A TAKARÉK Szövetkezeti Hitelintézet jelentése a nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítésérıl. Kockázatkezelési elvek, módszerek

TAKARÉK Szövetkezeti Hitelintézet

Nyilvánosságra hozatal 2008

A TAKARÉK Szövetkezeti Hitelintézet jelentése a nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítésérıl A TAKARÉK Szövetkezeti Hitelintézet a hitelintézetekrıl és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény és a hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítésérıl szóló 234/2007. (IX.4.) Kormányrendeletben elıírt alábbi információkat hozza nyilvánosságra.

Kockázatkezelési elvek, módszerek a) A kockázatok kezelésére szolgáló stratégiákra és folyamatok Kockázati stratégia A kockázati stratégia a belsı tıkeellátottság biztosítására irányul, az üzleti stratégiával összhangban bemutatja a takarékszövetkezet kockázatokkal kapcsolatos általános irányvonalát. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének a tıkemegfelelés belsı értékelési folyamatára vonatkozó útmutatója szerint a kockázati stratégia tartalmazza a hitelintézet kockázatokhoz és kockázatkezeléshez való viszonyát, és az alábbi témakörökre terjedhet ki: − Kockázatvállalási politika − Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság − Kockázati szerkezet − Kockázatkezelés szervezete A Nykr. 6. § (1) bekezdése a) pontja szerint a hitelintézetnek nyilvánosságra kell hoznia a belsı tıkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elveit és stratégiáját. A kockázati stratégiát az Igazgatóság hagyja jóvá. A kockázati stratégiában foglaltak évente egyszer felülvizsgálatra kerülnek. Kockázatvállalási politika A kockázatvállalási politika összefoglalja a Takarékszövetkezet vezetése által elfogadott kockázatvállalási és kockázatkezelési elveket, és tartalmazza mindazokat a szabályokat, kockázatkezelési célokat, amelyek egységes alkalmazását a vezetés az egész intézményen belül elvárja. A kockázatvállalási politika egyrészt magában foglalja az integrációs szinten elfogadott kockázatkezelési alapelveket, másrészt tartalmazza a vezetés által meghirdetett specifikus elveket és célokat. A kockázatvállalási politika az egyes releváns kockázatokra vonatkozóan külön-külön is tartalmaz alapelveket. Kockázatkezelési alapelvek: 1.

A Takarékszövetkezet mindenkor úgy alakítja kockázatvállalását, kockázatkezelési és a belsı tıkemegfelelés értékelési folyamatát, hogy az ne veszélyeztesse a Takarékszövetkezet biztonságos mőködését és a Felügyelet ne korlátozhassa tevékenységét. A Takarékszövetkezet által meghatározott belsı tıkeszükségletnek mindig megfelelı tıketöbbletet kell biztosítania a szabályozás által meghatározott minimális tıkekövetelmény felett (Biztonságos mőködés elve).

2.

A Takarékszövetkezet úgy alakítja ki kockázatkezelési folyamatait, hogy elkerülje az érdekkonfliktusokat és az összeférhetetlenségi helyzeteket. A kockázatkezelési módszerekért, a kockázatok mértékének behatárolásáért, figyeléséért és jelentéséért felelıs személyek nem végezhetnek olyan tevékenységet, amelyek az érintett kockázatokat hordozó üzleti tevékenységgel vagy azt támogató tevékenységekkel összefüggnek. (Összeférhetetlenség elve)

3.

A Takarékszövetkezet a kockázatkezelési módszereinek és folyamatainak kialakításánál alkalmazza az intézményvédelmi rendszer központi szervei által rendelkezésére bocsátott szabályzatokat, együttmőködik az intézményvédelmi rendszerrel a kockázatkezelési módszerek fejlesztésében, a kockázatok alakulásának figyelésében és a minimális tıkekövetelmény mértékének, valamint a belsı tıkeszükséglet nagysága meghatározásának kialakításában, a belsı tıkeszükséglet megfelelıségének ellenırzésében (Együttmőködés elve)

1. oldal



4.

A Takarékszövetkezet az integráció által kidolgozott sztenderd szabályozásnál szigorúbb belsı elıírásokat alkalmazhat, de ezeket – a Felügyelet és más külsı személyek számára – transzparens módon kell beilleszteni a szabályzatába. Ha a Takarékszövetkezet az integráció által kidolgozott sztenderd szabályozásnál megengedıbb belsı elıírásokat kíván alkalmazni, azt megfelelıen alá kell tudni támasztania, és a Felügyelet, az OTIVA és más külsı személyek számára meg kell tudni indokolnia, és transzparens, kiemelt, jól észrevehetı módon kell beilleszteni a jelen szabályzatába.

5.

A Takarékszövetkezet kockázatokat a belsı szabályokban meghatározott keretek között és mértékig vállal.

6.

A Takarékszövetkezet minden lényeges kockázatát azonosítja, méri, figyeli és jelentést készít róluk. A számszerősíthetı kockázatokat limitekkel és a szükséges belsı kontrollokkal kezeli, a nemszámszerősíthetı kockázatoknál kontrollokat alkalmaz és a kockázatok alakulásáról rendszeres jelentést készít. (Lényeges kockázatok kezelésének elve)

7.

A kockázatok behatárolása érdekében a Takarékszövetkezet által meghatározott limitek betartása minden érintett számára kötelezı.

8.

A kockázatkezelési módszereknek és kontrolloknak, és a kockázatkezelés költségeinek arányban kell állni a kockázat mértékével, bonyolultságával. (Költség-haszon elve)

9.

A Takarékszövetkezet a kockázatvállalással kapcsolatos döntési hatásköreit és kockázati limiteit úgy alakítja ki, hogy az megfeleljen legalább a hasonló mérető és hasonló üzleti tevékenységet végzı takarékszövetkezeteknek és az OTIVA erre vonatkozó ajánlásának. (Hasonlóakhoz történı viszonyítás elve vagy hasonlóakkal történı összemérés elve)

10. A Takarékszövetkezet a kockázatvállalását olyan üzleti tevékenységekre összpontosítja, amelyeknél kellı szaktudással és technikai feltételekkel rendelkezik a kockázat megítélésére, mérésére és nyomon követésére. 11. A Takarékszövetkezet az új termékek, szolgáltatások bevezetése elıtt minden lényeges kockázati típus vonatkozásában felméri a termék kockázatait, meghatározza a kockázatkezelés módszereit, ideértve a monitoring tevékenységet. 12. A Takarékszövetkezet minden lényeges kockázat esetében gondoskodik az alábbi fı funkciók ellátásáról: a. Kockázati kitettségek és a kitettségeket mérséklı tételek azonosítása, számbavétele, nyilvántartása b. Kockázatok mérési módszereinek meghatározása, kockázatok számszerősítése c. Kockázatok kezelése, ideértve a kockázatvállalásra vonatkozó döntéseket, a kockázatvállalás mértékének a korlátozását, a kockázatok csökkentését d. Kockázatok alakulásának figyelése e. Kockázatokra vonatkozó belsı és külsı jelentések 13. A Takarékszövetkezet nem folytat számára jogszabály által tiltott tevékenységet, nem vállal kockázatot jogszabályok által tiltott vagy jogszabályba ütközı tevékenységekkel, illetve olyan személyekkel kapcsolatban, akiknek rosszhiszemő magatartása a Takarékszövetkezet vagy más az integrációban résztvevı tag számára veszteséget okozott. (Tiltott tevékenységek elve) 14. A Takarékszövetkezet nem vállal olyan kockázatot, amelynek révén várható, hogy a tıkemegfelelési mutató a kockázati étvágynál meghatározott minimális szint alá csökken. Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság A Takarékszövetkezet kockázati étvágya, kockázatvállalási hajlandósága azt mutatja, hogy − milyen kockázatoknak, milyen mértékben kívánja magát kitenni, − mely kockázatokat tart elfogadhatónak és melyeket nem, − milyen módon ellenırzi és jelenti a kockázatokat A kockázati étvágy meghatározása az egyik elıfeltétele annak, hogy a Takarékszövetkezet megfelelı kockázati limiteket állítson fel. A kockázati étvágyát a Takarékszövetkezet három évre, a kockázati stratégia idıhorizontjára határozza meg, és rendszeresen, évente felülvizsgálja. A kockázati étvágyat a Takarékszövetkezet Igazgatósága állapítja meg, figyelembe véve a Takarékszövetkezet célkitőzéseit.

2. oldal



Kockázati szerkezet A Takarékszövetkezet kockázati szerkezetét kockázati típusonként és – a hitelezési kockázati kitettségek esetében – kitettségi osztályonként kell bemutatni. A kockázati szerkezetben kerül bemutatásra az, hogy a korábbi állapotokhoz képest milyen változások figyelhetık meg a kockázati profilban, és ezt hogyan kezeli a Takarékszövetkezet, belsıleg azonosíthatók-e újabb kockázattípusok, s szükséges-e utánuk pótlólagos tıke képzése. A kockázati szerkezet tervezett változása az üzleti szerkezetre és az üzleti stratégiára épül, ennek révén kerül összhangba az üzleti stratégia és a kockázati stratégia. A kockázati szerkezetet az egyes kockázati típusok vonatkozásában a szabályozási minimális tıkekövetelmény nagyságával jellemezzük. b) A kockázatok azonosítását, mérését, figyelemmel kísérését biztosító szervezeti egységek és funkciók leírása A Takarékszövetkezet kockázatkezelési rendszerét úgy alakítja ki, hogy biztosítsa a kockázatkezelési elvek és célkitőzések megvalósítását. A Takarékszövetkezetnél a kockázati típusokra vonatkozó információk összefogásáért és a tıketervezésért az ügyvezetı igazgató a felelıs. Feladata annak biztosítása, hogy a Takarékszövetkezet a kockázatait megfelelıen azonosítsa, mérje és kezelje annak érdekében, hogy a keletkezett kockázatok mértéke ne veszélyeztesse a folyamatos mőködést. Ebben az ügyvezetı igazgató együttmőködik a kockázatkezelıvel, a kontrollerrel és a fıkönyvelıvel. c) A kockázatmérési és jelentési rendszerek alkalmazási köre A tıketervezés célja, hogy mindenkor biztosítsa a Takarékszövetkezetnél a ténylegesen vállalt kockázatoknak megfelelı tıke szintet, és járuljon hozzá a kiegyensúlyozott, stabil növekedéshez is. A tıketervezés magában foglalja a következıket: − a szavatoló tıke és belsı tıke elemeinek meghatározása és az elemek figyelembe vehetısége, és a rendelkezésre álló tıke számszerősítése negyedéves bontásban − a minimális tıkekövetelmény kiszámítása, figyelembe véve a Felügyelet által megkövetelt tıketöbbletet − belsı tıkeszükséglet számítása − a lényeges kockázati típusok belsı tıkeszükségletének meghatározása a különbözı kockázati típusok belsı tıkeszükséglete alapján − a limiten belüli kockázatok és a nem számszerősíthetı kockázatok fedezéséhez szükséges tıketöbblet meghatározása − a szabályozás által elıírt tıkekövetelmény és a belsı tıkeszükséglet összehasonlítása − a rendelkezésre álló tıke összehasonlítása a belsı tıkeszükséglettel és a szabályozás által elıírt tıkekövetelménnyel. A Takarékszövetkezet legalább negyedéves gyakorisággal közvetlenül a felügyeleti adatszolgáltatás küldését követıen meghatározza a szabályozási, valamint a belsı tıkemegfelelését. A szabályozói és belsı tıkemegfelelésrıl negyedévente készít jelentést az Igazgatóságnak és a Felügyelı bizottságnak. Az ügyvezetés a tıkemegfelelés alakulását havonta nyomon követi. A Takarékszövetkezet évente elvégezi a tıkemegfelelés belsı értékelési folyamatának felülvizsgálatát, amelyet az Igazgatóság hagy jóvá. d) A kockázatmérséklésre és a hitelkockázati fedezet alkalmazására vonatkozó szabályzatok fı elvei és pontjai, valamint a kockázatmérséklésre és a hitelkockázati fedezeti eszközök hatékonyságának ellenırzésére szolgáló stratégiák és folyamatok A Takarékszövetkezet - mint sztenderd módszert alkalmazó hitelintézet – a szabályozói tıkekövetelmény megállapítása során a kockázattal súlyozott kitettség értékének meghatározásakor a hitelezési kockázat csökkentésére kizárólag a hitelezési kockázat kezelésérıl és tıkekövetelményérıl szóló 196/2007.(VII.30.) Korm. rendeletben (Hkr.) meghatározott feltételeknek megfelelı hitelkockázati fedezetet vesz figyelembe. A Takarékszövetkezet biztosítja a hitelezésikockázat-mérséklésre alkalmazott eljárási rendjeinek, szabályzatainak, az általa foganatosított intézkedéseknek és a döntések eredményeként a hitelkockázati védelemnek az irányadó joghatóság elıtti érvényességét és érvényesíthetıségét. A Ttakarékszövetkezet megteszi a megfelelı lépéseket a hitelkockázati fedezetre vonatkozó szabályozás hatékony alkalmazása és a kapcsolódó kockázat kezelése érdekében.

3. oldal



A Takarékszövetkezet elıre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet tárgyaként olyan vagyontárgya(ka)t ismer el, amelyik likvid és értékálló. A Takarékszövetkezet elıre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetként olyan hitelezésikockázatmérséklési eljárást ismer el, amelynek nyújtója megbízható és a hitelkockázati fedezetre vonatkozó megállapodás az irányadó joghatóság elıtt érvényes és érvényesíthetı, valamint eleget tesz a Hkr-ben rögzített feltételeknek. A Takarékszövetkezet a kihelyezésrıl történı döntés elıtt meggyızıdik a szükséges fedezetek, illetıleg biztosítékok meglétérıl, valós értékérıl és érvényesíthetıségérıl. A döntés alapjául szolgáló iratokat az ügyletre vonatkozó szerzıdéshez kell csatolni. A kockázatvállalást tartalmazó szerzıdés tartama alatt a Takarékszövetkezet rendszeresen figyelemmel kíséri és dokumentálja a szerzıdésben foglalt feltételek megvalósulását, beleértve az ügyfél pénzügyi, gazdasági helyzetének alakulását és e bekezdésben foglaltakat. A fedezetek felülvizsgálatára, újraértékelésére azok jellegétıl függıen negyedéves, illetve éves gyakorisággal kell sort keríteni. A biztosítéknak azon túl, hogy a hitelszerzıdés idıpontjában fedezetet kell, hogy nyújtson a tıke és járulékos követelésre, eleget kell tennie annak a követelménynek is, hogy ez a fedezettségi szint a hitel teljes futamideje alatt a mindenkori tıke és járulékos követelések erejéig biztosítva legyen.

A prudenciális szabályok alkalmazása A Takarékszövetkezet nem tartozik az összevont alapú felügyelet alá, ezért e tekintetben nincs adat.

Szavatoló tıkével kapcsolatos információk a) Az alapvetı, a járulékos és a kiegészítı tıke összege ezer Ft-ban CAA HITELINTÉZETEK SZAVATOLÓ TİKE SZÁMÍTÁSA CAA11

ALAPVETİ TİKE

CAA12

JÁRULÉKOS TİKE

CAA16

PIACI KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉRE FELHASZNÁLHATÓ ÖSSZES KIEGÉSZÍTİ TİKE

542 256 77 306 0

b) Az alapvetı tıke pozitív és negatív összetevıi

ezer Ft-ban CAA111

ALAPVETİ TİKEKÉNT ELISMERT TİKEELEMEK

CAA1111 Befizetett jegyzett tıke CAA1112 (-) Visszavásárolt saját részvények névértéke CAA1113 Tıketartalék CAA112

ALAPVETİ TİKEKÉNT ELISMERT TARTALÉKOK

CAA113

ÁLTALÁNOS KOCKÁZATI CÉLTARTALÉK a kockázattal súlyozott kitettség értékek 1,25 %-áig

CAA114

ALAPVETİ KÖLCSÖNTİKE teljes összege

CAA115

(-) EGYÉB LEVONÁSOK AZ ALAPVETİ TİKÉBİL

301 123 296 030 0 5 093 202 527 49 611 0 -11 005

4. oldal



c) A járulékos tıke pozitív és negatív összetevıi ezer Ft-ban 0

CAA1211 Alapvetı kölcsöntıkébıl a járulékos tıkébe beszámítható rész

30 906

CAA1213 Értékelési tartalékok

0

CAA1218 Járulékos kölcsöntıke CAA1223 Lejárattal rendelkezı alárendelt kölcsöntıke

46 400

CAA1225 (-) Lejárattal rendelkezı alárendelt kölcsöntıke limit feletti része

0

CAA123

0

(-) Járulékos tıke limit feletti része

d) A Hpt. 5. számú melléklet 13. pontja szerinti korlátozások figyelembevételével meghatározott alapvetı és járulékos tıke, valamint a Hpt. 5. számú melléklet 14. pontjának c) alpontjában meghatározott levonandó érték ezer Ft-ban CAA13

(-) LEVONÁSOK AZ ALAPVETİ TİKÉBİL ÉS A JÁRULÉKOS TİKÉBİL

0

CAA13001

Ebbıl:(-) Levonások az alapvetı tıkébıl

0

CAA13002

Ebbıl: (-) Levonások a járulékos tıkébıl

0

e) A Hpt. 5. számú melléklet 17. pontja szerinti érték CAA1510

KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉRE FIGYELEMBE VEHETİ, LEVONÁSOK UTÁNI ÖSSZES ALAPVETİ ÉS JÁRULÉKOS TİKE

ezer Ft-ban 619 562

A hitelintézet tıkemegfelelése a) A belsı tıkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvek és stratégia Belsı tıkemegfelelés értékelés folyamat mindazon takarékszövetkezeti folyamatokat magában foglalja, amelyekkel a Takarékszövetkezet vezetı testületei biztosítják, hogy − a Takarékszövetkezet az összes lényeges kockázatot megfelelıen azonosítsa, mérje, összesítse és figyelje (monitorozza); − a Takarékszövetkezet meghatározza a kockázatok fedezéséhez szükséges belsı tıke nagyságát, és folyamatosan biztosítsa, hogy a lényeges kockázatok fedezéséhez megfelelı, a belsı szabályok szerint meghatározott tıkefedezet álljon rendelkezésre; − hatékony kockázatkezelési rendszert mőködtessen, és azt folyamatosan fejlessze. A Hpt. 76/K §-a (2) szerint belsı tıkemegfelelés értékelési folyamatnak arányosnak kell lenni a hitelintézet tevékenysége jellegével, nagyságrendjével és összetettségével. A Takarékszövetkezet a Hpt. 13/C §-ában, 76/K §-ában és a 145/A §-ában szereplı arányosság elvének alkalmazása szempontjából kis intézménynek min ısíti magát. A Takarékszövetkezet belsı tıkeértékelési folyamata az alábbi elemekbıl áll: 1. Kockázati stratégia meghatározása 2. Lényeges kockázatok meghatározása, a kockázatok mérése, kezelése, figyelése, a kapcsolódó tıkeszükséglet meghatározása és az ezekkel kapcsolatos jelentések 3. Tıketervezés - a minimális szabályozási tıkekövetelmény meghatározása, a lényeges kockázatok belsı tıkeszükségletének összegzése és összehasonlítása a minimális tıkekövetelménnyel, a tıkepuffer mértékének a meghatározása és összehasonlítása a takarékszövetkezet rendelkezésére álló tıkével.

5. oldal



A szabályozási tıkekövetelmény méréséhez alkalmazott módszerek: − Hitelezési kockázat – sztenderd módszer − Hitelkockázat mérséklés – pénzügyi biztosítékoknál: egyszerő módszer, garanciák, készfizetı kezessége esetében sztenderd módszer − Partnerkockázati kitettségek: eredeti kockázat módszere (vagy piaci árazás módszere) − Devizaárfolyam kockázat – sztenderd módszer − Mőködési kockázat – alapmutató módszer. b) A kockázati kategóriák tıkekövetelménye kitettségi osztályonkénti bontásban ezer Ft-ban CAB HITELINTÉZETEK TİKEKÖVETELMÉNY SZÁMÍTÁSA CAB21111

SA módszer tıkekövetelménye kitettségi osztályok szerint (értékpapírosított pozíció nélkül)

CAB2111101

Központi kormányok és központi bankok

CAB2111102

Regionális kormányok vagy helyi önkormányzatok

CAB2111103

Közszektorbeli intézmények

0

CAB2111104

Multilaterális fejlesztési bankok

0

CAB2111105

Nemzetközi szervezetek

0

CAB2111106

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások

CAB2111107

Vállalkozások

CAB21111071

ebbıl: rövid lejáratú követelések

428 310 0 6 439

49 111 137 856 0

CAB2111108

Lakosság

93 657

CAB2111109

Ingatlannal fedezett követelések

48 544

CAB2111110

Késedelmes tételek

50 516

CAB2111112

Fedezett kötvények

0

CAB2111114

Kollektív befektetési értékpapírok

0

CAB2111115

Egyéb tételek

42 187

A hitelezési és a felhígulási kockázatra vonatkozóan nyilvánosságra hozott adatok: a) a késedelemnek és a hitelminıség-romlásnak a belsı szabályzatban való megközelítése 1) A 90 napot meghaladóan, lényeges törlesztési késedelembe esett tételre a kitettségnek az (egyedileg) elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék figyelembe vételével számított összegéhez - a 2)-6) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a következı kockázati súlyokat kell alkalmazni: a) 150%-ot, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke kevesebb, mint a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése elıtti bruttó értéke - elismert hitelkockázati fedezettel - nem biztosított részének 20%-a, b) 100%-ot, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése elıtti bruttó értéke - elismert hitelkockázati fedezettel nem biztosított részének 20%-a. Az ügyfélnek a Takarékszövetkezettel vagy a leányvállalatával szembeni 90 napon keresztül folyamatosan fennálló olyan késedelmes fizetési kötelezettsége min ısül lényegesnek, amelynek összege meghaladja a) lakossággal szembeni kitettség esetén a késedelembe esés idıpontjában érvényes legkisebb összegő havi minimálbért vagy az ügyfél szerzıdés szerinti összes kötelezettségének 2%-át vagy az egy havi törlesztı részletet, és b) az a) pontban meghatározott kitettségi osztályba tartozó kitettségen kívül bármely más kitettségi osztályba tartozó kitettség esetén a 250.000,- Ft-ot, vagy az ügyfél szerzıdés szerinti összes kötelezettségének 2%-át.

6. oldal



2) A 90 napot meghaladóan késedelembe esett, lakóingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett, eredetileg 35%os kockázati súlyozású kitettségnek az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értékével csökkentett részéhez a) 50%-os kockázati súly alkalmazható, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése elıtti bruttó értékének 20%-a, b) egyébként 100%-os kockázati súlyt kell rendelni. 3) A 90 napot meghaladóan késedelembe esett, lakóingatlannak nem minısülı ingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett, eredetileg 50%-os kockázati súlyozású kitettségnek az elszámolt értékvesztéssel és céltartalékkal csökkentett értékéhez 100%-os kockázati súlyt kell rendelni. 4) A késedelmes tétel fedezettel ellátott részének meghatározása esetében elismert hitelezésikockázat-mérséklı tétel vehetı figyelembe. 5) Ha a késedelmes tétel nem elismert, de a PSZÁF által a hitelkockázat-mérséklésre vonatkozóan meghatározottak szerint megfelelınek tekintett, hitelkockázat-mérséklı tétellel teljesen fedezett, valamint az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább az értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése elıtti bruttó értéknek a 15%-a, akkor 100%-os kockázati súlyt kell alkalmazni.

b) az értékvesztések elszámolása és visszaírása, a céltartalékok képzése és felhasználása meghatározására szolgáló megközelítések és módszerek A Takarékszövetkezet negyedévente minısíti a kintlevıségeket, befektetéseket és a mérlegen kívül vállalt kötelezettségeit (továbbiakban együtt: kintlevıségek). A legutolsó lezárt évre vonatkozó auditált szavatoló tıke (a továbbiakban: auditált szavatoló tıke) 2,5 %-át meg nem haladó lakossági, vállalkozói, önkormányzati és egyéb követelések besorolásánál egyszerősített minısítési eljárást - elsısorban a késedelem idıtartamához kötıdıen - kell alkalmazni. A fenti összeghatárt meghaladó követeléseket, valamint a hitelintézeteknél elhelyezett bankközi betéteket, a befektetési és forgatási célú értékpapírokat, a vagyoni érdekeltségeket, az átvett eszközöket egyedileg kell minısíteni a tényezık együttes mérlegelése alapján. A mérlegen kívüli kötelezettségeket az alapügylettel együttesen kell elbírálni. Az értékvesztés mértékének meghatározásánál alapvetıen a követelés, befektetés, átvett eszköz várható megtérülését kell figyelembe venni. A várható megtérülés meghatározása során a Takarékszövetkezet az alábbi szempontokat veszi figyelembe: − a veszteség keletkezésének valószínősége és nagysága, − a megtérülés valószínősége, − az eszköz minısítési kategóriája, − a befolyó pénzbevételekre vonatkozó számviteli elıírásokra. A Takarékszövetkezet az elszámolandó értékvesztés nagyságát az egyszerősített minısítés hatálya alá tartozó tételek esetében az alábbi mértékek alapján határozza meg, a követelés könyv szerinti értékének %-ában: II. Külön figyelendı 1% III. Átlag alatti 30 % IV. Kétes 60 % V. Rossz 90 %

Az egyedileg minısített eszköztételek esetében minısítési kategóriánként az egyedileg elszámolt értékvesztést úgy határozza meg a Takarékszövetkezet, hogy az értékvesztés állománya és az eszköz bruttó könyv szerinti, illetve bekerülési értékének hányadosa az alábbi sávokba essen: II. Külön figyelendı: minimum 1%, legfeljebb 10 % III. Átlag alatti 10 % felett, de legfeljebb 30 % IV. Kétes 30 % felett, de legfeljebb 70 % V. Rossz 70 % felett. Az elszámolt értékvesztésnek arányban kell állnia a kockázatvállalásból fakadó veszteség valószínő mértékével, és a kategóriára vonatkozó sávon belül kell lennie.

7. oldal



c) a számviteli beszámítások utáni kitettség értékek hitelezésikockázat-mérséklés figyelembevétele elıtti összege és a kitettség értékek átlagos értéke kitettségi osztályonkénti bontásban érték adatok ezer Ft-ban Kitettségi osztály

Bruttó kittetség

2 706 014 81 259 0 0 0 1 312 368 1 855 238 0 1 684 498 1 564 028 716 071 0 0 736 529

Központi kormányok és központi bankok Regionális kormányok vagy helyi önkormányzatok Közszektorbeli intézmények Multilaterális fejlesztési bankok Nemzetközi szervezetek Hitelintézetek és befektetési vállalkozások Vállalkozások ebbıl: rövid lejáratú követelések Lakosság Ingatlannal fedezett követelések Késedelmes tételek Fedezett kötvények Kollektív befektetési értékpapírok Egyéb tételek

Darabszám

7 3 0 0 0 7 112 0 2 049 281 757 0 0 28

Átlagos érték

386 573 27 086 0 0 0 187 481 16 565 0 822 5 566 946 0 0 26 305

d) a kitettségek földrajzi - legalább országonkénti - megoszlását kitettségi osztályonként A Takarékszövetkezetnek nincs határon átnyúló tevékenysége.

e) a kitettségek gazdasági ágazatbeli vagy ügyfélkategória szerinti megoszlása kitettségi osztályonként ezer Ft-ban Központi kormányok és központi bankok


Hitelintézetek és befektetési vállalkozások

Vállalkozások

59 849

A) Mezı-, Vad-, Erdıgazd.

Ingatlannal fedezett követelések

Lakosság

18 163

12 890

1

B) Halászat

Késedelmes tételek

Egyéb tételek

363 2

818

C) Bányászat

205 393

60 735

F) Építıipar

175 140

46 631

45 581

25 422

G) Kereskedelem, Jármőjav.

164 810

156 933

75 828

74 372

H) Szállás, vendéglátás

106 974

13 072

4 763

493

I) Szállítás, raktározás, Távk.

190 268

66 207

43 302

405

552 857

153 053

38 092

42 765

D) Feldolgozóipar

3

E) Vill.energia, Víz-, Gázell.

1 312 368

J) Pénzügyi tevékenység K) Ingatlan, Gazd. szolg. L) Közig., Védelem

98 214 63 523

12 380

9 104

81 259 1 802

M) Oktatás

14

16 780

N) Eü., szociális ellátás O) Egyéb köz., szem. szolg. NN) Egyéb tevékenységek

78 906

2 706 014

399 129

684

7 893

47

1 138 054

1 256 773

401 347

736 529

8. oldal



f) a kitettségek hátralevı futamidı szerinti csoportosítása kitettségi osztályonként ezer Ft-ban Kitettségi osztály Központi kormányok és központi bankok

Éven belüli

1-5 év

5 év felett

2 706 014


10 491

70 768

426 554

970 894

396 552 175 143 199 119

453 277 1 343 407 307 196

Közszektorbeli intézmények Multilaterális fejlesztési bankok Nemzetközi szervezetek Hitelintézetek és befektetési vállalkozások Vállalkozások ebbıl: rövid lejáratú követelések Lakosság Ingatlannal fedezett követelések Késedelmes tételek

1 312 368 457 790 0 834 669 45 478 209 756

Fedezett kötvények Kollektív befektetési értékpapírok

736 529

Egyéb tételek

g.1) a késedelmes tételek és a hitelminıség-romlást szenvedett kitettségek gazdasági ágazatbeli vagy ügyfélkategória szerinti megoszlása összesítve ezer Ft-ban Késedelmes tételek Hitelek - Nem pénzügyi vállalkozások hitelek jogi személyiségő vállalkozásoknak hitelek nem jogi személyiségő vállalkozásoknak Hitelek - Háztartásoknak hitelek egyéni vállalkozóknak hitelek lakosságnak Hitelek - Egyéb

Összeg

367 845 194 969 172 876 348 226 1 474 346 752 0

g.2) az elszámolt és visszaírt értékvesztés, illetve képzett és felhasznált céltartalék, külön feltüntetve az adott évben elszámolt, illetve képzett összeg ezer Ft-ban Értékvesztés alakulása Hitelek - Nem pénzügyi vállalkozások hitelek jogi személyiségő vállalkozásoknak hitelek nem jogi személyiségő vállalkozásoknak Hitelek - Háztartásoknak hitelek egyéni vállalkozóknak hitelek lakosságnak Hitelek - Egyéb Összesen

Nyitó

142 472 139 492 2 980 84 251 3 244 81 007 0 226 723

Képzés

102 717 91 408 11 309 108 473 7 676 100 797 872 212 062

Visszaírás

158 877 154 895 3 982 70 748 739 70 009 78 229 703

Záró

86 312 76 005 10 307 121 976 10 181 111 795 794 209 082

h) a hitelminıség-romlást szenvedett és késedelmes kitettségek - az elszámolt értékvesztésekkel, illetve képzett céltartalékokkal csökkentve - földrajzi - legalább országonkénti - megoszlás szerinti bontásban A Takarékszövetkezetnek nincs határon átnyúló tevékenysége.

9. oldal



Sztenderd módszer A takarékszövetkezetek a PSZÁF által elfogadott hitelminısítı szervezeteket fogadták el. A Takarékszövetkezet a hitelezési kockázat tıkekövetelményét a Hpt. 76/A. § értelmében sztenderd módszer szerint, a hitelezésikockázat-mérséklés hatásának számítását a sztenderd módszer szerint, illetve a pénzügyi biztosítékok egyszerő módszere szerint számítja ki. A sztenderd módszer alkalmazásánál a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásához a Takarékszövetkezet minden kitettséget a Hkr.-ben meghatározott kitettségi osztályok valamelyikébe sorol be. A kitettségek besorolásánál a Takarékszövetkezet figyelembe veszi a Hkr-ben foglaltakat, a PSZÁF-nak szolgáltatandó adatokra vonatozó PM rendelet elıírásait, a PSZÁF-nak az adatszolgáltatással kapcsolatosan nyilvánosságra hozott útmutatásait, állásfoglalásait és egyéb iránymutatásait. A központi kormánynak és a központi banknak van elismert külsı hitelminısítı szervezet általi hitelminısítése, ezért a központi kormánnyal és a központi bankkal szembeni kitettségnél a PSZÁF által a hitelminısítéshez hozzárendelt besorolás alapján az egyes besorolásokhoz a megadott kockázati súlyok alkalmazandóak. A további kitettségi osztályokhoz rendelt kockázati súlyok meghatározása ennek következménye.

Hitelezési kockázat-mérséklés a) A mérlegen belüli és kívüli nettósításra alkalmazott szabályzatok fıbb elvei és pontjai, valamint ezen fedezetek igénybe vételének mértéke A tıkekövetelmény mérséklésénél a Takarékszövetkezet nem számol a nettósításból adódó hatásokkal.

b) A biztosítékok értékelésére és kezelésére szolgáló szabályzatok fıbb elvei és pontjai A kockázatvállalási döntés során a Takarékszövetkezetnek meg kell gyızıdnie a szükséges fedezetek és biztosítékok meglétérıl, jelenlegi és várható jövıbeni értékérıl, terhelhetıségérıl és hozzáférhetıségérıl, valamint a kockázatvállalás idıtartama alatt figyelemmel kíséri az ezekben bekövetkezett esetleges negatív és pozitív változásokat. A bevonásra kerülı fedezet körének és mértékének meghatározásakor a Takarékszövetkezet figyelembe veszi: − az ügylet jellegét, − az ügyfél- és partnerminısítést, − a fedezetek értékállandóságát, a per- és tehermentességét, − valamint az adós rendelkezési és tulajdonosi jogosultságát. Fedezet céljából csak olyan - az ügyfél, vagy annak javára harmadik személy által - felajánlott ingatlanbiztosíték fogadható el, amely(nek) − fizikai megléte, jogi státusza hitelt érdemlı dokumentumokkal alátámasztott és ellenırizhetı, − biztosítékkal a biztosítéknyújtó személy szabadon rendelkezhet, valamint a biztosíték eredete, továbbá pertıl, tehertıl és igényektıl mentessége igazolt, − ténylegesen értékkel bír, vagy értéke megállapítható és bizonyítható, − biztosíték mobilizálható, valós piaccal rendelkezik, önállóan értékesíthetı vagy értékesítésének feltételei megteremthetık. A Takarékszövetkezet fedezetként nem fogadhatja el: − az általa kibocsátott tagsági jogokat megtestesítı értékpapírt és részjegyet, − a Takarékszövetkezettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítı értékpapírt, − a Takarékszövetkezet vagy az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás a gazdasági társaságokról szóló törvényben (Gt.) meghatározott, minısített többséget biztosító befolyása alatt álló részvénytársaság részvényét.

A fedezettség optimalizálása, azaz a fedezetek megosztása érdekében az általa kockázatosnak minısített konstrukciók (pl.: nagykockázatnak minısülı kihelyezés) esetében az adott ügylethez többféle biztosíték együttes alkalmazását kötheti ki a Takarékszövetkezet.

10. oldal



A fedezetek elfogadhatóságának, értékének, értékesíthetıségének és hozzáférhetıségének meghatározása az alábbiakra terjed ki: − A fedezet/ek/ (fizikai) meglétének vizsgálatára, a helyszíni szemle és állapotfelmérés elvégzésére. Ingatlanfedezet esetében, ha az értékbecslés alapján az ingatlan forgalmi értéke a 10.000.000 Ft-ot meghaladja, a hitel-elıterjesztés során a fiókvezetı köteles gondoskodni arról, hogy az értékbecslésben feltüntetett adatok valódisága ellenırzésre kerüljön. Az ellenırzést folyósítás elıtt a fiókvezetı és/vagy a hitelügyintézı végzi el, eredménye a hitelakta részét képezi. − A fedezet/eke/t felajánló természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli társaságok tulajdonosi/ rendelkezési jogának vizsgálatára. − A fedezet/ek/ dokumentumainak összegyőjtésére, nyilvántartására, rendszeres értékelése, valamint a terhelhetıség és a szabad érvényesíthetıség ellenırzésére. − A biztosítéknak, azon túl, hogy a hitelszerzıdés idıpontjában fedezetet kell, hogy nyújtson a tıke és legalább egy évi járulékos követelésre, eleget kell tennie annak a követelménynek is, hogy ez a fedezettségi szint a hitel teljes futamideje alatt a mindenkori tıke és a következı egy évi járulékos követelések erejéig biztosítva legyen. Ennek érdekében a Takarékszövetkezetnek mérlegelnie kell - a fedezet várható állagromlását, értékesíthetıségének változását, - a fedezet jogi érvényesíthetıségét, annak idıtartamát és az ezalatt bekövetkezı potenciális veszteségeket. − Az értékbecsléssel rendelkezı fedezetek állagát, állapotát az éven túli lejáratú hitel esetén hitelnyújtást követıen évente – helyszíni vizsgálattal – ellenırizni szükséges, és a megállapításokat írásban is rögzíteni kell az éves ügyfélminısítés során (ld.: 1. bekezdés). − Éven belüli lejáratra nyújtott hitelek esetében a fedezetek felülvizsgálatát és újraértékelését abban az esetben kell újra elvégezni, ha az adós fizetıkészségében, a fedezetek értékében, illetve érvényesíthetıségében olyan jellegő változás következett be, amelyek indokolttá tehetik pótlólagos fedezetek bevonását. − A biztosítékok értékelésénél figyelembe kell venni a biztosíték mobilizálhatóságára és értékesíthetıségére vonatkozó tapasztalatokat (ingatlanoknál például elınyben kell részesíteni az üzleti jellegő, a nagyvárosi vagy üdülı övezeti és a lakatlan ingatlanokat). Kerülni kell a nehezen értékesíthetı fedezetek elfogadását. Nem ajánlott olyan biztosíték elfogadása, amelyen valakinek a javára már valamilyen jog fennáll, pl.: bérlet, haszonélvezet. Az ilyen jellegő jogokkal (pl.: haszonélvezeti jog) terhelt ingatlanok elfogadása elıtt a jog jogosultjának lemondó nyilatkozatára van szükség a fedezetre bejegyzett Takarékszövetkezeti jog érvényesítésének esetére. c) Az elismert biztosítékok fı típusai A Hitelezési kockázat minimális szabályozási tıkekövetelménye megállapításának szabályairól szóló szabályzat szerint az alábbiak: 1) a biztosítékok közül a pénzügyi biztosítékok, 2) a nem hitelnyújtó hitelintézetnél óvadékként vagy letétként elhelyezett készpénzt vagy betétet, 3) az életbiztosítási kötvényt vagy szerzıdést, ha a hitelnyújtó hitelintézet javára az életbiztosítási kötvénybıl vagy szerzıdésbıl eredı követelésre zálogjogot alapítottak, valamint 4) a nem a hitelnyújtó hitelintézet által kibocsátott értékpapírt, ha azt a kibocsátó kérésre visszavásárolja 5) garancia és készfizetı kezesség. d) A garanciát nyújtók és kezességet vállalók és azok hitelminısítési kategóriája a Hkr. 108. § (1) bekezdése szerinti bontásban, valamint a hitelderivatíva partnerek hitelminısítési kategóriái A Takarékszövetkezetnél 2008-ban a Garantiqa Hitelgarancia Zrt-n kívül másik garancia nyújtó szervezet nem került elfogadásra. e) A hitelezésikockázat-mérséklés során felmerülı piaci- vagy hitelezésikockázati koncentrációkkal kapcsolatos információk A Takarékszövetkezetnél nem merült fel releváns információ. f) Az olyan kitettségek - mérlegen belüli és kívüli nettósítás utáni - értéke, amelyek esetében készfizetı kezességet, garanciát vagy hitelderivatíva lett figyelembe véve Garantiqa Hitelgarancia Zrt kezessége 419.207 ezer Ft értékő nettó kitettség mögött. 11. oldal



A kockázattal súlyozott kitettség értéket sztenderd módszerrel számító hitelintézetnek, valamint azon hitelintézetnek, amely nem alkalmaz saját nemteljesítéskori veszteségráta, illetıleg hitelegyenértékesítési becslést, az egyes kitettségi osztályaira vonatkozóan nyilvánosságra kell hoznia az elismert pénzügyi biztosítékok és más elismert hitelkockázati fedezetek által - a volatilitási korrekciós tényezı, valamint a mérlegen belüli nettósítás figyelembevételével számított - fedezett, teljes kitettség értéket. ezer Ft-ban Fedezett, összes kitettség

Kitettségi osztály Központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni kitettség

2 706 014 80 485 0 0 0 1 312 368 1 723 195 1 560 959 1 538 535 519 794 0 0 736 529

Regionális kormánnyal vagy helyi önkormányzattal szembeni kitettség Közszektorbeli intézménnyel szembeni kitettség Multilaterális fejlesztési bankkal szembeni kitettség Nemzetközi szervezettel szembeni kitettség Hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettség Vállalkozással szembeni kitettség Lakossággal szembeni kitettség Ingatlannal fedezett kitettség Késedelmes tétel Fedezett kötvény formájában fennálló kitettség Kollektív befektetési értékpapírban fennálló kitettség Egyéb tétel

Kereskedési könyv Kereskedési könyvet a Takarékszövetkezet nem vezet.

Kereskedési könyvben nem szereplı részvények, pozíciók ezer Ft-ban Részvények MIB ZRt MTB ZRt Banküzlet ZRt

Összeg

60 000 3 152 100

a) A kamatkockázat jellege és az ezzel kapcsolatos értékelési elvek, valamint a kamatkockázat mérésének gyakorisága A kamatkockázat az eszközök és források (mérlegen belüli és mérlegen kívüli) eltérı jellemzıinek eltérésébıl keletkeznek. A banki könyv kamatkockázat (nem kereskedési könyv) mérése sztenderd kamatláb változást feltételezı duration gap módszer szerint történik, követve a Felügyelet megfelelı módszertani útmutatóját (PSZÁF 2/2008. számú módszertani útmutatója a hitelintézetek kamatláb kockázatának). A Takarékszövetkezet a lejárattal rendelkezı instrumentumok lejárat elıtti elıtörlesztését illetve a betét felmondást nem modellezi. A lejárat nélküli szerzıdések (pl. folyó számla betét, folyó számla hitel stb.) tartós részét (magbetétnek is nevezik) nem modellezik. A kamatláb kockázat mérése negyedévente történik.

12. oldal



b) A bevétel, az üzleti érték vagy a kamatkockázat kezelése során a hirtelen és váratlan kamatláb-változás hatásának mérésére alkalmazott mutató alakulása, devizanem szerinti bontásban A Takarékszövetkezet a duration gap módszer alapján banki könyvhöz (nem kereskedési könyv) tartozó instrumentumoknak nettó jelenérték változást méri. A mérés alapján kialakította a devizanemenként a portfolió nettó jelenérték változását mutató arányt, amely az adott devizanemhez tartozó súlyozott összeg és a szavatoló tıke aránya. Ez látható az alábbi táblázatban. Idıszak / Devizanem 2008. I. 2008. II. 2008. III. 2008. IV.

HUF

CHF

25,63% 12,64% 13,25% 14,36%

0,00% 0,00% 0,00% 0,00%

Mőködési kockázat A Takarékszövetkezet a Hpt. 76/J. § értelmében az Alapmutató módszer szerint számolja tıkekövetelményét, értéke 73.895 ezer Ft.


13. oldal

A TAKARÉK Szövetkezeti Hitelintézet jelentése a nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítésérıl. Kockázatkezelési elvek, módszerek

Recommend Documents