KRE BTK Etika keresztyén szempontból szakirányú továbbképzési szak Tárgyleírások
Alapozó ismeretkörök Etikai alapozó ismeretek BEVEZETÉS AZ ETIKÁBA A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A kurzus során a hallgatók az etikai gondolkodás legjelentősebb irányaival, iskoláival, a kortárs filozófiai etika legfontosabb kérdésfelvetéseivel, az alkalmazott etika alapvető területeivel és az etikai kérdések néhány szépirodalmi megjelenésével ismerkednek meg. A tantárgy programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: 1. Vallási megalapozású etika. 2. Szándéketika. 3. Következményetika. 4. Kötelességetika. 5. Az etika megalapozásának problémája. 6. Metaetikák. 7. A kortárs etika problémái. 8. A tudomány etikája. 9. Bioetika. 10. Gazdasági és üzleti etika. 11. Etika és politika. 12. Etikai kérdések az irodalomban. ETIKATÖRTÉNET A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A kurzus során a hallgatók az európai etikai hagyomány meghatározó iskoláival, áramlataival, szerzőivel és ezek kulcsfogalmaival, műveivel, tanításaival ismerkednek meg, valamint az egyes etikai iskolák közötti jellegzetes szemléleti és fogalmi különbségekkel. A tantárgy programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: 1. Platón etikája és a platonikus etikai hagyomány. 2. Arisztotelész etikája és a peripatetikus etikai hagyomány. 3. Sztoikus etika. 4. Epikurosz etikája és az epikureus etikai hagyomány. 5. A kappadókiai atyák etikai tanítása. 6. Ágoston etikája. 7. Korai skolasztikus etika: Abélard. 8. Érett skolasztikus etika: Tamás. 9. Kálvin és Luther etikai tanítása. 1
10. Karteziánus etika. 11. Hume etikája. 12. Kant etikája és jogfilozófiája. 13. Hegel etikája és jogfilozófiája. 14. Az analitikus iskola etikája. 15. A perszonalizmus etikai tanítása. SZOCIOLÓGIA A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A tárgy célja, hogy a hallgatókat bevezesse a társadalomtudományi, közelebbről szociológiai gondolkodás logikájába, fogalomrendszerébe, továbbá megismertesse velük a szociológia fő kérdésfelvetéseit, a társadalom fogalmát, valamint áttekintést nyújtson a társas létformára vonatkozó főbb szociológiatörténeti irányzatokról. Tárgyaljuk a szociológia alapfogalmait, azok változásait, a szociológia tematikai tagolódását és a szakszociológiákat, és bemutatjuk a szociológia hasznosíthatóságát az élet különböző területein. Ezek alapján a hallgatók képet kapnak a társadalmi szerkezet és a társadalmi mozgás, valamint az egyes társadalmi rétegek és csoportok jellegzetességeiről általában, megismerkednek a mai magyar társadalomszerkezet jellegzetességeivel és a főbb társadalmi mozgásfolyamatokkal, változásokkal. A tantárgy programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: 1. A társadalomtudományok történeti kialakulása, sajátosságai és emberképe; 2. A szociológia fogalma, tárgya, módszere és alapvető szemlélete; 3. A szociológia születése: az előfutárok, az „alapító atyák,” a klasszikusok kortársai; 4. A két világháború közti szociológusok; 5. A szociológia irányzatai a második világháború után; 6. A társadalmi struktúra elméletei; a társadalmi rétegződés és társadalmi egyenlőtlenség elméletei; 7. A társadalmi mozgás és változás elméletei; 8. Kultúra, értékek, normák; szocializáció; 9. Vallásszociológia; 10. Településszociológia; 11. Demográfia. Családszociológia, ifjúságszociológia; 12. A deviáns viselkedés szociológiája; 13. A médiaszociológia alapjai. VILÁGVALLÁSOK A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A tantárgy a világvallások (kereszténység, judaizmus, iszlám, hinduizmus, buddhizmus, kínai vallási hagyományok) történetébe ad bevezetést. Ismerteti szent könyveiket, főbb tanításaikat, vallásos életvitelük szabályait, liturgiájukat, adott esetben egyházszervezetüket.
2
A tantárgy programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: 1. A judaizmus: kanonikus és apokrif szövegek, Tánách, Misna, Talmud; teológia, rítus, ünnepek; egyházszervezet, vallási áramlatok az intertestamentális korban; a diaszpóra zsidósága. 2. A kereszténység szövegkánonja, egyházszervezete, az ortodoxia és a protestáns felekezetek; biblikus teológia és antropológia. 3. Az iszlám születése, előzményei az arab kultúrában, Muhammad életműve, a Korán, a muszlim közösség fejlődése Muhammad halála után, a kalifátus és a legitimációs kérdések. 4. A hinduizmus gyökerei, szent szövegei: a Védák, a védikus istenvilág és áldozati rend; az Upanisádok kora és tanításai; a mai hinduizmus. 5. A buddhizmus keletkezése, elterjedése a Távol-Keleten és megszűnése Indiában; a három nagy buddhista iskola; a három hagyomány kanonikus szövegei és alapfogalmai, alapvető tanításai, intézményei. 6. Kínai vallási hagyományok: Konfuciusz és Lao-ce személye és művei; a kínai vallási gondolkodás alapfogalmai és társadalmi aspektusai.
Filozófiai alapozó ismeretek BEVEZETÉS A FILOZÓFIÁBA A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A tárgy szisztematikus, nem-történeti bevezetést nyújt a filozófia fogalmába, szakterületeibe. Megismertet alapvető filozófiai fogalmakkal, a filozófia klasszikus kérdésfelvetéseivel. Megmutatja a filozófiai gondolkodásmódot, tanít a logikus kifejtésre. A tantárgy programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: 1. A filozófia fogalma és felosztása. A logika. 2. Ismeretelmélet és tudományfilozófia. 3. Az általános metafizika (ontológia) mint a lét és a létező (szubsztancia) határozmányainak tudománya. 4. Racionális kozmológia. 5. Természetfilozófia. 6. Racionális pszichológia. 7. Racionális teológia. 8. Teodicea és az akaratszabadság problémája. 9. Etika. 10. Jogfilozófia. 11. Társadalomfilozófia és politikafilozófia. 12. Történetfilozófia. 13. Nyelvfilozófia.
3
LOGIKA ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A hallgatók a kurzus első felében az arisztotelészi logika alapjaival ismerkednek meg (kategóriatan, hermeneutika, következtetések). A kurzus második felében a modern szimbolikus logika elemeibe kapnak bevezetést (kijelentéslogika, következtetési sémák, a predikátumlogika alapjai). A tantárgy programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: 1. Az izolált terminus elmélete (kategóriatan); 2. A kijelentés elmélete: állítás, tagadás, modalitás; 3. A következtetések fajtái: indukció, dedukció, analógia; 4. A kijelentéslogika elemi logikai műveletei: negáció, konjunkció, alternáció, kondicionális, bikondicionális; 5. A logikai ekvivalencia és az ekvivalens állításséma; 6. Következtetési sémák: diszjunktív szillogizmus, hamis dilemma, hipotetikus szillogizmus, következmény állítása, előzmény tagadása, modus ponens, modus tollens, konstruktív dilemma, destruktív dilemma; 7. A predikátumlogika alapjai.
Pszichológiai alapozó ismeretek A SZEMÉLYISÉG FEJLŐDÉSE ÉS FEJLESZTÉSE A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: Az egyes lélektani személyiségelméletek fő gondolatainak, mérési és alkalmazási lehetőségeinek megismerése. A tantárgy programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: 1. A személyiség meghatározása, összetevői. 2. Fő modellek: diszpozicionális, biológiai, tanuláselméleti, kognitív, pszichoanalitikus, humanisztikus, transzperszonális. Az egyes irányzatok szemlélete, alapfogalmai. 3. Erikson modellje: élethosszig tartó személyiségfejlődés. Fejlődési krízisek. 4. A személyiségfejlődés és a patológia. 5. A személyiségfejlődés szempontjából fontos kapcsolati minták különböző modellek szerint. 6. A személyiségelméletek fő terápiás következményei: legelterjedtebb terápiás formák a pszichológiában, hatásaik. 7. A személyiség mérésének lehetőségei, legfontosabb mérőeszközök. KOMMUNIKÁCIÓS TRÉNING A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: Társas világunkban a kommunikáció közvetíti az etikus attitűdöt, viselkedést, megnyilvánulásokat. Ezért fontos a nagyobb tudatosság, felelősség és önkontroll a kapcsolatainkban történő kommunikáció terén. Ennek fejlesztése mind a közvetlen, mind az írásos emberi kommunikációban elengedhetetlen.
4
A tantárgy programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: 1. A kommunikáció folyamata, a küldő és a címzett interakciója. 2. A nemverbális kommunikációs eszközök tudatos dekódolásának gyakorlása. 3. A személyközi kommunikáció Watzlawick-féle szabályszerűségei. 4. A tartalmi és kapcsolati üzenet-szint elkülönítésének tudatosítása. 5. Az önmegmutatás és önelrejtés pszichológiai mozgatórugói. 6. Az asszertív kommunikáció gyakorlása. 7. A kommunikáció zavarainak felismerése és csökkentése.
Szakmai törzstárgyakhoz kapcsolódó ismeretkörök Etikaelméleti ismeretek TEOLÓGIAI ETIKA A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A tantárgy programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: NEM-KERESZTÉNY VILÁGVALLÁSOK ETIKÁJA A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A kurzus célja, hogy a hallgatókat bevezesse a keresztény kultúrkörön kívüli világvallások etikafelfogásának ismeretébe. A tárgy célja, hogy a hallgatókkal magyar nyelvű forrásszemelvények segítségével részletesen megismertesse a különböző világvallások (júdaizmus, iszlám, hinduizmus, buddhizmus) etikai gondolkodásának logikáját, fogalomrendszeré, továbbá az adott vallások különböző irányzatainak etikai kérdéseit, problémáit és azokra adott válaszait. Tárgyaljuk az etika alapfogalmait, azok változásait, azok jelentőségét a különböző, előbb említett világvallások rendszerében. Ezek alapján a hallgatók részletes ismereteket szereznek az egyes világvallási rendszerek etikai fogalomtáráról, a kurzus során összehasonlító etikai elemzés keretében mutatjuk az egyes etikai rendszerek legfontosabb forrásait, az etikafelfogás párhuzamait és különbségeit a zsidó-keresztény hagyományokkal. A tantárgy programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: 1. A júdaizmus és az Ószövetség etikafelfogása. 2. A Korán: etika egy orthopraxist létrehozó világvallás és törvénykönyv keretein belül. 3. Az iszlám nagy gondolkodóinak, filozófusainak etikafelfogása. 4. A síita iszlám (iszmá’iliták és tizenkettes síiták) etikai tanításai és vitái a szunnitákkal. 5. A modern iszlamisták, radikális és nyugatbarát muszlimok etikai rendszerei. 6. A hinduizmus etikai rendszere, történeti alakulása, főbb problémái. 7. A buddhizmus különböző irányzatai, írott forrásai és etikai felfogásuk. 8. A tibeti buddhizmus etikai rendszere és jelentősége. 9. A zen-buddhizmus etikai nézőpontból. 10. A konfucianizmus társadalmi tanítása és etikai problémái.
5
Szociáletikai ismeretkör CSALÁDI KOMMUNIKÁCIÓ A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: Családi kapcsolatainkban alakulnak ki értékeink, hiedelmeink, hitünk, kultúránk, és ezek generációkon át örökítődnek. A kommunikáció mélyebb megértésével nyílik lehetőség arra, hogy esetleges negatív örökségünkön változtassunk, fejlődjünk. Az önreflexivitásnak is a családban kell elindulnia, majd továbbadódnia. A tantárgy programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: 1. A család rendszerszemlélete mint az egyének összjátékának megértése (Hézser G.). A családi szerepkommunikációk elemzése és tudatosítása. 2. A családi életciklus-szemlélet mint az együttfejlődés követése (Komlósi P.) A krízisek kommunikációs sajátosságai és kezelésük. 3. A férfi és női kommunikáció sajátosságai (D. Tannen). Szerepjátékokban való kompetencia-erősítés. 4. A generációk közti kommunikáció nehezebbé válásáról (Tari A.). Megfigyelések elemzésének feladata. HÁTRÁNYOS HELYZET A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A tantárgy általános célja, hogy a hallgató adekvát ismereteket szerezzen a magyarországi szegénység és kirekesztés fogalmáról és folyamatáról. A hallgatók megismerik az őket körülvevő társadalmat, a társadalmi problémákat, a társadalomban élő embert érő szociális kihívásokat, azok lehetséges kezelési módjait. A tantárgy programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: 1. 2. 3. 4. 5.
A szegénység fogalmának és típusainak definiálása. A társadalmi kirekesztés meghatározása, a szegénységgel való összehasonlítása. A kirekesztés nemzetközi és hazai tendenciái. A gazdasági fejlődés hatása a kirekesztésre. A magyar társadalom jelenkori állapota – népesedés, mobilitás, bűnelkövetés, életminőség, életstílus, oktatás, kultúra, szociális ellátórendszerek.
ROMOLÓGIA A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A tárgy célja azon romológiai alapismeretek áttekintése, melyek elengedhetetlenek egyrészt a roma tanulók oktatásához, neveléséhez, másrészt a roma felnőttekkel való – akár munkahelyi – együttműködéshez. A tárgy elsősorban társadalmi és kulturális kérdésekkel foglalkozik tudományos megközelítésben, de bemutatja a roma kultúra populáris elemeit is. A tantárgy programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: 1. A cigányság történetére, társadalmi – szociológiai jellemzői, nyelvi és kulturális sajátosságai. 6
2. A cigány kulturális antropológia főbb területei (gyakorlati jelleggel). 3. Tárgyi- és szellemi kultúra: irodalom, képzőművészet, zene. 4. A cigányok megjelenése a médiában s a közgondolkodásban. 5. A cigányok önmagukról és a nem cigányok a cigányokról: játék- és dokumentumfilmek, meghívott előadók. ALKOHOL- ÉS DROGFÜGGÉS MEGELŐZÉSE A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A tantárgy célja, hogy a hallgató megismerje a szenvedélybetegségek főbb jellemzőit és értelmezési, kezelési lehetőségeit. A hallgatók a félév során megismerik a szociális munkás kompetenciáit, szenvedélybetegekkel való munka során. A félév során a hallgatók betekintést kapnak szenvedélybetegekkel való szociális munka módszereibe és cselekvési lehetőségeibe. A tantárgy programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: 1. 2. 3. 4. 5. 6.
A függőség társadalmi, szociológiai és pszichikai jellemzői. A szenvedélybetegség eltérő megközelítései. A szociális munkás feladata és kompetenciái. A szenvedélybetegség kezelésének magyarországi intézményrendszere. Rehabilitáció – lakóközösség. Empowerment és feltétel nélküli elfogadás.
Alkalmazott etikai ismeretkör KONFLIKTUSKEZELÉS A GYAKORLATBAN A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A tantárgy olyan gyakorlati stúdium, melynek keretében a résztvevők helyzetgyakorlatokban fejleszthetik saját konfliktuskezelési mintáikat. A gyakorlatok során videofelvétel készül, melyből közvetlen visszacsatolásra van lehetőség. A tantárgy programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Agresszív, passzív, asszertív konfliktuskezelés megismerése. Empátia, nézőpontátvétel, mentalizáció lehetőségei és korlátai. Goleman érzelmi intelligencia modellje. Stresszkezelés a Williams Életkészségek Program FILÉ modelljével. Visszacsatolás az OSCAR modell szerint: változás kérése konfliktushelyzetben. Marshall Rosenberg modellje: erőszakmentes kommunikáció. Egyszerű relaxációs módszerek elsajátítása. A megbocsátás kérdése: világi és keresztyén nézőpont.
BIOETIKA ÉS KÖRNYEZETI ETIKA A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A bioetika az etika humán- és környezetbiológiai területen való alkalmazása. Interdiszciplináris tudomány, hiszen több, különböző szaktudományhoz tartozó területet vizsgál egységesen etikai nézőpontból. Az érintett szaktudományok a jog, az egészségügy, az egészségügyi kutatások, a közgazdaságtan, a 7
környezetvédelem és az egyházi vonatkozású jogrendszerek. A bioetika olyan kérdésköröket vizsgál, mint az emberi élet kezdete és vége, ezen belül az abortusz, a mesterséges megtermékenyítés, a génterápia, a szervátültetés, az eutanázia, az orvosi-, ill. egészségügyi etika; továbbá Földünk energetikai helyzetének jövője, a környezetvédelem etikai aspektusai stb. A tantárgy programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: 1.
2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
10.
11.
12.
A bioetika alapelvei, kialakulása és hatása az egészségügyi jogra, valamint a gazdasági törvényhozásra. Az emberi élet kezdetének meghatározása és annak etikai következménye. Az emberi élet végének meghatározása és annak etikai következményei. Az emberi reprodukció bioetikai megítélése. Homológ megtermékenyítés. Heterológ megtermékenyítés. Lombikbébi. Lefagyasztott embriók etikai kérdésköre. Genetikai tanácsadás bioetikai oldala. Az emberi élet védelmének bioetikája. Az igény- a lehetősés és a szabadság fogalmak az abortusz – az öngyilkosság és az eutanázia eseteiben. Az igazságosság kötelességei. A társadalmi igazságosság. A szervátültetés bioetikája. Szervátültetés élőből és agyhalottakból. A szervátültetés jogi és gazdasági megítélése bioetikai szempontból. Technikailag lehetséges – szakmailag indokolt – társadalmilag finanszírozható? Eutanázia. Öngyilkosság. Hospice. Aktív és passzív eutanázia. Élő végrendelet – living will. A halálhoz való jog – az elengedés művészete: nem csak bioetika. Emberen végzett tudományos kísérletek bioetikai kérdései. Szükségesek-e az emberen végzett kísérletek? Miért nem elegendőek az állatokon történt kísérletek? A jogilag szabályozott orvoskutatás etikailag és erkölcsileg szabályozható-e? Génmanipulációs és biotechnológiai kutatások etikai és ökológiai vonatkozásai. Hatása a növény és állatvilágra. Jelent-e kockázatot az emberre? Klónozás. Emberek közötti egyenjogúság elve. Őssejtekkel kapcsolatos etikai kérdések. Terápiás klónozás – őssejtnyerés lehetősége. Az egészségügy szolgáltatásának elérhetősége – bioetikai normák érvényesülése. Állami egészségügy – biztosítási rendszerek. Magánegészségügy – gazdasági rendszerek. A paraszolvencia bioetikája. Makró és mikroallokáció etikai helyzete az egészségügyben. A család bioetikai védelme. A bejegyzett élettársi kapcsolat bioetikai következményei. Az utódok és a bioetika kapcsolattartása történelmi. Az utódok és a család szerepe a jövőben. A természet elleni fajtalanság: a megrontás a jog és a bioetika szemszögéből. A környezetvédelem, felelősség, etika. A jog és a bioetika szerepe a környezetvédelem területén. A Föld kincseivel való gazdálkodás a történelem tükrében és a bioetikai megítélése. Felelősség az emberi viszonyokban és a természethez való viszonyokban. Milyen környezetet hagyunk utódainknak? Az erények és a jellem. A szeretet és az erkölcs. A társadalom és erkölcs a bioetika tükrében. A személyi kibontakozás etikai kötelezettsége, bioetikai – és jogvédelme. A halálbüntetés dilemmája – állampolgári ellenállás.
SZERVEZETI ETIKA A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A tárgy bemutatja az etika fontosságát és az erkölcsös magatartás alapelveit a munkaszervezetekben, ismerteti az alapvető szervezeti etikai
8
dilemmák lényegét és kezelési lehetőségeit. A kurzus további célja a hallgatók szövegelemzési, érvelési és erkölcsi ítéletalkotási képességének fejlesztése. A tantárgy programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.
Új érdeklődés a szervezeti etika iránt. A szervezeti etika értelmezése. Erkölcs és értékek. Méltányosság és igazságosság. Etikai elhárító mechanizmusok. Etikai problémamegoldás. „Tanuljatok jót tenni!” A szervezetek és egyének etikai kölcsönhatása. Etikátlan gyakorlatok a szervezetekben. Kultúra, erkölcs, társadalmi felelősség. Etikai intézmények. Az őszinteség kultúrája.
MÉDIA- ÉS POLITIKAI ETIKA A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A tantárgy feladata, hogy bemutassa azokat a komplex társadalmi folyamatokat, amelyek nyomán a média a legfontosabb hatalmi ággá vált. Az emberek nagy része ma már szinte minden tudását és információját a média közvetítésével szerzi meg, vagyis egy mesterségesen felépített valóságot ismer meg a „valóságos” valóság helyett. Mindez mérhetetlen erkölcsi felelősséget ró a média irányítóira, és az ezt a helyzetet kihasználó politikai elitekre. A tantárgy áttekinti azokat a társadalmi mechanizmusokat, amelyek segíthetik az ebből a helyzetből adódó roppant erejű kihívások kezelését. A tantárgy programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: 1. A média komplex társadalomtörténete. 2. A média tematizációs hatalmának erkölcsi szerkezete. 3. A média értelmező hatalmának morális norma-rendszere. 4. A média elbeszélési módja, értelmezési kerete, fogalom-készlete. 5. A média és politika összefonódásának társadalomtörténete. 6. A média és a politikai kommunikáció rendszere. 7. A média, a politika és a politizált társadalom interaktív rendszere. 8. A médiaszabályozás politikai és hatalmi dilemmái. 9. A diskurzus-tér szerkezetéből adódó mentális és morális következmények. 10. A média etikai problémái globális kontextusban szemlélve. 11. A politikai elitek morális leépülésének mélyszerkezeti okai. 12. A mai magyar társadalom médiarendszerének főbb konfliktusai. 13. A verbális „polgárháború” okainak mélyszerkezete. 14. A média, a politika és az állampolgár interaktív rendszere morális nézőpontból szemlélve. 15. A média, a politika és az állampolgár együttműködése morális talapzatának helyreállítása.
9
ETIKATANÍTÁS SZAKMÓDSZERTANA A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A kurzus az etikatanítást végző pedagógust megismerteti azokkal a lélektani összefüggésekkel, amelyek a tanulók morális érzékenységét, ítéletalkotását és viselkedését adott életkorban meghatározzák, és amelyek tájékozódási pontul szolgálnak a tantervben előírt etikai tananyag súlypontozásához, feldolgozási módjának megválasztásához, valamint az órák oktatási és nevelési céljainak a meghatározásához. Másrészt módszertani segítséget kíván adni ahhoz, hogy a tanár képes legyen erkölcsi elvek, pozíciók és értékek megismertetésére és közvetítésére, a tanulók etikai érzékenységének és ítélőképességének eredményes fejlesztésére, továbbá hogy felkészült legyen a tanulóközösségben, ill. a tanulók életében aktuálisan jelentkező társas konfliktusok és feszültségek etikailag megalapozott feldolgoztatására. A tantárgy programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák:
Szakmai gyakorlat ISKOLAI TANÍTÁSI GYAKORLAT A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A tantárgy programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák:
Szakdolgozat és záróvizsga SZAKDOLGOZATI KONZULTÁCIÓ A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A tantárgy programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: SZAKDOLGOZAT A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A tantárgy programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: ZÁRÓVIZSGA A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A tantárgy programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák:
10
