MUNKABIZTONSÁG 2.7
A tetőkön végzett munka biztonsága Tárgyszavak: munkabiztonság; építőipar; magasépítés; baleset-megelőzés; tűzvédelem; kockázatkezelés.
A tetőn végzett munka rendkívül veszélyes, és minden esetben igen szigorú biztonsági előírások alkalmazását teszi szükségessé. A magasból leesés az építőiparban az első, az ipar egészét tekintve pedig a második helyen áll a halálos végű munkahelyi balesetek között. Miután a szabályozás egyre szigorodik, továbbá számos leesés elleni védőfelszerelést gyártó és tanácsadó cég működik, azt lehetne gondolni, hogy a leesések megszűntek vagy legalábbis a számuk jelentősen csökkent. A statisztikák tanúsága szerint azonban ez sajnos nem így van. 2003-ban az Európai Munkavédelmi Ellenőrök Bizottsága vizsgálatot kezdett az építőiparban a magasban végzett munka biztonságával kapcsolatban, majd a vizsgálat 2004-ben is folytatódott. Elrendelésének oka: az amúgy is kiemelten veszélyes építőiparban bekövetkező balesetek 40%-a magasból leesés miatt következik be, és ehhez járulnak még a tetőn végzett munkával összefüggő egyéb balesetek (pl. tűzesetek). Az elmúlt két évben – részben az Európai Munkavédelmi Ügynökség szervezésében megrendezett Munkahelyi Biztonság és Foglalkozásegészségügy Európai Hete kapcsán – kiemelt figyelmet fordítottak az építőipari munka- és egészségvédelem kérdéseire, ezen belül több öszszeállítás is foglalkozott a tetőn végzett munka biztonságával. A téma fontossága miatt az alábbiakban ezekből a cikkekből olvashatnak egy összefoglalót.
Vonatkozó jogi szabályozás az EU-ban A tetőn végzett munkával kapcsolatos szabályozást megfogalmazó EU-irányelvek: • a Tanács 1989. június 12-i 89/391/EGK irányelve a dolgozók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről; 1
• a Tanács 1992. június 24-i 92/57/EGK irányelve az időszakos vagy helyileg változó építkezések alapvető biztonsági és egészségvédelmi követelményeinek végrehajtásáról; • az Európai Parlament és a Tanács 2001. június 27-i, a Tanács 89/655/ EGK irányelvét módosító 2001/45/EK irányelve a munkaeszközök munkahelyi használatával kapcsolatos alapvető biztonsági és egészségügyi követelményekről. A tagállamok törvényeiben foganatosított európai irányelvek a biztonsággal és az egészségvédelemmel kapcsolatos alapvető követelményeket fogalmazzák meg. Előfordulhat, hogy a nemzeti szintű szabályozás előírásai szigorúbbak, éppen ezért fontos, hogy intézkedéseit minden esetben egyeztesse az illetékes helyi hatóságokkal.
A tetőn végzett munkával kapcsolatos óvintézkedések A leesések kockázatának becslése és értékelése az EU irányelvei szerint kötelező, ezért részét kell képeznie minden tagállam törvényi előírásainak. A munkaeszközöknek biztonságosnak kell lenniük a magasban végzett munka során. Biztosítani kell rendszeres ellenőrzésüket és karbantartásukat, és ellenőrizni kell megfelelő használatukat. Az egészség- és munkavédelmi feladatokat az építkezés helyszínén koordinálni kell, ezzel kapcsolatos kötelezettségeit a fővállalkozónak ismernie kell. A vállalkozók és alvállalkozók kiválasztásánál egészség- és munkavédelmi szempontokat is figyelembe kell venni. A vállalkozók mindegyike felelős a dolgozók egészségének védelméért és a biztonságos munkakörülmények megteremtéséért. Figyelemmel kell lenniük továbbá a balesetek megelőzésére, a biztonságos munkamódszerek alkalmazására, illetve a biztonságtechnikai eszközök karbantartására és megfelelő használatára. Szükség van-e a munkára? A tetőről lezuhanást természetesen úgy lehet a legegyszerűbben megelőzni, ha a dolgozó egyáltalán nem is megy fel a tetőre. Ha valóban szükség van a munkára, mindig érdemes elgondolkodni azon, hogy tetőre mászás nélkül is megoldható-e a feladat, ill. hogy lerövidíthető-e a tetőn töltött idő.
2
Sok esetben lehetőség van például a tető bizonyos részeinek felhelyezés előtti összeszerelésére, ami természetesen jelentősen hozzájárulhat a magasban töltött idő minimálisra csökkentéséhez. A munka megkezdése előtti teendők A tetőn végrehajtandó munka megkezdése előtt minden esetben el kell végezni a vonatkozó kockázatfelmérést. Fontos, hogy a munka elvégzéséhez szükséges valamennyi eszköz és felszerelés rendelkezésre álljon, hogy minden vonatkozó óvintézkedést és munkarendszert kidolgozzanak és az adott helyzetre alkalmazzanak, illetve hogy a munkát kizárólag megfelelően képzett és egyértelmű utasításokkal ellátott munkavállalók végezzék. A tetőn végzendő munkát – az akár csak néhány percig tartó rövid műveleteket is beleértve – minden esetben gondosan meg kell tervezni, mert csak így biztosítható a munkavállalókat fenyegető veszélyek minimálisra csökkentése. Zuhanásvédelmi intézkedések A tetőn végzett munka, illetve a le- és feljutás során fennálló zuhanásveszély esetén feltétlenül szükség van a veszély típusának megfelelő óvintézkedésekre. Elsődleges feladat a kockázatfelmérés megállapításai alapján a zuhanásveszély csökkentése érdekében kidolgozott kollektív intézkedések megtétele, s csak ezt követően kerülhet sor az egyéni védőintézkedések bevezetésére. Fontos, hogy a lezuhanás megelőzése céljából használt (pl. peremeken elhelyezett) védőberendezések elég erősek legyenek ahhoz, hogy ténylegesen megelőzzék, illetve megakadályozzák a munkavállalók lezuhanását és ebből eredő sérülését. A zuhanásvédelmi intézkedéseknek a magasban végzett munka megkezdése előtt és munkavégzés közben is folyamatosan érvényben kell lenniük. A tetőn végzett munka során az időjárási körülményeket is mindig figyelembe kell venni. A jeges, csapadékos vagy szeles időjárás ugyanis jelentősen növelheti a munkavállalók vagy az általuk használt tárgyak lezuhanásának veszélyét. Lezuhanó tárgyak A magasból lezuhanó tárgyak végzetes kimenetelű balesetet okozhatnak. A tetőről éppen ezért semmit sem szabad ledobni! 3
A munkát az alábbiak szerint kell végezni: • zárt törmelékcsúszdát kell használni, vagy leereszteni az anyagokat a földre; • mindig ügyelni kell arra, hogy ne halmozódjanak fel az olyan anyagok/eszközök, amelyek esetleg leeshetnek; • gondoskodni kell a tető alatt, illetve környékén lévő veszélyes területek lezárásáról; • megfelelő védőeszközök – pl. a lehulló törmeléket felfogó háló, fedett átjáró stb. – elhelyezésével gondoskodni kell arról, hogy a leeső tárgyak ne okozhassanak sérülést; • lehetőség szerint el kell kerülni nehéz és nagyméretű tárgyak felvitelét a tetőre; • ügyelni kell a tetőn használt anyagok és felszerelések megfelelő tárolására (különösen szeles időben). Képzés A tetőn dolgozó munkavállalók csak akkor tudják biztonságosan végezni a munkájukat, ha rendelkeznek az ahhoz szükséges ismeretekkel, szakképzettséggel és tapasztalattal. Csak a megfelelően képzett munkavállalók képesek ugyanis felismerni a veszélyeket és megérteni, illetve megfelelően alkalmazni a helyes munkamódszereket és -rendszereket (peremvédők elhelyezése, mozgó munkaállványok működtetése, a biztosító kötélrendszer összeállítása és alkalmazása stb.). Egyeztetés Az egyeztetés a munkavállalókkal a biztonságos munkavégzés alapvető feltétele. Tudásuk és tapasztalatuk igen jelentősen elősegítheti a veszélyek meghatározását és a megoldások megvalósítását. A munkavállalók véleményét a biztonsági és egészségvédelmi intézkedésekkel kapcsolatban, valamint új technológiák és termékek bevezetése előtt is ki kell kérni. Az egyeztetés mindemellett ahhoz is hozzájárul, hogy a munkavállalók kötelességüknek érezzék a biztonsági és egészségvédelmi folyamatok betartását és tökéletesítését.
4
Az egyes tetőtípusok kockázatai Lapos tetők A lapos tetőn végzett munka komoly veszélyekkel jár. Az emberek lezuhanhatnak például: • a kész tető széléről; • az építés alatt álló tetőrész pereméről; • nyílásokon, lyukakon vagy tetővilágítókon keresztül. A lapos tetőn végzett munka során fennálló zuhanásveszély esetén feltétlenül szükség van a vonatkozó óvintézkedések és előírások bemutatására. Védőintézkedésekre lehet szükség például a tető peremén, a nyílások közelében, a tető megközelítését szolgáló helyeken és a törékeny tetővilágítók mellett. Nyeregtetők A nyeregtetőn dolgozók lezuhanhatnak például: • az ereszről; • a tetőről lecsúszva az ereszen keresztül; • a tetőn keresztül az épület belsejébe; • az oromzat széléről. Fontos, hogy a peremvédelem elég erős legyen ahhoz, hogy felfogja és megtartsa az eső embert. Minél hosszabb a lejtős tetőfelület és minél nagyobb a tetőhajlás, annál erősebb peremvédőre van szükség. Az önjáró munkaállványok számos esetben alkalmazhatók a tetőn végzett munka biztonságos alternatívájaként. Használatuk különösen előnyös a rövid időtartamú munkák és a rések kialakulásához vezető bontási műveletek esetén. Fontos, hogy a biztonság ne csak a munkavégzés során, de a munkahely megközelítésekor és elhagyásakor is megfelelően biztosított legyen. A palával vagy tetőcseréppel borított felület gyakran nem biztosít megfelelő támaszt. Ilyen esetekben tetőlétra, vagy ahhoz hasonló egyéb kisegítő eszköz használata szükséges. Törékeny tetőfelületek A törékeny anyagok közé sorolható bármely olyan anyag, amely nem képes biztonságosan megtartani a rajta álló személy, vagy a rá he-
5
lyezett teher súlyát. A tetőszerkezeteknek számos része lehet törékeny, vagy válhat törékennyé. Az azbeszt, a cement, az üveggyapot és a műanyag az idő múlásával általában törékenyebbé válik, az acéllemezek pedig elrozsdásodhatnak. A rosszul kijavított tető gyakran nem biztosítja a rá helyezett lemezek megfelelő alátámasztását. A tetőkön lehetnek első látásra talán fel sem tűnő törékeny felületek is (pl. tetővilágítók), és bizonyos esetekben – elsősorban az építkezés idején – a tető ideiglenes törékenysége is előfordulhat. A törékeny tető nem biztonságos munkahely. Munkavégzésre éppen ezért kizárólag a szükséges óvintézkedések megtételét követően alkalmas. Ipari tetőszerkezetek Az ipari épületek nagy fesztávú tetőin dolgozó munkások lezuhanhatnak: • a tető pereméről; • a félig kész tető résein keresztül; • a burkolólapokon keresztül; • a főpárkányról, ha elkerülhetetlenek a védőborítás nélküli rések; • a keretszerkezetről, például a tetőlemezek kirakásakor; • törékeny vagy ideiglenesen rögzített tetővilágítókon vagy burkolatokon keresztül. A jó tervezés igen jelentősen csökkentheti az ipari tetőszerkezeteken végzett munka veszélyeit. Az ezzel kapcsolatos legfontosabb teendők: Igyekezni kell az alábbi intézkedésekkel gondoskodni arról, hogy a tetőn végzett munka során minél kevesebb helyváltoztatásra legyen szükség: • a rakodóterek és -eszközök teljes kihasználása; • gondoskodás arról, hogy a tetőlemezeket megfelelő méretben, mennyiségben és minőségben, megfelelő időben és megfelelő helyre szállítsák le; • a munkahely könnyű és kényelmes megközelíthetőségének biztosítása. A hangsúlyt a biztonságos munkahely megteremtésére kell helyezni, nem szabad kizárólag az esést megfékező eszközökre számítva csökkenteni a lezuhanás lehetőségét!
6
A már meglévő tetőkön végzett munka Az ilyen típusú munka a felülvizsgálat, a karbantartás és a tisztítás mellett a felújítást, a tetőburkolat eltávolítását és a tető lebontását is magába foglalja. A felülvizsgálatot és a tisztítást gyakran hozzá nem értő takarítók, házmesterek vagy gondnokok végzik. Pedig az ilyen munka esetén is elengedhetetlen a megfelelő kockázatfelmérés és tervezés, illetve a szükséges óvintézkedések megtétele és a felügyelet biztosítása. Fontos, hogy a tető helyreállítására, felújítására vagy lebontására vonatkozó terv a tetőfedő anyagok eltávolításának és tárolásának módjára is kiterjedjen. A munkavállalók lezuhanását megakadályozó védőeszközökre és -berendezésekre a bontási munka során folyamatosan szükség van. A tetők és a tetőket alkotó anyagok lebontását és eltávolítását minden esetben biztonságos munkarendszer keretében kell elvégezni. A régi tetőkön végzett munka megtervezése A régi tetőkön végzett munka gondos tervezést igényel, melynek során feltétlenül szükség van: • a tető törékeny részeinek meghatározására; • a szükséges óvintézkedések meghatározására; • egyeztetésre az ügyféllel (szükség esetén); • szerkezeti vizsgálat elvégzésére (bizonyos esetekben); • kockázatfelmérés elvégzésére (minden esetben).
Új lehetőségek a leesések elleni védekezésben Az utóbbi időben egyre több munkáltató ismeri fel, hogy oktatásra, előzetes tervezésre és komplex intézkedésekre van szükség a magasban dolgozók biztonságának növelésére. Röviden: egy átfogó szabvány szükséges a leesések elleni védelem teljes területének újraszabályozására. A sokféle szabályozás miatt nehéz egy leesés ellen védő, hatékony és egységes program kifejlesztése. Téves az az elképzelés, amely szerint csak egy megbízható és megfelelő védelmi megoldás létezik – a leesés ellen védő eszközök alkalmazása. Ugyan kiválasztásuk gyors és egyszerű, karbantartási igényük kicsi, de használatukat oktatni kell, és alkalmazásukhoz pontos magassági számítások, és a rögzítések meghatározása szükséges. 7
A munkásoknak a magasban végzett munka során a védőfelszerelést nemcsak viselniük kell, hanem megfelelő módon kell viselniük. A megfelelő oktatás hiánya miatt az érintettek nem ismerik az ellenőrzés, a használat és a karbantartás követelményeit, illetve a munkafolyamatok megváltozásakor az ismételt oktatás és az új beszerzések szükségességét. A munkaadók lassan ismerték fel az integrált irányítási és munkavédelmi módszerek adta lehetőségeket, mint a legjobb gyakorlati megközelítési lehetőséget az élet védelmére, pénz megtakarítására és a működés hatékonyságának a növelésére.
A tetőkön végzett munkálatok tűzvédelmi kockázatainak csökkentése Az egyre szigorúbb szabályozás és az egyre kifinomultabb megoldásokat alkalmazó védelmi rendszerek ellenére a tűzesetek – legyen az okuk akár véletlen baleset, akár szándékos gyújtogatás – továbbra is komoly kockázatot jelentenek. A munkahelyi tűzesetek jelentős hányada az építési vagy karbantartási munkálatokat végző vállalkozókhoz köthető, akik „forró munkákat”, pl. kátránypapír vagy más szigetelőanyag fektetését végzik, és ehhez nyílt lángot, illetve forró levegőt vagy gázt használnak. Ilyen esetekben a munkások figyelmének pillanatnyi kihagyása másodpercek alatt katasztrófához vezethet. A veszélyhelyzet ráadásul nem mindig nyilvánvaló, mert sok anyag egy darabig csak parázslik, mielőtt lángra lobbanna, akkor viszont 20 perc alatt az egész épületre kiterjedhet. A brit Tűzvédelmi Szövetség jelentése A brit Tűzvédelmi Szövetség (FPA) jelentése kimutatta, hogy a magas hőmérsékleten végzett munkafolyamatok következtében kialakult jelentős tűzesetek 40%-a a tetőkön vagy a tetőterekben fordul elő. Egy 2002 áprilisában, egy suffolki bevásárlóközpontban történt eset jól demonstrálja, hogy egy ilyen baleset milyen következményekkel járhat. A tetőn végzett munka során keletkezett tűz miatt 4000 ember került veszélybe, a biztosítóknál benyújtott kárigények összege 120 millió GBP-re rúgott, a tényleges kár pedig még ennél is nagyobb volt. A központ 15 hónapos kényszerszünet után nyílhatott meg újra, az újjáépítés 55 millió GBP-be került.
8
Egy tűzeset után, amely elpusztított egy élelmiszer-feldolgozó üzemet, a bíróság 17 millió GBP kártérítésre kötelezte a kivitelezőt – mert nem fordított kellő gondot a tűzgátló anyagok beépítésére – annak ellenére, hogy a tűz egyértelműen az üzem saját dolgozójának hibájából keletkezett. A tetőfelújítások során keletkezett, a közvéleményben is nagy visszhangot kiváltó tűzesetek sok vállalatot arra késztetnek, hogy keresni kezdjék a nagyobb biztonságot nyújtó tetőfedő anyagokat. Egyes megrendelők már odáig mennek, hogy teljes egészében megtiltják a kivitelezőknek a magas hőmérsékleten végzett munkafolyamatokat a tetőkön, mivel ennek kockázatát, illetve a magas biztosítási díjakat nem hajlandók vállalni. Javaslatok a kockázatok csökkentésére Az FPA-t oly mértékben aggasztja ez a veszélyforrás, hogy ajánlása szerint „egy megfelelően képzett, és a munkában közvetlenül részt nem vevő személynek minden munkafázisban – és utána még legalább egy órán át – folyamatos megfigyelést kell végeznie annak érdekében, hogy észleljen és megszüntessen bármely esetlegesen fellépő tüzet”. Több jelentős, magas hőmérsékletű tetőfedő technológiát alkalmazó kivitelező cég az ajánlásokat követve du. 1/2 3-ig befejezi ilyen tevékenységét, hogy a tűzfigyelésnek eleget tudjon tenni. Ezeknek az eljárásoknak az alkalmazása természetesen jelentős költségekkel jár, amelyeket végső soron az épületek tulajdonosainak kell viselniük. Az FPA javasolja továbbá, hogy a magas hőmérsékleten végzett munkafolyamatokat a tetőkön csak akkor engedélyezzék, ha biztonságosabb alternatív módszer nem áll rendelkezésre, és hogy a kátrányforraló üstöket csak kivételes esetben vigyék fel az épületek tetejére. A forrólevegős és forrógázos berendezéseket különösen veszélyesnek minősítették, mivel ezek használatánál nincsen látható láng. Ezek az FPA ajánlások rövid időn belül várhatóan jogszabályi szintre emelkednek. Mivel a tetőkön építkezés vagy karbantartás során végzett magas hőmérsékletű munkafolyamatok különösen kockázatosak, mind a kivitelezők, mind az épület tulajdonosai és használói szemszögéből, ezért a tűzoltóság támogatja minden olyan anyag használatának elterjedését, amelyek kiküszöbölik a „forró munkát” a tetőkön, és ezáltal radikálisan csökkentik a tűz kockázatát és a potenciális károkat. Az épülettulajdonosok és a biztonságért felelős vezetők a hőigényes tetőfedő technológiák helyett egyre inkább a hidegen alkalmazható és
9
tűzbiztos anyagokat részesítik előnyben. Ilyen pl. a hidegen cseppfolyós Decothane, amelynek felrakásához nem szükséges sem forrógáz- sem forrólevegő-pisztoly, sem más melegítő berendezés, és amely felrakás után kitűnő tűzvédelmi paraméterekkel rendelkezik. Összeállította: Pál András Safe roofwork. = Factsheets, European Agency for Safety and Health at Work, 2004. 49. sz. Holmes, L.: Roofing: eradicating the fire risk. = The ROSPA Occupational Safety and Health Journal, 34. k. 1. sz. 2004. p. 48–50. Steemson, J.: Preventing falls from height. = The ROSPA Occupational Safety and Health Journal, 34. k. 1. sz. 2004. p. 16–22.
10
11
