A tanulók nyári szünidei foglalkoztatásáról, adó- és járulékfizetési szabályokról

XV. Évfolyam 10. szám

A tanulók nyári szünidei foglalkoztatásáról, adó- és járulékfizetési szabályokról Ebben a cikkben a tanulók, hallgatók (továbbiakban:

zõdést, vállalkozási vagy megbízási szerzõdést köt. A mun-

tanulók) nyári szünidõ alatti munkavállalásáról, a

kaviszonyra a Munka Törvénykönyve (Mt.), a vállalkozási

munkavégzés alapjául szolgáló jogviszonyokról, és az

és megbízási jogviszonyra az 1959. évi IV. törvény (Ptk.)

ezekhez kapcsolódó adózási, biztosítási és járulékfi-

szabályait kell alkalmazni.

zetési kötelezettségekrõl adunk tájékoztatást, vala-

Az iskolaszövetkezet és nappali tagozatos tanuló, hallga-

mint részletesen foglalkozunk az iskolaszövetkezeti

tó tagja egymással munkaviszonyt létesíthet abból a célból

tagok foglalkoztatásával kapcsolatos változással.

is, hogy az iskolaszövetkezet által harmadik személy részére

Sokan tévesen azt hiszik, hogy a tanulók a társada-

nyújtott szolgáltatás teljesítése érdekében a tag a harmadik

lombiztosítás rendszerében automatikusan biztosí-

személynél munkát végezzen. Ez a munkavégzés szemé-

tottnak minõsülnek, holott ezek a személyek – az

lyes közremûködésnek minõsül.

alábbi kivétellel - nem biztosítottak, csak a társada-

A munkaviszonyt határozott idõre kell létesíteni.

lombiztosítási ellátások közül egyes ellátásra jogosul-

A munkaszerzõdésnek tartalmaznia kell:

tak. Kivételt képeznek a tanulószerzõdés alapján

• a felek nevét, megnevezését és a munkaviszony szem-

szakképzõ iskolai tanulmányokat folytató tanulók,

pontjából lényeges adatait,

akik a társadalombiztosítás ellátásaira és a magán-

• a tag által vállalt feladatok körét,

nyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fe-

• a tag harmadik személynél történõ munkavégzési kö-

dezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiak-

telezettsége teljesítésének idõtartamára járó személyi

ban: Tbj.) vonatkozásában biztosítottnak minõsülnek.

alapbér legkisebb mértékét,

A tanulók szünidõs foglalkoztatására nincs külön olyan rendelkezés, amely meghatározná, hogy a nyá-

• azt, hogy a felek a tag munkavégzési kötelezettsége teljesítésérõl esetenként megállapodnak, valamint

ri munkát milyen jogviszonyban láthatják el a tanu-

• a felek kapcsolattartásának módját abban az idõszak-

lók. A cikkben csak a legfontosabbnak ítélt foglal-

ban, amikor a tag munkavégzési kötelezettsége

koztatási formákat ismertetjük.

szünetel. A munkaviszony kezdete – ha a felek eltérõen nem ren-

Adóvilág – 2011. szeptember

I. Az iskolaszövetkezet tagjának foglalkoztatása

delkeznek – a munkaszerzõdés megkötésének napja.

Az iskolaszövetkezet alapításával, mûködésével, meg-

Mindaddig, amíg a tag az iskolaszövetkezet vagy harma-

szûnésével kapcsolatos szabályokat a szövetkezetek-

dik személy részére munkát nem végez, nem kell alkalmaz-

rõl szóló 2006. évi X. törvény (röviden: Szöv. tv.)

ni azt a szabályt, hogy a munkavállaló munkabérét távolléti

tartalmazza.

díjára ki kell egészíteni, illetve munkavégzés hiányában

A tagok személyes közremûködésének módozatait

távolléti díjat kell fizetni.

az alapszabály a szövetkezet sajátosságainak meg-

A harmadik személynél történõ munkavégzési kötele-

felelõen határozza meg. A személyes közremûködés

zettség teljesítése megkezdésének feltétele, hogy az iskola-

történhet - a szövetkezet tevékenységéhez képest -

szövetkezet és tagja a munkavégzési kötelezettség

termeléssel, termékek feldolgozásával, értékesítésre

megkezdését megelõzõen írásban megállapodjon:

elõkészítéssel, értékesítéssel, fogyasztással vagy egyéb

• a harmadik személyben,

tevékenységgel.

• a munkavégzési kötelezettség teljesítése során betöl-

Az alapszabály a személyes közremûködés egyik

tendõ munkakörben,

módjaként munkavégzési kötelezettséget is elõírhat.

• a személyi alapbérben,

Ennek alapján a tag és a szövetkezet munkaszer-

• a munkavégzés helyében,

42

• a harmadik személynél történõ munkába lépés napjában, valamint • minden más szükségesnek tartott további kérdésben. Az iskolaszövetkezet a tagot a munkavégzési kötelezettség megkezdésével egyidejûleg köteles tájékoztatni: a) a munkavégzési kötelezettség teljesítése során végzendõ munkaköri feladat jellemzõirõl, b) az irányadó munkarendrõl,

dalombiztosítási kötelezettséget, mivel az iskolaszövetkezet tagja a Tbj. elõírása szerint továbbra sem minõsül biztosítottnak. Az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanulója, hallgató tagja akkor sem válik biztosítottá, ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közremûködik. Ebbõl következõen az iskolaszövetkezet a nappali tago-

c) a bérfizetés napjáról,

zatos tanuló, hallgató tagja után, ha kizárólag az említett

d) a munkáltatói utasítást adó személyérõl.

jogviszonyokban foglalkoztatja társadalombiztosítási, és

A tag munkavégzési kötelezettsége teljesítésének idõtar-

egyéni járulék fizetési és megállapítási kötelezettsége

tama alatt a harmadik személy teljesíti azokat a munkáltatói kötelezettségeket, amelyek

nincs. Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI.

a) a munkavédelemre,

törvény 5. § (1) bekezdésének f) pontja alapján százalékos

b) a nõk, a fiatal munkavállalók, a megváltozott munka-

egészségügyi hozzájárulást sem kell fizetni az iskolai

képességûek foglalkoztatására, c) a munkaidõre, pihenõidõre és ezek nyilvántartására, valamint

szövetkezet nappali tagozatos tanulója, hallgatója után. Az iskolaszövetkezettel munkaviszonyt létesítõ diákok, hallgatók részére kifizetett munkabér munkaviszonyból

d) az egyenlõ bánásmódra

származó jövedelemnek, és egyben bérnek minõsül. Az

vonatkozó szabályok betartására szolgálnak.

elõzõekbõl következõen az így munkát végzõket az adó-

2011. augusztus 1-jétõl az iskolaszövetkezet tagjának fog-

alap-kiegészítéssel növelt adóalap utáni 16 százalékos

lalkoztatásában lényeges változás, hogy a harmadik sze-

személyi jövedelemadóból megilleti az adójóváírás, ami a

mély részére nyújtott szolgáltatás céljából létesített munka-

bér 16 százaléka de legfeljebb jogosultsági hónaponként

viszony esetében a munkáltató iskolaszövetkezet az állami

12 100 forint.

adóhatóság felé köteles a munkaszerzõdés megkötésének napján bejelenteni

II. Tanulószerzõdés, szakmai gyakorlat

• a munkáltató (iskolaszövetkezet) adószámát,

A szakmai gyakorlatot folytató tanulók, hallgatók közül

• a munkavállaló iskolaszövetkezeti tag adóazonosító

csak azok biztosítottak, akik tanulószerzõdéssel rendelkez-

jelét és a TAJ számát,

nek. Ebben az esetben a foglalkoztató az általános szabá-

• a nappali tagozatos tanuló, hallgató iskolaszövetkezeti

lyok szerint kötelezett a járulékfizetést teljesíteni, azaz a

tag munkavállaló diákigazolvány azonosító számát.

tanulószerzõdésben meghatározott díj figyelembevételé-

Az iskolaszövetkezet a bejelentési kötelezettségét • elektronikus úton központi elektronikus szolgáltató rendszeren (ügyfélkapu) keresztül vagy

vel 27 százalék társadalombiztosítási járulékot kell fizetnie. A tanuló 10 százalék nyugdíjjárulékot, valamint 2 százalék pénzbeli és 4 százalék természetbeni egészségbiztosí-

• telefonos ügyfélszolgálaton keresztül telefonon

tási járulékot fizet, nem kötelezett azonban a 1,5 százalék

teljesíti.

munkaerõ-piaci járulék megfizetésére.

Az ügyfélkapus bejelentést a 11T1044D jelû nyomtatvá-

Az elõzõek szerint díjazásnak az a része, amely

nyon lehet teljesíteni, az adatlap beadásának feltétele, hogy

kötelezõen kerül kifizetésre, a személyi jövedelemadóról

az iskolaszövetkezet képviselõje ügyfélkapu valamint adó-

szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 1.

hatósági regisztrációval rendelkezzen. A telefonos bejelen-

számú mellékletének 4.11. pontja alapján adómentes.

tés a telefonos ügyfélszolgálaton keresztül a 185-ös helyi tarifával hívható számon történik.

A szakképzésben tanulószerzõdés nélkül részt vevõ tanulónak a szakmai gyakorlat idõtartamára ugyancsak díjazás

Ki kell hangsúlyozni, hogy a 2011. augusztus 1-jétõl beve-

jár, amelynek a kötelezõen fizetendõ mértéket meg nem

zetett bejelentési kötelezettség nem eredményez társa-

haladó része az Szja tv. 1. számú mellékletének a már emlí-

43

XV. Évfolyam 10. szám

tett 4.11 pontja alapján adómentes. Az adómentes

nek számít, amely után járulékfizetési kötelezettség nem

értékhatárt meghaladó rész egyéb összevonás alá esõ

keletkezik, de meg kell fizetni a 27 százalékos mértékû

jövedelemnek minõsül. Ezzel kapcsolatban arra kell

egészségügyi hozzájárulást.

figyelemmel lenni, hogy nem jön létre biztosítási kötelezettséget megalapozó jogviszony, így járulékfi-

III. Munkaviszony

zetési kötelezettség sem keletkezik. Az adómentes

A tanulók nyári foglalkoztatása jellemzõen munkaviszony

juttatás után egészségügyi hozzájárulást nem kell

keretében történik. A munkaszerzõdés alapján kifizetett

fizetni, azon jövedelemrész, amely után adófizetési

ellenérték munkaviszonyból származó jövedelemnek

kötelezettség keletkezik, az általános szabályok

minõsül.

szerint 27 százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulás alapja is, amelyet a kifizetõ fizet meg. Ha a szakmai gyakorlatot ellátó tanulóval munka-

Munkaviszony létesítése esetén a tanuló a Tbj. szerint biztosítottnak minõsül, és a biztosítás nem függ attól, hogy a munkavégzés teljes vagy részmunkaidõben történik.

szerzõdést vagy munkavégzésre irányuló egyéb jog-

A tanulónak juttatott járulékalapot képezõ jövedelem

viszonyra kötnek szerzõdést, a foglalkoztatott részére

után a foglalkoztatót 27 százalékos mértékû társadalombiz-

kifizetett díjazás nem minõsül szakmai gyakorlat ide-

tosítási járulékfizetési kötelezettség terheli.

jére fizetett díjazásnak. A személyi jövedelemadó és a

A tanuló 10 százalékos mértékû nyugdíjjárulékot vala-

társadalombiztosítási kötelezettségeket a felek

mint 7,5 százalékos mértékû egészségbiztosítási- és mun-

között fennálló jogviszonyra vonatkozó szabályok

kaerõ-piaci járulékot fizet.

szerint kell teljesíteni.

A Tbj. a társadalombiztosítási és egészségbiztosítási járu-

Ha az alap- és mesterképzésben részt vevõ hallgató

léknál nem határoz meg felsõ határt. A nyugdíjjárulék

gazdálkodó szervezetnél hat hétnél hosszabb ideig

megállapítása során figyelembe kell venni a járulékfizetési

tartó összefüggõ gyakorlaton vesz részt, részére

felsõ határt, amely 2011-ben napi 21 000 forint.

hetente legalább a legkisebb kötelezõ munkabér

A kifizetett juttatás a személyi jövedelemadó alkalmazá-

(minimálbér havi összege 78.000 Ft) tizenöt száza-

sában munkaviszonyból származó jövedelemnek, ezen be-

lékának megfelelõ, a felsõoktatásról szóló törvény

lül bérnek minõsül, az adókötelezettséget ennek megfele-

szerint hallgatói munkadíjnak nevezett térítést fizet a

lõen kell teljesíteni, vagyis az adóalap-kiegészítéssel növelt

gazdálkodó szervezet. Ez a hallgatói munkadíj nem

adóalap után 16 százalékos személyi jövedelemadó adójó-

azonos azzal az ugyancsak hallgatói munkadíjjal,

váírással csökkenthetõ.

Adóvilág – 2011. szeptember

amely hallgatói munkaszerzõdés alapján kerül kifizetésre. A szakmai gyakorlat megszervezésére a felsõ-

IV. Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok

oktatási intézmény és a gazdálkodó szervezet megál-

A következõ foglalkoztatási formát a Tbj. munkavégzésre

lapodást köthet, amely alapján a hallgatói munkadí-

irányuló egyéb jogviszonyként szabályozza, ide tartozik jel-

jat a felsõoktatási intézmény folyósítja a hallgatónak.

lemzõen a megbízási jogviszony.

Ebben az esetben a hallgató szakmai gyakorlaton

A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében

vesz részt gazdálkodó szervezetnél, mely nem ered-

alkalmazott tanulók akkor lesznek biztosítottak, ha a

ményez biztosítással járó jogviszonyt, és a szakmai

tárgyhavi járulékalapot képezõ jövedelmük eléri a tárgy-

gyakorlaton résztvevõ hallgatónak járó munkadíj

hónap elsõ napján érvényes minimálbér összegének har-

után nem kell járulékokat fizetni.

minc százalékát, illetve naptári napokra annak harmincad

A felsõoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója részére a gyakorlati képzés idejére kifizetett jutta-

részét. A minimálbér összege 78 000 forint, ennek 30 százaléka 23 400 forint, naptári napi összege 780 forint.

tás, díjazás összegébõl a hónap elsõ napján érvényes

A díjazás ellenében munkavégzésre irányuló megbízási

minimálbért meg nem haladó rész az Szja tv. 1. számú

jogviszonynál figyelni kell az Szja tv. önálló tevékenységet

mellékletének 4.12 b) pontja alapján adómentes jut-

folytatók költségelszámolására vonatkozó rendelkezéseire,

tatásnak számít. A felettes díjrész egyéb jövedelem-

tekintettel arra, hogy járulékalapot képezõ jövedelemnek

44

az adóelõleg számításánál figyelembe vett jövedelem minõsül.

• és a megállapított tárgyhavi járulékot az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.)

A megbízott a bevételébõl tételes költségelszámolással,

31. §-ának (2) bekezdésében és 2. számú mellékleté-

vagy az igazolás nélkül elszámolható 10 százalék költ-

ben meghatározottak szerint az állami adóhatóság felé

séghányad alkalmazásával állapíthatja meg a jövedelmét.

bevallani és megfizetni.

A biztosítást havonta kell elbírálni és a biztosítási köte-

A bevallási kötelezettséget elektronikus úton havonta, a

lezettség megállapításánál az ugyanannál a foglalkoztató-

tárgyhónapot követõ hó 12-éig kell teljesítenie a foglalkoz-

nál a naptári hónapban munkavégzésre irányuló egyéb

tatónak a ’08-as számú bevallás benyújtásával.

jogviszony keretében elért járulékalapot képezõ jövedel-

A biztosítottak bejelentését is az adóhatósághoz kell

meket össze kell számítani. Nem alkalmazható abban az

teljesíteni. A bejelentési kötelezettség a munkáltatót,

esetben ez a szabály, ha a magánszemélyt a foglalkoztató

kifizetõt terheli.

munkaviszony és például megbízási jogviszony keretében

A bejelentést

is foglalkoztatja. Ebben az esetben a biztosítást mindkét

• a biztosítás kezdetére vonatkozóan a biztosítási jogvi-

jogviszonynál külön-külön kell elbírálni. Ha a díjazás kifizetésére nem havi rendszerességgel, hanem idõszakonként, illetve a tevékenység befejezését köve-

szony elsõ napját megelõzõen, de legkésõbb a biztosítási jogviszony elsõ napján a foglalkoztatás megkezdése elõtt,

tõen kerül sor, a biztosítási kötelezettséget a díj kifizetésekor

• ha a biztosítás elbírálására utólag kerül sor, legkésõbb

kell elbírálni. A biztosítási kötelezettség elbírálásához a

a biztosítási kötelezettség megállapítását követõ na-

kifizetett díjból - ideértve az elõleget is - a személyi jövede-

pon

lemadó-elõleg alapjának számításánál jövedelemként figyelembe vett összeget azon idõtartam naptári napjainak a számával kell elosztani, amelyre a díjazás történt. A foglalkoztató ugyancsak 27 százalékos mértékû társa-

• a jogviszony megszûnését, a szüneteltetés kezdetét és befejezését 8 napon belül kell teljesíteni. A bejelentésre a 11T1041 számú bizonylat szolgál.

dalombiztosítási járulékot fizet, a tanuló azonban csak 10 százalék nyugdíjjárulékot és 6 százalék egészségbiztosítási

VI. Háztartási munka

járulékot fizet, tehát nem kötelezett 1,5 százalékos

A háztartási munka fogalma az egyes gazdasági és pénzügyi

mértékû munkaerõ-piaci járulék fizetésére.

tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról

Amennyiben a szerzõdésben rögzített díjazás és a

szóló 2010. évi XC. törvény taxatív felsorolása. Ezen belül

szerzõdés idõtartama alapján nem állapítható meg a bizto-

talán a leggyakoribb és a diákok nyári munkavállalása so-

sítás, járulékfizetési kötelezettségrõl nem beszélhetünk,

rán a legegyszerûbb foglalkoztatási forma, amely a tevé-

azonban a foglalkoztatót az egészségügyi hozzájárulásról

kenység jellege szerint kizárólag a természetes személy és

szóló 1998. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eho

háztartásában vele együtt élõ személyek, továbbá közeli

törvény) 3. § (1) bekezdése szerint – összevont adóalapba

hozzátartozói mindennapi életéhez szükséges feltételek

tartozó jövedelem után - 27 százalékos mértékû egészség-

biztosítását szolgáló lakás takarítása, fõzés, mosás, vasalás,

ügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terhel.

gyermekek felügyelete, házi tanítása, otthoni gondozás és ápolás, házvezetés, kertgondozás lehet.

V. Bevallási, befizetési és bejelentési kötelezettség teljesítése

tatónak a munkavégzés megkezdése elõtt bejelentési köte-

A foglalkoztató a biztosítottnak minõsülõ tanuló, hallgató

lezettsége van az adóhatóság felé.

után a tárgyhónapban kifizetett (juttatott) járulékalapot képezõ jövedelme alapján köteles: • megállapítani a járulékok összegét, • levonni a biztosítottat terhelõ járulékot, személyi jövedelemadó elõleget,

Háztartási alkalmazott foglalkoztatása esetén a foglalkoz-

A bejelentés teljesíthetõ elektronikus úton, a központi elektronikus szolgáltató rendszeren (ügyfélkapun) keresztül , vagy telefonon, a 185-ös hívószámon. A háztartási alkalmazott bejelentése a teljesítés napját magában foglaló hónap utolsó napjáig terjedõ idõszakra

45

XV. Évfolyam 10. szám

vonatkozik, amennyiben a foglalkoztatás továbbra is

létesít egymással több ízben munkaviszonyt, akkor ezen

fennáll a következõ hónapban a bejelentést ismét

munkaviszonyok együttes idõtartama a naptári évben a

teljesíteni kell.

százhúsz napot nem haladhatja meg.

Az adóhatóság részére teljesített bejelentés vissza-

Alkalmi munka: a munkáltató és a munkavállaló között

vonására és módosítására a bejelentõ vagy a háztar-

• összesen legfeljebb öt egymást követõ naptári napig, és

tási alkalmazott adatainak téves közlése, illetve a

• egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt

munkavégzés meghiúsulása esetén a bejelentést követõ 24 órán belül van lehetõség. A bejelentés teljesítésére, módosítására a 11T1043H jelû adatlap szolgál. A foglalkoztatót a bejelentéssel érintett háztartási

naptári napig, és • egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig létesített határozott idõre szóló munkaviszony.

alkalmazottanként havonta 1000 forint összegû

Alkalmi munka esetében további korlát érvényesül, még-

regisztrációs díjfizetési kötelezettség terheli. A re-

pedig az egyszerûsített foglalkoztatásnál az egy naptári

gisztrációs díj összege független attól, hogy az

napon legfeljebb foglalkoztatott munkavállalók létszáma -

adott hónapon belül hány napon történt a foglal-

a munkáltatónak a tárgyév elsõ, illetve hetedik hónapját

koztatás.

megelõzõ hat havi átlagos statisztikai létszámát alapul véve

A foglalkoztató a havi 1000 forint összegû regiszt-

- nem haladhatja meg

rációs díjat a NAV számlájára történõ készpénzfizetés-

• a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. tör-

sel, vagy az állami adóhatóság ügyfélszolgálatain

vény hatálya alá tartozó fõállású személyt nem foglal-

bankkártyával, vagy ha pénzforgalmi számlával ren-

koztató munkáltató esetén az egy fõt,

delkezik, átutalással a bejelentés napját magában foglaló hónapot követõ hó 12. napjáig fizeti meg a NAV Háztartási alkalmazott utáni regisztrációs díj bevételi számlára, amelynek száma: 10032000-01076215 Fontos és az adminisztráció szempontjából nem elhanyagolható körülmény, hogy ehhez a foglalkoztatási formához nem társul bevallási kötelezettség.

• egy fõtõl öt fõig terjedõ munkavállaló foglalkoztatása esetén a két fõt, • hattól húsz fõig terjedõ munkavállaló foglalkoztatása esetén a négy fõt, • húsznál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám húsz százalékát. A munkáltatónak lehetõsége van arra, hogy a napi alkalmi munkavállalói létszámkeretet a tárgyév napjaira

VII. Egyszerûsített foglalkoztatás keretében történõ munkavégzés A nyári szünidõ alatt a tanulókat a munkáltatók gyak-

egyenlõtlenül beosztva is felhasználja, azonban a tárgyévben fel nem használt létszámkeret a következõ naptári évre nem vihetõ át.

Adóvilág – 2011. szeptember

ran alkalmazzák egyszerûsített foglalkoztatás keretében mezõgazdasági, turisztikai idénymunkára vagy

Közteher

alkalmi munkára, azonban ki kell emelni, hogy a

A munkáltató az általa idénymunka keretében foglalkozta-

tanulók ebben a foglalkoztatási formában nem biz-

tottak esetében a munkaviszony minden naptári napjára

tosítottak.

munkavállalóként 500 forint, alkalmi foglalkoztatás esetén

Az egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló

a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalóként 1000 forint közterhet köteles megfizetni.

2011. évi CV. törvény 2011. augusztus 1-jei hatályba

A munkáltatót a közteher megfizetésével nem terheli tár-

lépéssel módosította az egyszerûsített foglalkoztatás-

sadalombiztosítási járulék, szakképzési hozzájárulás, egész-

ról szóló 2010. évi LXXV. törvény egyes szabályait.

ségügyi hozzájárulás és rehabilitációs hozzájárulás, va-

Idénymunkának számít, ha a munkáltató és a munkavállaló • idénymunkára, vagy • idénymunkára és alkalmi munkára

46

lamint az Szja tv-ben a munkáltatóra elõírt adóelõleglevonási kötelezettség. A munkavállalót nem terheli a nyugdíjjárulék (tagdíj), egészségbiztosítási és munkaerõ-piaci járulékfizetési,

egészségügyi hozzájárulás-fizetési és személyi jövedelemadóelõleg-fizetési kötelezettség.

Elektronikus úton történõ bejelentéshez számítógépen ki kell tölteni a 11T1042E számú elektronikus adatlapot, és ezt az ügyfélkapun keresztül kell megküldeni az állami

Bejelentési szabályok A munkáltató bejelentési kötelezettségét a munkavégzés megkezdése elõtt

adóhatóság részére. Telefonon keresztül történõ bejelentés a 185-ös, országon belül helyi tarifával hívható hívószámon teljesíthetõ.

• elektronikus úton, központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül (ügyfélkapu), vagy • telefonos ügyfélszolgálaton keresztül telefonon teljesítheti. A bejelentés esetleges visszavonására és módosítására így különösen a foglalkoztatás jellegének változása, illetve a munkavégzés meghiúsulása esetén • az egyszerûsített foglalkoztatás bejelentését követõ két órán belül, vagy • ha a bejelentésben foglaltak szerint a foglalkoztatás a bejelentés napját követõ napon kezdõdött, vagy ha a

Bevallási szabályok A munkáltató az egyszerûsített foglalkoztatással összefüggõ bevallási kötelezettségét az Art. 31. §-ának (2) bekezdése szerint teljesíti, vagyis a ’08-as bevallást elektronikus úton havonta kell benyújtani, a tárgyhót követõ hó 12. napjáig. Az a munkáltató, amely elektronikus bevallásra nem kötelezett, választhatja azt, hogy bevallási kötelezettségét az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott adattartalommal papír alapon havonta, a tárgyhót követõ hó 12-éig teljesíti a ’08E jelû bevalláson.

bejelentés egy napnál hosszabb idõtartamú munkaviszonyra vonatkozott, a módosítás bejelentés napján

Fizetési szabályok

délelõtt 8 óráig van lehetõség, ezt követõen a munkál-

A munkáltató a közteher-fizetési kötelezettséget a tárgyhót

tató a közteher-fizetési kötelezettségének köteles ele-

követõ hó 12-éig a NAV Egyszerûsített foglalkoztatásból

get tenni. A bejelentés módosítására elektronikusan,

eredõ magánnyugdíjpénztári tagsággal nem rendelkezõ

illetve telefonon keresztül is lehetõség van, függetle-

munkavállalót érintõ közteher befizetések beszedési

nül attól, hogy bejelentési kötelezettségének eredeti-

számla 10032000-06057763 javára fizeti meg.

leg a munkáltató melyik módon tett eleget.

PINTÉRNÉ DR. MOLNÁR ILONA

47