TÉTI TAKARÉKSZÖVETKEZET A NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSÉRŐL

TÉTI TAKARÉKSZÖVETKEZET A NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSÉRŐL

Nyilvánosságra hozatali követelmények 2008 év

TÉTI TAKARÉKSZÖVETKEZET 2008 ÉVI GAZDÁLKODÁSÁNAK EREDMÉNYE

2008 évben a Takarékszövetkezet mérlegfıösszege 725,9 millió Ft-tal növekedett Az emelkedés alapvetıen két irányból valósult meg. Egyrészt a betétállomány növekedésébıl, mely év végére 566,7 millió Ft-tal haladta meg a 2007. évit, másrészt a megkezdett devizahitelezés miatt bevont banki források növekedésébıl. A hitelállomány 408 millió Ft-tal növekedett A mőködési körzetünkben tevékenykedı mezıgazdasági vállalkozások beruházásainak, forgóeszköz szükségleteinek finanszírozása illetve elıfinanszírozása biztosította legnagyobb mértékben az állománybıvülést. A lakossági hiteleken belül legnagyobb mértékben a fogyasztási hitelek valamint a lakáscélú hitelek növekedtek. Az aktív hitelezésnek és a takarékos költséggazdálkodásnak köszönhetıen az adózás elıtti eredményünk 76,9 millió Ft lett, mely 5,8 millió forinttal haladta meg az elızı évit. Saját tıkénk az eredmény visszaforgatásából 9,2 %-kal, nominálisan 68 millió forinttal növekedett. Egyéb adatok: Szavatoló tıke állománya: 830.265 e Ft Betétállomány:7.826.651 e Ft Hitelállomány:3.240.365 e Ft Bankszámlák :4588 db Bankkártyák száma:1716 db Bankautomaták száma: 5 db

Téti Takarékszövetkezet

2. oldal


PUBLIKUS MÉRLEG adatok: ezer Ft-ban

S.sz. a. 1 1. Pénzeszközök

M e g n e v e z és 2007.év b. c. ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) 521 865

2 2. Állampapírok 6 3. Hitelintézetekkel szembeni követelések

2008.év d. 302 740

2 714 310 2 129 497

2 311 223 3 137 587

2 536 863

2 861 544

5. Hitelviszonyt megtestesít értékpapírok, beleértve a rögzített 62 7. Részvények, részesedések 73 9. Immateriális javak

63 538 8 467

7 800 67 798 4 011

76 10. Tárgyi eszközök

81 893

103 887

0 25 683 128 426

0 21 924 117 956

8 210 542

8 936 470

FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) 1 1. Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek 36 972 19 2. Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek 7 055 234

139 245 7 639 853

24 4. Ügyfelekkel szembeni követelések

88 11. Saját részvények 89 12. Egyéb eszközök 96 13. Aktív idıbeli elhatárolások 100 Eszközök összesen

43 3. Kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettség

66 485

59 400

65 4. Egyéb kötelezettségek

48 195

46 039

223 624

204 483

78 6. Céltartalékok

42 845

42 238

91 8. Jegyzett tıke 93 9. Jegyzett, de még be nem fizetett tıke (-)

64 130 0

65 450 0

10224 75 580 523 977

10224 82 497 583 637

10000

3 615

74 5. Passzív idıbeli elhatárolások

94 10. Tıketartalék 97 11. Általános tartalék 98 12. Eredménytartalék (+,-) 99 13. Lekötött tartalék 100 14. Értékelési tartalék 103 15. Mérleg szerinti eredmény (+,-) 104 Források összesen


0

0

53 276 8 210 542

59 789 8 936 470

3.oldal


PUBLIKUS EREDMÉNYKIMUTATÁS adatok: ezer Ft-ban S.sz.

Megnevezés

2007.év

b.

c.

a.

2008.év d.

01. 1. Kapott kamatok és kamatjelleg bevételek

742 333

825 902

08. 2. Fizetett kamatok és kamatjelleg ráfordítások

404 605

436 369

11. 12. 16. 23.

337 728 2 257 97 753 13 535

389 533 0 107 210 11 682

0

3 843

23 432

29 979

276 165

298 384

67. 9. Értékcsökkenési leírás

24 210

27 106

68. 10. Egyéb ráfordítások üzleti tevékenységbıl

46 237

40 162

11.Értékvesztés követelések után és kockázati céltartalékképzés a függ és biztos (jöv beni) kötelezettségekre 12. Értékvesztés visszaírása követelések után és kockázati céltartalék felhasználása a függ és biztos (jövıbeni) kötelezettségekre

76 573

113 074

47 663

37 675

12/A. Általános kockázati céltartalékképzés és felh.különbözete

-1 000

-2 500

KAMATKÜLÖNBÖZET (1-2) 3. Bevételek értékpapírokból 4. Kapott (járó) jutalék- és díjbevételek 5. Fizetett (fizetendı) jutalék- és díjráfordítások

30. 6. Pénzügyi mőveletek nettó eredménye 49. 7. Egyéb bevételek üzleti tevékenységbıl 57. 8. Általános igazgatási költségek

14. Értékvesztés visszaírása a befektetési célú, hitelviszonyt megtestesít értékpapírok, kapcsolt- és egyéb részesedési viszonyban lév vállalkozásban való részvények, részesedések után 85. 15. Szokásos (üzleti) tevékenység eredménye 88. 16. Rendkívüli bevételek

-50

71 113

89. 17. Rendkívüli ráfordítások 90. 18. Rendkívüli eredmény (16-17)

75 282 1 717 1 717

91. 19. Adózás el tti eredmény (+,-15+,-18) 92. 20. Adófizetési kötelezettség

71 113 9 406

76 999 7 827

93. 21. Adózott eredmény (+,-19-20)

61 707

69 172

94. 22. Általános tartalékképzés, felhasználás (+,-) 95. 23. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre

6 171

6 917 0

96. 24. Jóváhagyott osztalék és részesedés

2 260

2 466

53 276

59 789

99. 25. Mérleg szerinti eredmény (+,-21-/+22+23-24)


4.oldal

Nyilvánosságra hozatali követelmények 2008 év A TétiTakarékszövetkezet A hitelintézetekrı l és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 137/A § és A hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítésérıl szóló234/2007. (IX.4.) Korm. Rendeletben elıírtak szerint a következıkben részletezett lényeges információkat hozza nyilvánosságra.

KOCKÁZATKEZELÉSI ELVEK, MÓDSZEREK

A takarékszövetkezet kiemelt figyelmet fordít és fordított a kockázatok figyelésére, számszerősítésére. A kockázatkezelés különösen nagy hangsúlyt kapott 2008. január1-tıl, a BASEL II tıkeszabályozás bevezetését követıen. Kockázattal kapcsolatos fogalmak A következı kben ismertetjük melyek azok a fıbb kockázati elemeket, melyet Takarékszövetkezetünk kifejezetten elıtérbe helyez. Természetesen a felsoroltakon kívül kezelünk és figyelünk a további kockázati típusokra, melyek azonban jellegükbı l adódóan nem tartoznak a kiemelt csoportba. Kockázat: egy tevékenység általánosan elvárt, átlagosan számított eredményéhez képest bekövetkezı veszteség lehetı sége. Hitelezési kockázat – általánosságban annak a kockázata, hogy a hitelintézetnek egy szerzıdéses ügyfele felé kitettsége – követelése – áll fenn, és a hitelintézetet veszteség éri a szerzıdéses partner nem szerzı dés szerinti teljesítése miatt. Koncentrációs kockázat – a Hpt. Szerint olyan kockázat, amely az azonos jellemzıkkel bíró ügyfelekkel szemben felmerül, különbözı szerzı déses kapcsolatokból fakadó kockázatok együttesébı l ered . Országkockázat - a PSZÁF-nak a tıkemegfelelés belsı értékelési folyamatára vonatkozó útmutatója alapján olyan veszteség felmerülésének veszélyét jelenti, melyet az országban bekövetkezı valamilyen, az adott ország (kormányzat) által kontrollálható a hitelezık /befektetı k által nem kontrollálható esemény generál (gazdasági, politikai stb.). Devizaárfolyam kockázat – annak a kockázata, hogy a különbözı devizákban lévı nyitott pozíciókból a hitelintézetet veszteség éri a devizaárfolyamok változása miatt. Kereskedési könyvi pozíciós kockázatok – a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciókkal kapcsolatosan annak a kockázata, hogy az intézményt veszteség éri a piaci kamatlábak vagy a részvényárfolyamok változása kapcsán. Nem-kereskedési könyvi kamatlábkockázat - a PSZÁF-nak a tıkemegfelelés belsı értékelési folyamatára vonatkozó útmutatója alapján azon jelenlegi, illetve jövı beni kockázatokat jelenti, amelyek az intézmény jövedelmezıségére, tıkehelyzetére a piaci kamatlábak kedvezıtlen változása esetén hatnak. Mőködési kockázat – A Hpt. 76/J. § (1) bekezdése alapján a nem megfelelı belsı folyamatok és rendszerek, külsı események vagy a személyek nem megfelelı feladatellátása miatt felmerülı , illetıleg jogszabály, szerzıdés vagy belsı szabályzatban rögzített eljárás megsértése vagy nem teljesítése miatt keletkezı , a hitelintézet eredményét és szavatoló tıkéjét érintı veszteség kockázata. Téti Takarékszövetkezet 5.oldal

Nyilvánosságra hozatali követelmények 2008 év Likviditási kockázat a PSZÁF-nak a tıkemegfelelés belsı értékelési folyamatára vonatkozó útmutatója alapján annak kockázata, hogy az intézmény nem képes kötelezettségeit idıben teljesíteni, amikor a fizetés esedékessé válik.

Kockázatkezelési alapelvek: - A Takarékszövetkezet által meghatározott belsı tıkeszükségletnek mindig megfelelı tıketöbbletet kell biztosítania a szabályozás által meghatározott minimális tıkekövetelmény felett ( Biztonságos mőködés elve) - A Takarékszövetkezet úgy alakítja ki kockázatkezelési folyamatait, hogy elkerülje az érdekkonfliktusokat, összeférhetetlenségi helyzeteket. A kockázatkezelési módszerekért, a kockázatok mértékének behatárolásáért, figyeléséért és jelentéséért felelıs személyek nem végezhetnek olyan tevékenységet, amelyek az érintett kockázatokat hordozó üzleti tevékenységgel vagy azt támogató tevékenységekkel összefüggnek. ( Összeférhetetlenség elve) -A Takarékszövetkezet a kockázatkezelési módszereinek és folyamatainak kialakításánál alkalmazza az intézményvédelmi rendszer központi szervei által rendelkezésére bocsátott szabályzatokat, együttmőködik az intézményvédelmi rendszerrel a kockázatkezelési módszerek fejlesztésében, a kockázatok alakulásának figyelésében és a minimális tıkekövetelmény mértékének, valamint a belsı tıkeszükséglet nagysága meghatározásának kialakításában, a belsı tıkeszükséglet megfelelıségének ellenırzésében (Együttmőködés elve) -

A Takarékszövetkezet kockázatokat csak a belsı szabályokban meghatározott mértékig és keretek között vállal. ( Óvatosság elve) - A Takarékszövetkezet minden lényeges kockázatát azonosítja, méri, figyeli és jelentést készít róluk. ( Lényeges kockázatok kezelésének elve) - A kockázatkezelési módszereknek és kontrolloknak, a kockázatkezelés költségeinek arányban kell állni a kockázat mértékével, bonyolultságával.(Költség-haszon elve) . A Takarékszövetkezet az új termékek, szolgáltatások bevezetése elıtt minden lényeges kockázati típus vonatkozásában felméri a termék kockázatait, meghatározza a kockázatkezelés módszereit, ideértve a monitoring tevékenységet is. A Takarékszövetkezet minden lényeges kockázat esetében gondoskodik az alábbi fı funkciók ellátásáról: a. Kockázati kitettségek és a kitetts égeket mérséklı tételek azonos ítása, számbavétele, nyilvántartása b. Kockázatok mérési módszereinek meghatározása, kockázatok számszerő sítése c. Kockázatok kezelése, ideértve a kockázatvállalásra vonatkozó döntéseket, a kockázatvállalás mértékének a korlátozását, a kockázatok csökkentésétalakulásának figyelése d. Kockázatok e. Kockázatokra vonatkozó belsı és külsı jelentések A Takarékszövetkezet nem folytat számára jogszabály által tiltott tevékenységet, nem vállal kockázatot jogszabályok által tiltott vagy jogszabályba ütközı tevékenységekkel illetve olyan személyekkel kapcsolatban, akiknek rosszhiszemő magatartása a Takarékszövetkezet számára veszteséget okozott. ( Tiltott tevékenységek elve


6.oldal


Kockázati stratégia A Takarékszövetkezet kockázati stratégiája a belsı tıkeellátottság biztosítására irányul, az üzleti stratégiával összhangban bemutatja a kockázatokkal kapcsolatos általános irányvonalát, és az alábbi témakörökre terjed ki:

1.) Kockázatvállalási politika 2.) Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság 3.) Kockázati szerkezet 4.) Kockázatkezelés szervezete 1) Kockázatvállalási politika: A kockázatvállalási politika tartalmazza a takarékszövetkezet vezetése által elfogadott kockázatvállalási és kockázatkezelési elveket, és mindazokat a szabályokat, kockázatkezelési célokat, amelyek egységes alkalmazását az egész intézményen belül elvárja. A kockázatvállalási politika egyrészt magában foglalja az integrációs szinten elfogadott kockázatkezelési alapelveket, másrészt tartalmazza a vezetés által meghirdetett specifikus elveket és célokat. A kockázatvállalási politika az egyes meghatározó kockázatokra különkülön is tartalmaz alapelveket. 2) Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság: A Takarékszövetkezet kockázati étvágya, kockázatvállalási hajlandósága megmutatja, hogy: − milyen típusú kockázatokat, milyen mértékben vállal fel , − mely kockázatokat tart elfogadhatónak és melyeket nem, − milyen módon ellenırzi és jelenti a kockázatokat. 3.) Kockázati szerkezet

A kockázati szerkezetben kerül bemutatásra, hogy a korábbi állapotokhoz képest milyen változások figyelhetık meg a kockázati profilban, és ezt hogyan kezeli a Takarékszövetkezet, belsıleg azonosíthatók-e újabb kockázattípusok, s szükséges-e utánuk pótlólagos tıke képzése. A kockázati szerkezetet a Takarékszövetkezet a tárgyévre és a stratégiai tervével azonos idıszakra is kidolgozza. - A szabályozási tıkekövetelmény méréséhez alkalmazott, a szabályozás szerint választható módszerek: Hitelezési kockázat - sztenderd módszer Hitelkockázat mérséklés - pénzügyi biztosítékoknál: egyszerő módszer, garanciák, készfizetı kezessége esetében sztenderd módszer Partnerkockázati kitettségek: eredeti kockázat módszere Devizaárfolyam kockázat - sztenderd módszer Mőködési kockázat - alapmutató módszer


7.oldal


4.) Kockázatkezelési szervezet: A Takarékszövetkezet a kockázatok figyelésére, elemzésére kockázatkezelı munkakört alakított ki, de a kockázatok elızetes kiszőrésében az illetékes döntési szinteken lévı dolgozók is részt vesznek. A belsı ellenırzés rendszeresen vizsgálja a kockázatokat, és az ellenırzés eredményérıl tájékoztatást ad az ügyvezetésnek, valamint beszámol a Felügyelı Bizottságnak. A kockázati stratégiát a kockázatkezelı készíti el, és az Igazgatóság hagyja jóvá. A kockázati stratégiában foglaltak évente egyszer felülvizsgálatra kerülnek. A tıkemegfelelés elengedhetetlen része a kockázatok mérése és a kockázatokra elkülönített tıkének a tényleges kockázatokkal történı összevetése. A Takarékszövetkezet rendszeresen végzi a kereskedési könyvi kockázatok, illetve a tevékenység egészében felmerülı árfolyamés árukockázat szabályozás által megadott módszerekkel történı felmérését, a kockázatokhoz tartozó tıkekövetelmény meghatározását, illetve annak áttekintését, hogy a kimutatott tıkekövetelmény folyamatosan rendelkezésre áll-e. -

A Takarékszövetkezet azzal is törekszik a kockázatmérséklésre, hogy a hitelezési tevékenysége keretében a kockázatvállalással járó ügyletek engedélyezésekor a követelését fedezetekkel kell biztosítania. jogilag érvényesnek és bírósági úton A hitelbiztosítéki szerzıdéseknek végrehajthatónak/kikényszeríthetınek kell lenniük. -

A Takarékszövetkezetnél az ügylet fennállása alatt a folyamatos utógondozás végzése kötelezı, amelynek keretében többek között a biztosítékok meglétét, állagát is rendszeres idıközönként - esetenként helyszínen is - ellenırizni kell. - A felülvizsgálatkor az ellenırzésnek ki kell térnie arra is, hogy a biztosíték állaga, értéke forgalmazhatósága vagy jogi státusa nem sérült-e a Takarékszövetkezet hátrányára. Az adós pozíciójának romlása esetén, illetve fedezet értékének elvonásának vagy csökkenésének megállapításakor azonnal intézkedni kell. (Pótlásról gondoskodni vagy a Ptkban lefektetett joggal élni.) Kockázatmérséklés és hitelkockázati fedezetek alkalmazásának szabálya Valamennyi kihelyezéskor, illetve kockázatvállalási döntéskor érvényesülni kell az alábbiaknak: -

-

A Takarékszövetkezet függetlenül a kockázatvállalás típusától, módjától, lejáratától és fedezettségétıl minden ügyfelét, akivel szemben kockázatot vállal, még a kockázatvállalás elıtt minısíti. Amennyiben az adott ügyféllel szembeni kockázatvállalást harmadik személy által kibocsátott garancia vagy készfizetı kezesség biztosítja, a minısítést a harmadik személyre vonatkozóan is el kell végezni. A Takarékszövetkezet számszerősíti a kockázatokat, majd úgy összesíti azokat, hogy megállapítható legyen a teljes kockázati kitettség, a belsı tıkeszükséglet számítási rendszerén belül.


8.oldal


-

-

-

-

-

-

A Takarékszövetkezet nem létesít olyan ügyféllel kapcsolatot, amelynek o az adatszolgáltatási, együttmőködési készsége rossz, o a vállalkozás tényleges tevékenysége eltér a kérelemben, illetve a Cégnyilvántartásban lévıtıl, o bármilyen formában, nyíltan vagy burkoltan megvesztegetési kísérletet tesz, vagy arra utal, és akármilyen más módon a Takarékszövetkezet üzleti hírnevét rontja. Kizáró ok lehet a további kapcsolat létesítésének o ha az ügyfél valamennyi elızı követelése rossz kategóriába került besorolásra, o a vállalkozás ellen csıd, felszámolási eljárás van folyamatba, kivéve a felszámolás során veszteségminimalizálási céllal vállalt kockázatot, valamint a felszámoló által a felszámolás alatt álló vállalkozás mőködtetése céljából igényelt hitel, o ha az ügyfél ellen a Takarékszövetkezet által indított, vagy a tudomására jutott peres eljárás van folyamatban, kivéve az ezen ügyfeleknek a veszteségminimalizálási céllal nyújtott hiteleket. Nem vállalható kockázatot olyan ügyletben, amelynek célja, hogy az ügyfél a Takarékszövetkezet vagy vele szoros kapcsolatban álló vállalkozás által kibocsátott tagsági jogot megtestesítı értékpapírt, alapvetı kölcsöntıkének, járulékos kölcsöntıkének vagy alárendelt kölcsöntıkének minısülı értékpapírt vásároljon. Nem nyújtható kölcsön a Takarékszövetkezet saját kibocsátású részjegyeinek, sem pedig olyan vállalkozásban való részesedés megszerzéséhez, amelyben a Takarékszövetkezet befolyásoló részesedéssel rendelkezik. Ha a Takarékszövetkezet olyan vállalkozás által kibocsátott értékpapír vagy olyan vállalkozás üzletrészének megszerzéséhez nyújt kölcsönt, amellyel szemben már kockázatot vállalt, köteles az ügyféllel szembeni kockázatvállalásnál figyelembe venni az ilyen módon jelentkezı közvetett kockázatvállalást is. Fı szabályként minden meghozott döntés az általánosan alkalmazandó „négy szem elv”-nek kell, hogy megfeleljen, azaz minden döntési határozatot legalább két felelıs személynek kell aláírnia.

A Takarékszövetkezet a követelések megtérülésének biztonsága érdekében – alapesetben biztosíték mellett vállal kockázatot. -

A Takarékszövetkezet a kockázatvállalási döntés elıtt meggyızıdik a fedezetek, biztosítékok meglétérıl, valós értékérıl és érvényesíthetıségérıl. Minden egyes ügyletet határozott idıtartamra és lejáratra kell jóváhagyni. a fedezetre vonatkozó biztosítási kötelezettséget és a biztosítási díj engedményezésére vonatkozó rendelkezést, valamint az adósnak azon kötelezettségét, hogy a vagyonbiztosítási szerzıdést csak akkor jogosult felmondani, ha a takarékszövetkezettel szembeni mindennemő tıke és járulékos tartozása megszőnt.

A takarékszövetkezet fedezetként nem fogadhatja el: - a saját maga által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítı értékpapírt és részjegyet, - a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítı értékpapírt, - a hitelintézet vagy az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás Gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott közvetlen irányítását biztosító befolyása alatt álló részvénytársaság részvényét. Téti Takarékszövetkezet

9.oldal


-

olyan gazdasági társaság üzletrészét vagy részvényét, amely az adósnál befolyásoló részesedéssel rendelkezik, illetve amelyikben az adósnak befolyásoló részesedése van. per tárgyát képezik


10.oldal


A Téti Takarékszövetkezet tıkemegfelelése

Szavatoló tıkével kapcsolatos információk A Takarékszövetkezet szavatoló tıkéjének összetevıit a következı táblázat mutatja be: Adatok millió Ft-ban

Megnevezés Jegyzett tıke Tıketartalék Eredménytartalék Általános tartalék Lekötött tartalék Általános kockázati céltartalék Mérleg szerinti eredmény Immateriális javak ALAPVETİ TİKE JÁRULÉKOS TİKE SZAVATOLÓ TİKE

2008.12.31 65, 450 10, 224 583, 637 82, 497 3, 615 29, 064 59, 789 -4, 011 830, 265 0 830, 265

A takarékszövetkezet tıkemegfelelése A belsı tıkekövetelmény számítás azokat a takarékszövetkezeti folyamatokat foglalja magába, mellyel az irányítást ellátó vezetı testület biztosítja, hogy: - a Takarékszövetkezet az összes lényeges kockázatot azonosítja, méri, összesíti, - meghatározza a kockázatok fedezéséhez szükséges belsı tıke nagyságát, - hatékony kockázatkezelési rendszert mőködtet, és azt folyamatosan fejleszti. A magyar törvényi szabályozás a hitelintézeti tıkemegfelelést un. három pillérre bontja. 1. pillér: a hitelezési kockázatok, felhígulási kockázat, partnerkockázat, kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciós és nagykockázat-vállalások, devizaár-folyamváltozás, árukockázat, mőködési kockázat tıkekövetelményének az összege, amelyhez az intézmény az egyes kockázatok tıkekövetelményét a Hitelintézeti törvény és kormányrendeletek által elıírt módszerek szerint számítja. 2. pillér: A belsı tıkemegfelelés értékelési folyamatnak, valamint annak a meghatározott felügyeleti felülvizsgálatának és értékelésének az együttese. A belsı tıkeszükségletet a hitelintézet saját módszertanával számítja. 3. pillér: A hitelintézet a saját mőködésérıl, kockázatiról rendszeresen nyilvánosságra hoz kormányrendeletben meghatározott információkat.


11.oldal


A szabályozási tıkekövetelmény (I. pillér) méréséhez alkalmazott, a szabályozás szerint választható módszerek: Hitelezési kockázat – sztenderd módszer Hitelkockázat m é r s é k l é s – p é n z ü g y i b i z t o s í t é k o k n á l : e g y s z e r ő módszer, g a r a n c i á k , készfizetı kezessége esetében sztenderd módszer Partnerkockázati kitettségek: eredeti kockázat módszere (vagy piaci árazás módszere) Devizaárfolyam kockázat – sztenderd módszer Mő ködési kockázat – alapmutató módszer A Takarékszövetkezet a Hpt. 13/C §-ában, 76/K §-ában és a 145/A §-ában szereplı arányosság elvének alkalmazása szempontjából kis intézménynek minısíti magát, mert: • nem végez bonyolult tevékenységet, termékei és szolgáltatásai a betétgyőjtési, hitelezési és pénzforgalmi szolgáltatásokhoz kapcsolódnak, származtatott ügyleteket csak fedezeti céllal alkalmaz • termékeit és szolgáltatásait Magyarországon nyújtja, nem végez határon átnyúló szolgáltatást • viszonylag kis piaci részesedéssel rendelkezik, • a Hpt. 76. § (1) bekezdésében meghatározott hitelezési, partner-, különbözı típusú piaci és mőködési kockázatok minimális tıkekövetelményének számításához nem alkalmaz a Felügyelet által jóváhagyott, a vonatkozó külön kormányrendeletekben meghatározott fejlett módszereket. A belsı tıkeszámítás két fı részre bontható: egyrészt kockázat-típusonként számítja a szükséges tıkét; másrészt, ezen felül ún. tıkepuffert és stressz puffert is számszerősít. A három összegeként adódik a Takarékszövetkezet belsı tıkeszükséglete.

Adatok millió Ft-ban Kockázatok tıkekövetelménye, tıkemegfelelés 2008.12.31 Kockázatok tıkeszükséglete összesen I. pillér

293, 654

ebbıl: hitelezési mőködési (alapmutató módszer)

224 ,835 68, 819

Tıkepuffer értéke:max (stressz tesztek, önértékelés)

50, 701

Összes tıkeszükséglet a 2.pillér alatt tıkepufferrel és stressz pufferrel

344, 355

Tıkemegfelelési mutató a 1.pillér alatt Tıkemegfelelési mutató a 2.pillér alatt

22,62% 19,29%

A Takarékszövetkezet a hitelezési kockázat tıkekövetelményének meghatározását sztenderd módszerrel végzi. A kockázattal súlyozott kitettség érték a szavatoló tıkébıl le nem vont kitettség - a külön jogszabályban meghatározott - kockázati súllyal szorzott értéke.


12.oldal


A sztenderd módszer alkalmazása esetén a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásakor minden kitettséget be kell sorolni a következı kitettségi osztályok valamelyikébe: a) központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni kitettség, b) regionális kormánnyal vagy helyi önkormányzattal szembeni kitettség, c) közszektorbeli intézménnyel szembeni kitettség, d) multilaterális fejlesztési bankkal szembeni kitettség, e) nemzetközi szervezettel szembeni kitettség, f) hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettség, g) vállalkozással szembeni kitettség, h) lakossággal szembeni kitettség, i) ingatlannal fedezett kitettség, j) késedelmes tétel, k) fedezett kötvény formájában fennálló kitettség, l) értékpapírosítási pozíció, m) kollektív befektetési értékpapírban fennálló kitettség, n) egyéb tétel. Kitettségi osztályok szerinti kockázati kategóriák tıkekövetelménye: Adatok millióFt-ban Kitettségek

Kockázattal Tıkekövetelmény

súlyozott eszközérték

Kitettségek

Mérlegen kívül

Mérlegtétel Központi kormányok és központi bankok Regionális kormányok vagy helyi önkormányzatok Hitelintézetek és befektetési vállalkozások Vállalkozások ebb l: KKV követelések Lakosság Ingatlannal fedezett követelések Késedelmes tételek Egyéb tételek Összesen


0,000 1,652 55,145 11,553 10,654 82,908 50,442 9,079 14,056 224,835

0,000 20,655

2401,158 14,655

0,000 30,000

689,307 144,416 133,176 1036,344 630,533 113,495 175,696 2 810,446

3341,806 137,874 130,443 1493,597 1130,865 113,983 298,521 8 932,459

0,000 28,931 13,667 84,284 73,000 0,000 0,000 216,215

13.oldal


Hitelezési és felhígulási kockázat Takarékszövetkezetünk a hitelezési kockázatával összefüggésben jelentkezı késedelmeknek és hitelminıség változás kezelésének módját az Ügyletminısítési és értékelési és kintlévıségek értékvesztése és a céltartalék képzés szabályzat alapján, valamint a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló többször módosított 250/2000.(XII.24.) Kormányrendelete és a 2000.évi C.sz. törvény elıírásainak figyelembe vétele mellett. Takarékszövetkezetünk a kintlévıségek minısítését az alábbi általános szabályok szerint végzi: - A kintlévıségek minısítését teljes kiegyenlítésig, havonta végezzük - Takarékszövetkezetünk a kintlévıségek minısítését egyedi értékeléssel végzi - Az ügyleteket 1 Millió Ft-ot meg nem haladó mértékben egyszerősített eljárással- a késedelmes napok szerinti értékeléssel soroljuk be minısítési kategóriákba, felette egyedi eljárással. - A Hpt. 79.§ szerinti nagykockázatvállalás szerinti ügyletek értékelése egyedi minısítési értékeléssel történik. - Az egyedi minısítési eljárás alá tartoznak azok a kintlévıségek (lakossági-fogyasztási, egyéni vállalkozói, vállalkozói és önkormányzati hitelek, egyéb követelések), amelyek esetében az ügyfél/partnerrel szemben fennálló követelés a minısítés idıpontjában, az 1.000 eFt-ot meghaladja. A befektetéseket, vagyoni érdekeltségeket, követelés ellenértékeként átvett és egyéb eszközöket és a mérlegen kívül vállalt kötelezettségeket a következı szempontok alapján kell minısíteni: a. az ügyfél-, illetve partnerminısítés: a pénzügyi, illetve befektetési szolgáltatással érintett ügyfél vagy partner, illetve az értékpapír kibocsátójának pénzügyi helyzete, stabilitása, jövedelemtermelı képessége, és az ezekben bekövetkezı változások, b. a törlesztési rend betartása (késedelmi idı): a kintlévıség törlesztésével kapcsolatban keletkezett tıke- és kamattörlesztési késedelmek alakulása, c. az ügyfélhez kapcsolódó országkockázat és az abban bekövetkezett változás, d. a tétel továbbértékesíthetısége, mobilizálhatósága (a piaci kereslet-kínálati viszonyok és az elérhetı piaci árak, a kibocsátó saját tıkéjében való részesedés a befektetés arányában), e. a tételbıl adódó veszteségnek minısülı jövıbeni kifizetési kötelezettség, f. d) a fedezetként felajánlott biztosítékok értéke, mobilizálhatósága, hozzáférhetısége és az ezekben bekövetkezett változás,


14.oldal


Értékvesztés elszámolása visszaírása Az ügyfélkövetelések esetében a takarékszövetkezet értékvesztést számol el, amennyiben a követelés könyv szerinti értéke és várhatóan megtérülı értéke között a minısítés idıpontjában veszteségjellegő különbözet mutatkozik. A takarékszövetkezet értékvesztést számol el az átvett eszközök, a készletek és egyéb követelések után. A takarékszövetkezet a mérlegen kívüli kötelezettségek esetében a várható veszteségek fedezetére céltartalékot képez. Az értékvesztés mértékének meghatározásánál alapvetıen a követelés, befektetés, átvett eszköz várható megtérülését kell figyelembe venni. A várható megtérülés meghatározása során a takarékszövetkezet az alábbi szempontokat veszi figyelembe: - a veszteség keletkezésének valószínősége és nagysága - a megtérülés valószínősége - az eszköz minısítési kategóriája - a befolyó pénzbevételekre vonatkozó számviteli elıírásokra. A takarékszövetkezet az elszámolandó értékvesztés nagyságát az egyszerősített minısítés hatálya alá tartozó tételek esetében az alábbi mértékek alapján határozza meg, a bruttó könyv szerinti érték %-ban. 5% Külön figyelendı Átlag alatti 25 % Kétes 45 % Rossz 100 % Az egyedileg minısített eszköztételek esetében minısítési kategóriánként az egyedileg elszámolt értékvesztést úgy határozza meg a takarékszövetkezet, hogy az értékvesztés állománya és az eszköz bruttó könyv szerinti ill. bekerülési értékének hányadosa az alábbi sávokba essen: Külön figyelendı: Átlag alatti Kétes Rossz


1- 10 % között 11 30 % között, 31 – 70 % között 71 - 100 % között

15.oldal


A hitelkockázat –mérséklés figyelembe vétele elıtti kitettség átlagos értéke kitettségi osztályonként: Adatok millió Ft-ban

Kitettségi osztályok Központi kormányok és központi bankok Regionális kormányok vagy helyi önkormányzatok Hitelintézetek és befektetési vállalkozások Vállalkozások Lakosság Ingatlan Késedelmes tételek Egyéb tételek

Átlagos kitettség 42, 930 11, 438 278 ,483 3, 942 0,289 3, 714 0,504 0,323

A kitettségek hátralévı futamidı szerinti csoportosítása: Adatok millió Ft-ban Hátralévı futamidı 1-5 év 5 éven túl Éven belüli 4,000 15,300

Ügyfél-kategória Önkormányzatok Nem pénzügyi váll.

206,030 114,65 163,614 3,807

Lakosság Egyéni vállalkozók Nonprofit szervezetek Összesen

492,101

Összesen

80,802 800,982 33,617

112,367 1 477,907 227,289

399,199 2 393,539 424,520

0,000 915,401

0,000 1 817,563

3,807 3 221,065

Késedelmes tételt és a hitelminı ség-romlást szenvedett kitettség Adatok millió Ft-ban

90 napot meghaladó késedelmes tételek megoszlása Ügyfél kategória Összeg Nem pénzügyi vállalkozások

79,312

Jogi személyiség vállalkozások

68,383

Nem jogi személyiség vállalkozások

10,929

Háztartások Egyéni vállalkozók Lakosság

268,599 1,182 267,417

Összesen

347,911


16.oldal

Nyilvánosságra hozatali követelmények 2008 év Az elszámolt és visszaírt értékvesztés, illetve képzett és felhasznált céltartalék, külön feltüntetve az adott évben elszámolt, illetve képzett összeg Értékvesztés állomány (millió Ft) Képzés

Ügyfél kategória

Tárgy évi

Nyitó áll.

minısítés miatt

49,402

Jogi személyiség váll. Nem jogi személyiség váll. Háztartások Egyéni vállalkozók Lakosság Egyéb (Önkormányzat + Nonprofit) Összesen

Nem pénzügyi vállalkozások

Elızı évi állományból visszaírás 6,944

Záró állomány

174,864

állományból visszaírás 116,887

36,096 13,306 244,838 23,101

126,897 47,967 215,916 35,088

84,03 32,857 161,221 20,474

3,165 3,779 27,501 6,507

75,798 24,637 272,032 31,208

221,737 1,186

180,828 2,763

140,747 2,484

20,994

240,824 1,465

295,43

393,543

280,592

34,445

373,93

100,435

Céltartalék állomány ( millió Ft-ban) Ügyfél kategória

Nyitó állomány

Képzés

Felszabadítás

Záró állomány

Nem pénzügyi vállalkozások

4,643

2,781

5,461

1,963

Jogi személyiség vállalkozások

3,481

0,745

2,908

1,318

Nem jogi személyiség vállalkozások

1,162

2,036

2,553

0,645

Háztartások

5,159

4,931

4,412

5,638

Egyéni vállalkozók

2,079

2,773

1

3,812

Lakosság Egyéb (Önkormányzat + Non-profit)

3,08 0,943

2,158

3,412 0,908

1,826 0,035

32,1

2,5

Általános kockázati céltartalék

34,6

Hitelminı ség-romlást szenvedett és késedelmes kitettségek elszámolt értékvesztésekkel, illetve képzett céltartalékokkal csökkentve - országonkénti megoszlás szerint: Takarékszövetkezetünk nem végez határon átnyúló tevékenységet


17.oldal


Sztenderd módszer A takarékszövetkezetek a PSZÁF által elfogadott hitelminı sítı szervezeteket fogadták el. A Takarékszövetkezet a hitelezési kockázat tıkekövetelményét a Hpt. 76/A. § é r t e l m é b e n sztenderd módszer szerint, a hitelezési kockázat-mérséklés hatásának számítását a sztenderd módszer szerint, illetve a pénzügyi biztosítékok egyszer módszere szerint számítja ki. A sztenderd módszer alkalmazásánál a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásához a Takarékszövetkezet minden kitettséget a Hkr.-ben meghatározott kitettségi osztályok valamelyikébe sorol be. A kitettségek besorolásánál a Takarékszövetkezet figyelembe veszi a Hkr-ben foglaltakat, a PSZÁF- nak szolgáltatandó adatokra vonatozó PM rendelet elıírásait, a PSZÁF-nak az adatszolgáltatással kapcsolatosan nyilvánosságra hozott útmutatásait, állásfoglalásait és egyéb iránymutatásait. A központi kormánynak és a központi banknak van elismert külsı hitelminısít szervezet általi hitelminı sítése ezért a központi kormánnyal és a központi bankkal szembeni kitettségnél a PSZÁF által a hitelminı sítéshez hozzárendelt besorolás alapján az egyes besorolásokhoz a megadott kockázati súlyok alkalmazandóak. A további kitettségi osztályokhoz rendelt kockázati súlyok meghatározása ennek következménye.


18.oldal


Hitelezési –kockázat mérséklés

A mérlegen belüli és kívüli nettósításra alkalmazott szabályok fıbb elvei: Takarékszövetkezetünk nem számol a nettósításból adódó hatásokkal. A biztosítékok értékelésére és kezelésére szolgáló szabályzatok fıbb elvei A fedezet meghatározásakor a takarékszövetkezet az ügylet jellegét, az ügyfél és partnerminısítést, valamint a fedezetek értékállandóságát veszi figyelembe. Tekintettel kell lenni arra is, hogy a pénzügyi biztosíték, fedezet hátralévı futamidejének el kell érni a kötelezettség (kitettség) futamidejét -

-

-

-

A fedezettség optimalizálása, azaz a fedezetek megosztása érdekében a takarékszövetkezet által kockázatosnak minısített konstrukciók (pl. nagykockázatnak minısülı kihelyezés) esetében az adott ügylethez többféle biztosíték együttes alkalmazását kötheti ki A biztosítékok kikötésénél a legjobb - sorrendben elıbb álló - biztosíték kikötésére kell törekedni. Az ingatlanfejlesztéshez kapcsolódó kockázatvállalás esetén a biztosíték figyelembevétele során a jövıbeni várható hozam, vagy a jövıben megváltozó érték nem vehetı figyelembe. A jelzálogterhelésnél figyelembe kell venni a bejegyzés ranghelyét, az elızı ranghelyeken szereplı bejegyzéseknek az ingatlan könyvszerinti nettó értékéhez, vagy a vagyonértékelı által meghatározott értékéhez (ha ez utóbbi az alacsonyabb) viszonyított hányadát. Az ingatlan könyvszerinti értékének, ill. a vagyonértékelı által meghatározott értékének (ha ez utóbbi az alacsonyabb) 70 %-át meghaladó jelzálog bejegyzés esetén a 70 % feletti értékbıl való várható megtérülést a fedezet elfogadása során nem lehet figyelembe venni.

A Takarékszövetkezet a fedezetek piaci értékének megállapításához az alábbi módszereket és bizonylatolási rendet alkalmazza: -

értékbecslés: bizonylata a szakvizsgával is rendelkezı ingatlan, mőszaki és egyéb értékbecslı által készített jelentés és okmány; - adásvétel: az ingó és ingatlan adásvétele esetén a tulajdoni lap, az adásvételi szerzıdés, melynek tartalmilag és formailag meg kell felelnie a Ptk. szerzıdésben foglalt tartalmi elıírásainak (1 évnél nem régebbi); - egyéb érték-megállapítások: felhasználható a szabályszerően, az ÁFA törvény elıírásainak is megfelelı számla (3 hónapnál nem régebbi); adó és értékbizonyítvány - A fedezetként felajánlott lakott ingatlant csak ingatlan szakértı (vagyonértékelı) értékelése alapján lehet elfogadni.


19.oldal


-

-

-

A vállalkozások által felajánlott biztosítékokat - ha azok nem tartoznak a kedvezı súlyozású tételek közé - a könyvvizsgáló által hitelesített piaci értéken is figyelembe lehet venni. értékpapír fedezet: az értékpapír fedezetérıl készült letéti igazolás, engedményezése, annak Takarékszövetkezetnél történı letétbe helyezése; készpénz: a Takarékszövetkezetnél történı elhelyezése, engedményezése,állami és bankgaranciák

A biztosítékok meglétének, értékállóságának és érvényesíthetıségének folyamatos ellenırzése -

-

-

A fedezetek felülvizsgálata, újraértékelése során a fedezetek meglétét, állapotát és érvényesíthetıségét kell megvizsgálni. A fedezetek felülvizsgálatára – a lakott lakások kivételével - és újraértékelésére éves gyakorisággal kerül sor, melyrıl a mellékletben foglalt jegyzıkönyvet kell felvenni. A lakott ingatlan felülvizsgálatát három évenként kell elvégezni. Év közben soron kívül felül kell vizsgálni a fedezeteket, ha rendkívüli helyzet következik be (csıdeljárás, felszámolás, prolongálás). Ha az adós éves beszámoló készítésére kötelezett, az éves beszámoló elkészítését követıen évente szeptember 30.-ig a felülvizsgálatot el kell végezni. Az ügyfél fizetıképességének romlása, a biztosítékok jelentıs értékvesztése esetén, a biztosítékok reális piaci értékének soron kívüli újraértékelése szükséges, és azonnali intézkedéseket kell tenni a biztosítékok kiegészítésére. Amennyiben az ügyfél a biztosíték-kiegészítési felszólításnak nem tesz eleget és 80 napon túli tartozása van, a követeléseket 15 napos határidıvel lejárttá kell tenni, az ügyfelet a követelés megfizetésére, továbbá a bankhitelt biztosító zálogjoggal terhelt vagyontárgyaknak a Takarékszövetkezet részére történı átadására fel kell szólítani. A biztosítási díj határidıre történı megfizetését az ügyfél a Takarékszövetkezet részére köteles igazolni.

A felülvizsgálat során az alábbi fıbb szempontokat kell figyelembe venni: -

A felülvizsgálat legyen összhangban az ügyfélnek a Takarékszövetkezettel szembeni tartozásai minısítésével.

Az elismert biztosítékok fı típusai A Hitelezési kockázat minimális szabályozási tıkekövetelménye megállapításának szabályairól szóló szabályzat szerint az alábbi biztosítékokat ismeri el Takarékszövetkezetünk tıkekövetelmény mérséklı tételként: 1.a biztosítékok közül a pénzügyi biztosítékok: a. A Takarékszövetkezetnél óvadékként vagy letétként elhelyezett készpénz vagy betét, b. központi kormány, központi bank által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesít értékpapír, amelyet egy elismert külsı hitelminısítı szervezet minı sített és legalább 4. hitelminı sítési besorolású,


20.oldal


c. hitelintézet vagy befektetési vállalkozás, által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítı értékpapír, amelyet egy elismert külsı hitelminısítı szervezet minı sített és legalább 3. hitelminı sítési besorolású, d. vállalkozás által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesít értékpapír, amelyet egy elismert külsı hitelminı sítı szervezet minı sített és legalább 3. hitelminı sítési besorolású e. tızsde indexben szereplı részvény vagy átváltoztatható kötvény, vagy f. monetáris arany, 2. a nem hitelnyújtó hitelintézetnél óvadékként vagy letétként elhelyezett készpénzt vagy betétet, 3. az életbiztosítási kötvényt vagy szerzıdést, ha a hitelnyújtó hitelintézet javára az életbiztosítási kötvénybıl vagy szerzıdésbıl eredı követelésre zálogjogot alapítottak, valamint 4. a nem a hitelnyújtó hitelintézet által kibocsátott értékpapírt, ha azt a kibocsátó kérésre visszavásárolja 5. garancia és készfizetı kezesség Elismerhetı, elıre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetet nyújthat a. központi kormány és központi bank, b. regionális kormány és helyi önkormányzat, c. multilaterális fejlesztési bank, d. hitelintézet és befektetési vállalkozás, e. vállalkozás, ideértve a hitelintézet és a befektetési vállalkozás anyavállalatát, leányvállalatát és Szmt. szerinti kapcsolt vállalkozását, f. a hitelintézettel egyenértékő prudenciális szabályozásnak megfelelı pénzügyi vállalkozás. PSZAF által kiadott minısítés alapján 2008. december 31-én a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. Által kiadott garanciát tudjuk tı kekövetelmény mérséklı ként figyelembe venni.


21.oldal


Kereskedési könyv vezetésével kapcsolatos információk: A Takarékszövetkezet 2008. évben mentesítve volt a Kereskedési Könyv vezetése alól. Kereskedési könyvben nem szereplı részvényekre vonatkozó információk: A pénzügyi intézményekben lévı részvények mérlegszerinti értéke 67,698 MFt volt. A Téti Takarékszövetkezet nem rendelkezik olyan információval, mely a befektetések utáni értékvesztés elszámolását tette volna szükségessé. A banki könyv kamatkockázat mérése sztenderd kamatlábváltozást feltételezı duration gap módszerrel történik, követve a PSZÁF megfelelı módszertani útmutatóját. A kamatláb kockázat mérése negyedévente történik. Mőködési kockázattal kapcsolatos információk: A Takarékszövetkezet a nem megfelelı belsı folyamatok és rendszerek, külsı események vagy a személyek miatt felmerülı, illetıleg jogszabály, szerzıdés vagy belsı szabályzatban rögzített eljárás megsértése vagy nem teljesítése miatt keletkezı, eredményét és szavatoló tıkéjét érintı - mőködési kockázat tıkekövetelményét az alapmutató módszerével számítja ki. A mőködési kockázat alapmutató módszere szerinti tıkekövetelmény számítás elve azon alapul, hogy a mőködési kockázat a tevékenység méretével egyenes arányban növekszik, és a tevékenység mérete az irányadó mutatóval jól jellemezhetı. Az alapmutató módszere szerinti tıkeszámításhoz a Takarékszövetkezetnek az eredmény- kimutatás alapján kell kiszámolnia az irányadó mutatót az alábbiak szerint: 1. a kapott kamat és kamat jellegő bevétel, valamint a fizetett kamat és kamat jellegő ráfordítás különbözete, és 2. a bevételek forgatási célú részvényekbıl, részesedésekbıl (osztalékok, részesedések), kapott (járó) jutalék- és díjbevételek, pénzügyi mőveletek nettó nyeresége és egyéb bevételek üzleti tevékenységbıl, valamint a fizetett (fizetendı) jutalék- és díjráfordítások, pénzügyi mőveletek nettó veszteség különbözete összegének hároméves számtani átlaga. A számítást a megelızı három üzleti év könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolója alapján kell elvégezni. A számítások során nem lehet figyelembe venni: a. az értékvesztéssel, értékvesztés visszaírással, céltartalék képzéssel vagy céltartalék- felhasználással kapcsolatos ráfordításokat és bevételeket b. az általános igazgatási költség, c. a kereskedési könyv részét nem képezı tételeket – ide nem értve a devizát – eladásából realizált bevételt, a pénzügyi mőveletek nettó nyereségében és a pénzügyi mőveletek nettó veszteségében szereplı eredményt, az egyéb bevételek között szereplı üzleti tevékenységbıl származó bevételt, d. az egyéb bevételek üzleti tevékenységek között szereplı, biztosítási események miatti kártérítésbıl származó bevételt. Téti Takarékszövetkezet

22.oldal


Az irányadó mutató számítása során csak a pozitív elıjelő összeget lehet figyelembe venni. Ha ez az összeg egy év vonatkozásában negatív vagy nulla, akkor a fennmaradó két évhez tartozó pozitív összegek számtani átlagát kell figyelembe venni. Ha az összeg két év vonatkozásában negatív vagy nulla, akkor kizárólag annak az évnek az adatát kell figyelembe venni, amelynek esetében az összeg pozitív. A Takarékszövetkezet mőködési kockázatának tıkekövetelménye a fentiek szerint számított mutató 15%. a , mely 2008. évre: 70,341 millió forint.

Téti Takarékszövetkezet Igazgatósága Tét, 2009. május 08.


23.oldal

TÉTI TAKARÉKSZÖVETKEZET A NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSÉRŐL

Recommend Documents