§A tanulók tanulmányi munkája ellenőrzésének, értékelésének rendszere, módszerei
A diákok teljesítményének mérése, regisztrálása és értékelése az oktató-nevelő munka állandó velejárója. Egyrészt a tanórákon és tanórán kívül nyújtott teljesítmények állandó elismerése és értékelése tartozik ide, másrészt az iskolai élet egy-egy szakaszának lezárását jelentő vizsgák.
A tanulmányi munka ellenőrzésének, értékelésének alapelvei A tanulmányi előmenetel folyamatos ellenőrzése, értékelése (az osztályozás) a pedagógus törvényben rögzített joga. Az értékelés szaktárgyi és pedagógiai kifogástalanságáért a szaktanár felel, viszont az alapelvek, célok, funkciók tekintetében (egyetértésnek) konszenzusnak kell lennie nevelőtestületen belül.
Az értékelés fő alapelve a fejlesztő támogatás. Intézményünk értékelési normája, hogy a tanári értékelés a tanuló emberi méltóságát tiszteletben tartva elfogulatlan és konkrét legyen, a minősítés (az érdemjegy/osztályzat) hitelesen tükrözze a tanulói teljesítményt.
A mérés- ellenőrzés célja: informálódni a tanuló tananyagban való előrehaladásáról, az értékelés funkciója pedig hiteles visszajelzést adni a tanuló számára a követelmény- teljesítmény megfeleléséről, de legátfogóbb célja a reális önértékelés, az önálló tanulási képesség és igény kialakítása.
Az értékelés/ minősítés alapformái (a minősítés körébe tartozó fogalmak féléves, éves szakaszt illetően ) Az érdemjegy a tanév folyamán a tanár a tanuló írásbeli és szóbeli rendszeresen érdemjegyek adásával minősíti.
teljesítményeit
Az osztályzat félévi és év végi osztályzat, mely a jelzett időszakok alatti tanulmányi eredményt minősíti. (osztályozó vizsgán is osztályzatot szereznek a tanulók) A számszerű minősítés „mértékegységei” A hagyományos ötfokozatú skála alapján – az érdemjegyekre, és az osztályzatokra vonatkozóan:
A tantárgyak esetében jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1)
A magatartás minősítésénél:
A szorgalom minősítésénél:
példás
példás
jó
jó
változó
változó
rossz
hanyag
Érdemjegyet kaphat a tanuló -
szóbeli feleletre (lehet részletes számadás és összefoglaló, tételszerű),
-
írásbeli munkára (röpdolgozat, esszé, házi dolgozat, témazáró nagydolgozat)
-
önálló kiselőadásra,
-
óraközi, tanórai munkára,
-
tantárgyi tanulmányi versenyen való eredményes részvételre.
A tanulói szóbeli feleletek/teljesítmények értékelése a teljesítéssel egyidejű, nyilvános és indokolandó. A tanuló kulturált ellenvéleménye „büntető” érdemjeggyel nem torolható meg. Az írásos tanulói teljesítmények (dolgozatok) érdemjegyét kötelező a tanulóval ismertetni, a szóbeli feleleteket pedig szóban is értékelni kell. Nem kerülhet olyan érdemjegy az osztályozó naplóba, amiről a tanuló nem tud. Az írásos tanulói munkák javításának, értékelésének határideje: ·
témazáró dolgozat (10 nap)
·
írásbeli felelet, „röpdolgozat” ( egy héten belül)
Ha a dolgozatot a tanár határidőn túl javítja ki és mutatja be, a tanuló nem köteles elfogadni az érdemjegyet. (kivétel a betegség miatti távollét)
A tanulót a szorgalmi időszakban az osztályozó értekezletekig (félévi, év végi) megilleti az osztályzat javításának joga/lehetősége. (a javítási lehetőséget kikényszeríteni, követelni nem lehet, megadásáról a szaktanár pedagógiai szempontok alapján dönt) Az osztályozó értekezleteket megelőző utolsó 5 napban féléves/egész éves anyagból beszámoltatni, témazáró dolgozatot íratni csak a tanuló kifejezett kérésére lehet.
Az előre bejelentett írásbeli témazáró dolgozatot minden tanulónak meg kell írnia. Ha a tanuló a dolgozatírás napján indokoltan és igazoltan hiányzik, legkorábban a hiányzás megszűnését követő második napon pótló dolgozatot köteles írni,(a dolgozat nehézségi foka azonos az osztály által megírt dolgozattal). Ha a tanuló neki felróható okból hiányzik az előre bejelentett dolgozatírásról, a pótló dolgozatot a szaktanár által kitűzött időpontban köteles megírni; ez esetben a feladat nehézségi foka lehet magasabb, ( a szaktanárdöntésétől függ.) Javító dolgozat íratása a szaktanár belátásától függ, ez csupán lehetőség a tanuló számára. A javító dolgozat megírásának időpontját, a tantárgyi követelményt, a szaktanár jelöli ki, amiről a dolgozat íróját tájékoztatni köteles. A javító dolgozat javítási lehetőség, az itt szerzett érdemjegy csak javító lehet, javító dolgozattal rontani a tantárgyi átlagon nem lehet. A tanuló joga, hogy a tanév első napjaiban megismerkedjék a tantárgyi követelményekkel, az értékelés alapelveivel, hiszen az ezeknek való megfelelés mértékét fejezik ki a minősítő félévi/év végi osztályzatok. A szaktanár maga dönti el, hogy a követelmények ismertetésnek milyen módját választja, de az ismertetést dokumentálni kell. Az érdemjegyek nem egyenértékűek. A témazárók, összefoglaló jellegű teljesítmények érdemjegyei a félévi/tanév végi osztályzatok alakításában nagyobb súllyal esnek latba, ezeket az osztályozó naplóban meg kell különböztetni más érdemjegyektől (piros színnel)! Az érdemjegyek minimális száma havonként legalább egy, heti egy órás tantárgy esetén sem lehet egy félévben háromnál kevesebb. (ezek között súlyozott értékű osztályzatoknak is kell lenniük! ) A félév/tanév végén a fejlődési tendencia figyelembevételével értékeli a tantestület (az osztályban tanító tanárok, az osztályozó konferencia) a tanuló teljesítményét. Az év végi osztályzat az egész évi teljesítményt értékeli kivéve a szakképző évfolyam tanulóit, akik nem félévi értesítőt, hanem félévi bizonyítványt kapnak, amelyben a félévi teljesítményt mérik az osztályzatok.
Egy tanítási napon kettőnél több témazáró dolgozat nem iratható. A szaktanár a témazáró dolgozatok időpontját egy héttel korábban köteles közölni a tanulókkal.
Osztályzatok, érdemjegyek A bizonyítványban szereplő tantárgyi osztályzatok összefoglaló képet adnak a tanuló adott tanévben nyújtott összteljesítményéről, tájékoztatva a szülőket, pedagógusokat, tehát minősíti a tanulókat. A tantárgyi osztályzatokat a tanuló évközi (ellenőrzőbe és naplóba beírt) érdemjegyei, vagy az osztályozó vizsga (különbözeti vizsga, javítóvizsga) eredményei alapján kell kialakítani a közoktatási törvényben leírtak szerint. A tanév végi osztályzat tanúsítja tehát, hogy -
a tanuló az adott évfolyam követelményeit milyen mértékben teljesítette
-
ismeretei elegendőek-e az elégséges minősítés megszerzéséhez
-
tudása elegendő-e a következő évfolyam elvégzéséhez, vagy a záróvizsgára bocsátáshoz.
A tanulók év végi osztályzatait a nevelőtestület áttekinti, dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Vitás esetekben (ha a tanuló év végi osztályzata jelentősen eltér az év közben tapasztalt előmeneteltől) a nevelőtestület felkéri az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást döntésének okairól, indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, de a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az év végi osztályzatot az évközi eredmények alapján a tanuló javára módosíthatja. Vizsgán kapott osztályzatot a tantestület nem változtathatja meg. A tanuló előmeneteléről az iskola a szülőket negyedévenként tájékoztatja az Ellenőrző könyv útján. Az érdemjegyek beírása az Ellenőrző könyvbe, a tanuló
kötelessége.(a 9.-10. évfolyamon az osztályfőnökök havonta ellenőrzik, hogy a tanuló minden érdemjegyet beírt-e?) A negyed-félévi értesítőbe és az év végi bizonyítványba az osztályfőnök írja be az osztályzatokat. Érdemjegyek, osztályzatok értelmezése: Jeles (5) aki -
a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz
-
a tananyagot ismeri, érti, tudja alkalmazni
-
a tantárgy szaknyelvét használja, szabatosan fogalmaz
Jó (4) aki -
a tantervi követelményeknek megbízhatóam, kevés, jelentéktelen hibával tesz eleget
Közepes (3) aki -
a tantervi követelményeknek pontatlanul tesz eleget
-
gyakran szorul a számonkérés során tanári segítségre
Elégséges (2) aki -
a tantervi követelményekből a továbbhaladáshoz csak a szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik
-
fogalmakat önállóan nem alkot, egyáltalán önálló feladatvégzésre nem képes
Elégtelen (1) aki -
a tantervi minimumot sem teljesítette
-
ennek eleget tenni a tanári útmutatás segítségével sem képes
-
akinek érdemjegyei számtani átlaga (beleszámítva a súlyozott érdemjegyeket is!) nem éri el a 2,00-t (1,8 esetén a szaktanár indokolt ajánlatára a nevelőtestület/osztályozó konferencia a tanuló javára megváltoztathatja elégségesre az osztályzatot.)
A szakaszvizsgán („kisérettségi ) szerzett jegy súlyozottan alakítja az év végi osztályzatot! Az elégtelen eredményű szakaszvizsgát egy héten belül meg kell ismételni. Ha a javító vizsga sem sikerül, év végén az egész évi teljesítményt figyelembe véve elégséges (2) osztályzatnál jobbat nem kaphat a tanuló. A „kisérettségi” írásbeli dolgozatok eredményét a szóbeli vizsga előtt ismertetni kell a tanulóval, s ha kívánja be kell mutatni a szülőnek is; ha a dolgozatok megőrzésére magasabb szintű előírás nincs, megőrzésük a következő tanév kezdetéig elégséges. Osztályozhatóság, osztályozás rendje: ·
A tanuló igazolt és igazolatlan hiányzásai nem haladhatják meg az évi 250 órát.
·
Az osztályozás az adott tanév tantárgyi követelményeinek való megfelelés alapján, ill. eredményes tantárgyi osztályozó vizsga alapján történik.
·
Indokolt huzamos hiányzás esetén - amennyiben a tanuló nem tud legalább elégséges szinten bekapcsolódni a folyamatos munkába, „felmérő” dolgozat írására, illetőleg osztályozó vizsgára kötelezhető, legkésőbb a pótvizsga időszakára.
·
A tanuló, ha az egyes tantárgyak éves óraszámának 30%-át meghaladóan mulasztott, a nevelőtestület döntése értelmében osztályozó vizsga letételével folytathatja a tanulmányait vagy évfolyamismétléssel.
·
Az érdemjegyek bejegyzése a szóbeli és írásbeli feleletek esetében kék illetve fekete, az írásbeli nagy témazárók piros, az egyéb érdemjegyek (pl.: kiselőadás, pontokból alkotott jegyek stb.) más színű tintával vagy egyéb megkülönböztető módon történik.
·
Az a tanuló, aki a tantervi követelményeket a tanév végéig egy vagy két tantárgyból nem teljesítette (elégtelen osztályzatot kapott), és a nevelőtestület javítóvizsgára utalta, a bizonyítvány kézhez vételével egy időben tájékoztatást kap a javító-pótló vizsga időpontjáról, helyéről, a tantárgyi követelményekről és a jogorvoslat lehetőségéről. (A független vizsgabizottság előtti vizsgáztatás kérelmét a bizonyítvány átvételét követő 15 napon belül az igazgatóhoz kell benyújtani, ez időn túl a kérés nem teljesíthető.)
A tanulók tanulmányi munkája során az érdemjegyeken, osztályzatokon kívüli elismerést jelent az év végi (évzárón átadott) jutalomkönyv vagy dicsérő oklevél, melyet „kiemelkedő tanulmányi munkáért”, „hiányzásmentes tanévért” vagy „kiemelkedő közösségi munkáért” kaphat a tanuló. Hasonló módon ismerjük el a területi, az országos vagy határokon túli viszonylatban kiemelkedő versenyeredményeket sportban, tanulmányi versenyen vagy bármely egyéb területen.
A minősítés nagyobb szakaszokat lezáró formái, a vizsgák
Az állami érettségi vizsga
A tanulók a 12. évfolyam eredményes befejezése után teszik le. Tartalmát, formáját magasabb jogszabályok írják elő. A négy kötelező érettségi tárgy (anyanyelvirodalom, matematika, történelem, idegen nyelv) mellett a 2001/2002. tanévtől szabadon, 2005-től kötelezően ötödik tárgyat is választanak a tanulók. A választható tantárgyak: második idegen nyelv, fizika, számítástechnika, földrajz, marketing ismeretek. A kötelező második idegen nyelvi érettségi tárgy szakmai alapozó tantárggyal helyettesíthető.
A szakmai vizsga
A szakképző évfolyamok eredményes elvégzése után teszik le a tanulók. A szakképző évfolyamok számát szakmánként az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) határozza meg. A kerettantervi törvény lehetőséget ad a szakképző intézményeknek u.n. „beszámítással” a jogszabályban jól körülírt feltételek mellett egy fél- egy egész tanévvel megrövidíteni a képzési időt. Iskolánkban élünk a „beszámítás lehetőségével; oktatott szakmáink követelményei saját tanulóink számára egy tanév alatt (két félévvel) teljesíteni.
Tanulmányok alatti helyi vizsgák
1. A „kisérettségi”, helyi szakaszvizsga Tizedik évfolyamos tanulóink számára helyi szakaszvizsgát szervezünk, amelyet a tanulóknak kötelező letenni. A vizsgatárgyak a következők: ·
magyar nyelvtan
·
irodalom
·
matematika
·
idegen nyelv
·
történelem
írásbeli szóbeli írásbeli írásbeli szóbeli
A tanulók az első félév végéig meg kell hogy ismerjék a vizsgatantárgyak témaköreit.
2. Az osztályozó vizsgák Jogszabályban rögzített esetekben, a tanuló osztályozó vizsgán adhat számot tudásáról. Osztályozó vizsga a tanév során bármikor szervezhető, de az igazgató által kitűzött vizsgaidőpont/oknak a tanuló felkészülése szempontjából reálisaknak kell lenniük. Osztályozó vizsgát egy tanév során a jogszabály szerint egyszer – a tanév végén – lehet szervezni, de a helyi szabályozás ettől eltérhet. Iskolánkban a tanuló választhatja meg, hogy félévkor is vizsgázik-e (ez esetben a számon kért tananyag féléves és a vizsgajegy beszámítható az év végi osztályzat kialakításába) vagy csak a szorgalmi idő végén ad számot az évfolyamra előírt tantárgyi követelményekről és az ott szerzett vizsgajegy lesz az év végi osztályzat.
3. A javító- pótló vizsgák időpontja jogszabályban rögzített (a tanév rendjéről szóló OM rendelet), az állami vizsgák esetében formáját, tartalmát a 100/1997. évi Kormányrendelet szabályozza a helyi vizsgákét pedig az iskola Vizsgaszabályzata.
A tanuló magatartása és a szorgalma minősítésének értelmezése A tanuló személyiségének további fejlődése szempontjából fontos a tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése a nevelési célok tükrében. A közoktatási törvény szerint ezt a tevékenységet elsősorban az osztályban tanító pedagógusok véleménye alapján az osztályfőnök végzi. A magatartás minősítését befolyásolja -
a tanuló igazolt és igazolatlan hiányzásainak, késéseinek száma, trendje
-
az igazolásokra vonatkozó rendelkezések betartása
-
a tanulók jutalmazási elveinek és formáinak figyelembevétele
-
a fegyelmező intézkedések (fokozatok) elveinek és formáinak figyelembevétele
A szorgalom osztályzatok nem a tanuló abszolút sorrendiségét tükrözi, hanem hogy képességeihez és eddigi eredményeihez viszonyítva az adott időszakban milyen eredményt produkált. A magatartás minősítésének kritériumai Példás (5) aki -
felelősséget érez saját és mások cselekedeteiért
-
kiáll az iskola követelményei, pozitív hatásai mellett
-
aktív, irányít és kezdeményez
-
jó közösségi ember, segíti mások elfogadtatását, beilleszkedését
-
önként vállal közösségi munkát
-
udvarias, figyelmes
-
öltözete, hajviselete rendezett, alkalomhoz illő.
-
a házirendet ismeri és betartja
-
vigyáz az iskola berendezéseire, tisztaságára
-
hiányzásait rendben igazolja
Jó (4) aki -
vállalja a kikényszerített felelősséget
-
a helyes kezdeményezések mellé áll
-
támogatja a vezetőt, irányítót
-
társadalmi munkát végez, tiszteli a közösség érdekeit
-
fegyelmezett, de nem vállal irányítást
-
a közösség ellen vétőkkel nem száll szembe
-
udvarias, megjelenése rendezett, de mások viselkedése iránt közömbös
-
alkalmazkodik az iskola házirendjéhez, de mások hanyagsága iránt közömbös
Változó (3) aki -
felelősségérzete kialakulatlan, ingadozó
-
ítéletei nem megbízhatóak, nem mindig vállalja önmagát
-
könnyen befolyásolható
-
nem képes önálló döntésre és teljesítésre
-
tudatosan nem árt, szimpátiája ingadozó
-
hajlamos egyéni érdekeit előtérbe helyezni (mások vagy a közérdekkel szemben)
-
esetenként udvariatlan, nyegle, megjelenése, viselkedése kifogásolható
Rossz (2) aki -
romboló, tudatosan negatív értékrendű
-
nem vállalja tetteiért a felelősséget
-
önállótlan, segítséget nem fogad el
-
közösségen kívüli, társ a rosszban
-
tudatosan ellenáll
-
durva, rendetlen
-
öltözködése, hajviselete rendetlen, nem méltó a korához.
A szorgalom minősítésének kritériumai Példás (5) aki -
céltudatosan szervezi munkáját, pontos, megbízható, kötelességtudó
-
ami érdekli, abban többletmunkát vállal
-
önállóan osztja be idejét, munkáit, önellenőrzésre képes
-
írásbeli munkái rendezettek, felszerelése hiánytalan és erre készteti társait is
Jó (4) aki -
figyel, feladatait rendszeresen, példamutatóan megoldja
-
ösztönzésre rendszeresen dolgozik, ellenőrzi magát
-
szükség esetén segítséget kér és elfogad
-
pontosan jár iskolába
-
írásbeli munkája általában rendezett, felszerelése hiánytalan, de mások hanyagsága iránt közömbös
Változó (3) aki -
tanulmányi munkájában nem teljesít egyenletesen
-
képességeinél gyengébb eredményt ér el
-
önállótlan, önellenőrzésre nem képes
-
gyakran kell a kötelességeire figyelmeztetni
-
ingadozik fegyelmezett és hanyag munkavégzés között
-
késik, gyakran otthon marad
-
írásbeli munkái kifogásolhatóak
-
felszerelése gyakran hiányos
Hanyag (2) -
tanulmányi munkája megbízhatatlan
-
figyelmetlen, feladatait nem végzi el rendszeresen
-
önálló munkára nem hajlamos
-
rendetlen, fegyelmezetlen, munkához való viszonya rossz
-
pontatlan, hanyag, feledékeny
-
írásbeli munkája csúnya, felszerelése rendszeresen hiányos.
Záradék A dokumentum módosított szövegét a nevelőtestület elfogadta.
