket, szükség szerinti segítségadással erősödő egészségük, mozgáskészségük, testi képességeik fejlődését eredményezze tapasztalataik révén alakuljon ki igényük az egészséges életmódra, a testápolásra, az egészségmegőrzés szokása iránt. A testi fejlődést tekintve: testarányaik megváltoznak, mozgásuk összerendezett, képesek azt, valamint viselkedésüket, test szükségleteiket szándékosan irányítani. A szocializáltságot tekintve: önállóságuk kibontakozása mellett önbizalmuk erősödik, erkölcsi érzelmeik fejlődnek, akaratuk, kitartásuk erősödik, tapasztalatokat szereznek a másság iránti tolerancia érzéséről. készen állnak az iskolai élet elfogadására, képesek kapcsolatot teremteni gyermek és felnőtt viszonylatában is. Tudnak szabályokhoz alkalmazkodni Értelmi fejlettség a nevelés tekintetében: anyanyelvi készültségük révén képesek gondolataik, érzelmeik kifejezésére, a folyamatos beszédre, értve és használva a kommunikatív jeleket. Végig tudják hallgatni egymást és megértik mások beszédét.

779

Tapasztalataik megalapozzák fogalmi struktúráik kialakulását. Észlelésük – érzékelésük differenciálódik. kialakul képességük a részekre bontásra, az általánosításra, fogalmi szinten. Megjelenik a szándékos figyelem, az emlékezés. Kreativitásuk érvényesül minden kifejezési formában. 19.

FELHASZNÁLT IRODALOM: A minőség iskolái 1 – 11. /School Bt. Nyíregyháza 1995./ B. Méhes Vera: Montessori pedagógia rendszere és alkalmazása az óvodában /Nemzeti Tankönyvkiadó Bp. 1995/ Balázsné Szűcs Judit: Miből lesz a cserebogár? /Alex-tipo 1992/ Dr. Deliné Dr. Fráter Katalin: Integrált személyiségfejlesztő program osztatlan óvodai csoportban /Hajdúböszörmény 1992/ Dr. Kovács György: A játék elmélete és pedagógiája /Nemzeti Tankönyvkiadó 1994/ Dr. Porkolábné Dr. Balogh Katalin: Komplex prevenciós óvodai program /Budapest 1997/ Dr. Porkolábné Dr. Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában /Alex typo 1992/ Dr. Tótszöllősiné Vargha Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában /Fer – Co Kft 1994/ Fejlődést elősegítő foglalkozások az óvodában Szöveggyűjtemény /Orsz. Ped. Int. 1994/ Helyi nevelési program Terézvárosból /Okker 1994/ Domináns felhasznált gondolatok, elemek: - egészséges életvitel óvodába, iskolába lépés feltételei Jean Piaget: Az értelem pszichológiája /Gondolat Bp. 1993/ Mérei – Binét: Gyermeklélektan /Gondolat Medicina Bp. 1997/ Montágh Imre: A tiszta beszéd /Népművészet és propaganda Iroda 1976/ Montessori Mária: A gyermek felfedezése Montessori Máris: Módszerem kézikönyve Montessori Workshop: Bécsi Pedagógiai Akadémia Nagy Jenőné: Helyzetelemzés, önmeghatározás, döntés /Okker Bp. 1997/ Nagy Jenőné: Óvodai programkészítés, de hogyan? /OKI 1996/ Németh András: Reformpedagógia múltja és jelene /Nemzetközi Tankönyvkiadó 1993/

Salamon Jenő: Az értelmi fejlődés pszichológiája /Gondolat Bp. 1983/ Petrás Anna: Játékiskola /Budapesti Művelődési Központ/ Önkormányzati Minőségirányítási Program /2004.01.29./ Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvénymódosítás I. sz. Óvodai Igazgatóság Pedagógiai Programja Óvoda az ezredfordulón /1998/

780

20. IDEGEN SZAVAK ÉS KIFEJEZÉSEK JEGYZÉKE akusztikus anamnézis asszociáció attitűd auditív differenciált domináns emóciók empátia esztétika fiktív frusztráció funkcióöröm globális hanganalízis homogén identitás indikáló integrált intenzív interiorizálódás improvizáció kognitív kommunikáció koncentrikus

konfliktus konvergens kooperatív koordináció korrekció kreativitás labilis lineáris metakommunikáció metodika motívum periódus prevenció produktum projekt struktúra spontán szegregált szinonima szocializáció team tolerancia verbális vizuális

- hallással kapcsolatos - előzmény - képzettársítás - magatartás, viselkedés, modor - hallási - különvált - kiemelkedő, túlsúlyban lévő - érzelmek - beleélés - a művészet és a művész alkotások elmélete - képzelt, képzeletbeli felett, de nem bizonyított, nem közvetlen mérésen alapuló - határozott célra irányuló tevékenység végrehajtásának meggátolása miatt előállott kellemetlen, bénító élmény - működést, rendeltetést kísérő öröm - átfogó, teljes - hangelemzés - egynemű - azonosság - előidéző - összevont, kapcsolt - alapos, mély, tartalmas - belsővé válás - rögtönzés - megismerő - közlés, kapcsolattartás - az ismereteket egyre mélyebben tárgyaló, korábban tanítottat elmélyítve és bővebben ismétlő és kiegészítő, több irányból egy személy vagy tárgy felé irányuló - összeütközés, nézeteltérés - összetartó - együttműködő - különféle tényezők összehangolása - javítás - alkotóképesség - ingatag - egyenes vonalú - nem nyelvi kommunikáció, eszköze a gesztus, a mimika - módszertan - indítóok - szakasz - megelőzés - szellemi munka terméke, alkotás, mű - tervezet - szerkezet, felépítés - szabad - elválasztott - rokon értelmű szó - beilleszkedés a társadalomba - csapat - türelem, elfogadás - nyelvi, beszédbeli - látási érzeten alapuló

781