A TATABÁNYAI INTEGRÁLT SZAKISKOLA, KÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A TATABÁNYAI INTEGRÁLT SZAKISKOLA, KÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Készítette: Pallos János igazgató

Tatabánya, 2013.augusztus 27.

A Szervezeti és Működési Szabályzatot az összintézményi nevelőtestület elfogadta: 2013. év szeptember hó 27. napján P.H.

Tatabányai Integrált Szakiskola, Középiskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata

Tartalomjegyzék I. Általános rész 1. 2. 3. 4. 5. 8. 9. 10. 11. 12.

Intézményi alapadatok ........................................................................................................ 4 A szmsz célja, tartalma, jogszabályi háttere ....................................................................... 7 Az intézmény alapfeladata, tevékenységei ....................................................................... 10 Az szmsz személyi és időbeli hatálya ............................................................................... 12 Az intézmény működésének rendje .................................................................................. 13 Az intézmény vezetése ...................................................................................................... 22 Képviselet szabályai .......................................................................................................... 24 Kiadmányozás szabályai ................................................................................................... 25 Elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje............... 26 Záró rendelkezések............................................................................................................ 26

II. Különös rész A Tatabányai Integrált Szakiskola, Középiskola és Kollégium Székhelyintézmény 1. A székhelyintézmény adatai ............................................................................................. 29 2. A székhelyintézmény működési rendje ............................................................................ 31 3. A székhelyintézmény vezetése ......................................................................................... 33 4. A székhelyintézmény közösségei ..................................................................................... 34 5. A pedagógusok jogállása .................................................................................................. 38 6. A tanulók közösségei ........................................................................................................ 38 7. A tanulói jogok és kötelességek ....................................................................................... 39 8. A szülők közösségei ......................................................................................................... 42 9. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása ........................................................................ 43 10. A székhelyintézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban állók kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítésének alapelvei .............................................................................. 47 11. Egyéb foglalkozások, a mindennapos testedzés ............................................................... 47 12. A könyvtár működése, a tankönyvellátás rendje .............................................................. 49 13. Rendszeres egészségügyi felügyelet ................................................................................. 50 14. Gyermek- és ifjúságvédelem ............................................................................................ 51 15. A szociális és egyéb támogatás megállapításának és felosztásának elvei ........................ 52 16. A székhelyintézményi hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok.......................... 52 17. A székhelyintézményi munka belső ellenőrzésének rendje.............................................. 53 18. A felnőttoktatás formái ..................................................................................................... 56 19. A székhelyintézményt védő-óvó előírások ....................................................................... 56 20. A székhelyintézményben tartózkodó szülőkre és az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyekre vonatkozó előírások.............................................................................. 59 TISZKK Kereskedelmi, Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközép- és Szakiskolája I. A tagintézmény általános jellemzői, alapadatai .................................................................... 61 II. A tagintézmény vezetése ..................................................................................................... 68 III. A tagintézményi közösségek, valamint a kapcsolattartás formái és rendje ....................... 70 IV. A tagintézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségek ...................................... 77 V. A tagintézmény munkarendje .............................................................................................. 82 VI. A tagintézmény működési rendje ....................................................................................... 85 VII. Az egyéb foglalkozások szervezeti formája és rendje ...................................................... 89 IX. A tankönyvrendelés, a tankönyvválasztás elvei, szabályai, folyamata .............................. 98 X. A tagintézmény létesítményének és helyiségeinek használati rendje ............................... 101 XII. A tagintézmény hagyományrendszere ............................................................................ 103

-1-


TISZKK Kossuth Lajos Közgazdasági és Humán Szakközépiskolája 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat jogszabályi háttere ............................................. 107 2. A tagintézmény legfontosabb jellemzői.......................................................................... 108 3. A tagintézmény működési rendje.................................................................................... 111 4. Elektronikus úton előállított dokumentumok kezelési rendje ......................................... 116 5. A tanulók munkarendje ................................................................................................... 116 6. A pedagógiai munka belső ellenőrzése ........................................................................... 119 7. A tagintézménybe való belépés és benntartózkodás rendje ............................................ 120 8. A tagintézmény közösségei............................................................................................. 124 9. A kapcsolattartás formái ................................................................................................. 132 10. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományápolás .............................................. 138 11. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje .................................................... 140 12. Intézményi védő, óvó előírások ...................................................................................... 141 13. A rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők. ..................................... 142 14. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás szabályai .......................................... 142 15. A felnőttoktatás ............................................................................................................... 144 16. A tagintézmény könyvtárának szervezeti és működési szabályzata ............................... 145 TISZKK Mikes Kelemen Felnőtt és Ifjúsági Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskolája 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21

A törvényes működés alapdokumentumai ...................................................................... 155 Az iskola legfontosabb jellemzői .................................................................................... 156 A tagintézmény közösségei............................................................................................. 160 Az intézmény szervezeti felépítése ................................................................................. 168 Felzárkóztató foglalkozások, tehetséggondozás ............................................................. 174 A tantárgyi, tanévi felmentések eljárási szabályai .......................................................... 175 Az oktató-nevelő munka belső ellenőrzése..................................................................... 176 A működés rendje ........................................................................................................... 177 A tanulók felvételének és elbocsátásának rendje ............................................................ 179 Tagintézményi munkacsoportok ..................................................................................... 180 A tanév rendje ................................................................................................................. 183 A tagintézmény munkarendje ......................................................................................... 184 A tankönyv-ellátás szabályai .......................................................................................... 189 Az iskolai könyvtár használatának rendje....................................................................... 190 Ünnepélyek, megemlékezése rendje, a hagyományápolással kapcsolatos feladatok ..... 194 Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje .................................................... 197 Tanulói jogok és kötelezettségek .................................................................................... 198 A felnőttoktatás ............................................................................................................... 200 Intézményi védő, óvó előírások ...................................................................................... 202 Az iskola külső kapcsolatai ............................................................................................. 203 Az intézményben folytatható reklámtevékenység szabályai .......................................... 206

TISZKK Tatabányai Kollégiuma 1.Általános rendelkezések ...................................................................................................... 208 2.Az intézmény vezetése, feladatmegosztása ......................................................................... 208 3.A kollégium működési rendje ............................................................................................. 208 4. Kollégiumi közösségek ...................................................................................................... 214 A kollégium kapcsolatai ......................................................................................................... 216

-2-


6. Az ünnepélyek rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok ........................ 216 7. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje ........................................................ 217 8. Az intézmény védő- óvó intézkedései ................................................................................ 217 9. A kollégium dokumentumainak nyilvánossága ................................................................. 218 10. Fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei.............................................. 218 11. Egyéb foglalkozások szervezeti formái és rendje ............................................................ 219 12. Diákönkormányzat ........................................................................................................... 219 13. A kollégiumi sportkör, a mindennapos testedzés formái ................................................. 220 14. A kollégium tanulóinak véleménynyilvánítási formái, színterei ..................................... 221 15. A tanulók jutalmazásának alapelvei ................................................................................. 221 16. Szociális támogatás elvei ................................................................................................. 222 17. Hálóhelyiségek bérbeadása, szállóvendégek fogadása .................................................... 222 18. Gyermek- és ifjúságvédelem ............................................................................................ 222 19. Könyvtár ........................................................................................................................... 223

-3-


BEVEZETÉS A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Tatabányai Integrált Szakiskola, Középiskola és Kollégium, 2800 Tatabánya, Réti út 1-5. belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen szervezeti és működési szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. [Nkt. 25. § (1) bekezdés]

I. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1. INTÉZMÉNYI ALAPADATOK 1.1.

Az intézmény alapadatait a hatályos szakmai alapdokumentumok tartalmazzák.

1.1.1. Az intézmény neve: Tatabányai Integrált Szakiskola, Középiskola és Kollégium 1.1.2. Az intézmény fenntartója, felügyeleti szerve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, 1051 Budapest, Nádor utca 32. 1.1.3. Alapító és a fenntartó neve és székhelye Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma

Alapítói jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere Alapító székhelye: 1054 Budapest, Akadémia utca 3. Fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Fenntartó székhelye: 1051 Budapest, Nádor utca 32.

1.1.4. Jogelőd intézményei: Kandó Kálmán Szakképző Iskola OM azonosítója: 201298

Kereskedelmi, Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközép-és Szakiskola OM azonosító: 031956

-4-


Óvárosi Középiskola és Szakiskola OM azonosító: 031944 1.1.5. Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre: Az intézmény a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységeként működik, így önálló gazdálkodói jogkörrel nem rendelkezik.

1.1.6. Az intézmény jogállása: A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ beolvadással létrejött önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége. OM-azonosítója: 201298 Törzsszáma: 769581 Adószáma:15799658-2-41

1.2.

Az intézmény bélyegzői: hosszú bélyegző:

körbélyegző:

1.2.1. A bélyegzők használatára jogosultak: - az igazgató és helyettesei, - a tagintézmény-vezetők és helyettesei, - az iskolatitkár, - a beszerzéssel megbízott közalkalmazott, - az osztályfőnökök a tanügyi dokumentumok használatakor.

1.3. Feladatellátás helyei: Székhelye: 2800 Tatabánya, Réti út 1-5. telephelye: 2800 Tatabánya, Pilinszky János utca 3. telephelye: 2800 Tatabánya, Széchenyi István utca 20. telephelye: 2800 Tatabánya, Vágóhíd utca 2-4.

Tagintézmények megnevezése és telephelyei:

-5-


Tagintézmény hivatalos neve: Tatabányai Integrált Szakiskola, Középiskola és Kollégium Mikes Kelemen Felnőtt és Ifjúsági Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskolája Ügyviteli telephelye: 2800 Tatabánya, Béke utca 8. Tagintézmény telephelye: 2800 Tatabánya, Posta utca 6. Tagintézmény hivatalos neve: Tatabányai Integrált Szakiskola, Középiskola és Kollégium Kossuth Lajos Közgazdasági és Humán Szakközépiskolája Ügyviteli telephelye: 2800 Tatabánya, Cseri utca 35. Tagintézmény hivatalos neve: Tatabányai Integrált Szakiskola, Középiskola és Kollégium Kereskedelmi, Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközép-és Szakiskolája Ügyviteli telephelye: 2800 Tatabánya, Kós Károly utca 17. Tagintézmény telephelye: 2890 Tata, Bacsó Béla utca 66. Tagintézmény telephelye: 2800 Tatabánya, Aradi Vértanúk tere 12. Tagintézmény telephelye: 2800 Tatabánya, Gál István lakótelep 401. Tagintézmény telephelye: 2800 Tatabánya, Kós Károly utca 17/A. Tagintézmény hivatalos neve: Tatabányai Integrált Szakiskola, Középiskola és Kollégium Tatabányai Kollégiuma Ügyviteli telephelye: 2800 Tatabánya, Réti utca 1/A.

1.4. Az intézmény elérhetőségei: 1.4.1. Székhelyintézmény: Címe: Telefon: Fax. E-mail:

2800 Tatabánya, Réti út 1-5. 34/512-230 34/512-232 [email protected]

Telephelyei: Pilinszky úti telephely Címe: 2800 Tatabánya, Pilinszky J.u.3 Telefon: 34/311-468, Fax: 34/331-715 E-mail: [email protected] Vágóhíd úti telephely Címe: 2800 Tatabánya, Vágóhíd út 4. -6-


Telefon: Fax. E-mail:

34/337-327 34/337-327 é[email protected]

Széchenyi úti telephely Címe: 2800 Tatabánya, Széchenyi út 20. Telefon: 34/324-015 Fax. 34/324-015; 34/324-567 E-mail: [email protected]

1.4.2. Tagintézményei: - Tatabányai Integrált Szakiskola, Középiskola és Kollégium Kereskedelmi, Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközép-és Szakiskolája, 2800 Tatabánya, Kós Károly u. 17. Telefon: 34/317-077 Fax: 34/309-591 E-mail: [email protected] - Tatabányai Integrált Szakiskola, Középiskola és Kollégium Kossuth Lajos Közgazdasági és Humán Szakközépiskolája, 2800 Tatabánya, Cseri u. 35. Telefon: 34/309-545 Fax: 34/309-549 E-mail: [email protected] - Tatabányai Integrált Szakiskola, Középiskola és Kollégium Mikes Kelemen Felnőtt és Ifjúsági Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskolája, 2800 Tatabánya, Béke u. 8. Telefon: 34/512-340 Fax: 34/512-346 E-mail: [email protected] - Tatabányai Integrált Szakiskola, Középiskola és Kollégium Tatabányai Kollégiuma 2800 Tatabánya, Réti u. 1/A. Telefon: 34/310-415 Fax: 34/310-415 E-mail: [email protected]

2. A SZMSZ CÉLJA, TARTALMA, JOGSZABÁLYI HÁTTERE 2.1.

A SZMSZ célja, hogy a törvényben foglalt jogilag szabályozott magatartások minél -7-


hatékonyabban érvényesüljenek a köznevelési intézményben. A SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentumokkal, szabályozókkal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad. 2.2.

A SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény

az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet Az intézmény működését meghatározó fontosabb jogszabályok: Magyarország központi költségvetéséről szóló mindenkori törvények

az államháztartásról szóló 2011. CXCV. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény

a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet

az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet

-8-


a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X. 26.) Korm. rendelet

a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, és alkalmazásáról szóló 243/2003 (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló 83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001. (XII. 22.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet

a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 28/2000. (IX.21.) OM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet

a szakfeladat rendről és az államháztartási szakágazati rendről szóló 56/2011. (XII. 31.) NGM rendelet a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteiről, valamint egyes szociális és munkaügyi miniszteri rendeletek rendelkezéseinek hatályon kívül helyezéséről szóló 20/2008. (XII. 17.) SZMM rendelet az Országos képzési jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet

-9-


az oktatásért felelős miniszter mindenkori rendelete a tanév rendjéről

3. AZ INTÉZMÉNY ALAPFELADATA, TEVÉKENYSÉGEI 3.1.

Az intézmény típusa: Közös igazgatású köznevelési intézmény szakiskola, szakközépiskola, gimnázium, kollégium

3.2.

Alapfeladatok: szakközépiskolai nevelés-oktatás • • • •

•

nappali rendszerű iskolai oktatás nyelvi előkészítő felnőttoktatás - esti, levelező sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos, beszédfogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) kizárólag szakképző évfolyamok

•

érettségire felkészítő négy évfolyam

szakiskolai nevelés-oktatás • •

nappali rendszerű iskolai oktatás sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos, beszédfogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők)

gimnáziumi nevelés-oktatás •

felnőttoktatás - nappali, esti, levelező

•

sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos, beszédfogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők)

Köznevelési Hídprogram keretén belül zajló nevelés-oktatás (HÍD I.) Köznevelési Hídprogram keretén belül zajló nevelés-oktatás (HÍD II.) kollégiumi ellátás

- 10 -


3.3.

Egyéb tevékenységek Az intézmény ellátja a tanulók iskolai intézményi étkeztetését. Az intézmény az alapfeladatait, helyi feladatait a pedagógiai programban és a szakképzés központi programjaiban foglalt óratervek alapján a köznevelési törvény előírásai számított órakeretből, valamint a fenntartó által kiegészítésként biztosított órakeretből látja el.

3.4. Az intézmény tevékenységének TEÁOR száma: 8531 általános középfokú oktatás 8532 szakmai középfokú oktatás 8559 máshova nem sorolt egyéb oktatás 5590 egyéb szálláshely-szolgáltatás 3.5. Szakágazati besorolás: 853200

Szakmai középfokú oktatás

3.6. Alaptevékenységhez kapcsolódó szakfeladatok: 853114 Gimnáziumi felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam) 853121 Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam) 853122 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása (9- 12/13. évfolyam) 853124 Szakközépiskolai felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam) 853131 Nappali rendszerű szakiskolai oktatás (9-10. évfolyam) 853132 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai oktatása (9-10. évfolyam) 853134 Nappali rendszerű szakiskolai felzárkóztató oktatás (9-10. évfolyam) 853211 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon 853212 Sajátos nevetési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon 853214 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás 853221 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon 853222 Sajátos nevelési igényű tanutók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon 853224 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás 853231 Emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatása szakképzési évfolyanokon 853232 Sajátos nevelési igényű tanulók emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatása a szakképzési évfolyamokon

- 11 -


853234 Emelt szintű szakközépiskolai fetnőttszakképzés 855917 Középiskolai, szakiskolai tanulószobai nevelés 855918 Sajátos nevelési igényű középiskolai, szakiskolai tanulók tanulószobai nevelése 855921 Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók kollégiumi, externátusi nevelése 562913 Iskolai intézményi étkeztetés 856000 Oktatást kiegészítő tevékenységek komplex támogatása 931202 Utánpótlás-nevelési tevékenység és támogatása 931204 lskolai, diáksport-tevékenység és támogatása 931903 Máshová nem sorolható egyéb sporttámogatás 931205 Fogyatékossággal élők iskolai, diáksport-tevékenysége és támogatása 856091 Szakképzési és felnőttképzési támogatások 841901 Önkormányzatok és társulások elszámolásai 559011 Kollégiumi szálláshelynyújtás közoktatásban tanulók számára 562914 Tanulók kollégiumi étkeztetése 841907 Önkormányzatok elszámolásai a költségvetési szerveikkel 680001 Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 680002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 910121 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása Az alaptevékenysége ellátására rendelkezésre álló, időlegesen szabad kapacitás kihasználását célzó tevékenységekhez kapcsolódó szakfeladatok: 562917 Munkahelyi étkeztetés 561000 Éttermi, mozgó vendéglátás 552001 Üdülői szálláshely-szolgáltatás 855931 Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás 855932 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás 855941 Iskolarendszeren kívüli ISCED 2 szintű OKJ-s képzés 855942 Iskolarendszeren kívüli ISCED 3 szintű OKJ-s képzés 855943 Iskolarendszeren kívüli ISCED 4 szintű OKJ-s képzés 855933 Foglalkoztatást elősegítő képzések 855935 Szakmai továbbképzések 856092 Munkaerő-piaci felnőttképzéshez kapcsolódó szakmai szolgáltatások

3.7.

Az intézmény működési területe: A szakiskolai, gimnáziumi és a kollégiumi feladatellátás tekintetében a KözépDunántúli régió, igény szerint az egész ország.

3.8.

Az intézmény a pedagógiai program, a munkaterv, a házirend és a jelen szabályzat szerint működik.

4. AZ SZMSZ SZEMÉLYI ÉS IDŐBELI HATÁLYA

- 12 -


Az intézmény számára jogszabályokban, testületi döntésekben megfogalmazott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat a jelen SZMSZ-ben foglaltak figyelembe vételével kell alkalmazni. 4.1.

A Tatabányai Integrált Szakiskola, Középiskola és Kollégium szervezeti és működési szabályzatának hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. A SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt.

4.2.

A köznevelési intézmény SZMSZ-ét a nevelési-oktatási intézmény házirendjét nevelési-oktatási intézményben a nevelőtestület az iskolaszék, kollégiumi szék, továbbá az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével fogadja el. Ha iskolaszék, óvodaszék, kollégiumi szék nem működik, az SZMSZ elfogadásakor az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség véleményét kell beszerezni. Az SZMSZ és a házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. Az SZMSZ és a házirend nyilvános, a nevelési-oktatási intézmény honlapján nyilvánosságra kell hozni.

4.3.

A szervezeti és működési szabályzat az összintézményi nevelőtestület elfogadásának napján lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti az intézmény előző szervezeti és működési szabályzata.

4.4.

A szervezeti és működési szabályzat és a mellékletét képező belső szabályzatok, igazgatói – tagintézmény-vezetői utasítások betartása kötelező érvényű az intézménnyel munkaviszonyban álló valamennyi dolgozó, és tanulói jogviszonyban álló valamennyi tanuló számára.

5. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK RENDJE 5.1.

Az intézmény működési rendjét – a fenti jogszabályokkal összhangban – a következő dokumentumok határozzák meg: a hatályos szakmai alapdokumentumok, az iskola pedagógiai programja, e szervezeti és működési szabályzat és mellékletei; a házirend.

5.2.

Az intézmény a tanév rendjét meghatározó miniszteri rendelet alapján készíti el az iskolai munkatervet és az éves menetrendjét.

5.3.

Az iskola működéséről szóló miniszteri rendeletnek megfelelően a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet határozza meg a tanítás nélküli munkanapok számát.

5.4.

A felhasználásáról a székhely/tagintézmény nevelőtestülete dönt, amelyek közül egyre a székhely/tagintézmény diákönkormányzata tesz javaslatot.

- 13 -


5.5. 5.6.

Tanítási nap, vagy napok előre nem látható ok miatti kimaradása esetén (üzemzavar, fagyszünet, stb.) azok pótlására az 5.3. pontban szereplő napok felhasználhatók. Munkaszüneti napokon az iskola épületét zárva kell tartani. Ekkor - indokolt esetben tanár, vagy tanuló csak az igazgatónak, tagintézmény-vezetőnek engedélyével és utasítása szerint léphet az iskolába.

5.7.

Amennyiben olyan személy érkezik az iskolába, aki nem áll jogviszonyban az intézménnyel, beléptetését a portás végzi és útbaigazítást ad. A látogató, ha ügyét elintézte, köteles az iskolát a legrövidebb időn belül elhagyni. 5.7.1. A szülő kérésére a diákot óráról csak különleges és kivételes esetben lehet kihívni.

5.8.

Ha a jelen SZMSZ hatálya alá tartozó személy az iskola területén illetéktelen személy jelenlétét észleli, akkor azt a főigazgatónak, tagintézmény-vezetőnek vagy helyetteseinek haladéktalanul jelentenie kell.

5.9.

A különböző működési területek dolgozóinak időbeosztását munkaköri leírásuk tartalmazza.

5.10. A gazdasági dolgozók, a titkárság dolgozói, a technikai személyzet heti 40 órás munkaidejét az iskolai feladatokhoz igazodva kell beosztani. 5.11. Az intézmény vezető állású dolgozói, valamint az intézményvezető által kijelölt dolgozók munkakörének átadásáról, illetve átvételéről személyi változás esetén jegyzőkönyvet kell felvenni. Az átadásról és átvételről készült jegyzőkönyvben fel kell tüntetni: − az átadás-átvétel időpontját, − a munkakörrel kapcsolatos tájékoztatást, fontosabb adatokat, − a folyamatban lévő konkrét ügyeket, − az átadásra kerülő eszközöket, − az átadó és átvevő észrevételeit, − a jelenlévők aláírását. Az átadás-átvételi eljárást, a munkakörváltozást követően legkésőbb 15 napon belül be kell fejezni. A munkakör átadás-átvételével kapcsolatos eljárás lefolytatásáról a munkakör szerinti felettes vezető gondoskodik. 5.12. Az intézményben szigorúan a szakmai munkával összefüggő anyagok fénymásolása történhet térítésmentesen. 5.13. A tanulók benntartózkodási rendjéről e szabályzat intézményegységenként külön rendelkezik 5.14. Az intézménnyel vállalkozói szerződéssel, bérleti szerződéssel, vagy egyéb nem pedagógus foglalkoztatásra vonatkozó polgári jogi szerződéssel kapcsolatban álló személyek a szerződésben rögzített időpontban, célból és feltételek szerint léphetnek be, és tartózkodhatnak az intézményben 5.15. A vezetőknek a székhely/tagintézményben való tartózkodási rendje: A székhely/tagintézményben vezetői ügyeletet kell tartani minden munkanapon 7 órától 16 óráig, illetve mindaddig, amíg az intézményben saját, szervezett program folyik.

- 14 -


Vezetői ügyeletet kell tartani munkaszüneti napokon is, ha az iskolában szervezetten diákok tartózkodnak. A vezetői ügyeletet az igazgató, tagintézmény-vezetők és a helyetteseik látják el egymás között kialakított rendben.

6. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 6.1. Az intézmény vezetője: 6.1.1. A vezető személye: Az intézmény vezetője csak a köznevelési törvény által előírt feltételeknek megfelelő személy lehet, akinek kiválasztása nyilvános pályázat útján történik. A vezetői megbízás legfontosabb követelménye: az intézmény típusának megfelelő felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség, pedagógus szakvizsga és a pedagógus munkakörben való határozatlan idejű alkalmazás, valamint a szükséges szakmai gyakorlat. 6.1.2. Az intézményvezető jogköre: Az intézményvezető feladatait, jogkörét, felelősségét a jogszabályok, valamint a fenntartó határozza meg. 6.1.3. Az intézményvezető kiemelt feladatai: Az igazgató alapvető feladata az intézményegységek munkájának, belső kapcsolatainak olyan módon való összehangolása, hogy tevékenységüket egy intézményi keretben tudják ellátni. a nevelőtestület vezetése, a belső kontrollrendszer kialakítása és ellenőrzése, a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése, a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása a rendelkezésre álló költségvetés alapján, a munkáltatói, valamint a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása. a közoktatási intézmény képviselete, együttműködés biztosítása a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, a szülők és a diákok képviselőjével, és a diákönkormányzattal, a nemzeti és intézményi ünnepek méltó megszervezése, a gyermek és ifjúságvédelmi munka irányítása, a munkahelyi, valamint a tanuló és gyermekbalesetek megelőzésének irányítása a döntés, az egyetértési kötelezettség megtartásával az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy a kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörébe. 6.1.4. Az intézményvezető felelőssége:

- 15 -


Az intézmény vezetője (igazgatója) egyszemélyi felelősségéről jogszabály rendelkezik, kiemelten felelős az alábbiakért a szakszerű és törvényes működésért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, a pedagógiai munkáért, a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért, a nevelő és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló és a gyermekbalesetek megelőzéséért, a gyermekek egészségügyi vizsgálatainak ellátásáért 6.1.5.Kiadmányozási joga Kiadmányozási jog illeti meg az intézménnyel kapcsolatos valamennyi munkajogi, polgári jogi, hatósági, valamint az iskolai intézményegységgel kapcsolatos köznevelési hatósági ügyekben a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Elnöke Utasításának megfelelően.

6.2. Az intézmény közösségei

6.2.1. Igazgatótanács: Feladata: segíti az intézmény vezetőjének munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) Tagjai: • igazgató, • tagintézmény-vezetők 6.2.2. Igazgatóhelyettesek: Feladata: az igazgató mellett szervezik, irányítják és ellenőrzik a munkát. Tagjai: • igazgatóhelyettes, • tagintézmény- vezetők, • tagintézmény- vezető helyettesek • közismereti igazagtóhelyettesek, • műszaki igazgatóhelyettesek 6.2.3. Nevelőtestület: Feladata: nevelési és oktatási kérdésekben az iskola legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. Tagjai: • a székhely/tagintézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, • a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozó.

- 16 -


6.2.4. Szakmai munkaközösségek: Szakmai munkaközösségek létrehozásának lehetőségéről a köznevelési törvény 71. § (1) bekezdése rendelkezik. A munkaközösségek száma és elnevezése évente rögzítésre kerül az intézmény munkatervében. Feladata: részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában. Tagjai: az adott pedagógiai területhez tartozó pedagógusok 6.2.5. Szakalkalmazottak: Feladata: az intézmény működésének biztosítása, gazdasági ügyeinek intézése Tagjai: • • • • • •

adminisztratív és technikai dolgozó, iskolatitkár, gazdasági ügyintéző, rendszergazda, oktatás technikus, karbantartó, gondnok

6.2.6. Diákönkormányzat: Feladata: a tanulók érdekeinek képviselete Tagjai: • tanulók, • tanulóközösségek, • diákkörök 6.2.7. Szülői szervezet: Feladata: a szülők érdekeinek képviselete Vezeti: szülői munkaközösség, iskolaszék Tagjai: • szülők, • szülői közösségek 6.2.8. Intézményi tanács: A nemzeti köznevelési törvény 73. § (3) bekezdése alapján a helyi közösségek érdekeinek képviseletére a szülők, a tanulók, a nevelőtestület, az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat, a történelmi egyházak, a helyi gazdasági kamara és az intézményfenntartó képviselőiből alakult intézményi tanács a nevelési-oktatási intézménynek a működését érintő valamennyi kérdésben véleményt nyilvánító egyeztető fóruma.

7. KAPCSOLATTARTÁS RENDJE 7.1. A székhely/tagintézményekkel való kapcsolattartás rendje

- 17 -


Az intézményvezető rendszeresen felkeresi a szervezeti egységeket. A székhely/tagintézmény vezetése heti gyakorisággal, illetve szükség szerint tart értekezleteket. A székhely/tagintézményekben szükség szerint tart rövid értekezletet valamelyik helyi vezető, vagy az intézményvezető. Az egyes szervezeti intézmények, telephelyek között az információáramlás telefon és elektronikus levelezés útján történik. Az intézmény alapvető feladatainak összeállítására, véglegesítésére (pedagógiai program, munkaterv, SZMSZ, éves statisztika, tantárgyfelosztás, stb) kibővített igazgatótanácsi értekezleteken( igazgatótanács tagjai, székhelyintézmény igazgatóhelyettesei, szakmai munkaközösség vezetők)kerül sor. igazgatótanács ülésein történik az intézményi szintű teendők meghatározása, az intézményegységek közötti információk kicserélése, az egyes intézményegységek munkájának összehangolása. A tanév rendjében előírt félévi és év végi összintézményi nevelőtestületi értekezleten történik az intézményegységek munkájáról való átfogó értékelés A DÖK tevékenységét, az iskolai diákönkormányzatot a tanulók által választott, az igazgató által megbízott székhely/tagintézmény segítő tanár támogatja és fogja össze. A DÖK a segítő tanár közreműködésével vagy közvetlenül fordulhat az iskola vezetőségéhez vagy az intézmény igazgatójához. A szülőkkel való kapcsolattartás formái: szóbeli tájékoztatást tart az éves munkatervben rögzített, az általános munkaidőn túli időpontokban (SZM értekezletek, Iskolaszék, Intézményi tanács, szülői értekezletek, fogadóórák) rendszeres írásbeli tájékoztatást ad (a tanulók tájékoztató füzetében, nyomtatott naplókivonatban, elektronikus ellenőrzőben). A sofőr naponta körüljárja a szervezeti intézményeket, telephelyeket és kézbesíti a papír alapú információhordozókat, dokumentumokat. 3.2.1. 7.2. A vezetők és a beosztottak közötti kapcsolattartás 7.2.1. Összintézményi alkalmazotti értekezlet: Tagjai: az intézményben foglalkoztatott valamennyi dolgozó, akivel az intézmény határozott vagy határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyt létesített. Az óraadók tanácskozási joggal vehetnek részt a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 70. § (5) bekezdése alapján. Az alkalmazotti értekezlet akkor határozatképes, ha tagjainak legalább kétharmada jelen van. Határozatait egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza. Az értekezletről jegyzőkönyv készül. • Döntési jogkör:

- 18 -


-

•

Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadása és módosítása. Véleményezési jogkör: a köznevelési intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával kapcsolatban.

A tájékoztatás formái: • Tájékoztatás írásban (az igazgató, ill. a tagintézmény-vezető aláírással igazolják az értesítést). • Tájékoztatás a tanári szobákban lévő hirdetőtábla útján. • Tájékoztatás szóban munkaértekezleteken (jegyzőkönyv rögzíti). • Tájékoztatás elektronikus információs csatornákon (pl. email, web). 7.2.2. Összintézményi nevelőtestületi értekezlet Tagjai: a vezetők, valamint a hatályos szakmai alapdokumentum meghatározott alaptevékenységre létesített munkakörökben közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatottak a székhely– és a tagintézményben. Értekezletet tartanak külön-külön a székhely/tagintézmény pedagógusai, valamint közös, intézményi szinten is. Az iskola nevelőtestülete a nevelési-oktatási kérdésekben az intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. • Döntési jogkör: A összintézményi nevelőtestület dönt a köznevelési törvény 70.§. (2) a, b, c, d, j bekezdése pontjaiban meghatározott kérdésekben. Az óraadó tanár a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyekben – a Nkt.70.§. (2) bekezdés h)-i) pontjába tartozó ügyek kivételével - nem rendelkezik szavazati joggal. 7.2.3. Munkaközösségi értekezlet Tagjai: az adott pedagógiai területhez tartozó székhely/tagintézmény pedagógusai Az igazgató a munkaközösség vezetők értekezletét szükség szerint hívhatja össze. Jogai: • Döntési jogkör - A munkaközösség éves munkatervéről. - A munkaközösség szakmai munkájáról - A módszertani és szaktárgyi értekezletekről. - A bemutató foglalkozásokról.

- 19 -


• •

- A munkaközösség tagjainak fejlesztő szakmai programjáról. - Az egységes követelményrendszer kialakításáról, és bevezetéséről. Véleményezési jogkör - Az oktatás tartalmi fejlesztésének irányáról. Javaslattételi, állásfoglalási jogkör - A szakmai munkaközösség vezetőjének személyéről. - Tankönyvrendelések irányítása, ellenőrzése. - A pedagógusok továbbképzése. - A székhely/tagintézményi pályázatokban való részvétele.

3.2.2. 7.3. A vezetők és az intézményi tanács közötti kapcsolattartás formája, rendje Az iskola intézményi tanáccsal való kapcsolattartásáért az igazgató a felelős. Az intézményi tanácsot működési rendjében meghatározott tisztségviselője illetve tagja képviseli az iskolával való kapcsolattartás során. Az igazgató félévenként egy alkalommal beszámol az Intézményi Tanácsnak az iskola működéséről. Az intézményi tanács képviselőjét meg kell hívni a szülői választmány és a diákönkormányzat vezetősége, valamint az iskolaszék vezetője részére tartandó tájékoztató értekezletre, melyet az iskola igazgatója és a tagintézmény-vezetők évente két alkalommal hívnak össze. Az értekezleten az igazgató vagy tagintézmény-vezető ismerteti az éves iskolai munkatervet, a tanév helyi rendjéről szóló nevelőtestületi javaslatot, szól a tanév kiemelt feladatairól, valamint a tanulmányi munka értékeléséről, a munkatervben rögzített székhely/tagintézményi feladatok teljesítéséről. Szükséges esetben az intézményi tanács képviselője az igazgatótanács, valamint a ősszintézményi nevelőtestület értekezleteire is meghívhatóak. Az intézményi tanács és az iskola vezetősége közötti kapcsolattartás egyéb szabályait az éves iskolai munkaterv és az intézményi tanács működési rendje, valamint munkaprogramja határozza meg. 3.2.3. 3.2.4. 7.4.. Nem pedagógus dolgozókkal való kapcsolattartás Az iskolaorvossal, az iskola védőnőjével és az iskola pszichológusával az igazgatóhelyettes és a tagintézmény-vezető helyettes tartja a kapcsolatot. A rendszeres egészségügyi vizsgálatok megszervezésekor a védőnő az osztályfőnökökkel, az igazgatóhelyettesekkel, illetve a tagintézmény-vezető helyettesekkel egyeztet.

- 20 -


7.5. Kapcsolattartás a fenntartóval Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, és elsősorban a következő területekre terjed ki: az intézmény átszervezése, tevékenységi körének módosítása, megszüntetése, az intézmény nevének megállapítására, intézményvezetői megbízás előkészítése, az intézmény költségvetésének, finanszírozási ütemtervének összeállítása, az adott tanítási évben indítható osztályok, csoportok számának meghatározása, az intézményi szintű órakeret-és pedagóguslétszám megállapítása, a munkáltatói döntések, az intézmény ellenőrzése: • gazdálkodási, működési, törvényességi szempontból, • szakmai munka eredményessége tekintetében, • az ott folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre, valamint • a tanuló és gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedések • tekintetében, az intézményben folyó szakmai munka értékelése, az intézmény által hozott döntésekkel kapcsolatban benyújtott, a fenntartó által elbírálására kerülő kérelmek, a pedagógiai program, a szervezeti-és működési szabályzat és a házirend jóváhagyásra benyújtása, amennyiben abból a fenntartóra (valamint ha a fenntartó látja el a működtetés feladatait, a működtetőre) többletkötelezettség hárul, mindazon intézményi ügyek, amelyekhez a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ belső szabályzatai szerint a fenntartó aláírása, ellenjegyzése szükséges. 7.5.1. A kapcsolattartás formái: szóbeli kapcsolattartás telefonon vagy személyesen, írásbeli kapcsolattartás elektronikus vagy papír alapú formában, értekezleteken, tárgyalásokon való részvétel, a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából, fenntartói körlevelek, az intézmény által elkészített dokumentumok fenntartói aláírásra, ellenjegyzésre történő benyújtása, együttműködés a fenntartói ellenőrzések során, speciális információ szolgáltatás az intézmény szakmai, munkaerő-gazdálkodási (valamint ha a fenntartó látja el a működtetés feladatait, a pénzügyi-gazdálkodási) tevékenységéhez kapcsolódóan, a fenntartó döntéséhez szükséges adatok, információk, dokumentumok rendelkezésre bocsátása, a végrehajtási rendeletek (20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, a tanév rendjéről szóló rendelet, a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet és a 20/2007. (V.21.) SZMM rendelet) szerinti munkaterv, jelentések, jegyzőkönyvek, tantárgyfelosztás megküldése,

- 21 -


éves beszámoló az intézmény tevékenységéről a fenntartó által meghatározottak szerint. 7.5.2. A fenntartóval való kapcsolattartás felelősei: igazgató, tagintézmény-vezetők, székhely/tagintézmények igazgatóhelyettesei .

8. AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE 8.1. 69.§

Az iskolát az igazgató vezeti és irányítja. Döntési jogköreit a Köznevelési törvény és az ahhoz kapcsolódó rendeletekben meghatározottak szerint, az egyeztetési kötelezettségek megtartásával gyakorolja. Az intézményi vagyon feletti rendelkezés joga a fenntartó rendelete szerint illeti meg az igazgatót.

8.2.

Az intézmény vezetője képviseli az iskolát.

8.3.

Az igazgató képviseleti jogát esetenként, vagy az ügyek meghatározott körében helyetteseire vagy az intézmény más alkalmazottaira átruházhatja.

8.4.

A közös igazgatású közoktatási intézmény vezetését, az intézményegységek munkájának összehangolását –az igazgató és a tagintézmény-vezetőkből álló – igazgatótanács látja el.

8.5.

Az igazgatótanács részt vesz a munkáltatói jogkör gyakorlásában. Az igazgatótanács hetente ülésezik.

8.6.

Az intézmény kibővített igazgatótanácsa véleményező, tanácskozó, javaslattevő testület, amely alkalmanként ülésezik. 8.6.1. Tagjai: az igazgató, székhelyintézmény igazgatóhelyettesei, tagintézmény-vezetők, tagintézmény-vezető helyettesek, szakmai munkaközösség vezetők.

8.7.

A kibővített igazgatótanács feladata, hatásköre: az igazgató irányításával az iskolai működés minden részletét érintő feladatok szervezése, a döntések előkészítése, a végrehajtás megszervezése és a folyamatos ellenőrzés, értékelés, valamint a szükséges korrekciók meghozatala. 8.7.1. Az intézményvezetés szintjén kell előkészíteni: a kitüntetéseket és a jutalmazásokat, az intézményi átszervezéseket, a pedagógiai program és annak mellékletei módosításait, a szervezeti és működési szabályzat, valamint a házirend módosítását,

- 22 -


az éves munkaterv és tanév költségigény tervezetének összeállítását, a pedagógusok továbbtanulásának és továbbképzésének ütemezését, álláshelyek meghirdetését, az intézményi kapcsolatok rendezését.

8.8.

Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség: Az intézmény élén az igazgató áll, aki vezetői tevékenységét a székhelyintézmény igazgatóhelyettesei, tagintézmény–vezetők és helyetteseik, közreműködésével látja el. A 2007. évi CLII. törvény alapján ezek a személyek vagyonnyilatkozat tételére kötelezettek.

8.9. Az intézményvezető, illetve helyetteseinek helyettesítési rendje: 8.9.1. Az intézményvezetőt szabadsága és betegsége alatt, valamint hivatalos távolléte esetén teljes jogkörrel – kivéve az utalványozást – a székhelyintézmény igazgatóhelyettesei közül dr. Tóth István helyettesíti. Az igazgató tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön írásos intézkedésben ad felhatalmazást. Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes, folyamatos távollét. 8.9.2. A helyettes feladatait - távollétében – az igazgató által kijelölt vezető, helyettes, látja el. Bármelyik székhelyintézmény igazgatóhelyettes, tagintézmény-vezető, tagintézmény-vezető helyettes esetleges tartós helyettesítése ügyében az igazgató rendelkezik. 8.9.3. A helyettesítő vezető a felelősségét és intézkedési jogkörét az intézmény biztonságos működésével, valamint a tanulók biztonságának megóvásával összefüggő, és azonnali döntést igénylő, rendkívüli ügyekben korlátozások nélkül érvényesíti. 8.10. A munkáltatói jogok gyakorlásának rendje 8.10.1. Munkavállalóval foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítése. Gyakorlója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Igazgatója 8.10.2. Munkavégzés feltételeinek meghatározása. Gyakorlója: igazgató 8.10.3. Illetmény megállapítása Gyakorlója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Igazgatója 8.10.4. Munkavégzés helyének, idejének és módjának megállapítása (intézkedési és utasítási jog) Gyakorlója: igazgató 8.10.5. Kötelezettségszegés esetén a munkavállaló felelősségének megállapítása, jogkövetkezmények megállapítása Gyakorlója: az intézményvezető, az alárendelt munkavállalók tekintetében a székhelyintézmény igazgatóhelyettesei, a tagintézményvezetők és helyetteseik, a jogkövetkezmények megállapítása kizárólag az intézményvezető jogköre 8.10.6. Munkaviszony megszüntetése. Gyakorlója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Igazgatója 8.10.7. Az átruházott hatáskörök (7.10.4. és 7.10.5.) tovább nem adhatók. - 23 -


8.12. Képviseleti jogosultságok 8.12.1. Az intézményt az intézményvezető képviseli, átruházott jogkörökben a tagintézmény-vezető 8.12.3. A szervezeti egységek képviselete munkajogi tekintetben 8.10. pont szerint alakul. 8.12.3. A szervezeti egységek szakmai tekintetben teljes körűen képviselik a tagintézményt.

9. KÉPVISELET SZABÁLYAI 9.1. A köznevelési intézmény képviseletére az intézményvezető jogosult, aki ezt a jogát meghatározott esetekben átruházhatja más személyre vagy szervezetre. 9.2. Az intézmény képviseletéről a fenntartó – indokolt esetben – meghatározott ügyek tekintetében saját döntése alapján rendelkezhet. 9.3. Az intézményvezető a képviseleti jogát – aláírásával és az intézmény körbélyegzőjével ellátott írásos nyilatkozatában – az általa kijelölt személyre ruházhatja át, kivéve a jogviszony létesítésével, módosításával és megszüntetésével kapcsolatos nyilatkozatok megtételét. 9.4. A képviseleti jog átruházásáról szóló nyilatkozat hiányában – amennyiben az ügy elintézése azonnali intézkedést igényel – a nyilatkozattételre az a személy jogosult, akit erre a szervezeti és működési szabályzat helyettesítésről szóló rendelkezései az intézményvezető helyett történő eljárásra feljogosítanak. 9.4.1. A képviseleti jog az alábbi területekre terjed ki: 9.4.1.1. jognyilatkozatok megtétele az intézmény nevében tanulói jogviszonnyal az intézmény és más személyek közötti szerződések megkötésével, módosításával és felbontásával, munkáltatói jogkörrel összefüggésben a 8.10. szerint; 9.4.1.2. az intézmény képviselete személyesen vagy meghatalmazott útján hivatalos ügyekben települési önkormányzatokkal való ügyintézés során állami szervek, hatóságok és bíróság előtt az intézményfenntartó és az intézmény működtetője előtt intézményi közösségekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás során a nevelési-oktatási intézményben működő egyeztető fórumokkal, így a nevelőtestülettel, a szakmai munkaközösségekkel, a szülői szervezettel, a diákönkormányzattal, az iskolaszékkel és az intézményi tanáccsal

- 24 -


más köznevelési intézményekkel, szakmai szervezetekkel, nemzetiségi önkormányzatokkal, az intézmény fenntartásában és működtetésében érdekelt gazdasági és civil szervezetekkel az intézmény belső és külső partnereivel megyei, helyi gazdasági kamarával az intézmény székhelye szerinti egyházakkal munkavállalói érdekképviseleti szervekkel 9.5. sajtónyilatkozat megtétele az intézményről a nyomtatott vagy elektronikus média részére kifejezett rendelkezéssel arról, hogy mit és hogyan hozhatnak a nyilatkozatból nyilvánosságra; 9.6. az intézményben tudományos kutatás vagy szépirodalmi művek elkészítésének céljából történő információgyűjtés engedélyezéséről szóló nyilatkozat megtétele. Az anyagi kötelezettségvállalással járó jogügyletekben való jognyilatkozat-tételről, annak szabályairól fenntartói, működtetői döntés vagy külön szabályzat rendelkezik. Ha jogszabály úgy rendelkezik, hogy a jognyilatkozat érvényességéhez két képviseleti joggal rendelkező személy nyilatkozata szükséges, azon az intézmény igazgatója és valamelyik magasabb vezetői beosztásban lévő alkalmazottjának együttes aláírását kell érteni.

10. KIADMÁNYOZÁS SZABÁLYAI 10.1. Az intézményben bármilyen területen kiadmányozásra, a kiadványok továbbküldhetőségének és irattározásának engedélyezésére az intézményvezető jogosult. 10.2. Az intézményvezető akadályoztatása esetén a kiadmányozási jog gyakorlója az intézményvezető által – aláírásával és az intézmény bélyegzőjével ellátott írásos nyilatkozatban – megjelölt magasabb vezető beosztású alkalmazottja az intézménynek. 10.3. Az intézmény ügyintézésével kapcsolatban keletkező ügyiratoknak az alábbiakat kell tartalmazniuk: az intézmény adatai (név, cím, irányítószám, telefonszám, faxszám, e-mail cím) az irat iktatószáma az ügyintéző neve A kiadvány jobb felső részében a következőket kell feltüntetni: az irat tárgya az esetleges hivatkozási szám a mellékletek száma - 25 -


10.4. A kiadványokat eredeti aláírással vagy hitelesített kiadványként lehet elküldeni. Ha a kiadványozó eredeti aláírására van szükség, a kiadvány szövegének végén, a keltezés alatt, a kiadványozó nevét, alatta pedig a hivatali beosztását kell feltüntetni.

11. Elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje Az elektronikus úton előállított nyomtatványokat a digitalizálást végző személy köteles papíralapú formában is előállítani. Az elektronikus nyomtatványt – az igazgató utasítása szerinti gyakorisággal – papíralapon is hozzáférhetővé kell tenni, azaz ki kell nyomtatni. A papíralapú nyomtatványt kinyomtatását követően: - el kell látni az igazgató eredeti aláírásával és az intézmény bélyegzőjével, -

az iraton fel kell tüntetni a dokumentum eredeti adathordozójára való utalást: „elektronikus nyomtatvány”,

-

az elektronikus és a nyomtatott (hitelesített) kiállítás dátumát,

-

az vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerint meghatározott ideig az irattárazási szabályzat alapján irattári dokumentumként kell lerakni.

A papír alapú irattárazás tekintetében a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények megtartásáért az intézményvezető felel, valamint a hitelesítésről az intézményvezetőnek kell gondoskodnia.

12. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 12. 1. Az SZMSZ hatálybalépése Az SZMSZ 2013. szeptember 27. napján a nevelőtestület általi elfogadásával lép hatályba, és visszavonásig érvényes. A felülvizsgált szervezeti és működési szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg érvényét veszti előző SZMSZ. 12.2. A SZMSZ felülvizsgálata A SZMSZ felülvizsgálatára sor kerül jogszabályi előírás alapján, illetve jogszabályváltozás esetén, vagy ha módosítását kezdeményezi az összintézmény nevelőtestülete, a diákönkormányzat, az intézményi tanács, ennek hiányában az iskolaszék, óvodaszék, kollégiumi szék, ennek hiányában a szülői szervezet. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az intézményvezetőhöz kell beterjeszteni. A SZMSZ módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival.

- 26 -


MELLÉKLETEK JEGYZÉKE

1. számú melléklet:

Az intézmény szervezeti ábrája


Az egyes munkakörökhöz tartozó munkaköri leírások


Házirendek

- 27 -

II. KÜLÖNÖS RÉSZ A székhely/tagintézményekre vonatkozó különös szabályok

A TATABÁNYAI INTEGRÁLT SZAKISKOLA, KÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZÉKHELYINTÉZMÉNY

Szervezeti és Működési Szabályzata

Tatabányai Integrált Szakiskola, Középiskola és Kollégium Székhelyintézmény Szervezeti és Működési Szabályzata

1. A székhelyintézmény adatai 1.1

Az intézmény neve: Tatabányai Integrált Szakiskola, Középiskola és Kollégium Székhelyintézménye

1.2

1.2.

Jogelőd intézményei:

Péch Antal Műszaki Szakképző Iskola és Gimnázium OM azonosítója: 031943 Fellner Jakab Általános Iskola, Szakközépiskola és Szakiskola OM azonosítója: 031964 1.3

1.3.

Az intézmény OM-azonosítója: 201298 törzsszáma: 769581

1.4

1.4.

Az székhelyintézmény elérhetőségei:

Székhely: Címe: Telefon: Fax. E-mail:

2800 Tatabánya, Réti út 1-5. 34/512-230 34/512-232 [email protected]

Telephelyek: Pilinszky úti telephely Címe: 2800 Tatabánya, Pilinszky J.u.3 Telefon: 34/311-468, Fax: 331-715 E-mail: [email protected] Vágóhíd úti telephely Címe: 2800 Tatabánya, Vágóhíd út 4. Telefon: 34/337-327 Fax. 34/337-327 E-mail: é[email protected] Széchenyi úti telephely Címe: 2800 Tatabánya, Széchenyi út 20. Telefon: 34/324-015

- 29 -


Fax. E-mail:

1.5

34/324-015; 34/324-567 [email protected]

1.5. A székhelyintézmény tevékenységének TEÁOR száma: 8531 általános középfokú oktatás 8532 szakmai középfokú oktatás 8559 máshova nem sorolt egyéb oktatás

1.6

1.6. Szakágazati besorolás: 853200

1.7

Szakmai középfokú oktatás

1.7. Alaptevékenységhez kapcsolódó szakfeladatok: 853121 Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam) 853122 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása (912/13. évfolyam) 853124 Szakközépiskolai felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam) 853131 Nappali rendszerű szakiskolai oktatás (9-10. évfolyam) 853132 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai oktatása (9-10. évfolyam) 853211 Szakképesítés megszervezésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon 853212 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon 853214 Szakképesítés megszervezésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás 853221 Szakképesítés megszervezésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon 853222 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon 853224 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás 853231 Emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás a szakképzési évfolyamokon 853232 Sajátos nevelési igényű tanulók emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatása a szakképzési évfolyamokon 853234 Emelt szintű szakközépiskolai felnőtt szakképzés 854211 Felsőfokú szakképzés 855917 Középiskolai és szakiskolai tanulószobai nevelés 855918 Sajátos nevelési igényű középiskolai, szakiskolai tanulók tanulószobai nevelése - 30 -


562913 Iskolai intézményi étkeztetés 856000 Oktatást kiegészítő tevékenységek komplex támogatása 931202 Utánpótlás-nevelési tevékenység és támogatása 931204 Iskolai, diáksport tevékenység és támogatása 931903 Máshová nem sorolható egyéb sporttámogatás 931205 Fogyatékossággal élők iskolai, diáksport-tevékenysége és támogatása 856091 Szakképzési és felnőttképzési támogatások 841901 Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai

2.

A székhelyintézmény működési rendje

2.1.

Munkanapokon az iskola reggel 6 óra 15 perctől van nyitva, este 22 óra 00 perckor zárják a kapukat (Széchenyi úton 20 óra 00 perckor), és bekapcsolják a riasztórendszert. Ezen időközben - a kötelező elfoglaltságon túl - a tanórán kívül szervezett rendezvényeken a diákoknak és a nevelőtestület tagjainak 7 órától 20 óráig van joguk az iskolában tartózkodni. Ezen időszakon kívül, illetve külső személyek csak az igazgató vagy helyettese engedélyével tartózkodhatnak az iskolában.

2.2.

A Réti úton beléptető rendszer működik, amelynek működési és használati rendje jelen szabályzat mellékletét képezi. A Réti úti sportpályák szabadon használhatók az iskola nyitvatartási idejében, illetve hétvégén. A sportpályát használók anyagi felelősséggel tartoznak a használatért, és felelnek a tiszta környezet megóvásáért. A sportolás kezdetekor - hétköznap az iskola portáján, hétvégén a kollégium portáján - át kell venni a pályák kulcsait, távozáskor le kell adni azokat. Aláírással kell igazolni, hogy rongálás nem történt. Iskolai szünetek idején a pályák használatának rendjéről az igazgató gondoskodik.

2.3. Az iskolában a nappali tagozaton a tanítás az alábbi rend szerint kezdődik és fejeződik be. Széchenyi úti telephely: 1. óra 8:00 - 8:45 2. óra 8:55 - 9:40 3. óra 9:50 - 10:35 (“nagyszünet”) 4. óra 10:50 - 11:35 5. óra 11:45 - 12:30 6. óra 12:35 - 13:20 7. óra 13:25 - 14:10

- 31 -

1. szünet 2. szünet 3. szünet

8:45 - 8:55 9:40 - 9:50 10:35 -


11:35 - 11:45 12:30 - 12:35 13:20 - 13:25

10:50


Székhely Réti út: 1. óra 7:45 - 8:30 2. óra 8:40 - 9:25 (“nagyszünet”) 3. óra 9:40 - 10:25 4. óra 10:35 - 11:20 5. óra 11:30 - 12:15 6. óra 12:20 - 13:05 7. óra 13:10 - 13:55

1. szünet 2. szünet

8:30 - 8:40 9:25 -

3. szünet 4. szünet 5. szünet 6. szünet

10:25 - 10:35 11:20 - 11:30 12:15 - 12:20 13:05 - 13:10


8:25 - 8:35 9:20 - 9:30 10:15 -

4. szünet 5. szünet 6. szünet 7. szünet

11:15 - 11:25 12:10 - 12:20 13:05 - 13:15 14:00 – 14:05

9:40

Pilinszky úti telephely: 1. óra 7:40 - 8:25 2. óra 8:35 - 9:20 3. óra 9:30- 10:15 (“nagyszünet”) 4. óra 10:30 - 11:15 5. óra 11:25 - 12:10 6. óra 12:20 - 13:05 7. óra 13:15 - 14:00 8. óra 14:05 – 14:50

10:30

Az igazgató által a szükséges egyeztetések után esetenként engedélyezve 0. óra is tartható, amely a „Széchenyi” telephelyen 7:10 - kor kezdődik és 7:55 - kor ér véget, a székhelyen 7:00 – kor kezdődik és 7:45 – kor ér véget, a „Pilinszky” telephelyen 6:50 – kor kezdődik és 7:35 – kor ér véget. Szükség esetén délután is szervezhetők kötelező elméleti és gyakorlati foglalkozások. Ennek rendjét az éves munkatervben kell szabályozni.

2.4. Szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje Adminisztrációs/technikai csoport: közvetlenül az intézményvezető és az igazgatóhelyettesek mellé rendelt. Feladata: a központi adminisztrációs/diák-szociális ügyek intézése Tagjai: • iskolatitkár, • adminisztrátorok szakiskola (Pilinszky telephely és a Vágóhíd úti telephely) Feladata: szakiskolai képzés Vezeti: a műszaki és a közismereti igazgatóhelyettesek Műszaki igazgatóhelyettes közvetlen alárendeltjei: - 32 -


• • • • •

szakmai munkaközösség vezetők, műszaki tanárok, gondnok, udvari munkások. gépész, elektrotechnikai, fodrász és szabó oktatók. építőipari és faipari oktatók és az adminisztrátor.

Közismereti igazgatóhelyettes közvetlen alárendeltjei: • közismereti tanárok, • oktatás technikus. szakközépiskolai képzés (Széchenyi úti telephely) Feladata: szakközépiskolai képzés az elektrotechnika, vegyipar szakmacsoportban Vezeti: telephelyi igazgatóhelyettes Alárendeltjei: • elméleti tanárok, • oktatók, • iskolatitkár, • portások, • technikai dolgozók. szakközépiskolai képzés (székhely Réti út) Feladata: szakközépiskolai képzés a gépészet, közlekedés és informatikai szakmacsoportokban Vezeti: a műszaki és a közismereti igazgatóhelyettesek Műszaki igazgatóhelyettes közvetlen alárendeltjei: • műszaki tanárok, • oktatók, • oktatás technikus • technikai dolgozók, portások. Közismereti igazgatóhelyettes közvetlen alárendeltjei: • közismereti tanárok, • iskolatitkár.

3. A székhelyintézmény vezetése 3.1.

A székhelyintézmény vezetői testülete: A vezetői testülete az igazgató és helyettesei.

3.2.

A vezetői testülete feladata, hatásköre: az igazgató irányításával a székhelyintézmény működésének minden részletét érintő feladatok szervezése, a

- 33 -


döntések előkészítése, a végrehajtás megszervezése és a folyamatos ellenőrzés, értékelés, valamint a szükséges korrekciók meghozatala. 3.3.

A vezető testület tagjai, működése: Az igazgató, az igazgatóhelyettesek: - közismereti igazgatóhelyettesek („Bánki” és „Fellner” telephelyeken), - a műszaki igazgatóhelyettesek („Bánki” és „Fellner” telephelyeken), - telephelyi igazgatóhelyettes („Péch” telephely), A vezetői testület heti rendszerességgel ülésezik. A vezetői testület véleményező, tanácskozó, javaslattevő testület.

4. A székhelyintézmény közösségei 4.1.

Az iskolaközösség: Az iskolaközösséget az alkalmazotti közösség, a tanulók és a szülők alkotják. 4.1.1. Az iskolaközösség tagjai érdekeik érvényesítését, jogaik gyakorlását szervezeteiken keresztül végzik. (osztály-közösség, diákönkormányzat, szülői szervezet, nevelőtestület, szakmai munkaközösség, stb.) 4.1.2. Az iskola alkalmazotti közössége: A székhelyintézményben közalkalmazotti jogviszony, vagy más munkaviszony keretében foglalkoztatottak közössége. 4.1.3. Az iskolai alkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a hatályos jogszabályok rögzítik.

4.2.

A nevelők közösségei: A nevelési és oktatási intézmény pedagógusainak a közössége a nevelési és oktatási kérdésekben, az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben valamint a törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, - egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik, jogköreit a köznevelési törvény 70.§ és 20/2012. EMMI rendelet 117.§ tartalmazza. 4.2.1. A tanulókkal kapcsolatos fegyelmi eljárás megindítását a nevelőtestület, vagy az igazgató kezdeményezheti. A nevelőtestület tagja az igazgatónál javaslatot tehet a fegyelmi eljárás megindítására. A fegyelmi eljárás megindítására tett javaslat alapulhat a székhelyintézmény nem pedagógus alkalmazottjától, szülőktől, diákoktól származó információn is. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a tanuló vagy a szülő kezdeményezésére a fegyelmi eljárást meg kell indítani és le kell folytatni. 4.2.2. Döntési jogkörei közül a tanulók jutalmazási és fegyelmi ügyeiben való döntést, valamint a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása jogát a nevelőtestület az egyes telephelyeket érintő illetékességgel átruházza a telephelyen - 34 -


működő pedagógusok közösségére.(Fegyelmi ügyekben a diákönkormányzat képviselője a fegyelmi eljárás során véleményező jogkörrel rendelkezik.) (E közösség határozatképes, ha a felsoroltaknak legalább a kétharmada jelen van, és határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.) 4.3.

A nevelőtestület értekezleteire vonatkozó általános szabályok A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: • a tanévnyitó és a tanévzáró értekezlet; • a félévi és év végi osztályozó értekezlet; • az őszi és a tavaszi nevelési értekezlet. Nevelőtestületi munkaértekezleteket az éves munkatervben meghatározottak szerint kell tartani. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívhat össze az igazgató, ha indokoltnak tartja. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet kell összehívnia az igazgatónak, ha • a nevelőtestület tagjainak egyharmada, • vagy az iskolai szakszervezet és a Közalkalmazotti Tanács együttesen kéri. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni. A nevelőtestületi értekezletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része vesz részt egy-egy értekezleten. A nevelőtestület határozatképes – más jogszabályi rendelkezés hiányában-, ha a nevelőtestületi tagok több mint fele jelen van, nem számítva a tanév során tartósan távollevőket. Az értekezleten a nevelőtestület minden tagjának kötelező a részvétel, a távollét indokoltságát az igazgató állapítja meg. A nevelőtestület döntéseit és határozatait - a jogszabályokban meghatározottak kivételével - nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazást kell tartani, ha a jelenlévők egyharmada azt kéri. A nevelőtestület érvényes szavazása akkor eredményes, ha a szavazatok 50 %- + 1 szavazat egyhangú a következő kérdéskörökben: • Pedagógiai Program elfogadása és módosítása, • Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása és módosítása, • Házirend elfogadása és módosítása, • nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntési eljárás sorrendje: • javaslattétel, • vita (módosító javaslat), • döntés. A döntések és határozatok - a határozathozó értekezletről készült jegyzőkönyv részeként – a székhelyintézmény iktatott iratanyagába kerülnek. A nevelőtestületi értekezlet rá vonatkozó napirendi pontjaihoz az egyetértési jogot gyakorlók – kisebbségi önkormányzat, iskolaszék, szülői szervezet, diákönkormányzat – képviselője meghívható.

- 35 -


A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyekben (eltekintve a tanulók magasabb évfolyamba lépésétől és fegyelmi ügyektől) az óraadó tanárok nem rendelkeznek szavazati joggal. 4.3.1. Az alkalmazotti közösség értekezleteire vonatkozó általános szabályok. Az alkalmazotti közösség értekezletét az igazgató hívja össze a következő esetekben: - ha azt az igazgató a saját döntése alapján indokoltnak tartja, - ha a nevelőtestületnek legalább az egyharmada kéri, - ha a nem tanár munkakörben dolgozóknak legalább a fele kéri, - ha azt jogszabály előírja, - ha azt az iskolai szakszervezet és a Közalkalmazotti Tanács együttesen kéri. Az alkalmazotti közösség határozatképes –jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában-, ha az alkalmazottak 50%-ánál 1 fővel több jelen van, nem számítva a tanév során tartósan távollevőket. Az alkalmazotti értekezlet általános szabályai egyebekben megegyeznek a nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokkal. 4.4.

A nevelőtestület szakmai munkaközösségei:

4.4.1. A 2011. évi CXC. törvény 71.§ és a 20/2012. EMMI rendelet 118. §-a szerint a szakmai munkaközösség a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak szakmai, módszertani, fejlesztési és ellenőrzési kérdésekben segítséget ad az intézményben folyó munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. A pedagógusok kezdeményezésére intézmények közötti munkaközösség is létrehozható. 4.4.2. Az székhelyintézményi szakmai munkaközösségek jogkörei: A munkaközösség tagjai titkos szavazással –évente, illetve szükség szerint – munkaközösség-vezetőt választanak a munkaközösség tevékenységének szervezésére, irányítására, koordinálására. Az intézményben tanító (főállású, részmunkaidős és óraadó) tanárok részt vesznek annak a munkaközösségnek a szakmai munkájában, amelynek tantárgyát az adott tanévben tanítják, illetve osztályfőnöki feladat ellátása esetén az iskolai osztályfőnöki munkaközösség munkájában. A több szaktárgyi munkaközösséghez tartozók a tanév elején választják meg, hogy a tantestületi döntéseket előkészítő, nem a szaktárgyakat érintő, általános kérdések megvitatásában melyik munkaközösség keretében vesznek részt a munkában.

4.4.3. A szakmai munkaközösségek tevékenysége: A szakmai munkaközösségek feladataikat a pedagógiai programmal, a helyi tantervekkel, és az éves munkatervvel összhangban úgy határozzák meg, hogy: - koordinálják szakterületük szempontjából az egész intézményben folyó nevelőoktató munkát, fejlesszék annak szakmai színvonalát, minőségét, részt vegyenek a minőségirányításban;

- 36 -


- fejlesszék a szaktantárgyi és gyakorlati oktatás tartalmát, tökéletesítsék a módszertani eljárásokat, és javaslatot tegyenek a fakultációs irányok megválasztására; - kapcsolódjanak be a felmenő rendszerű versenyekbe, pályázatokba, illetve szervezzenek helyi versenyeket, írjanak ki önálló pályázatokat; - alakítsák ki az egységes követelményrendszert, mérjék fel és értékeljék a tanulók ismeretszintjét; - tervezzék a pedagógusok továbbképzésbe való bekapcsolódását; - állítsák össze az intézmény számára a különböző vizsgák írásbeli és szóbeli feladat- és tételsorait, és értékeljék ezeket; - az intézmény fejlődése érdekében pedagógiai kísérleteket végezzenek; - adjanak javaslatot a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására; - pályázatokon való részvétellel és egyéb módon igyekezzenek hozzájárulni az anyagi feltételek javításához; - gondoskodjanak a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak szakmai segítéséről az alábbiakban: - a helyi tantervben a pedagógus munkaköri feladataira vonatkozó előírások szakszerű alkalmazása, - a tanítási órák felépítésének, az alkalmazott módszereknek, tanulmányi segédleteknek, taneszközöknek a célszerű megválasztása, - kölcsönös óralátogatások szervezése, - támogassák a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesszék a munkatársi közösséget; - a diákok igényeinek és az intézmény anyagi lehetőségeinek megfelelően szakterületükön szervezzék meg a kétszintű érettségire való felkészítést. - a szakmai munkaközösségek együttműködnek, és munkájukat összehangolják minden olyan kérdésben, amely érinti tevékenységüket. Az együttműködésük formái: a vezetők egyeztetése; közös értekezletek, megbeszélések; közös programszervezések. - a munkaközösségek kapcsolatot tartanak az illetékes gyermekjóléti szolgálattal. E kapcsolattartás rendszerességét, valamint tartalmi összetevőit a munkaközösségvezetők egyszerű többségi vélemény alapján határozzák meg.

4.4.4. A munkaközösség dönt: − működési rendjéről és éves munkatervéről; − a munkaközösség-vezető személyéről (a választás szempontjait is a munkaközösség határozza meg); − tantárgyanként az évközi írásbeli dolgozatokról (összhangban a pedagógiai program előírásaival); − csoportbontás esetén a minőség szerinti csoportbeosztásról; − alternatív tankönyv esetén a kiválasztásról – betartva a tankönyvválasztás szempontjait; − a belső munkaközösségi továbbképzési programról; − a szaktárgyi háziversenyek szervezéséről; − a versenyeken és pályázatokon az iskolát képviselő tanulókról; − a tanulók szaktanári, osztályfőnöki, munkaközösségi szinten történő jutalmazásának rendjéről;

- 37 -


−

a tantárgyhoz kapcsolódó módszertani kérdésekről, az alkalmazott módszerekről, eljárásokról; − a kétszintű érettségire való felkészítés rendszeréről, módszereiről, a szóbeli érettségi tételeiről (az igazgató egyetértésével). A munkaközösség döntései a tagjaira nézve kötelező érvényűek. 4.4.5. A munkaközösség kezdeményezheti: - az iskolai szintű kutatásokat és kísérleteket; - a speciális, tagozatos csoportok indítását vagy megszüntetését; - a tantestületet képviselő pedagógusok megbízását; - a jutalmazásokat és kitüntetéseket; - az iskolai oktató-nevelő munka belső fejlesztését, korszerűsítését; - javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra. 4.5. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok: 4.5.1. Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak a megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület, az igazgató, vagy az igazgatóság döntése alapján. 4.5.2. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület vagy az igazgató bízza meg.

5. A pedagógusok jogállása 5.1.

A pedagógusok alkalmazásának feltételeiről a nemzeti köznevelési törvény (Knt.) és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) rendelkezik.

5.2.

A pedagógusok és az oktató-nevelő munkát segítő alkalmazottak munkájuk során a büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személynek minősülnek.

5.3.

A pedagógusok munkaköri tevékenységét a köznevelési törvény, a különböző jogszabályok, rendelkezések, (a pedagógiai program, a helyi tanterv) nevelési és oktatási tervek, irányelvek stb. szabályozzák, ezek adják meg annak tartalmát és kereteit.

6. A tanulók közösségei 6.1. Az iskolában, mint közös igazgatású közoktatási intézményben - az érdekeltek egyhangú döntése alapján - egységes, minden intézményegységre kiterjedő jogkörrel működő intézményi diákönkormányzat, vagy intézményegységenként működő iskolai, kollégiumi diákönkormányzat hozható létre. A diákönkormányzat jogait és kötelezettségeit a nemzeti köznevelésről szóló törvény és a 20/2012. EMMI rendelet tartalmazza. 6.2. Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályok tagjaik közül vezetőséget választhatnak. Ennek létszámát és működési rendjét az osztályközösség határozza meg. 6.3. A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. A diákkörök létrehozását és működését a házirend szabályozza.

- 38 -


6.4. A tanulók, a tanulóközösségek, az érdeklődési és diákkörök érdekeinek képviseletét az iskolai diákönkormányzat (DÖK) látja el. 6.5. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a nevelőtestület véleményének meghallgatásával a diákközgyűlés fogadja el, a nevelőtestület jóváhagyásával válik érvényessé. 6.6.

Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait a DÖK vezetősége és a diákönkormányzatot segítő tanár érvényesíti. A diákönkormányzatot segítő tanárt az igazgató bízza meg.

6.7. Évente legalább egy alkalommal össze kell hívni a diákközgyűlést. . A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató felelős. A diákközgyűlésen bármely tanuló részt vehet, ott kérdezhet, javaslatot tehet. A diákközgyűlésen a tanulókat tájékoztatni kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről. 6.8. A diákönkormányzat működésének támogatása: 6.8.1. Az iskola biztosít a diákönkormányzat számára: - segítő tanárt; - helyiséget a vezetőség működéséhez; - számítógépet a dokumentációs és hasonló feladatokhoz; - termet és tanári felügyeletet a rendezvényekhez.

7. A tanulói jogok és kötelességek 7.1.

Felvétel és beiskolázás: A beiskolázás az alapító okiratoknak megfelelően a fenntartóval előzetesen egyeztetett és jóváhagyott beiskolázási terv szerint történhet. A 20/2012. EMMI rendelet 26§-45.§ rögzített felvételi rend szerint

7.2.

Az egyes szakmacsoportokon a jelentkezők számának várható alakulása szerint felvételi vizsga szervezhető. A felvételi vizsga szervezéséről a munkaközösségek javaslata alapján az igazgató dönt.

7.3.

Valamennyi szakmacsoportra a szakmacsoportnak megfelelő egészségi állapotú tanulók vehetők csak fel.

7.4.

A szakképző évfolyamokra való jelentkezés feltételei: • • •

7.5.

a megfelelő iskolai végzettséget igazoló bizonyítvány, ha az feltétel az érettségi bizonyítvány illetve OKJ bizonyítvány bemutatása a beiratkozáskor, munkaegészségügyi szakorvos által kiállított egészségügyi alkalmassági igazolás az adott szakmára vonatkozóan. szakképzési törvény alapján

A felvételről a székhelyintézmény vezető dönt, a jogszabályban meghatározott módon. A tanulói jogviszony a beiratkozás napján jön létre. Egyes tanulói jogok gyakorlása az első tanév megkezdésekor kezdődik.

- 39 -


7.6.

Vidéki diákjaink a kollégiumi intézményegységben nyerhetnek elhelyezést.

7.7.

Az iskolába felvett tanulók osztályba való beosztásáról az igazgatóhelyettes dönt.

7.8.

A tanulók jogai és kötelességei, és azok teljesítése: A tanulók jogait és kötelességeit alapvetően a köznevelési törvény, a szakképzési törvény, a 20/2012. EMMI rendelet, valamint a házirend szabályozza. Az iskola megteremti a kötelességek teljesítésének, valamint a jogok gyakorlásának és érvényesítésének feltételeit.

7.9.

A tanulói kötelességek és jogok gyakorlásával, a helyi munkarenddel kapcsolatos részletes szabályokat a házirend tartalmazza.

7.10. A házirendet az iskola vezetője készíti el, és a nevelőtestület fogadja el. A házirend elfogadásakor, illetve módosításakor az iskolaszék, kollégiumszék, ennek hiányában a szülői szervezet, továbbá az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol. A házirend a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A házirendet az intézmény honlapján nyilvánosságra kell hozni. A házirend egy példányát a beiratkozáskor a szülőnek, tanulónak át kell adni. 7.11. Az állami nyelvvizsga tanulmányokba történő beszámítása: C típusú közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgával rendelkező tanulók –kérésükre– egy tanévre felmentést kaphatnak a nyelvórák látogatása alól, az adott évben félévkor jelest kapnak, de év végén osztályozó vizsgát kell tenniük. A fentiek szerint nyelvvizsgát tett és felmentett tanulók igazgatói engedéllyel látogathatják egy másik idegen nyelv óráit, és osztályozó vizsgák letételével megszerezhetik a másik nyelvből is az érettségire jelentkezés jogát. 7.12. A mulasztások igazolása, a fegyelmező intézkedések: A mulasztások jogkövetkezményeit a Knt. és az EMMI 51.§ határozza meg. A mulasztások és igazolásuk rendjét a házirend szabályozza. Betegség esetén megfelelő orvosi igazolással kell a mulasztást igazolni a mulasztást követő első osztályfőnöki óráig. A gyakorlati képzésben tanulói szerződés alapján résztvevők betegségüket „táppénzes papírral” igazolják a gyakorlati képzés szervezőjének és az osztályfőnöknek. Minden egyéb hiányzás igazolása előzetes írásbeli bejelentés legalább két nappal a tervezett hiányzás megkezdése előtt - alapján lehetséges (kikérők, meghívók, stb.). A hiányzás engedélyezéséről általában az osztályfőnök, távollétében az illetékes igazgatóhelyettes dönt. Nem betegségből eredő hiányzás utólagos igazolása csak különleges esetekben lehetséges. A különleges esetet az igazgatóhelyettes minősíti. 7.13. Egy évben 3 napot - a hiányzás bármelyik fajtája esetében - a szülő igazolhat, ha azt előzetesen írásban kérte. Nagykorú tanuló esetén az eljárás rendje ugyanez, de a szülőnek csak az ellenjegyzése szükséges. 7.14. A tanulóval szemben, - ha kötelezettségét megszegi - fegyelmező intézkedés, vagy fegyelmi büntetés alkalmazható. A fegyelmező intézkedést, az iskola bármely dolgozója, vagy a diákönkormányzat vezetői kezdeményezhetik. 7.15. A tanulókkal kapcsolatos fegyelmi eljárás megindításáról a 4.2.1. pont rendelkezik.

- 40 -


7.16. Fegyelmező intézkedések: -

szaktanári figyelmeztetés, osztályfőnöki figyelmeztetés, osztályfőnöki intés, igazgatói intés. igazgatói megrovás.

7.17. A a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik, amelyet átruház a 4.2.1. pontban meghatározott közösségnek. A fegyelmi büntetés lehet - megrovás; - szigorú megrovás; - meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása; - áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába; - eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától; - kizárás az iskolából. 7.18. A fegyelmi eljárást a fegyelmi megbízott szervezi és vezeti. A fegyelmi eljárás szabályait és garanciáit a köznevelési törvény 58.§. és az EMMI rendelet 53-61§ szabályozza. 7.19. A fegyelmező intézkedésről és a fegyelmi büntetésről a szülőket (eltartókat) írásban is értesíteni kell. 7.20. A tanulók által előállított dolgok tulajdonjoga: A székhelyintézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként az intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket az intézmény biztosította. A tanulót díjazás illeti meg, ha az intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert. Ha az előállított dolog szellemi alkotás (Ptk. 86. §), e rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szellemi alkotás átadására a munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott szellemi alkotás munkáltató részére történő átadására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A megfelelő díjazásban a tanuló - tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével - és az intézmény állapodik meg, ha alkalomszerűen, egyedileg elkészített dolog értékesítéséből, hasznosításából származik a bevétel. Az oktatás keretében, az oktatási folyamat részeként rendszeresen elkészített dolog esetén a megfelelő díjazást a teljes képzési folyamatban részt vevők által végzett tevékenységre megállapítható eredmény (nyereség) terhére kell megállapítani. A tanulókat a nyereségből munkájuk arányában díj illeti meg. A tanulók díjazására fordítható keret a megtermelt nyereség legfeljebb 40 %-a lehet. A díjkeret tanulók közti felosztására a munkát irányító tanár és a gyakorlati oktatásvezető tesz javaslatot. Ha a tanulók által előállított értéket az iskola nem értékesíti, a tanulóknak nem jár díjazás.

- 41 -


Ezek a rendelkezések - a szakképzésben részt vevő tanulókat megillető juttatások tekintetében - nem alkalmazhatók arra a tanulóra, aki a szakképzésben tanulószerződés alapján vesz részt. Ha a székhelyintézmény a dologgal kapcsolatos vagyoni jogokat nem szerzi meg, köteles azt - kérelemre - a tanuló részére az iratkezelésre vonatkozó rendelkezések megtartása mellett, ha az iratkezelés szabályai nem terjednek ki az adott dologra, a tanulói jogviszony megszűnésekor visszaadni. Az őrzésre egyebekben a felelős őrzés szabályait (Ptk. 196-197. §) kell alkalmazni.

8. A szülők közösségei 8.1. A székhelyintézményben a szülőknek a köznevelési törvény 72.§-73. §-a és 20/2012. EMMI rendelet16.§ és 119.§-a szerint, meghatározott jogaik és kötelességeik vannak. 8.2. A szülők jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői szervezeteket hozhatnak létre. 8.3. A szülői szervezet főbb tevékenységi területei: - mozgósítja a szülőket a nevelő-oktató munka, a diákönkormányzat támogatására, - segíti a szülők tájékoztatását az intézmény működéséről, az iskola mindennapjairól és közvetíti a szülők véleményét, javaslatait az intézmény vezetőjének, - segíti az iskola és a helyi gazdálkodó szervezetek, társadalmi szervezetek közötti kapcsolatépítést. 8.4. Az iskolaszék működési rendjét és jogköreit a Knt. 60-61. §-a tartalmazza. 8.5. A közös igazgatású közoktatási intézményben - az érdekeltek egyhangú döntése alapján egységes, minden intézményegységre kiterjedő jogkörrel működő intézményi szülői szervezet (közösség), intézményi szék, vagy intézményegységenként működő szülők iskolai, iskolaszék hozható létre. 8.6. A szülői szervezet jogkörei 8.6.1.A szülői szervezetnek egyetértési joga van: - az adatkezelési szabályzat elkészítésével, módosításával kapcsolatban, - nulladik óra órarendbe állításával kapcsolatban - a pedagógiai programról, az SZMSZ-ről és házirendről való tájékoztatáskérés az SZMSZ-ben történő szabályozásáról; - iskolaszék hiányában azon tankönyvek tankönyvrendelésbe való felvételével kapcsolatban, amelyek nem szerepelnek a tankönyvjegyzékben; - iskolaszék hiányában a házirend elfogadásakor és módosításakor.

8.6.2. A szülői szervezetnek véleményezési joga van: - a tanév-iskolai munkatervben meghatározott – helyi rendjével kapcsolatban,

- 42 -


- iskolaszék hiányában minden olyan kérdésben, amelyben az iskolaszéknek egyetértési joga van, - a tankönyvellátás rendjének meghatározásához. 8.6.3. A szülői szervezet kezdeményezheti: - iskolaszék létrehozását, - nevelőtestület összehívását. A nevelőtestület összehívása kezdeményezésének elfogadásáról a nevelőtestület dönt. 8.6.4. A szülői szervezet képviselője részt vehet: - tanácskozási joggal, a tanulók nagyobb csoportját érintő ügyek tárgyalásakor a nevelőtestület értekezletén, (tanulók nagyobb csoportján az összes tanulólétszám 10 %-át kell érteni). - iskolaszék hiányában, a tanulóbalesetek kivizsgálásában. 8.6.5. A szülői szervezet további jogai: - Iskolaszék hiányában a szülői szervezet ruházati és más felszerelésnek megvételével kapcsolatban a szülőkre háruló kiadások tekintetében korlátozásokat állapíthat meg. A korlátozás nem járhat nélkülözhetetlen felszerelések kizárásával. - Iskolaszék hiányában a szülői szervezet meghatározhatja azt a legmagasabb összeget, amelyet az intézmény által szervezett, nem ingyenes program (pl. tanulmányi kirándulás) megvalósításánál nem lehet túllépni.

9. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása 9.1. Belső kapcsolatok 9.1.1. A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása, az igazgató segítségével, a megbízott pedagógusvezetők és a választott képviselők útján valósul meg. 9.1.2. A kapcsolattartás formái: - a kibővített igazgatótanács ülései (szükség szerint), - az székhelyintézmény vezetés (vetetői testület) ülései (minden héten, vagy szükség szerint), - telephelyenként hetente egy, nagyszünetben megtartott nevelőtestületi megbeszélés, - a különböző közösségek értekezletei, megbeszélései, stb. Ezen fórumok időpontját, működési rendjét az iskolai munkaterv tartalmazza. 9.1.3. Az igazgatóhelyettes az aktuális feladatokról a tanáriban elhelyezett hirdetőtáblán, írásbeli és szóbeli tájékoztatókon, lehetőség szerint a belső számítógépes hálózaton keresztül értesíti a nevelőket. 9.1.4. A vezetői testület tagjai kötelesek a székhelyintézmény vezetőségi ülések után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, illetve kötelesek közvetíteni az irányításuk alá tartozó pedagógusok iskolavezetésnek szánt kérdéseit, véleményét, javaslatait.

- 43 -


9.1.5. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslatukat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaközösség vezetőjük illetve választott képviselőjük útján közölhetik a székhelyintézmény vezetőségével. 9.1.6. A telephelyek szakmai munkaközösségei az éves munkatervükben meghatározott időpontban tartják értekezleteiket. A székhelyintézmény vezetés, vagy saját kezdeményezésére több szakmai munkaközösség közös értekezletére kerül sor, ha annak témája több szakterületet is érint. 9.1.7. A székhelyintézmény telephelyeinek azonos tartalmú feladatra szerveződött munkaközösségei évente közös megbeszélést tarthatnak a tanév aktuális feladatainak összehangolása céljából. 9.1.8.

A diákközösségekkel való folyamatos kapcsolattartásért az igazgató, igazgatóhelyettesek, illetve a diákmozgalmat segítő tanárok a felelősek.

az

9.1.9. Operatív ügyekben az iskolavezetés és a diákok képviselői felkeresik egymást, hogy kölcsönösen megoldást keressenek a közös problémákra. 9.1.10. A kölcsönös tájékoztatás fóruma a "nagyszüneti tájékoztató", amelyre minden telephelyen hetente egy meghatározott alkalommal kerülhet sor. A tájékoztatót az intézményvezető, vagy valamelyik helyettese vezeti. 9.1.11. Az igazgató a szülői közösséget rendszeresen, de legalább évente két alkalommal tájékoztatja a székhelyintézményi élet egészéről, az iskolai munkatervben megfogalmazott feladatok megvalósulásáról valamint az aktuális tennivalókról. 9.1.12. A szülői közösségek munkáját az igazgatóhelyettesek koordinálják. 9.1.13. A szülők tájékoztatásának formái: - az iskolai munkatervnek megfelelően évente két szülői értekezletet szervezünk, melyet az osztályfőnökök tartanak. - a 9. évfolyamon szeptember végén tartjuk az első szülői értekezletet; - rendkívüli szülői értekezlet tartását az osztályfőnök ill. a szülői közösség kezdeményezheti; - a szülői értekezletek napján az iskola valamennyi pedagógusa fogadóórát tart; - ezen kívül fogadóórát tartunk december közepén és április elején; - a szülők a tanévnyitó és tanévzáró ünnepségen is tájékozódhatnak az iskola életéről; - amennyiben a szülő vagy a gondviselő a fogadóórán kívüli időpontban is találkozni kíván gyermeke pedagógusával, vagy az iskolavezetés valamelyik tagjával, akkor azt előzetes időpont egyeztetés után bármikor megteheti; - az iskolai alapdokumentumokat a szülő a titkárságokon, az iskola honlapján, vagy a könyvtárban bármikor megtekintheti. 9.1.14. A rendszeres írásbeli tájékoztatás: A pedagógus köteles minden érdemjegyet - a szóbeli feleleteket aznap, az írásbeli teljesítményeket a kiosztás napján - a naplóba beírni, és a tanulóval közölni, valamint felhívni a figyelmét az érdemjegynek az ellenőrzőbe való beírására. A jegyek ellenőrző könyvbe való beírása a tanuló

- 44 -


kötelessége. Ha a tanuló ellenőrző könyve hiányzik, a hiányt az osztályozó naplóba bejegyzi a dátummal együtt. Az osztályfőnök az ellenőrző könyveket havonta ellenőrzi. Ha az osztályzatokat a tanulók nem írják be, figyelmeztetésben kell őket részesíteni. A nem osztálykeretben tartott órákon adott jegyeket és a hiányzásokat a szaktanár a csoportnaplóban vezeti. Minden hét utolsó napjáig, illetve a fogadóóra előtt vagy külön felszólításra az osztálynaplóba beírja, a hiányzást pedig aznap az osztálynaplóba átvezeti. Az igazolatlan hiányzásról a szülőt az osztályfőnök a Házirendben foglaltak szerint tájékoztatja. 9.2.

A külső kapcsolatok rendszere: A székhelyintézmény és a „külvilág” (a városi, a térségbeli, hazai, vagy külföldi iskolák, gazdasági egységek, intézmények, hivatalok, szervezetek) közötti kapcsolatok építése, ápolása az intézmény minden dolgozójának és tanulójának joga, feladata és felelőssége. Mindannyian szolgálhatjuk ezzel az iskola anyagi és szellemi gazdagodását, növelhetjük jó hírét, erkölcsi tőkéjét. Kapcsolatainkat a pedagógiai programunk, “Az iskola kapcsolatai” c. fejezetének, és értékrendjének megfelelően rendezzük.

9.3.

Szakmai jellegű kapcsolatot bármely pedagógus kezdeményezhet, de ehhez az iskolavezetés valamelyik tagjának jóváhagyását kell kérnie. A külső kapcsolatokkal összefüggő feladatokról az egyes munkaköri leírások rendelkeznek.

9.4.

Anyagi kötelezettséget csak az igazgató jóváhagyása, illetve megbízása esetén szabad vállalni.

9.5.

A külföldi iskolákkal, intézményekkel, szervezetekkel kötendő együttműködések fő célja a szakmai és kulturális tapasztalatcsere, és a tanulói, tanári nyelvtanulási lehetőség megteremtése.

9.6.

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ a közoktatást és a költségvetési gazdálkodást rendező jogszabályok alapján gyakorolja a fenntartói és működtetői jogokat.

9.7.

Tanulóifjúságunk összetétele, társadalmi és szociális helyzetének sokszínűsége miatt szoros együttműködő kapcsolatra törekszünk a gyermekjóléti szolgálattal, a fenntartó egészségügyi szolgálatával, valamint a szakszolgálatokkal. A nevelési tanácsadás keretében a pedagógiai szakszolgálat ellenőrzést is végez, amelynek célja a szakmai segítségnyújtás és az ellátás színvonalának javítása. Amennyiben az ellenőrzés során hiányosságot tapasztalnak, egyeztetnek az ellenőrzött pedagógussal és az intézmény-vezetővel. Kidolgozzák a továbblépés lehetőségeit, a feltárt hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket.

9.8.

A társintézményekkel partneri kapcsolatra törekszünk, a kölcsönösség, a segítő szándék és a közös ügyek összehangolása alapján.

9.9.

A gazdálkodó szervezetekkel, vállalatokkal, cégekkel sokoldalú kapcsolatot igyekszünk kiépíteni. Ez kiterjed a szakmai oktatáshoz szükséges információgyűjtéstől kezdve az anyagi, vagy erkölcsi támogatás megszerzésén keresztül a munkaerő-utánpótlásban való közreműködésig minden érintkező területre. 9.9. Leendő diákjainkkal és szüleikkel vesszük fel a kapcsolatot az évente megrendezésre kerülő megyei pályaválasztási kiállítás, illetve az iskolai nyílt nap alkalmával.

- 45 -


9.10. Az intézményi dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezések: 9.10.1. A szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet a nevelési-oktatási intézmény honlapján nyilvánosságra kell hozni. Egy-egy példányát a titkárságon és a könyvtárban el kell helyezni. A házirend egy példányát a székhelyintézménybe történő beiratkozáskor a szülőnek, tanulónak át kell adni. 9.10.2. A házirendet az iskola vezetője készíti el, és a nevelőtestület fogadja el. A házirend elfogadásakor, illetve módosításakor az iskolaszék továbbá az iskolai diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol. A házirend a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az intézmény valamennyi alkalmazottjának és tanulójának ismernie kell a házirendet. A házirend egy-egy példányával rendelkezni kell minden osztályfőnöknek, egy-egy példány pedig a tanári szobákban és a titkárságokon napi használatra rendelkezésre áll. Napi informálódásra mindenkinek rendelkezésre kell, hogy álljon a székhelyintézmény éves programterve a „Menetrend”. A menetrend a tanári szobákban, a titkárságon mindenki számára elérhető. 9.10.3. Valamennyi pedagógusnak ismernie kell a székhelyintézmény - pedagógiai programját - szervezeti és működési szabályzatát. A programokat és a szabályzatot tanulmányozás alapján fogadja el az intézményi alkalmazottak kollektívája, illetve a nevelőtestület. Minden dolgozó számára elérhetőek azonban az iskola titkárságán, valamint az iskola honlapján. Betekintésre tanulók és a szülői közösség tagjai is külön engedély nélkül megkaphatják, vagy az iskola honlapján megtekinthetik A dokumentumok másolásához, elviteléhez az igazgató engedélyét kell kérni. 9.11. Tájékoztatás az iskoláról: - A székhelyintézmény oktatott szakokról, tantárgyakról, általános oktatási és nevelési kérdésekről az iskola minden - az érintett kérdésben kellően tájékozott tanára és titkársági dolgozója adhat felvilágosítást külső érdeklődő számára. - Tanuló felvételéről, fegyelmi ügyéről csak az igazgató vagy helyettese és az érintett tanuló osztályfőnöke tájékoztathat. Az egyes tanárok természetesen megbeszélik tanulóik szüleivel az oktatással, neveléssel kapcsolatos tapasztalataikat és problémáikat. - Szervezeti, munkajogi, pénzügyi és egyéb gazdálkodási kérdésekben csak az igazgató vagy az általa az adott témában megbízott dolgozó szolgáltathat adatokat, információt azok számára, akiknek informálására a megbízása szól. - Az iskolai dokumentumok tartalmáról a 12.11. pont szerinti hozzáférési rendnek megfelelően adható tájékoztatás. Az igazgatótól kérhető tájékoztatatás csak a kérdezőnek szól, azt továbbadni csak az erre vonatkozó külön engedély alapján szabad. - Az iskola a birtokában lévő adatokról az adatkezelésre vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően adhat tájékoztatást.

- 46 -


10. A székhelyintézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban állók kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítésének alapelvei 10.1. Az intézményvezetőt a fenntartó, az intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakat az intézményvezető jutalomban részesítheti, amelynek éves összege vezető esetében nem haladhatja meg a vezető pótlékkal számított éves illetményének, munkabérének tizenöt százalékát, beosztott esetében éves illetményének, munkabérének tizenöt százalékát. 10.2. Ennek megfelelően, kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítést a székhelyintézményben az kaphat, aki: • a nevelés- oktatás céljait szolgáló tanórán kívüli foglalkozás terén nyújt kiemelkedő teljesítményt, • közalkalmazottként, a munkaköri leírásában felsorolt tevékenységeket folyamatosan és magas szinten ellátja, valamint ha ezeken felüli többletfeladatot lát el.

11. Egyéb foglalkozások, a mindennapos testedzés

11.1. Egyéb foglalkozások célja: Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett – a tanulók igényei, érdeklődése, szükségletei, illetve a lehetőségek szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez a köznevelési törvény és a székhelyintézmény pedagógiai programja alapján. E foglalkozások célja a nevelő-oktató munka kiegészítése, a hátrányos helyzetű tanulók segítése és a tehetséggondozás. Az egyéb foglalkozások működésének feltételeit a költségvetésben biztosítani kell. 11.2. A székhelyintézményben a tanórán kívüli rendszeres, szervezett tevékenység a következő formákban valósulhat meg: - házi tanulmányi versenyek, - szakkörök, - diákkörök, - diáksportkörök, szakosztályi munka; - korrepetálások, előkészítők, - érdeklődési körök, - emelt szintű érettségire való felkészítés - a tanulás tanítása program, - a szakképzésben üzemlátogatás, - tanulmányi kirándulások (pl. Auschwitz)

11.2.1. A házi tanulmányi versenyek évente, minden szakon évfolyamonként, tantárgyanként, vagy tantárgy-csoportonként szervezhetők – munkaközösségi szinten. Előkészítők az érettségi, az egyetemi felvételi, vagy tanulmányi versenyek tárgyaiból

- 47 -


szervezhetők. A többi tanórán kívüli foglalkozás - az igényektől és a közoktatási törvény által meghatározott időkerettől függően - évente az iskolavezetés döntése alapján szervezhető. 11.2.2. A tanulószoba a tanuló egyéni felkészülését segítő foglalkozás. Keretében segítséget kapnak a problémákkal küzdő és a tehetséges tanulók egyaránt. Az iskola köteles - a szülő igénye alapján - a felügyeletre szoruló tanuló részére a tízedik évfolyam befejezéséig napközis, illetve tanulószobai foglalkozást szervezni. A napközis, illetve a tanulószobai foglalkozásokat olyan módon kell megszervezni, hogy a szülők igényei szerint eleget tudjon tenni az iskolai felkészítéssel és a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatoknak. A napközis, illetve a tanulószobai foglalkozások megszervezéséhez az első négy évfolyamon napi négy és fél óra, az ötödik-nyolcadik évfolyamon és a gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő iskola valamennyi többi évfolyamán napi három óra, a kilencedik-tízedik évfolyamon napi két óra áll rendelkezésre, mely időkeretet indokolt esetben meg kell növelni a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokhoz szükséges idővel. A heti időkeretet a kialakított napközis, illetve tanulószobai csoportokra kell meghatározni. A napközis, illetve a tanulószobai foglalkozás feladatait a kollégiumi foglalkozás keretei között is meg lehet oldani. A tanulószobai foglalkozásról naplót kell vezetni, amelyből egyértelműen kitűnik a foglalkozás helye, ideje, a résztvevők neve és a foglalkozás témája. 11.2.3. A szakkörök a tananyag magasabb szintű feldolgozásának igényével szerveződnek. A szakkörök vezetőit az igazgató bízza meg. A szakkör eredményes működéséért annak vezetője felelős. A foglalkozások előre meghatározott tematika szerint folynak. Róluk a meghatározott módon szakköri naplót kell vezetni. A szakköröket fel kell tüntetni az éves munkatervben és a tantárgyfelosztásban. 11.2.4. A diákkörök a tanulók öntevékeny szerveződései, amelyekben önfejlesztő tevékenységükhöz szakmai és anyagi támogatást kaphatnak. A támogatás felhasználásáról a diákkör vezetőjének el kell számolnia. 11.2.5. A diáksport egyesület, szakosztályi munka, amely önálló szabályzat alapján működik, a tanulók fizikai továbbfejlesztését, mindennapos testedzését, szervezett sportolását szolgálja. A diáksport egyesület tagja lehet az iskola minden tanulója. A foglalkozásokról a meghatározott módon sportköri naplót kell vezetni. 11.2.6. A korrepetálások előre meghatározott órakeret terhére, tantárgyanként, szükség szerint szervezhetők. Összehangolásukat az igazgatóhelyettesek végzik. A foglalkozásokról naplót kell vezetni. 11.2.7. Az előkészítők előre meghatározott órakeret terhére, érettségi, felvételi, vagy verseny tantárgyanként, szükség szerint szervezhetők. Összehangolásukat az igazgatóhelyettesek végzik. A foglalkozásokról naplót kell vezetni. 11.2.8. Az érdeklődési körökben a tananyaghoz, illetve az iskola profiljához nem szorosan kapcsolódó ismeretek, készségek elsajátítása, kialakítása folyik. Szakmai irányításukat pedagógusok végzik, a munka nagymértékben hagyatkozik az

- 48 -


érdeklődő, kreatív tanulók aktivitására. Összehangolásukat az igazgatóhelyettesek végzik. A foglalkozásokról naplót kell vezetni. 11.2.9. Egyéb foglalkozások a székhelyintézményben a tanuló utolsó tanóráját követő első szünet végétől, 19. 30-ig szervezhetők. (Kivétel ez alól a csillagász szakkör működése.) 11.2.10. Az egyéb tanórán kívüli tevékenységeket az „Iskolai hagyományok” c. fejezetben részletezzük. 11.2.11. A tanárok tanórán kívüli felügyeleti beosztását lehetőség szerint egyenletes teherelosztással, - a rendezvény előtt legalább egy héttel kell közzétenni. (A folyosóügyelet rendjéről az órarend és terembeosztás kialakulása után kell véglegesen dönteni.) 11.3. A hit és vallásoktatás: Az iskola lehetővé teszi, hogy a tanuló az egyházi jogi személy által szervezett fakultatív hit- és vallásoktatásban vegyen részt. Az egyházi jogi személy a hit- és vallásoktatást a tanulók és a szülők igénye szerint szervezheti, oly módon, hogy alkalmazkodjon a kötelező tanórai foglalkozások rendjéhez. Az iskola a rendelkezésre álló eszközökből biztosítja a hit- és vallásoktatáshoz szükséges tárgyi feltételeket. A hit- és vallásoktatáson való részvétel minden tanuló számára önkéntes. 11.4. A mindennapos testedzés megvalósításának rendje: 20/2012. EMMI 141.§- 142.§ szabályozza. A mindennapos testedzés tanórán kívüli formáin a tanulók részvétele önkéntes. 11.4.1. A mindennapos testedzés formái a következők lehetnek: - A heti, órarend szerinti testnevelés órák. - Sportköri, vagy szakosztályi lehetőség minden délután.. 11.4.2. A szabadidős programokat tovább szélesítik az évenként megrendezésre kerülő sportvetélkedők, diáknapok, csapatjáték-bajnokságok, a téli hónapban szervezett sí tábor, illetve a júniusi vízitúra. 11.4.3. Rendszeresen veszünk részt a sportági diákolimpián, országos szervezésű versenyeken.

12. A könyvtár működése, a tankönyvellátás rendje 12.1. A könyvtár működési rendjét szervezeti és működési szabályzata melléklete részletesen tartalmazza. 12.2. A tankönyvellátás rendje: 16.2.1. A székhelyintézmény tankönyvellátás megszervezéséért az igazgató a felelős. 12.2.2. Az alkalmazandó tankönyvek és segédletek kiválasztásában a pedagógiai program idevonatkozó előírásai alapján járunk el.

- 49 -


12.2.3. A székhelyintézmény tankönyvrendelés elkészítése a kijelölt igazgatóhelyettesek, a tankönyvterjesztés megszervezése a tankönyvfelelős(ök) feladata. Az iskolai tankönyvellátásban résztvevő munkatársakkal az igazgató megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell: - a felelős dolgozók feladatait, - a szükséges határidőket, - a tankönyvterjesztés módját, - a felelős dolgozók díjazásának módját és mértékét. 12.2.4. A tankönyvjegyzék megjelenése után az igazgató kikérheti a szülői szervezet véleményét, hogy mennyi az a legmagasabb beszerzési ár, amely felett tankönyv, illetve segédlet kiválasztását nem javasolja a pedagógusoknak. 12.2.5.A székhelyintézmény tankönyvrendelés elkészítése előtt a helyi tanterv, a pedagógiai program előírásai alapján a szakmai munkaközösségek (ahol nincs munkaközösség, ott a szaktanárok) javaslatot tesznek (írásban) a megrendelendő tankönyvekre és segédletekre. A javaslattételnél figyelembe veendő legalapvetőbb szempontok: - A tankönyv tartalmilag és módszertanilag jól illeszkedjen a tantervhez. - Legyen a tanuló számára jól tanulható. - A tankönyv ára a lehető legkisebb mértékben terhelje a szülőket. A további szakmai és pedagógiai szempontokat a pedagógiai program részletesen tartalmazza. 12.3. A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 8. § (4) bekezdésében biztosított jogosultságot az ingyenes tankönyvre, illetve a tankönyvtámogatásra az erre rendszeresített igénylőlap benyújtásával lehet érvényesíteni. 12.3.1. Az igény jogosságát az igazgatóhelyettestek bíráják el, az igazolások megtekintése után. A jogosultak számát a tankönyvrendelésnél figyelembe kell venni. A jogosultak listáját el kell juttatni a könyvtárosnak és a tankönyvfelelősnek. 12.3.2. Ingyenes tankönyvet és szakkönyvet a székhelyintézmény könyvtárból lehet kölcsönözni – azoknak a tanulóknak, akik igazolták jogosultságukat a tankönyvtámogatásra - mindaddig, amig az adott tantárgyat tanulja a diák, illetve, amíg a vizsgát le nem teszi. 12.3.3. A kis példányszámú nemzetiségi, szakmai, speciális tankönyvforgalmazás keretében az iskolák részére eljuttatott tankönyveket az iskolai könyvtárban, könyvtárszobában kell elhelyezni, és könyvtári kölcsönzés útján kell a tanulókhoz eljuttatni. A tankönyv az iskolai könyvtártól megvásárolható a tantárgy tanulásának befejeztével, illetve a vizsga letétele után. Amennyiben a tankönyv károsodott, úgy a diák, köteles annak ellenértékét a könyvtárnak megtéríteni.

13. Rendszeres egészségügyi felügyelet 13.1. A tanulók egészségügyi felügyeletét – a fenntartó rendelkezése szerint – az iskolaorvos és a védőnő látja el. Tevékenységük kiterjed:

- 50 -


- a pályaalkalmassági egészségügyi vizsgálatok szakmai ellenőrzésére; - az életkornak megfelelő rendszeres szűrővizsgálatok lebonyolítására, illetve megszervezésére a következő területeken: fogászat, tüdőszűrés, belgyógyászati vizsgálat, szemészet, a tanulók fizikai állapotának mérése; - a szűrővizsgálatok idejére az iskola tanári felügyeletet biztosít; - heti egy alkalommal az iskolában tartott rendelési időn belül a beteg, illetve sérült tanulók ellátására, illetve szakrendelőbe irányítására; - az osztályfőnökök vagy szaktanárok javaslata alapján a problémás tanulók vizsgálatára; - az osztályfőnöki felvilágosító munka támogatására, - elsősegélynyújtó tanfolyamok szervezésére; - a fenntartó egészségügyi szolgálatával való együttműködésre. 13.2. A gyógytestnevelésre járó tanulók foglalkozásait a megfelelő gyógytestnevelő szakképesítéssel rendelkező pedagógus vezeti, ennek hiányában Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Pedagógiai Szakszolgálati Intézménye szervezi.

14. Gyermek- és ifjúságvédelem

14.1. A kedvezőtlen gazdasági, szociális, családi, közösségi hatások, az értékvesztés, a céltalanság, a káros szenvedélyek kialakulásának veszélye, a megromló egészségi, pszichikai állapot, akadályozzák a gyermek, vagy ifjú kiegyensúlyozott normális fejlődését. Ezért a gyermek- és ifjúságvédelem a tantestület valamennyi tagjának, de különösen az osztályfőnököknek és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős nevelőnek fontos feladata. E feladat ellátásában a fő hangsúlyt a megelőzésre tesszük. A problémák feltárását követően viszont legfontosabb az előidéző okok tisztázása, majd az azok megváltoztatására irányuló intézkedések meghozatala. Munkánkat e területen is pedagógiai programunkkal, a nevelési tervvel és a minőségirányítási rendszerrel összhangban végezzük. 14.2. Minden tanév kezdetén az osztályfőnökök bevonásával, a tanulók körében felmérést kell végezni a problémás, a veszélyeztetett, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók kiszűrése érdekében. 14.3. Tanév közben a tanárok, de különösen az osztályfőnökök figyelemmel kísérik tanítványaikat, és rendellenesség vagy veszély esetén eljárást kezdeményeznek saját hatáskörben a gyermekjóléti központ, illetve egyéb szervezet bevonásával. 14.4. Munkánk során ebből a szempontból is nagyon fontos a szülői házzal való folyamatos kapcsolattartás, együttműködés. 14.5. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladataink ellátása során – ha az szükségessé válik – együttműködünk a gyermekek védelmét biztosító hatóságokkal, szervekkel, intézményekkel, szakszolgálatokkal is.

- 51 -


15. A szociális és egyéb támogatás megállapításának és felosztásának elvei 15.1. A tanulóknak adható szociális támogatások odaítéléséről (a fedezet rendelkezésre állása esetén) a székhelyintézmény szociális bizottság dönt. A szociális bizottság tagjai: - a igazgató - az igazgatóhelyettesek, - a nevelők, - a diákönkormányzat vezetője, - a szülői szervezet vezetője, képviselője

15.2. A szociális támogatások odaítélésénél előnyt élvez az a tanuló: - aki hátrányos helyzetű - aki halmozottan hátrányos helyzetű - akinél a család egy főre jutó havi jövedelme kevesebb a minimálbérnél; - akit egyetlen szülő nevel, vagy állami gondozott; - akinek egyik, vagy mindkét szülője munkanélküli; - akinél egyéb különleges szempont azt indokolja. A fenti adatok megállapításához hivatalos okiratok, dokumentumok másolatai szükségesek 15.3. A rendelkezésre álló szociális támogatást a naptári év december hónapjában kell kiosztani. 15.4. A tankönyvvásárláshoz biztosított állami támogatás szétosztásának módjáról és mértékéről - szabályzat alapján - évente a tantestület dönt, figyelembe véve a szülői szervezet véleményét. Ha e támogatásnál szociális szempontokat is érvényesít, akkor a döntésnél figyelembe kell vennie a jogszabályban megfogalmazott elveket.

16. A székhelyintézményi hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 16.1. Intézményünk hagyományait számos jogelődtől eredezteti, van, amelyik ezek közül több mint száz éves múltra tekint vissza, ugyanakkor iskolánk egy újonnan létrehozott intézmény. Ezért a vezetőségnek, a nevelőtestületnek támogatnia kell minden hagyományteremtő kezdeményezést, a már meglévőket és hasznosnak bizonyultakat pedig erősíteniük szükséges. Hagyományőrző, - teremtő tevékenységünket a pedagógiai program részletesen tartalmazza. 16.2. A székhelyintézményben a hagyományápolás és kialakítás színterei és formái a következők: 16.2.1. A székhelyintézmény életének - a tanév rendjéhez kapcsolódó – hagyományos eseményei: - iskolai ünnepek és megemlékezések; - diáknapok (Bánki-, Fellner-, Péch napok), osztályfőnöki nap; - A 9. évfolyamosoknak: Nyuszi-bál, Mazsola-buli, - A végzősöknek: Szalagavató, Fáklyás felvonulás, Ballagás. - 52 -


16.2.2. A sportmunkával kapcsolatos hagyományok: - tömegsport programok; - a diáksportkörök és szakosztályok működése; - természetjárás, barlangászat, hegymászás; - Ress István Kosárlabdakupa; - éjszakai túra, - nyári vízitúrák, téli sítúrák. 16.2.3. Kulturális rendezvényeink: - színház-, mozi-, és egyéb előadások látogatása, szervezése; - tanulmányi versenyek és kirándulások szervezése; - a mazsolabál, klubdélutánok, diáktalálkozó, - a nyugdíjas találkozó megszervezése; - a gyermeknap, a pedagógus-nap; - tárlatok, kiállítások az iskolagalériában.

17. A székhelyintézményi munka belső ellenőrzésének rendje 17.1. A székhelyintézmény ellenőrzési rendszere Az iskola hatékony működésének segítésére ellenőrzési rendszert működtetünk. Az ellenőrzés vezetői funkció, de nemcsak az igazgató végzi, hanem minden szintű vezető, esetenként a munkaközösség tagjai annak érdekében, hogy a hatékony működést elősegítse. Ellenőrzéskor keressük és vizsgáljuk a tevékenységek minőségjegyeit és célszerűségét, a tények okait, hogy lehetővé váljon a hibák kijavítása, a hiányok pótlása, a valós eredmények megerősítése. 17.1.1. Az ellenőrző munka legfőbb elvei: - A tervszerűség és a folyamatosság - A tényszerűség és az objektivitás - A pedagógiai munka ciklikusságának figyelembe vétele - A teljes székhelyintézmény működésére való kiterjesztés az arányosság megtartásával - Az ellenőrzés dokumentálása - A demokratikus jelleg biztosítása 17.1.2. Az ellenőrzés területei: - A vezetői munka ellenőrzése - A tanári munka ellenőrzése - A tanulói munka ellenőrzése - Az ügyviteli munka ellenőrzése - Az ún. kisegítő munka ellenőrzése 17.1.3. Az ellenőrzés módszerei: Tájékozódás: - Személyes megtekintés alapján - Jelentés alapján

- 53 -


- Felmérés alapján - Dokumentumok alapján - Napi kommunikációban. Vizsgálat. Összehasonlítás, elemzés. 17.1.4. Az ellenőrzés típusai: Folyamatellenőrzés Az elvégzett munka, a lezárt teljesítés ellenőrzése 17.2. Az ellenőrzés és értékelés kapcsolata Az ellenőrzéstől elválaszthatatlan tartalmilag az értékelés folyamata. Az értékelés szükségességének és szerepének hangsúlyozása mellett értékelési rendünk főbb jellemzői a következők: - Az ellenőrzés tapasztalataira épülés. - A szakszerűség és kompetencia érvényesítése. - A konkrétságra és fejlesztő hatásra való törekvés. - A pedagógiai folyamatok ciklikusságának figyelembe vétele. - A körültekintő eljárás, az igazságosság, és a felelősségvállalás megkövetelése. - Az iskola belső értékrendjének figyelembe vétele. 17.3. Az ellenőrzés és értékelés gyakorlata: A székhelyintézményi nevelő-oktató munka teljes körű ellenőrzése az igazgató jogköre. Az órák megtartásának, a tanmeneteknek, az osztályzatoknak, a döntések és megbízások végrehajtásának, a tanórán kívüli tevékenységnek, a különböző felügyeleteknek és felelősöknek, az ügyvitel, és a kisegítő tevékenységnek az ellenőrzésével biztosítja az iskola rendjét, az oktató-nevelő munka színvonalának megtartását és emelését. Ellenőrzési tevékenységét éves terv alapján végzi. Az igazgató ellenőrzési jogkörét megosztja az igazgatóhelyettesekkel, illetve az iskola közösségeinek vezetőivel és munkatársaival. Ők is terv szerint végzik munkájukat, és erről a félévi és az év végi tantestületi értekezletre készítenek elemző írásos értékelést. Az igazgatóhelyettesek munkaköri kötelessége területük teljes körű ellenőrzése, joguk az oktatói, a tanári, osztályfőnöki, munkaközösségi munkafegyelem, így az órák, tanórán kívüli foglalkozások, naplók ellenőrzése; ellátják az igazgató távolléte esetén annak összes további ellenőrzési funkcióját. Az éves ellenőrzési terv szerint tematikus ellenőrzést végeznek. A terv összeállításánál törekedni kell arra, hogy az ellenőrzés lehetőleg valamennyi tanárra terjedjen ki. A munkaközösség-vezetők közösségük éves tervének, a tanmenetek betartásának, az oktatás- nevelés- képzés hatékonyságának, színvonalának közvetlen ellenőrzői; látogatják munkaközösségük, munkaterületük tagjainak tanórai és tanórán kívüli foglalkozásait. Az osztályfőnökök egyik fontos ellenőrzési területe az osztálynapló. Ügyelnek annak folyamatos vezetésére, a hiányzó beírásokat pótoltatják a tanárokkal, és hetente aláírásukkal jelzik az ellenőrzés megtörténtét. Az igazgatóhelyettesekkel és a munkaközösség-vezetőkkel közösen ügyelnek arra, hogy az osztályzatok (félévenként) min. 3 érdemjegy alapján alakuljanak ki, valamint, hogy az érdemjegyek folyamatosan kerüljenek a naplóba. Ellenőrizik továbbá osztályuk tanulóinak tanórai és tanórán kívüli szervezett, vagy esetleges tevékenységét. Egyéb funkcióval megbízott pedagógusnak a megbízással kapcsolatos tevékenység

- 54 -


ellenőrzése joga és feladata (munkavédelem, tűzvédelem stb.). A szaktanárok a tevékenységi területükhöz kapcsolódó mérő-, ellenőrző- és értékelő feladatokat végzik. Az ellenőrzés tapasztalatait is figyelembe véve az éves munka értékelését az igazgató a tanévzáró tantestületi értekezleten adja. 17.3.1. A vezetői munka ellenőrzését és értékelését összekapcsoljuk a minőségbiztosítás kérdésével. 17.3.2. A tanári munka ellenőrzése és értékelése “A TANÁRI MUNKA ÉRTÉKELÉSE” programunk szerint történik. 17.3.3. A tanulói munka ellenőrzése és értékelése a következő elemekből tevődik össze: 17.3.3.1. A tanórai munkába illeszkedő, a tantervekben megfogalmazott követelményeken és értékelési útmutatókon alapuló ellenőrzés és értékelés. 17.3.3.2. A pedagógiai mérések megvalósítása. 17.3.3.3. Az egyes évfolyamokon félévenként egyszer megszervezett ún. “házi vizsgák” , illetve szakmai elméleti vizsgák lebonyolítása. 17.3.3.4. A tanórán kívüli tanulói tevékenység ellenőrzése és értékelése. 17.3.5. A kisegítő munka ellenőrzése és értékelése: E területen a szakmunkások, a technikusok, a laboránsok és a gondnok tekintetében a takarítók és a portások tekintetében a műszaki igazgatóhelyettes a reszortfelelős. A reszortfelelősök minden év szeptember 15-ig elkészítik éves ellenőrzési tervüket, amelyet az igazgató hagy jóvá. Az ellenőrzést és értékelést a reszortfelelősök hajtják végre. Munkájukról félévkor és év végén összefoglaló jelentést készítenek. 17.4. A belső ellenőrzéssel járó jogok és kötelezettségek: 17.4.1. A belső ellenőrzést végző dolgozó jogosult: - az ellenőrzéshez kapcsolódva az iskola bármely helyiségébe belépni; - az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni; - az ellenőrzött dolgozó munkavégzését előzetes bejelentés nélkül figyelemmel kísérni; - az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni. 17.4.2. A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles: - az ellenőrzéssel kapcsolatban, a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni; - az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni; - az észlelt hiányosságokat írásban, vagy szóban közölni az érintett dolgozókkal és saját, illetve az érintettek közvetlen felettesével; - hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerinti időben megismételni. 17.4.3. Az ellenőrzött dolgozó jogosult: - az ellenőrzés megállapításait (kérésére írásban) megismerni; - az ellenőrzés módjára és megállapításaira vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végzőhöz illetve feletteséhez. 17.4.4. Az ellenőrzött dolgozó köteles: - az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni; - a feltárt hiányosságok és szabálytalanságok megszüntetését azonnal megkezdeni. -

- 55 -


17.5. A belső ellenőrzés írásbeli dokumentálása: 17.5.1. Az ellenőrzés megállapításainak írásba foglalása: Az ellenőrzést végző dolgozó az ellenőrzés során tett megállapításairól írásbeli jelentést készít. 17.5.2. Az ellenőrzési jegyzőkönyv: Az ellenőrzési jegyzőkönyvet az ellenőrzést végző dolgozó készíti el a következő tartalommal: - bevezető rész, mely tartalmazza az ellenőrzés helyét és idejét, az ellenőrzött munkaterület megnevezését; - a helyszíni ellenőrzés kezdő és végnapjait; - az ellenőrzést végző dolgozó nevét; - az ellenőrzés megállapításait, és a szükséges intézkedést.

18. A felnőttoktatás formái 18.1. Iskolarendszerű felnőttoktatás: esti és levelező munkarend szerinti, érettségire épülő szakképzés. Az elektronikai, gépészeti, közlekedési, műanyagipari és bányászati szakmákban. 18.2. Iskolarendszeren kívüli szakmai és nem szakmai felnőttoktatás, foglalkoztatást elősegítő képzések. 18.3. Az iskolában a felnőttoktatás a tanulók elfoglaltságához és életkori sajátosságaihoz igazodva, jelen szabályzat előírásait értelem szerint alkalmazva, esti, vagy levelező formában folyhat. 18.4. Az iskolarendszerű képzésben, esti tagozaton a tanulók heti három alkalommal kötelező konzultációs foglalkozásokon vesznek részt. Félévkor és év végén beszámoló- illetve osztályvizsgán adnak számot tudásukról. Esti tagozaton a tanítás a konzultációs napon 15 óra és 21 óra közötti időben tartható. 18.4. Az iskolarendszerű képzésben, levelező tagozaton a tanulók heti egy, vagy két alkalommal nem kötelező konzultációs foglalkozáson vehetnek részt. Félévkor és év végén beszámoló, illetve osztályvizsgán adnak számot tudásukról. Levelező tagozaton a foglalkozások a konzultációs napon, vagy napokon 15 óra és 21 óra közötti időben tarthatók.

19. A székhelyintézményt védő-óvó előírások E területen a részletes szabályozást a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény, a tűzvédelemről szóló 1996. évi XXXI. törvény, a közoktatási törvény az

- 56 -


illetékes miniszterek által kiadott e tárgykörbe tartozó jogszabályok, valamint iskolánk munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzata tartalmazza. 19.1. A munka-, és tűzvédelemmel kapcsolatos előírások: 19.1.1. A székhelyintézmény dolgozóira vonatkozó előírások: - Minden az intézménnyel munkaviszonyban, vagy más, a munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló dolgozóra vonatkozik az intézmény munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzata és kötelező az azokban foglaltak betartása. - Az alkalmazás munkavédelmi feltételei a következők: - előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálaton való megfelelés; - évente orvosi szűrővizsgálaton való részvétel, tüdőszűrés; - járványügyi érdekből esetenkénti orvosi vizsgálaton való részvétel. - Kötelező a munkavédelmi és tűzvédelmi oktatáson való részvétel, az ott szerzett ismeretek betartása és betartatása. - Ha a dolgozó részére egyéni védőfelszerelést írtak elő, akkor azt köteles rendeltetésszerűen használni. - A munkavégzésre vonatkozó általános magatartási szabályok: - minden dolgozó köteles a munkahelyén a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban megjelenni; - a munkavégzéshez szükséges technológiai, kezelési, biztonsági és karbantartási utasításokat betartani és betartatni; - szeszesitalt fogyasztani munkaidőben tilos, dohányozni is csak az arra kijelölt helyen szabad; - minden dolgozó köteles a baleset-, és tűzveszélyt jelezni és a szükséges óvintézkedéseket megtenni, vagy az arra jogosultat erre felszólítani; - baleset, vagy tűzeset bekövetkezését felettesének jelenteni, a munka-, és tűzvédelmi felelőst értesíteni, és ezzel egyidejűleg a mentést megkezdeni. - a napi munka befejezésekor a szaktantermek, a szertárak, a laborok, a közösségi termek, a műhelyek, a torna és edzőterem, az öltözők felelősei kötelesek helyiségeiket ellenőrizni a következő szempontok szerint: • a biztonságos zárás; • nem maradt-e hátra baleset-, vagy tűzveszélyes állapot, rendetlenség; • nem maradt-e indokolatlanul bekapcsolva eszköz, berendezés, fogyasztó; • biztosított-e a közlekedési utak szabad járhatósága; • tisztaság; teremrend. - Az iskolába - ha van szabvány - csak ennek megfelelő eszközök és felszerelések vihetők be. A pedagógus jelen szabályzatában meghatározott védő, óvó előírások figyelembe vételével viheti be az iskolai foglalkozásokra az általa készített, használt pedagógiai eszközöket. - Minden dolgozó köteles a kulcshasználati rendet betartani. 19.1.2. A tanulókra vonatkozó munka-, és tűzvédelmi előírások: - Minden tanuló köteles a házirendet maradéktalanul betartani. - Köteles a munka és balesetvédelmi, valamint tűzvédelmi oktatáson részt venni, és az ott tanultakat megtartani, és a szabálytalankodót veszélyeztető magatartására figyelmeztetni. - Az oktatás megtörténtét az Intézményi Minőségirányítási Program MIE-V.1.2. eljárásában, a munka- tűz és vagyonbiztonságról szóló részében kell dokumentálni.

- 57 -


- Iskolába jövet, és hazafelé menet kerülni kell a balesetveszélyes helyzeteket, és ilyenek előidézését.(Ennek részleteit osztályfőnöki órán beszélik meg.) - Az iskolában a terem- és eszközhasználati rendet be kell tartani. - A balesetveszélyes helyzetet, vagy balesetet, a tűzveszélyes helyzetet, vagy tűzesetet haladéktalanul, a lehető legrövidebb úton jelenteni kell a foglalkozást vezető felnőttnek, vagy az ügyeletes tanárnak, vagy bármely tanárnak, s ezzel egyidejűleg a helyzetnek megfelelően meg kell kezdeni a veszély elhárítását, illetve a mentést. - Csoportos kirándulás, intézmény-, vagy üzemlátogatás, társadalmi-munkavégzés esetén fokozottan ügyelni kell a munka-, és tűzvédelmi szabályok betartására, amelyeket ilyen alkalommal az osztályfőnök, vagy a megbízott vezető külön is ismertet. - Minden tanulónak ismernie kell tűzriadó vagy bombariadó esetén a saját teendőit, szerepét. 19.2. Eljárás rendkívüli esemény, bombariadó esetén: A rendkívüli esemény bekövetkezéséről haladéktalanul értesíteni kell az igazgatót, aki hatáskörében meghozza a szükséges intézkedéseket. A rendkívüli esemény bekövetkezését az igazgató köteles a rendelkezésre álló adatok közlésével haladéktalanul bejelenteni az intézmény fenntartójának. A bombariadót az igazgató, vagy az őt helyettesítő vezető rendeli el, aki köteles a rendőrséget értesíteni, és az illetékesek utasításai szerint eljárni. Ha a bombariadó kapcsán elrendelik az épület, vagy épületek kiürítését, akkor a tűzvédelmi szabályzatban szereplő elvonulási terv szerint kell a kiürítést végrehajtani. Minden dolgozó és tanuló köteles a bombariadóval kapcsolatos bármely információt az ügyeletes vezetőnek vagy a rendőrségnek átadni. 19.3. A létesítmények és a vagyon megóvásával kapcsolatos feladatok: 19.3.1. A székhelyintézmény minden dolgozója és tanulója felelős: - A közösségi tulajdon védelméért, állagának megóvásáért. - Az iskola rendjének és tisztaságának megőrzéséért. - Az anyag-, és energiafelhasználással való takarékosságért. 19.3.2. A székhelyintézmény minden dolgozója és tanulója köteles: - A terem és eszközhasználati, valamint az anyag-felhasználási rendet megtartani. - Az okozott kárt a hatályos jogszabályok szerint megtéríteni. - Minden általa észlelt, az intézményi vagyont, vagy a létesítményt fenyegető veszélyt hivatalos úton jelezni, annak bekövetkezését a rendelkezésére álló eszközökkel megakadályozni. - Az intézmény létesítményeinek, vagyonának nem iskolai célra történő felhasználásához az igazgató engedélyét beszerezni. 19.4. A katasztrófavédelmi feladatokat megoldásának módját és rendjét az intézmény „Katasztrófavédelmi prevenciós terve” (melléklet) tartalmazza, amely kapcsolódik Tatabánya Megyei Jogú Város 21/2008. kgy. sz. határozatával elfogadott „Hőség- és UVRiadó Intézkedési Tervéhez”

- 58 -


20. A székhelyintézményben tartózkodó szülőkre és az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyekre vonatkozó előírások 20.1 A szülők elsősorban az iskola munkatervében szereplő szülői értekezleteken, fogadónapokon és nyíltnapokon léphetnek személyesen kapcsolatba a pedagógusokkal, a székhelyintézmény képviselőivel. 20.2 A munkatervben szereplő rendezvények alkalmával információs táblák jelzik a programot, az időpontokat és az érintett helyszíneket. Ezeket az információkat a szülőknek figyelembe kell venniük . 20.3. A szervezett rendezvényeken kívül, indokolt esetben az iskola és a szülő is kezdeményezhet személyes találkozást az iskola épületében. Ezt lehetőleg az időpont előzetes egyezetése előzze meg a kezdeményező fél részéről. 20.4. A székhelyintézménnyel munkaviszonyban vagy hivatalos viszonyban nem álló érkezők (szülők és az iskolával kapcsolatban nem állók) a portán jelzik jövetelük célját: kihez jönnek és milyen indokkal. Ez alapján a portás felvilágosítást ad arról, hogy a keresett személy mely időpontban és hol érhető el. 20.5. Azt az érkezőt, aki nem tudja hitelt érdemlően megindokolni belépési szándékát a portás nem engedi be az épületbe. 20.6. Az iskola területén a tanuló szülőjén/gondviselőjén kívül minden, az intézménnyel munkaviszonyban vagy hivatalos viszonyban nem álló személy csak pedagógus jelenlétében keresheti fel az iskola bármely tanulóját. 20.7. Mindenki köteles tudomásul venni, hogy az intézmény közintézmény, a pedagógusok pedig hivatalos feladatot ellátó személyek ezért az épületben folyó nevelő oktató munka zavartalansága fokozottan védett. A székhelyintézmény rendjét, a tanítást zavaró, a tanulók és a pedagógusok emberi méltóságát sértő, az épület és a felszerelési tárgyainak épségét veszélyeztető magatartás ellen az iskola dolgozói fellépnek, szükség esetén hatósági segítséget kérnek.

- 59 -

Tatabányai Integrált Szakiskola, Középiskola és Kollégium Kereskedelmi, Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközép- és Szakiskolája Tatabánya, Kós Károly u. 17.

Szervezeti és Működési Szabályzat 2013.

Tatabányai Integrált Szakiskola, Középiskola és Kollégium Kereskedelmi, Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközép- és Szakiskolája Szervezeti és Működési Szabályzata

1

I. A TAGINTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI, alapadatai

1. A tagintézmény általános jellemzői, alapadatai •

• • •

• • • • • • •

A tagintézmény alapító okirat szerinti neve: Tatabányai Integrált Szakiskola, Középiskola és Kollégium Kereskedelmi, Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközép- és Szakiskolája Székhelye: Tatabánya, Réti út 1-5. Címe: Tatabánya, Kós Károly u. 17. Telephelyei: 1. Tatabánya, Kós Károly u. 17/A. 2. Tatabánya, Gál I. ltp. 401. 3. Tatabánya, Aradi vértanúk tere 12. 4. Tata, Bacsó Béla u. 66. Telefon/fax: 34/309-591, 34/317-077 E-mail: [email protected] Honlap: www.keri-tbanya.sulinet.hu Fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1055 Budapest, Szalay utca 10-14. Feladatellátási helye KLIK Tatabányai Tankerülete Tatabánya, Fő tér 4. Alapítás időpontja: 2013. január 01. Az intézmény működési köre: Tatabánya város, környéke és egyéb települések

1.1 Az SZMSZ nyilvánossága: A szervezeti és működési szabályzatot el kell helyezni: az intézmény főigazgatójánál a tagintézmény vezetőjénél a tagintézmény-vezető helyetteseinek irodájában a tanári szobában a gyakorlati oktatók hivatalos helyiségeiben a gondnoknál a titkárságon a könyvárban a szülői választmány elnökénél az iskolaszék elnökénél az iskola honlapján az irattárban

- 61 -


a fenntartónál 1.2. A tagintézmény közfeladata, alaptevékenységei: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény szerint: 1.2.1. Nappali rendszerű szakközépiskolai és szakiskolai oktatás a./ nappali rendszerű, 4+2/4+1 évfolyamos szakközépiskolai oktatás A kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció és a vendéglátásidegenforgalom/vendéglátás-turisztika szakmacsoportban képez szakembereket. A megszerezhető végzettségek: - kereskedő

(OKJ 52-341-05-1000-0000),

- vendéglős - kereskedő - vendéglátásszervező-vendéglős

(OKJ 52- 811-02-1000-0000) (OKJ 54-341-01) (OKJ 54-811-01)

Tanévenként két osztály indítható. b/ nappali rendszerű, 2+2 évfolyamos szakiskolai oktatás, a 3 évfolyamos előrehozott szakképzés, valamint a 3 éves duális rendszerű szakképzés számát az OKJ határozza meg. A kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció és a vendéglátásidegenforgalom/vendéglátás-turisztika szakmacsoportban képez szakembereket. A megszerezhető végzettségek: - bolti eladó - élelmiszer- és vegyi áru eladó - műszaki cikk eladó - ruházati eladó - szakács - pincér - cukrász - eladó - cukrász - pincér - szakács

(OKJ 31-341-01-0010-3102) (OKJ 31-341-01-0010-3103) (OKJ 31-341-01-0010-3105) (OKJ 33-811-03-1000-0000) (OKJ 33-811-02-1000-0000) (OKJ 33-811-01-1000-0000) (OKJ 34-341-01) (OKJ 34-811-01) (OKJ 34-811-04) (OKJ 34-811-04)

Tanévenként négy osztály indítható. A tagintézmény ellátja a testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, autista, valamint a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető és organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók integrált oktatását, a szakképzésben a szakmai egészségügyi követelmények szerint. A tagintézmény ellátja a tanulók iskolai intézményi étkeztetését.

- 62 -


A tagintézmény az alapfeladatait, helyi feladatait és az intézmény működésével kapcsolatos feladatait a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Tatabányai Tankerülete költségvetési rendeletében biztosított előirányzatból látja el. A térítési- és tandíj ellenében igénybe vehető szolgáltatások körét a nemzeti köznevelésről szóló törvény, a térítési- és tandíj összegének megállapítására, a tanulmányi eredmények alapján járó és a szociális helyzet alapján adható kedvezményekre vonatkozó szabályokat a fenntartó szabályozza. A tagintézmény az alapfeladatait, helyi feladatait a pedagógiai programban,a kerettantervekben és a szakképzés központi programjaiban foglalt óratervek alapján a nemzeti köznevelésről szóló törvény előírásai alapján számított, valamint a fenntartó által kiegészítésként biztosított órakeretből látja el. 2.2. Az alaptevékenységhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységek: a./ A tagintézmény az oktatási profiljába illő iskolarendszeren kívüli szakmai oktatást az 1993. évi LXXVI. törvény előírásai szerint szervezhet, amennyiben ez nem akadályozza az alaptevékenység ellátását, és a fenntartó részéről költségvetési többlet-támogatást nem igényel. b./ A tagintézmény egyéb iskolarendszeren kívüli felnőttképzési tevékenységet a 2001. évi CI. törvény előírásai szerint folytathat, amennyiben ez nem akadályozza az alaptevékenység ellátását, és a fenntartó részéről költségvetési többlet-támogatást nem igényel. c./ A tagintézmény a dolgozók, valamint más személyek részére étkezést biztosíthat. d./ Határozatlan idejű és 1 évnél hosszabb, valamint határozott idejű (maximum 1 éves) bérleti szerződések megkötésére a tankerületi igazgató hozzájárulása után a főigazgató jogosult. e./ Iskolarendszerű oktatás céljára, jogi személlyel szerződést csak a tankerületi igazgató köthet. f./ Átvett pénzeszközök fogadása: Az intézmény a fenntartó által biztosított pénzügyi ellátáson túl — támogatás — adomány — segély — pályázat címén fogadhat forrásokat a „Keri diákjaiért” alapítvány javára. 2.3. Szakágazati besorolás: 853200 Szakmai középfokú oktatás Az alaptevékenységhez kapcsolódó szakfeladatok az alapító okiratban - 853121 Nappali rendszerű szakközépiskolai nevelés, oktatás - 853122 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai nevelése,

- 63 -


oktatása - 853131 Nappali rendszerű szakiskolai nevelés, oktatás - 853132 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai nevelése, oktatása - 853134 Nappali rendszerű, szakiskolai felzárkóztató oktatás - 853212 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű, szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon - 853124 Szakközépiskolai felnőttoktatás - 853214 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás - 853224 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás - 853221 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon - 853222 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon -853231 Emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatás a szakképzési évfolyamokon - 853232 Sajátos nevelési igényű tanulók emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatása a szakképzési évfolyamokon - 853234 Emelt szintű szakközépiskolai felnőtt szakképzés - 855917 Középiskolai, szakiskolai tanulószobai nevelés - 855918 Sajátos nevelési igényű középiskolai, szakiskolai tanulók tanulószobai nevelése - 931204 Iskolai, diáksport tevékenység és támogatása - 931202 Utánpótlás-nevelési tevékenység és támogatása - 562913 Iskolai intézményi étkeztetés - 841907 Önkormányzatok elszámolásai a költségvetési szerveikkel - 856000 Oktatást kiegészítő tevékenységek komplex támogatása - 856091 Szakképzési és felnőttképzési támogatások - 910121 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása Az alaptevékenysége ellátására rendelkezésre álló, időlegesen szabad kapacitás kihasználását célzó tevékenységekhez kapcsolódó szakfeladatok - 562917 Munkahelyi étkeztetés - 561000 Éttermi, mozgó vendéglátás - 855935 Szakmai továbbképzések

2.4. A feladatellátást szolgáló vagyon: Ingatlan vagyon helyrajzi száma, címe: 11030/6, Kós Károly u. 17. 11030/1, Kós Károly u. 17/A. 11030/5, közterületen álló konténer termek 14017/A-41, Gál István ltp. 401. 111 13/A/68, Aradi vértanúk tere 12. 1993/6, Tata, Bacsó Béla u. 66. A tárgyi eszközöket a tagintézmény leltára tartalmazza. 2.5. A használatba adott vagyon feletti rendelkezési jog:

- 64 -


A feladatellátást szolgáló vagyon feletti rendelkezési jogot a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ vezetője gyakorolja, kezelési jogával megbízza a tagintézmény vezetőjét. 2.6. A tagintézmény vezetőjének kinevezése: A tagintézmény vezetőjét a főigazgató pályázat útján, 5 éves időtartamra bízza meg. 2.7. A tagintézmény képviseletére jogosult: a tagintézmény vezetője A képviseleti jogot a tagintézmény vezetője az SZMSZ-ben szabályozott módon átruházhatja a tagintézmény más dolgozójára. 2.8. A tagintézményi SZMSZ elkészítésének, módosításának felelőse: a tagintézmény vezetője. 2.9 A tagintézményben engedélyezett osztályszámok: Nappali tagozaton: szakközépiskolában az érettségire felkészítő szakaszban: szakközépiskolában a szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszban: szakiskolai képzésben

Az iskola épületében egyidejűleg

8 osztály 4 osztály 16 osztály

24 osztály helyezhető el.

A felvehető maximális tanulólétszám: — a nappali tagozaton:

940 fő

2.10.A tagintézményi iratok, adatok, levelek kiadmányozási joga: a tagintézmény-vezetőt illeti meg, akadályoztatása esetén jelen Szervezeti és Működési Szabályzatban szabályozott helyettesítési rend szerint ruházza át kiadmányozási jogkörét.

2.11. A tagintézményi kötelezettségvállalás, megrendelés, joga a tagintézmény-vezetőt illeti meg a gazdaságvezetővel történt egyeztetés mellett.

2.12.A tagintézményi bélyegzők felirata és lenyomata: Hosszú bélyegzők: Tatabányai Integrált Szakiskola, Középiskola és Kollégium Kereskedelmi, Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközép- és Szakiskolája Tatabánya, Kós Károly u. 17. Telefon: 34/317-077 Körbélyegzők:

Tatabányai Integrált Szakiskola, Középiskola és Kollégium Kereskedelmi, Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközép- és Szakiskolája Tatabánya (A felirat közrefogja a Magyar Köztársaság címerét)

Záróvizsga bélyegzők: Érettségi vizsgabizottság bélyegzője: Tatabányai Integrált Szakiskola, Középiskola és Kollégium

- 65 -


mellett működő Érettségi Vizsgabizottsága (A bélyegző kör alakú, a felirat közrefogja a Magyar Köztársaság címerét) Szakmai vizsgabizottság bélyegzője: Tatabányai Integrált Szakiskola, Középiskola és Kollégium mellett működő Szakmai Vizsgabizottsága (A bélyegző kör alakú, a felirat közrefogja a Magyar Köztársaság címerét) Záradékbélyegzők: A záradékbélyegzők a bizonyítvány másodlatok kiadmányozását és a bizonyítványok záradékolását szolgálják. A záradékbélyegzők, valamint a fenti bélyegzők lenyomatát a bélyegző nyilvántartás tartalmazza. A bélyegző nyilvántartás az iskola gondnoka által kezelt dokumentum, mely a gazdasági iroda páncélszekrényében van elhelyezve. 2.13. A tagintézményi bélyegzők használati joga: A bélyegzők használatára jogosultak: a kör és a hosszúbélyegzők tekintetében: tagintézmény-vezető tagintézményvezető-helyettesek /általános, szakmai, / iskolatitkár osztályfőnökök: a tanítványaik tanügyi dokumentumaiban az iskola titkárságáról hivatalosan átvett eljárás révén csak az általános bélyegző tekintetében: gazdasági ügyintéző raktáros élelmezésvezető gondnok

Az osztályfőnökök csak a hosszú és körbélyegzőt használhatják az iskolatitkárságról átvéve. A záradékbélyegzőket az iskola gondnoka őrzi, melyeket az osztályfőnökök, a vizsgabizottsági jegyzők tőle vehetnek át. A záróvizsga bélyegzőket (érettségi, szakmai) a tagintézmény-vezető elzártan, biztonságos körülmények között őrzi. 2.14. A tagintézmény képviselője: a Nemzeti köznevelésről szóló törvény értelmében a tagintézmény vezetője, aki a képviseleti jogkörét az SZMSZ-ben szabályozottak alapján átruházhatja.

- 66 -


2. A tagintézmény szervezeti egységei, vezetési szintjei 2.1. A tatabányai Kereskedelmi, Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközép- és Szakiskola, mint tagintézmény belső szervezeti egységei és vezetői szintjei: A meghatározásánál alapvető elv, hogy a tagintézmény a feladatait a követelményeknek megfelelően zavartalanul és zökkenőmentesen láthassa el. A szervezeti egységeket a magas színvonalú tartalmi munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok figyelembevételével határoztuk meg. A tagintézmény egységes igazgatású, különböző iskolatípusokat tömörítő intézmény. Az egységek irányítása komplexen történik. 2.2. A tagintézmény szervezeti egységei: - A közismereti tantárgyakat oktató pedagógusok munkaközössége(i), a gyermek- és ifjúságvédelem, a diákönkormányzat az általános tagintézményvezető-helyettes irányítása alatt. - A szakmai tárgyakat oktató pedagógusok munkaközösségei, a pályaválasztás, a vagyon, tűz- és munkavédelem, valamint a kereskedelmi és vendéglátó gyakorlati oktatás, ide tartoznak a Gál István ltp-n, az Aradi vértanúk terén, a Tata, Bacsó B. úti tanegységek, továbbá az iskolai tankonyhák, tancukrászat, tanétterem és az iskolai élelmezésvezetés, készletraktár és személyzete a szakmai tagintézményvezető-helyettes irányítása alatt. - Technikai személyzet a gondnok irányítása alatt. Az iskolatípusok irányítása egységes igazgatás alatt áll. 2.3. A szervezeti egységek vezetői: A nappali tagozaton jelentkező sajátos feladatok szervezeti egységeinek élén az alábbi vezetők állnak:

-

-

-

általános tagintézményvezető-helyettes: fő feladata a közismereti tantárgyak gondozása, felügyelete, a közismereti tantárgyakat tanító kollégák irányítása, munkájának értékelése, minősítése, az ifjúságvédelmi tevékenység, az érettségi vizsgák szervezése, a tanügyi dokumentáció, az eseti helyettesítések elrendelése a tanári testület számára, a pedagógusok munkaidő- és tanítási keretének ellenőrzése. szakmai tagintézményvezető-helyettes: fő feladata a szakmai tantárgyak gondozása, a vendéglátó és kereskedelmi gyakorlóhelyeken folyó munka felügyelete, a szakmai területen tanító kollégák irányítása, munkájuk értékelése, minősítése, az általános helyettes távolléte esetén a helyettesítések elrendelése, a munka, tűz- katasztrófa védelem operatív irányítása, a vagyonvédelem, pályaválasztás, a szakmai vizsgák és dokumentálásuk. Koordinálja továbbá a HACCP rendszer működésével kapcsolatos vezetői feladatokat élelmezésvezető feladata közétkeztetés és az azzal kapcsolatos teendők szervezése, lebonyolítása munkaközösség-vezetők feladata a szaktárgyi munkaközösség tagjainak és az ott folyó munkának az irányítása iskolatitkár a tagintézmény vezetőinek közvetlen munkatársa, munkaköre kiterjed a munkaköri leírásában foglaltakra, az iskolai irodai adminisztráció vezetője tisztségviselők feladata a megbízásként kapott feladatuk ellátása, fegyelmi előkészítő bizottság feladata a hatáskörébe utalt ügyek kivizsgálása, intézése,

- 67 -


előterjesztése döntéshozatalra a tantestület elé A tagintézményvezető-helyettesek egymás mellé rendelt munkakapcsolatban állnak, velük szemben utasítási jogkörrel kizárólag a tagintézmény vezetője rendelkezik. A vezetőség tagjai a munkaköri leírásaikban meghatározott ügyekben, az ott leírt jogkörrel rendelkeznek. A tagintézmény-vezető egyszemélyi felelősségének érintetlenül hagyásával a vezetőség tagjai a munkaköri leírásukban meghatározott kereteken belül teljes önállósággal és felelősséggel rendelkeznek. 2.4. Tagintézmény-vezetői értekezlet A tagintézmény szervezeti egységének vezetői értekezleteken számolnak be a rájuk bízott területek működéséről. A pedagógusok és egyéb közalkalmazottak a mindennapi tevékenységük során a szükséges mértékű közvetlen kapcsolatot tartják.

2

II. A TAGINTÉZMÉNY VEZETÉSE

1. A tagintézmény-vezető és feladatköre: 1.1. Jogkörét, felelősségét, feladatait a főigazgató határozza meg, a munkaköri leírása tartalmazza.

1.2. A tagintézmény-vezető kiemelt feladatai: - a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése, a dolgozók munkájának ellenőrzése - a nevelőtestület vezetése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése - a tagntézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása a rendelkezésre álló költségvetés alapján - a tagintézmény képviselete és az együttműködés biztosítása a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, a szülők és a diákok képviselőivel - a nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése - egyéb tagintézményi feladatok

2. A vezetési feladatok megvalósítása 2.1. A tagintézmény-vezető közvetlen munkatársai: a tagintézményvezető-helyettesek, az iskolatitkár, a gondnok, a fegyelmi bizottsági elnök, a munkaközösség-vezetők . A tagintézményvezető-helyettesek megbízását a tantestületi véleményezési jogkör megtartásával a tagintézmény-vezető adja. A megbízás határozott időre szól. A tagintézményvezető-helyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre terjed, melyeket a munkaköri leírásuk vagy jogszabály tartalmaz. - 68 -


Az iskolatitkár, gondnok, fegyelmi bizottsági elnök, munkaközösség-vezetők szakirányú képesítéssel rendelkező személyek. Hatáskörük kiterjed mindazon területekre, melyeket munkaköri leírásuk vagy jogszabály tartalmaz. 2.2. A tagintézmény-vezető közvetlen munkatársai munkavégzése A tagintézmény-vezető közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint a tagintézmény-vezető közvetlen irányítása mellett végzik. A tagintézmény megbízott vezetői és a közvetlen munkatársak az intézmény főigazgatójának tartoznak felelősséggel. Beszámolási kötelezettségük kiterjed a tagintézmény működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint a megoldandó problémák jelzésére. A tagintézmény-vezető heti rendszerességgel hétfői napokon tart megbeszéléseket.

3. A vezetők helyettesítési rendje 3.1. A tagintézmény-vezetőt: - Távolléte, illetve akadályoztatása esetén az iskola első helyettese /az általános tagintézményvezető-helyettes / helyettesíti. - A tagintézmény-vezető és az általános helyettes egyidejű távolléte és akadályoztatása esetén a helyettesítést a szakmai tagintézményvezető-helyettes látja el, az általános helyettesnél leírt módon. 3.2. A tagintézmény-vezető tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön írásbeli intézkedéssel ad felhatalmazást.

4. A tagintézmény vezetősége: 4.1. A tagintézmény vezetőjének munkáját segítők köre: A tagintézmény vezetőjének munkáját (tervező, szervező, ellenőrző, értékelő, irányító tevékenységét) a vezetői munkakörben beosztott közalkalmazottak és középvezetők segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. E vezetők és középvezetők a tagintézmény vezetőségének tagjai.

4.2. A tagintézmény vezetőségének tagjai: -

tagintézmény-vezető tagintézményvezető-helyettesek a szakszervezet megbízottja a szülői választmány elnöke a diákönkormányzat vezetője a munkaközösség-vezetők

A tagintézmény szűkebb vezetősége, mint testület, konzultatív, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Általában havonta tart megbeszélést, melyről, ha szükséges, írásbeli emlékeztető feljegyzés készül. A vezetők és beosztottak jogai és kötelességei A tagintézmény vezetői és dolgozói kötelesek a munkakörükre vonatkozó jogszabályokat, - 69 -


irányelveket, utasításokat ismerni és külön utasítások nélkül is érvényesíteni. Kötelesek ismerni és betartania a működési szabályzat előírásait. A tagintézmény vezetői felelősek a vezetésük alatt álló egységek feladatainak maradéktalan végrehajtásáért. A beosztott dolgozók a rájuk bízott munkakörben végzett tevékenységükért a vezető által megszabott feladatok végrehajtásáért felelősek, munkájukban külön utasítás nélkül is körültekintően kell eljárniuk és kezdeményezőnek kell lenniük. A tagintézmény egészére nézve a tagintézmény-vezető, továbbá minden vezető felelős az irányítása alatt álló területen a munkafegyelem biztosításáért. A vezetők kötelessége továbbá gondoskodni arról, hogy a hozzájuk beosztott dolgozók a munkakörüket érintő határozatokról, intézkedésekről, felsőbb rendelkezésekről folyamatosan, kellő időben tudomást szerezzenek. A tagintézmény minden dolgozójának kötelessége, hogy megismerje és megtartsa a szolgálati titokra vonatkozó rendelkezéseket. Utasítás, intézkedési jog A tagintézmény munkájának, szervezeti egységeinek tevékenységének irányítása felügyeleti jogkörbe kiadott belső utasításokkal történik. Az utasítási – intézkedési jog – a szervezeti tagozódás szerint illeti meg a vezetőket, a közvetlenül irányításuk alá tartozó szervezeti egységek és azok dolgozói vonatkozásában. A tagintézmény vezetőségi tagjai ellenőrzési feladatokat is ellátnak. A tagintézmény ellenőrzési céljait, feladatait, rendjét az éves munkaterv és a munkaköri leírások tartalmazzák. A tagintézmény vezetősége együttműködik a tagintézmény más közösségének képviselőjével, így a szülői választmány, diákönkormányzat képviselőivel. A nevelőtestület havonta, tanácskozás céljából általában minden hó első szerdáján információs megbeszélést tart, mely rendszerint igazodik a fogadóórákhoz és a szülői értekezletekhez is. Az információs értekezleteken tárgyalja az elkövetkező időszak feladatait, közérdekű kérdéseket, a tanulók tantestület hatáskörébe rendelt ügyeit.

III. A TAGINTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, VALAMINT A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE 1.1. A tagintézmény közösségei: A fentiek alatt a közalkalmazotti közösséget és a tanulói közösséget együttesen értjük, mely kiegészülhet a szülői munkaközösséggel, illetve a képző munkahelyek képviselőivel. 1.2. A pedagógusok közösségei:

- 70 -


A tagintézményben dolgozó, pedagógiai, oktató-, nevelőmunkát végző pedagógusok alkotják a tantestületet. A tagintézmény pedagógusai tanított tantárgyaik, vagy az általuk ellátott szakterületeik hasonlósága, vagy azonossága alapján munkaközösségeket hozhatnak létre. A munkaközösség vezetését a munkaközösség-vezető látja el. Megbízása egy tanévre szól, mely többször is meghosszabbítható. A munkaközösség-vezetőt a munkaközösség tagjai választják meg. Megbízója a tagintézmény-vezető. 1.3. Szülői közösség: A tagintézményben a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére és kötelességteljesítése érdekében munkaközösségeket hozhatnak létre. Intézményünkben szülői munkaközösség helyett szülői választmány szerveződött. A szülői választmány az osztályok szülői választmányi tagjaiból tevődik össze, melynek élén a szülői választmány elnöksége tevékenykedik. A szülői választmány dönt saját szervezeti működési rendjéről, képviseletéről. Az osztályok szülői közössége segíti az osztályfőnök munkáját. Mind az iskolai szülői választmány, mind, pedig az osztály szülői választmány véleményével, állásfoglalásaival, javaslataival segíti az adott osztályközösség, illetve iskolai közösség munkáját, e véleményét, javaslatát, eljuttathatja az iskola vezetőségéhez, igazgatójához. A szülői választmányt az iskola igazgatója is összehívhatja a választmány elnökének közreműködésével. A szülői választmányt minden olyan alkalommal össze kell hívni, amikor a tanulók nagyobb közösségét érintő lényegi döntésről születik elhatározás. Az iskolai szülői választmány elnöke a tagintézmény vezetőjével közvetlenül tartja a kapcsolatot. Az osztály szülői választmány legalább kéttagú. Kapcsolatot tart a szülői választmány elnöksége és az osztály tanulóinak szülei között. A szülői választmány tagjai tanácskozási, szavazati és döntési joggal vesznek részt a szülői választmány ülésein. 1.4. A tanulói közösségek: osztályközösség, csoport, diákkörök, diákönkormányzat 1.4.1.Osztályközösség: Az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösségek diákjai a tanórák (foglalkozások) túlnyomó többségét az órarend szerint közösen látogatják. Az osztályközösség a diákönkormányzatba 2-3 küldöttet delegál. Az osztályközösség önmaga dönt az őt képviselő diákok személyéről. Az osztályközösség élén, mint pedagógusvezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt a helyettesek javaslata alapján a tagintézmény-vezető bízza meg. Az osztályfőnök megbízásának feltételei: - lehetőleg minél több órát tanítson a rábízandó osztályban - azonosuljon az iskola nevelési céljaival, pedagógiai programjával, tekintse magára nézve kötelezőnek mindazokat a kötelmeket, melyeket az intézmény nevelőtestülete az osztályfőnök számára előírt, elfogadott - megbízást az kaphat, aki vállalja, hogy figyelemmel kíséri osztálya magatartásbeli, szorgalmi, tanulmányi, kulturális és sporttevékenységének fejlődését - elősegíti tanítványai egyéni fejlődését, nevelési módszereit az iskola közösség által elfogadott dokumentumok szellemével összhangban választja meg. 1.4.2. Csoport: Egy-egy osztály bizonyos tantárgyak tanításakor csoportokra bomlik, képességeinek,

- 71 -


előképzettségeinek választott szakirányának megfelelően, (idegen nyelvek, informatika, gépírás, a szakközépiskolában a 11. és 12. évfolyamon matematika, illetve az érettségi vizsgára szabadon választható tantárgyak továbbá a szakképző osztályokban a két vagy több féle szakirányban tanulók szakirány szerinti szakmai tantárgyai). 1.4.3. Diákkör Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök működnek. A diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport stb. A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, pedagógus, illetve a diákönkormányzat, a szülői választmány iskolai vezetősége vagy az iskolaszék. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején – az adott lehetőségek figyelembevételével – a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt. A diákköröket pedagógus, szülő vagy az iskola igazgatója által felkért nagykorú személy vezeti. Diákkört önkéntes alapon létrehozhatnak – a szülők írásbeli engedélyével – az iskola tanulói is. Az így létrehozott diákkör munkáját – a diákkör által felkért – nagykorú személynek kell segítenie. A diákkör megalakulását az iskola igazgatójának be kell jelenteni, és a diákkör működésének helyszínét, idejét és egyéb feltételeit vele egyeztetni kell. A felnőtt segítő személyével kapcsolatosan be kell szerezni az iskola igazgatójának egyetértését. A diákkörökbe – minimum 10 fő – a tanulóknak a tanév elején kell jelentkezniük, és a diákkör tevékenységében a tanév végéig részt kell venniük. A diákkörök saját tagjaik közül egy-egy képviselőt választanak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. 1.4.4. A diákönkormányzat és működési rendje: „A tanulók, a tanulóközösségek és a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá.” A diákönkormányzat a tanév időrendjéhez igazodó munkatervében határozza meg éves feladatait és megvalósításuk időrendjét. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatának éves munkatervének elkészítését a diákönkormányzatot segítő pedagógus segíti. E dokumentumok az iskolai dokumentáció részét képezik. A tanulóifjúságot a tagintézmény vezetősége, nevelőtestülete előtt a diákönkormányzat vezetői képviselik. Gyakorolja továbbá mindazokat a jogokat, melyeket törvény vagy egyéb szabály a diákönkormányzat számára fogalmaz meg. A diákönkormányzat tevékenységét az osztályokban megválasztott küldöttekből, valamint a diákkörök képviselőiből álló diák önkormányzati vezetőség (diákbizottság) irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét a tagintézmény-vezetője által megbízott pedagógus segíti. A diákönkormányzatot a segítő tanár is képviselheti, a diákönkormányzat rajta keresztül is érvényesítheti jogait és fordulhat a tagintézmény vezetőségéhez vagy nevelőtestületéhez, szülői választmányához.

- 72 -

Tatabányai Integrált Szakiskola, Középiskola és Kollégium Kereskedelmi, Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközép- és Szakiskolája Szervezeti és Működési Szabályzata A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt a diákönkormányzatot segítő pedagógusnak ki kell kérnie a tagintézmény diákönkormányzati vezetőségének véleményét.

A tanulónak joga, hogy a diákönkormányzathoz forduljon érdekképviseletért. Jogorvoslati ügyekben a diákönkormányzat javaslatot tehet a tagintézmény-vezetőjének, iskolaszéknek vagy fenntartónak a panasz elbírálására és a panasz ügyében tett érdemi intézkedésre. A diákönkormányzat működéséhez szükséges személyi-, tárgyi- és anyagi feltételeket a tagintézmény adottságainak megfelelően biztosítja.

A diákönkormányzat rendelkezhet önálló pénzügyi forrással. A pénzügyi forrás származhat: - külső forrásból származó támogatásból, adományból - pályázatból - diákönkormányzati rendezvény bevételéből. A diákönkormányzat a pénzügyi forrásait elkülönítetten kezeli. Kiadásait, bevételeit, bevételi és kiadási pénztárbizonylaton tartja nyilván. A nyilvántartás szakszerű vezetéséért a diákönkormányzatot segítő pedagógus és a diákönkormányzat diák vezetője felelős. A diákönkormányzat gazdálkodásáról, a rendelkezésére álló források ésszerű felhasználásáról diákközgyűlésen köteles beszámolni a diákönkormányzat vezetője, pénztárosa és az önkormányzatot segítő pedagógus. 1.4.5. Az iskolai diákközgyűlés Tanévenként legalább egy alkalommal az iskolai diákközgyűlést össze kell hívni. A diákközgyűlés összehívásáért a tagintézmény vezetője a felelős. Az iskolai diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni. A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő pedagógus, valamint a diákönkormányzat diákvezetője beszámol az előző közgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint a tagintézmény vezetője tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, a munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről.

2. A tagintézményi közösségek jogai Az egyes közösségeket, illetve azok képviselőit - jogszabályokban meghatározott esetekben részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési, döntési jogok illetik meg. 2.1. Részvételi jog illeti meg a tagintézmény minden dolgozóját, tanulóját, a szülőket vagy képviselőiket azokon a programokon, amelyekre meghívót vagy megbízást kapnak. 2.2. Javaslattételi jog illeti meg a tagintézmény életével kapcsolatban a dolgozókat, azok közösségeit, tanulói közösségeket, az iskolával kapcsolatban álló szülőt, munkáltatót.

- 73 -


2.3. Véleményezési jog illeti meg a tagintézmény életével kapcsolatban a dolgozókat, azok közösségeit, tanulói közösségeket, az egyes személyt és közösséget. Az elhangzott véleményt a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az elhangzó véleménnyel kapcsolatos álláspontját a véleményezővel közölni kell. 2.4. Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak akkor rendelkezhet, ha az egyetértésre jogosult személy, közösség azzal ténylegesen egyetért. /hatályos jogszabályok/ 2.5. A döntési jog a döntési joggal rendelkező személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok rögzítenek. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy személyben, testületi jogkör esetén a testület minősített (50 % + 1 fő) többség alapján dönt. A testület határozatképes, ha 2/3 része jelen van.

3. A belső kapcsolattartás általános formái és rendje A tagintézmény különböző közösségeinek tevékenységét a megbízott pedagógusvezetők, a választott közösségi képviselők segítségével az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartás rendszeres formái a különböző értekezletek, fórumok, bizottsági ülések, iskolagyűlések, nyílt napok, tanácskozások, fogadóórák. A tagintézmény közösségeinek kapcsolattartásában a rendszeres és konkrét időpontokat az adott tanév munkaterve tartalmazza, melyeket a faliújságon nyilvánosságra kell hozni. Egy példányát a tanári szobában kell közzétenni.

4. A szülőkkel való kapcsolattartás és tájékoztatásának formái A tagintézmény a tanév során: - szóbeli tájékoztatást tart az éves munkatervben rögzített, az általános munkaidőn túli időpontokban szülői értekezletek, fogadóórák, fórumok keretében - rendszeres írásbeli tájékoztatást ad (a tanulók ellenőrző-könyvében) valamint a DINA interneten elérhető oldalán, amennyiben szükséges, írásos levél, értesítés formájában is. 4.1. Szülői értekezletek A tagintézmény vezetősége pályaválasztási szülői értekezlet tart az általános iskolát végző fiatalok szülei számára, melyben tájékoztatja őket a tagintézmény képzési típusairól, a nyújtott szolgáltatásokról, a továbbtanulási lehetőségekről, a felvétel feltételeiről. Az osztályok szülői közössége számára a szülői értekezletet az osztályfőnök tartja. A szülők a tanév rendjéről, feladatairól a szeptemberi szülői értekezleten kapnak tájékoztatást.

Az iskola 9. évfolyamos tanulóinak szüleit a tanévkezdést követő első hetekben a tagintézmény-vezető tájékoztatja összevont szülői értekezlet formájában, ahol bemutatja a kilencedikes tanulók osztályfőnökeit, valamint az iskola vezetését. Ismertetést tart az iskola élettel kapcsolatos teendőkről, ismerteti továbbá a tanév főbb eseményeit, a tanulók juttatásait, jogait, kötelességeit. Az összevont szülői értekezleten túl az iskola két alkalommal rendez osztály-szülői értekezletet. Az osztály-szülői értekezleteket az osztályfőnökök vezetik. Osztály-szülői

- 74 -


értekezletet hívhat össze a szülői választmány elnöke is, a szülők közössége, az osztály tanulói és az osztályban tanító pedagógusok. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze a tagintézmény-vezető, az osztályfőnök és a szülői választmány képviselője, valamint a szülők, ha az érintett osztály szülei köréből legalább a szülők 25%-a kéri az osztályközösségben felmerülő problémák megoldására.

4.2. A szülői fogadóórák Az iskola valamennyi pedagógusa tanévenként két alkalommal szülői fogadóórát tart. A fogadóóra időpontja az általános munkaidőn túl a késő délutáni, ill. esti órákban kerül sorra (17,00-tól). Amennyiben a szülő vagy a gondviselő a fogadóórán kívüli időpontban szeretne találkozni a pedagógussal, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetnie. Ugyanez vonatkozik a pedagógusra is. 4.2. Rendszeres írásbeli tájékoztatás A fogadóórákról és értekezletekről valamennyi tanuló szülőjét vagy gondviselőjét írásban úgy kell tájékoztatni, hogy az értesítést időben megkapja. Az értesítésre elsősorban a tanulók ellenőrző-könyvét kell használni. Az elektronikus napló (DINA) bevezetését követően az ellenőrző-könyvön kívül fel kell használni a program adta lehetőséget a szülők tájékoztatására és a kölcsönös információcserére.

Valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón (elektronikus naplón) kívül a tanuló ellenőrző-könyvében is feltüntetni. A bejegyzést – az ellenőrző könyv típusának megfelelően – el kell látni kézjeggyel és dátummal. Az írásbeli feleleteket, érdemjegyeket az írásos munka kijavítását követő kiadásának napján, a szóbeli feleleteket, a feleleteket követően kell rögzíteni. Amennyiben a tanuló ellenőrzőkönyve hiányzik, a hiányt az osztálynapló megjegyzés rovatába kell dátummal és kézjeggyel ellátva bejegyezni. Valamennyi tantárgynál arra kell törekedni, hogy megfelelő érdemjegy álljon rendelkezésre. Megfelelő számú az érdemjegyek száma, ha heti egy óraszámú tantárgy esetében legalább 2-3 érdemjegy áll rendelkezésre félévenként. Az osztályfőnök, indokolt esetben, írásban értesíti a szülőket a tanulók előmeneteléről és igazolatlan hiányzásairól. Amennyiben indokolt, úgy tértivevényes ajánlott levél útján tájékoztatja a szülőket a tanuló igazolatlan hiányzásairól; továbbá arról is, ha a tanuló bukásra áll. Ez utóbbit az osztályfőnök az ellenőrző-könyv útján is megteheti. Az értesítést mindenkor kellő időben kell megtenni.

5. Kapcsolattartás a diákönkormányzattal 5.1 A diákönkormányzattal folyamatos kapcsolatot tart a tagintézmény-vezető és az általános helyettese, továbbá a diákönkormányzatot segítő tanár. 5.2. A diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező az alábbi esetekben: - a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések tárgyalásakor, - a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetésekor, szervezésekor, - a tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásakor, - a könyvtár és az iskolai sportkör működési rendjének megállapításakor 5.3. A tanulók szervezett vélemény-nyilvánításának formái - a diákönkormányzat vezetőségének megbízottja képviseli tanulótársait az iskola vezetősége, a nevelőtestület, valamint az iskolaszék értekezleteinek a tanulókra vonatkozó napirendi pontjainál, - az osztályközösségek a problémák megoldására megbízott diákjaik (osztály diákbizottság) révén képviselik a tanulócsoportot az intézmény vezetőjénél,

- 75 -


- a tanulók gondjaikkal, kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik az igazgatót a tanulók számára kiírt heti fogadóórák alatt, halaszthatatlan ügyben attól eltérő időpontban is.

6. Kapcsolattartás a szülői választmánnyal 6.2 Kapcsolattartás a szülői választmánnyal - A tagintézmény-vezető és a szülői választmány képviselője az együttműködés tartalmát és formáját tanévenként egyezteti. Kapcsolatuk a feladatellátás függvényében folyamatos. - A tagintézmény-vezető vagy helyettese tájékoztatja a szülői választmányt az iskola működéséről, az iskola tanévi programjairól. A tagintézmény-vezetője valamennyi, a szülői választmányt érintő kérdésben előre tájékoztatja a szülői választmány elnökét, és meghívja az értekezletekre, tanácskozásokra, ünnepségekre.

7. Külső kapcsolatok formái és rendje 7.1. A tagintézmény helyi közoktatás-irányítási kapcsolatai Az iskola fenntartói kapcsolatban áll a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ tatabányai tankerületével. Irodáival, bizottságaival a tagintézmény-vezető vagy megbízottja biztosítja a személyes kapcsolattartást: Komárom-Esztergom Megyei Oktatási Intézmények Igazgatói Kollégiumával Gyermekjóléti Szakszolgálattal 7.2. Az iskola országos közoktatási és szakoktatási irányítási kapcsolatai Emberi Erőforrások Minisztériuma Kormányhivatal helyi szerve(i) Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szakképzési és Felnőttképzési Igazgatóság Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Kereskedelmi, Vendéglátó és Idegenforgalmi Iskolák Országos Szövetsége Komárom-Esztergom Megyei Ipari és Kereskedelmi Kamara 7.3. A tagintézmény kapcsolatai a képző helyekkel A tagintézmény folyamatos kapcsolatban áll a kereskedelmi és vendéglátó tanulóképzésben érdekelt képző helyekkel. A folyamatos információcsere biztosítja a naprakész ügyintézést, melyen túl valamennyi őket is érintő iskolai rendezvényre, ünnepélyre, tanulóversenyre, vizsgára, tanulói felvételre meghívást kapnak az érintett munkahelyek képviselői. Valamennyi munkahellyel szorgalmazzuk a tanulószerződések megkötését. Amennyiben ez nem lehetséges, úgy tanulóképzésre együttműködési megállapodást kötünk. Az operatív kapcsolatokat az iskola szakmai tagintézményvezető-helyettese biztosítja.

- 76 -


IV. A TAGINTÉZMÉNY NEVELŐTESTÜLETE ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK

1. A tagintézmény nevelőtestülete és jogkörei A nevelőtestület a nevelési oktatási intézmény pedagógusainak közössége. Nevelési-oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó testülete. A nevelőtestület tagjai a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottai, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozói. b/ A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a közoktatási törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.

2. A nevelőtestület értekezletei, tanácskozásai: 2.1.Nevelőtestületi értekezletek tanácskozások A nevelőtestület a tanév során évente visszatérő rendszeres (rendes), ugyanakkor adott feladathoz kötődő nem rendszeres értekezleteket tart (rendkívüli nevelőtestületi értekezlet). A nevelőtestület rendes értekezleteit az intézményi munkatervben meghatározott időpontokban az intézmény igazgatója hívja össze. Az értekezleteken részt vesz az integrált iskola főigazgatója. A nevelőtestületi értekezlet tárgyalja a pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, a házirend, a munkaterv, az iskolai munkára irányuló átfogó elemzés, a beszámoló elfogadásával, valamint a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyásával kapcsolatos napirendi pontokat. A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési vagy véleményezési jogot gyakorló iskolaszék, illetőleg a véleményezési jogot gyakorló szülői választmány képviselőjét meg kell hívni, meg lehet hívni továbbá, a véleményezési jogot gyakorló diákönkormányzat tanulói képviselőjét is. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvet jegyzőkönyv-vezető vezeti, amelyet a tagintézmény vezetője, a jegyzőkönyv-vezető és a nevelőtestület által választott két hitelesítő írja alá. 2.2. A nevelőtestület állandó értekezletei A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: - tanévnyitó-, félév végi és a tanévet záró értékelő értekezlet - félévi és év végi osztályozó értekezlet - nevelési értekezlet - havi információs értekezlet (INFÓ) minden hónap első szerdájának délutánján - a munkatervben rögzített egyéb munkaértekezlet. Amennyiben egyéb gátló körülmény nem akadályozza a nevelőtestületet, az értekezleteit

- 77 -


szerdai napokon tartja. c/ A nevelőtestület rendkívüli értekezletei Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze a tagintézmény lényeges problémáinak megoldására. Össze kell hívni a nevelőtestületi értekezletet, amennyiben a nevelőtestület tagjainak 25 %-a vagy a tagintézmény-vezetője vagy a szülői választmány szükségesnek látja. A nevelőtestületi értekezletekről, az ott elhangzottakról, a hozott döntésekről jegyzőkönyvet kell készíteni. Rögzíteni kell valamennyi érdemi hozzászólást, véleményt, a kisebbségi véleményt is. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv vezetője, a tantestület által megbízott személy(ek), a tagintézmény-vezetője, távolléte esetén megbízottja írja alá. A nevelőtestület egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének értékelését osztályozó értekezlet, vagy ha szükséges, az osztályközösségek problémáinak megoldására mikro osztályértekezleti formában végzi. Ha a nevelőtestület egy-egy osztályközösség vagy esetleg egy évfolyam pedagógiai kérdéseivel foglalkozik, úgy azon csak az adott közösség nevelő-oktató tevékenységében részt vevő pedagógusok kötelesek jelen lenni. Ilyen mikro értekezlet lehet az igazgató vagy az osztályfőnök által összehívott, az adott osztályban tanító pedagógusok értekezlete. Ilyen értekezletet az osztályfőnök bármikor összehívhat, amennyiben azt indokoltnak látja. Összehívhatják továbbá az osztályban tanító pedagógusok is, vagy az osztályban tanuló diákok, illetve szüleik, ha 25 %-uk kéri.

3. A nevelőtestület döntései, határozatai A nevelőtestület döntéseit és határozatait - a jogszabályokban meghatározottak kivételével nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén a nevelőtestület szavazatszámláló bizottságot jelöl ki. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. A szavazatok egyenlősége esetén, az igazgató szavazata dönt.

4. A nevelőtestület által átruházható feladatkörök és a tagintézmény állandó bizottságai A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogkörének gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségekre, a szülői választmányra vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon azokról az ügyekről, melyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. 4.1. A szakmai munkaközösségek feladatai -

a tantárgyfelosztás véleményezése a munkatervben egy-egy munkaközösséget érintő éves feladatok összeállítása egy-egy szakmai területet érintő elemzések, értékelések és beszámolók elfogadása szakmai jellegű pályázatok kiírása

- 78 -


-

-

-

a pedagógusok továbbképzésében való részvételének tervezése, ha az a szaktárggyal összefügg olyan szakmai és tantárgyi versenyek kiírásának és lebonyolításának, illetve díjazásának joga, amely egy adott munkaközösség területét érinti véleményezési jogkört ad át olyan iskolai fejlesztési, beruházási és felújítási tervek vonatkozásában, melyek egy munkaközösség számára biztosított kabinetre, szertárra, szaktanteremre, illetve szemléltetőeszköz(ök), tankönyvek beszerzésre vonatkoznak. a nevelőtestület biztosítja, hogy a szakmai munkaközösségek az iskolai élet minden olyan kérdésében állást foglalhassanak, melyek tantárgyi területükre vonatkoznak és azt a jogot, hogy rendkívüli nevelőtestületi értekezletet hivhassanak össze. a szakmai munkaközösség feladata a tanulók tantárgyi értékelésének követelményrendszerét kidolgozni és ellenőrizni. javaslatot tehet a munkaközösséghez tartozó személyek jutalmazására, kitüntetésére.

4.2. A Fegyelmi Előkészítő Bizottságra átruházott feladatok A nevelőtestület a Fegyelmi Előkészítő Bizottságra ruházza a tanulói fegyelmi ügyekben az előkészítő eljárást, a meghallgatást, továbbá a büntetési fokozat megállapítását, büntetéshozatalt, amennyiben az ügy nevelőtestületi értekezletet és döntéshozatalt nem igényel.

5. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei 5.1. A nevelőtestület szakmai munkaközösségeinek további jogkörei, és együttműködésük A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, értékeléséhez és ellenőrzéséhez. Szakmai munkaközösség hozható létre a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok, a szabadidő hasznos eltöltésével összefüggő feladatok, a sajátos nevelési igényű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját szolgáló feladatok segítéséhez is. A szakmai munkaközösség az éves minőségfejlesztési terv szerint részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében Az iskolában a vezetők és pedagógusok munkájának ellenőrzését és értékelését a vezetők ellenőrzési tervében meghatározottak szerint kell végezni. Az ellenőrzést legalább két személy végezheti, mely kiterjed a pedagógiai munka teljes egészére, melynek egyik fontos részét képezi a tanórák látogatása, ellenőrzése. Az ellenőrzésben mindig a tantárgy jellege szerinti munkaközösség-vezetője és az igazgató, vagy vezető társai vesznek részt. A szakmai munkaközösség a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, végzéséhez és ellenőrzéséhez. A munkaközösségek a tantárgygondozáson túl részt vesznek az iskola pedagógiai programjának tervezésében, megvalósításában szaktárgyi megvalósulásának ellenőrzésében,

- 79 -


az iskola éves munkatervének összeállításában, szaktárgyi programjának ellenőrzésében, a munkaközösséghez tartozó pedagógusok munkájának irányításában, ellenőrzésében, minősítésében, továbbképzéseik szervezésében, az iskolai minőségfejlesztésben. A munkaközösség-vezető irányításával a munkaközösség folyamatos kapcsolatot tart a részmunkaközösségekkel. A két- vagy több szakkal rendelkező pedagógusok munkájának irányítása, értékelése során folyamatos kapcsolatban áll a rész-munkaközösség vezetőjével. E tevékenységekkel kapcsolatos véleményét észrevételeit ismerteti az érintett pedagógussal, a pedagógus felettesével. Törekszik arra, hogy a pedagógusok szaktárgyaik hatékony oktatásához minél több és korszerűbb ismerettel rendelkezzenek. Szervezi a gondozására bízott tantárgy oktatásának módszertani fejlesztését szolgáló bemutató foglalkozásokat, melyek során a szaktárgy módszertani kultúrájának egységes értelmezését, annak alkalmazását törekszik elérni. Kiválasztják, és javaslatot tesznek a szakterületükön alkalmazható tankönyvekre és taneszközökre.

A munkaközösségek vezetőjük útján az iskolai munkaterv elkészítéséhez minden tanév kezdetére írásos munkatervvel járulnak hozzá. Ennek elkészítése szakmai munkaközösség vezetők feladata. A szakmai munkaközösség önálló munkatervében megtervezi a szaktárgyi ellenőrzéseket, méréseket. Támogatja a pályakezdő pedagógusok munkáját, részt vesz a pályakezdő pedagógusok mentorálásában az iskola Gyakornoki szabályzatában leírtak szerint.

Figyelemmel kíséri, és részt vesz különböző szervezetek, intézmények által kiírt pályázatok elkészítésében.

5.2. A tagintézményben jelenleg működő munkaközösségek: • közismereti • szakmai (elméleti és gyakorlat) → munkájukat a rész-munkaközösségek vezetői segítik.

5.3. A rész-munkaközösségek létrehozásának feltételei Rész-szaktárgyi munkaközösséget hozhat létre legalább 5 pedagógus, ha szándékát kinyilvánítja, s az adott tantárgyat a munkaközösségből legalább 5 fő tanítja. 5.4. A szakmai munkaközösség vezetője A nevelőtestület szakmai munkaközösségeinek vezetését a munkaközösség-vezetők látják el. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösségek tagjai saját soraikból választják. Munkaközösség-vezető a szaktárgyában nagy biztonsággal eligazodni képes, legalább öt éves pedagógusi múlttal rendelkező, kollégái által elismert személy lehet. A munkaközösség vezetőjének megbízása legkevesebb 1 évig tarthat, de többször meghosszabbítható. A munkaközösség-vezető munkakörére írásos megbízással rendelkezik, a tagintézményvezető bízza meg. Feladatait a munkaköri leírás tartalmazza, melynek keretén belül látogatja a

- 80 -


munkaközösség tagjainak óráit, melyekről feljegyzést készít, értékeli a hozzátartozó pedagógusok tevékenységét. Segíti a tagintézmény-vezető ellenőrzési és tanügy-irányítási, minősítő munkáját - Lebonyolítja az iskolai szaktárgyi és szakmai versenyeket, gondoskodik a nevezések határidőben való elküldéséről a megyei vagy a regionális versenyekre. - Összehívja a szakmai munkaközösségi megbeszéléseket, értekezleteket. - Segíti a szakszerű helyettesítéseket, javaslatot tesz az igazgatóhelyettesnek a munkaközösségből távol levő pedagógus helyettesítésére. - Törekszik az egységes követelményszint kialakítására és megtartására. - Figyelemmel kíséri a tantervek, központi programok teljesítését. - Véleményezi a munkaközösségi tagok munkáját, melynek alapján javaslatot tesz jutalmazásra, kitűntetésre, segítséget nyújt a minősítések elkészítéséhez, javaslatot tesz a minőségi bérkiegészítés biztosítására. - Figyelemmel kíséri a meglévő szemléltetőeszközök használatát, gondoskodik azok védelméről, segíti a leltározási munkát. - Javaslatot tesz a meglévő eszközállomány fejlesztésére és segíti az eszközök időben történő beszerzését. - Óralátogatásokat végez, és az órákon nyert tapasztalatait megbeszéli a meglátogatott pedagógussal. - Irányítja munkaközösségében a felméréseket, elemzéseket, értékeléseket, beszámolókat. - Segíti és ellenőrzi a tanmenetek, szaktárgyi nevelési programok elkészítését, megvalósulását.

6. A szaktárgyat tanító pedagógus: A szaktárgyat tanító pedagógus az iskola pedagógiai programja alapján a tanulók haladási üteméhez igazodva végzi a tantárgyi tanulás irányítását. Feladatait munkaköri leírás tartalmazza.

8. Az osztályfőnök Az osztályfőnök szakember, akinek erkölcsi és jogi felelősséget kell vállalni valamennyi rábízott tanulóért és érdekükben kifejtett pedagógiai munkáért úgy, hogy a tanuló egyéni fejlődési, tanulási tempójához igazítja fejlesztő munkáját. Tiszteletben tartja az egyes tanulók emberi méltóságát, törekszik önismeretük fejlesztésére, megszerzi az osztályában tanító pedagógusok támogatását, igényli a szülők családpedagógiai közreműködését.

Az osztályfőnököket a tagintézmény-vezető bízza meg 1 évre. A munkakörét munkaköri leírás tartalmazza.

9. A tagintézmény egyéb megbízottjai és tisztségviselői: Fegyelmi Előkészítő Bizottság elnöke: megbízatását a tagintézmény-vezetőtől kapja. Megbízása egy tanévre szól és többször is meghosszabbítható. Fegyelmi Előkészítő Bizottság tagjai: az érintett tanuló osztályfőnöke, az érintett szaktanár(ok), szakképzős tanuló esetén gyakorlati oktatója, ha szükséges (tanulószerződéssel rendelkező tanuló esetén) a gyakorlati képzőhely képviselője.

- 81 -


Tűzvédelmi megbízott: feladatait, jogkörét jogszabály írja elő. Megbízása egy tanévre szól és többször is meghosszabbítható. Munkavédelmi és balesetvédelmi megbízott: feladatait, jogkörét jogszabály írja elő. Megbízása egy tanévre szól és többször is meghosszabbítható Pedagógusok Szakszervezete helyi alapszervének vezetősége: feladataikat, jogkörüket jogszabály írja elő. Megbízásuk körülményeit jogszabály írja elő. Iskolai vöröskereszt alapszervezetének tanárelnöke: Megbízatását a tagintézmény-vezetőtől kapja. Megbízása egy tanévre szól és többször is meghosszabbítható. Szervezi az iskolai vöröskeresztes tevékenységet, az elsősegély-nyújtási, csecsemőápolási, egészségnevelési szakköröket, versenyeket, bázisiskolai programokat. Kapcsolatot tart a Komárom-Esztergom Megyei Vöröskereszt szervezetével. Szervezi a nagykorú tanuló és az iskolai dolgozók körében a véradást. Részt vesz a megyei vöröskeresztes rendezvényeken. Együttműködik az iskola gyermekorvosával és védőnőjével. Iskolai könyvtárostanár: Megbízatását a tagintézmény-vezetőtől kapja. Tevékenységi körét, feladatait, munkaidejét munkaköri leírása tartalmazza. Ellátja az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata és a közoktatási törvény által előírt könyvtárosi teendőit. Könyvtárosi tevékenysége mellett szervezi az iskolai könyvtár kulturális programjait, kezeli az ingyenes és könyvtári könyvek kölcsönzését, kiadását. Biztosítja a könyvtár működésével kapcsolatos dokumentáció naprakészségét. Szakkörök, diákkörök vezetői: Az iskola a tanulók érdeklődési körének megfelelően biztosítja a szakkörök, diákkörök működését és vezetésükhöz kapcsolódó pedagógusok megbízását. Megbízatásukat az igazgatótól kapják. Díjazásuk végzett tevékenységük elszámolása révén biztosított.

V. A TAGINTÉZMÉNY MUNKARENDJE 1. A tagintézményben tartózkodás rendje a/ Szorgalmi időben a tanulóifjúság számára a tagintézmény 6,00 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legkésőbb 19,00 óráig áll rendelkezésre. Indokolt esetben ettől a tagintézmény-vezető engedélyével lehet eltérni. Tanuló csak pedagógus felügyelete mellett tartózkodhat az iskola helyiségeiben.

b/ Tanítás nélküli munkanapokon az iskola épülete a tanulóifjúság számára 8,00 órától 12,00 -ig áll nyitva. A tagintézmény dolgozói munkanapokon változó munkabeosztásban, a munkaköri leírásokban leírtak szerint tartózkodnak a tagintézményben és a hozzá tartozó épületekben. Ez azt jelenti, hogy 6,00 órától 20,00 óráig biztosított az intézményben a

- 82 -


dolgozói jelenlét. c/ Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon rendezvények hiányában zárva kell tartani. A szokásos nyitva tartási rendtől való eltérésre a tagintézmény-vezető ad engedélyt eseti kérelmek alapján. d/ A közoktatási intézménnyel közalkalmazotti és tanulói jogviszonyban nem állók részére vagyonbiztonsági okok miatt az intézmény rendszeres látogatását írásos megállapodás rögzíti. Az esetenként érkező személyeket a portai szolgálat lépteti be az intézménybe és az intézményben tartózkodását, mozgását köteles figyelemmel kísérni. A portai ügyelet nyilvántartást vezet az iskolába belépő idegenekről. A keresett intézményi dolgozót vagy tanulót egyidejűleg értesítenie kell. A tanulókat kereső nem intézményi személyeket elsősorban a porta melletti térben kell fogadni. A rendezvényekre érkezőket a rendezvényért felelős intézményi dolgozó(-k) fogadják és kísérik figyelemmel. A rendezvényért felelős intézményi dolgozó köteles a rendezvényről utoljára távozó nem intézményi személyt megvárni, a rendezvényen használt eszközök biztonságos elhelyezéséről gondoskodni. Amennyiben több személy a felelős a rendezvényért, úgy az elkészített beosztás vagy köztük történő megállapodás alapján kell eljárni, az egy felelős személyre vonatkozó szempontok betartásával. A tagintézményben étkező nem intézményi dolgozók, illetve az ételt elszállító személyek csak az étterem és a portai beléptetés között mozoghatnak, ettől csak az ebédfizetési napokon lehet eltérni, amikor a gazdasági irodába, vagy a kémiai labor előtti térbe léphetnek az érintettek.

Az iskolába beérkezett és azt elhagyó tanulók személyét a portán elhelyezett nyilvántartásban a mindenkori portai ügyeletet ellátó közalkalmazott köteles rögzíteni, feltüntetve a kilépés pontos idejét, és a kilépést engedélyező nevét. A kilépési engedélyt a portán le kell adni. e/ A portai szolgálat a ki- és beléptetett eszközöket ellenőrizni köteles. Ellenőrzi továbbá a vendéglátó gyakorlati munkahelyek és raktár személyzetét. Indokolt esetben (bombariadó, érettségi- és záróvizsgák idején) a belépők személyes holmijait is.

2. A vezetők intézményben való tartózkodásának rendje A tagintézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodni. Ezért a tagintézmény vezetője, vagy kijelölt helyettese ügyeleti beosztás alapján köteles a tagintézményben tartózkodni. Az ügyeletes felelős vezető akadályoztatása esetén a tagintézmény-vezető jelöli ki az ügyeleti feladatokat ellátó személyt. A vezetők munkaideje 40 óra, kötetlen, de elsősorban a tagintézmény működési, nyitva tartási rendjéhez igazodik.

3. A közalkalmazottak munkarendje -

-

A közalkalmazottak munkarendjét, a munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait az intézmény kollektív szerződése tartalmazza, a Munka Törvénykönyvével és a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénnyel összhangban. A tagintézményben valamennyi dolgozó csak érvényes orvosi igazolások birtokában kezdheti meg munkáját.

- 83 -


-

-

Munkakezdés előtt kötelező orvosi szűrővizsgálatokon kell valamennyi dolgozónak megjelennie. A szűrővizsgálatokat a tagintézmény orvosa rendeli el. Minden tanév kezdetekor az esedékes orvosi vizsgálatokat legkésőbb október l-jéig mindenkinek el kell végeztetnie. Ennek hiányában a tagintézmény-vezető az érintettet a munka alól felmenti, a távolléte idejére munkabér nem jár. Minden tanév kezdetekor, továbbá három hónapot meghaladó távolléte esetén, vagy új gépi berendezés, új technológia alkalmazásakor munka- és tűzvédelmi oktatást kell tartani, melyet az iskola megbízottjai tartanak. Az ismeretek elsajátításáról meg kell győződni. Az oktatás megtörténtét a közalkalmazottnak az aláírásával kell igazolni.

4. A pedagógusok munkarendje -

-

-

-

-

-

-

-

A pedagógus heti teljes munkaideje a kötelező tanítási órákból (22-26 óra), valamint a nevelő, illetve a nevelő-oktató munkával vagy gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll (22/26-32 óra). A pedagógus napi munkarendjét az órarend és a tanórán kívüli programok ideje határozza meg. A felügyeleti és helyettesítési rendet a tagintézmény-vezető és helyettesei állapítják meg a tanórai és foglalkozási rend függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál a tagintézmény feladat ellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni. A vezetőség tagjai a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tesznek egyéb szempontok figyelembe vételére. A tagintézmény feladat ellátási tervének koncepciója, hogy a tanulók érdekében az iskolavezetés mindaddig igénybe veszi a pedagógusok tanítási óráin túli munkaidő keretét, ameddig a munkatervi feladataok jó színvonalú teljesítéséhez erre szükség van. A pedagógus köteles 10 perccel a tanítási és foglalkozási ügyeleti beosztása előtt munkahelyén, illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző napon, de legkésőbb – elháríthatatlan akadály esetén – az adott munkanapon 7,35-ig köteles jelenteni a vezetőjének vagy helyettesének, hogy a helyettesítéséről intézkedni lehessen. A hiányzó pedagógus köteles tartós hiányzásának kezdetekor tanmeneteit a tagintézményvezető-helyettesekhez eljuttatni, lehetőleg írásban tájékoztatást adni a tanulókkal tárgyalandó témakörről, hogy a tanmenet szerinti előrehaladás, a tananyag zökkenőmentes átadása biztosítható legyen. Egyéb esetben a pedagógus indokolt esetben kérhet engedélyt legalább egy nappal előbb a tanóra, a foglalkozás elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanóra, foglalkozás megtartására, a tanórák elcserélésére, más időpontban tartására. A tantervi tananyagban való lemaradás elkerülése érdekében lehetőség szerint szakszerű helyettesítést kell tartani. Pedagógusok számára a kötelező óraszámon felül a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres, vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést a tagintézmény-vezető adja, a helyettesek és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A megbízás alapelvei a szaktudás, az arányos terhelés, rátermettség, alkalmasság. A tervezhető megbízásokat a tanév elején kell kiadni és a munkatervben rögzítve szerepeltetni.

- 84 -


5. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más közalkalmazottak munkarendje

-

-

Az intézményben a nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét a fenti szabályok megtartásával a tagintézmény-vezető állapítja meg, a tagintézmény zavartalan működése érdekében, melynek szabályait a kollektív szerződés tartalmazza. Munkaköri leírásaikat a tagintézmény-vezető és helyettesei készítik el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembe vételével az egyes részlegvezetők (helyettesek, gondnok) tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, változására, a közalkalmazottak szabadságának kiadására. Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendje: iskolatitkár, gazdasági ügyintéző, gondnok, karbantartók, oktatástechnikus, laboráns, portás, takarítók: heti 40 órás munkaidejét az iskolai feladatokhoz alkalmazkodva kell beosztani.

6. A dolgozók munkaidejének és tagintézményben tartózkodásának dokumentálása A tagintézmény dolgozói a munkaidejüket a portán elhelyezett jelenléti ívben vezetik. Amennyiben munkahelyüket magán célból munkaidőben hagyják el, azt a jelenléti ív megfelelő rovatában rögzíteni kell. A munkahely elhagyását munkaidőben felettesük engedélyezi. A pedagógusok kötelező munkaidejét a munkaidő nyilvántartása tartalmazza. A külső gyakorlaton lévő kollégák a jelenléti ívbe utólagosan jegyeznek be.

7. A tagintézmény tanulóinak munkarendje A tanulók munkarendjét, jogait és kötelességeit a nemzeti köznevelésről szóló törvény, továbbá az iskola házirendje tartalmazza. A házirend betartása minden tanulóra nézve kötelező Erre elsősorban minden tanuló saját maga, másodsorban a pedagógusok és a beosztott tanulók ügyelnek. Az ügyeleti rend elkészítése és megszervezése az általános tagintézményvezető-helyettes feladata. A házirendet a tagintézmény vezetőjének előterjesztésére a tanulóifjúság választott tisztségviselőnek és a szülői választmány vezetőségének egyetértésével a nevelőtestület fogadja el.

VI. A TAGINTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE 2

A TANÉV RENDJE

a/ A tanév általában szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig tart. A tanítási év szeptember 1-jétől a következő naptári év június 15-ig tart (kivéve, ha a dátumok pihenőnapra esnek), és a miniszter által a tanév rendjében meghatározott számú tanítási és tanítás nélküli munkanapból áll.

- 85 -


b/ A tanév helyi rendjét - programjait - a miniszter rendeletében foglaltakat figyelembe véve a nevelőtestület határozza meg a tanévnyitó értekezleten és az éves munkatervben rögzíti. Minden tanév szorgalmi részének kezdése, valamint az első és a második félévének befejezésekor a nevelőtestület értekezletet tart. Ezzel összhangban a tanévnyitó értekezleten a nevelőtestület az alábbiakról dönt: - a nevelő-oktató munka lényeges tartalmi változásairól - a pedagógiai program szükséges módosításáról - az új tanév feladatairól - az iskolai szintű rendezvények, ünnepélyek tartalmáról és időpontjáról - a tanítás nélküli munkanapok időpontjáról és programjáról - a helyi-, és tanulmányokat záró vizsgák rendjéről - a tanórán kívüli foglalkozásokról - az éves munkaterv jóváhagyásáról - a házirend módosításáról - a tanév egyéb aktuális feladatairól - a felvételi eljárás rendjéről - a tanévben meghirdetett, illetve meghirdetésre kerülő országos, regionális és helyi tanulmányi versenyekre történő felkészítésről - a tanév rendjében szereplő tanítási szünetek szerinti, vagy attól eltérő munkarendről. c/ A tagintézményi rendezvényekre, ünnepélyekre, tanulmányi- és sportversenyekre való megfelelő színvonalú felkészítés és felkészülés a pedagógusok és a tanulók számára egyenletes, képességeket és a rátermettséget figyelembevevő terhelést adjon. Az intézményi szintű ünnepélyeken, rendezvényeken a pedagógusok és a tanulók jelenléte kötelező az alkalomnak megfelelő öltözékben. d/ A tanév helyi rendjében kell rögzíteni az egyéb jelentősebb eseményeket, pl. az elsőévesek felvételét, beírását, vizsgálatát. e/ A tagintézmény rendszabályait (házirend), a tanév helyi rendjét, a tűz-, baleset- és vagyonvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási órákon, a gyakorlati szakoktatók az első gyakorlati foglalkozás megkezdése előtt ismertetik a tanulókkal. Meggyőződnek a közöltek elsajátításáról és mindezt rögzítik az oktatásról szóló jegyzőkönyvben, melyet az iskola tűz- és biztonsági megbízottjainak adnak át. A folyamatot a szakmai tagintézményvezető-helyettes koordinálja. A szülőket az iskola belső szabályairól, rendezvényeiről az első szülői értekezleten kell tájékoztatni. A tájékoztatást a kilencedikes tanulók szülei számára összevont szülői értekezlet formájában az érintett vezetők jelenlétében a tagintézmény-vezető tartja, míg a felsőbb éves tanulók szülei számára az osztályfőnökök. Az intézmény házirendjét valamennyi tanteremben ki kell függeszteni, és a 9. évfolyamba való beiratkozáskor a tanulónak át is kell adni.

2. A tanítási és foglalkozási órák, gyakorlati foglalkozások, óraközi szünetek rendje, időtartama a/ A tanítás rendje A szakiskola tanulók szakmai képzése - 2+2-es képzés esetében - a 11-12. évfolyamon az elméleti oktatás és a gyakorlati képzés hetenkénti váltakozásával zajlik.

- 86 -

Tatabányai Integrált Szakiskola, Középiskola és Kollégium Kereskedelmi, Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközép- és Szakiskolája Szervezeti és Működési Szabályzata -

-

Az előrehozott és a duális szakképzésben részt vevő tanulók már a 9. évfolyamon is csoportos gyakorlatokon vesznek részt, majd nyári gyakorlaton a képzőhelyeken. A szakközépiskolában a tanítás folyamatos heti elméleti tanítással, illetve heti elméleti tanítással és gyakorlati munkanap(-ok) beiktatásával történik. A kerettantervek alapján tanulmányokat folytató évfolyamokon a 9-12. évfolyamig mindennapos tanítással, szakmacsoportos orientáló gyakorlatokkal, majd a 13. évfolyamtól szakképző évfolyamokon az országos képzési jegyzék szerint kiadott központi programokban rögzített előírások szerint heti egy, kettő vagy három gyakorlati munkanap beiktatásával folyik a tanítás. A tanköteles korú tanulók esetében állandó délelőtti tanítás folyik. A tanítás egy műszakos.

b/ Az oktatás és a nevelés az éves tantárgyfelosztással összhangban lévő ciklikus órarend alapján történik pedagógusok, illetve szakoktatók vezetésével a kijelölt tantermekben, gyakorlati foglalkozási helyeken. A tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák, gyakorlatok megtartása után szervezhetők.

A szakközépiskolai tanulók – a 9-12. évfolyamokon- a hét minden napján elméleti foglalkozáson vesznek részt, míg az érettségire épülő szakképzésben résztvevők elméleti foglalkozáson, illetve 1-2-3 napon csoportos gyakorlati foglalkozásokon vesznek részt. A szakiskola tanulói iskolai elméleti oktatáson vagy orientáló iskolai gyakorlaton, illetve a központi programokra épülő helyi tanterv szerint vesznek részt elméleti és gyakorlati, illetve munkahelyi gyakorlati foglalkozásokon.

c/ A tanulók és a pedagógusok a tanítás kezdete előtt legalább 10 perccel kötelesek megjelenni az oktatás vagy gyakorlati foglalkozás helyszínén. A rendszeresen elkéső vagy mulasztó tanulót büntetésben, elmarasztalásban kell részesíteni.

d/ Az elméleti tanítási órák óraközi szünetekkel követik egymást. Az óraközi szünetek időtartama 10, ebédidőben egy alkalommal 20 perc, a 6-7-8. órát követően 5 perc a csengetési rend szerint. Az óraközi szünetet a tanulók a folyosón és a tantermekben tölthetik, egymás testi épségére és az iskola bútorzatára vigyázva. Az elméleti oktatás a nappali tagozatos tanulók számára 7,45-kor kezdődik és a 7. órával 14,05-kor, a 8. órával 14,50-kor végződik.

e/ A gyakorlati foglalkozásokon a foglalkozás jellegének megfelelően kell szünetet tartani. Étkezési szünetként legalább egy 20 perces közbeiktatott szünetet kell tartani. A gyakorlati foglalkozásokon és a szünet időtartama alatt a tanulók pedagógus felügyelet nélkül nem hagyhatók.

A tanítási órák, gyakorlati foglalkozások engedély nélküli látogatására csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra a tagintézmény-vezető adhat engedélyt. f/ Kötelező orvosi vizsgálatok a tagintézmény-vezető által előre engedélyezett időpontban és módon, egyeztetést követően történhetnek, lehetőleg úgy, hogy azok a tanítást ne vagy a legkevésbé zavarják. A kötelező orvosi vizsgálatok típusáról, számáról, esedékességérő, a résztvevők köréről külön jogszabályok rendelkeznek. Szervezésükről az iskola gyermekorvosa és védőnője az igazgatóval egyeztetve intézkedik. g/ Szünetel a tanítás az oktatási miniszter tanévnyitó rendeletében meghatározott napokon, továbbá a rendeletben foglalt, de a nevelőtestület által meghatározott napokon. Ez utóbbiak felhasználásáról és megtartásáról a diáknap kivételével a nevelőtestület dönt a tanévnyitó értekezleten az érdekeltek véleményének meghallgatását követően.

- 87 -


h/ Bemutató foglalkozások, órák, nyílt napok tartásának rendjét és idejét a munkaközösségvezetők javaslata alapján előre egyeztetni és rögzíteni kell. i/ Összefüggő szakmai gyakorlatok szervezése Az összefüggő szakmai gyakorlatok tematikáját, időtartamát, kezdési és befejezési időpontjait az adott szakma tanterve, illetve központi programja határozza meg. A szakmai gyakorlatokra a tanulókat szakoktatója és a szakmai vezetőhelyettes osztja be a munkahelyi érdekek figyelembevételével. Gondoskodnak arról, hogy a gyakorlati tanterv követelményeit a tanulók elsajátítsák. Az összefüggő szakmai gyakorlatról a tanulók munkanaplót vezetnek, s azt a gyakorlat befejeztével a szakoktatónak adják át. A szakmai gyakorlatokat a szakoktatók ellenőrzik. Ellenőrzésükről jegyzőkönyvet vesznek fel, melyet az ellenőrzött személlyel aláíratnak, rögzítik a szükséges intézkedést. A szakmai gyakorlatok ellenőrzését követően írásos összegzést készítenek a nyári összefüggő szakmai gyakorlatok általános tapasztalatairól, a szükséges intézkedésekről. Az összegzéseket a szakmai igazgatóhelyettes gyűjti össze, majd saját véleményével együtt átadja az igazgatónak. Az összefüggő szakmai gyakorlatot az elméleti oktatás befejezése után közvetlenül, ha pedig ez nem lehetséges, a következő tanév megkezdése előtt kell letölteni.

Egy gyakorlati oktatási, termelési csoportba kell beosztani az azonos évfolyamú és szakmájú tanulókat. Amennyiben a tanuló, a szülő vagy nagykorú tanuló esetén a tanuló kérelme alapján több évfolyam követelményeit rövidebb idő alatt teljesíti, akkor különböző évfolyamú tanulók is alkothatnak egy gyakorlati oktatási csoportot. Egy-egy oktatási csoportba a gyakorlati férőhely lehetőségeit figyelembe véve kell meghatározni a tanulók számát. A gyakorlati foglalkozáson való rendszeres részvétel alól a tanulót nem lehet felmenteni. Az összefüggő szakmai gyakorlat követelményeit nem teljesítette az a tanuló, aki a gyakorlatról igazolatlanul távolmaradt, illetve az igazoltan mulasztott órák száma a gyakorlati óraszámnak a 20 %-át meghaladta, ide nem értve a betegség miatti orvos által igazolt távollétet. Igazolt mulasztás esetén az igazgató által meghatározott helyen és időben a tanuló eleget tehet az összefüggő szakmai gyakorlat követelményeinek. Az összefüggő nyári szakmai gyakorlatot a német nyelvet tanulók – az iskola által közvetített -németországi gyakorlattal is kiválthatják, arról gyakorlati jegyet hoznak. A tanfolyami szakmai gyakorlatok a tantervi előírások, illetve a központi programok szerint folynak.

3. A tagintézményben folyó pedagógiai munka ellenőrzésének rendje A tagintézmény vezetői és tisztségviselői munkaköri leírásukban leírt módon kötelesek rendszeresen ellenőrizni a rájuk bízott oktatási területen folyó pedagógiai munkát. Az ellenőrzött személynek az ellenőrzést megelőzően legalább két héttel ismernie kell az ellenőrzés időpontjait. Az osztályfőnökök ellenőrzik az osztályukban dolgozó kinevezett, óraadó és egyéb jogviszonyú dolgozók munkáját. Figyelemmel kísérik az osztálynaplók vezetését, a hiányzók beírását, a tanórai folyamatos haladást, az ellenőrző-könyvek bejegyzéseit, tanítványaik hiányzását, stb. Amennyiben szükséges, intézkednek az érintett pedagógus felé. Ellenőrzik az intézkedésüket követő eljárás megtörténtét. Eredménytelenség esetén jelentést tesznek a nevelési helyettesnek vagy az igazgatónak. Kötelesek jelentést tenni jelentős, egy hónapot

- 88 -


meghaladó elmaradás esetén. A munkaközösség-vezetők munkaköri leírásukban leírt módon ellenőrzik a munkaközösséghez tartozó tantárgyat(-akat) tanító pedagógusok munkáját, tanórai előrehaladását, a tanulók tudásszintjét, tudásának értékelését, a szükséges jegyek számát. Módszertani, szakmai javaslatot tesznek, illetve megerősítik a látogatott pedagógust munkája végzésében. Szervezik a bemutató órákat, a szaktárgyi továbbképzések résztvevőit. Írásos formában is segítik felettes vezetőjük pedagógus minősítő munkáját, javaslatot tesznek kitüntetésre, jutalmazásra. Kötelesek jelezni felsőbb vezetőjüknek, amennyiben intézkedésük nem vezet eredményre, illetve az adott tantárgy tanításában a tanmenettől jelentős (egy hónapos) lemaradást észlelnek. A tagintézmény-vezető és helyettesei munkaköri leírásukban megfogalmazottak szerint kötelesek ellenőrizni a működésük körébe tartozó intézményi pedagógiai munkát. Amennyiben szükséges, úgy kötelesek intézkedni. Az ellenőrzések elsősorban a dolgozók munkájának segítését, megerősítését, az esetleges hiányosságok feltárását, a pedagógiai munka hatékonyságának növelését célozzák. A pedagógiai munka ellenőrzésének formája lehet osztályszintű, évfolyamszintű, felmérő dolgozatok, szintmérők értékelése is.

A tagintézmény félévente írásos összefoglalót készít az oktató-nevelő munka hatékonyságáról, melyet statisztikai adatok alapján állít össze, valamennyi érintett bevonásával.

VII. AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁJA ÉS RENDJE a./ Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett – a tanulók érdeklődése, igényei szükségletei szerint egyéb, azaz tanórán kívüli foglalkozásokat szervez

2. A tagintézmény egyéb foglalkozásai a/

-

szakkörök diáksportkör, mindennapos testnevelés korrepetálás (felzárkóztató foglalkozások) tanulmányi-, szakmai-, sportversenyek kulturális rendezvények tanfolyamok könyvtár irodalmi színpad előkészítő foglalkozás /felsőfokú oktatáshoz / énekkar gyógytestnevelés

A fenti foglalkozásokat a tantárgyfelosztás rögzíti/rögzítheti, helyet számukra az iskola épülete ad. Időpontjukat a tanórán kívüli foglalkozások órarendje rögzíti. Elkészítéséért a tagintézményvezető-helyettesek felelősek.

- 89 -


b/ Szakköröket, érdeklődési köröket a tanulók igényének megfelelően indítja a tagintézmény. Valamennyi tanév elején felmérést kell végezni a tanulók körében szakköri igényeik felmérésére. A felmérést koordinálja az iskola első helyettese. A szakkörök és érdeklődési körök vezetőit a tagintézmény-vezető bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján folynak, melyről, valamint a foglalkozások látogatottságáról naplót kell vezetni. c/ Az iskolai énekkar sajátos diákkörként működik, a tantárgyfelosztásban biztosított időkeretben. Vezetője a megbízott kórusvezető tanár. Az énekkar biztosítja az iskolai ünnepélyek, rendezvények színvonalának emelését, továbbá az énekkari tagok zenei művelését. d/ A tagintézmény biztosítja a mindennapos testedzést tanítványai számára. A testnevelési órákon túl biztosítja sportköri sportcsoportok, tömegsport működését, melyekben a tanuló részvétele önkéntes. A foglalkozásokról azok vezetője naplót vezet. Az iskolai sportkör /ISK/ a tanulók mozgásigényeinek kielégítésére, a mozgás, a sport megszerettetésére szerveződik. Élén az iskolai diáksportkör vezető tanára áll. További pedagógusok segítik munkáját. Az iskolai diáksportkör az iskolai költségvetésen belül elkülönített pénzeszközökből gazdálkodik. Egyéb forrásokat is megszerezhet működéséhez, a tagok és pártoló tagok is támogathatják. Működését szervezeti és működési szabályzata írja le. Az iskolai diáksportkör keretében sportcsoportok szervezhetők. A lehetséges órakereteket a mindenkori osztálylétszámokhoz kell igazítani. e/ A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztésén túl részben a helyi tantervi követelményekhez való felzárkóztatás, részben a tehetséges fiatalokkal való foglalkozás. A korrepetálás beosztását az általános tagintézményvezető-helyettes készíti el. Az iskola által szervezett, a tantárgyfelosztásban szereplő korrepetálások a tanulók számára ingyenesek. f/ A különleges tehetségű fiatalok számára biztosítja a szakkörökön, sportkörökön kívül a versenyekre való felkészülést is. /SZKTV, OSZTV, OKTV, közismereti- és szakmai versenyek, sportversenyek stb./ g/ Az iskolai könyvtár minden tanítási napon a nyitva tartás idejében, valamint könyvtári tanórákon áll a tanulók és a pedagógusok rendelkezésére. Működési rendjét a tanulók és a pedagógusok számára elérhető helyen kell nyilvánosságra hozni. Az iskolai könyvtárnak alanyi jogon tagja az iskola valamennyi dolgozója és beírt tanulója. A tagság a munkahelyi-, illetve tanulói jogviszony kezdetével jön létre. A tanulói- és munkahelyi jogviszony megszűnésével valamennyi kikölcsönzött könyvet vissza kell szolgáltatni, elvesztésük esetén az árát megtéríteni. A könyvtár szolgáltatásai a kölcsönzésen túl: folyóiratok olvasása, internethasználat, délutáni klubrendezvények, kiállítások. (A kölcsönzés és nyitva tartás rendjét a könyvtár szabályzata tartalmazza.) h/ A tanulók közösségei egyéb rendezvényeket is tarthatnak. A rendezvényeket engedélyezés céljából be kell jelenteni a tagintézmény vezetőjének. Az engedélyezett összejöveteleken biztosítani kell a pedagógusok részvételét, felügyeletét. i/ Külföldi utazásra vonatkozó szabályok: Tanítási idő alatt, szorgalmi időben egyéni és csoportos utazáshoz – amelynek célja továbbképzésen, kulturális, sport és tudományos rendezvényeken való részvétel – a

- 90 -


tagintézmény-vezető engedélye szükséges. A tanulók csoportos utazása esetén az engedély megadásához szükséges kérelmet az utazó csoport vezetője az utazás előtt két hónappal írásban nyújtja be. A kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi tartózkodás időpontját, útvonalát, a szálláshelyet, a résztvevő tanulók számát, kísérő tanárok nevét, a várható költségeket. Tanítási időn kívül, a nyári összefüggő szakmai gyakorlatokat a nevelőtestület által elismerten idegen nyelvet jól beszélő, és a szakmájukat jól ismerő, kifogástalan magatartású fiatalok külföldön is eltölthetik. A külföldi szakmai gyakorlatok csak államközi vagy iskolaközi együttműködés keretében szervezhetők. A tagintézmény csak a csoportos szervezésben lebonyolított külföldi szakmai gyakorlatokat támogatja. Minden külföldi gyakorlat esetén a gyakorlatot megelőzően a foglalkoztató munkahely, a résztvevő, valamint fiatalkorú tanulónál a szülő aláírását is tartalmazó szerződést kell kötni. A szerződésben rendelkezni kell a juttatásokról (szállás, étkezés, utazás, ösztöndíj, stb). A fogadó munkahelynek a tanulóra meg kell kötnie a felelősségbiztosítást. A külföldi gyakorlatokra történő utaztatást a szülők közreműködésével és döntésével kell végrehajtani. Ez történhet egyénileg, vagy csoportosan. A kötelező nyári szakmai gyakorlatok magyarországi letöltését követően a tanuló külföldön is tölthet le további szakmai gyakorlatot, amennyiben ennek feltételei biztosítottak. A külföldi szakmai gyakorlatért ez esetben a felelősség a szülőket, a nagykorú tanuló esetén a tanulót terheli. Valamennyi külföldi utazáskor a tanulónak rendelkeznie kell baleseti biztosítással, csoportos utazás esetén az utazást vezető személy a felelős a biztosítás megkötéséért. Fiatalkorú tanulók csak írásos szülői beleegyezéssel utazhatnak külföldre.

j/ Tanulmányi kirándulások Hazánk tájainak, kulturális örökségének megismerését, az osztályközösségek formálását szolgálják a tanulmányi kirándulások. A tanulmányi kirándulásokat az adott osztály osztályfőnöki tanmenetében kell tervezni, a diákképviselőkkel, az osztály szülői közösségével kell egyeztetni a szervezést és a pontos célkitűzéseket. A kirándulás költségeit úgy kell megállapítani, hogy az a szülőket a legkisebb mértékben terhelje. A kirándulás várható költségeiről a szülőket szülői értekezleten szóban, továbbá az ellenőrző-könyv útján kell tájékoztatni, akik írásban nyilatkoznak a kirándulás költségének vállalásáról. A kiránduláshoz annyi kísérő pedagógust kell biztosítani, amennyi a zavartalan lebonyolításhoz szükséges, de 20 tanulónként legalább egy főt.

Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről is. A kirándulás tervezetét kellő időben, az utazás megkezdése előtt írásban kell leadni engedélyezésre az igazgatónak. k/ Hitoktatás A területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A hitoktatást az egyház által kijelölt hitoktató végzi.

6. A vöröskereszt iskolai alapszervezete A tanulói vöröskeresztes alapszervezetet patronáló tanárelnök segíti. - A tanulói vöröskeresztes alapszervezet a Magyar Vöröskereszt alapvető szervezeti egysége, annak szerves részét képezi, és alapszabályának megfelelően működik. - 91 -


Iskolánk a Magyar Vöröskereszt bázisiskolája. Több megyei és városi vöröskeresztes rendezvényt segít. - A vöröskereszt iskolai alapszervezetének munkáját a tanárelnök segíti, akit feladatai ellátására az igazgató bíz meg, további segítője az iskolai védőnő. - A tagintézményben működő vöröskeresztes alapszervezetet választott vezetőség irányítja a tanárelnök útmutatása figyelembevételével. A vezetőség képviseli az iskolán belül és kívül a szervezet tagságát. - Az alapszervezet munkaprogramja a tagintézményi munkaterv része. - Az alapszervezet tagja lehet minden tanuló, aki valamilyen vöröskeresztes munkát végzett vagy végez, illetve a szervezet céljaival egyetért. (pártoló tag)

VIII. A TAGINTÉZMÉNY ÓVÓ-VÉDŐ TEVÉKENYSÉGEI 1. Munkavédelem A munkavédelméért első fokon a tagintézmény vezetője felelős. A munkavédelem napi feladatait a szakmai tagintézményvezető-helyettes, továbbá a munkavédelmi megbízott, valamint a gondnok látja el. A Munkavédelmi Szabályzat a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletét képezi. A munkavédelem feladata A munkáltató által biztosított személyi és tárgyi feltételek birtokában az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtése. Az ezzel kapcsolatos szabályokat az iskola munkavédelmi szabályzata tartalmazza. A Munkavédelmi Szabályzat ügyrendi fejezetében kerül meghatározásra az egyes munkakörökhöz kapcsolódó munkavédelmi feladat, amelyet az érintettek hatáskörükben kötelesek végrehajtani.

A tanulók egészségének és testi épségének védelmében az osztályfőnökök feladata, hogy a munkavédelmi megbízott által kiadott oktatási anyag alapján az egyéni tapasztalatokkal kiegészítve a tanulók figyelmét felhívja az egészséges és biztonságos munkavégzésre, tanulásra. Az oktatás tényét a tanulók erre a célra szerkesztett jegyzőkönyvben aláírásukkal dokumentálják. Az osztályfőnök meggyőződik arról, hogy a tanulók a munkavédelmi oktatás anyagát elsajátították-e. Az aláírt jegyzőkönyveket a munkavédelmi megbízott köteles 5 évig megőrizni, és ellenőrzés alkalmával felmutatni. A 9. osztályba felvételt nyert tanulókat előzetes, a felsőbb évfolyamba járó tanulókat ismétlődő munkavédelmi oktatásban kell részesíteni. Azon tanulók részére, akik az oktatáson nem vettek részt, pótoktatást kell tervezni. Baleset bekövetkezése esetén a tanulókat rendkívüli oktatásban kell részesíteni. A szakoktatók feladata tanévkezdéskor a szakma általános baleseti veszélyeire kioktatni a tanulókat, amelynek tananyagát, az oktatás tényének igazolását a csoportos oktatásra rendszeresített csoportnaplóban kell rögzíteni.

Minden új munkafolyamat előtt a tanulók figyelmét speciálisan az új munkafolyamatokból adódó veszélyforrásokra fel kell hívni és számukra a gyakorlatot vezető szakoktató köteles biztonságos, egészséges munkafeltételeket biztosítani. Amennyiben a munka biztonsága

- 92 -


megköveteli a tanulók részére a szakoktató védőfelszerelést, védőruhát köteles biztosítani és annak használatát a tanulóktól meg kell követelnie. A tanulókat közhasznú munkavégzés (pl. szakmai szolgáltatás), illetve kirándulások, tanulmányi kirándulások, versenyek, vizsgák előtt is ki kell oktatni a felmerülő baleseti veszélyforrásokra, illetve azok megelőzésének módjára. Az oktatást és annak dokumentálását a vezető tanár vagy szakoktató látja el, aki egyidejűleg felelősséget is vállal az adott osztályért, illetve csoportért munkabiztonsági tekintetben is. Az oktatás megtartását, illetve a dokumentáció meglétét a munkavédelmi megbízott köteles ellenőrizni. Az oktató azon szakmák tanulóitól, ahol közegészségügyi, illetve járványügyi szempontból veszély áll fenn, köteles az egészségügyi könyv érvényességét megkövetelni. Az egészségügyi könyvben szereplő vizsgálatok érvényességét a szakmai gyakorlaton az ÁNTSZ ellenőrizheti, ezért a tanulók munkanaplójában a boltvezető (bolti oktató) aláírásával, bélyegzőjével igazolja a vizsgálatok meglétét. Mind a tanulók, mind pedig az iskola dolgozói kötelesek megtagadni azokat a tevékenységeket, melyekkel saját, illetve munkatársaik vagy a vásárlók, illetve a vendégek testi épségét, egészségét veszélyeztetik. Kötelesek jelenteni munkahelyi felettesüknek, vezetőjüknek az általuk felfedezett veszélyforrásokat és veszélyhelyzeteket. Tanulói balesetek jelentési kötelezettsége A tanuló baleseteket a „nyilvántartás a tanuló és gyermekbalesetekről” nyomtatványon nyilván kell tartani. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és közreható személyi-, tárgyi- és szervezési okokat. Ezekről a balesetekről „jegyzőkönyv a tanuló és gyermekbalesetekről” nyomtatványt kell kitölteni. A jegyzőkönyv egy példányát irattárban kell megőrizni. Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás határidejére nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni. A súlyos balesetet a nevelési-oktatási intézménynek – telefonon, e-mail-en, telefaxon vagy személyesen – azonnal be kell jelentenie a rendelkezésre álló adatok közlésével az intézmény fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. További óvó-védő intézkedések A tantestületnek, és minden dolgozónak feladata a tagintézménnyel tanulói jogviszonyt létesített tanulók védelme. A tevékenység helyszínei: - iskola épülete, udvara, közvetlen környéke - oktatótermek és közvetlen környéke - gyakorló munkahelyek, ahol iskolai szervezésű csoportos gyakorlatok folynak

- 93 -


A tagintézmény vezetése, tűz- és munkavédelmi felelősei, gondnoka minden tanév megkezdése előtt kötelesek bejárást végezni. A bejárás során ellenőrizni kell, hogy az említett helyszínek rendelkeznek-e az oktatáshoz, a gyakorlati tevékenységhez szükséges alapvető feltételekkel, azok megfelelnek-e munkavédelmi- és tűzvédelmi előírásoknak, elvárásoknak. A bejárás tényét, a felmerülő esetleges problémákat jegyzőkönyvben rögzítik a felelős megjelölésével, a hiányosság megszüntetésének határidejének feltüntetése mellett. A megjelölt személyek kötelesek gondoskodni a hiányosságok iskolakezdés előtti pótlásáról. A tanév kezdetére a tanulók felügyeletére pedagógiai ügyeleti rend készül. Az ügyeletes tanár köteles az ügyeleti rendnek megfelelő időpontban az ügyeletet ellátni. Akadályoztatása esetén helyettesítőjéről gondoskodni, és akadályoztatását munkahelyi vezetőjének bejelenteni. Az ügyeleti rend a tanári szobában és a folyosón mindenki számára látható módon kerül kihelyezésre. Kihelyezéséért az általános tagintézményvezető-helyettes a felelős.

2. Egészségvédelem Az iskolai egészségvédelem célja a tanulók testi és szellemi fejlődésének elősegítése, egészségügyi és testi épségük megóvása, ellenálló-képességük és teljesítőképességük fokozása, egészségi állapotuk nyomon követése. A fejlődés zavarainak, betegségének és kórós állapotának korai felismerése, a beteg gyermek gyógykezeltetése, egészségének helyreállítása. Ez csak a tanulók egészségéért felelő személyek összehangolt munkája alapján érhető el. Az ellátás hatékonysága és színvonala a feladatok pontos meghatározásától és az ésszerű munkamegosztástól függ.

Az üzem-egészségügy ellátás célja, az oktatási intézményben dolgozók munkaegészségügyi alkalmasságának megállapítása, a dolgozók egészségi állapotának megóvása, a munkavégzésből származó megbetegedések valószínűségének csökkentése, az esetlegesen fellépő károsodások feltárása, a munkavégzés ergonómiai körülményeinek ellenőrzése, a feltárt megbetegedések megszüntetése érdekében az érintett dolgozók háziorvoshoz utalása. Az üzem-egészségügy ellátást végző orvos felügyeli a munkakörök kötelező szűrővizsgálatok megtörténtét. Vezeti a dolgozók egészségügyi személyi kartonjait. Az egészségügyi munka tárgyi feltételeinek biztosítása: A tagintézmény-vezetője segítséget nyújt az helyi egészségügyi szerveknek (iskolaorvos, munkaegészségügyi orvos, iskolavédőnő) feladataik ellátásához. Gondoskodik az orvosi szobáról, annak megfelelő felszereléséről, az egészségügyi felügyelet során tapasztalt hiányok megszüntetéséről, a dolgozók, tanulók egészségügyi törzslapjának beszerzéséről. Az iskola valamennyi balesetveszélyes helyiségében mentődobozt kell elhelyezni, hogy az elsősegélynyújtásra alkalmas eszközök a tanulók létszámának megfelelően álljanak rendelkezésre. A mentődobozok kihelyezéséért és folyamatos használhatóságának biztosításáért az iskola gondnoka, valamint a munkaterület helyi vezetője a felelős. Iskolaorvos, üzem-egészségügyi ellátást végző orvos és védőnő feladatai: Folyamatos együttműködés a tantestülettel - 94 -

Tatabányai Integrált Szakiskola, Középiskola és Kollégium Kereskedelmi, Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközép- és Szakiskolája Szervezeti és Működési Szabályzata -

Az eredményes munka érdekében szoros munkakapcsolat kialakítása a pedagógusokkal és az iskola nem pedagógus dolgozóival.

-

Az orvos és védőnő tanácskozó tagja a tantestületnek iskola egészségügyi, munkahelyi egészségügyi kérdésekben.

-

Iskola egészségügyi kérdésekben állandó kapcsolatot tart fenn a Gyermekjóléti Szolgálattal, az ifjúságvédelmi felelősökkel, munkavédelmi felelősökkel, a vöröskeresztes tanárelnökkel és a kötelező orvosi vizsgálatok ellátására kijelölt szakorvosokkal.

-

A felvételi elbeszélgetésen segítségnyújtás, a tanulók szakmai alkalmasságának és egészségügyi állapotának megfigyelése, észrevételezése. Iskolai egészségvédelmi munkaterv készítése. Az osztályvizsgálatok ütemtervének egyeztetése az iskolavezetéssel, kölcsönös egyetértés esetén az ütemterv írásbeli rögzítése (szept. hónap). Az osztályvizsgálatok előtt az osztályfőnök véleményének kikérése a problematikus tanulókkal kapcsolatban. Az orvosi vizsgálat előkészítése, az anamnesis felvétele és regisztrálása a vizsgálat során a tanulók psychosomatikus fejlődésének nyomon követése. A védőnő jelzi az orvosnak, ha a tanulónál bármiféle rendellenességet észlel. A vizsgálat eredményéről tájékoztatást ad az osztályfőnöknek. A testnevelési csoportbesorolás elkészítése a szakorvosi vélemény alapján, a testneveléssel és sporttal kapcsolatos iskola egészségügyi feladatok ellátása. Az iskolai gyógytestnevelés feltételeinek megteremtése. A gyógytestnevelési órákon a részvétel kötelező, az érintett tanuló teljesítményét osztályzattal kell értékelni. A gyakorlati oktatás munkahelyi körülményeinek figyelemmel kísérése. (együttműködés az illetékes üzemorvossal) Folyamatosan figyelemmel kíséri a tanműhelyben a balesetelhárító és egészségvédő óvórendszabályok betartását.

-

-

Mentálhygiénes feladatok - Aktív közreműködés az egészséges életmódra, családi életre nevelés oktatásában. Az egészségnevelés az iskolai egészségügyi munka igen fontos része. Osztályfőnöki órákon az osztályfőnökök felkérésére egészség-nevelő előadások tartása. Tanfolyamok vagy közvetlen beszélgetések formájában kell felkészíteni a fiatalokat az egészséges életmódra, családi életre. - Az iskolai vöröskeresztes munka szakmai irányítása együttműködés a vöröskeresztes tanárelnökkel. Elsősegély-nyújtási, csecsemőápolási, házi-betegápolási tanfolyam vezetése. Osztályfőnöki órákon előadások vállalása, korszerű elsősegélynyújtás témaköréből gyakorlati bemutatása. Veszélyeztetett tanulók fokozottabb gondozása Kiemelten gondozandók:

1. egészségileg 2. pszichoszociálisan veszélyeztetett tanulók

- A veszélyeztetettként gondozott gyermek törzslapján fel kell tüntetni a veszélyeztetettség kezdetét, a diagnózisát, a kezelő intézet nevét, a szükséges vizsgálatokat, az alkalmazott terápiát, a tanuló aktuális testnevelési csoportbesorolását, adott esetben a veszélyeztetettség megszűntét. - Ha a tanuló nem szorul rendszeres speciális szakellátásra, akkor az orvos saját hatáskörében végzi a szükséges vizsgálatokat, és a gyógykezelést. Veszélyeztetett gyermek esetében a szülőt és pedagógust is be kell vonni a tanulókról való gondoskodásba. - Biztosítani kell az adekvát információcserét a gondozóintézet, szakrendelő, körzet, üzem, illetve iskolaorvos között. - A veszélyeztetettség okától függően az orvos a tanulót évente többször megvizsgálja. A szakellátást irányító kórház leleteit, javaslatait figyelemmel kíséri és regisztrálja a

- 95 -


törzslapon. - A védőnő figyelemmel kíséri a szakorvosi vizsgálatra küldött tanulókat és a visszahozott leleteket. Ellenőrzi az előírt gyógyszerek szedését, a gyógyászati segédeszközök használatát. - Szükség esetén a védőnő családlátogatást végez az osztályfőnökkel, az ifjúságvédelmi felelősökkel közösen. - A védőnő jó kapcsolatot teremt a gyámügyi hatósággal. Közegészségügyi és járványügyi feladatok A tagintézményben dolgozók egészségügyi könyvének ellenőrzése (kötelező szűrővizsgálatok idejének és megtörténtének ellenőrzése) az iskolai munkaegészségügyi szolgálatot ellátó orvos feladata. - Együttműködés az iskola vöröskeresztes tanárelnökével és a területileg illetékes közegészségügyi és járványügyi szervekkel. - Fertőző betegség esetén a betegekkel kapcsolatos járványügyi tennivalók elvégzése, a járvány fellépésének elkerülése céljából. - Az intézmény folyamatos hygienés ellenőrzése (különös tekintettel a tantermek és mellékhelyiségek állapotára.) - A közegészségügyi viszonyok, természetes és mesterséges világítás, szellőztetés, mikroklíma, zsúfoltság, zajártalom stb. figyelemmel kísérése. A tanulókat a felvétel előtt javasolt és indokolt esetben a tanulóviszony tartalma alatt is a szakmai alkalmasságot megállapító egészségügyi (orvosi) vizsgálatnak kell alávetni.

A felvételi eljárás során minden felvett és beírt tanulót az iskola orvosa, védőnője egészségügyi, pályaalkalmasság szempontjából megvizsgál. Szükség esetén intézkedik a pályaalkalmasság megítéléséről. Szakképző évfolyamokon csak a központi programokban előírt egészségi alkalmassági követelmények megléte esetén lehet a tanulmányokat megkezdeni. Vita esetén a pályaalkalmassági orvosi vizsgálat eredménye a döntő. A felvételt nyert és a magasabb évfolyamon már tanulmányokat folytató tanulók a tanév során ütemezetten orvosi vizsgálaton, szűrésen vesznek részt. Amennyiben indokolt az iskolaorvos szakorvosi ellátást javasol. Az iskolaorvos elvégzi – vagy szakorvos részvételével biztosítja – a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: - fogászat: évente egy alkalommal, - belgyógyászati vizsgálat: évente egy alkalommal, - szemészet: évente egy alkalommal, - a tanulók fizikai állapotának mérése: évente két alkalommal. Az iskola orvosa, védőnője ügyeleti napján az intézményben tartózkodik. Ennek keretében ellátja a tanulóifjúsággal kapcsolatos iskolaorvosi és védőnői tevékenységet. A munka ütemezését, rendjét a szűrések, vizsgálatok tervezett időpontjai az iskola igazgatójával, első általános helyettesével előre egyezteti.

Az iskola felnőtt dolgozói számára munkaegészségügyi szolgálat keretében orvos és asszisztense heti rendelést tart, melynek időpontját, tartamát az intézmény vezetőjével egyezteti. Az intézmény vezetője az egyeztetés eredményét a dolgozókkal közli.

- 96 -


3. Rendkívüli esemény (bombariadó) esetén követendő eljárás Rendkívüli eseménynek minősül minden olyan előre nem látható, váratlan, a tagintézmény munkamenetébe nem illeszkedő esemény, amely az ott folyó pedagógiai oktató munkát megzavarja. Ilyennek tekinthető a katasztrófa helyzet, a tűz, árvíz, belvíz, villámcsapás, földrengés, bombariadó, betörés, életet vagy testi épséget veszélyeztető helyzet. A rendkívüli eseményt, mely a tanulók és az épületben tartózkodó dolgozók egészségét, testi épségét veszélyezteti, a szokásostól eltérő jelzésrendszerrel, úgynevezett riasztással, az intézményi tűzriadó tervben leírt módon kell jelezni. A rendkívüli eseményt észlelő vagy arról tudomást szerző személy késedelem nélkül köteles értesíteni az intézmény vezetőjét, távolléte esetén annak helyettesét, aki a szükséges intézkedést megteszi. A tűz, elemi kár villámcsapás, árvíz, stb. esetén a Tatabányai Önkormányzat Tűzoltó Parancsnokságát, el nem érhetősége esetén a Megyei Katasztrófavédelmi Parancsnokságot kell értesíteni. Amennyiben intézményi vezető el nem érhető, úgy az észlelő köteles a szükséges jelentést megtenni és mindent elkövetni a kár csökkentése érdekében. Az épületben tartózkodók szaggatott csengetéssel, áramhiány esetén az épületben elhelyezett tűzi lármát szolgáló harang hangjával értesülnek a rendkívüli eseményről. Rendkívüli esetekben /tűz-, bombariadó, elemi csapás stb./ az épületet, gyakorló helyeket gyorsan ki kell üríteni. Ilyen alkalmakkor elsődleges az életmentés. Gyors, sikeres végrehajtását biztosítják az épületben szintenként elhelyezett kiürítési, menekülési útvonalat ábrázoló táblák. Rendkívüli esemény bekövetkeztekor az iskola dolgozóinak és tanulóinak teendőit a „Tűzriadó terv” tartalmazza. A tűzriadó terv az iskola titkárságán és a portán jól látható helyen található. A tűzriadót a tűzoltóságnak, a bombariadót pedig a rendőrségnek kell jelezni.

A tanulók, hallgatók elvonulását a velük foglalkozáson lévő pedagógusok kötelesek irányítani. Bombariadó esetén, amennyiben a riasztás nem határoz meg időpontot, úgy a tűzriadóval azonos módon azonnali riasztással kell kiüríteni az iskolát. Ezzel egy időben értesíteni kell a Rendőrkapitányság, és az intézményt fenntartó illetékeseit. A bejelentésnek mindenkor tartalmaznia kell: - a bejelentő személyét, - a bejelentés okát, - az intézkedés helyét, - helyszínét - a már megtett intézkedést. Az épület elhagyásakor ügyelni kell az épületet elhagyók testi épségére, egészségére. Az épülettől távol, az iskola udvarának távoli részén, illetve az iskola előtti parkban tartózkodhatnak csoportosan az épületet elhagyók. Az épületen kívüli tartózkodásért, fegyelemért a tanulókkal, hallgatókkal kivonuló pedagógusok felelősek, akik maradéktalanul kötelesek végrehajtani az intézmény vezetőjének vagy távolléte esetén az őt helyettesítő személynek a rendelkezéseit. Az épület kiürítése során a tanulók kimenekítését végző személy (pedagógus) köteles gondoskodni az érintett tanulók beazonosításának feltételeiről. Köteles magával vinni a tanulói osztály-, vagy csoportnaplóját. Ismernie kell a távollévők személyét, és erről tájékoztatást kell tudni adnia az iskola igazgatójának, helyettesének. Amennyiben a riasztás meghatározott időre vonatkozik, úgy gondoskodni kell az intézmény megfelelő kiürítéséről, amennyiben lehetőség van rá, úgy mindenki személyes felszerelését, ruházatát is viheti magával. Ez esetben is a kiürítésért a riadó időpontjában a tanulókkal lévő pedagógus gondoskodik. A felügyeletről mindaddig gondoskodni kell, amíg az iskolai - 97 -


kötelező foglalkozás órarend szerint tartana vagy a riasztás oka el nem hárult, illetve az intézményi felelős vezető másként nem rendelkezett. Ha a riadó miatt elmaradt tanítási órák száma a hármat meghaladja, úgy az egész tanítási nap pótlásáról kell gondoskodni a heti pihenőnapon. Ha három óránál kevesebb időt vesz igénybe a riadó időtartama, úgy az iskola igazgatója a nevelőtestülettel egyeztetve dönti el a tanítás további menetét, illetve a kiesett tanórák pótlását. Az írásbeli érettségi vizsgák ideje alatt az iskola portai szolgálata fokozottan ellenőrzi a belépő személyeket, a személyes csomagok átvizsgálásával is. Minden dolgozónak és az iskola épületeit használóknak vagy oda belépőknek kötelessége a munkavégzés során a munkavédelmi és tűzvédelmi előírások betartása, a felmerülő hiányosságok, veszély keletkezésének jelzése az iskola gondnokának, munkavédelmi felelősének, vagy tűzvédelmi felelősének, igazgatójának, vagy helyettesének.

IX. A TANKÖNYVRENDELÉS, A TANKÖNYVVÁLASZTÁS ELVEI, SZABÁLYAI, FOLYAMATA Törvényi szabályozás a tankönyvellátás rendjének meghatározására - A 2012. évi CXXV. törvény a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001.évi XXXVII. törvény módosításáról, - A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, - A 23/2004. (VIII.27.) a 2011. évi CVIII. törvény a közbeszerzésekről - A 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről és a mindenkori költségvetési törvények s A tankönyvellátás célja és feladatai: A tankönyvellátás keretében egész évben biztosítani kell a tagintézményben alkalmazott tankönyveket, azok megvásárlási, hozzájutási lehetőségeit. Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyvek beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. A tankönyvellátás állami közérdekű feladat, amelyet az állam a Könyvtárellátó Kiemelt Közhasznú Nonprofit Kft-n (KELLO) keresztül látja el. A KELLO biztosítja, hogy a tanuló legfeljebb a jegyzékben feltüntetett legmagasabb fogyasztói áron (iskolai terjesztési áron) jusson hozzá a tankönyvhöz. A tankönyvpiaci törvény 8.§-ának módosított (13) bekezdése alapján az iskoláknak 2013. január hó utolsó munkanapjáig meg kell kötniük a Könyvtárellátóval az új tankönyvellátási szerződést. A 2013/2014-es tanévtől az országos tankönyvellátást már az erre a feladatra kijelölt Könyvtárellátó köteles biztosítani az iskolák számára. Az iskolai tankönyvellátás zavartalan megszervezése és lebonyolítása az iskola feladata. Az iskola értesíti a tanulók szüleit az iskolai tankönyvellátás rendjéről, a tankönyvtámogatás elvéről az osztályfőnökök bevonásával. A tankönyvellátás rendje, a tankönyvjegyzék elkészítése A tagintézmény-vezetője a törvényben meghatározott véleményezésre jogosultak (nevelőtestület, az iskolai szülői szervezet (közösség) az iskolai diákönkormányzat) véleménye alapján minden év január 25-éig meghatározza az iskolai tankönyvellátás rendjét, és erről tájékoztatja a szülőt, vagy a nagykorú cselekvőképes tanulót.

- 98 -

Tatabányai Integrált Szakiskola, Középiskola és Kollégium Kereskedelmi, Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközép- és Szakiskolája Szervezeti és Működési Szabályzata A tankönyvrendelés elkészítésénél figyelembe kell venni a helyi tantervet és a tanulók, illetve a szülők anyagi lehetőségeit. A pedagógusok az intézmény Pedagógiai Programjával összhangban megválaszthatják a tankönyvjegyzékben szereplő könyvek közül az alkalmazott tankönyveket, a segédleteket és taneszközöket. A pedagógus nem választhat olyan tankönyvet, amely igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak. A szakmai munkaközösségek véleményének beszerzését követően a tagintézményvezető-helyettes csoportonként előkészíti a szükséges tankönyvek listáját. A listán az Oktatási Hivatal által évente kiadott tankönyvjegyzékben található tankönyvek szerepelnek. A tankönyvek kiválasztásánál figyelembe kell venni:

-

A tankönyvek, eszközrendszer illeszkedjék a helyi tantervhez, segítse elő az abban foglalt követelmények teljesítését.

-

Olyan tankönyveket kell alkalmazni, amelyek átfogják az adott tantárgy, műveltségi terület teljes képzési időszakát és rendelkeznek megfelelő tanulói, tanári segédletekkel.

-

Egy műveltségi terület tankönyveit lehetőleg egy tankönyvkiadótól kell beszerezni.

-

Olyan tankönyveket, taneszközöket kell alkalmazni, ami nem nehezíti meg a szervezeti egységek közötti átjárhatóságot.

-

Csak a követelmények teljesítéséhez feltétlenül szükséges eszközöket vásároltassuk meg a szülőkkel. Az időszakosan használt kiegészítő vagy speciális könyvek, szakanyagok biztosítása a könyvtáron keresztül történik.

-

A tankönyv legyen vonzó, figyelemfelhívó, szép kivitelezésű, tartós és időtálló.

-

Tartalmilag és formailag is illeszkedjék a tanulók életkori sajátosságaihoz.

-

Fontos szempontként kell kezelni a szülők anyagi terhelését.

-

Tanítási év közben a meglévő tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, amennyiben az a szülő fizetési kötelezettségével járna. A tankönyvrendelés összeállításakor a példányszám megállapításához figyelembe kell venni:

-

a tanulók, szülők által jelzett új tankönyvigényeket

-

az iskolai tankönyvtámogatás felhasználási módjának meghatározása alapján megvásárolandó további tankönyveket

- a könyvtárban rendelkezésre álló tankönyveket A tanulóknak kiosztott tankönyvrendelési lista kitöltésével a szülő nyilatkozik arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. A tankönyvek rendelése A normatív támogatásra- ingyenes tankönyvre- jogosultak körét jogszabály határozza meg. A normatív támogatásra jogosultaknak igénylőlap benyújtásával kell jelezniük, hogy igényt tartanak a kedvezményre. A tagintézmény által meghatározott időben a tagintézmény-vezető a jogszabályban meghatározott igénylőlapon tájékoztatja a szülőket a kedvezményekről és az igénybejelentés határnapjáról. Az igény-bejelentési határidő előtt legalább 15 nappal a tanuló szülője írásbeli tájékoztatást kap az igény-bejelentési határidőről valamint a kedvezményekről. A normatív támogatásra jogosultságot a megfelelő dokumentumok bemutatásával igazolni kell. (Az iskolának a megrendelés és tankönyvosztás idején kell ellenőrizni a jogosultság fennállását.) Az igény-bejelentési határidő elmulasztása jogvesztő, ha az iskola betartja a tájékoztatási szabályokat. Az iskola igazgatója minden év január 10-éig köteles felmérni, hány tanulónak kell, vagy lehet biztosítania tankönyvellátást az iskolai könyvtárból, könyvtárszobából történő tankönyvkölcsönzés, a napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvekhez való hozzáférés útján, továbbá hányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni. E felmérés során tájékoztatni kell a szülőket arról, hogy a köznevelési törvény. 46. § (5) bekezdés

- 99 -

Tatabányai Integrált Szakiskola, Középiskola és Kollégium Kereskedelmi, Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközép- és Szakiskolája Szervezeti és Működési Szabályzata alapján kik jogosultak térítésmentes tankönyvellátásra, valamint a tankönyvtörvény 8. § (4) bekezdés alapján várhatóan kik jogosultak ingyenes tankönyvellátásra vagy normatív kedvezményre, továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására, és mely feltételek fennállása esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. A kedvezményekre beérkezett igények összesítésére az igazgató felelőst jelöl ki, aki a határidőre beérkezett igényeket összesíti. Az összesítést az alábbi fő tagolásban készíti el: I.

normatív kedvezményre való igény

II. normatív kedvezményen túli igény további kedvezményre. (A jogszabályok szerint a normatív kedvezmények kielégítését követően az iskola további kedvezményeket állapíthat meg a családoknak szociális alapon. Iskolánk ezt- amennyiben még rendelkezésre áll kölcsönözhető tankönyv- a könyvtárból való kölcsönzéssel tudja nyújtani.) Minden év március közepéig a tagintézményvezető-helyettes irányításával a tankönyvfelelős elkészíti a tankönyvrendelést a szakmai munkaközösségek véleményének figyelembe vételével, a köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény 63.§ (1) bekezdés c) pontja alapján. A tankönyvrendelés elkészítéséhez a tagintézmény-vezető beszerzi az iskolaszék és a diákönkormányzat véleményét. (Tankönyvpiac rendje 8.§ (2).) Az iskolai tankönyvrendelést az iskola- jogszabályban meghatározottak szerint, elektronikus formábanmegküldi a köznevelés információs rendszerének. A Könyvtárellátó a köznevelés információs rendszere adatai alapján a tankönyvrendeléseket összesíti, majd gondoskodik a tankönyvellátásról. Az iskola a tankönyvellátás tárgyában szerződéses viszonyban csak a Könyvtárellátóval állhat. A tankönyvrendelés határideje március utolsó munkanapja. Tankönyv-értékesítési feladatok A tankönyv értékesítése, a tankönyvellátás az iskola közreműködésével történik. A tagintézmény-vezető az iskola honlapján és az iskolában kifüggesztett hirdetés útján az értékesítési időpont előtt legalább 10 nappal tájékoztatja a tanulók szüleit a tankönyv értékesítésének helyszínéről és időpontjáról. Június 10-éig a kölcsönözhető könyvek (tankönyvek, ajánlott – és kötelező olvasmányok) jegyzékének közzététele is megtörténik az iskola hirdető tábláján, valamint az iskola honlapján.

Június hónapban a könyvtár visszavételezi az általa nyilvántartott és kiadott tartós tankönyveket a tanulóktól. Június 15.: a tankönyvrendelés módosítása (a beérkezett igények figyelembevételével) (A pótrendelés határideje: szeptember 5.) Augusztus: Tankönyvszállítmány fogadása, biztonságos elhelyezése (tankönyvfelelős(ök) Augusztus utolsó hete és szeptember első hete: tankönyv-értékesítés Szeptember 30.: Visszáruzás A tankönyvfelelős a munkáját díjazás ellenében végzi, a tankönyvfelelősök díjazása az intézményen keresztül történik. (fenntartóval történt egyeztetést követően) Az iskola a tankönyveket a Könyvtárellátótól értékesítésre átveszi, a Könyvtárellátó nevében értékesíti azokat. (A számlát a Könyvtárellátó ingyenes diákok esetén a fenntartónak, fizetős diákok esetében a szülőnek számlázza. A fizetős diákok a Könyvtárellátótól kapott csekken fizetik be a tankönyvek árát.) A hibás teljesítésért – a tankönyvek darabszám szerint történő átadás kivételével- a Könyvtárellátó felel. Egyéb szabályozás Iskolánk az ingyenes tankönyvellátást az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett újonnan vásárolt, illetve visszahozott (használt) tankönyvek kölcsönzésével biztosítja a jogosultak számára. Ezek az iskola tulajdonát képezik, ezért épségüket meg kell óvniuk. A kölcsönzött tankönyvek addig állnak a tanuló rendelkezésére, amíg az adott tárgyból a helyi tanterv alapján felkészítés folyik. Ha a tanuló az adott tárgyból érettségi vagy szakmai vizsgát szeretne tenni, a kölcsönzés időtartama a tanulói jogviszony megszűnéséig tart.

- 100 -

Tatabányai Integrált Szakiskola, Középiskola és Kollégium Kereskedelmi, Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközép- és Szakiskolája Szervezeti és Működési Szabályzata A tanuló, illetve kiskorú tanuló szülője a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálódásából származó kárt az iskolának köteles megtéríteni. Ha a tanuló egy tanévnél rövidebb ideig használta a könyvet a kártérítés mértékét úgy kell megállapítani, hogy az elveszett, megrongálódott tankönyv pótlását biztosítsa. Ha a tanuló legalább egy tanévig használta a tankönyvet, a kártérítés mértéke a beszerzési ár 50%-a. Nem kell kártérítést fizetni négy tanévnél régebbi tankönyv elvesztése esetén. A rendeltetésszerű használatból származó értékcsökkenést nem kell megtéríteni. A kártérítésből és a vásárlásból származó összeg kizárólag a tankönyvellátás javítására használható fel. A tankönyvtörvény alapján az állami támogatás minimum 25%-át kell könyvtárfejlesztésre fordítani. Az ingyenesség biztosítását követően egyéb kiadványokat is rendelhet a könyvtár számára (pl. kötelező olvasmányok, digitális tananyag, kis példányszámú tankönyv, tanári példányok.)

Összeférhetetlenségi szabályok

Tankönyvkiadót, forgalmazót érintő összeférhetetlenségi szabályok Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséhez nem vehető igénybe az a tankönyvkiadó, illetve az a forgalmazó, - amelyben az iskola vezetői megbízással rendelkező alkalmazottja, valamint a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója - üzletrésszel rendelkezik, vagy - részt vesz az ügyvezetésben, a felügyelő bizottságban, továbbá - amellyel az iskola vezetői megbízással rendelkező alkalmazottja munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll. Tankönyvellátás szervezésében közreműködő iskolai alkalmazott Nem vehet részt az iskolai tankönyvmegrendelés elkészítésében és az iskolai tankönyvellátás megszervezésében az iskolának az az alkalmazottja, aki a Könyvtárellátóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll. Az iskola tankönyvválasztásban közreműködő pedagógus és az iskolai tankönyvellátás szervezésében közreműködő személy a Könyvtárellátótól és teljesítési segédjétől kedvezményt, juttatást semmilyen formában nem fogadhat el.

X. A TAGINTÉZMÉNY LÉTESÍTMÉNYÉNEK ÉS HELYISÉGEINEK HASZNÁLATI RENDJE a/ Az iskola épületét címtáblával, az iskola címerével, az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyar Köztársaság és Tatabánya Megyei Jogú Város címerével kell ellátni. A tagintézmény belső terében az aula főfalán el kell helyezni a tagintézmény címerét. Az épületet, mint középületet, az év minden napján folyamatosan fel kell lobogózni a nemzeti lobogóval, melynek tisztításáért, cseréjéért a gondnok a felelős. A tagintézmény zászlókkal történő díszítése kötelező, melynek biztosítása a gondnok feladata. A zászlók a magyar nemzeti zászló, Tatabánya Megyei Jogú Város zászlajának és az Európa Unió zászlajának színeit tartalmazzák. Az iskolai ünnepségeken ezt kiegészíti az iskola zászlaja. Az iskolában tartott városi rendezvényeken az iskola auláját díszíteni lehet Tatabánya város zászlajával.

b/ Vagyonvédelmi okokból a tagintézmény bejárati ajtaját és udvari kapuját a portás vagy a - 101 -


kapuügyeletes köteles zárva tartani. Idegenek csak az ügyeletes portás kellő tájékozódása után léphetnek be, nyilvántartásukat a korábban jelzett módon kell vezetni. c/ A tagintézmény minden dolgozója és tanulója felelős:

- a dolgozók, illetve ott tanulmányokat folytatók vagyonáért - a tagintézmény és egyéb helyiségei, oktatótermei stb. állagának megőrzéséért, védelméért - rendjének, tisztaságának megőrzéséért, - az energiatakarékosságért, az energiafelhasználás ésszerűségéért - a tűz- és balesetvédelem, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért

2. A tagintézmény épületének használatára vonatkozó rendszabályok a/ A tanulók a tagintézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyelettel használhatják. Tanítási idő után a tanuló csak szervezett foglalkozáson vehet részt az épületben. A tagintézmény sportudvarát tanítási időn túl engedéllyel használhatják a tanulók. b/ A tagintézményben, a gyakorlati oktatási helyen, továbbá a tagintézmény által szervezett rendezvényen szeszes italt fogyasztani tilos. Ez alól kivételek azok a zártkörű rendezvények, melyek az iskola szakmai jellegéből fakadnak (fogadások, esküvők, díjátadások, felnőtt személyek számára rendezett ünnepségek, stb.). Kivételek továbbá azok a közalkalmazottak, illetve pedagógusok számára rendezett összejövetelek, ahol tanulók nem tartózkodnak. A tanulók részére az iskola összes rendezvényén tilos a dohányzás, beleértve a 18. életévüket már betöltött nappali tagozatos tanulókat is. c/ A tagintézmény helyiségeinek, továbbá egyéb létesítményeinek berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak a tagintézmény-vezető engedélyével, az erre rendszeresített átvételi elismervény nyomtatványon rögzítve lehet. Az átvételi elismervényt a gondnok őrzi. d/ Vagyonvédelmi okok miatt a nem használt tantermeket, helyiségeket zárva kell tartani. A zárva tartásról a helyiség leltárfelelőse, annak hiányában a gondnok a karbantartók útján gondoskodik.

XI. AZ ISKOLAI ÉTKEZTETÉS Az élelmezésvezetői teendőket ellátó ügyintéző elkészíti az étkeztetés kalkulációját, amit a szakmai tagintézményvezető-helyettes a vendéglátó gyakorlati oktatók segítségével ellenőriz és hagy jóvá. A hó végén számlázott mennyiséget egyezteti az igénybe vett adagszámokkal. Hó végén a napi felhasználások összesítése alapján feladást készít a könyvelésnek. A költségvetés tervezésénél, ill. készítésénél a kihasználtság százalék és a fenntartó által megállapított nyersanyag norma figyelembe vételével tervezi meg az étkezési költségeket.

- 102 -


XII. A TAGINTÉZMÉNY HAGYOMÁNYRENDSZERE a/ A tagintézmény az 1976 óta fennálló hagyomány rendszerét tovább kívánja ápolni. Hagyományainak ápolása, fejlesztése, és bővítése, valamint jó hírnevének megőrzése a közösség minden tagjának joga és kötelessége. Az ezzel kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint a felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. b/ Az iskolai ünnepélyek tartalmukban és külsőségükben is szolgálják a tanulók nevelését, a hagyományok ápolását. Az iskolai ünnepélyeken a tantestület és a tanulóifjúság megjelenése kötelező. Kötelező továbbá részvétele mindazon nem pedagógus dolgozóknak is, akik a rendezvényen feladatot kaptak. Részt vehetnek a szülők, meghívottak, vendégek. Az ünnepélyek előkészítésében, rendezésében való részvétel minden pedagógus kötelessége.

c/ Iskolai ünnepélyt kell tartani az alábbi időpontokban: - tanév nyitásakor - tanév zárásakor - október 6-án, az aradi vértanúk napján - október 23-án, a magyar köztársaság kikiáltása és a szabadságharc évfordulóján - karácsonykor - március 15-én, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján - a szalagavató alkalmával - a ballagás alkalmával - június 4-én, a nemzeti összetartozás napján

d/ Iskolai szintű egyéb rendezvények - kilencedikesek avatása (mazsola avató) - diáknap - szaktárgyi versenyek - nyílt nap - pedagógusnap - KERI galéria rendezvényei - jótékonysági/alapítványi bál e/ Tanórai keretek között tartandó megemlékezések: a kommunista diktatúrák áldozatairól február 25-én, a holocaust áldozatairól április 16-án Tatabánya városához kötődő hagyományaink ápolása Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyűlése 229/2007. (VIII. 30.) kgy. Sz. határozata 6. pontja figyelembe vételével az iskola nevelőtestülete az alábbi módon ápolja a helyi „Bányászhagyományokat”: - énekórák keretében valamennyi tanulónak megtanítjuk a Magyar Bányász Himnuszt - osztályfőnöki órák keretében megismertetjük tanítványainkkal Tatabánya város történetét, a város bányászati hagyományait.

- 103 -


- történelem órák keretében a XX. századi történelem tanításakor, megemlékezünk az 1919-es bányász sortűz áldozatairól, a bányásznapi emlékezés okáról. f/ A tanulók kulturális fejlődését színház-, mozi-, múzeum- és könyvtárlátogatások biztosíthatják. Az iskola tanulói rendszeresen részt vesznek/vehetnek a szakterületüknek megfelelő városi, megyei rendezvényeken. g/ Az érettségi előtt álló diákok számára fontos, hogy megismerjék a magyar történelem fontos időszakait, ezért minden évben a tananyaghoz kapcsolódva a két érettségiző osztály diákjai megtekintik a Terror Házát Budapesten. A szakképzésben résztvevő diákok számára fontos a különböző szakkiállítások megtekintése (UKBA, Hoventa, FOODapest) szállodalátogatásokon való részvétel. Hazai- és külföldi tanulmányutak, osztálykirándulások bővítik az ifjúság ismereteit. h/Tagintézményünkben mindig fontos volt a tehetségek felkarolása. A megmérettetés egyik lehetősége, hogy a különböző versenyeken indítjuk tanulóinkat. A versenyek eredményeit, a kiemelkedő teljesítményt elért tanulókat a tanulóifjúság előtt kell méltatni, teljesítményüket elismerni. i/ Az iskola öt-tízévenként jubileumi ünnepséget rendez, értékeli az elmúlt időszak eredményeit. Évkönyvet ad ki. Az iskola múltjával, illetve az oktatott szakmákkal kapcsolatos kiállítást, versenyeket rendez. Megszervezi a volt kollégák és diákok találkozóját. j/ A végzett munka átfogó értékelését évente kétszer végzi el: első félév végén, illetve tanév végén. Az iskola a kiemelkedő munkát végző dolgozókat jutalmazásban részesítheti.

k/ Különös figyelmet fordítunk a nyugdíjba vonuló dolgozók köszöntésére, az erre vonatkozó szabályokat a Kollektív Szerződés tartalmazza. l/ Karácsony előtt, illetve pedagógus napon közösen ünnepelünk az iskola aktív és nyugalmazott dolgozóival. Mikulás ünnepséget szervezünk a dolgozók gyermekei számára. m/ A tanulóifjúság számára a karácsonyt megelőző héten kézműves délutánt tartunk, ahol a diákok elkészíthetik karácsonyi ajándékaikat, illetve becsomagolhatják azokat. n/ December utolsó tanítási napján a diákság és a nevelőtestület közös karácsonyi ünnepséget tart. o/ Évente jótékonysági bált rendezünk az iskola dolgozói, a szülők és a gyakorlati munkahelyek vezetőinek részvételével. A rendezvény a szülői választmány támogatásával valósul meg. p/ A diákság kiemelkedő teljesítményt nyújtó tagjait ballagáskor, illetve tanév végén jutalmazzuk. A versenyeken az iskolának dicsőséget szerző tanulók fényképét elhelyezzük az „Akire büszkék vagyunk” táblán. Évente jutalmazzuk a diákképviselet és a tantestület javaslata alapján kiválasztott az „Iskola érdemes diákja” címet elnyert tanulót.

- 104 -


q/ Pályaválasztási kiállításon minden meghirdetett alkalommal részt vesz tagintézményünk, mert a kiállítás fontos szerepet játszik a pályaválasztó diákok körében, nagy szerepe van tagiskolánk megismertetésében, szakmáink bemutatásában.

- 105 -

A T ATABÁNYAI I NTEGRÁLT S ZAKISKOLA K ÖZÉPISKOLA ÉS K OLLÉGIUM K OSSUTH L AJOS K ÖZGAZDASÁGI ÉS H UMÁN S ZAKKÖZÉPISKOLÁJA S ZERVEZETI ÉS M ŰKÖDÉSI S ZABÁLYZATA

2013.

Tatabányai Integrált Szakiskola, Középiskola és Kollégium TISZKK Kossuth Lajos Közgazdasági és Humán Szakközépiskolája Szervezeti és Működési Szabályzata

3 3.1

1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT JOGSZABÁLYI HÁTTERE Az SZMSZ elkészítésére vonatkozó jogszabályok A tagintézményi élet kereteit alapvetőn a székhelyintézményi SZMSZ-ben szereplő jogi dokumentumok határozzák meg.

3.2

A törvényes működés alapdokumentumai A tagintézmény törvényes működését a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg: -

a székhelyintézmény szervezeti és működési szabályzatának általános részében meghatározottak,

-

a tagintézmény szervezeti és működési szabályzata,

-

a tagintézmény pedagógiai programja,

-

a tagintézmény házirendje.

A felsorolt dokumentumok nyilvánosak, azok papíralapú adathordozón és elektronikus formában is egyaránt hozzáférhetők, megtekinthetők és tanulmányozhatók. Mindezek megtalálhatók: - nyitvatartási időben, a tagintézmény könyvtárában - a tagintézmény honlapján: www.is–kola.hu A tagintézmény további dokumentumai: - a Tatabányai Integrált Szakiskola, Középiskola és Kollégium szakmai alapdokumentuma, - a tagintézményi esélyegyenlőségi program, - az éves munkaterv. 3.3

A szabályzat hatálya A Tatabányai Integrált Szakiskola Középiskola és Kollégium (továbbiakban TISZKK) szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény igazgatójának előterjesztése után a TISZKK nevelőtestülete 2013. szeptember 27–én fogadta el. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt az iskolai diákönkormányzat és a szülői munkaközösség. Az SZMSZ 2013. szeptember 27-én lép hatályba.

107


Ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyeződik a tagintézmény előző SZMSZ–e.

4 4.1

A TAGINTÉZMÉNY LEGFONTOSABB JELLEMZŐI A tagintézmény alapadatai A tagintézmény neve: Tatabányai Integrált Szakiskola, Középiskola és Kollégium Kossuth Lajos Közgazdasági és Humán Szakközépiskolája Telephelye: 1. 2800 Tatabánya Cseri u. 35. OM azonosító: 201298 Elérhetőségek: Telefon:

34/309–545

Fax:

34/309–549

E–mail:

kossuth@is–kola.hu

Honlap:

www.is–kola.hu

Bankszámlaszám: OTP 11740009–15769589 Adószám: 15769589–2–11 KSH azonosító: 15769589–8532–322–11 Alapító okirat kelte és száma: 2013. 08.05. Az tagintézmény működési területe: Komárom-Esztergom megye Tankerület: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Tatabányai Tankerülete A tagintézmény közfeladata, alaptevékenységei: I. Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás a) nappali rendszerű, 4+(1 – 1,5–2), illetve 5+(1 – 2) évfolyamos gazdasági szakközépiskolai oktatás b) nappali rendszerű, 4+(1 – 2) évfolyamos humán szakközépiskolai oktatás c) nappali rendszerű, 5+(2) évfolyamos humán szakközépiskolai oktatás

108


d) nappali rendszerű érettségire épülő szakképzés II. Iskolarendszerű felnőttoktatás a) esti és levelező munkarend szerinti érettségire épülő szakképzés Az alaptevékenységhez kapcsolódó szakfeladatok: 853121 Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9–12/13. évfolyam) 853122 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása (9–12/13. évfolyam) 853211 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon 853212 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon 853214 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás 853221 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon 853222 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon 853224 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás 853231 Emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatás a szakképzési évfolyamokon 853232

Sajátos

nevelési

igényű

tanulók

emelt

szintű

nappali

rendszerű

szakközépiskolai szakmai oktatása a szakképzési évfolyamokon 853234 Emelt szintű szakközépiskolai felnőtt–szakképzés 855917 Középiskolai, szakiskolai tanulószobai nevelés 855918 Sajátos nevelési igényű középiskolai, szakiskolai tanulók tanulószobai nevelése 562913 Iskolai intézményi étkeztetés 856000 Oktatást kiegészítő tevékenységek komplex támogatása 931204 Iskolai, diáksport–tevékenység és –támogatása 931205 Fogyatékossággal élők iskolai, diáksport–tevékenysége és támogatása 856091 Szakképzési és felnőttképzési támogatások 841901 Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai 841907 Önkormányzatok elszámolásai a költségvetési szerveikkel 682001 Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

109


682002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 910121 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása Az alaptevékenység ellátására rendelkezésre álló, időlegesen szabad kapacitás kihasználását célzó tevékenységekhez kapcsolódó szakfeladatok: 562917 Munkahelyi étkeztetés 855931 Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás 855932 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás 855942 Iskolarendszeren kívüli ISCED 3 szintű OKJ–s képzés 855943 Iskolarendszeren kívüli ISCED 4 szintű OKJ–s képzés 855933 Foglalkoztatást elősegítő képzések 855935 Szakmai továbbképzések 856092 Munkaerő–piaci felnőttképzéshez kapcsolódó szakmai szolgáltatások A megszerezhető végzettségeket az Alapító okirat tartalmazza. A tagintézmény alapításának éve: 1963. A tagintézmény alapító szerve: Emberi Erőforrások Minisztériuma Fenntartó és felügyeleti szerv: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Tatabányai tankerülete Címe: 2800 Tatabánya Fő tér 4. A tagintézmény típusa: Szakközépiskola Felvehető maximális tanulólétszám:

4.2

-

a tagintézmény maximális létszáma

780 fő

-

az esti és levelező oktatásban

160 fő.

A tagintézmény bélyegzői: Hosszú bélyegző: Felirata:

Tatabányai Integrált Szakiskola Középiskola és Kollégium Kossuth Lajos Közgazdasági és Humán Szakközépiskolája 2800 Tatabánya, Cseri u. 35. Tel:34/309–545 Fax:34/309–549

Lenyomata:

110


Körbélyegző: Felirata:

Tatabányai Integrált Szakiskola Középiskola és Kollégium Kossuth Lajos Közgazdasági és Humán Szakközépiskolája

Lenyomata:

A tagintézmény további bélyegzőit és azok használatát külön szabályzat tartalmazza.

5 5.1

A TAGINTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE A tanév rendje A tanév helyi rendjét az illetékes kormányzati szerv által kiadott rendelet alapján, a tagintézmény éves munkaterve tartalmazza. A munkatervtől eltérni csak nevelőtestületi döntéssel lehet. A tanév rendjének tanulókra és szülőkre vonatkozó dátumai, eseményei megtekinthetők az iskolatitkárnál és a tagintézmény honlapján. -

A vizsgarendet a munkatervben kell rögzíteni.

-

Amennyiben a tanév során rendkívüli ok miatt (például bombariadó, hóakadály) a tanítás elmarad, a kieső órákat pótolni kell szombati napon, kivéve azokat a tanórákat, amelyekből legalább 30 percet már teljesített a közösség.

-

Közveszéllyel való fenyegetés esetén a tagintézmény azon dolgozójának, aki a jelzést vette, haladéktalanul értesítenie kell a tagintézmény vezetőjét vagy helyettesét, ezek távollétében a rendőrséget. A tagintézmény kiürítését (a tűzriadó tervnek megfelelően) a tagintézmény vezetője vagy helyettese rendeli el, majd a rendőrség utasítása szerint jár el.

5.2

A vezetők munkarendje: Vezetői ügyeletet kell tartani munkanapokon, a munkaterv mellékletében szereplő, az adott tanévre vonatkozó beosztás alapján, illetve mindaddig, amíg a tagintézményben saját program folyik (versenyek, vetélkedők, mérkőzések, előadások, szakkörök, a diákönkormányzat által szervezett programok stb.). A vezetői ügyeletet a

111


tagintézmény–vezető, a tagintézmény – vezető helyettes, szakmai munkaközösség vezetők láthatják el. Vezetői ügyeletet kell tartani más napokon is, ha tagintézményi szintű rendezvény van az intézményben. 5.3

A pedagógusok munkarendje -

A pedagógusok jogait és kötelességeit a Nkt. 62-63. § rögzíti.

-

A pedagógus munkakörbe tartozó feladatok leírását a tantárgyfelosztás, az órarend tartalmazza.

-

A pedagógus, kötelező óráját a gyermekekkel tanulókkal való közvetlen foglalkozásra, illetőleg a tanórai foglalkozás keretében való nevelésre, oktatásra köteles fordítani.

-

A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és a helyettesítési rendet a tagintézmény–vezető állapítja meg a tagintézmény órarendjének (foglalkozási rendjének) megfelelően.

-

A

konkrét

napi

munkabeosztások

összeállításánál

a

tagintézmény

feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni. -

A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7 óra 30 percig köteles jelenteni az tagintézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője a helyettesítésről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles hiányzásának kezdetekor a tanítandó tananyagot a tagintézmény – vezető helyetteshez eljuttatni, hogy biztosítani lehessen a tanmenet szerinti előrehaladást. Rendkívüli távolmaradásra "utólagosan" engedélyt kérni nem lehet.

-

Egyéb esetben a pedagógus az igazgatótól vagy tagintézmény–vezetőtől kérhet engedélyt egy nappal előbb távolmaradásra, a tanóra elhagyására, és minden egyéb, az órarendet érintő változtatásra. Tantermek elcserélését a tagintézmény– vezető helyettes is engedélyezheti.

-

A pedagógusok számára a 32 óra kötött munkaidőre vonatkoztatva– a kötelező óraszámon felüli – a nevelő–oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást a tagintézmény vezető adja a tagintézmény– vezető helyettes vagy a munkaközösség – vezetők javaslatainak meghallgatása után.

5.3.1 A pedagógus ügyelet rendszere

112


A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és a helyettesítési rendet a tagintézmény – vezető vagy a tagintézmény–vezető helyettes állapítja meg a tagintézmény órarendjének (foglalkozási rendjének) függvényében. 5.3.2 Többletmunkák kijelölése A tagintézmény-vezető az alábbi többletmunkákkal bízhatja meg a tagintézményben tanító pedagógusokat a törvényi előírásoknak megfelelően: -

Óraszámmal kifejezhető feladatok: o egyéb foglalkozás (korrepetálások) o helyettesítések és összevonások.

-

A tanulók kísérése versenyek, kirándulások, egyéb tagintézményen kívüli programok esetén.

-

Kirándulások szervezése, vezetése.

-

Versenyekre való felkészítés.

-

Szertárak kezelése, fejlesztése, őrzése, leltározás.

-

Szabadidős programok szervezése.

-

A tanulók felügyelete (tanítási órák előtt, között, tanulmányi versenyeken, egyéb rendezvényeken, összejöveteleken pl. ünnepélyen).

-

Szakmai munkaközösség vezetése.

-

Pályázatok készítése.

-

Minden, az alaptevékenységhez kapcsolódó feladat.

A fentiek ellátása minden pedagógus számára előírható feladat. A feladattal megbízott személyeket egyeztetés után – az egyenletes teherviselés figyelembe vételével – a tagintézmény-vezető jelöli ki, s évente a munkatervben rögzítik. Tartós megbízatások: -

osztályfőnök

-

szakmai munkaközösség–vezetők

Megállapodás alapján vállalható feladatok -

tankönyvfelelős.

A feladatokkal megbízott dolgozóknak beszámolási kötelezettségük van végzett tevékenységükről. A megbízónak számolnak be előre meghatározott szempontok és forma alapján, a megbízáskor meghatározott időpontban. 5.3.3 Tagintézményi juttatások a dolgozóknak Kiemelt munkavégzésért a tagintézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottakat az igazgató jutalomban részesítheti a tagintézmény vezető egyetértésével, amelynek éves

113


összege vezető esetében nem haladhatja meg a vezető pótlékkal számított éves illetményének, munkabérének tizenöt százalékát, beosztott esetében éves illetményének, munkabérének tizenöt százalékát. A jutalomban részesülő dolgozók személyéről az igazgató a tantestület által elfogadott szempontok alapján dönt. A döntéskor figyelembe veszi a Közalkalmazotti Tanács javaslatát. A tantestület által elfogadott szempontok a jutalomban részesíthető személyekre vonatkozóan: -

Szakmai munkaközössége és tanítványai által elismert szaktanár, akinek eredményeit a tanítványai érettségi, szakmai, felvételi, nyelvvizsgákon, megyei és országos tanulmányi és sportversenyeken elért sikerei is igazolják. Munkáját az igényesség jellemzi.

-

Tudását továbbképzések, tanfolyamok, önképzés formájában állandóan bővíti, korszerűsíti. Nem zárkózik el az új kihívásoktól és feladatoktól.

-

Szerepet vállal a szakmai munka tartalmi megújításában.

-

A diákok tanórán kívüli, szabadidős programjának szervezésében segítséget nyújt, annak aktív résztvevője.

-

Osztályfőnöki feladatait kifogástalanul ellátja, adminisztratív, szervező és segítő, valamint irányító tevékenységet végez. Aktívan részt vesz az osztályával kapcsolatos valamennyi feladat végrehajtásában. Kiemelt figyelemmel kíséri a tehetséges, a hátrányos helyzetű, valamint a veszélyeztetett tanulók munkáját, életét.

-

A munkaközösség munkáját segítő csoportvezetői feladatok ellátása.

-

A pályakezdő kollégák bizalommal kérik segítségét, szakmai tanácsaival segíti beilleszkedésüket.

5.3.4 Szabadság kiadásának elvei A szabadság kiadása a hatályos jogszabályoknak megfelelően éves szabadságolási terv alapján történik, melyet a munkáltató véleményeztet a közalkalmazotti tanáccsal. A szabadságot az esedékesség évében kell kiadni, ez nem veszélyeztetheti a tagintézmény szakszerű és törvényes működését. A pedagógusok alap– és pótszabadságát elsősorban a nyári szünetben kell biztosítani. Indokolt esetben – hozzátartozó betegsége, szakmai képzés, külföldi út stb. – szorgalmi idő alatt is engedélyezhető szabadság a pedagógusok részére, amennyiben a szakszerű helyettesítés megoldható.

114


A szorgalmi időben kérhető szabadság igénylése a hatályos jogszabályoknak megfelelően történik. Az adminisztrációját a tagintézmény-vezetői utasításnak megfelelően kell elvégezni. 5.3.5 A tanulók felvételének és elbocsátásának rendje A tanulók felvételének és elbocsátásnak rendje mind az alap–, mind a szakmai képzésben résztvevőkre egyaránt vonatkozik. A tagintézmény az Alapító okiratban meghatározott beiskolázási körzetéből vesz fel tanulókat. -

A tanulói jogviszony az EMMI rendelet 22-23. § alapján keletkezik, illetve szűnik meg.

-

A felvétel és az átvétel jelentkezési lap alapján történik.

-

A felvételről vagy átvételről a tagintézmény vezetője dönt.

-

A tanulói jogviszony a beíratás, ill. a beiratkozás napján jön létre.

-

A tagintézménybe felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásáról –a jelentkező, valamint a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével atagintézmény–vezető dönt.

-

A felvétel tanulmányi eredmények alapján történik.

Ügyrend tanköteles tanuló más iskolába jelentkezése esetén: A fogadó intézmény által kiállított „Befogadó nyilatkozat”, valamint kiskorú tanuló esetén a szülő által aláírt nyilatkozat bemutatása az osztályfőnöknek, illetve az iskolatitkárnak. A tanügyi dokumentumokból a kivezetést az iskolatitkár végzi. Ügyrend a tanköteles tanuló tagintézménybe való jelentkezése esetén: Jelentkezési lap kitöltése, leadása, valamint kiskorú tanuló esetén a szülő által aláírt nyilatkozat leadása a tagintézmény–vezető részére. Elfogadó vezetői döntés esetén a „Befogadó nyilatkozat” kitöltése, elküldése az adott iskolába. Az átiratkozás adminisztratív lebonyolítása az osztályfőnök és az iskolatitkár feladata. Ha a szakközépiskola olyan szakképesítés megszerzésére készít fel, amelyhez egészségügyi követelményeknek, pályaalkalmassági követelményeknek kell megfelelni, az első szakképzési évfolyamra való felvételnél, átvételnél, illetőleg a továbbhaladásnál az egészségügyi követelményeknek, pályaalkalmasságra vonatkozó szakvéleményt figyelembe kell venni. A pályaalkalmassági követelményeket és a szakmai alkalmassági vizsga követelményeit a felvételi tájékoztatóban nyilvánosságra kell hozni.

115


6

ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT DOKUMENTUMOK KEZELÉSI RENDJE A tanügyi dokumentumok egy részét az országos oktatási információs rendszerek (KIR, Kétszintű érettségi szoftver, KIFIR, KIR-STAT, stb.), az iskolaadminisztrációs rendszer, valamint az elektronikus napló segítségével állítható elő. A hagyományos nyomtatványok mellett a megfelelően hitelesített elektronikus dokumentumok, valamint elektronikus úton előállított papír alapú dokumentumok is megfelelnek a jogszabályok elvárásainak.

6.1

Elektronikus úton előállított papír alapú dokumentumok hitelesítése Az elektronikus úton előállított papír alapú dokumentumok hitelességét az iskola körpecsétje és a tagintézmény-vezető aláírása igazolja. Több oldalas dokumentum esetén a fenti hitelesítés mellett -

a tagintézmény vezetője a dokumentum minden oldalát aláírásával látja el,

-

vagy olyan módon fűzi össze, amely biztosítja, hogy a dokumentum a hitelesítés után ne legyen módosítható.

Az elektronikus napló értékelési részéből előállított naplókivonatokat az osztályfőnök, a haladási naplót a szaktanár látja el kézjegyével. 6.2

Elektronikus úton előállított, hitelesített dokumentumok kezelési rendje Ha a tagintézmény vezetője rendelkezik hitelesített elektronikus aláírással, akkor a jogszabályokban meghatározott digitális dokumentumokat ezzel az aláírással hitelesíti. A tagintézmény irattára az ilyen módon hitelesített dokumentumokat utólag nem módosítható adathordozó eszközön (egyszer írható CD-n vagy DVD-n, vagy más írásvédett háttértárolón) legalább két példányban – a papír alapú dokumentumok őrzésének szabályai szerint – tárolja.

7

A TANULÓK MUNKARENDJE -

A tanulók napi munkarendjét alapvetően az órarend határozza meg.

-

A tanuló tanítási idő alatt csak az osztályfőnöke, a tagintézmény–vezető vagy helyettese írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét.

-

A házirend tartalmazza a tanulók kötelességeit és jogait, valamint a tanulók belső munkarendjének részletes szabályozását.

-

A házirend betartása a tanulók számára kötelező.

-

A házirendet – a tagintézmény-vezető előterjesztésére – a nevelőtestület fogadja el, a törvényben előírt személyek egyetértésével.

116


7.1

Felzárkóztató foglalkozások, tehetséggondozás A tagintézmény ellátja a testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, autista, valamint a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető és organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók integrált oktatását, szakképzésben a szakmai egészségügyi követelmények szerint. Az integrált nevelés nem csupán a sajátos nevelési igényű tanulók társadalmi beilleszkedését segíti, hanem sokféle szociális készség kialakulását eredményezi a többi gyermekben, tanulóban. Abban a kérdésben, hogy a gyermek, tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, vagy sajátos nevelési igényű, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. A sajátos nevelési igényű tanulót, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulót – jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint – a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján – a gyakorlati képzés kivételével – a tagintézmény-vezető mentesíti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. Ehhez a kérelmet írásban kell beadni a tagintézmény vezetőjéhez címezve. A mentesítési kérelem és a bemutatott dokumentumok alapján a tagintézmény vezetője határozatba foglalja a mentesítés tényét és feltételét: a fejlesztő foglalkozáson való részvétel kötelező jellegét. -

Ha a tanulót egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből mentesítik az értékelés és minősítés alól, a tagintézmény egyéni foglalkozást szervez részére. Az egyéni foglalkozás keretében – egyéni fejlesztési terv alapján – segíti a tanuló felzárkóztatását a többiekhez.

-

Az érettségi vizsgán az érintett tantárgyak helyett a tanuló – a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint – másik tantárgyat választhat.

A tanuló részére a felvételi vizsgán, az osztályozó vizsgán, a köztes vizsgán, a különbözeti vizsgán, a javítóvizsgán, az érettségi vizsgán, a szakmai vizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszköz (pl.: számítógép) alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását.” Az integrált nevelésben résztvevő tanulók haladásáról tájékoztatóként az egyéni fejlődési lap (napló) vezetése szolgál. Kitűzött céljaink: -

a sajátos nevelésű igényű tanulók eredményes szocializációja, 117


-

a tanulók beilleszkedésének elősegítése,

-

a többi tanulóval való együtt haladás megvalósítása,

-

az esélyegyenlőség biztosítása.

A speciális, egyedi foglalkozások formáit és szabályait a pedagógiai program tartalmazza. 7.2

Az „egyéb foglalkozások” rendje A

tagintézmény

a

tanulók

érdeklődése,

igényei,

szükségletei

szerint

egyéb

foglalkozásokat szervez, melynek formái: korrepetálás, szakkör, érettségire való felkészítés (közép– illetve emelt szinten), iskolai sportkör, tömegsport, tanulmányi–, szakmai–, műveltségi–versenyekre történő felkészítés, sportversenyek, iskolák közötti bajnokságok, diáknap, kulturális rendezvények. A rendszeres délutáni foglalkozások kezdésének időpontját a résztvevők – pedagógusok és diákok – közösen állapítják meg. Az anyagi vonzattal járó, eseti foglalkozásokról az osztályfőnök értesíti a szülőket. Önköltséges tanfolyamokat a tagintézmény a tanulók érdeklődésének, a szülők igényének és a szaktanárok vállalkozási készségének függvényében indíthat. A tagintézmény a mindennapi testedzést a tanórai foglalkozások mellett, a diáksportkörök működésének támogatásával biztosítja. A programokat a testnevelő tanárok állítják össze és felügyelik. A diáksportkör tagjai DSK támogatással járulhatnak hozzá a sportkörök működtetéséhez. Ennek és a DSK támogatására kapott egyéb összegeknek a felhasználásáról a tagintézményi diákközgyűlésen kell számot adni. A tagintézményben az Országgyűlés által elismert egyházak – a tagintézmény nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit– és vallásoktatást szervezhetnek. A hit– és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. A tagintézményben politikai párt, szerveződés nem működhet. 7.3

A tantárgyi, tanévi felmentések eljárási szabályai A 9 – 13. évfolyamon szakközépiskolai képzésben részt vevő (nem sajátos nevelési igényű) tanulók közül a tanórák látogatása alóli felmentést csak az a tanuló kérhet, aki előrehozott érettségi vizsgát (nyelvi előkészítő képzésben részt vett tanuló esetén az adott idegen nyelvből emelt szintű érettségi vizsgát) tett. A kérelmet írásban a tagintézményvezetőjének címezve szeptember 10–ig, illetve őszi vizsgaidőszakban tett érettségi esetén a vizsgaeredményt tanúsító okmány átvételét követő 10 napon belül kell benyújtani. A szakképzésben részt vevő diákok a tanórák látogatása, adott tantárgy(ak), modul(ok) esetén az értékelés, minősítés alól felmentést kérhetnek a pedagógiai programban

118


meghatározott beszámítási lehetőségre hivatkozva. A kérelmet írásban a tagintézményvezetőjének címezve szeptember 10–ig kell benyújtani. A tagintézmény-vezető a kérelmekről a beadást követő 15 napon belül dönt. A tanórák látogatása alól felmentett tanulók a tagintézmény területét az adott órák ideje alatt sem hagyhatják el, feltéve, hogy nem első, illetve utolsó órájukról van szó. A tanulót, ha egészségi állapota indokolja, az iskolaorvosi, szakorvosi szűrővizsgálat alapján könnyített vagy gyógytestnevelési órára kell beosztani. A gyógytestnevelési órák a tagintézményben vagy a pedagógiai szakszolgálat feladatainak ellátására kijelölt közoktatási

intézményben

kerül

megszervezésre.

A

könnyített

testnevelésre,

gyógytestnevelésre utaltakról, a testnevelés óra alóli teljes felmentettekről az iskolaorvos javaslata alapján a védőnő nyilvántartást készít. A nyilvántartás alapján a tagintézményvezető határozatot hoz a felmentésekről.

8 8.1

A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSE A belső ellenőrzés célja, ütemezése -

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működtetéséért a tagintézmény-vezető felelős.

-

A pedagógiai munka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed az egyéb foglalkozásokra is.

-

Az ellenőrzés területeit, tartalmát, módszerét és ütemezését az évenként elkészítendő ellenőrzési terv tartalmazza. Az ellenőrzési tervet a tagintézményvezető nyilvánosságra hozza.

-

Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról a tagintézmény-vezető dönt.

-

A pedagógiai munka ellenőrzése során kiemelt területek: o a pedagógiai program oktatási és nevelési feladatainak végrehajtása, o a helyi tanterv megvalósítása, o a tanév munkatervi feladatainak megvalósítása, a pedagógusok ezzel kapcsolatos tevékenységnek vizsgálata, o a nevelői és oktatói munka tartalmának és színvonalának viszonyítása a követelményekhez, ezzel kapcsolatban a pedagógusok szakmai és módszertani felkészültségének vizsgálata, o a

tanulók

szaktantárgyi

és

gyakorlati

tanulmányi

magatartásának és szorgalmának felmérése, értékelése.

119

eredményének,


8.2

Ellenőrzési tevékenységre jogosult munkatársak A nevelő–oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak: -

az igazgató,

-

a tagintézmény–vezető,

-

a tagintézmény–vezető helyettes

-

a munkaközösség–vezetők,

-

a munkaközösségi tagok külön megbízás szerint.

Az igazgató és a tagintézmény-vezető az tagintézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. A tagintézmény–vezető, a tagintézmény–vezető helyettes ellenőrzési tevékenységüket a vezetői feladatmegosztásból következő saját területükön végzik a munkaköri leírás alapján. A munkaközösség–vezetők az ellenőrzési feladatokat a munkaközösség tagjainál a szaktárgyukkal összefüggő területeken látják el. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják a tagintézmény vezetőt. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival meg kell beszélni. Az általánosítható tapasztalatokat – a feladatok egyidejű meghatározásával – tantestületi értekezleten összegezni és értékelni kell. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül a nevelőtestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató vagy a tagintézményvezető adhat engedélyt, kellő időben tájékoztatva erről a meglátogatandó pedagógust.

A tagintézménybe való belépés és benntartózkodás rendje 8.3

A tagintézmény nyitva tartása: A tagintézményben az épületek szorgalmi időben reggel 6:00 órától este 17:00 óráig tartanak nyitva. -

Az épületek ettől eltérő időpontban és vasárnap is nyitva tarthatóak az igazgatóval illetve a tagintézmény–vezetővel történt előzetes egyeztetés, engedélyezés alapján.

-

Szorgalmi időben hétfőtől – péntekig a nyitva tartás idején belül a tagintézményben reggel 7:30 és 15:30 óra között a tagintézmény vezetőnek, vagy helyettesének, távollétükben a tagintézmény vezető által megbízott közvetlen munkatársának a tagintézményben kell tartózkodnia.

-

A vezetők ügyeleti rendjét az éves munkatervben előre írásban kell meghatározni.

120


-

Amennyiben a tagintézmény-vezető vagy közvetlen munkatársai közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud a tagintézményben tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozó tudomására kell hozni.

A tagintézmény a nyári tanítási szünetben ügyeleti rend szerint tart nyitva: szerdánként 9:00–14:00 óráig. A tagintézményt szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon – tanítási órák vagy rendezvények hiányában – zárva kell tartani. 8.4

A belépés és benntartózkodás rendje A tagintézménybe külön engedély nélkül léphetnek be a tanulók, a dolgozók, illetve a szülők gyermekük ügyeinek intézése érdekében. A gyermekeket kísérő szülők a tanterem bejáratáig kísérhetik gyermeküket. Mindenki más csak a tagintézmény-vezetőnek vagy helyettesének szóbeli vagy írásbeli engedélyével léphet be az iskolába és tartózkodhat bent a neki szóló program idejére. Napközben a tagintézmény épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálatra beosztott technikai dolgozók ellenőrzik. A tagintézmény épületeinek bejárataihoz a tagintézmény–vezető, és a takarítók rendelkeznek kulccsal. A riasztóberendezés működtetéséhez kóddal rendelkezik a tagintézmény-vezető, és a takarítók. A tagintézmény valamennyi bejáratát kamera figyeli. A készített felvételek szükség esetén az igazgató illetve a tagintézmény–vezető engedélyével az oktatás technikus irodájában tekinthetők meg.

8.4.1 A tagintézmény dolgozóinak helyiség használati rendje A tagintézmény dolgozói saját munkahelyüket, valamint a közös helyiségeket a tagintézmény nyitva tartási ideje alatt használhatják. A tanításhoz közvetlenül nem kapcsolódó helyiségek – műhely, raktárak – megfelelő használatáért a tagintézményvezető felelős. A tagintézmény oktatási helyiségei, sportlétesítményei a tagintézményi feladatok ellátásán túlmenően más feladatokra csak az igazgató, illetve a tagintézmény–vezető előzetes engedélyével használhatók. Közérdekű célokra a tagintézmény helyiségei átengedhetőek. A tagintézmény minden dolgozója és tanulója felelős: -

a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért,

-

a tagintézmény rendjének és tisztaságának megőrzéséért,

-

a takarékos energiafelhasználásért,

121


-

a tűz– és balesetvédelmi valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért.

Berendezéseket, felszereléseket, eszközöket a tagintézményből kivinni csak igazgatói, illetve tagintézmény–vezetői engedéllyel, átvételi elismervény ellenében lehet. A kivitt eszközért az elismervényt aláíró személy felel. 8.4.2 A tagintézmény tanulóinak helyiség használati rendje A tanulók a tagintézmény helyiségeit csak pedagógus felügyelete mellett használhatják. Az egyes tantermek speciális használatára vonatkozó utasítások a termekben megtekinthetők, a tanévben itt tartott első foglalkozás alkalmával a foglalkozást tartó nevelő ismerteti a szabályokat. A DÖK számára biztosított helyiség használatáért a DÖK segítő tanár a felelős. A helyiségekben levő berendezési tárgyakat, felszereléseket és eszközöket a tanulók nevelői felügyelet mellett használhatják. Az eszközök szakszerű használatát ismertetni kell a tanulókkal az első foglalkozás alkalmával. A tagintézménybe behozott tárgyakért az iskola anyagi felelősséget nem vállal. 8.4.3 A tagintézmény használati rendje a jogviszonyban nem állók részére Kiterjed mindazon személyekre, akik nem állnak jogviszonyban a tagintézménnyel, abból a célból, hogy biztosítani kell: -

a tagintézmény zavartalan működését, a nevelő és oktató munka nyugodt feltételeihez szükséges körülményeket

-

a tanulók védelmét

-

a tagintézményi vagyon megóvását

-

az intézményegység vezetőjének tájékozottságát.

Szorgalmi időben a tagintézmény nyitva áll azok számára, akik szolgáltatásait igénybe veszik vagy igénybe kívánják venni, az alábbiak szerint: -

a szülő joga, hogy megismerje a tagintézmény nevelési és pedagógiai programját, házirendjét, továbbá tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról, valamint gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon;

-

a fenntartó és a jogszabályok alapján arra feljogosított szerv arra felhatalmazott képviselői ellenőrzik a tagintézmény működésének törvényességét, a szakmai munka eredményességét;

-

felhatalmazással rendelkező szakértők a pedagógiai–szakmai munka értékelése érdekében,

122


-

más

szervezetek,

intézmények

képviselői

kapcsolattartás,

együttműködés

érdekében. Azokba a helyiségekbe, ahol a tanulók nevelése és oktatása folyik, a belépni csak a tagintézmény-vezető engedélyével szabad. Üzleti tevékenységgel, vagy bármilyen más eseti üggyel kapcsolatosan a tagintézménybe belépni, bent tartózkodni a tagintézmény vezetőjének engedélyével lehet. A tagintézmény épületébe érkezők tájékoztatása a portán ügyeletet teljesítő technikai dolgozó feladata. A portás intézkedéséig a vendégek, látogatók a porta előtt várakoznak. A tagintézmény helyiségeit csak rendeltetésüknek megfelelően nevelési–oktatási célra lehet használni, ettől csak az igazgató vagy a tagintézmény-vezető engedélyével lehet eltérni. 8.5

Kártérítési felelősség

8.5.1 A tanulók kártérítési felelőssége Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben jogellenesen kárt okoz, a Nkt. 59. § alapján kártérítésre kötelezett. „(1)Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési– oktatási intézménynek, illetve a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen kárt okoz, a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének szabályai szerint kell helytállnia. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a) gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér – a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított – egy havi összegének ötven százalékát, b) ha a tanuló cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, szándékos károkozás esetén az okozott kár, legfeljebb azonban a kötelező legkisebb munkabér – a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított – öt havi összegét.” 8.5.2 A tagintézmény kártérítési felelőssége A hatályos jogszabályok értelmében a tagintézmény a tanulónak tanulói jogviszonnyal, ill. gyakorlati képzéssel összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. A kártérítésre a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének rendelkezéseit kell alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy a nevelési–oktatási intézmény, illetve a gyakorlati képzés szervezője felelőssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

123


9 9.1

A TAGINTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI A tagintézmény szervezeti felépítése

1.1 -

Tagintézmény-vezető

1.2

Tagintézmény-vezető helyettes

1.3 Munkaközösség vezetők

1.4 1.5 TANTESTÜLET

Diákönkormányzat

Iskolatitkár 1.6

9.2

Szülői munkaközösség

Gazdasági adminisztrátor

Oktatástechnikus

Takarítók

A tagintézmény vezetői A tagintézmény élén tagintézmény–vezető áll, aki vezetői tevékenységét a tagintézményvezető helyettes, közreműködésével látja el. A 2007. évi CLII. törvény alapján, ezen személyek vagyonnyilatkozat tételére kötelezettek. A tagintézmény–vezető részt vesz a TISZKK igazgatótanácsának munkájában. A tagintézmény–vezető feladat– és felelősségi körét az igazgató által kiadott munkaköri leírás tartalmazza. A tagintézmény-vezető helyettes megbízását – a tantestületi véleményezési jogkör megtartásával – az igazgató javaslatára, a tankerületi igazgató adja. Tagintézmény-vezető helyettesi megbízást az intézményben határozatlan időre alkalmazott pedagógus kaphat, a megbízás határozott időre szól. A tagintézmény–vezető közvetlen munkatársainak feladat– és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területre kiterjed, amelyet munkakörük tartalmaz. A tagintézmény–vezető közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk szerint, a tagintézmény–vezető közvetlen irányításával végzik, nekik tartoznak felelősséggel és

124


beszámolási

kötelezettséggel.

Részletes

feladataikat

a

tagintézmény–vezető

egyetértésével az igazgató által kiadott munkaköri leírások tartalmazzák. 9.2.1 A tagintézmény vezetőinek helyettesítési rendje A tagintézmény vezetője képviseli a tagintézményt. Jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. 9.2.2 A tagintézmény vezetőjének helyettesítése - A vezetőt akadályoztatása esetén – az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörében, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével – a tagintézmény–vezető helyettes látja el. -

Mindegyikük távolléte esetén a tagintézmény vezető a nevelőtestület egy tapasztalt tagját bízza meg a helyettesítéssel.

-

A vezető tartós távolléte esetén az általa kijelölt helyettes gyakorolja a kizárólagos jogkörként fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes, folyamatos távollét.

9.3

Szakalkalmazottak közössége: A szakalkalmazottak közösségének tagjai a tagintézmény adminisztratív és technikai dolgozói: iskolatitkár, gazdasági ügyintéző, oktatás technikus, takarítók. Közvetlen feladatuk a tagintézmény működésének biztosítása. A szakalkalmazottak a tagintézmény–vezető irányítása alatt állnak. Feladataikat részletesen munkaköri leírásaik tartalmazzák. Részt

vesznek

a

tagintézmény

minden

dolgozóját

érintő

megbeszéléseken,

értekezleteken. 9.4

A tagintézmény nevelőtestülete A nevelőtestület a tagintézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben a tagintézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a tagintézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő–oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozó. A tagintézmény nevelőtestülete a nevelési–oktatási kérdésekben a tagintézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.

9.4.1 A tagintézmény nevelőtestületének döntési jogköre

125


A nevelőtestület dönt a Nkt. alapján meghatározott kérdésekben. Az óraadó tanár a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyekben nem rendelkezik szavazati joggal. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni az Nkt., valamint az EMMI rendelet által meghatározott kérdésekben. 9.4.2 A tagintézmény nevelőtestületének értekezletei A nevelőtestület a tanév folyamán rendes és rendkívüli értekezleteket tart. A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: - tanévnyitó és tanévzáró értekezlet, - félévi és év végi osztályozó értekezlet, - szükség szerint rendkívüli nevelőtestületi értekezlet. Rendkívüli

nevelőtestületi

értekezlet

hívható

össze

a

tagintézmény

lényeges

problémáinak megoldására, amennyiben a nevelőtestület tagjainak egyharmada, illetve a tagintézmény vezetője vagy vezetősége szükségesnek látja. A nevelőtestület értekezletein emlékeztető feljegyzés készül az elhangzottakról. Ha a szülői munkaközösség vagy a diákönkormányzat kezdeményezi az értekezlet összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt. 9.4.3 A tagintézmény nevelőtestületének döntései, határozatai A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha a tagintézmény főállású pedagógusainak legalább 80%–a jelen van. A nevelőtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályokban, törvényekben meghatározottak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlősége esetén a tagintézmény–vezető szavazata dönt. A döntések és határozatok – fegyelmi felelősséggel – a nevelőtestület minden tagjára kötelezőek. A döntések és határozatok a tagintézmény iktatott iratanyagába kerülnek. A nevelőtestület többségének, illetve személyi ügyekben az érintett személynek a kérésére a nevelőtestület döntését titkos szavazással hozza meg. Ilyen esetben szavazatszámláló bizottságot kell kijelölni a nevelőtestület tagjai közül. 9.4.4 A nevelőtestület átruházott feladatai, a beszámolás rendje - A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a munkaközösségekre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet köteles tájékoztatni – a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon – azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. 126


- A tagintézmény nevelőtestülete (feladatkörük részleges átadásával) a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés céljából fegyelmi bizottságot hoznak létre. A fegyelmi bizottság állandó tagjai a tanulói fegyelmi ügyekről a nevelőtestületi értekezleten kötelesek tájékoztatást adni, szükség esetén a fegyelmi eljárás lezárása után is sor kerülhet a nevelőtestület tájékoztatására. 9.5

Iskolai munkacsoportok

9.5.1 Munkaközösségek, szakmai munkacsoportok Szakmai munkaközösségek létrehozásának lehetőségéről a Nkt. 71. § rendelkezik. A munkaközösségek elnevezését a tagintézmény éves munkatervében rögzítjük. A szakmai munkaközösségek, munkacsoportok javaslattételi és véleményezési jogkörük gyakorlásával kapcsolódnak be a tagintézmény vezetésébe. A szakmai munkaközösségek, munkacsoportok feladatai: •

Döntenek működési rendjükről és munkaprogramjukról.

•

Tanév

végén

elkészítik

értékelésüket

a

munkaközösség,

munkacsoport

tevékenységéről. •

Szakmai, módszertani kérdésekben segítik a tagintézmény vezetőségének munkáját.

•

Részt vesznek a nevelő–oktató munka tartalmi és módszertani fejlesztésében.

•

Módszertani megbeszéléseket tartanak, szervezik és figyelemmel kísérik a szakirodalom tanulmányozását, felhasználását.

•

Segítséget és útmutatást adnak a kezdő tanároknak, kölcsönös óralátogatásokat szerveznek.

•

Elvégzik a tantárgycsoporttal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését.

•

Kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét.

•

Javaslatot tesznek a belső, illetve a kötelező pedagógus–továbbképzésen túli továbbképzési programokban való részvételre.

•

Javaslatot

tesznek

a

szertárfejlesztés,

könyvbeszerzés,

folyóirat–rendelés

pénzkereteinek felhasználására. •

Döntenek a taneszközök, tankönyvek, segédkönyvek és tanulmányi segédletek kiválasztásáról.

•

Véleményt nyilvánítanak a szakterületüket érintő kérdésekben.

127


•

Javaslatot tesznek a tantárgyfelosztásra, továbbá az egyéb foglalkozások programjára.

• A

Javaslatot tesznek jutalmazásra, kitüntetésre, esetleges elmarasztalásra.

szakmai

munkaközösségek

munkacsoportok

tagjai

munkaközösség–vezetőt,

munkacsoport vezetőt választanak maguk közül, aki a felelős a fenti feladatok teljesüléséért.

A

munkaközösség–vezetői

feladatok

ellátásának

időtartamáról

a

választással egyidejűleg a munkaközösség dönt. A munkaközösség–vezetőt a feladat ellátásával a tagintézmény-vezető egyetértésével az igazgató bízza meg. A munkaközösség–vezetőt pótlék illeti meg. A munkaközösség kezdeményezheti a kutatásokat és a kísérleteket, a speciális tagozatos csoportok indítását vagy megszüntetését. A szakmai munkaközösségek, munkacsoportok között együttműködést bármely munkaközösség, munkacsoport kezdeményezhet. A kezdeményező munkaközösség, munkacsoport vezetőjének feladata a kapcsolat felvétele az együttműködésben tervezett munkaközösséggel, munkacsoporttal. Ha az együttműködésnek anyagi vonzata is van, a megállapodást írásban kell rögzíteni. 9.5.2 Célfeladatra alakuló csoportok A tagintézmény a szakmai munka elősegítésére, egyes aktuális feladatok megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportokat hozhat létre a nevelőtestület vagy a tanácsadó testület döntése alapján. A munkacsoportok határozott időre alakíthatók, vezetőjét a tagintézmény–vezető jelöli ki. 9.5.3 Gyermek– és ifjúságvédelmi csoport A gyermek.– és ifjúságvédelmi feladatok ellátásával a tagintézmény vezetője bízza meg az osztályfőnököket, ill. a tagintézmény egy vagy több pedagógusát. A feladatellátásba a tagintézménnyel szorosan együttműködő szakembereket – védőnő, ifjúsági orvos, rendőrségi tanácsadó - is bevonja. Gyermek– és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok: -

a 9. évfolyamra beiskolázott tanulók szociális helyzetének felmérése,

-

magasabb évfolyamon a hallgatók szociális helyzetének figyelemmel kísérése,

-

a hátrányos, halmozottan hátrányos, illetve veszélyeztetett helyzetű diákok kiszűrése, nyilvántartása, segítése. A veszélyeztető ok feltárása érdekében családi környezettanulmány kezdeményezése és végzése. Anyagi veszélyeztetettség esetén rendszeres

vagy

rendkívüli

gyermekvédelmi

támogatás

megállapításának

kezdeményezése a törvény által meghatározott szerveknél, hivataloknál,

128


-

az iskolai és a tagintézménybe érkező segélyek rászorultság szerinti szétosztásának biztosítása az osztályfőnökök bevonásával,

-

a

tagintézményen

kívüli

segélylehetőségek

felkutatása,

erről

a

diákok

tájékoztatása, segítségnyújtás a pályázatok megírásában, továbbításában, -

szoros együttműködés kiépítése az osztályfőnökökkel, a tantestülettel,

-

a szenvedélybetegségek megelőzésének, a betegek felkutatásának, a gyógyultak beilleszkedésének segítése, a prevenciós tevékenység irányítása,

-

egészségmegőrző és egészségvédelmi feladatok végrehajtásának ellenőrzése, szükség esetén szervezése, folyamatos kapcsolattartás az ifjósági orvossal és a védőnővel,

-

a gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézmények nevének, címének, telefonjának jól látható helyen való közzététele,

-

q tanulók tájékoztatása a számukra szervezett szabadidős programokról,

-

a tanulók részére szervezett rendezvényeken a szervezetre káros cikkek árusítási és fogyasztási tilalmának biztosítása,

-

a diákotthonban, nevelőotthonban elhelyezett tanulók munkájának figyelemmel kísérése, nevelőikkel rendszeres konzultáció szervezése,

-

a rendőrség tájékoztató tevékenységének felhasználása,

-

az igazolatlan mulasztások tényének és okának vizsgálata, felderítése, a szükséges feladatok végrehajtása, illetve annak ellenőrzése,

-

szakirodalom gyűjtése, tanulmányozása, ajánlása.

-

a rászorulók érdekében kapcsolattartás: o az illetékes polgármesteri hivatalok szociális irodájával, o a gyámhatósággal, o a szülői házzal, o a nevelési tanácsadóval, o a családsegítő intézményekkel (szükség esetén pszichológussal).

9.6

Az osztályközösség és osztályfőnök Az osztályközösség az egy osztályba járó tanulók közössége. Az osztályközösségek diákjai a tanórák túlnyomó többségét az órarend szerint közösen látogatják. Az osztályközösség önmaga dönt diákképviseletéről. Az osztályközösség vezetője az osztályfőnök.

129


Az osztályfőnök megbízásáról a tagintézmény–vezető dönt. A megbízást határozott időre az igazgató adja. Az osztályfőnök jogosult az osztályában tanító pedagógusok osztályértekezletének összehívására. Az osztályfőnök feladatait munkaköri leírása, a javasolt osztályfőnöki témákat pedig az osztályfőnöki munkacsoport által elkészített helyi tanterv tartalmazza. 9.7

Diákönkormányzat Az Nkt. 48. §. és az EMMI rendelet 120. § rendelkezik a diákönkormányzatot érintő kérdésekben. A jogszabályok alapján, a tagintézmény tanulói közös tevékenységük megszervezésére – a Házirendben meghatározottak szerint – diákköröket hozhatnak létre. Ifjúsági– politikai szervezetek tagintézményen kívül szerveződhetnek. A diákönkormányzat működéséhez a tagintézmény biztosítja egy küldöttgyűlésre alkalmas helyiség és egy számítógépes munkaállomás használatát, valamint alkalmanként a tagintézmény vezetőjének engedélyével a tevékenységhez szükséges egyéb eszközöket.

9.7.1 A diákönkormányzat működési rendje - A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége

a

tanulókat

érintő

valamennyi

kérdésre

kiterjed.

A

diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki – a diákönkormányzat megbízása alapján – eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is. - A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. - Feladatainak

ellátásához

térítésmentesen

használhatja

a

tagintézmény

helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza a tagintézmény működését. - A diákönkormányzat – a nevelőtestület véleményének kikérésével – dönt saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról,

a

tagintézmény

diákönkormányzatának

tájékoztatási

rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint a tájékoztatási rendszer (iskolaújság, iskolarádió stb.) szerkesztősége tanulói vezetőjének (felelős szerkesztőjének), munkatársainak megbízásáról.

130


- A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a tagintézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. - A tagintézményi diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a tanulókat érintő következő kérdésekben: o jogszabályban meghatározott ügyekben a tagintézmény szervezeti és működési szabályzatának elfogadásakor és módosításakor; o a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor; o az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor; o a házirend elfogadásakor, illetve módosításakor. - A tagintézményben évente legalább egy alkalommal diákközgyűlést kell szervezni

a

diákönkormányzat

működésének

és

a

tanulói

jogok

érvényesülésének áttekintése céljából. - A diákközgyűlés összehívása, lebonyolítása az EMMI rendelet 120. § alapján történik. Diákönkormányzat

működését

részletesen

szervezeti

és

működési

szabályzata

tartalmazza. 9.8

Szülői közösség A szülői munkaközösség saját SZMSZ–e és munkaterve szerint folytathatja munkáját. A szülői munkaközösség vezetőjével a tagintézmény vezetője tart kapcsolatot. Azokban az ügyekben, amelyekben a szülői munkaközösségnek jogszabály vagy jelen SZMSZ véleményezési vagy egyetértési jogot biztosít, a véleményt a tagintézmény vezető kéri meg az írásos anyagok átadásával. A tagintézmény szülői munkaközösségének részére a tagintézmény–vezető tanévenként legalább két alkalommal tájékoztatást ad az intézmény munkájáról. A szülői munkaközösség azon üléseiről, melyen a tagintézmény képviselője részt vesz, a képviselő tájékoztatja a tantestületet. Az osztályok szülői munkaközösségeivel az osztályfőnökök tartanak kapcsolatot. Ennek fő formája a szülői értekezlet. Az osztályok szülői közösségének kérésére – az egész közösséget, vagy annak túlnyomó részét érintő problémák megvitatására, megoldására – rendkívüli szülői értekezletet kell összehívni. Az Nkt. által biztosított felhatalmazás alapján a jelen SZMSZ a szülői munkaközösség részére az alábbi jogokat biztosítja: Egyetértési jogot - a működési szabályzatnak a szülőket is érintő rendelkezéseiben, 131


- a szülőket anyagilag is érintő ügyekben. Véleményezési jogot - a szülői értekezletek napirendjének meghatározásában, - a tagintézmény és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában, - a tagintézmény működésével kapcsolatban bármilyen ügyben.

10 A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI 10.1 Kapcsolattartás a fenntartóval A tagintézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, és elsősorban a következő területekre terjed ki: - a tagintézmény átszervezése, tevékenységi körének módosítása, megszüntetése, - a tagintézmény nevének megállapítására, - a tagintézmény vezetői megbízás előkészítése, - az adott tanítási évben indítható osztályok, csoportok számának meghatározása, - a tagintézményi szintű órakeret-és pedagóguslétszám megállapítása, - a munkáltatói döntések, - a tagintézmény ellenőrzése: o működési, törvényességi szempontból, o szakmai munka eredményessége tekintetében, o az ott folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre, valamint o a tanuló és gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedések tekintetében, - a tagintézményben folyó szakmai munka értékelése, - a tagintézmény által hozott döntésekkel kapcsolatban benyújtott, a fenntartó által elbírálására kerülő kérelmek, - a pedagógiai program, a szervezeti-és működési szabályzat és a házirend jóváhagyásra benyújtása, amennyiben abból a fenntartóra (valamint ha a fenntartó látja el a működtetés feladatait, a működtetőre) többletkötelezettség hárul, - mindazon tagintézményi ügyek, amelyekhez a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ belső szabályzatai szerint a fenntartó aláírása, ellenjegyzése szükséges. A kapcsolattartás formái: - szóbeli kapcsolattartás telefonon vagy személyesen,

132


- írásbeli kapcsolattartás elektronikus vagy papír alapú formában, - értekezleteken, tárgyalásokon való részvétel, - a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából, - fenntartói körlevelek, - a

tagintézmény

által

elkészített

dokumentumok

fenntartói

aláírásra,

ellenjegyzésre történő benyújtása, - együttműködés a fenntartói ellenőrzések során, - speciális

információszolgáltatás

a

tagintézmény

szakmai,

munkaerő-

gazdálkodási (valamint ha a fenntartó látja el a működtetés feladatait, a pénzügyi-gazdálkodási) tevékenységéhez kapcsolódóan, - a fenntartó döntéséhez szükséges adatok, információk, dokumentumok rendelkezésre bocsátása, - a végrehajtási rendeletek (20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, a tanév rendjéről szóló rendelet, a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet és a 20/2007. (V.21.) SZMM

rendelet)

szerinti

munkaterv,

jelentések,

jegyzőkönyvek,

tantárgyfelosztás megküldése, - éves

beszámoló

a

tagintézmény

tevékenységéről

a

fenntartó

által

meghatározottak szerint. 10.2 Vezetők közötti kapcsolattartás Vezetői értekezlet Tagjai: a tagintézmény–vezető, a tagintézmény–vezető helyettes, munkaközösségvezetők, illetve szükség esetén az intézmény igazgatója. A tagintézmény operatív döntés–előkészítő, javaslattevő szerve. Előkészíti az érdekképviseleti szervezetekkel egyeztetendő döntésre váró feladatokat. Információt közvetít a napi működés formájáról. A vezetői értekezlet saját munkaprogramja szerint ülésezik, a témától függően meghívhat más tagokat is. 10.3 A vezetők és a beosztottak közötti kapcsolattartás 10.3.1 Alkalmazotti értekezlet Tagjai: a tagintézményben foglalkoztatott valamennyi dolgozó, akivel a tagintézmény határozott vagy határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyt létesített. Az óraadók tanácskozási joggal vehetnek részt. Az alkalmazotti értekezlet akkor határozatképes, ha tagjainak legalább kétharmada jelen van. Határozatait egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza. Az értekezletről jegyzőkönyv készül.

133


Véleményezési jogkör: -

A tagintézmény átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával vagy módosításával kapcsolatban.

-

A tagintézmény Szervezeti– és Működési Szabályzatának elfogadása és módosítási javaslatok kidolgozása.

10.3.2 A nevelőtestületi értekezlet Tagjai: a vezetők, valamint

a

Szakmai

Alapdokumentumban

meghatározott

alaptevékenységre létesített munkakörökben közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatottak a tagintézményben. 10.3.3 Munkaközösségi értekezlet Tagjai: az adott pedagógiai területhez tartozó pedagógusok Döntési jogkör -

A munkaközösség éves munkatervéről.

-

A munkaközösség szakmai munkájáról.

-

A módszertani és szaktárgyi értekezletekről.

-

A bemutató foglalkozásokról.

-

A munkaközösség tagjainak fejlesztő szakmai programjáról.

-

Az egységes követelményrendszer kialakításáról, és bevezetéséről.

Véleményezési jogkör -

Az oktatás tartalmi fejlesztésének irányáról.

Javaslattételi, állásfoglalási jogkör -

A költségvetésben az előirányzatok felhasználására.

-

Tankönyvrendelések irányítása, ellenőrzése.

-

A pedagógusok továbbképzésére.

-

A tagintézményi pályázatokban való részvételről.

10.3.4 Az alkalmazottak tájékoztatásának formái - Tájékoztatás írásban (az igazgató, ill. a tagintézmény–vezető aláírással igazolják az értesítést). -

Tájékoztatás a tanári szobákban lévő hirdetőtábla útján.

-

Tájékoztatás szóban munkaértekezleteken (jegyzőkönyv rögzíti).

-

Tájékoztatás elektronikus információs csatornákon (pl. elektronikus napló, email, web).

10.4 A tanulók tájékoztatásának formái: -

szóbeli: osztályfőnök, szaktanárok által,

-

írásbeli: folyosón elhelyezett hirdetőtáblán, faliújságon, 134


-

elektronikus: tagintézmény honlapja, iskolarádió, zártláncú TV.

10.5 Kapcsolattartás a diákönkormányzattal A DÖK tevékenységét, a tagintézményi diákönkormányzatot a tanulók által választott, a tagintézmény–vezető által megbízott segítő tanár támogatja és fogja össze. A DÖK a segítő tanár közreműködésével vagy közvetlenül fordulhat a tagintézmény vezetőségéhez. A diákönkormányzat a saját hatáskörébe tartozó döntések meghozatala előtt a nevelőtestület véleményét, illetve SZMSZ–ének jóváhagyását a diákönkormányzatot segítő tanár közreműködésével a tagintézmény-vezető útján kéri meg. A jogszabályokban meghatározott esetekben a diákönkormányzat véleményének megszerzéséről a tagintézmény–vezető gondoskodik az előterjesztés legalább 15 nappal korábban történő átadásával. Az

tagintézmény–vezető

a

véleményeztetésre

kerülő

anyagok

tervezeteinek

előkészítésébe a diákönkormányzat képviselőit bevonhatja, tőlük javaslatot kérhet. A diákönkormányzat véleményét a nevelőtestületi értekezleten a diákönkormányzatot segítő tanár képviseli. A nevelőtestület értekezletére a választott diákképviselő is meghívható. 10.6 A szülőkkel való kapcsolattartás rendje A tagintézmény vezetője szóbeli tájékoztatást tart az éves munkatervben rögzített, az általános

munkaidőn

túli

időpontokban

(szülői

értekezletek,

fogadóórák).

Az

osztályfőnök rendszeres írásbeli tájékoztatást ad (a tanulók tájékoztató füzetében, nyomtatott naplókivonatban, elektronikus ellenőrzőben) a tanulmányi és magatartási előmenetellel kapcsolatban. A szülői értekezletek A szülői értekezletet az osztályfőnök tartja. A szülők a tanév rendjéről, feladatairól a szeptemberi szülői értekezleten kapnak tájékoztatást. A tagintézmény tanévenként legalább két szülői értekezletet tart. Rendkívüli szülői értekezletet az osztályfőnök és a szülői munkaközösség elnöke hívhat össze. Tagintézményi szülői értekezletet az igazgató vagy a tagintézmény-vezető hívhat össze. A szülői fogadóórák A tagintézmény valamennyi pedagógusa az éves munkatervben meghatározott időpontban tart szülői fogadóórát, melyről a szülőknek a tanév első szülői értekezletén szóban, majd az időpont előtt legalább 7 nappal írásban az osztályfőnök ad tájékoztatást. 135


Ha a szülő fogadóórán kívüli időpontban szeretne találkozni gyermeke tanárával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetnie az érintett pedagógussal. Rendszeres írásbeli tájékoztatás Valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet az elektronikus naplóba beírni. Az érdemjegyekről és hiányzásokról szóló tájékoztatást a szülő kérésére az osztályfőnök a lezárt hónapot követő hó 10. napjáig a szülőnek megküldi. Tájékoztatás IKT eszközök segítségével A tagintézmény honlapján keresztül elérhető az elektronikus napló felülete. Minden szülőnek joga van megismerni a gyermekét érintő információk eléréséhez szükséges belépési adatokat. A napló felületén megtekinthetőek a szerzett érdemjegyek, a hiányzással kapcsolatos adatok, a tanító pedagógusok neve, az osztály/csoport órarendje, illetve a jutalmazással és fegyelmezéssel kapcsolatos bejegyzések. A

tagintézmény

a

weblapját

(www.is-kola.hu)

és

Facebook

oldalát

(www.facebook.com/tb.kossuth) is felhasználja a szülők és más partnerek tájékoztatására.

136


10.7 Kapcsolattartás külső partnerekkel 10.7.1 Ifjúsági orvos, védőnő, gyermekjóléti szolgálat - Az ifjúsági orvossal, a tagintézmény védőnőjével a tagintézmény–vezető helyettes tartja a kapcsolatot. -

A rendszeres egészségügyi vizsgálatok megszervezésekor a védőnő az osztályfőnökökkel, valamint a tagintézmény–vezető helyettessel egyeztet.

-

A gyermek– és ifjúságvédelmi tevékenységgel kapcsolatos feladatokhoz tartozik: -

a napi kapcsolattartás a gyermekjóléti szolgálat területi felelősével telefonon, szükség esetén személyesen,

-

részvétel a gyermekjóléti szolgálat esetmegbeszélésein felkérésre,

-

ismételt

igazolatlan

mulasztás

esetén

a

gyermekjóléti

szolgálat

közreműködését igénybe véve a tanuló szülőjének megkeresése, írásbeli figyelmeztetése -

az adódó problémák okainak feltárásához – pl. gyermekbántalmazás, anyagi veszélyeztetés – a gyermekjóléti szolgálat, segítő – tájékoztató, tanácsadó tevékenységének igénybevétele,

-

tagintézményi

részvétel

a

gyermekjóléti

szolgálat

kezdeményezett

felméréseiben, tájékoztató előadásain és fórumain. 10.7.2 Kapcsolattartás gyakorlati képzést folytatókkal és szervezőkkel A szakképzésben gyakorlati oktatási helyszínt, szakembert biztosító gazdálkodó szervezetekkel, intézményekkel a szakképzés szakmacsoportjáért felelős tagintézmény vezető, valamint a szakmai munkaközösség vezető tartja a kapcsolatot. A tagintézmény megbízottjának kötelessége legalább havonta – dokumentálható formában – kapcsolatba lépni a szakmai gyakorlati képzőhely megbízottjával, hogy meggyőződjön a szakmai gyakorlati képzés zavartalanságáról. Félévente egyszer köteles személyesen is ellenőrizni a képzőhelyet, és a tapasztalatokról feljegyzést készíteni a tagintézmény-vezető számára. Abban az esetben, ha a tagintézmény megbízottja a szakmai gyakorlóhelyen rendellenességet észlel, vagy onnan ilyen jelzés érkezik, köteles értesíteni a tagintézmény vezetőjét. 10.7.3 Kapcsolattartás sportszervezetekkel A sportköröket, a mindennapos testnevelés szempontjából sporttevékenységnek elismerhető foglalkozásokat tartó egyesületekkel és alapítványokkal a testnevelő tanárok tartják a kapcsolatot.

137


11 ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, HAGYOMÁNYÁPOLÁS A hagyományápolás a közösségformálás, a tagintézményhez való kötődés erősítésének fontos eszköze. Elengedhetetlen a haladó hagyományok ápolása, új hagyományok teremtése. A tagintézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint a tagintézmény jó hírnevének megőrzése, öregbítése a közösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, továbbá az ünnepélyekre, megemlékezésekre, rendezvényekre vonatkozó időpontokat, valamint a szervezési felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. Az ünnepélyeken a tanulók a házirendben rögzített ünnepi öltözékben kötelesek megjelenni. 11.1 Bányász hagyományok ápolása Bár történeti mértékben városunk nem rendelkezik több száz éves múlttal, de bányász– és nemzetiségi hagyományai erős gyökerekkel kötődnek a város embereihez. Tatabánya bányára épülő város, ami jelenleg már csak hagyományaiban él tovább. A városban szinte nincs olyan család, amelyik valamilyen szinten ne lenne kapcsolatban a bányával. Ezért is tartjuk fontosnak, hogy a már csak hagyományaiban élő „bányászatot” az ifjúsággal megismertessük. Valljuk, hogy hagyomány nélkül nincs kultúra. „ Csak addig él egy nemzet, amíg van hagyománya” mondta Széchenyi István. A történelem és a társadalmi ismeretek tantárgyak óráin a helytörténeti tananyagba építjük a helyi „bányászkodás” kezdeteit, városunk fejlődését és iparvárossá válását. A bányász dalkincs a hagyományőrzés fontos eszköze. Mind a városi, mind a tagintézményi ünnepeken bányászdalok, és kiemelt jelentőséggel a Bányász himnusz hangzik el. Az ének–zene órák keretében a tanulók megtanulják a Bányász himnuszt, a hallgatott zenék között pedig a bányászdalkincs további darabjaival ismerkednek meg. Az osztályfőnöki órák tantervébe beépítve szerepel Tatabánya város történetének megismerése. A helyi bányászünnepekre emlékeztetjük tanulóinkat: -

az 1919–es bányász sortűz emlékére a Szent Borbála napján: december 4–én az országos bányászünnep alkalmával. 138


Az osztálykirándulások, a tanulmányi kirándulások programjaként szerepel a város bányász–emlékhelyeinek, múzeumainak meglátogatása: -

a Központi Bányász Emlékmű

-

a Bányász Kegyeleti Emlékmű

-

a Szabadtéri Bányászati Múzeum

-

a Szent Borbála szobra

-

A XII/a akna tornya, a Turul–hegyen

-

a Bányászudvar, Kertváros

11.2 A nemzeti hagyományok ápolása A nemzeti múlt tiszteletét szolgálják a nemzeti ünnepségekre nagy gonddal készített ünnepi megemlékezések. Büszkék vagyunk arra, hogy ezeken az ünnepségeken saját tanulóink lépnek fel színvonalas műsorral: - március 15–i és az október 23–i forradalom évfordulójának megünneplése, - megemlékezés az aradi vértanúkról, - megemlékezés a holocaust és a kommunista diktatúra áldozatairól, - a nemzeti összetartozás napjának megünneplése, - névadónk, Kossuth Lajos születésnapjának megünneplése, - külföldi kapcsolatainkból adódó kulturális és sport rendezvények. 11.3 A tagintézményhez kötődő hagyományok ápolása -

A tanévnyitó ünnepélyen a felsőbb évesek és a DÖK tagjai egy szál virág vagy egy köszöntő oklevél átadásával kedveskednek a 9. osztályos tanulóknak.

-

A 9. évfolyamos diákok minden év októberében vidám műsorral mutatkoznak be, majd a felsőbb évesek „Kossuthos” diákká avatják őket.

-

Decemberben – az év utolsó tanítási napján délután – óévbúcsúztató műsort tart a diákság, melyen karácsonyi népszokásokat, dalokat elevenítenek fel.

-

A 12. osztályos tanulók decemberben vagy januárban tartják szalagavató ünnepélyüket. A szalag színe zöld, sárga felirattal. A tanulók szüleiket, tanáraikat hívják meg az ünnepségre, és az azt követő szalagavató bálra. Ünnepi beszédet mond az egyik végzős osztály osztályfőnöke és egy 12. évfolyamos diák.

-

A végzős diákok az utolsó tanítási napjukon vidám, az iskolai életüket, emlékeiket bemutató műsorokkal búcsúzhatnak tanáraiktól, iskolatársaiktól.

-

A ballagásra a 12. évfolyamosok utolsó tanítási napját követően az éves munkatervben maghatározott időpontban kerül sor. Az 9–11. osztályos tanulók, díszítik fel erre az alkalomra a tagintézményt és a 11. osztályos diákok 139


gondoskodnak a ballagó tarisznyákról, virágokról, könyvekről. Búcsúztató beszédet mond az igazgató illetve a tagintézmény–vezető vagy az egyik végzős osztály osztályfőnöke, és a ballagó diákok részéről egy tanuló. A búcsúzó diákok osztályuk nevét, tanulmányi idejüket feltüntető szalagot kötnek a tagintézmény zászlójára, majd átadják az alsóbb évfolyamos hallgatóknak. -

A 12. évfolyamos osztályok minden évben tablót készítenek, amelyek a tagintézmény folyosójának és az osztálytermek falát díszítik.

-

A Kossuth–nap, amely egyben a diákönkormányzat napja.

Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje -

A 14–18 éves korosztály, valamint a 18 év feletti, középfokú nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevők megelőző jellegű, az egészségügyi alapellátás keretében szervezett iskola–egészségügyi ellátásban (a továbbiakban: iskola– egészségügyi ellátás) való rendszeres részvételéről [a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 10. § (1) bekezdés b)–c) pont] az óvodák és iskolák (a továbbiakban együtt: nevelési–oktatási intézmények) e rendeletben foglaltak szerint gondoskodnak.

-

Az iskola–egészségügyi ellátás az ifjúsági orvos és a védőnő együttes szolgáltatásából áll, amelyet fogorvos és fogászati asszisztens közreműködésével látnak el.

11.4 Orvos által ellátandó iskola–egészségügyi feladatok 11.4.1 A diákok, tanulók egészségi állapotának szűrése, követése - A tagintézmény tanulóinak időszakos vizsgálata -

A krónikus beteg, valamint a testi, szellemi, érzékszervi fogyatékos tanulók háziorvossal egyeztetett fokozott ellenőrzése.

11.4.2 Alkalmassági vizsgálatok elvégzése A testnevelési csoportbeosztás elkészítése, gyógytestneveléssel, testneveléssel, sporttal kapcsolatos iskola–egészségügyi feladatok ellátása. 11.5 A védőnő által önállóan ellátandó feladatok -

Alapszűrések végzése a vonatkozó módszertani irányelv szerint.

-

A gyermekek, tanulók személyi higiénéjének ellenőrzése, testi, szellemi fejlődésük ellenőrzése, regisztrálása.

-

Elsősegélynyújtás.

-

Az orvosi vizsgálatok előkészítése.

-

A védőoltásokkal kapcsolatos szervezési, előkészítési feladatok elvégzése.

-

A krónikus betegek, magatartási zavarokkal küzdők életvitelének segítése. 140


-

Részvétel a tagintézmény egészségnevelési programjában

11.6 Az iskolafogászati tevékenységet ellátó fogorvos feladatai A körzetéhez tartozó gyermekeket – egyénileg és csoportosan – fogászati gondozásban részesíti, a preventív és terápiás ellátást a szükségleteknek megfelelően végzi.

12 INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK A tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformát a tanév megkezdésekor az osztályfőnök, a szakoktató köteles ismertetni. Az ismertetés tényét az osztálynaplóban kell dokumentálni. -

A pedagógus (tanár, szakoktató, osztályfőnök) szükség szerint a tanórai, gyakorlati foglalkozás, tanulmányi kirándulás megkezdése előtt köteles az ismertetést megtartani és azt dokumentálni.

-

Azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a tanulóknak az iskolában, gyakorlati munkahelyen való tartózkodás során meg kell tartaniuk, a házirend határozza meg.

12.1 A tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelése -

Minden tanuló és alkalmazott köteles a tőle telhető legnagyobb gondossággal, a munka- és tűzbiztonsági előírásokat betartva és betartatva törekedni arra, hogy megelőzze az egészséget veszélyeztető helyzeteket.

-

A bekövetkezett tanulóbalesetet, az azt elsőként észlelő tanuló köteles haladéktalanul jelenteni a legelső elérhető pedagógusnak (tanár, szakoktató, osztályfőnök).

-

A pedagógus, a tőle elvárható legnagyobb körültekintéssel szükség esetén azonnal megkezdi

a

sérült

elsősegélyben

részesítését,

haladéktalanul

értesíti

a

tagintézmény–vezetőt, tagintézmény–vezető helyettest, aki intézkedik a baleset helyszínének a biztosításáról, tájékozódik a baleset körülményeiről, a sérülés mértékéről, gondoskodik a sérült szakszerű orvosi ellátásáról, értesíti az ifjúsági orvost, szükség esetén a mentőszolgálatot. -

A tagintézmény–vezető intézkedik a baleset kivizsgálásáról.

-

Gyakorlati foglalkozáson történt tanulói balesetek esetében együttműködési megállapodás alapján, az érvényes szerződésben megbízott szervezet jogosult eljárni.

141


-

Az egyéb foglalkozásokon történt tanulói balesetek esetén a tagintézmény vezető köteles eljárni.

-

A súlyos balesetet a tagintézmény vezető köteles a rendelkezésre álló adatok közlésével haladéktalanul bejelenteni (telefonon, telefaxon, személyesen) az intézmény fenntartójának.

-

A tagintézmény vezető minden tanulóbalesetet követően köteles megtenni a szükséges intézkedéseket a hasonló esetek megelőzésére.

13 A RENDKÍVÜLI ESEMÉNY, BOMBARIADÓ ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK. -

A rendkívüli esemény bekövetkezéséről haladéktalanul értesíteni kell a tagintézmény–vezetőt, aki hatáskörében meghozza a szükséges intézkedéseket.

-

A rendkívüli esemény bekövetkezését a tagintézmény–vezető köteles a rendelkezésre álló adatok közlésével haladéktalanul bejelenteni az intézmény fenntartójának.

-

Bomba robbantásával fenyegető bejelentés esetén a tagintézmény–vezető haladéktalanul értesíti a rendőrséget és intézkedik a tagintézmény gyors, szakszerű kiürítéséről.

-

Az iskolaépület, demonstrációs termek kiürítése a tűzriadó tervben meghatározott kiürítési eljárás szerint, az éppen órát, gyakorlati foglalkozást tartó pedagógusok irányításával történik.

-

A kiürítési eljárás menetéről a tanulókat a tanév megkezdésekor az osztályfőnök (szakoktató) tájékoztatja.

-

A kiürítési eljárást a tűzvédelmi utasításban foglaltaknak megfelelően tanévenként legalább egy alkalommal, próbariadó keretében gyakorolni kell. Erről a munkavédelmi vezető köteles gondoskodni valamennyi, a tagintézményhez tartozó épületben.

-

A bombariadó miatt elmaradt tanítási órákat a tagintézmény–vezető utasítása szerint pótolni kell.

14 A TANULÓVAL SZEMBEN LEFOLYTATOTT FEGYELMI ELJÁRÁS SZABÁLYAI A tanulóval szemben folytatott fegyelmi eljárást a Nkt. 58. § és az EMMI rendelet 5361.§ szabályozza.

142


Az a tanuló, aki kötelezettségeit enyhébb formában (kisebb mértékben) megszegi, fegyelmi intézkedésben részesíthető. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi büntetés lehet •

megrovás;

•

szigorú megrovás;

•

meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása;

•

áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába;

•

eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától;

•

kizárás az iskolából.

Tanköteles tanulóval szemben az eltiltás és a kizárás fegyelmi büntetés csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ekkor a szülő köteles új iskolát, keresni a tanulónak. Abban az esetben, ha a tanuló más iskolában, kollégiumban történő elhelyezése a szülő kezdeményezésére tizenöt napon belül nem oldódik meg, a kormányhivatal hét napon belül köteles másik iskolát kijelölni számára. A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza. A fegyelmi eljárás megindításáról (egyeztetési eljárás) – az indok megjelölésével – a tanulót és – kiskorú tanuló esetén – a szülőjét értesíteni kell. A fegyelmi eljárás során a tanulót meg kell hallgatni, és biztosítani kell, hogy álláspontját, védekezését, előadja. Ha a meghallgatáskor a tanuló vitatja a terhére rótt kötelességszegést, vagy a tényállás tisztázása egyébként indokolja, tárgyalást kell tartani. A fegyelmi tárgyalásra a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét meg kell hívni. Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárás során a tanulót a szülő, illetőleg más megbízott is képviselheti. A fegyelmi tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló, illetve a szülő vagy a megbízott ismételt, szabályszerű értesítés ellenére sem jelent meg. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a tanuló vagy a szülő kezdeményezésére a fegyelmi eljárást meg kell indítani és le kell folytatni. A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg.

143


Végrehajtani csak jogerős fegyelmi határozattal lehet. Nem indítható fegyelmi eljárás, ha a kötelezettségszegés óta három hónap már eltelt. Ha a kötelezettségszegés miatt büntető– vagy szabálysértési eljárás indult, és az nem végződött felmentéssel (az indítvány elutasításával), a határidő a jogerős határozat közlésétől számít. A tagintézmény nevelőtestülete a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés céljából fegyelmi bizottságot hoznak létre. 14.1 A fegyelmi bizottság Állandó tagjai: a tagintézmény vezetője vagy helyettese. Változó tagjai: a tanuló osztályfőnöke, tanárai, a DÖK képviselője, a szülők képviselője. A fegyelmi bizottság vezetője a tagintézmény–vezető vagy helyettese. A fegyelmi tárgyalásról jegyzőkönyv készül. A fegyelmi bizottság vezetője a tanulói fegyelmi ügyekről a nevelőtestületi értekezleten köteles tájékoztatást adni.

15 A FELNŐTTOKTATÁS 15.1 A felnőttoktatás formái A

tagintézmény

a

Szakmai

Alapdokumentumban

meghatározottak

értelmében

felnőttképzést folytat. A képzések jellegük szerint lehetnek iskolarendszerűek és iskolarendszeren kívüliek, megszervezhetők nappali, levelező, esti formában. 15.2 Az iskolarendszerű felnőttoktatás Az iskolarendszerű képzések vonatkozásában a résztvevők tanulói jogviszonnyal rendelkeznek és képzésük során alkalmazni kell a közoktatási és a szakképzési jogszabályok előírásait. Az iskolarendszerű felnőttképzési csoportok indítására a fenntartó ad engedélyt a tanév órakeretének

terhére,

a

képzésekben

résztvevők

a

tagintézmény

közoktatási

tanulólétszámába beszámítanak, az oktató pedagógusok és szakemberek feladatukat közalkalmazotti jogviszonyuk keretében végzik. A jelentkezés módja a tagintézmény által meghatározott időszakban, a közoktatási tanév rendjéhez igazítottan történik. A képzésben részt venni szándékozó, a tagintézménnyel egyeztetett módon jelentkezési nyomtatványt tölt ki és tanulói jogviszonyt létesít.

144


A jelentkezéshez szükséges előfeltételek meglétét (iskolai végzettség, szakmai előképzettség, igazolt szakmai előgyakorlat, egészségi alkalmasság) a tagintézmény vezetője

ellenőrzi,

az

előzetesen

megszerzett

tudás,

a

teljesített

modul(ok)

beszámíthatóságáról dönt. 15.3 Az iskolarendszeren kívüli képzések Az iskolarendszeren kívüli képzések esetén a résztvevők nem rendelkeznek tanulói jogviszonnyal, esetükben a felnőttképzési és a szakképzési jogszabályok előírásai az irányadóak. Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben résztvevőkkel a tagintézmény felnőttképzési szerződést köt. Az iskolarendszeren kívüli képzések szervezéséhez való jogosultság feltétele a regionális munkaügyi központi nyilvántartás. Szervezésük eltérhet a tanév rendjétől, a tagintézmény a munkaerőpiac igényeit figyelembe véve a kezdés, a befejezés, a vizsgáztatás vonatkozásában a tanév rendjétől eltérően is indíthat képzéseket. A képzésekre való jelentkezés folyamatos, a csoportok indítása a munkaerő piaci igényekhez és a létszámokhoz igazodik. A jelentkezésnél figyelemmel kell lenni az iskolai végzettségre, a szakmai előképzettségre, a szakmai előgyakorlatra, az egészségi alkalmasságra. –ezek meglétét az érintett tagintézmény vizsgálja, az előzetesen megszerzett tudás, a teljesített modul(ok) beszámíthatóságáról dönt.

16 A TAGINTÉZMÉNY KÖNYVTÁRÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A tagintézmény könyvtárának fő feladata a gyűjtemények használatának biztosítása. A könyvtár olvasói a tanuláshoz, munkájukhoz, és a szabadidejük eltöltéséhez kereshetnek irodalmat. A tagintézmény könyvtárába beiratkozni és kölcsönzési díjat fizetni nem kell.

A

felnőttképzésben – esti, levelező tagozaton tanulók – az iskolai könyvtárból való kölcsönzést, tartós tankönyvek esetében, 500.–Ft befizetéssel vehetik igénybe. A befizetett pénz a tartós tankönyvek fejlesztésére fordítódik. A tanulók a tagintézménybe történő beiratkozáskor automatikusan a könyvtár olvasóivá válnak. Adataikat a könyvtáros a tanévkezdés után rögzíti. A dolgozók adatai az első kölcsönzéskor kerülnek az adatbázisba.

145


Az esetleges adatváltozást az olvasók írásban jelzik a könyvtárosnak, aki az adatbázisban módosítja azokat. A könyvtár szolgáltatásai: •

kölcsönzés,

•

helyben olvasás,

•

tájékoztatás,

•

fénymásolás,

•

internet hozzáférés biztosítása,

•

könyvtárközi kölcsönzés.

A kölcsönzésre vonatkozó szabályok: A kölcsönzések nyilvántartása számítógépen történik. A kézikönyvtárban elhelyezett művek (albumok, lexikonok, enciklopédiák, szótárak) általában nem kölcsönözhetőek; kivételt képez indokolt esetben szaktanári jótállással tanulmányi versenyre való felkészülés. A könyvtárból tanuláshoz szükséges tankönyveket (tartós tankönyv) minden év szeptemberében lehet kölcsönözni. A kölcsönzött tankönyveket a kölcsönzőnek be kell kötnie és állagát úgy kell megőriznie, hogy az következő évben is használható legyen. Az ún. tartós tankönyvek kölcsönzése külön kerül regisztrálásra. A diákok év végén minden dokumentumot (a tartós könyveket is) kötelesek a könyvtárnak leadni. A tagintézményből kiiratkozó tanulók, valamint a tagintézmény azon dolgozói, akiknek munkaviszonya megszűnik, szintén kötelesek könyvtári tartozásukat rendezni. Erről az elkészített formanyomtatványon igazolást kapnak. Amennyiben az olvasó nem tudja rendezni tartozását, ugyanazzal a művel pótolhatja az elveszettet, vagy kifizeti azt. A könyvtár minden tanítási napon a tagintézményben 3 órát áll a tanulók és a pedagógusok rendelkezésére. A könyvtár szolgáltatásait a nyitva tartási időn belül bármikor igénybe vehetik az olvasók, abban az esetben, ha az igényelt szolgáltatás nem zavar meg már esetlegesen zajló eseményt. A könyvtárban csak pedagógus felügyelete mellett tartózkodhatnak tanulók. A könyvtárban tilos telefonálni, hangos beszéddel más olvasókat zavarni.

146


A könyvtárban tilos dohányozni és nyílt lángot használni, valamint ételt, italt a könyvtárba bevinni. Minden olvasónak kötelessége a könyvtár bútorzatának és állományának védelme. 16.1 A tagintézmény könyvtárának adatai: -

a

könyvtár

neve:

TISZKK

Kossuth

Lajos

Közgazdasági

és

Humán

Szakközépiskolájának könyvtára -

címe: 2800 Tatabánya, Cseri u. 35., 34/309–545 – 121, fax: 34/309–549

-

a könyvtár létesítésének időpontja 1963.

-

érvényes bélyegző:

16.2 Az iskolai könyvtár fenntartása és szakmai irányítása: A tagintézmény könyvtára a tagintézmény szervezetében működik, fenntartásáról és fejlesztéséről a fenntartó gondoskodik. A tagintézmény könyvtárának felügyeletét és irányítását a tagintézmény-vezető látja el a könyvtáros tanár közreműködésével (közvetlenül) a nevelőtestület és a diákközösség véleményének, javaslatainak figyelembe vételével. A tagintézmény könyvtári munkájának értékelését az országos szakértői listán szereplő szakember végezheti el. 16.3 A tagintézmény könyvtárának alapfeladata A tagintézmény könyvtára zárt könyvtár, amelyet a tagintézmény pedagógusai, tanulói, dolgozói – és a tagintézmény vezetőjének engedélyével külső személyek használhatnak. A tagintézmény könyvtárának feladatai: -

gyűjtemények folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és az olvasók rendelkezésére bocsátása

-

tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról

-

könyvek és dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása

-

könyvtári dokumentumok kölcsönzése, bele értve a tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzését is.

-

tanárok és tanulók részére önképzéshez, továbbképzéshez, tanulmányi versenyekhez szükséges dokumentumok biztosítása

-

tanórai foglalkozások tartása (könyvek, könyvtárhasználat)

147


16.4 A tagintézmény könyvtárának gyűjtőköre -

kézi és segédkönyvek

-

a tantervben megjelölt kötelező és ajánlott olvasmányok

-

tankönyvek, oktatási segédletek

-

oktatási kiegészítő irodalom A tagintézmény könyvtárának gyűjteményjellege

-

írásos nyomtatott dokumentumok: könyv, tankönyv, módszertani segédanyag

-

auditív eszközök: hangkazetta, video–kazetta, cd, DVD, CD–ROOM Részletes gyűjtési szabályok, a gyűjtés területei

-

kézikönyvtár

-

ismeretközlő irodalom,

-

szépirodalom

-

pedagógiai szakgyűjtemény

-

könyvtári szakirodalom

-

hivatali segédkönyvtár Általános alapelv: Először a kézikönyvtár állományát gyarapítjuk, mivel helyben használható, mindenki hozzáfér.

16.5 A tagintézmény könyvtárosának feladatai -

a könyvtár munkatervének, éves beszámolójának és egyéb beszámolóknak az elkészítése

-

részvétel a könyvtárat érintő döntések előkészítésében (pl. átépítés, bővítés, új elhelyezés, berendezés, számítógépes ügyvitel)

-

a könyvtár működési dokumentumainak készítése, az irattár kezelése

-

kapcsolatok a tagintézményen belül a tagintézmény-vezetővel, munkaközösségekkel, szaktanárokkal, a diákönkormányzattal, a tagintézményen kívüli szervekkel, egyéb szervekkel

-

szervezői feladatok: könyv– és könyvtárhasználati tanórák tematika vagy helyi tanterv alapján, könyvtári és iskolai rendezvények szervezése, támogatása

-

állománygondozás a fenntartó, a tantestület és a diákönkormányzat segítségével

-

egyedi (címleltár) és összesített állomány–nyilvántartás vezetése

-

az állomány feldolgozása (katalógusépítés)

-

állományellenőrzés, állományvédelem

148


-

a könyvtárhasználat biztosítása, olvasószolgálat, tájékoztatás

-

a

szolgáltatásokhoz

kapcsolódó

nyilvántartások

(kölcsönzési

nyilvántartások,

statisztikai nyilvántartások) vezetése. 16.6 A könyvtárhasználat szabályai A tagintézmény könyvtárának fő feladata, hogy a tanítás ideje alatt és a tanítási órákon kívül lehetővé tegye a gyűjtemények használatát. A használók jogait és kötelességeit a könyvtárhasználati szabályzat rögzíti, melyet a használók számára nyilvánosságra kell hozni. A könyvtári házirendet ki kell függeszteni a könyvtárban. 16.7 A tagintézmény könyvtárának gazdálkodása A tagintézményi könyvtár feladatainak ellátásához szükséges financiális feltételeket az intézményfenntartó a költségvetésben biztosítja. A fejlesztésre fordítandó összeg megállapításához szükséges a tagintézményi szintű tervezés, ezáltal a pedagógiai programban meghatározott dokumentumszükséglet financiális oldala összehangolható a könyvtári költségvetéssel. 1. A könyvtár fejlesztésére tervezett keretet úgy kell a könyvtáros–tanár rendelkezésére bocsátani, hogy a tervszerű folyamatos beszerzés biztosítható legyen. 2. A tagintézmény a fenntartó közreműködésével gondoskodik a napi működéshez szükséges technikai eszközökről, irodaszerekről és szociális feltételekről. A könyvtár működéséhez szükséges dokumentumok, nyomtatványok beszerzése a könyvtáros feladata. 16.8 A tagintézmény könyvtárának személyi és tárgyi feltételei A könyvtárhelyiségek szabadpolcosak. A nagyobbik helyiségben egyidejűleg 36 tanuló, a kisebbik, olvasónak kialakított helyiségben 8 tanuló foglalkoztatható. A könyvtáros számára külön helyiség áll rendelkezésre az adminisztráció végzésére. Letéti

állomány található

a kémia szertárban,

a nyelvi

tantermekben,

a

számítástechnikai teremben. A példányszámot az éves statisztika tartalmazza. A könyvtáros óraszámát a fenntartó határozza meg. Gyűjtőkör: A tagintézményben oktatott humán és reáltantárgyak, valamint a közgazdasági és egészségügyi szakirodalom határozza meg.

149


16.9 Állománygondozás, állományvédelem 16.9.1 Állománygondozás A könyvtáros ezt a feladatot a tantestület segítségével végzi. a) Gyűjtőkörnek

megfelelő

állományt

alakít

ki.

A

tartós

beszerzésre

szánt

dokumentumokról hitelesített címleltárkönyvet kell vezetni. A könyvtárba érkezett dokumentumokat azonnal – a vonatkozó utasításnak megfelelően – leltárba kell venni, leltározatlan dokumentumot kiadni nem szabad. b) A könyveket a leltárba vétellel egy időben el kell látni a tagintézmény könyvtárának tulajdonbélyegzőjével, leltári számmal és raktári jelzettel. A címleltárkönyvben kell szerepeltetni a III. pontban meghatározott módon kihelyezett pedagógiai állományt is. A kihelyezett állomány ellenőrzése minden tanév végén történik. c) A nevelői kézipéldányokról (tankönyvekről), gyorsan avuló tartalmú vagy egy évnél kisebb terjedelmű kiadványokról brossúra–nyilvántartást kell vezetni. Ezeket fogyóanyagként kell kezelni és a könyvtári leltárkönyvbe beírni nem kell. d) Leltárba kell venni azokat a könyveket is, amelyek a tagintézmény tulajdonába ajándék vagy csere útján kerültek. 16.9.2 Az állomány feldolgozása a) A könyvtárban számítógépes nyilvántartást kell készíteni az olvasók rendelkezésére. A nyilvántartás feleljen meg a mindenkor érvényes szabványnak. b) A folyóiratokról, az AV ismerethordozókról betűrendes katalógust kell készíteni, melyen rögzíteni kell a megőrzés időtartamát. 16.9.3 Állományvédelem A könyvtár állománya társadalmi tulajdon, megőrzését és használhatóságát biztosítani kell. a) Soron kívül állományellenőrzést kell tartani a következő esetekben: -

a könyvtár vezetőjének változásakor vagy új könyvtáros munkába állásakor,

-

ha az állományban elháríthatatlan esemény vagy bűncselekmény károkat okoz.

b) Az időszaki leltározást 3 évenként kell folyamatos módon a könyvtár állományának egészére

kiterjedően

elvégezni.

Az

állományellenőrzést

bizottság

végzi

a

tagintézmény-vezető megbízása alapján. Befejezéskor jegyzőkönyvet kell felvenni. c) Az állományellenőrzést lehetőleg szorgalmi időn kívül kell megtenni. d) Az állományellenőrzés alkalmával mutatkozó hiány esetén a könyvtár vezetője fegyelmileg és anyagilag felelős, ha

150


-

bizonyíthatóan nem tartotta illetőleg nem tartatta meg a könyvtári nyilvántartást, kezelési, használati működési szabályokat,

-

nem hívta fel (adott esetben írásban) a tagintézmény-vezető figyelmét, hogy a könyvtár állománya károsodásnak van kitéve,

-

egyéb vétkes kötelességszegést követett el,

-

a hiány a megengedett mértéket meghaladja.

e) Ha a kimutatott hiány elkerülhetetlen tárolási illetőleg kezelési veszteségnek minősül, ennek megengedhető hiány címén való törlését a fenntartó szerv engedélyezheti. A megengedhető hiány mértéke évenként az állomány négy ezreléke. f) Selejtezésre tervszerű állományapasztás (elavult, felesleges könyvek kivonása) és természetes elhasználódás során kerülhet sor. A selejtezéshez a könyvtárosnak a nevelőtestület véleményét is figyelembe kell venni. g) A könyvtár állományából egyéb okokból kivezetni elháríthatatlan esemény, bűncselekmény, behajthatatlan követelés és káló kapcsán lehet. h) A tagintézmény-vezető gondoskodik mindazon körülmények kialakításáról, melyek biztosítják a könyvtári állomány megóvását. A könyvtárban minden tűzrendészeti óvintézkedést meg kell tenni. i) Kártérítés Az olvasók által elvesztett, vissza nem szolgáltatott, vagy megrongált dokumentumok és AV hordozók megtérítése minden használóra nézve kötelező. A könyvtárnak joga van az elvesztett, megrongált dokumentumok és AV hordozók másik példányát, vagy a beszerzési árát kérni. Ha a kölcsönző ezt nem tudja teljesíteni, akkor az általa meghatározott technikával készült másolat előállítási költségének megtérítését kérheti.

16.10 A könyvtárhasználat szabályai a tagintézmény könyvtárában A tagintézmény könyvtárának fő feladata, hogy a tanítás ideje alatt és a tanítási órán kívül lehetővé tegye a gyűjtemények használatát. A könyvtár olvasói a tanuláshoz, munkájukhoz és (vagy) a szabadidejük eltöltéséhez keresnek irodalmat. A tagintézmény könyvtárába beiratkozni és kölcsönzési díjat fizetni nem kell. A tagintézményben a könyvtáron kívül öt helyiségben letéti könyvtár működik a megfelelő szakmai tanár anyagi felelősségével. A letéti állomány kölcsönzésre nem kerülhet, mert oktatási munkaeszköz.

151


A könyvtár a letéti állomány kezelése, állapota felett felügyeletet gyakorol. Használat módja: -

helyben olvasás (a kézikönyvek csak helyben olvasásra használhatók, kölcsönzése esetenként hétvégére)

-

kölcsönzés

Kölcsönzés: Nyilvántartás: számítógépes nyilvántartás Nincs kölcsönzési határidő. A diákok év végén minden dokumentumot (a tartós könyveket is) kötelesek visszahozni. A hiányzó dokumentumot az érintett köteles pótolni vagy kifizetni. Nyitvatartási idő: 16 óra Az állomány védelme megfelel az érvényes munkavédelmi és tűzvédelmi szabályoknak. Védelem: -

szakszerű tárolás az adott körülményeknek megfelelően

-

rendszeres takarítás, portalanítás

-

a használat során történt kisebb sérülések javítása

-

súlyosabb sérülések esetén a könyv köttetése.

16.11 A tagintézmény könyvtárának gyűjtőköri szabályzata A gyűjtés szintje és mélysége A cél, hogy a tananyaghoz és szakmai képzéshez kapcsolódó irodalom középszinten tartalmilag teljes legyen. Kiemelten gyűjtendő: -

a helyi tantervben meghatározott kötelező és ajánlott irodalom, a munkáltató eszközként használatos művek

-

szépirodalmi művek közül a tananyagban szereplő írók, költők művei, válogatások, szöveggyűjtemények.

-

az iskolában tanított nyelvek oktatásához felhasználható idegen nyelvű segédletek (könyvek, kazetták, videofelvételek)

Teljességgel kell gyűjteni az alapvizsga és az érettségi vizsga követelményeinek megfelelő alap– és középszintű irodalmat. Biztosítani kell a tantárgyi programban meghatározott ház is ajánlott olvasmányokat legalább tanulócsoportnyi példányszámban.

152


Kézikönyvtár: -

pályaválasztási, továbbtanulási, felvételi kiadványok: teljességgel

-

helytörténet: válogatva

-

iskolatörténet: teljességgel

-

szépirodalom. teljességgel kell gyűjteni alapvizsga és az érettségi vizsga követelményrendszerében meghatározott kötelező és ajánlott olvasmányokat.

-

pedagógiai gyűjtemény: klasszikus pedagógiai szakirodalom: válogatva

-

Könyvtári szakirodalom: középszinten

-

egyéb dokumentumok: az iskolatörténethez, szakmához kapcsolódó AV, CD dokumentumok válogatva.

-

Kiemelten gyűjtendők a közgazdasági tudományok területéről az iskolában oktatott szakirányok dokumentumai, elsősorban a kézikönyvek a gyorsan változó jogszabályok illetve jogszabályi magyarázatok segédkönyvei.

153

A TATABÁNYAI INTEGRÁLT SZAKISKOLA, KÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM MIKES KELEMEN FELNŐTT ÉS IFJÚSÁGI GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLÁJÁNAK

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

2013.

Tatabányai Integrált Szakiskola, Középiskola és Kollégium Mikes Kelemen Felnőtt és Ifjúsági Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskolájának Szervezeti és Működési Szabályzata

1

A TÖRVÉNYES MŰKÖDÉS ALAPDOKUMENTUMAI Az intézmény törvényes működését az alábbi - hatályos jogszabályokkal összhangban álló - alapdokumentumok határozzák meg: •

jelen szervezeti és működési szabályzat

•

pedagógiai program,

•

házirend

Az SZMSZ, a pedagógiai program és a házirend nyilvánosak, papíralapú adathordozón és elektronikus formában is egyaránt hozzáférhetők, megtekinthetők és tanulmányozhatók: •

az intézmény könyvtárában

•

az intézmény honlapján: www.mikes-tbanya.sulinet.hu

A pedagógiai program megtekinthető az intézmény titkárságán. Az intézmény további dokumentumai: •

Szakmai alapdokumentum,

•

intézményi esélyegyenlőségi program,

•

éves munkaterv,

•

további, intézményi működést meghatározó belső szabályzatok.

1.7 A szabályzat hatálya A Tatabányai Integrált Szakiskola, Középiskola és Kollégium Mikes Kelemen Felnőtt és Ifjúsági Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskolájának szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot a tagintézmény-vezető előterjesztése után a nevelőtestület 2013. szeptember 27-én fogadta el. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt az iskolai diákönkormányzat és a szülői munkaközösség.

155


2 2.1

AZ ISKOLA LEGFONTOSABB JELLEMZŐI Az iskola alapadatai Az iskola neve: Tatabányai Integrált Szakiskola, Középiskola és Kollégium Mikes Kelemen Felnőtt és Ifjúsági Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskolája Székhelye: Tatabányai Integrált Szakiskola, Középiskola és Kollégium 2800 Tatabánya Pilinszky János u. 3. telephelyei: o ügyviteli telephelye: 2800 Tatabánya Béke u. 8. o tagintézmény telephelye: 2800 Tatabánya Posta u.6. Törzsszáma: 769581 OM azonosító: 201298 Elérhetőségek: Telefon:

tagintézmény: 34/512-340

Fax:

tagintézmény: 34/512-346 tagintézmény: suli504@ mikes-tbanya.sulinet.hu

Honlap:

www.mikes-tbanya.sulinet.hu

Bankszámlaszám: OTP 11740009-15769589 Adószám: 15769589-2-11 KSH azonosító: 15769589-8532-322-11 Szakmai alapdokumentum kelte és száma: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 21.§ (3) bekezdése és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VII.31.) EMMI rendelet 123. § (1) bekezdése alapján 2013. 08.05-én megjelent Magyar Közlöny. Az iskola működési területe: Közép-dunántúli Régió, igény szerint az egész ország A tagintézmény közfeladata, alaptevékenységei: 156


III.

Nappali rendszerű szakiskolai és szakközépiskolai oktatás e) nappali rendszerű, 2+(1-3) évfolyamos szakiskolai oktatás f) nappali rendszerű érettségire épülő szakképzés

IV.

Iskolarendszerű felnőttoktatás b) nappali oktatás munkarendje szerinti 4 évfolyamos gimnáziumi felnőttoktatás c) esti munkarend szerinti 4 évfolyamos gimnáziumi oktatás d) levelező munkarend szerinti 4 évfolyamos gimnáziumi oktatás e) esti és levelező munkarend szerinti érettségire épülő szakképzés

Az alaptevékenységhez kapcsolódó szakfeladatok: 853121 Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam) 853122 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása (9-12/13. évfolyam) 853131 Nappali rendszerű szakiskolai oktatás (9-10. évfolyam) 853132 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai oktatása (9-10. évfolyam) 853211 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon 853212 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon 853231 Emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatás a szakképzési évfolyamokon 853114 Gimnáziumi felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam) 853214 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás 853221 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon 853222 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon 853224 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás 562913 Iskolai intézményi étkeztetés 856000 Oktatást kiegészítő tevékenységek komplex támogatása 931204 Iskolai, diáksport-tevékenység és –támogatása 931205 Fogyatékossággal élők iskolai, diáksport-tevékenysége és támogatása 856091 Szakképzési és felnőttképzési támogatások

157


841901 Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai 841907 Önkormányzatok elszámolásai a költségvetési szerveikkel 682002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 910121 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása Az alaptevékenység ellátására rendelkezésre álló, időlegesen szabad kapacitás kihasználását célzó tevékenységekhez kapcsolódó szakfeladatok: 562917 Munkahelyi étkeztetés 855931 Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás 855932 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás 855933 Foglalkoztatást elősegítő képzések 855935 Szakmai továbbképzések 856092 Munkaerő-piaci felnőttképzéshez kapcsolódó szakmai szolgáltatások A megszerezhető végzettségeket a Szakmai alapdokumentum tartalmazza. A tagintézmény alapítási éve: 1964. október 13. (2013. augusztus 05.) A tagintézmény alapító szerve: Emberi Erőforrások Minisztériuma Fenntartó és felügyeleti szerv: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. A fenntartó székhelye: 1051 Budapest Nádor u.32. Az tagintézmény típusa: Közös igazgatású köznevelési intézmény (szakiskola, középiskola, kollégium). Az engedélyezett osztályok száma: Nappali tagozaton: •

a szakiskolai képzésben és az érettségire épülő szakképzésben

•

gimnáziumi képzésben és nappali tagozaton a felnőttoktatásban

10-11osztály 5-6 osztály

(összesen: 16 osztály) Esti és levelező tagozaton •

26 osztály

a felnőttoktatásban

A tagintézmény épületegyüttesében egyidejűleg 16 osztály helyezhető el. Felvehető maximális tanulólétszám a tagintézménybe: •

a nappali tagozaton:

490 fő

158


• 2.2

az esti és levelező tagozaton:

1000 fő

Az iskola bélyegzői: Hosszú bélyegző: Felirata: Tatabányai Integrált Szakiskola, Középiskola és Kollégium Mikes Kelemen Felnőtt és Ifjúsági Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskolája 2800 Tatabánya I., Béke u. 8. Tel.:34/512-340 Fax:34/512-346 Lenyomata:

Körbélyegző:

Felirata: Tatabányai Integrált Szakiskola, Középiskola és Kollégium Mikes Kelemen Felnőtt és Ifjúsági Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskolája

Lenyomata: A tagintézmény további bélyegzőit és azok használatát külön szabályzat tartalmazza.

159


3 3.1

A TAGINTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI Az iskola vezetői Az iskola élén az igazgató áll, aki vezetői tevékenységét az igazgatótanács bevonásával gyakorolja, amelynek tagjai a tagintézmény-vezetők. A 2007. évi CLII. törvény alapján, ezen személyek vagyonnyilatkozat tételére kötelezettek az iskola Vagyonnyilatkozattételi Szabályzatában foglaltaknak megfelelően. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMMI rendelet 188. §-a alapján az igazgató megbízza a tagintézmény vezetőjét, hogy a tagintézmény tekintetében gyakorolja mindazokat a hatásköröket – beleértve a vizsgadokumentumok aláírásának (kiadmányozás) jogát is – amelyeket a szakképzésről szóló illetve a szakmai és az érettségi vizsga szabályairól szóló rendeletek a vizsgaszervező intézmény vezetőjére ruháznak.

3.1.1 A tagintézmény tanácsadó testülete Az tagintézmény vezetőjének munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét)

középvezetők

segítik

meghatározott

feladatokkal,

jogokkal

és

kötelezettségekkel. A tagintézmény tanácsadó testületének tagjai: •

a tagintézmény-vezető

•

a tagintézmény-vezető helyettesek

•

munkaközösség-vezetők.

A tagintézmény tanácsadó testülete konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Heti rendszerességgel rendes, szükség esetén rendkívüli megbeszélést tart, melyről írásos emlékeztető feljegyzés készül. A tanácsadó testület tagjai ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Együttműködik az tagintézmény más közösségeinek képviselőivel, így a szülői munkaközösséggel, az iskolaszék képviselőivel, a diákönkormányzat diákképviselőivel, a közalkalmazotti tanáccsal, a szakmai munkaközösségekkel. A tanácsadó testület jogkörei: Döntési •

Saját munkaprogramja.

•

A tagintézmény feladatainak összehangolása.

•

A Pedagógiai Programmal összhangban álló szakmai fejlesztésekről és az azt szolgáló személyi, tárgyi feltételekről.

160


Véleményezési •

Az alkalmazottak erkölcsi és anyagi elismerését jelentő ügyekben.

•

A tagintézményi fejlesztési, beruházási, felújítási, karbantartási tervek.

•

A tagintézményi költségvetés belső keretei felosztásának tervezete.

•

A kibocsájtásra kerülő tagintézményi szabályzatok, az tagintézmény éves beszámolója.

Állásfoglalási •

Szakmai, pedagógiai kérdésekben.

•

A tagintézmény működését befolyásoló pénzügyi, költségvetési, személyi és tárgyi feltételeket érintő javaslatokról.

•

Minden olyan kérdésben, amelyről az intézmény igazgatója állásfoglalást kér.

Javaslattételi: •

minden a tagintézmény működését érintő témakörben.

3.1.2 A tagintézmény vezetői közötti feladatmegosztás A nevelési-oktatási tagintézmény tagintézmény-vezetőjének feladatköre, felelőssége •

A Knt.69.§.-a alapján készült munkaköri leírása tartalmazza. A tagintézmény-

vezető helyettesek feladatait a munkaköri leírások szabályozzák. 3.1.3 A tagintézmény vezetőinek helyettesítési rendje A tagintézmény vezetője képviseli a tagintézményt. Jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az tagintézmény más alkalmazottjára átruházhatja. A tagintézmény vezetőjét helyettesítheti: •

távollétében a munkaköri leírásában meghatározott feladatokban teljes joggal az l.sz.

tagintézmény-vezető

helyettes

teljes

felelősséggel

és

beszámolási

kötelezettség mellett. •

Az 1. sz. tagintézmény-vezető helyettes távolléte esetén a 2. sz. tagintézményvezető helyettes helyettesíti a tagintézmény-vezetőt teljes felelősséggel és beszámolási kötelezettség mellett. Mindegyikük távolléte esetén a tagintézményvezető a nevelőtestület egy tapasztalt tagját bízza meg a helyettesítéssel, akinek hatásköre az intézmény működésével, a gyermekek, tanulók biztonságának megóvásával összefüggő, azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki.

3.2

Gazdasági szervezet A tagintézmény az Intézményfenntartó Központ jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége. Önálló költségvetéssel nem rendelkezik, költségvetését és

161


gazdálkodási kereteit az Intézményfenntartó Központ költségvetésének melléklete tartalmazza.

3.3

Szakalkalmazottak közössége A szakalkalmazottak közösségének tagjai az iskola adminisztratív és technikai dolgozói: iskolatitkár, gazdasági ügyintézők, rendszergazda, oktatás technikus, takarítók, karbantartó. Közvetlen feladatuk a tagintézmény működésének biztosítása. A szakalkalmazottak az igazgató, a tagintézmény-vezető közvetlen irányítása alatt állnak. Feladataikat részletesen munkaköri leírásaik tartalmazzák. Részt

vesznek

a

tagintézmény

minden

dolgozóját

érintő

megbeszéléseken,

értekezleteken. 3.4

A nevelőtestület A nevelőtestület - a köznevelési törvény 4. §-a (20) alapján – a nevelési-oktatási intézményben

közalkalmazotti

jogviszony,

munkaviszony keretében

pedagógus-

munkakörben, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak közössége. A tagintézmény nevelőtestülete a nevelési-oktatási kérdésekben a tagintézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület döntési jogköre A nevelőtestület dönt a köznevelési törvény 70.§. (2) bekezdése a) – k) pontjaiban meghatározott kérdésekben. Az óraadó tanár a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyekben nem rendelkezik szavazati joggal. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni a köznevelési törvény 70. §-ának (3) bekezdésében, valamint a 20/2012. EMMI rendelet 117. §-ában foglaltak szerint. A nevelőtestület értekezletei A tagintézmény nevelőtestülete a tanév folyamán rendes és rendkívüli értekezleteket tart. A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: •

tanévnyitó és tanévzáró értekezlet.

•

őszi és tavaszi nevelési értekezlet,

•

félévi osztályozó értekezlet, 162


•

tanév végi osztályozó értekezlet,

•

szükség szerint rendkívüli nevelőtestületi értekezlet.

Rendkívüli

nevelőtestületi

értekezlet

hívható

össze

a

tagintézmény

lényeges

problémáinak megoldására, amennyiben a nevelőtestület tagjainak egyharmada, illetve a tagintézmény vezetője vagy vezetősége szükségesnek látja. A nevelőtestület értekezletein emlékeztető feljegyzés készül az elhangzottakról. Ha a szülői munkaközösség vagy a diákönkormányzat kezdeményezi az értekezlet összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról a tagintézmény nevelőtestülete dönt. Az osztályközösségek problémáinak megvitatása osztályértekezleti formában is lehetséges. Az osztályértekezleten csak az adott osztályközösségben tanító pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. Az osztályértekezletek időpontjait az osztályfőnökök határozzák meg, bármikor tartható az osztály aktuális problémáinak megbeszélésére. A tagintézmény nevelőtestület döntései, határozatai A nevelőtestületi értekezlete akkor határozatképes, ha az iskola főállású pedagógusainak legalább 80%-a jelen van. A nevelőtestületének döntéseit és határozatait - a jogszabályokban, törvényekben meghatározottak kivételével - nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlősége esetén a tagintézmény-vezető szavazata dönt. A döntések és határozatok – fegyelmi felelősséggel - a nevelőtestület minden tagjára kötelezőek. A döntések és határozatok az iskola iktatott iratanyagába kerülnek. A nevelőtestület többségének, illetve személyi ügyekben az érintett személynek a kérésére a nevelőtestület döntését titkos szavazással hozza meg. Ilyen esetben szavazatszámláló bizottságot kell kijelölni a nevelőtestület tagjai közül. A tagintézmény nevelőtestületének átruházott feladatai, a beszámolás rendje •

A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségekre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet köteles tájékoztatni - a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár.

•

A tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés céljából fegyelmi bizottságot hoz létre. A fegyelmi bizottság állandó tagjai a tanulói fegyelmi ügyekről a nevelőtestületi

163


értekezleten kötelesek tájékoztatást adni, szükség esetén a fegyelmi eljárás lezárása után is sor kerülhet a nevelőtestület tájékoztatására. 3.5

Az osztályközösség és osztályfőnök Az osztályközösség az egy osztályba járó tanulók közössége. Az osztályközösségek diákjai a tanórák túlnyomó többségét az órarend szerint közösen látogatják. Az osztályközösség önmaga dönt diákképviseletéről. Az osztályközösség vezetője az osztályfőnök. Az osztályfőnök megbízásáról a tagintézményben az igazgató és a tagintézmény-vezető együttesen dönt. A megbízást határozott időre az igazgató adja. Az osztályfőnök jogosult az osztályában tanító pedagógusok osztályértekezletének összehívására. Az osztályfőnök feladatait munkaköri leírása, a javasolt osztályfőnöki témákat pedig az osztályfőnöki munkacsoport által elkészített helyi tanterv tartalmazza.

3.6

A tagintézmény diákönkormányzata A köznevelési törvény 48. §-a és a 20/2012. EMMI rendelet 120. §-a rendelkezik a tanulóközösségeket és a diákönkormányzatot érintő kérdésekben. A törvény alapján, az iskola tanulói közös tevékenységük megszervezésére - a Házirendben meghatározottak szerint - diákköröket hozhatnak létre. Ifjúsági- politikai szervezetek iskolán kívül szerveződhetnek. A tagintézmény diákönkormányzatának működési rendje •

A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki - a diákönkormányzat megbízása alapján - eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is.

•

A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá.

•

Feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését.

•

A diákönkormányzat anyagi támogatásáról az iskola vezetése a költségvetés előkészítésekor gondoskodik.

•

A diákönkormányzat - a nevelőtestület véleményének kikérésével - dönt saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök 164


felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról,

az

iskolai

diákönkormányzati

tájékoztatási

rendszerének

létrehozásáról és működtetéséről, valamint a tájékoztatási rendszer (iskolaújság, iskolarádió stb.) szerkesztősége tanulói vezetőjének (felelős szerkesztőjének), munkatársainak megbízásáról. •

A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a tagintézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.

•

Az iskolai diákönkormányzat döntési jogot gyakorol a tanulókat érintő kérdésekben, amit a köznevelési törvény 48. §-a (2).-e és a 20/2012. EMMI rendelet 120. §-a meghatároz. Ez utóbbi szabályozza a diákközgyűlés összehívását, lebonyolítását.

Diákönkormányzat

működését

részletesen

szervezeti

és

működési

szabályzata

tartalmazza. Kapcsolattartás a diákönkormányzattal A DÖK tevékenységét, az iskolai diákönkormányzatot a tanulók által választott, az igazgató által megbízott segítő tanár támogatja és fogja össze. A DÖK a segítő tanár közreműködésével vagy közvetlenül fordulhat az iskola vezetőségéhez. A diákönkormányzat a saját hatáskörébe tartozó döntések meghozatala előtt a nevelőtestület véleményét, illetve SZMSZ-ének jóváhagyását a diákönkormányzatot segítő tanár közreműködésével a tagintézmény-vezető útján kéri meg. A jogszabályokban meghatározott esetekben a diákönkormányzat véleményének megszerzéséről az igazgató gondoskodik az előterjesztés legalább 15 nappal korábban történő átadásával. Az igazgató, a tagintézmény-vezető a véleményeztetésre kerülő anyagok tervezeteinek előkészítésébe a diákönkormányzat képviselőit bevonhatja, tőlük javaslatot kérhet. A diákönkormányzat véleményét a nevelőtestületi értekezleten a diákönkormányzatot segítő tanár képviseli. A nevelőtestület értekezletére a választott diákképviselő is meghívható. 3.7

A tagintézmény szülői közössége A szülői munkaközösség saját SZMSZ-e és munkaterve szerint folytathatja munkáját. Működését szabályozza, véleményezési jogkörét meghatározza a köznevelési törvény 73. §-a és 20/2012. EMMI rendelet 16. §-a és a 119. §-a. A szülői munkaközösség vezetőjével az iskola igazgatója, illetve a tagintézmény vezetője tart kapcsolatot. 165


A tagintézmény szülői munkaközösségének részére a tagintézmény-vezető tanévenként legalább két alkalommal tájékoztatást ad a tagintézmény munkájáról. A szülői munkaközösség azon üléseiről, melyen az iskola képviselője részt vesz, a képviselő tájékoztatja a tantestületet. Az osztályok szülői munkaközösségeivel az osztályfőnökök tartanak kapcsolatot. Ennek fő formája a szülői értekezlet. Az osztályok szülői közösségének kérésére – az egész közösséget, vagy annak túlnyomó részét érintő problémák megvitatására, megoldására – rendkívüli szülői értekezletet kell összehívni. A szülőkkel való kapcsolattartás rendje a tagintézményben A köznevelési törvény 72. §-a szabályozza a szülők jogait és kötelezettségeit. Kapcsolattartás: •

szóbeli tájékoztatást tart az éves munkatervben rögzített, az általános munkaidőn túli időpontokban (szülői értekezletek, fogadóórák)

•

rendszeres írásbeli tájékoztatást ad (a tanulók tájékoztató füzetében, nyomtatott naplókivonatban, elektronikus ellenőrzőben).

A szülői értekezletek A szülői értekezletet az osztályfőnök tartja. A szülők a tanév rendjéről, feladatairól a szeptemberi szülői értekezleten kapnak tájékoztatást. Az iskola tanévenként legalább két szülői értekezletet tart. Rendkívüli szülői értekezletet az osztályfőnök és a szülői munkaközösség elnöke hívhat össze. A szülői fogadóórák Az iskola valamennyi pedagógusa az éves munkatervben meghatározott időpontban tart szülői fogadóórát, melyről a szülőknek a tanév első szülői értekezletén szóban, majd az időpont előtt legalább 7 nappal írásban az osztályfőnök ad tájékoztatást. Ha a szülő fogadóórán kívüli időpontban szeretne találkozni gyermeke tanárával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetnie az érintett pedagógussal. Rendszeres írásbeli tájékoztatás Valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet az osztálynaplóba beírni. Az érdemjegyekről és hiányzásokról szóló tájékoztatást a szülő kérésére az osztályfőnök a lezárt hónapot követő hó 10-ig a szülőnek megküldi. A szülői munkaközösség döntési joga van a következő esetekben: 166


-

saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról,

-

tisztségviselőinek megválasztásáról.

Ezen fórum figyelemmel kíséri a tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét és a gyermekeket érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a tagintézmény vezetőjétől. Az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein.

167


4

AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE Tagintézményvezető



TANTESTÜLET Szülői munkaközösség

Diák-önkormányzat

Közalkalmazotti tanácstagok

Iskolatitkárok

Oktatástechnikus

Gazdasági dolgozó

168

Technikai dolgozók


4.1

Az intézményen belüli kapcsolattartás formái

4.1.1 Vezetők közötti kapcsolattartás A tankerületi igazgatói értekezlet Szükség szerint, legalább havi rendszerességgel –, a megyeközponti tankerületi igazgatói értekezlet – szükség szerint, kétheti rendszerességgel – az elnök vezetésével áttekinti a területi szervek feladatkörébe tartozó feladatok ellátását. Célja a kölcsönös tájékoztatás az előző értekezlet óta történt jelentős eseményekről, a következő időszakra vonatkozó feladatok egyeztetése, összehangolása, tájékoztatás a végrehajtott feladatokról.

4.1.2 A vezetők és a beosztottak közötti kapcsolattartás Alkalmazotti értekezlet Tagjai: az intézményben foglalkoztatott valamennyi dolgozó, akivel az intézmény határozott vagy határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyt létesített. Az óraadók tanácskozási joggal vehetnek részt a 20/2012. EMMI rendelet 190.§ (5) alapján. Az alkalmazotti értekezlet akkor határozatképes, ha tagjainak legalább kétharmada jelen van. Határozatait egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza. Az értekezletről jegyzőkönyv készül. A nevelőtestületi értekezlet Tagjai:

a

vezetők,

valamint

a

Szakmai

alapdokumentumban

meghatározott

alaptevékenységre létesített munkakörökben közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatottak. A nevelőtestület értekezleteit részletesen a 3.3.2. pont tartalmazza.

169


4.1.3 Munkaközösségi értekezlet Tagjai: az adott pedagógiai területhez tartozó pedagógusok Jogai: •

•

Döntési jogkör -

A munkaközösség éves munkatervéről.

-

A munkaközösség szakmai munkájáról.

-

A módszertani és szaktárgyi értekezletekről.

-

A bemutató foglalkozásokról.

-

A munkaközösség tagjainak fejlesztő szakmai programjáról.

-

Az egységes követelményrendszer kialakításáról, és bevezetéséről.

Véleményezési jogkör -

•

Az oktatás tartalmi fejlesztésének irányáról.

Javaslattételi, állásfoglalási jogkör -

A költségvetésben az előirányzatok felhasználására.

-

Tankönyvrendelések irányítása, ellenőrzése.

-

A pedagógusok továbbképzésére.

-

A tagintézményi pályázatokban való részvételről.

Az alkalmazotti közösség tájékoztatása A tájékoztatás formái: •

Tájékoztatás írásban (az igazgató, ill. a tagintézmény-vezető aláírással igazolják az értesítést).

•

Tájékoztatás a tanári szobákban lévő hirdetőtábla útján.

•

Tájékoztatás szóban munkaértekezleteken (jegyzőkönyv rögzíti).

•

Tájékoztatás elektronikus információs csatornákon (pl. email, web).

4.1.4 Nem pedagógus dolgozókkal való kapcsolattartás • Az iskolaorvossal, az iskola védőnőjével a tagintézmény-vezető és a tagintézmény-vezető helyettes tartja a kapcsolatot. •

A rendszeres egészségügyi vizsgálatok megszervezésekor a védőnő az osztályfőnökökkel a tagintézmény-vezető helyettesekkel egyeztet.

4.1.5 A tanulók tájékoztatásának formái • szóbeli: osztályfőnök, szaktanárok által, •

írásbeli: folyosón elhelyezett hirdetőtáblán, faliújságon,

170


• 4.2

elektronikus: iskola honlapja, iskolarádió, iskola TV.

A dolgozók munkarendje

4.2.1 A vezetők munkarendje • Vezetői ügyeletet kell tartani munkanapokon, a munkaterv mellékletében szereplő, az adott tanévre vonatkozó beosztás alapján, szombaton a távoktatási napokon, illetve mindaddig, amíg az intézményben saját program folyik (versenyek, vetélkedők, mérkőzések, előadások, szakkörök, a diákönkormányzat által szervezett programok stb.). A vezetői ügyeletet a tagintézmény-vezető, a tagintézmény-vezetőhelyettesek láthatják el. •

Vezetői ügyeletet kell tartani más napokon is, ha iskolai szintű rendezvény van az intézményben.

4.2.2 A pedagógusok munkarendje • A pedagógusok jogait és kötelességeit A köznevelési törvény 62. §-a rögzíti. •

A pedagógus munkakörbe tartozó feladatok leírását - a túlórák és megbízások pénzügyi vonzata miatt - a tantárgyfelosztás, az órarend és a feladat ellátási terv tartalmazza.

•

A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és a helyettesítési rendet a tagintézmény-vezető állapítja meg az intézmény órarendjének (foglalkozási rendjének) függvényében.

•

A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az iskola feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni.

•

A pedagógus köteles l5 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni.

•

A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7 óra 30 percig köteles jelenteni az intézmény tagintézmény-vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője a helyettesítésről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles hiányzásának kezdetekor a tanítandó tananyagot az tagintézmény-vezető helyettesekhez eljuttatni, hogy biztosítani lehessen a tanmenet szerinti előrehaladást. Rendkívüli távolmaradásra "utólagosan" engedélyt kérni nem lehet.

•

Egyéb esetben a pedagógus a tagintézmény-vezetőtől kérhet engedélyt egy nappal előbb távolmaradásra, a tanóra elhagyására, és minden egyéb, az órarendet érintő

171


változtatásra. Tantermek elcserélését a tagintézmény-vezető helyettes is engedélyezheti. •

A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében, hiányzás esetén lehetőség szerint - szakszerű helyettesítést kell tartani.

•

A pedagógusok számára - a kötelező óraszámon felüli - a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést a tagintézmény-vezető

adja

a


helyettesek

vagy

a

munkaközösség - vezetők javaslatainak meghallgatása után. 4.2.3 A pedagógus ügyelet rendszere A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és a helyettesítési rendet a tagintézmény-vezető helyettes állapítja meg az intézmény órarendjének (foglalkozási rendjének) függvényében. 4.2.4 Az intézmény tanulóinak munkarendje • A tanulók napi munkarendjét alapvetően az órarend határozza meg. •

A tanuló tanítási idő alatt csak az osztályfőnöke vagy tagintézmény-vezető az ill. tagintézmény-vezető helyettesek

írásos engedélyével hagyhatja el az iskola

épületét. •

A házirend tartalmazza a tanulók kötelességeit és jogait, valamint a tanulók belső munkarendjének részletes szabályozását.

•

A házirend betartása a tanulók számára kötelező.

•

Erre elsősorban minden tanuló saját maga, másodsorban a pedagógusok ügyelnek. (Az ügyeleti rend beosztása a tagintézmény-vezető illetve a tagintézmény-vezető helyettes feladata.) A házirendet – a tagintézmény-vezető előterjesztésére - a nevelőtestület fogadja el, a törvényben előírt személyek egyetértésével /köznevelési törvény 70. §-a./

4.2.5 A dolgozók megbízásának, kijelölésének elvei A közoktatási intézmény vezetője - a köznevelési törvény 68. §-a alapján- gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatosan minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörbe. •

A tagintézmény-vezetőt és a gazdaságvezetőt az igazgató nevezi ki.

•

A tagintézmény-vezető helyettesek kinevezése és kinevezésének visszavonása előtt az igazgató kéri a nevelőtestület véleményét.

•

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelősöket az igazgató bízza meg a nevelőtestület véleményének kikérése után.

172


•

A munkaközösségek vezetőit a munkaközösségek tagjai választják, a megbízást az igazgató adja.

A megbízott vezetőknek a megbízással együtt kell átadni új munkaköri leírásukat. A vezetői pótlék mértékét a mindenkori jogszabályok alapján kell meghatározni. Az iskola üres állásai nyilvános pályázat útján meghirdetésre kerülnek. A pályázatokat a közalkalmazotti tanács véleményezi. Többletmunkák kijelölése A tagintézmény-vezető az alábbi többletmunkákkal bízhatja meg az intézményben tanító pedagógusokat a törvényi előírásoknak megfelelően: •

•

Óraszámmal kifejezhető feladatok: -

korrepetálások

-

helyettesítések és összevonások.

A tanulók kísérése versenyek, kirándulások, egyéb iskolán kívüli programok esetén.

•

Kirándulások szervezése, vezetése.

•

Versenyekre való felkészítés.

•

Szertárak kezelése, fejlesztése, őrzése, leltározás.

•

Szabadidős programok szervezése.

•

A tanulók felügyelete (tanítási órák előtt, között, tanulmányi versenyeken, egyéb rendezvényeken, összejöveteleken pl. ünnepélyen).

•

Szakmai munkaközösség vezetése.

•

Pályázatok készítése.

•

Minden, az alaptevékenységhez kapcsolódó feladat.

A fentiek ellátása minden pedagógus számára előírható feladat. A feladattal megbízott személyeket egyeztetés után - az egyenletes teherviselés figyelembe vételével – a tagintézmény-vezető jelöli ki, s évente a munkatervben rögzítik. Tartós megbízatások: •

Osztályfőnök -

megbízatása általában négy évre szól,

-

egy osztályközösség felelős vezetője.

•

Szakmai munkaközösség-vezetők

•

Pályaválasztást segítő tanár -

iskolai szinten összefogja a pályaválasztási munkát,

173


-

a szükséges ismertetőkkel, nyomtatványokkal ellátja az osztályfőnököket és a tanulókat,

-

szervezi a nyílt napokon és tájékoztatókon való részvételt, ellátja ezek adminisztrációját.

Megállapodás alapján vállalható feladatok •

tankönyvfelelős.

A feladatokkal megbízott dolgozóknak beszámolási kötelezettségük van végzett tevékenységükről. A megbízónak számolnak be előre meghatározott szempontok és forma alapján, a megbízáskor meghatározott időpontban. 4.2.6 Szabadság kiadásának elvei A szabadság kiadása a hatályos jogszabályoknak megfelelően éves szabadságolási terv alapján történik, melyet a munkáltató véleményeztet a közalkalmazotti tanáccsal. A szabadságot az esedékesség évében kell kiadni, ez nem veszélyeztetheti az iskola szakszerű és törvényes működését. A pedagógusok alap- és pótszabadságát elsősorban a nyári szünetben kell biztosítani. Indokolt esetben – hozzátartozó betegsége, szakmai képzés, külföldi út stb. – szorgalmi idő alatt is engedélyezhető szabadság a pedagógusok részére, amennyiben a szakszerű helyettesítés megoldható. A szorgalmi időben kérhető szabadság igénylése a hatályos jogszabályoknak megfelelően történik. Az adminisztrációját az igazgatói utasításnak megfelelően kell elvégezni.

5

FELZÁRKÓZTATÓ FOGLALKOZÁSOK, TEHETSÉGGONDOZÁS Az intézmény ellátja a testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, autista, valamint a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető és organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók integrált oktatását, szakképzésben a szakmai egészségügyi követelmények szerint. Az integrált nevelés nem csupán a sajátos nevelési igényű tanulók társadalmi beilleszkedését segíti, hanem sokféle szociális készség kialakulását eredményezi a többi gyermekben, tanulóban. Abban a kérdésben, hogy a gyermek, tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, vagy sajátos nevelési igényű, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt.

174


A sajátos nevelési igényű tanulót, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulót - jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint - a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján - a gyakorlati képzés kivételével – a tagintézmény-vezető mentesíti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. Ehhez a kérelmet írásban kell beadni a tagintézmény-vezetőhöz címezve. A mentesítési kérelem és a bemutatott dokumentumok alapján a tagintézmény-vezetője határozatba foglalja a mentesítés tényét és feltételét: a fejlesztő foglalkozáson való részvétel kötelező jellegét. •

•

Ha a tanulót egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből mentesítik az értékelés és minősítés alól, az iskola – a közoktatási törvény 52. §-ának (7) bekezdésében, valamint (11) bekezdésének c) pontjában meghatározott időkeret terhére - egyéni foglalkozást szervez részére. Az egyéni foglalkozás keretében - egyéni fejlesztési terv alapján - segíti a tanuló felzárkóztatását a többiekhez. Az érettségi vizsgán az érintett tantárgyak helyett a tanuló - a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint - másik tantárgyat választhat.

A tanuló részére a felvételi vizsgán, az osztályozó vizsgán, a köztes vizsgán, a különbözeti vizsgán, a javítóvizsgán, az érettségi vizsgán, a szakmai vizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszköz (írógép, számítógép stb.) alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását.” Az integrált nevelésben résztvevő tanulók haladásáról tájékoztatóként az egyéni fejlődési lap (napló) vezetése szolgál. Kitűzött céljaink: •

a sajátos nevelésű igényű tanulók eredményes szocializációja,

•

a tanulók beilleszkedésének elősegítése,

•

a többi tanulóval való együtt haladás megvalósítása,

•

az esélyegyenlőség biztosítása.

A speciális, egyedi foglalkozások formáit és szabályait a pedagógiai program tartalmazza.

6

A TANTÁRGYI, TANÉVI FELMENTÉSEK ELJÁRÁSI SZABÁLYAI A 9 - 13. évfolyamon szakközépiskolai képzésben részt vevő (nem sajátos nevelési igényű) tanulók közül a tanórák látogatása alóli felmentést csak az a tanuló kérhet, aki előrehozott érettségi vizsgát (nyelvi előkészítő képzésben részt vett tanuló esetén az adott

175


idegen nyelvből emelt szintű érettségi vizsgát) tett. A kérelmet írásban a tagintézményvezetőnek címezve, illetve őszi vizsgaidőszakban tett érettségi esetén a vizsgaeredményt tanúsító okmány átvételét követő 10 napon belül kell benyújtani. A szakképzésben részt vevő diákok a tanórák látogatása, adott tantárgy(ak), modul(ok) esetén az értékelés, minősítés alól felmentést kérhetnek a pedagógiai programban meghatározott beszámítási lehetőségre hivatkozva. A kérelmet írásban a tagintézményvezetőnek címezve kell benyújtani. A tagintézmény-vezető a kérelmekről a beadást követően dönt. A tanórák látogatása alól felmentett tanulók az iskola területét az adott órák ideje alatt sem hagyhatják el, feltéve, hogy nem első, illetve utolsó órájukról van szó. A tanulót, ha egészségi állapota indokolja, az iskolaorvosi, szakorvosi szűrővizsgálat alapján könnyített vagy gyógytestnevelési órára kell beosztani. A gyógytestnevelési órák az iskolában vagy a pedagógiai szakszolgálat feladatainak ellátására kijelölt közoktatási intézményben kerül megszervezésre. A könnyített testnevelésre, gyógytestnevelésre utaltakról, a testnevelés óra alóli teljes felmentettekről az iskolaorvos javaslata alapján a védőnő nyilvántartást készít. A nyilvántartás alapján a tagintézmény-vezető határozatot hoz a felmentésekről.

7 7.1

AZ OKTATÓ-NEVELŐ MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSE A belső ellenőrzés célja, ütemezése •

A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működtetéséért a tagintézmény-vezető felelős.

•

A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a tanórán kívüli foglalkozásokra is.

•

Az ellenőrzés területeit, tartalmát, módszerét, ütemezését az évenként elkészítendő ellenőrzési terv tartalmazza. Az ellenőrzési tervet a tagintézményvezető nyilvánosságra hozza.

•

Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról a tagintézmény-vezető dönt.

7.2

Ellenőrzési tevékenységre jogosult munkatársak A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak: •

az igazgató,

•

tagintézmény-vezető,

•

tagintézmény-vezető helyettesek,

176


•

a munkaközösség-vezetők,

•

a munkaközösségi tagok külön megbízás szerint.

Az igazgató a tagintézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi a tagintézmény-vezető és a tagintézmény-vezető helyettesek munkáját. Ennek egyik eszköze a beszámoltatás. A tagintézmény-vezető, a tagintézmény-vezető helyettesek ellenőrzési tevékenységüket a vezetői feladatmegosztásból következő saját területükön végzik a munkaköri leírás alapján. A munkaközösség-vezetők az ellenőrzési feladatokat a munkaközösség tagjainál a szaktárgyukkal összefüggő területeken látják el. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az illetékes a tagintézmény-vezető helyettest. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival meg kell beszélni. Az általánosítható tapasztalatokat – a feladatok egyidejű meghatározásával – tantestületi értekezleten összegezni és értékelni kell. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül a nevelőtestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra a tagintézmény-vezető adhat engedélyt, kellő időben tájékoztatva erről a meglátogatandó pedagógust. 7.3

A dolgozók értékelése az ellenőrzések alapján •

Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival meg kell beszélni.

•

Az általánosítható tapasztalatokat – a feladatok egyidejű meghatározásával – tantestületi értekezleten összegezni és értékelni kell.

•

Az értékelés alapja a munkaköri leírásban foglaltak teljesítése. A gyakornok értékelése a Gyakornoki szabályzat alapján történik.

•

A nem pedagógus dolgozók munkáját a gazdaságvezető, az igazgató és a tagintézmény-vezető értékeli.

8 8.1

A MŰKÖDÉS RENDJE Elektronikus úton előállított dokumentumok kezelési rendje A tanügyi dokumentumok egy részét az országos oktatási információs rendszerek (KIR, Kétszintű érettségi szoftver, KIFIR, KIR-STAT, stb.), az iskolaadminisztrációs rendszer, valamint az elektronikus napló segítségével állítható elő. A hagyományos nyomtatványok

177


mellett a megfelelően hitelesített elektronikus dokumentumok, valamint elektronikus úton előállított papíralapú dokumentumok is megfelelnek a jogszabályok elvárásainak. 8.2

Elektronikus úton előállított papíralapú dokumentumok hitelesítése

Az elektronikus úton előállított papír alapú dokumentumok hitelességét az iskola körpecsétje és az intézményvezető, bizonyos esetekben a tagintézmény-vezető aláírása igazolja. Az elektronikus és a nyomtatott (hitelesített) kiállítás dátuma eltérhet egymástól. A hitelesített irat keltezési dátuma a nyomtatás és a hitelesítés (aláírás) dátuma. Több oldalas dokumentum esetén a fenti hitelesítés mellett: -

a tagintézmény vezetője a dokumentum minden oldalát aláírásával látja el,

-

vagy olyan módon fűzi össze, amely biztosítja, hogy a dokumentum a hitelesítés

után ne legyen módosítható.

Az elektronikus napló értékelési részéből előállított naplókivonatokat az osztályfőnök, a haladási naplót a szaktanár látja el kézjegyével, a törzslapot az intézményvezető, vagy aláírási jog átadása esetén a tagintézmény-vezető hitelesíti.

Az így keletkezett dokumentumokat a vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerint meghatározott ideig az irattárazási szabályzat alapján irattári dokumentumként kell lerakni.

8.3

Elektronikus úton előállított, hitelesített dokumentumok kezelési rendje

Iskolánkban a

tanügyi dokumentumok jelentős része már számítógépes rendszerekben

keletkezik. Ezek a következők: 1. Közoktatási információs rendszer – KIR, és alrendszerei pl. (KIFIR, KIR-STAT) 2. Kétszintű érettségi szoftver 3. Elektronikus napló, (iskola adminisztrációs rendszer) 4. Országos OKJ vizsgaszervező rendszer NFSZ 5. Iskolai Email rendszer Ezen szoftverekből hitelesített iratok két úton keletkezhetnek: -

nyomtatás és az azt követő hitelesítés

-

elektronikus hitelesítés

178


A

hagyományos

nyomtatványok

mellett

a

megfelelően

hitelesített

elektronikus

dokumentumok, valamint elektronikus úton előállított papír alapú dokumentumok is megfelelnek a jogszabályok elvárásainak. Ha az tagintézmény vezetője, vagy megbízottja

rendelkezik hitelesített elektronikus

aláírással, akkor a jogszabályokban meghatározott digitális dokumentumokat ezzel az aláírással hitelesíti. Ilyen lehetőség KIR, a Kétszintű érettségi rendszer, illetve az OKJ vizsgaszervező rendszer esetében áll fent. Az így hitelesített adatok a központi adatbázisokban kerülnek tárolásra. Az intézmény, amennyiben lehetőség van rá, az elektronikus hitelesítés mellett nyomtat másolatot a rögzített adatokról és azt hitelesítés nélkül irattári kezelés alá vonja.

9

A TANULÓK FELVÉTELÉNEK ÉS ELBOCSÁTÁSÁNAK RENDJE A tanulók felvételének és elbocsátásnak rendje mind az alap-, mind a szakmai képzésben résztvevőkre egyaránt vonatkozik. Az iskola a Szakmai alapdokumentumban meghatározott beiskolázási körzetéből vesz fel tanulókat. •

A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik.

•

A felvétel és az átvétel jelentkezési lap alapján történik.

•

A felvételről vagy átvételről a tagintézmény-vezető dönt a munkaköri leírásában meghatározottak alapján.

•

Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának döntése alapján a Szakiskolát a - 9. -10. évfolyamon-, mint kötelező felvételt biztosító iskolát jelölte ki.

•

A tanulói jogviszony a beíratás, ill. a beiratkozás napján jön létre.

•

Az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásáról - a jelentkező, valamint a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével - a tagintézmény-vezető dönt.

•

A felvétel tanulmányi eredmények alapján történik.

Ügyrend tanköteles tanuló más iskolába jelentkezése esetén: A Fogadó nyilatkozat bemutatása az osztályfőnöknek, illetve az iskolatitkárnak (dokumentálva „Leszerelési” adatlapon). Kivezetést végzi az iskolatitkár. Ügyrend a tanköteles tanuló iskolánkba való jelentkezése esetén:

179


Adatlap kitöltése, leadása a tagintézmény-vezető részére. Elfogadó vezetői döntés esetén a Fogadó nyilatkozat kitöltése, elküldése az adott iskolába. Az átiratkozás adminisztratív lebonyolítása az osztályfőnök és az iskolatitkár feladata. A szakképzésre vonatkozó jogszabály határozza meg a szakképzésben való részvétel iskolai, szakmai előképzettség szerinti feltételeit. A munkába álláshoz, az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek elsajátításában, aki már nem tanköteles, részt vehet akkor is, ha nem rendelkezik alapfokú iskolai végzettséggel. Ha a szakiskola és szakközépiskola olyan szakképesítés megszerzésére készít fel, amelyhez egészségügyi követelményeknek, pályaalkalmassági követelményeknek kell megfelelni, az első szakképzési évfolyamra való felvételnél, átvételnél, illetőleg a továbbhaladásnál az egészségügyi követelményeknek, pályaalkalmasságra vonatkozó szakvéleményt figyelembe kell venni. A pályaalkalmassági követelményeket és a szakmai alkalmassági vizsga követelményeit a felvételi tájékoztatóban nyilvánosságra kell hozni. A tanulói jogviszony megszűnése A tanulói jogviszony megszűnik, ha: •

A tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján.

•

A tankötelezettség utolsó éve szorgalmi idejének utolsó napján, ha a tanuló írásban bejelenti, hogy tanulmányait nem kívánja tovább folytatni.

•

Az érettségi vagy a szakképesítő vizsga letétele napján.

•

A tankötelezettség megszűnése után, ha a tanuló írásban bejelenti, hogy kimarad.

•

A tankötelezettség megszűnése után az iskola kérelem nélkül is megszüntetheti a tanulói jogviszonyt, ha az iskola kötelező foglalkozásairól a jogszabályban meghatározott időnél többet mulasztott igazolatlanul a tanuló.

•

Fegyelmi határozat alapján a tanuló kizárásra kerül a tankötelezettségre vonatkozó szabályoknak a betartásával.

10 TAGINTÉZMÉNYI MUNKACSOPORTOK 10.1 Szakmai munkaközösségek Szakmai munkaközösségek létrehozásának lehetőségéről a közoktatásról szóló 2011. évi CXC. törvény 71. paragrafusa rendelkezik. A szakmai munkaközösségek javaslattételi és véleményezési jogkörük gyakorlásával kapcsolódnak be az iskola vezetésébe. A szakmai munkaközösségek feladatai: •

Döntenek működési rendjükről és munkaprogramjukról. 180


•

Tanév végén elkészítik értékelésüket a munkaközösség tevékenységéről.

•

Szakmai, módszertani kérdésekben segítik az iskola vezetőségének munkáját.

•

Részt vesznek a nevelő-oktató munka tartalmi és módszertani fejlesztésében.

•

Módszertani megbeszéléseket tartanak, szervezik és figyelemmel kísérik a szakirodalom tanulmányozását, felhasználását.

•

Segítséget és útmutatást adnak a kezdő tanároknak, kölcsönös óralátogatásokat szerveznek.

•

Elvégzik a tantárgycsoporttal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését.

•

Kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét.

•

Javaslatot tesznek a belső, illetve a kötelező pedagógus-továbbképzésen túli továbbképzési programokban való részvételre.

•

Javaslatot

tesznek

a

szertárfejlesztés,

könyvbeszerzés,

folyóirat-rendelés

pénzkereteinek, valamint az iskola költségvetésében, illetve a szakképzési alapban szakmai célra rendelkezésre álló pénzeszközeinek felhasználására, és figyelemmel kísérik azt. •

Döntenek a taneszközök, tankönyvek, segédkönyvek és tanulmányi segédletek kiválasztásáról.

•

Véleményt nyilvánítanak a szakterületüket érintő kérdésekben.

•

Javaslatot tesznek a tantárgyfelosztásra, továbbá a tanórán kívüli foglalkozások programjára.

•

Javaslatot tesznek jutalmazásra, kitüntetésre, esetleges elmarasztalásra.

A szakmai munkaközösségek tagjai munkaközösség-vezetőt választanak maguk közül, aki a felelős a fenti feladatok teljesüléséért. A munkaközösség-vezetői feladatok ellátásának időtartamáról a választással egyidejűleg a munkaközösség dönt. A munkaközösség-vezetőt a feladat ellátásával az igazgató bízza meg. A munkaközösség-vezetőt órakedvezmény és pótlék illeti meg. A munkaközösség kezdeményezheti a kutatásokat és a kísérleteket, a speciális tagozatos csoportok indítását vagy megszüntetését A

szakmai

munkaközösségek

között

együttműködést

bármely

munkaközösség

kezdeményezhet. A kezdeményező munkaközösség vezetőjének feladata a kapcsolat felvétele az együttműködésben tervezett munkaközösségekkel.

181


Ha az együttműködésnek anyagi vonzata is van, a megállapodást írásban kell rögzíteni.

10.2 Célfeladatra alakuló csoportok Az iskolai szakmai munka elősegítésére, egyes aktuális feladatok megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy a tanácsadó testület döntése alapján. A munkacsoportok határozott időre alakíthatók, vezetőjét az tagintézmény-vezető jelöli ki. 10.3 Gyermek- és ifjúságvédelem A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásával az iskolaz igazgatója bízza meg az iskola egy vagy több pedagógusát. Az ifjúságvédelmi felelős minden tanév elején tájékoztatja a tanulókat osztályfőnöki órákon, illetve a szülőket az iskolai szülői munkaközösségen keresztül személyéről és elérhetőségéről. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai: •

a 9. évfolyamra beiskolázott tanulók szociális helyzetének felmérése,

•

magasabb évfolyamon a hallgatók szociális helyzetének figyelemmel kísérése,

•

a hátrányos, halmozottan hátrányos, illetve veszélyeztetett helyzetű diákok kiszűrése, nyilvántartása, segítése. A veszélyeztető ok feltárása érdekében családi környezettanulmány kezdeményezése és végzése. Anyagi veszélyeztetettség esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapításának kezdeményezése a törvény által meghatározott szerveknél, hivataloknál,

•

az iskolai és iskolába érkező segélyek rászorultság szerinti szétosztásának biztosítása az osztályfőnökök bevonásával,

•

az intézményen kívüli segélylehetőségek felkutatása, erről a diákok tájékoztatása, segítségnyújtás a pályázatok megírásában, továbbításában,

•

szoros együttműködés kiépítése az osztályfőnökökkel, a tantestülettel és az iskola pszichológusával,

•

a szenvedélybetegségek megelőzésének, a betegek felkutatásának, a gyógyultak beilleszkedésének segítése, az iskolai prevenció irányítása,

•

egészségmegőrző és egészségvédelmi feladatok végrehajtásának ellenőrzése, szükség esetén szervezése, folyamatos kapcsolattartás az iskolaorvossal és a védőnővel,

•

a gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézmények nevének, címének, telefonjának jól látható helyen való közzététele, 182


•

tanulók tájékoztatása a számukra szervezett szabadidős programokról,

•

a tanulók részére szervezett rendezvényeken a szervezetre káros cikkek árusítási és fogyasztási tilalmának biztosítása,

•

a diákotthonban, nevelőotthonban elhelyezett tanulók munkájának figyelemmel kísérése, nevelőikkel rendszeres konzultáció szervezése,

•

a rendőrség tájékoztató tevékenységének felhasználása,

•

az igazolatlan mulasztások tényének és okának vizsgálata, felderítése, a szükséges feladatok végrehajtása, illetve annak ellenőrzése,

•

szakirodalom gyűjtése, tanulmányozása, ajánlása.

•

A rászorulók érdekében kapcsolattartás: o az illetékes polgármesteri hivatalok szociális irodájával, o a gyámhatósággal, o a szülői házzal, o a nevelési tanácsadóval, o a családsegítő intézményekkel (szükség esetén pszichológussal).

Az iskola és a gyermekjóléti szolgálat kapcsolattartásának rendszere: A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatához tartozik •

a napi kapcsolattartás a gyermekjóléti szolgálat területi felelősével telefonon, szükség esetén személyesen,

•

részvétel a gyermekjóléti szolgálat esetmegbeszélésein felkérésre,

•

ismételt igazolatlan mulasztás esetén a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve a tanuló szülőjének megkeresése, írásbeli figyelmeztetése

•

az adódó problémák okainak feltárásához – pl. gyermekbántalmazás, anyagi veszélyeztetés – a gyermekjóléti szolgálat segítő, tájékoztató, tanácsadó tevékenységének igénybevétele,

•

iskolai részvétel a gyermekjóléti szolgálat kezdeményezett felméréseiben, tájékoztató előadásain és fórumain.

Az ifjúságvédelmi felelős munkájához az iskola vezetője biztosítja a feltételeket: órakedvezmény,

továbbképzéseken

való

részvétel,

iskolai

felmérések

végzése,

szakkönyvek beszerzése.

11 A TANÉV RENDJE A tanév helyi rendjét az illetékes kormányzati szerv által kiadott rendelet alapján az iskola éves munkaterve tartalmazza. 183


A munkatervtől eltérni csak nevelőtestületi döntéssel lehet. A tanév rendjének tanulókra és szülőkre vonatkozó dátumai, eseményei megtekinthetők az iskolai faliújságon és intézmény honlapján. •

A vizsgarendet a munkatervben kell rögzíteni.

•

Amennyiben a tanév során rendkívüli ok miatt (például bombariadó, hóakadály) a tanítás elmarad, a kieső órákat pótolni kell szombati napon, kivéve azokat a tanórákat, amelyekből legalább 30 percet már teljesített a közösség.

•

Közveszéllyel való fenyegetés esetén az intézmény azon dolgozójának, aki a jelzést vette, haladéktalanul értesítenie kell az intézmény vezetőjét vagy helyettesét, ezek távollétében a rendőrséget. Az iskola kiürítését (a tűzriadó tervnek megfelelően) az intézmény vezetője vagy helyettese rendeli el, majd a rendőrség utasítása szerint jár el.

12 A TAGINTÉZMÉNY MUNKARENDJE 12.1 A tagintézményben tartózkodás rendje az iskolával jogviszonyban állók részére Az intézmény nyitva tartása: Az iskola épületei szorgalmi időben hétfőtől-péntekig reggel 6 órától este 21 óráig tartanak nyitva. Szombati napokon az iskola a Távoktató Középiskola és a tanfolyamok vagy egyéb rendezvények miatt reggel 7:00- től 18:00-ig nyitva van. •

Az épületek ettől eltérő időpontban és vasárnap is nyitva tarthatóak az igazgatóval illetve a tagintézmény-vezetővel történt előzetes egyeztetés, engedélyezés alapján.

•

Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 7:00 és este 19:00, valamint szombati tanítási napokon 8:00 és délután 16:00 óra között, a tagintézmény-vezetőnek vagy egyik közvetlen munkatársának az iskolában kell tartózkodnia

•

A vezetők ügyeleti rendjét az éves munkatervben előre írásban kell meghatározni.

•

Amennyiben a tagintézmény-vezető vagy közvetlen munkatársai közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozó tudomására kell hozni.

Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva: szerdánként 9:0014:00 óráig. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon – tanítási órák vagy rendezvények hiányában - zárva kell tartani. 184


A tanítási órák a helyi tanterv alapján: •

az ifjúsági nappali tagozaton: 7,15-14,10 óra között

•

a felnőttoktatás levelező tagozatán: 8,00 – 17,00 óra között

•

a felnőttoktatás esti tagozatán 14,15-20,15 óra között tartatnak.

Csengetési rend: Nappali tagozaton: 1. 8.00-8.45 2. 8.55-9.40 3. 4. 5. 6.

9.55-10.40 10.50-11.35 11.45-12.30 12.40-13.25

7. 13.30-14.10

Esti tagozaton: 1. 14.15-14.55 2. 3. 4. 5.

15.00-15.40 15.45-16.25 16.30-17.10 17.20-18.00

6. 18.05-18.45 7. 18.50-19.30 8. 19.35-20.15

12.1.1 A tagintézmény dolgozóinak helyiség használati rendje Az iskola dolgozói saját munkahelyüket, valamint a közös helyiségeket az iskola nyitva tartási ideje alatt használhatják. A tanításhoz közvetlenül nem kapcsolódó helyiségek – műhely, raktárak – megfelelő használatáért az igazgató, illetve a tagintézmény-vezető felelős. Az iskola oktatási helyiségei, sportlétesítményei az iskolai feladatok ellátásán túlmenően más feladatokra csak az igazgató, illetve a tagintézmény-vezető előzetes engedélyével használhatók. Közérdekű célokra az iskola helyiségei átengedhetőek. Egyéb igénybevétel esetén az iskola bérleti díjat számít fel az önköltség-számítási szabályzat szerint. Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős: •

a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért,

185


•

az iskola rendjének és tisztaságának megőrzéséért,

•

a takarékos energiafelhasználásért,

•

a tűz- és balesetvédelmi valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért.

Berendezéseket, felszereléseket, eszközöket az iskolából kivinni csak igazgatói, illetve tagintézmény-vezetői engedéllyel, átvételi elismervény ellenében lehet. A kivitt eszközért a külön igazgatói utasításban rögzítettek szerint felel az elismervényt aláíró személy. •

Munkaszüneti napon, tanítási szünetben az intézmény épületeit használni az igazgató ill. a tagintézmény-vezető engedélyével lehet, aki gondoskodik az iskola nyitásáról és zárásáról.

•

Az iskolai helyiségek hétfőtől péntekig reggel 7 órától 20:15 óráig, illetve szombati tanítási napokon 8 órától 16:00 óráig vehetők igénybe. A könyvtár a könyvtári órákban látogatható. Ettől eltérő rendre a tagintézmény-vezető adhat utasítást.

•

Az iskola épületeinek bejárataihoz kulccsal, valamint a riasztóberendezés működtetéséhez

kóddal a tagintézmény-vezető a gazdasági ügyintéző, a

karbantartó és a takarítónők rendelkeznek. 12.1.2 A tagintézmény tanulóinak helyiség használati rendje A tanulók az iskola helyiségeit csak pedagógus felügyelete mellett használhatják. Az egyes tantermek speciális használatára vonatkozó utasítások a termekben megtekinthetők, a tanévben itt tartott első foglalkozás alkalmával a foglalkozást tartó nevelő ismerteti a szabályokat. A DÖK számára biztosított helyiség használatáért a DÖK segítő tanár felelős. A helyiségekben levő berendezési tárgyakat, felszereléseket és eszközöket a tanulók nevelői felügyelet mellett használhatják. Az eszközök szakszerű használatát ismertetni kell a tanulókkal az első foglalkozás alkalmával. Az iskolába behozott tárgyakért az iskola anyagi felelősséget nem vállal. 12.1.3 Kártérítési felelősség A tanulók kártérítési felelőssége Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben jogellenesen kárt okoz, kártérítésre kötelezett a Köznevelési törvény 59.§-a valamint a 20/2012. évi EMMI rendelet 53. §-a alapján. Az intézmény kártérítési felelőssége A hatályos jogszabályok értelmében az intézmény a tanulónak tanulói jogviszonnyal, ill. gyakorlati képzéssel összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes

186


mértékben felel. A kártérítésre a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének rendelkezéseit kell alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy a nevelési-oktatási intézmény, illetve a gyakorlati képzés szervezője felelőssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. 12.2 Az iskola használati rendje az iskolával jogviszonyban nem állók részére Kiterjed mindazon személyekre, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel, abból a célból, hogy biztosítani kell: •

az intézmény zavartalan működését, a nevelő és oktató munka nyugodt feltételeihez szükséges körülményeket

•

a tanulók védelmét

•

az intézményi vagyon megóvását

•

az intézményegység vezetőjének tájékozottságát.

Szorgalmi időben az intézmény nyitva áll azok számára, akik szolgáltatásait igénybe veszik vagy igénybe kívánják venni, az alábbiak szerint: •

a szülő joga, hogy megismerje az intézmény nevelési és pedagógiai programját, házirendjét, továbbá tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról, valamint gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon;

•

a fenntartó képviselői ellenőrzik az intézmény gazdálkodását, működésének törvényességét, a szakmai munka eredményességét;

•

szakértők a pedagógiai-szakmai munka értékelése végett;

•

más szervezetek, intézmények képviselői kapcsolattartás, együttműködés érdekében.

Azokba a helyiségekbe, ahol a tanulók nevelése és oktatása folyik, a belépni csak az igazgató ill. a tagintézmény-vezető engedélyével szabad. Üzleti tevékenységgel, vagy bármilyen más eseti üggyel kapcsolatosan az intézménybe belépni, bent tartózkodni az intézmény vezetőjének engedélyével lehet. Az iskola épületébe érkezők tájékoztatása a portán ügyeletet teljesítő technikai dolgozó feladata. A portás intézkedéséig a vendégek, látogatók a porta előtt várakoznak. Az iskola helyiségeit csak rendeltetésüknek megfelelően nevelési-oktatási célra lehet használni, ettől csak az igazgató ill. a tagintézmény-vezető engedélyével lehet eltérni. A bérleti díjak az iskola szabályzata szerint kerülnek megállapításra.

187


12.3 A tanítási (foglalkozási) órák, óraközi szünetek rendje, időtartama •

Az oktatás és a nevelés a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján történik pedagógus vezetésével, a kijelölt termekben.

•

Az elméleti órák időtartama 45 perc, az esti és levelező oktatásban 40 perc. Rendkívül indokolt esetben az igazgató, illetve a tagintézmény-vezető rövidített órákat és szüneteket rendelhet el.

•

A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató vagy a tagintézmény-vezető adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató vagy a tagintézmény-vezető tehet.

•

A kötelező orvosi vizsgálatok az igazgató és a tagintézmény-vezető által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást ne zavarják.

•

A tanítási órákat becsengetéskor kell megkezdeni, és kicsengetéskor befejezni.

•

Tanítási órákat csak az alábbi esetekben lehet összevonni: dolgozatírás esetén, illetve két egymást követő testnevelés óra, valamint két egymást követő olyan óra esetén, amelyen meg nem szakítható kísérletet (pl. kémiai) végeznek, illetve érettségire felkészítő órákat.

•

Egyéb esetekben az összevonást az igazgató vagy tagintézmény-vezető engedélyével lehet megtenni.

•

Tanítási óráról pedagógust kihívni csak rendkívüli esetben lehet, megoldva a tanulók felügyeletét.

•

Az iskola helyiségeinek bérbe adása a nevelő-oktató munkát nem zavarhatja.

•

Az óraközi szünetek időtartama: 5, 10, 15 perc, a csengetési rend szerint.

•

Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési időn kívül a tanulók lehetőség szerint az udvaron töltik, vigyázva saját és társaik testi épségére.

•

Az óraközi szünet rendjét szükség szerint beosztott pedagógusok felügyelik.

12.4 A tanórán kívüli foglalkozások rendje •

Az iskola a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez, melynek formái: korrepetálás, szakkör, érettségire való felkészítés (közép- illetve emelt szinten), iskolai sportkör, tömegsport, tanulmányi-,

szakmai-,

műveltségi-versenyekre

188

történő

felkészítés,


sportversenyek, iskolák közötti bajnokságok, diáknap, kulturális rendezvények. A rendszeres délutáni foglalkozások kezdésének időpontját a résztvevők – pedagógusok és diákok – közösen állapítják meg. •

Az anyagi vonzattal járó, eseti foglalkozásokról az osztályfőnök értesíti a szülőket.

•

Önköltséges tanfolyamokat az iskola a tanulók érdeklődésének, a szülők igényének és a szaktanárok vállalkozási készségének függvényében indíthat.

•

Az iskola a mindennapi testedzést a tanórai foglalkozások mellett a diáksportkörök működésének támogatásával biztosítja. A programokat a testnevelő tanárok állítják össze és felügyelik. A diáksportkör tagjai DSK támogatással járulhatnak hozzá a sportkörök működtetéséhez. Ennek és a DSK támogatására

kapott

egyéb

összegeknek

a

felhasználásáról

az

iskolai

diákközgyűlésen kell számot adni. A diáksportkör működési rendjét, illetve a diáksportkör és az iskola kapcsolattartásának módját és formáit, az anyagi támogatás összegét tanévenként előre megkötött megállapodás tartalmazza. •

Az iskolában az Országgyűlés által elismert egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek.

A hit- és

vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. •

Az iskolában politikai párt, szerveződés nem működhet.

13 A TANKÖNYV-ELLÁTÁS SZABÁLYAI 13.1 A tankönyvrendelés menete: •

A tankönyvrendeléssel megbízott alkalmazott gondoskodik arról, hogy a használható tankönyvek és segédkönyvek jegyzéke a szakmai munkaközösségek és a pedagógusok rendelkezésére álljon.

•

A pedagógusok minden tanév első felének végéig írásban jelzik igényüket az általuk használni kívánt tankönyvekre vonatkozóan.

•

A szakmai munkaközösségek véleményezik az egyes pedagógusok által kiválasztott tankönyveket.

•

A szülői munkaközösség és a diákönkormányzat véleményezi a tagintézményvezető által elé terjesztett tankönyvlistát. Ugyancsak véleményt mond a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat a pedagógusok által használni kívánt, de a tankönyvlistán nem szereplő könyvek, munkafüzetek kérdésében is.

A tankönyvek rendelésének menetét és a tankönyvellátást önálló szabályzat részletezi. 189


14 AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR HASZNÁLATÁNAK RENDJE Az iskolai könyvtár fő feladata a gyűjtemények használatának biztosítása. A könyvtár olvasói a tanuláshoz, munkájukhoz, és a szabadidejük eltöltéséhez kereshetnek irodalmat. Az iskola könyvtárába beiratkozni és kölcsönzési díjat fizetni nem kell.

A tanulók az

iskolába történő beiratkozáskor automatikusan a könyvtár olvasóivá válnak. Adataikat a könyvtáros a tanévkezdés után rögzíti. A dolgozók adatai az első kölcsönzéskor kerülnek az adatbázisba. Az esetleges adatváltozást az olvasók írásban jelzik a könyvtárosnak, aki az adatbázisban módosítja azokat. A könyvtár szolgáltatásai: •

kölcsönzés,

•

helyben olvasás,

•

tájékoztatás,

•

fénymásolás,

•

internet hozzáférés biztosítása,

•

könyvtárközi kölcsönzés.

A kölcsönzésre vonatkozó szabályok: A kölcsönzések nyilvántartása számítógépen történik. A kézikönyvtárban elhelyezett művek (albumok, lexikonok, enciklopédiák, szótárak) általában nem kölcsönözhetőek; kivételt képez indokolt esetben szaktanári jótállással tanulmányi versenyre való felkészülés. A könyvtárból tanuláshoz szükséges tankönyveket (tartós tankönyv) minden év szeptemberében lehet kölcsönözni. A kölcsönzött tankönyveket a kölcsönzőnek be kell kötnie és állagát úgy kell megőriznie, hogy az következő évben is használható legyen. Az ún. tartós tankönyvek kölcsönzése külön kerül regisztrálásra. A diákok év végén minden dokumentumot (a tartós könyveket is) kötelesek a könyvtárnak leadni. Az iskolából kiiratkozó tanulók, valamint az iskola azon dolgozói, akiknek munkaviszonya megszűnik, szintén kötelesek könyvtári tartozásukat rendezni. Erről az elkészített formanyomtatványon igazolást kapnak. Amennyiben az olvasó nem tudja rendezni tartozását, ugyanazzal a művel pótolhatja az elveszettet, vagy kifizeti azt.

190


A könyvtár minden tanítási napon a székhelyintézményben 2,5 órát áll a tanulók és a pedagógusok rendelkezésére. A könyvtár szolgáltatásait a nyitva tartási időn belül bármikor igénybe vehetik az olvasók, abban az esetben, ha az igényelt szolgáltatás nem zavar meg már esetlegesen zajló eseményt. A könyvtárban csak pedagógus felügyelete mellett tartózkodhatnak tanulók. A könyvtárban tilos telefonálni, hangos beszéddel más olvasókat zavarni. A könyvtárban tilos dohányozni és nyílt lángot használni, valamint ételt, italt a könyvtárba bevinni. Minden olvasónak kötelessége a könyvtár bútorzatának és állományának védelme.

14.1 Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata 14.1.1 A tagintézmény könyvtárának adatai: A könyvtár neve Tatabányai Integrált Szakiskola, Középiskola és Kollégium Mikes Kelemen Felnőtt és Ifjúsági Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskolája Könyvtára -

címe: Tatabánya, I. Béke u. 8. 34/512-340, [email protected]

-

a könyvtár létesítésének időpontja 1964.

-

érvényes bélyegző

14.1.2 Az iskolai könyvtár fenntartása és szakmai irányítása: Az iskolai könyvtár az iskola szervezetében működik, fenntartásáról és fejlesztéséről a fenntartó gondoskodik. (Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata) Az iskolai könyvtár felügyeletét és irányítását az igazgató látja el (közvetlenül) a nevelőtestület és a diákközösség véleményének, javaslatainak figyelembe vételével. Az iskolai könyvtár munkájának értékelését az országos szakértői listán szereplő szakember végezheti el. 14.1.3 Az iskolai könyvtár alapfeladata Az iskolai könyvtár zárt könyvtár, amelyet az iskola pedagógusai, tanulói, dolgozói – és az iskolaz igazgatójának engedélyével külső személyek használhatnak. A z iskolai könyvtár feladatai:

191


-

gyűjtemények folyamatos fejlesztése,feltárása, őrzése, gondozása és az olvasók rendelkezésére bocsátása

-

tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról

-

könyvek és dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása

-

könyvtári dokumentumok kölcsönzése, bele értve a tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzését is.

-

tanárok és tanulók részére önképzéshez, továbbképzéshez, tanulmányi versenyekhez szükséges dokumentumok biztosítása

-

tanórai foglalkozások tartása (könyvek, könyvtárhasználat)

14.1.4 Az iskolai könyvtár gyűjtőköre - kézi és segédkönyvek -

a tantervben megjelölt kötelező és ajánlott olvasmányok

-

tankönyvek, oktatási segédletek

-

oktatási kiegészítő irodalom Az iskolai könyvtár gyűjteményjellege

-

írásos nyomtatott dokumentumok: könyv, tankönyv, módszertani segédanyag

-

auditív eszközök: hangkazetta, video-kazetta, cd, DVD, CD-ROOM Részletes gyűjtési szabályok, a gyűjtés területei

-

kézikönyvtár

-

ismeretközlő irodalom,

-

szépirodalom

-

pedagógiai szakgyűjtemény

-

könyvtári szakirodalom

-

hivatali segédkönyvtár Általános alapelv: Először a kézikönyvtár állományát gyarapítjuk, mivel helyben használható, mindenki hozzáfér.

14.1.5 Az iskolai könyvtáros feladatai - a könyvtár munkatervének, éves beszámolójának és egyéb beszámolóknak az elkészítése -

részvétel a könyvtárat érintő döntések előkészítésében (pl. átépítés, bővítés, új elhelyezés, berendezés, számítógépes ügyvitel)

192


-

a könyvtár működési dokumentumainak készítése, az irattár kezelése

-

kapcsolatok az iskolán belül az igazgatóval, munkaközösségekkel, szaktanárokkal, a diákönkormányzattal, az iskolán kívüli szervekkel, egyéb szervekkel

-

szervezői feladatok: könyv- és könyvtárhasználati tanórák tematika vagy helyi tanterv alapján, könyvtári és iskolai rendezvények szervezése, támogatása

-

Állománygondozás a gazdasági ügyintéző, a tantestület és a diákönkormányzat segítségével

-

Az állománygyarapításra fordítható összeget az iskola költségvetésében kell megtervezni, folyamatosan rendelkezésre bocsátani. A könyvtáros felelős a tervszerű felhasználásért, tudta nélkül nem vásárolható dokumentum a könyvtár számára.

-

egyedi (címleltár) és összesített állomány-nyilvántartás vezetése

-

az állomány feldolgozása (katalógusépítés)

-

állományellenőrzés, állományvédelem

-

a könyvtárhasználat biztosítása, olvasószolgálat, tájékoztatás

-

a szolgáltatásokhoz kapcsolódó nyilvántartások (kölcsönzési nyilvántartások, statisztikai nyilvántartások) vezetése

14.1.6 A könyvtárhasználat szabályai Az iskolai könyvtár fő feladata, hogy a tanítás ideje alatt és a tanítási órákon kívül lehetővé tegye a gyűjtemények használatát. A használók jogait és kötelességeit a könyvtárhasználati szabályzat rögzíti, melyet a használók számára nyilvánosságra kell hozni. A könyvtári házirendet ki kell függeszteni a könyvtárban. 14.1.7 Az iskolai könyvtár gazdálkodása Az iskolai könyvtár feladatainak ellátásához szükséges financiális feltételeket az intézmény a költségvetésben biztosítja. A fejlesztésre fordítandó összeg megállapításához szükséges az iskolai szintű tervezés, ezáltal a pedagógiai programban meghatározott dokumentumszükséglet financiális oldala összehangolható a könyvtári költségvetéssel. 3. A könyvtár fejlesztésére tervezett keretet úgy kell a könyvtáros-tanár rendelkezésére bocsátani, hogy a tervszerű folyamatos beszerzés biztosítható legyen. 4. Az iskola gazdasági ügyintézője gondoskodik a napi működéshez szükséges technikai eszközökről, irodaszerekről és szociális feltételekről.

193


A könyvtár működéséhez szükséges dokumentumok, nyomtatványok beszerzése a könyvtáros feladata.

14.1.8 A tagintézmény könyvtárának személyi és tárgyi feltételei A könyvtár 32 m2 területen helyezkedik el, galériás rendszerű. Nyitott, szabadpolcos rendszerben helyezkednek el a könyvek. 10 olvasói asztal található. Az idegen nyelvi alkönyvtár a B/10-es teremben működik. A tanári szobában letéti állomány található. A példányszámot az évek statisztika tartalmazza. A könyvtáros-tanár óraszámát az önkormányzat határozza meg. Gyűjtőkör: Az iskolai pedagógiai programban megfogalmazottak szerint -

a gimnázium esti. levelező és ifjúsági tagozata

-

a z érettségizettek szakképző évfolyamos nappali és esti tagozata

-

a szakmaorientáló (9-10. évf.)

-

szakképző szakiskola 11-12-13. évfolyama számára kötelező irodalom gyűjtése

14.1.9 A tagintézmény könyvtárának tárgyi és személyi feltételei. A könyvtárhelyiségek szabadpolcosak. A nagyobbik helyiségben egyidejűleg 36 tanuló, a kisebbik, olvasónak kialakított helyiségben 8 tanuló foglalkoztatható. A könyvtáros számára külön helyiség áll rendelkezésre az adminisztráció végzésére. Letéti állomány található a kémia szertárban, a nyelvi tantermekben, a számítástechnikai teremben. A példányszámot az éves statisztika tartalmazza. A könyvtáros óraszámát az önkormányzat határozza meg. Gyűjtőkör: Az iskolában oktatott humán és reáltantárgyak, valamint a közgazdasági és egészségügyi szakirodalom határozza meg.

15 ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSE RENDJE, A HAGYOMÁNYÁPOLÁSSAL KAPCSOLATOS FELADATOK A hagyományápolás a közösségformálás, az iskolához való kötődés erősítésének fontos eszköze. Elengedhetetlen a haladó hagyományok ápolása, új hagyományok teremtése.

194


Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, továbbá az ünnepélyekre, megemlékezésekre, rendezvényekre vonatkozó időpontokat, valamint a szervezési felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. Az ünnepélyeken a tanulók a házirendben rögzített ünnepi öltözékben kötelesek megjelenni. 15.1

Hagyományos kulturális és ünnepi rendezvények Bányász hagyományok ápolása Bár történeti mértékben városunk nem rendelkezik több száz éves múlttal, de bányász- és nemzetiségi hagyományai erős gyökerekkel kötődnek a város embereihez. Tatabánya bányára épülő város, ami jelenleg már csak hagyományaiban él tovább. A városban szinte nincs olyan család, amelyik valamilyen szinten ne lenne kapcsolatban a bányával. Ezért is tartjuk fontosnak, hogy a már csak hagyományaiban élő „bányászatot” az ifjúsággal megismertessük. Valljuk, hogy hagyomány nélkül nincs kultúra. „ Csak addig él egy nemzet, amíg van hagyománya” mondta Széchenyi István. A történelem és a társadalmi ismeretek tantárgyak óráin a helytörténeti tananyagba építjük a helyi bányászkodás kezdeteit, városunk fejlődését és iparvárossá válását. A bányász dalkincs a hagyományőrzés fontos eszköze. Mind a városi, mind az iskolai ünnepeken bányászdalok, és kiemelt jelentőséggel a Bányász himnusz hangzik el. Az ének-zene órák keretében a tanulók megtanulják a Bányász himnuszt, a hallgatott zenék között pedig a bányászdalkincs további darabjaival ismerkednek meg. Az osztályfőnöki órák tantervébe beépítve szerepel Tatabánya város történetének megismerése. A helyi bányászünnepekre emlékeztetjük tanulóinkat: •

az 1919-es bányász sortűz emlékére a Szent Borbála napján: december 4-én az országos bányászünnep alkalmával,

•

valamint a bányászszerencsétlenségek áldozatairól való megemlékezéseként a hagyományos istentisztelettel a Bábhidai templomban.

Az osztálykirándulások, a tanulmányi kirándulások programjaként szerepel a város bányász-emlékhelyeinek, múzeumainak meglátogatása: •

a Központi Bányász Emlékmű 195


•

a Bányász Kegyeleti Emlékmű

•

a Szabadtéri Bányászati Múzeum

•

a Szent Borbála szobra

•

A XII/a akna tornya, a Turul-hegyen

•

a Bányászudvar, Kertváros

Iskolai hagyományaink közé tartoznak azok a közös programok, amelyek a tantestület főhivatású és óraadó tanárai közösségi érzéseit erősítik. Ezeket az éves munkaterv tartalmazza. A nemzeti múlt tiszteletét szolgálják a nemzeti ünnepségekre nagy gonddal készített ünnepi megemlékezések. Büszkék vagyunk arra, hogy ezeken az ünnepségeken saját tanulóink lépnek fel színvonalas műsorral. •

tanévnyitó ünnepély,

•

március 15-i és az október 23-i forradalom évfordulójának megünneplése,

•

egyéb megemlékezések (aradi vértanúkról, a holocaust és a kommunista diktatúra áldozatairól, nemzeti összetartozás napjáról) tanórai keretek között zajlanak,

•

a végzős osztályok szalagavató ünnepsége,

•

ballagás,

•

tanévzáró ünnepély,

•

külföldi kapcsolatainkból adódó kulturális és sport rendezvények.

Az iskola arculatához kapcsolódó rendezvények: Mikes Karácsony, Mikes Kupa. Ehhez kapcsolódó hagyományok: A minden évben megrendezett iskolai karácsony 1996-ban új nevet kapott: Mikes Karácsony lett (DÖK napja). Programjában, a Basaválasztást megelőző eseménysorozat a hallgatók összetartozását fejleszti. Ezen az ünnepen módunk van a jó tanuló, jó magaviseletű, de szociálisan nehéz helyzetben lévő tanulók számára hangulatos karácsonyi ünnepség keretén belül ajándékot adni. Az egész napos ünnepségbe a felnőttképzési osztályok is bekapcsolódnak. Számukra ezen a napon érdekes előadásokat szervezünk. A nap végén pedig egy közös mulatságban szövődhetnek baráti kapcsolatok a különböző életkorú, képzési szinten tanuló hallgatók között. A tanulói személyiség sokoldalú fejlesztését szolgálják az alábbi hagyományok: •

iskolai mesemondó verseny,

196


•

iskolai sportverseny,

•

DO-XA Természetjáró Szakosztály túrái,

•

A Föld napjának megünneplése – az iskola környezetének tavaszi nagytakarítása, parkosítás, fák, virágok ültetése.

•

Mikes Karácsony – egész napos diákprogram, a 9. osztályosok bemutatkozó műsorával, a gólyák fogadalomtételével.

•

A Mikes Kupa természeti akadályverseny és sportnap.

A hagyományápolás külsőségei Az iskola zászlaja, címere: A Mikes család címerének három alapszínére épül: óarany, királykék, császár bordó. Mikes logó: Eredetileg a Nyugat címoldalán volt látható a dombormű, amelynek az alkotó szobrásza Beck Ö. Fülöp. A dombormű témája Mikes Kelemen, akinek neve és élete fejezi ki legjobban a szellemi szabadság és függetlenség eszméjét, amelyre iskolánk minden időben és minden körülmény között törekszik. A toll és a mécses iskolánk emblémáján azt jelképezi, hogy iskolánk nyitva áll és lehetőséget kínál mindazoknak, akik pályaválasztás előtt állnak, akik pályamódosítása készülnek, és hátrányos helyzetükön változtatni szeretnének.

16 RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE •

A 14-18 éves korosztály, valamint a 18 év feletti, középfokú nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevők megelőző jellegű, az egészségügyi alapellátás keretében szervezett iskola-egészségügyi ellátásban való rendszeres részvételéről gondoskodunk.

•

Az iskola-egészségügyi ellátás iskolaorvos és védőnő együttes szolgáltatásából áll, amelyet fogorvos és fogászati asszisztens közreműködésével látunk el.

16.1 A nevelési-oktatási intézmény orvosa által ellátandó iskola-egészségügyi feladatok A diákok, tanulók egészségi állapotának szűrése, követése •

Az iskolai tanulók időszakos vizsgálata

•

A krónikus beteg, valamint a testi, szellemi, érzékszervi fogyatékos tanulók háziorvossal egyeztetett fokozott ellenőrzése.

Alkalmassági vizsgálatok elvégzése

197


•

A testnevelési csoportbeosztás elkészítése, gyógytestneveléssel, testneveléssel, sporttal kapcsolatos iskola-egészségügyi feladatok ellátása.

16.2

Az iskola-egészségügyi tevékenységként a védőnő által önállóan ellátandó feladatok •

Alapszűrések végzése a vonatkozó módszertani irányelv szerint.

•

A gyermekek, tanulók személyi higiénéjének ellenőrzése, testi, szellemi fejlődésük ellenőrzése, regisztrálása.

16.3

•

Elsősegélynyújtás.

•

Az orvosi vizsgálatok előkészítése.

•

A védőoltásokkal kapcsolatos szervezési, előkészítési feladatok elvégzése.

•

A krónikus betegek, magatartási zavarokkal küzdők életvitelének segítése.

•

Részvétel a tagintézmény egészségnevelési programjában

Az iskolafogászati tevékenységet ellátó fogorvos feladatai •

A körzetéhez tartozó gyermekeket - egyénileg és csoportosan - fogászati gondozásban részesíti, a preventív és terápiás ellátást a szükségleteknek megfelelően végzi.

17 TANULÓI JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK Iskolánk tanulóinak joga van az oktatásra, az iskola helyiségeinek használatára, képességei szerint felzárkóztató, tehetséggondozó foglalkozáson való részvételre, mindennapi sportolási lehetőségre, az iskola pedagógiai programjában leírt egyéb foglalkozásokon való részvételre. Joga van az egyenlő bánásmódra, sérelme esetén pedagógusaihoz, igazgatójához fordulhat. A tanulói jogokat és kötelezettségeket a házirend részletesen tartalmazza. 17.1

A fegyelmező intézkedések rendje A tanulóval szemben folytatott fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 58. § és az EMMI rendelet 53-61. § szabályozza. Az a tanuló, aki kötelezettségeit enyhébb formában (kisebb mértékben) megszegi, fegyelmi intézkedésben részesíthető. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi büntetés lehet •

megrovás;

198


•

szigorú megrovás;

•

meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása;

•

áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába;

•

eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától;

•

kizárás az iskolából.

Tanköteles tanulóval szemben az eltiltás és a kizárás fegyelmi büntetés csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ekkor a szülő köteles új iskolát, keresni a tanulónak. Abban az esetben, ha a tanuló más iskolában, kollégiumban történő elhelyezése a szülő kezdeményezésére tizenöt napon belül nem oldódik meg, a kormányhivatal hét napon belül köteles másik iskolát kijelölni számára. A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza. A fegyelmi eljárás megindítása előtt a 20/2012 (VIII. 31) EMMI rendelet 53 §-a alapján egyeztető eljárás lefolytatására van lehetőség. A fegyelmi eljárás megindításáról (egyeztetési eljárás) – az indok megjelölésével – a tanulót és – kiskorú tanuló esetén – a szülőjét értesíteni kell. A fegyelmi eljárás során a tanulót meg kell hallgatni, és biztosítani kell, hogy álláspontját, védekezését, előadja. Ha a meghallgatáskor a tanuló vitatja a terhére rótt kötelességszegést, vagy a tényállás tisztázása egyébként indokolja, tárgyalást kell tartani. A fegyelmi tárgyalásra a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét meg kell hívni. Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárás során a tanulót a szülő, illetőleg más megbízott is képviselheti. A fegyelmi tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló, illetve a szülő vagy a megbízott ismételt, szabályszerű értesítés ellenére sem jelent meg. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a tanuló vagy a szülő kezdeményezésére a fegyelmi eljárást meg kell indítani és le kell folytatni. A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg. Végrehajtani csak jogerős fegyelmi határozatot lehet. Nem indítható fegyelmi eljárás, ha a kötelezettségszegés óta három hónap már eltelt. Ha a kötelezettségszegés miatt büntető– vagy szabálysértési eljárás indult, és az nem végződött

199


felmentéssel (az indítvány elutasításával), a határidő a jogerős határozat közlésétől számít. A tagintézmény nevelőtestülete a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés céljából fegyelmi bizottságot hoznak létre. 17.2 A fegyelmi bizottság Tagjai: a nevelőtestület tagjai közül választott legalább 3 pedagógus. Vezetője: a tagok maguk választják meg. A fegyelmi bizottság vezetője a tanulói fegyelmi ügyekről a nevelőtestületi értekezleten köteles tájékoztatást adni, szükség esetén a fegyelmi eljárás lezárása után is sor kerülhet a nevelőtestület tájékoztatására. 17.3 A tanulók jutalmazásának elvei Azt a tanulót, aki képességeihez mérten •

példamutató magatartást tanúsít, vagy

•

folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy

•

bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez,

•

az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza.

•

Az iskola ezen kívül jutalmazza azt a tanulót is, aki:

•

eredményes kulturális tevékenységet folytat,

•

kimagasló sportteljesítményt ér el,

•

közösségi életben tartósan szervező és irányító tevékenységet végez.

A jutalmazás formái Az iskolában a következő írásos dicséretek adhatók: •

szaktanári

•

osztályfőnöki

•

igazgatói ill. tagintézmény-vezetői

•

nevelőtestületi

Az egész évben kiemelkedő munkát végzett tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba – az előírt módon – be kell vezetni.

18 A FELNŐTTOKTATÁS A felnőttoktatás formái Az

intézmény

a

Szakmai

alapdokumentumban

felnőttképzést folytat. 200

meghatározottak

értelmében


A képzések jellegük szerint lehetnek iskolarendszerűek és iskolarendszeren kívüliek, megszervezhetők nappali, levelező, esti formában. A felnőttoktatás a következő munkarend szerint folyik intézményünkben: Nappali oktatás munkarendje szerint, a Gimnázium Ifjúsági Tagozatán, 8 órától 14 óra 10 percig tart a hét minden munkanapján. Esti tagozaton a tanulók elfoglaltságához igazodva a tanítás a hét 2 és havi szinten egy tömbösített napján 14:15-től, 20:15-ig tart. A távoktató csomaggal működő levelező tagozaton a hét szombati napján 8: 15-től 16:25-ig tartó konzultációs foglalkozásokon vesznek részt a tanulók.

A tagozat

működését külön szabályzat tartalmazza. Az iskolarendszerű felnőttoktatás Az iskolarendszerű képzések vonatkozásában a résztvevők tanulói jogviszonnyal rendelkeznek és képzésük során alkalmazni kell a köznevelési és a szakképzési jogszabályok előírásait. Az iskolarendszerű felnőttképzési csoportok indítására a fenntartó ad engedélyt a tanév órakeretének terhére, a képzésekben résztvevők az iskola közoktatási tanulólétszámába beszámítanak, az oktató pedagógusok és szakemberek feladatukat közalkalmazotti jogviszonyuk keretében végzik. A jelentkezés módja az iskola által meghatározott időszakban, a közoktatási tanév rendjéhez igazítottan történik. A képzésben részt venni szándékozó jelentkezési nyomtatványt tölt ki és tanulói jogviszonyt létesít. Az iskolarendszeren kívüli képzések Az iskolarendszeren kívüli képzések esetén a résztvevők nem rendelkeznek tanulói jogviszonnyal, esetükben a felnőttképzési és a szakképzési jogszabályok előírásai az irányadóak. Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben résztvevőkkel az intézmény felnőttképzési szerződést köt. Az iskolarendszeren kívüli képzések szervezéséhez való jogosultság feltétele a regionális munkaügyi központi nyilvántartás. Szervezésük eltérhet a tanév rendjétől, az iskola a munkaerőpiac igényeit figyelembe véve a kezdés, a befejezés, a vizsgáztatás vonatkozásában a tanév rendjétől eltérően is indíthat képzéseket. A képzésekre való jelentkezés folyamatos, a csoportok indítása a munkaerő piaci igényekhez és a létszámokhoz igazodik. 201


A jelentkezésnél figyelemmel kell lenni az iskolai végzettségre, a szakmai előképzettségre, a szakmai előgyakorlatra, az egészségi alkalmasságra –ezek meglétét az érintett intézmény vizsgálja, az előzetesen megszerzett tudás, a teljesített modul(ok) beszámíthatóságáról dönt.

19 INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK A tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformát a tanév megkezdésekor az osztályfőnök, a szakoktató köteles ismertetni. Az ismertetés tényét az osztálynaplóban kell dokumentálni. •

A pedagógus (tanár, szakoktató, osztályfőnök) szükség szerint a tanórai, gyakorlati foglalkozás, tanulmányi kirándulás megkezdése előtt köteles az ismertetést megtartani és azt dokumentálni.

•

Azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a tanulóknak az iskolában, gyakorlati munkahelyen való tartózkodás során meg kell tartaniuk, a házirend határozza meg.

•

A bekövetkezett tanulóbalesetet az azt elsőként észlelő tanuló köteles haladéktalanul jelenteni a legelső elérhető pedagógusnak (tanár, szakoktató, osztályfőnök).

•

A pedagógus, a tőle elvárható legnagyobb körültekintéssel szükség esetén azonnal megkezdi a sérült elsősegélyben részesítését, haladéktalanul értesíti az tagintézmény-vezetőt, tagintézmény-vezető helyettest aki intézkedik a baleset helyszínének a biztosításáról, tájékozódik a baleset körülményeiről, a sérülés mértékéről, gondoskodik a sérült szakszerű orvosi ellátásáról, értesíti az iskolaorvost, szükség esetén a mentőszolgálatot.

•

Az igazgató, ill. tagintézmény-vezető intézkedik a baleset kivizsgálásáról.

•

Gyakorlati foglalkozáson történt tanulói balesetek esetében együttműködési megállapodás alapján, az érvényes szerződésben megbízott szervezet jogosult eljárni.

•

Tanórán kívüli tanulói balesetek esetén az igazgató illetve a tagintézmény-vezető köteles eljárni.

•

A súlyos balesetet az igazgató ill. tagintézmény-vezető köteles a rendelkezésre álló

adatok

közlésével

haladéktalanul

személyesen) az intézmény fenntartójának. 202

bejelenteni

(telefonon,

telefaxon,


•

Az

igazgató,

ill.


minden

tanulóbalesetet

követően

köteles(ek) megtenni a szükséges intézkedéseket a hasonló esetek megelőzésére. A rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők. •

A rendkívüli esemény bekövetkezéséről haladéktalanul értesíteni kell az iskola igazgatóját illetve a tagintézmény-vezetőt, akik hatáskörükben meghozzák a szükséges intézkedéseket.

•

A rendkívüli esemény bekövetkezését az igazgató köteles a rendelkezésre álló adatok közlésével haladéktalanul bejelenteni (telefonon, telefaxon, személyesen) az intézmény fenntartójának.

•

Bomba robbantásával fenyegető bejelentés esetén az igazgató, ill. tagintézményvezető haladéktalanul értesíti a rendőrséget és intézkedik az intézmény gyors, szakszerű kiürítéséről.

•

Az iskolaépület, tanműhely kiürítése a tűzriadó tervben meghatározott kiürítési eljárás szerint, az éppen órát, gyakorlati foglalkozást tartó pedagógusok irányításával történik.

•

A kiürítési eljárás menetéről a tanulókat a tanév megkezdésekor az osztályfőnök (szakoktató) tájékoztatja.

•

A kiürítési eljárást a tűzvédelmi utasításban foglaltaknak megfelelően tanévenként legalább egy alkalommal, próbariadó keretében gyakorolni kell. Erről a munkavédelmi vezető köteles gondoskodni valamennyi, az intézményhez tartozó épületben.

•

A bombariadó miatt elmaradt tanítási órákat az igazgató, ill. tagintézmény-vezető utasítása szerint pótolni kell.

20 AZ ISKOLA KÜLSŐ KAPCSOLATAI Az iskolát a külső kapcsolatokban az igazgató, ill. tagintézmény-vezető képviseli. A tagintézmény vezető-helyettesei, más megbízottak, a vezetői feladatmegosztás szerint tartanak kapcsolatot a külső szervekkel. Rendszeres kapcsolatot tart fenn az intézmény a következő intézményekkel: •

a székhely- és a tagintézményekkel

•

a fenntartóval

•

a külső alapítványok kuratóriumával

•

a Távoktató Középiskola Alapítvánnyal

203


•

a távoktató csomaggal működő középiskolákkal

•

az egyesített Pedagógiai Szakszolgálattal

•

a Pedagógus Továbbképző Szolgáltató Intézettel

•

Családsegítő Központ Gyermekjóléti Szolgálattal

•

Egyesített Szociális Intézményekkel

•

iskolaorvos, asszisztens, védőnő

•

a sepsiszentgyörgyi Mikes Líceummal

•

a Szakképzés Szervezési Társulással,

•

a város általános- illetve középiskoláival, a kollégiummal,

•

felsőoktatási intézményekkel,

•

a szakképzést támogató intézményekkel, cégekkel, vállalkozásokkal, gazdálkodó szervezetekkel

•

a gyakorlati képzést végző egészségügyi, szociális intézményekkel,

•

az OH-OKÉV területileg illetékes irodájával,

•

a minisztériumokkal.

20.1 Kapcsolattartás a gyakorlati képzést tartó intézménnyel A gyakorlati képzést tartó intézménnyel együttműködési megállapodást kötünk minden évben. Ebben kerül szabályzásra a kapcsolattartás formája és rendje. 20.2 Kapcsolattartás a fenntartóval/tatabányai tankerülettel. Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, és elsősorban a következő területekre terjed ki: -

az intézmény átszervezése, tevékenységi körének módosítása, megszüntetése,

-

az intézmény nevének megállapítására,

-

intézményvezetői megbízás előkészítése,

-

az intézmény költségvetésének, finanszírozási ütemtervének összeállítása,

-

az adott tanítási évben indítható osztályok, csoportok számának meghatározása,

-

az intézményi szintű órakeret-és pedagóguslétszám megállapítása,

-

a munkáltatói döntések,

-

az intézmény ellenőrzése:

-

gazdálkodási, működési, törvényességi szempontból,

-

szakmai munka eredményessége tekintetében,

204


-

az ott folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre, valamint

-

a

tanuló

és

gyermekbalesetek

megelőzése

érdekében

tett

intézkedések

tekintetében, -

az intézményben folyó szakmai munka értékelése,

-

az intézmény által hozott döntésekkel kapcsolatban benyújtott, a fenntartó által elbírálására kerülő kérelmek,

-

a pedagógiai program, a szervezeti-és működési szabályzat és a házirend jóváhagyásra benyújtása, amennyiben abból a fenntartóra (valamint ha a fenntartó látja el a működtetés feladatait, a működtetőre) többletkötelezettség hárul,

-

mindazon intézményi ügyek, amelyekhez a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ belső szabályzatai szerint a fenntartó aláírása, ellenjegyzése szükséges.

A kapcsolattartás formái: -

szóbeli kapcsolattartás telefonon vagy személyesen,

-

írásbeli kapcsolattartás elektronikus vagy papír alapú formában,

-

értekezleteken, tárgyalásokon való részvétel,

-

a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából,

-

fenntartói körlevelek,

-

az intézmény által elkészített dokumentumok fenntartói aláírásra, ellenjegyzésre történő benyújtása,

-

együttműködés a fenntartói ellenőrzések során,

-

speciális információ szolgáltatás az intézmény szakmai, munkaerőgazdálkodási (valamint ha a fenntartó látja el a működtetés feladatait, a pénzügyi-gazdálkodási) tevékenységéhez kapcsolódóan,

-

a

fenntartó

döntéséhez

szükséges

adatok,

információk,

dokumentumok

rendelkezésre bocsátása, -

a végrehajtási rendeletek (20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, a tanév rendjéről szóló rendelet, a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet és a 20/2007. (V.21.) SZMM rendelet) szerinti munkaterv, jelentések, jegyzőkönyvek, tantárgyfelosztás megküldése,

-

éves beszámoló az intézmény tevékenységéről a fenntartó által meghatározottak szerint.

205


21 AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYTATHATÓ REKLÁMTEVÉKENYSÉG SZABÁLYAI Az iskolában csak olyan reklámtevékenység folytatható, amely a tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi-közéleti tevékenységgel illetve kulturális tevékenységgel függ össze. Reklámanyag csak az igazgató, ill. a tagintézmény-vezető engedélyével helyezhető el az iskolai faliújságon, vagy terjeszthető a tanulók között.

206

A Tatabányai Integrált Szakiskola, Középiskola és Kollégium

TATABÁNYAI KOLLÉGIUMA

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

2013.

Tatabányai Integrált Szakiskola, Középiskola és Kollégium Tatabányai Kollégiuma Szervezeti és Működési Szabályzata

1.Általános rendelkezések Tatabányai Integrált Szakiskola, Középiskola és Kollégium SZMSZ általános részben szerepel.

2.Az intézmény vezetése, feladatmegosztása Tatabányai Integrált Szakiskola, Középiskola és Kollégium SZMSZ általános részben szerepel.

3.A kollégium működési rendje 3.1. A kollégium működési rendjét meghatározó okmányok, a törvényes működés alapdokumentumai: - Szakmai alapdokumentum - Pedagógiai Program - Éves Munkaterv - Szervezeti és Működési Szabályzat - Minőségirányítási Program 3.1.1. Alapító Okirat A Köznevelési Törvény 21-23.§.-a rendelkezik a közoktatási-köznevelési intézmény létesítéséről, alapításáról. Ez tartalmazza az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. 3.1.2. Pedagógiai Program Az tagintézmény pedagógiai programja képezi a kollégiumban folyó nevelő-, oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el. 3.1.3. Éves Munkaterv Az tagintézmény hivatalos okmánya, mely az intézményi célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési terve a felelősök megjelölésével. A munkatervet a vezető készíti és a tantestületi megvitatás után a tantestület fogadja el. 3.2. Az tagintézmény munkarendje - A köznevelésben alkalmazottak körét a Köznevelési Törvény 61.§.-a, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés egyes szabályait a rögzíti. - A munkarendet, a munka díjazásának szabályait az 326/2013. (VIII.30) Kormány rendelet határozza meg.

- 208 -


A kollégium vezetőjének, ügyeletes nevelőnek, valamint a gazdasági ügyintézőnek az intézményben kell tartózkodnia a hivatali ügyintézés és a pedagógiai szakmai felkészültséget igénylő feladatellátás ideje alatt. 3.2. 1. A helyettesítések rendje Amennyiben a vezetők betegsége vagy más okból való távolléte nem teszi lehetővé a vezetői feladatok a, pont szerinti ellátását, akkor az e szervezeti és működési szabályzatban meghatározott helyettesítési rendben megjelölt közalkalmazott felel a nevelési-oktatási intézmény biztonságos működéséért. A helyettesítési rendben megjelölt feladatok között átfedésre-esetleg összekapcsolásra-csak az elöljáró írásbeli intézkedése alapján kerülhet sor. A helyettesítő közalkalmazott felelőssége, intézkedési jogköre csak a helyettesítési feladattal összefüggésbe hozható intézményi működéssel és a tanulók biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő eseményekre terjed ki. Valamennyi munkakör esetében a feladatot ellátó közalkalmazott munkaköri leírásban kell rögzíteni a helyettesítést ellátó személy nevét és a helyettesített feladatkört. A kollégium vezetőt teljes felelősséggel az ügyeletes nevelő helyettesíti. Az intézkedési jogköre az intézmény működésével, a gyermekek, tanulók biztonságának megóvásával összefüggő, azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. A csoportvezető tanárt távollétében csak a pedagógus helyettesítheti. Ezen felül, ha nincs szabad pedagógus, csoport összevonást kell alkalmazni. 3.2. 2. A pedagógusok munkarendje, a tagintézményben való benntartózkodás rendje -

A pedagógusok jogait és kötelességeit a Köznevelési Törvény 61-63.§.-a rögzíti.

A KnT. 17.§.-a szerint a kollégiumban dolgozó pedagógus heti lekötött munkaideje 32 ó/hét.. A pedagógusok napi munkarendjét az eseti helyettesítési, ügyeleti, készenléti rendet a kollégium vezető állítja össze. A konkrét napi beosztások összeállításával az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni a törvényi korlátozások betartásával. A pedagógusok napi munkarendjét a pedagógusok heti munkaidőbeosztása (órarend) tartalmazza, amely a nevelői szobánan és a portán van kifüggesztve. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradást, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 0800 óráig köteles bejelenteni az intézmény vezetőjének, hogy helyettesítéséről intézkedés történhessen.

- 209 -


Egyéb esetekben a pedagógus a kollégium vezetőtől írásban – lehetőleg 3 nappal az esedékesség előtt – kérhet engedélyt a távolmaradásra. A munkabeosztás elcserélése írásos kérés alapján az tagintézmény-vezető engedélyével történik. A pedagógusok számára a kötelező óraszámon felüli, a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra megbízást vagy beosztást az intézmény vezetője ad. A megbízások alapelvei: a szaktudás, a rátermettség, az egyenletes terhelés. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje •

• •

•

• •

•

A legfontosabb feladata a kollégiumban folyó nevelőtanári és tanulói tevékenység hatékonyságának mérése, annak feltárása, hogy mely területen kell és szükséges erősíteni a pedagógusok munkáját, milyen területen kell a rendelkezésre álló felszereléseket felújítani, korszerűsíteni, illetőleg bővíteni. Az ellenőrzésnek elő kell segíteni, hogy a kollégistatanulókkal való foglalkozás hatékonysága és ennek következtében tanulmányi eredményességük javuljon. A kollégiumi nevelő-oktató munka teljes körének ellenőrzése a kollégiumi vezető jogköre. A tanulócsoportok kialakítása, a szilenciumok felügyeletének megszervezése, a csoportfoglalkozások tervének elkészítése és a tanulók munkájának ellenőrzése, az iskolában megszerzett osztályzatok pontos, naprakész vezetése a csoportnaplóban, mind a kollégium rendjét és az oktatónevelő munka színvonalának emelését hivatott biztosítani. A kollégiumi vezető feladata, hogy ellenőrizze a csoportnaplók vezetését, az ügyeleti naplók vezetését, a szilenciumi rendszer működését, a hétvégi ügyeleti rendszer szakszerűségét, továbbá a csoportfoglalkozások tananyagát, a szükséges dokumentációk meglétét. Az egyéb funkcióval megbízott nevelőtanár megbízással kapcsolatos tevékenységének ellenőrzési joga a tagintézmény-vezető feladata. A kollégiumban működő sportkör vezetésével megbízott nevelőtanár köteles a kollégium vezetője által meghatározott napokon és időben ellátni a felügyeletet a különböző sportrendezvényeken és sportfoglalkozásokon. Ezen foglalkozások ellenőrzését a kollégiumi vezetője végzi. A kollégium által szervezett rendezvényeket, összejöveteleket az éves eseménynaptár tartalmazza. A rendezvény ellenőrzését a kollégium vezető és a, csoportvezető nevelők végzik.

A nevelőmunka belső vezetői ellenőrzése A belső ellenőrzés rendjét az éves munkaterv tartalmazza. Ennek évenként ismétlődő elemei: • A kollégium vezető szeptember második felében minden nevelővel megbeszéli csoportja és összkollégiumi munkaterülete nevelési tervét, majd a tanév során ellenőrzi annak végrehajtását.

- 210 -


• • •

A kollégium vezető tanév elején minden nevelővel tisztázza a tanulók normatív kedvezményeit, s az ehhez kapcsolódó igazolásokat (pl.: háromgyerekes családok, önkormányzati igazolások). A kollégium vezető félévenként tájékoztatást kér minden nevelőtől csoportjának és tanulóinak helyzetéről, tevékenységéről, a nevelői reszortterületről (év végén megadott pontok alapján, írásban). Az kollégium vezető évenként minden csoportban részt vesz csoportfoglalkozásokon és belső továbbképzés keretében bekapcsolódik egyegy nevelési terület szint- és eredményvizsgálatába.

3.3. A tanulók felvételének rendje -

-

-

A kollégiumi tagság egy évre szól. A leendő kollégiumi tanulók a továbbtanulási lapjukon kérhetik kollégiumi elhelyezésüket, erről az érintett iskola igazgatója küld hivatalos értesítést. A felvétel szempontjai: • Szociális rászorultság • Földrajzi távolság • Közlekedési szempontok • Egyéni szempontok A felsőbb évfolyamos tanulók a kollégium vezetőjéhez benyújtott írásbeli szülői kérelemmel újíthatják meg tagságukat, május 31-ig, indokolt esetben augusztus 15-ig kérhetik. A leendő 5. évf.-át megkezdő ált. iskolás, illetve 9-14. évfolyamos tanulók augusztus 15-ig írásban kérhetik kollégiumi férőhely biztosítását. Tanév közbeni jelentkezés esetén írásbeli szülői kérelmet kell benyújtani, melyet a kollégium vezetője bírál el (nagykorú tanuló maga kérheti felvételét).

3.4. Általános működési feltételek A tanulók az iskolai tanévkezdést megelőző napon költöznek be a kollégiumba. A tanulók az iskolai szervezésű elfoglaltságokon kívüli időt a kollégiumban töltik és tanulásra, művelődésre, sportolásra, szórakozásra, szervezett kollégiumi foglalkozásokra, rendezvényekre, személyes dolgaik és környezetük tisztántartására, valamint pihenésre fordítják. A kollégiumba felvett tanulókból csoportokat kell kialakítani. A csoport létszámát és összetételét a Nkt. 4. melléklet 15, Nkt. 4. § 23. figyelembevételével az igazgató határozza meg a nevelőtestület és a diákönkormányzat javaslatainak meghallgatásával. Átlagos létszám 25 fő. Ettől eltérni tankerületi igazgató engedélyével lehet. 3.4.1. Kimenő, hazautazás A tanulók minden tanítási napon a tanítási idő letelte után 16 óráig szabadon rendelkeznek idejükkel. Egyéb kötelezettségeiket a „házi- és napirend” tartalmazza. A tanulók minden hétvégén hazautazhatnak, kivéve akkor, ha a nevelőtestület és a diákönkormányzat együttes döntése alapján szabadidejükre a kollégium igényt tart. Ez maximum évi két alkalommal lehetséges. A hétvégi kollégiumban maradási szándékot minden héten, szerdán takarodóig jelenteni kell az illetékes tanárnál. - 211 -


Hét közben hazautazási engedély adható: - Szülői kérésre - Tanítási szünet esetén - Hétvégén a tanulót a kollégium csak a szülői házba engedi. Egyéb kérést csak írásos szülői támogatás esetén teljesít a kollégium. - A többnapos (legalább három) tanítási szünetekben, továbbá a téli, tavaszi, nyári szünetekben a tanulók hazautaznak, a kollégium nem, illetve csak indokolt esetben – pl. ha a hazautazás akadályoztatva van, vagy a fenntartó elrendeli – üzemel. Erre takarékossági okokból van szükség (ezen időszakban, illetve hétvégéken szállóvendégek érkezhetnek). A kollégiumot pénteken, illetve az utolsó tanítási napon délután 1700 óráig el kell hagyni, és a tanítást megelőző napon lehet oda visszatérni 2100 óráig. - Az állami gondozásban lévő tanulók szünidei ellátásáról az illetékes gyermek- és ifjúságvédő intézet gondoskodik. 3.4.2. Térítési díj, élelmezés Térítési díj megállapítása az jogszabályok, valamint az önkormányzati rendeletek alapján történik. A kollégiumi térítési díj alapja az étkezési költség. Az étkezés nyilvántartása számítógépen történik. Az étkezés rendelésének szabályai: - A tanulók iskolai napokon megrendelheti napi háromszori étkezést, kivéve a pénteki vacsorát. - Ha a szülő írásban kéri a napi háromszori étkezési kötelezettség alóli felmentést – legalább egy főétkezés (ebéd vagy vacsora) megrendelése ajánlott. 3.4.3. Lemondás, korrekció A rendelés felvételét követően a tanulók az aktuális hónap előtt előre fizetik be a térítési díjat. Korrekciót, lemondást – indokolt esetben – az étkezés igénybevétele előtt 1 nappal fogadunk el. A lemondott étkezések díjának visszatérítése a következő befizetésnél térítési díj jóváírásával történik meg. Kollégiumi tagsági viszony megszűnése esetén a fennmaradt étkezési díjat kiadási bizonylattal igazolva visszatérítjük. 3.4.4. A kollégista tanulók munkarendje A Házirend a jogok, kötelességek gyakorlásának rendjét, módját tartalmazza. A Házirend betartása minden kollégiumi tagsági viszonyban lévő tanuló számára kötelező (függetlenül a tanuló életkorától). Erre elsősorban minden tanuló saját maga, másodsorban a beosztott pedagógusok ügyelnek.

- 212 -


A Házirendet – a kollégium vezető előterjesztésére – a Diákönkormányzat egyetértésével a nevelőtestület fogadja el (20/2012. (VIII.31) EMMI rendelet.). A Házirend nyilvánosságra hozatala a megismerhetőség biztosítása a tanuló szobákban, az aulában kifüggesztéssel történik. 3.4.5. A tanév helyi rendje A tanév helyi rendjét a hatályos oktatási miniszter rendelet szerint alakítjuk ki. A tanév rendjét, programját a nevelőtestület határozza meg és rögzíti az éves munkatervben. Ennek megfelelően a tanévnyitó értekezlet az alábbiakról dönt: - Az éves munkaterv jóváhagyása - Kollégiumi rendezvények, ünnepélyek tartalma, szülői fogadóórák időpontjai - Házirend (módosítás) A foglalkozási órák, szünetek rendje: Az iskolából vagy a szakmai gyakorlatról a tanulónak 1600-ra kell beérkeznie! 1610-től a tanulás a tanulószobában, vagy a kollégista lakószobájában történik. A tanulmányi értékelés alapján, a csoport illetve a csoportvezetőség véleményével egyeztetve a nevelő engedélyezheti a szobában tanulást, a szabad szilenciumot, az egyéni tanulási rend kialakítását. Az érettségizettek, végzett szakmával rendelkezők és az ötödévesek kötetlen tanulási idővel rendelkeznek. Kimenőjük nevelői engedélyhez kötött! Csoportfoglalkozások: a csoportvezető által meghatározott időben és helyen, a kollégium vezetőjével egyeztetve, csoportonként hetente legalább 1 órábankerülnek megszervezésre. A tanulók részére előírt kötelező foglalkozások heti órarendjét a csoportvezető tanár a tanuló számára írásban határozza meg. 3.4.6. A tagintézményben tartózkodás rendje A kollégiumban folyamatos portai szolgálat van.

-

3.4.7. A tagintézmény látogatása A szülő gyermekét a reggeli ébresztőtől az esti villanyoltási időszakig bármely időpontban meglátogathatja. Rendkívüli esetben az éjszaka folyamán is. Egyéb látogatót a tanuló a kötelező foglalkozási órák kivételével 1200-2000 óráig az aulában fogadhat (a lakószobákban történő vendég fogadását indokolt esetben az emeleten tartózkodó tanár engedélyezheti).

3.4.8. Kimenő A tagintézményt kötelező foglalkozási órákon csak akkor hagyhatja el a tanuló, ha erre írásos engedélye van. Kimenőt elsősorban a csoportvezető tanár, illetve az emeleten dolgozó tanár adhat. Hétköznap vacsora után 2100-ig, illetve 2100-től indokolt esetben, egyedi elbírálás alapján lehetséges a kimenő.

- 213 -


3.4.9. A tanulók távolmaradásának, mulasztás igazolásának rendje Igazolt a tanuló távolmaradása, ha az orvos rendelkezésére hagyja el a kollégiumot vagy a csoportvezető tanártól a város elhagyására írásban engedélyt kért és kapott. Amennyiben orvos utasítására hagyta el a kollégiumot, úgy visszaérkezésekor orvosi igazolást kell felmutatni. Amennyiben a tanuló a házirendben meghatározott időre nem érkezik vissza, úgy a kollégiumot az időpont lejárta utáni 24 órán belül értesíteni köteles távolmaradásának okáról és visszaérkezésének várható időpontjáról. Ha a tanuló nem teljesíti e kötelezettségét és a csoportvezető tanárnak semmilyen információ nem áll rendelkezésre a tanulótól, úgy a visszaérkezés időpontjától számított 48 órán belül a szülőket értesítenie kell a tanuló távolmaradásáról.

4. Kollégiumi közösségek • • • •

A kollégiumi közösség: alkalmazotti és tanulói közösségek összessége A kollégiumi nevelőtestület alkotja az intézményi alkalmazotti közösséget. Kollégiumi csoport Diákönkormányzat

4.1. A kollégium nevelőtestülete, bizottságai és a szakmai munkaközösségek 4.1.1. A tagintézmény nevelőtestülete A Köznevelési Törvény 4.§.(20); 70.§ alapján – a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozható szerve. Tagjai az intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottai, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozók. A nevelési és oktatási intézmény kollégiumi nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény működésével kapcsolatos ügyekben valamint a törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. 4.1.2. A nevelőtestület értekezletei a tanév során • Állandó értekezletek - Tanévnyitó értekezlet - Félévi és év végi értekezlet - Tájékoztató értekezlet • Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet Össze kell hívni az intézmény lényeges problémáinak megoldására, a nevelőtestület 30%-a, az intézmény igazgatója vagy az érdekvédelmi szervek vezetőségének kezdeményezésére. • Munkaértekezletek A kollégiumban az intézmény egészének vagy részének munkája elemzésére, az operatív feladatok, kérdések, javaslatok, gondok megbeszélésére kell összehívni általában negyedévente egy alkalommal. Részt vesznek mindazok a dolgozók, akik - 214 -


az adott témákban érintettek. Téma az adott időszak munkájának értékelése, a következő időszak kiemelt feladatainak meghatározása. 4.1.3. A nevelőtestület döntései, határozatai A nevelőtestület döntéseit, határozatait a jogszabályban meghatározottak kivételével nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. A szavazategyenlőség esetén az tagintézmény-vezető szavazata dönt. A nevelőtestületi értekezleteken tartalmi jegyzőkönyv készül, kivétel a pedagógusprogrammal, az éves munkarenddel, valamint a személyi kérdésekkel kapcsolatos értekezleten, amelyekről szó szerinti jegyzőkönyv készül, a jegyzőkönyvek az irattárban kerülnek elhelyezésre, illetve a törvényi előírásoknak megfelelően a fenntartóhoz jut el. 4.2. A nevelőtestület által átruházott feladatkörök és az intézmény állandó bizottságai A nevelőtestület a törvényben biztosított jogosítványaival saját maga él, nem ruházza át szakmai közösségekre vagy a diákönkormányzatra. A tagintézmény nevelőtestülete a következő állandó bizottságot hozta létre: Kollégiumi Fegyelmi Bizottság. A bizottság működését, feladatát és hatáskörét, valamint jogosultságát a Köznevelési Törvény 58.§.-a szabályozza. A bizottság elnökét a tagintézmény-vezető bízza meg. Tagok: - 1 fő elnök (kollégiumi vezető nevezi ki) - 1 fő tanár (a tanuló nevelője) - 1 fő (a Fegyelmi Bizottság elnöke nevezi ki) Beszámolás a megbízatások és az átruházott feladatok ellátásáról - Tantestületi átruházott feladatok teljesítéséről az aktuálisnak megfelelően a havi rendszerességű nevelőtestületi értekezleten kell beszámolni. A megbízatások teljesítéséről a félévi és az év végi nevelési értekezleten írásban (beszámoló formájában) és szóban ad számot a feladatot elvállaló közalkalmazott. - Vezetői megbízás és átruházott feladat teljesítéséről a feladat elvégzését követően (lehetőség szerint azonnal) szóban (amennyiben a megbízást adó vezető nem adott utasítást az írásbeli beszámolásra) kell beszámolni, illetve a teljesítést értékelni. - Nem pedagógus munkakörökben elvállalt megbízatások teljesítéséről a feladat elvégzését követő első munkanapon szóban kell beszámolni a megbízást adó vezetőnek. 4.3. Kollégiumi csoport A kollégista tanulókat a kollégium vezetősége a Pedagógiai Programban rögzített szempontok figyelembe vételével sorolja csoportokba. Csoportot váltani az tagintézmény-vezető jóváhagyásával lehet. A csoport élére a kollégium igazgatója csoportvezetői feladatok ellátására egy pedagógust állít. A csoportvezető tanár kötelessége, hogy a kollégium életében, a tanulók otthonszerű együttélésében rejlő nevelési lehetőségeket önállóan, felelősséggel és céltudatosan használja ki. Csoportjában feladata az egymáshoz való alkalmazkodás kialakítása és fejlesztése, az illemtudó viselkedésre, a tisztességre, az erkölcsösségre, egymás iránti türelemre, a másság elviselésére, a személy- és közösségi tulajdon, általában az etikai, esztétikai, természeti, az ember által létrehozott értékek védelmére való nevelés.

- 215 -


A kollégium kapcsolatai 5.1. Kapcsolattartás formái az iskolákkal Az éves iskolai programokat a kollégium tanévkezdéskor meghirdeti. Az iskolai szülői értekezleten a kollégiumi tanárok „szülőként”, a félévi- és az év végi tanulókat értékelő iskolai értekezleten konzultációs jogkörrel vesznek részt. A kollégium hívja és várja az osztályfőnököket kollégiumi rendezvényeire. Az intézmény kapcsolatot tart a város, a megye, az ország azon szervezeteivel, intézményeivel, melyek az érdekszférájába tartoznak. A kapcsolattartás formái: - szabad bejárás, - nyitott és közösen szervezett kulturális és sportrendezvények, - információcsere (diákújságok), - rendszeres fórumok, - hagyomány ápoló ünnepek, - fogadóóra, - nyílt nap. Az intézményekkel év elejétől folyamatos a kapcsolattartás évvégéig. Hátrányos helyzetű tanulók miatt szükség esetén kapcsolatot tartunk a gyámügyi hivatalokkal, gyermekjóléti szolgálatokkal, nevelési tanácsadókkal, illetve a gyermekjóléti szervezetekkel, pedagógiai szakszolgálatokkal. A kapcsolattartás formái a pedagógusok munkaköri leírásában vannak megjelölve. A folyamatos feladatellátásról a nevelőtestület nevelési értekezleteken beszámol, ismerteti a gyermekjóléti szolgálat kéréseit és elvárásait. 5.2. Kapcsolat a szülőkkel A kollégium törekszik a szülőkkel való eredményes együttműködésre. Feladatunk a szülők részletes tájékoztatása gyermekük kollégiumi életéről, tanulmányi munkájáról A személyes találkozások érdekében az iskolai szülői értekezletek előtt a kollégiumi nevelőtanárok fogadóórát tartanak. A szülők előzetes egyeztetés után bármikor felkereshetik gyermekük tanárát, a tagintézményvezetőt, vagy a főigazgatót. A csoportvezető tanár a tanuló kollégiumi munkájáról, magatartásáról, a tanulmányi eredmény alakulásáról (különösen, ha a fentiek negatív irányúak) a szülőket a tanév során indokolt esetben köteles írásban értesíteni. Szükség esetén személyes találkozót kér.

6. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok E témakörben egyetértési jogot gyakorol a diákönkormányzat. A kollégium feladatai közé tartozik, hogy a tanulókkal megismertessük a Magyarország állami ünnepeit, a hozzájuk kapcsolódó eseményekkel együtt. Ugyanakkor arra is törekednünk kell, hogy itt másképpen, az iskolainál lehetőleg oldottabb légkörben ünnepeljünk és minél több élményt nyújtsunk sajátos megközelítéssel. Nemzeti ünnepeink: - Március 15-e: 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékére

- 216 -


-

Október 23-a: az 1956. évi forradalom kezdetének valamint a Magyar Köztársaság 1989. évi kikiáltásának napjáról A kollégiumi munkarendnek megfelelően kell az ünnepséget megszervezni. Ha a városban ünnepséget szerveznek, azon diákjaink is képviselik a kollégiumot. További társadalmi és kulturális ünnepeink: - Március 8-a (nőnap) - Bányász hagyományok ápolása - Október – Kollégiumi napok Kollégiumi hagyományok ápolása: - Elsősök avatása (műsorral mutatkoznak be) - Kollégiumi ballagás Az ünnepek programját csoportszintű foglalkozás keretében tartjuk meg, filmvetítéssel, irodalmi műsorral, beszélgetéssel. Az épületben az alkalomhoz illő dekorációt is megjelentetjük, kerüljük az iskolai megemlékezések ismétlését.

7. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A köznevelési törvény kimondja, a tanulónak joga van, hogy a nevelési-oktatási intézményekben, biztonságban és egészséges környezetben neveljék, biztosított legyen a pihenési, sportolási lehetőség. Az alapszolgáltatások közé tartozik a rendszeres egészségügyi felügyelet is. 1. Kisebb problémák ellátását (elsősegélynyújtás) a nevelőtanárok végzik. . A kollégiumi beköltözés feltétele a lakóhely szerinti háziorvos igazolása arról, hogy a tanuló fertőző betegségben nem szenved, közösségben elhelyezhető. Egészségnevelési tájékoztató a csoportfoglalkozásoknak témakörében szerepel, segítséget az adott terület egészségügyi szakembere ad. 2. A kollégiumban tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek árusítása, bevitele, fogyasztása.

8. Az intézmény védő- óvó intézkedései A tanulóbalesetek megelőzése miatt, minden tanév elején a csoportvezető tanár tájékoztatja a tanulókat a baleset megelőzésével kapcsolatos helyes magatartásról, külön felhívja a figyelmet azokra a dolgokra, melyek veszélyt okozhatnak, valamint az elektromos háztartási gépek helyes használatára. Az intézmény a szükséges balesetvédelmi vizsgálatokat megtartja. A tanulók saját elektromos berendezést csak a munkavédelmi felelős engedélyével használhatnak. A legfontosabb balesetvédelmi előírások, illetve tiltások a „Házirend”-ben is megtalálhatók. Amennyiben a tanulók vészhelyzetet vagy balesetet észlelnek, szólni kell a szolgálatot teljesítő tanárnak. A tanár mérlegelése alapján elhárítja a vészhelyzetet, az ápolónő vagy a tanár elsősegélyben részesíti a tanulót (sérültet), szükség esetén orvost vagy mentőt hív. Tűz esetén értesíti a tűzoltóságok, illetve a tűzriadó szabályainak megfelelően jár el. Ha a tanulót baleset éri, az e célra központilag előállított formanyomtatványon nyilvántartást kell felvenni. E baleseti jegyzőkönyv egy-egy példányát, a tárgyhót követő hónap nyolcadik napjáig meg kell küldeni a fenntartónak, illetve a tanulónak vagy a szüleinek. Egy példányt pedig meg kell őrizni. Felelős: a munkavédelmi felelős.

- 217 -


Bombariadó esetén az a felnőtt dolgozó, akinek az ezzel kapcsolatos jelzés tudomására jutott értesíti a rendőrséget, a főigazgatót, a kollégium vezetőt ,vagy az ügyeletes tanárt, aki intézkedik az épület kiürítéséről. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendőket a kollégiumi Tűzvédelmi Szabályzat és a Katasztrófavédelmi Szabályzat tartalmazza. A kollégiumban tilos kereskedelmi célú vagy egészségre károsító anyagok fogyasztására buzdító reklámtevékenység folytatása.

9. A kollégium dokumentumainak nyilvánossága A kollégium Nevelési Programja, Szervezeti és Működési Szabályzata, Házirendje a tanári szobában, a könyvtárban és az tagintézmény-vezetői irodában megtalálható. Ezen dokumentumokhoz a szülők és a tanulók hozzáférhetnek. A kollégium vezetője kérésre bármikor tájékoztatást ad a fenti dokumentumok bármelyikéről. A tanév eleji szülői értekezleten a kollégiumi vezető az intézmény nevelési programjának, működésének és házirendjének legfontosabb kérdéseiről a szülőket és a szülői értekezlet után a tanulókat tájékoztatja. 21. Házirend nyilvánossága A házirend nyilvánosságára vonatkozó szabályozás-összhangban a köznevelésről szóló törvénnyel kiegészült azzal, hogy a házirend egy példányát a szülőknek, tanulóknak a gyermek, a tanuló óvodába, iskolába, kollégiumba történő beíratásakor, illetve annak érdemi változása esetén át kell adni.

10. Fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei A nevelési-oktatási intézményben folytatott tanulói fegyelmi eljárás és a fegyelmi tárgyalás pedagógiai célokat szolgál. A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás (a továbbiakban: egyeztető eljárás) előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. A nevelőtestület tagjai írásbeli figyelmeztetést, írásbeli vagy szóbeli intőt adhatnak annak a tanulónak, aki megsérti a kollégium házirendjét. A csoportvezető tanár írásbeli figyelmeztetést, illetve írásbeli intőt adhat annak a tanulónak, aki súlyos fegyelemsértést követett el. Ha az egyeztető eljárás nem jár eredménnyel, a tagintézmény-vezetője fegyelmi eljárást rendelhet el bármely nevelőtanár javaslatára abban az esetben, ha a tanuló kirívó fegyelemsértést követett el, illetőleg, aki már kapott a tanévben tagintézmény-vezetői megrovást és újabb tagintézmény-vezetői megrovást kellene neki adni. A fegyelmi eljárás rendjét jogszabály írja le.

- 218 -


A fegyelmi intézkedések alkalmazásánál általában meg kell tartani a fokozatosság elvét. A fokozatosság elvét nem kell megtartani abban az esetben, ha a tanuló kirívóan súlyos kötelezettségszegést követett el.

11. Egyéb foglalkozások szervezeti formái és rendje A kollégiumi foglalkozásokat a Köznevelési Törvény 28. §-a sorolja fel. Ezekből kollégiumunk – a feltételrendszer mindenkori vizsgálata után – a következőket kívánja megvalósítani, illetve diákkörök működtetésével: - Tantárgyi foglalkozások: • Számítástechnika - Kommunikációs szakkörök: • Kollégiumi könyvtár • Stúdió (diákkör) - Sportkör: • „Testépítő” szakkör Ugyancsak egyéb foglalkozások keretében szervezzük meg a házi szakmai versenyeket. Évente egy alkalommal kollégiumi diáknapot szervezünk. Programját a diákönkormányzat állítja össze. A szakkörökbe minden kollégiumi tanuló jelentkezhet érdeklődésének megfelelően, a kollégium a foglalkozásokért térítési díjat nem kér a diákoktól. A szakkörök működési helyét és idejét a tárgyi feltételeknek megfelelően, valamint az igénybe vevők elfoglaltságához igazodva működtetjük. A szakköri foglalkozások a kollégiumi nevelés országos alapprogramjának megfelelően a szabadon választott tevékenységi rendszerbe tartoznak.

12. Diákönkormányzat A Köznevelési Törvény 48.§. rendelkeznek a tanulóközösségeket és a diákönkormányzatot érintő kérdésekben. Működési rendjét – Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata – a tanulóközösség küldöttgyűlése fogadja el. Élén a működési rendben meghatározott módon választott Diákönkormányzat áll. Tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze. A Diákönkormányzat a pedagóguson keresztül is érvényesítheti jogait és fordulhat a kollégium vezetőségéhez, a kollégium nevelőtestülete a patronáló tanáron keresztül véleményével, javaslataival segíti a diákszervezet törvényes működését A kollégiumi közgyűlés a kollégium lakóinak legmagasabb tájékozódó-tájékoztató, döntéshozó fóruma, amely a tanulócsoportok által megbízott küldöttekből áll. A közgyűlések nyilvánosak. A kollégiumvezető által legalább évente kétszer, illetve a Diákbizottság működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket a bejelentett igények alapján az intézmény biztosítja (tanácskozásokhoz tanulószoba, gyűlések megtartásához a klub helység áll rendelkezésre). Költségvetési támogatást normatív finanszírozás hiányában az intézmény nem tud biztosítani. - 219 -


A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol minden olyan kérdésben, melyet a jogszabályok meghatároznak (pl. Házirend). A diákönkormányzat véleményezési jogot gyakorol a kollégium munkájának, a tanulók helyzetének átfogó elemzésében, értékelésében, pályázatok, versenyek meghirdetésében, szervezésében, a tanulók fegyelmi ügyeiben, a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításában, ünnepségek, programok szervezésében, a hagyományok építésében, az e célra fordítható pénz felhasználásában. Javaslattevő jogköre kiterjed a kollégiumi élettel kapcsolatos minden kérdésre. Működési rendjét saját maga határozza meg. A diákönkormányzat munkáját segítő pedagógust a nevelőtestület egyeztetési jogának gyakorlása mellett a tagintézményvezető bízza meg. A diákönkormányzatot a tagság a diák-önkormányzati SZMSZ alapján választja meg. A diákönkormányzat vezetése önállóan dolgozik, működéséhez az intézményi támogatáson kívül az anyagi feltételeket önállóan teremti meg (a kollégisták önkéntes hozzájárulása, rendezvények bevétele, pályázatok révén).

13. A kollégiumi sportkör, a mindennapos testedzés formái A kollégiumban sportkör alakítható egy vagy több szakosztállyal, ha erre a diákönkormányzat igényt tart, valamint a tárgyi és személyi feltételek adottak. A sportkör felnőtt vezetőjét az kollégiumi vezető bízza meg. A sportkör alakulását „Alapító Okirat”-ban kell rögzíteni, amelynek tartalmaznia kell a sportkör működésének minden lényeges mozzanatát: - Cél - A működés tárgyi- és személyi feltételei - A működéshez szükséges anyagi fedezet - Stb. A kollégium tanulói részére: - kézilabda-pálya - kosárlabda-pálya - kondicionáló szoba és egy pingpong-asztal (aulában) áll rendelkezésre.

A pályák, helyiségek használata: A használat rendjéről a tagintézmény-vezetője a főigazgatóval minden évben legkésőbb szeptember 15-ig írásban állapodik meg. A pályát és a tornatermet a tanulók szabad idejükben az előírt módon használhatják. A használat módját a kollégiumi vezető által megbízott tanár írja elő. Az előírásnak tartalmaznia kell az igénybevétel időtartamát.

-

Naponta 1600-ig és az esti órákban 2000-ig a szabadtéri pályán, A tornateremben heti két alkalommal 1900-2000-ig, A kondicionáló szobában naponta 1900-2130-ig tarthat a foglalkozás

- 220 -


14. A kollégium tanulóinak véleménynyilvánítási formái, színterei A tanulók szervezett véleménynyilvánítási színtere a közgyűlés, amely a kollégisták számára nyilvános és egyben a tanulók tájékoztatását is szolgálja. Ettől függetlenül a tanuló bármiről véleményt nyilváníthat, tiszteletben tartva az egyéb emberi jogokat. A tanulók rendszeres tájékoztatását a kollégiumi hirdetőtáblák szolgálják, melyekre ki kell tenni minden olyan nevelőtestületi döntést, amely a tanulókat érinti. A tanulók véleményének nyilvánosságra hozatala céljára szintén a hirdetőtábla használható, a felkerülő hirdetményekről a kollégiumi diákönkormányzat dönt. A diákönkormányzat kérésére a kollégium vezetője, illetve pedagógusai nyílt napot tartanak, melyen bárki elmondhatja véleményét, és kérdést intézhet a jelenlévőkhöz. A kollégium vezetője, naponta 1300-1700-ig, sürgős esetben, munkaidőben bármikor fogadják a tanulókat problémáik, kéréseik megoldása érdekében. A gazdasági ügyintéző a tanulók ügyeinek elintézéséhez naponta 700-1530-ig segítséget nyújt. A Diák-közgyűlést a Diákönkormányzat SZMSZ szerint a diákvezetőség hívja össze. A kollégium vezető a diákgyűlés előkészítésébe a diákönkormányzatot bevonja. Fentieken kívül a kollégium vezető egy héten egy óra időtartamban fogadóórát tart, ezen bárki elmondhatja észrevételeit, véleményét.

15. A tanulók jutalmazásának alapelvei -

-

-

-

-

A tanulók jutalmazásánál az elért tanulmányi eredményekre, a közösség érdekében kifejtett tevékenységre, magatartásra, szorgalomra, a kollégium hírnevét öregbítő körülményekre kell figyelemmel lenni. A tanuló, év közbeni tanulmányi eredményét, magatartását és szorgalmát a csoportvezető tanár adott időszakonként értékeli. Írásbeli dicséretben részesíti azt a tanulót, aki kiemelkedően jó, egyenletes tanulmányi munkát végzett, illetőleg szorgalmával vagy magatartásával kitűnt társai közül. Csoportvezető-tanári dicséretben részesíthető az a tanuló is, aki az előző havi értékeléshez képest lényegesen javított, tanulmányi eredménye, illetőleg szorgalma vagy magatartása kedvező módon megváltozott. Legalább egy nevelőtanár és a csoportvezető tanár javaslata alapján igazgatói dicséretben részesíthető tanév közben az a tanuló, aki hosszabb időn keresztül kitűnt társai közül jó tanulmányi eredményével, példás magatartásával, illetőleg a kollégium hírnevét öregbítő tevékenységével. Állandó kimenőben részesíthető a 14. Életévét betöltött tanuló, aki az előző év végi vagy félévi bizonyítványában négyes vagy ezen felüli eredményt ért el. Tárgyjutalomként könyv adható annak a tanulónak, aki hosszabb időn keresztül kitűnt társai közül a kollégiumi rendezvények szervezésében, lebonyolításában, illetőleg olyan tevékenységben vett részt, melyekkel a kollégium hírnevét öregbítette. Tárgyjutalom adható annak a tanulónak, aki a kollégium valamely szervezett versenyén 1-3. helyezést ért el.

- 221 -


16. Szociális támogatás elvei 16.1. Tanulók részére: Szociális támogatás nyújtása alapvetően a lakóhely szerint illetékes önkormányzat kötelessége. A kollégium gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott pedagógusa tájékozódás után segíti az érintett szülők ilyen irányú szándékát, és jelzi a kollégium vezető felé. 16.2. Kedvezményes étkezés biztosítása A kollégiumban gondoskodunk arról, hogy az arra rászoruló tanulót kérelmére kedvezményes étkezésben részesítsük. A kollégium felelős a gyerekek testi fejlődéséért. Intézményünk tanulói közül többen olyan hátrányos anyagi háttérrel rendelkeznek, amely bizonytalanná teszi a rendszeres étkezéshez szükséges térítési díj előteremtését, ebben az esetben felkeressük az illetékes önkormányzatot. A kedvezmény megilleti a kollégiumi ellátásban részt vevő, a Gyvt. 151. § (5) bekezdése szerint rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő - Kiegészítő szabályok 4. pontja szerint meghatározott - gyermeket, tanulót, akik számára ingyenes étkeztetést biztosítanak, továbbá akik számára 50%-os normatív étkezési térítési díj-kedvezmény biztosított. A megnevezett tanulók – amennyiben a támogatást kérik – a szülőkkel egy adatlapot, kérvényt töltenek ki – melyen a szülő felelősen nyilatkozik az eltartott gyermeklétszámról, illetve az önkormányzat igazolja rászorultságát.

17. Hálóhelyiségek bérbeadása, szállóvendégek fogadása • • • • • •

A hálóhelyiségek előzetes megrendelés alapján (személyesen, levélben, faxon) lehet igénybe venni A bérbeadás és az ezzel kapcsolatos tárgyalások (létszám, fizetés módja, időpont, stb.) a főigazgató, tagintézmény-vezető vezető, illetve a gazdasági ügyintéző jogköre. A tanár a diákokkal biztosíttatja az adott szobák fogadóképességét (általános rend, ágyneműk lehúzása és elzárása, személyes holmik elzárása). A vendég hét végén, szombaton vagy vasárnap reggel 1000-ig hagyja el a kollégiumot. A távozó vendégtől a portás elkéri a szobakulcsot. A szállásdíjak bizonyos esetekben a rögzített áraktól eltérhetnek, melyet megállapodásban kell rögzíteni. Rendezvények lebonyolítására igénybe vehető helyiségek és ezek bérbeadása. Bérbe adható helyiségek: - Klubterem - Étterem - Tanulószobák

18. Gyermek- és ifjúságvédelem Kollégiumunkban a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat a csoportvezető nevelők látják el.

- 222 -


Mivel a kollégium lakói egyúttal valamelyik kapcsolatos iskolának a tanulói elsősorban az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó pedagógusaival tartja a kapcsolatot. Tanév elején, majd folyamatosan a nevelőtanárok segítségével felméri és nyilvántartja a hátrányos, illetve veszélyeztetett helyzetű tanulókat, ennek alapján intézkedési tervet készít a hátrányos helyzetek, illetve a veszélyeztetettséget kiváltó ok mérsékléséről vagy megszüntetéséről. Anyagi veszélyeztetettség esetén anyagi támogatást kell kezdeményezni a település önkormányzatoknál. A kollégiumban a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzé kell tenni a gyermekvédelmi feladatokat ellátó fontosabb intézmények nevét, címét, telefonszámát. Az intézmény kiemelt figyelmet fordít a szenvedélybetegségek megelőzésére, feltárására és a sokoldalú felvilágosításra.

19. Könyvtár A kollégiumi könyvtár nem önálló jogi személy, nem önállóan gazdálkodó szervezet.

- 223 -

A TATABÁNYAI INTEGRÁLT SZAKISKOLA, KÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Recommend Documents