Nyilvánosságra hozatali jelentés

HAJÓS ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET

Nyilvánosságra hozatali jelentés 2013. év

2014. május 31.


A Hajós és Vidéke Takarékszövetkezet a Hpt. 137/A §-a, valamint a hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/2007. (IX. 4.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően az alábbiakban hozza nyilvánosságra az előírt lényeges információkat. A hitelintézet a nem lényeges és a védett vagy bizalmas információkat a Hpt. alapján nem köteles nyilvánosságra hozni. Hitelintézetünk lényegesnek tekint minden olyan információt, amelynek elhagyása vagy téves közlése megváltoztathatja vagy befolyásolhatja az adott információt felhasználó személy gazdasági döntését vagy értékítéletét. A Hpt.-ben előírt nyilvánosságra hozatali jelentés felépítésének a végrehajtásra kiadott 234/2007. (IX.4.) Korm. rend. struktúráját kell követnie, így a következőkben a Hajós és Vidéke Takarékszövetkezet kockázatkezelésére, tőkemegfelelésére, tőkekövetelmény számítására, kockázatmérséklési technikáira, valamint a nem kereskedési könyvi pozícióira vonatkozó lényeges információkat adjuk közzé.

Kockázatkezelési elvek, módszerek Takarékszövetkezetünk kockázatkezelési elveit, módszereit úgy alakította ki, hogy minimális szintre csökkentse a működése során felmerülő, különböző típusú kockázatait és megfeleljen a prudenciális előírásoknak. Kockázatainkat folyamatosan figyeljük, mérjük, számszerűsítjük és a fedezésükre szükséges tőkekövetelményt biztosítjuk. Takarékszövetkezetünknél felmerülő főbb kockázati elemek, melyekre kiemelt figyelmet fordítunk, az alábbiak: Kockázatnak tekintjük egy tevékenység általánosan elvárt, átlagosan számított eredményéhez képest bekövetkező veszteségének lehetőségét. Hitelezési kockázat – általánosságban annak a kockázata, hogy a hitelintézetnek egy szerződéses partnere felé kitettsége áll fenn, és a hitelintézetet veszteség éri a szerződéses partner nem szerződés szerinti teljesítése miatt. Irányítási kockázat – az irányítási kockázat a felelős belső irányítás megvalósulásának kockázatát jelenti. Koncentrációs kockázat – olyan kockázat, amely az azonos jellemzőkkel bíró ügyfelekkel szemben felmerülő, különböző szerződéses kapcsolatokból fakadó kockázatok együtteséből ered. A hitelezési kockázatok koncentrációja alatt az egyes ügyfelekkel és kereskedelmi partnerekkel szembeni közvetlen és/vagy közvetett kitettségek olyan eloszlását kell érteni, amikor az ügyfelek/partnerek viszonylag kisszámú csoportjának vagy nagyobb csoportjának közös okra/okokra visszavezethető nem-teljesítése veszélyezteti az intézmény üzletszerű (szokásos és elvárható jövedelmezőségű folyamatos) működését. Devizaárfolyam kockázat – annak a kockázata, hogy a különböző devizákban lévő nyitott pozíciókból a hitelintézetet veszteség éri a devizaárfolyamok változása miatt.

Hajós és Vidéke Takarékszövetkezet

2


Nem-kereskedési könyvi kamatlábkockázat – azon jelenlegi, illetve jövőbeni kockázatokat jelenti, amelyek az intézmény jövedelmezőségére, tőkehelyzetére a piaci kamatlábak kedvezőtlen változása esetén hatnak. Működési kockázat – a nem megfelelő belső folyamatok és rendszerek, külső események vagy a személyek nem megfelelő feladatellátása miatt felmerülő, illetőleg jogszabály, szerződés vagy belső szabályzatban rögzített eljárás megsértése vagy nem teljesítése miatt keletkező, a hitelintézet eredményét és szavatoló tőkéjét érintő veszteség kockázata. Likviditási kockázat – annak kockázata, hogy az intézmény nem képes kötelezettségeit időben teljesíteni, amikor a fizetés esedékessé válik. A likviditási kockázatok alapvetően négy kategóriába sorolhatók: − lejárati (a lejárati összhang hiányával összefüggő) likviditási kockázat, − lehívási (a lejárat előtti tömeges forráskivonás) likviditási kockázat, − strukturális likviditási kockázat, mely a források megújíthatóságával, a forrásköltség változásával függ össze, − piaci likviditási kockázat. A kockázatokkal kapcsolatos általános irányvonalunkat kockázati stratégiánk tartalmazza, melynek központi eleme a belső tőkeellátottság biztosítása. Tartalmazza a kockázatvállalási politikánkat, meghatározza a kockázati étvágyat, a takarékszövetkezet kockázati szerkezetét és a kockázati szervezetet. Kockázatvállalási politikánk összefoglalja a takarékszövetkezet Igazgatósága által elfogadott kockázatvállalási és kockázatkezelési elveket, és tartalmazza mindazokat a szabályokat, kockázatkezelési célokat, amelyek egységes alkalmazását a vezetés az egész intézményen belül elvárja.

Kockázatkezelési alapelvek: Biztonságos működés elve – A takarékszövetkezet mindenkor úgy alakítja kockázatvállalását, kockázatkezelési és belső tőkemegfelelés értékelési folyamatát, hogy az ne veszélyeztesse a takarékszövetkezet biztonságos működését és a Felügyelet ne korlátozhassa tevékenységét. A takarékszövetkezet által meghatározott belső tőkeszükségletnek mindig megfelelő tőketöbbletet kell biztosítania a szabályozás által meghatározott minimális tőkekövetelmény felett. Összeférhetetlenség elve – A takarékszövetkezet úgy alakítja ki kockázatkezelési folyamatait, hogy elkerülje az érdekkonfliktusokat és az összeférhetetlenségi helyzeteket. A kockázatkezelési módszerekért, a kockázatok mértékének behatárolásáért, figyeléséért és jelentéséért felelős személyek nem végezhetnek olyan tevékenységet, amelyek az érintett kockázatokat hordozó üzleti tevékenységgel vagy azt támogató tevékenységekkel összefüggnek. Együttműködés elve – A takarékszövetkezet a kockázatkezelési módszereinek és folyamatainak kialakításánál alkalmazza az intézményvédelmi rendszer központi szervei által rendelkezésére bocsátott szabályzatokat, együttműködik az intézményvédelmi rendszerrel a kockázatkezelési módszerek fejlesztésében, a kockázatok alakulásának figyelésében és a minimális tőkekövetelmény mértékének, valamint a belső tőkeszükséglet nagysága meghatározásának kialakításában, a belső tőkeszükséglet megfelelőségének ellenőrzésében.


3


Lényeges kockázatok kezelésének elve – A takarékszövetkezet minden lényeges kockázatát azonosítja, méri, figyeli és jelentést készít róluk. A számszerűsíthető kockázatokat limitekkel és a szükséges belső kontrollokkal kezeli, a nem-számszerűsíthető kockázatoknál kontrollokat alkalmaz és a kockázatok alakulásáról rendszeres jelentést készít. Költség-haszon elve – A kockázatkezelési módszereknek és kontrolloknak, és a kockázatkezelés költségeinek arányban kell állnia a kockázat mértékével, bonyolultságával. Tiltott tevékenységek elve – A takarékszövetkezet nem folytat számára jogszabály által tiltott tevékenységet, nem vállal kockázatot jogszabályok által tiltott vagy jogszabályba ütköző tevékenységekkel, illetve olyan személyekkel kapcsolatban, akiknek rosszhiszemű magatartása a takarékszövetkezet vagy más, az integrációban résztvevő tag számára veszteséget okozott. Egyéb általános kockázatkezelési alapelvek: − A takarékszövetkezet az integráció által kidolgozott szabályozásnál sem szigorúbb, sem megengedőbb belső előírásokat nem alkalmaz. − A takarékszövetkezet a belső szabályaiban meghatározott keretek között és mértékig vállal kockázatokat. − A kockázatok behatárolása érdekében a takarékszövetkezet által meghatározott limitek betartása minden érintett számára kötelező. − A takarékszövetkezet a kockázatvállalását olyan üzleti tevékenységekre összpontosítja, amelyeknél kellő szaktudással és technikai feltételekkel rendelkezik a kockázat megítélésére, mérésére és nyomon követésére. − A takarékszövetkezet az új termékek, szolgáltatások bevezetése előtt minden lényeges kockázati típus vonatkozásában felméri a termék kockázatait, meghatározza a kockázatkezelés módszereit, ideértve a monitoring tevékenységet. − A takarékszövetkezet minden lényeges kockázat esetében gondoskodik az alábbi fő funkciók ellátásáról: a) Kockázati kitettségek és a kitettségeket mérséklő tételek azonosítása, számbavétele, nyilvántartása b) Kockázatok mérési módszereinek meghatározása, kockázatok számszerűsítése c) Kockázatok kezelése, ideértve a kockázatvállalásra vonatkozó döntéseket, a kockázatvállalás mértékének a korlátozását, a kockázatok csökkentését d) Kockázatok alakulásának figyelése e) Kockázatokra vonatkozó belső és külső jelentések − A takarékszövetkezet nem vállal olyan kockázatot, amelynek révén várható, hogy a tőkemegfelelési mutató a kockázati étvágynál meghatározott minimális szint alá csökken.

Általános kockázatkezelési célok:

-

-

-

A takarékszövetkezet, mint kisintézmény a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatában a tőkeszükségletet a legegyszerűbb módszerekkel határozza meg. Kockázatkezelési és kockázati kontroll folyamatait, rendszereit a takarékszövetkezet olyan irányban törekszik fejleszteni, hogy azok felépítése, alapelvei ne ütközzenek a fejlettebb módszerekkel szemben támasztott szabályozási követelményeknek. A takarékszövetkezet elsősorban olyan kockázatokat vállal, amelyeknél helyismerete, az ügyfélhez való közelsége és/vagy a sztenderdizált termékkínálat előnyt jelentenek a kockázatok megítélésénél. A takarékszövetkezet lényeges kockázatainak alakulását folyamatosan figyeli, folyamatosan gyűjti és elemzi az egyes kockázati típusok mértékének jelzésére vonatkozó


4


-

adatokat, és a limittel kezelt kockázatok esetében 80%-os, illetve 90%-os limitterhelésnél jelzést küld a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott személyeknek és/vagy szervezeti egységeknek, üzleti területeknek annak érdekében, hogy biztosítsák a limitek betartását. A szervezet kockázat-tudatosságának erősítése A takarékszövetkezet törekszik a kockázati árazás kialakítására és alkalmazására A takarékszövetkezet törekszik a hozam-vezérelt kockázati politika működtetésére.

Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság A kockázati étvágy mértékére vonatkozó általános célkitűzésünk, hogy a belső tőkeértékelési folyamatnak biztosítania kell, hogy a takarékszövetkezet szavatoló tőkéje mindenkor magasabb legyen, mint az alábbiak közül a legmagasabb érték: a) Hpt. 76.§ (1) bekezdése alapján számított szabályozói minimális tőkekövetelmény (1. pillér) 120%-a, amennyiben a Hpt. 76. § (2) bekezdés alapján a Felügyelet többlet tőkekövetelményt nem ír elő az intézmény számára;1 b) Hpt. 76/K. § (1) bekezdése alapján meghatározott belső tőkeértékelés (II. pillér) által meghatározott tőkeszükséglet, c) Hpt. 76. § (1) alapján számított szabályozói minimális tőkekövetelmény és a (2) bekezdés szerint a Felügyelet által határozatban előírt többlet tőkekövetelmény összege d) a Hpt-ben engedélyezési feltételként megállapított legkisebb jegyzett tőke összege. Kockázati étvágyunkat a minimális tőkekövetelmény feletti minimálisan tartandó többlettőke mértékében (COREP tábla CAB32), és az ez alapján számolt tőkemegfelelési mutatóban (COREP tábla CAB321) határozzuk meg, figyelembe véve az üzleti célkitűzéseket, a minimális tőkekövetelmény aktuális értékét, a belső tőkeszükségletet, és a jogszabályi, valamint felügyeleti követelményeket. Kockázati étvágyunkat, kockázatvállalási hajlandóságunkat a számunkra lényeges kockázatokat illetően az alábbi táblázat mutatja:

Kockázat típusa

Hitelezési kockázat – ügyfélkockázat

Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság mértéke Jelentős

Hitelezési kockázat – partnerkockázat

Alacsony

Hitelezési kockázat – elszámolási kockázat Hitelezési kockázat – koncentrációs kockázatok

Alacsony Közepes

Indoklás

Több kockázat vállalása a pénzügyi céloknak megfelelő jövedelmezőség mellett. Partnerkockázatot hordozó ügyletek alapvetően az MTB-vel, az integráció központi bankjával bonyolódik. A takarékszövetkezet elszámolásait az MTB-n keresztül bonyolítja. A takarékszövetkezet méretei, ügyfélköre miatt az egy ügyféllel /ügyfélcsoporttal szembeni kitettségekre nem alkalmaz a jogszabályi limitekhez közeli értéket.

1 Az arány meghatározásánál a takarékszövetkezet abból indul ki, hogy a Felügyelet a 2. pillér keretében nem ír elő többlettőkekövetelményt.


5

Nyilvánosságra hozatali jelentés 2013. év Devizaárfolyam kockázat

Alacsony

Nem-kereskedési könyvi kamatkockázat

Közepes

Működési kockázat

Mérsékelt

Likviditási kockázat

Mérsékelt

Stratégiai kockázat

Mérsékelt

A takarékszövetkezet nyitott devizapozíciója minimális. Betétgyűjtés és hitelek kihelyezése alapvetően mozgó kamatozás mellett, fix kamatozású eszközök főként a likviditási céllal tartott értékpapírok között. Szabályos üzletmenet, belső kockázati tényezők tudatos mérséklése. A takarékszövetkezet hosszúlejáratú kihelyezéseinek a növelését tervezi, a növekvő lejárati transzformációból adódó kockázatot az integrációhoz tartozás mérsékeli. Évente meghatározott tartalékok

Kockázati szerkezet A kockázati szerkezetet az egyes kockázati típusok vonatkozásában a szabályozási minimális tőkekövetelmény nagyságával jellemezzük. A szabályozási tőkekövetelmény méréséhez alkalmazott módszerek a takarékszövetkezetnél: − − − − −

Hitelezési kockázat – sztenderd módszer Hitelkockázat mérséklés – pénzügyi biztosítékoknál: egyszerű módszer, garanciák, készfizető kezességek esetében sztenderd módszer Partnerkockázati kitettségek – piaci árazás módszere Devizaárfolyam kockázat – sztenderd módszer Működési kockázat – alapmutató módszer

Kockázatok azonosítását, mérését végző szervezeti egységek és jelentési rendszerek Takarékszövetkezetünk kockázatkezelési rendszerét úgy alakítja ki, hogy biztosítsa a kockázatkezelési elvek és célkitűzések megvalósítását. A kockázati típusokra vonatkozó információk összefogásáért és a tőketervezésért a főkönyvelő és a kockázatkezelő felelős. A kockázatkezelési feladatokat a takarékszövetkezet kockázatkezelője látja el. A kockázatkezelés célja, hogy a takarékszövetkezet olyan eljárásokkal és szabályzatokkal rendelkezzen, amely alapján meg tudja határozni, hogy milyen kockázatokat vállal fel, azt hogy méri, limitálja, kontrollálja, s szükség esetén intézkedést hoz azok korrigálására. A kockázatkezelő az üzleti döntések előtt kockázati véleményezést tesz, kialakítja a kockázatkezelés módszertanát, azt folyamatosan karbantartja – beleértve a tőkemegfelelést és a belső tőkeértékelést – valamint monitorozza a kockázatokat. Munkája független az üzleti területtől, csak az Igazgatóságnak tartozik beszámolási kötelezettséggel.


6


A kockázatkezelés helye a szervezetben:

A kockázatkezelő a takarékszövetkezet lényeges kockázataira vonatkozóan negyedévente jelentést készít az Igazgatóság számára. Kockázati jelentéseit úgy alakítja ki, hogy azok tartalmazzák az MNBnek küldött felügyeleti adatszolgáltatás - kockázati szempontból - főbb adatait, melynek segítségével az Igazgatóság teljes körű képet kap a takarékszövetkezet negyedév végi kockázati helyzetéről.

Szavatoló tőke A szavatoló tőke a hitelintézetnek a számviteli jogszabályok által meghatározott saját tőkéje és azok a források, amelyek a hitelintézettel szemben fennálló követelések kielégítésébe tőkeként bevonhatók. Takarékszövetkezetünk szavatoló tőkéje az alábbiak szerint alakult a 2013-as évben (auditált adatok): Megnevezés CAA11 Alapvető tőke CAA12 Járulékos tőke CAA16 Piaci kockázatok fedezésére felhasználható összes kiegészítő tőke Alapvető tőke pozitív elemei CAA111 Alapvető tőkeként elismert tőkeelemek CAA1111 Befizetett jegyzett tőke CAA1112 Visszavásárolt saját részvények névértéke CAA1113 Tőketartalék


Összeg (mFt) 844,502 48,828 0,000

51,132 50,000 0,000 1,132

7

Nyilvánosságra hozatali jelentés 2013. év CAA112 Alapvető tőkeként elismert tartalékok CAA113 Általános kockázati céltartalék CAA114 Alapvető kölcsöntőke Alapvető tőke negatív elemei CAA115 Egyéb levonások az alapvető tőkéből Járulékos tőke pozitív elemei CAA1211 Alapvető kölcsöntőkéből a járulékos tőkébe beszámítható rész CAA1213 Értékelési tartalékok CAA1216 Lejárat nélküli, a nyereséges évben az elmúlt év(ek) elmaradt hozamkifizetésére is feljogosító, jegyzett és befizetett elsőbbségi részvények és egyéb, járulékos tőkébe sorolható részvények, részjegyek és alárendelt kölcsöntőke CAA1223 Lejárattal rendelkező alárendelt kölcsöntőke Járulékos tőke negatív elemei CAA1225 Lejárattal rendelkező alárendelt kölcsöntőke limit feletti része CAA123 Járulékos tőke limit feletti része Levonások CAA13 Levonások az alapvető tőkéből és a járulékos tőkéből CAA13001 Levonások az alapvető tőkéből CAA13002 Levonások a járulékos tőkéből CAA14 Kockázatok fedezésére figyelembe vehető összes alapvető tőke CAA15 Kockázatok fedezésére figyelembe vehető összes járulékos tőke CAA1510 Kockázatok fedezésére figyelembe vehető, levonások utáni összes alapvető tőke és járulékos tőke CAA16 Piaci kockázatok fedezésére felhasználható összes kiegészítő tőke CAA1 Kockázatok fedezésére figyelembe vehető szavatoló tőke összesen

793,780 0 0 -0,410 0 46,103

2,725

0

0 0 0 0 0 844,502 48,828 893,330

0 893,330

A hitelintézet tőkemegfelelése A hitelintézetnek megbízható, hatékony és átfogó stratégiával és eljárással kell rendelkeznie annak érdekében, hogy a jelenlegi és jövőben felmerülő kockázatainak fedezetéhez szükséges nagyságú és összetételű tőkét meghatározza és folyamatosan fenntartsa. Tőkemegfelelés – a rendelkezésre álló tőke és a kockázatok fedezéséhez szükséges tőke különbsége − Szabályozói tőkemegfelelés – a szavatoló tőke és a Hpt. 76. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott, a kockázatok fedezéséhez a szabályozás által meghatározott tőkekövetelmény különbsége − Belső tőkemegfelelés – a belső tőke és a kockázatok fedezéséhez a belső szabályzat szerint számított tőkeszükséglet különbsége − Tőkemegfelelési index – a felügyeleti adatszolgáltatásban megjelenő fogalom, a szavatoló tőke és a Hpt. 76. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott, a kockázatok fedezéséhez a szabályozás által meghatározott tőkekövetelmény hányadosa Hajós és Vidéke Takarékszövetkezet

8


− −

−

Belső tőkemegfelelési index – a felügyeleti adatszolgáltatásban számított mutató a belső tőke és a kockázatok fedezéséhez a belső szabályzat szerint számított tőkeszükséglet hányadosa Tőkemegfelelési mutató – a felügyeleti adatszolgáltatásban megjelenő fogalom, a szavatoló tőke és a Hpt. 76. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott, a kockázatok fedezéséhez a szabályozás által meghatározott tőkekövetelmény hányadosa szorozva 8 %-kal, azaz a tőkemegfelelési index 8%-a Belső tőkemegfelelési mutató – a felügyeleti adatszolgáltatásban számított mutató a belső tőke és a kockázatok fedezéséhez a belső szabályzat szerint számított tőkeszükséglet hányadosa szorozva 8%-kal

A szabályozott keretrendszer három pillérre bontja a hitelintézetek tőkemegfelelését: 1. pillér – a Hpt. 76. §. (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kockázatok (hitelezési kockázatok, felhígulási kockázat, partnerkockázat, kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciós és nagykockázatvállalások, devizaárfolyam változás, árukockázat, működési kockázat) tőkekövetelményének az összege, amelyhez az intézmény az egyes kockázatok tőkekövetelményét a Hpt., a Hkr., a Pkr., a Kkr., és az Mkr. által előírt módszerek közül kiválasztott módszerrel határozza meg. 2. pillér – a Hpt. 76/K §-ában előírt belső tőkemegfelelés értékelési folyamatnak, valamint annak a Hpt. 145/A §-ában meghatározott felügyeleti felülvizsgálatának és értékelésének az együttese. A belső tőkeszükségletet a hitelintézet saját módszertanával számítja. Ezen túlmenően kockázati stratégia, valamint számos kapcsolódó folyamat kerül kialakításra. A Felügyelet a felügyeleti felülvizsgálati folyamat keretében értékeli a hitelintézetek által alkalmazott folyamatokat, számítási módszereket, illetve a meghatározott tőkeszintet. 3. pillér – a hitelintézet a saját működéséről, kockázatairól rendszeresen nyilvánosságra hoz a Nyhkr. 3.§-8.§-aiban, illetve 12.§-16.§-aiban meghatározott információkat. Az 1. pillér méréséhez alkalmazott módszereink: − Hitelezési kockázat – sztenderd módszer − Hitelkockázat mérséklés – pénzügyi biztosítékoknál: egyszerű módszer, garanciák, készfizető kezességek esetében sztenderd módszer − Partnerkockázati kitettségek – piaci árazás módszere − Devizaárfolyam kockázat – sztenderd módszer − Működési kockázat – alapmutató módszer Belső tőkeszámításunk két részből áll: egyrészt minden kockázati típusra tőkekövetelményt számítunk, másrészt ún. tőkepuffert és stressz puffert is számszerűsítünk. A számítási eredmények összesítése adja meg takarékszövetkezetünk belső tőke szükségletét.

A belső tőkeszámítás során az alábbi kockázati típusokra számítunk tőkekövetelményt: · hitelezési kockázat · devizaárfolyam kockázat · működési kockázat · likviditási kockázat (limittúllépés esetén) · koncentrációs kockázat (limittúllépés esetén) · nem kereskedési könyvi kamatláb kockázat (ha a súlyozott nettó pozíció aránya a szavatoló tőkéhez viszonyítva túllépi a 20%-ot)


9


A belső tőkeszámítási folyamat részeként a következő stressz teszteket végezzük el: · hitelkockázat stressz teszt · koncentrációs kockázat stressz teszt · devizaárfolyam stressz teszt · kamatkockázat stressz teszt · likviditási stressz teszt Fentieken túl önértékelés végzésével is megállapítunk tőkekövetelményt, amennyiben az önértékelés eredménye azt indokolttá teszi. Belső tőkemegfelelésünk az alábbiak szerint alakult 2013. év végén: (adatok mFt-ban)

Tőkeszükséglet 1. pillér alatt Hitelezési kockázat Devizaárfolyam kockázat Működési kockázat Tőkemegfelelési mutató 1. pillér alatt Tőkeszükséglet 2. pillér alatt tőkepuffer nélkül Tőkeszükséglet 2. pillér alatt tőkepufferrel Stressz puffer stressz tesztek tőkeszükséglete csökkentve a II. pillér alatti tőkeszükséglettel tőkepuffert is beszámítva Belső tőkeszükséglet tőkepufferrel és enyhe stressz hatást figyelembe véve Tőkemegfelelési mutató a 2. pillér alatt

148,890 106,722 0,000 44,092 48,00% 151,251 181,501 19,161 200,662 35,62%

Tőkekövetelményünk kitettségi osztályok szerint: (adatok mFt-ban)

CAB21111 SA módszer tőkekövetelménye kitettségi osztályok szerint CAB2111101 Központi kormányok és központi bankok CAB2111106 Hitelintézetek és befektetési vállalkozások CAB2111107 Vállalkozások CAB2111108 Lakosság CAB2111109 Ingatlannal fedezett követelések CAB2111110 Késedelmes tételek CAB2111115 Egyéb tételek

104,361 0,000 26,960 30,945 0,000 30,958 3,435 12,063

Hitelezési és felhígulási kockázat Késedelem és hitelminőség-romlás A 90 napot meghaladóan, lényeges törlesztési késedelembe esett tételre – a lentebb felsorolt kivételekkel – a kitettségnek az (egyedileg) elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék figyelembe vételével számított összegéhez – a kivételeknél meghatározott eltéréssel – a következő kockázati súlyokat kell alkalmazni. a) 150%-ot, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke kevesebb, mint a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értéke elismert hitelkockázati fedezettel - nem biztosított részének 20%-a,


10


b) 100%-ot, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értéke - elismert hitelkockázati fedezettel - nem biztosított részének 20%-a. Az ügyfélnek a takarékszövetkezettel szembeni 90 napon vagy három hónapon keresztül folyamatosan fennálló olyan késedelmes fizetési kötelezettsége minősül lényegesnek, amelynek összege meghaladja a) lakossággal szembeni kitettség esetén 1. a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért, vagy 2. az ügyfél szerződés szerinti összes kötelezettségének 2%-át vagy az egy havi törlesztő részletet, és b) az a) pontban meghatározott kitettségi osztályba tartozó kitettségen kívül bármely más kitettségi osztályba tartozó kitettség esetén 1. a 250.000 Ft-ot, vagy 2. az ügyfél szerződés szerinti összes kötelezettségének 2%-át. Kivételek: › A 90 napot meghaladóan késedelembe esett, lakóingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett, eredetileg 35%-os kockázati súlyozású kitettségnek az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értékével csökkentett részéhez · 50%-os kockázati súly alkalmazható, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értékének 20%-a, · Egyébként 100%-os kockázati súlyt kell rendelni. › A 90 napot meghaladóan késedelembe esett, és lakóingatlannak nem minősülő ingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett, eredetileg 50%-os kockázati súlyozású kitettségnek az elszámolt értékvesztéssel és céltartalékkal csökkentett értékéhez 100%-os kockázati súlyt kell rendelni. › A késedelmes tétel fedezettel ellátott részének meghatározása esetében elismert hitelezési kockázat-mérséklő tétel vehető figyelembe. › Ha a késedelmes tétel nem elismert, de az MNB által a hitelkockázat-mérséklésre vonatkozóan meghatározottak szerint megfelelőnek tekintett, hitelkockázat-mérséklő tétellel teljesen fedezett, valamint az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább az értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értéknek a 15%-a, akkor 100%-os kockázati súlyt kell alkalmazni.

A hitelezési kockázat esetében a stressz teszt vizsgálat arra irányul, hogy 1 éves időhorizonton a hitelportfolió minősége egy nagymértékű válság esetén miképp változik, és ennek következtében − −

miként nő az értékvesztés és céltartalék képzés, valamint miként emelkedik a késedelmes követelések mögötti tőkeszükséglet.

A stressz teszt által mért tőkeszükségletet a két tényező eredményének összege adja. A hitelezési kockázat számításokat a MNB-nak a tőkemegfelelési követelményekre vonatkozó adatszolgáltatási táblázatai alapján kell számítani több lépésben. A stressz tesztben szerepeltetni kell minden olyan kitettségi osztályt, amelyben a takarékszövetkezet nettó összkitettsége meghaladja az 5%-ot.


11


A számításra vonatkozó általános szabályok: 1. Mérlegen kívüli tételek lehívása – A mérlegen kívüli kötelezettségvállalások összegét csökkenteni kell, és a mérlegen belüliekét ugyanezzel az összeggel meg kell növelni, feltételezve a megnyitott hitelkeretek lehívását, illetve garanciák beváltását. 2. Magyarország irányadó külső minősítésének romlása – Fel kell tételezni, hogy Magyarország irányadó minősítése romlik, és emiatt − a devizában denominált magyar központi kormányzattal szembeni kitettségeknél a kockázati súlyt növelni kell (kivéve, ha EU tagállami devizákról van szó, és a takarékszövetkezetnek van megfelelő forrása ugyanabban a devizanemben); − a 3 hónapon túli magyar hitelintézetekkel szembeni kitettségekre alkalmazott kockázati súlyt meg kell emelni; − a 3 hónapon túli magyar önkormányzatokkal szembeni kitettségekre alkalmazott kockázati súlyt meg kell növelni. 3. Ingatlan fedezetek romlása – Az ingatlannal fedezett kitettségek közül a fedezetek elfogadhatóságának romlása miatt át kell sorolni az ingatlannal fedezett kitettségek munkalapján belül a fedezetlen állományba a lakossági, illetve vállalkozói kitettségek közé, attól függően, hogy a kitettség fedezet nélkül melyik kitettségi osztályba tartozna. 4. Előre rendelkezésre bocsátott és előre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek romlása – a garanciák és pénzügyi fedezetek fedezeti értékét 5%-kal csökkenteni kell és átsorolni a fedezett ügylet kitettségi osztályába 5. Késedelmes tételek növekedése - A vállalkozói, a lakossági, az ingatlannal fedezett kitettségi osztályban lévő tételek, valamint az önkormányzati és a 100%-os közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségek adott %-át külön-külön át kell sorolni a késedelmes tételek közé. 6. Késedelmes tételek közé átsorolt állományok – értékvesztés hányadok – kockázati súlyozás Az átsorolt ingatlannal fedezett kitettségeknél meg kell határozni az átsorolt tételek értékvesztés hányadát 20%-nál nagyobb értékvesztést feltételezve − 50%-os súlyozást rendelve a lakóingatlannal fedezett kitettség részekhez − 100%-os súlyozást rendelve az egyéb ingatlannal fedezett kitettségekhez Az átsorolt állományokból a feltételezett értékvesztés hányad alapján meg kell határozni a 100%-os és a 150%-os kockázati súlyozás alá eső állományokat az alábbi tételeknél − önkormányzatokkal szembeni kitettségek közül átsorolt tételek − közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségek közül átsorolt tételek − vállalkozói kitettségek közül átsorolt tételek − lakossági kitettségek közül átsorolt tételek 7. Hitelintézetekkel szembeni kitettségek − A magyar hitelintézetekkel szembeni kitettségeknél a stressz teszt során – az ország minősítésének romlásán kívül – más hatással nem kell számolni. − A más országokban bejegyzett hitelintézetekkel szembeni kitettségek esetében (ha lényeges a kitettség) az állománynak a mellékletben meghatározott részét át kell sorolni a késedelmes tételek közé a 100%-os kockázati súlyozási kategóriába, megfelelő értékvesztést feltételezve. (A takarékszövetkezetnél nincs külföldi bankközi állomány.) −


12


8. Fedezett kötvények, kollektív befektetési formákban lévő kitettségek (ha lényeges a kitettség) –

A fedezett kötvényeknél és a kollektív befektetési formákban lévő kitettségek stressz teszt mellékletben meghatározott részénél, a stressz teszt mellékletben rögzített értékvesztést kell feltételezni, ezeket azonban nem kell átsorolni a késedelmes tételek közé.

A stressz-teszthez egy EXCEL file segédeszköz került kialakításra. Értékvesztések elszámolása és visszaírása, céltartalékok képzése és felhasználása Takarékszövetkezetünk kintlévőségeit és mérlegen kívüli kötelezettségeit negyedévente minősíti, és amennyiben a követelés könyv szerinti értéke és várhatóan megtérülő értéke között veszteség jellegű különbözet mutatkozik, a kockázatokból keletkezhető veszteség ellensúlyozására értékvesztést számol el, illetve céltartalékot képez utánuk. Az értékvesztés, illetve annak visszaírása, vagy a céltartalék képzés, felszabadítás, illetve felhasználás meghatározásánál alapvetően a várható megtérülést, illetve a veszteségjellegű jövőbeni fizetési kötelezettséget kell figyelembe venni. Ha eszközök esetében a könyv szerinti érték a várható megtérülésnél magasabb, akkor értékvesztést kell elszámolni, ha alacsonyabb, akkor az értékvesztés visszaírásával kell az eszköz könyv szerinti értékét növelni. A tételeket a negyedéves minősítés során a tétel jellegétől függően alkalmazott • egyedi értékelés esetén, azokat az értékelés alapjául szolgáló eszközminősítési kategóriák, • csoportos értékelés esetén, azokat az értékelés alapjául szolgáló értékelési csoportok valamelyikébe kell besorolni. Az eszközminősítési kategóriákba sorolás – a tétel jellegétől függően – a következő szempontok együttes mérlegelése alapján történik: 1.) az ügyfél-, illetve partnerminősítés: a pénzügyi, illetve befektetési szolgáltatással érintett ügyfél vagy partner, illetve az értékpapír kibocsátójának pénzügyi helyzete, stabilitása, jövedelemtermelő képessége, és az ezekben bekövetkező változások, 2.) a törlesztési rend betartása (késedelmi idő): a kintlévőség törlesztésével kapcsolatban keletkezett tőke- és kamattörlesztési késedelmek alakulása, 3.) az ügyfélhez kapcsolódó országkockázat (politikai kockázatra, transzferkockázatra nézve egyaránt) és az abban bekövetkezett változás, 4.) a fedezetként felajánlott biztosítékok értéke, mobilizálhatósága, hozzáférhetősége és az ezekben bekövetkezett változás, 5.) a tétel továbbértékesíthetősége, mobilizálhatósága (a piaci kereslet-kínálati viszonyok és az elérhető piaci árak, a kibocsátó saját tőkéjében való részesedés a befektetés arányában), 6.) a tételből adódó veszteségnek minősülő jövőbeni kifizetési kötelezettség. Minden eszközminősítési kategóriához hozzá van rendelve egy súlysáv, illetve minden értékelési csoporthoz egy konkrét százalékos mérték (arány).


13


Eszközminősítési kategóriák (súlysáv) problémamentes külön figyelendő átlag alatti kétes rossz

Értékelési csoportok (százalékos mérték)

0% 1-10% 11-30% 31-70% 71-100%

0% 10% 30% 70% 100%

Egyedi értékelés esetén a takarékszövetkezet a fenti szempontok alapján megvizsgálja, mekkora a tétellel összefüggésben valószínűsíthető jövőbeni veszteség (pl. megtérülés hiánya) fedezetekkel csökkentett értéke. Az így meghatározott várható veszteségnek a tétel – törlesztésekkel csökkentett – bekerülési értékéhez viszonyított aránya alapján határozza meg a takarékszövetkezet, hogy az melyik súlysávba, ebből adódóan melyik eszközminősítési kategóriába sorolható. Az így meghatározott súlysávon belül az értékvesztés, illetve a kockázati céltartalék szükséges szintje egyéb szempontok, tényezők és körülmények figyelembe vételével kerül meghatározásra. A csoportos értékelés alá vont tételek egyszerűsített minősítési eljárással értékelhetőek, mely során a takarékszövetkezet által vizsgált szempont a törlesztési rend betartása. A késedelmes idő határozza meg az értékelési csoportot és így az értékvesztés szintjét. Számviteli beszámítások utáni kitettség értékek hitelezési kockázat-mérséklés figyelembe vétele előtti összege és a kitettség értékek átlagos értéke kitettségi osztályonként (bruttó értéken)

Kitettségi osztály

652,512

28

Kitettség értékek átlagos értéke (mFt) 23,304

3 641,235

26

140,048

518,092 0,000

352 0

1,472 0,000

983,142

209

4,704

172,995 170,469 6 138,445

73 10

2,370 17,047

Bruttó kitettség (mFt)

Központi kormányzat Hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások Vállalkozások Lakosság Ingatlannal fedezett kitettség Késedelmes tételek Egyéb tételek Összesen

Darabszám

A kitettségek földrajzi megoszlása kitettségenként Takarékszövetkezetünknek nincs határon átnyúló tevékenysége.


14


A kitettségek gazdasági ágazatbeli megoszlása kitettségi osztályonként (nettó értéken)

Ágazat Mezőgazdaság Halászat Feldolgozó ipar Vill. energia-, gáz-, gőz-, vízell. Építőipar Kereskedelem, Járműjavítás Szálláshely szolg., vendéglátás Szállítás, raktározás Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyek Egészségügyi, szoc. ellátás Egyéb Összesen

Kitettségi osztályok (mFt) Ingatlannal Késedelmes Vállalkozás fedezett tételek 173,392 252,118 6,390 35,225 0,828 0,773 1,007 126,201

7,556 141,881

0,003 29,486

5,401

9,555

0,010

6,579

15,915

-

41,782

7,025

-

36,003 -

20,501 -

0,001 -

48,741 474,331

488,856 950,625

10,322 40,595

A kitettségek hátralévő futamidő szerinti csoportosítása kitettségi osztályonként (nettó értéken)

Kitettségi osztályok Központi kormányzat Hitelintézet Vállalkozás Ingatlannal fedezett Késedelmes tétel Egyéb tétel Összesen

Hátralévő futamidő szerint (mFt) 0-1 év 1-5 év 5 éven túl 556,982 1 017,895 8,461 2004,245 708,697 22,475 232,978 181,749 59,604 21,604 226,854 702,167 27,379 6,049 7,167 62,411 3,461 139,122 2 905,599 2 144,705 938,996

Összesen 1 583,338 2 735,417 474,331 950,625 40,595 204,994 5 989,300

A kitettségek ügyfélkategória szerinti megoszlása a késedelmes tételek és a hitelminőségromlást szenvedett kitettségeknél 90 NAPOT MEGHALADÓ KÉSEDELMES TÉTELEK MEGOSZLÁSA Ügyfélkategória

Bruttó kitettség (mFt)

Nem pénzügyi vállalkozások

133,089

Jogi személyiségű vállalkozások

133,083

Nem jogi személyiségű vállalkozások Háztartások Egyéni vállalkozók

0,006 33,670 1,503

Lakosság

32,167

Összesen

166,759


15


Ügyfélkategóriánként az elszámolt és visszaírt értékvesztés (külön feltüntetve az adott évben elszámolt összeget)

Értékvesztés állomány (mFt) Ügyfélkategória

Nyitó állomány

Képzés minősítés miatt

Tárgy évi állományból visszaírás

Előző évi állományból visszaírás

Záró állomány

Változás összesen


107,339

33,330

21,194

0,000

119,475

12,136

54,856

23,240

42,809

0,000

35,287

-19,569

5,831

4,756

8,944

0,000

1,643

-4,188

49,025

18,484

33,865

0,000

33,644

-15,381

Egyéb

0,211

0,000

0,211

0,000

0,000

-0,211

Külföld

0,001

0,000

0,001

0,000

0,000

-0,001

162,407

56,570

64,215

0,000

154,762

-7,645

Háztartások Egyéni vállalkozók Lakosság

Összesen

Ügyfélkategóriánként a képzett és felhasznált céltartalék (külön feltüntetve az adott évben képzett összeget) mFt Ügyfélkategória

Nyitó állomány

Képzés

Felszabadítás

Záró állomány


0,583

0,583

1,038

0,128

Háztartások

0,779

1,030

1,728

0,081

Egyéni vállalkozók

0,779

1,012

1,710

0,081

Lakosság

0,000

0,018

0,018

0,000

Egyéb

0,000

0,000

0,000

0,000

Összesen

1,362

1,613

2,766

0,209

Késedelmes tétel és hitelminőség-romlást szenvedett kitettség: •

Értékvesztés alakulása: Ügyfélminősítési kategória

Nyitó állomány

Képzés

Felszabadítás

Záró állomány

A.

9,494

1,210

9,503

1,201

B.

22,557

12,665

22,628

12,594

C.

17,067

5,046

9,227

12,886

D.

4,816

0,713

5,080

0,449

E.

108,473

23,185

4,026

127,632

Összesen

162,407

42,819

50,464

154,762


16

Nyilvánosságra hozatali jelentés 2013. év •

Céltartalék alakulása: Ügyfélminősítési kategória

Nyitó állomány

Képzés

Felszabadítás

Záró állomány

A.

0,812

0,088

0,820

0,080

B.

0,531

0,000

0,531

0,000

C.

0,019

0,147

0,037

0,129

D.

-

-

-

-

E.

-

-

-

-

1,362

0,235

1,388

0,209

Összesen

Sztenderd módszer Takarékszövetkezetünk az MNB által elfogadott hitelminősítő szervezeteket fogadja el. Takarékszövetkezetünk a hitelezési kockázat tőkekövetelményét a Hpt. 76/A § értelmében sztenderd módszer szerint, a hitelezési kockázat-mérséklés hatásának számítását a sztenderd módszer szerint, illetve a pénzügyi biztosítékok egyszerű módszere szerint számítja ki. A sztenderd módszer alkalmazásánál a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásához minden kitettség a Hkr-ben meghatározott kitettségi osztályok valamelyikébe kerül besorolásra. A kitettségek besorolásánál a takarékszövetkezet figyelembe veszi a Hkr-ben foglaltakat, a MNB-nek szolgáltatandó adatokra vonatozó PM rendelet előírásait, a MNB-nek az adatszolgáltatással kapcsolatosan nyilvánosságra hozott útmutatásait, állásfoglalásait és egyéb iránymutatásait.

Hitelezési kockázat-mérséklés

a)

A mérlegen belüli és kívüli nettósításra alkalmazott szabályzatok főbb elvei és pontjai

A tőkekövetelmény mérséklésénél takarékszövetkezetünk nem számol a nettósításból adódó hatásokkal. b)

A biztosítékok értékelésére és kezelésére szolgáló szabályzatok főbb elvei és pontjai

A takarékszövetkezet kockázatvállalási ügyletet kizárólag írásban, fedezet kikötése mellett vállalhat. A kihelyezésről történő döntés előtt meg kell győződni a szükséges fedezetek, illetőleg biztosítékok meglétéről, valós értékéről és érvényesíthetőségéről. A kockázatvállalások előkészítése és döntése során a takarékszövetkezet elsődlegesen az adott ügyletből való megtérülés kockázatát vizsgálja és méri fel, ugyanakkor elengedhetetlen, hogy az adott ügylet mögött álló biztosítékok/fedezetek minden esetben fedezetet nyújtsanak a tőkekövetelésre és járulékaira, valamint a járulékos költségekre.


17


A kockázatvállalási döntés során a takarékszövetkezetnek meg kell győződnie a szükséges fedezetek és biztosítékok meglétéről, azok valós jelenlegi és várható jövőbeni értékéről, terhelhetőségéről és hozzáférhetőségéről. A fedezeteket piaci értéken kell figyelembe venni. Az adósok minősítése, az ügyletek típusa és a kockázatvállalás nagyságrendje alapján kialakított kockázatvállalási kategóriák mindegyikéhez külön-külön kell hozzárendelni a fedezettségi követelményeket és az elfogadható fedezeteket, meghatározva a különféle fedezetek együttes alkalmazásának gyakorlatát és a fedezetek bevonásának sorrendjét is. A fedezet meghatározásakor a takarékszövetkezet az ügylet jellegét, az ügyfél és partnerminősítést, valamint a fedezetek értékállandóságát veszi figyelembe. A takarékszövetkezet fedezetként nem fogadja el: · az általa kibocsátott tagsági jogokat megtestesítő részjegyet, · a takarékszövetkezet ügyfele vagy kapcsolt vállalkozása által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt, · a takarékszövetkezettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás által kibocsátott tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt, · a takarékszövetkezettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás a Gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott közvetlen irányítást biztosító befolyása alatt álló rt. részvényét. A fedezettség optimalizálása érdekében a takarékszövetkezet által kockázatosnak minősített konstrukciók (pl. nagykockázatnak minősülő kihelyezés) esetében az adott ügylethez többféle biztosíték együttes alkalmazását is kikötheti. Gazdasági társaság esetén a társaság tagjainak, ügyvezetőjének, illetve ezek közeli hozzátartozóinak magánvagyona is bevonható a fedezetek körébe. Természetes személy és kisvállalkozó esetén az ügyfél vagy közeli hozzátartozója magánvagyona is bevonható a fedezetek körébe. A kockázatvállalást engedélyező határozat előírhatja a biztosítéki szerződés közokiratba foglalását. Kiemelt figyelmet kell fordítani a felszámolási eljárásra vonatkozó jogszabályi előírásokra (zálogjoggal, óvadékkal, opcióval biztosított követelésekre). A vállalt kockázat minősítésekor a takarékszövetkezet nem veszi figyelembe azt a biztosítékot · amely esetében a biztosíték érvényesítését megkísérelte, de azt 24 hónapon belül realizálni nem tudta, · amelyet az ügyfél vagy harmadik személy már más jogügylet biztosítékaként adott, ide nem értve az ingatlanra vonatkozó jelzálogjoggal terhelt zálogtárgyat, · ingatlanfejlesztéshez kapcsolódó ügyleteknél a fedezet jövőbeni várható hozama vagy jövőben megváltozó értéke nem vehető figyelembe (kivéve: azt a projektfinanszírozást, amely olyan közép vagy hosszú lejáratú kihelyezést jelent, ahol a finanszírozás tárgya maga a megvalósulandó beruházás, és nem a hitelt felvevő vállalkozás.) A fedezetek értékelésének szempontjai: · helyszíni szemle vagy állapotfelmérés, illetve különböző nyilvántartások (pl.: ingatlan nyilvántartás, MOKK nyilvántartása, stb.) adatainak beszerzésével meg kell győződni a fedezetek fizikai meglétéről, · meg kell győződni a fedezeteket felajánló természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli társaságok tulajdonosi/rendelkezési jogáról,


18


·

· c)

ellenőrizni kell a fedezetek dokumentumait, azokat össze kell gyűjteni, nyilvántartani, rendszeresen értékelni, valamint figyelemmel kell kísérni a terhelhetőségét és a szabad érvényesíthetőségét, a biztosítékok értékelésénél figyelembe kell venni azt, hogy a biztosíték könnyen mobilizálható és értékesíthető legyen. Az elismert biztosítékok fő típusai

A „Hitelezési kockázat minimális szabályozási tőkekövetelménye megállapításának szabályairól” szóló szabályzat szerint az alábbiak: · · · · · d)

a biztosítékok közül a pénzügyi biztosítékok, a nem hitelnyújtó hitelintézetnél óvadékként vagy letétként elhelyezett készpénz vagy betét, az életbiztosítási kötvény vagy szerződés, ha a hitelnyújtó hitelintézet javára az életbiztosítási kötvényből vagy szerződésből eredő követelésre zálogjogot alapítottak, valamint a nem a hitelnyújtó hitelintézet által kibocsátott értékpapír, ha azt a kibocsátó kérésre visszavásárolja, garancia és készfizető kezesség. A garanciát nyújtók és kezességet vállalók és azok hitelminősítési kategóriái

Csoportosítás (a HKR szerint)

Minősítési kategória 1 (AAA– AA-)

a) központi kormány és központi bank, b) regionális kormány és helyi önkormányzat, c) multilaterális fejlesztési bank, d) Európai Közösség, Nemzetközi Valutaalap, Nemzetközi Fizetések Bankja e) HKR 6. § (2)-(3) bekezdésben meghatározottnak megfelelő közszektorbeli intézmény, f) hitelintézet és befektetési váll. (pl: MTB Zrt.) g) vállalkozás, ideértve a hitelintézet és a befektetési vállalkozás anyavállalatát, leányvállalatát és Szmt. szerinti kapcsolt vállalkozását, ha 1. az elismert külső hitelminősítő szervezet általi minősítéssel és legalább 2. hitelminősítési besorolással rendelkezik, h) hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás

2 (A+-A-)

3 (BBB+BBB-)

4 (BB+ BB-)

5 (B+-B-)

6 (CCC+CCC-)

1

2

A besorolás (a zárójelen belüli jelzések pl. AAA) az S&P minősítését fedi le. A cellákban az ügyfélszámot tüntettük fel. e) f)

A hitelezési kockázat-mérséklés során felmerülő piaci- vagy hitelezésikockázat koncentrációkkal kapcsolatos információk és az olyan kitettségek – mérlegen belüli és kívüli nettósítás utáni – értéke, amelyek esetében készfizető kezesség, garancia vagy hitelderivatíva került figyelembe vételre


19


A takarékszövetkezet hitelezési kockázat-mérséklésre a Magyar Állam készfizető kezességét, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. és az Agrár- Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány által nyújtott garanciákat, a pénzügyi biztosítékokat, illetve az óvadékként elhelyezett betéteket fogadja el. Takarékszövetkezetünk a tőkemegfelelés számítása során hitelderivatívát nem vesz figyelembe.

Kitettségek elismert fedezettel korrigált értéke

Kitettségi osztály

Kitettség nettó értéke

Hitelintézet Vállalkozások Lakosság Ingatlannal fedezett Késedelmes tételek Összesen

3208,820 645,489 0,000 950,625 40,595 4 845,529

millió Ft

Kezességvállalás (Magyar Állam; GHG Zrt. és AVHGA államilag viszontgarantált része)

480,000 147,696 627,696

Pénzügyi fedezet

23,462 23,462

Kitettség teljesen korrigált értéke

2728,820 474,331 0,000 950,625 40,595 4194,371

Kockázattal súlyozott kitettség értékek: A Hitelezési kockázat minimális szabályozási tőkekövetelménye megállapításának szabályairól szóló szabályzat szerint a kitettségi osztályok az alábbi táblázat szemlélteti:

Kitettségi osztály Központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni kitettség Regionális kormánnyal vagy helyi önkormányzattal szembeni kitettség Közszektorbeli intézménnyel szembeni kitettség Multilaterális fejlesztési bankkal szembeni kitettség Nemzetközi szervezettel szembeni kitettség Hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettség Vállalkozással szembeni kitettség Lakossággal szembeni kitettség Ingatlannal fedezett kitettség Késedelmes tétel Fedezett kötvény formájában fennálló kitettség Kollektív befektetési értékpapírban fennálló kitettség Egyéb tétel Kitettség értéke összesen

Fedezett, összes kitettség (mFt) 1570,282 0 0 0 0 2 733,879 386,822 0 949,668 40,595 0 0 204,163 5 885,409

Kereskedési könyv

Kereskedési könyvet 2009. január 1. óta vezetünk, melyben vagyonkezelt értékpapírjaink szerepelnek. A Hpt. 76. § (1) bekezdésének 2. pontja szerint számított kereskedési könyvi általános és egyedi kamat- és részvénypozíciós kockázatunk tőkekövetelménye 0,437 mFt.


20


A Hpt. 76. § (1) bekezdésének 3. pontja szerint számított devizaárfolyam kockázatunk minimális, tőkekövetelmény ezen kockázatunkból nem fakad. Kereskedési könyvben nem szereplő részvények, pozíciók A Takarékszövetkezet pénzügyi befektetései között többségi vagy befolyásoló részesedés nincs. A takarékszövetkezet nem rendelkezik olyan információval, mely a befektetések után értékvesztés elszámolását tette volna szükségessé. Részvényesei vagyunk: · · ·

a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt-nek a Garantiqa Hitelgarancia Zrt-nek a Bács-METAK Kft-nek

22,475 m Ft-tal, 0,100 m Ft-tal, 0,150 m Ft-tal.

Kereskedési könyvben nem szereplő pozíciók kamatkockázata: Kamatkockázat az eszközök és források jellemzőinek eltéréséből keletkezik. A banki könyvi kamatkockázat mérése sztenderd kamatlábváltozást feltételező duration gap módszer szerint történik, követve a Felügyelet megfelelő módszertani útmutatóját (PSZÁF 2/2008. számú módszertani útmutatója a hitelintézetek kamatláb kockázatáról). A takarékszövetkezet a lejárattal rendelkező instrumentumok lejárat előtti előtörlesztését illetve a betét felmondást nem modellezi. A lejárat nélküli szerződések (pl. folyószámla betét, folyószámlahitel, stb.) tartós részét (magbetétnek is nevezik) nem modellezzük. A kamatláb kockázat mérése negyedévente történik. A takarékszövetkezet a duration gap módszer alapján a banki könyvhöz tartozó instrumentumoknak a nettó jelenérték változását méri. A mérés alapján kialakította devizanemenként a portfolió nettó jelenérték változását mutató arányt, amely az adott devizanemhez tartozó súlyozott összeg és a szavatoló tőke aránya. Ez az arány látható az alábbi táblázatban: Időszak/Devizanem 2012. IV. 2013. I. 2013. II. 2013. III. 2013. IV.

HUF 5,73% 8,36% 6,21% 5,08% 7,88%

EUR -

USD -

CHF -

GBP -

JPY -

Működési kockázat Takarékszövetkezetünk a Hpt. 76/J. § értelmében az alapmutató módszer szerint számolja működési kockázatának tőkekövetelményét, értéke 44,092 mFt.


21


Javadalmazási politika A takarékszövetkezet Javadalmazási Politikáját a hatályos jogszabályok, rendeletek és a PSZÁF vonatkozó ajánlásának figyelembe vételével, azoknak megfelelve alakította ki. A Javadalmazási Politikát az Igazgatóság fogadta el és vizsgálja felül, míg a Felügyelő Bizottság felel a végrehajtásért, és a belső ellenőrzés évente egyszer vizsgálja. A Javadalmazási Politika elveit az Igazgatóság operatív irányítást el nem látó tagjai készítették el és terjesztették az Igazgatóság elé. Mivel a takarékszövetkezet piaci részesedése nem éri el az 5%-ot, ezért külön javadalmazási bizottságot nem hoztunk létre. A takarékszövetkezet oly módon szabályozza bérgazdálkodását, hogy az éves üzletpolitikai tervcélokkal és a takarékszövetkezet hosszú távú érdekeivel összhangban ösztönözzön a hatékony munkavégzés fokozására, a folyamatos fejlődésre és a tervcélok teljesítésére az arányosság elvének alkalmazásával. A takarékszövetkezet alapvető célja, hogy a túlzott kockázatvállalás elkerülése mellett ösztönözzön a teljesítmény növelésére. A JAVADALMAZÁSI POLITIKA HATÁLYA A Javadalmazási Politika tárgyi hatálya A javadalmazási politika tárgyi hatálya kiterjed különösen: - a vezetők és a tisztségviselők javadalmazási elveinek szabályozására, - az érintett személyi kör teljesítményjavadalmazása elveinek szabályozására, valamint - a vezetők munkaviszonyának megszüntetése esetén járó juttatásokra. A Javadalmazási Politika személyi hatálya - Általános személyi hatály A Javadalmazási Politika a Takarékszövetkezet minden munkaviszonyban álló munkavállalójára kiterjed. -Kiemelt személyi kör (speciális személyi hatály) A speciális személyi hatály az arányosság figyelembe vétele mellett – a Kormányrendelet 4.§ a) pontjában meghatározottak szerint – az alábbiakban felsorolt munkavállalóira terjed ki: - A Takarékszövetkezet minden engedéllyel rendelkező ügyvezetőjére. A kockázatvállalásra lényeges hatást gyakorló munkavállaló javadalmazása független az általa felügyelt szervezeti egységek teljesítményétől, az a feladatköréhez kapcsolódó célkitűzések elérésén alapul. - Ellenőrzési funkciót ellátó munkavállalók A Takarékszövetkezet ellenőrzési feladatokat végző munkavállaló javadalmazása független az általa felügyelt szervezeti egységek teljesítményétől, az a feladatköréhez kapcsolódó célkitűzések elérésén alapul. A kontroll funkciót betöltő és a kockázatvállalásra lényeges hatást gyakorló munkavállalók javadalmazásának megállapításakor törekedni kell arra, hogy az lehetővé tegye a megfelelően képzett és szakmai tapasztalattal rendelkező munkavállalók alkalmazását, továbbá arra, hogy a kontroll funkciót betöltő munkavállalók javadalmazásában az alapbér aránya legyen a meghatározó. - Tisztségviselői kör Az Igazgatóság tagjai, valamint a Felügyelő Bizottság tagjai. A Javadalmazási Politika személyi hatálya „általános” és „speciális” hatályt követ. A javadalmazás típusa lehet rögzített, és teljesítményjavadalmazás. - A rögzített javadalmazás elemei: személyi alapbér; béren kívüli juttatások; kedvezményes dolgozói hitel; oktatás, képzés; jutalék, jutalom; ajándékutalvány és mobiltelefon használat.


22


- A teljesítményjavadalmazás elemei: prémium. A teljesítményjavadalmazás a teljesítményfüggő juttatások összessége, melyben a kiemelt személyek részesülhetnek. A takarékszövetkezet dolgozói munkavégzését azzal ismeri el, hogy bizonyos béren kívüli juttatásokat minden munkavállaló számára alanyi jogon biztosít, függetlenül a teljesítménytől. Az állandó fix juttatások és a teljesítménybér összhangban állnak az üzletpolitikai célokkal a takarékszövetkezet folyamatos fejlődésének biztosítása mellett. A takarékszövetkezet fenntartja a lehetőségét annak, hogy a munkavállalók számára egyéni teljesítménytől függő jutalékot/jutalmat adjon az alapbéren felül, mely a tárgyévi eredmény függvényében adható, melynek feltételeit az adott évi jutalék feltételek rögzítik. A kontroll funkciót betöltő munkavállalók javadalmazása független az általuk felügyelt szervezeti egységek teljesítményétől. Az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság tagjai, mint tisztségviselők részére tiszteletdíj formájában kerül meghatározásra a javadalmazás. A tiszteletdíj mértékét a Felügyelő Bizottság javaslata alapján a takarékszövetkezet küldöttgyűlése állapítja meg. A teljesítményfüggő javadalmazás teljes összegének meghatározásakor figyelembe vesszük a tőke költségét, a szükséges likviditást, valamint a jelenlegi és jövőbeni kockázatokat. Az Hajós és Vidéke Takarékszövetkezetnél a teljesítmény javadalmazás aránya elérheti az javadalmazás 90%-át. A teljesítményjavadalmazás formája a prémium, amelynek kifizetése – a 131/2011. Kormányrendelet 4. b) pontja alapján – készpénzben történik. Az ügyvezetés alapbérét, a prémium mértékére és elérésére vonatkozó feltételrendszert, valamint az alapbérek évenkénti növekedésének százalékos arányát az Igazgatóság határozza meg. Prémium kifizetésére csak a ténylegesen elért teljesítmény értékelése után kerülhet sor. A teljesítményjavadalmazás megállapításakor legalább 3 év teljesítménymutatóit kell figyelembe vennie azzal, hogy a Kormányrendelet szerint a teljesítményjavadalmazás megállapításakor három év helyett 2011-ben egy év, 2012-ben kettő év, 2013-ban három év teljesítménymutatóit veszi figyelembe a Takarékszövetkezet. Az értékelésben alkalmazott pénzügyi mutatók: nem teljesítő hitelek részarányának változása, a hitel-betét arány, tőkekövetelmény előírásának való megfelelés mértéke, a likviditási kockázatmérő mutatószámok változása és az elért adózás előtti eredmény. A teljesítménymutatók takarékszövetkezeti szintű teljesítmény alapján kerülnek értékelésre. A kiemelt személyi kör részére kifizetett javadalmazás 2013. évben:

Fő Ügyvezetés

2

Kifizetett javadalmazás (mFt) 10,239

Alapbér (mFt)

Teljesítményjavadalmazás (mFt)

6,603

3,636

2013. évben kiemelt személyi körrel új munkaszerződéshez és végkielégítéshez kapcsolódó kifizetés nem volt. A fent közölt adatok és információk teljességgel bemutatják a Takarékszövetkezet kockázati profilját, így a Takarékszövetkezet a Hpt. 137/A.§ (2a). pontjának teljeskörűen megfelel. Hajós, 2014. május 31.



23

Nyilvánosságra hozatali jelentés

Recommend Documents