A téli időjárási helyzetek kezelésének feladatai
I. A katasztrófák elleni védekezés irányítását meghatározó jogszabályok és kivonatok azok fontosabb meghatározásaiból: •
az 1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről, ennek meghatározásaiból fontos: - a 2. §, melyben rögzítettek az általános követelmények és feladatok, - az 5. §, mely leírja a Kormányzati Koordinációs Bizottság (KKB) létrehozását és munkáját, - a 9-12. §-ok részletezik a KKB munkájának követelményeit, - a 14. § mely az illetékes miniszter (ebben az esetben a GKM) és az országos hatáskörű szervek vezetőinek feladatát rögzíti.
•
a 179/1999. (XII. 10.) Korm. rendelet a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény végrehajtásáról, melyből tárcánkat érinti: - a 2. § mert rögzíti, hogy a katasztrófa típusa szerint illetékes minisztérium (közigazgatási) államtitkára a KKB elnökének helyettese, - az 5. § (1) és (2) bekezdései, valamint a (2) bekezdés a), e) pontjai határozzák meg a tárca védekezési munkabizottságok létrehozását, - a 6. § szabályozza a tárca védekezési munkabizottsága szervezését és alapvető működését, - a 11. § részletezi a tárca védekezési munkabizottság, illetve a KKB összehívását (felállítását), - a 12. § (2)-(4) bekezdései részletezik a szakminiszter és a katasztrófavédelemben résztvevő szervek feladatait, előírják az intézkedési kötelezettséget, a készenléti normákat a katasztrófa következményei felszámolására,
•
a 2266/2000. (XI. 7.) Korm. határozat a Kormányzati Koordinációs Bizottság szervezeti és működési rendjének, valamint eljárási szabályainak elfogadásáról,
•
a 33/2003. (V. 20.) GKM rendelet a gazdasági és közlekedési ágazat katasztrófavédelmi feladatairól, ebben többek között: - a 2. § részletezi a katasztrófavédelmi tevékenységeket ellátó szervek kijelölését, védekezési és helyreállítási feladataikat, - a 3-4. §-ok a katasztrófavédelem minisztériumi koordinálásával (a GKM védelem-koordinációs szervezeti egysége alkalmazásával), a védekezési munkabizottságok működésével kapcsolatos követelményeket rögzítik, - a 8. § tartalmazza az ágazati szervek feladat és hatáskörét a katasztrófavédelmi feladatokban,
2 •
az 59/2005. (VII. 18.) GKM rendelet a gazdasági és közlekedési főügyeleti rendszer létrehozásáról, működéséről, valamint egyes bejelentési kötelezettségekről,
•
a 3/1994. (K.H.V. Ért. 12.) KHVM utasítás a közlekedési, hírközlési és vízügyi ágazat rendkívüli eseményeinek bejelentési rendjéről és ügyeleti szolgálatáról,
•
a 6/1998. (III. 11.) KHVM rendelet az országos közutak kezelésének szabályozásáról egyebek mellett maghatározza: - az 1-2. §-ban a közútkezelő szervek feladatait, a tisztítás fogalmát (ez tartalmazza, hogy mi a téli tisztítás), - a rendelet melléklete 1.1. pontja megadja a közutak szolgáltatási osztályba sorolását, ami a következő: Közutak és közúti szakaszok Autópályák, autóutak és ezek csomóponti ágai I. rendű főutak II. rendű főutak és az összekötő és mellékutak, ha az ÁNF>5000 E/nap Összekötő és mellékutak, ha az ÁNF = 2000-5000 E/nap Összekötő és mellékutak, ha az ÁNF<2000 E/nap Gyalog- és kerékpárutak Földutak
Szolgáltatási osztály I. II. III. IV. V. VI. VII.
(Magyarázat: ÁNF- átlagos napi forgalom, E/nap-egységjármű (jármű) /nap.) - Továbbá a melléklet a téli védekezéssel kapcsolatban részletezi: 4.15. A közutak síkosság elleni védekezési rendszerbe történő besorolása: A közutakon a síkosság ellen az út hálózati jelentőségétől, forgalmától és egyéb körülményektől függően kell védekezni. A védekezést a Szerződésben meghatározott szolgáltatási kategóriák szerint kell megszervezni. 4.15.1. Őrjáratos utak: azok az utak, illetve útvonalak, amelyeken az út állapotát a közút kezelője rendszeresen ellenőrzi, a védekezés pedig - szükség szerint az út teljes hosszán, rendszeresen, éjjel-nappal, vegyi és/vagy érdesítő anyaggal történik a síkosságtól függően. A hó-eltakarítás során ezek az utak elsőbbséget élveznek. Az őrjáratos rendszerbe tartoznak az I., II., III. és - indokoltság esetén - a IV. szolgáltatási osztályba sorolt közutak. 4.15.2. Rajonos utak: azok az utak, ahol az út állapotát az útellenőrökön kívül csak a kritikus időszakokban kivezényelt elhárító gépkocsi vezetője ellenőrzi, a védekezés pedig nem terjed ki az út teljes hosszára, csupán annak veszélyes részeire (ívek, emelkedők stb.). A munkavégzés rendjét és a kötelező
3 védekezési szakaszokat a tisztántartási tervben kell meghatározni. A hóeltakarítás során ezek az utak az őrjáratos utak után következnek. A rajonos rendszerbe tartozik a IV., V. és VI. szolgáltatási osztályba sorolt közutaknak a tisztántartási tervben meghatározott része. 4.15.3. Az ún. fehér utak: azok az utak, amelyek nem tartoznak sem az őrjáratos, sem a rajonos rendszerbe. Ezeken az utakon, útszakaszokon a síkosság elleni védekezésről nem kell rendelkeznie a közútkezelőnek, az ellenőrzés pedig csak az útellenőrzés gyakoriságával történik (lásd 3.2. pont). A hó-eltakarítás az előző pontokban rögzített feladatok elvégzését követően végezhető és csak olyan mértékig, hogy az út személygépkocsival járható legyen. 4.16. A téli tisztántartás során az I., II., III. és IV. szolgáltatási osztályba sorolt közutakon az útellenőrző szolgálat mellett, egymást kiegészítve az őrjáratos szórógépek is végezhetnek téli útállapot ellenőrzést. Az V. és VI. szolgáltatási osztályba sorolt közutakon - elsősorban az útellenőrző szolgálattal végrehajtva az útellenőrzés gyakoriságát igény szerint kell meghatározni. A síkosság elleni védekezés szolgáltatási szintjei átlagos téli időjárás mellett: Szolgáltatási osztály
I. II. III. IV-V.
Szórási munka megkezdésének időpontja az észleléstől számítva (óra) 0,5-1,0 1,0-2,0 2,0-3,0 4,0-5,0
Szórási munka időtartama (óra)
2,0-4,0 4,0-6,0 4,0-8,0 6,0-24,0
Átlagos téli időjárásnak tekinthető, ha a folyamatos havazás, illetve hófúvás nem haladja meg a 24 órát, a hőmérséklet -8 °C vagy annál magasabb, és a szél sebessége 30 km/óránál kisebb. Alacsonyabb hőmérséklet vagy nagyobb szélsebesség, továbbá ónos eső esetén a szórási munka időtartama növekedhet. A VI. szolgáltatási osztályba sorolt gyalog- és kerékpárutak esetében az V. szolgáltatási osztályra előírt feladatok elvégzése után kell a síkosságmentesítést megkezdeni. 4.17. A lehullott hóréteget a technológiai sorrendnek megfelelő ütemezéssel a burkolatról el kell távolítani. Az I. szolgáltatási osztályba sorolt közútnál, ha a hóréteg laza, vastagsága eléri a 3-5 cm-t, a hóekézést meg kell kezdeni. A hóesés megszűnése után - 15-20 cm leesett hó-mennyiség esetén - a havat 5 órán belül kell eltakarítani. A II. szolgáltatási osztályba sorolt közutaknál, ha a lehullott hóréteg laza, vastagsága eléri az 5-10 cm-t, a hó eltakarítását meg kell kezdeni. A hóesés megszűnése után, 15-20 cm hó-mennyiség esetén a havat 6 órán belül el kell takarítani.
4 A III-IV. szolgáltatási osztályba sorolt közutaknál, ha a lehullott laza hóréteg nem haladja meg a 15-20 cm-t, a hóesés megszűnése után a havat 24 órán belül el kell takarítani. Az V. szolgáltatási osztályba sorolt közutaknál az I., a II. és a III. szolgáltatási osztályra előírt feladatok elvégzését követően kell a személygépkocsival történő járhatóságot biztosítani. A VI. szolgáltatási osztályba sorolt gyalog- és kerékpárutakat az V. szolgáltatási osztályra előírt feladatok elvégzését követően kell járhatóvá tenni. Az őrjáratos utakat a közlekedés biztonsága és a hó-eltakarítás megkönnyítése érdekében a havazás megindulásakor lehetőség szerint „alá” kell szórni. Amennyiben a havazás tartós vagy a hó mennyisége a 20 cm-t meghaladja, a havat ismételt ekézéssel kell eltávolítani. Rendkívüli hómennyiség esetén a hófúvásra megállapított szabályokat kell alkalmazni. 4.18. A hófúvás által okozott akadályok megszüntetése. A hóakadályok elhárítása során a sürgősségi sorrendet a közutak szolgáltatási osztálya határozza meg. A III-VI. szolgáltatási osztályokban a sürgősségi sorrendet indokolt esetben a közútkezelő megváltoztathatja. Rendkívüli időjárás esetén, ha az elhárítási munkák hatástalannak bizonyulnak, az elhárítást vagy útvonalbiztosítást csak különleges esetekre (élet- és vagyonvédelem biztosítása) kell korlátozni. 4.19. A téli úttisztítási kötelezettség megszüntetését követően - az ideiglenes hóvédműveket legkésőbb április 15-ig össze kell szedni, - a téli időszak műszaki-gazdasági elemzését és értékelését május 15-éig el kell végezni. •
az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól (KRESZ) a hólánc használatáról az alábbiakat egyértelműen tartalmazza: - az 5. § (8) bekezdés előírja, hogy rendkívüli időjárás (havazás, jegesedés, árvíz stb.) esetén a közúti járműveknek a Magyar Köztársaság területére történő beléptetése – külön jogszabály alapján – feltételhez köthető vagy korlátozható, - a 13. § (1) bekezdése k) pont meghatározza, hogy a „Hólánc használata kötelező” jelzőtábla azt jelzi, hogy az úton közlekedő járműnek (gépkocsi, mezőgazdasági vontató, lassú jármű) legalább egy hajtott tengelyén a gumiabroncsokat hólánccal kell felszerelni, - a k/2. pont előírja „Ha a k) pontban említett jelzőtáblát közúti határátkelőhelyen helyezték el, csak azok a járművek léphetnek be a Magyar Köztársaság területére, amelyeken készenlétben van legalább egy hajtott tengely gumiabroncsainak felszereléshez szükséges hólánc”.
•
az 1997. évi XXXII. törvény a határőrizetről és a Határőrségről szabályozza a határátkelőhelyeken az ellenőrzés végrehajtását, ennek keretében vizsgálják, hogy a belépők felkészültek-e a hólánc használati kötelezettség teljesítésére.
5 Az ellenőrzés végrehajtására a törvény 13. § (1) bekezdése kimondja, hogy a határátkelőhelyen az államhatárt meghatározott feltételekkel, a határőrség ellenőrzése mellett szabad átlépni, továbbá a 22. § (1) bekezdés b) pontja felhatalmazást ad – többek között – a járműforgalom, a szállítmányok ellenőrzésére, a feltételeknek megfelelő határátlépés engedélyezésére. II. A védekezési tevékenység megkezdése, kiterjesztése: A rendkívüli téli időjárási helyzetek (több napig tartó folyamatos havazás) kezelését meghatározott sorrendben kell végezni, melynek megváltoztatása a helyzet gyors romlása esetén lehetséges és szükséges. A védekezési tevékenység megkezdésének és kiterjesztésének rendje az alábbi: • az Országos Meteorológiai szolgálat az ügyeletek és a szakmai szervezetek részére megküldi előrejelzését a várható rendkívüli időjárásról, • az ügyeletek és az útellenőrök információi alapján a közlekedési alágazatok illetékes szakmai szervezeteinek vezetői intézkednek a felkészült és az elsődleges beavatkozásra kijelölt csoportok felé a szakmai védekezési tevékenység megkezdésére, • az ellenőrök és a megkezdett munkát végzők jelentései alapján a vezetők döntenek a további erők munkába állításáról, tájékoztatják felettes vezetőiket, az ügyeleteket, a velük együttműködőket, • az országos hatáskörű vezetők további intézkedéseket tesznek a következmények felszámolására, a minisztériumi vezetőknek (szakfőosztályok, szakállamtitkárok) tájékoztatatást adnak a kialakult helyzetről, javaslatot tesznek a minisztériumi szintű beavatkozásra, valamint folyamatosan informálják az ügyeletek és az együttműködő szervek vezetőit, munkatársait, • a kialakult helyzet kezelése folytatása mellett a minisztériumi vezetők (államtitkár, infrastruktúráért felelős szakállamtitkár) intézkednek a védekezési tevékenységek felső szintű vezetésére, koordinálására, a szükséges rendszabályok bevezetésére. Így létrehozzuk a védelem-koordinációs szervezet bázisán a védekezést közvetlen irányító operatív csoportot, mely felveszi a kapcsolatot azokkal a szervekkel, akik részt vesznek az időjárási helyzet következményei felszámolásában. Tulajdonképpen ez az operatív csoport képezi az alapját a tárcánál felállítandó GKM Védekezési Munkabizottság (a továbbiakban: VMB) operatív csoportjának. • ha az operatív csoport erői nem elegendőek a vezetői és koordinálói feladatok ellátására, akkor az kiegészül a VMB fontosabb tagjaival (vagy szakmai képviselőivel) és így megkezdi részleges működését a tárca VMB, • a kialakult helyzet változásai függvényében – az operatív csoport folyamatos munkavégzése mellett – a VMB vezetője (az infrastruktúráért felelős szakállamtitkár) dönt a teljes bizottság felállításáról, feladata ellátásáról, • amennyiben a VMB munkája során arra a következtetésre jut, hogy a következmények felszámolását magasabb, országos, más szóval Kormány szinten kell folytatni, akkor javaslatot tesz a kormányszintű feladatokra és a Kormányt képviselő KKB összehívására, felállítására. A KKB megalakulása (felállása) után a védekezés országos irányítását, míg a tárca VMB az ágazati feladatok végrehajtásának, a felmerült központi igények
6 kielégítésének vezetését, koordinálását, továbbá a KKB részére szakmai javaslatok és rendszabályok összeállítását végzi.
