A TIHANYI ÖNKORMÁNYZAT LAPJA
2008. szeptember • II. évfolyam • 10. szám
Tizedik születésnap Gálamûsorral ünnepelt a Tihany Gyermek Táncegyüttes összeállításunk az 5. oldalon Fotó : BOTKA DÁNIEL
A tartalomból:
Levendula Ház
Tihanyi Fény
Látogatóközpont . . . . 3
Régi-új musical csoport a Mûvelõdési Házban . . . . 7
Nyertes pályázatok
Szüreti napok Tihanyban
Tihanyban . . . . . . . . 2
– az esõvárás jegyében . . . . 4
Balatoni hírek . . . . . . . . 8
2.
OLDAL
TIHANYI VISSZHANG
ÖNKORMÁNYZATI HÍREK
Nyertes pályázatok Tihanyban Tihany Község Önkormányzat és az itt mûködõ szer vezetek, intézmények kihasználnak minden pályázati lehetõséget, ami adódik. Az igyekezetnek meglett a gyümölcse, az elmúlt idõszakban több pályázaton is nyertek jelentõs összegeket.
Az egyik ilyen lényeges pályázat a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. a Norvég Finanszírozási Mechanizmus keretében kiírt „A nem kormányzati szervek bevonásának ösztönzése a környezetvédelem területén a Balaton Régióban” elnevezésû pályázaton nyert a Tihany Fejlesztéséért Alapítvány. A nyertes projekt a „Tihany zöldterület és hulladékgazdálkodás fejlesztése” címet viselte, és mintegy 14 249 457 forintot nyertek el. Ez a pályázat az Önkormányzat partnerségével került beadásra. Mint azt Tósoki Imre polgármester elmondta, az elnyert összeg jóvoltából megújulhatnak a belterületi csapadékvíz-elvezetõk, megvalósulhat ezek karbantartása. A program keretén belül eszközbeszerzés címén fûnyírókat, hulladéktároló konténereket is vásárolnak, és ami nagyon lényeges, beszerzésre kerül 2 darab 10 köbméteres hulladéktömörítõ konténer, melynek segítségével 40 köbméter szemetet lehet 10 köbméterré – mintegy 25 %-ra – tömöríteni. Ez a beruhá-
zás már csak azért is hasznos, hiszen hosszú távon ezzel a tömörítõ eljárással 75 %-kal csökken a szemétlerakás díja. A folyamatosan emelkedõ hulladéklerakási díjak mellett ennek költségcsökkentõ hatása elvitathatatlan. Az elnyert összeghez az Önkormányzatnak mintegy 10%-os önrészt kell biztosítania, ennek következtében összességében egy több mint 15 millió forintos program valósul meg. A Balaton turisztikai vonzerejének növelése céljából kiírt pályázatra a Közép- dunántúli régióban mintegy 1, 8 milliárd forint állt rendelkezésre. Ezen a pályázaton Tihany Község Önkormányzata is részt vett, és elnyertek 41446 500 forintot. Ez az összeg a tihanyi Szabadtéri Színpad felújítására és fejlesztésére fordítható. Ennek köszönhetõen egyrészt megvalósulhat a színpad fedése, mely már régóta sokat emlegetett hiányossága a létesítmények. Másrészt hang és fénytechnika vásárlására is nyílik lehetõség, ez nagymértékben megkönnyíti majd a Színház mûködését és lehetõvé teszi azt is, hogy a nyári színházi elõadásokon kívül is megrendezésre kerüljenek a szabadtéri színpadon rendezvények. Mindemellett a „külcsín” is változni fog, megszépül a bejárat, és kicsinosítják a Szabadtéri Színpad elõtt található kis zöldterületet is.
A „Virágos Tihanyért 2008” verseny eredményei Terasz, balkon: 1. Fejes Gáborné 2. Baranyai Gézáné 3. Némethné Vörös Ildikó
Kert: 1. Törökné Dobos Zsuzsa 2. Molnár Attila 3. Juhász Balázsné
Üzlet: 1. Oázis étterem Egyéb: 1. Visszhang Óvoda Az év kertje, 2008: Bartos Mária
TIHANYI VISSZHANG
HÁZUNK TÁJA
3.
Levendula Ház Látogatóközpont A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság fejlesztési programja Tihanyban A Tihanyi-félsziget nemcsak hazánkban, hanem Európában is egyedülálló természeti adottságú, terület, itt létesült az ország elsõ tájvédelmi körzete 1952-ben, mely ma a Balatonfelvidéki Nemzeti Park része. A félsziget nyugati része 2003. július 1. óta Európa Diplomával kitüntetett terület. Az Európa Diploma ajánlásai között szerepel a látogatóközpont létesítése. Tihany kiemelkedõ természeti és kultúrtörténeti értékei révén a régió és az ország egyik leglátogatottabb települése, igen jelentõs a rév miatti átmenõforgalom is. A turisták többnyire rövid idõt, mindössze néhány órát töltenek a településen, s ennek fõ oka az elégtelen programkínálat. A település igen jelentõs látogatottsága, az erre épülõ bemutatóhely ugyanakkor kitûnõ lehetõség arra is, hogy a régió kevésbé ismert részeire, további természeti értékek, települések felkeresésére ösztönözze, irányítsa az ideérkezõket. A Bakony-Balaton Geopark kialakítása révén egy Európában jól mûködõ, a földtani természeti értékek bemutatására alakult szervezet részévé válunk (European Geoparks Network), mely további látogatókat vonz a térségbe. A fejlesztés célja a Levendula Ház Látogatóközpont megépítése, mely a Bakony-Balaton Geopark keleti kapuja s egyben a Tihanyi-félsziget Vulkáni Képzõdményei Európa Diplomás terület látogatóközpontjának szerepét is betölti. A létesítmény feladata az lesz, hogy a Tihanyba érkezõ nagyszámú látogató számára bemutassa a Tihanyi-félsziget, a Balaton-felvidék természeti értékeit, és további helyszínek felé irányítsa az érdeklõdõket. A bemutatóhelyen kialakítandó interaktív kiállítás és a hozzá kapcsolódó programok színvonalas és tartalmas idõtöltést kínálnak, önállóan is vonzó lehetõségként jelentõsen javítva a ma még gyenge programkínálatot. A bemutatóhely külsõ és belsõ kialakítása, a bemutatás módja megteremti a kapcsolatot az épített környezet és a természeti területek között, valamennyi korosztálynak látványos, szórakoztató
idõtöltést, s ugyanakkor hasznos, a természet értékeinek megismerését és védelmét szolgáló ismereteket nyújt. Fontos szempont a megújuló energiaforrások és a környezettudatos módszerek alkalmazása, bemutatása és népszerûsítése is. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság által tervezett projekt átfogó célja elõsegíteni Tihany, a térség, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park és a Közép-dunántúli Régió idegenforgalmi vonzerejének növekedését, csökkentve a szezonalitást. A bemutatóhely földrajzilag is rendkívül kedvezõ helyen épül: a Bakony-Balaton Geopark, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park, a Tihanyi-félsziget Vulkáni Képzõdményei Európa Diplomás Terület kapuja, fogadó-, bemutató- és továbbirányító-egysége egyben. A látogatóközpont céljára 2006-ban került kialakításra a 4000 m2 alapterületû belterületi ingatlan, mely ugyancsak 2006-ban a Magyar Állam tulajdonába került, 2007-ben pedig megtörtént a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság kijelölése vagyonkezelõvé. A „Levendula Ház” névre keresztelt látogatóközpontban ellátandó funkciók, a kiállítási terekben elhelyezendõ kiállítások tematikái részletesen kidolgozottak, az építészeti tervezés megtörtént, a látogatóközpont jogerõs építési engedéllyel rendelkezik. A beruházás során mintegy 650 m2 alapterületû épületegyüttes épül fel, melyben három tematikus interaktív kiállítást, egy 100 fõ befogadására képes elõadótermet, természetismereti foglalkoztató-termet és információ-bázist alakítunk ki. A látogatóközpont parkja szervesen illeszkedik az épülethez, része lesz a bemutató programoknak. A látogatóközpont megépítésére a Nemzeti Park a KDOP2.1.1/D – A balatoni térség turisztikai vonzerejének fejlesztése – címû keretére sikeresen pályázott, az építészeti kivitelezés 2009 tavaszán kezdõdhet, a tervezett befejezés pedig 2010 második felében várható.
OLDAL
4.
OLDAL
HÁZUNK TÁJA
TIHANYI VISSZHANG
Szüreti napok Tihanyban – az esõvárás jegyében Valahogy nincs szerencsénk az utóbbi idõben szeptemberben az idõjárással. A Szüreti napok hétvégéjére ismét borongós-esõs idõt ígért a meteorológia, nem kis aggodalmat okozva a szervezõknek. Aggódva figyeltük az idõjárásjelentést egész héten, és nem voltunk különösebben optimisták. Esõrõl, hidegrõl és szélrõl szóltak az elõrejelzések, sajnos részben be is vált a jóslat. Szombaton reggel karaoke show várta a vendégeket és ahogy az megjósolható volt, elsõsorban a gyerekek próbálták ki énekhangjukat Bölcs Áron dj segítségével. Elindultak a kézmûves foglalkozások, akinek kedve támad, készíthetett bõr ajándékokat, képeket és hûtõmágnest is. A kellemetlen idõ ellenére a gyerekek fociztak egyet- a tihanyi kölyökcsapat mérte össze tudását a ministránsokkal- az összecsapást a ministráns csapat nyerte. Késõbb a felnõttek is rúgták egy kicsit a bõrt, a szeptember elején szokatlan hideg ellenére. A rendezvénysátor háta mögött a gyerekek nagy örömére beindult a felhõvadászat, és várta az apróságokat a Tintaló cirkusz is. A szakács nénik ismét kitettek magukért, nagyon finom falatok várták a tihanyiakat dél körül. Délután vendégünk volt az aszõfõi Dallamvilág musical csoport. Sokan gyönyörködhettek a gyerekek elõadásában, és kitartásában. Majd a Szuperbuli és a Dáridó címû mûsorokból ismert Gábriel szórakoztatta a közönséget, nosztalgia mûsora nagy sikert aratott. Az Adrianus Színpad borban a vígasság címû mûsora magában foglalta mindazt, ami egy szüreti mulatsághoz kell. A színpadon szólt a nóta, bordalok szórakoztatták a közönséget, a hangulat már kezdett hasonlítani ahhoz, amilyennek egy szüreti mulatságon lennie kell. Bizonyos technikai akadályok miatt a már hagyományossá vált huszár karusszel elmaradt, a nap pedig csak nem akart elõbújni a felhõk mögül. Ismét kihirdettük a „Virágos Tihanyért” verseny eredményét, a zsûri értékelése szerint ebben az évben is szép kertekkel, balkonokkal neveztek a tihanyiak. Majd a hidegben megdermedt tagjainkat mozgathattuk meg a Vastag Richárd által vezetett táncházban. A szüreti bálban a Mini Duo táncoltatta meg a jelenlévõket, akiket még az estére még der-
mesztõbb hideg sem tántoríthatta el a mulatástól. És a rossz idõ kitartott. Másnap sem lehetett egy halvány reményünk sem arra, hogy csak egy pillanatra kisüssön a nap. Pedig minden igyekezet megvolt arra, hogy szép és látványos szüreti menet szórakoztassa a közönséget. Így is szép volt, de ilyenkor ott mocorog a gondolat a szervezõben, hogy milyen lehetett volna, ha az idõjárás a kegyeibe fogad minket. Történt ugyan egy kis malõr a menetben – a kisvonatok kihagytak egy utcát, de a legelkeserítõbb a folyton szemerkélõ esõ volt. A Borsos Miklós téri parkolóban a Megyersarja hagyományõrzõi szórakoztatták a közönséget, Titz Tibor kisbíró is elrikkantotta a szövegét, majd az apátság elõtt Félix atya áldotta meg a szõlõt és a kenyeret. A menet után a rendezvénysátor megtelt díszes borrendi ruhás sokadalommal, hiszen kezdõdött a borrendi avatás, melynek résztvevõit az Asszonykórus tagjai köszöntötték. Idén a Vinitores Tychonienses Borlovagrend tagja lett Kiss István, Szabó István, Haris György és Kecskés László. Kisbírónk segítségével megválasztottuk 2008. szõlõkirálynõjét, majd a kétnapos rendezvény szárvendége, Komár László szórakoztatta a nagyérdemût. Megvolt tehát a szüret is, és csak reménykedni tudunk abban, hogy októberben a Garda Fesztiválon a napot is láthatjuk néha… R.É.E.
TIHANYI VISSZHANG
HÁZUNK TÁJA
5.
Tizedik születésnap Gálamûsorral ünnepelt a Tihany Gyermek Táncegyüttes Hihetetlen volt látni a lelke sedést. Amikor már a szervezõk feladták, a felnõt tek kidõltek az esõben, a gyere kek folytatták tovább. És ilyenkor jön rá az ember, hogy igenis, megérte… 2008. szeptember 12-én, pénteken délután nemcsak a fellépõk, a szülõk és a vendégek, hanem az esõfelhõk is gyülekeztek a Szabadtéri színpadnál. Tanácstalanul vártuk, hogy mi legyen: kezdjük, vagy ne kezdjük. Az esõ csepergett, a színpad nedves volt, és folyamatsoan lógott az „esõ lába”. Amikor egy pár percre alábbhagyott az esõ, elkezdõdött a Tihany Gyermek Táncegyüttes 10. születésnapja alkalmából rendezett gálamûsor. Elsõként az Echo Citerabanda zenélt, majd Tósoki Imre polgármester köszöntötte a gyerekeket és a vendégeket, akik között megjelent testvérvárosunk, Székelyudvarhely polgármestere, Bunta Levente is. Beszédében kiemelte a tánc, mint mozgás, öröm, érzelemkifejezés fontosságát, majd egy virágcsokorral köszönte meg a Táncegyüttes vezetõjének, Bácsi Gabriellának a tíz éves munkát. Ekkor már ismét csepergett az esõ, de a gyerekek elkezdték a táncot. Az elsõ szám alatt már néhányan elestek, de nem adták fel. Mi, szervezõk halálra váltan figyeltük a csemetéket, ahogy ropták a táncot az egyre vizesebb színpadon. A Veszprém Táncegyüttes nem is töltött sok idõt a színpadon, és mi is úgy döntöttünk, hogy nem folytatjuk tovább. Ez az elhatározás azonban nem várt ellenállásba ütközött. A gyerekek ugyanis szó szerint könyörögtek, hogy hadd táncolhassanak még. És hiába volt minden figyelmeztetés, kérés, féltés, õk táncolni akartak, és a közönség nagy-nagy
örömére táncoltak is. A parádésra sikeredett gálamûsort egy kis jól megérdemelt süteményezés várta a gyerekeket, az ötletet köszönjük Tósoki Kati néninek, a süteményeket az anyukáknak és a nagymamáknak. És még folytatnám a köszönet sorát. Elsõsorban a táncos gyerekeknek kell megköszönni azt a sok-sok szép percet, amit nekünk eddig szereztek. Gondolom, nekem csak a magam véleményét mondom, hogy nagy öröm nekünk látni minden tánclépéseteket, az elsõ ovis csetlõ-botló mozdulatoktól kezdve egészen a nagyobbacskák lelkes táncáig. Köszönjük Gabi néninek a 10 éves munkát, a türelmet, azt a sok szeretetet, és fõleg a tánc szeretetét, amit tõle kaptak a gyerekek. Köszönet jár Tihany Község Önkormányzatának is, a képviselõknek, a polgármestereknek, Bors Istvánnak és Tósoki Imrének a sok-sok segítségért. Az önkormányzat mindig szívügyének tartotta a csoport mûködését, ebben az évben a születésnap alkalmából új ruhákat, csizmákat, cipõket kaptak a gyerekek, a jubileum tiszteletére nyolcszázezer forinttal növelték meg az idei költségvetésünket. Nagyon szépen köszönjük. Segítségük nélkül nem tarthatna ott a csoport, ahol tart.
OLDAL
6.
OLDAL
TIHANYI VISSZHANG
HÁZUNK TÁJA
Külön szeretném megköszönni Filotás Tivadar képviselõ úrnak a szép ruhákat, amiket a csoportnak ajándékozott, õ mindig tanúbizonyságát adta segítõkészségének, ha a gyerek tánccsoportról volt szó. Zámbó Terikének köszönet a koreográfiához kapott üvegekért. Hatalmas köszönet a nagymamáknak, akik a köténykéket hímezték, önzetlen segítségük, áldozatos munkájuk is hozzájárult a csoport sikereihez. És természetesen kedves szülõk, nektek is szeretném megköszönni azt a sok-sok szeretetet, amivel kísértétek munkánkat, az energiát, amit a vasalásba, keményítésbe, hajfonásba, öltöztetésbe fektettek. És a köszönetet folytathatnám még tovább is: a Mûvelõdési Ház, az általános
iskola és az óvoda dolgozói is hozzájárultak az elmúlt tíz év sikereihez. A gálamûsoron jelen lévõ székelyudvarhelyi polgármesternek, Bunta Leventének annyira tetszett a gyerekek mûsora, hogy meghívta a táncegyüttest Székelyudvarhelyre, reméljük, nemsokára ott is megmutathatják tudásukat és lelkesedésüket. És azóta ismét bebizonyosodott, hogy a tihanyi gyerekek nagyon jól tudnak táncolni. Szeptember 19-én rendezték meg ugyanis Balatonfüreden a Gyermek Néptánc Találkozót, ahol a több, mint tíz fellépõ tánc csoport közül a Tihany Gyermek Táncegyüttes nyerte a fõdíjat. Ezúton is gratulálunk! RÓZSA ÉVA, mûvelõdési ház igazgató
Sajtóvisszhang
A Hulladéksors címû, országos megjelenésû környezetvédelmi havilapot olvasva kellemes meglepetés ért. Az elém táruló cikk címe: „Követésre méltó iskolapéldák – Maguk szabta úton járnak a magyarországi ökoiskolák”. Gondoltam innen mi is ötleteket meríthetünk, hát olvasni kezdtem. „Kellõ elhatározással és kitartással valódi ökoiskolává lehet varázsolni bármelyik oktatási intézményt, legyen szó akár falusi, akár városi helyszínrõl. Bár az »öko« korántsem magyar eredetû kifejezés, az ökoiskola-hálózatoz magyar kezdeményezésnek tartják. Pedig egy több mint két évtizedes múltú, ízig-vérig nemzetközi gyökerû koncepcióról van szó, amely Magyarországon csak a rendszerváltás után honosodott meg. Azóta viszont töretlen a sikere – a nagyvilágban és idehaza egyaránt – globális viszonylatban immár kilencezer pedagógus és 100 ezer diák tartozik az ökoiskolák hatósugarába, Magyarország pedig azon államok sorába tartozik, ahol az oktatási intéz-
mények között kifejezetten magas az ökoiskolák aránya. Hogy miként mûködik mindez a gyakorlatban, arra az alábbi hazai ökoiskolákban ellesett életképekbõl is következtethetünk.” A cikk itt az Õrmezei Általános Iskolát, majd az erzsébetvárosi Janikovszky Éva Mûvészeti Általános Iskolát és Gimnáziumot mutatja be, majd így folytatódik: „De hogy ne csak a fõváros határain belül forgolódjunk, érdekes, követésre méltó iskolapéldára bukkanhatunk a Balaton mellett, Tihanyban is. A helyi Illyés Gyula Általános és Zeneiskola (ismételten rámutatva, hogy a mûvészet és a környezet szeretete jól megfér egymással) tavaly óta büszke birtokosa az ökoiskola címnek. Hogy mivel érdemelték ki, az már az aulába lépve sem kérdés: itt egy látványos kiállítás fogadja a vendégeket, amely a hulladékhasznosítás módszereit és fontosságát demonstrálja. Mivel nagy udvarral rendelkezõ intézményrõl van szó, természetesen van biokert, és formálódik egy kisebb erdõ is az iskola udvarán egy szép hagyománynak köszönhetõen: a ballagó nyolcadikos osztályok a környéken õshonosnak számító »emlékfák« ültetésével búcsúznak el az alma matertõl. Magától értetõdõ gyakorlat az épületben a keletkezõ hulladékok szelektív gyûjtése (immár egy energiatakarékos mechanikus palackprés segítségével is). Minden esztendõben van egészségnap vagy ökonap, továbbá mûködik egy »ökokommandó« is, amelynek a víz- és energiapazarlás azonnali megakadályozása a feladata.” Nagy öröm volt olvasni az elismerõ szavakat. Az említett kiállítás az elmúlt tanévben megrendezett ökonaphoz kapcsolódott. Az idei tanévben hamarosan – november 8-án – kerül sor egészségnapra. A napokban ért véget az õszi papírgyûjtés. Ezúton köszönjük a szülõk és gyerekek lelkes összefogását. Sokan szomszédoktól, ismerõsöktõl, munkahelyrõl gyûjtötték össze és kötözték a papírt, nem kis áldozatot vállalva. Továbbra is várjuk a használt elemeket, lehetõség van PET palack préselésre és egy beteg balatonfüredi kislány gyógykezelésének költségeire mûanyag üdítõs kupakokat gyûjtünk. A megkezdett munka folytatódik… N.J.K.
TIHANYI VISSZHANG
HÁZUNK TÁJA
Tihanyi Fény Régi-új musical csoport a Mûvelõdési Házban Sok éven keresztül sikeresen mûködött az Aranyhíd Musical Csoport a Németh László Mûvelõdési Házban, Fertig Istvánné vezetésével. Miután Erika áprilisban elköszönt a csoporttól, megújult formában – a régi alapokon – mûködik tovább a csoport a gyerekek nagy örömére. Az új csoport nevét közösen választottuk ki a gyerekekkel, õk szavaztak a Fény Musical csoport névre. A megújulás jegyében szerveztük nyáron a színjátszó tábort a Mûvelõdési Ház tetõterében, az egy hetes programban volt beszédgyakorlat, helyzetgyakorlatok, énektanulás és természetesen tánc is, mindemellett nem maradhatott el a játék sem. Sokat köszönhetünk Szelle Sziszinek és Marcinak, akik ezalatt az egy hét alatt külön foglalkoztak a kicsikkel és a nagyobbacskákkal is. Az egy hét eredményeképpen már négy új számot tud a a csoport, és – bár még szükséges némi gyakorlás – tudományukat megmutatják a falunak a Garda Fesztiválon októberben. A próbákat szombat délutánonként 15 órától tartjuk a tetõtérben. Javában készülünk a Márton napi ovis bulira, és természetesen a Mikulásra is. Örömmel tölt el minket a gyerekek változatlan lelkesedése, jó látni tehetségüket, kitartásukat. Reméljük, hogy sok szép percet szereznek még ezek a gyerekek Tihany lakóinak. DR. CSIHONYNÉ CSÁSZÁR ANIKÓ és RÓZSA ÉVA ESZTER, a Fény Musical csoport vezetõi
A tihanyi Visszhang Óvoda a nagycsoportos Csizmazia Virág rajzával köszönti az új „tanévet”
7.
OLDAL
8.
OLDAL
TIHANYI VISSZHANG
BALATONI HÍREK
Balatoni hírek NÉZÕPONT Mint a szakma egyik, sajnos igen csak régi, „motorosa” mi tagadás örömmel hallom, amikor azt mondják abban, hogy a Balaton ismét népszerû lett idehaza és külföldön, nem kis szerepe van a médiának. A nyomtatott és elektronikus sajtó egyaránt egyre több írással, riporttal erõsíti a „magyar tenger” vonzerejét. Folyamatosan helyt ad azoknak az elemzéseknek, amelyek elõtérbe állitják a kedvezõ trendeket, elismerõen szólnak a turisztikai szakma, az önkormányzatok, a civil szervezetek mindazon erõfeszítéseirõl, amelyek hatékonyan szolgálják a kívánatos minõségi változásokat, a Balaton értékeinek védelmét, bõvítését, piaci pozícionálását. Csak üdvözölni lehet, hogy a köztelevizó híradója, immár második éve, nyaranta naponta jelentkezik a Balatonról, hogy egyik kereskedelmi tévénkben, ugyancsak naponta, a reggeli mûsorokat a tó partjáról sugározták. Nem különben azokat az országos napi és hetilapokban megjelent írásokat, amelyek rendre összehasonlították a görög, az olasz, a horvát tengerpart árait a balatoniakkal, s amelyek immáron nekünk kedveznek. Igazán hasznos az a „versenyeztetés” is az egyes északi parti települések között, amely több száz vendég megkérdezésével lát napvilágot immár évek óta egyik megyei lapban. A balatoni kisebb-nagyobb települések megannyi értékével, szépségével, szolgáltatásaival foglalkozó közvélemény kutatás – amelyet az idén Alsóörs nyert meg – népszerûsítõ, marketing hatása ugyanis kétségtelen. Azzal együtt, hogy nem megy el szó nélkül a még meglévõ hiányosságok, a még megoldásra váró gondok mellett sem, miként a Balatonra voksoló, annak fejlõdését, szépülését segítõ médiák egyikétõl sem várható el, hogy kritikátlanul, elfogultan adjon hírt a tó mindennapjairól, jelenjérõl, jövõjének alakításáról. Ám mit kezdjünk azokkal az írásokkal, amelyek egyes sajtó termékekben, az utóbbi hetekben, folyamatosan azt sulykolják hogy válságban a magyar idegenforgalom, – benne a Balaton – hogy búcsút kell mondanunk kelet-közép-európai vezetõ szerepünknek a turizmus területen. Még hozzá hamis, vagy félremagyarázott, az esztendõ egyes hónapjai alapján kiragadott statisztikai adatokra, vagy éppenséggel az infláció, az áfa, egyes pénzügyi szabályozások miatt joggal aggódó szakemberekre hivatkozva. Elmarasztalva a magyar vendéglátás színvonalát, kiemelve egyes szálláshelyek korszerûtlenségét – amelyhez egyik kereskedelmi televíziónk hosszas riportban képileg is csatlakozott – megfeledkezve arról a hazai tervezõk, az építõipar kreativitását is igazoló, megannyi négy és ötcsillagos szállodáról, amelyek éppen a Balaton partján gomba módra szaporodnak. Mit kezdjünk azzal az állítással, amely szerint „tavalyhoz képest tizenkét százalékkal roszszabbodott az ágazat fizetési mérlege.” Holott valójában csak arról van szó, hogy eddig, a még nem mérvadó félévi adatok szerint, mérséklõdött a deviza egyenlegünk. Az az egyenleg, amely változatlanul pozitív, többek között annak köszönhetõen, hogy a külföldi vendégek többet – a tavalyinál éppen 12 százalékkal többet – költenek, mint a mieink, határainkon túl. Nem hinném, hogy az ebbõl levont következetés, mi-
szerint, a magyar idegenforgalom elveszti húzó ágazati jellegét, s a magyar könnyûipar sorsára jut, helyénvaló, s igaz lenne. Még jól emlékszünk a korábbi években tapasztalt negatív sajtó reklámra, amely többek között a Balaton vizének elapadásáról, a halak pusztulásáról, a vízbõl kiemelt bombákról, repülõgéproncsokról, a vendégek megkárosításáról szóló híradásokra helyezte a hangsúlyt, s amelyet konkurenseink igencsak kihasználtak. Azt hittem, hittük sokan, hogy ezen már túl vagyunk, hogy az efféle nézõpont, szemlélet már múlté, ám úgy tûnik, sajnos tévedtünk. Az általános harangfélreverés mintha a Balatont is elérte volna, de remélhetõen csak helyenként, idõként, s fõként, ha jogos… ANDRÁSSY ANTAL LELTÁR A BALATONI FEJLESZTÉSEKRÕL A fejlesztések tervezhetõsége, a fenntarthatóság indokolta többek között a balatoni fejlesztési térképet. A leltár elkészült, többek között negyven négy-ötcsillagos hotel és harminc kikötõ fejlesztésének igénye fogalmazódott meg. A Balaton-törvény elõkészítésével párhuzamosan a Balaton Fejlesztési Tanács elkészítette a Balaton Fejlesztési Térképét. A hozzá kapcsolódó adatbázist - mely nagyban támaszkodott a Balatoni Integrációs Kht. rendelkezésére álló KEZDET adatbázisban meglévõ, a korábbi idõszakban végzett projektgyûjtés adataira – a BFT munkaszervezete a kiemelt üdülõkörzet önkormányzatai által kitöltött kérdõívek információi alapján állította össze. Az adatbázis jelenleg 40 négy-ötcsillagos szállodafejlesztést-felújítást, 30 vitorlás-, illetve csónakkikötõ-, továbbá ugyancsak 30 strand-, illetve gyógyfürdõprojektet, 8 turisztikai komplexum- és 7 golfpálya-fejlesztést tart nyilván a vízparti, illetve tókörnyéki településeken. (Balatoni Futár) 2010: LEGYEN A BALATON EURÓPA KULTURÁLIS TAVA Három éve indította el azt a kezdeményezését az Akku civil egyesület, miszerint a Pécs Európa kulturális programhoz csatlakozzon a Balaton is, olyképpen, hogy a ”magyar tenger” 2010-ben kontinensünk kulturális tava legyen. Azaz váljék olyan mintarégióvá a kultúra területén, amely elõsegítheti a térség gazdasági erejének növekedését is. Az ennek érdekében kifejtett erõfeszítéseket az elmúlt hónap végén, egy nemzetközi konferencián is összegezték Balatonföldváron, amelyen bejelentették, hogy a Balaton Fejlesztési Tanácson keresztül 10 millió forintos támogatást is kaphat a civil szervezet. – Az Európa Kulturális Tava Program fõ célja a tó és térségének kulturális és társadalmi újrapozícionálása – szögezte le Horgas Péter, az Akku Egyesület elnöke. Az ezt szolgáló kezdeményezéseik – az Európa Kulturális Fõvárosa címet viselõ városok programjaival összhangban – mindenekelõtt a minõségi produkciókat és alkotókat favorizálják, mind az elit, mind a populáris kultúrában. Suchman Tamás a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke bejelentette: a gazdasági tárca döntése alapján a BFT is segítheti a civil balatoni kulturális
TIHANYI VISSZHANG
programot, konkrétan mintegy 10 millió forinttal. Mint mondotta: jelenleg minden feltétel adott a Balaton reneszánszára, azoknak az elképzeléseknek a valóráváltásához, amelyeket az 1800-as évek végén, s az 1900 évek elején álmodtak meg egy fellendülõ balatoni kulturális életrõl, az akkori döntéshozók. Többek között a kõszínházak, amfiteátrumok, kúrszalonok építése, fürdõcentrumok, a meglévõ adottságok feltárása érdekében, hiszen jelentõs kulturális értékek és emlékek találhatók még kiaknázatlanul a Balaton környékén. A konferencián jelen levõ Csák Ferenc, az Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkára ugyancsak elismerõen szólt az Akku Egyesület kezdeményezésrõl, eddigi tevékenységérõl, amely egyfajta fejlõdési lehetõséget biztosíthat a régiónak, s amely példaként szolgálhat az egész ország számára. A tanácskozás résztvevõ hangsúlyozták: a Balaton régió azért is alkalmas a programjuk megvalósítására mert egyedülálló természeti és kulturális kincsein túl rendkívül erõs a civil összefogás ereje és a mindennapokban is tettenérhetõ a Balaton identitástudata. A feladatok, elképzelések számbavétele során szó esett egy olyan koncertsorozat szervezésérõl, amelynek az üdülõövezet háttértelepüléseinek mûemléktemplomai adnának otthont, egy önálló programiroda felállításáról, valamint az akadálymentesített stéghálózat szükségességérõl. (Balatoni Futár) TOVÁBB ERÕSÖDÖTT A BALATON-FELVIDÉKI NEMZETI PARK VONZEREJE A turisztikai kínálatnak ma egyik meghatározó szereplõje a Balaton-felvidéki Nemzeti Park, amely számos önálló rendezvényével, de mindenekelõtt az általa gondozott, felügyelt Balaton és Balaton-felvidék természeti értékeinek, látnivalóinak sokaságával százezreket vonz jó idõben, s kevésbé jó idõben egyaránt. Kopek Annamária, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság oktatási és turisztikai osztályvezetõje elégedett az idei szezonnal, annak ellenére, hogy a látogatóik száma feltehetõen nem múlja felül a tavalyit, amely kiugróan magas volt. Ámbár, mint megjegyezte, még hátra vannak az õszi hónapok, amikor is bemutató helyeik felkeresése immáron hagyományos kiránduló programja az iskolásoknak. Éppen ezért számos egymás követõ tematikus rendezvényt kínálnak számukra az elkövetkezõ hetekben az igazgatóság megannyi bemutató helyének, tanösvényének „bevetésével”. Az idei vendégek összetételét tekintve az osztályvezetõ megjegyezte, sajnálatosan változatlanul mérséklõdik a külföldi vendégforgalom, amely jobbára a Tapolcai tavasbarlangra és a kápolnai pusztai bemutató helyre, bivalyrezervátumra koncentrálódik. Ám az õ körükben is mind népszerûbb a Kis Balaton. Az ezek nyújtotta egyedül látnivalók természetesen nem hagyják hidegen a hazai vendégeket sem, akik viszont egyre növekvõ számba keresik fel a fentiek mellett Hegyestû, a zirci arborétum, a balatonederecsi csodabogyós barlang, a szentgáli Kõlik nevezetességeit. Az igazgatóság ugyanakkor tudatosan törekszik arra, hogy a természeti kincsek kínálatának spontán megtekintése mellett a legkülönbözõbb kulturális, turisztikai rendezvényekhez kapcsolódva is felhívják a figyelmet a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkra. Az idegenforgalmi kiállításokon felállított
BALATONI HÍREK
9.
standjaikon tapasztalt fokozott érdeklõdés, a múzeumok éjszakájához, a Bûvészetek Völgyéhez, s a különbözõ fesztiválokhoz kötött megjelenésük ma már egyértelmûen igazolják ennek sikerességét, szükségességét. Miként a gyermekek számára szervezett nyári táborok is, Tihanyban, Bakonybélben. (Balatoni Futár) TILTAKOZNAK, DE REMÉNYKEDNEK Kétszáznegyven füredi horgász háborog, mert a fejük felett hoztak döntést, miszerint a tanyájukon sétányt kívánnak építeni, ezzel ellehetetlenítvén a horgászatot. Jó hír, hogy Tihany és Füred között horgászparadicsomot kívánnak létrehozni. – A tanya nyugati oldalára, a kerítés mellé egy bejárót terveztek, mintegy tizenöt méteres sávban pedig sétányt. Sétányon horgászni nem igazán szerencsés, ráadásul az egyesületet senki nem kérdezte meg, holott mi vagyunk a terület tulajdonosa. Állítólag a terveket kifüggesztették, de mindezt nem láttuk. Természetesen tiltakozni kívánunk ez ellen, hiszen a kétszáznegyven horgászunk nem ért egyet ezzel a rendezési tervvel – háborgott Kovács István, a Balatonfüredi Horgász Egyesület elnöke. A tanya környéke soha nem válhat horgászparadicsommá, hiszen mindkét oldalon strand található. De egy székházat el tud képzelni az egyesület elnöke, ahol a vendégeket nyugodt körülmények között lehet fogadni. Információink szerint a füredi önkormányzat Balatonfüred és Tihany között kíván a horgászok számára olyan helyet biztosítani, mely az európai normáknak megfelelõ, így idõvel megvalósulhat a sokat emlegetett horgászturizmus. Kovács István követendõ példának tekinti a csopaki önkormányzat néhány évvel ezelõtti fejlesztését, ahol a strand mellett közvetlenül, több tízméteres stégekbõl álló horgászparadicsomot hoztak létre. A pecások vezetõje örömmel újságolta, hogy szeptember 27-én ismételten megrendezik a már hagyományos Süllõ Kupát, emlékezvén Kutassy Lászlóra, aki évtizedeken keresztül volt az egyesület elnöke. – Több horgászt remélünk, mint tavaly, amikor is harminchárman ragadtak botot. Hagyomány, hogy testvértelepüléseinkrõl is jönnek pecások, ezzel is erõsítvén a sokat emlegetett horgászturizmust. Az elmúlt évben szép eredmények születtek, ha emlékeim nem csalnak, akkor egy négy kilós süllõ „diadalmaskodott” - propagálta következõ rendezvényüket Kovács István. Nevezni a Füred Touristnál, illetve a helyszínen, a Yacht étteremeben lehet. Természetesen a „nagyok” megmérettetése elõtt ismét megrendezik a gyerekek küszfogó versenyét. Kovács István szerint kevés a ponty a Balatonban. Mindez sok mindennek köszönhetõ. – Az ívási feltételek az elmúlt évtizedek során sokat romlottak, valamint sok a rabsic nemzeti kincsünknél, így érthetõ, ha a horgász nem fogja ki a várt mennyiségû halat. Ugyanakkor a Halászati Zrt. mindig is nyereségérdekeltségû cég volt, melyet elsõsorban haltermelésbõl foganatosítanak. Természetesen õk is aktív, ám egyben negatív szereplõi a korlátozott számú halmennyiségnek, bár hozzá kell tennem, tagadhatatlan, hogy évrõl-évre egyre kevesebbet fognak ki a Balatonból. (Balatoni Futár)
OLDAL
10.
OLDAL
TIHANYI VISSZHANG
KÖZÉRDEK
Garda
fesztivál
2008. október 25-26.
2008. OKTÓBER 25., SZOMBAT
2007. OKTÓBER 26., VASÁRNAP
10.00: Kezdõdik a gardahalászat
7.00: Horgászverseny (Belsõ-tó partja)
(Hajóállomás)
9.00: Kezdetét veszi a halászlé- és halételfõzõ
11.30: A zsákmány fogadása,
verseny (Visszhang domb) 11.00: Varázslat – verses-mesés kreatív
12.00: A menet felvonul az Apátság elé
játszómûsor.
13.30: A hal és az újbor megáldása
Gyermek játszóház (óriásbábok, kézmûves
a Bencés Apátságban
játszóház, arcfestés, lufihajtogató bohóc)
14.00: Kezdetét veszi a Gardasütés (Visszhang-domb)
13.00: Nagy Talkshow: Kiss Ramóna, Gonda Kata és R. Kárpáti Péter 14.00: Mini musical Kiss Ramónával
Asszonykórus fogadja a vendégeket
és Józsa Tamarával
14.30: Borrendi avatás
14.30: Az Echo Citerabanda mûsora
15.00: Fény Musical Csoport
15.00: A halászlé fõzõ verseny
(Tihany) mûsora 16.00: Molnár Dixiland Band mûsora
eredményhirdetése 15.30: Ister zenekar ír népzenei mûsora 16.15: Ír táncház
17.30: Asszonykórus-kuplék
17.30: a színpadon: Bódi Guszti
19.00: Nosztalgia diszkó Dworák Tamással
és a Nagyecsedi Fekete Szemek
A rendezvény támogatói: Tihany község Önkormányzat • Balatoni Halászati Rt Vinitores Tychonienses Borlovagrend • a Skoda magyarországi importõre, a Porsche Hungária
Impresszum TIHANYI VISSZHANG Megjelenik havonta Alapító: Tihany Község Önkormányzata • Felelõs kiadó: Tihany Fejlesztéséért Alapítvány Szerkeszti a szerkesztõbizottság: Bölcs Attila, Dr. Koncz Mária, Dr. Nagyné Járvás Katalin, Rózsa Éva Eszter Felelõs szerkesztõ: Rózsa Éva Eszter • Tördelés: Nagy Balázs • Lapterv: Báti Gabriella, Veszeli lajos Nyilvántartási szám: 163/0823/1/2007 Készült: Tradeorg Nyomda Kft., 8184 Fûzfõgyártelep Tel: 88-450-450, e-mail:
[email protected] • Felelõs vezetõ: Tóth Zoltán
TIHANYI VISSZHANG
KÖZÉRDEK
MEGHÍVÓ
„A magyar vér oly nagy értéke Európának és a szabadságnak, hogy óvnunk kell minden cseppjét.” Albert Camus: A magyarok vére, 1957.
Tihany Község Önkormányzata és a Németh László Mûvelõdési Ház tisztelettel meghívja Tihany lakosságát 2008. október 23-án 11.00 órára az 1956-os FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC 52. ÉVFORDULÓJA alkalmából rendezendõ ünnepi megemlékezésre és koszorúzásra a Pisky sétányon levõ kopjafához. Beszédet mond: Tósoki Imre, Tihany község polgármestere. Közremûködnek az Illyés Gyula Általános Iskola tanulói.
11.
OLDAL
