A tételek. Jogi Jegyzetek Gyűjteménye - JOG

Jogi Jegyzetek Gyűjteménye - http://www.athina.hu/jogjegyzet/

A tételek 1. A büntetőjog fogalma, felosztása, helye a jogrendszerben. A büntetőjog tudományának főbb irányai és az egyéb bűnügyi tudományok Fogalma: - tág értelemben: jogi normák összessége (anyagi, eljárási, VHi) - szűkebb értelemben: csak anyagi büntetőjog Felosztása: 1. anyagi (Btk) 2. eljárási (BE) 3. végrehajtási (BVtvr) - vannak közöttük összefüggések és kölcsönhatások Bünt anyagi jog: a.) általános rész = a különös rész absztrakciója - az összes v több BCSre alkalmazható normák összessége b.) különös rész: - az egyes BCSre vonatkozó normák, fajták, azok ismérvei, büntetések Feladata: - az emberek közösségi együttélésének a védelme - biztosítja a jogrend parancsainak és tilalmainak kikényszeríthetőségét - megelőzi a jövőben a jogsértéseket, kialakítja az erkölcsi gátlásokat Helye a jogrendszerben: JOG MAGÁNJOG a.)polgi jog b.)nki magánjog c.)családjog

KÖZJOG 1.büntjog a.)anyagi b.)eljárási c.)végrehajtási 2.más közjogok a.)alkotmányjog b.)közig c.)nki közjog

Bűnügyi tudományok: - az elkövetéssel, az elkövetővel és a büntjogi következményekkel foglalkoznak 1. jogi (normatív) tudományok: anyagi, eljárási, VHi jog 2. nem jogi (empirikus) tudományok: a.) kriminológia - a büntetőjog szociológiája, tapasztalati, ténykutató társtudomány - kutatási területei: bűnözési alaktan, oktan, áldozattan (viktimológia), bűnözés és devianciák kapcsolata, bűnözéskontroll, bűnmegelőzés b.) kriminalisztika - bűnügyi nyomozástan, történeti TÁ felderítésére - BCSk megelőzésére, felderítésére, bizonyítására, cselekményi módozatokra - ki, mit, mikor, hol, hogyan, mivel és miért - krimináltechnika: bizonyítékok rögzítése, krimináltaktika: nyomozás, szembesítés c.) különböző segédtudományok: - igazságügy elmekórtan – bűnelkövető pszichés zavarairól és defektusairól - igazságügyi orvostan +1. kriminálpolitika: - közvetítő szerepe van a büntjog és a kriminológia között


Büntjog tud főbb irányai: 1. klasszikus iskola - Beccaria: büntetés legyen nyilvános, gyors, szükséges, arányos, tv által megszabott - tv előtti egyenlőség elve – mindenkire egyaránt kötelező tvek - nullum crimen és nulla poena sine lege elve - felelősség – elkövető szabad akaratára alapozva - büntetés célja: BCSel arányos megtorlás - merev tett felfogás, elkövetőre nincs tekintettel - BCSt kizárólag jogi jelenségnek tekinti 2. pozitivista irányzat - Comte: BCS természetes társi jelenség - megtorlás helyett – társ védelme, bűnösség helyett – veszélyesség - zárt gondolatrendszer, elkövetőkkel szembeni védekezés 3. közvetítői irányzat - Franz von Liszt: tettes – antiszociális személy - BCS = tvbe ütköző csel + antiszociális magatartás - dualisztikus szankciórendszer – határozott büntetés, határozatlan intézkedés 4. új társvédelmi irányzat - II vilháb után, bűnözést társi problémaként kezeli - tettes személyére tekintettel szabja ki a büntetést, ellenzi a halálbüntetést - cél: bűnelkövetők reszocializálása, tettes társi rehabilitációja 5. alternatívák a.) treatment ideológia: kezelés, elkövető megváltoztatása, gyógyítása b.) neoklasszikus felfogás: tett és elkövetője közötti arányosság, arányos megtorlás c.) áldozatorientált: áldozat sérelmének orvoslása, eljárásban a sértett aktív részvétele d.) Günther Jacobs: ellenség-büntetőjog (kemény kéz koncepció) - USA-ban: szigorú és represszív kriminálpolitika és büntető gyakorlat - elsődleges címzettjei: terrorista elkövetők (elkövetkezendő BCSre is felkészül) 2. A büntetőjog alapelvei - a büntetőjog egészét átható elvi tételek JOGRENDSZER EGÉSZÉRE KIHATÓ: Jogállamiság: - gyűjtő kategória, amit az államnak figyelembe kell venni + biztosítani kell - az alkotmány részletezi: emberi méltóság, szabadságjogok, jogegyenlőség, jogbiztonság Humanitás: - mivel az elkövető is ember (csak kissé megtévedt) - testi, szégyenítő és halálbüntetés mellőzése, teljes kiiktatása - BV célja: reszocializáció legyen (hogy a bűnöző minél előbb visszatérhessen a társba) SPECIÁLIS ALAPELVEK: Törvényesség elve: - cél: jogbiztonság - bünthatalom gyakorlásának feltételeit előre tvben kell rögzíteni - jogi garancia és kiszámíthatóság 1. nullum crimen, nulla poena sine lege certa (pontos tvi meghatározottság) 2. previa (visszaható hatály tilalma – nem lehet utólag súlyosabbat előírni) 3. scripta (írott jog, normaszöveg – terhére szokásjogot nem lehet alkalmazni) 4. stricta (bíró hozzákötése a leírt normaszöveghez, analógia tilalma)


Tettfelelősség elve: - elkövetett cselekményt kell figyelembe venni, felelősség a tetthez kapcsolódik Bűnösségen alapuló felelősség elve: - csak a bűnös elkövetőt lehet megbüntetni, bűnösség előfeltétele a büntetésnek - befolyásolja a büntetés mértékét, súlyát - praeterintencionális BCSk – szándékon túli eredmény esetén: bűnösség nem v csak gondatlanságra terjed ki Arányosság elve: - szankció aránya - túllépési tilalom - szankció súlya és szigora arányban álljon az elkövetett BCSel és annak súlyával Kétszer értékelés tilalma (ne bis in idem): - tág: elkövetőt uazon cselekmény miatt nem lehet 2X hátránnyal súlytani - szűkebb: már értékeltet nem lehet újra értékelni - többszörös eljárás tilalma és kétszeres végrehajtás tilalma Büntjog ultima ratio elve ill szubszidiaritása: - állami kontrolleszközök kiválasztásánál utolsóként szabad alkalmazni - csak a legsúlyosabb jogsértésekre – legutolsó eszközként - szubsz: csak akkor, olyan súlyú és olyan terjedelemben, ahogy feltétlenül szükséges 3. A büntetőjog forrásai, a Btk időbeli, területi és személyi hatálya Belső: - alk. 57. § - alkotmányos alapelvek - Btk: 1978. évi IV. tv. - összefoglalja a BCSket - vmely BCSt annak minősít és büntetést helyez kilátásba - mellette lehet más bünt tv is – speciálisak (FK, katonai) - lehet nem bünt jogszabály végén büntjogi rendelkezés Egyéb jogforrások: a.) tvr: 1979. évi 5. tvr – Btké = Btk-t léptette hatályba b.) rendeletek - kormrendelet v min rendelet nem lehet! (alk ellenes) - de közvetetten büntjogi jelentőséghez juthat – keretkitöltő forma (+ ÖK határozat is) c.) nki egyezmény: ha kihirdetésre került - de nem alapulhat rajta büntjogi felelősség (nem önvégrehajtó, nem elsődleges norma) - jogalkotónak mondja meg, hogy mit nyilvánítson BCSé d.) AB határozat – jogforrás! - más bünt jogszabályokat megsemmisít - közvetlenül a jogalkalmazóhoz is tud szólni - indokolási rész: hogyan kell alkalmazni a Btk bizonyos részét egy adott helyzetre e.) LB jogegységi határozata – jogforrás! - kötelezően követni kell a bíróságoknak f.) irányelvek – mint a tvr - új már nem születhet, de a régi még hatályban van g.) elvi döntés – ua. h.) bünt kollégiumi állásfoglalás – BK - nagy részét a LB hatályon kívül helyezte, BKvéleményként újra kiadta, átszámozva i.) LB egyéb elvi véleményei - tájékoztatók a kollégiumi gyűlésekről Külső: - nki jogforrások, eu közösségi jog, nki büntetőjog, nki bíróság statútuma


AB határozatok - 11/1992.: elévültet ne tegyük újra el nem évültté - 53/1993.: háborús és emberiség elleni BCSk – nki jog határozza meg - 2/1994.: háborús és emberiség elleni BCSk soha nem évülnek el - 36/1996.: nki jog maga határozza meg a BCSket és feltételeit Időbeli hatály: - BCSt az elkövetéskor hatályban lévő tv szerint kell elbírálni - ha az elbíráláskor új tv van hatályban - ÉS aszerint már nem BCS v enyhébben bírálható el - azt kell alkalmazni - elbírálás ideje: JEs ügydöntő határozat meghozatalának időpontja - visszaható hatály tilalma a.) magatartás elmélet: - elköv idő: amikor az elköv magat utolsó mozzanatát kifejtik - mulasztás esetén: amikor a kötelezettnek cselekednie kellett volna - lényeg: TÁhoz tartozó valamennyi magatartást megvalósították - (az utolsó adag mérget is beadta szeretett anyósának) b.) okfolyamat elmélet: - okfolyamat már a tettes magatartásától függetlenül fejlődik - (beadta a mérget, de az anyós még nem adta be a kulcsot) c.) eredmény elmélet: - elköv idő: eredmény bekövetkezésének időpontja - TÁ megvalósulásához szükséges eredmény bekövetkezett - (anyós megboldogult) d.) cselekményegység elmélet: - TÁhoz tartozó bármelyik elem megvalósult - (akár az első, akár az utolsó adag beadása is elkövetési időpont) Területi hatály: - belföldön elkövetett BCS - magyar ÁP külföldön elkövetett BCSe - MK határain kívül tartózkodó magyar hajón v légi járművön elkövetett BCS Személyi hatály: - HA a magyar tv szerint BCS ÉS az elkövetés helyének tve szerint is BCS - állam v emberiség elleni BCS, fegyveres erők ellen elkövetett kémkedés - LÜ rendeli el - akár nem magyar ÁP ellen is (hontalan nem magyar ÁP) a.) területiség elve: - állam szuverenitása az adott terület felett - állam büntjogának hatálya a saját területén elkövetett BCSkre terjed ki - független az elkövető ÁPságától b.) honossági elv: - saját ÁPi által elkövetett BCSk, belföldi külföldön elkövetett BCSeire is c.) állami önvédelem elve: - ha BCS az állam belső v külső biztonságát veszélyezteti d.) univerzális büntetőhatalom elve: - államok szolidaritása - nki konvenciókban jelenik meg Jogforrások értelmezése: - megállapító - megszorító - kiterjesztő – de nem valódi kiterjesztés! (tilos az analógia-keresés!)


4. A nki bűnügyi jogsegély. Bűnügyi EM az EU-ban Jogsegély: - nki bűnügyi EM a globalizálódó bűnözés ellen - viszonosság és kettős inkrimináció elvén alapul - cél: bűnüldözés is legyen nki, ne csak a bűnözés - bűnüldöző szervek nki EMe (bűnfelderítés, bűnmegelőzés) - transznacionális büntjog - Grotius: bűn ne maradjon büntetlenül – v adják ki, v ítéljék el helyben 1996. évi XXXVIII. tv a nki bűnügyi jogsegélyről - kiadatás: nki bűnügyi EM alaptípusa - államok között - BE átadása – átvétele, ítélet VH átengedése – átvétele - vagyonelkobzás átengedése – átvétele, eljárási jogsegély - feljelentés külföldi államnál, kétoldalú és többoldalú megállapodások - külföldi ítélet érvénye – res iudicata - teljesíti v kéri: igügyért felelős min v LÜ 2002. évi LIV. tv - bűnüldöző szervek nki EMről - információcsere, - ellenőrzött szállítás - közös bűnfelderítő-csoport, - EMő személy igénybe vétele, - fedett nyomozó - határon átnyúló megfigyelés, - forrónyomos üldözés, - összekötő alkalmazása - titkos infógyűjtés, - tanúvédelmi program EU: - EuTanács (1949, Strasbourg) – egyezmények, ajánlások - 1992. febr. 7, Maastrichti Szerződés - II. pillér: közöl kül- és biztonságpolitika, III. pillér: bel- és igügyi EM - 1999. május 1, Amszterdami Szerződés - III. pillér: EM a rendőrség és a büntető igszolg területén - kiadatás: jogsegélyfajta (1996. évi XXXVIII. tv.) - eui elfogató parancs: átadás – igügyi szervek egymás között - Tamperei program (1999): EM javítása, gyors kiadatási, átadási eljárások a.) Europol - rendőri EM: terrorizmus, kábszer, szervezett bűnözés - hágai központú - információs rendszert üzemeltet b.) Eui Igügyi Hálózat - nemzeti szakemberek egymás közötti kapcsolattartása (pontok, személyek) c.) Eurojust - 2 v több tagállamot érintő nyomozások v BEk esetén - koordinációs, infó közvetítés segítség, hatóságok közötti EM támogatása Eui Emberjogi védelem: - Emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló Egyezmény - Rómában írták alá, 1950. nov. 4-én, az intézmény Strasbourgban - feladata: embertelen, megalázó bánásmód és fogvatartás megelőzése Eui Bíróság: Luxemburgban működik, feladata: szerződések értelmezése, joghézagok pótlása 5. A BCS fogalma, a BCSk súly szerinti felosztása Fejlődése: - kánonjog: bűn = bűnös magatartás + bűnös gondolat - XIX. sz: BCS külső és belső, ill obj és szubj elemei - Berner, 1857: cselekmény fogalma


- Jhering, 1867: obj jogellenesség (nem függ a cselekvő bűnösségétől) - Merkel,1867: szándékosság, gondatlanság - Beling, 1906: TÁszerűség (csel TÁszerű – akkor jogellenes – akkor bűnös) - Frank, 1907: normatív bűnösség - tettes akkor bűnös, ha szánd v gond neki felróható - formális BCS fogalom: Csemegi kódexben - BCS v vétség, amit a tv annak nyilvánít - materiális: most hatályos Btk-ban - társra veszélyes csel, amit a tv büntetni rendel - cselek konkrét leírása - külön-külön fogalmak Fogalma: - gondatlan v szándékos bűnös cselekmény, társra veszélyes ÉS tv büntetni rendeli - emberi cselekmény kell, hogy legyen 4 nagy iskola: - klasszikus - neoklasszikus - finalista: szánd és gond – jogellenességi ismérv, bűnösség – felróhatóságon alapul - közvetítő - neoklasszikus finalista szintézis 4 matéria (fogalmi elemek): - cselekmény, Tászerűség, jogellenesség, bűnösség Magyar fejlődés: - Havas József, 1831: BCS fogalmára értendő megfogalmazás - Deák-féle, 1843: nem tartalmazott ilyen definíciót a.) első korszak: tvi TÁ kategóriája b.) második korszak: korai fogalmi meghatározások - egyik irányzat: jogellenes és büntetendő - másik irányzat: jogellenes, bűnös és büntetendő c.) harmadik korszak: TÁszerű, jogellenes és bűnös - Csemegi-kódex, 1878: bűntettet v vétséget csak azon csel képez, melyet a tv annak nyilvánít - Btá, 1951: társra veszélyes cselekmény, amelyre a tv büntetés kiszabását rendeli - 1961. évi V. tv: társra veszélyes cselekmény, büntetendő, szándékos v gondatlan bűnösség Mai BCS fogalom: - Btk: 1978. évi IV. tv. 10 § - szándékosan v gondatlanságból elkövetett cselekmény - veszélyes a társra ÉS tv büntetés kiszabását rendeli - társra veszélyes = (obj tartalmi) tevékenység v mulasztás, MK állami, társi, gazdi rendjét, ÁPk személyét v jogait - sérti v veszélyezteti - bűnös = szubj tartalmi - büntetendő = obj formai - emberi cselekmény, TÁszerű, jogellenes, bűnös BCS súly szerinti kategorizálása: a.) hármas felosztás - francia jogból származik (1791, 1810) - bűntett vétség, kihágás – trichotom rendszer b.) 1843: Deák-féle – dihotómikus rendszerű (bűntett, kihágás) c.) Csemegi,1878: trihotómikus – bűntett, vétség, kihágás d.) Btá, 1951: bűntett, kihágás- dichotómikus rendszer - 1955-ös tvr: kiveszi a kihágást - néhány BCSé alakult át, túlnyomó részük szabs lett e.) 1961. évi V. tv: bűntett, vétség f.) mai Btk: bűntett, vétség (szabs – külön kódexben) - súlyozás módjai: milyen tett, milyen büntetést kap - bűntett: 2 évnél súlyosabb - vétség: minden gondatlan és 2 évnél kevesebb


6. A TÁtan ált kérdései, elkövetési magatartás, elkövetési tárgy, szituációs elemek Ált tvi TÁ elemei: 1. Objektív elemek: - elkövetési tárgy (személy v dolog, amire/akire a behatás irányul) - elkövetési magatartás* (aktív: tevés, passzív: mulasztás) - szituációs ismérvek (hely, idő, mód, eszköz) - eredmény (külvilági változás v a változás hiánya) - okozati összefüggés (elkövetés és eredmény közötti összefüggés) 2. Tettességhez szükséges ismérvek* - közönséges BCS (tettese bárki lehet) - különös BCS (tvben meghat kvalifikált egyén) - szükségképpeni többes közreműködés (nagyobb számú tettes, min 2) 3. Szubjektív elemek: - szándékosság* (kívánja v belenyugszik) - gondatlanság* - motívum - célzat -

* = kötelező elem! mindig elemnek kell lenni: elköv magat, ált alany, szándékosság v gondatlanság

Blaskó-féle: SZÜKSÉGES ELEM

NEM SZÜKSÉGKÉPPENI ELEM

OBJEKTÍV TÁRGY jogi tárgy KÖZVETLEN KÜLÖNÖS ÁLTALÁNOS

OBJEKTÍV TÁRGYI OLDAL elkövetési magatartás TEVÉS (aktív) MULASZTÁS (passzív)

elkövetési tárgy SZEMÉLY (akin) PASSZÍV ALANY DOLOG (amin)

eredmény-okozat összefüggés szituációs ism HELY IDŐ MÓD ESZKÖZ

SZUBJEKTÍV ALANY ált alannyá válás feltételei 14 ÉV KORL BESZ KÉP TERM SZEMÉLY spec tettes KATONA HIV SZEMÉLY

SZUBJEKTÍV ALANYI OLDAL bűnösség SZÁNDÉKOS GONDATLAN motívum, célzat

Könyvbéli megoldás: SZÜKSÉGES RENDSZERINTI ESETLEGES

OBJEKTÍV (tárgyi oldal) elkövetési magatartás (tevés, mulasztás) elkövetési tárgy (PA) eredmény okozati összefüggés szituációs ismérvek: hely, idő, mód, eszköz

SZUBJEKTÍV (alanyi oldal) szándékosság gondatlanság

motívum célzat

TÁi elemek csoportosítása: - történeti TÁ - ami megtörtént: büntjog szempontjából releváns történések - különös részi tvi TÁ - tv megmondja a fogalmat + definíciót + büntetést - általános tvi TÁ - absztrakció - jogtud, jogelméleti, jogirodalmi kategória Jogi tárgy: - TÁ kiindulópontja - jogi tárgy nélkül nincs büntjogi TÁ - formailag: amit a büntjog véd, amit a BCS támad - tartalmilag: az a társi érdek, amit a büntjog védelmez


a.) individuális (ember személye, szabadsága, tulajdona) - alcsoportjai: élet, testi épség, egészség, emberi méltóság b.) univerzális (államtitok, közl biztonsága, körny védelme) Ált alany: természetes személy, 14↑, min korl beszámítási képességgel Szándékosság v gondatlanság: bűnösen kell megvalósítani Elkövetési magatartás: (obj TÁi elem) 1. tevékenység - aktív közreműködés 2. mulasztás – passzív közreműködés, kötelesség ellenes nem tevés - típusai: a.) kizárólag tevéssel – erőszakos közösülés, lopás b.) kizárólag mulasztással – segítség nyújtás elmulasztása, cserbenhagyás c.) tevéssel is és mulasztással is – de ua a BCS: alesetei vannak - alesetei: i. nyitott – emberölés ii. tv nevesíti – magánlaksértés iii. tv jelöli a kötelezettséget – kiskorú veszélyeztetése - nincs elköv magat: öntudatlanságban v reflexszerűen mozog (álmában pofán vág) Elkövetési tárgy: (obj TÁi elem) - amire megvalósul a BCS (személy v dolog) - nem minden BCSnek van elkövetési tárgya (hamis tanúzás) - ha az elköv tárgya: ember – passzív alany (PA) - vmennyi PA egyben sértett is, de ez fordítva nem mindig igaz Szituációs ismérvek: (obj TÁi elem- nem szükségképpeni) - hely – közveszély helyszínén - idő – éjjel - mód – különös kegyetlenséggel - eszköz – fegyver v annak utánzata 7. Az eredmény és az okozati összefüggés Következmény: - tévedésbe ejtik (pénzt csalnak ki tőle, ezért felakasztja magát) - BCS eredménye: kár - BCS következménye: halál - az eredmény mindig nevesítve van Eredmény: (obj TÁi elem) - az elkövetési magatartással összefüggésben a külvilágban létrejött változás - amit a tvi TÁ konkrétan nevesít, de nem mindegyikben van eredmény - materiálisban (anyagi) van, immateriálisban (alaki) nincs - materiális: csak az eredmény beálltával (halál, vagyoni kár) - immateriális: elköv magat tanúsításával (hamis tanúvallomás megtétele) a.) sértő materiális - biológiai (halál, testi sértés) - vagyoni (kár, vagyoni hátrány) - társi (személyiség, méltóság) - ha jelentős érdeksérelmet okoz: minősített b.) veszélyeztető materiális - absztrakt (ittas járművezetés) - konkrét (van és valós veszély) - közvetlen (személyre, helyre)


c.) immateriális - TÁban nincs eredmény, de ezek is okozhatnak sérelmet v előidézhetnek veszélyt - áltban tiszta mulasztásos BCSK Okozati összefüggés: (obj TÁi elem) - elköv magat és az eredmény között feltétlenül szükséges Teóriák: - feltételek egyenértékűsége: minden okozatnak több oka van + ezek egyenértékűek - ezek a külvilágban megjelenő emberi cselekmények (kell a bűnösség) - okkiválasztó: ok az emberi magatartás – ebből az eredmény előre látható - szubj előrelátható: tettes tudatában - obj előrelátható: termtudi szempontok alapján szakértő mondja meg - relevancia: különbség a tudományos okozatosság és jogilag jelentős között 8. A szándékosság és a gondatlanság Szándékosság: (szubj TÁi elem) - aki magatartásának következményeit kívánja V e következményekbe belenyugszik - egyenes szándék – dolus directus: kívánás - eshetőleges szándék – dolus eventualis: belenyugvás - tudati oldal – tisztában van, h cselének mi lesz a köv-e (előre látja) - fokozatai: elkerülhetetlenség, valószínűség, reális lehetőség tudata - érzelmi oldal – egyenesnél: kifejezetten kívánja a következményt eshetőlegesnél: belenyugszik, közömbös a következmény irányt Gondatlanság: (szubj TÁi elem) - előre látja magatartásának következményeit - DE könnyelműen bízik azok elmaradásában - V nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet v körültekintést elmulasztja a.) luxuria – tudatos gondatlanság - lehetséges következményeket látja előre (tudati) - DE könnyelműen bízik a következmény elmaradásában (érzelmi) - bizakodás módjai: i. alapos – nincs BCS (csinált már ilyet és nem volt eredmény) ii. alaptalan – belenyugvás → dolus eventualis (oszt akkor mi van) iii. könnyelmű (úgyse lesz semmi) b.) negligentia – hanyag gondatlanság - tőle elvárható odafigyelést, körültekintést elmulasztja - hiányzik az érzelmi háttér és az eredmény előre látása - objektív gondossági kötelezettség elmulasztása Gondatlanság és szándékosság közötti különbség: GONDATLANSÁG SZÁNDÉKOSSÁG nincs előkészület, kísérlet van előkészület, kísérlet csak befejezett materiális cselekmény előkészület, kísérlet is csak a ténylegesen okozott eredményért felel szándékért is felel csak önálló tettes van van bűnrészes v társtettes is vétség → fogház bűntett → börtön, fegyház büntetés letöltése után mentesül büntetett előéletű marad nincs visszaesés megalapozza a visszaesést


Vegyes bűnösség: - van benne szándékosság és gondatlanság is - szándékon túli bűncsel – praeterintencionális (halált okozó TS) - eredményhez, mint a BCS minősítő körülményéhez fűzött - súlyosabb jogkövetkezmények - alkalmazhatók, ha az elkövetőt az eredmény tekintetében min gondatlanság terheli Motívum: szükséges érzelem, vágy, ami hajtja (nyereségvágy) Célzat: aminek az elérésére törekszik (anyagi haszon) 9. A jogellenességet kizáró okok ált kérdései BÜNTETHETŐSÉGET KIZÁRÓ ELSŐDLEGES ELSŐDLEGES jogellenességet kizáró bűnösséget kizáró okok okok 1.jogos védelem 29§ 1.gyermekkor 2.végszükség 30§ Btk-ban nem szabályozott: 1.sértett beleegyezése 2.megengedett kockázatvállalás 3.házi fenyítőjog alkalmazása 4.jogszabály engedélye 5.hivatásbeli kötelezettség teljesítése

2.beszámítási képességet kizáró ok a.)kóros EÁ b.)kényszer c.)fenyegetés 3.tévedés 4.elvárhatóság hiánya - HTt BCSel vádolná - hamis tanúzás - lemenő, 18↓

BÜNTETHETŐSÉGI AKADÁLYOK MÁSODLAGOS MÁSODLAGOS büntethetőséget büntethetőséget kizáró okok megszüntető okok 1.magánindítvány 1. halál hiánya 2.egyéb aktusok 2.elévülés hiánya eredménye: 3.kegyelem felmentés nem jön létre BCS 4.tevékeny nincs társi hatás megbánás 5.tvben meghat egyéb ok nem hajtható végre van BCS társi rosszallás

Jogellenesség: - TÁszerűség megállapítása a jogellenesség feltétele - ha a magatartás nem TÁszerű = nem jogellenes - ha TÁszerű, de csak kisebb érték = szabs - lehet TÁszerű, bűnös, jogellenes – mégsem büntetőjog ellenes Kizáró okok: - írott v íratlan megengedő jogi tények - TÁszerű cselekmény jogellenességének ellentmondanak - esetükben a cselekmény anyagi jogi szempontból nem BCS - rendszerint a társra sem veszélyes Csoportjai: - Btk általános részben: jogos védelem, végszükség - Btk különös részében: gyermek nemének megválasztása, beavatkozás génállományba, embrióval végzett kutatás, önkényuralmi jelkép használata - más tvben: jogszab v hatósági joggyakorlat - szokásjogilag rögzült: sértett beleegyezése, indokolt kockázat, fenyítőjog, hivatás (fedett nyomozó)


10. A jogos védelem - Btk 29. § - elsődleges – jogellenességet kizáró - nem büntethető, akinek cselekménye - saját v mások személye v javai v közérdek ellen - intézett v ezzel közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges - az sem, aki a szükséges mértéket ijedtségből v felindulásból túllépi - megtámadott nem köteles kitérni JOGOS VÉDELEM jogtalan támadás saját, mások személye, javai, közérdek ellen intézett intézett v közvetlenül fenyegető támadás elhárítás nincs feltétel

VÉGSZÜKSÉG nincs támadás - veszély van saját, mások személye, javai, közérdek védelme közvetlen v másként el nem hárítható veszély mentés FELTÉVE, ha veszély előidézése nem róható terhére ÉS kisebb sérelmet okoz

a.) szükségesség: - szükség volt-e arra, h a megtámadott BCS mértékig védekezzen - intézett v közvetlenül fenyegető támadás esetén - életre törőnél joga van megölni a gaz galád támadót b.) arányosság: - védekezés arányos volt-e a támadással - támadás elhárításához szükséges mód és mérték helyes megválasztása Támadás: - tevékenységet feltételez, de ráutaló magatartással is lehet - közvetlenül fenyegető – reális veszély - állattól is származhat → ha eszközként használták - kölcsönös és egyidejű támadás = verekedés - jogos védelmi helyzet addig tart, ameddig a támadás Elhárító cselekmény: - szembeszegülés, védekezés - tevékenységet feltételez - csak a támadóval szemben jogos Szembeszállási jog: csak a támadóval szemben Vélt jogos védelem: - téves feltételezés - támadást v fenyegetést fennforgónak vél - v nincs, v már nincs, v még nincs Megelőző jogos védelem: - jogtalan támadás elhárítását célozza, amely a jövőben várható - személyre v javaira – de nem terjed ki a közérdekre - óvintézkedés, előkészület a védelemre DE nem lehet alkalmas élet kioltására - (bácsi áramot vezetett a kerítésbe az uborka-tolvajok ellen) 11. A végszükség - Btk 30. § - elsődleges – jogellenességet kizáró - nem büntethető, aki saját v más személyét vagy javait - közvetlen v másként el nem hárítható veszélytől menti - v közérdek védelmében így jár el


- FELTÉVE, ha a veszély előidézése nem róható a terhére - ÉS cselekménye közben kisebb sérelmet okoz, mint aminek elhárítására törekedett - nagyobb sérelmet okoz, mert ijedtségből v menthető felindulásból - képtelen volt felismerni a sérelem nagyságát - korl enyhíthető – ha ijedtség v felindulás korlátozta a felismerésben - már létező veszély - közvetlenül benne a veszélyhelyzetben Nem állapítható meg: - akinek a veszély vállalása hivatásbeli kötelessége - mentős, tűzoltó, katona, rendőr, katasztrófa-védelmis - mert ők saját személyüket nem menthetik mások kárára Veszély forrása: többnyire természeti csapások, de lehet ember, állat, dolog is Közvetlen veszély: ha a késlekedés a veszély későbbi elhárítását kétségessé tenné Másként el nem háríthatóság: - ha másként elhárítható – azt kell választani - ha nem – a legenyhébb sérelmet okozót kell választani 12. GYK, kóros EÁ, ittas v bódult állapotban elkövetett cselekmény, tévedés, kényszer, fenyegetés (mindegyik elsődleges – bűnösséget kizáró) Gyermekkor - Btk 23.§: BCS elkövetésekor be nem töltött 14 életév (születésnap este 24 óráig) - büntetőjogi vélelem: nem képes felmérni cselekménye következményeit - nem rendelkezik beszámítási képességgel = nem indul ellene BE - de elkobzást, vagyonelkobzást el KELL rendelni - itt inkább gyámhat intézkedések: védelembe vétel, családba fogadás, elhelyezés, nevelésbe vétel, utógondozás Kóros EÁ - Btk 24. §: nem büntethető, ha elmeműködése olyan kóros állapotban van - ami képtelenné teszi cselekménye következményeinek felismerésére - V hogy felismerésének megfelelően cselekedjék - ezek KÜLÖNÖSEN – nem tax! a.) elmebetegség - agykéreg tartós betegsége, kóros észlelései vannak és nem is tud róla - tudathasadással járó skizofrénia, mániás depresszió, epilepszia, paranoid b.) gyengeelméjűség: debilitás, imbecillitás, idiócia - genetikai v károsodás következtében kialakuló értelmi fogyatékosság - orvosi úton nem befolyásolható, nem gyógyítható c.) szellemi leépülés: értelmi teljesítőképesség hanyatlása, szellemi leépülés d.) tudatzavar: tudat beszűkülés, elhomályosulása, rövidzárlat e.) személyiségzavar - társi elvárások szempontjából elégtelen magatartást tanúsít - személyiségvonások szélsőséges megnyilvánulásai (pszichopátia) – tartós állapot Enyhítő: - korl enyhíthető, ha kóros állapota korlátozta a csel következmnek felismerésében - V abban, h felismerésének megfelelően cselekedjék -

beszámítási képesség = felismerési + akarati képesség felismerje: lássa, h amit tesz az káros akarati: lehet, h tudja, de képtelen az akaratát befolyásolni (pl: kleptomániás - kényszeresség egyik típusa)


-

büntjogi, orvosi és ált beszámítási képesség eltérő lehet elkövető kóros EÁa érintheti a beszámítási képességét 1. teljesen kizárja 2. nem zárja ki, de korlátozza 3. nem érinti, nem befolyásolja (lucidum intervallum – tiszta állapot) - büntjogi következmény: 1. ha kizárja – nem büntethető 2. ha korlátozza – korlátlanul enyhíthető Ittas v bódult: - Btk 25. §: cselekményt önhibájából eredő ittas v bódult állapotban követi el - tudatzavar spec változata - kóros EÁhoz tartozik - tartalmi tudatzavar – betegség szintjéig jut el - vagy kizárja v korlátozza a beszámítási képességét - mégis büntethető, mert ittasságát, bódultságát önmaga okozta - saját magát hozta tudatzavart állapotba – önhiba = nem enyhíthető - nem érvényesül a bűnfelelősség elve (mert ott: KIVÉVE, ha ittas) - objektív felelősség lép a helyébe - patológiás részegség – keveset iszik, mégis elmebeteg lesz - ha először követi el – nem büntetik, de másodszor már igen! - abortív patológiás részegség – csökevényes, kóros részegség, korl enyhíthető Tévedés: - Btk 27. §: nem büntethető olyan tény miatt, amit az elkövetéskor nem tudott - V cselt abban a téves feltevésben követte el, h az a társra nem veszélyes - ÉS erre feltevésre alapos oka volt 1. ténybeli tévedés – vmit nem tud 2. társra veszélyességben való tévedés – azt hiszi, h jót csinál 3. büntjogilag közömbös tévedés – felel, uolyan mértékben a.) tárgyban – azt hiszi, nincs töltve a fegyver (error in objecto) b.) személyben – elvétés, céltévesztés (error in persona) c.) okozati összefüggésben (dolus generalis), esete: elvétés = aberratio ictus d.) jogban való tévedés – azt hiszi, ez nem szabályozott Kényszer, fenyegetés: - Btk 26. §: nem büntethető - ha kényszer v fenyegetés hatása alatt követi el - ami miatt képtelen akaratának megfelelő magatartásra - korlátlanul enyhíthető: ha korlátozva volt - teljesen megvan a felismerési képesség – de kényszer hatása alatt áll Kényszer: - rendszerint fizikai erőszak, de lehet pszichikai is 1.vis absoluta: akaratot teljesen megtörő – nem büntethető (lekötözik) 2.vis compulsiva: akaratot hajlító - korl enyhíthető (eldugják a szemüvegét) Fenyegetés: - Btk IX. fejezet: értelmező rendelkezések 138. § - súlyos hátrány kilátásba helyezése - amely alkalmas arra, h a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen - fenyegetés módja közömbös - kizárja v korlátozza a megfelelő cselekvést - kvalifikált fenyegetés: élet v testi épség ellen irányul, közvetlenül - általában csak korlátozza az akaratot, ha kvalifikált – nem büntethető


13. A másodlagos büntethetőséget kizáró okok Magánindítvány hiánya: - másodlagos – büntethetőséget kizáró - van BCS, csak vmi miatt nem büntethető - Btk 31. §: nyilatkozat – elkövető büntjogi felelősségre vonását kívánja - előterjesztője a sértett (v HT, v képvis, v gyámhat) - korl cselkép: sértett V tves képvis - cselképtelen: csak a tves képvis - ha sértett meghalt – hozzátartozója is - 30 napon belül, nem vonható vissza - oszthatatlan: valamennyi elkövetőre hatályos - kTS, erőszakos közösülés, rágalmazás, becssértés, kegyeletsértés, magánlaksértés, magántitok, levéltitok LÜ döntésének hiánya: BE megindítását nem rendeli el Kívánat hiánya: rágalmazás v becssértés sértettje nem akar konfrontálódni Feljelenés hiánya: meghat szerv v hatóság feljelentése alapján indulhat (hamis vád, tanú) Mentelmi jog felfüggesztésének hiánya: OGY, KE, LÜ nem járult hozzá Diplomáciai mentesség: nki szerződés, gyakorlat v igügyért felelős min nyilatkozata 14. A büntethetőséget megszüntető okok Halál: - halotton nem hajtható végre a büntetés - kivéve: vagyonelkobzás! (mert az nem büntetés, hanem intézkedés) Elévülés: - büntethetőség elévülése: másodlagos - megszüntető - életfogytig tartó szabveszt – 20 év - egyéb: büntetés felső határa - min 3 év - megvalósít egy cselekményt - sokára kerül a bíróság elé - nincs értelme büntetni Nem évül el: - háborús bűntett, emberiség elleni, EÖ súlyosabban minősített esetei - emberrablás, közeg elleni erőszak, terror, jármű hatalomba kerítése, zendülés Határidejének kezdő napja: - befejezett BCS – amikor a tvi TÁ megvalósult - kísérlet, előkészület – amikor a megvalósító cselekmény véget ért - kötelesség elmulasztása – amikor még következmény nélkül eleget tehetne - jogellenes állapot – amikor ez az állapot megszűnik Félbeszakadása: érdemi hatósági rendelkezés – eui elfogató parancs is Nem számít bele: BE v mentelmi jog felfüggesztése, próbára bocsátás, vádemelést elhalasztása (ügyész) Kegyelem: - másodlagos – megszüntető - jogosult szervek v személyek aktusa - egészben v részben lemond a büntjogi igényről - elkövetőt teljesen v részlegesen mentesíti - eljárási kegyelem = pertörlés: elkövető elleni BE megindítását, lefolytatását szünteti meg – teljes büntetlenség - JEs elbírálás előtti időben kerülhet rá sor - VJi kegyelem: csak a büntetés VHa alól mentesül - kegyelmi mentesítés: bünt előélethez fűződő joghátrányoktól is mentesül


a.) közkegyelem – tv-ben kihirdetett (OGY) – elkövetőtől független b.) egyéni kegyelem – KE gyakorolja – konkrét elkövető v elítélt (eljárási kegyelem – BE JEs befejezéséig van rá mód) Tevékeny megbánás: - Btk 36. § - másodlagos – megszüntető - nem büntethető: közli, személyi v vagyon elleni, 3 évnél nem súlyosabb - elkövetést a vádemelésig beismerte ÉS közvetítői eljárás keretében - kárt a sértettnek megtérítette v jóvátette – általa elfogadott módon és mértékben - korlátlanul enyhítető: 5 évnél nem súlyosabb - mediáció: közvetítői eljárás – elkövető és sértett között (max 6 hónap) - sértettnek előtte bele kell egyezni + sikeresnek kell lennie - meg kell téríteni a sértett kárát v jóvátételt kell fizetnie Kizárt: 1. többszörös v különös visszaeső 2. bűnszervezet tagja 3. halált okozott 4. próbaidő alatt, elítélés után, VH befejezés előtt, vádemelés elhalasztása alatt 5. korábban részt vett mediációban, DE 2 éven belül újabb szándékos BCS 15. A stádiumok tanának ált kérdései, befejezettség, bevégzettség - szándékos BCSnél különböző szakaszok: kifejlődési, megvalósulási stádium a.) elhatározás b.) előkészület c.) kísérlet d.) befejezett BCS - gondatlanságnál nincs ilyen! – logikailag kizárt Befejezett: - tvi TÁ teljes megvalósulása - DE még sérti a jogtárgyat - ha az előkészületről (kémkedés) a KülRész rendelkezik – sui generis befejezett Bevégzett: - befejezett, de még tovább tart - csak akkor bevégzett, ha a jogi tárgy elleni támadás ténylegesen véget ért - innentől tehető magánindítvány is Elévülési idő: - bevégzettségtől kezdődik - befejezett – ha megvette a fegyvert - bevégzett – ha a rendőrség lefoglalja Tartós BCSk: - TÁ megvalósulásával befejezett - de a jogi tárgy elleni támadás megújulhat, folytatható v hosszú ideig tart - passzív alanyt feltételez (személyi szab megsértése, magánlaksértés) Állapot BCSk: - jogellenes állapot létrehozásával megvalósul a tvi TÁ - fenntartására, megújítására nincs szükség - nem az elkövetés, hanem az állapot a tartós (robbanóanyaggal, lőfegyverrel) Konzekvenciák: - jogos védelmi helyzet a befejezettség után is fennállhat - bűnsegély, társtettesség a bevégzettségig kifejthető - befejezettség után, de bevégzettség előtt – minősítő körülmények


16. A kísérlet és az attól való visszalépés - Btk. 16. §: aki a szándékos BCS elkövetését megkezdi, de nem fejezi be Szükséges elemek: a.) szándékosság - befejezett BCS létrehozására kell irányulnia - elegendő az eshetőleges szándék is - alanyi oldal teljessége jellemzi b.) TÁszerű elkövetési magatartás megkezdése c.) be nem fejezés Formailag kizárt: - gondatlan v vegyes bűnösséggel megvalósuló BCSk - tiszta mulasztásos és előkészületi cselekmények, részesség Fajtái: 1. teljes = befejezett - csak materiális - eredmény BCS lehet - mindent megvalósít - csak az eredmény nem következett be - 16X beleszúrt, de a sértett nem halt meg 2. nem teljes = befejezetlen - az elkövetési magatartást csak részben fejti ki - lehet materiális és immateriális is - felé sújtott a késsel 3. közeli és távoli - a büntetés kiszabásával kapcsolatos - figyelembe veszi a BCS megvalósulásának fokát - 1X felé sújt, másodszorra már belé is döfi a kést +1: meghiúsult kísérlet: sajátos alakzat - önkéntes visszalépéssel összefüggésben +2: irreális kísérlet: extrém változat (szellemidézés, ráimádkozás) Alkalmatlan kísérlet: - Btk. 17. § (2): korlátlanul enyhíthető v mellőzhető, HA - alkalmatlan tárgyon V alkalmatlan eszközzel V módon - fordított irányú ténybeli tévedés, lehetőség a bíró számára Objektivista elmélet: - absz alkalmatlan – nem büntethető (cukorral nem lehet mérgezni) - relative alkalmatlan – büntetni kell (a méreg attól még méreg, h csak kicsit ad be) - ha a tárgyi elemek megvalósultak - meg kell büntetni - kritika: eszerint nem lehet büntetni az üres zsebbe nyúló zsebtolvajt Szubjektivista elmélet: - nem tehető különbség, h milyen okból maradt el az eredmény - hangsúly a szándékon van = max szigorral kell megbüntetni Parifikáció elve: - részesek és tettesek uazt a büntetést kapják (21. § (3)) - kísérletet a befejezett tételeivel kell büntetni (17. § (1)) - enyhítő szakasz: 87. § - kísérletnél kétszeres leszállás, bírói döntésen múlik - kísérletnél a tvi TÁ a határvonal - ha ide belép – kísérlet, ha ezen kívül marad – előkészület - LB 1583 elvi döntés Kísérlet és befejezett BCS elkülönítése: - akkor befejezett, ha az összes tvi TÁi elem megvalósul, ha nem – kísérlet


Önkéntes visszalépés: - büntethetőséget megszüntető ok - önkéntesnek kell lennie - Btk. 17. § (3): nem büntethető, ha önkéntes elállása folytán elmarad a BCS befejezése - V az eredmény bekövetkezését önként elhárítja - Btk. 18. § (2): nem büntethető - ha önkéntes elállása folytán elmarad a BCS elkövetésének megkezdése - ha elhárítás céljából felhívását, ajánlkozását, vállalkozását visszavonja - v arra törekszik, h a többi elálljon - v az előkészületet a hatóságnál feljelenti - esetei: a.) önkéntes elállás – passzív magat, nem teljes kísérletnél b.) önkéntes eredmény elhárítás – aktív magat, teljes kísérletnél c.) feljelentés - ha eláll – emiatt a kísérlet miatt nem büntethető, de maradékra igen! - kell hozzá a sikeres aktív megakadályozó tevékenység 17. Az előkészület és az attól való visszalépés - Btk. 18. §: ha a tv KÜLÖN elrendeli – különös részben az adott BCSnél a.) fizikális - BCS elkövetéséhez szükséges V azt megkönnyítő feltételeket biztosítja b.) verbális - BCS elkövetésére: felhív, ajánlkozik, vállalkozik, közös elkövetésben megállapodik - szándékos BCS megvalósulásának első stádiuma - nem tartozik hozzá a tvi TÁhoz, még csak diszpozíció Módjai: a.) összes előkészületi cselekményre (állam elleni, szándékos EÖ, emberrablás) b.) csak bizonyos alakzatokra (üzletszerű kerítés) c.) sui generis előkész BCSre (megrontás, hamis tanúzásra felhívás) d.) rendszeridegen sui generis (előkészület pénzhamisításra) Tárgyi oldala: - szükséges v könnyítő feltételek biztosítása - felhívás, ajánlkozás, vállalkozás lehet tettesi és részesi is - egyoldalú aktusok - közös elkövetésben való megegyezés szűken értelmezendő - kétoldalú Alanyi oldala: célzatos cselekmény, kizárólag egyenes szándékkal valósítható meg Visszalépés: - Btk. 18. § (2) - önkéntes elállás: nem büntethető, - ha önkéntes elállása folytán elmarad a BCS elkövetésének megkezdése - ha elhárítás céljából felhívását, ajánlkozását, vállalkozását visszavonja - v arra törekszik, h a többi elálljon - v az előkészületet a hatóságnál feljelenti LB 5/99 jogegységi határozat: - attól függ a minősítés, h a cél egy v több BCS elkövetésére irányult - ha több ember megölése volt a cél = több rendbelinek minősül

18. A BCS elkövetőiről általában, tettes, közvetett tettes, társtettesek - Btk. 19-21. § - elkövetők = tettesek és részesek


ELKÖVETŐK Tettesek

önálló tettes

közvetett tettes

Részesek

társtettes

felbujtó

bűnsegéd

Határvonal tettesek és részesek között = tvi TÁ - tettes = tvi TÁ keretei közé illő cselekményt fejt ki - részes = tvi TÁ keretein kívül eső cselekményt fejt ki Monista rendszer: minden résztvevő tettes = uazt a büntetést kapja mindenki Dualista rendszer: megkülönbözteti a tettest és a részest, sőt közvetett és társtettes is lehet - részes – alárendelt pozícióban - restriktív tettesfogalom BCSk osztályozása: - közönséges (delictum commune) - bárki lehet az elkövető - aki betöltötte a 14. életévet - különös (delictum proprium) - nem lehet bárki - csak az tudja megvalósítani, aki spec kvalifikáltsággal rendelkezik Tettesek: 1. önálló (közvetlen) tettes - Btk. 20. § (1): tettes az, aki a BCS tvi TÁt megvalósítja - egyedül (önállóan) és közvetlenül - saját magatartásával, saját erejéből - még ha eszközzel is, TÁ keretein belül - sui generis BCS – tettes akkor is, ha csele előkészületet v befejezett BCSt valósít meg - gondatlan BCS minden elkövetője önálló tettes 2. közvetett tettes - aki a tvi TÁt úgy valósítja meg, h más személyt eszközül használ (EMBERT!) - önálló tettesnek minősül - uaz a büntetése is - rábíró cselekményt fejt ki – szándékosan - befejezett = felhasznált személy a tvi TÁ tárgyi oldalát teljes egészében megvalósítja Esetei: - GYK felhasználása - nem beszámítható (felismerési és akarati képesség hiányzik: kóros EÁ, kényszer, fenyegetés) - tévedésben levőt használ fel - alárendelt katonát használ fel - hiányzik a tettességhez szükséges kvalifikáltság 3. társtettes - Btk. 20. § (2): szándékos BCS tvi TÁt - egymás tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg - azt is felelősségre kell vonni, aki az egészből csak részmozzanatot valósított meg - befejezetté válás előtt jön létre Objektív feltétel: közös megvalósítás Szubjektív feltétel: szándékegység - mindig uarra a BCSre kell, h vonatkozzon - túllépése (excessus) – többet tesz v mást is tesz - ha megtörik a szándékegység = kettéválik a büntetés


Megvalósulása: - minden tettes uazt az elkövetési magatartást valósítja meg - (egyik közösül, a másik fenyeget v lefogja a sértettet) - nem feltétel az előzetes megállapodás - lehet spontán is - nem kell, h mindkettőnek egyenes szándéka legyen - egyik lehet eshetőleges is LB 4/2007. jogegységi határozat - garázdaság = társas elkövetés - akkor is, ha csoportos elkövetés során egymás ellen lépnek fel (kocsmai verekedés) - a köznyugalom megzavarásában vannak szándékegységben 19. A részesség általános vonásai, felbujtás, bűnsegély Részesek: - felbujtó v bűnsegéd - járulékos jellegű közreműködés - nem maguk valósítják meg a tvi TÁt, csak közreműködnek a BCS létrehozásában - tvi TÁon kívül maradnak - részes szándéka csak a tettesi alapcselekményre vonatkozik - részes sem lehet: 14 év alatti - részességnek nincs kísérlete Közös ismérvei: a.) járulékos – tettesi alapcselekményhez b.) kétszeresen is szándékosak - mindig szándékos BCShez kapcsolódik - a részcselekmények önmagukban is szándékosak c.) mindig tvi TÁon kívüli magatartást valósít meg d.) parifikáció elve érvényesül - uazt a büntetési tételt kapja, mint a tettes - 87. § - enyhítő szakasz, kétszeres leszállás Felbujtás: - Btk. 21. § (1): aki mást BCS elkövetésére szándékosan rábír - rábírás: szóban, írásban, ráutaló magat, felszólítással, rábeszéléssel, látszólagos lebeszéléssel, fenyegetéssel - mindig sikeresnek kell lennie, ha nem sikeres – felhívás (előkészületi jellegű) Jellemzői: - tettesi alapcselekmény előtt, konkrét ügyre v konkrét sértettre vonatkozik - csak szándékos lehet - gondatlan felbujtás kizárt! - attól felbujtó, h ő váltja ki a szándékot - mindig eredményesnek kell lennie Eredmények: - címzettben szilárd akarat-elhatározás keletkezik - címzett legalább a kísérlet szakába juttassa el a cselekményt Bűnsegély: - Btk. 21. § (2) bűnsegéd, aki BCS elkövetéséhez szándékos segítséget nyújt - bűnsegély = szándékos segítség (tevéssel v mulasztással) - segíti a tettest – nem szándékot vált ki (mint a felbujtó) - tettesi alapcselekmény előtt és alatt - tvi TÁon kívüli közreműködés BCS elkövetésében Fajtái: a.) fizikai - tettesi cselekmény külső feltételeihez járul hozzá (eszközt ad, v sofőr, v figyelő)


b.) pszichikai - tanácsadás az elkövetés módjára nézve, szándékot erősítő hatása van - eredménye: tettesi alapcselekmény előmozdítása - passzív pszichikai bűnsegély VAN a Btk-ban!!! - passzív: bátorító jelenlét = tettesre: szándékerősítő hatás, sértettre: bénító hatás Közvetett bűnsegély: - felbujtónak v bűnsegédnek nyújtott segítség - bűnsegéd rábírása bűnsegélyre - sértett rábírása BCShez való hozzájárulásra 20. A társas elkövetési alakzatok és a bűnkapcsolatok - fokozott társra veszélyesség, súlyosabban is bünteti a tv Bűnszövetség: - Btk. 137. § 7: 2 v több személy - BCSKET (többet) szervezetten követ el v ebben megállapodik - ÉS min 1 BCS elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet - szükséges, h megszervezzék magát a bűnözést - min 2 BCSre vonatkozó előzetes megállapodás (rendszerint szóban v ráutaló magat) - általában minősített esetként szerepel - emberrablás, vesztegetés, csempészet, zsarolás, lopás, csalás, rablás Bűnszervezet: - Btk. 137. § 8 (maffia): 3 v több személy - hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő (nyereség orientált) - célja: 5 évi v ettől többel büntetendő szándékos BCSK (több) megvalósítása - büntetési tétel felsőhatára kétszeresére emelkedik, de max 20 év - mellékbüntetés: kitiltás - kizárt a tevékeny megbánás - 2 év fölött – automatikusan fegyház, nincs feltételes! - megfordul a bizonyítási teher – maffiózónak kell bizonyítania h tisztességes volt - 263/C. § - bűnszervezetben részvétel: felhív, ajánlkozik, vállalkozik, közös elkövetésben megállapodik, tevékenységét támogatja = SUI GENERIS! (5 év) LB 4/2005. jogegységi határozat - az is, aki egyetlen cselekményt tettesként v részesként valósít meg (uúgy büntetendő) Csoportos elkövetés: - Btk. 137. § 13: ha az elkövetésben min 3 személy vesz részt - egyidejű, együttes megvalósítás + fokozott társra veszélyesség - nem szükséges előzetes megbeszélés, egyeztetés - akár tettesi, akár részesi minőségben, BCS helyszínén v közelében - előfordulhat, h nem is ismerik egymást (kocsmai verekedés) LB 2/2000. – mellékes, h milyen minőségben volt társ LB 4/2007. – alanyai nem lehetnek önálló tettesek (csoportos garázdaság esetén) - mindegyik, egyenként társtettes - közvetlenül és durván sértik a köznyugalmat - szándékegység igazolt Különös részben: - többes elkövetés – minősített (197. § - erőszakos közösülés, 198. § - szemérem elleni) Bűnkapcsolatok: - járulékos jellegűek, utólagos bűnkapcsolatok - nem elkövetők közötti, hanem BCSk közötti kapcsolat - mindig más által már megvalósított, befejezett BCShez társul utólag


-

Alakzatai: a. bűnpártolás utólagos bűnkapcsolat - már más által elkövetett, de még le nem leplezett nem bűnsegély – nincs utólagos részesség! segít menekülni, elbújni, BEt akadályozza, előnyt biztosít b. orgazdaság BCsből származó dolog megszerez, elrejt, elidegenít v ezekben közreműködik c. feljelentési kötelezettség elmulasztása készülő v már elkövetett BCsről szerez tudomást tv kiemelt súlyúaknál kötelezettségként írja elő de ált a HTt kiveszi a kötelezettek közül d. bűnös közömbösség segítség nyújtás elmulasztása V más által elkövetett BCS meg nem akadályozása e. pénzmosás – BCSből származó anyagi javak elrejtése, átalakítása legálissá

BŰNSEGÉLY segíti a tettesi alapcselt előtte v alatt célja h megvalósuljon van előzetes megállapodás mindig tvi TÁon kívüli magat valósít meg

BŰNPÁRTOLÁS külön BCS másik BCS után megvalósulás után segít elbújni v elbújtatni nincs előzetes megállapodás megvan a maga tvi Tása, azt valósítja meg

21. Az egység és a bűnhalmazat Egység: - egység: egyetlen BCS megvalósulása - többség: több BCS azonos elkövető általi megvalósítása - halmazat: több BCS egy eljárásban való elbírálása Típusai: 1. természetes egység - 1 magatartással 1 TÁ (egyetlen lövéssel megöli) - 1 magat a részmozgások sorozatával (falbontásos betörés) - egyes részcselekmények (több késszúrással öl) - ismétlődéssel megvalósuló – szabályok többszöri megsértése (sikkaszt) - mulasztásos BCSk, uazon tárgyra v sértettre irányuló - nyitott tvi TÁ, soha nem lesz halmazat alapja 2. tvi egység a.) folytatólagos BCS - Btk. 12. § (2): nem halmazat - folytatólagosan elkövetett BCS, ha uolyan BCSt - egységes elhatározással, azonos sértett sérelmére - rövid időközönként, többször valósít meg - pénztáros a cégétől minden héten kicsit sikkaszt b.) összetett BCS - delictum compositum - cél és eszköz viszonyában szerves összefüggés - lopás és rongálás = dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás - lopás + kényszerítés = rablás c.) összefoglalt BCS - delictum complexum - nem kell, h összefüggés legyen az alkotórészek között - több emberen elkövetett ölés


-

lehet több TÁ keretei közé illő 1 cselekmény (hivatalos személy ellen elkövetett ölés) minősített eset lesz - súlyosabb lesz a büntetés (akár életfogytig is büntethető) d.) tvi egység a tv kifejezett rendelkezése folytán - közömbös, h 1 v több sértett van, akkor is 1 BCS állapítható meg – de az minősített! - buszbalesetben 8 halál e.) üzletszerűség, mint alapeseti tvi TÁi elem - uolyan v hasonló BCSk elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik - csak akkor, ha rendszeresen, folyamatosan – haszonszerzésért csinálja (zugírászat) Halmazat: - Btk. 12. § (1): az elkövető 1 v több cselekménye több BCSt valósít meg - ÉS azokat 1 eljárásban bírálják el a.) alaki = 1 cselekmény több BCSt valósít meg Homogén alaki - 1 cselekmény több rendbeli azonos BCSt valósít meg - nincs előkészület, kísérlet - azonnal bekövetkezik - nagy nyilvánosság előtt elkövetett több rendbeli becsületsértés (Hülyék vagytok!) Heterogén alaki - 1 cselekmény több rendbeli, de különböző BCSt valósít meg - rendőrt megveri: súlyos testi sértés + hivatalos személy elleni erőszak b.) anyagi = több cselekmény több BCSt valósít meg Homogén anyagi - több cselekményével több, de azonos BCSt hajt végre - különböző helyeken lopkod Heterogén anyagi - több cselekmény és több, de különböző BCSt hajt végre - hétfőn lop, kedden rabol, szerdán öl, csütörtökön fajtalankodik a szemét állatja Látszólagos halmazat: - úgy néz ki, mintha több BCS lenne - valójában csak 1 BCS állapítható meg - kiküszöbölési elvek alapján választunk ki belőle egyet a. látszólagos alaki - egyetlen csel 2 v több BCSbe illik bele, de az egyik megvalósulása kizárja a másikat - kiküszöbölési elvek: 1. specialitás elve - egyik diszpozícióból kiemel egy másikat - adócsalás egyben csalás is - de csak adócsalás miatt fog ülni 2. konszumpció (magába foglalás) elve - átfogó diszpozíció – elnyeli a kevesebbet - rablás = erőszakkal elvesz vkitől vmit - rablás konzumálja (magába foglalja) a TSt is 3. szubszidiaritás elve - alá-fölé rendeletségi viszonyban vannak - ha súlyosabb BCS nem valósul meg (garázdaság) - ha más BCS valósul meg (kényszerítés) - ha egyik BCS kizárja a másikat (becsületsértés a rágalmazást) 4. alternativitás elve - ha más BCS nem valósul meg


1. 2. 3. 4. 5. -

b. látszólagos anyagi 2 v több cselekmény 2 v több BCSbe illik bele az egyik megvalósulása kizárja a többi megállapítását kiküszöbölési elvek: önállótlan részcselekmény többszörös közreműködés uabban a BCSben bűnsegélyt háttérbe szorítja a felbujtás, részességet a tettesség büntetlen eszközcselekmény bigámia: intellektuális közokirat hamisítással hazugságot diktál be az anyakönyvvezetőnek mindig eszközcselekmény, mert csak így valósulhat meg csak bigámiáért felel, okirat-hamisításért nem büntetlen mellékcselekmény hol megelőzi, hol kíséri, hol követi a főcselekményt nyereségvágyból elkövetett öléshez képest a rablás büntetlen utócselekmény lopás után összetöri az ellopott tárgyat - csak lopásért felel, rongálásért nem összeolvadás részcselekmények egymással a több és kevesebb viszonyában vannak erőszakos közösülés + szemérem elleni – ha azonos alkalommal követi el csak az erőszakos közösülésért felel, mert az a több

22. A szankció fogalma, fajai - sanctio: régen szentesítést jelentett, ma: ultima ratio – végső eszköz - mindenféle emberi magatartásra való reagálás - aki rosszat cselekedett, annak viselnie is kellett a rosszat - BCS következtében az elkövetőt érő joghátrány - nulla poena sine lege, csak bíróság alkalmazhatja - tvben meghat feltételekkel és eljárásban - kényszerrel is érvényesíthető, VHható - fajai: büntetés, intézkedés Szankció rendszerek: a. monista - 1 meghat BCShez 1 szankciót rendel a tv: büntetés v intézkedés b. dualista b.1) konjunktív dualista - egyaránt rendelkezik büntetésről és intézkedésről, együttes alkalmazása lehetséges b.2) alternatív dualista: v csak büntetést, v csak intézkedést alkalmaz b.3) dualista helyettesítő: mindkét nemet együtt alkalmazza Meghatározási módok: a.) abszolúte határozott - elkövetett BCSre csak 1 szankciót állapít meg - hibája: merevség, kizárja az egyéniesítést, igazságtalansághoz vezet b.) abszolúte határozatlan - nem rendelkezik a szankció neméről és mértékéről - bíróságra bízza - csak azt mondja meg, h adott cselekmény büntetendő - kritika: bírói önkény, jogbizonytalanság c.) relatíve határozott - megadja a szankció nemét + mértékének alsó és felső határát - bíróság feladata: mérlegelés


d.) relatíve határozatlan - meghatározza a szankciót - mértékének v csak az alsó v csak a felső határát adja meg Mai magyar: - dualista, relatíve határozott - büntetés az elsődleges - intézkedések kiegészítő, kisegítő jelleggel - fő- és mellékbüntetések, szabveszt centrikus, gyakran alkalmazott a pénzbünt - visszaesőkkel szemben: megelőzés + szigor - intézkedések: nevelő-intő, gyógyító jellegűek - önállóan v más szankció mellett is alkalmazhatók 23. A büntetés elméleti kérdései (jogalapja, célja, fogalma, a szankciórendszer jellemzői) Büntetés fogalma: - malum = megtorlás - Btk. 37. §: büntetés = BCS elkövetése miatt, tvben meghatározott joghátrány - bíróság az elkövetővel szemben, a társ védelme érdekében - újabb bűnelkövetés megelőzése végett, tvben meghat feltételekkel alkalmaz - kényszerrel is érvényesíthető, kifejezésre juttatja a társ rosszallását Cél elméletek: a. abszolút büntetési elméletek - igazságos megtorlás – klasszikus iskola - cél: megsértett igazság és jogrend helyreállítása - büntetés mértéke: osztó-igazság elv alapján (minden elkövető egyenlően) - Platon: büntetés = a megzavart harmónia helyreállítása - Kant: büntetés = abszolút, hasznossági céloktól mentes - Hegel: büntetés = dialektikus folyamat - Szabó András: nem kell célkövetéshez kötni Kritikája: - nem indokolja a büntetés szükségességét - hiányzik az elkövetők differenciálása és a BCS társra veszélyességének felismerése b. relatív büntetési elméletek - büntetés célja a büntetés hasznosságában van - újabb BCSk megelőzését szolgálja (preventív eszköz - generális és speciális prev) b.1) generális prev: cél – fenyegetés elrettentő legyen - nem elegendő a fizikai kényszer, szükség van pszichikaira is - Bentham: hasznosság (utilitarizmus) - legfőbb cél a közjó biztosítása - nem szabad hatástalan v fölösleges büntetést alkalmazni Kritikája: nem fogalmazza meg konkrétan, h milyen magatartásoktól jogosult az állam elrettenteni a polgárait b.2) speciális prev: cél – javítás, elrettentés, ártalmatlanná tétel - bűnöző akarata ellen irányuló kényszer - a büntetés orvosi terápia jellegű intézkedéssé válna - treatment = orvosi kezeléssel a tettes megváltoztatása Kritikája: nem magyarázza meg a BCS büntethetőségét Pozitívuma: figyelemmel van az elkövető személyére c.) egyesítő büntetési elméletek - büntetési célok egységbe foglalása - igazságosság, hasznosság, szükségesség elvei szerint


- cél – igazságos megtorlás + újabb BCSk megelőzése - Földvári József, Horváth Tibor, Angyal Pál Büntetés jogalapja: - feud: kánonjogi, egyházi felfogás - büntetés joga Istentől ered – uralkodó gyakorolja - termjogi felfogás: elkövető és állam közötti kapcsolat sérelme - Grotius: büntetés jogosultsága az államra hárul - felvil: állam büntetési joga a társi szerveződés alapján - Rousseau: közérdek határozza meg az egyes érdeket - Feuerbach: állam jogosult és kötelezett a jogsérelmek megakadályozására - ma: büntetés joga az állam szuverenitásának része Célja: - Btk. 37. §: társ védelme érdekében - megelőzés, h akár az elkövető, akár más BCSt kövessen el - társvédelem, prevenció, megtorlás Szabó András (AB): - jogépségi büntetés, tulkép nincs is célja - megtorolja az állam, h a jog megsérült - mert bűn büntetlenül nem maradhat Halálbüntetés problematikája: Előzmények: - legrégibb büntetési nem, Hammurapi törvényei már említik - ótestamentum: szemet szemért - innen került át a RJba - ókor, középkor – gyakori, kegyetlen VHi formákkal - Mórus Tamás (1516): Utópia - ellene - Beccaria: (1764): Bűntett és büntetés – ellene (se nem célszerű, se nem szükséges) - első: II Lipót 1786-ben törölte el (Toscana uralkodója) Magyar: - Szemere Bertalan (1841): Különösen a halálbüntetésről - ellenezte: kegyetlen, nem old meg semmit, helyette az örök fogságot javasolta - 1843 Deák-féle tv tervezet - ellenezte (EUban egyedülállóan elsőként) - Csemegi kódex: csak király személye elleni és gyilkosságra szűkítette - I. vilháb után bővült – dezertőrökre is - II. vilháb után tovább bővült – poli, gazdi bűnösökre is - 1950. Btá továbbra is fenntartotta, 1961. Btk ua mint Btá - 1971. 28 tvr szűkítette – vagyon ellenit kivette - 1978. IV. tv – vagylagos és kivételes főbüntetés volt - állam elleni, katonai, béke elleni, háborús, egyéb köztörvényes - alkalmazása a gyakorlatban folyamatosan csökkent, utolsó: 1988. július 23/1990. AB határozat - Alk. 54. § (1): minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, ettől senkit nem lehet önkényesen megfosztani - az élethez való jog elidegeníthetetlen - még az államnak sincs joga elvenni - az emberi méltósághoz kapcs absz érték - Horváth Tibor (Miskolc) megalakította a Halál Büntetést Ellenzők Ligáját - akkor Györgyi Kálmán volt a LÜ, ő is indítványozta, h maga az OGY semmisítse meg Csoportjai: - szabályozza is és alkalmazza is (országok többsége) - szabályozza, de nem alkalmazza (v kegyelmet ad) - köztörvényesre eltörölték, de különlegesre (katonai) alkalmazzák - teljesen eltörölték, mindenre


24. Az életfogytig tartó szabveszt (tartama, VHi fokozata és a feltételes) - határozatlan tartamú szabveszt (tényleges v nem) - legsúlyosabb büntetés, cél: elkövetelő végleges elszigetelése - Btk. 40. § (3): életfogyt csak arra szabható ki, aki elkövetéskor a 20. évét betöltötte - Btk. 42. § (1): kizárólag fegyházban kell letölteni - nem lehet börtönbe áttenni - bíróság az ítéletben v kizárja v meghat a feltételes legkorábbi időpontját - ha nem zárja ki: legkorábban min 20 év, ha a büntethetőség nem évül el: min 30 év - feltételesre bocsátás feltétele: büntetés 4/5 részét már kitöltötte - ÉS alaposan feltehető, h a büntetés célja így is elérhető - feltételesről BV bíró dönt – intézet előterjesztése, elítélt meghallgatása után - nem lehet: ha ismételten életfogytra ítélik - mentesítésben nem részesülhet - TÉSZ – tényleges életfogytig tartó szabveszt (új alkotmányban benne van!) 25. A határozott tartamú szabveszt (tartama, VHi fokozatai és a feltételes) - Btk 40. – 48. § - legáltalánosabb büntetés - elszigetelés a társ védelmét használja – de nehéz újra beilleszkednie (szegénykének) - ill bűnöző társaság, családi kapcs megszakadása, egyéb börtönártalmak - generális minimum: 2 hónap, generális maximum: 15 év (mint határozott) - spec min: konkrét tvi TÁnál mi a legkevesebb (ölésnél: 5 év), spec maximum: 15 év Kivétel: - bizonyos esetekben a gen max 20 év: ha halmazati, összbüntetés, bűnszervezetben - komoly BCSk esetén, pozitivista iskola vezette be - vizsgálni kell az elkövetőt: ha többször v súlyosat követ el – „értékelni” kell Végrehajtása: - bv intézetben, különböző fokozatokban (41. § (1)) - fegyház, börtön, fogház - spec VHi intézetek: FKk, gyógyító, veszélyes tettesek nagy biztonságú intézetei VH rendje: - Bvtvr megmondja (bent lévő polgi jogai és kötelezettségei VH alatt szünetelnek) Fegyház: - Btk. 42. §: életfogyt - 3 év v ennél hosszabb (állam ellenes, terror, ölés, rablás, erőszakos köz, szemérem, kábszer minősített esetei) - 2 év v ennél hosszabb – ha többszörös visszaeső v bűnszervezetben - katonai BCSk és egyéb társra nagy veszélyességű cselek Börtön: - Btk. 43. §: fegyházat kivéve - ha bűntett miatt szabták ki a szabveszt V vétség miatt + visszaeső - szándékos és min 2 év Fogház: - Btk. 44. §: vétség miatt kiszabott szabveszt - kivéve, ha visszaeső Különleges cselek: - bíró meghatározhat eggyel szigorúbb v eggyel enyhébb fokozatot - tekintettel az elítélt személyiségére v indítékára - VH alatt tanúsított magat miatt is lehet fokozatot váltani (enyhébb v szigorúbb)


Feltételes szabadságra bocsátás: - köznépi szóhasználatban: harmadolás - Btk. 47-48. §: határozott szabvesztre ítélték - VH alatt tanúsított kifogástalan magat - ÉS alaposan feltehető, h a büntetés célja így is elérhető Feltételei: - fegyház - büntetés 4/5 részét már kitöltötte - börtön - büntetés ¾ részét már kitöltötte - fogház - büntetés 2/3 részét már kitöltötte Különös méltánylást érdemlő eset: - Btk. 47. § (3): 3 évet meg nem haladó ÉS már kitöltötte a büntetése felét - bíró dönti el - kivéve: többszörös visszaeső Nem bocsátható feltételesre: - Btk. 47. § (4): szándékos BCS miatt ítélték el - melyet korábbi szabvesztre ítélés után v VH befejezése előtt követett el - min 2 hónapot nem töltötte ki - erőszakos többszörös visszaeső - bűnszervezetben követte el - letöltést önhibájából nem kezdte meg - megint életfogytra ítélték Időtartama: - Btk. 48. § (1): azonos a szabveszt hátralévő részével – de min 1 év - életfogytnál 15 év - ha a hátralévő rész rövidebb, mint 1 év – utolsó napjával kitöltött - PF alá helyezhető, visszaesőt kötelező Megszűnik: - Btk. 48. §. (4): bíróság szünteti meg - ha feltételes alatt elkövetett BCSért VHdóra ítélik - ilyenkor a feltételesen töltött idő nem számít be a szabvesztbe! 26. A közérdekű munka és a pénzbüntetés Közérdekű munka: - személyi szab minimális korlátozása - Btk. 49. §: meghatározott munkát köteles végezni - a köz érdekében - ezen a munkán túl a személyi szab tovább nem korlátozható - csak olyan munka lehet, amit előreláthatólag képes elvégezni - figyelemmel kell lenni az eüi állapotára és a végzettségére - hetente min 1 nap - pihenőnapon v szabadidejében, díjazás nélkül - tartamát órákban kell meghatározni: min 42 óra – max 300 óra - ha önként nem tesz eleget – átváltják fogházra: 6 óra = 1 nap - ilyenkor a szabveszt 2 hónapnál rövidebb is lehet - munka elvégzése nem kényszeríthető ki (helyébe szabveszt lép) - konkrét feladatot és helyet BV bíró határozza meg (PF javaslatára) Pénzbüntetés: - legenyhébb főbüntetés, vagyoni hátrány - Btk. 51. §: meg kell adni a napi tételszámot ÉS a napi tétel összegét is - bírónak mérlegelnie kell mind a napok, mind az összeg tárgyában - figyelemmel kell lenni az életkörülményeire és az életvitelére - de aki haszonszerzés miatt követte el a BCSt, azt pénzbüntetésre IS kell ítélni


-

min 30 nap - max 540 nap, min 2500 Ft/nap - max 200e Ft/nap max 2 éven belül, havi részletben is lehet – ha a bíró úgy dönt Btk. 52. §: meg nem fizetés esetén – fogház 1 napi tétel összege = 1 napi fogház ilyenkor lehet 2 hónapnál rövidebb is előny: nem szakad ki a környezetből, társi rendből, jól egyénesíthető, van részletfiz hátrány: nem személyes (más is fizethet helyette), családjára is kihat kizárólag pénzbüntetéssel: magántitok, levéltitok, zugírászat, zártörés, stb bíróság gazdi hivatal hajtja végre

27. A foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás, a kiutasítás, mellékbüntetések Foglalkozástól eltiltás: - jogfosztó, jogkorlátozó - Btk. 56. § - aki a BCSt szakképzettséget igénylő fogl szabályainak megszegésével - V foglalkozásának felhasználásával szándékosan követi el - kiterjesztése: 56. § (2) – gazd szervezet tag, igazgató, tisztségviselő - lehet végleges v határozott idejű, min 1 év - max 10 év - végleges hatállyal tiltható el: alkalmatlan v méltatlan - véglegesnél: ha eltelt a 10 év és újra vizsgát tesz – mentességet kap - nem mentesíthető: bűnszervezetben ÉS méltatlanság miatt véglegesen eltiltott Járművezetéstől eltiltás: - jogfosztó, jogkorlátozó - újabb BCS megakadályozása, alkalmatlanok kiszűrése, kizárása - Btk. 58. §: el lehet tiltani (nem kötelező a bírónak) - engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével követ el BCSt - V BCSEK (több!) elkövetéséhez járművet használ - meghatározott fajtájú járműre is vonatkozhat - lehet végleges v határozott idejű, min 1 év - max 10 év - be kell számítani – vezetői engedély visszavonásának tartamát is - végleges az lehet, aki alkalmatlan - 10 év után újra kaphat engedélyt – ha levizsgázik - alkalmatlan = életkor, betegség, személyiség tartós korlátozottsága, súlyos jellemhiba, idült alkoholizmus miatt Kiutasítás: - Btk. 61. §: nem magyar ÁP elkövetőt HA az országban tartózkodása nem kívánatos - az ország területéről ki KELL utasítani - köteles elhagyni és nem térhet vissza a tartam alatt - nem utasítható ki: menekültek - végleges v határozott hatályú is lehet, min 1 év – max 10 év - végleges: min 10 év szabvesztre ítélték ÉS veszélyeztetné a közbiztonságot - JEtől kezdődik - nem számít bele a szabveszt időtartama - mentesítés: véglegest, kérelemre, HA érdemes ÉS eltelt a 10 év - menekült, letelepedett, bevándorló ellen csak akkor, ha 5 év v annál több szabveszt - csak kivételesen lehet kitiltani: ha már 10 éve itt él, ha FK, ha családi élete sérülne - feltéve, h nem veszélyezteti jelentősen a közbiztonságot - VHa: területi idegenrendészeti hatóság által


KITILTÁS csak szabveszt mellett bárkivel szemben 1 v több helységből v országrészből min 1 év – max 5 év megszegése: szabs VH: rendőrség

KIUTASÍTÁS bármely főbüntetés mellett csak nem magyar ÁP szemben ország egész területéről min 1 év – max 10 év megsértése: BCS VH: teri idegenrend hatóság

Mellékbüntetések: Közügyektől eltiltás: - Btk. 53. §: szándékos BCS miatt VHdó szabvesztre ítélték - ÉS méltatlan arra, h a közügyekben részt vegyen - el KELL tiltani (kötelező alkalmazni - bíró nem mérlegelhet) - obj feltétel: szándékos BCS miatt VHdó szabvesztet kap - szubj feltétel: méltatlan a közügyekben való részvételre Amit nem tehet: Btk. 54. § - nem vehet részt választásban, népszavazásban, népi kezdeményezésben - nem lehet hivatalos személy - nem működhet népképvis testületében - nem viselhet tisztséget szervezetben, testületben, alapítványban - nem érhet el katonai rendfokozatot - nem kaphat kitüntetést - elveszíti korábbi tisztségét, címét, tagságát, rendfokozatát (visszaható) Tartama: Btk. 55 § - min 1 év - max 10 év, JEvel kezdődik - nem számít bele, amíg jogai szünetelnek v kivonja magát a VH alól - de: feltételes beszámít (ha sikeres volt) Kitiltás: - jogfosztó, jogkorlátozó, mellék (csak szabveszt mellett!) - tartózkodási hely szabad megválasztásának korlátozása - Btk. 60. §: tvben meghat esetekben, akit szabvesztre ítélnek - 1 v több helységből v az ország meghat részéből - ki LEHET tiltani (nem kötelező a bírónak) - ha ott tartózkodása a közérdeket veszélyezteti - min 1 év - max 5 év - állam elleni, kitartott, tiltott szerencsejáték, garázdaság - JE v szabadulás után 8 napon belül köteles elhagyni - VHt a rendőrség ellenőrzi, ha ellenszegül: szabs - pénzbírság 28. A büntetések kiszabásának ált kérdései Célja: Btk. 37. § - társadalom védelme érdekében megelőzés - h akár az elkövető, akár más BCSt kövessen el Kiszabása: - relatíve határozott szankciórendszer alapján, bírósági tevékenység - alternatív büntetéseket alkalmazva - BCS elkövetőjének BEban történő felelősségre vonása után Kiszabás elvei: Btk. 83. § - büntetést úgy kell kiszabni, h igazodjék a BCS és az elkövető:


a. társra veszélyességéhez b. bűnösség fokához c. enyhítő v súlyosbító körülményekhez Bűncsel társra veszélyes: ha jogi tárgyat sért v veszélyeztet, objektív jellegű Elkövető társra veszélyes: - alanyi körülmények (életmódja, életvitele, megelőző elítélései, elkövetés utáni magat) - fenyeget-e bűnismétlés Bűnösség foka: - szándékos v gondatlan - nagyobb v kisebb fokot az intenzitás v a tárgyi körülmények adják - befolyásoló: életkor, beszámítási kép, pszichés viszony - összefügg a BCS indítékával és céljával LB 56. bünt kollégiumi véleménye: 1. alanyi enyhítő: büntetlen előélet, önfeljelentés, súlyos elmebet, beismerő vallomás 2. alanyi súlyosbító: büntetett előélet, kezdeményező, vezető, irányító szerep 3. tárgyi enyhítő: - ha kísérleti szakban marad, felróható sértetti közrehatás (provokáció), sértett megbocsát, idő múlása, kár megtérítése 4. tárgyi súlyosbító: - adott helyen azonos típusú BCS elszaporodása, sértett megélhetési veszélyeztetése Értékelési elvek: - tvi, bírói, VHi individualizáció (egyéniesítés, körülmények figyelembe vétele) - kétszer értékelés tilalma - minőségi (összességében), konkrét (reális) v relatív (BCS szerint) értékelés elve 29. A halmazat és az összbüntetés, a büntetés enyhítése Halmazat: - megállapítása minősítési kérdés - ha a bíróság 1 eljárásban több BCSt bírál el – 1 büntetést szab ki - Btk. 85. §: bűnhalmazat esetén 1 v több BCS miatt 1 büntetést kell kiszabni - főbünt – a legsúlyosabb alapul vételével - ha min 2 határozott szabveszt – felső határ a felével emelkedik - DE nem érheti el a felső határok együttes tartamát - min 2 hónap - max 20 év, mellékbüntetést is ki lehet szabni Elvek: 1. kumuláció elve – összeadódnak - BCSk mindegyikére külön büntetés, majd ezeket összeadták (524 évet kell ülnie) - nálunk ezt a 85. § (3) utolsó része kizárja 2. abszorpció elve – elnyelés - csak a legsúlyosabbra állapít meg bünt tételt - ez magában foglalja (abszorbeálja) az enyhébbek tételét is - 85. § (2) 3. aszperáció elve – átlépés - legsúlyosabb büntetési tétel felső határát is át lehet lépni - ha min 2 határozott idejű szabveszt - felső határ felével még meg lehet emelni - 85. § (3) Összbüntetés: - Btk. 92 – 96. §: több bíróság több BCSt több eljárásban bírált el - különböző, konkrétan kiszabott JEs büntetéseket össze kell foglalni - csak olyat lehet, amit még nem hajtottak végre v folyamatban van


-

nem foglalható összbe: a.) pénzbünt és közérdekű munka helyébe lépő szabveszt b.) mellékbünt - tartama: mintha halmazati lenne - max 20 év - el kell érnie a legsúlyosabbat – de nem érheti el a büntetések együttes tartamát - ha különbözik a fokozat – a legszigorúbban kell VHni - ha nem foglalható összbe: előbb a legszigorúbbat, ha azonos – amelyikből nem bocsátható feltételesre Enyhítés: - Btk. 87. § - enyhítő szakasz - enyhébb főbüntetés szabható ki, ha annak legkisebb mértéke túl szigorú a. egyszeres leszállás – 87. § (2) - csak szabvesztre vonatkozhat - 10 év helyett 5 év - 5 év helyett 2 év - 2 év helyett 1 év - 1 év helyett rövidebb - 1 évnél rövidebb helyett közérdekű munka, pénz, foglalktól, járműtől eltilt, kiutasítás b. kétszeres leszállás – 87. § (3) - kísérlet és bűnsegély esetén c. korlátlan enyhítés – 87. § (4): - kísérlet alkalmatlan tárgyon v eszközzel - kóros EÁ, kényszer v fenyegetés alatt - ijedtségből v menthető felindulásból lépi túl a jogos védelmet v végszükséget - tevékeny megbánás 30. A büntetés VHnak felfügg, büntetés kiszabás különös és többszörös visszaesés, bűnszervezetben elkövetés esetén VH felfüggesztése: Modellek: 1. angol-amerikai (probation) modell - bíróság a bűnösséget megállapítja - de a büntetés kiszabását próbaidőre felfüggeszti (elhalasztja) - ha a próbát sikeresen kiállja – megszűnik az eljárás 2. belga-francia (sursis) modell - bíróság a büntetést kiszabta, de a VHt próbaidőre felfüggeszti - ha a próbát sikeresen kiállja – VHhatóság megszűnik Mai magyar: - próbára bocsátás (intézkedés) v büntetés VH felfügg (büntetés) - próbára – kimondja a bűnösséget, de nem szab büntetést, elhalasztja - felfügg – kimondja a bűnösséget, kiszabja a büntetést, de a VHt felfüggeszti Felfüggesztés: - Btk. 89.§: 2 évet meg nem haladó szabveszt VHa, próbaidőre - HA alaposan feltehető, h a büntetés célja VH nélkül is elérhető - próbaidő tartama: 1- 5 évig, de a kiszabottnál rövidebb nem lehet - években és hónapokban kell meghatározni - PF alá helyezhető (ha visszaeső, akkor kötelező) Kizárt: - Btk. 91. §: erőszakos többszörös visszaeső, bűnszervezetben - szándékos BCSt a szabveszt VHnak befejezése előtt v a felfügg próbaideje alatt


Utóbb végre kell hajtani: - Btk. 91/A. § ha később kiderül, h hibás volt a döntés - ha VH v próbaidő alatt elkövetett BCSért VHdót kapott - ha a PF szabályait súlyosan megszegi Bűnismétlők: - olyan elkövető, aki nem szokványos = veszélyes a társra - bűnöző életmódot folytat - rendszeresen bűnözik, nem csak alkalomszerűen - mindig szándékos, mindig VHdót kap a gaz galád Egyszerű visszaeső: - Btk. 137. § 14: szándékos BCS elkövetője - HA korábban is szándékos BCSt követett el + VHdót kapott - ÉS kitöltésétől v megszűnésétől még nem telt el 3 év - legközelebb már súlyosbítónak számít – szigorúbb fokozatot kap - kötelező PF alatt áll Különös visszaeső: - Btk. 137. § 15: az a visszaeső, aki min 2X uolyan v hasonló BCSt valósít meg - nagyfokú társra veszélyesség - büntetési tétel felső határa a felével emelkedik (de nem lehet több 15 évnél) - csak különös méltánylást érdemlő esetben enyhíthető Többszörös visszaeső: - Btk. 137. § 16: akit szándékos BCSe előtt - korábban már visszaesőként VHdóra ítéltek - ÉS kitöltésétől v megszűnésétől még nem telt el 3 év - büntetési tétel felső határa a felével emelkedik (de nem lehet több 15 évnél) - 2 év v hosszabb – fegyházban kell végrehajtani - kizárt a feltételes és a próbára bocsátás Erőszakos többszörös visszaeső: - Btk. 137. § 17: az a többszörös visszaeső, ami már 3X személy elleni erőszakost Bűnszervezetben: - Btk. 137. § 8: 3 v több személyből álló, hosszabb időre szervezett - összehangoltan működő csoport (nyereségorientált) - célja: 5 évi v ezt meghaladóval büntetendő szándékos BCS elkövetése - tétel felső határa 2X (de nem lehet több 20 évnél) – fegyházban - nem lehet: felfüggesztett, feltételes - kötelező: elkobzás (minden vagyonára) - mellékbüntetés: kitiltás

-

31. Büntetés VHt kizáró okok, mentesítés a büntetett előélethez fűz hátrányok alól - Btk. 66. §: elítélt halála, elévülés, kegyelem, tvben meghat egyéb ok Halála: - halotton nem hajtható végre - kivéve: vagyonelkobzás! (mert az nem bünt, hanem int) Elévülés: Btk. 67. §: főbüntetés elévülése - 15 év v többnél – 20 év - 10 év v többnél – 15 év - 5 év v többnél – 10 év - 5 évet el nem érőnél – 5 év - közérdekű, pénz, kitiltás – 5 év - fogl, járművez, kiutasítás, közügyektől: 5 évi v több – 10 év, 5 év alatti – 5 év


Nem évül el: háborús, emberiség elleni, terror miatt kiszabott Elévülési idő: - főbünt - JE napján kezdődik - felfügg - próbaidő letelte napján kezdődik - ha VH alatt megszökik – szökés napjával újra kezdődik - félbeszakítja: konkrét intézkedés Kegyelem: - államhatalmi v államfői beavatkozás kivételes eszköze - humanitárius, méltányossági v társi célszerűségből (tele van minden börtön) - típusai: eljárási, VHi, kegyelmi mentesítés Eljárási: megakadályozza a BE megindítását v folytatását VHi: - JEs ítéletben megállapított büntetés VHt akadályozza meg - lehet teljes v részleges, általános v egyéni - kiterjedhet a büntetett előélethez fűződő hátrányokra is Közkegyelem: OGY (amnesztia), egyéni kegyelem: KE (igügy min ellenjegyzése kell!) - nem kell indokolni, meghatározhat más büntetési nemet is meghatározhat - korlátja: csak a hatályos Btk keretein belül választhat Tvben meghatározott egyéb ok: - életfogytosra kiszabott más büntetés nem hajtható végre - pénzbünt helyébe lépő szabvesz előtt v alatt mégis fizet a kis huncut - JEs elítélés után kóros EÁvá válik - próbaidő v felfügg eredményesen eltelt Mentesítés: - rehabilitáció, Btk. 100. § - mentesül azon hátrányos következmények alól, amelyek az elítéléshez fűződnek - büntetlen előéletűnek tekintendő, utána már nem kell számot adnia az elítéléséről - újabb BCS elkövetése esetén a mentesítés nem terjed ki a korábbi elítélés hátrányos következményeire Hátrányos következmények: - büntető jogon kívüli - bizonyos munkakört nem tölthet be, jogosítványokat nem szerezhet meg v elveszti - meghat társi feladatokat nem láthat el - bizonyos meglevő jogaitól megfosztható v megszerzéséből kizárható Mentesítés módjai: - Btk. 101.§: tv erejénél, bírósági határozat, kegyelem alapján a. tvi mentesítés - Btk. 102. §: ipso iure áll be (automatikusan v a tv erejénél fogva, meghat időpontban) - nincs mentesítés v hatályát veszti, ha elrendelik a büntetés VHt - lehetőségei: - JE napján - közérdekű munka, pénz, fogl, járművez eltiltás - próbaidő letelte napján - felfüggesztett szabveszt (de csak ha sikeres) - büntetés kitöltésének, VHhatóság megszűnésének napján - gondatlan vétség miatt - szándékos miatt, ha nem haladja meg az 1 évet 1. bünt kitöltése + 3 év = szándékos BCS, 1 évet el nem érő büntetés 2. bünt kitöltése + 5 év = szándékos BCS, 1 évnél több, de 5 évnél kevesebb 3. bünt kitöltése + 10 év = szándékos BCS, 5 évnél hosszabb


b. bírósági mentesítés - Btk. 103-104. §: ez nem ipso iure áll be – utólagos v előzetes - szándékos BCS miatt VHdót kapott - kérelemmel kell fordulni a bíróhoz (ez csak lehetőség – bírót nem kötelezi) - csak akkor kapja meg, ha erre érdemes + meghat idő fele már eltelt (kivéve: életfogyt) - figyelembe kell venni: életmódját + jóvá tette-e a sérelmet Feltételei: 1.utólagos a.)szubj feltétel: ha érdemes rá (életmód, jóvátétel) b.)obj feltétel: szánd BCS miatt VHdót kapott és min a felét már letöltötte - kivéve: életfogytos 2.előzetes a.)szubj feltétel: ha érdemes rá (életmód, jóvátétel) b.)obj feltétel: felfüggöt kapott + védője kéri az előzetes mentesítést Mellékbüntetésnél: - Btk. 105. §: mindaddig nem teljesül v nem mentesíthető - amíg a mellékbünt VHa be nem fejeződött v VHsága meg nem szűnt -

c. kegyelmi mentesítés Btk. 106. §: KE kegyelemből - akkor is, ha egyébként a tv szerint ennek nincs helye KE korlátlanul gyakorolhatja, nem kell indokolni ha megkapja: büntetlen előéletű lesz (életfogytos csak így mentesülhet)

32. Az intézkedések fogalma és osztályozása, a PF - Btk. 70. §: megrovás, próbára bocs, KGYK, elkobzás, vagyonelkobzás, PF, jogi személlyel szemben alkalmazható int - nem keletkeztet büntetett előéletet - csak spec prevencióra szorítkozik, egyénre szabott kezelésen van a hangsúly - önállóan, büntetés helyett: megrovás, próbára bocs, KGYK - önállóan és büntetés mellett is: elkobzás, vagyonelkobzás - büntetés, intézkedés mellett: PF - külön tv: jogi személy elleni - típusai: 1. gyógyító – KGYK 2. nevelő – megrovás, próbára bocsátás, vagyonelkobzás 3. társ védelmi jellegű – PF, elkobzás + jogi személlyel szembeni - nincs a Btkban (külön tvben) Megrovás: - Btk. 71. §: cselekménye elbíráláskor már nem v csekély fokban veszélyes - legkisebb büntetés v más intézkedés alkalmazása is szükségtelen - de a hatóság a rosszallását fejezi ki - felhívja az elkövetőt, h a jövőben tartózkodjék BCS elkövetéstől - legenyhébb büntjogi következmény, nevelő jellegű, írásbeli határozat Próbára bocsátás: - Btk. 72-73. §: vétség v 3 évnél nem súlyosabbal büntetendő bűntett esetén - büntetés kiszabását próbaidőre elhalasztja - HA alaposan feltehető, h a cél így is elérhető - kivéve: többszörös VE, bűnszervben, szándékos BCS elítélés után, VH v felfügg alatt - PF alá helyezhető (visszaesőt kötelező)


- tartama: 1 – 3 év, években kell meghatározni - 1X max 1 évvel meghosszabbítható – ha PF szabályait megszegi Meg KELL szüntetni + büntetést KELL kiszabni, ha: 1. PF szabályait súlyosan megszegi 2. próbaidő ALATT elkövetett BCS miatt elítélik 3. próbaidő ELŐTT elkövetett BCS miatt próbaidő alatt elítélik - próbaidő elteltével büntethetősége megszűnik, nevelő jellegű Kényszergyógykezelés (KGYK) - Btk. 74. §: személy elleni erőszakos v közveszélyt okozó - KGYKt el KELL rendelni, ha kóros elmeműködés miatt nem büntethető - ÉS tartani kell attól, h hasonlót fog elkövetni - FELTÉVE, ha büntethető lenne, akkor 1 évnél többet kapna - elkövetéskor nem volt beszámítási képessége - bírónak fel KELL menteni, ha veszélyes a társra – el kell zárni - 74. § (2): erre kijelölt, zárt intézetben kell VHni - 74. § (4): meg kell szüntetni, ha szükségessége már nem áll fenn - gyógyító jellegű intézkedés - cél: gyógyítás, bűnismétlés kiküszöbölése - tartama: büntetési tétel felső határának megfelelő ideig, max 20 évig - ha még ez után is kóros EÁ – pszichiátriai intézetben Elkobzás: - Btk. 77. §: BCS elkövetéséhez eszközül használtak v arra szántak - birtoklása tvbe ütközik v közbiztonságot veszélyezteti - BCS elkövetése útján jött létre (hamis pénz) - amire a BCSt elkövették v amit a dolog elszállítása céljából használtak - sajtótermék, amiben a BCS megvalósult - védelmi jellegű biztonsági intézkedés - önállóan is és más szankció mellett is alkalmazható - akkor is el kell kobozni, ha nem büntethető (GYK, kóros EÁ) - akkor is, ha megrovásban részesítették Nem lehet elkobozni: - ha a dolog nem az elkövető tulajdona - kivéve, ha a tulaj az elkövetésről előzetesen tudott - elévült v min 5 év eltelt - amikre kiterjed a vagyonelkobzás - elkobzott dolog tuljoga az államé Mellőzhető, ha a BCS súlyával nem áll arányban v méltatlan hátrányt jelentene Nincs mellőzés: bűnszervezet esetén Vagyonelkobzás: - Btk. 77/B. §: BCS elkövetéséből eredő, annak során v azzal összefüggésben szerzett v annak helyébe lépett vagyon - bűnszervezetben való részvétel ideje alatt szerzett vagyon - BCShez szükséges v azt megkönnyítő feltételek biztosítására áldozott vagyon - adott v ígért vagyoni előny tárgya (vesztegetés) - azt is, amivel más gazdagodott - ha meghalt v átalakult – jogutódon kell behajtani - kötelező - bíró nem mérlegelhet - pénzösszegben kell kifejezni, ha a. vagyon már nem lelhető fel b. nem különíthető el v az elkülönítés aránytalan nehézséget okozna - akkor is el kell rendelni, ha nem büntethető (GYK, kóros EÁ)


- v megrovásban részesítették - elkobzott dolog tuljoga az államé Nem lehet elkobozni: - ami a polgi jogi igény fedezetéül szolgál - jóhiszeműen, ellenérték fejében szerzett - ha a vagyon tves eredete bizonyított (maffiózó jogszerű adóvisszaigénylése) Pártfogó felügyelet: - mindig járulékos jellegű intézkedés - önállóan soha nem rendelhető el - cél: h a próbaidő sikeresen teljen el (speciális prevenció) - tv és bíró is meghatározhatja - Btk. 82. §: vádemelés elhalasztásának tartamára - feltételes, próbára bocsátás, felfüggesztés idejére - ha rendszeres figyelemmel kísérés szükséges - tartama: azonos a feltételes, próbaidő, vádemelés elhalasztása idejével, de max 5 év Kötelező elrendelni: visszaesőnél – feltételes, próbára, felfügg Nincs helye: kiutasításnál PF alatt álló: - köteles az előírt magat szabályokat megtartani - PFvel rendszeresen kapcsolatot tartani, felvilágosításokat megadni - bíróság, ügyész: kötelezettségeket + tilalmakat írhat elő - meghat személlyel ne tartson kapcsolatot - sértettől tartsa távol magát (lakóhely, munkahely, iskola is!) - nyilvános helyet, rendezvényt, közterületet ne látogasson, ne fogyasszon alkoholt - meghat helyen és időben jelentkezzék - jelentkezzen munkára, közmunkára, meghat tanulmányokat folytasson - gyógykezelésnek v gyógyító eljárásnak vesse alá magát - VHban a rendőrség közreműködik 33. A megrovás és a próbára bocsátás Megrovás: - Btk. 71. §: cselekménye elbíráláskor már nem v csekély fokban veszélyes - legkisebb büntetés v más intézkedés alkalmazása is szükségtelen - de a hatóság a rosszallását fejezi ki - felhívja az elkövetőt, h a jövőben tartózkodjék BCS elkövetéstől - legenyhébb büntjogi következmény, nevelő jellegű, írásbeli határozat Próbára bocsátás: - Btk. 72-73. §: vétség v 3 évnél nem súlyosabbal büntetendő bűntett esetén - büntetés kiszabását próbaidőre elhalasztja - HA alaposan feltehető, h a cél így is elérhető - kivéve: többszörös VE, bűnszerben, szándékos BCS elítélés után, VH v felfügg alatt - PF alá helyezhető (visszaesőt kötelező) - tartama: 1 – 3 év, években kell meghatározni - 1X max 1 évvel meghosszabbítható – ha PF szabályait megszegi Meg KELL szüntetni + büntetést KELL kiszabni, ha: 1. PF szabályait súlyosan megszegi 2. próbaidő ALATT elkövetett BCS miatt elítélik 3. próbaidő ELŐTT elkövetett BCS miatt próbaidő alatt elítélik - próbaidő elteltével büntethetősége megszűnik, nevelő jellegű


34. A KGYK Kényszergyógykezelés: - Btk. 74. §: személy elleni erőszakos v közveszélyt okozó - KGYKt el KELL rendelni, ha kóros elmeműködés miatt nem büntethető - ÉS tartani kell attól, h hasonlót fog elkövetni - FELTÉVE, ha büntethető lenne és akkor 1 évnél többet kapna - elkövetéskor nem volt beszámítási képessége - bírónak fel KELL menteni, ha veszélyes a társra – el kell zárni - 74. § (2): erre kijelölt, zárt intézetben kell VHni - 74. § (4): meg kell szüntetni, ha szükségessége már nem áll fenn - gyógyító jellegű intézkedés - cél: gyógyítás, bűnismétlés kiküszöbölése - tartama: büntetési tétel felső határának megfelelő ideig, max 20 évig - ha még ez után is kóros EÁ – pszichiátriai intézetben 35. Az elkobzás és a vagyonelkobzás Elkobzás: - Btk. 77. §: BCS elkövetéséhez eszközül használtak v arra szántak - birtoklása tvbe ütközik v közbiztonságot veszélyezteti - BCS elkövetése útján jött létre (hamis pénz) - amire a BCSt elkövették v amit a dolog elszállítása céljából használtak - sajtótermék, amiben a BCS megvalósult - védelmi jellegű biztonsági intézkedés - önállóan is és más szankció mellett is alkalmazható - akkor is el kell kobozni, ha nem büntethető (GYK, kóros EÁ) - akkor is, ha megrovásban részesítették Nem lehet elkobozni: - ha a dolog nem az elkövető tulajdona (kivéve, ha a tulaj az elkövetésről már tudott) - elévült v min 5 év eltelt - amikre kiterjed a vagyonelkobzás - elkobzott dolog tuljoga az államé Mellőzhető, ha a BCS súlyával nem áll arányban v méltatlan hátrányt jelentene Nincs mellőzés: bűnszervezet esetén Vagyonelkobzás: - Btk. 77/B. §: BCS elkövetéséből eredő, annak során v azzal összefüggésben szerzett v annak helyébe lépett vagyon - bűnszervezetben való részvétel ideje alatt szerzett vagyon - BCShez szükséges v azt megkönnyítő feltételek biztosítására áldozott vagyon - adott v ígért vagyoni előny tárgya (vesztegetés) + azt is, amivel más gazdagodott - ha meghalt v átalakult – jogutódon kell behajtani - kötelező - bíró nem mérlegelhet - pénzösszegben kell kifejezni, ha a. vagyon már nem lelhető fel b. nem különíthető el v az elkülönítés aránytalan nehézséget okozna - akkor is el kell rendelni, ha nem büntethető (GYK, kóros EÁ) - v megrovásban részesítették - elkobzott dolog tuljoga az államé Nem lehet elkobozni: - ami a polgi jogi igény fedezetéül szolgál, jóhiszeműen, ellenérték fejében szerzett - ha a vagyon tves eredete bizonyított (maffiózó jogszerű adóvisszaigénylése)


36. A FKra vonatkozó büntetőjogi rendelkezések - Btk. VII fejezet - Btk. 107. § (1): FK aki BCS elkövetésekor 14. évét betöltötte, de a 18. még nem - ahol nincs spec szabály – megegyezik a felnőttekével - elsődleges speciális prevenció Tevékeny megbánás: - nem büntethető: ha személy elleni, közlekedési, vagyon elleni - vétség v 5 évnél nem többel büntetendő bűntett - vádemelésig beismerte + közvetítői eljárásban - okozott sérelmet megtérítette v jóvátette – sértett által elfogadott módon és mértékben Büntetések és intézkedések: - legutolsó: szabadság elvonása – nincs életfogyt! - szankciók sorrendje: a.) szabadság elvonással nem járó intézkedés b.) szabadság elvonással nem járó büntetés c.) szabadság elvonással járó intézkedés (javító) d.) szabadság elvonással járó büntetés (FKk börtöne, fogháza) Célja: - Btk. 108. §: helyes irányba fejlődjék ÉS társ hasznos tagjává váljék - rendszerint intézkedést kell alkalmazni - javító intézeti nevelés is alkalmazható, mellette nem lehet közérdekű munka Intézkedések: - 117. § próbára bocsátás- tartama: 1-2 év, években és hónapokban - 118. § javító intézeti nevelés – tartama: 1-3 év - eredményes nevelése érdekében - ha 1 évet letöltött – ideiglenesen elbocsátja, HA feltehető, h így is elérhető - megszünteti: ha szabvesztre ítélik v javítóba küldik - ideiglenes nem számít bele a javítóba - 19. év betöltésével átteszik fogházban v börtönbe - 119. § pártfogó felügyelet - felfüggesztett, próbára bocs, feltételes, javítóból ideigl elbocs, vádemelést elhalasztott - köteles kapcsolatot tartani, jelentkezni, felvilágosítást adni Büntetések: 1.szabveszt - legrövidebb tartama, bármely BCS esetén: 1 hónap - határozott szabveszt attól függ, h elkövetéskor hány éves volt - ha 16↑ - életfogyt = 15 év, 10 évet meghaladó = 10 év - ha 16↓ - életfogyt = 10 év, 5 évet meghaladó = 5 év - nincs fegyház – csak börtön és fogház - 21. év betöltése után átteszik a felnőttekhez (hogy tanuljon még tőlük) 2. feltételes - ha börtönben – min 3/4 részét már kitöltötte - fogházban - min 2/3 részét már kitöltötte - BV bíró dönt, kötelezően PF alatt áll 3. közérdekű munka - csak akkor, ha ítélet hozatalkor már betöltötte a 16. évet 4. pénzbünt - - csak akkor, ha önálló keresete (jövedelme) v megfelelő vagyona van - behajthatatlanság esetén – szabvesztre változtatni 5. közügyektől eltiltás - csak 1 évet meghaladó szabveszt esetén 6. kitiltás - megfelelő családi környezetben élő nem tiltható ki onnan, ahol a család él (csak tudnám, akkor hogy lett belőle bűnöző, ha megfelelő családi környezetben élt eddig?)


Halmazati és összbünt - 20 év, 15 év, 7 év 6 hó - bíróság max 1 évvel meghosszabbíthatja Egységes intézkedés - javítóintézeti nevelést rendel el, nem haladhatja meg a 3 évet Előzetes beszámítása - teljes időt be kell számítani, egy az egyben Mentesítés: - JE napján – ha VHt felfüggesztik - kitöltés v VHóság megszűnésének napján – ha 1 évet meg nem haladó - kitöltés után 3 évvel – ha 1 évnél több, de 5 évet meg nem haladó - szándékos miatt az 1 évet meghaladó kitöltése után kérelemre mentesítik – ha érdemes rá

A tételek. Jogi Jegyzetek Gyűjteménye - JOG

Recommend Documents