A térségi integrált szakképző központok működésének tapasztalatai a szakképzés fejlesztésének tükrében című konferencia
A térségi integrált szakképző központok érdekegyeztető fóruma
Program 9.30-10.00
Regisztráció/büfé
10.00
Megnyitó Környei László, a projekt szakmai vezetője Alföldi Zoltán, moderátor
10.15-10.40
A TISZK modellek a változó közigazgatási rendszerben Előadó: Farkas Krisztina, közigazgatási stratégiáért felelős helyettes államtitkár, KIM
10.40-11.05
A kamarák változó szerepe az RFKB és TISZK viszonyrendszerben Előadó: Szilágyi János, oktatási igazgató, MKIK
11.05-11.30
A TISZK és az RFKB reláció önkormányzati szemszögből Előadó: Velkey Péter, osztályvezető, Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata, Művelődési és Sport Osztály
11.30-11.45
Kávészünet/büfé
11.45-12.10
A NAT vetülete a szakiskolák és szakközépiskolák új szerepkörében Előadó: Králik Tibor, igazgató, Handler Nándor Szakképző Iskola
12.10-12.35
Egy régóta sikeres TISZK a változó körülmények között Előadó: Hajnal János, ügyvezető, Debreceni TISZK
13.00-14.00
Ebéd/állófogadás
14.00-15.00
Szakmai workshop a projekt megvalósításáról Vezető: Környei László, a projekt szakmai vezetője, Studiorum Consulting Kft.
Studiorum Consulting Kft. --- 1052 Budapest, Régi posta u. 4.
[email protected]
A közigazgatás fejlesztése és a TISZK rendszer Farkas Krisztina Közigazgatási stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2011. május 25.
A Magyary Program egy keretrendszer középpontjában helyezhető el Társadalmi felzárkózás stratégiája
Fenntartható fejlődés stratégiája
Versenyképességi stratégia, Széchenyi Terv
Alkotmány koncepciójának államszervezetre vonatkozó része
Humánpolitikai stratégia
Igazságszolgáltatási stratégia
E-közigazgatás fejlesztési stratégia
JÓ ÁLLAM
Magyary Program
Területi államigazgatás stratégia
…
…
… 2
„A Haza üdvére és a Köz szolgálatában” „Közigazgatásunk racionalizálása nemcsak egyszeri munka, hanem állandó célt és speciális módszert igényel. Nem egyszerű empirikus reform, egypár bürokratikus tapasztalatnak vagy ötletnek bravúros érvényesítése, hanem a magyar állam szervezetének elvszerű vizsgálata és üzemének a tudomány eredményeit figyelembe vevő rendezése.” (Magyary Zoltán)
1. A Kormány közigazgatással szembeni elvárása: hazaszeretet
nemzet iránti felelősségtudat
a közjó iránti alázat
2. A közigazgatás fejlesztésének kiindulópontja és végcélja a polgárok érdeke. A polgárok elvárása a közigazgatással szemben attól függ, hogy milyen szerepkörben találkoznak vele: állampolgár
adófizető
ügyfél
3. A közigazgatás valamennyi vetületében változást szeretnénk elérni: közigazgatási feladatok
közigazgatási folyamatok és technológiák
közigazgatási szervezetrendszer
tisztviselői kar 3
A közigazgatásnak hatékonyan, eredményesen és hatásosan kell működnie • Hatékonyság: hatékonyan gazdálkodjon az erőforrásokkal, vagyis úgy érjen el magasabb teljesítményt, hogy közben az erőforrásigénye nem növekszik Eredményesség: eredményorientáltan működjön, vagyis bárminemű ténykedésének a kiindulási pontja és végső mércéje annak a társadalmi eredménye legyen • Hatásosság: olyan eredményeket valósítson meg, amelyek a hosszú távon is a kívánt társadalmi hatásokkal járnak, ezért átgondolt program alapján tűzi ki céljait, alternatívák tárgyszerű mérlegelése alapján, folyamatosan mért mutatók és a társadalom visszajelzéseinek figyelembevételével
4
Jövőképünk: a jó állam stabil tartópilléreként álló közigazgatás megteremtése
Egy új, magasabb növekedési pályára való átálláshoz nemcsak eltökéltségre, de összefogásra és nemzedékeken átívelő konszenzusos tervezésre van szükség! 5
A közigazgatás fejlesztésének irányai és eredményei Feladatrendszer megújítása
Folyamatok felülvizsgálata
Hatékony szervezeti működés
Tisztviselői kar
• Feladatkataszter elkészítése;
•Egységes, kötelezően használt módszertanok a tervezés, monitoring, értékelés, projektmenedzsment, jogszabály-előkészítés, hatásvizsgálat területén;
•Felülvizsgált (fejlesztett) minisztériumi, belső eljárásrendi szabályzatok;
•Tisztviselői munkakörök kompetencia-térképe elkészül;
•Intézményi stratégiák és azokból levezetett éves munkatervek minden minisztériumban;
•Szakmai és személyi kompetenciafejlesztő képzések révén képzettebb munkaerő;
•A szervezetek mérik a (valódi) teljesítményüket, eredményességüket;
•Közigazgatási életpályát támogató vizsgarendszer kialakul;
•Javított monitoring, kontrolling és vezetői információs rendszerek révén a minisztériumok működésének nyomon követése javul
•Vezetői kompetenciafejlesztő tréningek lefolytatása.
• Feladatok megosztása a közigazgatás szintjei között; •Profiltisztított és racionalizált állami intézményrendszer; •Megyei kormányhivatalok •EGTC (határokon átívelő együttműködés)
•Szakpolitikai stratégiák minden minisztériumban; •Megalapozott és közérthető jogszabályok; •Nem termelődnek újra az adminisztratív terhek
6
Feladatrendszer megújítása
Eljárások felülvizsgálata
Hatékony szervezeti működés
Tisztviselői kar
• Feladatkataszter elkészítése;
•Egységes, kötelezően használt módszertanok a tervezés, monitoring, értékelés, projektmenedzsment, jogszabály-előkészítés, hatásvizsgálat területén;
•Felülvizsgált (fejlesztett) minisztériumi, belső eljárásrendi szabályzatok;
•Tisztviselői munkakörök kompetencia-térképe elkészül;
• Feladatok megosztása a közigazgatás szintjei között;
•Profiltisztított és racionalizált állami intézményrendszer;
•Megyei kormányhivatalok
•EGTC (határokon átívelő együttműködés)
•Szakpolitikai stratégiák minden minisztériumban; •Megalapozott és közérthető jogszabályok; •Nem termelődnek újra az adminisztratív terhek
•Intézményi stratégiák és azokból levezetett éves munkatervek minden minisztériumban;
•A szervezetek mérik a (valódi) teljesítményüket, eredményességüket;
•Szakmai és személyi kompetenciafejlesztő képzések révén képzettebb munkaerő;
•Közigazgatási életpályát támogató vizsgarendszer kialakul;
•Vezetői kompetencia-fejlesztő tréningek lefolytatása. •Javított monitoring, kontrolling és vezetői információs rendszerek révén a minisztériumok működésének nyomon követése javul
A közigazgatás meghatározója: a feladat • Állami feladatkataszter – új megközelítés • Működési elvárások a közigazgatással szemben: •
•
•
A minisztériumok egységes közigazgatási vezetésének helyreállítása A minisztériumon belül a szakmai - politikai - igazgatási vezetés párhuzamos működtetése Összkormányzati és minisztériumi igazgatási „felfeszítés”(központi összehangolás, megfelelő központosított hatáskörökkel)
szervezet Miniszterelnökség
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
ágazat
állami vezető Miniszterelnökséget vezető államtitkár
funkcionális feladatok
közigazgatási államtitkár
igazságügy
igazságügyért felelős államtitkár
területi közigazgatás
területi közigazgatásért felelős államtitkár
kommunikáció
kormányzati kommunikációért felelős államtitkár
társadalmi felzárkózás
társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár
egyházi, nemzetiségi ügyek, civil kapcsolatok
egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár
Belügyminisztérium önkormányzati ügyek
Nemzetgazdasági Minisztérium
feladat
funkcionális feladatok
közigazgatási államtitkár
önkormányzati feladatok
önkormányzati államtitkár
funkcionális feladatok
közigazgatási államtitkár
foglalkoztatás
foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár
fiskális politika
államháztartásért felelős államtitkár
gazdaság monetáris politika
belgazdaságért felelős államtitkár külgazdaságért felelős államtitkár adó- és pénzügyekért felelős államtitkár
7
Feladatrendszer megújítása
Eljárások felülvizsgálata
Hatékony szervezeti működés
Tisztviselői kar
• Feladatkataszter elkészítése;
•Egységes, kötelezően használt módszertanok a tervezés, monitoring, értékelés, projektmenedzsment, jogszabály-előkészítés, hatásvizsgálat területén;
•Felülvizsgált (fejlesztett) minisztériumi, belső eljárásrendi szabályzatok;
•Tisztviselői munkakörök kompetencia-térképe elkészül;
• Feladatok megosztása a közigazgatás szintjei között;
•Profiltisztított és racionalizált állami intézményrendszer;
•Megyei kormányhivatalok
•EGTC (határokon átívelő együttműködés)
•Szakpolitikai stratégiák minden minisztériumban; •Megalapozott és közérthető jogszabályok; •Nem termelődnek újra az adminisztratív terhek
•Intézményi stratégiák és azokból levezetett éves munkatervek minden minisztériumban;
•A szervezetek mérik a (valódi) teljesítményüket, eredményességüket;
•Szakmai és személyi kompetenciafejlesztő képzések révén képzettebb munkaerő;
•Közigazgatási életpályát támogató vizsgarendszer kialakul;
•Vezetői kompetencia-fejlesztő tréningek lefolytatása. •Javított monitoring, kontrolling és vezetői információs rendszerek révén a minisztériumok működésének nyomon követése javul
A közigazgatás meghatározója: az eljárás Célok • Egységes módszertan szerint kialakított korszerű irányításiszervezési megoldások kialakítása, • Jogszabály-előkészítési tevékenység fejlesztése, • Az ügyfelek igényeit és érdekeit figyelembe vevő, ügyfélközpontú szolgáltató működés kialakítása, • A közigazgatás megnyílása az állampolgárok (és szervezeteik) előtt.
Eredmények • Eredményesebb kormányzati célok •A keletkező joganyag általános minőségének javítása •Az egyes ügytípusok folyamatainak egyszerűsítése, az ügyfelek adminisztratív terheinek csökkenése és a folyamatok elektronikus alapúvá tétele az egyenlő hozzáférés biztosításával •Korszerű kommunikációs csatornák
8
Feladatrendszer megújítása
Eljárások felülvizsgálata
Hatékony szervezeti működés
Tisztviselői kar
• Feladatkataszter elkészítése;
•Egységes, kötelezően használt módszertanok a tervezés, monitoring, értékelés, projektmenedzsment, jogszabály-előkészítés, hatásvizsgálat területén;
•Felülvizsgált (fejlesztett) minisztériumi, belső eljárásrendi szabályzatok;
•Tisztviselői munkakörök kompetencia-térképe elkészül;
• Feladatok megosztása a közigazgatás szintjei között;
•Profiltisztított és racionalizált állami intézményrendszer;
•Megyei kormányhivatalok
•EGTC (határokon átívelő együttműködés)
•Szakpolitikai stratégiák minden minisztériumban; •Megalapozott és közérthető jogszabályok; •Nem termelődnek újra az adminisztratív terhek
•Intézményi stratégiák és azokból levezetett éves munkatervek minden minisztériumban;
•A szervezetek mérik a (valódi) teljesítményüket, eredményességüket;
•Szakmai és személyi kompetenciafejlesztő képzések révén képzettebb munkaerő;
•Közigazgatási életpályát támogató vizsgarendszer kialakul;
•Vezetői kompetencia-fejlesztő tréningek lefolytatása. •Javított monitoring, kontrolling és vezetői információs rendszerek révén a minisztériumok működésének nyomon követése javul
A közigazgatás meghatározója: a szervezet
• Állami szervezetkataszter • Hatékonyabb, takarékosabb, átláthatóbb és ellenőrizhetőbb államigazgatási működés • E-közigazgatási feladatok
9
Feladatrendszer megújítása
Eljárások felülvizsgálata
Hatékony szervezeti működés
Tisztviselői kar
• Feladatkataszter elkészítése;
•Egységes, kötelezően használt módszertanok a tervezés, monitoring, értékelés, projektmenedzsment, jogszabály-előkészítés, hatásvizsgálat területén;
•Felülvizsgált (fejlesztett) minisztériumi, belső eljárásrendi szabályzatok;
•Tisztviselői munkakörök kompetencia-térképe elkészül;
• Feladatok megosztása a közigazgatás szintjei között;
•Profiltisztított és racionalizált állami intézményrendszer;
•Megyei kormányhivatalok
•Szakpolitikai stratégiák minden minisztériumban; •Megalapozott és közérthető jogszabályok; •Nem termelődnek újra az adminisztratív terhek
•Intézményi stratégiák és azokból levezetett éves munkatervek minden minisztériumban;
•A szervezetek mérik a (valódi) teljesítményüket, eredményességüket;
•Szakmai és személyi kompetenciafejlesztő képzések révén képzettebb munkaerő;
•Közigazgatási életpályát támogató vizsgarendszer kialakul;
•Vezetői kompetencia-fejlesztő tréningek lefolytatása.
•EGTC (határokon átívelő együttműködés)
•Javított monitoring, kontrolling és vezetői információs rendszerek révén a minisztériumok működésének nyomon követése javul
A közigazgatás meghatározója: a személyzet A minisztériumokban foglalkoztatott kormánytisztviselők és kormányzati ügykezelők nem-és korösszetétele a 2010. október 1-jei állapot szerint (beleértve a KÜM külképviseleten foglalkoztatottakat is)
01
7119
66-70 132
61-65 56-60
életkor (év)
430 261
46-50
452 195
nő férfi
401
304
36-40
589
462
887 328
685
21-25
55
222 0
-20 600
301
234
41-45
26-30
70
332
51-55
31-35
10
400
200
1 0
200
400
600
800
1000
létszám (fő)
10
A tervezett intézkedéseket 5 csoportba soroltuk:
Kormányablak
Modern minisztériumok
Egyszerűsítési program
Ellenőrzési rendszer korszerűsítése
Köztisztviselői életpálya 11
A Térségi Integrált Szakképző Központok átalakításának irányai a közigazgatás fejlesztésének új rendszerében
12
I.
A szakképzési rendszer működésének hiányosságai, anomáliái, diszfunkciói:
Eltávolodott a munkaerőpiac valós igényétől: − − −
ez munkaerőhiányt (lsd. hiányszakmák) okozott a pályakezdőket illetően újratermelődő munkanélküliséget jelentett ez döntően a szocio-kulturálisan hátrányos helyzetű társadalmi rétegekből kikerülő tanulókat érinti
A demográfiai regresszió a szakiskolai kapacitás „feltöltöttségét” gátolta (közoktatásban tanulók száma:1980as évek: 1,2 millió fő; 2010re 800.000 fő alatt)
A szakmunkástanulók száma folyamatosan csökkent Leértékelődött a „kétkezi munka” Egyes ágazatokban szakmunkáshiány alakult ki (pl. építőipar, gépipar)
ÁTFOGÓ VÁLTOZTATÁSRA VAN SZÜKSÉG EZT SZOLGÁLJA EGY KOHERENS, ÁTFOGÓ SZAKKÉPZÉSI KONCEPCIÓ 13
II. A jelenlegi TISZK-rendszer legfontosabb jellemzői Alapvetően kétféle szervezési elv mentén alakul: önkormányzati fenntartásban működő intézményekből önkormányzati társulás formájában (vagy intézményintegrációval), Vagy gazdasági társaság formájában (fenntartói nonprofit cégek) TISZK-ek száma 85 az első és második fő kategóriába is megközelítőleg a TISZK-ek fele-fele tartozik Az önkormányzati kör 46 TISZK-jéből: • 20 ún. szakképzés-szervezési társulásként, • 19 ún. küldő-fogadó szakképző iskolaként (előkészítő évfolyamok és a szakképzési évfolyamok szétválasztás elve szerint), és • 7 működik a holland modell szerint (egy OM azonosítóval, egyetlen intézmény keretében) 14
II. A jelenlegi TISZK-rendszer legfontosabb jellemzői A gazdasági társasági körbe tartozó 39 TISZK közül: • 33 kiemelkedően közhasznú nonprofit szakképzés-szervezési társaságként működik (ilyet a szakképzést folytató intézmény fenntartója, a felsőoktatási intézmény, valamint a gyakorlati képzésben részt vevő gazdálkodó szervezet hozhat létre ) • 6 nonprofit szakképzés-szervezési társaságként működik (nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartók hozhatnak létre) A további lehetséges két típusból egyetlen TISZK sem jött létre. 15
III. A jelenlegi rendszer legalapvetőbb problémái Nem a kívánatos irányba indult a fejlődés: párhuzamosságok és az erőforrások optimalizálásának hiánya; A TISZK-ek létrehozását lehetővé tevő jogszabályi formák száma sok; A forrásfelhasználás terén nagy különbségek tapasztalhatóak; Nem valósult meg a TISZK-ek között a tényleges, célzott együttműködés; A TISZK-eken belül csak kényszerű és nem belátáson alapuló munkakapcsolatok alakultak ki; Az RFKB által hozott döntések eltérő módon érvényesülnek az egyes TISZKekben és az egyes régiókban; A többségnél nem valósul meg az iskolarendszeren kívüli szakképzésben való részvétel; Nem valósul meg a gazdasággal való hatékony együttműködés; A rendelkezésre álló források felhasználása során - néhány esetben - a jogszabályi lehetőségekkel való visszaélés történt. 16
IV. A TISZK-ek átalakításának alternatívái a szakképzési koncepcióban A közoktatási intézményként működő szakképző iskolákon alapuló TISZK-ek átalakítására kétféle modellt képzel el a kormányzat. Közös alapelv : általánossá kell tenni az egy intézmény keretében működő, azaz a szakképző intézmények tényleges integrációja alapján létrejövő TISZK modellt a 100%-os állami finanszírozással kerüljön sor
17
IV. A TISZK-ek átalakításának alternatívái a szakképzési koncepcióban „A” modell: • az önkormányzati és állami fenntartású szakképző intézmények az ún. holland modell szerint összevonásra kerülnek; • megyénként előreláthatóan 2-3 ilyen formában működő TISZK jönne létre; • országosan mintegy 40, maximum mintegy 60 TISZK jöhet létre; • a szakképzési feladatok ellátásának kötelezettsége a megyei önkormányzatok esetében megszűnik; • tipikusan települési, városi és megyei jogú városi önkormányzatok fenntartásába kerülnek vagy maradnak a szakiskolák és szakközépiskolák; • E modell esetében a jelenlegi fenntartói jogosítványok változnak: a) központilag kerül meghatározásra a finanszírozás mértéke, módja, szabályai, valamint a képzési kapacitás mértéke, szakmaszerkezete; b) fenntartói jogosítvány marad: a vagyongazdálkodás, az üzemeltetés, a munkáltatói és a másodfokú döntés meghozatalára vonatkozó fenntartói jogkörök gyakorlása;
„B” modell: •
az önkormányzatok által fenntartott szakképző intézmények teljes egészében állami fenntartásba kerülnek.; 18
IV. A TISZK-ek átalakításának alternatívái a szakképzési koncepcióban Közös jegyek az A és B modellben: • a vegyes típusú intézményeket és a többcélú intézményeket tisztán szakképzési célúvá kell átalakítani; • az új modellekben nem fejkvóta alapú hanem intézményfinanszírozás kerül kialakításra; • a infrastrukturális átalakítás következtében, nő a hatékonyság, megszűnik a TISZK-ek finanszírozás-orientált működtetéséi jellege. Az átalakítást úgy kell megvalósítani, hogy • a fejlesztési források indikátorai a lehető legnagyobb mértékben teljesüljenek,; • biztosítani szükséges a lehető legszélesebb körben a jogutódlást; • az ehhez kapcsolódó jogok és kötelezettségek további érvényesülését. 19
V. Az új rendszertől várható eredmények profiltisztítás, megszűnnek a párhuzamosságok; a belső foglalkoztatás a képzési struktúrához igazodik; megszűnnek a többszörös finanszírozásból eredő anomáliák; hosszú távon jelentős költség-megtakarítás keletkezik; megvalósulhat a tényleges együttműködés a TISZK-et alkotó intézmények között (pl. pályaorientáció, tanácsadás, iskolapszichológia, szabadidős tevékenységek); Egyetlen pedagógiai programra lesz szükség; csökken a lemorzsolódás,; eredményesebb együttműködés fog megvalósulni mind a RFKB-kkal, mind a gazdaság szereplőivel ; a közös pályázati és közbeszerzési eljárások kevesebb adminisztrációt és járulékos terhet fog jelenteni a TISZK-eknek.
20
Köszönöm a figyelmet!
Budapest 2011. Május 25.
21
A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok és a TISZK rendszer Dr. Szilágyi János képzési igazgató Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
A TISZK rendszer bevezetésének indokai Magyar kifulladt
szakképzés
fenntartható
megújulási
potenciálja
Szétaprózott szakképzési szerkezet: 844 intézményben 150 intézményben a létszám kisebb 50 főnél Finanszírozhatatlan, kontraproduktív rendszer: önkormányzati hozzájárulás 30-40% párhuzamos fejlesztések: pazarló koldusok Pl. Bp.: 90 helyen 15 ezer tanuló szakképzése lepukkant technológia, szakképzés presztízse
A TISZK rendszer létrehozásának üzenetei Hatékonyság, minőség, rendszer innovációs potenciál XXI. századi csúcstechnológia: szakképzés presztízse Tartalomfejlesztés, új OKJ: modularizáció, kompetenciaelvűség, gyakorlatorientáltság Önkéntes integráció: érdekeltségi rendszer, intézmények számának csökkenése Multifunkcionális közösségi centrumok Gazdaság és a munkaerőpiac összhangja EU-s források sikeres lehívása, projekt típusú együttműködés, kooperációs kultúra, iskolafenntartók motiválása
Az eddigi TISZKTISZK-ek és gyermekbetegségeik Holland modell, vagy üzemek fölötti technológiai, illetve kompetencia központok Laza keretek: gépipari és (kötelező), ezen felül opcionális
kereskedelmi
szakmacsoport
Tényleges intézményi és tartalmi integráció light-os formában Központi képzőhely koncepció A gazdaság formális részvétele, munkaerő-piaci szempontok Nem egyenszilárdságú rendszer: innovációs szakadékok Rendszerszerű, modellszerű átgondoltság hiánya
EU EU--s TISZK pályázati források megoszlása* HEFOP – TISZK
16 intézmény
18,1 milliárd
2004
TÁMOP – TIOP/KMOP TISZK
67 intézmény
49,5 milliárd
2007-2009
Összesen:
83 intézmény 67,6 milliárd
2011
*Forrás: NFÜ (kizárólag megkötött szerződések összege alapján, kerekítve), web: http://emir.nfu.hu (2011. május 24.)
TISZK--ekre vonatkozó döntések országos TISZK átlageredményei Beiskolázandó tanulói Érintett létszám változásának képzések mértéke száma (db) korlátlan 34 30% vagy a fölött 131 20% 26 10% 26 nincsen változás 103 -10% 34 -20% 20 -30% vagy a fölött 28 új 77
Szakképesítések besorolása, döntéstáblák elkészítése: Egyenszilárdság! Kiemelten támogatottak azon szakképesítések Melyek (régiónként) jogszabályban rögzített hiányszakmák Melyekben a 2013-as várható kereslet (fő) legalább 2,5 szerese a 2009-es beiskolázási létszámnak Támogatottak azon szakképesítések Ahol a 2013-es kereslet legalább egyötöde (20%) a 2009-es beiskolázási létszámnak Nem támogatottak azon szakképesítések Melyeknél a 2013-es várható kereslet nem éri el a 2009-es beiskolázási létszám egyötödét Régióban iskolarendszerben nem oktatott szakképesítések
Kiemelten támogatott és nem támogatott szakképesítések statisztikái Kategória
2009
2010
Valamely régióban kiemelten támogatott szakképesítések száma
126 db
218 db
Mind a 7 régióban kiemelten támogatott szakképesítések száma
7 db
6 db
Valamely régióban szakképzési fejlesztési forrás által nem támogatott szakképesítések száma
351 db
182 db
Mind a 7 régióban szakképzési fejlesztési forrás által nem támogatott szakképesítés
1 db
1 db
Legalább 6 régióban szakképzési fejlesztési forrás által nem támogatott szakképesítés
5 db
3 db
Legalább 5 régióban szakképzési fejlesztési forrás által nem támogatott szakképesítés
11 db
9 db
Mind a hét régióban kiemelten támogatott szakképesítés 2009
2010
Gépi forgácsoló
Gépi forgácsoló
Géplakatos
Géplakatos
Hegesztő
Hegesztő
Elektronikai műszerész
Szerkezetlakatos
Ács, állványozó
Ács, állványozó
Épület- és építménybádogos Villanyszerelő Kőműves
TISZK és az RFKB I. Egyik legnagyobb ellenállást és félelmet kiváltó dolog az átalakult együttműködési térben A TISZK-esedés lazább részvény társasági, liberálisabb formája helyett koncentráltabb konzorciumi együttműködés, szigorúbb feltételrendszer: 2007. június 25, közoktatási törvény: 1500 tanuló 9-15. évf. illetékes RFKB döntéseinek elfogadása: arány – irány iskolarendszerű szakképzés keresletvezérelt átalakítása EU-s és egyéb szakképzési források: 7 év 200 milliárd Ft Iskolafenntartó nem szólt bele a beiskolázási és szakmaszerkezetbe: kegyelmi állapot a szakképző iskoláknak Vitapontok: RFKB-k elnökei – RFKB-k társelnökei kamarai vezetők, munkaerő-piaci szereplők aránya 66%
TISZK és az RFKB II. 2008-as év puha eszközök, döntéstáblák, csak kritikus szakmák 2009-es év félkemény eszközök, beiskolázási keretszámok: 10% pontos mértékegység, vagy induló osztályok száma Növekedés, csökkenés mértéke az egész TISZK-re vonatkozik, régión átnyúló TISZK-eknél a székhely szerinti régió a meghatározó 9-10 évf. beiskolázás és EU-s pályázati kötelezettségek figyelembe vétele: meghosszabbított korrekciós moratórium a szerkezetváltáshoz, 541 esetből 114 eset átlag 20% csökkentés
A 2010. év fő prioritásai A mennyiségi beiskolázási mutatókon kívül nagyobb hangsúlyt kell fektetni a minőségi indikátorokra Ágazatok megjelenítése, kompetencia szükséglet elemzések, idősoros adatok 3 évre, tanulók felmérése, szakiskolai létszámprognózis Jobban kell koncentrálni a hiányszakmákra, annak érdekében, hogy a struktúra átalakulás a hiányszakmák irányába történjen
A program eddigi végrehajtásából származó előnyök A projekt eredményeként elindult a magyar szakképzési rendszer szerkezetének átalakítása, egy munkaerő-piaci orientáltságú tervezési-befolyásolási rendszer kialakítása. Az elkészült döntéstáblák alkalmasak arra, hogy a finanszírozásiösztönzési rendszeren keresztül befolyásolni lehessen a munkaerő-piaci relevanciával rendelkező szakmák expanzióját. A munkaerő-piaci trendek felvázolásával, a hiányszakmák népszerűsítésével befolyásolni lehet a kívánatos pályaválasztási döntéseket, illetve az iskolarendszerű szakképzés finanszírozási rendszerének finomításával hatást lehet gyakorolni az iskolarendszerű szakképzés képzési-beiskolázási szerkezetének megváltoztatására.
Továbblépés lehetséges útjai Az RFKB döntései csak az iskolarendszerű szakképzésre terjednek ki. A felnőttképzés, a gimnázium és a felsőoktatás tanulói és hallgatói létszámára nincs ráhatása a bizottságoknak. Pedig az oktatási-képzési kibocsájtás összehangolása a munkaerő-piaci kereslettel regionális szinten csak egy összefüggő, koherens rendszerben lehet hatékony. Önkormányzatok felismerték a beavatkozások szükségességét: Győr, Kecskemét, Zalaegerszeg Ösztönzők szerepe a normatív finanszírozásban: kiemelten támogatott, nem támogatott szakmákban 30%-os normatíva növelés, ill. csökkentés.
A megkérdezettek munkaerő-piaci státusza (százalék), 2009-2010
százalék 50 45 40
44,6
2009 2010
38,8
35
32,4 29,0
30 24,1
25 19,9
20 15 10 3,9
5 0,8
3,2
1,8
0,8
0,6
0 Alkalmazott
Vállalkozó
Alkalmi munkás
Munkanélküli
Tanuló
Egyéb (GYES, GYED, háztartásbeli stb.)
A szakiskolában való végzést követő 8 hónapban a tanult szakmájukban elhelyezkedő tanulók aránya a teljes végzett évfolyamhoz képest (százalék), 2009-2010 60 2009 50
2010
40 33,5
33,1
31,8
30 24,5 20
53,3
51,3
18,0
37,2
36,9
35,1
35,7
30,7
33,1 30,2
27,2 19,0
18,1
20,0
10
0 Közlekedés Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció
Faipar
Gépészet
Építészet
Elektrotechnika- Élelmiszeripar Vendéglátás- Országos átlag elektronika idegenforgalom
Lemorzsolódás és szakmaelhagyás figyelembe vétele egy képzeletbeli eset
Beiskolázott tanulók: Lemorzsolódás: Szakiskolát elvégzők:
100 fő 30 fő 70 fő
Szakmájukban 9 hónap múlva elhelyezkedők: 21 fő MKIK GVI felmérés alapján 2010
Előre jelezhetők jelezhetők--e a munkapiac jellemzői? Nem csupán lehetséges – szükséges • Az állam kötelezettsége, hogy megfelelő adatokra, tudományos elemzésekre támaszkodó előrejelzéseket adjon a kereslet és kínálat várható alakulásáról, a szakmai követelmények változásáról az elegendő információkkal nem rendelkezők számára. • Transzparencia és elérhetőség
Képzési--beiskolázási szerkezet alakításának Képzési diagramja
Regionális általános döntéstábla
Általános ápoló
Regionális javaslat 2010
Elágazás
RFKB döntés 2009-ben
Azonosító szám
Várható munkaer munkaerőpiaci kereslet a regionális MK adatai alapján
OKJ szám
Várható kereslet 2013-ban MKIK-GVI felmérés alapján
Szakma megnevezése
Szakképző évfolyamra belépők 2009Szakképz ben
Regionális döntés
54 723 01 0
0
1
0
54
01 Ápoló
0
0
1
0
54
02 Csecsemő- és gyermekápoló
KIR-STAT adatok, közvetlen intézményi adatok 2010. Évi kutatás adatai
Megelőző évi RFKB döntés az adott szakképesítés vonatkozásában
Munkaügyi központok adatai, ha rendelkezésre állnak
2010. Évi RFKB döntésre tett javaslat, a 2011. szeptem beri beiskoláz ás vonatkoz ásában
Szakma megnevezése
Általános ápoló OKJ szám Azonosító szám Elágazás
0 0 1 0 54 01 Ápoló
0 0 1 0 54 02 Csecsemő- és gyermekápoló
KIR-STAT adatok, közvetlen intézményi adatok 2010. Évi kutatás adatai
Munkaügyi központok adatai, ha rendelkezésre állnak
Megelőző évi RFKB döntés az adott szakképesítés vonatkozásában
Szakképző évfolyamra belépők 2009-ben Beiskolázási létszámváltozás 2011 2011ben
...TISZK A régióban várható munkaerőpiaci kereslet alakulása a regionális MK adatai alapján
A régióban várható munkaerőpiaci kereslet 2013 2013-ban MKIK-GVI felmérés alapján
RFKB döntés 2009 2009-ben
Szakképzőévfolyamra belépők 2009-ben Beiskolázási létszámváltozás 2011 2011ben
A régióban várható munkaerőpiaci kereslet alakulása a regionális MK adatai alapján
A régióban várható munkaerőpiaci kereslet 2013 2013-ban MKIK-GVI felmérés alapján
RFKB döntés 2009 2009-ben
TISZK--ekre vonatkozó döntések TISZK táblázata Az érintett TISZK megnevezése
...TISZK
54 723 01
2010. évi RFKB döntésre tett javaslat, a 2011. szeptem beri beiskoláz ás vonatkoz ásában
Javaslat a régióban oktatandó országos beiskolázású szakmákra Régió
Észak-Alföld
Szakképesítés OKJ azonosító megnevezése
Bőrműves
52 211 02
Javasolt szakképző intézmény Indoklás Intézmény név
Kós Károly Művészeti SZKI
Település
Debrecen
Cím
Hollós u. 3.
Tradicionálisan a szakképesítés bázisa, szakmailag felkészült oktatókkal, fejlett eszközparkkal
Koncepcionális kérdések Képzési beiskolázási szerkezet: 3 éves szakképzés fejlesztési, struktúra átalakítási terv. Feláll és működik a rendszer. Döntéstáblák alkalmasak a képzési és beiskolázási szerkezet befolyásolására. Körültekintő, sokszereplős, önfejlesztő érdekegyeztetési rendszer:: RFKB rendszer RFKB--ban a munkaerőmunkaerő-piac szereplői 2/3-os reprezentációval rendelkeznek rendelkeznek.. Puha és félkemény eszközök: TISZK-kek EU-s és szakképzési támogatás. Nagy kilengések, amelyek cunamit okoznak. Különös figyelem a kritikus szakmákra, illetve a TISZK rendszerre A legnagyobb feszültségpontokra célszerű koncentrálni és ennek alapján egy beavatkozási tervet, struktúraváltási programot elfogadtatni az iskolafenntartó önkormányzatokkal
Jövőkép, megoldási módok, lehetséges beavatkozások A szakképzési rendszer egészének átgondolása részeként célszerű generálisan átgondolni a TISZK-ek jövőjét: „Legfőbb törvény a józan ész” Hosszú távú nemzeti szakképzés fejlesztési koncepció megalkotása, benne a TISZK-ek helye, szerepe (egyfenntartós modell) A szétaprózott intézményrendszer továbbra is fennmaradt TISZK-es formában, a tényleges integráció felemás módon, formációk közötti profiltisztítás szükséges (újraértelmezés, rekorrekció) A TISZK rendszer nem egyenszilárdságú: papír TISZK-ek
A program jövője Vannak, akik megkérdőjelezik a képzési-beiskolázási szerkezet befolyásolásának szükségességét. Vitatják, hogy egyáltalán meg lehet e mondani, kell e befolyásolni a beiskolázást – Szabad iskolaválasztásra hivatkozás A feladatellátás regionális, vagy megyei szintjéé a jövő? A szakképzés állami irányításának munkamegosztása, a fő aktorok közötti együttműködés, hatásköri jogosultságok. RFKB-k kettős irányítása, testület megbízatása 2011. elején lejárt. Milyen további stratégiában gondolkodnak a döntéshozók?
Keresletvezérelt szakképzési rendszer • Alapvető érdek: ott, olyan létszámban, olyan szakmában és olyan tartalommal legyen szakképzés, ahogy a gazdaság igényli • Ennek szinkronban kell lennie: az egyéni aspirációkkal, tehetséggel a képzés kapacitásával, személyi, tárgyi feltételeivel különösen a gyakorlati oktatás technikai színvonalával
Országos TISZK adatok
Nyilvántartásba vett TISZK-ek száma
85
TISZK-ben lévő felsőoktatási intézmények
19
TISZK-ben lévő középiskolák száma Az összes intézmény hány százaléka szerepel a TISZK-ekben TISZK-ben lévő tanulók száma TISZK-ben tanulók aránya
684 71% 349 597 87%
Forrás: NSZFI
A lényeget magát nézzük! – A jelen A jelenlegi rendszer alapvető problémái: a „kötött pályás” görcsös pénzköltés kényszere nem kívánatos irányba tolták az egyébként nemes célokat Látszat kooperációk jöttek létre papíron, eltérő módon érvényesülnek az RFKB valós érdekei, az illetékességek nem összehangoltak Sok TISZK-ben a menedzsment jogköre tartalom nélküli, az iskolarendszeren kívüli szakképzésben így kevés TISZK tud ténylegesen önfenntartóvá válni A TISZK rendszer nem egyenszilárdságú: papír TISZK-ek vannak, melyek többségénél nem érzékelhető a gazdasági szereplőkkel való érdemi együttműködés
A jelenlegi TISZK formációk (2011. első negyedév) Önkormányzati fenntartásban (46): Gazdasági társasági körbe tartozó (39):
20 TISZK, mint SzSzT 33 TISZK, mint Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit SzSzT
19 TISZK, mint küldőfogadó 6 TISZK, mint Nonprofit SzSzT
7 TISZK, mint holland modell
A lényeget magát nézzük! – A lehetséges jövő Profilt kell tisztítani, de ésszel (uniós vállalások kontra idő és szakképzés-fejlesztési koncepció) Tényleges együttműködés elvárása, ha kell jogszabályi keretek között (lásd holland modell). Egy intézmény keretében, tényleges integrációra épülő TISZK modell. Egyetlen pedagógiai programot a szakképzésben érintett TISZK-en belül RFKB-val való szoros kooperáció Közös pályázati és közbeszerzési eljárások
2011. évi kamarai feladatok alakulása • •
• • •
•
Országos és regionális projektkoordináció Szakképzett munkaerő iránti kereslet rövid és középtávú várható alakulásának kérdőíves felmérése (4.000 gazdálkodó, 3.000 pályakezdő szakmunkás) A szükséges szakmai információk biztosítása az RFKBk döntéseihez A gazdálkodók és képzők együttműködésének erősítése A megyei sajátosságok hangsúlyosabb megjelenítése érdekében az érdekképviseletek megyei tevékenységének segítése Regionális képzési irányokra és beiskolázási arányokra vonatkozó javaslatok elkészítésének koordinálása, a javaslatok összegzése az RFKB-k számára
www.mkik.hu
A TISZK és az RFKB reláció önkormányzati szemszögből Velkey Péter osztályvezető Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Művelődési és Sport Osztály Budapest 2011. május 25.
VP1
TISZKEK 84 TISZK 598 INTÉZMÉNY 266 966 TANULÓ
2. dia VP1
Velkey Péter; 2011.05.24.
Az RFKB feladatai – Hiányszakmák meghatározása – Szakképzési irányok és arányok meghatározása – TISZK-ek támogatása, szakmai segítése – Decentralizált pályáztatás – Szakképzés-fejlesztési Program elkészítése és folyamatos alakítása – Tényleges együttműködés: RFKB, TISZK, önkormányzatok, kamarák, klaszterek, vállalkozások, intézmények között
Szakképzési irányok és arányok meghatározása…….. Kiemelten támogatott szakmák: • normatíva • szakképzési támogatás • szakképzési pályázat Támogatott szakmák: • normatíva • szakképzési támogatás • szakképzési pályázat Nem támogatott szakmák: • normatíva • szakképzési támogatás • szakképzési pályázat
A Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott szakképző intézményekben folyó szakképzések csoportosítása az RFKB 2009-2010. és 2010-2011. tanévre vonatkozó, az egyes szakmák támogatási kategóriáit meghatározó döntése alapján
2009-2010: KIEMELTEN TÁMOGATOTT SZAKMÁK ARÁNYA 40,5 Intézmény Csány Szakközépiskola
NINCS
Deák-Széchenyi Szakközépiskola és Szakiskola
bútorasztalos, épületasztalos, ápoló, ápolási asszisztens, elektronikai technikus, festő, mázoló és tapétázó ács, állványozó, kőműves, villanyszerelő, épületgépészeti csőhálózat és berendezés szerelő
10 SZAKMA
Ganz-Munkácsy Szakközépiskola és Szakiskola gépgyártás-technológiai technikus, gépi forgácsoló, géplakatos, hegesztő, szerkezetlakatos, szerszámkészítő, automatikai műszerész, elektromechanikai műszerész, elektronikai műszerész, elektronikai technikus, mechatronikai műszerész, CAD-CAM informatikus, számítógép szerelőkarbantartó, könnyűipari technikus, autószerelő, autóelektronikai műszerész, karosszérialakatos, szabó 18 SZAKMA
%
Páterdombi Szakközépiskola és Szakiskola
szakács, pincér, pék, húsipari termékgyártó, bolti eladó, mezőgazdasági gépüzemeltetőgépkarbantartó
6 SZAKMA
2010-2011: KIEMELTEN TÁMOGATOTT SZAKMÁK ARÁNYA 45,25 % Intézmény szakma
Csány Szakközépiskola
Deák-Széchenyi Szakközépiskola és Szakiskola
ápoló
NINCS
53 fő műszaki informatikus 32 fő festő, mázoló és tapétázó 8 fő ács, állványozó 6 fő kőműves 23 fő burkoló 32 fő villanyszerelő 28 fő épületgépészeti csőhálózat és berendezés szerelő 43 fő 8 SZAKMA
Ganz-Munkácsy Szakközépiskola és Szakiskola
gépi forgácsoló 46 fő szerkezetlakatos 56 fő mechatronikai műszerész 27 fő autószerelő 43 fő autóelektronikai műszerész 23 fő karosszérialakatos 56 fő autóközlekedési technikus 35 fő
7 SZAKMA
Páterdombi Szakközépiskola és Szakiskola
szakács 82 fő pék-cukrász 70 fő húsipari termékgyártó 16 fő bolti eladó 59 fő
4 SZAKMA
2009-2010: TÁMOGATOTT SZAKMÁK ARÁNYA 41,7 % Intézmény szakma
Csány Szakközépiskola
számviteli szakügyintéző, pénzügyi-számviteli ügyintéző, kis- és középvállalkozási menedzser, gazdasági informatikus
4 SZAKMA
Deák-Széchenyi Szakközépiskola és Szakiskola
Ganz-Munkácsy Szakközépiskola és Szakiskola
fa- és bútoripari technikus, magasépítő technikus, épületgépész technikus, erősáramú elektrotechnikus, informatikus, informatikai rendszergazda, elektromos gép- és készülékszerelő, hűtő- és klímaberendezés szerelő, karbantartó, kőfaragó, műköves és épületszobrász, belsőépítési szerkezet- és burkolatszerelő, csecsemő és gyermekápoló, gyermekgondozó, nevelő, egészségügyi asszisztens, szociális segítő
finommechanikai műszerész, informatikus, informatikai rendszergazda, járműfényező, közlekedés üzemvitel-ellátó, bőrdíszműves
14 SZAKMA
6 SZAKMA
Páterdombi Szakközépiskola és Szakiskola
pék-cukrász, gazda, kertész, lótartó és lótenyésztő, agrárkörnyezet gazda, kereskedő, kereskedelmi ügyintéző, logisztikai ügyintéző, kultúrcikk kereskedő, virágkötő- berendezővirágkereskedő, vendéglős
11 SZAKMA
2010-2011: TÁMOGATOTT SZAKMÁK ARÁNYA 45,25 % Intézmény szakma
Csány Szakközépiskola
pénzügyi-számviteli ügyintéző 24 fő
1 SZAKMA
Deák-Széchenyi Szakközépiskola és Szakiskola
bútorasztalos 66 fő fa- és bútoripari technikus 35 fő magasépítő technikus 29 fő kőfaragó 1 fő gyermekgondozó-nevelő 43 fő szociális segítő 41 fő
6 SZAKMA
Ganz-Munkácsy Szakközépiskola és Szakiskola
gépgyártás-technológiai technikus 59 fő ipari informatikus 33 fő ruhaipari technikus 22 fő közlekedésgépészeti technikus 19 fő nőiruha készítő 6 fő fodrász 56 fő
6 SZAKMA
Páterdombi Szakközépiskola és Szakiskola
pincér 44 fő vendéglős 52 fő cukrász 18 fő sütő- és cukrászipari technikus 9 fő gazda 42 fő dísznövénykertész 10 fő
6 SZAKMA
2009-2010: NEM TÁMOGATOTT SZAKMÁK ARÁNYA 17,8 % Intézmény szakma
Csány Szakközépiskola
jogi asszisztens, irodai asszisztens
2 SZAKMA
Deák-Széchenyi Szakközépiskola és Szakiskola
NINCS
Ganz-Munkácsy Szakközépiskola és Szakiskola
Páterdombi Szakközépiskola és Szakiskola
környezetvédelmi technikus, település környezetvédelmi technikus, víz- és szennyvíz technikus, mérnökasszisztens, fodrász
marketing és reklámügyintéző, kereskedelmi menedzser, irodai asszisztens, telefonos és elektronikus ügyfélkapcsolati asszisztens, személyes ügyfélszolgálati asszisztens, protokoll és utazási ügyintéző, idegenvezető, sütő- és cukrászipari technikus
5 SZAKMA
8 SZAKMA
2010-2011: NEM TÁMOGATOTT SZAKMÁK ARÁNYA 9,5 % Intézmény szakma
Csány Szakközépiskola
Deák-Széchenyi Szakközépiskola és Szakiskola
jogi asszisztens 18 fő
Ganz-Munkácsy Szakközépiskola és Szakiskola
környezetvédelmi technikus 33 fő
NINCS
Páterdombi Szakközépiskola és Szakiskola
kereskedelmi ügyintéző 19 fő logisztikai ügyintéző 65 fő
1 SZAKMA
1 SZAKMA
2 SZAKMA
18 fő
33 fő
84 fő
Az indulón szakképzések támogatási kategóriánkénti beiskolázási adatai 2009-2010. és 2010-2011. között
50 40 30 2009-2010.
20
2010-2011.
10 0 Kiemelten támogatott
Támogatott
Nem támogatott
2009-2010. 48 osztály
gimnázium
12 osztály
25 %
szakközépiskola
22 osztály
46 %
szakiskola
14 osztály
29 %
2010-2011. 45 osztály
gimnázium
13
29 %
szakközépiskola
21
47 %
szakiskola
11
24 %
gimnázium
13
28 %
szakközépiskola
21
46 %
szakiskola
12
26 %
2011-2012. 46 osztály
RFKB-ba tagokat delegáló szervezetek Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége Ipartestületek Országos Szövetsége Magyar Iparszövetség Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Szövetsége Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége Agrár Munkaadói Szövetség Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége LIGA Szakszervezetek Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége Autonóm Szakszervezetek Szövetsége Szakszervezetek Együttműködési Fóruma Munkástanácsok Országos Szövetsége Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés Magyar Agrárkamara Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
RFKB-ba tagokat delegáló szervezetek oktatásért felelős miniszter szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter Kormányhivatal Oktatási Főosztály regionális fejlesztési tanács Regionális Munkaügyi Tanács Munkaügyi Központ Fenntartó Fenntartó Fenntartó
Tanácskozási jogú delegáltak Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Budapesti Munkaerő-piaci Intervenciós Központ
Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Mindenkinek kellemes pihenést kívánok a közelgő nyárra!
A NAT vetülete a szakiskolák és a szakközépiskolák új szerepkörében
Aranytíz Kultúrház Budapest, 2011. május 25. Králik Tibor igazgató Handler Nándor Szakképző Iskola, Sopron 1
NAT – Közoktatás – Szakképzés változások(k) ●
Nemzeti alaptanterv kiegészítése
●
Közoktatás reformja
●
●
Iskolaszerkezet (általános iskola – középiskola(ák) - felsőoktatás)
●
Tartalmi szabályozás változása: NAT, kerettanterv, helyi tanterv
●
Tankötelezettség
●
Finanszírozás, iskolafenntartás
●
Pedagógus életpálya
Szakképzés ●
Szakiskola
●
Szakközépiskola
●
Gyakorlatorientáltság, gazdaság szerepének erősítése 2
Nemzeti alaptanterv ●
Műveltségterületek ●
Közműveltségi tartalmakkal való kiegészítés
●
Kompetenciafejlesztés kérdése
●
NAT szakaszai: 1-4 évf. 5-8. évf. 9-12. évf.
●
NAT és a tankötelezettség
●
Kiemelt fejlesztési feladatok
●
EU-s kulcskompetenciák
●
NAT vonatkozzon-e a szakképzésre? ●
Szakiskola
●
Szakközépiskola
●
A korosztály 66%-a vesz részt a szakképzésben 3
Nemzeti alaptanterv kérdései - ma ●
Meddig tartson? 9-12. évf., vagy tankötelezettség
●
A tankötelezettség valaminek a zárását jelenti-e ?
●
NAT és az érettségi viszonya?
●
Szakközépiskola és a szakiskola része-e a közoktatásnak és a NAT vonatkozik-e rá?
●
Hány NAT kell? Ha több NAT van, akkor az NAT-e?
4
Koncepcionális kérdések (NAT) ●
ISKOLASZERKEZET ●
Szakképzés – gimnázium – felsőoktatás
●
Szakképzés és általános képzés szétválasztása
●
TISZK helye és szerepe az iskolaszerkezetben, kapcsolata a NATtal
●
Foglalkoztatás bővítésének lehetősége ●
●
Szakképzés ●
Szakiskola
●
Szakközépiskola
Mi a TUDÁS a szakképzésben? 5
Iskolaszerkezet - alapkérdés ●
●
3 éves szakiskola ●
Tankötelezettség kérdése
●
Általános iskola kimenete (NAT), kompetencia mérések
●
Szakiskola és az érettségi kapcsolata
●
Általános alapképzés, kompetenciafejlesztés
Szakközépiskola (célja, keretei) ●
4 év szakképzettséggel, szakmai érettségi (gyakorlat), technikusi végzettség
●
Gyakorlat-centrikus képzés
●
Felsőfokú szakképzés, technikus végzettség, érettségizett szakmunkás
●
Gimnázium, felsőoktatás
6
TISZK – regionális oktatásszervezés, irányítás ●
Regionalitás (országos, régió, megye, félmegye, kistérség, város)
●
Mi a célja a TISZK-nek?
●
TISZK feladatai: ●
●
Közoktatási, szakképzési, felnőttképzési, vizsgáztatási stb.
Ehhez, milyen
– szervezet (hány modell?) - irányítás - finanszírozás - térségi hatókör
●
Országos TISZK-ek
7
TISZK ●
TISZK-ek és a helyi munkaerőpiac, TISZK-ek együttműködése
●
TISZK és csúcstechnológia, tanulószerződéses képzések
●
Van-e TISZK-en túli élet?
●
Egy-fenntartós TISZK-ek, vagy lehet másképpen is?
8
TISZK – gyakorlati oktatás ●
Gazdaság szerepe, részvétele, duális szakképzés
●
Tanműhelyi alapképzés és VALÓSÁGOS MUNKAHELYI GYAKORLAT Legyen ez a feltétele a szakmai vizsgára bocsájtásnak
●
TISZK, mint üzemek feletti tanműhely, csúcstechnológia, kiegészítő képzések, gyakorlati vizsgáztatás
●
Differenciált gyakorlat-finanszírozás
9
RFKB döntések, képzési kapacitások ●
Módszertani problémák, döntések minősége
●
Iskolai rendszerű szakképzésre alkalmas módszertan ●
Gazdasági stratégia
●
Foglalkoztatási adatok
●
Kis és középvállalkozások szerepének erősödése, támogatása
●
Infrastruktúrafejlesztési programok
●
Nagy projektek
●
Pályakövetési rendszer
●
Meg lehet határozni a képzési irányokat
●
Gazdaságos létszámkeretek
●
Párhuzamos képzések
10
RFKB döntések, képzési kapacitások ●
Gazdaság és a szakképzés direkt megfeleltetése
●
Képzők hiánya, pályakezdő munkanélküliség
●
Hiányszakmák, divatszakmák, (szabó, szerszámkészítő, fodrász), támogatott és nem támogatott képzések
●
RFKB TISZK szinten hozzon döntést
●
Több éves kapacitástervek az iskolai rendszerben (3 éves)
●
Ösztönző rendszer, előírt szakképesítési rendszer
●
Támogatni kell a továbbfoglalkoztatást 11
Szakképzés további stratégiai kérdései
●
Vizsgáztatás – TISZK szerepe ●
Folyamat - , vagy kimenet-szabályozás
●
Kell-e mindent tudni, ami a követelményrendszerben van?
●
Legyen csak gyakorlati vizsga
●
Differenciált szakmaszerkezet, többszintű kimenetek
●
Átjárhatóság, modularitás, egyéni tanulási utak
●
Felnőttképzés és az iskolai rendszerű szakképzés viszonya – TISZK-ek szerepe 12
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
kralik.tibor@ kralik.tibor @chello.hu
13
A TISZKTISZK-jeink MÚLTJA, JELENE ÉS JÖVŐKÉPE
KÉT TISZK
EGY MUNKASZERVEZET 400 TANULÓ 23 DOLGOZÓ
FELNŐTTKÉPZÉS • 2008
309 FŐ
34 MILLIÓ FT
• 2009
315 FŐ
54 MILLIÓ FT
• 2010
487 FŐ
109 MILLIÓ FT
1000 FŐ
?
• 2011.V.hó
TANULÓSZERZŐDÉSES KÉPZÉS A DEBRECEN TISZKBEN 20092009-2010
A PROBLÉMA MEGOLDHATÓ, HA… • ÁTJÁRHATÓ A FINANSZÍROZÁS • A KKVKKV-k MEGGYŐZHETŐEK AZ EGYÜTMŰKÖDÉS FONTOSSÁGÁRÓL (SZAKMAI ÉS TANMŰHELYI TÁMOGATÁS A VÁLLALATI KÉPZŐKNEK ) • A SZABAD KAPACITÁS KIHASZNÁLÁSA A FELNŐTT KÉPZÉS RÉVÉN PLUSZ BEVÉTELT TERMELNE / NORMATÍV ALAPON FINANSZÍROZOTT MUNANÉLKÜLI, FELNŐTT KÉPZÉSKÉPZÉS-ÁTKÉPZÉS /
KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET: Hajnal János