KÖNYVTÁRHASZNÁLATI ISMERETEK A KERETTANTERVBEN
Az ismeretkör jellege A könyvtárhasználat oktatása során a tanulók olyan eszköztudást sajátítanak el, melyet a teljes tanulási folyamatban és azon túl is bármely ismeretszerző és -feldolgozó tevékenységük során alkalmazni tudnak. Az ismeretkör két jellegzetes szegmensből áll. Egyik eleme egy világosan elkülöníthető alapozó ismeretegyüttes, amely a könyvtárra mint információtároló és szolgáltató egységre, a dokumentumokra mint forrásokra és az elérésüket biztosító tájékoztató eszközökre vonatkozik. Olyan tartalomtudásról van itt szó, amely nélkül az önálló ismeretszerzés nem lehet hatékony. A könyvtárhasználati tananyagnak ez a része az informatika tantárgy kerettantervébe épült be oly módon, hogy az évfolyamonként megjelenő órakeretek minden esetben magukban foglalják a könyvtári informatikai ismeretek és műveletek tanítására fordítandó időt is. Megtanításukra elsősorban a könyvtárostanár vállalkozhat, hiszen ő rendelkezik az ismeretkör szakszerű átadásához nélkülözhetetlen könyvtár szakos felkészültséggel. De olyan megoldás is elképzelhető, hogy más szaktárgyat tanító pedagógus kapja meg a könyvtárhasználat oktatását feladatul, ha megfelel a szükséges képesítési követelményeknek. Az ismeretek elsajátításához és gyakorlásához nélkülözhetetlen a törvény előírásainak megfelelő iskolai könyvtár, a megfelelő összetételű, elrendezésű és feltártságú könyvtári állomány. (A könyvtár állománya napjainkban nem szorítkozik a hagyományos nyomtatott dokumentumokra, bármely formában, illetve technikával rögzített információt gyűjt, és hozzáférést biztosít a különböző funkciójú CD-ken található forrásokhoz, valamint a számítógépes hálózatok adatbázisaihoz is. A könyvtárosképzés programjaiban már szerepel a könyvtári informatika, a most végzők ismerik az új információs technológiákat, a továbbképzések pedig a korábban végzettek számára biztosítják a szükséges ismeretek megszerzését.) A másik elem a fellelt információ feldolgozása. A NAT-ban ezt az ismeretegyüttest a szellemi munka technikája elnevezés foglalja össze. A kerettantervekben a könyvtárhasználati ismeretkörnek ez a része a magyar nyelven belül jelenik meg. A kerettanterv táblázatai az adott évfolyamokra előírt teljes órakeretet közlik, nem különítik el a befogadott ismeretkörre fordítandó órákat. Tájékoztatónkban ezért a könyvtárhasználat időkereteinek tervezhetősége érdekében mindkét befogadó tantárgy táblázataiban javaslatot teszünk a könyvtári ismeretkörök elsajátításához szükséges órakeretekre. Az információ megjelenési formája általában természetes nyelvű szöveg, amelyből csak megfelelő szövegértelmező, illetve -feldolgozó képességgel tud a tanuló ismereteket szerezni. Akár grammatizáló, akár kommunikáció-központú anyanyelvi oktatás valósul meg, a szöveg – mint alapvető nyelvi egység – megjelenik a tananyagban. Sokoldalú vizsgálata, ismerete
1
vezet el az önálló információ-feldolgozáshoz, ahhoz a képességhez, hogy a szóbeli vagy írásbeli közlések valamely problémának megfeleltetett lényegét felismerjük, kiemeljük, saját szempontjaink szerint rendszerezzük és új közlést hozzunk létre, tehát az információt saját tudásunkká transzformáljuk. Ebben az értelemben oktatása során a tanulás tanítása valósul meg. A tananyag alapozó jellegű, elsajátítása során eszközzé alakul, lehetővé teszi bármely tantárgy aktív elsajátítását, ha az azokat tanító kollégák tudnak tanulóiknak erről a képességéről és alkalmazzák tantárgyuk tanítása során. Ilyen értelemben a könyvtárhasználat tanítása tantárgyközi feladat is, megvalósul benne a kommunikációs kultúra fejlesztése és a tanulás tanítása egyaránt.
Az ismeretkör elhelyezése a kerettantervekben A kerettantervekben azonban már tantárgyiasul a NAT könyvtárhasználati programja. Két befogadó tárgyba épül be az ismeretkör: az első három témakör jellegénél fogva az informatikába, a negyedik az anyanyelvbe. Az a tény, hogy a könyvtárhasználati tananyag a tantárgyiasítás következtében a kerettantervek különböző pontjaira került, megnehezítette az ismeretkör alkalmazói számára a követelmények egységben látását, egységes értelmezését. Ezért került sor a két befogadó tantárgyba beépült könyvtárhasználati ismeretek és követelmények. egybeszerkesztett változatának elkészítésére. Az 1. mellékletben található táblázatok a megadott időkeretekkel együtt láthatóvá teszik a kerettantervekbe beépült teljes képzési struktúrát. A táblázatok mutatják meg azt is, hogy azokon az évfolyamokon, melyeken nincs informatika tantárgy vagy tantervi modul a kerettantervben (az általános iskola alsó tagozata, ötödik évfolyama), a szükséges könyvtárhasználati ismeretek a magyar nyelv és irodalom tantervében jelennek meg.
A könyvtárismeret az informatikában Az informatika tanterv bevezetője iskolatípusonként a teljes képzési ciklusra határozza meg a célokat és a feladatokat. Az informatika/számítástechnika célmeghatározásai után következnek a könyvtárhasználat oktatásának célkitűzései, melyek a NAT általános fejlesztési követelményeit tartják szem előtt. Alkalmasak arra, hogy a különböző körülmények között különböző pedagógiai programok és célkitűzések alapján dolgozó intézmények adaptálni tudják azokat. Az általános fejlesztési követelményekben is a számítástechnika követelményrendszere jelenik meg a szövegben először, és ezt követi a könyvtárhasználaté. A NAT követelményrendszerén túl tartalmazza azokat a lényeges elemeket, amelyeket az informatikai eszközökben és rendszerben az elmúlt időszakban bekövetkezett fejlődés szükségessé tesz. (Többek között ez is indokolja, hogy a könyvtárhasználati ismereteknek az a része, amely a dokumentumhoz, a forráshoz, és a benne foglalt információhoz való eljutás folyamatát ismerteti meg a tanulókkal, az informatika tantárgy keretében kapjon helyet. A forrás ebben az esetben a legtermészetesebb módon jelenti a számítógéppel olvasható vagy a hálózaton hozzáférhető dokumentumokat, illetve adatbázisokat is.)
2
Az évfolyamokra bontott tantervek meghatározzák az adott évfolyamra megállapított kötelező óraszámokat, majd ismertetik a belépő tevékenységformákat, amelyek lehetővé teszik az adott oktatási szakaszra előírt tantervi követelmények teljesítését. Itt jelennek meg azok a konkrétumok, amelyek támpontot adnak az ismeretet tanítók számára, hogyan gondolják végig saját tanítási/tanulási programjukat, milyen módszereket alkalmazhatnak, mit kell a tanítási órákon gyakorolni ahhoz, hogy tanulóik az előirt követelményszintet teljesítsék. Érdemes figyelmet fordítani rá, mert kevesebb időt igényel, mint a már megszerzett, az adott körülményekhez igazodva kialakított gyakorlat végiggondolása, elemzése, kerettantervekhez igazítása. A témaköröket és a bennük foglalt tartalmakat közlő tantervi táblázatok tartalmát mindenképpen ki kell egészíteni a környezetükben található közlésekkel, hogy ténylegesen használható pedagógiai dokumentumként funkcionáljanak. A tantervben megfogalmazott tananyag ismeretelemei és művelet jellegű követelményei úgy épülnek rendszerré, hogy a tanulási folyamatban az egyszerűtől a bonyolultabb felé haladva, a szükséges elméleti ismereteket is elsajátítva önállóan alkalmazható eszköztudássá, képességgé alakuljanak át. A táblázatokat a továbbhaladás feltételeinek leírása követi. Az ismereteknek azt a körét és szintjét ismerteti, amelyek nélkül a következő évfolyam tananyagát nem lehet elsajátítani. Az átjárhatóság tekintetében ez fontos dolog, ha érvényesül, akkor az intézményváltó tanulók számára is lehetővé teszi az új körülmények közötti továbbhaladást. A könyvtárhasználati ismeretek a dokumentumokhoz és a bennük lelhető információkhoz vezető utat tartalmazzák, vagyis az önálló ismeretszerzésre készítenek fel, ezért elsősorban a könyvtárra mint információszolgáltató intézményre vonatkoznak, tehát a felhasználó szempontjait érvényesítik. Az eligazodás mikéntjének megtanítása, a könyvtár rendszerébe és az eligazodást szolgáló tájékoztató eszközök használatába való bevezetés racionálisan és viszonylag rövid idő alatt megoldható, ha pontosan meghatározzuk, illetve elfogadjuk a célt. El kell szakadni minden más elképzeléstől, ha a tanításról beszélünk vagy arra készülünk, mert a tanítási órák időkerete csak a fent említett ismeretek átadására, az önműveléshez szükséges képességek kialakítására elegendő. Az ismeretkör sajátos szakmai tartalmai miatt a használói képzést célszerű szakos képesítésű könyvtárostanárra vagy könyvtárosi képzettséggel is rendelkező szaktanárra bízni. Nem szabad azonban azt gondolni, hogy ez a racionálisan kialakított tananyagstruktúra figyelmen kívül hagyja a könyvtárak hagyományos kulturmisszióját. Éppen csak különbséget kell tenni a könyvtárhasználati tanóra és az olvasószolgálati tevékenység között. Az adott tanórai keretben fel kell készíteni a tanulókat arra, hogy könyvtárhasználókká váljanak, életmódjukba természetesen illeszkedjék az önálló ismeretszerzés. Nem lenne azonban bölcs dolog mindezt kizárólag saját feladatunkként és kiváltságunkként kezelni. Amennyiben eredményes munkát akarunk végezni, kapcsolatot kell tartanunk az iskola nevelőtestületével. Meg kell ismertetnünk kollégáinkkal céljainkat és munkánkat, tudomásukra kell hoznunk, mit tudnak tanulóink a különböző évfolyamokon, hogy mindennapi munkájukban felhasználhassák, továbbfejleszthessék és elfogadják a kerettantervekben különböző tantárgyakba illesztett, könyvtárhasználatra épülő megoldásokat és módszereket. Tudnunk kell, hogy noha az alapozás a könyvtárostanár dolga, az önálló információszerzés, tanulás képességének kialakítása, a kommunikációs kultúra fejlesztése a nevelőközösség, az egész iskola feladata. A siker érdekében jól működő, hatékony munkamegosztásra kell törekednünk, és ehhez jó alap a kerettanterv.
3
A könyv- és könyvtárhasználati ismeretek a magyar nyelvben A magyar nyelv és irodalom kerettanterveiben a könyvtárhasználati ismeretek az első évfolyamtól a tizedikig folyamatosan jelen vannak. A könyvtárhasználati ismeretek célmeghatározásai és fejlesztési követelményei ebben a befogadó tárgyban már nem találhatók meg. Az informatikában megfogalmazott célok és követelmények ugyanis mindkét befogadó tárgyra vonatkoznak. A tantárgy építkezésének sajátossága, az ismeretek lineáris egymásra épülése és a spirális szerkezet biztosítja, hogy a tanulás mindig az adott korosztálynak megfelelő tevékenységek közben, a hozzá illő eszközökkel és módokon történjen. Ezt mindig szem előtt kell tartanunk, és az útmutatóban közölt összesítő táblázat fejlesztési tevékenységeinek, tananyagának és a továbbhaladás feltételeinek értelmezésébe bele kell értenünk. Az 1–4. és az 5. évfolyam tanterveibe a teljes könyvtárhasználati tananyag beépül, mivel ebben a szakaszban nincs informatikai képzés. Fontos ezt tudni, mert mint már említettük a kerettanterv tantárgyi rendszert és óraszámokat közlő táblázataiban a magyar nyelv és irodalom magában foglalja, de nem nevezi meg a könyvtárhasználati ismereteket. A 6. évfolyamtól kezdve ebben a befogadó tantárgyban a dokumentumismeret és a szellemi munka technikája kap helyet. Az előbbiben elsősorban a tartalmi jellemzők és a használat dominál, a szellemi munka technikája pedig az önálló ismeretszerzés teljes folyamatát tartalmazza a problémafeltevéstől, a forráskereséstől, -választástól az információfeldolgozáson át az önálló szellemi termék létrehozásáig. Az utóbbi ismeretek, műveletek a kommunikációs és a tanulási képességek fejlesztésében játszanak jelentős szerepet, ezért az anyanyelvi képzés során elsajátított ismeretszerző, tanulási, könyvtárhasználati ismeretek és műveletek rendszeres alkalmazása, bővítése, rögzítése minden tantárgy közös követelménye. Az ismeretszerzésben alkalmazott kommunikációs eljárások sajátosak, általában nem interperszonálisak, olvasás-írás, illetve szövegfeldolgozás-alkotás formájában valósulnak meg. Ez teszi lehetővé a tanulói önállóságot, aktivitást. Megvalósításuk csak biztos anyanyelvi ismeretek birtokában lehetséges, az összefüggés tehát a befogadó tárggyal természetes. Az 1–4. évfolyam tanterve a könyvtárhasználatra vonatkozó követelményeket „A tanulási képesség fejlesztése, ismeretfeldolgozási technikák tanítása” cím alatt közli. A táblázatokban a témakört a Tanulási képesség, könyv- és könyvtárhasználat rovatban írja le, alatta részletezve a tananyagelemeket. A táblázat tartalmazza a belépő tevékenységformákat is. Az 5–8. évfolyam tanterve a fejlesztési követelményeket az alsó tagozathoz hasonlóan adja meg, a belépő tevékenységformákat azonban a táblázatból kiemelve, szöveges formában közli; a könyvtárhasználatra vonatkozókat Tanulási képesség címen. A táblázatban a témakör neve „Könyv- és könyvtárhasználat”, mellette a témakörhöz tartozó tartalmak szerepelnek.
Az osztályfőnöki nevelés programjába építhető könyvtárpedagógiai tartalmak és alkalmazások (ajánlások) A könyvtárhasználatra, önművelésre nevelés, illetve a művelődés igényeinek felkeltése az osztályfőnöki nevelés sajátos és nagy hagyományokkal rendelkező területe. A 4
kerettantervek tartalmi szempontból nem kötötték meg az osztályfőnöki nevelés programját, csupán az évfolyamok összóraszámát, illetve ezen belül az egészséges életmódra nevelés témakörének feldolgozására fordítandó időkereteket (évi 10 óra) szabályozták. A tantervkészítők célja ezzel a döntéssel az volt, hogy az iskolák saját szociokulturális körülményeiknek, pedagógiai helyzetüknek, problémáiknak megfelelően maguk döntsenek a tanulók személyiségével, szocializációjával szorosan összefüggő nevelési programjukról. Mindezeket előrebocsátva és elfogadva ajánlásképpen (nem kötelező érvénnyel, mint a befogadó tárgyak esetében) fogalmaztuk meg az osztályfőnöki nevelésben a könyvtárhasználói kultúrával, a tanulók önművelésével közvetlenül, illetve közvetve összefüggésbe hozható tevékenységeket, fejlesztő és önfejlesztő pedagógiai lehetőségeket. Ajánlásaink során figyelembe vettük az osztályfőnöki programba hagyományosan beilleszthető könyvtár-pedagógiai témákat csakúgy, mint a Nemzeti alaptanterv által javasolt fejlesztési feladatokat, újszerű, modern tananyagtartalmakat. Meggyőződésünk, hogy a két nevelési terület érintkezési pontjainak feltárásával hozzájárulhatunk az oktatási intézmények helyi osztályfőnöki programjának kialakításához és megvalósításához, a tanulók személyiségének fejlesztéséhez, életvezetési, szociális esélyeik javításához. Az osztályfőnöki programba javasolt könyvtári témákat a befogadó tárgyak táblázataihoz hasonló szerkezetben foglaljuk össze az 5. évfolyamtól a 12. évfolyamig. A nevelési cél mellett közöljük a tananyagtartalmat, a megvalósításhoz javasolható tanulói tevékenységeket. Az osztályfőnöki óra jellegéből, nevelési meghatározottságából adódóan a javasolt tematika nem tartalmazhat követelményeket. A könyvtár-pedagógiai témák feldolgozásához főként a már elsajátított könyvtárismeret és műveletek szolgálnak alapul, csak esetenként – a könyvtárhasználat elsajátítására fordítható szűkös órakeretek és az informatika felsőbb évfolyamokról való kiszorulása miatt – javasolunk speciális tananyagtartalmakat (pályaorientációhoz kapcsolódó, szakirányú könyvtárismeretek). A táblázatokban kifejtett témák értelmezése előtt fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a könyvtárhasználati képzés kezdeteitől az osztályfőnöki foglalkozások meghatározó szerepet töltöttek be a könyvtár megismertetésében, a használatából eredő előnyök bemutatásában, a tanulók használói magatartásának megalapozásában. Ezeknek a hagyományosan vállalt funkcióknak egy része a könyvtárismeret tantárgyiasítása következtében az anyanyelvi képzésbe került (1978-as általános iskolai tantervek), de a középiskolák többségében továbbra is a könyvtári alapismeretek tanításának nélkülözhetetlen terrénuma maradt az osztályfőnöki program. Ahogy azonban megnövekedtek a könyvtári szolgáltatások igénybevételéhez, az önálló tájékozódáshoz szükséges ismeretek, műveleti követelmények, egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy tantárgyi jelleggel kell megoldani a tanulók felkészítését. Ezt tükrözi a Nemzeti alaptanterv és a nyomában készült minta- és helyi tantervek követelményrendszere, és ebben a tantervi szerkezetben az osztályfőnöki nevelés a tanulók iskolai és iskolán kívüli könyvtárhasználatával mint tanulási, önművelési, információhasználati tevékenységüket segítő, olvasási, értékválasztási szokásaikat alakító tényezőkkel foglalkozik. Fontos tehát, hogy a tanulók megismerkedjenek mindazokkal a könyvtári szolgáltatásokkal és egyéb művelődési lehetőségekkel, amelyek tanulási, továbbtanulási esélyeiket növelik, segítséget nyújtanak pályaválasztásukban, állampolgári jogaik érvényesítésében, mindennapi ügyesbajos dolgaik megoldásában és szabadidős tevékenységeik megválasztásában. A táblázatokban is megjelenített könyvtári témakörök mellett az osztályfőnöki nevelés tradicionális és újszerű tartalmai különösen alkalmasak a könyvtári feldolgozásra. Például a
5
helytörténeti, helyismereti források felkutatása és feldolgozása, a világ globális problémáinak megértése, a felelős állampolgári léttel összefüggő tájékozódás, a munkavállalással, a társadalmi változásainkkal összefüggő, jelenismeretet igénylő aktuális témák feldolgozása stb. megoldhatatlan a könyvtár tájékoztató eszközei, hagyományos és elektronikus csatornákon hozzáférhető forrásai nélkül. Az ifjúsági és felnőtt szépirodalom értékes alkotásai, az olvasmányélmények közös megbeszélése pedig kitűnő indirekt megközelítést nyújt a személyiség belső rétegeihez közeli témák feldolgozásához, mint család, társas kapcsolatok, önismeret, konfliktuskezelés, etikai problémák, hiszen a szépirodalmi művek erről szólnak.
A könyvtárhasználat beépülése a különböző tantárgyakba A kerettantervekben a könyvtárhasználat programja egyrészt a befogadó tárgyakban elkülönített tudástartalomként, másrészt a minden tantárgyban megvalósítandó tantárgyközi nevelési feladatként jelenik meg. Az informatikában és a magyar nyelvben található könyvtári célismeretek és műveletek tantervi követelményei biztosítják a minden tantárgyban közös alapvető tudás fokozatos és biztos megszerzését. Az egyszer elsajátított ismeretek azonban könnyen feledésbe merülnének, ha a különböző tantárgyak nem adnának lehetőséget sokoldalú alkalmazásukra, a tantárgyi jellegnek megfelelő folyamatos kiegészítésükre. A minden tantárgyban közös alapok és ezek folyamatos szaktárgyi kiegészítése, széles körű alkalmazása egymást feltételezve jelentik a NAT, illetve a kerettantervek könyvtárpedagógiai koncepciójának megvalósítását. A NAT könyvtár-pedagógiai követelményeinek valóra váltásához tehát az alapismeretek elsajátításán túl elengedhetetlenül szükség van a tantárgyi könyvtárhasználat megtervezésére, megszervezésére. Ebből következik, hogy a használói képzés nem egyedül és kizárólagosan a könyvtárostanár feladata; a nevelési követelmény megvalósításáért az egész nevelőtestület felelős. A közös tervező és szervező munkát azonban a könyvtárostanár irányíthatja, koordinálhatja, hiszen ő ennek a szakterületnek a felelős gazdája. Az alábbiakban közzétett egybeszerkesztett könyvtárhasználati tantervek ilyen módon nemcsak a könyvtárostanár számára jelentenek útmutatást, hanem szaktárgyak képviselői is ehhez a vezérfonalhoz kapcsolódva tudják kialakítani a tantárgyi tartalmakhoz, forrásokhoz, tanulói megismerési módszerekhez igazodó saját könyvtár-pedagógiai elképzeléseiket. Azt is látnunk kell, hogy a tanulók könyvtárban végzett szaktárgyi tevékenységeiben megjelennek azok az elemek, amelyek az ismeretcentrikus képzéshez, az egyirányú ismeretközvetítéshez képest elmozdulást jelentenek a forrásalapú tanulás, a tanulói tevékenységet központba helyező kreatív, fejlesztő jellegű tanulási formák, módszerek alkalmazása felé. A könyvtári forrásokkal, eszközökkel megvalósuló ismeretszerzés nagy hozadéka továbbá, hogy teret enged a tantárgyi témák, problémák különböző nézőpontú megközelítésének, a megszerzett ismeretek problémahelyzetben történő alkalmazásainak, az egyes tantárgyak kereteit átlépő témakörök (projektek) feldolgozásának. A könyvtári munkát igénylő tantárgyi témák feldolgozása közben a diákok megismerik az adott szaktárgy intézményes, dokumentális forrásait, és megtanulják az információk összegyűjtésének, szelekciójának, rendszerezésének és bemutatásának technikáit, módszereit.
6
Mindebből az következik, hogy a könyvtár eszközi felhasználása nemcsak és nem elsősorban a megtanult tantárgyi ismeretek további bővítését, hanem a tudáshoz vezető kreatív, fejlesztő célú módszerek, a szellemi munka technikai elsajátítását szolgálja. Ez a fejlesztő munka olyan tanulói tevékenységtípusok együttesében realizálódik, mint a szaktárgyi tematikus gyűjtőmunka, irodalom-, illetve forrásjegyzék összeállítása megadott témához, kiselőadás tartása vagy írásbeli beszámoló készítése egy-egy komplex, több tantárgyat érintő problémáról, egy-egy neves kutató, író, művész életútjának feldolgozása könyvtári dokumentumok segítségével, sajtófigyelés aktuális társadalmi problémákról stb. Sok esetben akkor is a könyvtár felé mutat a feladat, amikor explicite meg sem említik a tantárgyi kerettantervek a tanulói tevékenységekkel kapcsolatban eszközi használatának szükségességét. A helyi tanterveknek a kerettantervekhez igazítása során az eddigieknél is szélesebb területen kellene érvényre juttatni a könyvtárhasználat szerepét ahhoz, hogy az alapozó ciklusban megtanított, elsajátított tudás biztos készséggé válhasson, tudatos használói, információkezelői magatartássá fejlődhessen. Ehhez a helyi tantervek felülvizsgálata során érdemes gondosan elemezni a kerettantervek tantárgyi tartalmai mellett az ismeretek műveleti feldolgozásának – a továbbhaladáshoz szükséges – követelményeit is. Ennek alapján ugyanis pontosabban meg lehet tervezni az egyes tantárgyak könyvtárhasználati foglalkozásait, a tanulói tevékenységeket, pedagógiai eljárásokat és feldolgozandó forrásokat. Mind a könyvtárhasználat tantervezése, mind pedig a nevelési feladat intézményszintű megszervezése gondos együttműködést igényel a könyvtárostanár és más szakos kollégái között. Ebben a közös munkában egyértelműen a könyvtárostanár illetékességébe tartozik a szakterületével összefüggő alapozó foglalkozások megtartása és a használói képzéshez szükséges feltételek megteremtése. De legalább ennyire fontos feladata, hogy az intézmény összpedagógiai tevékenységén belül kezdeményezze, szakmailag támogassa, koordinálja a könyvtár szerteágazó tantárgyi beépülését, és közvetve segítséget nyújtson ennek gyakorlati megvalósításához.
A könyvtárhasználati tananyag szerkezete Az ismeretek tanításának megszervezése az alapfokú nevelés-oktatás szakaszaiban egységes elvek alapján oldható meg. A tananyag évfolyamokra bontása biztosíthatja a könyvtárhasználati képzés fokozatosságát, rendszerességét. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy mindegyik évfolyam azonos jelentőségű a folyamatban. Ezt a tényt figyelembe kell venni a tantervezésben, a pedagógiai munka megszervezésében. Kiemelt szerepe van a 5–6. évfolyam programjának, amely mintegy összefoglalja, rendszerezi az alsó tagozaton játékos tevékenységek formájában, olykor spontán módon szerzett könyvtárhasználati tapasztalatokat. E két évfolyamon jelennek meg először a könyvtárhasználat főbb ismeretköreinek fogalmai, fogalmi összefüggései. A jelzett időszakban elsajátított és kellő gyakoroltatással rögzült tudás alapozza meg a felsőbb évfolyamok könyvtárhasználati képzésének hatékonyságát.
7
A könyvtárhasználati tananyag megtanításának/megtanulásának órakerete A használói képzés alapozását szolgáló – befogadó tárgyakba (informatika, magyar nyelv) illesztett – könyvtárismereti elemek, valamint az osztályfőnöki nevelés programjába szervesen beépíthető témakörök elsajátításához szükséges időkeretek nem haladják meg az évi 8-10 tanítási órát. Az alapozó fázisban megszerzett könyvtárhasználati tudás azonban csak úgy fejleszthető készségszintre, ha alkalmazásai minden tantárgyba beépülnek, rendszeresen funkciót kapnak a tananyag elsajátítása során. A tantárgyi kerettantervek többségében megtalálhatók a fejlesztési célok, illetve a megvalósításukhoz szükséges tanulói tevékenységek között a tanulásnak, ismeretelsajátításnak azok az újszerű, hatékony formái, amelyek igénylik az iskola (és egyéb könyvtárak) eszközeinek, különböző információforrásainak rendszeres használatát. Ennek következtében szinte minden szaktárgyban számítani lehet azoknak a könyvtári szakóráknak a megtartására, amelyek a könyvtári alapismeretekre építve, azokhoz szervesen kapcsolódva bevezetik a tanulókat az adott szaktárgy sajátos könyvjellegű és egyéb ismeretforrásainak használatába, és könyvtári segítséggel megoldható tantárgyi feladatokkal ösztönöznek az önálló ismeretszerzés munkaformáinak, módszereinek elsajátítására. A befogadó tárgyakban megkezdett könyvtárhasználati képzés tehát a különböző szaktárgyakban folytatódik, teljesedik ki. A könyvtárra épülő szaktárgyi órák számát nehéz lenne pontosan meghatározni. A kerettantervi követelmények alapján csak óvatos becslésekre vállalkozhatunk. Tantárgyanként és évente átlagosan 2-3 tanítási óra megtartása látszik minimálisan szükségesnek ahhoz, hogy a tantárgyi általános fejlesztési követelmények között szereplő könyvtári tájékozódás önálló információszerzés, -feldolgozás képességének fejlesztése valóban hatékony pedagógiai gyakorlattá válhasson. Lényeges követelmény, hogy a könyvtár igénybevétele rendszeres, folyamatos elvárás legyen a tanulók tantárgyi munkájának megszervezésében, és szerepeljen az elvégzett feladatok értékelési szempontjai között is. A fentieket figyelembe véve a következőképpen alakult az egyes évfolyamokon szükséges óraszám. A könyvtárhasználati modul óraszáma az alapfokú oktatásban 1–4. és 5–8. évfolyam 1–4. évfolyam Magyar nyelv és irodalom
4+4+4+6= 18 magyar összesen: 18 óra
5–6. évfolyam Magyar nyelv és irodalom Informatika 0+4=4 informatika 5+4=9 magyar 3+2=5 osztályfőnöki (javaslat) Összesen: 13/5/ óra
8
7–8. évfolyam Magyar nyelv és irodalom Informatika 3+3= 6 informatika 4+4= 8 magyar 2+2 =4 osztályfőnöki (javaslat) Összesen: 14/4/óra
A mi intézményünkben informatika, magyar nyelv és irodalom órákon gyarapíthatják könyvtári ismereteiket a tanulók a következő órakeretekben:
évfolyam 1 2 3 4 5 6 7 8
magyar 4 4 4 6 5 4 4 4
informatika
4 3 3
összesen 4 4 4 6 5 8 7 7
KÖNYVTÁRHASZNÁLAT A magyar nyelvben és az informatikában megtalálható tanegységek egybeszerkesztett tanterve
A könyvtárhasználat oktatásának céljai és feladatai az általános iskolában Az egyén alapvető érdeke, hogy időben hozzájusson a munkájához és élete alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljainak megfelelően feldolgozni és alkalmazni. Az iskola feladata felkészíteni a tanulókat a megfelelő információszerzési, tárolási, feldolgozási és átadási technikákra, valamint megismertetni velük az információkezelés jogi és etikai szabályait. Ennek leghatékonyabb módját a több éven keresztül tanult informatika tantárgy (számítástechnika és könyvtárhasználat) és az iskolai élet egészét átható informatikai (könyvtárhasználatra) nevelés biztosíthatja. A könyvtárhasználat oktatásának fel kell készítenie a tanulókat az információszerzés kibővülő lehetőségeinek felhasználására, az információk elérésére, kritikus szelekciójára, feldolgozására és a folyamat értékelésére. Az iskolai és más típusú könyvtárak, könyvtári források, eszközök megismertetésével, valamint a velük végzett tevékenységek gyakoroltatásával tudatos és biztos használói magatartás kialakítása a cél. A könyvtár „forrásközpontként” való felhasználásával meg kell alapoznia az önműveléshez szükséges attitűdöket, képességeket, tanulási technikákat. Az informatika rohamos fejlődése a társadalmat átalakítja, ezért cél, hogy a tanulók az új körülményekhez alkalmazkodni tudjanak. Tudatosítani kell a tanulókban az információszerzés, -feldolgozás és -felhasználás etikai szabályait is.
9
Az alapfokú nevelés-oktatás kezdő szakasza (1–4. évfolyam) Általános fejlesztési követelmények Az iskolai könyvtár rendszeres látogatásával szerezzen tapasztalatokat a könyvtárban végezhető tevékenységekről. Tudja azonosítani a könyvtár tereit és állományrészeit. Ismerje meg a könyvtár használatának módját és a könyvtárban való viselkedés szabályait. Ismerje a főbb dokumentumfajták jellemzőit, és tudjon információkat keresni az életkorának megfelelő anyagokból. Legyen képes használni az életkorának megfelelő segédkönyveket. Megadott forrásból tudjon tényeket, adatokat kiemelni. Legyen képes gyermekkönyvek és -folyóiratok szerkezetében eligazodni, a kiválasztott szövegrészek tartalmáról beszámolni. Tudja a felhasznált dokumentum főbb adatait megnevezni. Tapasztalatain keresztül ismerje fel a könyvtár szerepét a tanulásban és a szabadidős tevékenységekben. Ismerje meg a lakóhelyi gyermekkönyvtárat, és használata során tudja alkalmazni az iskolai könyvtárban szerzett tapasztalatait.
Befogadó tárgy: Magyar nyelv és irodalom Belépő tevékenységformák 1. évfolyam Évi óraszám: 4 Látogatás az iskolai könyvtárban Válogatás a korosztálynak készült könyvekből: leporellók, képeskönyvek, mesekönyvek A könyvtárban elvárt viselkedési szabályok tanulása Szavak magyarázata gyermeklexikon használatával 2. évfolyam Évi óraszám: 4 Gyermekkönyvek válogatása megadott témához, egyéni érdeklődés szerint. Kölcsönzés Eligazodás a könyvekben tartalomjegyzék alapján Tájékozódás a gyermeklexikon betűrendjében
A továbbhaladás feltételei
Tartalom A könyvtár terei, szolgáltatásai. A könyvkölcsönzés módja Olvasási szokások alakítása a könyvtárban Gyermeklexikon használata
A könyvtárhasználat szabályai A könyv tartalmi és formai elemei, főbb adatai Gyermeklexikon szerkezete, használata Gyermeklapok
10
Felismeri a könyv főbb formai és tartalmi elemeit, meg tudja állapítani szerzőjét és címét Gyermekkönyv témájának megállapítása a cím és az illusztrációk segítségével Segítséggel keresni tud a gyermeklexikon
Ismerkedés gyermeklapokkal Gyermekkönyv tartalmának megállapítása a kép és a szöveg együttes értelmezésével 3. évfolyam Évi óraszám: 4 Könyvek keresése a szabadpolcon szerző és cím szerint Szépirodalmi és ismeretterjesztő művek témájának megállapítása (cím és tartalomjegyzék alapján) és csoportosításuk a főbb állományrészek szerint Ismeretlen szavak értelmezése gyermeklexikon és értelmező szótár segítségével. A magyar helyesírási szótár használata 4. évfolyam Évi óraszám: 6 Látogatás a lakóhelyi gyermekkönyvtárban. Mesegyűjtemények, gyermekek részére készült verseskötetek válogatása a szabadpolcon Megadott szempontok alapján a könyvtár megfigyelése, a tapasztalatok feljegyzése Az iskolai és gyermekkönyvtárról szerzett tapasztalatok összehasonlítása, hasonlóság, különbség rögzítése írásban rajzban Ismeretlen fogalmak, szavak keresése lexikonban, szótár betűrendjében Fogalmak, nevek, témakörök keresése enciklopédiában a mutatók és a tartalomjegyzék alapján Azonos fogalmak keresése az alapvető segédkönyv-típusokban; hasonlóságának és
betűrendjében
A könyvtár terei és állományrészei A könyvek tartalmi csoportjai: szépirodalom, ismeretterjesztő irodalom A szótárak szerkezeti jellemzői, használata Adatok, információk gyűjtésének, célszerű elrendezésének módja
Eligazodás a könyvtár tereiben és a gyermekkönyvek között A könyv témájának megállapítása a főbb tartalmi és formai elemek segítségével Az ismeretterjesztő és szépirodalom megkülönböztetése Címszavak keresése a gyermeklexikon és szótár betűrendjében
A lakóhelyi gyermekkönyvtár (terek, állományrészek, szolgáltatások) Gyermekek részére készült gyermeklapok, gyermekrovat Az enciklopédia jellemzői, gyermekenciklopédiák A nem nyomtatott dokumentumok alaptípusai Szaktárgyi feladatok megoldása a megismert dokumentumokkal
Könyvek tartalmi és formai elemeinek (pl. tartalomjegyzék, fülszöveg) felhasználása a tartalom megállapításához Tájékozódás szótárakban , gyermeklexikonokban, segítséggel enciklopédiában Gyűjtőmunka megadott segédkönyvből segítséggel, beszámoló a megtalált információról
11
különbségének megállapítása Tények és adatok gyűjtése segédkönyvekből tantárgyi témához. A szerzett ismeretekről jegyzet, vázlat segítségével beszámoló
Az alapfokú nevelés-oktatás záró szakasza 5–8. évfolyam Általános fejlesztési követelmények Igazodjon el a könyvtár tereiben, állományrészeiben, tudja igénybe venni szolgáltatásait. Használja rendszeresen az iskolai könyvtárat. Ismerje és alkalmazza a könyvtárhasználat szabályait és kövesse a könyvtárban való viselkedés normáit. A dokumentumtípusok formai és tartalmi sajátosságainak ismeretében legyen képes önálló használatukra. Lássa, hogy a technika fejlődésével az információk folyamatosan változó ismerethordozókon jelennek meg, és szerezzen tapasztalatokat ezek használatában. Ismerje a kézikönyvtár szerepét a tájékozódásban. Iskolai feladatai megoldásához és mindennapi tájékozódásához tudja önállóan kiválasztani és használni a megfelelő segédkönyveket. Tudjon különböző szempontok szerint dokumentumokat keresni a könyvtár katalógusaiban, adatbázisaiban. Tudjon feladataihoz forrásokat választani, megadott szempontok alapján belőlük információkat szerezni, és elvégzett munkájáról beszámolni. Tudjon a dokumentumokból szabályosan idézni és a forrásokra hivatkozni. Tapasztalatai alapján lássa a könyvtárnak az ismeretszerzésben, a szabadidő tartalmas eltöltésében betöltött szerepét. Az iskolai könyvtár rendszeres igénybevételén túl ismerje meg és használja a lakóhelyi közkönyvtárat is. Szerezzen tapasztalatokat arról, hogy az új technológiákon alapuló informatikai eszközök kibővítik a hagyományos könyvtári tájékozódás kereteit.
12
5. évfolyam Befogadó tárgy: magyar nyelv és irodalom Évi óraszám: 5 Belépő tevékenységformák Tartalom A könyvtár tereinek és A könyvtár raktári rendje állományrészeinek Dokumentumtípusok: megkülönböztetése könyv, időszaki kiadvány, sajtótermék, évkönyv Szöveges és képi információk értelmezése Segédkönyvek: szótár, lexikon, enciklopédia Könyvek tartalmának megállapítása és ismertetése formai és tartalmi elemeik felhasználásával Könyvek keresése különböző tantárgyak megadott témáihoz Segédkönyvek használata ismeretlen fogalmak, kifejezések, eseményekhez, személyekhez kapcsolódó adatok kereséséhez, nyelvhelyességi önellenőrzéshez A felhasznált források azonosítása a dokumentumok főbb adatainak megnevezésével
13
A továbbhaladás feltételei Könyvtári gyűjtőmunka különféle tantárgyak megadott témáihoz Szótárak, gyermeklexikonok használata
6. évfolyam Befogadó tárgy: informatika Évi óraszám: 4 Belépő tevékenységformák Tartalom Megadott művek keresése és Raktári rend, raktári jelzet tematikus gyűjtőmunka a Szépirodalom: betűrend könyvtár szabadpolcos Ismeretközlő irodalom: állományában a feliratok és a szakrend raktári jelzet segítségével Dokumentumtípusok Különböző típusú és témájú - nyomtatott (könyv, dokumentumok formai, sajtótermékek) tartalmi és használati - nem nyomtatott jellemzőinek megállapítása (audiovizuális és Azonos művek keresése számítógéppel olvasható) különböző ismerethordozókon Betűrendes leíró katalógus A katalóguscédula szerkezete, használata értelmezése. Tájékozódás dokumentumokról a szerző, cím és egyéb szempontok szerint a betűrendes leíró katalógus segítségével Befogadó tárgy: magyar nyelv és irodalom Évi óraszám: 4 Belépő tevékenységformák Tartalom Különböző sajtótermékek Sajtótermékek jellemzői: megismerése - formai - tartalmi Tematikus gyűjtőmunka folyóiratokból Nyomtatott dokumentumok információi A gyűjtött anyag feldolgozása (jegyzetkészítés, - szövegtípusok rendszerezés, vázlatkészítés, - illusztráció felhasználás) Az adatfeldolgozás alapvető ismeretei Segédkönyvek használata különböző szövegtípusok feldolgozásában Segédkönyvek csoportosítása. Azonos fogalmak keresése és értelmezése szótárban, lexikonban és enciklopédiában Nem szöveges információk (képek, ábrák jelek) értelmezése
14
A továbbhaladás feltételei Tudjon eligazodni az iskolai könyvtár szabadpolcos állományában Legyen képes megkülönböztetni a főbb dokumentumtípusokat Tudjon szerző és cím szerint keresni a betűrendes leíró katalógusban
A továbbhaladás feltételei Anyaggyűjtés segédkönyvekből, sajtótermékekből Jegyzet és vázlat készítése Vizuális információk szerepének megértése
7. évfolyam Befogadó tárgy: informatika Évi óraszám: 3 Belépő tevékenységformák A kézikönyvtár összetételének és tájékozódásban betöltött szerepének megismerése A kézikönyvtár jellemző könyvtípusainak használata szaktárgyi feladatok megoldásában Különböző típusú könyvtárak megismerése könyvtárlátogatással, ill. közvetett forrásokból
Tartalom Kézikönyvtár: könyvtípusok, használati jellemzőik Könyvtártípusok: nemzeti könyvtár, szak-, köz- és iskolai könyvtár
Befogadó tárgy: magyar nyelv és irodalom Évi óraszám: 4 Belépő tevékenységformák Tartalom Önálló tájékozódás a A könyvtár könyvtárban dokumentumainak felhasználása különféle témák Anyaggyűjtés különböző feldolgozásában tantárgyak témáihoz Egyszerűbb témák önálló feldolgozása a könyvtár dokumentumainak (segédkönyv, kézikönyv, ismeretterjesztő könyv, folyóirat stb.) felhasználásával A forrásfeldolgozás lépéseinek alkalmazása: a téma pontos megfogalmazása, problémafelvetés, forrásválasztás és feldolgozás segítséggel (jegyzetelés, rendszerezés, vázlatkészítés), beszámoló (szóban vagy írásban), hivatkozás a forrásra
15
A továbbhaladás feltételei Tudja, hogy milyen könyvtípusok tartoznak a kézikönyvtárhoz Tudjon információt keresni segédkönyvekben (szótár, lexikon, enciklopédia) Szerezzen tapasztalatokat a lakóhelyi közművelődési könyvtárban Tudja, hogy hazánk nemzeti könyvtára az Országos Széchényi Könyvtár
A továbbhaladás feltételei A kézikönyvtár funkciójának ismerete Gyűjtőmunka segédkönyvekből Jegyzet és vázlat készítése Beszámoló megadott forrásból
8. évfolyam Befogadó tárgy: informatika Évi óraszám: 3 Belépő tevékenységformák Források keresése szaktárgyi feladatokhoz tárgyi katalógusok segítségével A keresett téma kifejezése tárgyszóval, ill. szakjelzettel A tematikus keresés lépéseinek felismerése, gyakorlása
Tartalom Tárgyi katalógusok: szakkatalógus, tárgyszó katalógus
Befogadó tárgy: magyar nyelv és irodalom Évi óraszám: 4 Belépő tevékenységformák Tartalom Forráskeresés tantárgyi Tárgyi katalógus vagy közhasznú problémák Forrásjegyzék összeállítása megoldásához a könyvtár Bibliográfiai hivatkozás tárgyi katalógusaiban önálló készítése A kiválasztott források Cédulázás lényegének rögzítése cédulázással Szóbeli vagy írásbeli beszámoló készítése többféle forrás felhasználásával
16
A továbbhaladás feltételei Tudja, hogy a tárgyszó, ill. szakjelzet a könyv tartalmát fejezi ki Tudjon a szakjelzet alapján a szabadpolcon ismeretterjesztő műveket keresni Legyen képes – segítséggel – egyszerű keresési feladatokat megoldani a tárgyi katalógus felhasználásával A továbbhaladás feltételei A könyvtár tájékoztató eszközeinek használata (kézikönyvtár, katalógusok) Keresés segítséggel a könyvtár tárgyi katalógusaiban Témafeldolgozás egy-két forrással
