A TERÜLETI ÁLLAMIGAZGATÁS ÉVI HELYZETÉRŐL A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓBAN

BESZÁMOLÓ A TERÜLETI ÁLLAMIGAZGATÁS 2009. ÉVI HELYZETÉRŐL A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓBAN

Dél-alföldi régió

TARTALOMJEGYZÉK I. Előszó __________________________________________________________________ 3 II. Szervezetre és működésre vonatkozó adatok _________________________________ 3 1. A területi államigazgatási szervek szervezeti, működési keretének 2009. évi változásai _ 3 2. A szervezetek feladatrendszerének 2009. évi változásai __________________________ 6 3. A szervezet működését befolyásoló egyéb tényezők______________________________ 9 III. A területi államigazgatási szervek és Dél-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal közötti kapcsolattartás, együttműködés értékelése ______________________________ 11 IV. A közigazgatás korszerűsítését segítő programokban való részvétel értékelése ____ 11 V. A Dél-alföldi Regionális Államigazgatási Kollégiumban való működés adatai _____ 15 1. A Kollégium működési tapasztalatai, a régióban betöltött szerepe ________________ 15 2. A Kollégium munkájának és a tagok együttműködésének továbbfejlesztése __________ 16 3. A Kollégium szerepének értékelése az ellenőrzések összehangolásában ____________ 17 4. A Kollégium szerepe a továbbképzési tevékenységben __________________________ 17 5. A Kollégium szerepe az informatikai kapcsolatok fejlesztésében __________________ 18 6. A Kollégium szerepe az ügyfélfogadási rend egységesítésében ___________________ 19 VI. A hatósági tevékenységre vonatkozó adatok ________________________________ 19 1. Az államigazgatási hatósági tevékenység súlya, nagyságrendje a szervezet által ellátott feladatokon belül _________________________________________________________ 19 2. Az elsőfokú államigazgatási hatósági tevékenység elemzése _____________________ 20 3. A másodfokú államigazgatási hatósági tevékenység elemzése ____________________ 30 4. A szakhatósági tevékenység elemzése _______________________________________ 32 5. Az államigazgatási feladatot ellátó szervek által végzett hatósági ellenőrzések száma, tapasztalatai, ellenőrzési módszerek __________________________________________ 34 6. Az államigazgatási feladatot ellátó szerveket érintő ügyféli panaszbeadványok tapasztalatai ____________________________________________________________ 42 VII. A nem hatósági tevékenységre vonatkozó adatok ___________________________ 43 1. Az államigazgatási hatósági tevékenységen kívül ellátott feladatok ________________ 43 2. A nem államigazgatási hatósági feladatrendszer 2009. évi változásai ______________ 44 3. A szakmai feladatellátást befolyásoló jogszabályváltozások _____________________ 45 4. A nem hatósági tevékenység elemzése _______________________________________ 45 5 A feladatellátás informatikai támogatottsága, hatékonyságának növelésére tett egyéb intézkedések _____________________________________________________________ 46 VIII. Összegzés ___________________________________________________________ 46

I. ELŐSZÓ A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervéről szóló 318/2008. (XII. 23.) Korm. rendelet 9. § (4) bekezdése értelmében a regionális államigazgatási kollégiumok feladata többek között, hogy  részletesen elemezze az államigazgatási feladatok területi végrehajtásának, valamint a hatóságok közigazgatási hatósági eljárásának tapasztalatait,  előmozdítsa a területi informatikai kapcsolatok fejlesztését, működését,  értékelje a képzési, továbbképzési tevékenységet,  értékelje a közigazgatási szervek ügyfélfogadási rendjét, ügyfélszolgálati tevékenységét. Ezen feladatok ellátása érdekében a Dél-alföldi Regionális Államigazgatási Kollégium elnöke megkereséssel élt a Kollégium tagjai felé kérve aktív közreműködésüket a területi államigazgatás 2009. évi helyzetéről készülő beszámoló összeállításához. A Kollégiumi tagok a 2009. évi szervezeti kereteikre, működésükre, a Dél-alföldi Regionális Államigazgatási Kollégiumban való részvételre, illetve a hatósági és nem hatósági tevékenységükre vonatkozóan szolgáltattak adatokat, információkat. Jelen beszámoló nem teljes kőrű, kizárólag a tagok által beküldött, illetve rendelkezésre bocsátott anyagok alapján készült. Az 1. sz. melléklet tartalmazza a beszámoló elkészítésében közreműködő szervek felsorolását.

II. SZERVEZETRE ÉS MŰKÖDÉSRE VONATKOZÓ ADATOK 1. A területi államigazgatási szervek szervezeti, működési keretének 2009. évi változásai 2009. évben a területi államigazgatási szervek szervezeti és működési keretében – néhány kivétellel – jelentős mértékű átalakulás nem történt. A regionalizációs és integrációs változások az elmúlt években lezajlottak, így a területi államigazgatási szervek már letisztult működési és szervezeti keretek között végezhették tevékenységüket. Természetesen a jogszabályi változások következtében számos szervezetnél belső átalakulások zajlottak le, melyről az alábbi hivatalok számoltak be: Az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szervezete az elmúlt évben öt alkalommal is módosult. A belső szervezeti átalakítások mellett kiemelést érdemel a felügyeleti szerv erre irányuló kezdeményezésére létrehozott, az igazgatónak közvetlenül alárendelten működő Ellenőrzési és Felügyeleti Osztály, amely gyakorolja – a Felügyelőség hatáskörének keretei között – a jogszabályban foglalt rendelkezések betartására, valamint a végrehajtható döntésben foglaltak teljesítésére vonatkozóan a Felügyelőség valamennyi hatósági ellenőrzési és felügyeleti hatáskörét. Október 1-jétől a KvVM felső vezetésével egyeztetett koncepció alapján kialakításra került a jelenleg is alapvetően hatályos irodaszerkezet a Felügyelőség külső-belső igazgatási, engedélyezési, ellenőrzési-felügyeleti, gazdasági és laboratóriumi funkcióinak megfelelően.

3

A Dél-Alföldi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság szervezetét 2009. október 1-jétől a nyugdíjbiztosítási ágazat jogorvoslati rendszerének megváltozása érintette. A hatályba lépő Ket-novellával összhangban az ágazatnál létrehozták a Nyugdíjbiztosítási Jogorvoslati Igazgatóságot. Ezzel, a korábban az Igazgatóság vezetőjének hatáskörébe tartozó másodfokú eljárás megszűnt, egyúttal a feladatot ellátó munkatársak átirányítása miatt az Igazgatóság létszáma csökkent. A Dél-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal építésfelügyelőinek a 2009. évi tevékenységét és mozgásterét alapvetően meghatározta az a tény, hogy a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervéről szóló kormányrendelet az építésfelügyelőt az építésfelügyeleti hatósági feladatok ellátására a Hivatal szervezeti egységeként működő ágazati szakigazgatási szervei közé emelte. A Magyar Államkincstár Dél-alföldi Regionális Igazgatóság regionalizációs folyamata még 2009. évben is folytatódott. Az átszervezés utolsó fázisaként végrehajtották az illetményszámfejtési és családtámogatási terület átszervezését. Az Igazgatóság szervezeti, működési keretében bekövetkezett változások az államháztartási, a családtámogatási és az illetmény-számfejtési területen voltak a legjelentősebbek. Ily módon a Dél-alföldi Régió központjában, Kecskeméten működik az összes funkcionális terület: koordináció, informatika, pénzügy-gazdálkodás, ellenőrzés megyei részvétellel, valamint a szakmai területek közül az egységes családtámogatás, és az államháztartás régiós irányítása. Békéscsabán került kialakításra a fejezeti illetmény-számfejtési centrum, Szegeden működik az állampénztári szakterület régiós irányítása. A Csongrád Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal szervezetében belső szervezeti átalakulásként megkezdte működését a Humánpolitikai és Jogi Önálló Osztály, egyidejűleg a Gazdasági és Informatikai Osztály is „önálló” státuszt kapott a szervezeti hierarchiában. A Nemzeti Közlekedési Hatóság Dél-alföldi Regionális Igazgatósága tekintetében az I. fokú hatósági feladatokat ellátó igazgatóságok irányítása, koordinálása a Középmagyarországi Regionális Igazgatóság igazgatójához került. A Dél-alföldi Regionális Igazgatóság szervezetén belől az Ellenőrzési Osztály megszűnt. A Járműfelügyeleti csoport a Közúti Jármű Főosztályba, a Képzésfelügyeleti csoport a Járművezető Vizsgáztatási és Utánképzési Főosztályba integrálódott a feladatok és a személyi állomány tekintetében egyaránt. Az Igazgatóság feladatait és hatásköreit érintő jogszabályi változások voltak az év során, de ezek alapvetően nem változtatták meg a hatósági munka tartalmát. A Dél-alföldi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár 2009. január 1-jétől a korábbi jogelőd szervezetek – a Bács-Kiskun Megyei Egészségbiztosítási Pénztár, a Békés Megyei Egészségbiztosítási Pénztár, a Csongrád Megyei Egészségbiztosítási Pénztár – illetékességi területén jött létre. A szervezet a három megyében egy-egy kirendeltséggel működik, megyeszékhelyi központtal. Megmaradtak a korábbi kihelyezett osztályok – Baján, Kiskunhalason, Szentesen, Hódmezővásárhelyen és Gyulán –, ügyfélszolgálati iroda elnevezéssel. Áprilistól működnek az ún. kistérségi ügyfélszolgálati pontok, heti kétszeri (5-6 órás) ügyfélfogadási idővel: Kalocsán, Kunszentmiklóson, Csongrádon, Makón, Szarvason és Orosházán. 2010. áprilisában nyílt a legújabb ügyfélszolgálati pont Mórahalmon. Bizonyos szakterületek regionális szervezettségben működnek – ami azt jelenti, hogy egy-egy régiós osztályhoz mindhárom megyéből tartoznak dolgozók –, más szakterületek kirendeltségi alapon szerveződtek, vagyis 3-3 „homogén” osztály van belőlük a régióban. Az ügyfélszolgálati irodák „heterogén” szervezeti egységek: több szakterület feladatait látják el.

4

A szegedi székhelyű DAREP-et – egyszemélyi felelősként – az igazgató irányítja, négy igazgatóhelyettes közreműködésével. A gazdasági igazgatóhelyettes a regionális szerveződésű működési, ellátási és üzemeltetési szakterület felelőse. Az egészségügyi igazgatóhelyettes az egészségügyi szakértői és szakellenőrzési tevékenység közvetlen irányítója. A Békés megyei kirendeltség vezetője – igazgatóhelyettesként – régiós szinten felügyeli szakmailag a kirendeltségeken folyó ügyfélkapcsolati munkát. A Csongrád megyei kirendeltség-vezető – ugyancsak igazgatóhelyettesként – az egészségügyi szolgáltatókkal összefüggő kirendeltségi tevékenységet felügyeli szakmailag, regionális szinten. (A DAREP igazgatója a Bács-Kiskun megyei kirendeltség közvetlen irányítását is ellátja.) Az egész év során munkalassító hátrányt jelentett az OEP és területi szervei státuszáról rendelkező, 2010. január 1-jétől hatályos kormányrendelet-módosítás, ami meggátolja, hogy a kiadmányozás jogát a hatáskörrel rendelkező személy vezetői megbízással nem rendelkező köztisztviselőnek is delegálhassa. A Dél-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal jogállását alapvetően befolyásolta a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervéről szóló rendelete, mely szerint a regionális államigazgatási hivatalok feladataikat tekintve – a helyi önkormányzatok és a kisebbségi önkormányzatok törvényességi ellenőrzése kivételével – a regionális közigazgatási hivatalok általános jogutódjai lettek. A Hivatal szervezetén belül ágazati szakigazgatási szervvé vált az Állami Főépítész, illetve személyükben az építésfelügyelők is. Az alábbi szervezetek esetében kiemelésre érdemes szervezeti változás nem történt: o o o o o o o o o o o o o o o o o o

Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Dél-alföldi Regionális Intézete APEH Dél-alföldi Regionális Igazgatósága Bács-Kiskun Megyei Földhivatal Bács-Kiskun Megyei Igazságügyi Hivatal Békés Megyei Igazságügyi Hivatal Békés Megyei Földhivatal Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Dél-alföldi Regionális Igazgatóság Csongrád Megyei Földhivatal Csongrád Megyei Igazságügyi Hivatal Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Központi Statisztikai Hivatal Szegedi Igazgatósága Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Dél-alföldi Iroda Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Dél-alföldi Regionális Felügyelősége OMMF Dél-alföldi Munkaügyi Felügyelősége OMMF Dél-alföldi Munkavédelmi Felügyelősége”

5

2. A szervezetek feladatrendszerének 2009. évi változásai A területi államigazgatási szervek feladatrendszerének változása is eltérő képet mutat. Egyes szervezetek esetében komoly feladatváltozásokra került sor, míg mások esetében inkább belső feladatátcsoportosítás figyelhető meg. Számos szervezet esetében pedig feladatrendszerbeli változásra nem került sor. Mindazonáltal a hatósági jogkört gyakorló szervezetek mindegyike kiemelte a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 2008. évi CXI. törvény általi nagyszabású módosítását, mely az eljárásokban jelentős változást eredményezett. A Ket. módosulása gyakorlatilag minden szakági jogszabály módosítását is maga után vonta. Az alábbi szervezetek számoltak be jelentősebb feladatváltozásról: Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Dél-alföldi Regionális Intézetének esetében új feladatként jelent meg az egészségügyi igazgatás szakterületet érintően az egészségügyi szolgáltatók járó- és fekvőbeteg kapacitásának, valamint az ellátási területeknek a meghatározása. A közegészségügy szakterületét érintően megszűnt a hatáskörük az élelmiszerek alkalmi árusítása engedélyezésében, valamint módosult a hatáskörük az üzletek működési engedélyezése eljárásban, mint szakhatóságnak, azaz csökkent szakhatósági szerepük, azonban mint ellenőrzést végző hatósági szerepkörük bővült. Az APEH Dél-alföldi Regionális Igazgatósága az alábbi új feladatokat ellátását emelte ki: o Egyszerűsített bevallás intézménye, bevallást helyettesítő nyilatkozat 09Ny, o Áfa bevallások egyszerűsítése (bevallások összevonása), o Bevallás szűrő rendszer www.apeh.hu honlapon, o Köztartozásmentes adózói adatbázis a www.apeh.hu weboldalon, o Adóigazolások egyszerűsítése (adó- és illetőségigazolás elektronikus igénylése), o 1+1 % felajánlások célba érkezéséről elektronikus értesítés az adózó felé, o Köztartozás nyilatkozatok megszűnése a bevallásokban, o Személyi jövedelemadó bevallás 100 eFt alatti befizetési kötelezettség 4 részletben történő befizetése, o Ingatlanok elektronikus árverése, o Ingatlan értékesítésből származó jövedelem kalkulátor, o Illeték kalkulátor, o Egyes adóügyek telefonos ügyintézésének bevezetése. Az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szakhatósági közreműködései az eljárási szabályok változásával új alapokra helyeződtek. A jogszabályváltozások következtében a szakhatósági feladatellátása jelentős mértékben átrendeződött a szervezetnek. (Pl. építésügyi eljárások, telepengedélyezési eljárások, az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban bevezetésre került többek között az előzetes konzultáció intézménye stb.) A Dél-alföldi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság alapfeladata, a nyugdíjbiztosítási hatósági ügyintézés jogi feltételrendszere alapjaiban nem változott. Kiemelést érdemel a jogorvoslati rendszer átalakítása mellett a krízishelyzetbe került személyek támogatásáról

6

szóló kormányrendelet alapján a támogatás összegének megállapításával és folyósításával kapcsolatos eljárás-többlet jelentkezése. A Bács-Kiskun Megyei Földhivatal és a Csongrád Megyei Földhivatal tájékoztatása szerint a Kormány a telekalakítási eljárásokban 2010-től építési hatóságként első fokon a körzeti földhivatalt, másodfokon a megyei földhivatalt jelölte ki. Az előkészítés, felkészülés jelentett a 2009. évben ez esetben feladatot. A 2009. évi kiemelt feladat a körzeti földhivatalok integrált adatbázisában az EKOP-1.1.3 projekt keretében (TAKARNET24) ingatlan-nyilvántartási adatbázis kódharmonizációs tevékenység elvégzése és a digitális térképi adatok adatbázisba való betöltése volt. Kiemeltként jelentkezett még a határszemlék, parlagfű felderítés, a vezetékjog utólagos legalizációja, más célú termőföldhasználat engedélyezése során végzendő földhivatali feladatok, valamint a földhasználati nyilvántartás teljessé tétele érdekében végzett munka. A Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ 2009. év végén bővült a TÁMOP 1. 1. 3 csoporttal. A program célja, hogy a célcsoportjába (rendelkezésre állási támogatásra jogosultak) tartozó személyeket munkaerőpiacra segítse, komplex, személyre szabott, a helyi munkaerő-piaci lehetőségekhez és igényekhez igazodó szolgáltatásokkal és támogatásokkal. A kiemelt feladatok közül az „Út a munkához” program regionális szinten történő sikeres megvalósítása érdekében az önkormányzatok és a munkaügyi központ kirendeltségei közötti munkafolyamat szabályozottságának, a Foglalkoztatási és Szociális Adatbázis segítségével pedig az információk áramlásának naprakész biztosítását emelték ki. Szükségesnek mutatkozott továbbá a gazdasági válság következtében átmenetileg nehéz helyzetbe került munkaadók kiemelt kezelése, a munkavállalók munkahelyei megőrzésének az elősegítése. A Magyar Államkincstár Dél-alföldi Regionális Igazgatóság feladatrendszere folyamatosan bővült. Új feladatok jelentkeztek több szakmai területen. Államháztartási területen a Kincstár Központ és az OKM közötti megállapodás alapján új feladatként kezdte meg az Iroda 2009. II. félévében a humán közoktatási intézményfenntartók ellenőrzését. Évközi jogszabálymódosítás miatt szükségessé vált a költségvetési szervek alapító okiratainak teljes körű feldolgozása, felülvizsgálata, hiánypótlása és a közhiteles törzskönyvi nyilvántartásba történő rögzítése. 2009. november 1-jétől jelentkezik a belső ellenőrök regisztrációjának bevezetésével kapcsolatos feladatok ellátása. Kiemelt feladatot jelentett az Igazgatóság számára a 2008. évi önkormányzati és többcélú kistérségi társulások költségvetési beszámolóinak felülvizsgálata, az önkormányzatok, és a többcélú kistérségi társulások által benyújtott különféle működési célú pályázatok felülvizsgálata. Az állampénztári területen 2009. szeptember 1-jétől új feladatként jelentkezett az önkormányzatok részére a családtámogatási folyószámla vezetése. Az érdeklődés az önkormányzatok részéről folyamatos és a számlanyitások is elindultak. Szintén új feladatként jelentkezett 2009. július 1-jétől a Kincstár által számlavezetett intézmények devizaszámláinak kezelése, továbbá ugyanezen időponttól Szegeden valutapénztár is működik. 2009. évben az Ellenőrzési Iroda feladatrendszere jelentős mértékben átalakult: 2008 decemberében megkezdődött Kincstár monitoring rendszerének bevezetése. A monitoring működtetése párhuzamosan valósul meg a belső ellenőrzés és a FEUVE rendszer működése mellett, illetve szorosan kiegészíti azt.

7

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Dél-alföldi Regionális Felügyelőségnek feladatait bővítette a 2009. október 1-jén hatályba lépett a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény, mely a Felügyelőség feladatává tette az eljárás lefolytatását azon esetekben, ha a szolgáltató a szolgáltatást igénybevevő (fogyasztó) panaszának kezelésére vonatkozó előírásokat nem tartja be. A megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalok feladatellátásában új elemként jelentkezett mezőgazdasági termelők Kölcsönös Megfeleltetés ellenőrzése, melynek során a támogatást igénybevevő termelők ellenőrzése komplexen történt tehát a gazdálkodást szabályozó előírások mindegyikének együttes vizsgálatára került sor. Bővülést jelentett még az állattenyésztési hatósági feladatkör Csongrád megyére kiterjedően. Bács-Kiskun Békés, Csongrád és Hajdú-Bihar megyében az állattenyésztési feladatkört a Csongrád Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal látja el, a Bács-Kiskun és Békés Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnak állattenyésztési hatósági feladatköre nincs. A Nemzeti Közlekedési Hatóság Dél-alföldi Regionális Igazgatóság meghatározó feladata a gépjárművek műszaki vizsgáztatása, mellyel kapcsolatban az év folyamán többször is módosult az alapul fekvő jogszabály. Az integrált vizsga helyett (GJM-KIV rendszer) bevezetésre került július 13-i hatállyal az ún. KÖKIR rendszer. A korábban kijelölt vizsgáló állomásként működő szervezetekkel és az újonnan belépő gépjármű fenntartókkal – mint a hatósági műszaki vizsgáztatásban közreműködő szervezetekkel – Közreműködői Megállapodásokat kötöttek, amely megállapodásokat az év végén módosították, előkészítve az egyablakos műszaki ügyintézés 2010. január 1-jétől történő bevezetését, kibővítve ezen szervezetek tevékenységi körét a műszaki vizsgáztatás mellett a járművek környezetvédelmi felülvizsgálatával és eredetiségvizsgálatával is. A Hatóság közúti ellenőrzési tevékenységi köre bővült az országos közutak használatért fizetendő használati díj, útdíj ellenőrzésével, valamint lényegesen megváltoztak a közlekedési szabályszegések miatt kiszabandó közigazgatási bírságolással kapcsolatos eljárásaik. A Dél-alföldi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár feladatrendszere megegyezett a jogelőd szervezetek által ellátottakkal: o pénzbeli ellátás iránti igények elbírálása, folyósítása o nyilvántartással kapcsolatos feladatok o finanszírozás, ártámogatás o ellenőrzés. Emellett néhány nagyobb horderejű, a biztosítottak, illetve szerződ partnereik szempontjából kiemelt jelentőségű feladatok jelentek meg finanszírozási szakterületen, ártámogatási szakterülete, nyilvántartási szakterületen. A Dél-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal a jogi szabályozás szerint általános jogutódjává vált a regionális közigazgatási hivatalnak. A feladatrendszerében a változást a törvényességi ellenőrzés – megfelelő törvényi szabályozás hiányában történő – szünetelése jelentette, valamint közigazgatási versenyvizsga szervezésének megindulása jelentette. Az alábbi szervezetek feladatellátásában kiemelésre érdemes változás nem történt: o o o o

Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Bács-Kiskun Megyei Igazságügyi Hivatal Békés Megyei Igazságügyi Hivatal Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Dél-alföldi Regionális Igazgatóság

8

o o o o o o o o

Csongrád Megyei Igazságügyi Hivatal Dél-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal építésfelügyelői Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Dél-alföldi Iroda Központi Statisztikai Hivatal Szegedi Igazgatósága OMMF Dél-alföldi Munkaügyi Felügyelősége OMMF Dél-alföldi Munkavédelmi Felügyelősége

3. A szervezet működését befolyásoló egyéb tényezők Költségvetés A 2009. évi költségvetés néhány szervezetnél kedvezőnek mutatkozott, ezt jelezte például az Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, valamint a megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalok. Alapjában véve a beszámolóban azonban a szervek gazdálkodását egész évben a rendkívüli takarékosság jellemezte. Több szervezet az év során felmerülő likviditási gondokról is beszámolt. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Dél-alföldi Regionális Intézete beszámolójában kiemelte a költségvetési keretszámok évközi csökkenésének kedvezőtlen hatásait. A Bács-Kiskun Megyei Földhivatal és a Csongrád Megyei Földhivatal arról adott tájékoztatást, hogy működésüket is kedvezőtlenül befolyásolta az a helyzet, költségvetési támogatás nélkül, csak saját bevételből, de költségvetési befizetési kötelezettség előírása mellett gazdálkodott. A Dél-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal a többletbevételeknek, valamint az előző évi tehermentesítésnek köszönhetően sikerült a 2009. évet adósságmentesen zárni, a zavartalan működés feltételei folyamatosan biztosítottak voltak. A nem önálló költségvetési szervek, mint pl. a megyei Igazságügyi Hivatalok, az OMMF Délalföldi Munkavédelmi Felügyelősége, Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Dél-alföldi Regionális Igazgatósága, Dél-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal építésfelügyelői, Nemzeti Közlekedési Hatóság Dél-alföldi Regionális Igazgatóság költségvetését befolyásoló tényezőről nem tudtak információt nyújtani, ugyanakkor a működési költségeiket különböző takarékossági intézkedésekkel folyamatosan igyekeztek a legalacsonyabb szinten tartani. A Bács-Kiskun Megyei Igazságügyi Hivatal működésében előrelépést jelentett kiskőrösi területi irodájának elhelyezésében történt változás, mivel a szervezeti egység 2009 decemberétől a korábbinál jobb körülmények között, nagyobb, vagyonkezelésbe kapott irodahelyiségekben került elhelyezésre. Az APEH Dél-alföldi Regionális Igazgatósága tájékoztatása szerint az intézmény ellátási feladatok bővültek 2 új ügyfélszolgálati hellyel (Kiskőrös, Mórahalom), és tovább folyik Szegeden a székház teljes körű felújítása.

9

Létszám Létszámbővítés és létszámcsökkentés a régióban működő területi államigazgatási szerveknél kisebb mértékű volt az előző évekhez viszonyítva. Leginkább a feladat- és hatáskör átszervezése miatt, újonnan megjelenő feladatoknak, valamint egyéb okoknak köszönhetően jelentkezett szervezeten belül fluktuáció. A szervek számára nehézségeket okozott a Kormány vagy miniszter irányítása, illetve felügyelete alá tartozó egyes költségvetési szervek létszámgazdálkodását érintő átmeneti intézkedésekről szóló 1127/2009. (VII.29.) Korm. határozat alapján elrendelt létszámfelvételi zárlat, melyet belső munkaerő-átcsoportosításokkal igyekeztek ellensúlyozni. Jelentősebb létszámcsökkenésről, illetve létszámnövekedésről az alábbi néhány területi államigazgatási szerv számolt be: Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Dél-alföldi Regionális Intézetének a kémiai biztonsági feladatok szervezési intézkedései miatt 1 fővel csökkent a létszáma, majd a H1N1 oltásokkal kapcsolatosan megnövekedett feladatokra kistérségenként 1-1 fő alkalmazására nyílt lehetőségük, 3 hónapos intervallumra, a Munkaügyi Központok támogatásával. A Bács-Kiskun Megyei Földhivatal számolt be arról, hogy a létszám a korábbi központi létszámcsökkenések hatására a szükséges kapacitás 90 %-át fedte le. A Dél-alföldi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság létszáma az év során a jogorvoslati fórumrendszer átalakítása miatt 10 fővel csökkent. A Magyar Államkincstár Dél-alföldi Regionális Igazgatóságnál év közben 11 fős létszámbővítésre került sor. A Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központnál a jelentkező többletfeladatok ellátása érdekében (TÁMOP 1.1.2. „Út a munka világába” programok alapján) év közben többször került engedélyezésre – időszakos jelleggel – többletlétszám foglalkoztatása. Az OMMF Dél-alföldi Munkaügyi Felügyelősége létszáma az év során 6 fővel csökkent. A Dél-alföldi Regionális Egészségbiztosítási Pénztárnál az év során 18 fő lépett be, és 23 fő szüntette meg jogviszonyát. A fluktuáció okai között túlnyomó részben a jobban fizető munkahelyre történő elvándorlás szerepel. A Dél-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal létszámának alakulására a stagnálás volt jellemző.

10

III. A TERÜLETI ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK ÉS DÉL-ALFÖLDI REGIONÁLIS ÁLLAMIGAZGATÁSI HIVATAL KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS, EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉRTÉKELÉSE A területi államigazgatási szervek és a Dél-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal közötti kapcsolattartást a beszámolójukban a szervezetek a korábbi évek gyakorlatával egyezően kiegyensúlyozottnak, illetve eredményesnek ítélték meg. A kapcsolatrendszer kedvezőtlen változásának egyik közreműködő szervezet sem adott hangot. A Dél-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal és a területi államigazgatási szervek munkakapcsolata a szakmai sajátosságok következtében elsősorban a hatósági eljárások során a szakhatósági együttműködésben – hangsúlyozva a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások tekintetében megvalósuló együttműködést –, a Ktv.-vel, a köztisztviselők oktatásával, vizsgáztatásával, az ügyfélfogadási koordinációval, valamint a Regionális Államigazgatási Kollégium munkájában való részvétellel kapcsolatos. Az Államigazgatási Hivatal eljárásaiban szakhatóságként közreműködő szervek – jelzéseik alapján – az együttműködést kiválónak értékelték, és a megállapították, hogy a Hivatal eljárásjogi kérdésekben mindig készséggel áll a szakhatóság rendelkezésére.

IV. A KÖZIGAZGATÁS KORSZERŰSÍTÉSÉT SEGÍTŐ PROGRAMOKBAN VALÓ RÉSZVÉTEL ÉRTÉKELÉSE Általánosságban elmondható, hogy minden területi államigazgatási szerv részt vett a közigazgatás korszerűsítési munkában, hiszen az ágazati elképzelések kidolgozása jelentős részben a területi szervek által szolgáltatott adatokon, általuk elvégzett elemzéseken alapul. Azonban a közigazgatás korszerűsítési programokban rendszerint a területi államigazgatási szervek központi főhatóságai által meghatározott formában és módon vettek részt, önálló kezdeményezésre, illetve a területi szervek között horizontális együttműködésre nem volt lehetőség. A programokat a szervezetek jellemzően saját szervezeti kereteik között, a meglévő erőforrásokra támaszkodva igyekeztek végrehajtani. Az alábbi területi államigazgatási szervek számoltak be ilyen irányú törekvéseikről: Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Dél-alföldi Regionális Intézete, valamint a Békés megyében lévő Kistérségi Intézetek 2007. óta ISO minősítéssel rendelkeznek. Minőségpolitikájukra alapozva – a folyamatos fejlődés követelményét szem előtt tartva – meghatározták az Intézet minőségcéljait, melynek megvalósítását a szervezet minden szintjén figyelemmel kísérik és értékelik. Ezen tevékenységük áthatja a szervezetei folyamataikat is, így egységes minőségi szolgáltatást megvalósítására törekszenek abból a célból, hogy az ügyfelek érdekei a hatósági eljárások valamennyi szintjén azonos szakmai elvek mentén érvényesüljenek. Az APEH Dél-alföldi Regionális Igazgatósága a működését meghatározó stratégiai tervvel rendelkezik. A 2008-2012. évekre szóló középtávú stratégiát a stratégiai kérdésekkel foglalkozó Projekt Tanács ülése 2008. november 27-én fogadta el. Az elfogadott stratégia 11

megvalósítását szolgáló transzformációs terv tartalmazza a főcélokat, a részcélokat és azok követelményeit, valamint részcélonként a feladatok időbeli megvalósíthatóságának ütemezését, felelőseit, valamint a mérhetőséget szolgáló eredménymutatókat. Évente – gördülő tervezéssel – biztosítják a szoros kapcsolatot a dinamikusan kezelt (rendszeresen értékelt és felülvizsgált) transzformációs terv, valamint feladattervünk, továbbá az értékelési és ösztönzési rendszereink között. Továbbá az elektronikus fejlesztések területén számoltak be kiváló eredményekről. Az Igazgatóság nagyban hozzájárult, hogy az Elektronikus árverési rendszer kiterjesztésre került, így az ingóságok mellett 2009. január 1-jétől az üzletrészek és ingatlanok is értékesíthetők e módszerrel. Ezzel teljessé vált az elektronikus árverésre kerülő vagyontárgyak köre. A bankkártyás adóbefizetések száma majdnem 2,5 szeresére nőtt az elmúlt évhez viszonyítva. Az Igazgatóság célja az, hogy a jövőben a kirendeltségeken is élhessenek ezzel a lehetőséggel az ügyfelek. Az adózóknak nyújtott szolgáltatások fejlesztése érdekében a nyomtatványkitöltő program 2009-ben megújult. Az Általános Nyomtatvány Kitöltő program (ÁNYK) új verziójának használatával már közvetlenül, a böngésző program használata nélkül is beküldhető minden bevallást és adatszolgáltatást tartalmazó nyomtatvány az ügyfélkapun keresztül. Az adózók adminisztrációs terheinek mérséklése érdekében 2007-hez képest a használatban lévő bevallási nyomtatványok száma több mint 40 %-kal csökkent. Az Igazgatóságra 2,6 millió darab bevallás érkezett 2009. évben, melynek csaknem 84 %-át elektronikusan nyújtották be. Az APEH honlapján elérhető közérdekű információt szolgáltató adatbázisok köre tovább bővült, így például létrejött a köztartozásmentes adózói adatbázis. A rendszer lényege, hogy az a vállalkozás, amely az összes bevallási kötelezettségnek eleget tett, és az adófizetési kötelezettségeit is teljesítette, vagy részletfizetést, fizetéshalasztást kapott, tehát nincs lejárt esedékességű befizetési kötelezettsége, kérheti, hogy az adóhivatal vegye fel a köztartozásmentes adózók listájába. A havonta frissülő állomány azon adózók nevét, illetve adószámát tartalmazza, akik – azáltal, hogy ebben az ún. ”pozitív adóslistában” szerepelnek – mentesülnek a különböző ügyleteikhez szükséges adóigazolások beszerzésének kötelezettsége alól. A fekete foglalkoztatás visszaszorítása érdekében az év második felétől interneten elérhetővé vált a bejelentés nélküli alkalmazottat foglalkoztatók listája. Az ingatlanértékesítésből származó jövedelem kalkulátor nyújt segítséget a magánszemélyek számára a 2008. január 1-jét követő ingatlanértékesítés, hat leggyakrabban előforduló esetében, az átruházásból származó jövedelem és az azt terhelő adó megállapításához. A korábbi évben kialakított koncepciót megvalósítva sikerült jelentősen korszerűsíteni és bővíteni a kirendeltségeket, biztosítva és elérhetővé téve – legfőképpen az elektronikus adózásra nem kötelezett kör számára – ugyanazon szolgáltatásokat, mint amit a központi ügyfélszolgálatokon tud elintézni az adózó. A Bács-Kiskun Megyei Földhivatal aktív részese volt a földügyi szakigazgatás működési modelljét kidolgozó teamnek, mely team szakmai javaslatot fogalmazott meg a lehetséges alternatívák közül a választandó megoldásra a döntéshozóknak. A Földhivatalnál kockázat elemző rendszert működtetnek. A Dél-alföldi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság minőségügyi tevékenysége érdemel kiemelést, melynek alapja a CAF. Ennek keretében az önértékelés – kétéves időközt átfogva – 2009-ben is megtörtént. Az Igazgatóság pályázott a 2009. évi Magyar Közigazgatási Minőség Díjra, mely pályázat eredményes volt, az Igazgatóság az elismerő

12

címet megkapta. Ehhez az is hozzájárult, hogy a jogelőd szervezetek a Regionális Igazgatóság megalakulása előtt is fontosnak tartották a minőségbiztosítást, az ügyfél- és társszervi kapcsolatok fejlesztését, a közigazgatásban alkalmazott korszerű módszerek adaptálását. A megyei Igazságügyi Hivatalok feladatai kapcsán a szolgáltató jelleg erősítésén munkálkodnak. A pártfogó felügyelők tevékenységük során az ügyészségi, bírósági döntések meghozatala előtt – mintegy szakértőként eljárva – környezettanulmányt, pártfogó felügyelői véleményt készítenek. A pártfogó felügyelet kapcsán a büntetőjogi jogkövetkezmények következetes végrehajtása a feladatuk. A közérdekű munka büntetés végrehajtásának szervezése és ellenőrzése során a legintenzívebb a kapcsolataik a közigazgatásban munkát végző társszervekkel. A büntető igazságszolgáltatás egy új területe a mediációs tevékenység, amely során feladatuk a tevékeny megbánást megalapozó közvetítés lefolytatása, illetve a megszületett megállapodásban foglaltak esetleges ellenőrzése. A Hivatalok másik két területe a jogi segítségnyújtás és az áldozatsegítő szolgáltatás az, amely hatósági feladatokat lát el. Arra törekszenek, hogy a hatósági jogalkalmazó jelleg megtartása mellett, de a szolgáltató jelleg előtérbe helyezése mentén végezzék feladataikat. Mindkét területen értelemszerűen ügyfélszolgálati feladatokat is ellátnak. 2009-ben a Bács-Kiskun Megyei Igazságügyi Hivatal elnyerte az igen megtisztelő „Az év hivatala” c. kitüntetését. A megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalok számára évek óta elődleges szempont az ügyfél-igények maximális kielégítése, a kapcsolattartás rugalmassá tétele, az ügyintézési határidő lerövidítése. Ezen törekvések megvalósításának személyi feltételei – eddig – adottak voltak, de a költségvetési korlátok már bizony akadályt jelentenek. (Pl.: a gépkocsik számának drasztikus csökkentése, a km-futás teljesítmény csökkentése, az üzem- és kenőanyagra költhető összeg behatárolása, a számítógéppark avultsága.) A Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központban évek óta folyamatos munka zajlik a minőségirányítás, a szakmai munka színvonalának emelése és fejlesztése terén. A minőségfejlesztési tevékenység jórészt a partnerelégedettségi vizsgálatokban valamint az elmúlt év végéig a 12 kirendeltségen bevezetett CAF szerinti önértékelésen alapuló felmérésben öltött testet. Az elmúlt évek eredményei egyértelműen alátámasztják a rendszer bevezetése és működtetése során a partnerekkel (álláskeresők, munkaadók) való együttműködés színvonalában és a munkaügyi szervezettel való kapcsolat megítélésében történt javulást. 2009-ben a TÁMOP keretében elindult „A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként” című kiemelt projekt (TÁMOP 1.3.1). Ezen kiemelt projekt az Állami Foglalkoztatási Szolgálat korábbi Phare illetve HEFOP fejlesztési programjainak eredményeire építve az aktív munkaerő-piaci politikák hatékonyságának javítását, a szervezet kapacitásainak megerősítését célozza. A kiemelt projekt a fejlesztési irányhoz kapcsolódóan három, jól körülhatárolható szakmai komponensbe (szolgáltatásfejlesztés, informatikai fejlesztés, stratégiai irányítás és regionális tervezés támogatása) rendezetten kerül megvalósításra. A Magyar Államkincstár Dél-alföldi Regionális Igazgatóságánál a szakmai munka színvonalának javítására helyezték a hangsúlyt. Ennek során az irodák kijelölt munkatársai folyamatosan figyelemmel kísérik a jogszabály-változásokat, melyeket az iroda munkatársai e-mailben kapnak meg. Az irodákon az információáramlás alapvetően elektronikusan (e-

13

mailben) történik, indokolt esetben irodaértekezletek keretében. Ezeken az értekezleteken tájékoztatás történik a vezetői értekezleten elhangzott, az irodákat érintő aktuális információkról, személyi változásokról. A vezetői értekezletekről készített emlékeztetőt valamennyi munkatárs e-mail-ben kapja meg. A szervezeti egységek több ízben is értékes javaslatokkal járultak hozzá a Magyar Államkincstár honlapjának korszerűsítéséhez. A régió munkatársai egymással történő kapcsolattartását egy belső levelezőrendszer is szolgálja a telefon és fax mellett. Az ügyfelekkel való kapcsolattartás az évek óta kialakított gyakorlat szerint egyre nagyobb mértékben elektronikusan, az e-adat rendszeren, illetve e-mailben történik. Az ügyfeleket érintő jogszabályváltozásokról, a hatékonyabb együttműködés érdekében évente előadásokat, konzultációkat szerveznek. Az egyéb külső kapcsolattartás korszerűsítése érdekében a szervezeti egységek megyeszékhelyein funkcionális e-mail címek kerültek kialakításra. A Nemzeti Közlekedési Hatóság Dél-alföldi Regionális Igazgatósága főhatóságának működési modellje mátrix rendszerű, ennek megfelelően a feladatellátás szakmai módszereinek kialakítása, a tevékenységek támogatása (informatikai, jogi, minőségirányítási, HR) a Központi Hivatal szervezeti egységeiben, illetve azok közreműködésével történik, az Igazgatóság az itt indított programok résztvevője. Több mint 10 éve az ISO 9001 szabvány szerinti tanúsított minőségügyi rendszert üzemeltetnek a hatósági folyamatokra vonatkozóan. A társhatóságokkal történő kapcsolattartás jegyében a múlt évben került sor a Vámegyablakos projektben való részvételre. Projektgazda a VPOP, konzorciumi tag az NKH. Elektronikus Közigazgatás Operatív Program keretében indított, az Egyablakos vámügyintézés megvalósítása című kiemelt projektben. A Hatóság kiemelt feladata az egyablakos ügyintézés kialakítása és folyamatos fejlesztése, melynek része az EKKER, KÖKIR rendszerek bevezetésével megvalósult a műszaki vizsga, a környezetvédelmi felülvizsgálat és az előzetes eredetiség vizsgálat egy helyen és eljárásban történő elvégezhetősége. Ennek előkészítése és beüzemelése részben 2009-ben történt meg, melyhez a KERT rendszer integrálása 2010-ben jelent meg a Hatóság ügyviteli palettáján. Bevezetésre került a járművezetői vizsgára történő elektronikus jelentkezés. A Dél-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatalnál a közigazgatási korszerűsítési feladatok végrehajtásában kezdeményező szerepet a Regionális Államigazgatási Kollégium keretein belül működő – 2009. évben újjászervezett – Közszolgálati, Korszerűsítési és Informatikai Munkacsoport töltötte be. Ez a kezdeményező szerep a titkársági feladatok mellett főleg a közérdekű információk megjelenítésére irányult. A Kollégium számára internetes megjelenést biztosító http://rak.darkh.hu oldal továbbfejlesztése is megtörtént.

14

V. A DÉL-ALFÖLDI REGIONÁLIS ÁLLAMIGAZGATÁSI KOLLÉGIUMBAN VALÓ MŰKÖDÉS ADATAI

1. A Kollégium működési tapasztalatai, a régióban betöltött szerepe A regionális államigazgatási kollégiumok jogállását a Kormány általános hatáskörű területi szervéről szóló kormányrendelet nem érintette, azonban a szabályozás mind a tagság összetételében, mind pedig a feladatokban változásokat eszközölt. A rendvédelmi szervek tagsága megszűnt, de 2009. évben állandó meghívottként számított munkájukra a Kollégium. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Dél-alföldi Irodája pedig tagi státuszt szerzett. A Kollégium összetételét a tagok jogállását érintő jogszabályváltozások is befolyásolták, így 2009. évben a megyei egészségbiztosítási pénztárak jogutódaként a Dél-alföldi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár vett részt a testület munkájában valamint a Vám-és Pénzügyőrség Dél-alföldi Regionális Nyomozóhivatala a Vám- és Pénzügyőrség Dél-alföldi Regionális Parancsnokság felügyelete alá került. A változások következtében a Kollégiumnak 2009. évben 44 tagja és 22 állandó meghívottja volt. A korábban nevesített központi államigazgatási szervek területi szervei és az érdekképviseleti szervek, köztestületek együttműködésére vonatkozó elemzések elkészítése és ajánlások kidolgozása az együttműködések továbbfejlesztésére, továbbá az egyes központi államigazgatási szervek területi szervei ügyvitel-, informatika- és szervezetfejlesztési döntéseinek tervezeteinek véleményezése kimaradtak a jelenlegi feladatok közül. A módosítások következtében nemcsak a Kollégium, hanem a Kollégium mellett működő munkacsoportok feladatkörében is jelentős változások történtek, így a korábbi években felállított Közigazgatási-Korszerűsítési és Informatikai Munkacsoport, valamint a Koordinációs, Képzési, Közszolgálati Munkacsoport összevonásáról döntött a testület. Az új munkacsoport Közszolgálati, Korszerűsítési és Informatikai Munkacsoportként végezte tevékenységét. Az új munkacsoport mellett a Gazdaságvédelmi és Ellenőrzés-koordinációs Munkacsoport változatlanul működött. A területi államigazgatási szervek egyöntetűen kedvezően nyilatkoztak a Kollégium tevékenységéről, a területi koordinációban betöltött szerepéről. A közreműködő szervek meglátása szerint a Kollégium megalakulása óta aktív munkát végez. Mind a kollégiumi tagok informálása, mind a munka szervezésének, és koordinálásának folyamata kellően szervezett, és kielégíti a támasztott igényeket. A szakmai munka több területen kiemelkedő, és elősegíti a fejlődést, az egységes működést a közigazgatásban. Egyes szervek kiemelték a Kollégium működése tekintetében, hogy az utóbbi években megújult, proaktívvá, kezdeményezőbbé vált. A Dél-alföldi és az Észak-alföldi Regionális Államigazgatási Kollégiumok együttes ülésének megszervezését előremutató irányként jellemezték.

15

A válaszadó szervek egyöntetű véleménye szerint a Kollégium segíti az államigazgatási szervek közötti információcserét és az államigazgatási szakmai munka színvonalának javítását. A személyes ismeretekre épülő kapcsolattartás a társhatóságokkal kiemelkedően jónak ítélték, mely megvalósul mind az ellenőrzésekben, mind az információk áramlásában. A Kollégium keretében különböző államigazgatási feladatok végrehajtásáról, illetve azok tapasztalatairól első kézből tájékozódhatnak a tagok. A közreműködő szervek hangsúlyozták, hogy a Kollégium munkaterve figyelembe vette a tagok elvárásait, korábbi javaslatait, kiemelten foglalkozott a közszolgálatot érintő alapvető jogszabályi változásokkal. A kollégiumi üléséken a központi közigazgatás előadói által adott tájékoztatás, a tagszervezetek előadásaiból megismerhető társszervi gyakorlat, a helyszíni látogatások tapasztalatai, a hivatal által ismertetett ellenőrzési megállapítások, minden egyes tagszervezet munkáját is segítették. A szervek véleménye szerint az egyes munkacsoportok felállítása hozzájárult a közigazgatási munka színvonalának javításához. Az eltérő hatáskörrel rendelkező tagok között kialakult együttműködésnek köszönhetően a szervek a közös fellépést igénylő feladatok végrehajtását magasabb színvonalon látják el. A Kollégium eredményességét, működésének hatékonyságát az Önkormányzati Minisztérium által összeállított ellenőrzési jelentés is megerősítette, mely számba vette az országban működő regionális államigazgatási kollégiumok által megtárgyalt témákat, az ülések gyakoriságát és a testület eredményességét, megvizsgálva tagságának jogszerűségét, összetételét. Elhangzott azonban olyan észrevétel is, mely szerint Kollégium létszáma túl nagy, nem alkalmas hatékony munkavégzésre, elemző munkára, szakmai vitára és döntéshozatalra.

2. A Kollégium munkájának és a tagok együttműködésének továbbfejlesztése A munka továbbvitelével kapcsolatos javaslataikat a Kollégium tagjai több ízben megfogalmazták a testület működés során, mely az éves munkaprogram összeállításakor kerültek figyelembe vételre. A visszajelzések alapján tapasztalható volt, hogy a kollégiumi tagok a negyedévenkénti ülésezést mindenképpen szükségesnek érzik és ad hoc feladat esetén az ennél gyakoribb tanácskozást is szorgalmazzák, ezáltal a rendszeres személyes találkozók segítik a szervezetek vezetői, illetve képviselői közötti személyesebb kapcsolatfelvételt. 2008. évben bevezetésre került az együttműködés továbbfejlesztése érdekében az a gyakorlat, hogy a Kollégium ülésének megtartását, helyszínének biztosítását a Kollégiumi tagok vállalták. A kihelyezett ülések szervezését 2009. évben is folytatta a testület, és ezt a tagok a jövőre vonatkozóan is vállalták. Kedvező fogadtatásra talált 2009. évben új kezdeményezésként a Dél-alföldi és az Északalföldi Regionális Államigazgatási Kollégium közös ülésének megszervezése, mely régiós szintű együttműködésre az országban korábban még nem került sor.

16

Azon szervezetek, akik nem a köztisztviselők jogállásáról szóló tőrvény hatálya alá tartoznak, javasolták, hogy a Kollégium a közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos problémákat érintő kérdésekkel is foglalkozzon.

3. A Kollégium szerepének értékelése az ellenőrzések összehangolásában Az ellenőrzések területén a Dél-alföldi Regionális Államigazgatási Kollégium szerepe azok összehangolásában jelentkezik. Az egy időben, egy helyszínen tartott ellenőrzések a hatóságok összehangolt munkáját igénylik, melynek tekintetében a Kollégium Gazdaságvédelmi és Ellenőrzés-koordinációs Munkacsoportja kapott érdemi feladatokat. A Munkacsoport – a nyolc hatóság között köttetett együttműködési megállapodásnak megfelelően – általános céljává tűzte ki a feketegazdaság felszámolását, illetve az annak visszaszorítása érdekében tett konkrét intézkedések foganatosítását. A 2009. évre meghatározott akciósorozatok mindegyikénél kijelölésre kerültek az összehangolt ellenőrzést igénylő célterületek, valamint a koordinátor szerepét ellátó hatóságok. 2009. évi akciósorozatok: o Tavaszi időszakhoz köthető ellenőrzés sorozat o Pünkösdi akció o Építési termékek megfelelőség igazolása körében végzett ellenőrzés o M43 Tiszai híd ellenőrzése o Nagytömeget vonzó alkalmi rendezvényeken végrehajtott közös akciók o Vásárok, piacok és közterek ellenőrzése o Gyermek- és fiatalkorúak védelme érdekében végrehajtott ellenőrzések o Idegenforgalmi főszezon alatti ellenőrzések o Strandfürdőkön található mutatványos berendezések biztonságosságának ellenőrzése o Szüreti akció A Munkacsoport 2009. évi tevékenységének értékeléséből egyértelműen kiderült, hogy a közösen végzett összehangolt ellenőrzéseknek nagyobb preventív szerepe van, mint az egyes elkülönült vizsgálatoknak, tekintettel arra, hogy a hatóságok összefogásának eredményeként jelentős javulás tapasztalható a jogsértések számát illetően. A gazdaság kifehérítése, a fogyasztók és munkavállalók védelme, a legális gazdaság elősegítése, a tisztességes piaci verseny megteremtése, mint célkitűzések megvalósítása érdekében a Kollégium biztosította együttműködés a jövőben is indokolt.

4. A Kollégium szerepe a továbbképzési tevékenységben A Kollégium által 2009. évben megtárgyalt témák közül kiemelést érdemel a Ket. módosításával kapcsolatos feladatokról szóló tájékoztató, a közigazgatási versenyvizsgák nemzetközi gyakorlata és a versenyvizsga hazai bevezetésének előzményei című előadás, valamint a belső piaci szolgáltatásról szóló irányelv implementációja. A Kollégium plenáris ülése mellett a munkacsoportban is több területen folyta a szakmai munka.

17

A Kollégium keretein belül 2008. évben két olyan munkacsoport is működött (Koordinációs, Képzési, Közszolgálati, valamint a Közigazgatás-Korszerűsítési és Informatikai Munkacsoport), melyek több esetben is napirendre tűzte a képzéssel, továbbképzéssel kapcsolatos kérdések megtárgyalását. 2009. évben a feladatok átrendeződését követően a két munkacsoport összevonásáról döntött a Kollégium. Így az új munkacsoport Közszolgálati, Korszerűsítési és Informatikai Munkacsoport néven egyesített feladatokkal és átalakult tagsági körrel látta el feladatát. Itt az alábbi kérdéseket vitatták meg a tagok: o Tájékoztató a közigazgatási versenyvizsga rendszeréről, o Tájékoztatás az ÁROP-2007/2.2.2 kompetencia alapú, moduláris vezetői képzések tapasztalatairól, o A köztisztviselők jogállásáról szóló törvény módosításának aktuális kérdései, kiemelten a cafeteria rendszerre, o A Ket. módosítás és az iktatási rendszerek kapcsolata. A továbbképzési tevékenységben a szervezési feladatokat a Dél-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal látja el, így a területi államigazgatási szervek a képzések szervezése és lebonyolítása kapcsán szinte napi kapcsolatban álltak az Államigazgatási Hivatallal.

5. A Kollégium szerepe az informatikai kapcsolatok fejlesztésében A Kollégium szerepvállalása ezen a területen elsősorban a tájékoztatásban jelentkezett. Az év informatikai szempontból kiemelt eseménye volt a tanúsított ügyiratkezelési rendszerek bevezetése, majd az év második felében a Ket. novella hatályba lépésével a Hivatali kapuk kialakítása és az iktatási rendszer módosítása. Mind a Kollégium teljes ülésén, mind pedig a Közszolgálati, Korszerűsítési és Informatikai Munkacsoport keretében a tagok több tájékoztatást is hallhattak a témában. Sor került az e-kapcsolattartás folyamatáról, valamint a hivatali kapu gyakorlati alkalmazásáról szóló tájékoztatás megtartására, valamint a tanúsított iktatórendszerekre vonatkozó tapasztalatok kicserélésére. A Munkacsoport kihelyezett ülésén a házigazda, a Bács-Kiskun Megyei Földhivatal bemutatatta az alkalmazott informatikai eszközeit és folyamatait. Mindazonáltal a kormányzati törekvések irányai egyértelművé tették azt a helyzetet, hogy az egyes területi államigazgatási szervek által megvalósított informatikai fejlesztések erős ágazati befolyás alatt állnak. A Kollégium mint a horizontális területi együttműködés színtere ezeket a folyamatokat nem tudja befolyásolni. Az ágazati fejlesztések nyomán megállapítható, hogy a különböző hatóságok és szervezetek nagyon különböző szintű informatikai fejlettségi fokon állnak, fejlesztési stratégiájuk nincs összehangolva. Területi szinten eredményként értékelhető a szervezetek közötti elektronikus (e-mailes) kapcsolattartás további térnyerése.

18

6. A Kollégium szerepe az ügyfélfogadási rend egységesítésében A Kollégium ügyfélfogadási rend egységesítésében betöltött szerepét alapvetően meghatározza a tagok által végzett tevékenység különbözősége, szezonalitása, így az ügyfélfogadási rend teljes egységesítése aligha valósulhat meg. Ez irányban közeledés történt a területi államigazgatási szervek között, de átfogó egységesítésről nem beszélhetünk.

VI. A HATÓSÁGI TEVÉKENYSÉGRE VONATKOZÓ ADATOK 1. Az államigazgatási hatósági tevékenység súlya, nagyságrendje a szervezet által ellátott feladatokon belül A területi államigazgatási szervek a hatósági tevékenység szempontjából három csoportra oszthatók, így: -

Alapvetően hatósági feladatokat ellátó szervek, például az APEH Dél-alföldi Regionális Igazgatósága, az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi, a Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, a Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalok, Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Dél-alföldi Regionális Felügyelősége, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Dél-alföldi Regionális Igazgatósága, a Megyei Földhivatalok, a Dél-alföldi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, a Nemzeti Közlekedési Hatóság Dél-alföldi Regionális Igazgatósága, az OMFF Délalföldi Munkavédelmi Felügyelőség, OMMF Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Felügyelőség, a Dél-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal.

-

Hatósági feladatokat is ellátó szervek például az ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális Intézete, a Magyar Államkincstár Dél-alföldi Regionális Igazgatósága, a Megyei Igazságügyi Hivatalok, a Dél-alföldi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár, a Délalföldi Regionális Munkaügyi Központ, a Bács-Kiskun Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóság.

-

Hatósági jogkörrel nem rendelkező szervek például a Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságok, a Nemzeti Park Igazgatóságok, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Megyei Kirendeltségei és a Központi Statisztikai Hivatal Szegedi Igazgatósága.

19

2. Az elsőfokú államigazgatási hatósági tevékenység elemzése Egyes régiós és megyei illetékességű államigazgatási szervek csak elsőfokú1, mások első és másodfokú2 hatósági hatáskörökkel is rendelkeznek. A Magyar Államkincstár Dél-alföldi Regionális Igazgatósága hatósági tevékenységet szociális, államháztartási és állampénztári területen végez. Szociális területen a családtámogatásoknál 86.283 db az első fokú döntést hoztak, melyből 343 esetben nyújtottak be fellebbezést. Fogyatékossági támogatás ügyben 5.246 döntésből 527 esetben éltek jogorvoslattal. Az elsőfokú döntések száma energiatámogatási ügyben: 285.777, ebből fellebbezéssel megtámadott ügy: 1108 volt. Az ügyintézés valamennyi esetben, jogszabályban előírt határidőn belül megtörtént. Ezen a területen a jogi szabályozást megfelelő. Jogszabálysértő magatartás az ügyfelek részéről jellemzően a bejelentési kötelezettség elmulasztása, valamint a téves, valótlan adatszolgáltatás. Államháztartási területen az elsőfokú határozatok az egyéb pénzügyek kategóriába tartoznak. 2009. évben összesen 3168 db első fokú határozat került kiadásra. A határozatok 26%-a a nem állami humán (szociális és oktatási) fenntartók finanszírozásával és ellenőrzésével kapcsolatos döntés. Az elsőfokú határozatok aránya 2,4%-kal nőtt az előző évhez viszonyítva. A határozatok számának növekedését az elsőfokú törzskönyvi határozatok számának emelkedése okozta, ezek a döntések az első fokú határozatokon belül 74%-os arányt jelentenek. A döntések ellen benyújtott jogorvoslati arány 1,5 % volt. Az ügyintézési határidők teljes körűen érvényesültek, melyet a Dél-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal által végzett 2009. évi ellenőrzés is alátámasztott. A Ket. mellett jelentősen változtak a végrehajtásra vonatkozó szabályok is, mely a „felhatalmazó levélen alapuló beszedési megbízás” alkalmazását az eljárásban bizonytalanná tetette, a probléma megoldására állásfoglalást kértek. Különösen a szociális ágazatba tartozó nem állami, humán fenntartók jogosultsági feltételeire vonatkozó szabályozás nem egyértelmű, így szükséges annak évközi állásfoglalásokkal történő folyamatos kiegészítése. A fenntartók esetében a megállapított jellemző hiányosságok, mulasztások elsődlegesen a feladatellátás dokumentáltságához, a normatív módon járó támogatás megalapozottságához kapcsolódnak. Az önkormányzati költségvetési beszámolók felülvizsgálata során tapasztalatok szerint az előző évi ellenőrzéshez képest a feltárt eltérések jelentős mértékben csökkentek, az ellenőrzöttek jogkövető magatartása javuló tendenciát mutat, viszont a Többcélú Kistérségi Társulások költségvetési beszámolóinak felülvizsgálata során megállapítható volt a működési

1

Magyar Államkincstár Dél-alföldi Regionális Igazgatósága, Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Délalföldi Regionális Igazgatósága, APEH Dél-alföldi Regionális Igazgatósága, Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Dél-alföldi Regionális Felügyelősége, OMMF Dél-alföldi Munkavédelmi Felügyelősége, OMMF Délalföldi Munkaügyi Felügyelősége, Megyei Igazságügyi Hivatalok, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Délalföldi Iroda 2 Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Nemzeti Közlekedési Hatóság Dél-alföldi Regionális Igazgatósága, Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ, Dél-alföldi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, Dél-alföldi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár, ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális Intézete, Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalok, Megyei Földhivatalok, Dél-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal

20

engedélyekben és a vonatkozó jogszabályokban meghatározott előírások figyelmen kívül hagyása. A szociális ágazathoz tartozó nem állami, humán szolgáltatást végző intézmények fenntartói körében a köztartozások előfordulásának gyakorisága a tavalyi évben nem emelkedett. 2009. évben a 2009. évet megelőző tartozások behajtására tett intézkedések folyamatosak voltak. Állampénztári területen a lakástámogatással kapcsolatban (jogosultság megállapítása, a támogatott részéről az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása, támogatás felfüggesztése iránti kérelem elmulasztása, felfüggesztés ideje alatti kötelezettségek elmulasztása, visszatérítésre kötelezés) 152 határozat meghozatalára került sor, melyből 20 esetben nyújtottak be jogorvoslati kérelmet. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Dél-alföldi Regionális Igazgatósága 2009. évben 18.600 db hatósági ügyben járt el. Az ügyfelek száma az előző évhez képest csökkent, számuk 24.000 volt. A csökkenés oka egyrészt az, hogy jogszabályváltozás következtében az ügyfelek első megjelenésük alkalmával hozzájuthatnak tartózkodásra jogosító okmányukhoz, így az engedély felvétele nem igényel ismételt megjelenést, másrészt, az, hogy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek okmánya határozatlan, vagy hosszú távú (5-10 éves) érvényességi idejű, így nem kell évente felkeresniük az Igazgatóságot. 2009. évben összességében közel 10.000 db tartózkodásra jogosító okmány került kiállításra. A csökkenő kérelemszámot kompenzálta, hogy több esetben tartottak helyszíni ellenőrzést tartózkodási feltételek fennállásának vizsgálata céljából, ennek keretében közel 430 személy tartózkodása került felülvizsgálatra. Az Idegenrendészeti Osztály leterheltsége folyamatosan nőtt, sok munkát igényelt a ki nem utasított, de egyébként szintén kiutaztatásra kerülő külföldiekkel kapcsolatos ügyintézés. A Menekültügyi Osztály munkaterhe is nőtt, a menekültügyi hatósági eljárások száma közel 40 %-kal emelkedett. Az elmúlt évben idegenrendészeti döntések ellen 61 esetben éltek fellebbezéssel. Ebből 57 db került elbírálásra. 18 esetben saját hatáskörben került módosításra, 43 ügyet felterjesztettek, melyből 26 helybenhagyó, utólag csatolt iratok alapján 6 megváltoztató, mérlegelési jogkörben 5 megváltoztató, s összesen 2 döntés megsemmisítésére került sor. Menekültügyben 26 alkalommal éltek keresettel. Az ügyintézési határidők betartására kiemelt figyelmet fordítottak, határidő túllépésre egy esetben sem került sor. Néhány esetben éltek a határidő hosszabbítás lehetőségével. Az APEH Dél-alföldi Regionális Igazgatósága 2009. évben 314 ezer darab elsőfokú határozatot és végzést hozott, amely 1,4 százalékos csökkenést mutat a 2008. évhez képest. Arányait tekintve az adóügyi szakterületen kiadott első fokú adóügyi határozatok aránya a legmagasabb, 53,9 százalék, az előző évhez képest egyedül itt volt növekedés, 7,1 százalékos. Az ügyintézési határidők betartására kiemelt figyelmet fordítottak. A megelőző évhez viszonyítva a fellebbezések száma is 8,7 százalékkal csökkent, összesen 1.411 darab volt, ugyanakkor 60 %-kal nőtt a végrehajtási kifogások száma, mely 2009. évben összesen 112 darab volt. Peres eljárást 292 esetben kezdeményeztek, az áthúzódó ügyekkel együtt a folyamatban lévő peres ügyek száma 513 darab volt, mely 7,8 százalékkal több, mint 2008. évben. 2009. évben összesen 274 per fejeződött be, melyből 200 az Igazgatóság pernyertességével zárult. A perek döntő többsége, 68,8 százaléka ellenőrzési, 19,5 százaléka illeték, 7,2 százaléka adóeljárás és a fennmaradó 4,5 százaléka pedig végrehajtási és fizetési kedvezményeket érintő másodfokú határozatok elleni per volt.

21

Az egyes adózókkal szemben megtett büntető feljelentések száma 2009. évben 143 darab volt, mely 14,4 százalékos növekedést jelentett. Az elkövetési érték 43,6 százalékos növekedést követően 2009. évben 4,3 milliárd forint. A csalást és okirat-hamisítást érintő ügyek száma összességében 13,1 százalékkal, ezzel párhuzamosan a bűncselekmények elkövetési összege pedig 44,5 százalékkal növekedett. A legjelentősebb 96,8 százalékos részarányt az adó- és társadalombiztosítási csalás elkövetési összege képezi. A gazdasági társaságok esetében az ügyek döntő többségében fiktív számlák felhasználásával került sor a csalás illetve az adócsalás törvényi tényállásának megvalósítására. Több esetben tárt fel az ellenőrzés olyan értékesítési láncolatot, ahol az adócsalás elkövetési értéke a különösen nagy összegű minősítésbe sorolható. A büntető megkeresések száma a 2008. évi adathoz képest 20 százalékkal emelkedett, 2.012 darab ilyen megkeresés érkezett. Több esetben történt megkeresés a nyomozó hatóságok részéről a bűnügyi adatszolgáltatás keretében vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezése, vagy a bűncselekmények felderítéséhez illetve a tényállás megállapításához szükséges adóellenőrzés kezdeményezését és azok eredményének közlése céljából. Az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnél a környezetvédelemmel összefüggő eljárások voltak többségben, ezen belül a levegővédelemmel összefüggő engedélyezési, kötelezési és bírságolási eljárások, ezt követte a komplex – környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati – engedélyezési, kötelezési és bírságolási eljárás, majd a hulladékgazdálkodási engedélyezési eljárások, a kötelezési eljárások és bírságolások. Felszíni és felszín alatti vízvédelmi szempontból is több esetben kötelezési eljárást kezdeményeztek, valamint határértékek be nem tartása miatt bírságoltak. A vízügyi területen az eljárások száma kiemelkedő. A vízjogi engedélyezési eljárások vízilétesítmények, mint speciális építményfajták építési, üzembe-helyezési eljárásaira, valamint a különböző vízhasználatok engedélyeztetésére irányultak, továbbá több esetben kezdeményeztek kötelezési eljárást a szabálytalanságok felszámolása érdekében, valamint vízgazdálkodási bírságot szabtak ki. A természetvédelem területén a védett, illetve fokozottan védett természeti területeken és a Natura 2000 területeken a tevékenységek engedélyezése, valamint a védett, fokozottan védett, közösségi vagy nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó növényfajokkal és állatfajokkal kapcsolatos tevékenységek engedélyezésével összefüggő eljárásokra került sor. A táj- és természetvédelem területén kérelemre engedélyezési eljárásokat, hivatalból pedig kötelezési eljárásokat folytattak le, továbbá bírságokat szabtak ki. A határozattal lezárt egyéb eljárások jellemzően a védőterület kijelölések, felszámolási eljárás kapcsán az állapotvizsgálatra vonatkozóan hozott döntések, természetvédelmi kártalanítás, valamint tartós környezetkárosítás megállapítása volt. A jellemző jogszabálysértések a környezetszennyezéssel, illetve a környezetterheléssel, veszélyeztetéssel, valamint az engedély nélküli, illetve attól eltérő tevékenységek végzésével összefüggő szabálytalanságok voltak. A Felügyelet első fokú döntései ellen 89 esetben került sor fellebbezés benyújtására, melyből 10 döntés saját hatáskörben bíráltak felül, 56 ügyben pedig másodfokon helybenhagyó döntés született. A Felügyelőség összes bejövő ügyiratforgalma 55.577 db, kimenő ügyirat-forgalma 33.399 db volt. Az ügyfelek 3269 db igazgatási szolgáltatási díjas eljárást indítottak. Az ügyintézési határidők különbözőek, eljárásfajtától függően 30, 45, 60, 90, 120 naposak. Kiemelt figyelmet fordítottak az ügyintézési határidők megtartására, de hosszabb- rövidebb csúszás előfordult.

22

Az ágazatpolitikai célkitűzések érvényesítése mindig komoly szakmai és jogi szakértelmet igényel, mivel három szakágazati terület összehangolt érdekérvényesítését kell megoldani. A 2005. évben bevezetett egyablakos ügyintézési és szervezeti séma, a zöldhatóság létrehozása ezen érdekérvényesítést mind az ügyfelek, mind a hatóság részéről elősegítik. A jogi szabályozás, éppen az igen nagy jogterületre tekintettel, néha ellentmondásokkal terhelt és a gyakorlattól távol álló. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Dél-alföldi Regionális Felügyelőségénél a 2009-es évben is elsődleges szempont volt az egységes bírságpolitika, jogalkalmazás kialakítása, illetve a jogalkalmazási tevékenység magas szakmai színvonalának biztosítása. Az előző években az éves bírságösszeg 250.000.000.-Ft körül mozgott, ehhez képest 2009. évben összesen 81.820.000.-Ft bírság került kiszabásra. Ennek 85 %-a fogyasztóvédelmi, 12 %-a eljárási, 3 %-a pedig szabálysértési bírság volt. A legnagyobb, mintegy 71 %-os csökkenés a fogyasztóvédelmi bírság tekintetében történt. A csökkenés oka, hogy a megváltozott gazdasági helyzethez alkalmazkodva következetesen azt az elvet érvényesítették, hogy az első alkalommal elkövetett, csekély súlyú szabálytalanságok esetén először a jogsértés megszüntetésére kötelezést alkalmazták, fogyasztóvédelmi bírságot csak az ismételt, illetve a fogyasztók életét, testi épségét, egészségét, vagyoni érdekeit közvetlenül, súlyosan veszélyeztető szabálytalanságok esetén szabtak ki. Ezen túlmenően a bírságösszeg csökkenésében a minőségvédelmi bírság megszüntetése is szerepet játszott. 2009. évben összesen 2.733 db döntést hoztak. A Ket. módosítása elsősorban az ügyintézési határidők tekintetében hozott jelentős változást, bár kiemelt figyelmet fordítottak a határidők betartására, azonban esetenként a különböző nyilatkozatok, adatok beszerzése, belföldi jogsegély kérése, stb. késleltették az érdemi döntés meghozatalát. Döntéseik ellen 100 esetben nyújtottak be fellebbezést, a másodfokú döntések ellen pedig 17 esetben keresetet. A bírósági eljárásokban – felkérés esetén – a Felügyelőség látja el a perképviseletet, ez 2009-ben az áthúzódó ügyekkel együtt 25 peres ügyet jelentett, melyből 22 a Felügyelőség pernyertességével zárult. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmába ütköző magatartás miatt indított eljárások (UCP eljárás) az e célra létrehozott, a megfelelő elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező munkatársakból álló UCP csoport feladatkörébe tartozik. A vonatkozó törvény alkalmazása során ezen eljárásokra vonatkozóan speciális gyakorlatot alakítottak ki mind a jogsértések felismerésében, mind az eljárások lefolytatásában. Az UCP törvény jelentősége, hogy ennek alapján lehetőség nyílt olyan magatartások ellenőrzésére is, melyek ugyan konkrét jogszabályt nem sértenek, azonban a tevékenység tisztességtelensége révén - pl. gyakori a valótlan, félrevezető tájékoztatások megjelenése a reklámok, az elektronikus kereskedelem és az árubemutatók terén - mégis szükséges a fogyasztói érdekek védelme. 2009. évben jelentősen nőtt a témavizsgálatok keretében feltárt UCP jogsértések száma. Ezen eljárásokban többlet adminisztratív terhet jelentett a GVH értesítésére szolgáló adatlapok kitöltése, amely azonban 2010-től az online kitöltési, továbbítási lehetőség megnyílásával várhatóan egyszerűsödni fog. A 2009-es évben több, a felügyelők által feltárt tisztességtelen gyakorlatot folytató ügyét továbbították a GVH felé, melyek közül a Hivatal értesítése szerint 7 esetben versenyfelügyeleti eljárást indítottak. Az OMMF Dél-alföldi Munkavédelmi Felügyelőségének fő feladata a munkahelyeken a munkavédelmi – munkaegészségügyi és munkabiztonsági - előírásokban foglaltak

23

megtartásának hatósági ellenőrzése és a tapasztalt hiányosságok megszüntetése érdekében a szükséges hatósági intézkedések megtétele. Ezeket a feladatokat elsőfokú hatóságként a Felügyelőség illetékességi körébe tartozóan a munkavédelmi felügyelők látják el. A Munkavédelmi Felügyelőség a munkavédelem terén teljes egészében hatósági feladatot végez. A munkavédelmi ellenőrzések során 2009. évben 4193 közigazgatási és 931 szabálysértési határozatot hoztak. Az összes közigazgatási határozatból a hiányosság megszüntetését előíró határozatok 46,2 %, a használatot felfüggesztő határozatok 23,3 %, a tevékenységet felfüggesztő határozatok 11,7 %, a foglalkoztatást megtiltó határozatok 15,3 %, a munkavédelmi bírságot kiszabó határozatok 3,1 % míg az eljárási bírságot kiszabó határozatok 0,4 % arányt képviseltek. A szabálysértések esetében ez az arány a helyszíni bírságoknál 74,9 %, míg a határozattal kiszabott szabálysértéseknél 25,1 % volt. Az OMMF Dél-alföldi Munkaügyi Felügyelőségének hatósági hatáskörébe a munkaügyi ellenőrzések lefolytatása, és ezek eredményeként a döntéshozatal tartozik. Ellenőrzéseket elsődlegesen a „legfertőzöttebb” ágazatokban végeztek. A leggyakoribb szabálytalanságok jellemzően a munkaszerződés és bejelentés nélküli foglalkoztatás, munkaidő-, pihenőidő, szabadság kiadása szabályainak megsértése. A Ket. szerinti ügyintézési határidőket megtartották. A Bács-Kiskun Megyei Igazságügyi Hivatal Jogi Segítségnyújtó Szolgálatát 2009-ben a peren kívüli jogi segítségnyújtás területén 1813 fő ügyfél kereste fel, ebből 1085 esetben került sor határozathozatalra. A múlt év során 1 db. méltányossági kérelem és 7 tartozás törlése iránti kérelem érkezett és került felterjesztésre. A fellebbezések száma 1 db volt. A peres jogi segítségnyújtás területén 2009-ben 371 db. határozat született. 12 esetben került sor pártfogó ügyvédi kirendelésre. A jogerős bírósági döntéseket követően 85 alkalommal állapítottak meg határozattal jogi segítői díjat pártfogó ügyvédek részére. Az Áldozatsegítő Szolgálatnál 813 fő fordult segítségnyújtásért, a határozattal elbírált kérelmek száma 628 db. volt. A Békés Megyei Igazságügyi Hivatal Jogi Segítségnyújtó Szolgálatánál 2009. évben az előző évhez viszonyítva mind az ügyfelek számában, mind a kérelmek számában 30 %-os növekedés volt. A Szolgálatnál 2093 ügyfél jelent meg, 878 db peren kívüli kérelem érkezett, ebből 872 esetben engedélyező határozat született. Az 5 db elutasításból 4 esetben került benyújtásra fellebbezés. 399 db peres kérelemből 393 esetben engedélyező határozatot hoztak, elutasítás nem volt. Az Áldozatsegítő Szolgálatnál 261 kérelem került benyújtásra, amely 2008. évhez képest 30 %-os emelkedést jelentett. 136 esetben kértek azonnali pénzügyi segélyt, 114 esetben érdekérvényesítés elősegítését, 11 esetben szakjogászi segítségnyújtást. A hozott határozatok száma 246 volt, 211 esetben a kérelemnek helyt adtak, 27 esetben elutasító, valamint 8 megszüntető végzés hoztak. Fellebbezés 2 db érkezett. Visszatérítésre kötelezés 1 esetben történt. Mindkét területen, éppen a feladataik segítő jellege miatt, az ügyintézési határidőkre fokozottan ügyeltek. A személyesen megjelenő ügyfelek tekintetében, ha minden szükséges adat rendelkezésre állt azonnal, levélben érkezett kérelmek esetén a legrövidebb időn belül, (maximum 15 nap) döntéshozatalra került sor. Hiánypótlás esetén a beérkezéstől számított lehető legrövidebb időn belül meghozták a döntést. A Csongrád Megyei Igazságügyi Hivatal Jogi Segítségnyújtó Szolgálatánál 2009. évben a korábbiakhoz képest jelentősen nőtt az ügyfélforgalom, 3436 ügyfél jelent meg, 2075 ügyfél kért segítséget személyen vagy telefonon. Peren kívül 828 (64 %-os növekedés), peres

24

eljárásban 293 ügyben (63 %-os növekedés) igényeltek az ügyfelek támogatást, 92 ügyben állapítottak meg pártfogó ügyvédi díjat. A növekedés részben a válság következménye, a munkahelyüket elvesztő, lakáskölcsönük, közüzemi díjaik fizetésére nem képes, végrehajtásban érintett ügyfelek száma nőtt jelentősen. Hiánypótlás nem teljesítése miatt 77 megszüntető végzést hoztak. Peren kívüli ügyekben az engedélyezett támogatások várható jogi segítői díja 8.258.438 Ft volt, ebből 2009-ben 4.292.268 Ft került kifizetésre. Peres ügyekben a pártfogó ügyvéd által nyújtott jogi szolgáltatás díjának a megállapítása csak a per jogerős befejezése után lehetséges, így itt a költségek jelentős időbeli eltolódással jelennek meg, 2009-ben e címen 2.213.981 Ft került kifizetésre. 2009-ben 43 visszatérítésre kötelezés történt, méltányossági elengedésre 3 ügyben került sor, behajthatatlanság miatti törlésre 2 követelés esetében tettek javaslatot. Jogorvoslati eljárás 5 ügyben volt, másodfokon 4 esetben helybenhagyó döntés született. Bírósági felülvizsgálatot nem kértek. A Szolgálat az ügyintézési határidőt minden ügyben betartotta. Az Áldozatsegítő Szolgálat 2009. évben 923 ügyfél 1.326 áldozatsegítési szolgáltatás iránti kérelméről döntött. (Az áldozat a sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt többféle áldozatsegítési támogatást igényelhet.), regisztráltan 791 alkalommal részesítette a hozzá fordulókat tájékoztatásban. Döntései ellen 11 alkalommal éltek jogorvoslati (fellebbezési) lehetőséggel, melyből 7 esetben helybenhagyó döntés született. Az azonnali pénzügyi segély áldozatsegítő szolgáltatásnál a megváltozott jogorvoslati rendszerre figyelemmel 2009. október 1. napjától december 31-ig bírósági felülvizsgálat iránti kérelem nem került benyújtásra. Az ügyintézési határidőket betartották. Dél-alföldi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár szerteágazó hatásköreinek, ilyen pl. a társadalombiztosítási azonosító jelet tartalmazó hatósági igazolvány, a „TAJ-kártya” kiadása, de számos más hatáskörénél tetten érhető a hatósági szerepkör. 2009. évben 132965 db elsőfokú döntést hoztak, mely a 2008.-as évhez viszonyítva összességében közel 10 %-os csökkenést mutat, mely a nyilvántartási területen csökkenést, míg a pénzbeli ellátási, valamint az ellenőrzési területen növekedést jelentett. A döntések megoszlása területenként az alábbiak szerint történt. - Nyilvántartási szakterületen összesen 37950 db hatósági igazolvány kiadás, külföldi állampolgár részére 2091 db TAJ-kártya kiadás, 61638 db EU-kártya kiadás, igazgatási-szolgáltatási díj elengedésével kapcsolatban pedig 894 db határozathozatal történt. - Pénzbeli ellátási szakterületen összesen 9971 db elsőfokú határozat került kiadásra, munkáltatóknak („Táppénz 1/3" határozatok) 30216 db határozat került kiadásra. - Ellenőrzési szakterületen 393 db döntést hoztak. A határozatok ellen 216 esetben nyújtottak be fellebbezést, 146 esetben pedig a másodfokú döntés ellen keresettel éltek. A Nemzeti Közlekedési Hatóság Dél-alföldi Regionális Igazgatósága hatósági feladatai a közúti, a vasúti és a vízi közlekedés rendszerének mindhárom elemére, a pályára, a járműre és az emberre terjed ki. Az alágazatok specialitásaitól függően a hatósági feladatok mértéke, elosztása és tartalma eltérő. 2009. évben az általános iktatási rendszerben kezelt ügyek száma 17.471 db volt (út, vasút, hajó: 5.008, közúti jármű 11.056, járművezető vizsgáztatás 1.407). Ezeken kívül szakmaspecifikus, ugyanakkor szintén hatósági eljárásban 237.526 jármű műszaki vizsgáztatására, 329.517 jármű környezetvédelmi felülvizsgálatának elvégzése és 90.543 járművezetői vizsgaesemény lebonyolítására került sor. Összességében az igazgatóság éves ügyszáma 2009 évben mint 650.000 volt.

25

A 2009-ben hozott határozatok száma és a jogorvoslatok mennyisége az alábbiak szerint oszlott meg: út, vasút, hajó 970 határozat, 16 jogorvoslat, közúti járműveknél 242.603 határozat, 115 jogorvoslat, járművezető vizsgáztatásnál 205 határozat és 3 jogorvoslat volt. Az ügyintézési határidőket néhány esetben lépték túl, jellemzően az ügyintézők túlterhelése következtében. A Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Kirendeltségeinek az elsőfokú államigazgatási hatósági tevékenység az álláskeresők nyilvántartásba vétele, az álláskeresési támogatások (álláskeresési járadék, álláskeresési segély) megállapítása, megszüntetése és a visszakövetelésével kapcsolatos feladatok ellátása, valamint a központi szervezet hatáskörébe nem tartozó munkaerő-piaci támogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátása. A Munkaügyi Központ elsőfokú hatósági tevékenysége a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésére, a magán-munkaközvetítők és munkaerő-kölcsönzők nyilvántartásba vételére, hatósági ellenőrzésre (munkaerőpiaci ellenőrzés formájában, illetve ennek keretében rendbírság kiszabása), az egyes foglalkoztatást elősegítő támogatások nyújtására (munkaerőpiaci szolgáltatást nyújtók támogatása, a munkaerőpiaci programok kidolgozásának, megvalósításának támogatására, a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását elősegítő beruházáshoz, felújításhoz nyújtott támogatásokra, bérgarancia támogatás) és a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásba vételére terjed ki. 2009.évben az elsőfokú döntések száma a kirendeltségeknél 429.265 db, a központnál 2.404 db. volt. Ez utóbbiból 1860 ügy volt a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezése. Hatósági szerződésből 139.909 db-ot a kirendeltségeken, 9 db-ot a központnál kötöttek, hatósági szerződések módosítására a kirendeltségeknél 3.531 esetben, a központnál 14 esetben került sor. A fellebbezések száma 89 volt, saját hatáskörben 4, másodfokon 69 került felülvizsgálatra, melyből 53 helybenhagyó határozat volt. Bírósági felülvizsgálatot 3 ügyben kértek. Az álláskeresők száma és aránya a dél-alföldi régióban továbbra is magas volt, a hatósági tevékenység szakszerű, jogszabályoknak megfelelő, magas színvonalú ellátása komoly feladatot és nagy felelősséget jelentett. Az ügyintézési határidők betartásra kerültek, mulasztások, jogszabálysértések nem történtek. A jogi szabályozásban továbbra is egyre több problémát okozott a foglalkoztatáspolitikát érintő nagy mennyiségű jogszabály gyakori változása, valamint, hogy az új szabályok bevezetésére igen rövid a felkészülési idő. Ennek a problémának a megoldása – természetéből fakadóan – végrehajtói szinten nem lehetséges. A hatósági munka megkönnyítése céljából rendszeres szakmai konzultációk tartásával és jogi állásfoglalások kiadásával segítették a központi szervezeti egységek a kirendeltségek munkáját. A Dél-alföldi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság munkájában a nyugellátások és nyugdíjszerű ellátások megállapításának hatósági feladatai meghatározóak. Ehhez kapcsolódik a nyugellátásokhoz szükséges szolgálati idő és kereseti adatok hatósági nyilvántartása. 2009-ben az igazgatóság 122 290 elsőfokú hatósági határozatot, 6295 első fokú végzést hozott. Ezek túlnyomó része ellátási ügy volt, öregségi és rokkantsági nyugdíj elutasító illetve megállapító határozat. Meghatározó volt a nyugellátások méltányossági emelése és az egyszeri segélyek tárgyában hozott határozatok száma is. Az augusztustól új feladatként jelentkező krízistámogatási ügyből 10277 volt, 9392 esetben lehetett támogatást megállapítani, melynek átlagösszege 42 692,- Ft volt. Saját hatáskörben módosított vagy visszavont határozat 3 864 db, ügyész által megóvott hatósági határozat az év során 2 volt. Az év végén a nyugdíjbiztosítási nyilvántartáshoz adatszolgáltatásra kötelezett foglalkoztatók és vállalkozók száma 126 716 volt. A kötelezettségűket december 31-ig teljesítők aránya 89

26

%. A hatósági nyilvántartásból – külső, magánszemély számára - 3705 írásbeli adatszolgáltatás történt. A személyes ügyfélforgalom 2481 fő/hét, a telefonos ügyfélforgalom 3705 hívás/hét, az internetes ügyfélforgalom pedig 43 db/hét volt. volt. A nyugdíjügyek Ket szerinti átlagos ügyintézési ideje 2009-ben: 15 nap. Az ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális Intézete illetve a Kistérségi Intézetei elsőfokú hatósági tevékenysége a közegészségügy (környezet – és település-, élelmezés- és táplálkozás-, sugáregészségügy, kémiai biztonság) a járványügy, az egészségügyi és gyógyszerügyi igazgatás területére terjed ki, melynek során 2009. évben 8702 db. határozat kiadására került sor. Fellebbezést 91 esetben nyújtottak be, melyek többségében másodfokon helybenhagyó határozat született. A fellebbezésekben többnyire a bírság mértékét kifogásolták és kérték annak mérséklését, illetve elengedését. A gazdasági helyzetre való tekintettel az elsőfokú hatóságok szélesebb körben éltek mérlegelési jogukkal, az esetek túlnyomó részében figyelmeztetést alkalmaztak, illetve rendelkező határozatot hoztak, bírság kiszabására csak súlyos hiányosságok esetén került sor. Az ügyintézési határidőket a hatósági eljárások során betartották. Bács-Kiskun Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalon belül az Élelmiszerláncbiztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság a 2009. évben 3917 élelmiszerbiztonsági ellenőrzést tartott, ezek 30 %-ában találtak hatósági intézkedésre okot adó szabálytalanságot, melyek eredményeként 174 esetben figyelmeztetést alkalmaztak, 712 esetben döntést hoztak, melyből 538 esetben bírságot szabtak ki, összesen 61.375.000 forint összegben. 45 esetben éltek fellebbezéssel, melyből 37 ügyben másodfokon helybenhagyó döntés született. Az ügyintézési határidők, figyelembe véve a hatóság által ellátott feladatok széles körét, az ügyiratok magas számát, a soron kívüli jelentések, és rendkívüli ellenőrzések teljesítésére kapott rövid határidőket, a feladatot ellátó felügyelők erőn felüli egyéni teljesítményével, munkaidőn túli munkavégzéssel tudták csak betartani. A Földművelésügyi Igazgatóság 2009. évben összesen 55077 első fokú döntést hozott. Jellemző jogszabálysértések: tiltott helyen, tiltott időben engedély nélküli horgászat. Bírósági felülvizsgálatra 41 esetben került sor. A Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság növényvédelemben 4115 db, talajvédelemben 3950 db döntést hoztak, zöldség-gyümölcs minőség ellenőrzést 165 esetben végeztek. Jellemző problémák a jogszabályok bonyolultsága, nem ismerése, téves vagy rossz értelmezése, bejelentések elmulasztása, valamint a határidő be nem tartása az ügyfél részéről Az ügyintézési határidőt kampány jellegű (pl. parlagfű ügyintézés) esetek kivételével sikerült betartani. Az Erdészeti Igazgatóság Igazgatóságnál 2009-ben több mint 4000 hatósági ügy volt, ezek száma az előző évhez viszonyítva nem változott. Az év közben hatályba lépett új erdőtörvény főszabállyá tette a bejelentést, és kivételessé az engedélyezést, emellett a korábban nem hatósági tevékenységnek minősülő feladatokat (pl. üzemterv készítése) a hatósági feladatok közé sorolt (új megnevezés szerint erdőterv kiadása). A továbbra is fennálló ügyintézői kapacitáshiány, valamint néhány tárgykörben a kérelmek dömpingszerű benyújtása miatt az ügyintézési határidők nem mindig voltak tarthatók. A jogorvoslati kérelmek száma 18 db volt, ez döntések kevesebb, mint 0,5 százaléka. Az erdőgazdálkodásban kedvezőtlen tendenciaként jelentkezik, hogy az erdő-felújítási kötelezettséget elmulasztók száma évről évre növekszik, továbbra is komoly gondot jelentett az erdészeti igazgatás számára az úgynevezett rendezetlen (nyilvántartásba vett erdőgazdálkodóval nem rendelkező) erdőterületek relatíve magas (11 %) aránya is.

27

Az erdőgazdálkodási szabályok megsértése miatt indított hatósági eljárások száma a korábbi évekhez viszonyítva csökkent, melynek oka sajnálatos módon nem a jogkövető magatartás térhódítására, hanem jogalkotási hibára vezethető vissza, ugyanis az új erdőtörvényhez kapcsolódóan kiadott, az erdőgazdálkodási és erdővédelmi bírság mértékéről és kiszámításának módjáról szóló 143/2009. (VII. 6.) Kormányrendelet hatályba léptetése oly módon történt, hogy a 2009. július 10. előtt elkövetett, a korábbi erdőtörvény szerint szankcionálandó cselekmények a 2009. július 10-től indított eljárásokban már nem bírságolhatók. A némely elemében túlszabályozott erdőgazdálkodási tevékenység miatti adminisztratív terhek csökkentésére az új erdőtörvény a kereteket megteremtette, de ennek megvalósításához kapcsolód rendeletek késve léptek hatályba, sőt egy részük még mind a mai napig meg sem jelent, így a feladatok érdemben nem csökkentek, sőt az átmenti szabályok miatt inkább növekedtek. A Csongrád Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságánál 2009-ben az összes ügyszám 15.106 db volt. Az ügyintézési határidőket betartották. Jogi szabályozási probléma, hogy a vonatkozó törvény a HACCP meglétét és ellenőrzését kiemelt területként írja elő, ugyanakkor az élelmiszerszállító járművek engedélyezését a törvény módosítása során kivette a feladatkörből, pedig az élelmiszerek szállítása, különösen a hűtést igénylőké, fontos eleme az élelmiszerbiztonságnak. A jogszabályi változások miatt az ebek kötelező nyilvántartása már nem tartozik a területi jegyző hatáskörébe, ugyanakkor az új 164/2008. rendelet a veszettség elleni védekezés részletes szabályairól nem pótolja az eddig jól működő eb-nyilvántartást. Jellemző jogszabálysértések, mulasztások az élelmiszeripari vállalkozásoknál továbbra is a jelölési előírások megszegése, takarmányipari vállalkozások esetében az engedélytől eltérő tevékenység végzése, az állategészségügyi, járványvédelmi vonatkozásokban az állatok jelölésével kapcsolatos előírások megszegése, a szállítási előírások figyelmen kívül hagyása volt. A nemzetközi szállítások vonatkozásában visszatérő probléma volt az EU-ón belüli más tagállamokból Magyarországra történő szállítások szabálytalan TRACES üzenettel történő továbbítása. A Magyarországon történő átszállítások tekintetében visszatérő probléma az útvonaltervek helytelen elkészítése, az etető, pihentető állomások nem megfelelő használata. Illegális állatkereskedelem Magyarországról egyéb EU tagállamba (Románia) az elmúlt évben több alakalommal fordult elő. Ezt nem sikerült teljes mértékben visszaszorítani, annak ellenére, hogy a társhatóságokkal (rendőrség, közútfelügyelet) együtt közös, úgynevezett „mélységi ellenőrzések” folytak. Az állattartók, főleg a kis létszámú telepek vonatkozásában sok önkormányzatnál még mindig nem megoldott az állati hulladékok és hullák kezelése. A Földművelésügyi Igazgatóságnál 2009. évben 34.995 db. első fokú ügy volt (őstermelői igazolvánnyal kapcsolatos 27570 db, fogyasztási adó visszatérítéssel 5700 db, vadászati engedély 960 db, elemi kár igazolás 470 db). 754 db. határozat került kiadásra (földkiadás 211db, halászat 130 db, családi gazdaság 139 db, vadászat 147 db, beruházás-jelzálog 41 db, mezőőri támogatás 60 db, birtokösszevonás 26 db). Fellebbezés 13 db. érkezett. A legtöbb megoldatlan ügy változatlanul a halászati bírságok beszedésével kapcsolatos, a be nem hajtott bírságok állománya évről évre nő. A Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságnál összesen 1648 db. ügy volt, fellebbezést 29 esetben nyújtottak be, főként a parlagfű elleni védekezési kötelezettség elmulasztása, engedélytől eltérő növényvédő szer felhasználás miatt hozott döntés ellen, továbbá zöldséggyümölcs ellenőrzéseknél jelölési hiányosság, romló hiba miatt hozott döntés ellen. A Bács-Kiskun Megyei Földhivatal által közölt adatokban feltüntetett első fokú eljárások száma (273129 db) a körzeti földhivatalok első fokú eljárásait is tartalmazzák.

28

A Megyei Földhivatal elsőfokú hatáskörébe tartozó eljárások (több illetékességi területet érintő termőföld más célú hasznosításának engedélyezése, újrahasznosítási terv jóváhagyása, állami alapadatok kezelése, szolgáltatása) számára vonatkozóan külön adat nem áll rendelkezésünkre, ezek száma a hivatal által elintézett egyéb ügyeknél került feltüntetésre, melyek száma 2033 db volt. A Békés Megyei Földhivatal 2009. évre az első fokú hatósági hatáskörébe tartozó ügyek számáról adatot nem közölt, csupán annyit, hogy az elsőfokú ingatlanügyi hatóságok által hozott döntések 10%-a ellen éltek hivatalukhoz jogorvoslattal. A Csongrád Megyei Földhivatal illetékességi területén lévő körzeti földhivataloknál (kirendeltség) 2009. évben az ingatlan-nyilvántartási ügyek száma alapszámon 127.421 db, alszámon 65.904 db. volt. Fellebbezést 352 esetben nyújtottak be. Az ügyintézési határidők minden esetben betartásra kerültek. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Dél-alföldi Regionális Iroda 581 db elsőfokú határozat és 397 db végzést hozott. A határozatok közül az ügyfelek 8-al szemben éltek fellebbezéssel. A jogszabálysértések jellemzően a hatósági előírásoktól való eltérés, engedély nélkül végzett tevékenység. Az ügyintézési határidő tekintetében jelezték, hogy az 5 napos határidőnek a betartása a szervezeti felépítésre való tekintettel nehézkes. Dél-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal első fokú hatósági tevékenységének többségét 2009. évben is a kisajátítási és a bányaszolgalom alapítási ügyek képezték. Ezek egy része a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokhoz – így az M47-es számú főút, az M 43-as főközlekedési út és a Bajai É-i elkerülő út, a Budapest-Lőkösháza vasútvonal korszerűsítéséhez – kapcsolódott. Ezen túlmenően hivatalunk járt el első fokon a DaimlerMercedes beruházáshoz kapcsolódó építéshatósági eljárásokban, melynek keretében 2009. évben 6 építéshatósági engedély került kiadásra. A Budapest-Lőkösháza vasútvonal korszerűsítéséhez kapcsolódóan 2009. évben 17 építési-bontási engedélyezési eljárás indult, ezek befejezése 2010. évre húzódik át. 2009. évben az M43-as főközlekedési út, a Békéscsaba – Lőkösháza vasútvonal, és az M47-es főút esetében összesen 1233 ingatlan kisajátítási vázrajzának záradékolására került sor, mely nagy többlet munkaterhet jelentett. A kisajátítási ügyek tekintetében kisebb csökkenés volt tapasztalható (2009. évben 802 ingatlant érintően érkezett kérelem, míg 2008. évben 828 db), a bányaszolgalmi ügyek száma azonban jelentős, 62 %-os mértékű emelkedést mutatott. (2009. évben 1129 ingatlant érintően érkezett kérelem, míg 2008. évben 694 db). Tekintettel arra, hogy a kisajátítási eljárásokhoz, illetve a bányaszolgalmi jog alapítási eljárásokhoz jelentős összegű beruházások, Európai Uniós támogatások kapcsolódnak, ezen ügyekben az eljárások soron kívül kerültek lefolytatásra. A kisajátítási ügyek területén az eljárások száma – 2009. évben 392 db – 34 %-kal meghaladta a 2008. évi 294-et. Ezen beruházások közül kiemelendő az M9-es gyorsforgalmi út Bács-Kiskun megyei szakaszához kapcsolódó kisajátítások, az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretén belüli, a „Vizek mennyiségi és minőségi védelmének fejlesztése a Dunavölgyében” elnevezésű kiemelt projekt alapján indult, 153 ingatlant érintő kisajátítási eljárás. Ezen ügyekben a bírósági felülvizsgálatot 32 esetben kértek, ebből 29 zárult le 2009. évben, melyből 27 esetben a bíróság a keresetet elutasította, 2 esetben pedig a megállapított kártalanítási összeget leszállította.

29

A bányaszolgalmi ügyek döntő többsége a MOL Nyrt., valamint az FGSZ Földgázszállító Zrt. a kérelmére történt. Csongrád megyében 451 ingatlant érintően 255 döntés meghozatalára került 2009. évben sor, többségében a DN 700 gázszállító vezeték megvalósításával és a „román-tranzit”-hoz kapcsolódó gázvezetékkel kapcsolatosan. Bács-Kiskun megyében a DN 800-as gázvezeték megvalósítása érdekében 561 ingatlanra nyújtottak be kérelmet, ezen ügyekben 347 határozat és 219 eljárást megszüntető végzés meghozatalára került sor. A hivatal hatáskörébe tartozó egyéb elsőfokú ügyekben, így anyakönyvi területen az ügyek száma az előző évhez képest nem változott (2008. évben 535 db, 2009. évben 520 db), a külföldiek ingatlanszerzési ügyei száma 2009. évben 73 %-kal kevesebb (163 db) volt a megelőző évhez (500 db) képest, melynek oka a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvényben 2009. május 1. napjával bekövetkezett változás. A szabálysértési ügyek terén az ügyszám 2009. évben lényegesen nem változott, 44 méltányossági kérelmet bíráltunk el, ennek során 50 %-ban elutasító, míg 50 %-ban részlegesen vagy teljesen a pénzbírság elengedéséről szóló határozat született. 2009. évben 119 db magyar igazolvány került átvételre, ami 55 %-os csökkenés az előző évihez képest. Az építésfelügyelői döntések száma 2009. évben 439 db volt, amely 52 %-al több mint az előző évben, amely a Ket. módosításával áll összefüggésben (végzéshozatali „kényszer”). A döntések száma 106 db volt. A kiszabott bírságok összege 56 %-kal emelkedett a 2008. évhez képest, összegszerűen 20.654.000 Ft volt. A bírságok kiszabásánál több esetben a kötelezettek feltehetőleg időhúzás miatt fellebbeztek, az eljárások időtartama alatt a céget vagy a vállalkozást felszámolták. Az elsőfokú építésfelügyeleti határozatok elleni mindösszesen 26 db fellebbezés érkezett, melyből 16 esetben helybenhagyó másodfokú határozat született. Az ügyfelek közül öten éltek bírósági keresettel, melyből négy esetben a keresetet a bíróság elutasította, egy esetben pedig a bírósági eljárás még folyamatban van. A Szociális és Gyámhivatal 2009. évi elsőfokú döntéseinek száma szociális igazgatásban 5660 db, gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatásban 341 db volt, a két területen összesen 12 fellebbezést nyújtottak be, melyből 7 saját hatáskörben elbírálásra került, a fennmaradó ötből másodfokon 3 helybenhagyó döntés született.

3. A másodfokú államigazgatási hatósági tevékenység elemzése Másodfokú hatósági tevékenységet, csak úgy, mint első fokú hatósági tevékenységet régiós és megyei illetékességű államigazgatási szervek is végeznek. Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség másodfokú hatósági hatáskörrel a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól rendelkező 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet értelmében a zaj- és rezgésvédelmi ügyekben az első fokon eljáró, a kistérség székhelye szerinti települési önkormányzat jegyzője által hozott döntések elleni fellebbezések esetén jár el másodfokon. 2009-ben 2 fellebbezés érkezett, melyben az eljárás a Felügyelőség lefolytatta. A Nemzeti Közlekedési Hatóság Dél-alföldi Regionális Igazgatóságnak másodfokú hatósági jogköre az kizárólag a település jegyzőjének gyalogjárda építésének engedélyezése tárgyában hozott határozata esetében van. 2009. évben 1 ilyen eljárás lefolytatására került sor.

30

A Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ központi szerve másodfokon jár el a kirendeltségek által hozott elsőfokú döntések ellen benyújtott fellebbezések esetében. 2009. évben 84 fellebbezés érkezett, melyek elbírálása eredményeként 68 helybenhagyó, 10 részben megváltoztató és 6 megsemmisítő határozatot hoztak. A fellebbezések túlnyomórészt az álláskeresők nyilvántartásából törlő, az álláskeresők ellátásának megszüntetése illetve a jogalap nélkül felvett ellátás visszakövetelése tárgyában hozott határozatok ellen, kisebb részben az álláskeresők foglalkoztatása esetén folyósított támogatások visszafizetéséről rendelkező határozatok ellen irányultak. A másodfokú döntések ellen indult bíróság előtti jogszerűségi felülvizsgálatokban nem született jogsértést megállapító ítélet. A nyugdíjigazgatásban, így a Dél-alföldi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság esetében 2009. szeptember 30 napjáig a fellebbezéseket másodfokon a szervezet vezetője bírálta el, október 1. napjától a Ket. módosítása következtében másodfokon a Nyugdíjbiztosítási Jogorvoslati Igazgatóság (Budapest) látta el. 2009. szeptember 30-ig az Igazgatóság 1855 fellebbezést iktatott, melyből 1624 db. került elbírálásra, ebből 1367 elutasító, 206 db helyt adó határozat, a többi ügyviteli lezárás volt. Az ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális Intézete másodfokú hatósági jogkört gyakorol a régió kistérségi intézetei által hozott döntések elleni fellebbezéseknél. 2009. évben a Regionális Intézet által meghozott másodfokú döntések száma 38 volt, ezek többsége a Kistérségi Intézetek hatósági tevékenysége során elkövetett eljárási hibák kiküszöbölésére irányult. A megelőző évekhez hasonlóan a továbbra is leggyakrabban előfordult eljárási hibák, hogy a helyszíni ellenőrzéskor az ügyfél képviselője nem, csupán alkalmazottja volt jelen, a jegyzőkönyv megküldése az ügyfél részére nyilatkozattétel céljából elmaradt, a jegyzőkönyvre tett ügyféli nyilatkozat nélküli határozathozatal, tényállás teljes körű tisztázása nem történt meg és ellentmondás merült fel a jegyzőkönyvben illetőleg a fellebbezésben foglaltak között, téves jogszabály-értelmezés az elsőfokú hatóság részéről. Az ügyintézési határidők a másodfokú eljárások során megtartottak voltak. A Regionális Intézet másodfokú döntéseinek száma a 2009. évben a 2008. évihez viszonyítva csökkent (2008.évben 43 volt). Ez a csökkenő tendencia az Intézet által végzett hatósági munka minőségének javulását jelzi. A Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalok másodfokú hatóságként a jegyzők által hozott növényvédelmi döntések elleni fellebbezések esetén járnak el. A közölt adatok szerint ilyen ügyben fellebbezés nem történt. Emellett valamennyi megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal főigazgatója II. fokú hatóságként jár el az Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság Kerületi Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatali által bírság ügyekben hozott határozatival szemben benyújtott jogorvoslati eljárásokban. 2009. évben 21 db jogorvoslat volt. Dél-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal másodfokú hatósági hatáskörébe tartoznak a helyi adó és gépjárműadó, építéshatósági, ipar- és kereskedelmi hatósági, birtokvitában hozott végzések elleni fellebbezési, közlekedéshatósági, személyi adat- és lakcím-nyilvántartási, anyakönyvi igazgatási, egyes földművelési, állat-és növény-egészségügy területhez tartozó ügyek, valamint a másodfokú építés-felügyeleti hatósági tevékenység. Ez utóbbinál kormányrendelet alapján a Közép-magyarországi Regionális Államigazagtási Hivatal építésfelügyelője által első fokon elbírált ügyek tekintetében járt el másodfokú építésfelügyeleti hatóságként a hivatal.

31

2009. évben a hivatal a Szociális és Gyámhivatalt, mint szakigazgatási szervünket is figyelembe véve, összesen 2253 másodfokú döntést hozott, amely a megelőző évhez képest közel 10 %-os emelkedést jelentett. A másodfokú döntések számának emelkedésén belül kiemelendő az adóügyek számának (42 %-os), valamint a közlekedési igazgatási ügyek 28 %os emelkedése. Helybenhagyó határozatot a fellebbezések 53 %-ban hoztunk, a megsemmisítő, új eljárásra utasító, megváltoztató határozatok száma főként építéshatósági valamint a gyám és szociális területen született. A hivatal másodfokú döntéseivel szembeni bírósági felülvizsgálatok száma 34 nemperes (végzések elleni) és 83 peres eljárás volt. Ez a nemperes eljárások tekintetében a 2008. évhez képest közel 100 %-os emelkedést jelentett. Nemperesben a bíróság kérelmek 100 %-át elutasította, peres ügyekben a pernyertességünk pedig közel 90 %-os volt. A hivatal hatáskörébe tartozó másodfokú hatósági ügyek tárgy szerinti megoszlása az előző évihez képest lényegesen nem változott, adóügyekben az adó-végrehajtási ügyek száma emelkedett viszont az adó megállapítási ügyek száma csökkent. A legtöbb fellebbezés a szociális, valamint a gyermek és gyámügyi igazgatási területen hozott döntésekkel szemben került benyújtásra (1148 db.) továbbá építéshatósági (414 db.) valamint közlekedés-igazgatási (333 db.) területet érintően. Határidő-túllépés csak építéshatósági eljárásban történt, ennek oka egyrészt az építési ügyek bonyolultsága, másrészt évek óta probléma e területre megfelelő szakmai végzettséggel rendelkező ügyintézőt találni.

4. A szakhatósági tevékenység elemzése Szakhatósági hatáskörrel a területi államigazgatási szerveknek csak egy része rendelkezik. Az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség számtalan apró, csekély jelentőségű ügyben szakhatóságként volt nevesítve, ez különösen a jegyzői hatáskörben engedélyezett építésügyi hatósági hatáskörre vonatkozik. Ez rendkívül nagy mennyiségű megkeresést, hiánypótlást jelentett. A 2009. március 1-jén hatályba lépett 362/2008. (XII. 31) Korm. rendelet ezt részben megszüntette. Problémás viszont, hogy hulladéklerakó építését engedélyező hatóság a sorozatos jogszabályváltozások miatt jelenleg nincs Magyarországon. (Igaz, engedély nélküli építése továbbra is bírságolható) Ezt a problémát, joghézagot jogalkotói szinten kell orvosolni. Szakhatósági tevékenységet a Dél-alföldi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár kirendeltségei kizárólag a közgyógyellátási igazolványokra való jogosultság megállapításában való közreműködése révén végeznek. A 2009. évben kiadott szakhatósági állásfoglalások száma 32350 db volt, melynek megoszlása Bács-Kiskun megyében 11521 db, Békés megyében 9670, Csongrád megyében 11159 db. Ez a 2008. évhez képest közel 30 %os csökkenést jelent, a csökkenés aránya megyénként egyenletes eloszlású. A Nemzeti Közlekedési Hatóság Dél-alföldi Regionális Igazgatóságának szakhatósági feladatai döntően a közlekedési hatóság közutakkal kapcsolatos feladataival összefüggésben vannak. 2009. évben összesen 2202 szakhatósági hozzájárulást adtak ki, ez a 2008. évhez képest 29 %-os csökkenést jelentett. E területen a jelentősebb feladatok elsősorban azoknak a kereskedelmi létesítményeknek az engedélyezési eljárásaihoz kapcsolódtak, melyekkel

32

összefüggésben út,- és parkoló építések, illetőleg forgalomba helyezések engedélyezésére is sor kerül. Az Igazgatóság szakhatóságként működött közre a gépkocsik regisztrációs adójának külön eljárásban történő megállapításában, valamint egyes hulladékszállítás ügyek engedélyezési eljárásában. E körben 41 szakhatósági állásfoglalás került kiadásra. Az ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális Intézete által végzett szakhatósági közreműködések számos ágazatot érintettek, mégpedig a szociális igazgatás, a környezetvédelmi igazgatás, a vízügyi igazgatás, a munkaügyi igazgatás, bányászati iparigazgatás, villamosenergiaigazgatás, hírközlési igazgatás, közúti közlekedési igazgatás, és a területfejlesztési és építésügyi igazgatás ágazatát. Szakhatósági tevékenységet döntő többségben a Kistérségi Intézetek végeznek, melyeknél a szakhatósági állásfoglalások száma 2009. évben 14.778 db. volt. A kiadott szakhatósági állásfoglalások megoszlása a következő volt: Sugáregészségügyi Decentrum: 29, Járványügy – Kórházhigiéne: 496, Közegészségügy – Településegészségügy: 8647, Közegészségügy – Kémiai Biztonság: 1555, Közegészségügy – Élelmezésegészségügy: 3494, Közegészségügy – Gyermek – és ifjúságegészségügy: 557 db. A Bács-Kiskun Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága szakhatósági közreműködésének köre alapvetően megváltozott, mivel korábban a legtöbb szakhatósági eljárás az üzletek működési engedélyezési eljárásában történt, azonban 2009. október 1-től a kereskedelmi egységek engedélyezés helyett az esetek döntő többségében bejelentés alapján működnek, így a szakhatósági eljárást a működés közben történő hatósági ellenőrzés váltotta fel. Az építési engedélyezési eljárásban a szakhatósági közreműködés nem változott. A benyújtott szakmai anyagok döntő többsége megfelelően előkészített, a vonatkozó rendeletekben előírt mellékleteket tartalmazó, az élelmiszer-biztonsági és élelmiszer higiéniai követelményeket kielégítő dokumentáció volt. A Földművelésügyi Igazgatóságnak szakhatósági hatásköre a településrendezési tervek, vadfarm, vadaskert kialakítási eljárásokban van. 2009-ben az alábbi szakterületek ügyeiben adott ki szakhatósági állásfoglalást: ingatlannyilvántartási ügyek, bányászati ügyek, építési ügyek, közlekedési ügyek, környezetvédelmi ügyek, vezetékjogi ügyek, vízgazdálkodási ügyek, örökségvédelmi ügyek. A 2009-ban kiadott szakhatósági állásfoglalások száma 528 db volt, s nagyobb hányaduk az első három szakterülethez tartozott. Állásfoglalásaik többsége – a szükséges szakmai kikötések mellett – alapvetően hozzájárulótámogató tartalmú volt. Szakhatósági hozzájárulásuk teljes megtagadására csak néhány esetben került sor. Erdészeti Igazgatóság szakhatósági állásfoglalást ingatlan-nyilvántartási, bányászati, építési, közlekedési, környezetvédelmi, vezetékjogi, vízgazdálkodási és örökségvédelmi ügyekben adott ki. A 2009-ban kiadott szakhatósági állásfoglalások száma 528 db volt, s döntő többségük felsorolt első három szakterülethez kapcsolódott. Hozzájárulás megtagadására csak néhány esetben került sor. A Csongrád Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnál az Élelmiszerláncbiztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság részéről 741 db. szakhatósági állásfoglalás került kiadásra. A 210/2009 (IX. 29.) Kr. hatályba lépése óta - az üzletek engedélyezési eljárásainak jelentős csökkenése miatt - csökkent a hivatal szakhatósági hatásköre. Ezt aggályosnak tartják, mert utólagos előírások betartatása nehézkesebb. Másik probléma, ami jogalkotási kérdés és szakmai szempontból mindenképp indokoltnak tartanák annak a joghézagnak a megszüntetését, mely azáltal keletkezett, hogy megszüntetésre került az élelmiszerszállító járművek alkalmassági vizsgálata és engedélyezése.

33

Földművelésügyi Igazgatóság területén a szakhatósági tevékenység minimális. A települések Területrendezési Tervének készítése során az igazgatóság is a szakhatóságok között szerepel, de csak kivételes esetben él ezzel a hatáskörével, melyet azzal indokolt, hogy az MgSzH többi Igazgatósága mellett a Földhivatal is rendszeresen kiadja állásfoglalását, amelyeket legtöbb esetben csak ismételni tudnának. A Növény-és Talajvédelmi Igazgatóságnál talajvédelemben 1400, növényvédelemben 8 szakhatósági állásfoglalás került kiadásra 2009. évben. A Megyei Földhivatalok szakhatósági tevékenységet kizárólag földvédelmi ügyekben látnak el, a termőföld mennyiségi és minőségi védelme érdekében. Békés megyében 5 esetben került kiadásra állásfoglalás, a másik két megyéből nincs adatunk. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Dél-alföldi Regionális Iroda műemlékvédelmi és régészeti ügyekben jár el szakhatóságként. Az ügyek megközelítőleg 30-70 % arányban oszlanak meg. A Dél-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal első fokon a nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánított ügyekben járt el elsőfokú építésügyi (15 db) valamint helyi környezetvédelmi és természetvédelmi szakhatóságként (2 db), egyéb esetekben másodfokú építésügyi (30. db), valamint helyi környezetvédelmi és természetvédelmi (5 db) szakhatósági hatáskörében hozott a hivatalunk döntéseket. Ezek száma az összes ügyhöz képest elenyésző.

5. Az államigazgatási feladatot ellátó szervek által végzett hatósági ellenőrzések száma, tapasztalatai, ellenőrzési módszerek A Magyar Államkincstár Dél-alföldi Regionális Igazgatóságánál államháztartási területen összesen 237 esetben került sor helyszíni ellenőrzésre, ebből nem állami szociális fenntartó 155 db volt (166 db intézmény), nem állami közoktatást ellátó fenntartó 30 db volt (46 db intézmény) és 125 db önkormányzat. 2009-ben 4 db Többcélú Kistérségi Társulás ellenőrzésére is sor került. A helyszíni ellenőrzések tapasztalatai alapján megállapítható volt, hogy az állami támogatásra való jogosultság feltételrendszerének jogszabályi változásait nem kellő alapossággal követik az ellenőrzöttek. Azon fenntartók, intézmények esetében, ahol ismételt ellenőrzésre került sor 2009. évben, a hiányosságok, hibák pótlására, kijavítására való törekvést tapasztaltak. Az ellenőrzések során továbbra is problémát jelentett, hogy az ellenőröknek továbbra sincs hozzáférési jogosultsága a központi (országos) adatbázisokhoz, így nem ellenőrizhetők az esetleges dupla igénylések. Pl. szakképzés igénylése a második szakképesítés megszerzése esetén. A helyszíni ellenőrzéseket a Ket.-ben, valamint önkormányzati körben az Áht.-ben és annak végrehajtási rendeleteiben meghatározottak szerint végezték. Az ellenőrzés módszerei a szociális ágazatban: mintavételes eljárás, amennyiben a mintában szereplő három hónap tételes ellenőrzésekor eltérés került megállapításra, akkor tételes vizsgálatra került sor. Az ellenőrzés módszerei a közoktatási ágazatban: a kiegészítő támogatások tekintetében a kedvezményre való jogosultságot alátámasztó dokumentumok teljes körű vizsgálata, az elszámolás alapjául szolgáló dokumentumok esetében mintavételes vizsgálata volt. Amennyiben a mintában szereplő három hónap tételes ellenőrzésekor eltérés került megállapításra, akkor tételes vizsgálatra került sor. Az ellenőrzendő jogcímek kiválasztása kockázatelemzés alapján történt az éves illetve a négyéves munkaterv szerint.

34

Az Állampénztári Iroda 2009. évben hatósági ellenőrzést a lakáscélú állami támogatások kapcsán végzett. A támogatott személyek a támogatás folyósítását követő 1 éven belül nem mutatták be a hitelintézet számára a lakcímkártyákat. A hitelintézetek a kötelezettségvállalás nem teljesüléséről tájékoztatták az Irodát, akinek felszólítására 5 esetben nem tettek eleget, ezen esetekben a lakástámogatást visszavonó határozat született.2009. évben régiós szinten és a Kincstár Központban is történtek ellenőrzések a lakáscélú állami támogatások felhasználásával kapcsolatosan. A dél-alföldi régióban 2 hitelintézetnél végeztek helyszíni vizsgálatokat, míg a Kincstár Központ által lefolytatott ellenőrzésekben az Iroda munkatársai is részt vettek. Családtámogatási területen az energiatámogatás jogszerű igénybevételének ellenőrzésére 14.620 ügyfél esetében került sor, 3.259 esetben állapítottak meg jogtalan igénybevételét. Az ellenőrzésre történő kijelölések az APEH és a KEK KH adatainak összevetésével központilag, valamint a RIG által a kérelmek feldolgozása során a gyanúsnak minősített esetek kiválasztásával történtek. Az ellenőrzések az ügyfél által megadott lakcím és jövedelem adatokat tartalmazó dokumentumok, illetve az Államkincstár rendelkezésére álló adatok alapján történtek. Az évente rendszeresen visszatérő ellenőrzések a jogosulatlanul kérelmezők számát jelentős mértékben csökkentették. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Dél-alföldi Regionális Igazgatóság munkatársai hatósági ellenőrzéseket jellemzően helyszíni ellenőrzések megtartásával végeztek. 2009. évben 215 helyszíni ellenőrzésre került sor, melynek keretében a tartózkodási feltételek meglétét, valamint az idegenrendészeti jogszabályok betartását ellenőrizték. Az illegális migráció és az ahhoz kapcsolódó más jogellenes cselekmények komplex mélységi ellenőrzések kialakításával és működtetésével kapcsolatos együttműködési feladatok végrehajtásának keretén belül 2009. évben összesen 15 alkalommal vettek részt idegenrendészeti akcióban a társszervekkel, ezen kívül a mindhárom megyére kiterjedő, „Csillagszóró 3” elnevezésű ellenőrzés-sorozat részeként, december hónap folyamán 11 helyszínen vettek részt közös ellenőrzésen. APEH Dél-alföldi Regionális Igazgatóságnál 2009. évben a befejezett ellenőrzések száma megközelítette a 28,5 ezer darabot, melynek 11,3 százaléka utólagos adóellenőrzés és 88,7 százaléka az adatgyűjtés és az egyes adókötelezettségek ellenőrzése. Az utólagos ellenőrzések eredményeként 25,3 milliárd forint jogerős adóhiány megállapítására került sor. 1,4 milliárd forint jogosulatlan adó- és támogatás visszaigénylés kiutalását akadályoztak meg. A törvényesség biztosítása érdekében az adóalanyok szabálytalanságait 11,5 milliárd forint adóbírság, 6,5 milliárd forint késedelmi pótlék és közel 530 millió forint mulasztási bírság kiszabásával szankcionálták. A 2009. évi ellenőrzési tevékenységüket – hasonlóan a korábbi évek gyakorlatához – alapvetően az ellenőrzési irányelvben és az APEH középtávú stratégiájában meghatározott célok és feladatok tükrében végezték. Az adóhivatali stratégiai célok megvalósítása érdekében többek között nagyobb figyelmet fordítottak a kapcsolt vállalkozások vizsgálatára, a bonyolult, több és azonos érdekeltségi körhöz tartozó adózókra, a koncentrált pénzügyi, jogi és számviteli tudást igénylő vizsgálatoknál team munka keretében történő ellenőrzésre, valamint a dokumentációs ellenőrzések mellett a becslési eljárások szélesebb körű alkalmazására. A törvényesség megtartásának elősegítése és szükség szerint kikényszerítése érdekében nagyobb szerepet biztosítottak az adókikerülő magatartások megelőzését szolgáló prevenciónak, a kockázatelemzésnek, a jogszerűtlen eljárásokra történő gyors reagálásnak, az ellenőrzési módszerek, vizsgálati eszközök fejlesztésének. Kiutalás előtti ellenőrzések a kiutalásnak vagy jóváírásnak a folyószámlára könyvelése előtt indított előzetes, a jogosság megállapítására irányuló ellenőrzések. A visszaigénylést

35

tartalmazó bevallásokhoz kapcsolódó kiutalás előtti adóellenőrzések 57,5 százaléka zárult megállapítással, melyek során közel 2,3 milliárd forint nettó adókülönbözet került feltárásra. A megállapított adókülönbözet 60 százalékát, mint jogtalanul igényelt összeget tartották vissza. A vizsgálatok 66,7 százalékát az általános forgalmi adó ellenőrzések tették ki. Az ÁFA kiutalás előtti ellenőrzések jelentős része beruházásokhoz (gépbeszerzés, illetve építőipari beruházáshoz) kapcsolható. Nagy hangsúlyt fektettek az azonos tulajdonosi/képviselői kör érdekeltségi körébe tartozó vállalkozások ÁFA visszaigényléseire. Személyi jövedelemadó visszaigénylést kérő magánszemélyek körében az ellenőrzések következményeként 5,8 millió forintot tartottak vissza. Bevallások utólagos ellenőrzése során a feltárt nettó adókülönbözet 82,2 százalékát általános forgalmi adó adónemben, 12,5 százalékát személyi jövedelemadó adónemben, a fennmaradó 5,3 százalékát egyéb adónemekben állapították meg. A jogerős megállapítások egyharmada, 8,4 milliárd forint 25 darab kiugró, 150 millió forint feletti nettó adókülönbözetet feltáró vizsgálat eredménye. Jelentősnek tekinthető két olyan utólagos ellenőrzés jogerőre emelkedése, melyek során 1 milliárd forint feletti megállapítást, összesen 2,5 milliárd forint nettó adókülönbözetet realizáltak. Az adóbevételi szempontból kiemelt kockázatot jelentő gazdasági folyamatok vizsgálati irányai között jelentős ellenőrzési kapacitást kötött le az adózók áfa bevallási kötelezettségének ellenőrzése. Az áfa területén az utóbbi időben a kriminalizálódás egyértelmű jelei mutatkoznak, így a költségvetés védelme érdekében szükséges a visszaélések minél nagyobb számú felkutatása. Kiemelten kezelték az országhatáron belüli és országhatáron túl nyúló körbeszámlázásos ügyletek és az értékesítési láncolatok vizsgálatát, valamint ehhez kapcsolódóan azon adózók ellenőrzését, amelyek áfa kötelezettségük minimalizálása érdekében bevallásaikban nagy összegű értékesítést terhelő áfa kötelezettséget és nagy összegű előzetesen felszámított adót szerepeltettek. Az áfa minimalizálásra törekvő adóalanyok körében végzett 554 darab ellenőrzést 8 milliárd forint adókülönbözet feltárása követett. A láncolatos vizsgálatok a legjelentősebbek, amelyek a gazdasági élet minden területén előforduló visszaélések feltárásához kötődnek. Az értékesítési láncolatokon belül továbbra is jelentőséggel bírtak a gabona ügyletekre irányuló ellenőrzések, amelyeket a gabonakereskedelemmel foglalkozó vagy annak látszatát keltő adózóknál végeztünk. Új termékcsoportok jelentek meg az értékesítési láncolatok sorában, mint pl. energia italok, kristálycukor, kacsa- és libatoll, ruhaneműk. Vizsgálataik során éltek a nemzetközi megkeresések intézményrendszerével. Az Európai Unió tagállamaiból és az ún. harmadik országokból fogadott és az Igazgatóság által indított megkeresésekből nyerhető információkat eredményesen használták fel a termékek és szolgáltatások széles körére kiterjedő közösségi kapcsolatok feltérképezésére. Ezek hozadékaként egyre növekvő számú és értékű jogsértő magatartást tártak fel. A társadalombiztosítási alapokat illető bevételek megrövidítésének megakadályozása érdekében nagy hangsúlyt fektettek a feketefoglalkoztatás visszaszorítására és a foglalkoztatás szabályszerűségének vizsgálatára. Kockázatelemzés útján kiszűrték és vizsgálták azon adózókat, akik a járulékbevallás-benyújtási kötelezettségeiket elmulasztották, bejelentés nélkül vagy színlelt szerződések alapján foglalkoztattak munkavállalókat, bérjellegű jövedelem kifizetését leplező nagy összegű elszámolási előlegeket fizettek ki, kamatmentes kölcsönöket nyújtottak. Koncentrált ellenőrzéseik nyomán közel 12 ezer vizsgálatot végeztek, melyek közül a 38,1 százalékos részarányt képviselő adóellenőrzések eredményessége 1 milliárd forint nettó adókülönbözettel járult hozzá a bevételek növekedéséhez.

36

A közteherviselés arányosságának következetesebb megteremtése érdekében tovább folytatták a vagyonosodási vizsgálatokat. 2009. évben az elvégzett 396 darab ellenőrzés 59,3 százaléka megállapítással zárult, közel 2 milliárd forint adókülönbözetet jegyzőkönyveztek. A jövedelmeiket (nyereség) a minimum alatt bevalló vállalkozásokat figyelemmel kísérték 2009. évben is. 2008. adóévre vonatkozóan összesen 761 nyilatkozattételt tartalmazó bevallás érkezett, amely megközelítőleg 30 százalékkal több az előző évhez képest. A kockázatelemzést követően kiválasztott adózói körben elvégzett egyes adókötelezettség ellenőrzések megállapításai alapján a vizsgálatok túlnyomó többségében nem volt szükség bevallások utólagos ellenőrzésének elrendelésére. 2009. évben az Igazgatóság illetékességi területén több mint 3.600 vállalkozás alakult újonnan, jogelőd nélkül, melynek 26 százalékát minősítették kockázatosnak. Összesen 955 preventív ellenőrzést folytattak le, a feltárt hiányosságok alapján 1,5 millió forint mulasztási bírságot szabtak ki. Az előzetes kockázatelemzés eredményének megalapozottságát bizonyítja, hogy a kockázatosnak minősített adózói körben 15 százalékkal több adószám felfüggesztésének kezdeményezése vált indokolttá, mint az előző évben. Igazgatóság 2009ben 977 esetben élt az adószám felfüggesztés eszközével. Operatív ellenőrzések az adóhatósági jelenléten kívül a hagyományos és informatikai úton nyert adatok feldolgozásával az utólagos adóellenőrzések megalapozottságát is szolgálják. Ennek megfelelően az eltitkolt jövedelmek minél szélesebb körű felderítését szolgálta az ún. „fedett próbavásárlások” módszerének alkalmazása. Ennek során az adóellenőröknek átadott különböző nyugtának látszó, de valójában nem adóigazgatási bizonylatot a helyszínen található többi bizonylattal összegyűjtötték és intézkedtek a helyszínen talált számítástechnikai eszközökből az adatok kinyerésére. A fel nem fedett vásárlások során beszerzett bizonylatokat összevetették az adózó által benyújtott bevallások adataival, az adóhatósági adatbázisokban fellelhető egyéb bizonyítékokkal. Eljárásaik eredményeként az utólagos ellenőrzések során minden esetben feltárták az eltitkolt bevételeket. A bejelentés nélkül foglalkoztatottak feltárása érdekében az adózó tevékenységének ellátásához szükséges és elégséges munkaerőigényt, összevetették az adózó bejelentési és bevallási adataival, nyilatkozatokkal. Hagyományos operatív vizsgálataik között továbbra is nagy hangsúlyt helyeztek az eltitkolt bevételek feltárását célzó nyugta-, és számlaadási kötelezettség teljesítésének ellenőrzésére, a piac-, és közterületek, a készpénzkészlet, a pénztárgépek ÁFA-kulcs átállításának vizsgálatára. Igyekeztek feltárni az igazolatlanul forgalmazott árukat, a be nem jelentett alkalmazottakat. A feketegazdaság elleni együttes hatékonyabb fellépést, valamint az egyéb területeken tapasztalt súlyos jogsértésekre történő gyors és egységes reagálást hivatott szolgálni a társhatóságok együttműködése. Az érkező információkat beépítették az ellenőrzési folyamataikba, számos esetben megkereséssel fordultak a társhatóságok felé. A közös cselekvési programok hatásaként több ellenőrzés sorozatot bonyolítottak le. A mintegy 1.500 darab akciós vizsgálat közel 1/5-e tárt fel hiányosságokat, ezek következményeként 65 millió forint mulasztási bírságot szabtak ki. Az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2009. évben összesen 1235 db helyszíni ellenőrzést végzett, levegővédelem 230, zaj- és rezgésvédelem 75, felszíni vízvédelem 33, felszín alatti víz- és talajvédelem 61, hulladékgazdálkodás 398, természetvédelem területén 153, a vízgazdálkodás 135, komplex 150 db volt. Az ellenőrzések jelentős részét a jogszabályi előírás alapján évente ellenőrizendő helyszínek (egységes környezethasználati engedéllyel rendelkezők, autóbontók), valamint a

37

2009. július 16-ig bezárandó települési hulladéklerakók jelentették. Továbbá jelentős időigénnyel járt az illegális német hulladék felrakodásának és elszállításának helyszíni ellenőrzése, figyelemmel kísérése: ilyen hulladék már csak Kunbaján, a hulladékok beszállítását intéző – felszámolás alatt lévő – cég telephelyén maradt, az összes egyéb helyszínről (magánszemélyek tanyája, külterületi ingatlanok) megtörtént az elszállítás. Az adminisztratív jellegű ellenőrzés levegőtisztaság-védelemmel kapcsolatos adatszolgáltatásnál 1511 db, felszíni vízzel kapcsolatos adatszolgáltatásnál 225 db, felszín alatti vízzel kapcsolatos adatszolgáltatás 286 db, hulladékokkal kapcsolatos adatszolgáltatásnál 1685 db, KAR adatlapoknál 1576 db. A 2009. évre vonatkozóan tervezett helyszíni ellenőrzések száma a tervezettnek megfelelően 878 db volt. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Dél-alföldi Regionális Felügyelőségénél a délalföldi régió területén a kis- és nagykereskedelemben, vendéglátóiparban, továbbá a szolgáltatók körében együttesen 5.614 (2008-ban 6.658, míg 2007-ben 5.137) ellenőrzést végeztek. A vizsgálati eredmények tükrében 1.838 (2008-ban 3.428, 2007-ben 3.248) esetben merült fel további intézkedés igénye, mellyel a kifogásolás aránya 33%-ot mutat (ez 2008-ban 51%, 2007-ben pedig 63% volt). Az ellenőrzések száma tekintetében a korábbi évek tendenciózus növekedése megállt, a 2008. évi eredményhez képest visszaesett, azonban még így is meghaladja a 2007. ében lefolytatott vizsgálati számot. Az előző évekkel ellentétben 2009-ben nem a vendéglátás, hanem a szolgáltatások területén tapasztalták a legtöbb jogsértést (62%). Ez annak tudható be, hogy az elmúlt időszakban bekövetkezett hatáskör elvonások miatt a vendéglátás területén vizsgálható szempontok jelentősen lecsökkentek, egyszerűsödtek, ez által a vállalkozások számára is könnyebben teljesíthetők a jogszabályok által támasztott követelmények. A tárgyévben kevesebb szolgáltatót ellenőriztek, viszont a tevékenységük kapcsán több hiányosságot tártak fel (2007ben 62%, 2008-ban 51% volt a kifogásolási arány). A korábbi években sem magas kifogásolási ráta a reklámfelügyeleti ellenőrzések területén az idei évben tovább csökkent (17%). Az elmúlt évhez képest közel hasonló számú termékellenőrzést folytattak le, a kifogásolási arány 35%-ot mutat. Összesen 10 ismételt ellenőrzést végeztek. A dél-alföldi régióban a felelősségre vonás rátája a korábbi években összességében csökkenő tendenciát mutatott, figyelembe véve, hogy a 2006. évben realizálódó 75%-ról 2007-ben 63%-ra, 2008-ban 51%-ra esett vissza. Még ennél is jóval alacsonyabb, 35%-os kifogásolási arány adódott 2009-ben, amely elsősorban a jogszabályi változásokból ered. A megnyirbált, módosított vagy hatályon kívül helyezett jogszabályok következtében, a hatáskörük csökkenésével beszűkültek a lehetőségeik. A korábban vizsgált szempontok megváltoztak, nagy részük eltűnt, illetve részben újak jelentek meg. Mindez az ellenőrzések kiterjedtségére is hatással volt. A kifogások csökkenése azonban az elmúlt években lefolytatott, következetes, átfogó, minden szempontra kiterjedő ellenőrzéseknek is köszönhető. Az OMMF Dél-alföldi Munkavédelmi Felügyelőség munkavédelmi felügyelői az ellenőrzött szerveknél 5153 látogatást tettek 2009. évben. A kiadott célkitűzéseknek megfelelően a munkavédelmi ellenőrzések elsősorban azokban az ágazatokban történtek, ahol nagy gyakorisággal fordulnak elő súlyos veszélyeztetések, így pl.: az építőipar, a mezőgazdaság és a feldolgozóipar területén. Az összes látogatásból 3180 látogatást a kiemelt ágazatoknál végeztek, és a kiemelt ágazatokban végzett látogatások aránya 61,71 % volt. A munkavédelmi ellenőrzések alá vont kiemelt ágazatok közül az építőipar 32,4 %-ot, a feldolgozóipar 51,8 %-ot, a mezőgazdaság 13,1 %-ot, az egészségügy 2,4 %-ot, míg a bányászat 0,3 %-ot, képviselt. A munkavédelmi ellenőrzéseken született 12559 érdemi intézkedések 70,52 %-a tartozott a kiemelt érdemi intézkedések közé.

38

Az OMMF Dél-alföldi Munkaügyi Felügyelőségénél az ellenőrzések száma átlagosan 5000 db volt. Fekete foglalkoztatás, garanciális jogsértések kiszűrése, ellenőrzési célok megvalósítása stb. Az ellenőrzések tapasztalatok alapján az ellenőrzési célpontok úgy kerültek meghatározásra, hogy oda mentek, amely területeken a szabálytalanságok nagyobb gyakorisággal fordulhatnak elő, ezt az ellenőrzések kb. 60-70%-ban ténylegesen igazolták is. A felügyelők munkamódszere a helyszíni ellenőrzés, majd ezt követően az iratbemutatásra felhívás és a bizonyítási eljárás lefolytatása. A Dél-alföldi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár ellenőrzési tevékenysége elsősorban a biztosítottak jogainak érvényesítéséhez alapot adó foglalkoztatói adatszolgáltatások, a MEP egyes feladatait a munkahelyeken ellátó társadalombiztosítási kifizetőhelyek, és a tbtámogatott ellátásokat nyújtó egészségügyi szolgáltatók pénzügyi és szakmai ellenőrzésére terjed ki. A jogviszony-ellenőrzés az egészségbiztosítási pénztár kezdeményezésére vagy külső jelzés alapján (gyakran a foglalkoztatók, ill. foglalkoztatottak saját kérése) történt, informatikai úton. A társadalombiztosítási kifizetőhelyeket működtető munkáltatók és egyéb foglalkoztatók jogszabályokban meghatározott szempontok szerinti ellenőrzéseinek egy része a helyszínen történt. Részben az egészségbiztosítóhoz beérkező dokumentációkból, részben helyszíni ellenőrzések révén valósult meg az egészségügyi szolgáltatók által rendelt, ill. nyújtott szolgáltatások indokoltságának vizsgálata. 2009. évben a foglalkoztatói bejelentéseken alapuló jogviszony-nyilvántartás adatainak ellenőrzése (ellenőrzött személyek száma) 67547 db, az ellenőrzött kifizetőhelyek száma (helyszíni szakellenőrzések) 213 db. a nem fizetőhelyi foglalkoztatók helyszíni szakellenőrzése (ellenőrzött foglalkoztatók száma) 704 db, az egészségügyi alapellátás orvosszakmai ellenőrzése (ellenőrzött szervezeti egységek száma) pedig 122 db volt. Járóbeteg-szakellátás orvos-szakmai ellenőrzése körében 52 szervezeti egység ellenőrzésére került sor, az ellenőrzött esetek száma összesen 72482 volt. A fekvőbeteg-szakellátás orvosszakmai ellenőrzése (ellenőrzött szervezeti egységek száma 158 db volt, az ellenőrzött esetszám pedig 93626 db. A manuálisan ellenőrzött vények száma (gyógyszerellenőrzés) 89747 db. volt. A felsoroltakon kívül számos más egészségügyi szolgáltatás ellenőrzését is végeztek (fogászati alap- és szakellátás, betegszállítás, otthoni szakápolás, gyógyfürdők, gyógyászati segédeszközök rendelése, felhasználása stb.), és folyamatosan monitorozták a keresőképtelenségi állományba vétel indokoltságát. A Nemzeti Közlekedési Hatóság Dél-alföldi Regionális Igazgatósága a közúti, a vasúti közlekedés és a hajózás területén végzett hatósági ellenőrzéseket az elmúlt év során. Ezek az ellenőrzések nem összegezhetőek, illetve összesítésükkel elveszik a tartalmuk. (Egy ellenőrzés a tachográf korong ellenőrzése és egy ellenőrzés az esetleg napokig tartó telephelyi szolgáltató ellenőrzés is.) A főbb ellenőrzési területek a közúti járművek ellenőrzése közúton, telephelyen, (műszaki, környezetvédelmi, üzemeltetési szabályok tekintetében), a járműfenntartók, jármű- és járműalkatrész gyártók, forgalmazók, jármű műszaki vizsgáztatást végző közreműködő vizsgáló állomások, környezetvédelmi felülvizsgálatra feljogosított szervezetek, járművezető képzési engedéllyel rendelkező vállalkozások ellenőrzése, a szakoktatók szakfelügyelete, a szintbeni vasúti átjárók ellenőrzése, a vasúti üzem szabályszerű és engedély szerinti működésének ellenőrzése, valamint a vízi járművek és létesítmények (kompok, révek, kikötők, úszóművek) szabályszerű üzemeltetésének ellenőrzése volt.

39

A hatósági ellenőrzések száma 2009. évben 45.945 volt, ezen kívül 148.387 esetben az úthasználati díj ellenőrzését és 90.432 járművezetői munkanap (tachográf korong) kontrollját végezték el. A Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ munkaerő-piaci ellenőrei által elvégzett vizsgálatokra előzetesen, un. preventív jelleggel és utólagosan a támogatások megállapítását (jogerős határozat/hatósági szerződéskötést) követően, folyamatosan a tárgy évet megelőző év utóellenőrzéseként, valamint a kiválasztott kirendeltségek komplex vizsgálataként került sor. Jellemzően kétféle ellenőrzést végeztek, pénzügyi ellenőrzést és teljesítmény-ellenőrzést. A 2009. év során összesen 802 ellenőrzést folytattak le, mely 2.093.055.845,- Ft pénzügyi elkötelezettséget/igényt és 5 485 főt érintett. A 802 ellenőrzésből 398 alkalommal pénzügyi és szabályszerűségi ellenőrzésre, 389 alkalommal szabályszerűségi vizsgálatra került sor, valamint méltányossági kérelem elbírálásához 15 esetben történt környezettanulmány elvégzése. A 2009. év összes ellenőrzésből 416 munkaterv szerint, 386 soron kívüli vizsgálatként realizálódott. Az előre nem tervezhető vizsgálatokra 32 esetben állampolgári bejelentés, panasz alapján, 328 esetben a DARMK kirendeltségei és központi osztályai kezdeményezésére, 18 esetben más szerv, hatóság, valamint 8 esetben más régió kezdeményezése alapján került sor. A munkaerő-piaci ellenőrzések 416 munkáltatót, 55 képző intézményt és 48 magán-munkaközvetítőt és munkaerő-kölcsönzőt érintettek. A Dél-alföldi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság 4084 célellenőrzést tartott a biztosítási idők, nyilvántartásával a kereseti adatok közlésével összefüggő foglalkoztatói, vállalkozói kötelezettségek betartásának vizsgálatára. Az ügyviteli és adatszolgáltatási szabályok betartása összességében jó, kisebb ügyviteli mulasztások, hiányos adminisztráció előfordult. A megszűnő foglalkoztatók nyugdíjbiztosítással kapcsolatos adatainak záró ellenőrzésére 4 777 esetben került sor. A végelszámolás, felszámolás lezárásához szükséges tanúsítványt a nyugdíjadatok szabályszerű bejelentéséről – néhány esetben hibajavítással, utólagos adatközléssel – az igazgatóság kiadta. Az ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális Intézete a 2009. évben 11488 hatósági ellenőrzést végzett az egészségügyi igazgatás, a gyógyszerügyi igazgatás, a sugáregészségügy, a járványügy és a közegészségügy területén. A hatósági ellenőrzések során alkalmazott módszerek közül a leggyakrabban alkalmazott a helyszíni szemle és a mintavételezés volt, ezen kívül telefonos megkeresés, illetve írásbeli jelentés és iratbekérésre is sor került. A Bács-Kiskun Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság hatósági ellenőrzéseinek száma: 3917 db volt. Az ellenőrzött egységek közül minden harmadikban találtak valamilyen szabálytalanságot, hiányosságot, amely hatósági intézkedést, szankciót vont maga után. Az ellenőrzendő egységek körét kockázati besorolás alapján határozták meg. Ezen túlmenően az ÉTBI által elrendelt rendkívüli akcióellenőrzések keretében, panaszügyek kivizsgálása, és társhatóságok kezdeményezésére, és monitoring mintavételezések céljából is tartottak hatósági ellenőrzéseket. Földművelésügyi Igazgatóság ellenőrzést bejelentésre, ellenőrzési terv alapján folytattak, helyszíni és adminisztratív ellenőrzések formájában. 2009. évben 3056 db ellenőrzést végeztek, melyből 50-et más társhatóságokkal együtt történt. Az Erdészeti Igazgatóság ellenőrzései az engedélyezett erdő-felújítási, erdőtelepítési, erdőnevelési és fakitermelési munkálatok szisztematikus helyszíni ellenőrzése adta. Ez 2009ben több mint 1500 ügyfél (erdőgazdálkodó) közel 9000 erdőrészletét jelentette. Ezek csupán

40

kevesebb, mint 1 %-nál volt szükség szabálytalanság miatt külön eljárás lefolytatására. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) megbízásából közreműködtünk az európai uniós támogatások felhasználásának ellenőrzésében is, ez 221 helyszínen (erdőrészletben) és 82 ügyfelet érintett. A Csongrád Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága 2009. évben 3672 helyszíni ellenőrzést tartott, ezek a nemzeti ellenőrzési terv szerint, kockázatalapú besorolás elve alapján történtek. Ezek eredményeként figyelmeztetésre 106, intézkedési terv kérésére 84, sírság kiszabására 130, felfüggesztésre 11 esetben került sor. A Földművelésügyi Igazgatóság a korábbi évek beruházásainak hatósági ellenőrzését az Államkincstárral közösen végezte. A 2009. évben 20 db ellenőrzésre voltak kötelezve, ebből 18 esetet rendben találtak, a másik két esetben nem sikerült az ellenőrzendő személyt megtalálni, de mindkét esetben felszámolási illetve végrehajtási eljárás volt folyamatban az ügyféllel szemben. A Növény-és Talajvédelmi Igazgatóság a talajvédelemi területnél 400, növényvédelmi területnél 198, növényegészségügynél 3384, zöldség-gyümölcs vonatkozásában 12117 db. hatósági ellenőrzést tartottak, ezek jellemzően társhatóságokkal közösen folytatott ellenőrzések voltak, aminek pozitív hatásai már rövidtávon is megmutatkoztak. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Dél-alföldi Regionális Iroda építéshatósági ellenőrzésekkel megegyező módszerekkel az előírt módon végzi ellenőrzését, illetve a műemlékek méltó használatát ellenőrzik. A régészeti feltárások ellenőrzése inkább szakmai konzultációs jellegű. A Dél-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal ellenőrzési tevékenysége a hivatalon belül a hatósági felügyeleti ellenőrzésekből, valamint pedig építésfelügyeleti ellenőrzésekből áll, a hivatalunkon kívül pedig a vonatkozó 318/2008. (XII.23.) Korm. rendelet 13. §-a alapján a területi államigazgatási szerveknél. Ez utóbbi keretében 2009. évben a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnál és a Magyar Államkincstár Dél-alföldi Regionális Igazgatóságánál végeztünk ellenőrzést, az erről szóló jelentéseket - az ellenőrzöttekkel történt előzetes egyeztetés után - készítettük el és küldtük meg részükre. Hatósági felügyeleti ellenőrzés keretében 2009. évben 147 helyszíni ellenőrzést tartottunk Polgármesteri Hivatalokban, illetve okmányirodákon, melyek keretében a jegyzők hatáskörébe tartozó hatósági feladatellátást ellenőriztük a Ket. és a vonatkozó ágazati jogszabályok alapján. Az ellenőrzések komplex és célellenőrzések voltak. Építésfelügyeleti ellenőrzés 2009. évben 549 db. volt. 2009. évben három alkalommal került megszervezésre az Államigazgatási Hivatalok építésfelügyelőinek, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Kht. munkatársainak a részvételével összevont építésfelügyeleti ellenőrzés. Az első 2009. február 24-26-a között az Államigazgatási Hivatal illetékességi területén, Bács-Kiskun és Csongrád megyében került sikeresen megszervezésre. Ezt követően április hónapban a Közép-dunántúli Régióban, majd május hónapban az Északmagyarországi Régióban került sor teljes létszámmal a közös ellenőrzésre. Ezek a közös ellenőrzések segítettek az egységes joggyakorlat kialakításában és a jó munkamódszerek egymásnak történő átadás-átvételében. A koncentrált ellenőrzés a főhatóság közreműködésével ráirányította média figyelmét is az építésfelügyeleti ellenőrzési tevékenység fontosságára.

41

6. Az államigazgatási feladatot ellátó szerveket érintő ügyféli panaszbeadványok tapasztalatai Ezen pontban csak a területi államigazgatási szervek tevékenységével kapcsolatban érkezett panaszokat részletezzük. A Magyar Államkincstár Dél-alföldi Regionális Igazgatóságához panasz csak a szociális ágazathoz tartozó családtámogatási ügyekben érkezett 6 db, melyből 5 volt megalapozott utalási összeg, illetékesség helytelen megállapítása, adatrögzítési hiba miatt. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Dél-alföldi Regionális Igazgatósághoz 2009. évben 1 db panaszbeadvány érkezett. A panasz megvizsgálását követően megállapításra került, hogy az nem volt megalapozott, az Igazgatóság eljárása jogszabályszerű volt. Az APEH Dél-alföldi Regionális Igazgatóságához 2009. évben összesen 74 db panasz érkezett (adóügyi szakterület 36%, illetékügyi szakterület 27%, ellenőrzési szakterület 20%, végrehajtási szakterület 12%, működtetési szakterület 5%)). A panaszok közül 2009. évben a beadványok 21%-a bizonyult megalapozottnak, 51%-a viszont nem, míg 28%-a volt részben megalapozott. A Nemzeti Közlekedési Hatóság Dél-alföldi Regionális Igazgatóságát érintő panaszok száma elenyésző volt, néhány kisebb súlyú esetben a panasz megalapozottnak bizonyultak (szakmai szabályok hibás, nem megfelelő alkalmazása, nem megfelelő bánásmód az ügyintézés során). A Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ kiemelt figyelmet fordított az ügyintézésére, feltehetőleg ennek köszönhetően 2009. évben mindössze 8 db panasz érkezett. Minden panaszt részletesen és azonnal kivizsgáltak. Az ellenőrzési osztály is közreműködött az esetek kivizsgálásában, elsősorban az ügyfél és az érintett ügyintézők meghallgatásában. A panaszos ügyek többsége vélt sérelmeken alapult, nem voltak megalapozottak. A Dél-alföldi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságához 2009. évben 41 panasz érkezett, túlnyomórészt a nyugellátás kivételes emelésének elutasítása miatt, amely döntés ellen jogorvoslat nincs, az esetleges kifogás csak panasz eljárásban bírálható el. A beérkezett panaszokból 12 volt jogos. A jogos panaszok jellemző oka: késedelmes, vagy hiányos válasz az ügyfél levelére, indokolatlanul hosszú ügyintézési idő. A Bács-Kiskun Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóságánál az ügyintézési idő elhúzódása, az erdészeti támogatások igénybevételének adminisztrációs terhei, a támogatási feltételek gyakori változása, az évközben hatályba lépett új erdőtörvényhez kapcsolódó eljárásrendi változások és az ügyfélkapcsolatra fordítható korlátozott idő ügyfeleink elégedettségét csökkentette. A panaszok döntő hányadban személyesen az ügyfélfogadások alkalmával, illetve telefonos megkeresések formájában jutnak tudomásukra. Írott formában ügyfelek kevesebb, mint tíz esetben tettek panaszt. A panaszok egyre nagyobb része túlzó elvárásokból fakad (pl. soron kívüli ügyintézés követelése, pályázati határidőkkel és lehetőségekkel kapcsolatosan személyre szabott automatikus tájékoztatás hiánya).

42

Csongrád Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatóságához egy névtelen bejelentés, a Növény és Talajvédelmi Igazgatósághoz is egy panasz érkezett, kivizsgálták, egyik sem volt megalapozott A Bács-Kiskun Megyei Földhivatalnál a panaszbeadványok száma az összes ügyhöz képest elenyésző számú volt, ennek oka jellemzően a hatósági jogkörből eredő szankcionálás, vagy kötelező magatartás megkövetelése. Valamennyi panasz kivizsgálásra került, olyan panasz, amelyet kivizsgálás után munkáltatói intézkedés követett volna, nem volt.

VII. A NEM HATÓSÁGI TEVÉKENYSÉGRE VONATKOZÓ ADATOK 1. Az államigazgatási hatósági tevékenységen kívül ellátott feladatok Néhány területi államigazgatási szerv feladat- és hatásköreit kizárólag hatósági tevékenységen kívüli feladatok alkotják (pl. KSH Szegedi Igazgatósága, Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságok). Azon területi államigazgatási szervek, melyek elsősorban hatósági feladat- és hatásköröket látnak el, ezen jogköröket a belső szervezési, igazgatási feladatokként emelték ki. Ezen tevékenységek közül kiemelést érdemel a humánerő gazdálkodás, a pénzügyi, ellátási, titkársági feladatok, de jelentős részét képezi a tervezési, elemzési, a belső ellenőrzési és biztonsági feladatok ellátása is. Néhány területi államigazgatási adatszolgáltatásában:

szerv

konkrét

tevékenységeket

is

feltüntetett

A megyei Igazságügyi Hivatalok nem hatósági feladatai közé tartoznak a Pártfogó Felügyelői Szolgálat és a mediáció büntető ügyekben. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Dél-alföldi Iroda nem hatósági feladata az örökségvédelmi felügyelet, illetve a kulturális örökségvédelem körében gyakorolja az elővásárlási jogát. A Magyar Államkincstár Dél-alföldi Regionális Igazgatósága többek között részt vesz az önkormányzatok nettó finanszírozási rendszerének működtetésében, szakmai tanácsadást nyújt az önkormányzatok és költségvetési szervek munkájához, központosított illetményszámfejtési feladatokat ellátása stb. A megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalok feladatai e téren a tájékoztatás, termelői segítségnyújtás, kutatás tevékenységeiben jelentkeznek. Kiemelt tevékenységük a laboratóriumi szolgáltatások, de speciális feladatként megemlíthető az állattartó telepek fertőtlenítése is. A Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ a munkahelykeresést, a munkához, valamint megfelelő munkaerőhöz jutást, továbbá a munkahely megtartását, a hatósági tevékenységeken kívül esően, szolgáltatások nyújtásával is elősegíti, melyek három fő csoportba sorolhatók: 43

- információt nyújtó szolgáltatások, - tanácsadás jellegű szolgáltatások, valamint - munkaközvetítés, illetve ezek mellett 2008. évben, jogilag szabályozottan is megjelent a palettán a mentori szolgáltatás, mint speciális formáció. A Dél-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal feladatrendszerében a nem hatósági jellegű feladatok a képzési, továbbképzési, illetve az önkormányzatok működése során kifejtett szakmai segítségnyújtás jelentkeztek.

2. A nem államigazgatási hatósági feladatrendszer 2009. évi változásai A Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság és az Alsó-Duna völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet módosításával a hatósági eljárásokban ügyféli jogállást kapott. Az APEH Dél-alföldi Regionális Igazgatósága esetében 2009. évtől a MÁK látja el a számfejtési feladatokat a Hivatalnak, ennek következtében feladatátcsoportosítások következtek be, a gazdálkodási szakterületről több feladat átkerült a humánpolitikára. Az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség esetében október 1. napjától az Igazgatási Iroda keretein belül felállított Környezetgazdálkodási Szakigazgatási Csoport (KSzCs) igazgatási feladatkörébe tartozik a Felügyelőség véleményezési és szakigazgatási jogköreihez kapcsolódó koordinációs feladatok ellátása, így különösen: – a települési önkormányzatok környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi tárgyú rendelet- és határozattervezeteinek, a környezet állapotát érintő tervei tervezetének és a környezetvédelmi programoknak, – a kiemelt térségekre vonatkozó, a regionális, a megyei és a kistérségi területfejlesztési koncepcióknak és programoknak, a kiemelt térségi és a megyei területrendezési terveknek, a helyi építési szabályzatoknak, valamint a településrendezési terveknek a véleményezése. A szervezeti változás előtt ezeket a feladatokat a Hatósági Iroda és a Szakértői Iroda osztályai látták el összefogó, illetve ügyintézésbe bevont szervezeti egységként. A KSzCs felállításával a szakigazgatási feladatkör – ide nem értve az Országos Környezeti Információs Rendszer működtetéséhez kapcsolódó területi feladatokat és a Mérőközpont üzemeltetését – koordinációja a Felügyelőségen belül egy szervezeti egységhez került, illetve megvalósult annak a hatósági jellegű tevékenységtől való leválasztása. A Magyar Államkincstár Dél-alföldi Regionális Igazgatósága esetében új feladatként jelentkezett a humán szolgáltatások finanszírozásának régióközpontból történő ellátása, illetve a fenntartók szerinti igénylések átszervezése, továbbá az önkormányzatok részére a családtámogatási folyószámla vezetése, valamint a Kincstár által számlavezetett intézmények devizaszámláinak kezelése.

44

A Csongrád Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal tekintetében említést érdemel, hogy a Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságon 2009. évtől GEP (Good Experimental Practice) minőségbiztosítási rendszerben működik a laboratórium. A Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központban 2009. évben – a gazdasági válsággal összefüggésben jelentkező - új típusú feladatként, a „Munkahelyek megőrzéséért” elnevezésű központi munkaerőpiaci programhoz kapcsolódóan, speciális tanácsadás jellegű szolgáltatások nyújtására került sor a támogatást kapott munkáltak munkavállalói számára. A Dél-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatalnál új feladatként jelentkezett a köztisztviselői vizsgarendszer átalakítása következtében bevezetett – alkalmazási és előresorolási feltételként előírt – közigazgatási versenyvizsga.

3. A szakmai feladatellátást befolyásoló jogszabályváltozások A szakmai feladatellátás tekintetében a folyamatos jogszabályváltozásokat emelték ki a területi államigazgatási szervek, melyek jelentős mértékben befolyásolták működésüket. Az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség és a Magyar Államkincstár Dél-alföldi Regionális Igazgatósága számolt be a szervezeti keretek átalakítását szükségessé tevő jogszabály módosításokról.

4. A nem hatósági tevékenység elemzése Az APEH Dél-alföldi Regionális Igazgatósága számos újdonságról és kezdeményezésről számolt be e körben: Folyamatosan fejlesztik ügyfélkapcsolati tájékoztató tevékenységüket. A média csatornáin keresztül cikkek, kiadványok, interjúk által tájékoztatják az adózókat az igénybe vehető szolgáltatásokról, az elektronikus szolgáltatások bővüléséről, az adókötelezettségek teljesítéséhez szükséges tudnivalókról, az adózással kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről. Adóklub és Adókedd előadásaik kialakításánál törekszenek arra, hogy a kiválasztott témák az adózók széles körét érintsék, így a mikro-, kis- és középvállalkozások, valamint az őstermelők, továbbá a rendszerint személyi jövedelemadó bevallás benyújtásával érintett magánszemélyek tájékoztatása hangsúlyosan szerepel tematikáikban. Az APEH 2008-ban útjára indította a RangAdó című országos adóismereti vetélkedőt, amelyre első alkalommal régiónkból 27 iskola 89 csapata nevezett be. 2009. március 20-án, Kecskeméten rendezték meg a vetélkedő régiós elődöntőjét, ahol az internetes fordulókban legjobb eredményt elért 8 csapat mérte össze adóismereti tudását. A nyertes Erdei Ferenc Kereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskola, Makói Oktatási Központja, Szakképző Iskola és Kollégium Tagintézményének (Makó) „13. a” osztálya jutott be az országos döntőbe. A sikerre való tekintettel 2009. év végén második alkalommal került meghirdetésre a vetélkedő. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Dél-alföldi Iroda a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról szóló 2009. ápr. 1-én hatályba lépett 308/2006. (XII. 23.) Korm. rend. alapján nyilvános, közhitelű adatbázisának hozzáférhetővé tételével biztosítja az ügyfelek számára a műemlékek és régészeti lelőhelyek megismerését. Az adatbázis létrehozása és folyamatos

45

frissítése a regionális irodák számára többlet feladatot jelentett. A rendszer folyamatos frissítéséhez az információk szolgáltatása szintén regionális feladat. A Magyar Államkincstár Dél-alföldi Regionális Igazgatósága tájékoztatása szerint az önkormányzatok által benyújtandó pályázatok vonatkozásában egyre hangsúlyosabb szerepet kap az elektronikus ügyintézés a papír alapú ügyintézés mellett. Továbbá a számlakezelés területén a forintszámla vezetés mellett 2009. július 1-jétől devizaszámla nyitási és vezetési feladatokban is közreműködnek. Tapasztalataik alapján elmondható, hogy intézmények a most induló, új projektek Uniós forrásait elkülönítetten igyekeznek kezelni, ezért előfordul, hogy egy intézmény több devizaszámlával is rendelkezik. A Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ beszámolója szerint 2009. évben nőtt mind a csoportos mind az egyéni szolgáltatásokban részesültek száma. A növekvő igények kielégíthetősége érdekében növelte a Munkaügyi Központ a csoportos foglalkozások, közöttük a három hetes időtartamú Álláskereső Klubok számát. A program egyik legalapvetőbb vonulata, hogy a munkaerő-piacon történő álláskeresés eredményesebb, hatékonyabb lehet, ezért a munkavállalási tanácsadók által átadott álláskeresési technikák is fókuszáltak erre a területre. A Dél-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal a munkamódszerek átalakítását jelentette az önkormányzatok felé a szakmai segítségnyújtás intézményének bevezetése. A közigazgatási versenyvizsgák szervezését a Hivatal 2009. december hónapban kezdte meg, a régióban 3 írásbeli és 4 szóbeli vizsgára került sor. Az érdeklődők tájékoztatása érdekében, telefonon, személyesen is sor került tájékoztatás nyújtására, és a Hivatal által működtetett versenyvizsga portál (www.versenyvizsga-delalfold.hu) is aktuális információkat nyújt a jelentkezőknek.

5 A feladatellátás informatikai támogatottsága, hatékonyságának növelésére tett egyéb intézkedések A területi államigazgatási szervek e körben arról számoltak be, hogy a szakmai feladataik ellátásához szükséges informatikai háttérrel rendelkeznek. Az egymás közötti információcsere azonban nem minden esetben zökkenőmentes. Több szervezet jelezte azon igényét, hogy a más ágazatok felügyeletébe tartozó országos adatbázisok, programok és rendszerek váljanak számukra is elérhetővé.

VIII. ÖSSZEGZÉS A területi államigazgatás az elmúlt évek során a folyamatos szervezeti és feladat- és hatásköri változásokon ment keresztül, mely 2009-re lelassult. A területi államigazgatási szerveket érintő regionalizációs, integrációs átalakításra a Dél-alföldi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár kivételével nem került sor. Több szerv azonban jelentős belső szervezeti átalakításokat hajtott végre főleg a jogszabályok változása eredményeként bekövetkező feladatváltozások miatt. A feladatváltozások jórészt a szakágazati jogszabályok módosulásaiból adódtak, de eljárásjogi területen az egész

46

közigazgatási hatósági rendszer kisebb-nagyobb feladatrendszerbeli átalakulásokat hajtott végre. A közigazgatás korszerűsítési programok ebben az évben is ágazat-specifikusan kerültek megvalósításra, a horizontális együttműködés és egyeztetés teljes kizárásával. Az egymástól függetlenül megvalósuló programok és fejlesztések céljai azonban egységes célokat határoznak meg. Minden ágazatban az ügyfelekkel való kapcsolattartást segítő, ügyfélközpontú, a feladatok hatékonyabb ellátását segítő programokat indítottak, valamint módszereket vezettek be. A területi államigazgatási szervek költségvetésére a takarékosság volt jellemző egész évben. A Kollégium működését, illetve a testület informatikai, képzési, ügyfélfogadást összehangoló tevékenységét a beszámoló elkészítésében közreműködő szervek az elmúlt évhez hasonlóan kedvezően értékelték, kiemelve az együttműködés ezen formájának hatékonyságát, szükségességét, illetve a továbblépés irányainak lehetőségét. A területi államigazgatási szervek hatósági tevékenysége nem minden válaszadó szerv esetében került bemutatásra tekintettel arra, hogy számos szerv nem rendelkezik hatósági jogkörrel. A területi államigazgatási szervek többsége a hatósági tevékenységéről szóló beszámolójában jelezte, hogy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 2009. október 1-jétől hatályos változásai jelentős többletfeladatot róttak a hatóságokra, így pl. iratminták átdolgozása tekintetében. A Ket. által bevezetett változások, főként az ügyintézési, illetve ezen belül is elsősorban a szigorúbb belső eljárási határidők („haladéktalanul, de legfeljebb 5 munkanapon belül”) előírása egyrészt lényegesen nagyobb adminisztrációs terhet ró a hatóságokra, másrészt pl. a „végzéshozatali kényszer” miatt a hivatalok költségei (pl. tértivevényes kézbesítési költségek) is jelentős mértékben megemelkedtek. A módosított Ket. gyakorlati alkalmazása során sok jogértelmezési kérdés merült fel, melyeket hivatalunk az Önkormányzati Minisztérium illetve az Igazságügyi Minisztérium felé a Ket. Monitoring keretében írásban folyamatosan jelzett, de sajnálatos módon a felvetett problémákra a jogalkotótól (IRM) egyértelmű választ eddig kevés esetre kaptunk. Szeged, 2010. május 13.

Dr. Siket Judit a Kollégium elnöke Záradék: A Dél-alföldi Regionális Államigazgatási Kollégium a területi államigazgatás 2009. évi helyzetéről készült beszámolót a 6/2010. (05.13.) sz. állásfoglalásával egyhangúlag elfogadta.

47

1. SZ. MELLÉKLET

A BESZÁMOLÓ ELKÉSZÍTÉSÉBEN KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEK 1. Alsó-Duna völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2. Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 3. ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális Intézete 4. APEH Dél-alföldi Regionális Igazgatósága 5. Bács-Kiskun Megyei Földhivatal 6. Bács-Kiskun Megyei Igazságügyi Hivatal 7. Bács-Kiskun Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal 8. Békés Megyei Igazságügyi Hivatal 9. Békés Megyei Földhivatal 10. Békés Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal 11. Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Dél-alföldi Regionális Igazgatósága 12. Csongrád Megyei Földhivatal 13. Csongrád Megyei Igazságügyi Hivatal 14. Csongrád Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal 15. Dél-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal 16. Dél-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal Építésfelügyelete 17. Dél-alföldi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár 18. Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ 19. Dél-alföldi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság 20. Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság 21. Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 22. KSH Szegedi Igazgatósága 23. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Dél-alföldi Iroda 24. Magyar Államkincstár Dél-alföldi Regionális Igazgatósága 25. Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Délalföldi Regionális Felügyelősége 26. Nemzeti Közlekedési Hatóság Dél-alföldi Regionális Igazgatósága 27. OMMF Dél-alföldi Munkaügyi Felügyelősége 28. OMMF Dél-alföldi Munkavédelmi Felügyelősége

48